WEBPIAC Kissé lefagytak

WEBPIAC | Tavaly decemberben lassabb ütemben nőtt az online kiskereskedelmi piac, mint 2020 utolsó hónapjában. A novemberi egyszázalékos bővülésnél egy kicsit jobb volt az eredmény, de az eddig megszokottnál messze gyengébb. A vásárlók a nyitott boltokat preferálták. KISSÉ LEFAGYTAK

A múlt év decemberének adatai alapján lassan kijelenthető, hogy a webes áruházak 2020–21-es megtáltosodása csak időleges volt, és annak köszönhető, hogy a hagyományos boltok akkor több hónapig zárva tartottak, így a fogyasztók jobb híján az interneten keresztül szerezték be a napi és a tartós fogyasztási cikkeket. De a jelek szerint annyira nem szeretik ezt az értékesítési csatornát, mint ahogy a bővülési ütemből látszott.

A tavaly decemberi számok szebb képet festettek a csúfos novemberi stagnálás után, de év/év alapon az utolsó hónap mindössze 11 százalékos növekedést hozott, szemben az egy esztendővel korábbi 40 százalék feletti volumenerősödéssel. (Értékben a harmadára esett a gyarapodás üteme 2021 azonos időszakához képest.) Mindez azért meglepő, mert a december évek óta megtolja a webes eladást, pandémia sem kellett hozzá 2019 előtt. Most azonban valami történt.

GYENGÜLÉS

Ha a folyó árat nézzük, akkor az adatok még rosszabbak. A korábbi évek utolsó hónapjában rendre az éves átlag 11 százalékát meghaladó volt az online piac részaránya a teljes kiskereskedelemben, 2021 decemberében azonban messze nem érte el ezt a szintet. A folyó áras bővülés mindössze 4 százalékos volt. Igaz, a november is csak 1 százalékot hozott, annak ellenére, hogy a fekete péntek elvileg ekkor élesedett. A blokkk.com kereskedelmi szakportál számításai alapján az üzemanyag nélküli teljes kiskereskedelmi forgalomból most 11,2 százalék erejéig részesedett a webes értékesítés az egész évet tekintve, míg tavalyelőtt 10 százalék körüli volt az arány.

ITTHON

Hozzá kell tenni, hogy a régióban Magyarország korántsem számít nagy online piacnak. A csehek és a szlovákok is szívesebben használják ezt a

csatornát, nem beszélve Nyugat-Európáról. Ám az is igaz, hogy a webes eladásnak a fejlett gazdaságokban szintén vannak korlátai. Az arány 25-30 százalékos a teljes forgalmat tekintve. Ennél nem megy feljebb.

Van még nálunk 15-20 százaléknyi bővülési lehetőség, ami azt jelenti, hogy a következő időszakban itthon is egyre több kis és közepes internetes cég jelenik majd meg a piacon. Kérdés persze, hogy aktivizálja vagy elkedvetleníti a vevőket a várható nagy tolongás.

A RÉGIÓBAN

Az adatokból jól számolható, hogy a magyar piacban több a potenciál, mint a szlovákban, a csehben s különösen a németben. Nálunk már csak Lengyelország vonzóbb ezen a területen. Nem véletlenül, hiszen ott is rendkívül erős a hagyományos kiskereskedelem. A kelet-európai régióra fókuszálást ösztönzi a Frisbo is, amely elsősorban raktárszolgáltatásokat nyújt azon webes szereplőknek (főleg a kicsiknek és a közepeseknek), amelyek hajlandók globálisan kezelni térségünket, s kilépni a saját komfortzónájukból az exportpiacokra. Bogdan Colceriu, a cég vezérigazgatója szerint egyébként csak az a netes vállalat lehet hosszabb távon sikeres, amelyik képes külföldön is terjeszkedni, megismerni más piacokat, s vannak helyi szinten raktárbázisai. Innen lehet továbblépni a nagy falatnak számító nyugat-európai piacokra.

TRADÍCIÓ

Mindez persze nem segít azon, hogy itthon és általában a régióban lassabban bővül az online szegmens, mint nyugatabbra. A helyzet az, hogy térségünk fogyasztói is jól ismerik, szeretik az internetes vásárlás adta kényelmet, ám szívesebben mennek a boltba megtapogatni az árut, mint egy képernyőn megnézni és megrendelni. Az egyes tartós fogyasztási cikkeknél (az infláción kívül) hatalmas árszintváltozás történt. Egy évtizeddel ezelőtt például az átlagfizetések kevesebb mint harmadáért is lehetett kapni mosógépet, most azonban a középkategória ára is meghaladja az átlagos jövedelem harmadát. Ilyen kiadást logikusan a vastagabb pénztárcájúak is csak úgy hajlandók megejteni, ha előbb elmennek a boltba és megtapogatják a készüléket. Nagyjából ezt a szemléletet lehet végigkövetni a teljes webes piacon. Ráadásul az áruszállítás, a termékbiztosítások, a garanciák közel sem olyan jók, mint azt feltételeznénk. Az árucikkek sok szor késnek, hibásan érkeznek meg, ami jelentős többletmunkát adhat a fogyasztónak (az áru lefotózása, jegyzőkönyv kitöltése, a visszaküldés intézése, várakozás etc.). Ezt senki sem szereti végigcsinálni, pláne nem nagy értékű produktumoknál, s főként ünnepek előtt.

A WEBKÖLTÉSEK ARÁNYA (milliárd forint)

Teljes forgalom Ebből web Web/bolt arány (százalék) 2019 10 349 765 7,4 2020 10 948 1111 10,1 2021 11 869 1333 11,2

Forrás: blokkk.com

ÁTALAKULÁS ELŐTT

Ezek az egyszerűnek látszó problémák Kelet-Európában komoly növekedési gátjai az online értékesítésnek, és egyáltalán nem biztos, hogy a szállítók iránti bizalom belátható időn belül megváltozik. Vagy amikor mégis, addigra teljesen új helyzet áll elő. Az EU ugyanis most vizsgálja, miként lehetne olyan keretek közé szorítani az úgynevezett platformfoglalkoztatást, mint a hagyományos munkavállalást. A futárok, a taxisok egy része, valamint több „ezermester” ilyen platformos alkalmazásban működik. Van a szolgáltató cég, a munkavégző és végül a megrendelő. Utóbbi egy internetes felületen megrendeli a szolgáltatást, a vállalat pedig egy online platformon egy algoritmus segítségével kiszignálja a munkát annak a szakembernek, aki (egy profillal) tagja ennek a platformnak. (A profil fontos, része a rendszernek. Ez mutatja, milyen szakember a gazdája. Ha túl sok a panasz, túl sok munkát mond vissza, inthet a következő melóknak.) A munkavégző jellemzően önálló vállalkozó, nincs se szabadsága, se betegszabija, semmilyen szociális háló nem védi (a profilját) az algoritmusokkal szemben. Spanyolországban azt találták ki, hogy a futárokat tereljék be a bejelentett alkalmazotti körbe minimálbérrel, ami az első lépés lehet az EU-ban a platformfoglalkoztatás átalakításához. Ha nem sikerül dűlőre jutnia a munkavállalói és a munkaadói oldalnak ezen a területen, az Európai Bizottság jogszabályokat dolgoz ki a megoldáshoz. Ez pedig nyilvánvalóan teljesen új helyzetet teremthet a piacon, magyarán a webes értékesítés (amely sok helyen nem is nyereséges, még a jelenlegi szabályokkal együtt sem) jelentősen megdrágul. Ez pedig azt jelenti, hogy elveszti a varázsát, miszerint olcsóbb, kényelmes, nem kell kimozdulni otthonról. Tehát mire a kelet-európaiak is elkezdenék végre nagy arányban kihasználni az online eladás nyújtotta előnyöket, eljuthatunk odáig, hogy másként lesz rájuk szükség, mert megdrágítják a háztartási árubeszerzést.

HŐNYI GYULA