Figyelő_2022-21

Ü Z L E T I

H E T I L A P

AZ EXTRA JUTTATÁSOK HATÁSA A MEGTAKARÍTÁSOKRA

Vérszemet kaptak a kisbefektetők

MEGALAKULT AZ ÚJ KORMÁNY

AZ ÚJRAINDÍTÁS ÉS A SÖRIPAR

TÚLSÚLYGONDOK EURÓPÁBAN

ACÉLVÁLSÁGOT HOZ A HÁBORÚ

FRISS ÉRKEZŐK, FELEMÁS ÉVET DRÁMAIVÁ GYORSAN APADNAK KOMOLY KIHÍVÁSOK VÁRNAK A GYÁRTÓK FAJULT A HELYZET A KÉSZLETEK ÁRA: 790 FT

21. SZÁM | 2022. MÁJUS 26.–JÚNIUS 1.

F_BI-Megtakaritasok.indd 1

2022. 05. 24. 15:00

CSAK

LAKASKULTURA.HU LAKASKULTURA.H

695Ft LAKA

CSAK Ft

795

ot thon dekorá ció ker t élet mó d l

LAKASK

.H ULTURA

SKUL TURA A..H HU HU

l

l

Vá Változatok V Válto á

U

n ot tho

l

dekor

á c ió

l

ker t

l

h hidegburkolatra ideg

ód é le t m

MEGHATÁROZZA MEGH M EGHAT AS SZÍNVILÁGOT ZÍNV É ÉS S A ST STÍLUST TÍ

ási Felújít let k é ll me Toile T oile de Jouy

2 +3 ldalon

zban Fókusakás l s i k a deze ésé i tippekk,

EGY E GY 260 ÉVES M MINTA INTA ÚJ Ú ÉLETE

ot th

9tipp 8 tipp

CSA

on d ekor á

a fü beren rdőszoba A TÁLALÓSZEKRÉNY dezés éhez KIVÁLASZTÁSÁHOZ

o

e Beeren ktiká ási pra tárollá

795FKt

l

c ió

l

ker t

Fók MELE uszba KOM GBURKO n

l

é le t m

ód

L P NÉLK ROMISSZ AT ÜL UMO K

K IVALÓ TUDN ÁCSOK N ÉS TAúlt időszak m l az eel tai alapján ttala tapasz

f rtos Komfo l ekteli, kényelmes erkély ekkel ö ényyeelyek és Növ e őh s étkezők hen pih pi ato g lla hangu

Ragyogó, Ö napsütötte terek tletes s i t n társí , be sz! s i t n tások i K t a tava it RÉGI DAR AKEDVENC E BOK HARMK ÉS ÚJ ÓNIÁ Á JA

HATALMAS NYÍLÁSZÁRÓK, ÁRADÓ FÉNY

MOSOGATÓTÁLCÁK: M OS SOGA FORMÁK, BEILLESZTÉSI MÓDOK ÉS ALAPANYAGOK

NAGY

TA

O Á S OK K ARÍT

SAN: 0

,7 7(+

( 7 ·1

. +2

*<

< (1 1( /(*

7µ// .

Į" ,0(5¨7

MIR IRE F IG GYEL JÜNK ? ? $ ))Į %% 6= (032 172. µ- ¤3 ¨7¤6Ŋ /

$. 6 9 6 5/ 6 $ (6( 7¤1

Otthon, dekoráció, kert, életmód: mindez egy helyen! .(5(66( $= µ-6 * 5862.1 / 9$*< ),=(66(1 (/Į $ /$3&(17580 +8 2/'$/21

WWW.LAKASKULTURA.HU

F_BII-laka.indd II

2022. 05. 24. 14:54

| TARTALOM |

4 A HÉT HÍREI 6 NAGYTOTÁL 9 INFOGRAFIKA

PUBLICISZTIKA

8 DÓZSA GYÖRGY 3D

CÍMLAPON

10 MEGTAKARÍTÁSOK A tőzsdére is jutott

TŐZSDE

46 MAGYAR TELEKOM Évtizedes türelemjáték 48 GYORSJELENTÉSEK Kedvező számok 50 PROFITMAXIMALIZÁLÁS Hiába a jó első negyedév, idegesek a piacok

GEOPOLITIKA

52 OROSZ–UKRÁN HÁBORÚ Európa keresi

a kiutat az energiamizériából 54 GAZDASÁGI ELŐREJELZÉSEK Romlanak az EU-tagállamok növekedési kilátásai GAZDASÁG ÉS POLITIKA 56 HÁBORÚS KÖVETKEZMÉNYEK Acélválság 14 HÁROM FŐ FELADAT Fókuszban: egyensúly közeleg Európában és felzárkózás 58 SZANKCIÓK Régi sérelmek újulnak ki 16 BOROS BÁNK LEVENTE Németország olajembargója miatt Gazdaság és biztonság a kormány fókuszában RÉGIÓ 18 MINISZTERI FELADATOK Új kihívásokra új kormány 60 AZ INFLÁCIÓ SODRÁSÁBAN Bukaresti mentőövek 19 CPAC Tiszta Amerika 62 KATONAI BERUHÁZÁSOK „Szúnyogirtás” 20 HORTAY OLIVÉR Észszerűtlen szerb módra olajembargó 22 FOSSZILIS ENERGIA VS. ZÖLDÍTÉS Hatalmas 64 LOGISZTIKAI FELADVÁNY Ukrán az LNG környezetterhelése gabonaexport: szolidaritási folyosók 24 KORMÁNYSZERKEZET Rendpártiság 66 ŐRY PÉTER Más kalapjával köszön az egészségügyben a szlovák kormány az extra pénzekből

18

Új kihívásokra új kormány

Hivatalosan is megalakult Magyarország új kormánya, a tizennégy minisztert – közülük három tárca nélküli – Orbán Viktor miniszterelnök mutatta be a parlamentben, ahol letették az esküjüket.

36

A söripar nehéz évei

Bár tavaly már némi növekedést produkált a hazai sörfogyasztás a nagyon gyenge 2020-as évhez képest, az itteni legnagyobb gyártók szerint az idén sem tudják elérni a 2019-es szintet. Most éppen az infláció és az alapanyag-ellátási gondok a legfőbb problémák.

56

Acélválság közeleg Európában

Az orosz és az ukrán acél az európai felhasználás 20 százalékát adta. A szektor bespájzolt ugyan a háború kitörésének hírére, a készletek azonban fogyóban vannak. Alternatív beszerzési forrásokat lehet találni – jóval drágábban.

78

Az elhízással komolyan kezdeni kell valamit

Maastrichtban tartotta idei konferenciáját az Európai Elhízástudományi Társaság, továbbá a témában érintett sebészek szövetsége. Az esemény felütését a WHO friss jelentése adta meg, mely szerint az európai régióban a felnőttek 59 százaléka és minden harmadik gyermek túlsúlyos vagy elhízott. Ennek apropóján kérdezte a Figyelő Antal Emesét a TÉT Platform szakmai vezetőjét, dietetikus, szociológus szakembert. Címlap: Puzzlepix/Shutterstock

CÉGVILÁG

26 HERVIS Növekvő üzlethálózat 29 FIFTEEN SECONDS FESTIVAL Innováció 30 32 34 36 38 41

és kreativitás LAKÁSPIAC Rekordszinten a lakásárak KISKERESKEDELEM Hatalmasat mentek az első negyedben ELEKTRONIKAI IPAR Kihívások az itthoni gyártók előtt KRÍZISHULLÁMOK A söripar nehéz évei DEBRECEN Városfejlesztés és „hűha”faktor ORCA AEROSPACE KFT. Magyar mentődrón

68 RÉGIÓS HÍREK

SKYNET

70 KÍNAI ROBOTSOFŐRÖK Ázsiában is üzembe álltak az önvezető taxik

CAPPUCCINO

72 MIZSEI ANETT

TÁRSADALOM

74 MAJOMHIMLŐ Új járvány – nem várható tömeges terjedés

76 TANULMÁNYOK Nagyító alatt a család 78 ANTAL EMESE Az elhízással komolyan kezdeni kell valamit

SZEMÉLYI HÍREK

42 VÁLTOZÁSOK A CÉGVILÁGBAN

PÉNZ BESZÉL

43 UTASBIZTOSÍTÁSOK Korlátok nélkül 44 TÖRLESZTÉSI MORATÓRIUM Hosszúra nyúlt haladék

SPORT

80 EISENKRAMMER KÁROLY Giro: a legjobb időben érkezett

AJÁNLÓ

82 MŰVÉSZET, GASZTRONÓMIA, FUTÁS

LXV. évfolyam Főszerkesztő: Deák Bálint Főszerkesztő-helyettesek: Barát Mihály, Szajlai Csaba Főmunkatársak: Helmeczi Zoltán, Tóth Balázs Olvasó szerkesztő: Friedrich Csaba Rovatvezetők: Dózsa György, Halaska Gábor, Hőnyi Gyula, Lengyel Gabriella, Moszkovits János, Pindroch Tamás, Szigeti Hajni Képszerkesztő: Somogyi Nóra Online képszerkesztő: Wanger Alexandra Vezető tervezőszerkesztő: Babay Zsolt Tervezőszerkesztők: Hajnal Anna, Leszt Kata, Soproni Béla Korrektor: Baross Gábor Szerkesztőségi titkár: Szebényi Katalin, telefon: (1) 489-11-28 E-mail: szerkesztoseg@figyelo.hu Internet: www.figyelo.hu Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt., 1082 Budapest, Üllői út 48. | Felelős kiadó: Kálmán Erika elnök-vezérigazgató | Terjesztés: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu; telefon 06-46/998-800 | Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt., Nyomda | Címe: 6729 Szeged, Szabadkai út 20. | Felelős vezető: Szabady Balázs nyomda üzletág igazgató | HU ISSN 0015-086X | Árusításos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfi ze tés ben ter jes z ti a Magyar Posta és a MédiaLOG–DMHM Zrt. Előfi zethető: a lapcentrum.hu oldalon és az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen, illetve a 06-46/998-800 telefonszámon. Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: telefon: 06-46/998-800, e-mail: hirlapelofi zetes@posta.hu. A Figyelő kiadványban megjelent minden szerzői mű (cikk, fotó, táblázat, grafika) a nyilvánosság számára a sajtóban csak a kiadó előzetes írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével tehető hozzáférhetővé, illetve többszörözhető. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül.

2022/21 FIGYELŐ | 3

F_03_tartalom.indd 3

2022. 05. 24. 17:37

| A HÉT HÍREI |

KIVONUL AZ AIRBNB KÍNÁBÓL

Az Airbnb bejelentette, hogy július 30-tól felfüggeszti a Kínában való működést, ezzel csatlakozva azon nyugati internetes platformokhoz, amelyek kivonultak az ottani piacról – adta hírül a Reuters. A vállalat a bejelentést a hivatalos WeChat-fiókján tette közzé, azonban a döntés okait nem részletezte. A cég képviselete ehhez hozzátette, hogy a kínai felhasználók továbbra is használhatják a platformot külföldi utazásaik során. A The New York Times arról számolt be, hogy a kivonulás részeként az Airbnb mintegy 150 ezer listázott szállást távolít el Kínában a világszerte meglévő hatmillióból.

Óvatos optimizmusát fejezte ki a Davosi Világgazdasági Fórumon Mathias Cormann, az OECD főtitkára a globális minimumadó bevezetésével kapcsolatban. A megállapodástervezet szerint 140 ország vezetne be 15 százalékos minimális közterhet a multinacionális cégek számára. Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter szintén bizakodását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az uniós pénzügyminiszterek egyhangúan támogatják a kezdeményezést. Az EU-n belül Lengyelország fogalmazott meg kritikákat a javaslattal szemben, az amerikai jóváhagyás pedig a kongresszusban akadt el, ahol a novemberi időközi választásokig kivárnak a honatyák.

4 | FIGYELŐ 2022/21

F_04-05-Hirek.indd 4

A HÉT 17,5 SZÁMA

Közzétette konkrét, országokra szabott gazdasági ajánlásait az Európai Bizottság. Lényeges, hogy a két uniós biztos minapi bejelentése alapján a 3 százalékos GDParányos deficitcélra és a 60 százalékos adósságrátára vonatkozó szabályrendszert még egy évig, 2023 végéig felfüggesztette Brüsszel, de ezzel együtt is törekedni kell a pénzügyi mutató kordában tartására, mert 2024-től újra kötelező lesz azokat betartani. Addig is fókuszálni kell a zöldés digitális átállásra, valamint az orosz fosszilis energiahordozókról való leválással kapcsolatos célok megvalósítására.

százalékkal emelkedtek a bruttó bérek márciusban, a teljes foglalkoztatottak körében 511 400 forint volt a kereset. A reálbérek a magas infláció ellenére 8,3 százalékkal nőttek. A jegybank által figyelt rendszeres fizetések növekedése 15,5 százalék volt.

FOTÓK: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK; LIGET BUDAPEST, PALKÓ GYÖRGY; FORTEPAN; EUROPRESS/AFP

DAVOS – JÖHET A GLOBÁLIS MINIMUMADÓ

MÉG EGY ÉVIG LAZÍTÁS A PÉNZÜGYI MUTATÓKBAN

2022. 05. 24. 17:45

| A HÉT HÍREI |

kitartás fontosabb az intelligenciánál és A HÉT „Aa tehetségnél. Láttam sok hihetetlenül intelligens és embert veszíteni, mert hiányzott belőlük IDÉZETE tehetséges a kitartás” – Donald Trump volt amerikai elnök.

ÁRROBBANÁS A HASZNÁLT LAKÁSOK PIACÁN

Két számjegyű áremelkedés látható a használt lakóingatlanok – lakások és családi házak – kínálati piacán a legnagyobb városokban – derül ki az ingatlan.com elemzéséből, amely több mint 300 ezer hirdetés adatai alapján nézte meg, hogy hogyan alakultak az ellenértékek az elmúlt két évben. Az összefoglaló alapján a fővárosban az eladásra kínált használt lakások és házak átlagos négyzetméterára 894 ezer forint volt, ez éves szinten 17 százalékos áremelkedés. A megyeszékhelyek közül Győrben az eladó használt ingatlanok négyzetméterára meghaladja a 700 ezer forintot, ami több mint 40 százalékos éves drágulás. Miskolcon és Szegeden 38-38 százalékkal nőttek az árak, amelyek az idén májusban 407 ezer és 626 ezer forintra rúgtak.

MEGNYITOTTA KAPUIT AZ ÚJ NÉPRAJZI MÚZEUM

HÁBORÚS VÉSZHELYZET HAZÁNKBAN

Háborús vészhelyzetet hirdet a kormány Magyarországon – jelentette be Orbán Viktor a Facebookon, lapzártánk idején. A világ egy gazdasági válság küszöbén áll, mondta a miniszterelnök, ettől kell megvédeni a családokat. A járvány alatti veszélyhelyzethez hasonlóan a mostani intézkedés is lehetővé teszi, hogy azonnal cselekedjen a kormány – ez a jelentősége a különleges jogi helyzetnek.

A nyugati világ egyik legnagyobb kulturális beruházásaként nyitotta meg kapuit a Városligetben az új Néprajzi Múzeum. A Ferencz Marcel (NAPUR Architect) által tervezett ház az intézmény történetének első olyan otthona, amelyet néprajzi múzeumi célra alakítottak ki, és az egykori Felvonulási téren kapott helyet. A múzeum kiállítási területe háromszor nagyobb, mint a Kossuth téri épületben. Az első időszaki tárlat már látogatható.

2022/21 FIGYELŐ | 5

F_04-05-Hirek.indd 5

2022. 05. 24. 17:45

FOTÓ: EMMANUEL,DUNAND, EUROPRESS/AFP

NAGYTOTÁL

Szabadtéri mozi a Diadalívnél, Párizsban, a Champs-Élysées-n. A gigantikus, 144 négyzetméteres kivetítőn éppen a Star is Born (Csillag születik) című, 2019-ben Oscardíjat nyert filmet vetítik – ingyenesen.

F_06-07_nagytotal.indd 6

2022. 05. 24. 16:30

F_06-07_nagytotal.indd 7

2022. 05. 24. 16:30

| PUBLICISZTIKA |

3D

A globalizáció végét harangozzák be a múlt vasárnap kezdődött és csütörtökön befejeződő Davosi Világgazdasági Fórumon a globalizáció korábbi apologétái. Az alaphangot Joachim Nagel, a német jegybank, a Bundesbank elnöke adta meg: a következő évtized(ek) a 3D jegyében telnek majd el. Deglobalizáció, dekarbonizáció és demográfia. Mindhárom tényező jókora inflációs nyomást okoz önmagában is. A globalizáció visszájára fordulása, a beszállítói láncok szűkebbre húzása azt jelenti, hogy a multik számára a költségelőnyt felváltotta a kockázatkerülés, a biztonság. Ez pénzbe kerül, a közelebbi alapanyag és a helyi munkaerő drágább. A dekarbonizáció, a klímacélok teljesítése ezer milliárd dollárokban mérhető beruházásokat követel meg, amiket végső soron a végfelhasználók fizetnek majd meg, vagyis emelkednek az árak. A demográfia esetünkben az elöregedő társadalmakat jelenti.

DÓZSA GYÖRGY ROVATVEZETŐ

Deglobalizáció, dekarbonizáció és demográfia. Mindhárom tényező jókora inflációs nyomást okoz önmagában is.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

Az elmúlt évtizedekben elsősorban Japán és Nyugat-Európa kapcsán jelent meg ez a fogalom, mostanában azonban Kínában is egyre nagyobb a probléma. A pekingi pártvezetés kénytelen volt rádöbbenni, hogy a születésszabályozás nem olyan, mint a villanykapcsoló. A korábbi egykepolitika olyan mélyen ivódott be a hagyománytisztelő kínai társadalomba, hogy hiába a 180 fokos pártállami fordulat, a születések számának a növekedése nem kezdődik el azért, mert ezt Pekingben elrendelik. Mindez oda vezet, hogy munkaerőhiány fenyeget, a munkáltatóknak egyre többet kell fizetniük a szakképzett munkaerőért – Kínában is. Az átfogó, globális inflációs nyomásra a jegybankok kénytelenek lesznek szigorúbb monetáris politikával reagálni, és ezzel visszafogják a gazdasági növekedést. A Fed mostani, inflációellenes elkötelezettségét látva több elemző is a recesszió lehetőségét latolgatja. Az Európai Központi Bank esetén még nagyobb késésről beszélnek. Ha a világ vezető jegybankjai közül kettő kénytelen lenne pánikkamatemelések sorozatával elejét venni az inflációs várakozások magas szinten való beragadásának, jókora recesszióval kezdődne a 3D-korszak.

8 | FIGYELŐ 2022/21

F_08_Szerintem.indd 8

2022. 05. 24. 16:30

| SZÁMLÁLÓ |

AZ ÉLBOLYBAN

ÁSVÁNYVÍZ-KATEGÓRIÁK MEGOSZLÁSA (%)

ALKOHOLMENTES ITALOK PIACI MEGOSZLÁSA (%)

5

14

7

12 39

81

35

0

00 Csendes

49

2

02

0

54

2

Dús

4

0

TOVÁBBRA IS

2

02

ÁSVÁNYVÍZ

Bár a pandémia miatt némileg visszaesett a hazai ásványvíz-fogyasztás, a piac megtartotta F_ JWJO­Y ­X NI­S ¾OWF Sº[JPJI­XY [¥WSFP JYY÷Q F_ ­QJQRNX_JWX_JLRJSXY÷Q & RFL^FW ¥X[¥S^[±_ KTL^FX_Y¥X *ZW·U¥GFS RJLQJMJY÷XJS JQ÷PJQ÷ MJQ^JS ¥QQ FSSFP JQQJS­WJ MTL^ NYYMTS OJQQJR_÷JS F HXFU[±_ NX PNRFLFXQ·FS O· RNS÷X­Lď & RFL^FW F S­RJY ­X F XUFS^TQ KTL^FX_Y¥XXFQ [JYJPX_NP F_ JZW·UFN WFSLXTWY F_ TQFX_TP QNYJW K÷ KJQJYY F KWFSHN¥P ­X F GJQL¥P QNYJW K÷ PºWÀQ [J_JYNP .YYMTS RJLQJMJY÷XJS SFL^ F [JWXJS^ F UNFHTS ZL^FSFPPTW JL^JYQJS MF_FN L^¥WY· XJR YZITYY R­L F SJR_JYPº_N R¥WP¥P RJQQ­ KJQPJWÀQSN F UW­RNZRPFYJL·WN¥GF J_Y F YJWÀQJYJY OJQQJR_÷JS SJR_JYPº_N L^¥WY·P KJINP QJ NYYMTS NX

X[¥S^[±_ 8_­SXF[FX ÀI±Y÷ ±_JX±YJYY [±_ ,^ÀRºQHXQ­ /JLJX YJF

Enyhe

+TWW¥X 2FL^FW X[¥S^[±_ ,^ÀRºQHXQ­ ­X I±Y÷NYFQ 8_º[JYX­L

+TWW¥X 2FL^FW X[¥S^[±_ ,^ÀRºQHXQ­ ­X I±Y÷NYFQ 8_º[JYX­L

ALKOHOLMENTES ITALOK FORGALMA MAGYARORSZÁGON Milliárd forint

263,7

271,2

300,7

323,7

348,5

348,7

2015

2016

2017

2018

2019

2020

ÁSVÁNYVÍZ-FOGYASZTÁS MAGYARORSZÁGON

366,3 2021

Forrás: KSH, Stadat

AZ ALKOHOLMENTES ITALOK PIACI ÉRTÉKE, 2021*

Milliárd forint

1NYJW K÷ ­[

131 126

125

126

121 117

2015

2016

2017

2018

2019

2020

120

2021

179,4

128,2

14,6

X[¥S^[±_ 8_­SXF[FX ÀI±Y÷ Jeges tea ±_JX±YJYY [±_ -T__¥[JY÷QJL X_¥RTQ[F

43,9

,^ÀRºQHXQ­ +TWW¥X +NL^JQ÷ X_¥R±Y¥X

+TWW¥X 2FL^FW X[¥S^[±_ ,^ÀRºQHXQ­ ­X I±Y÷NYFQ 8_º[JYX­L

2022/21 FIGYELŐ | 9

F_09_Szamlalo.indd 9

2022. 05. 24. 16:31

| CÍMLAPON |

A TŐZSDÉRE IS JUTOTT AZ EXTRA PÉNZEKBŐL

MEGTAKARÍTÁSOK | Leginkább szimplán tartalékba helyezte az év elején kapott egyszeri kormányzati juttatásokból – az szja-visszatérítésből, a fegyverpénzből vagy éppen a tizenharmadik havi nyugdíjból – származó extra bevételeit a lakosság, ám a tőzsdei befektetések volumene is hirtelen megugrott az első negyedévben. A háztartások pénzügyi eszközeinek az állománya közben új csúcsot döntött, ám a készpénz és a folyószámlabetétek súlya is tovább nőtt a megtakarítási portfólión belül.

10 | FIGYELŐ 2022/21

F_10-13_cimlapsztori.indd 10

2022. 05. 24. 17:47

| CÍMLAPON |

Több mint 1000 milliárd forinttal gyarapodott az idei első negyedévben a magyar háztartások pénzügyi eszközeinek – kissé leegyszerűsítve: megtakarításainak – az állománya, és újabb csúcsot döntve meghaladta a 77 500 milliárd forintot – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. Éves alapon pedig közel tizedével, 9,7 százalékkal hízott a lakossági pénzügyi portfólió, így továbbra is sikerült tartani az elmúlt esztendőkre jellemző, éppen két számjegyű vagy ahhoz nagyon közeli bővülési ütemet.

TARTALÉKOL A TÖBBSÉG

Az első háromhavi gyarapodásban persze meghatározó szerep jutott az év elején érkező extra bevételeknek is: így különösen a gyermekes családok személyijövedelemadó-visszatérítésének, de a „fegyverpénznek” vagy éppen a tizenharmadik havi nyugdíjnak is. Az ugyanakkor szintén jól látszik az MNB számaiból, hogy a háztartások döntő többsége szimplán tartalékolt az extra jövedelmekből, vagyis likvid, könnyen hozzáférhető eszközökbe helyezte el a friss bevételeit. Figyelemre méltó például, hogy a hazai lakosságnál lévő készpénz állománya egyetlen negyedév alatt 7, éves alapon pedig 12,6 százalékkal, 6900 milliárd forint fölé ugrott, vagyis az otthon tárolt bankók mennyiségének a növekedésénél megszakadt az elmúlt negyedévekre jellemző lassulás. A folyószámlabetéteknél hasonlóan alakult a helyzet: itt negyedéves alapon 4, éves összehasonlításban pedig bő 19 százalékkal hízott a kimutatott állomány, megközelítve a 10 900 milliárd forintot. Az igazi ugrás azonban a tőzsdei részvényeknél következett be: 2022 első három hónapjában 6,9, egy esztendő alatt pedig 31,4 százalékkal nőtt a portfólió, és így közel 1675 milliárd forintot ért el. Mindezt úgy sikerült elérni, hogy a tőzsdei árfolyamok mozgása enyhén szólva sem kedvezett az utóbbi időszakban a részvénymennyiség alakulásának.

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

VÉTELEK ÉS ELADÁSOK

Ha az első negyedévi tranzakciók – vagyis a vásárlások és értékesítések – egyenlegét nézzük, még érdekesebben alakul a kép. A készpénznél például az idei első három hónapban maszszív, 451,8 milliárdos pluszt mutatott a műveletek egyenlege, ami nagyjából a négy és félszerese az egy esztendővel korábbi 103,7 milliárdnak. A folyószámlabetéteknél is 504 milliárd forintos pluszt mutatott ki a tranzakcióknál a jegybanki statisztika, ami ugyan „csak” 65 százalékkal több az egy évvel azelőttinél, ám jól mutatja, hogy a háztartások jó része egyszerűen a bankszámláján helyezte el a beérkező nélkülözhető

Folyószámlabetétek Milliárd forint 6 914,7

Készpénz Milliárd forint

3 729,4 2017 2018

extra és szokásos bevételeit. A tőzsdei részvényeknél pedig 217 milliárd forinttal kerültek többségbe a vásárlások az első három hónapban, ami a portfólió teljes méretéhez mérten igen jelentős összeg, de több mint háromszorosa az egy esztendővel korábbi többletnek is. Érdekes viszont, hogy a befektetési jegyeknél inkább eladással reagáltak az orosz–ukrán konfliktus által kiváltott tőkepiaci lejtmenetre a háztartások: miközben tavaly az első negyedévben még több mint 105 milliárdos pluszt mutatott a vételek és eladások egyenlege, az idén már 42,5 milliárd forinttal mínuszba csúszott a mérleg. A kötvényeknél – amelyek túlnyomó része magyar állampapír – szintén az eladások kerültek túlsúlyba: a tavalyi első háromhavi közel 302 milliárdos pluszt most 31,4 milliárd forintnyi nettó eladás követte, vélhetőleg azért, mert a kisbefektetők egy része – látva az alacsony árfolyamokat és bízva a jövőbeli felértékelődésben – részvényekbe mozgatta át a kötvényeit.

ÁTRENDEZŐDŐ PORTFÓLIÓ

A pénzügyi eszközök állományának éves alakulását vizsgálva a már említetteken kívül is történtek érdekes mozgások a lakossági portfólióban. Figyelemre méltó például, hogy a javarészt magyar állampapírokból álló kötvényportfóliónál a március végéig tartó egy év alatt az átlagnál jóval lassabb, 5,7 százalékos ütemben bővült az MNB által kimutatott mennyiség – igaz, így már bőven meghaladta a 10 250 milliárd forintos szintet. A biztosítástechnikai tartalékoknál – amelyek a biztosításokban és a nyugdíjpénztáraknál lévő megtakarításokat

4 662,8

2019 2020 2021 2022 2017 2018

&ITYY ­[ JQX÷ SJL^JI­GJS

10 893,3

A KÉSZPÉNZ ÉS A FOLYÓSZÁMLABETÉTEK ÁLLOMÁNYA A HÁZTARTÁSOKNÁL*

A háztartások döntő többsége szimplán tartalékolt az extra jövedelmekből.

2019 2020 2021 2022 Forrás: MNB

2022/21 FIGYELŐ | 11

F_10-13_cimlapsztori.indd 11

2022. 05. 24. 17:47

| CÍMLAPON |

tartalmazzák – szintén viszonylag szerény mértékben, 2,2 százalékkal nőtt a portfólió éves alapon, és nagyjából 5200 milliárd forintot ért el március végén. A befektetési jegyek állománya viszont – részben a tavalyi intenzív vásárlások hatására – több mint 15 százalékkal gyarapodott egy esztendő alatt, bőven meghaladva az 5400 milliárd forintot. Az eltérő állományi mozgások nyomán az elmúlt egy évben a lakosság pénzügyi portfóliójának az összetétele is átrendeződött. A legnagyobb szeletet változatlanul a részvények és a részesedések adják: a súlyuk tizenkét hónap alatt 41,6ről 42 százalékosra nőtt, ami leginkább a befektetési jegyek és a tőzsdei részvények növekvő népszerűségének köszönhető. Újra nőni kezdett viszont a készpénz és a betétek részaránya is: előbbieké 8,7-ről 8,9, utóbbiaké pedig 17,8-ről 18,5 százalékra bővült egy év alatt. Kisebb mértékben ugyan, de csökkent a kötvények és a biztosítástechnikai tartalékok súlya: előbbieké 13,2, utóbbiaké pedig 6,7 százalékot ért el az első negyedév végén. Mindezek alapján látszik, hogy a beszálláshoz kedvező árfolyamok nyomán erősödött ugyan azoknak a háztartásoknak az aktivitása, amelyek nyitottak a tőzsdei befektetések iránt, ám változatlanul nagy a pihenő pénzek aránya a lakossági megtakarítási portfólióban.

ÓVATOSAK AZ ÜGYFELEK

„A családoknak járó szja-visszatérítés, a fegyverpénz és a tizenharmadik havi nyugdíj folyósításának köszönhetően jelentős összegek érkeztek az OTP Bank ügyfeleinek a számláira az esztendő első három hónapjában. A hitelintézet szakértőinek előzetes várakozása szerint a megelőző év azonos időszakának a bővüléséhez képest 2022 első negyedében akár 10 százalékkal nagyobb növekedést vártak a megtakarítások piacán, ezeket a számításokat azonban felülírta a február végén kirobbant orosz–ukrán konfliktus” – áll a pénzügyi szolgáltató napokban kiadott közleményében. Az eddigi adatok szerint – tették hozzá – az OTP Bank ügyfelei az év első hónapjaiban érkezett rendkívüli kifizetések nagyobb részét, több mint 60 százalékát a hitelintézetben hagyták. Ez arra enged következtetni, hogy a háború lehet-

A HÁZTARTÁSOK PÉNZÜGYEI*

Kötelezettségek állománya Milliárd forint 8 713,8 8 837,9 9 286,4

10 643,0

11 936,8

13 421,8

séges gazdasági következményei miatt a lakosság jóval megfontoltabban hoz befektetési döntéseket, mint korábban. Úgy tűnik, a feszült geopolitikai helyzet és az ennek kapcsán a gazdaságra is negatívan ható bizonytalan környezet miatt sokan kivárnak, sőt tartalékolnak, ami logikus reakció az ehhez hasonló körülmények között. Fontos azonban kiemelni, hogy az összegek jelentős része látra szóló folyószámlákon pihen, vagyis még nem termel hasznot az ügyfeleknek. „Ráadásul a magas szintű infláció miatt folyamatosan veszít értékéből. Akik a beérkező összegek befektetése mellett döntöttek, azoknál megfigyelhető, hogy a legnépszerűbb megtakarítási forma a devizás volt, megelőzve a forint-takarékszámlákat és az értékpapírtermékeket” – emelték ki a pénzintézetnél. „Az első negyedév előzetes várakozásaitól eltérően elmaradnak az állományok a lakossági megtakarítási piacon. Bízunk benne, hogy a fegyveres konfliktus enyhülésével, a tőkepiaci hozamok fokozatos javulásával a megtakarítási folyamatok is normalizálódnak majd” – nyilatkozta Fabriczki Rita, az OTP Bank megtakarítási termékekért felelős vezetője.

KONCENTRÁLT VAGYONOK

A Blochamps Capital legfrissebb, nemzetközi és hazai tendenciákat elemző Wealth Management portréja pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy újabb történelmi csúcsot döntött ugyan ez év januárjában Magyarországon a lakosság nettó pénzügyi vagyonának a mennyisége, és folytatódott a legfelső vagyoni réteg 2010 óta tartó gazdagodása is, a pénzügyi tudatosság alig javult idehaza. Erre utal legalábbis, hogy az elmúlt tíz évben csak minimálisan csökkent a készpénzben, folyószámlákon vagy lekötött betétben álló vagyonhányad. Az elemzés megállapítása szerint a történelemben példátlan mind a jelenlegi leggazdagabbak aktuális vagyonának a mérete, mind pedig a felhalmozás ütemének elsöprő dinamikája. Bár Magyarországon a teljes lakossági vagyongyarapodás folytatódott tavaly, a legtehetősebbek sokkal gyorsabban gazdagodtak, mint az alsóbb vagyondecilisek tagjai. „A háztartások bruttó pénzügyi vagyonának a mérete 2021. december 31-re elérte a 43 185 milliárd forintot, azaz 4867 milliárddal, 12,7 százalékkal nőtt egy év alatt. A nettó pénzügyi vagyon pedig újabb történelmi csúcsot döntött, és meghaladta a 62 400 milliárd forintot. Továbbra is azt látjuk azonban, hogy ebből a folyamatból elsősorban a 9. és a 10. vagyondecilishez tartozók profitálnak. Magyarországon a pénzügyi

Pénzügyi eszközök Milliárd forint

46 566,8

50 841,3

56 249,3

62 290,0

70 719,8

77 544,7

A pénzügyi eszközök megoszlása 2022 8,9 11,7 6,7 11,0 8,7 7,2 17,8 2021 42,0

2017

2018

2019

&ITYY ­[ JQX÷ SJL^JI­GJS

2020

2021

2022

2017

2018

2019

2020

2021

2022

41,6

%

13,7

18,5 13,2

Egyéb Biztosítástechnikai tartalékok Részvények és részesedések Kötvények Betétek Készpénz Forrás: MNB

12 | FIGYELŐ 2022/21

F_10-13_cimlapsztori.indd 12

2022. 05. 24. 17:47

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

| CÍMLAPON |

eszközök értékének a 62 százaléka a legfelső vagyondecilis, azaz a leggazdagabbak tulajdonában van. Jelenleg ez a 398 ezer háztartás birtokolja a teljes lakossági vagyon 48,5 százalékát” – hívta fel a figyelmet Karagich István, a Blochamps Capital pénzügyi tanácsadó és business intelligence cég ügyvezetője. Szerinte fontos leszögezni azt is, hogy több millió háztartás gazdagodása csupán az ingatlanok felértékelődésének a következménye – hiszen hazánkban nemzetközi öszszehasonlításban kiemelkedően nagy a saját tulajdonú lakások, házak aránya. Nincs ez másként világszinten sem, hiszen 1995 óta a vagyonrétegek felső egy százaléka 19-szer többet tudhat magáénak gyarapodásában, mint az emberiség legkevésbé tehetős 50 százaléka. Negyed évszázad alatt a bolygó lakosságának alsó vagyonfele a globális növekedésnek csupán az ötvenedét tudhatta a magáénak. Mindeközben a leggazdagabbak a teljes vagyonnövekedés 38 százalékát zsebelték be. „Érdekes adat a hazai vagyonosok mennyiségéről, hogy Magyarországon a privátbanki ügyfélszámlák száma tavaly lényegében megegyezett a 2010-essel, ám a teljes kezelt vagyon több mint a háromszorosára, 2349 milliárdról 7000 milliárd forint fölé nőtt ez idő alatt. Az idén pedig újabb ezer milliárddal gyarapodhat ez a tömeg” – mutatott rá Karagich István. A Blochamps prognózisa szerint 2024 végére eléri az 5 ezret azon magyaroknak a száma, akik legalább egymilliárd forint fölött rendelkeznek. A dollármilliárdosok száma addigra 3-ról minimum 7-re nő, a 300 millió forintnál többet tulajdonlóké pedig 13 ezerről 20 ezerre bővül.

gyar lakosság banki betétállományának és készpénztulajdonának együttes összege 14 824 milliárd forintról 16 883 milliárdra duzzadt. A készpénzben, folyószámlákon és lekötött betétben álló összegek aránya a klasszikus pénzügyi vagyonon belül 2010 óta 49-ről csupán 47 százalékra csökkent. Látra szóló betétekben fekszik a vagyonok csaknem negyede, 12 és 14 százalék közötti a készpénz, a befektetési jegyek és a különféle biztosítások aránya. Elenyésző a rövid lejáratú kötvények (2,6 százalék) és a tőzsdei részvények (3,6) hányada is. Biztató ugyanakkor, hogy a lakosság már 9179 milliárd forinttal finanszírozza a költségvetést hosszú lejáratú állampapírok birtoklásával, míg ez az eszközosztály 2010-ben még csupán 969 milliárdot vonzott. A Blochamps vezetője szerint nem csak a lakosságon múlik azonban, hogy nem jönnek létre kellően komplex befektetési portfóliók: a bankok sokáig nem fektettek elegendő energiát abba, hogy kellően szofisztikált értékajánlatokat tegyenek, s mélységeiben megismerjék ügyfeleik vagy potenciális ügyfeleik szokásait, lehetőségeit. A verseny és a digitalizáció azonban új kapukat nyit, melyeknek egyértelműen a kliensek lesznek a nyertesei. Ehhez azonban mélységi ügyfélprofilozásra lesz szükség szektorszerte, s nem csupán a privátbanki, hanem a magas prémiumszegmensben is. BARÁT MIHÁLY

HIÁNYZIK A TUDATOSSÁG

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben az infláció rég nem látott magasságokban szárnyal, tavaly a ma2022/21 FIGYELŐ | 13

F_10-13_cimlapsztori.indd 13

2022. 05. 24. 17:47

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

FÓKUSZBAN: EGYENSÚLY

ÉS FELZÁRKÓZÁS

HÁROM FŐ FELADAT | A gazdasági egyensúlyok helyreállítása, versenyképességi fordulat és egy intenzív növekedési pályára történő átállás – ezt a három fő feladatot nevezte meg az MNB vezetősége a jegybank stabilizációs programjának a bemutatóján. gia – megléte mellett, és nem szabad engedni a jelenlegi foglalkoztatási szintből, de úgy, hogy javítani kell a termelékenységen. A demográfiai fordulat pedig elkerülhetetlen: évente 110 ezer újszülöttre van szükség. Hasonlóan fontos elem az adatreform és egy kiszámítható lakásprogram kidolgozása; 30-35 ezer új ingatlan épüljön évente. Közben diverzifikálni kell az energetikát – új energiamixet ért ez alatt a jegybank. A digitális állam megalkotása is elkerülhetetlen, valamint a mérésen alapuló döntéshozatal. Az egyetemi óráktól az orvoslátogatásig mindent mérni kell – fűzte hozzá az MNB elnöke.

A fenntartható egyensúly és felzárkózás 144 pontja nevet viselő programjavaslatát ismertette a napokban a Magyar Nemzeti Bank vezetősége: Matolcsy György jegybankelnök, valamint Virág Barnabás, Kandrács Csaba és Patai Mihály alelnökök.

UNIÓS ÉLETNÍVÓ 2030-RA

A legfontosabb kitűzött cél, hogy 2030-ig érjük utol az Európai Unió átlagos életszínvonalát, fejlettségi szintjét – mondta Matolcsy György, aki szerint egy olyan korszakba léptünk, amikor is az 1970-es évtized több csapdája újra kinyílt. A mintegy 50 évvel ezelőtti időszakot árrobbanás, stagfláció és a pénzügyi rendszer átalakulása jellemezte, de geopolitikai párhuzamok is fellelhetők. A gazdasági növekedés és az egyensúly képletének a megbomlásával a magyar gazdaság felzárkózása került veszélybe. A központi bank elnöke három feladatot nevezett meg: az egyensúlyok helyreállítását, a versenyképességi fordulat végrehajtását és egy intenzív növekedési pályára történő sikeres átállást. Hozzátette: a büdzsé helyreállításának alapja a kiadások, elsősorban a beruházások csökkentése, halasztása, törlése 14 | FIGYELŐ 2022/21

F_14_Makro.indd 14

kell, hogy legyen. Az MNB vezetése azt javasolja, hogy egy kétéves programot indítson el az állam, amelynek a lelke a költségvetési konszolidáció, a hiány lefaragása, emellett pedig sérülékenységcsökkentő intézkedésekre van szükség. Utóbbi alatt optimális adósságfinanszírozási struktúrát kell érteni: uniós, avagy pénzpiaci források „beszerzését”. Közben fenntartható finanszírozásra van szükség intenzív növekedési modell – tudás, tőke, technoló-

LASSÍTJA A KAMATEMELÉSEKET AZ MNB A jegybank az alapkamat további fokozatos emelésére rendezkedik be, amihez változatlanul határozott lépésekre lesz szükség. Az elmúlt két hónap rendkívüli körülményei mellett meghozott 100 bázispontos emeléseit követően megfelelő opció lehet az ütem nagyjából felével folytatni az alapkamat-emelési ciklust – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az MTI-nek. Virág Barnabás arra is rámutatott, hogy az infláció a következő hónapokban – hasonlóan a régiónk más országaihoz – nálunk is két számjegyű tartományba emelkedik. Ugyanakkor szerinte erre nem indokolt a kamatok hasonló tartományba történő emelésével reagálni.

LETÖRNI AZ IKERDEFICITET

Virág Barnabás azt hangsúlyozta: ahhoz, hogy 2030-ig az EU akkori átlagos fejlettségi szintjére elérhessünk, 3,5 százalékpontos növekedési többletre van szükségünk – ez az elmúlt 10 évben 2 százalékpont volt. Ezt úgy kell hozni, hogy a munkaerő szűkössége már nehezíti a gyarapodást. A szóban forgó, kétéves program első fele egyensúlyjavító fókuszú, ebbe fokozatosan kell bekapcsolni a fenntartható felzárkózás elemeit. Az ehhez felsorolt kulcsterületek mindegyikében részt fog venni a jegybank, az infláció letörésében különösen, e szempontból a cél egy jottányit sem változott. Kandrács Csaba a stabilitás és a fenntarthatóság, a zöldpénzügyek fontosságát hangsúlyozta. Leszögezte: nem fognak támogatni olyan javaslatot, amely a pénzügyi intézményrendszer stabilitását veszélyeztetné. Patai Mihály alelnök az ikerdeficit letörésének a fontosságáról beszélt. Biztatónak nevezte, hogy Nagy Márton miniszterjelölt (a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke – a szerk.) megerősítette a 4,9 százalékos idei GDP-arányos hiánycélt, amelynél ugyan az intézmény kisebbet szeretne, de indulásnak ez is biztató. SZAJLAI CSABA

FOTÓ: VÉMI ZOLTÁN

MATOLCSY GYÖRGY JEGYBANKELNÖK. 144 PONTBAN RÉSZLETEZETT MNB-S PROGRAM

2022. 05. 24. 16:31

PR

KIHIRDETTÉK AZ MVM EDISON STARTUPVERSENY IDEI NYERTESEIT

FOTÓ: KONDELLA MIHÁLY

A diákokat kedvenc márkáikkal összekötő program; közösségi alapú, decentralizált otthoni kertészet, az okos hulladékkezelést és újrahasznosítást ösztönző alkalmazás; városokat interaktívan bemutató telefonos szabadulószoba; fiatalokat célzó ökotudatos, digitális, közösségi alkotóműhely, illetve lemerült elektromos autóknak szóló asszisztencia-szolgáltatás is szerepel az MVM Edison startupverseny idei nyertesei között. Az innovatív ötletek pénzjutalomban részesülnek, illetve akár 50 millió forint magvető befektetést is kaphatnak. Kihirdették az MVM Edison startupverseny 2022-es győzteseit. A kihívásra nevezett innovatív kezdeményezéseket ötlet és érett (scale up) fázis szerinti kategóriákban díjazták. Az ötlet fázisban idén a Diverzum diákokat és márkákat összekötő platformja állhatott a dobogó legfelső fokára, második az automatizált otthoni kertészetet megvalósító MikroKert, a bronzérmes pedig az okos hulladékkezelésre ösztönző GreenMap csapata lett. Az érett fázisú fejlesztések között első helyezett a városnézést új szintre emelő szabadulószoba-alkalmazás, a CityRoom, második a fiataloknak ökotudatos, digitális közösségi alkotóműhelyt létrehozó RoboKaland, illetve harmadik az elektromos autók számára töltésasszisztencia-szolgáltatást biztosító Green Assistance csapata lett. Az MVM Csoport hisz abban, hogy a startupközösségek fontos motorjai az innovatív megoldásoknak. Ezt támogatva jött létre az MVM Edison startupverseny 2016-ban, amelyet azóta minden évben megrendeznek. A cél idén is az volt, hogy a pályázat innovatív ötleteket karoljon fel az energetika, a jövő otthonai, városai, a digitális infrastruktúra, a pénzügyeket forradalmasító fintech-, il-

letve az ügyfélkiszolgálás és termékinnováció területéhez kapcsolódva, valamint egy különálló „egyéb” kategóriában. A szervezők olyan ötleteket vártak, amelyek valós problémákra kínálnak megoldásokat, miközben megkönnyítik a felhasználók mindennapjait és hatékonyabbá teszik az energetikai szektor működését. „Büszkék vagyunk rá, hogy az MVM Edison startupverseny mára nemcsak önálló márka, hanem a startupvilág meghatározó szereplője. A megmérettetés 2016-os indulása óta csaknem félezer pályázat érkezett, összesen 59 döntőst mentoráltunk és 16 nyertes csapatot ünnepelhettünk. Az elmúlt években az MVM Edison segítségével az MVM Smart Future Lab Zrt. 5 projektet támogatott befektetéssel. Idén is számos kreatív és jövőbe mutató pályázat érkezett. Azt gondolom, a 2022-es mezőny minden eddiginél innovatívabb volt” – mondta Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója, a versenyt bíráló zsűri elnöke. Az idén beérkezett 186 pályázat közül szakmai zsűri választotta ki a 11 legígéretesebbet, így 7 csapat korai, ötlet fázisú, míg 4 csapat érett fázisú megoldása jutott a döntőbe. A döntősök a májusi megmérettetés előtt két hónapos különleges szakmai mentorprogramon vettek részt, ahol az MVM Csoport inkubátor cége, az MVM Smart Future Lab szakértői segítették őket. Megismerkedtek többek között az üzletiterv-készítés és a gyors prototípus-tervezés módszertanával, továbbá a szabadalmak fortélyaival. Fontos cél volt az is, hogy a feltalálók segítséget kapjanak ötletük továbbfejlesztésében és a tényleges piacra lépésben. Ahogy az elmúlt években, úgy idén is élőben, online tartották az MVM Edison döntőjét, ahol már csak az számított, hogy a feltalálók mennyire tudják „eladni” ötletüket a szakmai zsűrinek. Az ötlet fázisban induló csapatok online pitchét élőben nézhették az érdeklődők az MVM videómegosztó oldalán. A szakmai zsűri döntése alapján az érett és az ötlet fázis első helyezettjei 5 millió forintos fődíjat, a második és harmadik helyezettek pedig 3, illetve 1 millió forintot nyertek. A döntőben helyezést elérő csapatok emellett esélyt kapnak a legfeljebb 50 millió forint értékű magvető befektetés elnyerésére is az MVM Smart Future Lab jóvoltából. 2022/21 FIGYELŐ | 15

F_15_MVM_PR.indd 15

2022. 05. 24. 16:32

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

GAZDASÁG ÉS BIZTONSÁG A KORMÁNY FÓKUSZÁBAN BOROS BÁNK LEVENTE | A nemzeti alapon álló, sikeres gazdaságpolitika és a tágabb horizonton értelmezendő biztonság, ezen belül a katonai képességek erősítése lesz a meghatározó iránya a kormányzásnak; a minisztériumi struktúra pedig ezekre a feladatokra reflektál – mondta a Figyelőnek a Nézőpont Intézet elemzési igazgatója. Orbán Viktor miniszterelnök a parlamenti megválasztása utáni beszédében határozta meg, mik az új kormányának a prioritásai. A korábbi hetekben pedig azt is elmondta, hogy a kabinetnek – személyi összetételében és struktúrájában – milyen kihívásokra kell válaszolnia a következő négy évben. Az új kormány legfontosabb feladata, hogy a háború és annak következményei miatt is kihívásokkal járó évtizedre felkészüljön, különösen a gazdaság-, az energiaés a védelempolitika területén – kezdte gondolatmenetét Boros Bánk Levente.

és szétosztotta különféle új minisztériumok között. Ezzel a gazdasági szereplők és a piac számára a következő négy – vagy több – esztendő tekintetében azt üzeni, hogy a világpolitikai kihívások főleg gazdasági természetűek lesznek, a különböző részterületeknek pedig kü-

lön-külön politikai felelőse lesz. Ahhoz, hogy Magyarország ne csak az akadályokat hárítsa el, hanem sikeres is legyen, elsősorban meg kell védeni az elmúlt tizenkét évben elért eredményeket, a családpolitikát, a rezsicsökkentést, az energiabiztonságot. Ehhez pe-

GAZDASÁGI FÓKUSZ

A Nézőpont Intézet elemzési igazgatója kifejtette, hogy éppen ezért két pillére lesz a kormányzati céloknak: „a nemzeti alapon álló, sikeres gazdaságpolitika” és a tágabb horizonton értelmezendő biztonság, ezen belül a katonai képességek erősítése. Szerinte ezek lesznek a meghatározó irányai a kormányzásnak, a minisztériumi struktúra pedig e feladatokra reflektál. Arról, hogy a gazdaságpolitikáért több miniszter is felel majd a kormányzatban, azt mondta: ez pontosan a területre irányuló kiemelt kormányzati figyelmet mutatja, és a társadalompolitikában továbbra is fennmaradó csúcsminisztériumi rendszerhez képest más logikát mutat. A gazdasághoz kapcsolódó területeket ugyanis a miniszterelnök feldarabolta 16 | FIGYELŐ 2022/21

F_16-17_menedzserpolitikusok.indd 16

2022. 05. 24. 16:43

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK; NÉZŐPONT INTÉZET

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

dig nemzeti alapon álló gazdaságpolitikára van szükség, amelyhez erős irányítók, miniszterek kellenek az adott szakpolitikai posztokon. A kiválasztott tárcavezetők ilyen személyek. A két viszszatérő kormánytag egyike, Navracsics Tibor különösen EU-biztosi tapasztalatait kamatoztathatja uniós fejlesztésekért felelős miniszterként, míg az egykori Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János az építési és beruházási portfólió élén hasznosíthatja erős menedzserszemléletét. Nagy Mártont a Magyar Nemzeti Bankban betöltött vezető pozíciói széles tapasztalattal támogatják, Szijjártó Péter pedig eddig is sikeresen vezette a külgazdasági szakterületet, s a paksi bővítés is hozzá került, ami részben kifejezetten külpolitikai és külgazdasági feladat. Palkovics László, Varga Mihály és Nagy István is bizonyított az előző kormányokban az ipar, a pénzügyek és az agrárium területén.

SZEMÉLYZETI POLITIKA

Hogyan jellemezné Orbán Viktor személyzeti politikáját, milyen megfontolásból, milyen logika alapján választja ki a kormányfő a minisztereit? – vetet-

tük fel. Boros Bánk Levente elmondta, hogy az utóbbi ciklusok tekintetében a kormánytagokat két csoportra lehet osztani: karrierpolitikusokra és a politikán kívülről, az üzleti vagy a tudományos életből érkező szakemberekre. A karrierpolitikusok kifejezetten pártpolitikusok, akik végigjárták a politikai ranglétrát, az előző kabinetekben vagy a parlamenti munkában már bizonyították rátermettségüket. Így lett újra kormánytag a már említett Lázár és Navracsics. De például Varga Mihályt, Szijjártó Pétert vagy Gulyás Gergelyt is ebbe a körbe lehet sorolni. Ők elsősorban politikusok, de a professzionális politikai hátterük mellett megfelelő szakmai tapasztalattal, kapcsolati hálózattal felvértezettek a területükön. A miniszterek másik csoportja az élet más területén, nem a politikában tett le maradandót az asztalra. Őket azért választja ki az adott posztra a kormányfő, mert a „civil életükben” sikeresek voltak a szakterületükön, van tapasztalatuk, helyismeretük az adott szférában. Ilyen új kormánytag például Csák János, aki a kulturális és innovációs tárca első embere lesz, vagy Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, valamint az előző kormányban is dolgozott Palkovics László technológiai és ipari miniszter.

CSÚCSTÁRCÁK

A kilencvenes évek szakminisztériumi rendszere nem tér vissza – értékelte az elemző az immár elsősorban a társadalompolitikai tárcákra (Belügyminisztérium, Kulturális és Innovációs Minisztérium) jellemző csúcsminisztériumi struktúrát. „A tárcavezetők feladata most a hozzájuk rendelt területek felügyelete és irányítása, kifejezetten nem a mikromenedzselés” – magyarázta az elemzési igazgató. Mint folytatta, a korábbi szaktárcákkal szemben a csúcsminisztériumokban nem a miniszterek, hanem az államtitkárok a szakterületek felelősei. Hogy melyik szakterület melyik minisztériumhoz tartozik, a kormányfő szuverén joga eldönteni. Ez valójában csupán technikai kérdés, hiszen az apparátus rendelkezésre áll, a tárcavezetők kifejezetten politikai felelősként irányítják az adott portfóliót. Felvetésünkre, hogy mégis mi indokolhatta azt, hogy például a közoktatás és az egészségügyi államtitkárság Pintér Sándor belügyminiszterhez kerül, elmondta: ezt a döntést a hatékonyságnövelés is in-

dokolhatja. „Azt újra rögzítsük: az a kiindulópont, hogy a konkrét szakterületeket Pintér Sándor nem menedzselni, hanem irányítani fogja. Az államtitkárok szintjén Takács Péter lesz a felelős az egészségügyért, Maruzsa Zoltán pedig a közoktatásért – mindketten kiváló szakemberek. A jobboldalon ismert mondás, hogy nem pozíciókat, hanem feladatokat osztanak, s itt is erről van szó. Az kétségtelen, hogy egy olyan területen, ahol sok érdek ütközhet egymással, különböző lobbitevékenységek folynak a háttérben, nem árt, ha adott esetben nem szakmabeli miniszter felel az irányításért. Ő ugyanis kívül áll ezeken a lobbikon” – mondta Boros Bánk Levente. Szerinte az elmúlt években az ellenzék a közoktatásban és – főleg a koronavírus-járvány idején – az egészségügyben is próbált politikai alapon hangulatot kelteni, lázítani a kormányzattal szemben. „Azt gondolom, a kormányfő döntésében ez a tapasztalat is közrejátszhatott, amikor a Pintér Sándor vezette Belügyminisztériumhoz irányította ezeket a szakterületeket” – érvelt a szakértő. PINDROCH TAMÁS

2022/21 FIGYELŐ | 17

F_16-17_menedzserpolitikusok.indd 17

2022. 05. 24. 16:43

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ÚJ KIHÍVÁSOKRA ÚJ KORMÁNY

MINISZTERI FELADATOK | Hivatalosan is megalakult Magyarország új kormánya, a tizennégy minisztert – közülük három tárca nélküli – Orbán Viktor miniszterelnök mutatta be a parlamentben, ahol letették az esküjüket. Lázár János építési és beruházási miniszter azt mondta: országépítő munka lesz a feladata. Mindent magyar építészeknek kell tervezniük és magyar vállalkozásoknak szükséges építeniük. A cél az, hogy hazánk 2030-ra Európa legjobb helye legyen. A gazdasági nehézségek miatt sem lehet lemondani az állami beruházások megvalósításáról. A tárcavezető a hatékonyságot, a gyorsa-

lamint a fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottságban elmondta: az energetikai kérdések politikaiakká váltak, ezért vette át a területet. A Roszatom biztosította arról, hogy 2030-ban beüzemelhető lesz az új atomerőművi blokk. Államtitkárként az eddigi tárca nélküli miniszter, Süli János lesz a terület felelőse.

ORBÁN VIKTOR MINISZTERELNÖK ESKÜTÉTELE A PARLAMENTBEN. AZ ÖTÖDIK ORBÁN-KORMÁNY SZERKEZETE A HÁBORÚ ÉS A GAZDASÁGI KRÍZIS KIHÍVÁSAIRA REAGÁL

ságot szem előtt tartva akadálymentessé kívánja tenni az invesztíciók előtt az utat. Palkovics László technológiai és ipari miniszter az ipar hatékonyságának a javítását ígérte. Szerinte a következő években elsősorban a déli országrészt és a jelentős ipari hagyományokkal rendelkező Nógrád megye keleti részét kell fejleszteni. A teljes foglalkoztatottság akkor érhető el, ha a munkaadók kiterjesztik a részmunkaidő, a távmunka, az otthoni munkavégzés lehetőségét. A továbbra is a Külgazdasági és Külügyminisztériumot irányító Szijjártó Péternek a paksi atomerőművi beruházással bővül a „portfóliója”. A gazdasággal, va-

A tárca nélküli miniszteri posztot betöltő Navracsics Tibor a területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért lesz felelős. Munkaszervezési szempontok alapján a Miniszterelnökséghez tartozik majd a feladatkör. A tárcavezetőnek fel kell gyorsítania az EU-s források kifizetését. Budapest és 50 kilométeres agglomerációja egy egység lesz a fejlesztések szempontjából. Navracsics hangsúlyozta: a magyar régiókat nem feltétlenül egymáshoz kell viszonyítani, hiszen például Észak-Dunántúl nem a keleti megyékkel, hanem Burgenlanddal áll versenyben. PT

FOTÓ: EUROPRESS/AFP

Az új kabinet tizennégy miniszteréből heten felelnek majd gazdasági, pénzügyi területekért. A tárcavezetők a múlt héten a parlamenti bizottságok előtt számoltak be terveikről, feladataikról. A testületek támogatták a kinevezésüket. Varga Mihály pénzügyminiszter a gazdasági és költségvetési bizottságban elmondta: az infláció, az energiaárak növekedése több száz milliárd forintos feszültséget okoz az államháztartásban. Ennek ellenére tartják a GDP-arányosan 4,9 százalékos idei hiánycélt – ezért módosítani kell a költségvetést –, és az államadósság is tovább csökken az év végére. A gazdasági bővülés 2023-ban várhatóan 3,5-4 százalék körül alakul, az államháztartás deficitje a tervek szerint 3,5 százalékos lesz, az államadósság pedig az esztendő végére 73,8 százalékra csökken. A gazdaságfejlesztési – tárca nélküli – miniszter Nagy Márton lett. A gazdasági bizottság előtt elmondta: cél a fenntartható felzárkózás, s ehhez önálló és önellátó gazdaságot kell létrehozni. Az euró bevezetése középtávon sem kormányzati terv. Kifejtette: 2030-ig 3,5 százalékkal kell jobban növekedni az EU középértékénél ahhoz, hogy az átlaghoz képest 76ról 100 százalékra fejlődjön az ország. A hiánycél 4,9 százalékon marad az idén, jövőre 3,5 százalékosra tervezik a deficitet. Az építőanyag- és az élelmiszer-kereskedelmi, -ipari szektorban magyar többségi tulajdon kell a bank- és biztosítási ágazat mintájára. Nagy István agrárminiszter arról beszélt: még nem látható, milyen következményei lesznek az orosz–ukrán háborúnak, azonban élelmiszerválsággal nézhetünk szembe. Hangoztatta: Magyarország több mint 20 millió ember élelmezésére képes, ennek ellenére vigyázni kell arra, hogy a globális szintű gabonamennyiség-kiesés ne veszélyeztesse az ellátásunkat.

18 | FIGYELŐ 2022/21

F_18-Miniszteri.indd 18

2022. 05. 24. 16:32

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

TISZTA AMERIKA

CPAC | A körítést elnézve a címben megfogalmazott hangulat kerítette hatalmába azt, aki ellátogatott a fővárosi Bálnába, az első budapesti CPAC konferenciára, amelyet az Alapjogokért Központ szervezett meg. A Republikánus Párt eseményeit idézte a rendezvény, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök adott tanácsokat a világ konzervatívjainak a sikeres politizáláshoz.

Isten, haza, család – ez volt a múlt heti budapesti CPAC jelmondata, amely egyben az amerikai és a magyar jobboldal közös nevezője is. A CPAC negyvennyolc éves konferenciasorozat, amely a világ legnagyobb és legbefolyásosabb konzervatív rendezvénye. Európában elsőként Magyarország adott otthont az eseménynek.

FOTÓK: KISBENEDEK ATTILA, EUROPRESS/AFP; MTI

REAGAN ÉS TRUMP

Az első konferenciát 1974-ben, az Egyesült Államokban rendezték meg. Ezen a későbbi amerikai elnök, az akkori kaliforniai kormányzó, Ronald Reagan volt a fő szónok. A CPAC 2011-ben Donald Trump politikai karrierjének a beindításához is hozzájárult. Az üzletember, a 2016-ban az USA első számú vezetőjének választott politikus itt megtartott beszédével lépett be a szorítóba a Republikánus Párton belül. A volt elnök most videóüzenetben köszöntötte a CPAC-et. „Mi mindannyian nagyon közel állunk Orbán Viktorhoz, ő nagyszerű vezető, igazi úriember, és nemrég hatalmas választási diadalt aratott. Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy a támogatásomról biztosíthattam. Ő valóban jó ember, s páratlan munkát végez a hazájáért” – mondta. Ugyancsak videóüzenetet küldött Nigel Farage brit jobboldali politikus, aki a brexitkampány irányítója volt Angliában, valamint a Fox News műsorvezetője, a legnézettebb amerikai politikai televíziós csatorna arca, Tucker Carlson. Részt vett a konferencián Csehország volt miniszterelnöke, exállamfője, Václav Klaus is. Az amerikai konzervatívok a CPAC budapesti megrendezésével elismerték, hogy hazánk a „konzervatív politika reneszánszának” az egyik fő bástyája. A rendezvényen megjelentek mellettük az európai jobboldal képviselői is: Tom Van Grieken, a Flamand Érdek párt elnöke, a spanyol VOX, az osztrák ÖFP, a holland JA21 és az olasz Északi Liga politikusai.

„CSAK MELÓ VAN”

Orbán Viktor magyar kormányfő volt a kétnapos konferencia fő szónoka. Párhuzamot vonva az amerikai baloldali progresszió és a kommunizmus között, azt mondta: az ő generációja egy „wokevilágban nőtt fel”, egy mindennapi diktatúrában. Majd jött a rendszerváltás, „a szovjetek ki, a kommunisták le”, de tévedtek, hiszen a liberálisok és a konzervatívok paktumot kötöttek,

1994-ben a liberálisok a posztkommunistákkal álltak össze, két vállra fektették a jobboldalt. 2002-ben az történt, ami Amerikában Donald Trump kormányzása után: „kiválóan kormányoztunk, de a baloldal mocsara lehúzott bennünket”, ezután a baloldal elköltötte az emberek pénzét. Felidézte, hogy etnikai alapú gyilkosságok történtek, a rendőrség a minimális rendet sem volt képes fenntartani. „Kedves amerikai barátaim, azt hiszem, már önök is láttak ilyet” – jegyezte meg. 2010-ben a jobboldal visszatért, ebbe a munkába nyolc évet tettek bele, „a recept elkészült”. „Nincs csodafegyver, csak meló van” – összegzett a miniszterelnök, és 12 pontban fogalmazta meg, miképp lehet megtörni a baloldal hegemóniáját. „A saját szabályaink szerint kell játszani”, „a nemzeti ideológia: a választók oldalán kell maradni”,

ORBÁN VIKTOR A CPAC-EN. NEM ÍGÉRHET MÁST A JOBBOLDALNAK, CSAK MUNKÁT ÉS MUNKÁT

„nemzeti érdek a külpolitikában, azaz Hungary first”, „legyen médiánk”, „leplezd le az ellenfeleid szándékát; nem a ma, hanem a holnap tabuit kell ledönteni”, „olyan politikát szükséges folytatni, amellyel az ellenfél is jól jár”, „ne szorulj ki a szélére”, „mindennap olvasni kell; a politikát a politikacsinálóknak kell megérteniük”, „legyen hited, a hit hiánya veszélyes”, „keress barátokat – azt keressük, hol vannak a közös pontok”, „építs közösségeket”, „építs intézményeket” – sorolta a miniszterelnök a sikerességhez vezető javaslatokat. PT 2022/21 FIGYELŐ | 19

F_19-Rebuklikanus-konf.indd 19

2022. 05. 23. 17:03

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ÉSZSZERŰTLEN OLAJEMBARGÓ

HORTAY OLIVÉR | A globális energiapiacon kínálati hiány van, így az embargó az egész Európai Unióban áremelkedéshez vezetne, és több régióban megnövelné az ellátási nehézségek kockázatát. A fogyasztók közvetlen érintettsége mellett a drágulás a szállítmányozási költségek növekedésén keresztül további inflációs nyomást gerjesztene – mondta lapunknak a Századvég energiaés klímapolitikai üzletágának a vezetője. is fejleszteni kellene. Az embargó tehát mind az EU, mind hazánk szempontjából logikátlan intézkedés lenne. Másfelől a kínálati hiány miatt a nagy olajexportőr országok piaci pozíciója jelenleg rendkívül erős, így Oroszország bizonyára képes lenne a kitermelt nyersanyagot más régiókba értékesíteni – a piaci árak emelkedése és a meglévő szerződések felmondása okán a mostaninál magasabb áron. Ez a lépés tehát morálisan sem indokolható, hiszen az orosz árbevételek növekedéséhez és így egy elhúzódó háború finanszírozásához is hozzájárulhatna. – Milyen értékű beruházás és menynyi idő kellene ahhoz, hogy a Mol finomítói teljes mértékben át tudjanak állni az orosz urál típusról az északi-tengeri brent finomítására? – Az elérhető információk alapján az átalakításhoz kettő-négy évre lenne szükség, és annak költsége meghaladná az 500 millió eurót. Emellett a szállítási útvona-

Az unió REPowerEU csomagja nem változtatna azon, hogy az európai háztartásokkal fizettetnék meg a háború költségeit.

lak megváltozása miatt szükség lenne a Horvátországból érkező vezeték kapacitásának a növelésére, ami körülbelül 200 millióba kerülne, s azt csak a horvát féllel együttműködve lehetne megvalósítani. Ráadásul ezek a projektek üzletileg nehezen értelmezhetők, mert az új infrastruktúrával drágábban lehetne üzemanyagot előállítani, mint most, azaz a beruházások nemhogy nem térülnének meg, de mind a Mol, mind Magyarország kiadásai megugranának. – Az átállás után a brent kőolajból finomított benzin mennyivel lenne drágább, mint az orosz nyersanyagból készített? – A legfrissebb becslések alapján körülbelül 50-60 százalékos drágulással kellene számolni. Fontos azonban hozzátenni, hogy egy olyan mértékű beavatkozásnak, mint a jelenlegi olajem-

FOTÓ: HORTAY DÁVID/FACEBOOK

Május legvégén ül össze az Európai Tanács, hogy döntsenek az orosz olajembargóról. Milyen érvek szólnak a magyar vétó mellett? – Egy rövid távon bevezetett olajembargó észszerűtlen és morálisan is korlátozottan indokolható intézkedés, amely ráadásul Magyarország számára különösen nagy problémákat okozna. Egyfelől a globális energiapiacon kínálati hiány van, így ez a lépés az egész unióban áremelkedéshez vezetne, és több régióban megnövelné az ellátási nehézségek kockázatát. A fogyasztók közvetlen érintettsége mellett a drágulás a szállítmányozási költségek növekedésén keresztül további inflációs nyomást gerjesztene. A kelet-közép-európai térségben, így Magyarországon is kiemelkedően nagy kihívást jelentene, hogy a feldolgozói kapacitások nagy része az orosz nyersolajra beállított, s az átalakítás idő- és költségigényes, ráadásul a helyettesítéshez a szállítási útvonalakat

20 | FIGYELŐ 2022/21

F_20-21_Hortay.indd 20

2022. 05. 23. 17:10

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

FOTÓ: GETTY IMAGES

A SZÁZHALOMBATTAI OLAJFINOMÍTÓBAN. DRÁGA LENNE AZ ÁTÁLLÁS A BRENT FINOMÍTÁSÁRA, ÉS 50-60 SZÁZALÉKKAL EMELKEDNE A BENZIN ÁRA

bargós javaslat, igen nehéz előre jelezni a következményeit, mert az gyökeresen átalakíthatja a piaci viszonyokat, s könynyedén nem várt áremelkedést eredményezhet, így elképzelhető, hogy még nagyobb lenne az üzemanyagok ellenértékének a növekedése. – Az Európai Bizottság az úgynevezett REPowerEU csomagot ajánlja a tagországoknak a támogatásért cserébe. Mire lenne elég ez a segítség? – A brüsszeli pakk nem nyújt kellő támogatást az uniós államoknak az embargós javaslatok megvalósításához, mert annak nagy részét meglévő, más – szintén kiemelt prioritású – célokra szánt források átcímkézése adja. A 297 milliárdos csomagból 225 milliárd euró a helyreállítási alapokból érkező hitel, amelynek az eredeti célja a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítás volt, és – mivel kölcsönről van szó – olyan projekteket tartalmazott, amelyek gazdasági, társadalmi vagy környezetvédelmi szempontból megtérülnek. Az embargó ellentétesen hat a gazdaságvédelmi törekvésekkel, ráadásul nem térül meg, így nem célszerű hitelből finanszírozni. A pakk következő, 52 milliárdos komponensének a jelentős há-

nyadát a kohéziós és az agrárpénzek átcímkézése jelenti. Az előbbi esetben az intézkedés következményei – a helyreállítási alap átirányításához hasonlóan – ütköznek a források eredeti céljaival, az utóbbi kapcsán pedig különösen aggályos, hogy az mélyítheti az Európában kialakulóban lévő élelmezési válságot. Végül a csomag tartalmaz 20 milliárd eurós olyan forrást, amelyet az Európai Bizottság új szén-dioxid-kvótával teremtene elő. Ez azonban az embargó infrastrukturális követelményeinek a teljesítéséhez sem elegendő, az áremelkedés okozta társadalmi terhek révén pedig szinte semmit sem lehetne belőle finanszírozni. A REPowerEU tehát nem változtatna azon a – Magyarország számára elfogadhatatlan – helyzeten, hogy a lépés az európai háztartásokkal fizettetné meg a háború költségeit. – Az az amerikaiak által a G7-ben tett javaslat, hogy az uniós államok az embargó helyett vessenek ki vámokat az orosz olajra, miként érintené hazánkat? Mekkora lenne így a drágulás? – Az USA javaslatának a részletszabályai egyelőre nem ismertek, így sem a vám mértékéről, sem az általa okozott áremelkedésről nincsenek információk.

Az viszont biztos, hogy az intézkedés annál jobban terhelne egy-egy EU-s tagot, minél nagyobb mértékben importál orosz energiahordozót. Magyarország – történelmi, földrajzi és infrastrukturális tulajdonságai miatt – szükségleteinek a nagy részét orosz forrásból fedezi, ráadásul jelenleg a világpiaci áraknál kedvezőbben jut hozzá az energiahordozóhoz. Az amerikai javaslat ezt a helyzetet megfordítaná; az orosz portékát drágábbá tenné más típusú nyersolajoknál, ami hazánkat fokozottan érintené. – Ekkora nemzetközi nyomás mellett meddig tartható a benzinárstop? – A hatályos kormányzati határozat értelmében a benzinárstop júliusig tart, utána meghosszabbítható. Azt, hogy júliusban milyen döntést hoz majd a kabinet, egyelőre nem lehet előre jelezni, mert a globális nyersolajpiac rendkívül változékony, és az árakra nagy hatással vannak jövőbeli – például az európai embargóról szóló – politikai döntések. A helyzet tehát olyan sokat változhat a következő időszakban, hogy nem érdemes a jelenlegi információs bázison megbecsülni az intézkedés meghosszabbításának a valószínűségét. PINDROCH TAMÁS 2022/21 FIGYELŐ | 21

F_20-21_Hortay.indd 21

2022. 05. 23. 17:10

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

FOSSZILIS ENERGIA VS. ZÖLDÍTÉS Brüsszel a jelenlegi energiakrízisben szinte csodaszerként tekint az LNG-re mint az orosz vezetékes földgáz egyik lehetséges helyettesítőjére. A zöldszempontok azonban most mintha nem számítanának, arról ugyanis keveset hallani, hogy a földgáz cseppfolyósításának a technológiája, majd e nyersanyag szállítása milyen óriási terhet ró a környezetre. Arról, hogy pontosan mi is az az LNG, s milyen az „ár-érték aránya”, Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet igazgatója nyilatkozott a Figyelőnek.

ÉPÜLNEK AZ LNG NÉMETORSZÁGI BEHOZATALÁRA SZOLGÁLÓ ÚSZÓ TÁROLÓ- ÉS GÁZOSÍTÁSI EGYSÉGEK. NAGY A SZÁLLÍTÁSIENERGIA-VESZTESÉG

A biztonságosabb és fenntarthatóbb energiaellátást célozza meg az Európai Bizottság napokban bemutatott, REPowerEU elnevezésű javaslata, amely szerint egyebek mellett a háztartások energiafogyasztásának a csökkentésével érnék el az Oroszországból származó foszszilis tüzelőanyagoktól való függőség felszámolását. Emellett újból és újból előkerül Brüsszelben az LNG előtérbe helyezése. A mostani bizottsági csomag például azt közli ezzel kapcsolatban, hogy fontolóra veszik a cseppfolyósított földgáz önkéntes közös beszerzése rendszerének a bevezetését, ami a kereslet össze-

vonását, az infrastruktúra-használat optimalizálását és a beszállítókkal való kapcsolattartás összehangolását jelentené.

TECHNOLÓGIA

„Az LNG nem egy új energiafajta, és nem is új találmány” – mondta a Klímapolitikai Intézet igazgatója, jelezve, hogy a cseppfolyósított földgáz szerepének mostani európai felértékelődése az orosz nyersanyagtól való függetlenedés szándékának, a liberalizált piac megteremtésére vonatkozó igény erősödésének, valamint a temérdek amerikai palagáz megjelenésének a következménye. Litkei Máté ennek apropóján részletesen bemutatta lapunknak e technológia mibenlétét. Ennek lényege, hogy a könnyebb szállíthatóság érdekében

cseppfolyósítják a földgázt, amely aztán így tartályhajókra kerülhet. „Maga az eljárás úgy néz ki, hogy a földgáz csővezetéken megérkezik egy tengerparti cseppfolyósító üzembe, ahol megtisztítják, –162 Celsius-fokra lehűtik és hatalmas nyomás alá helyezik, egészen pontosan az eredeti térfogatának a 625-öd részére préselik öszsze. Ezzel a két folyamattal elérik, hogy az energiahordozó folyékony halmazállapotú legyen” – magyarázta a szakember. Kiemelte ugyanakkor, hogy mindez borzasztóan nagy energiabefektetéssel jár együtt: egy kilogramm földgáz cseppfolyósítása 1188 kilojoule/kilogramm energiát emészt fel, s nem elég lehűteni, majd átalakítani a légnemű anyagot, ezt a rendkívül alacsony hőmérsékletet és elképesz-

FOTÓK: SINA SCHULDT, CHARLES M VELLA, GETTY IMAGES

HATALMAS AZ LNG KÖRNYEZETTERHELÉSE

22 | FIGYELŐ 2022/21

F_22-23_LNG.indd 22

2022. 05. 23. 17:05

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

TILTAKOZÁS AZ LNG KÖRNYEZETI HATÁSAI MIATT. AZ IPARI SZEREPLŐK NAGY REMÉNYEKET FŰZNEK A CSEPPFOLYÓSÍTOTT FÖLDGÁZHOZ, A ZÖLDEK VISZONT NEM REPESNEK AZ ÖRÖMTŐL

tően nagy nyomást fenn is kell tartani az egész tengeri szállítás folyamán. Utóbbi speciális tartályokban zajlik, s egy-egy ilyen tankhajón 100–250 ezer köbméter folyadék helyezhető el. Az óriási vízi járműveket felkészítik az LNG gépi hűtésére is, de harmaduk már képes arra, hogy a betárolt nyersanyag egy részének az elpárologtatásával hűtse a többi folyadékot, s e gázt aztán – kiváltva ezzel a dízelolajat – a hajó hajtására használják fel. Jelenleg körülbelül kétszázötven LNG-t fuvarozó hajó úszik a tengereken, ezek összes szállítókapacitása 31 millió köbméter. A célba érkezés után a visszagázosítás a cseppfolyósítással ellentétes módon, kontrollált melegítéssel és nyomáscsökkentéssel valósul meg.

ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM

A cseppfolyósítás nem olcsó folyamat – folytatta a szakember –, ám nagyban függ attól, hogy hol végzik azt el. Érthető módon az eljárás több erőforrást igényel a melegebb országokban, például Katarban – amely Ausztrália és az Egyesült Államok mellett ma a legnagyobb LNG-előállító –, mint a hűvösebb éghajlatú régiókban. Az erre felhasznált energiát általában a szállított földgázból állítják elő, így annak költsége nagyban függ a gázkitermelés addigi ráfordításaitól. Már az eddigiekből is világosan látható, hogy egy igencsak bonyolult és sok erőforrást igénylő metódusról van szó. Ami a környezeti következményeket illeti, Litkei Máté idézte az Egyesült Királyság Üzleti,

Energiaügyi és Ipari Stratégiai Minisztériumának az adatait, amelyek szerint egy tengeri LNG-szállítmány teljes energiatartalmának a 24,2 százalékát felélik a szállítás folyamán. De nem csak a cseppfolyósítás és a tengeri fuvarozás jár együtt hatalmas környezetterheléssel. A tartályok párolgási vesztesége a napi 0,1 százalékot is eléri, feltéve, hogy a szigetelés megfelelő, ellenkező esetben még nagyobb ez a mennyiség. Ezek az értékek jóval nagyobbak, mint a vezetékes szállítás „deficitje”, még azzal együtt is, hogy az a régi orosz gázcsöveknél szintén viszonylag jelentős. Emiatt is tartja környezetvédelmi szempontból megbocsáthatatlannak a Klímapolitikai Intézet igazgatója az Északi Áramlat II. vezeték bojkottját, hiszen az mai technikával kis veszteséggel szállította volna a földgázt Európába. „Ugyanígy az amerikai palagáz vásárlása is összeegyeztethetetlen a zöldfordulattal, hiszen e nyersanyag bányászata esetében már 3,6–7,9 százalékra nő az elszivárgó metán aránya, ezzel súlyosan terhelve a klímát” – hívta fel a figyelmet a szakember.

KILÁTÁSOK

A helyzetértékelésében Litkei Máté arról is beszélt, hogy a földrészünkre érkező földgáznak nagyjából a kétharmada két helyről származik: Oroszországból (40-45 százalék) és Norvégiából (körülbelül 20 százalék). Habár ez nagyrészt vezetékes formában történik, a cseppfolyósított energiahordozó szállításának a részaránya sem

elhanyagolható. Jelentős LNG-exportőr a már említett Katar és az Egyesült Államok mellett Algéria, Anglia, Líbia és Nigéria. A kontinensnek nagyszámú LNG-fogadó terminálja van, az összes kapacitás meghaladja a 150 milliárd köbmétert, azonban az orosz földgáz kiváltásához jelenleg ennek legalább a kétszeresére lenne szükség. Ráadásul a szűkösség nemcsak a fogadó oldalt érinti, hanem az EU-tól független exportőröknek is hatalmas fejlesztéseket kellene eszközölniük – jelezte az igazgató. Litkei Máté összegzése szerint „a technológiai racionalitás felülírja a vágyakat”, márpedig a technológia egyértelműen azt mutatja, hogy a cseppfolyósított gáz rövid távon semmiképp sem tudja átvenni az orosz nyersanyag helyét. Hosszú távon pedig megfontolandónak tartja, hogy tényleg érdemes-e eurómilliárdokat beleölni az LNG-technológiába. Meggyőződése ugyanis, hogy a cseppfolyósított földgázból előállított energia nem lesz fenntartható – sem környezeti tekintetben, s jelenleg úgy tűnik, hogy gazdasági szempontból sem. „Inkább érdemesebb lenne az érintett országok teljes energiarendszerét újragondolni, és az EU-s támogatásokat arra összpontosítani, hogy klímasemleges energiatermeléssel és elektromoshálózat-fejlesztéssel váltsuk ki a földgázszükséglet jelentős részét, például nukleáris energia és megújulók révén” – mondta a szakember. HELMECZI ZOLTÁN

2022/21 FIGYELŐ | 23

F_22-23_LNG.indd 23

2022. 05. 23. 17:05

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

RENDPÁRTISÁG AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN

„Mindenkit megnyugtatok, gyógyítani fogok” – mondta az Országgyűlés népjóléti bizottsága előtt a 2022–26-os kormányzati ciklusban igencsak széles portfólióért felelő Pintér Sándor, akinek a minisztériuma az eddigi alapfeladat, a

rendészeti teendők ellátása mellett többek között a közoktatást és az egészségügyet is irányítja majd. Kétséget kizáróan a zsinórban tizenkét éve belügyminiszterként dolgozó Pintér rendpárti szemlélete e két stratégiai ágazatban is meg fog nyilvánulni, erre engednek következtetni a tárcavezetőnek az újbóli kinevezése előtt tartott bizottsági meghallgatáson elhangzott

szavai is. Az egészségügyi statisztikák alapján az látszik: indokolt lehet az effajta megközelítés.

ELLÁTÁS ÉS RÉGIÓK

Nem véletlenül hangsúlyozta Pintér Sándor a parlamenti testület előtt első helyen az ellátás jobbítását, kiemelten a népegészségügy megerősítését. A hazai lakosság

ILLUSZTRÁCIÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

KORMÁNYSZERKEZET | Az ellátás, valamint a szakdolgozók helyzetének a javítását, a hálapénz elleni erőteljes fellépés folytatását, továbbá a forrásfelhasználások hatékonyabb ellenőrzését is ígérte parlamenti bizottsági meghallgatásán Pintér Sándor. A régi-új belügyminiszterre, aki ebben a minőségében az egészségügyért is felel a következő négy évben, komoly feladatok várnak, köztük az ellátást jellemző regionális különbségek csökkentése.

24 | FIGYELŐ 2022/21

F_24-25_egeszsegugy.indd 24

2022. 05. 23. 17:05

FOTÓ: MTI

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

egészségi állapotát illetően ugyanis bőven van tennivaló, különösen a kiugró regionális különbségek terén, ami több statisztikából is egyértelműen kirajzolódik. Az egyik legegzaktabb mérőszám erre a születéskor várható átlagos élettartam, amely Magyarországon belül igen nagy szórást és a fejlettségi szinttel való szoros összefüggést mutat. Míg ugyanis 2020-ban az éllovas Budapesten egy férfi születésekor várható élethossza 74,3 év volt, addig a sor másik végén lévő Borsodban csak 69,6 esztendő, az utolsó előtti Nógrád megyében pedig 70,3. Sőt, utóbbiban nyolc év leforgása alatt nemhogy nőtt volna, hanem – egy hónappal – egyenesen csökkent a várható élettartam. A nők esetében egygyel kevesebb, három esztendő a különbség a sereghajtó nógrádiak (76,9) és a listavezető fővárosiak (79,8) között. A fekvőbeteg-ellátásban a tízezer lakosra jutó ápolási napok száma azonban ennél is jobban rávilágít a regionális viszonyok jelentette probléma súlyosságára. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ez év márciusában Nógrád megye lakosai 51 százalékkal több időt töltöttek az aktív fekvőbeteg-ellátásban, mint a Győr-Moson-Sopronban élők. Számszerűsítve e két szélső érték 999, illetve 663 napot jelent. De a szabolcsi, a békési és a borsodi adat is megközelítette az ezer napot. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a bejelentett új, rosszindulatú daganatos megbetegedések számát évek óta nem sikerül érdemben csökkenteni – kivételt egyedül a koronavírus-járvány kitörésének az esztendeje jelentett, de minden bizonnyal csak a szünetelt diagnosztika miatt –, akkor világos, hogy a népegészségüggyel, azon belül is a szűrővizsgálatokkal és a preventív ellátásokkal kapcsolatos fejlesztések vitathatatlanul az új egészségügyi kabinet legfontosabb feladatai közé tartoznak majd. Bár drasztikus lépés lenne, mégis, „belügyes szemüveggel nézve” megfontolandó lehetne például – a várandósság idejéhez hasonlóan – bizonyos felnőttkori szűrések kötelezővé tétele. Az infrastruktúra sok helyen már adott hozzá, az ugyanis kétségtelen érdeme az elmúlt tizenkét év egészségpolitikájának, hogy vidéken a kórházak, rendelőintézetek jó része telje-

PINTÉR SÁNDOR BELÜGYMINISZTER. NEM MOST ISMERKEDIK AZ EGÉSZSÉGÜGGYEL, A JÁRVÁNY ALATT MÁR MEGISMERTE AZ ÁGAZAT KIHÍVÁSAIT

sen megújult, a fővárosban pedig folyik az ezt célzó Egészséges Budapest program.

ORVOSOK, ÁPOLÓK

Szintén nagy előrelépése volt a hazai egészségügynek – ráadásul éppen a pandémia ideje alatt – az orvosbérek nagyarányú emelése, viszont azt Pintér Sándor elismerte, hogy a szakdolgozók helyzetét, különösen a diplomásokét mindenképpen rendezni kell. Igaz ez annak ellenére is, hogy 2019 óta négylépcsős bérfejlesztésben részesültek az ágazati munkavállalók, akik ennek utolsó etapjaként ez év január 1-jével harmincszázalékos fizetésemelést kaptak. Az ugyanakkor kérdés, hogy a szektorra vonatkozó felmondási tilalom május végi megszűnésével miként alakul majd a létszámhelyzet – a Független Egészségügyi Szakszervezet például kilépési hullámtól tart. Azzal a régóta tartó tendenciával ugyancsak szembe kell majd néznie a Belügyminisztériumnak, hogy a háziorvosok és a körzeti gyermekorvosok száma az ezredforduló óta megállíthatatlanul csökken. Az előbbieké 12, az utóbbiaké 14 százalékkal apadt bő húsz esztendő alatt, miközben a betegforgalom volumene nem változott érdemben. Az alapellátást illetően Pintér Sándor többek közt azt szeretné elérni, hogy az jobban illeszkedjen a szakellátáshoz, de az is célja, hogy az ügyeleti rendszer racionalizáltabban működjön. Továbbfejlesztené emellett a telemedicina-szolgáltatást, valamint az egészségügy egyik valóban bevált szisztémáját, az elektronikus egészségügyi szolgáltatási teret (eeszt), lehetővé téve, hogy egy rendszeren belül a házior-

vosi ellátástól a gyógyításig minden fázis végigkísérhető legyen. Bár más szempontból, de szintén a dolgozói állományt érintő téma, hogy a régi-új belügyminiszter szerint a hálapénz kérdésének a rendezése megtörtént ugyan – büntető törvénykönyvi kategória lett az adása és az elfogadása –, azonban a tapasztalatok azt mutatják: „van egy orvosi réteg, amely megpróbálja kijátszani a jogszabályt”. A tárcavezető ezért továbbra is rendőri eszközök bevonásával kíván eredményt elérni a paraszolvencia ügyében, amelyet a szektort illetően egy „belső rákos daganatnak” tart. Az egészségügyet érintő bűnügyekkel április elején lapunk is részletesen foglalkozott. Akkor a Nemzeti Védelmi Szolgálat Korrupciómegelőzési Főosztályától azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a 2021 eleje óta eltelt több mint egy esztendő alatt hatvankét esetben tettek feljelentést vagy kezdeményeztek nyomozást különböző, az ágazat területén feltárt bűncselekmények gyanúja miatt. Ezen ügyek közül hat volt kapcsolatba hozható paraszolvencia adásával vagy elfogadásával.

ADÓSSÁG

A hazai kórházak egy másik, évek óta viszsza-visszatérő és megoldatlan problémája a folyamatos és nagyarányú eladósodás. A kérdést Pintér Sándor sem hagyta szó nélkül a népjóléti bizottságban, ahol kijelentette: hatékonyabbá akarja tenni a forrásfelhasználás és a minőség ellenőrzését, valamint az intézményi gazdálkodást. A Magyar Államkincstár adatai alapján a Világgazdaság a közelmúltban arról írt, hogy március végén már meghaladta a 16 milliárd forintot a kórházak adóssága az egy hónappal korábbi 13 milliárd után. Az összeg döntő része szállítókkal-szolgáltatókkal szembeni tartozás volt, és az 581 intézményből 291 volt eladósodva az előző negyedév végén. A legnagyobb hátralékot, 1,3 milliárd forintot az Észak-közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő halmozta fel, de megduplázta az elmaradását a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet is. Ezekből az adatokból is látszik, hogy a Pintér-féle gazdálkodási hatékonyságjavításnak mindenképpen lesz létjogosultsága a kórházak világában. HELMECZI ZOLTÁN

2022/21 FIGYELŐ | 25

F_24-25_egeszsegugy.indd 25

2022. 05. 23. 17:05

| CÉGVILÁG |

NÖVEKVŐ ÜZLETHÁLÓZAT Dalnoki Balázs egy szakmai Oscar-díjjal és az elektromos autók bevezetése terén szerzett tapasztalatokkal érkezett a Porsche Hungariától a Hervishez. „A karrieremnek abban a szakaszában történt a váltás, amikor az ember még vágyik arra, hogy egy új területen is kihívást keressen és sikert érjen el. Tizennyolc évig dolgoztam a Porsche Hungaria keretein belül: 13 esztendeig a Škoda, majd a Volkswagen márkavezetőjeként. Úgy érzem, sikeres időszakot hagytam magam mögött, amire jó visszajelzés, hogy amikor a Volkswagen márkavezetője lettem, búcsúzásként a Škodánál átvehettem a két alapítóról elnevezett Laurin & Klement-életműdíjat, amelyet a brand Oscar-díjának is neveznek. Növelte ennek értékét, hogy világszinten a negyedik voltam, aki ezt az elismerést megkapta. A Volkswagennél is izgalmas feladat várt rám, mert a márka a nagy gyártók vilá-

gában az elsők között kötelezte el magát az elektromos autózás irányában” – mesélte a szakember.

ELŐZMÉNYEK

Az ügyvezető szavai szerint az e-gépkocsik bevezetése terén a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy a hatalmas autópiaci versenyben, a belső égésű motorok dominanciája mellett úgy kellett lefordítania a márkakereskedők nyelvére a VW jövőbeli fejlesztési irányát, hogy úgy érezzék, érdemes kitartani a brand mellett. Ami azért volt kulcskérdés, mert az értékesítés sikerét alapvetően befolyásoló, a saját tőkéjüket kockáztató márkakereskedőkkel egy korábban ismeretlen technológiát és üzleti modellt kellett elfogadtatniuk. „Az elektromos töltők rendszerének a kiépítése, a szerviz átalakítása akár százmilliós nagyságrendű befektetést is megkövetel, úgy, hogy az csak évek múlva térülhet

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

HERVIS | Miközben új áruházak megnyitását tervezi és több meglévő üzletét is felújítja, a jövőben a minőségi termékek, szolgáltatások terén is erősít, s támogatóként a magyar versenysportban szintén hangsúlyosabban jelenik meg a Hervis – fejtette ki a Figyelőnek Dalnoki Balázs, a sportszerkereskedelmi cég tavaly májusban kinevezett ügyvezető igazgatója.

26 | FIGYELŐ 2022/21

F_26-28_hervis.indd 26

2022. 05. 23. 17:06

| CÉGVILÁG |

meg. Ráadásul, mivel még abszolút gyerekcipőben járt Magyarországon az e-autózás, egyike voltam azoknak, akik a jogszabályalkotókkal együtt dolgozhattak az elektromos járművek elterjedéséhez szükséges optimális szabályozási háttér megszületésén és a leghatékonyabb támogatási rendszer kialakításán. Ezenkívül az elektromos művekkel is egyeztettem a villanyautók optimális töltéséhez szükséges e-kapacitások kiépítése kapcsán” – elevenítette fel Dalnoki Balázs. Az e-gépkocsik terén megszerzett tudás azért is hasznosítható a sportszer-kereskedelmi cégnél, mert e járművekhez hasonlóan az akár másfél millióba kerülő új generációs elektromos kerékpárok is másképp üzemelnek, mint a hagyományos bringák, amelyeknél elég a pedált, az ülést és a féket beállítani. Az e-bike-ok esetében viszont szoftveres ismeret és a megfelelő appok használata is szükséges ahhoz, hogy a bicikli optimálisan vagy jól működjön.

„A Hervis vezetése azért is áll közel hozzám, mert sportorientált menedzserként aktív vagyok a szabadidősportokban, továbbá a Škoda révén a magyar jégkorong egyik legnagyobb támogatója voltunk, a Volkswagennel pedig az összes NB I.-es

MÉG MINDIG COVID A koronavírus ismételt terjedése miatt Kína több nagyvárosában is szigorításokat léptetett életbe a kormány, emiatt szó szerint jóval kisebb mozgástere maradt a fogyasztónak, így több sportszergyártó – az Under Armour és az Adidas is – csökkenő első negyedéves profitról nyilatkozott. Ugyanakkor a piacon nemcsak ez okoz gondot, hanem a globális láncok lebomlása is – ezzel a beszerzési pozíciók erőteljesen romlottak. Holott a sportdivat, a sportos stílus is ma már a hétköznapi utcai viselet részét képezi, vagyis a ruházkodás területén meglehetősen fontos szerepet töltenek be a sportmárkák.

focicsapatot segítettük. A Magyar Jégkorong Szövetség elnökségi tagjaként azért is nagy örömmel éltem át azt, hogy a májusi ljubljanai B csoportos világbajnoki mérkőzéseken válogatottunk ismét kiharcolta a feljutást a világelitbe, mert a szervezet megpályázhatta a jövő évi A csoportos vb rendezési jogát. Ha szerencsénk van – hiszek abban, hogy a lebonyolítás jogát nem fogják kétszer elnyerni a finnek –, akkor jövőre Budapesten, az új MVM Dome-ban szurkolhatunk a magyar csapatért” – vázolta a szakember.

PÁRHUZAMOK

Dalnoki Balázs szerint a korábbi munkahelyével az is párhuzamot jelent, hogy a Hervis központja szintén Salzburgban van, ami a számára megszokott gazdasági környezetet, munkakultúrát és döntési mechanizmust jelenti. Ez is közrejátszott abban, hogy a Covid-járvány kifutásához kötődően megélénkült keresletet kihasználva az elmúlt tizenkét hónapban minden tervet sikerült teljesíteniük. Így a sportszer-kereskedelmi piac második legnagyobb szereplőjeként a 370 fős tár2022/21 FIGYELŐ | 27

F_26-28_hervis.indd 27

2022. 05. 23. 17:06

| CÉGVILÁG |

saság bruttó 18 milliárd forintos forgalmat ért el tavaly.

ORSZÁGOS LEFEDETTSÉG

„A hazánkban az idén 25 éves Hervis a saját tulajdonú üzletekben hisz. Jelenleg 33 boltunk van, és a közeljövőre vonatkozó terv az, hogy az országban földrajzilag a legjobb lefedettséget biztosítva több mint 40 egységesre bővítsük a hálózatot. Ez az expanzió nemcsak az új üzletek megnyitását, hanem a régiek felújítását is jelenti. A fejlesztési stratégia megvalósítása a tervek szerint jóval több mint egymilliárd forintot igényel majd” – magyarázta a szakember, aki szerint a Hervisnél az most az egyik legnagyobb feladata, hogy miután a dolgok szerencsétlen alakulása miatt az elmúlt években több ügyvezetője volt a vállalatnak, a tulajdonosok támogatásával megteremtse a munkatársak által joggal elvárt hosszú távú irányítási stabilitást. „Szerencsére a közép- és a felső vezetők körében az első számú poszton történt cserék ellenére is megmaradt a stabilitás. Ez azért is fontos, mert vannak itt olyan tapasztalt szakemberek, akik már egy vagy akár több évtizedet is eltöltöttek a cégnél. Nem véletlen, hogy ahol nem indokolt, nem a személyi változásokra, hanem ellenkezőleg, a csapat egybekovácsolására fókuszálok. A gárdának hitet adva a jól működő irányítási rendszerek hatékonyabb alkalmazására és egy modern munkakultúra kialakítására helyezem a hangsúlyt. Számomra ennek az első pozitív visszaigazolása az, hogy tavaly – igaz, a nem túl erős 2020-as bázishoz képest – 25 százalékos növekedést értünk el. De úgy sem állunk rosszul, ha az utolsó koronavírus-mentes esztendőt, 2019-et vesszük alapul, amelyhez viszonyítva ez évben nagyjából 50 százalékos bővülést mutathatunk fel. Igaz, időközben négy új egységet nyitottunk, és így 12 százalékkal nagyobb lett a bolthálózatunk, de a növekedés többi eleme már abból ered, hogy hatékonyabban, a korábbinál lényegesen attraktívabb árukészlettel dolgozunk. Emellett pedig egyre nagyobb mértékben használjuk ki azt a lehetőséget, hogy miközben a Hervis önálló társaság Magyarországon, az oszt-

rák tulajdonosi szinten a SPAR-csoporthoz tartozunk. Ennek eredményeként pedig több háttérszolgáltatást – személyzeti ügyvitel, IT-fejlesztések stb. – az utóbbi biztosít a számunkra. Ezenkívül immár a SPAR Magyarországgal is egyeztetünk olyan, kölcsönösen előnyös együttműködésekről, amelyek a már megszokott, öszszehangolt ingatlanberuházásokon, -bérléseken is túlmutatnak” – fejtette ki Dalnoki Balázs.

VONZÓ BÉREK, STABIL JÖVŐKÉP

Miközben vezetői szinten minimális az elvándorlás, az eladók esetében a Hervis is küzd a fluktuációval. A cégvezető ezért olyan megoldás kialakítására törekszik, amely azokat is a vállalatnál tartja, akik gyakran csak 5-10 ezer forinttal nagyobb bérért mennek el. „Tudom, hogy ez a probléma nem oldható meg egyik napról a másikra, de egykét éven belül biztosan eljutunk oda, hogy a növekedésnek köszönhetően vonzó bérek és a stabil jövőkép, valamint az üzletnyitások és -felújítások eredményeként érezhető jobb munkakörülmények valódi megtartóerővé válnak. Éppen úgy, ahogy a korábbinál sokkal minőségibb, sportorientáltabb árukészletünkkel is azt bizonyítjuk a dolgozóinknak és a piacnak, hogy a Hervis ismét a színvonal mellett kötelezte el magát. Mindezt úgy, hogy a folyamatos termékellátást is biztosítani tudjuk hozzá.

Nem véletlen, hogy már a 2024-es kerékpár-megrendeléseinket is leadtuk, s a futás mellett olyan más sportkompetenciákat és olyan világmárkákat hozunk vissza a kínálatba, amelyek a megfelelő ár-érték arány mellett egyértelműen tovább növelik a Hervis piaci megbecsültségét, s vele a versenyképességünket” – részletezte a szakember. A fizikai üzletek mellett a Hervis az online térben is régóta aktív, amit a társaság teljes forgalmát nézve tekintélyes, 15 százalékos webes részesedés is mutat. Dalnoki Balázs szerint a virtuális térben további jelentős IT-fejlesztésekkel erősítik a jelenlétüket. Céljuk az, hogy a hagyományos és az online kínálatuk, szolgáltatásuk tökéletesen kiegészítse egymást. Mondván: míg az egyszerűbb termékek értékesítését kiválóan szolgálja a házhoz szállítást biztosító webáruház, a fizikai üzletekben a legnagyobb márkák kipróbálása mellett olyan egyedi szolgáltatásokat is nyújtanak, mint amilyen például a személyes tanácsadás, a lábanalízis, a kerékpár-beállítás és a használati bemutató. Először a kiválasztott, majd az öszszes boltjukban üzembe állítják azokat a megfelelő hardverkulccsal ellátott laptopokat, amelyekkel az e-bike-ok gazdái is teljes körű kiszolgálást élvezhetnek majd. ÉRSEK M. ZOLTÁN

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

33 boltunk van, és a közeljövő terve az, hogy több mint 40-re bővítsük a hálózatot.

28 | FIGYELŐ 2022/21

F_26-28_hervis.indd 28

2022. 05. 23. 17:06

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

INNOVÁCIÓ ÉS KREATIVITÁS

FIFTEEN SECONDS FESTIVAL | Immár nyolcadik alkalommal rendezik meg júniusban Ausztriában, Grazban a Fifteen Seconds Festivalt. Ez az esemény 2014 óta jelenti az egyik legfontosabb találkozási, együtt gondolkodási lehetőséget az üzleti élet szereplői, az innováció területén tevékenykedők, a kreatív cégek számára.

A június 9–10-én, Grazban megtartandó rendezvény mindenkinek szól, aki tovább szeretné fejleszteni magát, tanulna és segítene a jövő alakításában – olvasható a fesztivál honlapján. „Inspiráció, tudástranszfer és networking” – ezek az esemény hívószavai. A Fifteen Seconds Festivalra „tízezer nyitott, a világra kíváncsi elmét” várnak. A cél az, hogy a résztvevők „az emberi kreativitás szikráját meggyújtva megoldási javaslatokat tegyenek, válaszokat adjanak a globális kérdésekre”. Az osztrák város modern rendezvénycentrumában, a Stadthalléban, valamint a legismertebb belvárosi helyszíneken lesznek láthatók-hallhatók az esemény előadói. A szervezők szerint a program gerincét azok a tárgykörök, megatrendek alkotják, amelyek a következő években meghatározzák a világot. Ezen területek között találjuk például a körforgásos gazdaságot, a városi tér innovációját, a növényalapú étkezéssel kapcsolatos koncepciók jövőjét, a nemi egyenlőség kialakítását a cégek vezetésében, a zöldtechnológia, az energetikai hálózatok kérdéseit, a közösségi média web3-as kihívásait. A fesztiválon 150 nemzetközi előadó, vezető szólal meg, és olyan vállalatok is képviseltetik majd magukat, mint például a PayPal, az Etsy, a Dior, a Netflix, az Ogilvy, a Kickstarter,

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV; TRUNK TAMÁS/FACEBOOK

A MAGYAR ELŐADÓ, TRUNK TAMÁS. „A FIFTEEN SECONDS FESTIVAL AZ EMBERI KÖZVETLENSÉG, NYITOTTSÁG EGYÜTTES ÉLMÉNYÉT JELENTI”

PILLANATKÉP A FESZTIVÁLRÓL. A RENDEZVÉNYEN A JÖVŐKUTATÁS, A DIGITALIZÁCIÓ KÉRDÉSEI IS TERÍTÉKEN LESZNEK

a Ben & Jerry’s, a Pantone, a Samsung és az Oatly. A Fifteen Seconds társalapítói, Stefan Stücklschweiger és Thiemo Gillissen, valamint Nino Groß partner és kommunikációs igazgató a jövőre, a növekedésre fókuszálnak, hiszen az innováció országhatárokon átívelve tud hatást gyakorolni. A rendezvénynek magyar előadója is lesz Trunk Tamás vlogger, youtuber személyében. A Figyelőnek elmondta: „A Fifteen Seconds számomra azt jelenti, hogy találkozhatok azokkal a speakerekkel, azon világcégek vezetőivel, akik a legmagasabb szintű, fenntarthatósági fókuszú gondolatiságot képviselik és interpretálják a hallgatóság számára. A grazi esemény az emberi közvetlenség, nyitottság együttes élményét jelenti. Az osztrák szervezők összeépítik a tartományi székhely városmárkáját a globális fesztivál gondolataival. Ez számomra példaértékű.” Arra is kitért, hogy előadóként a „purpose-vezérelt” márkákról (ezek a küldetéstudatos látásmódot képviselő vállalatok brandjei – a szerk.) és a Z generációról beszél majd Grazban. Trunk Tamás már korábban is fellépett előadóként a rendezvényen. „Örülök, hogy az idén már egy ilyen »purpose-vezérelt« márka, mint a Fifteen Seconds és Magyarország közeledésében is szerepem van. Hazánk és a fesztivál összekapcsolódása lehetőséget nyújt a kölcsönös tudás átadására is. Nem új számomra az ausztriai kommunikációs világban való közös alkotás, hiszen a Campaigning Bureau vezető osztrák kommunikációs ügynökség Z generációs tanácsadójaként is tevékenykedem” – fejtette ki. PT 2022/21 FIGYELŐ | 29

F_29-Innovacio.indd 29

2022. 05. 23. 17:06

| CÉGVILÁG |

REKORDSZINTEN A LAKÁSÁRAK

LAKÁSPIAC | Az immár nyolc éve tartó folyamatos lakáspiaci drágulás után 2021-ben ismét csúcsot döntött a lakásárak emelkedése, amely főleg a vidéki településeken tapasztalható nagymértékű árnövekedésnek tudható be. A lakáspiacot az idén az emelkedő kamatkörnyezet, az infláció, valamint az építések költségeinek drágulása új helyzet elé állítja – mondta Winkler Sándor, a Magyar Nemzeti Bank ingatlanpiaci elemzések osztályának vezetője. korábbihoz képest, a vidéki városokban pedig még legnagyobb, 25,0 százalékos éves növekedést tapasztaltak.

TÚLÉRTÉKELVE

Előzetes ingatlanközvetítői adatok alapján 2022 első negyedévében további rendkívüli mértékű drágulás várható, vélhetően az emelkedő infláció és a növekvő kamatkörnyezet miatt előre hozott vásárlásoknak is köszönhetően. A nagyarányú lakáspiaci drágulás követ-

keztében becslésük szerint országos átlagban történelmileg magas, 18 százalékos szintre nőtt a lakásárak túlértékeltsége. Ez Budapesten több éve magas, jelenleg 15 százalékos. A jelentésben kitérnek arra, hogy hazánkban továbbra is történelmi csúcson alakul a foglalkoztatottak száma, emellett nemzetközi összehasonlításban alacsony a hazai munkanélküliség, ami a tavalyi, valamint az idei első negyedév várhatóan kedvező növekedésé-

ILLUSZTRÁCIÓ: GETTY IMAGES

Az MNB lakásárindexe alapján 2021 negyedik negyedévében a lakásárak országos átlagban a rekordmagasnak számító 21,4 százalékos éves dinamikával emelkedtek, szemben az egy esztendővel korábban mért 8,9 százalékkal. Winkler Sándor jelezte, hogy tavaly az ingatlan-adásvételek száma az előző évhez képest 15 százalékkal nőtt, míg az idei első negyedévben 9,3 százalékos bővülést tapasztaltak éves összevetésben országos szinten. Budapesten 2021 végén 11,3 százalékkal voltak magasabbak a lakásárak az egy évvel 30 | FIGYELŐ 2022/21

F_30-31_laka spiac-mnb.indd 30

2022. 05. 23. 17:08

| CÉGVILÁG |

vel együtt támogatja a lakáspiaci keresletet. Ugyanakkor az orosz–ukrán háború következtében fellépő negatív hatások és kockázatok a termelési költségek emelkedésén keresztül rontják a munkaerőpiaci kilátásokat.

TÁMOGATÁSOK SZEREPE

Az MNB szakértőinek becslése szerint 2021-ben 168 ezer lakáspiaci tranzakció valósult meg, ami jelentős, 15,6 százalékos bővülés a 2020-as, pandémiával érintett évhez képest, de továbbra is elmarad 2019-hez viszonyítva. Az adásvételek száma Budapesten és a megyeszékhelyeken bővült tavaly, sőt ez az első negyedévben is folytatódott, elsősorban a fővárosban. A magas tranzakciószámhoz, valamint az élénk hitelezéshez érdemben hozzájárultak a 2021 elejétől bevezetett új otthonteremtési támogatások is. Az újonnan kihelyezett lakáskölcsönök volumene a negyedik negyedévben 40 százalékkal nőtt a 2019-es év azonos időszakához képest, és a létrejött tranzakciók fele hitel felvételével jött létre. A kamatok emelkedése ellenére 2022. márciusig csak mérsékelt növekedést lehetett látni az átlagos lakáshitelkamatokban. Előretekintve, a kamatok további emelkedése esetén a hitelből való vásárlás lehetősége jelentősen romolhat. Az idei év első negyedében szintén élénkülő keresletet tapasztaltak a bankok a lakáskölcsönök piacán, ugyanakkor a második és a harmadik negyedévben már a hitelintézetek fele csökkenő kölcsönkeresletre számít.

ÁTADOTT ÚJ LAKÁSOK

Tavaly 19 900 új építésű lakóingatlan kapott használatbavételi engedélyt, ami éves szinten jelentős, 29,5 százalékos visszaesés a 2020-as 28,2 ezer felépült lakáshoz képest. A legnagyobb mértékben a vidéken építtetett lakóingatlanok (többnyire családi házak) száma esett vissza, éves összevetésben mintegy 48,7 százalékkal. Ezzel párhuzamosan a vállalkozók által többnyire értékesítési céllal épített lakásoké is csökkent, 2020-hoz képest 31,1 százalékkal. Budapesten, ahol a vállalkozói

ingatlanépítések dominálnak, 11 százalékkal nőtt tavaly a felépített új lakások száma. A harmadik és negyedik negyedévben éves összevetésben azonban már a fővárosban is jelentősen kevesebb ilyet adtak át.

KÖLTSÉGEK

Az átadott új építésű lakások száma 2022 első negyedévében is csökkent. A hazai ingatlanállomány éves megújulási aránya 0,4 százalék, ami európai összehasonlításban alacsony. A lakásépítések visszaesésében elsősorban az energetikai szabályok várható szigorítása miatt 2020-ra előre hozott sok csa-

9,3%

piaci exportján belül magas a részesedése, emiatt az anyagköltségek tovább drágulhatnak. A lakáshitel-igényléseken belül emelkedett az új ingatlan vásárlására és építésére igényelt kölcsönvolumen, amiben az októberben elindult NHP Zöld Otthon Program jelentős szerepet játszott. A 2021 negyedik negyedévében létrejött tranzakciók fele lakáshitel felvételével valósult meg, és 53 százalékra emelkedett a legalább 50 százalékos önerővel való vásárlások aránya. A lakásárak emelkedésével párhuzamosan tovább nőtt a hitelek átlagos összege és futamideje, új ingatlan építésére és vásárlására ebben az időszakban átlagosan 18 millió forintot igényeltek, 22 éves futamidő mellett. A hitelintézetek 2021 negyedik negyedévében 657 milliárd forint értékben kötöttek kölcsönszerződéseket a háztartásokkal, ennek a felét a lakás-

százalékos bővülést tapasztaltak éves összevetésben.

ládi házas építkezés játszott szerepet. A 2021-ben kiadott új lakásépítési engedélyek száma ugyanakkor 32,7 százalékkal bővült, ami vélhetően főként a 2022 végéig építési engedélyt szerzett épületekre ismételten bevezetett kedvezményes lakásáfának köszönhető. Az újlakás-kínálat összességében nem képes lépést tartani a kereslettel. Tavaly Magyarországon nőttek a legnagyobb mértékben – közel 16 százalékkal – az ingatlanépítési költségek az Európai Unióban, 2020-hoz viszonyítva. Az EU 27 tagországában és az eurózónában is átlagosan 6,3 százalékkal drágult a lakásépítés. Az orosz–ukrán háború következtében az idén ismét emelkedtek a nyersanyag-, valamint az energiaárak, és az ellátási láncokat érintő problémák is fokozódtak, ami növeli a fejlesztési költségeket. Előretekintve, az építőanyagok esetén újabb áremelkedések várhatók, ami az egyes projektek kivitelezésének további időbeni csúszását eredményezheti. Az orosz–ukrán konfliktus az építőipari költségek újabb növekedését hozhatja, mivel a háborúban álló országoknak egyes alapanyagok világ-

kölcsönök adták. A lakáshitel-kihelyezések 325 milliárdos volumene 40 százalékos növekedés a 2019 negyedik negyedévi szinthez képest. Ebben komoly szerepet játszottak a 2021-től elérhető állami otthonteremtési támogatások, hiszen a vizsgált időszakban minden negyedik lakáskölcsönt és a teljes kibocsátás 31 százalékát állami kamattámogatás mellett helyezték ki a bankok. Az októberben elindult NHP Zöld Otthon Program az új lakások vásárlása és építése céljából felvett hitelek iránti keresletet élénkítette, az új ingatlan vásárlására 56 százalékkal, míg az építésére több mint a duplájára nőtt az igényelt volumen éves összevetésben. Ennek ellenére a GDP-arányos lakáshitel-állomány hazánkban a legalacsonyabb az EU-tagországok között, 8,1 százalékkal. A magyar háztartásoknak az euróövezeti átlagnál (29,1 százalék) kisebb arányban (15,5 százalékban) vannak lakáscélú jelzáloghitelei. TÓTH BALÁZS

2022/21 FIGYELŐ | 31

F_30-31_laka spiac-mnb.indd 31

2022. 05. 23. 17:08

| CÉGVILÁG |

HATALMASAT MENTEK AZ ELSŐ NEGYEDBEN

Ez év márciusában a nyers statisztikai adatok 16 százalékos kiskereskedelmi forgalombővülést mutattak. Februárban csaknem tíz, januárban pedig négy százalékkal nőtt a piac. Ezzel az első negyedév brutálisan erősre sikeredett, több mint 10 százalékos növekedést hozott. Mindez persze borítékolható volt. A jegybank adatai alapján 2000, más elemzők szerint 1200 milliárd forint pörgött ki az államháztartásból a családokhoz, s e pénz jelentős része természetesen a fogyasztásra ment el. Ebből az összegből kiindulva a szektor gyarapodása még kevésnek is tűnhet, hiszen a múlt esztendő azonos időszakához képest csak néhány száz milliárd forinttal izmosodott az idei első negyedéves forgalom – magyarán sok pénz maradt még a háztartásoknál, amelyet tartalékolnak.

Kicsit tovább kapargatva a felszínt az is kiderül, hogy például az élelmiszer-eladás stagnált (pedig itt sem volt erős a bázis), ami azért baj, mert az üzemanyag-értékesítés nélküli kiskereskedelmi forgalom felét ezen árucsoport adja. (Ha jól megy a fogyasztó sora, az azonnali bővülést jelez az élelmiszer-eladásokban, és ugyanilyen – persze ellentétes – hatás mutatkozik, ha bizonytalannak látja a helyzetét.) Ugyanakkor félig tele a pohár, mert minden más kereskedelmi árucikk forgalma jelentősen nőtt az első három hónapban, köszönhetően a már említett gyenge bázishatásnak.

Nézzünk pár példát. A bútorok és a műszaki (nem elektronikai) cikkek kereskedelme 2020 első negyedében mutatott utoljára némi növekedést, pont akkor, amikor a pandémia elérte Európát. Azóta ennek a piacnak a forgalma folyamatosan és nagyon erőteljesen csökkent. Most azonban rögtön 20 százalékos bővüléssel indította az évet – mindezt úgy, hogy ezt a szegmenst különösen keményen érinti a beszállítói láncok akadozása vagy lebomlása. A január–márci-

FOTÓ: GETTY IMAGES

KISKERESKEDELEM | Nem nagyon fordult elő az elmúlt években, sőt évtizedben, hogy annyira erős statisztikai számokat produkált volna a kiskereskedelmi forgalom, mint az idei első három hónapban. A gond viszont az, hogy kissé csalóka a növekedés, és a számok magukban rejtik a következő hónapok gyengülését.

FÉLIG TELE

Persze a kiskereskedelmi adatokat vizsgálva jól látszanak a piac problémái, hiszen a nagy bővülés egy anomália és egy termék eredménye. Az anomália a tavalyi gyenge bázis. A járvány miatti szigorítások alaposan visszavetették a fogyasztási kedvet, ezért az akkori számokhoz való viszonyítás értelemszerűen sokkal jobb végeredményeket produkál. A termék, amely felfelé húzta a statisztikai adatot, nem más, mint az üzemanyag. A gőzerővel beindult gazdaság ellátásához energia kell, így január–márciusban 27 százalékos üzemanyagforgalom-növekedést mért a statisztikai hivatal – jóllehet ennél az árufajtánál is alacsony volt a bázisszint; tavaly ugyanebben az időszakban csaknem 6 százalékos visszaesést regisztráltak. 32 | FIGYELŐ 2022/21

F_32-33-Kiskereskedelem.indd 32

2022. 05. 23. 17:08

| CÉGVILÁG |

AZ ÜZLETSZÁMOK ALAKULÁSA (darab) usi időszak másik nagy nyertese a ruházat és a textil, amely 73 százalékkal növelte a forgalmát. Itt a piaci környezet nem volt annyira mostoha, mint a bútornál. Ennek megfelelően a tavalyi boltnyitások óta rendre két számjegyű, sőt szakaszonként átlagosan 30 százalék körüli gyarapodás következett be, de a mostani negyedév jócskán rátett egy lapáttal.

Profil Élelmiszer Iparcikk Benzinkút Jármű Összesen

2019 38 140 79 103 2 062 7 692 126 997

2020 37 392 76 179 2 051 7 601 123 223

2021/2019 –1 878 –5 463 –15 –168 –7 524

Forrás: KSH, blokkk.com

BOLTOK

Hiába a jelenlegi tekintélyes növekedés, az elmúlt 24 hónap nem számított a kereskedelmi vállalati szektor sikersztorijának, ami a boltszámokon is meglátszik. Az elmúlt két évben több mint 7500 hagyományos üzlettel zsugorodott a piac. (Nyitott persze új egység is, de a szaldó az említett szám.) A legnagyobb vesztesek közé az iparcikkboltok (ebben a csoportban már benne van az elektronikai szegmens is) tartoznak, ilyen üzletből két esztendő alatt 5400-zal lett kevesebb. A csökkenésben a blokkk.com internetes kereskedelmi szakportál szerint a járványhelyzet miatti bezárások játszották a legjelentősebb szerepet. Ez, illetve az ebben az időszakban tapasztalt fogyasztói érdektelenség okozta a forgalomvesztést. A bevételkiesés pedig okafogyottá tette a fizikai egységek fenntartását, illetve sokan egyszerűen beadták a kulcsot – a kieső forgalom egyben a vállalkozások végét is jelentette. Ugyanak-

2021 36 262 73 640 2 047 7 524 119 473

kor a fizikaibolt-bezárásokkal párhuzamosan nőtt a webáruházak száma. A pandémia kitörése előtti évben, vagyis 2019ben 13 ezer online üzlet működött, 2021 végére 34 ezer ilyen egységet regisztrált a statisztika. A robbanás mögött egyértelműen a koronavírus-járvány miatti szigorítások állnak, de az adatokból jól kiolvasható az önmagában is növekvő trend. 2010-ben még alig több mint 2100 ilyen bolt működött. Az utolsó kétéves ugrás tehát az elmúlt tíz esztendő kiskereskedelmi átalakulásának a folyománya is egyben, ám a megszűnt fizikai egységek jó része – maga mögött hagyva az üzlethelyiséget – a webre költözött, s nagyon sokan azok közül, akik megtartották a fizikai jelenlétüket, az internetes szolgáltatásukat is elindították, összekapcsolták vele. Ezen hatások figyelembevételével a számokat összeolvasva kiderül, hogy a webáruhá-

zak térnyerését az utóbbi időben inkább a kényszer szülte. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ezen a piacon a kényszerintézkedések nélkül is növekvő tendencia bontakozott volna ki. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy a webes értékesítés közel sem bővült olyan gyorsan, mint arra e boltok számának a gyarapodásából következtetni lehetne (kényszerhatás). Sőt, a Covid miatt életbe léptetett szigorítások enyhítésével a fizikai üzletek ismét erőteljesebb növekedést produkáltak, az elmúlt néhány hónapban egyértelműen háttérbe szorítva az online kereskedelmet.

AMI VÁRHATÓ

A pandémia okozta anomáliák után újra megtréfálta a piaci környezet a kiskereskedelmet, hiszen a múlt év végén már jól látszódott, hogy a járvány lecseng, és a világgazdaság újra beindul. Ennek megfelelően a kereskedelmi hálózatok itthon (és persze nemzetközi szinten is) beindították a befektetési gépezetüket, készülve a fellendülésre. Új egységeket nyitottak, felújítottak, bővítettek (növelték a plázákban és a bevásárlóutcákban a jelenlétüket), s mire elkészültek a beruházásokkal, kitört az orosz–ukrán háború. Ez pedig Európában és Ázsia több részén is elhomályosította a pandémia végén készült éles, minden részletet jól ábrázoló pillanatképet. Az infláció és a bizonytalanság csökkenti a fogyasztói kedvet, így félő, hogy a nagy kereskedelmi hálózatok is hosszú időre „beleragadnak” az elmúlt időszakban végrehajtott invesztícióikba, jelentősen mérsékelve a cégek profitabilitását. Ez a folyamat hosszú időre határozza meg a magas inflációs szintet, a kisebb marketing- és fejlesztési költést. Mindhárom tényező pedig a gyengébb fogyasztást vetíti előre. HŐNYI GYULA

2022/21 FIGYELŐ | 33

F_32-33-Kiskereskedelem.indd 33

2022. 05. 23. 17:08

| CÉGVILÁG |

ELEKTRONIKAI IPAR | Nem csak a Covid-járvány számos hulláma vagy az orosz–ukrán háború teremtett egészen új helyzetet a hazai ipar porondján. Az ezekből következő jó néhány trend is mind hatással van többek között a magyarországi elektronikai gyártásra, amely pár hete már az ipari termelés közel 20 százalékát tette ki.

KIHÍVÁSOK AZ ITTHONI GYÁRTÓK ELŐTT

ki az elektronika. Azaz a hazai ipar termelésének legalább az ötödét, valójában inkább mintegy negyedét az elektronikai ágazat adja. Ennek a nagy aránynak az a magyarázata, hogy főként multinacionális cégek berkeiben folyik ez a termelés, és zömmel ilyen vállalatoknak végeznek óriási volumenű munkát a nagyok.

VÁLTOZÓ SZEREPEK

Tálos Péter, a Foxconn magyarországi és több régiós államért is felelős alelnöke, a Menedzserszövetség felügyelőbizottságá-

FOTÓ: MURIEL DE SEZE, GETTY IMAGES

Az európai elektronikai gyártás, az uniós szinten is főként összeszerelést végző ágazat helyzete változóban van. A koronavírus okozta csiphiány és más ellátási fennakadások, valamint a háború miatt még tovább csökkenő termelés Európa-szerte hatalmas problémát jelent. Pedig a magyar ipari termelésben is nagy az e-szektor súlya: a legfrissebb, ez év márciusi statisztikai adatok szerint a fel-

dolgozóipar volumenének közel 11 százalékát adja a számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártása, további 8,4 százalékát a villamos berendezések előállítása. Ezek együtt tehát közel 20 százalékot jelentenek. Az 5,6 százalékos arányú gép- és a csaknem 22 százalékos súlyú járműgyártásból is tartoznak ide területek, hiszen a gépek, a járművek értékének is egyre nagyobb hányadát teszi

34 | FIGYELŐ 2022/21

F_34-35_elektronikai-ipar.indd 34

2022. 05. 23. 17:08

| CÉGVILÁG |

BAJBAN EURÓPA VEZETŐ IPARI HATALMA

KOMÁROM, CLOUD TECHNOLGY-GYÁR. A MAGAS MINŐSÉGŰ TERMÉKEK IRÁNT HATALMAS KERESLETNÖVEKEDÉS VÁRHATÓ

nak az elnöke szerint az utóbbi egy-két esztendőben igencsak felértékelődött a helyi vállalatvezetők szerepe, hiszen az elmúlt évtizedekhez képest a világjárvány, valamint a fegyveres konfliktus teljesen új korszakot nyitott a hazai iparban is. A kilencvenes években a helyi ipart meghatározó cégvezéreknek nagy volt a mozgástere, ők ismerték jól a helyi viszonyokat. Ám a 2004-es uniós csatlakozás után a régiós nagy gyártók irányítóinak a mozgástere jelentősen csökkent. Azonban a pandémia 2020 eleji kitörése óta, valamint természetesen az orosz–ukrán háború kirobbanásával újra sokkal nagyobb önállóságot kapott a legtöbb magyarországi óriásvállalat. Miért? Mert nemcsak a gazdasági kilátások váltak bizonytalanná, hanem a szállítói láncok, a gyártói és a felvevői piacok is hétről hétre rengeteg kihívás elé állítják ezen ágazat társaságait is. „Eddig hatalmas anyahajókat kellett vezetni, most sok esetben többé-kevésbé önálló alvállalkozók, leányvállalatok és beszállítók kisebb vízi járművekből álló rajaival együtt szükséges a korábbiaknál sokkal viharosabb vizeken helytállni” – mondta a szakember.

FOTÓ: KRIZSÁN CSABA, MTI

ÖTÖDIK GENERÁCIÓ

Jakab Roland, az Ericsson regionális igazgatója és a magyarországi Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke ugyanakkor az ötödik generációs mobilhálózatok (5G) terjedése felől közelít, ugyanis ez alaposan átírja nemcsak a fogyasztói, de az ipari trendeket is itthon és a fejlett világban mindenütt. A termelés digitalizációja az 5G világában sokkal nagyobb sebességre kapcsol, így újfajta verseny-

helyzet alakul ki nem csupán a fogyasztói, a kereskedelmi, a közlekedési, a logisztikai, de az ipari gyártási ágazatban is. Ráadásul az ötödik generációs technológia térnyerését a járvány is csak ideig-óráig akasztotta meg. A múlt év végére a 8,2 milliárd mobil-előfizetésből 660 millió volt 5G-s mobilinternetes, és öt esztendő múlva az összes előfizetés 49 százaléka lesz ilyen – áll az Ericsson Mobilitási jelentésében. Ez azt jelenti, hogy a magas szintű elektronikai gyártás számára óriási keresletnövekedés várható nemcsak a távközlési, internetes technológiák, hanem a gyártás, a logisztika automatizálása terén is, és természetesen a jármű-előállítás szintén mind több elektronikai komponenst használ az elektromos hajtás és a részben önvezető rendszerek terjedése révén.

ÁZSIAI FÖLÉNY

Összefoglalva tehát: a háború és a pandémia hatásaitól függetlenül az egyik leggyorsabban növekvő ágazat az elektronikai gyártás. Szintén jól ismert, hogy a termelés súlypontja Ázsiában van, ugyanakkor az amerikai–kínai kereskedelmi háború is jobbára arról szólt, hogy ebben a szektorban az ázsiai fölény ellen lehet-e tenni valamit. Észak-Amerika országai most számos eszközzel próbálnak önállósodni, de ők sem sok sikerrel. Ha pedig erősödik a „hidegháborús hangulat”, és esetleg Kínával is hűvösebb lesz a Nyugat viszonya, akkor Európa két szék között a pad alá eshet, hiszen jó pár évtizede a tengerentúli technológiai sikervállalatok szintén nagyban függenek a kínai beszállítóiktól, gyártóiktól. Mindez Magyarország szempontjából azért nagy kockázat, mert – mint a bevezetőben írtuk – az ipari termelésünk legalább ötödét ez a terület adja, holott itt a legszoro-

A német elektrotechnikai és digitális ágazat külkereskedelmi mérlege a legfrissebb adatok szerint 2022. január– márciusban több mint 20 esztendeje az első alkalommal mutatott hiányt – árulta el Andreas Gontermann, a ZVEI (Verband der Elektro- und Digitalindustrie) vezető közgazdásza a szektor szakmai képviseleti szervezetének múlt hétfői jelentése szerint. Márciusban az orosz–ukrán háború ellenére tovább bővült a német elektronikai és digitális ágazat kivitele: a 20,7 milliárd eurós exportbevétel 5,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának értékét. Ugyanakkor ez volt az első olyan hónap, amely teljes egészében a szomszédunkban dúló fegyveres konfliktus jegyében telt, így annak hatásait is jobban tükrözte. Érdemes azt is hozzátenni, hogy az idei első negyedév egészében az összesített ipari export 57,3 milliárd eurót tett ki. Azonban az egyensúlyhiányt mutatja, hogy Európa vezető ipari hatalma esetében az elektrotechnikai és elektronikai termékek behozatala ismét dinamikusabban nőtt, mint a kivitel. Németországban a harmadik hónapban 2021-hez képest 10,5 százalékkal, 20,4 milliárd eurósra bővült az import, és csupán 2022 januárjától márciusig 12,7 százalékos növekedés történt. Az ágazat Egyesült Államokba irányuló exportja márciusban ismét erőteljesen, 15,3 százalékkal nőtt a múlt esztendő azonos időszakához viszonyítva. Kína – az ágazat legnagyobb exportpiaca – relációjában szintén jelentősen, 13,2 százalékkal bővült a kivitel. (Az EU egészébe irányuló villamosipari szállítások az előző évhez képest 4,4 százalékkal nőttek.) A várakozásoknak megfelelően ez év harmadik hónapjában visszaesett az Oroszországgal és Ukrajnával folytatott elektrotechnikai külkereskedelmi forgalom. Az előbbibe irányuló export 20 százalékkal maradt el az egy esztendővel korábbitól, az utóbbi relációjában pedig több mint 50 százalékkal csökkent. Az ágazat ezen országokból származó importja 20,8, illetve 31,8 százalékkal zsugorodott.

sabb Amerika, Európa és Ázsia együttműködése, és az ellátásnak, valamint a geopolitikai változásoknak is kifejezetten kitett ágazatról van szó. HG 2022/21 FIGYELŐ | 35

F_34-35_elektronikai-ipar.indd 35

2022. 05. 24. 9:33

| CÉGVILÁG |

KRÍZISHULLÁMOK Bár tavaly már némi növekedést produkált a hazai sörfogyasztás a nagyon gyenge 2020-as évhez képest, az itteni legnagyobb gyártók szerint az idén sem tudják elérni a 2019-es szintet. Most éppen az infláció és az alapanyag-ellátási gondok a legfőbb problémák.

Nagyon nem jól áll itthon a sörértékesítés. Ennek megfelelően meglehetősen borús képet festettek a közelmúltról és a közeljövőről a Magyar Sörgyártók Szövetségének a tagjai (Borsodi Sörgyár Kft., Carlsberg Hungary Kft., Dreher Sörgyárak Zrt., Heineken Hungária Zrt.). Tavaly 3,1 százalékkal nőtt a Pécsi Sörfőzde Zrt.vel együtt számolt öt nagy cég hazai forgalma, de még így is több mint 4 százalékkal maradt el a 2019-es adatoktól. (Termékmennyiségben kifejezve ez a múlt évben 6,370 millió hektoliter volt, míg a járvány európai kitörése előtti esztendőben 6,682 millió. Ebben benne van az import is, amely a jelek szerint némileg bővült, ugyanis a belföldi termelés 5,568 millió

hektoliteres volt, ami csaknem 6 százalékkal múlta alul a 2019-es adatot.) A gyengélkedés elsősorban a pandémia okozta sokknak volt betudható. Az éttermek és a kocsmák sokáig zárva voltak, a nyitás utánra pedig területtől függően 1525 százalékkal lettek kevesebben, ráadásul tavaly sem lehetett még komolyabb rendezvényekre készülni. Ennek ellenére a növekedés reményt adott a hazai ágazatnak a 2022-es év valódi „beindulására”.

2022-ES KILÁTÁSOK

Nem indult rosszul az esztendő – válaszolta a Figyelő kérdésére Békefi Gábor, a Dreher vezérigazgatója –, ám az egészségügyi krízisből hirtelen egy fegyveres konfliktus okozta válságba zuhant a piac, amely magával hozta az áremelkedést, és fellépett az alapanyag-ellátási probléma. Ezt a gondolatmenetet osztotta Ni-

kos Zois, a Heineken hazai vezérigazgatója is. Míg korábban az volt a gyártók elsődleges célja, hogy a munkavállalóikat megóvják az egészségügyi gondoktól, s a piacot folyamatosan ellássák kiváló színvonalú termékkel, addig ma a fő probléma az, hogy miként szerezzék be állandóan jó minőségben, megfelelő mennyiségben és előre kalkulálható áron az előállításhoz szükséges alapanyagokat. Békefi Gábor szerint ma nemhogy egy, hanem fél évre sem lehet előre kalkulálni. Nem ritka az a szituáció, hogy a beszállító hajlandó árut hozni, a minőséget is garantálja, de csak a szállításkor tudja megmondani, mennyibe kerül az alapanyag, ugyanis a költségszerkezetét ő sem látja előre. Ilyen gazdasági környezetben egész egyszerűen képtelenség kiszámítani vagy legalább megjósolni az éves forgalmat. Ennek okán a szövetség egyetlen tagja sem tudott válaszolni arra a

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

A SÖRIPAR NEHÉZ ÉVEI

36 | FIGYELŐ 2022/21

F_36-37_sor.indd 36

2022. 05. 23. 17:10

| CÉGVILÁG |

kategória határozza meg, ami kifejezetten jó eredménynek számít, ahogyan az is, hogy rendkívül stabil és kiváló minőséget produkálnak a gyártók.

SZUBKULTÚRK ÉRVÉNYESÜLÉSE

kérdésre, hogy milyen fogyasztással lehet számolni ebben az esztendőben. Mindent a költségszerkezet alakulása befolyásol. Persze az jól látszódik, hogy felemás lesz az év, hiszen az élet beindult, a vendéglátóipari szektor, ha kisebb egységszámmal is, de működik, lesznek fesztiválok, a kiskereskedelem is erős, de sajnos – mondták a gyárak képviselői – nem tudni, miként alakul az értékesítésicsatorna-mix. Tény, hogy a járványidőszakban jelentősen megnőtt a kiskereskedelem szerepe, de ott egészen mások a fogyasztói prioritások és a gyártói preferenciák, mint a vendéglátóiparban. Ezen anomáliák miatt természetesen meglehetősen nehéz marketingstratégiát felvázolni. Ha ez az oldal képlékeny, akkor a gyártó sem igen tudja mihez tartani magát, miszerint melyik csatorna értékesítésére dolgozzon rá.

HARMINC ÉVES HÁTTÉR

A Magyar Sörgyártók Szövetsége éppen harminc esztendővel ezelőtt alakult, jóval több taggal, mint amennyit ma számlál. A szervezet igazgatója, Kántor Sán-

dor ez alkalomból kerekasztal-beszélgetésre hívta a tagokat (a Pécsi Sörfőzde ma már csak adatszolgáltatással segít), amelyek bele-belemerültek a három évtized alatt elért eredményekbe. Például a tudatos alkoholfogyasztás előmozdításába vagy az iparág karbonlábnyomának a csökkentésébe. Vagy abba, hogy miként sikerült népszerűsíteni a hazai sörkultúrát és a kulturált sörfogyasztást. Ez az időszak nem volt egészen hálás, hiszen az első harmadában az éves hazai sörfogyasztás a fejenkénti 100-ról 80 literesre csökkent, majd lassan, de biztosan visszaesett 64 liter környékére. Eközben az itthoni nagy gyártók költségvetési hozzájárulása (adó formájában) a 2000. évi 45 milliárdról tavaly 78 milliárd forintra nőtt – köszönhetően annak, hogy a magyar söripar az európaival együtt meglehetősen innovatívnak számít, így folyamatosan „utánamegy” a fogyasztói igényeknek. Mára nálunk a teljes fogyasztás 30 százalékát a prémium-

Ugyanakkor nagyon úgy tűnik, hogy az elmúlt évtizedben meglehetősen komoly piaccá nőtte ki magát a különleges sörök fogyasztóinak a köre. Korábban ez egy piciny, szubkulturális szegmens volt – ennek köszönhető a sörforradalom, melynek hatására mind több és egyre jobb minőségű kisüzemi vagy kézműves termék született. A nagy gyártók azonban csak részben és nagyon óvatosan követik e vásárlóréteg igényét, így nem az ő márkáik számítanak valódi sztárnak ezen az egyre inkább targetálható és jól fizető vásárlókat tömörítő területen. A Figyelő azt a kérdést tette fel a szövetség tagjainak, hogy mivel és hogyan követik ezt a piacot, mit tesznek a saját márkáik ezen táborban való erősítéséért. A helyzet ugyanis az, hogy a receptúramódosítások (a kukorica elhagyása, erősebb komlózás, felső erjesztésű produktumok bevezetése etc.) önmagukban nem terelik a hazai nagy brandek vagy a vezető importmárkák felé a már említett kört. Pedig ezen fogyasztók szívesen isznak kis szériás kézműves és nagy szériás kisüzemi cseh, bajor, belga különlegességeket, amelyeket a nagy üzemek is képesek lennének előállítani. Ráadásul ebben a táborban az egy főre jutó éves fogyasztás messze több, mint a hazai átlag. A nagy gyártók vezetői nem „ugrottak el” a kérdés elől, ám Békefi Gábor szerint ez egy egész napos beszélgetést igényelne. S egy ilyen beszélgetés folyamán mindenképpen bele kellene menni a marketingstratégiába, amelyet viszont egyetlen előállító sem szeretne megosztani a nagy nyilvánossággal. Vuleta Zsolt, a Borsodi ügyvezető igazgatója szerint ezt a kérdést nem is feltétlenül nekik kell megválaszolniuk, hiszen egyáltalán nem baj, hogy más szempontok is érvényesülnek a vevők körében, s persze azt is tisztázni kellene, mit és milyen beltartalommal nevezünk különleges vagy speciális terméknek. Marcin Burdach, a Carlsberg ügyvezetője is úgy gondolja, hogy a nagyüzemi, a kisüzemi és a kézműves termékek megférnek egymás mellett a sörpiacon, ahogyan helyük van ott az egyéb fermentált produktumoknak is. HŐNYI GYULA 2022/21 FIGYELŐ | 37

F_36-37_sor.indd 37

2022. 05. 23. 17:10

| CÉGVILÁG |

PIAC UTCA. DEBRECEN BELVÁROSA FELÜLRŐL

CSONKA TEMPLOM. AZ EGYIK LEGGYORSABBAN FEJLŐDŐ KÖRNYÉKE A VÁROSNAK

VÁROSFEJLESZTÉS ÉS „HŰHA”-FAKTOR DEBRECEN | Néhány éve sikk lett a cívisvárosban befektetni, ingatlant venni, üzletet nyitni. Különösen a település ütőerének számító Piac utcán vállalkozásba fogni, még akkor is, ha a belváros klasszicista, szecessziós és eklektikus palotái alapvetően nem eladók, a bérleti díjak pedig meglehetősen borsosak.

Északi végében a Nagytemplommal, déli határán a Nagyállomással, a város és polgárai bukszáját hizlaló vásárokkal a Piac utca évszázadok óta maga Debrecen. Bár a szocializmus évei alatt a városkép ugyancsak megszürkült, a főutca dominanciája akkor sem szűnt meg. Az uralkodó jelleg természetesen azóta is maradt, maga a városkép viszont üdítően megváltozott. Miközben a vásárok helyét árnyas teraszokkal büszkélkedő elegáns sörözők, trendi bisztrók, olasz éttermek vették át, az utca keleti oldalát továbbra is a tekintélyt parancsoló Régi Városháza uralja, a nyugatit pedig a Csonka Templom vagy Kistemplom. Előbbi külső részét néhány esztendeje újították fel, a belső része most van rekonstrukció alatt. A XVIII. században épült Csonka Templom felújítása pedig a közelmúltban fejeződött be. A letisztult formák méltán vonják magukra a szemlélődő tekintetet.

leti díjak pedig vetekszenek Budapest V. kerületének az áraival. A belváros legelegánsabb része a Piac utca Csonka Templom és Nagytemplom közötti területe, amelyhez szervesen csatlakozik az üzletekkel zsúfolásig telített Simonffy utcai vigalmi negyed. Nem túlzás azt állítani, hogy ezen a frekventált részen tülekednek a jobbnál jobb fejlesztési ötletekkel felvértezett befektetők az ingatlanokért. A vezérigazgató értékelése szerint a vendéglátás feltűnően előrenyomult a frekventált területeken, míg a szolgáltatás némiképp visszavonulóban van. A Telekom például korábbi alapterületének a felén működteti ügyfélszolgálatát, a Erste pedig teljesen kivonult. Nem így az OTP, amelynek a legnagyobb debreceni fiókja évtizedek óta ugyanazon a helyen működik, és naponta óriási forgalmat bonyolít le. Igaz, a banknak korábban egy má-

FELÁRRAL

Mint azt Erdei Edittől, a debreceni ingatlan vagyonnal gazdálkodó Cívis Ház Zrt. vezérigazgatójától megtudtuk, a Piac utca iránti érdeklődés töretlen, bár ott eladó ház nincs nagyon, a bér38 | FIGYELŐ 2022/21

F_38-40_debrcen.indd 38

2022. 05. 23. 17:11

| CÉGVILÁG |

BONITA BISZTRÓ. NEM CSAK BUDAPESTI PRIVILÉGIUM A NÁPOLYI PIZZA

MACARON – PAPP CSABA ÉS PAPP-PAJTI JUDIT. NAGYVÁROSI KÜLALAK

BORTERASZ – VIRÁG LÍDIA. VAN EGY KICSI FŐVÁROSI BUKÉJA

DG ITALIANO. MEGJELENTEK A MAGYAR GASZTROTÉRKÉPEN IS

FOTÓK: DOMBI MARGIT; MTI; FIGYELŐ-ARCHÍV; DG ITALIANO

sik fiókja is volt a Piac utcán. Ezt évtizedekkel ezelőtt bezárta. A helyén ma egy kisebb Tesco és egy a fiatalok körében roppant népszerű kávézó működik, Volt egyszer… néven.

MINDEN VAN

A vendéglátás térnyerése természetesen nem teljesen új keletű, hiszen a Mérész Ferenc érdekeltségébe tartozó belga söröző már húsz éve működik – azonos tulajdonosi körrel – ugyanazon a helyen. „Nagy titkunk nincs, tesszük a dolgunkat. Lépünk a mostanában divatos nemzetközi konyha irányába, de a hagyományainkat is őrizzük. A rántott bárányborda és a rózsaborsos steak például húsz éve az étlapon van, s húsz esztendeje népszerű” – mondta a cégvezető. A Belga pontosan a Régi Város-

házával átellenben helyezkedik el, így a lokációja valóban páratlan. Az ebben rejlő előnyöket fokozandó alakítottak ki nemrégiben egy kilencszobás panziót az emeleten, amely a tulajdonos elmondása szerint nagyon rövid idő alatt beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az épület nem bérlemény. Mérész Ferenc annak idején megvásárolta az akkor szinte romokban álló vendéglátóhelyet, majd teljesen felújította. A csúcskategóriás éttermek sorában a Belga mellett – igaz, nem azonos tulajdonosi körrel, de – 2014 óta folyamatosan ott van az IKON, tavaly pedig megnyílt a DG Italiano, amely rövid idő alatt ugyancsak a város egyik kedvenc elegáns helye lett. A vendéglátó egység a Kistemplom szomszédságában, a Lábasházban, a Szabó Magda műveiben szereplő Rickl-ház belső udvarán üzemel. Ez sem bérlemény. Szanka Zsuzsanna családja 2018-ban – ugyancsak szinte romos állapotban – vásárolta meg a várostól, hogy aztán több száz millió forintos költséggel felújítva hamisítatlan olasz éttermet nyisson benne férjével, Mario de Stefanival. (A vendéglátóhelyről részletesen a Figyelő 2021. szeptember 16-án megjelent számában írtunk.) Olasz étterem ezen kívül három van a Piac utcán. A Kis Nápoly a Régi Városháza tövében alig pár hete nyitott meg, a Nagytemplom közelében elhelyezkedő, jó pár éve működő Nonna Rosa 2022/21 FIGYELŐ | 39

F_38-40_debrcen.indd 39

2022. 05. 23. 17:11

| CÉGVILÁG |

zsa utca sarkán, a Frei kávézó szomszédságában kapott helyet. A hagyományosan minőségi kenyér mellett kiváló kávéval is szolgálnak, amelyet egy télen-nyáron kiülős, kellemes teraszon is elfogyaszthat az erre vágyó tisztelt publikum. Érdekes színfoltja Debrecennek – és persze a Piac utcának – a férfifodrászat luxusszintjét képviselő HedgeHair. Ilyen üzletből négy található a cívisvárosban, valamint Nyíregyházán és Budapesten is vannak egységei a fiatal férfiakból álló tulajdonosi körnek. A legdivatosabb frizurák terén otthon lévő fodrászok udvariasak, és nem gond nekik, hogy szombaton még este hatkor is van vendég, miközben elvileg már háromkor lehúzhatják a rolót. Úgy tűnik, ez az irigylésre méltó alázat meghozza a gyümölcsét: az üzletekben mindig akad vendég.

NEM MINDIG

PIZZA, KÁVÉ, VILÁGBÉKE. HIPSZTERHANGULAT ENCSI VONALVEZETÉSSEL

megjelenése, kínálata a klasszikus éttermi stílust követi, míg az utca túloldalán található Bonita a bisztrók divatos stílusában hódít. Ez utóbbi esetében a hódítás egyáltalán nem túlzás, hiszen ez az egyetlen hely az utcában, ahol annak ellenére rendszeres a sorban állás az asztalokért, hogy szép nagy teraszuk van, s néhány esztendeje a benti tereiket is bővítették. A családi vállalkozásban üzemeltetett Bonita 2014-ben nyitott, és bérleményben működik. Tulajdonosa, Kátay Géza, valamint az üzletet vezető fia, Kátay Gábor Békéscsabáról érkezett, ahol nemrégiben szintén nyitottak egy olasz éttermet, a nyáron pedig a római-parti üzletük is kitárja kapuit. A Bonita-dizájn annyira sikeresnek tűnik, hogy már franchise-hálózat kialakításában gondolkodnak. A Bonita tőszomszédságában tavaly szeptemberben Borterasz néven egy új klasszikus étterem is megnyitott. Mivel a hely az összes termével egyszerre 150 vendég fogadására is alkalmas, megcélozták a nagy családi rendezvényeket, a lakodalmakat is. Ebben a szegmensben különösen nagy előny, hogy a város két emblematikus Piac utcai temploma néhány száz lépés távolságra van a vendéglátó egységtől. Virág László, az étterem kialakítója és üzemeltetője azt mondja: klasszikus borozós, beszélgetős, ráérősen ebédelős-vacsorázós, élő zenés szórakozóhelyet álmodtak meg Lídia lányával, és nagyon bíznak benne, hogy stabil helyük lesz a város gasztronómiai kínálatában. A múlt évben vetette meg a lábát Debrecenben az Anyukám mondta – Világbéke is. A kínálatukat meglehetősen nagy alapterületen, de szintén bisztrós stílusban alakították ki. Az egykori lottózó helyén lévő pizzázót május 1-jén, a pandémia idején nyitották meg, tehát a korlátozások még egy ideig hátráltatták a normál üzletmenetet. A Dudás fivérek számítása azonban bevált, a vendégek rövid idő alatt felkapták a helyet. Az egyéves évfordulót nemrégiben, egy nyitott, kitelepülős bulival ünnepelték, ami ugyancsak osztatlan sikert aratott a városban (A Dudás Szilárddal készült interjúnk a Figyelő 2021. augusztus 12. számában található.) Alig pár hónapja Szabadfi Szabolcs egyik vállalkozása is a Piac utcán landolt. Az impozáns méretű látványpékség a Ró-

A Szabi-pékségtől kissé távolabb, a Kossuth utca és a Gambrinus köz közötti részen egy másik kiváló pékség is van. Ők a minőségi kenyérsütés úttörői Debrecenben, a jobb éttermek tőlük vásárolják a kenyeret. Piac utcai boltjukat 2019-ben nyitották, és a péksüteményeik, saját kenyerekből, bagettekből készült szendvicseik mellé ők is kínálnak kávét, méghozzá igen kiváló minőségűt. „Alig nyitottunk ki, jött a Covid, és ez bizony megviselt bennünket. Nagyon magas a bérleti díj, s extrém módon, napról napra emelkednek az alapanyagárak. Így az is felmerül, hogy búcsút kell inteni a Piac utcának, mert az adott gazdasági helyzetben meglehet, szerencsésebb gondolat egy sütöde melletti mintaboltban folytatni a kiskereskedelmi tevékenységet. Olyan helyen, ahol – ellentétben belvárossal – a parkolás sokkal jobban megoldott” – foglalta össze gondjait Tóth Mária Erzsébet tulajdonos. Sipos Lajosné évtizedek óta árul luxusparfümöket a Piac utcán. Mint elmondta, sosem volt könnyű, most viszont, ha lehet, még nehezebb, mert a nagykereskedők – természetesen a gyártók drágításai miatt – kéthavonta emelik az áraikat, amelyeket a vevők egyre kevésbé hajlandók megfizetni. A régi helyükről pár hónapja egy gyógyszertári raktárhelyiségből kialakított üzletbe költöztek, ugyancsak a Piac utcán. A korábbi boltban, ahol a parfüméria nem tudta kitermelni a bérleti díjat, most egy pékség működik.

KÜLALAK

Klasszikus cukrászda, édességbolt jelenleg nincs a Piac utcán, bár egy igen nagy alapterületű üzlet kirakata hónapok óta hirdeti, hogy ott rövidesen Stühmer márkabolt nyílik. Van viszont április második fele óta egy Macaron nevű hely, ahol – nomen est omen – kizárólagosan macaront árul Papp Csaba és a felesége, Papp-Pajti Judit. Igaz, abból mindjárt harmincfélét. A sütemények kifejlesztése, tökéletesítése a turizmus-vendéglátási diplomát szerzett feleség érdeme, míg az üzleti megközelítés a kommunikációs és médiadiplomás férjé. A boltot, melynek domináns dekorációja egy virágzó mandulafa, jórészt saját kézzel, barátok segítségével alakították ki. A meglehetősen feltűnő dekorációt a férj azzal indokolja, hogy szerinte minden üzlet bevezetésénél fontos a „hűha”-faktor, vagyis először a szemet kell megetetni, utána jöhet az ízlelőbimbók kényeztetése. A vállalkozás kilátásai kapcsán Papp Csaba roppant bizakodóan nyilatkozott: „Ha valakinek van elképzelése, bedolgozta magát az ügybe, akkor ne adja fel, legyen kitartó. Debrecen vezetése ugyanis igen vállalkozóbarát, támogatja az üzleti életet, csak szépet és jót kell alkotni. Mi pedig minden erőnkkel ezen vagyunk.” DOMBI MARGIT

40 | FIGYELŐ 2022/21

F_38-40_debrcen.indd 40

2022. 05. 23. 17:11

| CÉGVILÁG |

MAGYAR MENTŐDRÓN

ORCA AEROSPACE KFT. | Távolról irányítható légimentő drónt fejleszt négy fiatal magyar mérnök. Sok szakkiállításon értek el sikert, és a startupvilágbajnokság hazai fordulóját is megnyerték. Most 650 ezer dollárnyi tőkét keresnek.

Egy hazai startupcsapat olyan e-repülőgépet tervez, amely légimentésre alkalmas. Gyorsabban lehet az eszközzel eljutni a sérültekhez úgy, hogy közben a pilóták biztonságosabban tudnak repülni, kisebb üzemeltetési költségek mellett is. A tervezési projekt bő két éve indult, s négy fiatal szakemberhez, Varga Soma repülőgépmérnökhöz, Koltai Zsolt avionikai mérnökhöz, Rabovszky Gábor gépészmérnökhöz és Matyus Ákos járműmérnökhöz köthető. Az Orca projekt tényleges elindítója egy a 2020-as esztendőben a brit Királyi Repüléstudományi Intézet nemzetközi repülőgép-tervezői versenyére beadott pályázat volt. Ezen a megmérettetésen harmadik helyezést ért el a csapat. E versenyre kellett kidolgozni egy légimentési feladatokra bevethető kisgép koncepcióját. Ezután – egy mélyebb piackutatást felhasználva – a repülő tovább finomodott, mert a hatótávot és a hasznosteher-szállítási képességet a valós piaci igényekre kellett szabni. A brit eseményre elkészítettek egy X-Plane-környezetben futó repülőszimulációs fájlt is. Ez volt az ötlet egyik első validációja, ugyanis a szimulációs program hátterében a repülésmechanikai és az aerodinamikai modellt is felépítették.

FOTÓ: ORCA

PROTOTÍPUS

Ezek után belekezdtek az 1:5 méretarányú drón megépítésébe, amely jelenleg a harmadik prototípusánál tart. Párhuzamosan több versenyen is részt vettek a modellel, s olyan partnereket tudtak megnyerni maguk mellé, mint a holland Királyi Repüléstudományi Intézet, a Toray Composites (a világ vezető kompozitalapanyag-beszállítója), továbbá sikerült egy elővásárlási jogot kiharcolni a magyar légimentőknél. Ezenfelül uniós formatervezésiminta-oltalmat kaptak, valamint két hazai jegyzésű szabadalom is tartozik a projekthez. De hátravan még a repülésirányító szoftver személyre szabása is. A fentiek mellett részt vettek az A’Design nemzetközi formatervezői versenyen, ahol harmadik helyezést értek el, továbbá az Airbus Sustainable Mobility Challenge nemzetközi megmérettetés döntőseiként meghívást kaptak az Airbus München mellett, Ottobrunnban működő DS Innovation Factory központjába. Lehetőséget kaptak előadni az idei drónexpón, s most, május végén kiállíthattak a zalaegerszegi GreenTech konferencián. Ugyancsak a minap megjelentek mint kiállító a brit farnboroughi Fully Charged elektromobilitási expón. Néhány napja pedig megnyerték a magyar Pozi.io által szervezett startup-vi-

VARGA SOMA ÉS KOLTAI ZSOLT. A LEGNAGYOBB KIHÍVÁS MOST EGY TŐKEBEFEKTETÉS MEGSZERZÉSE

lágbajnokság (Startup World Cup) magyar fordulóját, melynek szeptember végi döntőjén, San Franciscóban indulhatnak az egymillió dolláros fődíjért.

PIACOK

Fontos partneri kapcsolatot építettek ki a nemzetközi Lobo Leasing vállalattal is, amely az elsők között lízingeli majd a repülőgépet, amikor az elkészül. A légimentés mellett a fejlesztés számol a katonai felhasználással és nyílt vízi fúrótornyok kiszolgálásával is. A fő felvevőpiac várhatóan az Egyesült Államok, Németország, Kína, Nagy-Britannia és az Egyesült Arab Emírségek lesz. Jelentősebb exportpiaci kockázat van azonban ott, ahol a hasonló technológiák előrehaladottabb állapotban vannak, illetve szinte már telítettnek mondható a piac – mint például az USA-ban. „Az ilyen célpiacokon kisebb az egy startupra jutó szabad mozgástér, elérhető tőke, s a még el nem köteleződött beszállítói partnerek száma is” – mondta a Figyelőnek Varga Soma. Eddig az alapítók sok száz órányi szellemi munkát fektettek a projekt korai fázisba. Emellett több modellt, legutóbb egy 1:5 méretarányú drónt is építettek az otthoni garázsban. A járműbe persze olyan elektronika kerül, amely tömegesen elérhető, így megfizethető. Jelenleg a legnagyobb kihívásuk az első jelentősebb volumenű befektetés megszerzése. Ha az megvan, további tőke bevonása már könnyebben jöhet, bár az alapítók szerint „zárul az időablak”, így mielőbb igyekeznek meggyőzni az invesztorokat. Rizikót jelent az is, hogy egy új jármű forgalomba állítását egy hosszabb, nagy tőkeigényű k+f folyamat előzi meg. Azaz a befektetői megtérülés időhorizontja is nagyobb, mint például egy szoftver esetében. Sok tőkést ez óvatossá tesz. Hozzávetőleg 650 ezer dollárnyi tőkét kívánnak most bevonni. Ennek segítségével a következő mérföldkövet, a repülőgép fülkeszimulátorának – teljes méretű pilótafülke, amelybe be lehet ülni, s ott a köré vetített virtuális környezetben futó repülőgép-szimulátort távolabbról irányítani – a megtervezését és megépítését érnék el. HG 2022/21 FIGYELŐ | 41

F_41_startup.indd 41

2022. 05. 23. 17:12

| SZEMÉLYI HÍREK |

SALDO ZRT.

Kiss Tamás, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal korábbi osztályvezetője ez év májusától tölti be a Saldo tanácsadói üzletágának a vezetői pozícióját. Elődje Sarkadi-Nagy András volt, aki jelenleg a részvénytársaság vezérigazgatója. Az új irányító 2009-ben, közgazdászként diplomázott a Miskolci Egyetemen pénzügy, számvitel és pénzintézetek gazdaságtana szakirányon, majd 2012-ben adótanácsadói oklevelet szerzett. 2017 januárjától a Kiemelt Adó- és Vámigazgatóságon működő transzferár-ellenőrzési osztályt, ezt megelőzően a szokásos piaci ár megállapításának az osztályát vezette. Szakmai pályafutása folyamán mindig nagy figyelmet fordított a rendszerszemléletre, a transzparenciára és az ügyfélközpontúságra. Kiemelt szakterülete a transzferárazás.

KISS TAMÁS

INTERSNACK MAGYARORSZÁG

LUKÁCS DÉNES

Házon belülről érkezett a Chio termékek gyártójának új vezetője. Lukács Dénes három esztendeje csatlakozott a céghez. Eddig kereskedelmi igazgatóként dolgozott az idén 30 éves Intersnack Magyarországnál. Előzőleg a Scitec Nutrition globális kereskedelmi irányítója volt, korábban pedig 14 esztendeig tevékenykedett a Unilevernél, több vezető pozíciót betöltve. Diplomáit az International Business Schoolban és a St. John’s Universityn szerezte.

DELIVERY HERO HUNGARY KFT.

METLIFE BIZTOSÍTÓ PATAI ZOLTÁN

Tizennégy esztendő után, ez év júniusától távozik a MetLife Biztosítótól Zolnay Judit. Az ELTE jogi karán, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem üzleti szakán is végzett szakember 2015től vezérigazgatóként felelt a magyar, majd 2018-tól a bolgár üzletágért. Korábban többek között az Avivánál, az Axánál és a Credit Suisse-nél töltött be vezető pozíciókat. Emellett a Magyar Biztosítók Szövetségében, a Hungarian Business Leaders Forumban és a Menedzserszövetségben elnökségi tag, a Romaster Alapítvány kuratóriumi elnöke, továbbá a United Way Alapítvány elnökségi tagja. Munkáját a lengyel leányvállalat vezérigazgatója, Monika Spadło-Kolano veszi át.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

ZOLNAY JUDIT

Több mint három év sikeres tevékenység után Patai Zoltán távozik a foodpanda, azaz a Delivery Hero Hungary Kft. ügyvezetői székéből, hogy saját vállalkozást indítson. A szakember 2019-től felelt az akkor még NetPincér néven futott márka ügyvezetői feladataiért. Irányításával a cég megtízszerezte árbevételét, 100-ról 400 fölé emelte dolgozói létszámát, új szolgáltatásokat vezetett be, továbbá sikeres márkaváltást hajtott végre. A helyét május végétől Juhász István veszi át, aki korábban a társaság operatív igazgatói pozícióját töltötte be.

42 | FIGYELŐ 2022/21

F_42_szemelyihirek.indd 42

2022. 05. 23. 17:12

| PÉNZ BESZÉL |

KORLÁTOK NÉLKÜL

KARNEVÁLI JELENET NEW ORLEANSBAN. VILÁGSZERTE VISSZATÉR A PEZSGÉS A TURIZMUSBA

UTASBIZTOSÍTÁSOK | Az utazási korlátozások eltörlésével az idén visszatalálhat régi önmagához az utasbiztosítások piaca. A ledolgozandó hátrány pedig nem kicsi: a tavalyi díjbevétel alig több mint a felét érte el az eddigi csúcsnak számító 2019-esnek.

Határozottan jól alakulnak a fejlemények az utasbiztosítási piac szempontjából: ugyan a járványt még most sem sikerült teljesen eltüntetni a térképről, Európában már nagyon alacsony az intenzitása, és a legtöbb országban részben vagy teljesen el is törölték a pandémia miatti beutazási korlátozásokat. Az orosz–ukrán konfliktusnak pedig a magyarok utazási terveire viszonylag mérsékelt lehet a hatása, miközben a nemrég felbukkant majomhimlő kapcsán sem kell újabb, súlyosabb járványügyi intézkedésekre számítani. Mindezek nyomán az idén óriási lehet a kereslet a bel- és külföldi utazások iránt, hiszen az elmúlt két szezon enyhén szólva is felemásra sikeredett.

FOTÓ: KATHLEEN FLYNN, REUTERS

ZUHANÁS UTÁN

Azt senki nem vitatja, hogy az utasbiztosítási üzlet az egyik legnagyobb vesztese a már bő két éve velünk élő járványnak. A drámai fordulatot persze a pandémia első éve, 2020 hozta magával, amikor közel 60 százalékkal, nem egészen 6,4 milliárd forintra esett vissza a hazai biztosítók utasbiztosításokból származó díjbe-

vétele. Más kérdés, hogy 2019 – sok más pénzügyi termékhez hasonlóan – az utasbiztosításoknál is csúcsév volt, az akkorra kimutatott, közel 15,5 milliárdos díjbevételre korábban nem akadt példa a magyar piacon. A csaknem 60 százalékos zuhanás nyomán pedig az utasbiztosítások jelentősége is visszaesett a teljes piacon: miközben 2019-ben a nem-életbiztosítási üzletág díjbevételeinek a 2,4 százalékát adták, rá egy évre már csak a 0,9 százalékát. A tavalyi év persze már hozott némi javulást, hiszen az átoltottság növekedésével a nemzetközi utak is könnyebben elérhetővé váltak, és az emberek is el mertek indulni nyaralni. Ezzel együtt a 2021es év is csak szépségtapasznak volt jó,

A DÍJBEVÉTEL ALAKULÁSA AZ UTASBIZTOSÍTÁSOKNÁL

Milliárd forint 9,913

13,645

15,474

10,832 6,374

2016

Forrás: MNB

2017

2018

2019

2020

7,985

2021

hiszen a nyolcmilliárdos szinttől épp elmaradó díjbevétel ugyan bő egynegyedével meghaladta az egy évvel korábbit, a 2019-estől – és az az megelőző éviektől – jóval elmaradt.

NEM ÉRDEMES KIHAGYNI

Az is kérdés persze, hogy a külföldi nyaralásokhoz visszatérő tömegek mennyit áldoznak majd a biztosítási védelmükre, ha hajlandók egyáltalán. Pedig – ahogy erre a honlapján szereplő tájékoztatóban a Magyar Biztosítók Szövetsége is felhívja a figyelmet – az utasbiztosítások – mint sajátos termékek – nem csupán baleset-biztosítási védelmet tartalmaznak. A legfontosabb szolgáltatás a 24 órában elérhető telefonos segítségnyújtó szolgálat által koordinált sürgősségi orvosi ellátás, a kórházi ápolás költségeinek fedezése. Ezen túlmenően a választott konstrukciótól függően különböző összeghatárig betegség-, poggyász-, felelősségbiztosítási és jogvédelmi fedezeteket, illetve egyéb asszisztenciaszolgáltatást is magukban foglalhatnak a biztosítók kínálatában szereplő konstrukciók. BARÁT MIHÁLY 2022/21 FIGYELŐ | 43

F_43_utasbiztositas.indd 43

2022. 05. 23. 17:13

| PÉNZ BESZÉL |

TÖRLESZTÉSI MORATÓRIUM | A jövő hónap végével véget ér a hiteltörlesztési halasztás több mint két éve tartó időszaka Magyarországon. Az érintettek köre közben alaposan megfogyatkozott, ám nehéz megbecsülni, hogy a maradók mekkora része tud visszatérni az ütemes törlesztéshez.

Kicsit hosszúra nyúlt átmeneti időszak ér véget a jövő hónap végén: a 2020 márciusában bevezetett törlesztési moratóriumban maradt adósok június 30. után vissza kell, hogy térjenek az érintett hiteleik fizetéséhez. A haladék idő14,6 10,7 7,5

AZ NPL-RÁTA ALAKULÁSA A HITELINTÉZETI SZEKTORBAN* Ezer pont

5,4

4,1

3,5

SZELEKTÍV HOSSZABBÍTÁS 3,3

2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021** &ITYY ­[ SJL^JINP SJL^JI­GJS *Q÷_JYJX

tartamát – amely a 2020. március 19-e előtt folyósított lakossági és vállalati kölcsönökre vonatkozott, illetve részben még vonatkozik – többször is meghosszabbította a kormány. Az eredeti terv szerint a moratórium hatálya a járvány első évének végéig élt volna: később ez a határidő 2021. június 30-ra, majd szeptember végére, végül október 31-re módosult.

+TWW¥X 23'

Aztán az októberi határidőt is meghosszabbította még egyszer a kormány, ám a korábbiakhoz képest jelentős változást jelentett, hogy a moratóriumban

ÓRIÁSI HATÁS

Mivel nagyon széles kört tartósan érintett, a magyar törlesztési moratóriumnak igen jelentős hatása volt a hazai pénzügyi rendszerben, illetve az egész gazdaságban. A Magyar Nemzeti Bank 2021 nyarán megjelent pénzügyi stabilitási jelentése szerint a fizetési halasztás a válságkezelő eszköztár egyik leghatékonyabb eszköze volt, miután hozzávetőleg 1700 milliárd forintnyi extra likviditást hagyott a magánszektor szereplőinél 2020 végéig.

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

HOSSZÚRA NYÚLT HALADÉK

való részvétel már nem volt automatikus – tehát az ügyfélnek kellett külön jelezni, ha élni kívánt a lehetőséggel –, és rászorultsági alapon megszűrték a jogosultak körét is, amelyet a tavaly szeptember 15-én közzétett 536/2021-es számú kormányrendelet határozott meg. Így a moratóriumban maradhattak azok, akiknek a rendelkezésre álló jövedelme tartósan csökkent – és ezt szükség esetén igazolni is tudták –, az álláskeresők, a közfoglalkoztatottak, a 25 év alatti gyermeket nevelők és a nyugdíjasok. A vállalkozásoknál azok élhettek továbbra is a haladék lehetőségével, amelyeknek a nettó árbevétele a kérelem benyújtását megelőző 18 hónapban legalább 25 százalékkal csökkent, és a vállalkozás 2020. március 18. és a kérelem benyújtásának napja közötti időszakban nem kötött kedvezményes gazdaságélénkítő hitel, illetve kölcsön felvételére vonatkozó új szerződést. Fontos emellett, hogy a folytatás lehetősége az utolsó ütemben már nem volt adott az értékpapír fedezete mellett nyújtott hiteleknél (lombardhitelek), a kézizálog fedezete mellett nyújtott kölcsönöknél és a jármű használata céljából nyújtott fogyasztói pénzügyi lízingszerződéseknél. Mindezek alapján tehát a hazai hiteladósok jelentős része bő két éven keresztül befagyaszthatta a 2020 márciusában már élő kölcsöneinek a törlesztését: ilyen széles körű és hosszú időtartamú moratóriumra sehol sem akadt példa.

44 | FIGYELŐ 2022/21

F_44-45_moratorium.indd 44

2022. 05. 23. 17:33

| PÉNZ BESZÉL |

Az MNB szerint 2020 végéig mintegy 600 milliárd forintnyi halasztott törlesztőrészlet halmozódott fel a lakossági hiteleknél, ami 2021 júniusáig további 300-400 milliárddal bővült. A vállalati oldalon a moratórium első ütemében 1100 milliárd forintnyi törlesztőrészletet spóroltak meg átmenetileg, míg a másodikban 400-500 milliárdot. A jegybanki szakértők arra jutottak, hogy ugyan több sérülékeny adós vette igénybe a 2020 márciusában bevezetett fizetési moratóriumot, és sokak számára jelentett valódi segítséget, olyanok is éltek ezzel, akik sem jövedelmi, sem vagyoni helyzetük alapján nem szorultak rá erre a támogatásra. A moratórium válságkezelésben betöltött szerepét méltatta januári nyilatkozatában Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára is, emlékeztetve arra, hogy a koronavírus-válság egyik legjelentősebb és a legtöbbeket érintő magyar intézkedése világszerte egyedülálló, hiszen sehol máshol nem kaptak ilyen hoszszú időre szóló védőhálót a segítségre szoruló banki adósok. Tállai szerint jól látszik, hogy a kormánynak a gazdaság újraindulására tett intézkedései a csa-

A HITELÁLLOMÁNY ALAKULÁSA

Háztartások Milliárd forint

7 344,2 5 771,1 5 768,7 2017

2018

8 322,7

9 249,2

6 215,3 2019

*Adott év márciusában.

Nem pénzügyi vállalatok* 10 347,6 Milliárd forint 9 525,5 9 030,4

6 036,6 2020

2021

2022

ládok és a cégek életét is megkönnyítették, ennek köszönhetően ugyanis a teljes lakossági hitelállományon belül a 2021. júniusi 33-ról 5 százalékra csökkent a moratóriumban maradó állomány, míg a vállalatoknál 21-ről 2 százalékra esett az igénybe vevők kölcsönállománya a teljes piaci állományhoz képest. A fizetési halasztást az év elején még 220 ezer lakossági ügyfél és háromezer kisvállalkozás vette igénybe. (Ezek az arányok azóta tovább csökkenhettek.)

2017

6 635,8 2018

7 618,8

2019

2020

2021

2022

Forrás: MNB

Az persze nagy kérdés, hogy a türelmi időszak végével a még védőháló alatt lévő lakossági és vállalkozói adósok mekkora hányada tud visszatérni a rendszeres törlesztéshez. A nemteljesítő hitelek arányának (NPL-ráta) drasztikus megugrására egyébként senki nem számít a piacon, bár az szinte biztosra vehető, hogy megfordul majd az elmúlt évekre jellemző csökkenő trend – a moratórium kivezetésétől függetlenül is. BARÁT MIHÁLY

HIRDETÉS

F_44-45_moratorium.indd 45

2022. 05. 24. 10:25

| TŐZSDE |

ÉVTIZEDES TÜRELEMJÁTÉK

MAGYAR TELEKOM | Évekig aludt a távközlési cég részvénye, az elmúlt három évben végrehajtott részvény-visszavásárlások sikerének láttán újra felerősödtek a spekulációk az esetleges tőzsdei kivezetésről. Az idén sem könnyű felfedezni a sztorit a Magyar Telekom papírjaiban, továbbra is úgy tűnik, hogy semmi más nem hozhat érdemi emelkedést az ütött-kopott árfolyamban, mint a jó ideje a spekuláció tárgyát övező exit, vagyis a Telekom-részvények kivezetése a tőzsdéről.

A Magyar Telekom-papírok árfolyama jelenleg ott tartózkodik, ahol az év elején, kicsivel 400 forint felett. A kitartó részvényesek április végén kaptak ugyan osztalékot, a részvényenkénti 15 forintos kifizetés vonzónak semmiképp sem nevezhető, ám a 3,5 százalékos hozam épp a fele a kozkázatmentesnek tekintett tízéves magyar állampapírénak (7,09 százalék). Így nem csoda a nyomott árfolyam, a többi magyar blue chippel összevetve hosszú távon azonban igazi katasztrófának tűnik a Magyar Telekom-részvény teljesítménye. Az OTP-papírok – amelyek árfolyama a mindenkori csúcs felére esett vissza – jelenlegi piaci értéke az 1995-ös kibocsátáskori ár 82-szerese, a Mol-részvényesek 20-szoros hasznot tehettek zsebre, a Richter pedig 47-szer ér annyit, mint a tőzsdei debütáláskor.

AZ OSZTALÉK NEM MINDEN

A Telekom-papírokkal viszont most 44 százalékkal alacsonyabb áron kereskedik a piac, mint az 1997-es bevezetéskor. Tulajdonképpen csak a dotkomlufi idején volt igazán jó az akkor még Matáv nevű társaság részvényesének lenni: a külföldi befektetők mindent megvettek a feltörekvő piacokon, amire rá lehetett húzni az internetes cég sapkát, ennek hatására 2000 márciusában 2655 forintért is gazdát cseréltek a társaság papírjai. Hogy ez mennyire volt extrém túlárazás, arra csak egy példa, az 1999-es

magyar GDP értéke 11 637 milliárd forint volt, a Matáv tőzsdei kapitalizációja pedig a csúcson 2768 milliárd, vagyis a piac a teljes bruttó hazai termék 23,8 százalékára árazta a társaságot.

A MAGYAR TELEKOM ÁRFOLYAMA 440 430 420 410 400 390 380 370 360 350

Forint

V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. 2021 2022

Forrás: BÉT

Innen gyors visszarendeződés következett, az egyik gazdasági lap számolt be arról 2001 augusztusában, hogy történelmet írt a részvény, először kereskedtek vele a 730 forintos kibocsátási árfolyam alatt. Még 2002-ben és 2005ben egy-egy pillanatra sikerült áttörni az ezerforintos árszintet, de azóta megközelíteni sem. Kicsi gyógyír, hogy a cég 20 alkalommal fizetett osztalékot, ennek összege 834 forint részvényenként. A legmagasabb osztalék 74 forint volt, és ha azt nézzük, hogy a kockázatmentes hozam most 7 százalék, a részvényesi elvárt hozam pedig e fölött van 4-5 száza-

lékponttal, akkor mindebből az következik, hogy a jelenlegi hozamkörnyezetben a befektetők 643,5 forint körül áraznák a Magyar Telekom-papírokat, amennyiben a társaság képes/hajlandó lenne ismét 74 forintos osztalékot fizetni. Ehelyett a 2021-es nyereség terhére a vállalat szabad készpénzállományából be kellett érniük 15 forint/részvénnyel, illetve megpróbálhatták eladni a papírjaikat a kibocsátó május 17-i részvény-viszszavásárlási aukcióján. Ez egyébként a Telekom szempontjából sikeres volt, 426 forintos átlagáron ki is merítették a 14,6 milliárdos vásárlási keretet. De más megközelítésben sem mutat jobban az árazás. A 2021-es év 9,1 százalékos sajáttőke-arányos megtérüléssel (ROE) zárult, ha ezt összevetjük a részvényesek elvárt hozamával, akkor abból az következik, hogy az árfolyamnak a sajáttőke-érték 79 százalékán lenne a reális helye (ehelyett 60 százalékon toporog), vagyis ebből a megközelítésből 532 forintos árfolyam következne, ami 30 százalékkal van az aktuális felett. Az elemzői célárak mediánja, az 520 forint közel van ehhez.

CSÖKKENŐ KÖZKÉZHÁNYAD

A kisrészvényesek szempontjából talán nem is az elemzői célárakra és az utóbbi évek fukar osztalékfizetése után a remények szerint már magasabb részvényesi juttatásokra, hanem az egy papírra jutó sajáttőke-értékre – jelenleg 673,5 forint – érdemes koncentrálni.

46 | FIGYELŐ 2022/21

F_46-47_Telekom.indd 46

2022. 05. 23. 17:13

| TŐZSDE |

FOTÓ: GETTY IMAGES

Az idei aukcióval együtt 30 milliárd forintnyi részvényt vásárolt vissza a kibocsátó.

A Magyar Telekomban többségi befolyással rendelkező Deutsche Telekom (DT) kivásárolhatná a többi részvényest és ki is vezethetné a vállalat papírjait a BÉT-ről, a vételi ajánlat pedig – a várakozások szerint – a fenti 673,5 forint környékén érkezhetne meg. Csakhogy a kivezetési teóriákat jó ideje emésztgeti a piac, hiszen már 2005ben felmerült a kérdés. A DT-re nem jellemző, hogy a leányvállalatai nyilvános cégek lennének, az anyavállalat helyzete egyébként kényelmes, a legutóbbi közgyűlésen is bebizonyosodott, hogy tökéletesen kontroll alatt tartja a magyar leánycéget. 2020 óta némileg változott a helyzet, azáltal nyert újra értelmet a kivásárlási spekuláció, hogy az Mtel elkezdte visz-

szavásárolni a részvényeit – ezekre az aukciókra az a jellemző, hogy csak az intézményi befektetők és a kisrészvényesek adnak el, maga a DT nem. Az idei aukcióval együtt 30 milliárd forintnyi Mtel-részvényt vásárolt vissza a kibocsátó, ami a közkézhányad 7,8 százalékának felel meg. Ha pedig évről évre emelkedik a visszavásárlási keret (ez az eddigi években 5, 10, 15 milliárd forint volt) és az aukciók sikeresek, akkor a közkézhányad tovább csökkenhet és megvalósulhat a kisrészvényesek kivásárlása, majd a tőzsdei kivezetés. A visszavásárlási keret növelésére egyébként nincs garancia, tekintve, hogy 2022–2024-re új osztalékpolitika lép életbe, amelynek az alapja a módosított nettó eredmény 60-80 százaléka.

Ha a DT valóban rászánja magát, és vételi ajánlatot tesz, azt a sajáttőke-értéken kell megtennie (ha ez magasabb, mint a Telekom-papírok utolsó 360 napos átlagára). Sőt, a várakozások szerint az egy részvényre jutó saját tőke emelkedik is a következő években, egyrészt, mert a nettó nyereség csak bizonyos hányada lesz osztalék, másrészt a visszavásárolt részvényeket a Telekom bevonja, így a forgalomban lévő papírok száma is csökken. Utóbbival párhuzamosan a DT tulajdonrésze emelkedik: éveken át 59,21 százalék volt a befolyásuk, ez mára 62-re nőtt. A több évig tartó türelemjáték helyett a korrekt eljárás ezzel szemben az lenne, ha az egy részvényre jutó sajáttőke-értéken most ajánlatot tenne a DT – erről írt a közgyűlésen is felszólaló Accorde Alapkezelő vezérigazgatója, Gyurcsik Attila. Ő többek között azért tartja a magánbefektetői kör szemszögéből előnytelennek a részvények viszszavásárlását a jelen formában, mert az a szabadon forgó papírok számának folyamatos csökkenése miatt a részvény likviditását tovább rontja, ebből pedig a befektetői kör szűkülése és a papírok teljes eljelentéktelenedése következik. Mindez a részvényárfolyam további alulteljesítését vonná maga után. SÁROSI VIKTOR 2022/21 FIGYELŐ | 47

F_46-47_Telekom.indd 47

2022. 05. 24. 9:35

| TŐZSDE |

TÖBBSZÖRÖS PROFIT

Eddigi történetének legerősebb negyedéves eredményét szállította az idei év első hónapjában az Alteo – derül ki a társaság gyorsjelentéséből. A megújuló energiát hasznosító társaságnál az árbevétel és az EBITDA is a duplájára ugrott 2022 első negyedében: az előbbi 19 milliárd, utóbbi pedig 4,6 milliárd forintot ért el. A nettó nyereség pedig a háromszorosára ugrott éves összevetésben, és 2,8 milliárdot tett ki. A jó teljesítmény a gyorsjelentés szerint részben a hő- és villamosenergia-termelést irányító szabályozási központ kimagasló eredményességéhez, részben pedig a kiskereskedelmi szegmens hasonlóan kiemelkedő teljesítményéhez köthető. Szintén hozzájárult az első negyedév dinamikájához az Alteo megújuló erőműveinek stabil, jó teljesítménye.

GYORSJELENTÉSEK | Az elmúlt napokban megjelent hazai, első negyedéves gyorsjelentésekre sem lehet különösebb panasz, a kedvező számokat helyenként megemelt célárakkal honorálták az elemzők.

tila vezérigazgató. A januárban frissített vállalati stratégia 2022-re mintegy nyolcmilliárd forintos, 2026-ra pedig 11 milliárdos medián-EBITDA elérését tűzte ki célul. „Az orosz–ukrán konfliktus kiváltotta energiapiaci bizonytalanságok elsősorban a magas árakban és a korábban nem tapasztalt piaci volatilitásban öltöttek testet, amelyre a vállalat kiválóan reagált, miközben a kedvezőtlen hatások nem vetették vissza az Alteo eredményességét” – hangsúlyozta. Abban pedig, hogy a vállalatcsoport nehezített pályán is jól teljesített,

Az Alteo új árfolyam-várakozása a korábbinál 164 forinttal magasabb, 2423 forint. „Jó döntésnek bizonyult, hogy miközben az eredetileg megfogalmazott alapvető célokon és területeken nem változtattunk, a 2019 óta elért kimagasló eredményeink miatt megnőtt mozgástérhez igazítottuk hozzá ez év januárjában a 2026-ig tartó stratégiánkat” – mondta az eredmények kapcsán ifj. Chikán At-

ifj. Chikán Attila szerint meghatározó szerepe volt a cég felépítésének, piaci méretének, gyors reagálóképességének és kiemelkedő szakembergárdájának. A jó első negyedéves számok közzététele után az MKB Bank megemelte az Alteo részvényeire vonatkozó célárat: az új árfolyam-várakozásuk a korábbinál 164 forinttal magasabb, 2423 forint, ám az így is igen szűk felértékelődési potenciál miatt az eddigi vétel helyett már csak tartást javasol az MKB. A hi-

telintézet elemzése szerint – amelyet a VG idézett – az Alteo növekedése, környezete és működése új szintre lépett, a vállalatspecifikus, valamint a geopolitikai helyzet hatásai pedig összességében indokolttá tették a cégértékelési modell frissítését. A bankház elemzői szerint az orosz–ukrán háború és a turbulens energiapiaci helyzet kedvezően hatott a társaság működésére, amit az első negyedévben duplázódó árbevétel és EBITDA, valamint a közel két és félszeresére ugró profit is jelez.

MEGUGRÓ DÍJBEVÉTEL

A CIG Pannónia első negyedéves eredménye jelentősen, 83 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – 66 millió forintot ért el –, viszont a díjbevételek látványosan emelkedtek a biztosítónál. A bruttó biztosítási díjbevételek 52 százalékkal, közel 7,6 milliárd, a nettó díjbevételek pedig 32 százalékkal, csaknem 6,4 milliárd forintra ugrottak éves összehasonlításban. Figyelemre méltó emellett, hogy a nem-életbiztosítási konstrukcióknál több mint tizenhatszorosára emelkedett a díjbevétel. Kimagaslónak értékelte a jelentés a banki csatorna 35 százalékos növekedését is, amely elsősorban az MKB Bankkal és a Takarékbankkal létrejött együttműködésnek köszönhető. Az első negyedéves számok megjelenése után látványos mértékben, 355ről 429 forintra emelte a CIG Pannónia részvényeinek 12 havi előretekintő célárát a Concorde, a vételi ajánlás fenn-

FOTÓ: GETTY IMAGES

Biztatóan alakult a január–márciusi időszak az első negyedéves gyorsjelentéseiket az elmúlt napokban közzétevő tőzsdei cégek szempontjából, bár a számokon helyenként tükröződnek a bizonytalan nemzetközi környezet hatásai is.

KEDVEZŐ SZÁMOK

48 | FIGYELŐ 2022/21

F_48-49_kispapirok.indd 48

2022. 05. 23. 17:46

| TŐZSDE |

tartása mellett. Vágó Attila, a Concorde vezető elemzője – a VG szerint – hangsúlyozta: a biztosítótársaság első negyedéves bruttó díjbevétele év/év bázison valóban kiemelkedően nőtt, hiszen 52 százalékkal, 7,6 milliárd forintra gyarapodott. A cég nettó nyeresége eközben 83 százalékkal, 66 millióra esett. A Pannónia azonban új növekedési stratégiájára alapozva, a 2021-es 22,7 milliárd forintról 2025-ig 43,6 milliárdra növekvő bruttó díjbevételt célzott meg javuló költséghatékonyságára, kifinomultabb új biztosítási termékeire, a digitális eszközök intenzívebb felhasználására és a banki értékesítési csatornák fokozottabb igénybevételére alapozva. Ezzel párhuzamosan az egy részvényre jutó nettó nyeresége (EPS) a tavalyi 17,8 forintról több mint a duplájára, 38,7re emelkedne. Az idei évre a társaság 30,2 milliárd bruttó díjbevételt és 21,3 forintos EPS-t vár. A Concorde a bevételi célkitűzéseket ambiciózusnak tartja, és a megvalósítás kapcsán kockázatokat is beazonosít, de nem zárja ki, hogy azok elérhetők. Azt azonban megjegyzi, hogy a nem-életbiztosítási üzletág új-

jáépítése idő- és tőkeigényes folyamat, amely feltehetően további anyagi hozzájárulást igényel majd.

TOVÁBBRA IS FEJLESZTENEK

A járműiparban tapasztalható válságos közeg súlyosbodását tükrözik a győri Rába Csoport első negyedéves eredményei – áll a vállalat gyorsjelentésének megjelenése kapcsán kiadott közleményben. Az első negyedévben a cégcsoport 17 százalékos árbevétel-növekedést realizált az előző év azonos időszakához képest, azonban az extrém módon megugró energia-költségoldali tételek hatására üzemi szinten 484 millió forintos veszteséget értek el. „Az idei év legnehezebb feladata a negatív hatások kezelése, ami mellett a társaság folytatja beruházási terveit és a gyártási folyamatok modernizációját” – írja a közlemény. Az idei esztendő első negyedévében a Rába célpiacain különböző trendek voltak megfigyelhetők. Míg az európai tehergépjárműveknél és a globális mezőgazdasági járműgyártásnál kitart a korábbi gazdasági aktivitás – ami jelentős mértékben hozzájárult a csoport árbevételének növekedéséhez –, addig a személyautó-szegmenst jelentősebben sújtó ellátási zavarok nyomán ezen a területen

visszaesés volt megfigyelhető. A változatlanul nehezen előre látható folyamatokkal jellemezhető gazdasági környezetben a Rába csoportszinten összességében 13 milliárd forintot meghaladó árbevételt ért el az első negyedévben, azonban az EBITDA-szintű eredménye csupán 137 milliós nyereséget tett ki. „Az eredménysorok hűen tükrözik a Rába Csoport kitartó munkáját, amelynek köszönhetően 2 milliárd forinttal növeltük az első negyedéves árbevételt, az esetenként négy-ötszörösére növekedett energiaköltségek egyértelműen negatív hatása azonban az a veszteség, amivel az év első három hónapját zártuk. Társaságunk ez évi kiemelt célja a működési stabilitásának megőrzése, a fejlesztési-modernizálási beruházások folytatása és az energiaár-robbanás okozta extrém energiaköltségek további áthárítása. Hiszünk benne, hogy a versenyképességünk erősítéséhez elengedhetetlen, hogy kitartsunk beruházási terveink mellett, valamint folytassuk az elkezdett gyártási folyamatok optimalizálását és a technológiai hatékonyság javítását” – mondta az eredmények kapcsán Hetzmann Béla, a Rába Járműipari Holding Nyrt. elnök-vezérigazgatója. B. M. T.

2022/21 FIGYELŐ | 49

F_48-49_kispapirok.indd 49

2022. 05. 23. 17:46

| TŐZSDE |

HIÁBA A JÓ ELSŐ NEGYEDÉV, IDEGESEK A PIACOK

PROFITMAXIMALIZÁLÁS | Az európai tőzsdéken jegyzett nagyvállalatok átlagosan 40 százalékkal több profitot mutattak ki az idei első negyedévben, mint a tavalyiban. Az esztendő hátralévő része azonban jelentős kockázatokat hordoz.

BELEHÚZOTT AZ ENERGIAIPAR

A Morgan Stanley által számolt MSCI Europe (kicsit szűkebb vállalati kört vizsgál, mint a Stoxx 600) társaságainak EPS-e az amerikai befektetési bank szerint a 2008–09-es pénzügyi válság előtti időszak óta nem látott magasságokba

emelkedett vissza. Az eladások szintén rekordszintre ugrottak. Az EPS növekedésének a hátterében főleg az energiaipari cégek álltak. Ezek átlagos profitja 209 százalékkal bővült, toronymagasan a várt 73 százalék felett. A legnagyobb európai olajvállalat, a Shell például megtriplázta nyereségét az előző év első negyedéhez mérten. Az energiaszektoron túl a várakozásokon felül teljesítettek a

FOTÓ: WOLFGANG RATTAY, REUTERS

Az európai részvénypiacok alakulását követő egyik legátfogóbb index, a Stoxx 600 kosarába tartozó cégek közül 452 tette már közzé lapzártánkkor gyorsjelentését. Ezeknél az átlagos egy részvényre jutó nyereség (EPS) 42 százalékkal nőtt az első negyedévben az előző esztendeihez képest, ami jócskán meghaladta az elemzők 20 százalékos várakozását. Összehasonlításképpen: az óceán túlpartján az S&P 500 index cé-

geinek EPS-növekedése 9 százalékos volt, négy százalékponttal nagyobb, mint az elemzői konszenzus.

50 | FIGYELŐ 2022/21

F_50-51-EU-gyorsjelentesek.indd 50

2022. 05. 23. 17:50

| TŐZSDE | AZ OLAJLOBBI ELLENI TILTAKOZÁS EGY KÖLNI FINOMÍTÓ MELLETT. SZÁRNYALT AZ ENERGIASZEKTOR PROFITJA AZ ELSŐ NEGYEDÉVBEN

fogyasztási cikkeket gyártó társaságok, az egészségügyi, valamint a logisztikai és szállítmányozási cégek is. Ez arra utal, hogy az európai fogyasztók annak ellenére magas szinten tartották a költekezésüket, hogy nagy volt az infláció. A munkaerőpiac feszes, és még kitartottak a pandémia alatt felhalmozott megtakarítások. Előreláthatólag az ellátási problémák ellenére megmaradt az erős kereslet, s várhatóan a nyári szezont is szeretnék fenékig kiélvezni a bezártságból kiszabaduló európaiak. A jó első negyedéves adatokhoz nagyban hozzájárult az euró gyengülése a dollárral szemben. Az uniós fizetőeszköz 1,035 körül áll a zöldhasúhoz mérten, ami durván húszéves mélypontot jelent. A Goldman Sachs elemzése szerint az európai cégek árbevételének nagyjából a fele az öreg kontinensen kívülről származik, jellemzően dollárelszámolású. Az EU-s valuta erőtlenedése így növeli az euróban kimutatott forgalmat.

ÓVATOS ELŐREJELZÉSEK

A vártnál jobb eredmények hátterében az is áll, hogy az elemzők csak nagyon óvatos, konzervatív eredményprognózisokra vállalkoztak. A társaságok által korábban közölt kilátások szintén viszszafogottak voltak – az ellátási láncok töredezettsége, majd a február végén kitört orosz–ukrán háború nyomán sorra vágták vissza jóslataikat. Ez a hozzáállás egyébként azóta egyre erősödik, az ukrajnai válság tartósan magas szintű inflációt vetít előre, főleg az energia-

9ö?8) 3 /*,>?*99 *:7 5&. ; 11&1&940 NEGYEDÉVES PROFITJA

300 250 200 150 100 50 0 –50 –100

;¥QYT_¥X F_ JQ÷_÷ ­[ F_TSTX NI÷X_FP¥MT_ P­UJXY X_¥_FQ­P A 2022. I. negyedéves FIFYTP F_ JQ÷WJOJQ_­XJP és a már közzétett L^TWXOJQJSY­XJP FQFUO¥S

I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. 2019 2020 2021 2022

Forrás: FactSet

KÖTVÉNYPIACI DILEMMÁK

és az üzemanyagárak miatt. Az ellátási problémákat tovább súlyosbítja a kínai járványhelyzet. Ez főleg az európai autóiparnak jelent majd egyre nehezebb termelési, értékesítési feltételeket. A várakozások szerint az alapanyagok drágulása a második negyedévben üti majd meg erősen a vállalatokat. A kockázatvállalási hajlandóság csökken a befektetők körében, a lakosság pénzügyi tartalékait felemésztheti a pénzromlás, viszszaeshet a fogyasztás. (Néhány szektor – például a turizmus – valószínűleg kivétel lesz.) Az elszabaduló árak és a mérséklődő költekezési hajlandóság nyomán némelyik elemző már a recesszió lehetőségét is felveti. A Bank of America összesítése alapján az erős első negyedéves profitok ellenére a befektetők két héttel ezelőtt 4,1 milliárd dollárnak megfelelő tőkét vontak ki az európai részvényekbe fektető alapokból. A tőkekivonás immár 12. hete folyamatos. Ez arra utal, hogy az invesztorok földrészünk cégeinek romló kilátásaival számolnak. A Stoxx 600 az idén

A STOXX 600 INDEX VÁLTOZÁSA Pont

2017

2018

+TWW¥X >FMTT ƻSFSHJ

2019

2020

11 százalékkal gyengült. A világgazdaság a globális kamatemelési hullám közepette lassul, a vállalatok árbevételének a növekedési üteme mérséklődik, roszszabb esetben meg is torpan, miközben a költségszint emelkedik. A nyereségbővülés mértéke elmarad majd a forgalomgyarapodásétól – nagy kérdés, hogy ebből mennyi jelent meg eddig a részvényárfolyamokban.

2021

2022

500 475 450 425 400 375 350 325 300 275 250 225 200

A borús kilátások a vállalati kötvénypiacon is megmutatkoztak. Január–márciusban 14 milliárd euró áramlott ki ebből a szegmensből, a pandémia kezdete óta a legtöbb. A befektetésre ajánlott kategóriában 5,4, a kockázatosabb, nagy hozamú papírokban 4,3 százalékkal kevesebb tőke volt az első negyedév végén, mint az elején. Az amerikai céges kötvénypiac valamelyest jobban teljesített – ott kisebb az orosz–ukrán háborúnak való kitettség. A vállalati tartozás és az államadósság közötti hozamkülönbség egyelőre nem ad vészjelzéseket. „Ha van hely a világon, ahol semmilyen szinten nem szeretnénk jelen lenni, az az eurózóna hitelpiaca” – foglalta össze a piac hozzáállását egy portfóliómenedzser. Az euróövezet inflációja 7,5 százalékos, a gazdasági kilátások romlanak (lásd cikkünket az 54–55. oldalon), az Európai Központi Bank (EKB) lépéskényszerben van a pénzromlás miatt, ha viszont kamatot emel, akkor tovább fékezi a gazdasági gyarapodást. A kötvénykibocsátások az első negyedévben nagyjából megfeleződtek az előző esztendő azonos időszakához képest (nem számítva a pénzintézeti szektort), ennek ellenére a társaságok viszonylag jól felkészültek a hitelek drágulására. Ennek hátterében az áll, hogy jól bespájzoltak a járvány alatt szuperolcsó pénzből, s az adósságukat igyekeztek hosszabb lejáratúvá konvertálni. Vagyis a pénz drágulása – rövid távon legalábbis – feltehetően nem okoz majd rendszerszintű problémát, hitelválságot. Az S&P Global elemzése szerint a 2023-ban lejáró vállalati adósság körülbelül 90 százaléka befektetésre javasolt kategóriában van, vagyis jó minőségű, nem kell csődöktől tartani. D. GY. 2022/21 FIGYELŐ | 51

F_50-51-EU-gyorsjelentesek.indd 51

2022. 05. 23. 17:50

| GEOPOLITIKA |

EURÓPA KERESI A KIUTAT

AZ ENERGIAMIZÉRIÁBÓLd

OROSZ–UKRÁN HÁBORÚ | Az orosz haderő szűkebb területekre koncentrál, az ukrán védők ellátási láncai viszont hosszabbak lettek. Az USA igyekszik kihasználni a fegyverpiacon Moszkva meggyengülését. Berlin kétségbeesett erőfeszítéseket tesz az orosz gáz kiváltására.

Ukrajnában a hadi helyzet az elmúlt hetekhez képest nem változott radikálisan. Mariupol, a legfontosabb azovi-tengeri, félmilliós kikötőváros elesett. Az Azovsztal védői fehér zászlót lengetve feljöttek a felszínre és megadták magukat. Az új ukrán katonai szóvivő, Olekszandr Motuzjanik (aki realisztikusabb

képet fest a helyzetről, mint elődei) kijevi tájékoztatója szerint az orosz támadók alapvető célja bekeríteni az ukrán erőket Liszicsanszk és Szeverodoneck térségében, megszilárdítani a ellenőrzést a luhanszki, donyecki és herszoni terü-

letek felett, biztosítani a szárazföldi kapcsolatot a Krím félszigettel.

POZÍCIÓS ELŐNYÖK

Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke szerint a hétszázezer fős véderő megroppantotta az orosz hadsereg gerincét. Katonai elemzők azonban felhívják a figyelmet az utóbbi pozíciós előnyeire is. Moszkva a kezdeti sorozatos kudar-

FOTÓ: GLEB GARANICH, REUTERS

ZSÁKMÁNYOLT OROSZ TANKOK KIJEVBEN. MOSZKVA POZÍCIÓS ELŐNYRE TETT SZERT A HÁBORÚBAN

52 | FIGYELŐ 2022/21

F_52-53_ukran-fejlemenyek.indd 52

2022. 05. 23. 17:14

| GEOPOLITIKA |

KIVONULT A MCDONALD’S

Oroszország május végén megkezdte a kivonulást a Kereskedelmi Világszervezetből (WTO), valamint az Egészségügyi Világszervezetből (WHO). Még nem tudni, milyen jövőbeli modellt képzel el hazájá-

Oroszország Harkiv Ha

Dnyipro Dn pro

va

Donyeck Mari riupol ri riup iup iup

HHerszo erszo rszon rszon

Azovitenger

Krím m félsziget l i

ág

ldo

Zaap aaporizzsja pporizzsjaa

rsz

Mo

Szeverodon donne nec eckk L iszicsa Liszicsa csanszk zk Luh uhaans uh n zkk

s zo

KIJEV EV

Or o

cok után feladta az ország egésze meghódításának a tervét, és az orosz határr menti dél-délkeleti területekre összpontosít. A támadók utánpótlási vonalai rövidebbek lettek, a védekező ukrán erőké azonban hosszabbak. A Kreml a sok áldozattal járó városi harcot is feladta. Ezzel a harci cselekmények áttevődtek a délkelet-ukrajnai síkságokra, ahol a nagyobb orosz tűzerő, páncélos fölény érvényesíthető. Északkeleti szomszédunkk felszerelése nyugati gyártmányú nehézfegyverzettel akadozik, a NATO-országok által megígért páncélosok, nehéztüzérségi eszközök kezelésére történő kiképzés hónapokba telhet. Ugyanakkor a fokozódó nyugati fegyverszállítások növelik a veszélyét az esetleges Oroszország–NATO-összecsapásnak – amelyet Joe Biden amerikai elnök mindenképpen szeretne elkerülni. Ukrajna valószínűleg nem kap olyan tengerentúli támadófegyvereket (M142 HIMARS rakéta-sorozatvetőket), amelyekkel elérhetné az oroszországi nagyvárosokat. Mindenképpen jó hír, hogy Mark Milley amerikai vezérkari főnök felhívta orosz kollégáját, Valerij Geraszimovot, akivel szakkérdésekről, a hírek szerint a közvetlen konfliktusok elkerülésének a módjáról, a kapcsolattartásról beszélt. Amerika hadiipara kiaknázza az ukrajnai háborúban rejlő lehetőséget az orosz globális fegyverexport visszaszorítására. Jessica Lewis, a washingtoni külügyi tárcánál a politikai-katonai témákat felügyelő miniszterhelyettes a minap a szenátus külügyi bizottsága előtti meghallgatásán kijelentette: „Alkalmunk nyílik rá, hogy támogassunk más államokat az oroszországi hadieszközöktől való megszabadulásban.” Hozzátette: az USA-nak élnie kell a lehetőséggel, amelyet Ukrajnában az inváziós erők gyenge szereplése, az utánpótlási láncok kudarcai kínálnak. „Szétkürtölhetjük a világban a szövetségeseinknek, barátainknak: nem bízhattok Moszkvában mint katonai-hadiipari partnerben” – mondta. (A defensenews.com amerikai szakportál szerint az Oroszországi Föderáció az Egyesült Államok után a második legnagyobb fegyverexportőr a világon. Más források ezt vitatják, és Kínát teszik a második helyre.)

Fekete-tenger Fekete Fek ete-te -teng tenge nger

nak Vlagyimir Putyin elnök, akinek a betegségéről meg nem erősíthető információk bukkannak fel nyugaton. Folytatódik a nyugati vállalatok kivonulása az országból. Az ottani Google csődöt jelentett, a Der Spiegel május 19-i beszámolója szerint Moszkva befagyasztotta a techóriás oroszországi számláit. A McDonald’s gyorsétteremlánc is elhagyta a föderációt, pedig tavaly árbevételének csaknem a 10 százalékát kitevő 2 milliárd dollárt kaszszírozott erről a piacról. Ritka kivétel: Oroszországban miniszteri szinten ismerték el, hogy hatnak a nyugati szankciók. A szállítási tárca vezetője, Vitalij Szaveljev, aki az asztrahányi területen tett látogatást, útját megindokolva elmondta: a büntetőintézkedések megszakították a logisztikai láncokat. Emiatt Moszkvának új irányokat, útvonalakat kell kiépítenie. Az észak–déli nemzetközi szállítási folyosó az egyik ilyen megoldás. Huszonkét évvel ezelőtt kötötték az erről szóló megállapodást Oroszország, Irán és India vezetői, majd más államok is csatlakoztak.

GÁZPROBLÉMÁK

A hatodik uniós szankciós csomag, amely elsősorban az olajembargóra irányul, továbbra is problémás. A Kreml vezetői közben a markukba nevetnek. A médiában nagy súlyt kaptak azon hírek, amelyek szerint a büntetőintézkedések ellenére az oroszok többet kerestek az európai energiaexporton, mint a háború előtti időszakban. Becslések alapján Moszkva

napi 200 millió dolláros bevételhez jutott a fegyveres konfliktus kirobbanása óta, miközben elemzők szerint a háború napi 180 millió dollárjába kerül az orosz államnak. Moszkva – nyilvánvalóan a Helsinki NATO-csatlakozási szándékára adott válaszként – elzárta a Finnországba irányuló földgázszállításokat. Európa felbolydult, a figyelem most a gáztárolókra irányul. Az EU is támogatja azon törekvéseket, hogy töltsék fel e létesítményeket (nem feltétlenül oroszországi gázzal, még azokat sem, amelyek a Gazprom felügyelete alatt működnek). Ausztriában bizonytalan a helyzet a cégóriás által fenntartott haidachi (Salzburg melletti) hatalmas tároló körül. Bécs bejelentette: leválasztják a németeket (akik eddig kizárólagos joggal használták az objektumot), és csak az osztrák fogyasztókat kapcsolják rá a készletre. Egyesek (rész)államosításról beszélnek. Németország is keresi az olcsó oroszországi gáznak, a német gazdaság versenyképessége egyik titkának a kiváltóját. A minap a katari emírrel írtak alá barátsági szerződést. A közel-keleti ország minden, csak nem egyszerű partner – írja a Spiegel, emlékeztetve rá, hogy az autokrata emír állama az iszlamista terrormozgalmakat is támogatja. A déli Pars-mezőről (Perzsa [Arab]-öböl) származó katari LNG nagyon drága, és az ezzel való ellátás bizonytalan. Olaf Scholz német kancellár pedig Afrikában, Szenegálban keres új gázszállító partnereket – innen sem lesz egyszerű Németországba juttatni az energiahordozót. D. P. 2022/21 FIGYELŐ | 53

F_52-53_ukran-fejlemenyek.indd 53

2022. 05. 23. 17:14

| GEOPOLITIKA |

ROMLANAK AZ EU-TAGÁLLAMOK NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSAI GAZDASÁGI ELŐREJELZÉSEK | Az orosz–ukrán háború, az energiadrágulás és az infláció jelentősen rontja az idei bővülési esélyeket.

Brüsszel lefelé módosította az uniós országok gazdasági növekedésére adott előrejelzését, felfelé változtatta viszont az inflációra vonatkozó prognózist. Az új, tavaszi jóslat szerint az EU-ban és az eurózónában egyaránt 2,7 százalékkal nőhet az idén a GDP – korábban 4 százalékot vártak. Jövőre tovább lassulhat a bővülés üteme, 2,3-es az előrejelzés.

NAGY INFLÁCIÓ, LASSULÓ GDP

Az inflációs szint ugyanakkor ebben az évben 6 százalék fölé emelkedhet az unióban és az euróövezetben, néhány kelet-közép-európai államban két számjegyű is lehet. Paolo Gentiloni, a közösség gazdasági ügyekért felelős biztosa közölte: elképzelhető kisebb GDP és nagyobb pénzromlás is – az orosz–ukrán háború hatásait és a nyugati hatalmak szankcióinak a gazdasági következményeit nagyon nehéz számszerűsíteni. Ha Moszkva elzárja a gázcsapokat, akkor a bruttó hazai termék 2,5 százalékponttal eshet, vagyis átlagban csupán 0,2 százalékos lehet. Ebben a forgatókönyvben a jövő évi növekedés is egy százalékpont-

tal mérsékeltebb. Ezzel párhuzamosan az infláció az idén három, jövőre pedig egy százalékponttal ugrik meg az alapszcenárióhoz képest. Brüsszel eddig öt szankciós csomagot léptetett életbe Oroszország ellen; a hatodik, az olajembargó körül jelentős viták alakultak ki. A keleti tagállamok – Ausztriát is ideértve – nagyon erősen függnek az orosz energiahordozóktól. Áprilisban az energiaárak csaknem 40 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbi azonos időszakhoz viszonyítva, az élelmiszerek ellenértéke 6 százalékkal lőtt ki. Az Európai Bizottság egy másik jelentése szerint a következő hónapokban a háztartások vásárlóerejét újabb sokkok érhetik – például tovább szakadhatnak az ellátási láncok, tovább drágulhatnak az alapanyagok.

LÉPÉSKÉNYSZERBEN AZ EKB

Ha az alapforgatókönyvből indulunk ki, az infláció ugyan 2,7 százalékosra csökkenhet jövőre éves átlagban, ez azon-

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ,&?)&8 ,. *1ö7*/*1? 8*

GDP-növekedés ;¥QYT_¥X F_ JQ÷_÷ ­[MJ_ P­UJXY X_¥_FQ­P 7,1

EU-átlag Magyarország

5,4 2,7 2021

2,3

2,6

2023

2ZSPFS­QPÀQNX­LN W¥YF 8_¥_FQ­P 7,0

6,7

6,5

6,8 5,2

3,6

2022

.SƼ¥HN· ;¥QYT_¥X F_ JQ÷_÷ ­[MJ_ P­UJXY X_¥_FQ­P 9,0

ban még így is az Európai Központi Bank (EKB) 2 százalékos célja fölött van. Christine Lagarde, az intézmény elnöke a közelmúltban jelezte: támogatna egy júliusi kamatemelést – több mint tíz év óta ez lenne az első monetáris szigorítás az EKB részéről. A nyilatkozatra beindultak az EKB héjái, a szigorúbb monetáris politika hívei. Klaas Knot, a holland jegybank elnöke egy múlt heti interjújában már fél százalékpontos növelést szorgalmazott. Lagarde ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a szigorítást „fokozatosan” képzeli el, ami magyarra lefordítva 0,25 százalékpontot jelent. Ha a héják szándékai valósulnak meg, akkor a jelenleg mínusz fél százalékponton álló irányadó kamat nullára emelkedik. „A jelenlegi tudásunk alapján az irányadó kamatot 0,25 százalékponttal kellene növelni, hacsak a következő hónapokban beérkező adatok nem utalnak a pénzromlás további gyorsulására. Amennyiben ez történne, a fél százalék-

3,2

2,9 2021

2022

2023

3,4

4,1

2021

4,1

2022

3,9

2023

&_ FIFYTP KTWW¥XF *ZW·UFN 'N_TYYX¥L YF[FX_N JQ÷WJOJQ_­X +NL^JQ÷ L^ďOY­X

54 | FIGYELŐ 2022/21

F_54-55_Novekedes.indd 54

2022. 05. 23. 17:15

| GEOPOLITIKA |

FOTÓ: ZOHRA BENSEMRA, REUTERS

JÁTSZÓTÉR KIJEV KÖZELÉBEN. A HÁBORÚ SZÁZALÉKPONTOKKAL RONTJA AZ EURÓPAI NÖVEKEDÉST

pontos emelés lenne a logikus lépés” – mondta Knot. Az eurózóna inflációja áprilisban 7,5 százalékra nőtt, s az előrejelzések szerint a következő hónapokban tovább gyorsulhat. Az EKB utoljára 2011-ben emelt kamatot. Akkor az általános vélekedés szerint óriási hibát követett el, aminek egy adósságválság lett a következménye. Az egyre bizonytalanabbá váló gazdasági helyzetben számos közgazdász felvetette, hogy Brüsszelnek ismét fel kellene függesztenie a költségvetési hiányra és a GDP-arányos államadósságra vonatkozó korlátokat. A borús kilátások ellenére az Európai Bizottság arra számít, hogy a munkaerőpiac továbbra is feszes marad. A munkanélküliségi ráta a tavalyi 7,7-ről az idén 7,3 százalékosra csökkenhet az eurózónában, jövőre pedig 7 százalékos lehet. A közös európai

valutaövezetben az átlagos államháztartási hiány a múlt évi 5,1-ről ebben az évben 3,7, a következő esztendőben 2,5 százalékosra mérséklődhet.

& KTQ^· ƻ_JY­XN R­WQJL JL^JSQJLJ & ,)5 X_¥_FQ­P¥GFS 3,0 2,6 2,1

&_ ¥QQFRM¥_YFWY¥X JL^JSQJLJ & ,)5 X_¥_FQ­P¥GFS

–2,9

–3,5 –5,5

2021

2022

2023

RECESSZIÓS FÉLELMEK AZ USA-BAN

A gazdasági kilátások nemcsak az öreg kontinensen, hanem az óceán túlpartján is romlanak. Lloyd Blankfein, a Goldman Sachs (GS) befektetési bank korábbi vezérigazgatója egy tévéinterjúban már egyenesen arról beszélt, hogy az amerikai háztartásoknak és vállalatoknak fel kell készülniük a recesszióra. A GS-től 2018 októberében távozott bankár szerint „nagyon-nagyon nagy a kockázata” annak, hogy az amerikai gazdaság e felé tart.

–2,5

–3,6

–4,7 –6,8 2021

–6,0

2022

–4,9

2023

Jay Powell, az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) elnöke a közelmúltban arra figyelmeztetett, hogy az infláció leszorítása az intézmény számára célul szabott 2 százalékra okoz majd „némi fájdalmat”. A Fed májusban fél százalékponttal emelte irányadó kamatát a márciusi 0,25-os növelés után – ekkora mértékű szigorításra utoljára 2000-ben volt példa. David Solomon, Blankfein utódja a GS-nél viszont kevésbé pesszimista. „Közgazdászaink szerint a recesszió valószínűsége a következő évek tekintetében 30 százalék alatti” – nyilatkozta, hozzátéve, hogy a helyzet valóban nagyon bizonytalan, és igen gyorsan rosszra fordulhat. D. GY. ,QTG¥QNX Sº[JPJI­XN PNQ¥Y¥XTP & ,)5 [¥QYT_¥XF F_ JQ÷_÷ ­[MJ_ P­UJXY X_¥_FQ­P 10 EU 0±SF /FU¥S USA 8 6 4 2 0 –2 –4 –6 2019 2020 2021 2022 2023

2022/21 FIGYELŐ | 55

F_54-55_Novekedes.indd 55

2022. 05. 23. 17:15

| GEOPOLITIKA |

AZ AZOVSTAL MARIUPOLBAN. A ROMOKBÓL KELL ÚJJÁÉPÍTENI AZ UKRÁN ACÉLGYÁRTÁST

ACÉLVÁLSÁG KÖZELEG EURÓPÁBANd

6,0

Ko rea

15, 4

Ukrajna

9,0

Oros zorszá g

Forrás: Eurofer

zá g

Egyéb

ök Tör

7,4

Az Azovsztal tulajdonosa, a Metinvest legfontosabb gyárának a kiesése után máshol igyekszik beindítani a termelést. Az ukrán acélipar békeidőben félmillió embernek adott munkát, s a GDP nagyjából 10 százalékát adta. Egy másik ukraj-

Származási országok szerint, százalék 50,1

lDé

BRIT ÉS OLASZ GONDOK

AZ EURÓPAI ACÉLIMPORT SZERKEZETE, 2021. IV. NEGYEDÉV

o rs

Oroszország Ukrajna elleni inváziójának a kezdete előtt a mariupoli Azovsztal acélgyár északkeleti szomszédunk ipari exportjának az egyik legfontosabb szimbóluma volt, számos londoni ikonikus épület ukrán acél felhasználásával épült. A porig rombolt üzem ma az ellenállás jelképe, az objektum védői a végsőkig kitartottak.

12,1

India

nai acélóriás, az ország déli részén, Krivij Rihben található üzem az ArcelorMittal – a világ második legnagyobb acélkonglomerátuma – tulajdonában van. Az orosz megszállás kezdetekor itt is leállították a termelést, s a közelmúltban kezdték meg a gyártás beindításának előkészületeit. A termelés volumene azonban csak a töredéke lesz a korábbinak, és az oroszok által szétlőtt szállítási infrastruktúra, valamint a zár alá vont, elfoglalt ukrán kikötők miatt az export is erősen akadozik. Az ukrán acél kiesése az európai piacról már most pánikot okoz néhány felhasználónál – kifogytak a készletekből. Oroszország és Ukrajna a világ legnagyobb acélexportőrei közé tartozik, a két ország az

FOTÓK: ALEXANDER ERMOCHENKO, REUTERS

HÁBORÚS KÖVETKEZMÉNYEK | Az orosz és az ukrán acél az európai felhasználás 20 százalékát adta. A szektor bespájzolt ugyan a háború kitörésének hírére, a készletek azonban fogyóban vannak. Alternatív beszerzési forrásokat lehet találni – jóval drágábban.d

56 | FIGYELŐ 2022/21

F_56-57_acel.indd 56

2022. 05. 23. 17:15

| GEOPOLITIKA |

európai felhasználás nagyjából 20 százalékát adta. Az öreg kontinens számos acélgyára erősen függ az ukrán alapanyagoktól, például az e fém előállításához felhasznált széntől és vasérctől. A Ferrexpo az egyik legnagyobb exportőr volt, részvényeit jegyzik a londoni tőzsdén. Ukrán acéltermékek sokaságát használta az európai építőipar – amíg lehetett. Most más beszerzési források után kell nézni – sokkal drágábban. Jurij Rizsenkov, a Metinvest vezérigazgatója elmondta: békeidőben a társaság termelésének nagyjából a felét értékesítette az EU-nak és Nagy-Britanniának. A szakember szerint különösen nagy gond lesz Olaszországban és a briteknél, ahol az építőipar a legnagyobb arányban használta fel az ukrán félkész termékeket. Az olasz Marcegaglia egyike Európa legnagyobb fémfeldolgozó gyárainak, feldolgozandó acéllemezeinek a 60-70 százalékát importálta északkeleti szomszédunkból. „A szektorban pánikközeli helyzet alakult ki” – mondta Antonio Marcegaglia, a cég vezérigazgatója a Financial Timesnak. A kieső ukrán importot ázsiai és ausztrál beszerzésekkel tudták nagy nehezen pótolni. A hiány többek között a török acélipart is felértékelte, a gond azonban az, hogy az új beszerzési források lényegesen drágábbak.

BESPÁJZOLTAK

A feldolgozóiparban általánosan használt melegen hengerelt acéllemez, melynek ára így egyfajta iparági benchmarkká vált, tonnánként 950 euróba került az invázió előtt. Áprilisban viszont már 1400-ra drágult, majd május elején, az ukrán acélipar újraindításának a hírére 1200-ra szelídült vissza. Egy acélpiaci elemző szerint a háború megindítása után a piaci szereplők pánikvásárlásokba kezdtek, igyekeztek minél nagyobb készleteket felhalmozni. A kínálat elapadása azonban nem volt olyan drámai, mint amilyenre sokan számítottak.

Ahogy a Metinvest és a Ferrexpo újra elkezdett exportálni, és a felhasználók megtalálták az alternatív beszerzési forrásaikat, az árak is lejjebb mentek. Egy iparági szervezet, az Eurofer arra figyelmeztetett, hogy az európai acélfogyasztás az idén 2 százalékkal csökkenhet a dráguló energia, valamint az akadozó szállítások következtében. Ha ez valóban bekövetkezik, akkor az elmúlt négy évből ez lesz a harmadik, amikor csökken a kereslet az acéltermékek iránt. Az Eurofer szerint az öreg kontinens acéliparát megfektette ugyan a háború által okozott alapanyag-kiesés, de számos nagy szereplő olyan mennyiségű készletet vásárolt, amely a jelenlegi várakozások szerint elegendő lesz a fegyveres konfliktus – egyelőre nem ismert – végéig. Hasonlóan vélekedik az ArcelorMittal, amely szerint Európában 2-4 százalékkal csökken az

AZ EURÓPAI ACÉLFELHASZNÁLÁS

Millió tonna

136

DONYECKBE SZÁLLÍTJÁK AZ OROSZOK AZOVSTAL TÚLÉLŐIT. IPARI SZIMBÓLUMBÓL AZ ELLENÁLLÁS SZIMBÓLUMA LETT

142

2014 *Q÷WJOJQ_­X

147

149

153

149

145

154 146

129

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022*

2023*

+TWW¥X *ZWTKJW

idén az acélfelhasználás. A háború előtti előrejelzésük még 0-2 százalékos növekedést jósolt. Az árak konszolidációjához az Európai Bizottság és az USA egyaránt azt javasolta, hogy függesszék fel egy évre az ukrán acélra kivetett importvámokat. A nagy kérdés azonban az, hogy szétrombolt háttérrendszerrel északkeleti szomszédunk ipara mikor lesz képes nagyobb volumenben termelni és exportálni. „Minden a vasúti infrastruktúrától függ. Vasércet és szenet Lengyelországból is tudunk vásárolni, vasércet még Ausztráliából vagy Brazíliából. Viszont elsődleges prioritásunk az ukrán import – már ameddig ez működik” – nyilatkozta egy nagy európai acélgyár vezérigazgatója.

ÁTSZERVEZETT SZÁLLÍTÁSOK

A Metinvest is keményen dolgozik a szállítási útvonalak átstrukturálásán. Bulgárián, Románián és Magyarországon keresztül egyaránt szállítanak, egy algériai megrendelést például a romániai Konstanca kikötőjén keresztül teljesítettek. A gyár a termékszerkezetét is átalakította – elkezdtek például golyóálló mellényekhez szükséges acélbetéteket, valamint tankcsapdákat gyártani az ukrán hadsereg számára. A cég pénzügyi helyzete egyelőre viszonylag stabil. A Fitch hitelminősítő ügynökség nemrég közölte: szerintük a Metinvest képes lesz kifizetni egy 2023 áprilisában lejáró 176 millió dolláros kötvény esedékes kamatait. D. GY. 2022/21 FIGYELŐ | 57

F_56-57_acel.indd 57

2022. 05. 23. 17:15

| GEOPOLITIKA |

SZANKCIÓK | A hagyományosan létező kelet-nyugati ellentét újra fellángolt Németországban. A konfliktust az ország keleti felének az ellátásában kulcsszerepet játszó, részben orosz tulajdonú olajfinomító jövője robbantotta ki.

Ki gondolta volna, hogy az orosz– ukrán háború, a Moszkvát sújtó egyre keményebb nyugati büntetőintézkedések sora, az ezekkel összefüggő energiaválság kiélezi Németországban az évtizedek óta lappangó kelet–nyugati feszültséget? Most a schwedti olajfinomító (PCK Raffinerie GmbH) került a belnémet viták, veszekedések fókuszába.

JÖVEDELMI KÜLÖNBSÉGEK

Schwedt Berlintől mintegy száz kilométerre északkeletre, a német–lengyel határ mentén fekvő kisváros. Itt ér véget az Oroszországból idáig kígyózó Druzsba

(Barátság) olajvezeték. Ebből kapja a fekete aranyat Németország egyik legnagyobb olajfinomítója a harmincezer lakosú városban. Az oroszok elleni olajembargó a schwedti finomító leállásával fenyeget, ugyanis évtizedek óta a Barátság vezetéken érkező urál minőségű kőolajkeverék adja a létesítmény működéséhez az alapanyagot. Emiatt ment el a városba a közelmúltban a kormányon lévő szabad demokraták egyik vezetője. Meg akarta győzni az ottaniakat, hogy az oroszországi olajnak is van alternatívája: az amerikai vagy a közel-keleti típusok. Érvei, amelyeket a finomító alkalmazottai előtt elmondott, nem arattak átütő sikert. A

schwedti objektum munkásai tisztában vannak vele, hogy az általuk előállított benzin és dízelolaj azért is versenyképes, mert a Druzsbán érkező, a nyugatiaknál olcsóbb alapanyag állandó minőségű. Statisztikák bizonyítják, hogy a keleti és a nyugati bérek között még mindig nagy a különbség, s nemigen javul a helyzet. A német szövetségi gazdasági tárca adatai szerint 1996-ban – hat évvel az újraegyesítés után – a bruttó átlagbér Kelet-Németországban havi 1820, Nyugat-Németországban 2350 euró volt. Negyed évszázaddal később, 2021 végén a havi átlagos bruttó bér keleten 3442, nyugaton 4237 eurót tett ki. Azaz a múlt esztendő utolján az egykori NDK-ban

FOTÓ: HANNIBAL HANSCHKE, GETTY IMAGES

RÉGI SÉRELMEK ÚJULNAK KI NÉMETORSZÁG OLAJEMBARGÓJA MIATT

58 | FIGYELŐ 2022/21

F_58-59-Nemet-energia.indd 58

2022. 05. 23. 17:16

| GEOPOLITIKA | A SCHWEDTI KŐOLAJ-FINOMÍTÓ ESTI KIVILÁGÍTÁSBAN. NÉMETORSZÁG KELETI FELÉNEK ELLÁTÁSA A TÉT

az orosz nyersanyagnak a „politikai korrektség” nevében történő kitiltását a piacokról. (Jelenleg Németország kőolajszükségletének 12 százaléka oroszországi import.)

csaknem ötödével kerestek kevesebbet az emberek, mint a valamikori NSZK-ban.

OROSZ TULAJDON

A német gazdasági folyamatok szinte minden területére kiható ukrajnai háborús állapot, az infláció, az energiaválság csak tovább fokozza a keleti és a nyugati országrész közötti feszültséget. A volt NDK területén a lakosság erősödő gyanakvással figyeli az új koalíciót, amelyet csak úgy emlegetnek a kocsmákban (Kneipe), mint „nyugatnémet” kormányt, amely rájuk telepszik és fenntartja a társadalmi egyenlőtlenséget. Ez a terület 1990 óta jobban kitett a kelet-európai, volt szovjetunióbeli gazdasági hatásoknak, mint a nyugati tartományok. Az NDK-s idők kapcsolatai részben fennmaradtak. Tehát az ország ezen része mind a beszerzés, mind az értékesítés terén az országos átlagnál nagyobb mértékben függ az orosz piactól. A Handelsblatt itt végzett felmérése szerint tavaly a volt szocialista államot al-

kotó tartományok 4,1 milliárd euró értékben importáltak Oroszországból, elsősorban kőolajat és földgázt. Két nagyvállalatot emelnek ki, mint amely különösen kitett az orosz és kisebb mértékben az ukrán importárunak: a BASF vegyipari konszern Schwarzheidében lévő cégét és a schwedti PCK olajfinomítót. Bonyolítja a helyzetet, hogy ez év februárjában az utóbbi létesítmény részben az orosz állam tulajdonában lévő Rosznyefty konszern kezébe került. A német Szövetségi Kartellhivatal februárban jóváhagyta az olajfinomító egyes nagy egységeinek orosz tulajdonba való kerülését. Most májusban a folytatódó ukrajnai harcok, a Moszkva elleni, egyre radikálisabb nyugati büntetőintézkedések okán még nagyobb a bizonytalanság: vajon bezárják-e az objektumot, s ha igen, mikor? A létesítmény gazdái – beleértve a Rosznyefty németországi leányvállalatát – most bejelentették: ha megszüntetik az Oroszország biztosította ellátást, készek rá, hogy a társaságot átállítsák más típusú-minőségű kőolajok feldolgozására. Vagyis az orosz cég német leányánál a Moszkva iránti lojalitást felülírják a profitérdekek (a vállalat további működtetése). Valószínűleg a berlini kormány nyomásának is engedtek, miszerint ne álljanak le, mert az Németország keleti részében csak fokozná a rossz hangulatot. Május elején Robert Habeck német gazdasági miniszter felkereste a schwedti finomítót, és egy asztalra állva győzködte a sebtében összehívott alkalmazotti gyűlés résztvevőit, hogy Berlin nem veri át és nem hagyja magára a céget, az alkalmazottakat. A gyűlés egyébként parázs hangulatban zajlott le. A hozzászólók – éppen Magyarországra hivatkozva – felvetették, hogy Schwedt kapjon felmentést az Oroszországból érkező olajszállítmányok leállítása alól. Kelet-Németországban a Moszkva iránti szimpátia nagyobb az átlagnál. Nem meglepő, hogy a hozzászólók egy része falsnak tartotta

MEGOLDÁSI JAVASLATOK

Habeck diplomatikusan nem válaszolt a felvetésekre, de mint a német közszolgálati 1-es tévécsatorna Tagesschau programjában elhangzott, három kiutat vázolt fel, melyek révén kilábalhatnak a nehéz helyzetből. (A finomító a beszállítókkal együtt háromezer embernek teremt munkahelyet, és Schwedt e körben meszsze a legnagyobb munkaadó.) A nyersanyag-utánpótlást a közeli Rostock kikötőjéből tankhajókon érkező olajjal valósíthatnák meg. A német szövetségi kormány továbbá átvállalja a pluszköltségek (az elmaradt bevételek pótlásának) egy részét, mivel tisztában van vele, hogy az olcsó orosz kőolajjal árban nem versenyezhetnek a tankhajókon jövő szállítmányok. Tehát Schwedt drágábban lesz kénytelen eladni a késztermékeket (benzin, dízel) a kúthálózatoknak. A gazdasági miniszter szerint a lehetőségek közé tartozik az is, hogy állami vagyonkezelésbe veszik a létesítményt, leváltják (kizárják) az eddig több mint ötven százalékban tulajdonos Rosznyefty-leányvállalatot, s a második legnagyobb gazdára, a 40 százalékot birtokló Shellre bízzák a finomító vezetését. Az utóbbi társasággal erre vonatkozóan már folynak a bizalmas tárgyalások. Hogy melyik variáció valósul meg, az még bizonytalan. Az viszont biztos, hogy muszáj valamit kezdeni a finomítóval, mert ez látja el üzemanyaggal Kelet-Németországban a gépkocsipark mintegy kilencven százalékát, továbbá a lakosságnak fűtőolajat, a repülőtereknek kerozint szállít, és jelentős a részesedése Nyugat-Lengyelország ellátásában is. D. P.

2022/21 FIGYELŐ | 59

F_58-59-Nemet-energia.indd 59

2022. 05. 23. 17:16

| RÉGIÓ |

BUKARESTI MENTŐÖVEK

AZ INFLÁCIÓ SODRÁSÁBAN | A bukaresti kormány nagyszabású gazdasági ösztönző és mentőcsomagról döntött. Ennek köszönhetően összesen 17,3 milliárd lejjel (csaknem 1350 milliárd forint) támogatják a szociálisan nehéz helyzetben levőket, de főleg a vállalkozásokat. Eddig a pakk elemeinek több mint kétharmada esetében fogadták el a szükséges jogszabályokat, amelyek jelentős része júniustól lép hatályba.

A WRS MŰVÉSZNEVŰ ANDREI URSU (KÖZÉPEN) ÉS CSAPATA FAVORITKÉNT INDULT AZ IDEI EUROVÍZIÓN. AZ ELŐREJELZÉSEK NEM IGAZOLÓDTAK BE A GAZDASÁGBAN SEM

lyekről azt gondolják, hogy idővel még inkább drágulnak. a bővülés meglepő olyan körülmények között, amelyek hatására az infláció áprilisban 13,8 százalékosra gyorsult. Január–márciusban a belföldi fogyasztás és az építőipar serkentette a növekedést. A szerény gyarapodást vagy akár stagnálást előrevetítők már most arra számítottak, hogy a fogyasztás lassulni fog az infláció miatt, de az előzetes adatokból az látszik, hogy a román állampolgárok főleg jól kereső rétegének még nem szegte a vásárlási kedvét a magas fogyasztói árindex. Részben azért, mert az emberek a pénzromlás további gyorsulásától tartva előre vásárolnak az elmúlt tíz év alatt felhalmozott pénzügyi tartalékaikból; olyan termékeket szereznek be, ame-

LEHŰTÖTT REMÉNYEK

Bukarest és a nemzetközi hitelintézetek egyaránt arra számítanak, hogy az orosz– ukrán háború hatására a gazdasági bővülés lassul az év hátralévő részében. A román kormány gazdasági előrejelzési bizottsága az egész esztendőre 2,9 százalékos növekedést prognosztizált, a nemzetközi intézmények még kisebbet: az Európai Bizottság 2,6, a Nemzetközi Valutaalap 2,2, míg a Világbank csak 1,9 százalékos GDP-bővüléssel kalkulál. Ezek mind jelentősen mérsékeltebb prognózisok az év eleji várakozásokhoz képest. A költségvetést a múlt esztendő végén 4,6 százalékos gyarapodásra építették.

FOTÓ: YARA NARDI, REUTERS

A román gazdaság az első negyedévben várakozáson felül teljesített, hiszen az elemzők nagy része szerény növekedésre számított. Ehhez képest a bruttó hazai termék (GDP) 6,5 százalékkal haladta meg a tavalyi azonos időszaki adatot, s 5,2 százalékkal nőtt az előző három hónaphoz mérten. Volt, aki szóvá tette, hogy ezek a számok még módosulhatnak lefelé, hiszen egyelőre csak a gyorsjelentést tette közzé a statisztikai intézet, ami becslés. De az azért elvitathatatlan, hogy

60 | FIGYELŐ 2022/21

F_60-61_roman_inflacio.indd 60

2022. 05. 23. 17:17

| RÉGIÓ |

Az ennél jóval szerényebb előrejelzésekből jól látható, hogy a tervezettnél sokkal kevesebb lesz az állam bevétele. A bukaresti hárompárti nagykoalíció – a szociáldemokraták, a nemzeti liberálisok és a szintén néppárti Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) – vezetői mind elismerték, hogy válság körvonalazódik a jelentős egyensúlyhiánnyal küszködő keleti szomszédunk gazdaságában. A nagy ikerdeficit mellett az államadósság immár három hónapja a GDP 50 százaléka fölé nőtt, ami történelmi csúcsnak számít Románia esetében. A kormány azonban előremenekül, és úgy döntött, hogy 17,3 milliárd lejt (3,5 milliárd euró) pumpál közvetlenül és közvetetten a gazdaságba. Ennek 60 százaléka direkt módon kerül a piaci szereplőkhöz. A csomagnak erőteljes szociális jellegű része is van, amely abban segít, hogy az alacsony jövedelműek fogyasztása se csökkenjen túl drasztikusan. Hegedüs Csilla, az RMDSZ szóvivője, a bukaresti Európai Beruházások és Projektek Minisztériumának az államtitkára szerint a lakosság több mint felének nyújtanak valamilyen szintű védelmet az áremelkedésekkel szemben. Ugyanis márciusban az előző év harmadik hónapjához képest az élelmiszerek 11,2 százalékkal drágultak, a földgáz csaknem 46,5, az üzemanyag pedig 34,16 százalékkal.

az áruszállító cégek üzemanyagköltségéhez, vissza nem térítendő szubvenció formájában. A kényszerszabadságra küldött dolgozók fizetésének a 75 százalékát az állam fizeti az év végéig.

BÉREMELÉS AZ AGRÁRIUMBAN

A mezőgazdaságban dolgozóknak háromezer lejre (233 ezer forint) emelik a minimálbérét. Az országos minimálbér értéke jelenleg 2550 lej (198 ezer forint). Egyedül az építőiparban van érvényben megemelt, szintén háromezer lejes fizetés. Ettől az intézkedéstől azt remélik, hogy sikerül megtartani az agráriumban és az élel-

miszereket importál. Emellett a kormány 200 millió euróból ösztönzi az agrártermékek feldolgozását, és 300 millió eurós vissza nem térítendő támogatást nyújt a mezőgazdasági munkaerő költségeinek a fedezésére.

UTALVÁNYOK

Az intézkedéscsomagnak, mint említettük, erőteljes szociális támogatási összetevője is van, hiszen az alacsony jövedelműek minden második hónapban 50 euró értékű utalványt kapnak, amellyel alapélelmiszereket vásárolhatnak. Összesen 4,7 millióan jutnak ehhez a támogatáshoz, amelynek a teljes költsége eléri az 1 milliárd eurót. A szociális ösztöndíjban részesülő diákok havonta 30 euró értékű utalványt kapnak, amellyel élelmiszert,

FOTÓ: GETTY IMAGES

TÁMOGATÁSI FORMÁK

A kabinet azért engedheti meg magának ezt a költekezést, mert a csomagnak több mint a fele, 9 milliárd lej (bő 1,8 milliárd euró) uniós támogatásokból származik. A fennmaradó 8,3 milliárd lejt pedig az állami költségvetésből kell előteremteni. A kormánykoalíció tagjai szerint az elmúlt egy hónapban sikerült feltérképezni azokat a forrásokat, amelyekből fedezik a kiadásokat. A szociális intézkedések egy része 2023ban is érvényben marad, más része csak az idén hatályos. Az állam egyebek mellett 300 millió eurót fordít az áremelkedések kompenzálására. Ebből a forrásból kis- és középvállalkozások (kkv), nagybefektetők és áruszállítók részesülhetnek. A 15 százalékosnál nagyobb rezsinövekedéssel szembesülő kkv-k összesen 400 ezer eurós segélyt kaphatnak. További 200 millióval ösztönzik a gazdaság számára fontos nagyberuházások támogatását, emellett állami dotációban részesülnek az egymillió eurósnál nagyobb invesztíciók. A kormány literenként 0,5 lejjel (több mint 38 forint) járul hozzá

ROMÁN MUNKÁS EGY NÉMET SPÁRGAFÖLDÖN. HAZACSÁBÍTANÁK A 230 EZER FORINTNYI LEJRE EMELT

miszeriparban foglalkoztatott munkaerőt, amelynek a jelentős hányada az elmúlt években kilépett, főleg külföldre távozott. Bíznak abban, hogy e dolgozók egy részét sikerül hazacsalogatni, hiszen a mezőgazdaságnak jelentős potenciálja van, az élelmiszeripar támogatása pedig létérdeke keleti szomszédunknak, ugyanis a folyó fizetési mérleg hiánya főleg azért nagy náluk, mert Románia nyersanyagot exportál olcsón, s feldolgozott és kész élel-

ruhát és tanfelszerelést vásárolhatnak. A kormány lehetővé tette a versenyszférában a minimálbér megemelését 200 lejjel (15,5 ezer forint), ez adómentes. Ezzel a lépéssel a versenyszférában dolgozókat és a foglalkoztatókat egyaránt segítik, hiszen a munkavállalóknak személyi jövedelemadót nem kell fizetniük, a munkáltatóknak pedig a járulékokat nem szükséges az államkasszába utalniuk a kétszáz lej után. A foglalkoztató által az alkalmazottaknak bérkiegészítésként adott úgynevezett ebédjegyek értékét is 20,17ról 30 lejre emelik. BORBÉLY TAMÁS 2022/21 FIGYELŐ | 61

F_60-61_roman_inflacio.indd 61

2022. 05. 23. 17:17

| RÉGIÓ |

„SZÚNYOGIRTÁS” SZERB MÓDRA

KATONAI BERUHÁZÁSOK | Komoly haderőfejlesztésbe vágott déli szomszédunk. A nyugat-balkáni régióban aggódnak, de Belgrád szerint azért szükséges a hadsereg modernizálása, hogy garantálni tudja a békés védelmet, az ország megőrizhesse katonai semlegességét.

A délszláv térségben és a nyugati világban nagy port kavart az orosz–ukrán háború uralta közbeszédben egy kínai légi szállítmány belgrádi érkezése. Április közepén ugyanis hírverés nélkül, „titokban” landolt a Nikola Tesla repülőtéren az ázsiai óriástól vásárolt FK–3-as (HQ–22) rakétavédelmi rendszert hozó hat Y–20A teherszállító gép. Az esemény kapcsán kezdetben semmilyen közleményt sem adtak ki, aztán a sajtóinformációkat követően mind Pekingben, mind Belgrádban megerősítették, hogy egy 2019-ben megkötött szerződés teljesült, ezért egyáltalán nem minősíthető váratlannak az FK–3 típusú rendszer leszállítása. Hivatalosan nem közölték a kontraktus értékét, de újságírók betekintést nyertek a beszerzést végző Yugoimport SDPR vállalat szerződéseibe. Ezekből hámozták ki, hogy a 620 millió dolláros külföldi beszerzések legnagyobb részét minden bizonnyal a kínai védelmi rendszer képezi.

KÍNAI VÉDELEM

A 100 kilométeres hatótávolságú, negyven célpont követésére alkalmas, valamint egyszerre 12 rakéta kilövésével hat célpontot semlegesíteni képes eszköznek egy 250 kilométeres körzetet ellenőrző radarja is van. Ezzel együtt Peking valószínűleg kézbesítette a szerb hadseregnek a szintén már régebben megrendelt CH–95-ös drónokat is. Ezt a hírt nem erősítették meg, de biztosra vehető, hogy a légvédelmi rendszer mellett ezek bemutatását is tervezi Aleksandar Vučić szerb államfő, aki az április 3-i választásokat megelőző kampányban többször tett említést „soha nem látott katonai beruházásokról”.

Szerbia egyébként az első olyan európai állam, amelynek a katonasága kínai légvédelmi rendszert használ majd, és elsőnek számított 2020-ban is, amikor bemutatta a kínai CH–92A drónjait. A véleményformálók többsége egyetértett abban, hogy nem volt a legjobb időzítés a kínai haditechnika leszállítása épp az orosz–ukrán fegyveres konfliktus idején, ugyanis EU-tagjelölt déli szomszédunktól azt várják el a nyugati államok, hogy politikai és védelmi téren egyaránt közelítsen a fősodorhoz. Többen jelzésértékűnek tekintették, hogy bár az utóbbi időben olyan üzenetek érkeznek Belgrádtól, hogy hajlandó a megfelelő energiabiztonság szavatolása mellett hátat fordítani az oroszbarát politikának, a keleti barátság másik nagy szereplőjét, Kínát továbbra is elsőrendű partnernek tekinti a nyugat-balkáni állam.

FRANCIÁK, TÖRÖKÖK, SPANYOLOK

Némi ellensúlyozásként arról szóló bejelentések is érkeztek nemrégiben Belgrádból, hogy védelmi rendszerének az erősítése érdekében nem csak kínai vagy orosz technológiára hagyatkozik. Vučić arról beszélt, hogy Franciaországtól tizenkét új Rafale negyedik generációs, szuperszonikus vadászbombázó repülőgép beszerzését tervezik, s további tizenkét használt Rafale-t vásárolnak majd más országoktól.

A beszerzéssel kapcsolatos megbeszélések az államfő elmondása szerint már egy éve tartanak. Mindemellett egyéb vadászbombázók megvételét is tervezik, a lehetőségeket azonban egyelőre nem ismertették, csak annyit, hogy meglehetősen nagy a kínálat. A köztársasági elnök az egyik látványos katonai gyakorlaton bejelentette, hogy Bayraktar TB2-es drónok gyors leszállítását is megbeszélte már Recep Tayyip Erdoğan török államfővel. Korábbi kijelentések szerint Pancir– SZ1-es orosz légvédelmi rendszert is rendelt Moszkvától Belgrád. Ez év februárjában Spanyolországban Vučić megállapodott arról, hogy két EADS CASA C–295-ös katonai teherszállító gépet vesz déli szomszédunk az Airbus Defence and Space vállalattól. Az üzlet értéke meghaladja az 50 millió eurót. Szerbia minden alkalommal azt hangsúlyozza, hogy katonai semlegességének a megőrzése érdekében fegyverkezik, a koszovói és bosznia-hercegovinai kérdés rendezetlensége azonban aggodalomra ad okot.

OROSZOK, FEHÉROROSZOK

A szerb hadsereg fejlesztését az elmúlt években az ajándékba kapott vagy megvásárolt orosz MiG vadászrepülők hadrendbe állítása határozta meg. Ezek mind felújításra szorultak, az ajándék gépek renoválásának a költségeit Belgrád finanszírozta. Tavaly júniusban mutatták be azt a négy Fehéroroszországtól kapott MiG– 29-est, amelyet Minszk azt követően adományozott a nyugat-balkáni államnak, hogy 2017-ben Moszkva is hasonló gesz-

62 | FIGYELŐ 2022/21

F_62-63_szerb-hadero.indd 62

2022. 05. 23. 17:17

| RÉGIÓ |

FOTÓ: ZORANA JEVTIC, REUTERS

EJTŐERNYŐS A PAJZS 2022 LÉGVÉDELMI BEMUTATÓN. A RÉGIÓS FÖLÉNY JELKÉPE

tust tett hat, szintén MiG–29-es géppel. Ez utóbbiak felújítása szerb tisztségviselők szerint 185 millió euróba került, ami sokkal alacsonyabb árnak számít, mint ha ugyanolyan állapotban ezeket megvásárolta volna déli szomszédunk – a piaci értéküket összesen 600 millió euróra taksálták. A szerb haderőnek tizennégy ilyen típusú repülő áll a rendelkezésére, amióta „nyugdíjaztatták” a korábban használt MiG–21-eseket. Bő három évtizede Jugoszláviának tizenhat MiG–29-ese volt. Ezek nagy része tönkrement, amikor 1999-ben a NATO légi csapásokat mért a Belgrád melletti Batajnica katonai repülőtérre is. Később az épen maradt öt gépből egyet baleset következtében veszített el a szerb hadsereg. Erről a szintről kezdődött el a légierő korszerűsítése. Szerbia a hat MiG–29-es után két Antonov An–26-os szállítórepülőt kapott még Moszkvától, de kedvező áron hét orosz gyártmányú Mi–35-ös harci helikoptert is vett Fehéroroszországtól 2019ben (korábban öt H145M helikoptert és öt Mi–17V–5-öst is beszerzett).

Tavaly decemberben jelentette be az államfő, hogy két év alatt még 29 helikoptert szándékoznak beszerezni. Bővül a jelenleg összesen kilencdarabos H145Mflotta, mert további tizenegyet vásárolnak, valamint tizenegy használt, négy új Mi–35-öst és három új Mi–17-es szállítóhelikoptert. Összértéküket 145 millió euróban határozták meg.

A SZOMSZÉDOK

Az elsők között reagált a szerbiai fegyverkezés hírére Albin Kurti koszovói kormányfő, aki azt mondta: Pristina számára veszélyes tevékenységről van szó, amelyet Belgrád „bepánikolása” váltott ki. Szerinte a szerb államvezetőség ráébredt arra, hogy egyszerre nem ülhet két széken, ezért próbálja erősíteni védelmi kapacitásait. Közölte: Koszovó nem fél, mert a teljes NATO mögötte áll. A német kormány „tudomásul vette” az új híreket, s közölte: Szerbiának közelednie kellene az Európai Unió országaihoz a közös védelmi és külpolitika kialakításában, így az oroszellenes szankciók bevezetése terén is. Montenegró is ellenzi Belgrád haderőfejlesztését.

Aleksandar Vučić a régióból érkező kritikákra gúnyosan reagált, mondván: elég lett volna szúnyogirtót vásárolnia, ha Pristina és Podgorica légierejével szerette volna felvenni a versenyt. Hozzátette: nem világos a számára, hogy egy állam védelmi kapacitásainak az erősítése miként sodorhatja veszélybe egy másikét, ha nem terveznek ellene támadást. Az adatok szerint Szerbia költi a legtöbb pénzt a régióban hadereje fejlesztésére. Az összeg 2016 óta folyamatosan növekszik, tavaly a 60 milliárd dolláros szerb GDP 2,42 százalékának felelt meg. Ezzel szemben Bosznia-Hercegovina védelmi célokra a 22 milliárdos GDP-jének csupán a 0,7 százalékát költi, de például a horvátok is 1,71, az albánok 1,31 százalékot fordítanak rá a bruttó hazai termékből, pedig az utóbbi két államnak, mint bármelyik NATO-szövetségesüknek, 2 százalékot kellene kiadniuk haderőfenntartásra és -fejlesztésre. VIRÁG ÁRPÁD 2022/21 FIGYELŐ | 63

F_62-63_szerb-hadero.indd 63

2022. 05. 23. 17:17

| RÉGIÓ |

UKRÁN GABONAEXPORT: SZOLIDARITÁSI FOLYOSÓK

ROMÁN KIKÖTŐBEN UKRAJNAI KUKORICÁVAL TÖLTIK FEL A HAJÓT. KONSTANCA A SZOMSZÉDOS ORSZÁG EXPORTJÁNAK A FŐ ÁLLOMÁSA LESZ EGY IDŐRE

LOGISZTIKAI FELADVÁNY | A háború kezdete óta az orosz hadihajók blokádja miatt az ukrajnai partok felől nem jut ki gabona a Fekete-tengeren. Kijevnek legalább 15 milliárd dolláros bevételkiesést jelent, ha nem sikerül kijuttatnia az országból a magtárakban és kisebb részben a veszteglő hajók gyomrában lévő 20-30 millió tonna árut. Ez a világ több régióját (közel-keletit és észak-afrikait) érintő élelmezésbiztonsági kérdés – figyelmeztet az Európai Bizottság. Ráadásul ha nem szabadulnak fel a tárolókapacitások, nem lesz hova tenni az idei terményt. hatszázezer tonnásra tudják növelni, de a tengeri fuvarozást nem lehet nélkülözni, ezért mindenképp a román és a lengyel kikötők jelentik az alternatívát. Ám oda is el kell juttatni a portékát: vaspályán, közúton vagy folyón.

GYOM ÉS RONCSTELEP KONSTANCÁBAN

Április 29-én, hetvenegyezer tonna ukrán búzával a gyomrában hagyta el a konstancai kikötőt az a teherhajó, melynek révén újrakezdődött Kijev fekete-tengeri gabonaexportja. (Két nappal korábban 35 ezer tonna ukrajnai vasércszállítmány indult innen.) A közös szárazföldi határ ukrán oldalán több ezer vasúti kocsi és tehergépjármű vár vámkezelésre. Az átlagos várakozási idő a vasúti kocsik esetében 16 nap, egyes határszakaszokon akár harminc is. A gabona és a vasérc vasúton, dunai uszályokon, továbbá – elsősorban Moldován keresztül – kamionokon érkezik

FOTÓ: DANIEL MIHAILESCU, EUROPRESS/AFP

A háború „a világ magtárában” zajlik. Mindkét fél a legfontosabb gabonatermelők közé tartozik, az oroszok most is javában exportálnak a tengereken. Ukrajnának két és fél hónapon belül 20 millió tonna búzát kellene elszállítania az európai uniós infrastruktúra felhasználásával. (Ezzel a mennyiséggel például 800 ezer kamiont lehetne megtölteni.) Biztonságos tengeri kijárat híján az ukrán szállítmányok főként vasúton haladnak (hazánk is több tízezer tonnának biztosít útvonalat), de a szárazföldi fuvarozási kapacitások korlátozottak. Tavaly például északkeleti szomszédunk kikötőiből havonta ötmillió tonna gabonát szállítottak el, míg most, vasúton alig kétszázezret tudnak. Ezt a kapacitást a tervek szerint

64 | FIGYELŐ 2022/21

F_64-65_ukran_gabona.indd 64

2022. 05. 23. 17:52

| RÉGIÓ |

Romániába. Keleti szomszédunk pedig folyamatosan versenyt fut az idővel és a korábbi tehetetlenségével, hogy maximálisan kihasználhassa a háborús konjunktúrát. „Ukrajna gabonaexportjának a támogatásával hozzájárulunk egy nagyon súlyos globális éhínség megelőzéséhez” – idézte több román sajtótermék is Viorel Panaitot, a konstancai kikötő gabonaterminálját üzemeltető Comvex cég elnökét. A dolog emberbaráti vonzatán túl hatalmas üzletről is szó van, az ukránoktól érkező termény ugyanis számottevő bevételi forrást is jelent a Comvexnek, hiszen a vállalat terminálján keresztül napi 70 ezer tonnát lehet hajóra rakni. Konstanca eddig nem számított az ukrán búza exportjának a fontosabb átrakóállomásai közé; korábban a teljes mennyiség egy százaléka, azaz 240 ezer tonna kelt útra a dobrudzsai kikötőből. „Nagy erőfeszítéseket teszünk a feladat megoldása érdekében, de jelentős műszaki fejlesztésekre van szükségünk” – mondta a Comvex-vezér. Ha a beígért fejlesztések megtörténnek, a konstancai kikötőből a tavalyi, amúgy rekordnak számító 25,2 millió tonnánál 20 százalékkal több gabona kelhet útra. (Itt eddig román, szerb, magyar és osztrák terményt rakodtak tengerjáróra.) A remélt fejlesztéseknek elsősorban a kikötő vasúti hálózatát kell célozniuk, hiszen a 326 kilométeres rendszernek csak a töredéke van ma használatban. Ebből 256 kilométer a CFR állami vasúttársaságé, 56 km a kikötővállalaté, 11 pedig magáncégek birtokában van. A CFR évek óta hirdeti a kikötői vaspálya 180 kilométeres részének a rehabilitálását, három esztendő alatt azonban még a megvalósíthatósági tanulmány sem készült el. A háborús helyzet ugyan garantáltan fokozza az ütemet, ám külön gondot jelent, hogy a sínpárokon 700 használaton kívüli vagon állomásozik derékig érő gyomok között. Ebből a társaság hátralékainak a fedezésére hatszázat lefoglalt az adóhatóság, azonban ezek egyszerű elmozdítása is adminisztrációs nehézségekbe ütközik, az értékesítési blokádról nem is beszélve.

SZOLIDARITÁS ÉS ÉRDEK

„Az új realitásokhoz” igazodva a román kormány bejelentette: az uniós helyreállítási terv kapcsán lehívandó első pénzkeretből az ukrán gabonaexportot segítő fejlesztésekre is átirányítanak, és ez ellen vélhetőleg Brüsszelben sem tiltakoznak majd. Annál is inkább, mivel az Európai Bizottság intézkedési csomagot készül előterjeszteni – ehhez pályázati pénzeket is kilátásba helyezett – olyan szolidaritási folyosók létrehozására, szállítási infrastruktúrák fejlesztésére, amelyek biztosíthatják az ukrán kivitelt, valamint a szükséges javak eljuttatását északkeleti szomszédunkba. A hangzatos terveknek megfelelően a konstancai kikötőben új átrakó épülhet. Egy másik hatalmas kihívás a vasúti nyomtávok eltérő szélessége: a romániai vasúthálózat nem kompatibilis a szovjet örökségnek számító ukrajnaival, ezért az árut át kell rakodni tehergépkocsikra vagy megfelelő nyomközű vagonokba. Ez a folyamat időigényes, a határokon kevés létesítmény áll rendelkezésre. Ami a konstancai kikötőt illeti, az ígérvények június hónapra 35 kilométer hosszú sínpár felújításáról szólnak egy 200 millió lejes (40,5 millió euró) beruházás keretében. Párhuzamosan nekilátnak azon dunai kikötők vasúti megközelítési lehetőségeinek a megteremtéséhez is, ahonnan gyorsabban eljuthat a ten-

gerpartra az uszályokon érkező gabona. A tervek között szerepel egy nagy méretű kotrási projekt is, melynek révén újabb 17 „parkolóhelyet” alakítanának ki a ki- és berakodó hajóknak.

ÁRPRÉS

Az Ukrajnának nyújtott segítség a vámeljárás egyszerűsítését, valamint a kikötői, átrakási és egyéb illetékektől való mentesítést is tartalmazza. Utóbbi egyik következménye, hogy az ukránok tonnánként 30-35 euróval alacsonyabb áron exportálnak, és ez bizony fájdalmakat „ígér” a romániai termelőknek. Az árumennyiség több millió tonnával történő hirtelen növekedése máris torlódást és túlterheltséget okoz a kikötőben, Konstanca megye 3,8 millió tonnás silókapacitása pedig garantáltan nem lesz elegendő az idei termékvolumen számára. A saját tárolási kapacitással nem rendelkező hazai gazdák kénytelenek lesznek követni az ukránok példáját és tonnánként 30-35 dollárral a piaci ár alatt értékesíteni a termést – prognosztizált a Ziarul Financiar című gazdasági napilapnak Cezar Gheorghe, a Román Farmerek Klubjának az elemzője. Kilencmillió tonna román búzával és 14 millió tonna kukoricával számolva ez 700 millió dolláros árbevétel-kiesést jelent a termelőknek, az állam pedig elesik a megfelelő összegű adóbevételtől.

LENGYEL TERVEK

A lengyelek is várhatóan lényeges szerepet játszanak majd Ukrajna gabonakivitelében. Varsó Kijevvel közösen egy vasúti fuvarozási és szállítmányozási társaság létrehozását tervezi, hogy megkönnyítsék az ukrán exporttermékek átrakodását és elszállítását, elsősorban a kikötőkhöz. Ily módon Lengyelország fontos logisztikai központtá válik, egyúttal részt vállal néhány ország éhínségtől való megmentésében. Erről a múlt héten Henryk Kowalczyk miniszterelnök-helyettes beszélt az amerikai agrárminiszterrel, Tom Vilsackkel és az ukrán szaktárca vezetőjével, Mikola Szolszkijjal, valamint Janusz Wojciechowski EU-s mezőgazdasági biztossal folytatott tárgyalásai után. Kowalczyk szerint valamennyi lengyel kikötő (Gdańsk, Gdynia, Szczecin, Świnoujście) készen áll az ukrán gabona átrakodására és útnak indítására. Azt mondta, hogy a lengyel–ukrán határon éjjel-nappal üzemelő növény- és állategészségügyi szolgálattal igyekeznek hatékonyabbá tenni az áruszállítást. Lengyelországban egyetlen kikötőhöz sem vezet széles vágány, noha már az 1970-es években tervezték, hogy a Balti-tengerig kiépítik ezt a típusú vaspályát. Öt esztendeje is szó volt arról, hogy lefektetnek egy széles nyomtávú vonalat a sziléziai Gliwice és az Odera-parti Kędzierzyn-Koźle között, hogy onnan folyón lehessen árut szállítani a tengerig. Ehhez azonban az Odera medrét egyenesíteni és mélyíteni kellene, a partját pedig betonozni, ami környezeti károkat okozna. Lengyelország egyelőre a meglévő, a kommunizmus idején lefektetett széles nyomközű kohászati vasútvonalat (LHS) használhatja ki jobban. (Eredetileg a katowicei acélmű szovjet vasérccel történő ellátása céljából épült.) E vonal Sławkówtól vezet mintegy négyszáz kilométer hosszan az ukrán határnál fekvő Hrubieszów állomásig, ahol csatlakozik a szintén 1520 milliméteres ukrán vasúthálózathoz. CSINTA SAMU–ILONA GIZIŃSKA 2022/21 FIGYELŐ | 65

F_64-65_ukran_gabona.indd 65

2022. 05. 23. 17:52

| RÉGIÓ |

MÁS KALAPJÁVAL KÖSZÖN A SZLOVÁK KORMÁNY

ŐRY PÉTER | Az 1945-ös Benešdekrétumokra hivatkozva történő földelkobzások felgyorsítják a szlovákok beköltözését a FelsőCsallóközbe – állítja a Pozsony közelében fekvő magyar község, Csallóközcsütörtök polgármestere. A felvidéki politikust, kisebbségi jogvédőt, a Pro Civis egyesület elnökét a magyar közösség érdekérvényesítési lehetőségeiről és a szlovákiai önkormányzatok egyre szűkülő mozgásteréről kérdezte a Figyelő.

A felvidéki magyarság ellentmondásos helyzetben van. Egyfelől elkerülték a háborúk, nem úgy, mint a délvidéki vagy most éppen a kárpátaljai magyarokat, másfelől a nemzetállami nyomás itt is érzékelhető. Ön szerint mik a leginkább neuralgikus pontok a kisebbségi jogok érvényesülése területén Szlovákiában? – Különböző ügyek és kedvezőtlen hatások összességét kell megvizsgálni. Nyilván az egyik az 1945-ben hozott Beneš-dekrétumok hatása. Egyrészt e jogfosztó rendelethalmaz (benne az állampolgárság megvonásával, a kitelepítésekkel, a földelkobzásokkal) a mai napig a magyar ajkú lakosság kollektív bűnösségére emlékeztet, másrészt a szlovák politikum rendre hangsúlyozza, hogy az e dekrétumokban foglaltakat már nem alkalmazza a hatá-

lyos jogrend. Ezzel szemben 2018 és 2020 között, a földügyi rendezések folyamán több száz hektárnyi területet koboztak el utólagosan e rendeletekre hivatkozva az eredeti magyar vagy német tulajdonostól. Utána pedig ezek a földek államiból hamarosan magántulajdonba kerültek. Ráadásul a Szlovák Földalap éves jelentése azt írja, hogy menet közben szántókból építési telkek lettek. Mivel jellemzően Pozsony környéki földekről van szó, a kisajátított, majd magánkézbe kerülő építési telkekre beköltöző népesség jó eséllyel még inkább felborítja a Felső-Csallóköz etnikai arányait a magyarság kárára. Ez a valóság, ezt mutatja a statisztika. – A Beneš-dekrétumok kapcsán óhatatlanul felmerül, hogy miközben az uniós jogelvek kizárják az etnikai elvű diszkriminációt, e rossz emlékű rendeletek máig a szlovák jogrend részét képezik. Az EU-s döntéshozók mégis inkább csak rácsodálkoznak a problémára. Hogyan lehet változtatni ezen a gyakorlaton? – Kezdjük egy nagyon szemléletes példával: a brüsszeli metróban állomásonként változik, hogy flamandul vagy éppen franciául mondják be először, hová érkeztünk, csak azért, hogy még véletlenül se sértsék meg egyik közösséget sem. Ehhez képest az uniós jogalkotás-

ban, hogy finoman fogalmazzak, vannak kilengések. Ami otthon természetes, máshol már kevésbé. Varázsütésre ez a gyakorlat biztosan nem fog megváltozni. Visszatérve az előző kérdésére: ha már a brüsszeli példát hoztam, Szlovákiában a nyelvi egyenjogúságtól még igencsak messze állunk. Míg a szlovák államnyelvként meghatározott, addig a kisebbségek nyelve – ideértve a magyart – kisebbségi nyelvhasználati jogként jelenik meg a hivatali érintkezésben. Vagyis ha a kisebbségi nyelvi közösséghez tartozó polgár igényli, akkor esetleg élhet ezzel a jogával, az államnyelv használatát viszont a törvények kötelezően írják elő. Ez teljességgel eltérő megközelítés, jól mutatja, miért nem beszélhetünk nyelvi egyenjogúságról Szlovákiában. A probléma gyökerét abban látom, hogy az ország joggyakorlata máig nem fogadta el azt a társnemzeti felfogást, amelyet a felvidéki magyar közösség képviselői már a kilencvenes években felvetettek. Amíg ez nem történik meg, a nyelvhasználati jogok tekintetében továbbra is érvényesül a kettős mérce, s a brüsszeli döntéshozóknak is nehéz lesz elmagyarázni, miért más a szlovákiai helyzet, mint amit Belgiumban tapasztalnak.

NÉVJEGY 1972. május 29-én született. 1990-ben, a pozsonyi közgazdasági iskolában érettségizett. Diplomáját 2004-ben, a Nagyszombati Egyetemen, tömegtájékoztatási szakon szerezte. Politikai pályáját 1994-ben, a Duray Miklós vezette Együttélés Politikai Mozgalomban kezdte. 1998-tól a Magyar Koalíció Pártjában (MKP) tevékenykedett, a 2010-es években egyik vezető politikusa volt, 2016 és 2020 között az MKP (Magyar Közösség Pártja) választmányi elnöki pozícióját töltötte be. A 2021-ben, három magyar párt által létrehozott Szövetség (Aliancia) országos elnökségének a tagja. 2007 óta Csallóközcsütörtök község polgármestere. 2010-től a kisebbségi jogvédelemmel foglalkozó Pro Civis Polgári Társulás elnöke.

66 | FIGYELŐ 2022/21

F_66-67-Felvideki-interju.indd 66

2022. 05. 23. 17:17

FOTÓ: RÓZSÁR VINCE

| RÉGIÓ |

– Hátrányos megkülönböztetés más területen is éri a felvidéki magyar közösséget. A Pro Civis Polgári Társulás által kidolgozott dokumentáció alapján ön petíciót nyújtott be az Európai Parlament illetékes bizottságához, amelyben a magyarlakta települések önkormányzatait sújtó diszkriminációra hívja fel a figyelmet. Hol tart ez a kezdeményezés? – A Petíciós Bizottság befogadta az indítványt. Ez mindenképpen előrelépés, hiszen a testület napirendjére kerül, hogy Szlovákiában az önkormányzatok finanszírozásába beépített magassági és népességi kvóta egyértelműen hátrányos helyzetbe hozza a magyarlakta településeket. A 300 méter felett fekvő települések pluszforrásokat kapnak az alacsonyabban lévők kárára, a nagyobb lélekszámú városok pedig ugyancsak aránytalan előnyben részesülnek a kisebb községek rovására. Az igaz, hogy hasonló szabályozás másutt is érvényben lehet, hiszen valóban felmerülhetnek többletköltségek a magasabban fekvő helységek esetében, de elég ránézni az ország domborzati térképére, és látszik, miért célzottan diszkriminatív a rendelkezés a szinte kizárólag alföldi fekvésű magyarlakta önkormányzatokkal szemben. Hasonlóan hátrányos megkülönböztetés ránk nézve a népességnagysági kvóta is, hiszen a felvidéki magyarság zömmel kistelepüléseken él. Ebből adódóan az önkormányzataink nem tudják a kedvezményezetteknek biztosítottakéval azonos színvonalon nyújtani a

közszolgáltatásokat e helységek lakóinak. Ez elég egyértelmű gazdasági diszkrimináció. Megjegyzem, éppen ellenkező előjelű megkülönböztetésre lenne szükség a kisebbségek által lakott települések önkormányzatainak esetében, hiszen a kisebbséginyelv-használat feltételeinek a megteremtése többletköltséggel jár. – Tegyük hozzá: általánosságban is elvonások sújtják a települési önkormányzatokat Szlovákiában. A nagy viták után jóváhagyott szociális csomag költségeit részben velük fizettetné meg a kormány. Ön szerint miért tekint a pozsonyi kabinet fejőstehénként ezekre a helyhatóságokra? – Mondjuk el, hogy Szlovákiában a természetes személyek által befizetett jövedelmi adót forgatják vissza az önkormányzatoknak: a források 70 százalékát a települések, a fennmaradó részt a megyék kapják. Mivel a pénzügyi tárca családtámogatási javaslatának részét képezi az adóbónusz (a gyermekek utáni adókedvezmény) emelése, ha a parlament is rábólint a szociális csomagra, az önkormányzatok valóban forrásoktól esnek el. A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) emiatt demonstrációkat helyezett kilátásba, sőt pillanatnyilag sztrájkkészültségben vannak az önkormányzatok. Félreértés ne essék, nem a családtámogatások bővítése ellen tiltakoznak, az nagyon is indokolt, de a kormány ezúttal is, mint megannyiszor, más kalapjával köszön. Vagyis hoz egy alapvetően

jó döntést, de a forrásokat gazdálkodja ki más. Ez minden, csak nem rendszerszintű gondolkodás – sokkal inkább kapkodás, rögtönzés, megtetézve jó adag cirkusszal. – Adódik a kérdés, hogy jelen állapotukban a felvidéki magyar települések önkormányzatai mennyire képezhetik csíráját az országban eleve negatív kontextusban emlegetett autonómiának, közösségi önigazgatásnak? – Magyarországtól eltérően Szlovákiában nem működnek kisebbségi önkormányzatok. Ha lenne rá politikai akarat, ezek felállítása nem is járna nagy szerkezeti átalakítással a jelenlegi struktúrához képest. Az önigazgatás kérdését nem is feltétlenül csak etnikai dimenzióban érdemes szemlélni, hiszen a jelenlegi megyehatárok évszázadok alatt kialakult, sajátos hagyományokkal rendelkező, sok esetben máig gazdasági egységet képező természetes régiókat szakítanak ketté. Vagyis miközben a közigazgatási rendszer valóban a magyarokra nézve eleve hátrányos észak-dél felosztást preferálja, s emiatt számszerű kisebbségbe szorulunk minden megyében, ez a többségi nemzetet is sújtja. Az átfogó közigazgatási reform nagyon is időszerű lenne, de egyelőre, mint látjuk, rendszerszintű gondolkodás helyett folyamatos tűzoltás zajlik a szlovák politikában. Még egy pillanatra visszatérve az önkormányzatok helyzetéhez: a költségvetési megvonás a magyarlakta településeken egyet jelent a kisebbségi kultúrára fordítható források beszűkülésével is. Egyelőre tehát a túlélésre kell berendezkednünk. KOLEK ZSOLT 2022/21 FIGYELŐ | 67

F_66-67-Felvideki-interju.indd 67

2022. 05. 23. 17:17

| RÉGIÓ |

POZSONY KÜLÖNADÓT VET KI A SLOVNAFTRA

ÚJ GÁZTÁROLÓT ÉPÍT HORVÁTORSZÁG

A 117 millió köbméter űrtartalmú új horvát gáztároló a magyar határ közelében fekvő Verőce (Virovitica) határában lesz. A föld alatti létesítményben elsősorban a közeli Suhopoljén kitermelt földgázt raktározzák majd el, de az ország vezetékrendszerén bárhonnan, akár a Krk szigetén lévő LNG-terminálból is érkezhet ide tárolásra fűtőanyag. A suhopoljei gázmezőn a próbakitermelés (800 méter mélyről) várhatóan jövőre kezdődik, a szakemberek pedig a következő 15 évben napi 240 ezer köbméter kinyerését remélik. A tároló 2027-re készül el teljesen az építését vezető mérnök, Farkas-Visontai László szerint, és napi 1,47 millió köbméter nyersanyagot tud majd befogadni, illetve kiengedni. Horvátországban jelenleg csak egyetlenegy, egy 550 millió köbméteres föld alatti gáztároló van, a Sziszek (Sisak) környékén található Okoliban, ezért a verőcei beruházás stratégiai jelentőségű az egész ország számára. A projekt értéke 500 millió kuna (25,35 milliárd forint), amit az objektumot üzemeltető állami cég, a Podzemno skladište plina d. o. o. fedez. A tároló megépítése azért is fontos, mert minden jel szerint a horvátok európai uniós segítséggel a krki LNG-terminál kapacitását a jelenlegi évi 2,6 milliárdról 6 milliárd köbméteresre növelhetik. Az adriai ország elvileg éves gázszükségletének az 57 százalékát lenne képes a krki létesítményhez érkező importból fedezni, ám az energiahordozóból egy részt (évi egymilliárd köbmétert) a Magyar Földgázkereskedő Zrt. (MFGK) 2027-ig lekötött, hazai kitermelésű gázból pedig további 21 százalékot. A maradékot viszont csővezetéken, magyar közvetítéssel, Oroszországból szerzi be. HORDÓSI

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

A Heger-kabinet Igor Matovič pénzügyminiszter kezdeményezésére a múlt héten megszavazta a Mol-csoporthoz tartozó Slovnaft olajipari vállalatra kivetett különadót. A tárcavezető arra hivatkozott, hogy a háború előtt a cég által feldolgozott urál típusú kőolaj átlagára hordónként nagyjából öt dollárral volt olcsóbb az általánosan használt északi-tengeri brenténél. Az orosz támadás óta az olló sokkal nagyobbra nyílt, e hét keddjén a különbség 30 százalékát a Slovnaftnak vissza kellene utalnia az államkasszába. Számításai alapján hordónként 9,18 dollár adót kellene megfizetnie a kőolajtársaságnak. Ezzel évi 280-290 millió euróval gyarapodna a költségvetés. A Richard Sulík gazdasági miniszter által vezetett liberális-konzervatív párt, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) a kormányülésen nem vétózta meg a javaslatot, de jelezte: képviselői a pozsonyi parlamentben nem fogják megszavazni a különadót. A kabinet múlt szerdai ülése előtt az SaS által belengetett vétó miatt Matovič élesen bírálta Sulíkot, hazaárulással vádolva a tárcavezetőt. A Slovnaft illetékesei közölték: ők továbbra is kénytelenek a piaci árversenynek megfelelő ellenértéket szabni. Ez arra utal, hogy valószínűleg hamarosan drágítanak, hogy kompenzálják a kivetendő különadó miatt keletkező bevételkiesést. Egy hétvégi televízióműsorban Eduard Heger miniszterelnök ugyanakkor arról beszélt: nem gondolja, hogy a különadó bevezetése miatt emelkedne az üzemanyagok ára. Amennyiben mégis sor kerülne rá, a kormány ezt képes kivédeni, megvannak ehhez az eszközei, például az árstop alkalmazása. A törvényjavaslatról az országgyűlés leghamarabb lapzártánk után dönt. K. ZS.

68 | FIGYELŐ 2022/21

F_68-69_Terkepes.indd 68

2022. 05. 24. 16:34

| RÉGIÓ |

KÉT SZÁMJEGY ALATTI A SZERB INFLÁCIÓ

A GORENJE A LEGNAGYOBB SZLOVÉN EXPORTŐR

A kínai Hisense fehéráru- és elektronikai gyártóhoz tartozó szlovén Gorenje, kihasználva a járvány után megnövekedett keresletet, jóval több háztartási gépet értékesített a globális piacon, mint korábban. Az összesített adatok szerint tavaly 1,97 milliárd eurót tett ki a háztartási gépeket előállító cég kivitele, amivel hosszabb idő után megelőzte a hagyományosan jól szereplő gyógyszeripari vállalatokat; a Sandoz keretében működő Lek ugyanis 1,59, míg a Krka 1,47 milliárd euró értékben exportált. Az egymilliárd euró feletti bűvös határt egyébként még egy szlovéniai társaság tudta átlépni: a Renault leánya, a Revoz. Az eredményét persze erőteljesen befolyásolta a globális félvezetőhiány. A legnagyobbak mellett a közép- és kisvállalatok is jó exporteredményekkel zárták a 2021-es évet. Főként a fémipar és az elektronikai ágazat teljesített jól. A beszállítói láncok lerövidítésével és a termékek drágításával 30, 50, sőt akár 75 százalékos növekedést mutatnak fel. Általánosságban elmondható: a szlovén kivitel jól használta ki a pandémia utáni fellendülést. A kiváló eladási adatokat beárnyékolja a nyersanyagok, a szolgáltatások és az energia árának rendkívüli emelkedése. Az összesítő eredményekből egyértelműen kiderül az is, hogy a legnagyobb hasznot azok a szlovén exportőrök mutatták fel, amelyek ki tudták használni a kínai és indiai nyersanyagok, féltermékek hiányát, illetve a logisztika drágulását. TOTI

Tavaly áprilishoz képest 9,6 százalékkal növekedett az árindex Szerbiában. Jorgovanka Tabaković jegybankelnök azt mondta: amennyiben a kormány nem folyamodott volna egyes élelmiszerárak befagyasztásához, vagy nem csökkentette volna az üzemanyag jövedéki adóját, már két számjegyű lenne az infláció, amelyet egyébként a világpiacon tapasztalható általános drágulások, elsősorban az energiaár-emelkedések idéznek elő. A pénzromlás miatt a központi banknak 0,5 százalékkal csökkentenie kellett a várható éves gazdasági növekedés szintjét, így az idén 3,5-4,5 százalékos lehet a bővülés. A szerb dinár árfolyama viszont stabil maradt, s az első negyedévben a vártnak megfelelően alakultak a közvetlen külföldi beruházások, értékük elérte a 745 millió eurót. Az idei tervek 2,9 milliárd eurónyi külföldi tőkeberuházással számolnak. Nőtt az érdeklődés a hitelek, elsősorban a lakáskölcsönök iránt – ismertette Jorgovanka Tabaković. VIRÁG

CSEH WEBÁRUHÁZAK BEDŐLÉSÉT JÓSOLJÁK

Csehország valóságos e-shop-nagyhatalom, mintegy 51 ezer ott az internetes kereskedőcégek száma. Elemzők arra figyelmeztetnek: az online árudák többsége az elmúlt időszakban veszteséget halmozott fel, amiből arra lehet következtetni, hogy hamarosan átrendeződés lesz a piacon. Az ostravai székhelyű, a webes értékesítést vizsgáló ShopSys technológiai cégnek dolgozó szakértők szerint az internetes kis- és középvállalkozók nagy része nem fogja bírni a meghatározó piaci szereplőkkel való versenyt. A legnagyobb bajban azok az e-shopok lesznek, amelyek a szükséges profilváltás helyett a jelenleginél is kisebb árréssel próbálják megszólítani az ügyfeleket, további veszteséget halmozva fel. A ShopSys úgy véli, a cseh piacon működő e-kereskedők ötöde lesz képes helytállni az egyre növekvő versenyben. Az elemzők megjegyezték: az üzletág fejlődését nagyban felgyorsította a koronavírus-járvány, de a növekvő infláció és az ukrajnai háború miatt most új kihívásokkal kell szembenézniük az online boltoknak. A Cseh Statisztikai Hivatal (ČSÚ) adatai alapján ez év márciusában az előző esztendő azonos időszakához képest az internetes kereskedőcégek forgalma 19 százalékkal esett viszsza. A csehek tavaly 223 milliárd koronát (kb. 3456 milliárd forint) költöttek el a webáruházakban, 14 százalékkal többet, mint 2020-ban. KOLEK

2022/21 FIGYELŐ | 69

F_68-69_Terkepes.indd 69

2022. 05. 24. 16:34

| SKYNET |

ÁZSIÁBAN IS ÜZEMBE ÁLLTAK AZ ÖNVEZETŐ TAXIK KÍNAI ROBOTSOFŐRÖK | Peking és Kanton városában is engedélyt kapott két kínai cég néhány sofőr nélküli, teljes mértékben önvezető autó éles kipróbálására a taxiszolgáltatásban. Pár kocsi üzembe állása mennyiségileg nem jelent sokat, de mutatja az ázsiai óriás elköteleződését, a fejlesztéseik irányát.

Lassan már az lesz a furcsa, ha a világ legújabb, legmerészebb és talán legnagyobb társadalmi hatású új technológiai fejlesztését nem Kínában ta-

láljuk meg. Ez most sincs másképp, bár ennek ezúttal nem csupán technológiai, hanem jogi okai is lehetnek. Egy múlt heti hír szerint ugyanis Peking és Kanton város egyes részein működhetnek először éles tesztüzemben a

robottaxik – főként azért, mert a keleti világban a szinte még ki sem dolgozott robotjogszabályok alóli felmentést néhány vállalat könnyebben megszerez-

FOTÓ: EUROPRESS/AFP

EGY HELYI POLGÁR ÖNVEZETŐ BÜFÉKOCSIBÓL TELEFONNAL VÁSÁROL KANTON VÁROSÁBAN. AKÁR ROBOTSOFŐR VEZETTE TAXIVAL IS ÉRKEZHET A JÖVŐBEN PIKNIKEZNI A PARKBA

70 | FIGYELŐ 2022/21

F_70-71_skynet-robottaxi.indd 70

2022. 05. 24. 16:34

| SKYNET |

LÉTEZIK MAGYAR SIKERMEGOLDÁS IS heti, akár ideiglenes jelleggel, mint a talán túlzottan is óvatos, az emberi jogokat, az egészséget jobban óvó nyugati társadalmakban. Különösen Európában, hiszen Észak-Amerikában hasonló, nyílt utcai, igaz, sok tekintetben korlátozott engedélyeket már adtak ki robottaxis vállalkozásoknak. Ennek megfelelően Peking kisebb részén már megengedték az éles tesztüzemet néhány önvezető taxinak. Igaz, jogilag is felelős, hús-vér sofőröknek még ülniük kell az autókban. Pontosabban nem sofőrnek szükséges a kocsiban lennie, és nem is feltétlenül a vezetőülésben, csak egyfajta technikai személyzetről van szó, hogy műszaki hiba vagy baleset esetén legyen, aki intézkedik. Azaz a vezetésbe semmilyen módon nem avatkoznak bele. Továbbá, a helyi hírek szerint, néhány hónapon belül már nem lesz szükség ezekre az emberekre sem.

ÉVEK MUNKÁJA

Persze nem a semmiből lépett elő az a két vállalat, amely pár hete éles tesztre kapott engedélyt: több mint két esztendő, lényegében balesetmentes tesztelés után kapta meg az engedélyt a taxiszolgáltatásra az első önvezető startupcég Kínában. A Pony.ai száz autóval kezdheti meg tevékenységét Kanton Nansa nevű városrészében és Peking egy kerületében, de – ahogy említettük – egyelőre biztonsági okokból lesz az autókban sofőr is. Lényegében ugyanilyen engedélyt kapott a kínai fővárosban a Baidu (gyakorlatilag a kínai Google) Apollo Go nevű szolgáltatása is. Nemcsak a két év Kínában és más országokban gyűjtött balesetmentes tapasztalat, hanem a világ egyik vezető gyártója, a Toyota is a Pony.ai mögött áll. Emellett az innovatív cég az elvi jóváhagyást már 2021 végén megkapta, a tényleges engedélyre pedig további öt hónapot kellett várnia. Az engedély természetesen óriási lökést jelent a cég számára, amelynek előzetes, még tőzsdei bevezetés előtti értéke 9 milliárd dollár (azaz 3200 mil-

Az aiMotive az önvezető autókhoz fejleszt szoftvereket, autóipari szimulátort, tervez csipeket, illetve épít adatgyűjtő rendszereket. A hét éve elindított, nemzetközileg is igen sikeres, immár nagynak számító, több tízmillió dollárnyi, jórész nemzetközi kockázati tőkét is bevonó hazai cég alapját a mobiltelefon-piacra fejlesztett megoldások adták. A társaság fejlesztéseit több autógyártó, így a PSA (ez esetben a Stellantis) és a Volvo modelljein is tesztelték. Most a Sony önvezető autóján, a Vision-S projekten dolgoznak. Kishonti László alapító sikerének titka (túl a rengeteg befektetett munkán és a szerencsén) az, hogy már a kezdetektől fogva az autógyártók „fejével gondolkodva” fejlesztették okos megközelítésű megoldásaikat, amelyek nemcsak gyorsak és hatékonyak, de jóval olcsóbbak is a legtöbb konkurensükhöz képest.

liárd forint) közelébe emelkedett. Persze ez csak a kezdet, hiszen a Pony.ai azt is közhírré tette, hogy 2023-tól két másik kínai nagyvárosban is el akarja indítani a robotaxikat. Mi több: a vállalat nemrég bejelentett 2022-es tervei közt van, hogy a GAC gépkocsigyártóval is együttműködik az önvezető applikációk terén, továbbá önvezető megoldásokat is beszerelnek az autókba. Mindez nem kis szó, hiszen a Pony.ai az első kínai vállalat, amely ilyen engedélyt kapott a robottaxik éles kipróbálására.

AMERIKÁBÓL (IS) JÖTTEK

A kínai startup legnagyobb, legismertebb konkurense a Google (Alphabet Inc.) tulajdonában lévő Waymo, továbbá a General Motors által támogatott Cruise, amely San Franciscóban február elején kapott engedélyt néhány hasonló robottaxira. Ázsiában mégsem ez a két óriás, vagy más kisebb nyugati cégek számítanak riválisnak, hanem a Baidu, amelynek az Apollo Go nevű kereskedelmi önvezető taxiszolgáltatása ugyancsak engedélyt kapott Pekingben arra, hogy élesben működjön.

KORLÁTOZOTT TERÜLETEN

A sofőr nélküli személygépjárművek Pekingben mindössze 60 négyzetkilométernyi területet járhatnak majd be, ami körülbelül két nagyobb budapesti kerületnek felel meg. Egyelőre csak a Jicsunagcsen nevű városrészben közlekedhetnek, igaz, Peking teljes közigazgatási területe 32-szer nagyobb Buda-

pestnél, majdnem Magyarország ötöde. Vagyis ez esetben is korlátozott területről van szó. A másik város, Kanton szintén 14-szer nagyobb területű, mint Budapest, de ott is csupán néhány városrészt érint az engedély.

KEVESEN VANNAK MÉG

A baleseti statisztikák miatt az sem mindegy, hogy pár tucat vagy több ezer ilyen taxi áll-e éles tesztüzembe. Első körben a Pony.ai tíz, a Baidu pedig négy autóra kapott engedélyt, igaz, már a közeljövő is nagy változásokat hozhat ebben, mert mindkét cégnek komoly tervei vannak a bővítés kapcsán. Hónapok kérdése, és a Baidu egy tucat autóra növelné a flottáját, sőt a Pony.ai is bővítene, ám hogy mennyivel, azt egyelőre nem árulták el. Mindkét vállalat önálló mobilos alkalmazásokat ad a robottaxik utasainak. Az előbbi neve PonyPilot Plus lesz, a Baidu pedig Apollo Go applikáción át biztosítja a robotsofőrös személyszállítók megrendelését. Azaz az ilyen autókat egyelőre külön kell rendelni, azaz egyetlen utas sem fog „véletlenül” húsvér vezető nélküli járműbe ülni, csak azok, akik bíznak a technológia kiforrottságában. Érdekesség, hogy Amerikának van még 1-2 év előnye Kínával szemben ezen a téren, hiszen az Egyesült Államokban a Pony.ai már három kaliforniai városban is üzemeltet autonóm járműveket úgy, hogy azokban a Kínában megkövetelt biztonsági személyzetnek sem kell jelen lennie. HG

2022/21 FIGYELŐ | 71

F_70-71_skynet-robottaxi.indd 71

2022. 05. 24. 16:34

| CAPPUCCINO |

MIZSEI ANETT

Építész-szakíróként Palkó György fotográfussal együtt jegyzi a Budapest építészete 2000–2020 című albumot. Élettel teli kiadványuk egyfajta pillanatfelvétel, amely az ebben az időszakban átadott épületek izgalmas sokféleségét hozza – komoly szakmai tudással – tapintható közelségbe. Kijelölhető egy trend, melynek mentén az utóbbi két évtized budapesti épületei születtek? – Lehetett volna úgy válogatni, hogy azt mondhassuk: igen. De mi arra törekedtünk, hogy az izgalmas megoldások sokféleségét mutassuk meg. Nincs egy meghatározó szerkezet- vagy anyaghasználat, stílus vagy gondolat, de ettől is olyan szerethető ez a város. Különösen érdekes volt a 2000–2010-ben átadott házak közül választani, mert ezeket már tíz-húsz esztendő távlatából tudjuk szemlélni, és nem az újdonságuk, a frissességük ragad meg, hanem az, ahogyan időtállónak bizonyultak, beépültek a város szövetébe. Érzékelhető a 2008 körüli válság, csakúgy, mint a 2010-es évek utáni erős fellendülés, melynek folyamán sok nemzetközi szinten is értékes projekt jött létre. – Rejtett kincseket vagy nagyberuházásokat szerettek volna megmutatni? – A főváros életébe komoly változásokat hozó épületek (is) születtek ebben a két évtizedben, de nem csupán ezeket szerettük volna bemutatni – így mindenképp kihívás, hosszú és nehéz folyamat volt, míg kialakult a végleges lista. A válogatásban Somogyi Krisztina és Kovács Dániel szerkesztői, kurátori tapasztalatai is a segítségünkre voltak.

Először egyénileg írtunk össze ötven-ötven épületet. Amelyik négyből négyünknél szerepelt, az azonnal maradhatott, a többiről vitáztunk. Fontos

NÉVJEGY 1985-ben született, Budapesten. 2013-ban diplomázott a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán, okleveles építészmérnökként. 2013-tól az Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karán műteremvezető, mesteroktató. 2011-től az Építészfórum, a Régi-Új Magyar Építőművészet, az Octogon, a Metszet rendszeres szerzője. 2017-től szabadúszó építészmérnök. 2009-ben Breuer Marcell-ösztöndíjas lett, 2010-ben Junior Prima díjjal tüntették ki. KEDVENCEK Film » Augusztus Oklahomában Könyv » Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek Zene » Wagner: Lohengrin Ahonnan merít, ha kimerül » klasszikus balett Ahova bármikor elutazna » Finnország Akivel szívesen beszélgetne » Szvjatlana Alekszijevics fehérorosz írónő, Robert Merle Legjobb/legrosszabb tulajdonsága » empátia/türelmetlenség

volt, hogy megjelenjenek a helyi jellegzetességeket, a környezet karakterét, hangulatát erősítő házak, területek. Ilyen például a Kossuth tér a Parlament alá futó információs központtal, vagy a budai városháza. Olyan örökölt épületek újragondolását ugyancsak beválasztottuk, amelyek nem csupán míves műemlék-rekonstrukciók, hanem kortárs építészeti érték is megjelenik bennük, mint a Prezi székházánál, a Millenáris Park létesítményeinél. Kerestünk landmarknak nevezhető épületeket is, amelyek eltérnek ugyan a már kialakult városszövettől, de sajátos módon hozzáadnak a látképhez – ilyen a Bálna vagy a Puskás Stadion. Rejtőzködő kincseket szintén szerettünk volna bemutatni, amelyek nincsenek a köztudatban, illetve a fiatal építészgeneráció hangját erősítik fel. Mint a Havanna Hetivásár piacépülete, amely egy terhelt múltú, ma sem jó hírű környéken nagy változást tudott hozni. Szépen illeszkedik a környezetbe, de meg is emeli azt. Vagy a Jézus szíve jezsuita templom gyereksarka, amely az egyik kedvence lett a szerkesztőcsapatnak. Ezt egy pici oldalkápolnában alakították ki, néhány szivacspárnából áll, de a misén részt vevő gyerekeknek azt üzeni: itt várják őket. Építészetileg is értékes, hiszen egy puha, épített tájat hoz létre szivacspárnákból, új perspektívát adva a kisebbeknek, akik felnézve a boltozatra látnak rá, amelyet egyébként nem biztos, hogy szemügyre vennének. Felmerült bennünk, hogy családi házakat is beveszünk a válogatásba – a kérdés ilyenkor mindig az, hogy ezek publikusak-e. Arra jutottunk, hogy ami a város része, s bár jogilag magántulajdon, hozzátesz a városképhez, formálja azt. Ez egy személyesebb oldala az építészetnek, de lényeges megmutatni, hogy kisebb büdzséből, egy család igényeinek megfeleltetve is lehet értéket alkotni.

72 | FIGYELŐ 2022/21

F_72-73_Cappuccino.indd 72

2022. 05. 24. 16:36

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

| CAPPUCCINO |

– Húsz év távlatából már látszik, milyen irányban fejlődik egy város? – Igen, ekkora időintervallumnál már érzékelhetők a tendenciák, vagy hogy milyen új hangsúlyok alakulnak ki. Pozitív trend, hogy nemcsak a belső területek fejlődnek, hanem külvárosi pontokon is létrejönnek fontos építészeti alkotások, amelyeket érdemes bemutatni a nagyközönségnek. Épp ezért a könyvbemutatót a XIII. kerületi Ferrum Irodaházban rendeztük, hogy felhívjuk a figyelmet: egy félreeső iparterületen milyen látványos kortárs épület született. Egy elkészült házzal bekerült a dél-budai BudaPart-beruházás is, a még javában épülő, városrészléptékű fejlesztés, amellyel új perspektívát kapott a kötet, kitekint a jövőre, a következő egykét évtizedre. – Szerettek volna a városlakóknak is új nézőpontot adni, hogy csodálkozzanak rá mindennap látott házakra? – Ez a könyv nem elsősorban a szakmának szól, bár a szakemberek is élvezettel olvassák, inspirációt merítenek belőle. A szövegekkel mindenképp célom volt elgondolkodtatni a városlakó-

kat. Az építészet befogadása nem olyan „megszokott”, ezért talán nehezebbnek is tűnik, mint megérteni egy színdarabot vagy egy festményt. Ez alkalmazott művészet, a funkcionalitása elvehetetlen. Ezzel együtt a házak tudnak jelentést hordozni, mesélni. Befolyásolják a hangulatunkat, és ezzel akár önmagunkról is elárulnak valamit. Szerettük volna gondolkodásra hívni az olvasókat, hogy ráérezzenek, mit mond nekik egy kortárs épület. Hogy akarják jobban megérteni, megismerni. Látok egy szakadást, kölcsönös meg nem értést építész és laikus között. A szakmabeli is nehezen helyezkedik bele abba a helyzetbe, hogy egy hozzá nem értővel csevegjen, s a közönség, a felhasználó is időnként nehezen fogadja be az építész szándékait. – Kell értenünk az épületet ahhoz, hogy szeressük? – Létezik zsigeri szimpátia és ellenszenv. De a saját tapasztalatom az, hogy amire időt szánunk, amivel elkezdünk foglalkozni, azt, ha nem is szeretjük, idővel legalább megértjük, és ez biztos, hogy közelíti az álláspontokat.

– Melyik épületet kell mindenkinek látnia? – Az M4-es metró vonalát érdemes beutazni, önmagában a megállói megtöltöttek volna egy albumot. A Gül Baba utcán kellemes végigsétálni, a Havanna Hetivásár egy kis csemege, a Művészetek Palotája pedig kötelező. – A képek élettel és emberekkel teliek. Fontos volt, hogy használat közben fotózzák a tereket? – Kifejezetten nem szerettünk volna steril fotókat használni, hogy ezzel is hidat képezzünk a közönség felé. Mert ezek az épületek nem idegen, érinthetetlen testek, amelyeket letesz az alkotó a térbe, hanem befogadják az embert, kapcsolatba kerülnek vele, és még változni is képesek. A 2010 előtt emelt épületeken már nyomot hagyott az idő, a használat, de ez megmutatható, mert az élet része, ahogy az építészet is. SZIGETI HAJNI 2022/21 FIGYELŐ | 73

F_72-73_Cappuccino.indd 73

2022. 05. 24. 16:36

| TÁRSADALOM |

MAJOMHIMLŐ A koronavírus két éve után sokkal érzékenyebbek az emberek a járványokkal kapcsolatos hírekre. Felbukkant az elenyésző számú esetet produkáló majomhimlő, a média azonnal felkapta a témát, megindult a lájkvadászat, ami rendkívül megnehezíti, hogy tisztán lássunk, miféle betegségről is van szó, mekkora veszélyt jelent.

ÚJ JÁRVÁNY – NEM VÁRHATÓ TÖMEGES TERJEDÉS

74 | FIGYELŐ 2022/21

F_74-75_majom.indd 74

2022. 05. 24. 16:37

| TÁRSADALOM |

Sokszor hallottuk már, hogy a járványok korát éljük, de hogy a koronavírus lecsendesedését követően azonnal felbukkan egy ijesztő fertőző betegség – erre talán kevesen számítottak. Mindenesetre tény, hogy Afrikán kívül 15 országban jelent meg a majomhimlőnek nevezett kór, több mint 92 esetet erősítettek meg május 21-ig. Európában, az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában, Izraelben is diagnosztizálták ezt a fertőzést. A laboratóriumilag igazolt megfertőződések mellett 28 gyanús esetről is érkezett jelentés az Egészségügyi Világszervezethez. Korábban a himlővel összefüggő megbetegedés eseteit csak a Közép- és Nyugat-Afrikához kötődő emberek körében észlelték, éppen ezért állnak értetlenül a globális terjedés előtt a fekete kontinens tudósai is.

SZEXUÁLIS ÚTON TERJED

A majomhimlőnek két formája van: egy enyhébb nyugat-afrikai és egy súlyosabb közép-afrikai vagy kongói törzs. A jelenlegi nemzetközi járvány a jelek szerint a nyugat-afrikai törzset érinti, bár nem minden ország adott ki ilyen információkat. Dr. David Heymann, a WHO veszélyhelyzeti részlegének a korábbi vezetője arról beszélt, hogy az általánosan elfogadott álláspont szerint a betegség gyors terjedése a meleg és biszexuális férfiakhoz köthető, akik szexuális úton adták át a vírust két nagy tömegeket megmozgató rave-fesztiválon, Spanyolországban és Belgiumban. Az AP hírügynökség birtokába került dokumentum alapján a müncheni és a berlini esetek után a német kormány is további fertőzésekre számít. A jelentés szerint a majomhimlő-fertőzés elkapásának a kockázata, „úgy tűnik, főként a férfiak szexuális kapcsolataiban rejlik”. Madridban eddig 30 esetet diagnosztizáltak – tájékoztatta a közvéleményt a főváros tiszti főorvosa. Az ottani hatóságok azt próbálják kideríteni, van-e kapcsolat az esetek elszaporodása és a Kanári-szigeteken nemrég tartott melegbüszkeség esemény között. Vizsgálják továbbá egy madridi szauna vendégeit is.

FOTÓ: GETTY IMAGES

NEM ISMERETLEN

A betegség korábban is ismert volt, leginkább Afrikában, de a szakemberek nem tartották különösebben súlyos fertőzésnek. Erről beszélt hétfő este az ATV-ben Jakab Ferenc virológus is. Azt mondta,

semmi meglepő nincs a kór felbukkanásában. Ismert jelenségről van szó, megjelent már korábban az Egyesült Államokban és Európában is. Ami érdekes, az inkább az, hogy miként bukkant fel szinte egyszerre egymással összefüggésbe nem hozható helyeken. A professzor hangsúlyozta: nem várható a betegség tömeges terjedése, aggodalomra nincs ok, semmiben sem hasonlítható a koronavírus-fertőzéshez. A 40 év feletti magyar lakosok megkapták a himlő elleni védőoltást, ők valószínűleg a majomhimlővel szemben is teljesen védettek – ezt már Rusvai Miklós vírusszakértő nyilatkozta. Hozzátette: hazánkban is nyilvánvalóan meg fog jelenni a kór. A vírus valószínűleg a testen keletkező apró sebeken keresztül, testnedvekkel, nyálkahártya-érintkezéssel terjed, de most az is kiderült, hogy a szexuális kapcsolat felgyorsítja az átadást – mondta a már korábban idézett dr. Heymann. A fekete himlőéhez hasonlóan a majomhimlő lappangási ideje is átlagosan 21 nap – ezért kerülnek háromhetes karanténba a gyanús „esetek” vagy „kontaktok”. A hoszszú lappangás után jelentkeznek a tünetek: láz, izomfájdalom, fejfájás, megduzzadnak a nyirokcsomók. A bőrön a bárányhimlőéire emlékeztető hólyagos kiütések jelennek meg, elsőként az arcon, majd szerte a testen. Aztán elgennyesednek, majd kipukkannak. A WHO szakemberei szerint ez a járvány igen szokatlan esemény. Az, hogy nagyon sok országban találkoznak megbetegedéssel, arra utal: a kór már egy ideje csendesen terjed. A szervezet európai igazgatója arra figyelmeztetett: a nyár beköszöntével gyakoribbá váló tömeges összejövetelek, fesztiválok, bulik felgyorsíthatják a majomhimlő terjedését. Vasárnap a brit egészségbiztonsági ügynökség vezetője úgy nyilatkozott: arra számít, hogy „napi rendszerességgel” több majomhimlős esetet azonosítanak majd az országban. A WHO friss közelménye szerint a vírus mutálódására nincs bizonyíték. Az olaszországi fertőző betegségek nemzeti intézetének a vezetője múlt pénteki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy virológiai laboratóriumuk várhatóan ezen a héten izolálja a vírust. Ez lehetővé teszi annak vizsgálatát is, hogy a himlőoltásból származó antitestek semlegesíthetik-e a kórokozót – mondta.

NEM KELL FÉLNI

Heymann, aki jelenleg a London School trópusi betegségek részlegén dolgozik, azt is hangsúlyozta: nem valószínű a kór szé-

les körű terjedése. Úgy nyilatkozott, hogy ez nem koronavírus, nem terjed a levegőben, s van ellene védőoltás, még ha nem is specifikusan majomhimlőre célzott. Több ország jelezte: tart készleten himlőoltást. A vakcina hozzávetőlegesen 85 százalékban hatékony a fertőzés megelőzésében, mivel a két vírus meglehetősen hasonló. A szakember hozzátette: mielőbb ki kell deríteni, hogy a majomhimlőt tünetmentes emberek is terjeszthetik-e. Emellett a

A betegség korábban is ismert volt, leginkább Afrikában. kockázatnak kitett populációknak óvintézkedéseket szükséges tenniük saját maguk védelmére. Ahogy szaporodtak a hírek a majomhimlőről, úgy kúszott fel azon biotechnológiai cégek részvényeinek az ára, amelyek e kór elleni vakcinát fejlesztenek. Az amerikai vállalatok közül a SIGA papírjai több mint 40 százalékkal drágultak, az Emergent BioSolutions közel 12, a TonixPharmaceuticals 15 százalékot erősödött, a dán Bavarian Nordic 19 százalékkal ugrott meg – írja a Quartz.

A NAGY KÉP AGGASZTÓ

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO vezetője Genfben arról beszélt: a világszervezet munkatársainak egyidejűleg kell reagálniuk a Kongói Demokratikus Köztársaságban kitört Ebola-járványra, a majomhimlőre és az ismeretlen eredetű hepatitiszre, valamint a komplex humanitárius válságokra Afganisztánban, Etiópiában, Szomáliában, Dél-Szudánban, Szíriában, Ukrajnában és Jemenben. „A betegségek, az aszály, az éhínség és a háború hatalmas konvergenciájával nézünk szembe, amelyet az éghajlatváltozás, az egyenlőtlenség és a geopolitikai rivalizálás táplál” – tette hozzá a WHO vezetője. L. G.

2022/21 FIGYELŐ | 75

F_74-75_majom.indd 75

2022. 05. 24. 16:37

| TÁRSADALOM |

NAGYÍTÓ ALATT A CSALÁD „Ha vannak családok, lesznek gyermekek, lesz jövőnk is” – foglalta össze a CSALÁD – GYERMEK – JÖVŐ – Tanulmányok a családtudomány köréből című kiadvány fő üzenetét a KINCS elnöke. Fűrész Tünde a könyvbemutatón hangsúlyozta: a KINCS Családtudományi Szakmai Kollégiumának az elnöke, Aczél Petra által szerkesztett kötet deklarált célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a famíliának mint igazodási pontnak a fontosságára.

CSALÁDPOLITIKA

A 2010 utáni Orbán-kormányoknak mindenkori deklarált céljuk a politika családközpontúvá alakítása, a famíliák kiemelt jogi státuszának a biztosítása, a külön-

féle gyermekvállalási és -nevelési, valamint otthonteremtési támogatásoknak a bővítése. A KINCS kiadványában Gallai Sándor, a Budapesti Corvinus Egyetem docense és Szalay Dominika, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közgazdálkodás és közpolitika szakos MSc-hallgatója azt vizsgálta, hogy a szélesebb közvélemény és azon belül a fiatal házasok, valamint a családosok miként fogadták az elmúlt években az egyes intézkedéseket. Munkájukból az derült ki, hogy a kormányzati családpolitika megítélése 2011-ben még bizonytalan volt, viszont évről évre növekvő, 2020-ra pedig már kifejezet-

ten széles körű támogatottságot mutatott. Ráadásul a fogadtatás nemcsak a kormánypárti válaszadók körében volt kedvező, hanem az ellenzékkel szimpatizálók esetében is nagy volt az egyetértők aránya. Egy négyszáz fős mintán végzett, specializáltabb kérdőívezésük eredménye szerint a négy vagy annál több gyermeket nevelők esetében volt egyértelműen kimutatható a szakpolitika többségében pozitív értékelése. E szám csökkenésével viszont a családpolitika megítélése egyre kritikusabb, sőt a gyermektelenek köré-

FOTÓ: GETTY IMAGES

TANULMÁNYOK | A kormányzati családpolitika eszközeinek a fogadtatását, a gyermekvállalás előtt tornyosuló akadályokat, valamint a társadalmi elégedettséget is vizsgálták a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) napokban megjelent tanulmányának a szerzői.

76 | FIGYELŐ 2022/21

F_76-77_Csaladpolitika-jo.indd 76

2022. 05. 24. 16:37

| TÁRSADALOM |

ben már 41 százalék volt azok aránya, akik az irányelvek nem minden elemével értettek egyet, 15 százalék pedig teljesen elutasító volt. Ám mivel többségüknél a gyermekvállalás még nem volt aktuális, magyarázatként szóba jöhet, hogy esetükben kevésbé feltételezhető a családtámogatási rendszer ismerete – jegyezték meg a szerzők. Az egy- és kétgyermekeseknél pedig a kritikusabb állásponton lévők véleményét az befolyásolhatta érdemben, hogy a háromnál kevesebb gyermeket nevelő famíliák eredetileg több kedvezményből is kimaradtak. Bár ezt a döntéshozók az utóbbi időszakban úgy módosították, hogy a legtöbb támogatási eszközt – általában kisebb mértékű juttatásokkal – kiterjesztették az egy- és kétgyermekesekre, a vizsgált mintában a családpolitikáról alkotott véleményük így is kevésbé támogató, mint a nagycsaládosoké. A családpolitikai rendszerrel szemben megfogalmazott bírálatok között a legtöbbször említett problémaként az univerzális juttatások (a családi pótlék és a gyes) befagyasztását, az egy- és a kétgyermekeseknek a – nagycsaládosokénál – korlátozottabb támogatását, valamint az alacsonyabb jövedelműek elégtelen megsegítését azonosította a Gallai–Szalay-szerzőpáros.

DEMOGRÁFIA

Magyarország lakóinak a száma 2001 és 2017 között mintegy 400 ezerrel lett kevesebb, a népesség-előrejelzések a következő fél évszázadra pedig további csökkenést prognosztizálnak. „Ehhez képest a magyar fiatalok nagyon családcentrikusak, 2,5 gyermeket terveznek, a születési átlag mégis csak 1,5” – mutatott rá az ellentmondásos helyzetre a KINCS könyvbemutatóján egy másik szerző, Bali János néprajzkutató, kulturális antropológus. Tanulmányának célja annak megvizsgálása volt, hogy milyen eddig fel nem tárt okok vezetnek a családok által kívánt és ideálisnak tartott gyermekszám elmaradásához. A szakember a nagy mintás ifjúságkutatásokat alapul véve arra a megállapításra jutott, hogy a családalapításnak olyan életese-

mények lettek a társadalom részéről elvárt „szigorú előfeltételei”, amelyek kitolják a gyermekvállalási életkort, öszszességében pedig gátjai a tervezett gyermekszám megvalósításának. Ezen előfeltételek közé sorolta a stabil párkapcsolatot, a tanulmányok elvégzését és a részben vagy teljes mértékben önálló egzisztencia megteremtését. „A magyar fiatalok nem vágnak bele a gyermekvállalásba úgy, hogy a szülői házban laknak, hogy nem fejezik be a (felsőfokú) tanulmányaikat, hogy nem tesznek szert stabil párkapcsolatra, vagy hogy nem bizonyítanak még a munkaerőpiacon” – sorolta Bali János. Márpedig amíg ezekből nem engednek, amíg egy alternatív életútmodell nem lesz akár csak részben elfogadott gyakorlat a körükben, addig a gyermekvállalás megvalósítása egyre inkább az ifjúsági korosztályon túli, 30+-os generációra tolódik át, s a termelékenységi arányszám képtelen megközelíteni a népesség reprodukciójá-

tatása szerint a gyermeket nevelő házaspárok voltak a legelégedettebbek, őket követték a rangsorban a gyermeket nevelő élettársak, a gyermektelen párok, a házas- és élettárs nélkül élő, egyedülálló szülők, végül az egyedül élő nőtlenek, hajadonok. A gyermeküket egyedül nevelő szülők esetében mind az objektív, mind a szubjektív életkörülményeket jelző mutatók az ő sajátos élethelyzetükre utalnak. Kutatások tapasztalatai szerint ugyanis az egyedülálló édesanyák, édesapák körében nagyobb a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya, mint ami a társadalom egészében, valamint a párkapcsolatban élő, gyermeket nevelő párok körében tapasztalható.

A magyar fiatalok nagyon családcentrikusak, 2,5 gyermeket terveznek, a születési átlag mégis csak 1,5. hoz szükséges 2,0-2,2-es értéket – hívta fel a figyelmet. A kutató megjegyezte: sokan felteszik a kérdést, hogy miért baj az, ha 6-7 millióan leszünk Magyarországon. Szerinte erre igen egyszerű a válasz: azért, mert az ellátórendszerünk tízmillióra van kitalálva.

TÁRSADALMI ELÉGEDETTSÉG

Az élettel való elégedettség párkapcsolattal, gyermekneveléssel, társas támogatottsággal és egyéb tényezőkkel való összefüggését mutatta be értekezésében Rövid Irén szociológus, a Központi Statisztikai Hivatal szóvivője. „Az, hogy mennyire elégedett valaki az életével, számos tényezővel hozható összefüggésbe, így például azzal is, hogy párkapcsolatban él-e, illetve nevel-e gyermeket. Azonban nemcsak a párkapcsolat léte, hanem a típusa is meghatározó” – magyarázta a szakember, akinek a ku-

A teljes népességet vizsgálva az is látszik, hogy az élettel való átlagos elégedettség az életkor emelkedésével fokozatosan csökken. Bár a fiatalabb kor szinte valamennyi párkapcsolati, gyermeknevelési státusz esetén nagyobb elégedettséggel jár együtt, az e két tényező közötti összefüggés mégis csak a gyermeket nevelő házaspároknál érvényesül egyértelműen. HELMECZI ZOLTÁN

2022/21 FIGYELŐ | 77

F_76-77_Csaladpolitika-jo.indd 77

2022. 05. 24. 16:37

| TÁRSADALOM |

AZ ELHÍZÁSSAL KOMOLYAN

KEZDENI KELL VALAMIT

Mi volt a konferencia vezérfonala? Még mindig a pandémia volt a téma? – Az is, ám az eseményen terítékre került még az elhízástudomány minden spektruma, a gyógyszerfejlesztéstől a táplálkozástudományon át a sebészetig. De valóban, a WHO közleménye adta meg az alaphangot, mert a helyzet kezd drámaivá válni, hiszen az európai felnőttek 59 százaléka és minden harmadik gyermek túlsúlyos vagy elhízott. A fiúknak a 29 százaléka, míg a lányoknál egy hajszállal jobb a helyzet, náluk csak 27 százalék ez az arány. Ahogy az Egészségügyi Világszervezet fogalmaz, növekvő járványról van szó, amelynek a megfékezése magas szintű politikai elkötelezettséget kíván, és az államoknak ki kell alakítaniuk a nemzeti politikájukat a probléma kezelésében. – Mind nagyobb az egészséges életmóddal kapcsolatos tudás, mégis egyre jobban hízunk. Hol veszik el az információ? – Nagyon összetett kérdés ez. A jelenlegi szakmai álláspont az, hogy személyre szabott stratégiát szükséges alkalmazni a nagy általánosságok helyett. Teljesen más kell egy Budapesten élő sportos menedzsernek, mint egy Nógrádban lakó, roma származású háziasszonynak. Mind a táplálkozás-, mind az elhízástudomány abba az irányba tart, hogy az egyéni élethelyzetet, egészségi állapotot szükséges vizsgálni, ezzel lehet csak hatékonyan kezelni a problémát. Egy másik fontos része a kialakult helyzetnek, hogy az interneten áradó téves, áltudományos információkkal kell folyamatosan megküzdeni, és ebben egyelőre nem a tudomány áll nye-

résre. Meg kell találni azokat az eszközöket, amelyek révén az emberek megalapozott, bizonyított, hiteles információkkal találkoznak. Ma bárki adhat tanácsot, ha elolvasott egy könyvet. Az egyik szemem sír, a másik nevet: felértékelődött az egészség, egyre többen ismerik fel az életmód szerepét, továbbá azt, hogy egyéni szinten is tudunk változtatni, ám ezzel párhuzamosan az üzletet is sokan meglátják ebben, ömlik az álhír. Viszont van egy nagyon érdekes jelenség, amely a kutatásainkból derült ki: azt találtuk, hogy azok körében, akik egészségtudatosnak vallják magukat, még nagyobb a tévhitek elfogadottságának az aránya. Úgy véljük, azért, mert ők sarkosabban, végletekben gondol-

kodnak, minden fekete vagy fehér, elveszik a józanság, az arany középút. – Ez jól megjelenik a húsmentesen táplálkozók és az erősen húspárti ketogén étrenden élők közösségeiben is. Míg korábban mindenféle receptúrák és diéták forogtak közszájon, most mintha ez a két nagy irányzat dominálna. Mi erről a szakma álláspontja? – Az, hogy mindenki személyre szabottan találja meg azt, ami neki jó. A maastrichti konferencián is napirenden voltak ezek az irányzatok, illetve az időszakos böjtölés, mert az is nagy divat most. Azt kell megérteni, hogy nem szabad sémákban gondolkodni, nem ugyanaz jó mindenkinek. Egy aktív, sokat sportoló embernek a húsok, a tejtermékek, az állati eredetű élelmiszerek fontosabbak lehetnek, de nem mindenki mozog olyan aktívan, mint ők. Egy étrendtől még nem válunk varázsütésre egészségessé, ahhoz több tényező szükséges. Az embereknek segíteni kell, mert nagyon nehezen tudnak dönteni abban, mit kellene enni, mi lenne a megfelelő. Az már jó kezdet, ha ezt valaki felismeri, ám hasznos lehet, ha megkérdez egy szakembert – már ha valódi szakemberhez, mondjuk dietetikushoz fordul, és nem az edzőteremben kérdez meg valakit. De az sem biztos, hogy egy alacsony szocioökonómiai státuszú egyén felismeri, hol van a probléma, hiszen neki fontosabb a saját környezete, amelyben él. Mindenkihez el kell juttatni a tudást, de ez önmagában nem elegendő. Régi vesszőparipám, hogy már az óvodában, iskolában gyakran kellene foglal-

FOTÓ: GÖSSER SZILVIA

ANTAL EMESE | Maastrichtban tartotta idei konferenciáját az Európai Elhízástudományi Társaság, továbbá a témában érintett sebészek szövetsége. Az esemény felütését a WHO friss jelentése adta meg, mely szerint az európai régióban a felnőttek 59 százaléka és minden harmadik gyermek túlsúlyos vagy elhízott. Ennek apropóján kérdezte a Figyelő a TÉT Platform szakmai vezetőjét, dietetikus, szociológus szakembert.

78 | FIGYELŐ 2022/21

F_78-79_elhizas.indd 78

2022. 05. 24. 16:38

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

| TÁRSADALOM |

kozni az egészséges étrenddel. De ha valaki olyan környezetben él, ahol az egész család nagyevő, rengeteg étellel ünnepel mindent, ott már egyéni foglalkozásra lesz szükség, hogy belássa: nem jó ez az irány. Számos pozitív intézkedést láttunk – ilyen például a közétkeztetés megreformálása, a mindennapos testnevelés bevezetése –, és ennek vannak kedvező hozadékai. – Mégis nagy ellenállás van a pedagógusok meg a szülők körében is. A mindennapos testnevelést kifejezetten nyűgnek élik meg, holott ha csak kimennének az iskola körül tempósan gyalogolni 40 percet, már az is sokat segítene. – Érdekes, de szintén a saját kutatásaink mutattak rá, hogy a gyermekek kifejezetten szeretik a testnevelésórákat. A táplálkozás témájában a szülők és a pedagógusok együttműködése nélkülözhetetlen, és ebben az élelmiszeriparnak is partnernek kell lennie. Fontos, hogy például a megkezdett cukor-, só-, zsiradékcsökkentési tendencia folytatódjon, egyre több információt kapjunk az élelmiszerek csomagolásáról. E mellé kell a népegészségügyi program, pontos célokkal, hozzárendelt erőforrásokkal. – Azt hittem, nem csak számomra lesz sokkoló a járványidőszakban látott döbbenetes kórházi kép, amikor többnyire elhízott betegeket lehetett látni a lélegeztetőgépeken. Mi lehet ennél súlyosabb intő jel? – Pontosan erről van szó. Fel kell hívni a figyelmet, hogy az elhízás rengeteg kockázattal jár. Mit tett Boris Johnson, amikor lekerült a lélegeztetésről és kijött a kórházból? Azt mondta, életmódot szük-

séges váltania, fogynia kell, mert a túlsúlya is hozzájárult mindehhez. Készítettek is egy nemzeti obesity action plant, egy elhízás elleni akciótervet. – Akkor nézzük innen, mit lehet tenni. Legyen szigorú velünk az egészségügy? Büntessen-jutalmazzon? Mi lenne, ha a háziorvos elkezdené határozottan nyomasztani a túlsúlyos pácienseket? – A szigorítások vagy szankcionálások rendszeresen felmerülnek egyes országokban, de lehet, hogy nem így kellene megközelíteni a kérdést. Van, ahol receptre felírják a dietetikusi tanácsadást. Nálunk a dietetika kimaradt az alapellátásból, és ezt még mindig nem sikerült korrigálni. Pedig hatalmas lépés lehetne, ha személyre szabott tanácsokkal, rendszeres ellenőrzéssel folytatná az életmódváltást a beteg. Magánban persze elérhetők a dietetikus szakemberek, egyre többen dolgoznak vállalkozóként, ami azt mutatja, van rájuk igény. De jó lenne, ha az is elérhetné ezt, aki nem tudja megfizetni. Sok tanulmány van arról, milyen költséget jelent ezt beépíteni a rendszerbe, s miként térül meg hosszú távon. Mert abszolút megtérül. Csak gondoljuk végig: ha valaki akár csak 5-10 százalékot le tud fogyni, azonnal csökkennek nála a szív- és érrendszeri, valamint az anyagcsere-betegségek kockázatai, kevesebbet megy táppénzre, kevesebb gyógyszer kell neki, nem fog fájni a lába, a csípője. Ha ezt a példát nézzük, s finanszíroz számára a rendszer egy diete-

tikust – ideális esetben egy teamet, gyógytornásszal akár –, az még mindig költséghatékonyabb, mint évtizedekig kezelni az elhízásból származó betegségeket. – Az egyén felelősségtudatát miként lehet felébreszteni? Erős vitákat váltott ki, amikor légitársaságok azzal jöttek elő, hogy a kövér utasok vegyenek két jegyet. Bántó, nyilván, de valahogy egyszer el kellene jutni a szembenézésig. – Itt jön be egy másik téma, amely szintén nagy hangsúllyal jelent meg a maastrichti konferencián, ez pedig a stigmatizálás. Érzékeny kérdés, nem könnyű jól kezelni, s ráerősít erre az a fajta marketing, hogy fogadd el magad, mindenki úgy szép, ahogy van. Hozzá kell tenni azonban, hogy az egészségéért – s ezen belül a testsúlyáért – is döntő részben mindenki maga felelős, és tisztában kell lenni azzal is, milyen problémákat okoz a túlsúly, az elhízás. Ezeket nem szabad a túlzott korrektség mögé helyezni, mint ahogy azt sem szabad megengedni, hogy a túlsúlyosakat hátrányos megkülönböztetés érje. – De ha lenne egy varázsszer, amely egy perc alatt karcsúvá varázsol, mindenki bevenné. – Gyanítom, hogy igen. Nyilván sértegetéssel nem lehet jobb belátásra késztetni a többséget, de valahol el kellene kezdeni az őszinte szembenézést az elhízással. Rengeteg kutatás mutatja, hogy ha fogják az emberek kezét, segítik őket, akkor sikeresek tudnak lenni a fogyásban. S nem elég egyszer motiválni, egyszer elkapni a lendületet. Most készítettünk egy ingyenes honlapot, Miből mennyit egyek? a címe, amelyen személyre szabott ajánlásokat kaphat az érdeklődő, melyik élelmiszercsoportból mennyit fogyasszon. Éppen bővítjük egy ún. digitális asszisztenssel, amelyik nem hagy békén, küldözgeti az üzeneteket, hogy inni kell, enni kell, eljött a mozgás ideje. – Úgy képzelném, a háziorvos tartaná kézben a folyamatot, ő „írná fel” a dietetikusi tanácsadást, kontrollálná az eredményeket, és aki vállal egy meghatározott időszakot, azt honorálni kellene valamivel. – Ez a jövő, de már régóta dolgozunk ezen. Az alapellátásban vannak olyan praxisközösségek, ahol már dietetikus, gyógytornász és pszichológus is részt vesz a munkában. Ez a járható út, ez tud működni, ez segít a betegeknek a sikeres életmódváltásban és az egyénnek az egészségmegőrzésben. LENGYEL GABRIELLA 2022/21 FIGYELŐ | 79

F_78-79_elhizas.indd 79

2022. 05. 24. 16:38

| SPORT |

EISENKRAMMER KÁROLY A Giro d’Italia startjával belecsöppentünk a világ kerékpársportjának sűrűjébe – állítja a Tour de Hongrie főszervezője. Magyarország biztosította a helyszínét a Giro d’Italia rajtjának, valamint több szakaszának is. Mit jelentett a magyar rendezés lehetősége? – A Giro d’Italia a világ legjelentősebb sporteseményei között szerepel, hiszen százmilliók követik a televízión keresztül, és az internetes felületeken is hatalmas rajongótábora van. A jó értelemben véve megszállott bringások számára pe-

GIRO: A LEGJOBB IDŐBEN ÉRKEZETT dig ez kihagyhatatlan esemény. Nem is csoda, hogy az európai szurkolók milliói nézték a magyarországi szakaszokat. A hazai drukkerek több százezres jelenléte szintén bizonyította, hogy mekkora vonzereje van ennek a versenynek. Azok, akik valamilyen módon részt vettek a szervezésben, mindannyian meglepődtek, milyen kedvező volt a fogadtatása itthon a Girónak, amelynek sikere és fogadtatása elnyomta a kritikus han-

gokat, és a verseny ellenzői is belátták, hogy ez az esemény sokkal nagyobb, mint azt sejtették. Egyébként tartottunk tőle, hogy kevésbé lesz toleráns a lakosság például az útlezárások miatt, de ennek az ellenkezőjét tapasztaltuk. – Ezt üzleti nyelvre lefordítva mit hozott még a Giro? – Rengetegen látták Magyarországot a terjedelmes közvetítések révén. Ez felér bármilyen országimázs-építő kampánynyal vagy a hazánkról szóló filmekkel

80 | FIGYELŐ 2022/21

F_80-81-Tour-Hongrie.indd 80

2022. 05. 24. 16:40

| SPORT | KÉTSZÁZ KILOMÉTER KAPOSVÁR ÉS BALATONFÜRED KÖZÖTT. FELSZÁLLT A RÓZSASZÍN FÜST

VERSENYBESOROLÁS A Nemzetközi Kerékpáros-szövetség a pontszerző versenyeit több kategóriába sorolja. Körversenyekből a 2. kategóriás a legalacsonyabb rangú, ezt követi az 1-es, majd a ProSeries és végül a World Tour kategória. A kategóriákkal kötelezettségek is járnak, a pénzdíjakat és a biztosítandó körülményeket is megszabja az UCI.

Kelet-Közép-Európa még egyszer sem adott helyszínt ekkora körversenynek, úgyhogy feliratkozunk a világ nagy ilyen eseményeinek a listájára. Bár hazánk jelentős nemzetközi megmérettetéseket rendezett már gyönyörű sportlétesítményekben, ilyen „mobil” sportattrakciót – amelyhez vinni kell minden technikai háttérszolgáltatást, a csapatfelszerelést –, amellyel együtt mozog a nemzetközi média, valószínűleg most először. Egy szinttel biztos feljebb léptünk a globális sportesemények szervezésében. Belecsöppentünk a sűrűjébe. Ráadásul a Grande Partenza a legjobb időpontban érkezett. Csakúgy, mint például 30 évvel ezelőtt, nagy kerékpárboom van, már amatőrversenyeken is tömegek jelennek meg. – Van feszültség a szakágban? – Talán annyi, hogy több támogatásra lenne szükség, hiszen alapvetően költséges sport a verseny-kerékpározás. Az utánpótlás-nevelésben komoly kihívás, hogy a szülőknek kell finanszírozni a felszerelést. Egy-két millió forint csak

a bringa, félmillió az alkatrész, nem beszélve a folyamatos szervizelésről, és a kapcsolódó egyesületi infrastruktúra biztosításáról. EISENKRAMMER KÁROLY. CSAK PROFI CSAPATOK INDULHATNAK

– Mi, magyarok mennyire vagyunk bringás nemzet? – Olyannyira, hogy lassan 100 éves lesz a Magyar Körverseny, amely hét esztendeje kapott újból hatalmas lendületet. Minden felmérés és visszajelzés alapján egyre többen pattannak biciklire hazánkban is. Engedtessék meg nekem, hogy azt állítsam: a hazai körverseny intenzív fejlődése magával, pontosabban felfelé rántotta a kerékpársportot. – Hová pozicionálja a Tour de Hongrie- t? – Mára WordTour szintű körversenynyé vált. Ugyanazokkal a csapatokkal, versenyzőkkel találkozhatunk hazánkban, mint amelyek/akik az Olasz- vagy a Francia Körversenyen felbukkannak. Alapvetően a Tour de France mintáját követő Tour de Hongrie-n a Nemzetközi Kerékpáros-szövetség (UCI) legmagasabban jegyzett profi csapatai indulnak. Labdarúgó példával: a Real Madrid és a Juventus verseng a Bayern München legjobbjaival. – Azaz csak profiknak szól? – Igen, hivatalos, profi csapatok indulhatnak a Tour de Hongrie-n is, csakúgy, mint a Lajtán túli nagy körversenyeken. Ezért is komoly probléma, hogy Magyarországon jelenleg nincs nemzetközi (UCI) bejegyzésű csapat. A Pannon Cycling Team volt az utolsó, amelyből elindult például Valter Attila nemzetközi karrierje is. Bízom benne, hogy a Giro és a Tour de Hongrie hatalmas sikere lendületet ad a sportág fejlesztésének, és a döntéshozók is észreveszik, hogy ebben a sportágban költséghatékony módon lehet nagy eredményeket elérni – nemcsak az élsport, hanem a szabadidősport terén is. SZAJLAI CSABA 2022/21 FIGYELŐ | 81

F_80-81-Tour-Hongrie.indd 81

2022. 05. 24. 16:40

| AJÁNLÓ |

MŰTÁRGYAK ÉJSZAKÁJA

Május utolsó hétvégéjén rendezik meg a Műtárgyak éjszakáját, amelynek során többek között tárlatvezetéseken, műterem-látogatáson, illetve 50 helyszínen közel 100 programot látogathatnak meg a művészetbarátok. A háromnapos fesztiválon betekintést nyerhetünk a múzeumok, műtermek, galériák és aukciósházak színfalai mögé. A workshopokon többek között a Herendi porcelánformázás és -festés praktikáit, az ékszer- és öltözékkiegészítő-készítést magunk is kipróbálhatjuk, saját kályhacsempét festhetünk. A szakmai előadásokon pedig izgalmas műkereskedelmi, ékszertörténeti, papírrégiségi és kortárs művészeti témákról hallhatunk a szakma kiválóságaitól.

MŰVÉSZET, GASZTRONÓMIA, FUTÁS

ALDI NŐI FUTÓGÁLA

NÉPLIGET | Május utolsó vasárnapján több távon is megmérethetik magukat a futást szerető nők. De hogy a férfiak se maradjanak ki a jóból, ők is beszállhatnak a 3x2 km-es váltóba és a 600 méteres családi futásba.

OTP GOURMET FESZTIVÁL

MILLENÁRIS | Két év után a hétvégén ismét gasztroünnep lesz a Millenárison. Ráadásul a workshopokat, az előadásokat, a látványfőzéseket látogatva interaktívan be is lehet kapcsolódni mindebbe. Az idei tematika, az örökség a helyi értékek felfedezését, a szezonális megközelítést preferálja. Az ország legjobb éttermei, legismertebb konyhafőnökei megmutatják, hogy milyen ízekhez nyúlnak vissza szívesen, a gyermekkori emlékeik milyen inspirációt jelentenek.

PÉCS | Victor Vasarely pécsi születésű festő és szobrász munkássága előtt tisztelgő, az emlékét felelevenítő változatos programokon vehetnek részt május 27–28án az érdeklődők. A kétnapos fesztivál repertoárjában helyet kapnak családi és gyermekrendezvények, de minden generáció számára szolgálnak színes programokkal. A rendezvény keretei között az Emlékiratok című könyv bemutatóján találkozhatnak Victor Vasarely dédunokájával, Ugo Vasarelyvel, lesz Op-Art tematikájú divatbemutató és DJ-show, fényfestés a színház falára, továbbá az érdeklődők OpArt mintázatú vászontáskát készíthetnek.

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA

FOTÓK: MTI; FIGYELŐ-ARCHÍV

VASARELY FESZTIVÁL

82 | FIGYELŐ 2022/21

F_82_ajanlo.indd 82

2022. 05. 24. 16:39

Tájak, ízek, történetek đŔğăœņΨ̝̚ͺâŎĹĘΨ¾ŶΨ Ŏł¾ŧ¾ĘħÖ¾ğ Uř®īðȯĢĮšð āļăĘĊĮš®ĉķĊāÅ­Ċ ĊÐŒÐĮ ĮšÐĉÑăřðĮÑæÐāÐĴ āÑīÌКļĊā Ċ­æřðĊĴÐīþĸāÅ­Ċ ĮÐīĊķĮ AĉīÑĴĢă T­īÆď tďĮĮððæȘ tðĨďīĴďāÅ­Ċ ÑĮ ĨďīĴīÑāÅ­Ċ ĉķĴ­ĴķĊā ÅÐ ­ Įš­āĉ®þķāÅ­Ċ āðĉ­æ­ĮăĐ ÐīÐÌĉÑĊřÐāÐĴ ÐăÑīĢ ÐĉÅÐīÐāÐĴș ĨÑăÌ®ķă ­ăă­ :Ñš­ Åďī®ĮšĴ Œ­æř tďÅř O­ā­ĴďĮ ìÐæÐÌņĉņŒÑĮšĴȘ

āļăĘĊĮš®ĉďĴ þĸĊðķĮ ǠǡȭÑðæ ÐăĢīÐĊÌÐăÑĮĮÐă

ǠǠǨǟ åďīðĊĴ ìÐăřÐĴĴ 990 åďīðĊĴÑīĴ ŒÐìÐĴð ĉÐæȝ

Kuponkód: utravalo āļăĘĊĮš®ĉďĴ ĴÑīòĴÑĮĉÐĊĴÐĮÐĊ 2022. június 18-áig ÐăþķĴĴ­Ĵþķā ­ ĉÐæīÐĊÌÐăĢāĊÐāȘ

оğÝăğáł͛ÿœͨáĘĦƅŶáŎáņ A kedvezményes ár kizárólag online megrendelésre vonatkozik.

F_BIII-mandiner.indd III

2022. 05. 24. 14:54

Budapest Q«NYW L³XJĤ Pünkösdi beszélgetés &VER]X¸^ 0YPXÅVL«^ Ƴ 'YHETIWX &VER] /«RSW Y

3IQ^IXM Összetartozás 3ETNE

Magyarság Háza Filmklub Extra NÅRMYW GWÇXÁVXÁO Nyelvépítész 'IRIHIO >WY^WERRE TSVXV³NE &VKIRX¸RE 9V«RME 3IQ^IXM +MPQW^¸RL«^ Ƴ 'YHETIWX 7«O¾G^M ÅX Tamási Áron 125 Emlékév NÅRMYW T³RXIO A Tamási Áron-mozdony által vontatott Székely Gyors és Csíksomlyó Expressz indulása 0IPIXM 5«P]EYHZEV Ƴ 'YHETIWX 0IVITIWM ÅX Nemzeti Összetartozás Napja NÅRMYW W^SQFEX Ƴ Gyermektáncház -SVKSW :ENHEW«K Lúdas Matyi ^EFEHOEM ,]IVQIOW^¸RL«^ :ENHEW«K (WEP«HM O³^QńZIW JSKPEPOS^«W IVH³P]M JIPZMH³OM ³W ZENHEW«KM QIWXIVIOOIP Izolda népi játékai ^³GW³R] 2EK]EVSVW^«K Mosó Masa mosodája F«FSW QIWIIPĤEH«W ^EXQ«VR³QIXM W^EOM ^¸RL«^ -EVEK ,]ÁVK] 8«VWYPEX 'VMKLIPPE '«FXEKS^EX *VH³P] Hetedhét ^IR³W X«RGSW TVSHYOGM¾ 0«VT«X QIHIRGIM QńZ³W^IO OÁ^VIQńOÁH³W³ZIPƳ 57*2.*7 3IQ^IXM 8«RGW^¸RL«^ Ƴ 'YHETIWX 0MW 7¾OYW Y NÅRMYW W^IVHE 2EK]EV ` 2ńZ³W^ ` :MP«K OM«PP¸X«WQIKR]MX¾ '«PRE 'YHETIWX Ƴ 'YHETIWX +ĤZ«Q X³V

Kulturális rendezvények a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Budapesten, Csíksomlyón, Gyergyóremetén, :ƼĜĵåŸüåĬŸŌĬŅĩŅĹØ 8±ųĩ±ŸĬ±ĩ´Ĺ és Madéfalván – a Magyarság Háza szervezésében. A belépés minden programra ingyenes.

2EH³JEPZE /ÅRMYW W^IVHE Szerencsés Jankó /ERGWM 'SL¾G F«FW^¸RL«^E &HE :ENHEW«K /ÅRMYW W^IVHE &^ IPWĤ X¸^ ³Z Ƴ ^IQIPZ³R]IO E 2EK]EVW«K -«^E ³PIX³FĤP OM«PP¸X«WQIKR]MX¾ /ÅRMYW ZEW«VRET Kárpátok visszhangja & 2EK]EV 3IQ^IXM 8«RGIK]ÇXXIW IPĤEH«WE /ÅRMYW ZEW«VRET Csík koncert Csíksomlyó Tamási Áron 125 Emlékév /ÅRMYW GWÇXÁVXÁO Tamási Áron élete képekben OM«PP¸X«WQIKR]MX¾ & 2EK]EVW«K -«^E ³W E 2EK]EV 2ńZ³W^IXM &OEH³QME OÁ^ÁW TVSKVEQNE Farkaslaka Tamási Áron 125 Emlékév /ÅRMYW W^SQFEX 8EQ«WM VSR :MX³^ P³PIO & '³O³WGWEFEM /¾OEM ^¸RL«^ IPĤEH«WE ,]MQIWJIPWĤPSO /ÅRMYW ZEW«VRET Republic koncert Gyergyóremete /ÅRMYW L³XJĤ Kárpátok visszhangja & 2EK]EV 3IQ^IXM 8«RGIK]ÇXXIW IPĤEH«WE

e ĵơŸŅųƴ´ĬƋŅDŽƋ±Ƌ´Ÿ ģŅč´Ƌ üåĹĹƋ±ųƋģƚĩţ & V³W^Z³XIP MRK]IRIW *PĤ^IXIW VIKMW^XV«GM¾ NEZEWSPX VIKMW^XVEGMS%QEK]EVWEKLE^E MRJS & VIKMW^XV«GM¾ E 2EK]EVW«K -«^E IPJSKEH¾ Z«PEW^PIZIP³ZIP EOXMZ«P¾HMO -IP]JSKPEP«W ³VOI^³WM WSVVIRHFIR 0³VNÇO VIKMW^XV«PX ZIRH³KIMROIX LSK] LIP]ÇOIX PIKO³WĤFF E QIKLMVHIXIXX OI^H³WM MHĤTSRX IPĤXX LÅW^ TIVGGIP JSKPEPN«O IP 3IQ VIKMW^XV«PX ZIRH³KIMRORIO E JIRRQEVEH¾ W^EFEH LIP]IO JÇKKZ³R]³FIR XYHYRO LIP]IX FM^XSW¸XERM 8SZ«FFM MRJSVQ«GM¾ MRJS%QEK]EVWEKLE^E RIX 0³VNÇO SPZEWWE IP LSRPETYROSR &HEXOI^IP³WM 8«N³OS^XEX¾ROEX

WWW.MAGYARSAGHAZA.NET

F_BIV_magyar.indd 200x292mm MH NONIVFigyelo hirdetes.indd 1

2022. 2022. 05. 05. 24. 23. 14:54 10:19