KLÍMAVÁLTOZÁS Növényi alapú húshelyettesítők – Elment az étvágy

MARTHA STEWART NEVES TELEVÍZIÓS SZEMÉLYISÉG EGY REKLÁMBAN. A HIRTELEN ÉRDEKLŐDÉST NAGY KIÁBRÁNDULÁS KÖVETTE

KLÍMAVÁLTOZÁS | Tavaly az USA-ban és Nagy-Britanniában is zuhantak a növényi alapú húshelyettesítők eladásai az előző esztendei fellendülést követően. Azonban korai lenne még leírni a szektort; a konszolidáció és a további fejlesztések révén öt év múlva 8 milliárd dolláros piac jöhet létre. NÖVÉNYI ALAPÚ HÚSHELYETTESÍTŐK –

ELMENT AZ ÉTVÁGY

A pandémia előtti utolsó békeév, 2019 egyik nagy és nem csak tőkepiaci szenzációja volt a kaliforniai Beyond Meat tőzsdei debütálása. Azt jelezte, hogy kiugró kereslet van a növényi alapú húshelyettesítőkre, hogy a fejlett országokban széles körben terjedhet el a környezettudatos táplálkozás, az átállás a vegetáriánus, vegán étrendre. A fenti termékek forgalma 2020-ban 46 százalékkal nőtt az Egyesült Államokban, szárnyalt a pandémia alatt, majd tavaly hatalmas meglepetésre fél százalékkal csökkent az előző esztendőhöz képest.

NAGY VOLT A FELHAJTÁS

Elemzői vélemények szerint arról lehet szó, hogy a nagy felhajtás miatt rengetegen kipróbálták az újfajta étkezési lehetőségeket, majd szépen visszatértek a hagyományos étrendhez. Az iparág szereplőit ez sokként érte, hiszen azért fektettek be dollármilliárdokat a szektorba, mert arra számítottak, hogy a klímavédelmi eszmék globális elterjedése beláthatatlan növekedési távlatokat nyit majd meg előttük. A húsipar, az állattenyésztés a globális szén-dioxid-kibocsátás nagyjából 15 százalékát adja, a „mentsük meg a bolygót” ideológia kedvelői így gyorsan és kényelmesen nyugtathatják meg a lelkiismeretüket, ha kevesebb húst fogyasztanak és van megfelelő alternatíva. A szép remények azonban tavaly szertefoszlottak, amit az is jól mutat, hogy a Beyond Meat árfolyama mélyrepülésbe kezdett, egykor 15 milliárd dollár feletti kapitalizációja 4 milliárd alá süllyedt. Három okot szokás emlegetni. Az egyik az íz kérdése. A hagyományos étrendet kedvelők kipróbálták ugyan a növényi alapú helyettesítőt, de minden molekuláris biológiai és biokémiai erőfeszítés dacára az nem adja, nyilván nem is adhatja vissza egy rare marhasteak ízvilágát. A másik tényező az ár. A kezdeti lelkesedés, az új termékvilág iránti érdeklődés megcsappanásával egyre fontosabb lett, hogy ezek a készítmények nem az olcsó kategóriába tartoznak.

Egy további szempont, hogy a növényi alapú húshelyettesítők előállítása meglehetősen bonyolult folyamat, sok alkotóelemből készítik el ezeket az ételeket. A fogyasztók számára ez riasztó lehet, hiszen az „egészséges életmód” varázsigéje abba az irányba tereli őket, hogy lehetőleg a minél kevesebb adalékanyagot, öszszetevőt tartalmazó produktumokat keressék. A húshelyettesítők előállításához

azonban, mint említettük, számos alapanyagot használnak fel: proteineket, amelyeket többek között szójából, borsófélékből, gombából, burgonyából nyernek ki; aztán növényi alapú színezőanyagokat, különböző állagjavító növényi olajokat, tojásfehérjéből vagy növényi rostokból készített kötőanyagokat, hozzáadott vitaminokat és ízesítőanyagokat. A Changing Tastes nevű amerikai tanácsadó cég háromezer fős felmérésében a válaszadók 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a jövőben nem kíván növényi alapú húshelyettesítőket fogyasztani, holott 39 százalék mondta azt is, hogy csökkenteni szeretné húsfogyasztását.

CIKLUSKÉRDÉS

A termékcsoportot azonban egyelőre nem írják le a szektor szereplői, óvatos optimizmussal tekintenek a jövőbe. Ennek hátterében az úgynevezett Gartner-ciklus (Gartner hype cycle) áll. Az amerikai Gartner tanácsadó cég által megfigyelt és leírt jelenség, hogy amikor berobban a köztudatba valamilyen újítás, egy öt részre osztható folyamat játszódik le. A technológiai bevezetés után a nagy várakozások miatt megugrik a kereslet, mindenki kíváncsi az újdonságra. Ezt követi a csalódás időszaka (például a műhús nem olyan, mint az igazi). Azután egy konszolidációs folyamat jön, melynek során az ágazat szereplői közül sokan tönkremennek, a tőkeerősek felvásárolják a kisebb cégeket és folytatják a termékek fejlesztését. Végül pedig elkezdődik a fogyasztók igényeihez hozzáigazított végtermék általánosan elfogadottá válása. Számos példát lehetne erre felhozni, a mobiltelefonoktól kezdve a mesterséges intelligencián keresztül az elektromos autókig. Ennek alapján a növényi alapú húshelyettesítők esetében most a kiábrándulásnál tartunk. Ha helytálló az elmélet, akkor számíthatunk a konszolidációs fázisra – startupok mennek majd csődbe és/vagy felvásárolják azokat a nagyobb iparági szereplők.

VAN REMÉNY

A klímával kapcsolatos aggodalmak a jövőben várhatóan csak tovább erősödnek – a világ népessége az előrejelzések szerint 2050-ig további kétmilliárd fővel növekszik. A szektor szereplői tavaly 3 milliárd dolláros beruházást hajtottak végre, ez 74 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. Az ágazatba már a nagyágyúk is beszálltak. A Nestlé például arra számít, hogy a következő öt esztendőben 8 milliárdosra duzzad a piac, évi 20 százalékos bővülést várnak. Hasonló ütemet jelez előre az Unilever is, amely 85 millió dolláros együttműködési megállapodást kötött a holland Wageningen University élelmiszeripari kutatóintézetével – vagyis elkezdődött az előbb említett ciklus termékfejlesztési fázisa, jöhetnek például a 3D-s nyomtatással előállított húspótlók. A nagyok beszállása egyben azt is jelenti, hogy a szinte felmérhetetlen marketingerejüket is be fogják dobni az eladások növelése érdekében. Ez javítja majd a saját imázsukat is, hiszen alternatívákat kínálnak a környezetszennyező húsiparral szemben.

ETHAN BROWN (KÖZÉPEN), A BEYOND MEAT VEZÉRIGAZGATÓJA. A STARTUPOK UTÁN JÖNNEK A MULTIK

D. GY.