| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |
ERŐS ÁLLAM, ERŐS NAGYVÁROSOK
Székesfehérvár történetének legnagyobb, 106,5 milliárd forint főösszegű büdzséjét fogadta el a közgyűlés január végén. Hogyan tudták kompenzálni a járvány miatti kormányzati lépések hatására kiesett iparűzésiadó-bevételt és a helyi adók növelésének a tilalmát? – Valóban történelmi a 2022-es költségvetésünk, hiszen eddig soha meg sem közelítettük a százmilliárd forintot. Persze egy önkormányzat pénzügyi helyzetét elsősorban nem a főösszeg mutatja meg, hiszen azt a fejlesztések jelentősen befolyásolhatják. Sokkal jobb támpont a saját bevétel. Ez nálunk az idén szintén rekordösszegű, 25,2 milliárdos, és ez az igazán fontos. A világjárvány ugyanis az önkormányzati szektorban is okozott nehézségeket, különösen a helyi adókat illetően. Örömmel mondhatom ugyanakkor, hogy az előzetes becsléseink szerint az előző évi növekedésünk elérhette vagy akár meg is haladhatta a gazdasági csúcsot jelentő 2019-es esztendő adatát. Ez annak köszönhető, hogy 2021-ben jelentősen nőtt a saját, azon belül is az iparűzésiadó-bevételünk, s ugyanez a várakozásunk erre az évre, még akkor is, ha a kis- és középvállalkozásoknak (kkv) 2022-ben szintén jár az adókedvezmény. Ráadásul mivel Fe-
hérvár a jó adóerő-képességű nagyvárosok közé tartozik, nem kap működési kompenzációt. Azt azonban szeretném hangsúlyozni, hogy a kkv-s adókedvezmény nem elvonást jelent, hiszen a pénz a városban maradt, csak nem az önkormányzatnál, hanem a helyi cégeknél. 2021–22-ben összesen mintegy ötmilliárd forintot hagyunk a fehérvári, zömében magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások zsebében, ennek eredménye látszik is a tavalyi bővülésben. – Bár működési kompenzációt nem kaptak az államtól, más célokra megítéltek a városnak kiegészítő forrást a központi költségvetésből. Pontosan mire kaptak pluszpénzt? – A minden önkormányzatot érintő térítés az egyébként helyes minimálbér-,
Budapest után a második legnagyobb vásárlóerejű város a miénk.
garantáltbérminimum-, valamint ágazati bér- és pótlékemelés „lekövetését” szolgálja. Székesfehérvár esetében ez 560 millió forintot jelent, amihez hozzájön majd a kulturális szektor kiegészítése. Egyébként az ágazati növekmények mellett saját hatáskörünkben a polgármesteri hivatal dolgozóinak tízszázalékos béremelést tudtunk biztosítani, az önkormányzati fenntartású intézményekben pedig hűségjutalmi rendszert vezettünk be. Mindez azért is kulcsfontosságú, mert mi a minőségi munkaerőért a fehérvári piacon versenyzünk, amelyről tudni kell, hogy átlag feletti fizetések jellemzik. Budapest után a második legnagyobb vásárlóerejű város a miénk. – Ellenzéki oldalról gyakran hallani a kormánnyal szembeni vádként az önkormányzatok „kivéreztetését”. A Megyei Jogú Városok Szövetsége gazdasági bizottságának elnökeként hogyan látja a hazai nagyvárosok financiális helyzetét? – Három tényezőt érdemes megvizsgálni. Az egyik, ami vitathatatlan, hogy soha nem kaptak annyi fejlesztési forrást a megyei jogú városok, mint az elmúlt években, köszönhetően a Modern városok programnak, amelyhez egyébként számos más állami beruházás is társul. Tehát a fejlesztéspolitika iránya abszolút előrevisz bennünket, és egyér-
FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV
CSER-PALKOVICS ANDRÁS | Az erős állam koncepciójában erős nagyvárosokra, egyfajta térségi erőközpontokra van szükség Székesfehérvár polgármestere szerint. A megyeszékhelyre a magyar gazdaság egyik versenylovaként tekintő fideszes politikus a Figyelőnek adott interjúban elmondta: több változást is szükségesnek tartana az önkormányzati szektorban, például a feladatfinanszírozásban. A városvezető emellett az energiaárak emelkedése miatt nehéz helyzetbe került közműcégekről is beszélt.
18 | FIGYELŐ 2022/6
F_18-20_cser_palkovics.indd 18
2022. 02. 07. 16:52
