Figyelő 2022-25

Ü Z L E T I

H E T I L A P

A HÁBORÚS INFLÁCIÓTÓL

RETTEG A VILÁG

MEGTELTEK A TERMÁLFÜRDŐK

PARLAMENTI FRAKCIÓK TÁMOGATÁSA

MEGHÚZNÁK A NADRÁGSZÍJAT SÉTÁLÓUTCÁS TERVEK A FŐVÁROSBAN

TÖBB MINT BIZTATÓ SZEZONKEZDÉS MEDVE PIAC AMERIKÁBAN

BESZÁLLÁSI DILEMMÁK

KOCKÁZATOK ÉS MELLÉKHATÁSOK

25. SZÁM | 2022. JÚNIUS 23–29.

ÁRA: 895 FT

F_BI-Inflacio.indd 1

2022. 06. 21. 15:33

KERESSE

AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL

F_BII-mandiner.indd II

2022. 06. 21. 15:24

| TARTALOM |

4 A HÉT HÍREI 6 NAGYTOTÁL 9 INFOGRAFIKA

PUBLICISZTIKA

8 SZAJLAI CSABA Verseny és képesség

CÍMLAPON

10 RECESSZIÓS VESZÉLYEK Fájni fog az infláció letörése

20

Megnyirbálnák a frakciópénzeket

Várhatóan lapzártánk után nyújtja be a Fidesz és a KDNP frakcióvezetője azt a jogszabálymódosítási javaslatát, amely jelentősen átszabná az országgyűlési képviselőcsoportok költségvetési támogatásának a rendszerét. Az ellenzéki felzúdulás garantált, hiszen a baloldal ebben a ciklusban hárommilliárd forintot bukna az előterjesztés elfogadásával.

22

Zárt láncú alsó rakpart és Lánchíd

A Fővárosi Önkormányzat célja, hogy 2023-tól a pesti alsó rakpart egy szakaszát korzóvá alakítsa, s az ugyanebben az évben átadott, megújult Lánchídról is kitiltanák az autókat.

A szakmai szervezetek és a vállalkozók ellenzik a terveket.

26

Erős szezonra számítanak a zöldfürdők

Jelentős fejlesztésekben és erős szezonban reménykednek a Kelet-magyarországi Zöld Gyógyfürdő Hálózat kezdeményezői. A szezon mind a hat helyen kiválóan indult, volt, amelynek a forgalma az idei év első öt hónapjában meghaladta a járvány előtti utolsó év jegyeladásait. A fejlesztésekre nominalizált 150 milliárd forintos forrás pályázati kiírás azonban egyelőre várat magára. Ez némi bizonytalanságot okoz a termálvízre építő vállalkozásoknak.

50

Még korai beszállni

Húsz százalékkal csökkent a vezető amerikai tőzsdemutató, az S&P 500 index értéke az év eleji csúcsról. Bár van, aki már a vételi beszállópontokat vizsgálja, akár még egy hasonló méretű esésre is be kell rendezkedni.

Címlap: Mikalai Manyshau, Getty Images

GAZDASÁG ÉS POLITIKA

14 FORDULAT Mégis elutasítjuk a globális minimumadót

16 CSÖKKENŐ DEFICIT Fókuszban a hiány lefaragása

17 REZSICSÖKKENTÉS A mikrocégeknek 18 20 22 24

marad az olcsó energia VILLAMOS ENERGIA Hálózati reform PARLAMENTI DÖMPING Megnyirbálnák a frakciópénzeket BUDAPESTI TERVEK Zárt láncú alsó rakpart és Lánchíd KORMÁNYRENDELET Támogatás a pártalapítványoknak

CÉGVILÁG

26 TERMÁL Erős szezonra számítanak a zöldfürdők

30 SKYGUARD Innovatív biztonság 32 DERVALICS ÁKOS Fenntarthatóság az EU-ban

34 VÁRAKOZÁSOK Rövidesen vége

a csiphiánynak?

36 STARTUP Társadalmilag hasznos programok 38 VENDÉGLÁTÓIPAR Már lenne igény a szabad fogyasztásra

TŐZSDE

50 MEDVE PIAC Még korai beszállni 52 TŐKEPIACOK Tragikus évük van a fedezeti alapoknak

GEOPOLITIKA

54 UKRÁN HELYZET Fordulathoz ért a háború 56 HÁBORÚ Elon Musk műholdjai segítik Ukrajnát

58 ÁLLAM ÉS GAZDASÁG Fordulóponthoz

érkezett a gazdaságpolitikai gondolkodás

RÉGIÓ

60 PRÁGAI IRÁNYVÁLTÁS Új kormányzó, új jegybanki kamatpolitika 62 ÁRSAPKÁRA VÁRVA Élesített töltőpisztolyok

64 MÁR NINCS CÉLDÁTUM BUKARESTBEN Egyre távolabb az eurótól

65 BALOLDALI ELKÉPZELÉSEK Visszaküldenék Szlovéniát az el nem kötelezett országok közé 66 RENDSZERHIBÁK Áramra pazarolt szerb milliárdok 67 VISSZA A KÁLYHÁHOZ Nehéz tél vár Ukrajnára 68 PÁROS INTERJÚ A külhoni magyarság felvidéki lobbistája Amerikában

70 RÉGIÓS HÍREK

SKYNET

72 EGY GOOGLE-BOTRÁNY NYOMÁBAN Öntudatra ébredhetnek a gépek?

CAPPUCCINO

74 ÖTVÖS ZSUZSANNA

40 TÁMOGATOTT HITELKONSTRUKCIÓ

TÁRSADALOM

SZEMÉLYI HÍREK

41 VÁLTOZÁSOK A CÉGVILÁGBAN

a gyerekekkel?

78 MAJOMHIMLŐ Csaknem 1600 eset Európában

PÉNZ BESZÉL

SPORT

Folytatódik a Széchenyi Kártya Program

42 CSÁKI FERENC Lendületben a faktorpiac 44 KAMATSTOP Maradnak a könnyítések 46 PÉNZFORGALOM Visszatért a lendület 48 INTÉZMÉNYI BEFEKTETŐI SZEKTOR Állják a vihart

76 NEVELÉS Tizenegy hét szünet – Mi legyen

79 FÉRFIKÉZILABDA Tovább kergetik a BL-álmokat Veszprémben

AJÁNLÓ

82 FESZTIVÁL FESZTIVÁL HÁTÁN

LXV. évfolyam Főszerkesztő: Deák Bálint Főszerkesztő-helyettesek: Barát Mihály, Szajlai Csaba Főmunkatársak: Helmeczi Zoltán, Tóth Balázs Olvasó szerkesztő: Friedrich Csaba Rovatvezetők: Dózsa György, Halaska Gábor, Hőnyi Gyula, Lengyel Gabriella, Moszkovits János, Pindroch Tamás, Szigeti Hajni Képszerkesztő: Somogyi Nóra Online képszerkesztő: Wanger Alexandra Vezető tervezőszerkesztő: Babay Zsolt Tervezőszerkesztők: Hajnal Anna, Leszt Kata, Soproni Béla Korrektor: Baross Gábor Szerkesztőségi titkár: Szebényi Katalin, telefon: (1) 489-11-28 E-mail: szerkesztoseg@figyelo.hu Internet: www.figyelo.hu Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt., 1082 Budapest, Üllői út 48. | Felelős kiadó: Kálmán Erika elnök-vezérigazgató | Terjesztés: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu; telefon 06-46/998-800 | Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt., Nyomda | Címe: 6729 Szeged, Szabadkai út 20. | Felelős vezető: Szabady Balázs nyomda üzletág igazgató | HU ISSN 0015-086X | Árusításos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfi ze tés ben ter jes z ti a Magyar Posta és a MédiaLOG–DMHM Zrt. Előfi zethető: a lapcentrum.hu oldalon és az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen, illetve a 06-46/998-800 telefonszámon.

Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: telefon: 06-46/998-800, e-mail: hirlapelofi zetes@posta.hu. A Figyelő kiadványban megjelent minden szerzői mű (cikk, fotó, táblázat, grafika) a nyilvánosság számára a sajtóban csak a kiadó előzetes írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével tehető hozzáférhetővé, illetve többszörözhető. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül.

2022/25 FIGYELŐ | 3

F_03_tartalom1.indd 3

2022. 06. 21. 17:21

| A HÉT HÍREI |

Vasárnap este válságtanácskozást tartottak Bécsben az osztrák kormány illetékesei, miután napok óta a megrendelt gázmennyiség felét szállította csak a Gazprom. Úgy döntöttek, hogy újranyitják a Graz melletti, 2020-ban bezárt mellachi szénbányát, illetve a stájerországi szénerőművet.

Közben megkezdődött az ország eddigi legnagyobb naperőművének építése az osztrák–magyar határ közelében.

ÚJRANYITNAK AZ OSZTRÁK SZÉNBÁNYÁK NÉPSZERŰ AZ ONLINE ADÓÜGYINTÉZÉS

FOLYTATÓDIK A „RYANAIR-SZTORI”

Tömegesen mondják le a jegyvásárlásokat az extraprofitadót áthárítani próbáló légitársaságnál, Ryanairnél – tudta meg a Magyar Nemzet. Ennek oka: az utasok nem vállalják át az extraprofit adóját a cégtől. Mint ismert, a kormány által bevezetett extraprofitadót a Ryanair továbbhárította az utasokra és visszamenőleg is mindenkire ráterhelt 3900 forintot (10 eurót). Válaszul a kormány vizsgálatot kezdeményezett a cég ellen. A Ryanair vezérigazgatója, Michael O’Leary „ostobaságnak” és „útszéli rablásnak” titulálta az új közterhet.

Nagy Márton gazdasági miniszter válaszában közölte: „Nem értjük a kettős mércét. Ha a Ryanair egy ugyanilyen adót például Németországban, Hollandiában, Svédországban és Franciaországban gond nélkül, jogkövető módon befizet – és ezzel kapcsolatban semmilyen problémát nem jelez –, miért épp a magyar eljárással akad gondja.” A miniszter azt is hozzátette: jó lenne, ha a híresen utasellenes szabályokat bevezető Ryanair az utaspanaszokra reagálna ilyen gyorsan.

Az internetes adóügyintézés magasan vezeti a népszerűségi listát, az idén csaknem 1,3 millióan ajánlották fel így az adójuk egy százalékát egyházaknak, civil szervezeteknek – tájékoztatott Tállai András. A Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára elmondta, hogy az idei esztendőben a tavalyinál 100 ezerrel több egy százalékról rendelkező nyilatkozat érkezett online. A civil szervezetek és az egyházak az idén még több pénzhez juthatnak, hiszen évről évre egyre több a felajánlás összege, 2020-ban 40,7 milliárd forint sorsáról dönthettek az adófizetők, tavaly 43 milliárdról, az idén pedig csaknem 50 milliárdról – ismertette. Az államtitkár szerint a családi adó-visszatérítés nemcsak azért példaértékű, mert 685 milliárd forintot hagyott a gyermekes szülőknél, hanem az egyszázalékos felajánlások kezelése miatt is. A civil szervezeteknek és az egyházaknak nagy segítséget jelent, hogy a háború és szankciók okozta válságban számolhatnak a családi adó-visszatérítés miatt kieső egy százalékokkal, azt ugyanis a kormány költségvetési támogatásként visszapótolja – tette hozzá.

A HÉT 39.

SZÁMA

– ezen a helyen áll Magyarország a svájci IMD versenyképesség-kutató intézet rangsorában; három pozíciót ugrott előre az egy évvel ezelőtti teljesítményhez képest – közölte Facebookbejegyzésében Varga Mihály pénzügyminiszter. A Nemzeti Versenyképességi Tanács 2017-ben kezdte meg munkáját. Az első évben hazánk az 52. volt, azóta 13 helyet javított. A visegrádi államok közül megelőzzük Szlovákiát és Lengyelországot is. (Publicisztika a 8. oldalon)

4 | FIGYELŐ 2022/25

F_04-05-Hirek.indd 4

2022. 06. 21. 17:19

| A HÉT HÍREI |

A HÉT – Winston Churchill brit IDÉZETE politikus, miniszterelnök. . „Ne pazarold el a lehetőséget, amit egy jó kis válság a kezedbe ad!”

TÁMOGATJA AZ ÁLLAM AZ AUDI-FEJLESZTÉST

Megkezdődik a győri telephely felkészítése egy teljesen új motorcsalád, a MEB Eco elektromotorok gyártására – jelentette be Alfons Dintner.

Az Audi Hungaria Zrt. igazgatóságának elnöke elmondta, a beruházás 500 munkahelyet hoz létre Győrben. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közölte, hogy az invesztíció 120 milliárd forintból valósul meg, amelyhez az állam 8,5 milliárdos támogatást biztosít.

RECESSZIÓT JÓSOL A NÉMET BANKVEZÉR

FOTÓK: REUTERS; PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK; EUROPRESS/AFP; FIGYELŐ-ARCHÍV

Christian Sewing, a Deutsche Bank vezérigazgatója szerint Európában és az Egyesült Államokban nagy a valószínűsége a recessziónak, mivel a központi bankok kénytelenek agresszív monetáris szigorítást végrehajtani az infláció leküzdése érdekében. „Egy dolog világos: ha hirtelen leáll az orosz gázszállítás, akkor sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy a recesszió hamarabb bekövetkezik. Ez nem kétséges” – mondta Sewing a CNBC-nek adott exkluzív interjúban.

Szerinte a recesszió valószínűsége Németországban és Európában 2023-ban vagy az azt követő évben nagyobb, mint bármikor korábban, és ez nemcsak a háború hatása, hanem az elszálló infláció és az emiatt szigorító jegybanki politika következménye. Az ellátási láncokat a járvány után újraéledő kereslet és a koronavírus terjedése elleni intézkedések visszatérése is megakasztotta, különösen Kínában. „Küzdenünk kell az infláció ellen, mert a pénzromlás a legnagyobb méreg a gazdaság számára” – húzta alá.

MINIMÁLBÉR-EMELÉS: NINCS EGYSÉGES ÁLLÁSPONT

Nem tükröz egységes szakszervezeti álláspontot a sajtóban megjelent 8–12 százalékos jövő évi minimálbér-emelési javaslat – közölte a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A szervezet felelősségteljesen csak őszre, az év nagy részének a konkrét gazdasági mutatói ismeretében alakítja ki a reálkeresetek megtartásához szükséges megalapozott követelését – olvasható a szövetség közleményében.

VÁLIK A GOOGLE TÁRSALAPÍTÓJA

A világ hetedik leggazdagabb emberének a második házassága is zátonyra futott: Sergey Brin, a 93 milliárd dolláros vagyonnal büszkélkedő Google-alapító alig négy év után válik ügyvéd és vállalkozó feleségétől, Nicole Shanahantől. A 48 éves Brin kibékíthetetlen ellentétekre hivatkozva adta be a válási papírokat.

Shanahan és Brin kapcsolata 2015-ben kezdődött, majd 2018. november 7-én egy visszafogott ceremónia keretében házasodtak össze. A párnak egy közös gyermeke született, és a bírósági beadványok szerint tavaly december 15-e óta élnek külön.

2022/25 FIGYELŐ | 5

F_04-05-Hirek.indd 5

2022. 06. 21. 17:19

FOTÓ: FRANÇOIS-XAVIER MARIT, EUROPRESS/AFP

Kalmár Ákos az úszó-világbajnokság 800 méteres gyorsúszáselőfutamában, a budapesti Duna Arénában. Eredetileg május második felében rendezték volna meg a múlt esztendőről ez évre halasztott viadalt, Fukuokában. A japán szervezők azonban a világjárványra való hivatkozással inkább jövő júliusban kívánták megrendezni a versenyt. Tekintettel arra, hogy több ezer sportoló kezdte meg úgy a felkészülését, hogy az idén vb-n is rajthoz áll, a japánok döntése óriási csalódást okozott. A Nemzetközi Úszószövetség mindent elkövetett, hogy megfelelő alternatívát kínáljon – így született meg a megállapodás a budapesti vbről. Ugyanakkor ez nem érinti a 2027-es világbajnokságot – azt remélhetőleg a tervezett időben rendezheti meg Magyarország, s ez a viadal akkor egyben olimpiai kvalifikációs vb is lesz – áll a Magyar Úszó Szövetség közleményében.

NAGYTOTÁL

F_06-07_nagytotal.indd 6

2022. 06. 21. 17:05

F_06-07_nagytotal.indd 7

2022. 06. 21. 17:05

| PUBLICISZTIKA |

VERSENY ÉS KÉPESSÉG

SZAJLAI CSABA FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES

Több mint egy évtizede nem látott helyezésbe „emelkedett” Magyarország versenyképessége a svájci IMD intézet friss rangsora szerint, ráadásul a két évvel ezelőtti állapothoz képest nyolc pozícióval kerültünk feljebb. Miután a magyar gazdaság régi, neuralgikus pontja a versenyképesség javítása, az IMD szóban forgó bizonyítványa – az adatok gyűjtése akkor történt, amikor Magyarország igyekezett kilábalni a koronavírus okozta sokkból – a legjobbkor jött. Hiszen a jelenlegi, 39. státuszunk – több mint hatvan ország szerepel a listán – azt is jelenti, hogy hazánk versenyképessége válságálló módon javult, és a folyamatos előrelépés is bizakodásra ad okot.

Ha még alaposabban elemezzük a rangsort, az is kiderül belőle, hogy a V4-ek körében a gazdasági eredmények tekintetében Magyarország vezet. Az elmúlt időszakokban ennyire jó eredményt egyszer sem ért még el hazánk, a csehek ugyanis mindig leköröztek bennünket. Külön említést érdemel, hogy a 63 vizsgált állam közül hazánk helyezése javult a legnagyobb mértékben, miközben Románia és Lengyelország is rontott a magáén. Persze jegyezzük meg, hogy az IMD összefoglalója – csakúgy, mint más versenyképességi lista – szubjektív, hiszen a mintában szereplő száz vállalat vezetőinek a véleménye alapján készült, a statisztikai adatok közül pedig több is 2019 előtti szám. Ettől függetlenül a más országokkal történő összehasonlítás nagyjából objektív képet nyújt a helyzetről.

Miközben a gazdaságpolitikai döntéshozók jogosan örülhetnek az alpesi köztársaságból érkező tanúsítványnak, addig a gyenge pontokra is fókuszálni kell. Tudniillik nálunk problémát okoz az export „tudástartalma”, a gyenge nyelvtudás vagy éppen az egészségügyi rendszer. A feladat adott: ezeknek

A V4-ek körében a gazdasági eredmények tekintetében Magyarország vezet.

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

az „erőtlen” területeknek a megerősítésével ugyanis a versenyképességet is tovább lehetne javítani.

Akárhogyan is, nem volt hiábavaló a Versenyképességi Tanács és a Magyar Nemzeti Bank elmúlt években végzett munkája: az IMD rangsora szerint alátámasztást kapott a kormány adócsökkentési politikája, valamint a munkaalapú társadalom kapcsán hozott döntések, nem beszélve a szakképzési rendszer átalakításáról.

Ugyanakkor a 39. helyezéssel még nem lehetünk elégedettek. Van ennél feljebb is.

8 | FIGYELŐ 2022/25

F_08_Szerintem.indd 8

2022. 06. 21. 17:06

| SZÁMLÁLÓ |

VISSZATÉRT A GYORS NÖVEKEDÉS A KÁRTYÁS FIZETÉSI FORGALOMBAN

3FL^TS O·Q FQFPZQY F_ NIJN ­[ JQX÷ SJL^JIJ F GFSPP¥WY^¥X ƻ_JY­XN KTWLFQTR X_JRUTSYO¥G·Q F GJQKºQIN [¥X¥WQ¥XTP ­WY­PJ SFL^O¥G·Q JL^MFWRFI¥[FQ S÷YY F PÀQKºQINJP­ UJINL YºGG RNSY R¥XK­Q X_JWJX­WJ ZLWTYY F R¾QY ­[SJP Ɠ F O¥W[¥S^ MFWRFINP MZQQ¥RF ¥QYFQ NLJSHXFP ­WNSYJYY Ɠ F_TSTX NI÷X_FP¥[FQ ºXX_J[JY[J +NL^JQJRWJ R­QY· F RTGNQY¥WH¥X ƻ_JY­XJP WJSIP±[ÀQN ÀYJRď KJOQ÷I­XJ NX RNSI F YWFS_FPHN·P X_¥RF RNSI F_ ­WY­PJ YºGG RNSY P­Y ­X K­QX_JWJX­WJ ZLWTYY JL^JYQJS ­[ FQFYY '¥W F GJY­YN P¥WY^¥P X_¥RF S÷ F_ NYYMTS PNGTHX¥YTYY MNYJQPJWJYYJQ JQQ¥YTYY UQFX_YNPTP X_¥RF NXR­Y G÷[JS F_ RNQQN·X X_NSY FQFYY O¥W RNPº_GJS QFXXFS ZL^FS IJ KTL^SFP F_ TWX_¥LGFS RďPºI÷ &92 JP NX

& '&300 79> 8 ; 8 71 8. +47,&142 &1&0:1 8& 2NQQN¥WI KTWNSY

'JQKºQIºS

0ÀQKºQIºS

2018

2019

2020

2021

2022

1 171,3 169,7

1 424,4 222,1

1 750,7 292,8

1 956,8 256,4

2 606,2 401,1

&ITYY ­[ JQX÷ SJL^JI­GJS

& 2&,>&7478? ,43 0.'4(8 9499 '&300 79> 0 8? 2& & 24'.19 7( 8 ; 8 71 840 79 0* 2NQQN¥WI KTWNSY

. 61,8

2NQQN¥WI IFWFG

.. 68,3

1,16

1,19

1,26

290,8

'JQ ­X PÀQKºQIºS SJL^JI­[JSP­SY

1,29

268,8

.

1,29

8,66

206,6

Hitelkártya

1,31

8,64

.;

149,8

8,34

..

7,99

113,8 104,8

7,72

.; . ...

Betéti kártya

97,3

7,61

...

&ITYY ­[ JQX÷ SJL^JI­SJP [­L­S

& 2&,>&7478? ,43 2Ď0 )ö &92 *0 8? 2&

5020

5045

5063

5024

4974

4863

&ITYY ­[ JQX÷ SJL^JI­SJP [­L­S

2022/25 FIGYELŐ | 9

F_09_Szamlalo.indd 9

2022. 06. 21. 17:06

| CÍMLAPON |

FÁJNI FOG AZ INFLÁCIÓ LETÖRÉSE

FOTÓ: GETTY IMAGES

RECESSZIÓS VESZÉLYEK | A világ nagy jegybankjai felébredtek végre, és kamatemelési sorozattal vették-veszik fel a küzdelmet az inflációval. Ennek azonban komoly növekedési áldozata lehet: lefékeződik a gazdasági bővülés, recessziós veszélyek közelednek.

10 | FIGYELŐ 2022/25

F_10-13-Cimlapsztori.indd 10

2022. 06. 21. 17:06

| CÍMLAPON |

A NÉMET ÉS AZ OLASZ 10 ÉVES ÁLLAMKÖTVÉNYEK HOZAMKÜLÖNBSÉGE 3,2 33,00 22,88 22,66 22,44 22,22 22,00 11,88 11,66 11,44 11,22 11,00 00,88 00,66 00,44 00,22 00,00

Több évtizedes csúcsra nőtt az infláció a fejlett világban. A központi bankok sokak szerint hibát követtek el, amikor túl sokáig tartották gazdaságélénkítő, ultralaza monetáris politikájukat. Ennek árát – valamint az orosz–ukrán háborúét – fizeti most meg a világgazdaság a magas inflációs szinttel. A talán legbefolyásosabb két jegybank, az amerikai Federal Reserve (Fed) és az Európai Központi Bank (EKB) egyaránt súlyos dilemmával szembesült. A Fed részéről a munkanélküliség növekedése, a gazdaság recesszióba sülylyedése a rizikó, ha túlságosan magasra emeli az irányadó kamatot. Az intézmény a 80-as évek óta nem látott kamatemelési ciklusba kezdett. Az EKB a monetáris szigorítással viszont azt kockáztatja, hogy kettészakad az eurózóna, s az eladósodottabb, déli tagállamok adósságspirálba keverednek, drágábban tudják megújítani tartozásukat (lásd grafikonunkat).

Százalékpont

2017

2018

Forrás: Federal Reserve Bank of St. Louis

2019

2020

2021

2022

amennyiben a hozamkülönbség 2 százalék fölé nő, az nagyon komoly problémát jelent a monetáris transzmisszió, a központi banki politika gyakorlati megvalósulása szempontjából. Az EKB attól tart, hogy újabb adósságválság alakul ki, ha szigorú kamatpolitikát folytat. Márpedig erre szükség lenne; 8,1 százalékról kellene lehozni az inflációt a jegybanki 2 százalékos célra. „Hirtelen megint mindenki az olasz államadóssággal foglalkozik. Az egész 2012-re emlékeztet engem” – kommentálta a helyzetet Gilles Moëc, a francia Axa Biztosító vezető közgazdásza. Kétségtelen: ahogy az EKB a szigor irányába fordul, az európai tőkepiacok újra előveszik „az olasz beteg” forgatókönyvet. Vannak azonban lényeges különbségek az akkori és a mostani helyzet között. Az egyik legfontosabb az, hogy nem csak a déli országok államadóssága nagy; a pandémia mentőprogramjai, valamint az orosz–ukrán háború hatásai miatt más tagállamoknál is megnőtt az adósságállomány. A legnagyobb bajban azonban nyilvánvalóan a déliek vannak. Az olasz GDP-arányos államadósság 150 százalékra hízott a tíz évvel ezelőtti 127-ről, a görög 185-re a 2012-es 162-ről.

Vannak azonban jó hírek is. Az egy évtizeddel korábbi európai adósságválsághoz képest a bankrendszer sokkal jobb állapotban van – köszönhetően a tőkemegfelelési mutatók azóta bevezetett szigorításának. Ezt az is mutatja, hogy a járvány által kiváltott recesszió nem járt bankcsődökkel. Segítséget jelent az is, hogy az EU 800 milliárd euró összegű helyreállítási alapot hozott létre – olcsó hitelek állnak rendelkezésre. Ez egyben azt is jelenti, hogy némiképp levet-

A „SPECIÁLIS ESZKÖZ”

Az EKB ennek szeretne elébe menni, amikor egy „speciális eszközt” készít elő a déliek megsegítésére. Ez viszont máris – holott még semmilyen részlet nem derült ki róla – kicsapta a biztosítékot az északiaknál. (Valószínűleg valamilyen kötvényvásárlási konstrukcióról van szó.) Christian Lindner német pénzügyminiszter és Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke zárt ajtók mögött tárgyalt a kérdésről, annyi azonban kiszivárgott: Lindner nem tart attól, hogy az euróövezeten belül az államkötvények hozama elnyílik egymástól. (A tízéves lejáratú német és olasz államkötvények hozamkülönbségének a növekedéséről lásd grafikonunkat.)

Lagarde ugyanakkor azt hangsúlyozta: ha a közös valutaövezet pénzpiacai fragmentálódnak, az jelentősen rombolja az eurózónába vetett bizalmat. Elemzői várakozások szerint az EKB július 21-én tartandó ülése után ismerteti az új program részleteit, júliusra várható az első kamatemelés is. Ignazio Visco, az olasz jegybank kormányzója úgy véli:

Görögország

A MEGUGRÓ ÁLLAMADÓSSÁGOT DRÁGÁBBAN KELL FINANSZÍROZNI

Olaszország Spanyolország Németország

’00

’01

’02

*Q÷WJOJQ_­X

’03

’04

’05

’06

’07

’08

’09

’10

’11

’12

’13

’14

’15

’16

’17

’18

’19

’20

’21

’22* ’23*

220 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0

+TWW¥X .2+

2022/25 FIGYELŐ | 11

F_10-13-Cimlapsztori.indd 11

2022. 06. 21. 17:06

| CÍMLAPON |

JAVÍTJÁK A LOGÓT AZ EKB FRANKFURTI SZÉKHÁZA ELŐTT. CSAK NEM AKARNAK VILÁGÍTANI AZ EURÓZÓNA CSILLAGAI

ték a terhet az EKB válláról, immár nem a központi banknak kell egymagában pénzügyileg kezelnie a krízist. Az uniós támogatás legnagyobb kedvezményezettje Olaszország, amely 200 milliárd eurót kap öt esztendő alatt (vagyis évente GDP-jének a 2,5 százalékát).

Paradox módon az is segít valamennyit, hogy a jelenlegi inflációs szint sokkal magasabb, mint a tíz évvel ezelőtti. Az adósságállományt ugyanis a nominális GDP-hez viszonyítják, amelyet viszont a pénzromlás felfúj – például az egyes kormányok több adót szednek be. A tartozás elinflálása persze kétélű fegyver. Mint ahogy könnyen azzá válhat az is, hogy egy kamatemelési ciklus megkezdésével egyidejűleg az eladósodott államokat kötvényvásárlásokkal támogatják.

Főleg egy olyan időszakban, amikor a jegybank hivatalosan leállította kötvényvásárlási programját, sőt – amerikai társintézményéhez hasonlóan – hamarosan elkezdi piacra dobni a nála felhalmozódott 1,7 ezer milliárd eurónyi állományt.

Elemzői becslések szerint az EKB az idén 200 milliárd eurót fordíthat az „új” kötvényvásárlási programra.

A FED ÉS A HÁROM FRONT

Az óceán túlpartján, az Egyesült Államokban is az árdrágulás a gazdaság központi problémája. Jay Powell, a Fed elnöke háromfrontos harcot vív. Egyrészt meg kell mérkőz350 300 200 150

GLOBÁLIS ENERGIA-ÁRINDEX

100

Pont Po nt 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 Forrás: IMF, Federal Reserve Bank of St. Louis

50 0

FOTÓ: DANIEL ROLAND, EUROPRESS/AFP

250

12 | FIGYELŐ 2022/25

F_10-13-Cimlapsztori.indd 12

2022. 06. 21. 17:06

| CÍMLAPON |

A 10 ÉVES AMERIKAI ÁLLAMKÖTVÉNY HOZAMÁNAK VÁLTOZÁSA

3,5 3,0

1,5

1,226

2,0

1,454

2,5 Százalék

nie a politikusokkal, hiszen novemberben időközi választásokat tartanak az USA-ban, és a negyvenéves csúcson álló infláció politikai téma lett. Másodikként a profi intézményi befektetők felé kell kommunikálnia – ez talán a könnyebb eset, ők értenek hozzá. Az átlagemberek meggyőzése a legnehezebb, nekik ugyanis fogalmuk sincs arról, mi történik – túl azon, hogy kénytelenek egyre többet fizetni a benzinkutaknál és a szupermarketekben. A gondokat tetézi, hogy felnőtt egy-két olyan generáció, amely a nagyon alacsony szintű inflációhoz szokott hozzá. Őket megdöbbenti a fogyasztói árak 8,6 százalékos növekedési üteme. Egy felmérés szerint az átlagamerikai egyéves távon 5,4, hároméves időszakot tekintve pedig 3,3 százalékos pénzromlásra számít. Ez azt jelenti, hogy elkezdtek kialakulni, rögzülni a háztartásokban az inflációs várakozások. Hiába mondják az elemzők, hogy a lakosság rossz előre jelző; ha az amerikai GDP kétharmadát adó belső fogyasztók inflációra számítanak, akkor abból könnyen lehet önbeteljesítő jóslat. Paul Volcker, a Fed egyik korábbi elnöke, aki a 70-es évek végén, a 80-as évek elején drákói, recessziót okozó kamatemelési sorozattal állította meg a drágulást, gyakran mondogatta: az infláció hajlamos arra, hogy elkezdje élni a saját életét. Ezzel az árnövekedési várakozások önbeteljesítő jóslat jellegére utalt.

A helyzet ilyen szempontból hasonló az akkorihoz – Powellnek is meg kell küzdenie a lakosság percepcióival. Márpedig ezek elég sötét képet mutatnak. Az inflációs szint gyorsan emelkedett a negyvenéves csúcsra, ami a ténylegesnél nagyobb bajt közvetít az emberek felé. Szerepet játszik ebben például az is, hogy az üzemanyagárak egy esztendő alatt 60 százalékkal nőttek – az ilyen „látványos” számok szintén torzítják a pénzromlás érzékelését, s további erős fogyasztói áremelkedési várakozást generálnak. A Pew Research felmérése szerint az amerikaiak 70 százaléka „nagyon nagy problémának” látja a drágulást, ez jelenleg minden mást megelőz. A társadalom megosztott. A republikánus érzelmű szavazók körében 84, a demokratáknál 57 százalék ez az arány. Ami érthető is, hiszen a novemberi időközi választások előtt a jobboldali, ellenzéki politikusok kommunikációjában nagy szerepet kap a gazdasági teljesítmény, a magas inflációs szint.

1,0 0,5 0,0

VI.

VII.

VIII.

Forrás: investing.com

IX. 2021

94,3

55,2 53,3 55,0 53,1

57,8

65,6 67,4

I.

II.

III. IV. 2022

V. VI.

150,4 131,9

64,7

XII.

Ebbe az irányba mutat Loretta Mester, a clevelandi Fed elnökének egy nyilatkozata is. A szakember szerint még néhány év, míg a fogyasztói árak növekedési üteme visszatér a Federal Reserve által célzott 2 százalékos sávba. „Nem mondom, hogy recesszió lesz, bár ennek a kockázata kétségtelenül nő. A monetáris politika fordulhatott volna egy kicsit előbb is” – jelentette ki. A Fed prognózisa alapján az irányadó kamat a jövő esztendő végéig 3,8 százalékig emelkedik.

Az ehhez szükséges szigorítások java részét az idén még meglépik, 3,4 százalékosra várják az év végi kamatszintet.

Az irányadó kamatsáv felső széle jelenleg 1,75 százalék. A helyzet azonban nagyon változékony. Márciusban az intézmény még csak 1,9 százalékos kamatszintet várt ez év végére, és Powell hiába hangsúlyozta, hogy a 75 bázispontos szigorítás nem lesz gyakori lépés, vagyis júliusban simán jöhet még egy ekkora.

D. GY.

117,5

70,6

XI.

MÉG NÉHÁNY ÉV

Mit tehet egy ilyen helyzetben Powell? Kommunikál és kamatot emel. Nem véletlenül hangsúlyozza beszédeiben az „árstabilitás” kifejezést és azt, hogy a Fed elkötelezett ennek elérése érdekében. Fontos tényező az is, hogy az intézmény immár a teljes inflációt célozza, nem a jegybankok által általában figyelt, a volatilis ármozgású tételek nélkül

76,6 77,6

X.

számolt maginflációt. Az elmúlt időszakban ugyanis pont ezek a tételek – élelmiszer és energia – húzták fel az indexeket, és a hatásuk átszivárog a gazdaság többi szegmensébe.

Az amerikai jegybank kommunikációjának eltolódása a teljes pénzromlás irányába jelzi, hogy a lakossági várakozások mennyire fontosak a számára. A gond csak az, hogy hiába a nemrég meglépett, majdhogynem történelmi jelentőségű 75 bázispontos kamatemelés (1994 óta nem volt ilyen), ettől az üzemanyag ugyanúgy 5 dollár marad gallononként, és az energiaárak sem mennek lejjebb. Más választás így nincs nagyon, mint az infláció egy másik fontos hajtóereje, a bérnövekedés kontrollálása, akár annak árán is, hogy nagyobb lesz a munkanélküliség. Ennek viszont megvan az a veszélye, hogy az USA gazdasága a stagfláció (nagy infláció, alacsony szintű gazdasági bővülés), rosszabb esetben a recesszió felé tart.

IRÁNY A RECESSZIÓ

63,0 62,1 63,9 61,9 66,9

3,337

72,6

106,7, 91,7

122,8 120,1

125,7,

115,0 93,0 91,9

98,0 95,9 95,1 98,1

GLOBÁLIS ÉLELMISZER-ÁRINDEX

2014–2016 átlaga = 100 százalék

’90 ’91 ’92 ’93 ’94 ’95 ’96 ’97 ’98 ’99 ’00 ’01 ’02 ’03 ’04 ’05 ’06 ’07 ’08 ’09 ’10 ’11 ’12 ’13 ’14 ’15 ’16 ’17 ’18 ’19 ’20 ’21 ’22 Forrás: FAO

2022/25 FIGYELŐ | 13

F_10-13-Cimlapsztori.indd 13

2022. 06. 21. 17:06

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

MÉGIS ELUTASÍTJUK A GLOBÁLIS MINIMUMADÓT „Mi egyáltalán nem vagyunk lelkesek ettől az ötlettől, főleg nem annak jelenlegi formájában, pláne nem a mostani körülmények között” – tájékoztatta mindenfajta kertelés nélkül Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter amerikai hivatali partnerét, Antony Blinkent e hónap közepén, amikor közép-európai idő szerint az éjjeli órákban telefonon tárgyaltak egymással a globális minimumadóról. Az újfajta teher bevezetéséhez teljes konszenzus kellene a tagor-

szágok között, márpedig a magyar kormány jelenleg elszántnak tűnik az elutasítást illetően.

TIZENÖT SZÁZALÉK

De mi is a háttere a globális minimumadónak? A Deloitte tanácsadó cég a Figyelő megkeresésére készített elemzésében felelevenítette: a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) vezetésével és több mint 130 ország részvételével néhány évvel ezelőtt kezdődött meg egy globális adóreformnak a kimunkálása, amely két, egymással párhuzamosan kidolgozandó és bevezetendő szabályrendszerre épülne. A

tervezet első pillére alapvetően a legnagyobb vállalatcsoportok adóztatásának a jogát osztaná újra azon országok között, ahonnan e cégek bevételeket szereznek. A második láb a globális minimumadó bevezetése azzal a céllal, hogy féken tartsa azt a fajta káros adóversenyt, melynek folyamán kedvező közteherfizetési feltételeket biztosító államok befektetéseket csatornáznak el magasabb adókulcsú országokból. Az elképzelés szerint e „versenyt” egy minimum 15 százalékos tényleges jövedelemadó-kulcscsal korlátoznák, és azokra a társasá-

FOTÓ: GETTY IMAGES

FORDULAT | Elsősorban az orosz–ukrán háborúra és annak gazdasági következményeire hivatkozva hazánk mégsem támogatja az úgynevezett globális minimumadó bevezetését. Az ügy horderejét jól jelzi, hogy az amerikai külügyminiszter telefonon egyeztetett magyar kollégájával a témában.

14 | FIGYELŐ 2022/25

F_14-15_globalis_minimumado.indd 14

2022. 06. 21. 17:07

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

gokra rónák ki, amelyek csoportszintű összesített bevétele legalább 750 millió euró. Amennyiben egy adott államban egy érintett vállalatcsoport tényleges adóterhelése nem éri el a 15 százalékot, akkor az ott keletkező jövedelmekre a különbözet után egy kiegészítő adót vetnének ki – vázolta a javaslatot a Deloitte.

A tanácsadó cég arra is felhívta a figyelmet, hogy a tervezet a nemzeti költségvetések számára kiegészítő adóbevételeket teremtene, ugyanakkor hátrányosan érinthetné azokat az országokat, amelyek gazdasági versenyképességüket vonzó adózási környezet kialakításával növelték. „Magyarországnak ebből kifolyólag már több alkalommal is merült fel kritikája a tervezett szabályok kapcsán, a megfelelő módosítások után azonban eddig mind globális, mind pedig EU-s szinten végül támogatni tudta az elképzelést. Ennek ellenére a legutóbbi fejlemények miatt az Országgyűlés gazdasági bizottsága azt javasolja, hogy Magyarország utasítsa el az irányelvtervezet elfogadását” – idézték fel a közelmúlt történéseit.

Mint tehát arra a Deloitte is emlékeztetett, a magyar kormány ugyan sosem repesett a multinacionális csoportokra kivetendő minimumadó ötletétől, de Varga Mihály pénzügyminiszter tavaly ősszel arról számolt be, hogy a tárgyalásokon sikerült hazánk érdekeit érvényesíteni, így a társasági adó itthoni kulcsa nem fog változni, az továbbra is kilencszázalékos marad. Ez egyébként a legalacsonyabbnak számít az Európai Unióban.

Emellett az akkori megállapodás értelmében a valós gazdasági tevékenységből származó jövedelem egy része mentesülne a kiegészítő adó kivetése alól, és ez a mentes adóalap egy tízéves átmeneti időszak alatt nagyobb lenne, mint az általános szabályok szerinti.

ÁTALAKULT A VILÁG

Az előző év októbere óta azonban nagyot fordult a világ a februárban kitört ukrajnai háború következtében. Erre is hivatkozva terjesztette a parlament elé e hónap közepén a gazdasági bizottság az említett határozati javaslatot, amely már

a globális minimumadó bevezetésére vonatkozó EU-s irányelv egyértelmű elutasításáról szól. A fideszes Bánki Erik vezette testület lapzártánk előtt elfogadott indítványa szerint az Országgyűlésnek a fegyveres konfliktus okozta új világgazdasági helyzetre, a „háborús inflációra” és a „háborús gazdasági válságra” tekintettel kell nemet mondania az Európai Unió Tanácsának a tervezetére. A gazdasági bizottság indoklásában azt írta, hogy a minimumadó részletszabályai tekintetében a javaslat nem áll készen a végrehajtásra.

Márpedig Magyarország számára a nyitott kérdések közül kifejezetten fontos az, hogy ha beszednének egy ilyen belföldi kiegészítő adót az érintett vállalkozásoktól, akkor ezt a többletterhet külföldön is biztosan beszámítsák. A testület azt is kifogásolta, hogy a multinacionális vállalkozások megadóztatására vonatkozó javaslat említett két pillére közötti egyensúly megbomlott, ez pedig sérti az eredeti kompromisszumot.

be az új adót, hogy az Egyesült Államokban az időközi választások miatt még bizonytalan annak kongresszusi támogatása, és a legfontosabb, republikánus hátterű, adózással foglalkozó szervezet is ellenzi az alkalmazását.

EGYELŐRE NINCS EGYEZSÉG

Mindezek alapján nem meglepő, hogy az uniós pénzügyminiszterek június közepi ülésükön nem jutottak megegyezésre a minimumadó kérdésében. Bruno Le Maire, az Európai Unió Tanácsának a soros elnökségét betöltő Franciaország pénzügyminisztere a luxembourgi találkozót követően ugyanakkor úgy értékelt,

AZ LMP 25 SZÁZALÉKRA EMELNÉ A TÁRSASÁGI ADÓ FELSŐ KULCSÁT Míg a kormány ragaszkodik az alacsony társaságiadó-mértékhez, addig a baloldali ellenzék egyik pártja, az LMP úgy véli: a globális minimumadó elutasítása helyett inkább emelni kellene a társasági adót, a felső kulcsát egyenesen huszonöt százalékra. A párt elképzelése szerint az emelés a mikro-, kis- és középvállalkozásokat nem érintené. „A társasági adó kilencszázalékos mértéke Magyarországon adóparadicsomi szint. Más európai országokban ez 20-30 százalék.

A különbözet a multik extraprofitja, amelyet az Orbán-kormány biztosít számukra: ezermilliárdokról beszélünk, amihez képest a most kivetett »extraprofitadó« szinte semmi” – fogalmazott Csárdi Antal LMP-s frakcióvezető-helyettes, aki abszolút támogatandó kezdeményezésnek tartja a globális minimumadót.

„Ha gyorsabban fogadják el az uniós irányelvet a globális minimumadóról, mint az OECD-országok szabályozását, akkor az az Európai Unió és kifejezetten Magyarország számára a versenyképesség szempontjából rossz lépés lenne” – egészítette ki a grémium indoklását szóban Bánki Erik, aki szerint a pontosításra váró részletszabályok közül a legfontosabb a kettős adóztatás elkerülése, hiszen az elbizonytalaníthatná a befektetőket. Ugyanígy érvelt az amerikai diplomácia vezetőjének Szijjártó Péter, aki szerint a mostani háborús helyzetben a termelő vállalatokat sújtó újabb adóterhek végzetesek lehetnek. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ezt azzal toldotta meg a kormányinfón, hogy a megint „előrerohanó” EU úgy vezetné

hogy a kudarc ellenére a tárgyalók előrehaladást értek el. A francia politikus továbbra is azt reméli, hogy a tagállamok rövidesen megoldást találnak a 2023ban bevezetni tervezett minimumadózás ügyében. Varga Mihály a tanácskozáson hivatalosan is közölte: a magyar kormány nem támogatja az EU-s irányelv elfogadását, mert az új sarc adóemelést jelentene, továbbá a versenyképesség csökkenését és munkahelyek megszűnését. „Magyarország nem gondolja, hogy amikor az energiaárak emelkednek, amikor a családokra nehezedő terhek gyarapodnak, amikor a vállalatokra leselkedő kihívások száma növekedik, akkor erre az intézkedésre sort lehetne keríteni” – mondta.

HELMECZI ZOLTÁN 2022/25 FIGYELŐ | 15

F_14-15_globalis_minimumado.indd 15

2022. 06. 21. 17:07

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

FÓKUSZBAN A HIÁNY LEFARAGÁSA CSÖKKENŐ DEFICIT | Jelentősen mérséklődő államháztartási hiánnyal számol a kormány a költségvetésről szóló törvényjavaslat fejezeti köteteiben.

4,9

KÖLTSÉGVETÉSI DEFICITCÉL A GDP ARÁNYÁBAN Százalék

3,5 2,5 1,5 2022

2023

2024

Forrás: Pénzügyminisztérium

2025

1,0 2026

ÁTMENETI ADÓK Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: „Az extraprofitadók átmenetiek – szigorúan, de érdemes szétbontani azokat.”

mol a rezsivédelmi alap fenntartásával és az ebből fakadó költségekkel.

Ami a makrogazdasági pályát illeti, hangsúlyos elem a következő esztendőkre nézve, hogy a kormány erőteljesen mérsékli a központi büdzsé hiányát. A javaslatból kiderül: a jövő évre tervezett 3,5 százalékos GDP-arányos deficitcél után, 2024-ben 2,5, 2025-ben 1,5, 2026-ban pedig 1 százalékos hiánnyal számol. Az éves gazdasági teljesítmény vonatkozásában az idén 68 ezer milliárd forintot ér el a bruttó hazai termék (GDP), s ez az érték 2026 végére 87 ezer milliárd fölé nőhet.

Mint a Figyelő a múlt héten beszámolt róla, a kormány jelentős bevételt remél az idén és jövőre is az exraprofit-különadókból: 2022-ben mintegy 800, 2023ban pedig 1000 milliárd forintos pluszt.

A különadók részletezéséből kiolvasható, hogy még 2023 után is számol a kabinet ilyen bevétellel. A jövő évben viszszavezetendő reklámadó terén abban az esztendőben 15 milliárd forinttal kalkulál a PM, s ez az összeg utána fokozatosan növekedhet. A pénzügyi tranzakciós illeték esetében a 2023-ban befolyó 323 milliárd után 335 milliárdot vár a kormány 2024-ben, s azt követően is tovább nőhet az innen érkező költségvetési plusztétel.

A légitársaságok különadója sem szűnik meg, 30 milliárd forintot remélnek ebből 2022–26-ban. Ugyanakkor a többi érin-

tett területen – bankok, biztosítók, kiskereskedelem, telekommunikáció, energiaszektor – a különadókból befolyó összeg 2024-től csökken.

SZ. CS.

HÁROMEZERMILLIÁRDOS JÓLÉTI KIADÁS Idén megközelíti a 3300 milliárd forintot az adócsökkentések, a nyugdíj- és béremelések összege – írta minapi közösségimédia-bejegyzésében a pénzügyminiszter.

Varga Mihály részletezte, hogy a munkát terhelő adók csökkentése 750 milliárd forintot, a családi adó-visszatérítés 685 milliárd forintot, a januári és a júliusi nyugdíjemelések 400 milliárd forintot, a 13. havi nyugdíj 370 milliárd forintot tesz ki. A honvédelmi és rendvédelmi dolgozók béremelése a 6 havi fegyverpénzzel 330 milliárd forint, az egészségügyi dolgozók béremelése 285 milliárd forint, a pedagógusok, felsőoktatási és egyházi dolgozók béremelése pedig 153 milliárd forint. A 25 év alattiak szja-mentessége 140 milliárd forintot, az igazságügyi, hivatali és kulturális dolgozók béremelése 86 milliárd forintot, a szociális ágazatban és a bölcsődékben dolgozók béremelése 71 milliárd forintot tesz ki.

Miközben tehát a baloldal megszorításokat vizionál, a valóság mást mutat – fogalmazott a miniszter.

FOTÓ: MÓRICZ ISTVÁN, BORS

A kormány benyújtotta a 2023-as központi költségvetésről szóló törvényjavaslathoz az úgynevezett fejezeti köteteket. Ezek tartalmazzák az államháztartás mérlegét 2022–25-re vonatkozóan, konkrétan a főbb kiadási és bevételi számokat részletezve. A dokumentumból kiolvasható, hogy a kabinet tartósan szá-

16 | FIGYELŐ 2022/25

F_16-17_koltseg_rezsicsokk.indd 16

2022. 06. 21. 17:14

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

A MIKROCÉGEKNEK MARAD AZ OLCSÓ ENERGIA REZSICSÖKKENTÉS | A háztartások mellett ez év végéig hatósági áron kapják az áramot és a gázt a mikrovállalkozások is a kabinet rendelete értelmében.

A visszaélések elkerülésével indokolta a kormány néhány héttel ezelőtt azt a szándékát, miszerint a rezsicsökkentési szabályokat úgy kívánja módosítani, hogy az egyetemes villamosenergia- és földgázszolgáltatásra újra kizárólag a lakossági fogyasztók legyenek jogosultak. Ez egyébként a koronavírus-járvány előtt is így volt, de a pandémia okozta válság miatt tavaly úgy határozott a kabinet, hogy az önkormányzatoknak, valamint a kis- és középvállalkozásoknak szintén lehetővé teszi a belépést a rezsicsökkentés rendszerébe.

A legújabb fejlemény az ügyben, hogy az esztendő végéig mintegy százezer mikrovállalkozás mégis fellélegezhet, addig ugyanis – limitált mennyiségben – ők is a hatóságilag megszabott áron vehetik az áramot és a gázt.

A tárca a nemzetközi folyamatok mellett Brüsszel ballépéseit hibáztatta azért, hogy minden európai uniós tagállamban drasztikusan nőnek az energiaárak. Ráadásul a középtávú előrejelzések szerint e folyamatokban nem várható érdemi javulás, „a gázembargós tervek a helyzet súlyosbodásának veszélyét vetítik előre”.

Magyarország egyértelmű álláspontja viszont az, hogy az ukrajnai háború árát ne a magyar emberek fizessék meg, a kormány ennek megfelelően fenntartja a rezsicsökkentést – hangsúlyozták.

Next nem köteles biztosítani az energiaellátásukat.

Fontos – mint arra az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. felhívta a figyelmet –, hogy azoknak az ügyfeleknek, akik augusztustól nem jogosultak az egyetemes földgáz- és villamosenergia-szolgáltatásra, július elsejéig nyilatkozatot kell tenniük. Ennek hiányában az MVM

való kikerülésük miatti kompenzációról, s mérettől, valamint bevételektől is függően lesz olyan, amelynek valamilyen mértékű részhozzájárulást biztosítanak a megemelkedett árakhoz. A témában a leghangosabban a főpolgármester tiltakozott, akinek Németh Szilárd rezsicsökkentési kormánybiztos adott gyors választ, felidézve: „Karácsony Gergely a kezdetek óta támadta a rezsicsökkentést, országgyűlési képviselőként a rezsicsökkentési törvényeket sem szavazta meg.”

HELMECZI ZOLTÁN

ÖNKORMÁNYZATOK

Továbbra is kérdés ugyanakkor, hogy a magas energiadíjak ellentételezéséül az önkormányzatokat miként és milyen volumenben tervezi kisegíteni a kormány.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter nyilatkozata alapján a települések okkal reménykedhetnek, Gulyás Gergely ugyanis előrebocsátotta: tárgyalnak a helyhatóságokkal a rezsicsökkentésből

FOTÓ: HAVRAN ZOLTÁN, MAGYAR NEMZET

FELTÉTELEK

A lehetőséggel azok a legkisebb cégek élhetnek, amelyek az energiáért már jelenleg is az egyetemes szolgáltatási ellenértéket fizetik. Ugyancsak kedvezményes áron kaphatják a földgázt és a villamos energiát az önkormányzati és az állami bérlakásokat, valamint a szállóférőhelyeket üzemeltetők az ott élők felhasználásának erejéig. A felső limitet a mikrovállalkozások átlagos fogyasztását figyelembe véve állapították meg: így az áram esetén évi 4606 kilowattórás, a földgáznál pedig 1489 köbméteres korlátot húztak, vagyis a kedvezményes tarifák e szintekig vehetők igénybe. Ezek fölött a piaci árak érvényesek a mikrovállalkozásokra is. „A veszélyhelyzeti rendelkezések alapvető célja, hogy a változásokban érintettek folyamatos ellátását a lehető legkedvezőbb feltételekkel biztosítsák az új szerződések megkötéséig” – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium, amely a legkisebb cégek működőképességének a megőrzésével indokolta a rezsitámogatásukat.

2022/25 FIGYELŐ | 17

F_16-17_koltseg_rezsicsokk.indd 17

2022. 06. 21. 17:14

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

HÁLÓZATI REFORM

VILLAMOS ENERGIA | Ellátásbiztonság, megfizethetőség, fenntarthatóság – napjainkban e három szempont határozza meg leginkább a villamosenergia-szektort, s a hazai hálózatot is ezek mentén fejlesztik az állami és a piaci szereplők. A tendencia ugyanakkor egyértelmű: a napenergia térnyerése évről évre egyre nagyobb ütemű.

„A jövő elektromos” – az E.ON Hungária-csoport vezérigazgató-helyettesének, Béres Józsefnek egy a napokban tartott szakmai rendezvényen elhangzott rövid és tömör kijelentésében gyakorlatilag minden benne van, amit az ágazati szereplők gondolnak a villamosenergia-szektor helyzetéről és jövőjéről. Ugyanis legyen szó akár a vágyott zöldfordulatról, akár a fosszilis energiaforrásokkal kapcsolatos ellátási bizonytalanságokról, akár a gazdaságok növekvő erőforrásigényé-

ről, a megoldási lehetőségek egyértelműen az elektrifikáció irányába mutatnak.

VÁLTOZÓ ÁRAMTERMELÉS

Környezetvédelmi szempontból sem utolsó, hogy hazánk villamosenergia-termelési mixében a legmeghatározóbb há-

nyadot a nukleáris kapacitások adják, a szén pedig mint alapanyag egyre inkább visszaszorul. Bár a földgázból előállított áram aránya továbbra is jelentős, a legzöldebbnek mondható napenergia szerepe folyamatosan nő. A kormány korábbi terveiben az állt, hogy a hazai beépített naperőművi teljesítménynek 2030ig kell elérnie a hatezer megawattot, azonban a berendezések terjedésének az ütemét látva ez jóval hamarabb összejöhet, s az évtized végére akár az eredetileg cé-

FOTÓ: KOMKA PÉTER, MTI

EGY MÁTRAVEREBÉLY KÖZELI NAPELEMPARK PANORÁMAFOTÓJA. MA MÁR TÖBB MINT HÁROMEZER MEGAWATTNYI NAPELEMES KAPACITÁS ÁLL RENDELKEZÉSRE HAZÁNKBAN

18 | FIGYELŐ 2022/25

F_18-19_villamosenergia.indd 18

2022. 06. 20. 17:32

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

„A karbonsemlegességet és a zöldátmenetet nem lehet megteremteni a villamosenergia-hálózatok fejlesztése nélkül” – Béres József.

FOTÓ: E.ON

lul tűzött mennyiség duplája is meglehet.

Jelenleg már több mint háromezer megawattnyi napelemes kapacitás áll rendelkezésre, ami másfélszer több, mint a paksi atomerőműé. Mindez egyrészt jó hír a növekvő energiaigények miatt, másrészt komoly hálózati és tárolási beruházásokat is szükségessé tesz.

Egyebek mellett erre hívta fel a figyelmet a Technológiai és Ipari Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára is a Danube InGrid nevű, határon átnyúló áramhálózati projekt minap rendezett szakmai konzultációján. Steiner Attila kifejtette: az energetika területén a fenntarthatóság, azaz a Magyarország által 2050-re vállalt klímasemlegesség mellett az elmúlt hónapok világpolitikai történései nyomán az ellátási és az árszempontok is felértékelődtek. A kormány célja ezért az, hogy a környezeti, a megfizethetőségi és az ellátásbiztonsági kívánalmaknak egyszerre és optimális arányban tudjon megfelelni – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy az európai uniós és nemzetgazdasági szinten egyaránt kiemelt státuszú Danube InGrid ehhez nagymértékben hozzájárulhat. Hiszen a projekt célja – elöljáróban – éppen az, hogy elősegítse az egyre növekvő volumenű megújulóalapú villamosenergia-termelés hálózatba való bekapcsolását, valamint az, hogy egy olyan intelligens rendszer épüljön ki, amely garantálja a biztonságos ellátást. Mindezzel csökkenthető a fosszilistüzelőanyag-fogyasztás, valamint az importszükséglet, a rendszerek regionális összekapcsolása pedig tovább erősíti az infrastruktúrát.

Steiner Attila külön kiemelte, hogy az invesztíció révén hazánk nagyobb valószínűséggel teljesítheti a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos terveit, így például a kilencven százalékban szén-dioxid-

mentes áram-előállítást, amit 2030-ra vállaltunk. Ennek eléréséhez – az atomerőművi kapacitások mellett – a napenergiában van a legnagyobb potenciál az államtitkár szerint.

MÁSODIK FÁZIS

Az elmúlt évek legnagyobb hálózatfelújítási beruházását a fentebb említett Danube InGrid néven – Magyarország és Szlovákia együttműködésében, az unió támogatásával – két évvel ezelőtt indította el az E.ON Hungária-csoport, az Észak-Dunántúlon. A büdzséjét tekintve eredetileg 50 milliárd forintos hazai költségű projektben a modern technológiákra épülő megoldásokkal és ellátásbiztonsági invesztíciókkal fejlesztik a térség villamosenergia-hálózatát, reagálva a megújuló források fokozódó térnyerésére, egyúttal megoldást nyújtva a folyamatosan növekvő lakossági és vállalati energiaigényekre. A hálózat-korszerűsítési sorozat első mérföldköveit – Székesfehérváron, Öttevényben és Gyermelyen – már átadták, Kisbéren pedig az elmúlt hónapban kezdődtek el egy távolról irányítható transzformátorállomás munkálatai.

A Danube InGrid most újabb helyeken és jelentős forrásokból, immár 200 milliárdos költségvetésből folytatódik; az összegből mintegy 84 milliárd forint hasznosul idehaza. A 2028-ig megvalósuló második fázisban kiemelt hálózatfejlesztési beruházásokat indítanak az E.ON Hungária-csoport tagjaként működő Elmű Hálózati Kft. területén, Közép-Magyarországon. Ennek részeként Pest megyében új transzformátorállomás épül többek között Veresegyházon és Pécelen, ezenkívül új okoseszközöket, táv-

működtetésű oszlopkapcsolókat, zárlatjelzőket, valamint intelligens transzformátorokat telepítenek. Budapesten pedig azzal a céllal korszerűsítik a hálózatot, hogy minél inkább zavartalan és üzembiztos legyen az ügyfelek ellátása, válaszoljanak a növekvő energiaigényekre, s hogy több lehetőség legyen a zöld-energiaforrásoknak a rendszerre való rácsatlakoztatására. Mivel a program most induló második szakaszába az MVM-csoport is bekapcsolódik, a beruházássorozat kiterjed majd az északkelet-magyarországi régióra is.

Az E.ON Hungária már idézett vezérigazgató-helyettese, Béres József az e hónap közepi szakmai egyeztetésen kiemelte: a karbonsemlegességet és a zöldátmenetet nem lehet megteremteni a villamosenergia-hálózatok fejlesztése nélkül.

Maga a cégcsoport is azt vállalta egyébként, hogy 2050-ig karbonsemlegessé teszi a működését.

A MAVIR IS FEJLESZT

A száz százalékban állami tulajdonú Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. ugyancsak a zöldítés jegyében kezdi az idén megújítani alállomásait és távvezetékeit, hiszen ez a beruházás is ahhoz járul hozzá, hogy az új naperőműveket integrálni lehessen a hazai hálózatba. Ennek érdekében a tervek szerint 2026-ig tartó invesztíció – amelyhez az EU és a magyar kormány 15,4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújt – folyamán húsz alállomást és hét távvezetéket fejleszt a társaság szerte az országban. „Ennek révén a magyar áramtermelés szén-dioxid-kibocsátása csökkenthető, így mérséklődik a globális felmelegedésre gyakorolt hatása is” – hangsúlyozta tájékoztatásában a Mavir.

HZ 2022/25 FIGYELŐ | 19

F_18-19_villamosenergia.indd 19

2022. 06. 20. 17:32

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

MEGNYIRBÁLNÁK A FRAKCIÓPÉNZEKET

PARLAMENTI DÖMPING | Várhatóan lapzártánk után nyújtja be a Fidesz és a KDNP frakcióvezetője azt a jogszabály-módosítási javaslatát, amely jelentősen átszabná az országgyűlési képviselőcsoportok költségvetési támogatásának a rendszerét. Az ellenzéki felzúdulás garantált, hiszen a baloldal ebben a ciklusban hárommilliárd forintot bukna az előterjesztés elfogadásával. A kormánypártok azt is kezdeményezik, hogy 2024-től egy időben tartsák az európai parlamenti és az önkormányzati választást.

Az Országgyűlésbe bejutott tömörülések számos jogcímen jutnak forráshoz a központi költségvetésből egy négyéves ciklus alatt: jogosultak egyrészt párt-, másrészt pártalapítványi támogatásra, harmadrészt pedig a frakciókat is dotálja a büdzsé. Az igazán jelentős tételt az utóbbi képviseli, hiszen míg a pártpénzek évente mintegy 2,5 milliárd forintra rúgnak, addig a képviselőcsoportok működése egy parlamenti periódus alatt körülbelül 30 milliárdos kiadást jelent. Utóbbin változtatnának most a kormánypártok.

változtatnának a szabályokon, akkor egy baloldali képviselő havi 4,5 millió forintjába kerülne a költségvetésnek, szemben a 2018–22-es 3,1 millióval, azaz politikusonként havi majdnem másfél millió forint olyan többlete keletkezne a baloldalnak, amelyre „nem jogosult”, hiszen még annyi delegáltja sincs, mint az előző periódusban. A kormánypárti honatyák és honanyák után az áprilisban véget ért négyéves időszakban havonta 2,2 millió forintot kapott a Fidesz és a KDNP; ez szabályváltozás nélkül most 2,6-re nőne.

MÍNUSZ ÖTMILLIÁRD

„Változatlan szabályozás mellett négy év alatt jóval, mintegy hatmilliárd forinttal többe kerülnének a képviselőcsoportok, mint az előző ciklusban” – érvelt a módosítás mellett a Fidesz frakcióvezetője, az indítvány egyik előterjesztője egy a napokban tartott háttérbeszélgetésen. Kocsis Máté és kereszténydemokrata frakcióvezető-társa, Simicskó István javaslata szerint ezért a jövő év január elsejétől listafinanszírozás alapján számolnák ki és utalnák a frakciók működési támogatását. A fideszes politikus ezt azzal indokolta, hogy a baloldali pártok az áprilisi parlamenti választáson közös listán indultak ugyan, az Országgyűlésben viszont hat önálló képviselőcsoportot alakítottak. S bár a megmérettetésen elveszítettek 800 ezer szavazót, és tízzel kevesebb politikusuk került be a Házba, ezzel a „hatfrakciós trükközéssel” 2026-ig – az előző ciklussal összevetve – összesen hárommilliárd forinttal többet kellene kifizetni nekik frakciótámogatás címén, ami „nagyon nincs rendjén” – mondta. Megjegyezte: ha nem

Fidesz 117 KDNP 18 DK 15 Jobbik 10 Momentum 10 MSZP 10 Mi Hazánk 6 Párbeszéd 6 LMP 5 Független 1 Nemzetiségi P­U[NXJQ÷ 1

&? 478? ,,>Ď1 8. +7&0(. 0 LÉTSZÁMA

Forrás: parlament.hu

20 | FIGYELŐ 2022/25

F_20-21_kocsis.indd 20

2022. 06. 20. 17:32

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

GULYÁS GERGELY ÉS KOCSIS MÁTÉ. A KORMÁNYTÖBBSÉG ÁTALAKÍTANÁ A FRAKCIÓTÁMOGATÁSI SZABÁLYOKAT, AZ ELLENZÉKI FELZÚDULÁS GARANTÁLT

Ha tehát az Országgyűlés elfogadja a kormánypárti javaslatot, akkor annak nyomán a baloldali frakcióknak hárommilliárd forintról kell majd lemondaniuk ebben a ciklusban, de a Fidesz–KDNP is kétmilliárddal kevesebbet fog kapni, vagyis az említett hatmilliárdból ötöt spórolnának meg így a büdzsének, bár Kocsis Máté szerint a hat ellenzéki tömörülés még így is „felül lesz finanszírozva”.

FOTÓ: VÖRÖS SZILÁRD

BESZÉDJOG

Az országgyűlési törvény és a házszabály várható módosítása még számos „újdonságot” ígér a parlamenti munkát illetően.

Az egyik ilyen a frakcióváltásra vonatkozó előírások lazítása, azaz ismét lehetővé tennék a ciklus közbeni képviselőcsoport-váltást. Erre korábban is megvolt a lehetőség, ám a Párbeszéd 2018-as frakcióalakítása körüli hercehurca – amikor csak a függetlenként indult és nyert Mellár Tamás, valamint az MSZP-s Burány Sándor „beülésével” tudták biztosítani a minimum szükséges öt tagot – után szigorítottak.

A beszédjognak, konkrétan a plénum előtti felszólalások hosszának az új szabályozása szintén része lesz az előterjesztésnek, mert – mint Kocsis Máté mondta – ma az a helyzet áll fenn, hogy noha a Fidesz–KDNP-sek kétszer annyian vannak a Házban, mint az ellenzékiek, utóbbiak mégis három és félszer annyit beszélhetnek. Ezért például az időkeretes viták mostani nyolcórás plafonját négyre csökkentenék, a kivételes eljárásban tárgyalt indítványokhoz pedig a jelenlegihez képest harmadannyi időtartamban lehetne hozzászólni.

Egy hetek óta függőben lévő politikai ügyre is szeretnének hamarosan pontot tenni a kormányoldalon, ez pedig nem más, mint Hadházy Ákos eskütétele, amely az alakuló ülésen nem történt meg – egyedül ő hiányzott a ceremóniáról a százkilencvenkilenc képviselő közül –, mert az egyetlen frakcióhoz sem csatlakozott politikus így akarta jelezni, hogy szerinte tisztességtelen volt a választás. Amíg a zuglói egyéni man-

dátumot elnyert Hadházy nem tesz esküt, addig nem gyakorolhatja a képviselői jogait, így javadalmazást sem kap. Arról azonban egyetlen jogszabály sem rendelkezik, hogy ilyen esetben – amikor tehát nem például betegség miatt, hanem pusztán „forradalmi hevületből” nincs jelen valaki a hivatalos eskütételen – mi a követendő eljárás. Hadházy persze azóta már jelezte a házvezetésnek, hogy szeretne esküt tenni, de Kövér László házelnök egyelőre nem javasolta ennek napirendre vételét. Ehelyett felkérte a kereszténydemokrata Vejkey Imre vezette igazságügyi bizottságot, hogy adjon ki egy állásfoglalást az ügyben, amely irányadó lesz a teendőket illetően.

VÁLASZTÁSOK

A július 19-ig tervezett rendkívüli ülésszak nemcsak a jövő évi költségvetési törvényjavaslat tárgyalása, valamint a fentebbi új országgyűlési szabályozások megvitatása miatt ígérkezik sűrűnek, hanem azért is, mert mindezeken felül várható az alaptörvény módosítása is. A Fidesz frakcióvezetője ugyanis bejelentette: kezdeményezik, hogy 2024-től kezdődően mindig egy időben legyen hazánkban az egyaránt ötévente megrendezendő európai parlamenti (EP) és önkormányzati választás. Ez azt jelentené, hogy utóbbit négy-öt hónappal hamarabb tartanák a szokásos – és az alkotmányban is rögzített – októberi időpont helyett. „Ez 9-10 milliárd forintos megtakarítást eredményezne a költségvetésnek” – közölte Kocsis Máté. A frakcióvezető hangsúlyozta egyúttal, hogy a 2019ben megválasztott polgármesterek és önkormányzati képviselők természetesen kitöltenék az öt esztendőre szóló mandátumukat 2024 októberéig, a megválasztottak pedig azt követően lépnének hivatalba.

HZ 2022/25 FIGYELŐ | 21

F_20-21_kocsis.indd 21

2022. 06. 20. 17:32

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ZÁRT LÁNCÚ ALSÓ RAKPART ÉS LÁNCHÍD

BUDAPESTI TERVEK | A Fővárosi Önkormányzat célja, hogy 2023-tól a pesti alsó rakpart egy szakaszát korzóvá alakítsa, s az ugyanebben az évben átadott, megújult Lánchídról is kitiltanák az autókat.

A szakmai szervezetek és a vállalkozók ellenzik a terveket. „Folyamatos párbeszédet folytatunk a lakossággal Budapest aktuális kérdéseiről, és rendszeresen kikérjük a véleményét konkrét kérdések, projektek esetében” – ez szerepel Karácsony Gergely 2019-es főpolgármester-jelölti programjában.

DIALÓGUSHIÁNY

baduló Bajcsy-Zsilinszky–Kiskörút-tengelyen haladhatnának. Ezt az útvonalat a Széchenyi István térrel és a József Attila utcával kötnék össze egy egyszer egy sávos úttal. Az autóforgalom alól felszabadult alsó rakpart egy szakasza egy a Dunán lebegő, mesterséges rekreációs szigetet is kapna több, a parttal összekötött gyaloghíddal.

Az autósokat egy másik hír is sokkolta: az eredetileg még az előző városvezetés által kiírt tenderre adott ajánlatnál ötmilliárd forinttal drágábban elkészülő Lánchíd az átadása után szintén autómentes lehet; a létesítményen csak a BKV buszai köz-

lekedhetnének. Ugyanis Karácsony Gergely úgy nyilatkozott: a zöldszervezetek által javasolt koncepció mellett is szólnak érvek. Ez pedig – ismerve a gépkocsi-közlekedéssel szembeni álláspontját – nem jelenthet sok jót. Az átadást 2023ban tervezik, az tehát egybeesne a pesti alsó rakpart Lánchíd és Erzsébet híd közötti etapjának a lezárásával.

SZONDÁZTATÁS?

„Amennyiben a Lánchíd felújítását követően valóban nem adják vissza a forgalomnak a hidat, az autós közlekedés a belváros többi, szűkös kapacitású útvonalát fogja megterhelni. Egy ilyen döntés rendkívül hátrányos lenne nemcsak a gépkocsivezetők, hanem minden fővárosi szá-

FOTÓ: MÓNUS MÁRTON, MTI

Ez azonban nem történt meg a nagykörúti biciklisávok bevezetése előtt, de elmaradt a legújabb projektek, a pesti alsó rakpart egy szakaszán a gépkocsival történő közlekedés megszüntetése vagy a Lánchíd esetleges autómentesítése kapcsán is.

A főpolgármester a változtatások életbelépését követően csupán közvélemény-kutatásokra, különböző felmérésekre hivatkozott, a Lánchíd tekintetében még ilyen sem született. Az alsó rakpartról tett bejelentését direkt az április 3-i országgyűlési választások utánra időzítette, hogy annak kedvezőtlen hatásaival se befolyásolja a megméretést. A Telexnek május közepén azt mondta: „Például a pesti alsó rakpart tervezésekor az volt a szakmai döntés, hogy a Lánchídtól délre eső rész teljesen autómentes lesz. Ennek bejelentésével várnom kellett eddig a hétig, felismerve: lehet, hogy nem a kampány erre a legjobb időpont.”

A fővárosi vezetés tervei szerint a járművek a pesti alsó rakpart egy szakaszának a lezárását követően a budai alsó rakparton – kétszer két sávon, a sávokat villamossal elválasztva – vagy a 3-as metró felújítása miatt bevezetett korlátozások alól felsza22 | FIGYELŐ 2022/25

F_22-23_zartlancu.indd 22

2022. 06. 20. 17:33

FOTÓ: BÁNKÚTI SÁNDOR, RIPOST

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

mára” – mondta a Figyelőnek a Magyar Autóklub jogi és érdekvédelmi bizottságának az elnöke. Kovács Kázmér ügyvéd szerint ez a bejelentés csupán egy „próbaléggömb” volt Budapest vezetésének a részéről, amellyel szondáztatni kívánták a közvéleményt. Mint mondta, szervezete nem veszi komolyan, hogy valóban autómentessé tennék a felújított Lánchidat, de az ilyen „szondáztatásnak” nincs jó üzenete. Úgy vélekedett: már az is abszurd, hogy az átkelő lezárása felmerülhetett.

A hidak áteresztőkapacitása ugyanis ezzel a létesítménnyel is véges, e nélkül pedig igazi káosz alakulna ki a fővárosban.

Az ügyvéd szerint a Lánchíd szerepe és a pesti alsó rakpart lezárásának az ügye összefügg. Ez utóbbi már nem csak egy ötlet, hiszen a budapesti irányítás már jelezte: ezen útvonal egy részét tényleg autómentes övezetté kívánja alakítani. Kovács Kázmér azt mondta: a legfrissebb hírek szerint viszont már az önkormányzat álláspontja is finomodni látszik. Ugyanis eddig a főváros vezetése azt hangoztatta, hogy az alsó rakpart lezárása a jövő évben megvalósul. Azonban Balogh Samu, Karácsony Gergely kabinetfőnöke egy minapi tévéinterjúban már óvatosabban fogalmazott, hiszen arról beszélt, hogy a művelet leghamarabb 2023-ban kezdődhet meg. „Ez a megfogalmazás azt is jelentheti, hogy csak 2050-ben zárják le a rakpart egy szakaszát” – jegyezte meg a szakember.

Felvetettük, hogy milyen feltételek esetén lehetne egy ilyen lépésről dönteni.

„Miután úgysem az egész rakpart lezárásáról lenne szó, csak egy bizonyos szakaszáéról, a sétálóutca alatt meg lehetne építeni egy autós alagutat is. Erre számos nyugat-európai példa van” – fejtette ki az ügyvéd. Mint mondta, amennyiben ennek nincsenek meg az anyagi feltételei, „addig kell nyújtózkodni, ameddig a takaró ér”, tehát akkor kell egy ilyen mértékű, összetett forgalomtechnikai döntést meghozni, amikor a feltételek adottak lesznek ehhez.

Ha erre most nincsenek meg az anyagi lehetőségek, ezzel várni kell.

Kovács Kázmér úgy vélekedett: kétségtelen, hogy a fővárosi közlekedéstechnikai döntések tekintetében nem látszik az arányosság követelményének a szem előtt tartása. Hivatkoznak a kerékpáros és az autós közlekedés egyensúlyának a megteremtésére, de a valóságban más szándékok látszanak érvényesülni. „Például legújabban a kerékpár- és az e-roller-parkolókat a belváros jelentős részén úgy valósítják meg, hogy közben az autós parkolóhelyek számát aránytalanul csökkentik. Olyan helyeken is ezt a megoldást választották, ahol szélesek a járdák, így a gyalogosforgalmat egyáltalán nem zavarta volna, ha a járdán jelölik ki ezeket az e-roller-parkolókat” – fejtette ki a szakember.

VÁLLALKOZÓI TILTAKOZÁS

A budapesti vállalkozók sem repesnek a fővárosi irányítás alsó rakparttal kapcso-

latos tervei miatt. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) online konzultációjának a keretében több mint 11 ezer válasz érkezett a lezárás szándékára reagálva. A többségében fővárosi vállalkozók és alkalmazottaik által kitöltött véleménykutatás eredménye összecseng a kamara szakembereinek a meglátásával: a tervezett intézkedés megvalósítása tovább nehezítheti Budapest átjárhatóságát, újabb akadályokat jelenthet majd az érintett terület vállalkozásai számára, sőt az ott élők, a helyi boltok, kávézók, közületek megfelelő ellátását is veszélyeztetné.

A válaszadók 64 százaléka ellenzi a lezárást. 69 százalékuk szerint ez rontani fogja a fővárosi autós közlekedési helyzetet, 61 százalékuk pedig úgy látja, hogy a tervezett intézkedés a helyi vállalkozókra és gazdaságra is hátrányos következményekkel jár majd.

A BKIK arra kéri a döntéshozókat, hogy a budapesti vezetés vegye figyelembe a fővárosban szolgáltatók véleményét és szempontjait. Olyan koncepciót dolgozzanak ki, amely a közvetlen és közvetett hatásokkal is számolva minden budapesti szereplő érdekeit tekintetbe veszi. A kamara ezért az itt működő cégek körében végzett online konzultáció eredményeit eljuttatta a főváros vezetésének, egyúttal jelezte: részt szándékozik venni a szakmai egyeztetéseken.

PINDROCH TAMÁS 2022/25 FIGYELŐ | 23

F_22-23_zartlancu.indd 23

2022. 06. 20. 17:33

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

TÁMOGATÁS A PÁRTALAPÍTVÁNYOKNAK

KORMÁNYRENDELET | Megjelent az a kormányrendelet, amelyben rögzítik, hogy az idei választási eredményeik alapján mennyi pénzt kapnak a pártok és a pártalapítványok.

ELLENZÉKI SZÁZMILLIÓK

Az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt kormányhatározat szerint Varga Mihály pénzügyminiszternek 681 027 294 forintot kell azonnal átcsoportosítania a pártok és a pártalapítványok számára. Ezt a pénzt a 2022. május 31-ig fel nem használt előirányzatból kapják meg.

A választások győztese, a Fidesz 591,5 millió, pártalapítványa, a Szövetség a Polgári Magyarországért 797 millió forintban részesül. A vele közös listán, pártszövetségben indult, de most is külön frakciót alapított KDNP 94 millióból, a Barankovics István Alapítvány 76 millióból gazdálkodhat.

Az ellenzéki szereplők jogilag ugyancsak egy pártlistán indultak, de külön frakciókat alapítottak a parlamentben. Öszszességében egyáltalán nem lehetnek elégedetlenek az állami finanszírozással. Mivel közösen rajtoltak, nehéz lenne pontosan meghatározni a támogatottságukat, az viszont eléggé bizonyosnak tűnik, hogy az önálló indulás esetén kérdéses lehetett volna az MSZP, az LMP és a Párbeszéd parlamentbe jutása is.

Ezek a szervezetek nagyot nyertek a szövetséggel: több tíz mil-

liós párt- és pártalapítványi forráson kívül önálló frakciót alapíthattak, külön országgyűlési pénzből szakértőket, munkatársakat alkalmazhatnak, bizottsági és parlamenti vezetői tisztségekhez is jutottak.

Az ellenzéki együttműködés pártjai közül a Demokratikus Koalícióé a legnagyobb állami támogatás, 157 millió forint, míg a pártalapítványa, az Új Köztársaságért 167 milliót kap. A Jobbiknak 138 milliós összeg jár, míg a Jobbik Magyarországért Alapítvány 140 milliót zsebelhet be. A Momentumot 108 millió, az Indítsuk Be Magyarországot Alapítványt 96 millió forint illeti. Nem sokkal marad el tőlük az MSZP 107 milliós és a Táncsics Mihály Alapítvány 95 milliós támogatása. Az eddig választáson önállóan soha el nem indult Párbeszéd 79 milliós, a Megújuló Magyarországért 55 milliós dotációban részesül, az LMP 61,5 millió, az Ökopolisz Alapítvány 29 millió forintot kap a költségvetésből.

Az idén parlamenti párttá vált Mi Hazánk 107 milliós, a Mi Hazánk Alapítvány 95 milliós keretből gazdálkodhat. Az Országgyűlésbe be nem jutott, de az egyszázalékos listás támogatottságot elért Magyar Kétfarkú Kutya Párt 32 milliós, alapítványa, a Savköpő Menyét 46 milliós összeget könyvelhet el, míg a Megoldás Mozgalom közel 13 milliós, a Tartalék nevű alapítványa pedig 18 milliós állami szubvenciót kap.

AZ LMP-S UNGÁR PÉTER ÉS KANÁSZ-NAGY MÁTÉ.

A LÁTSZAT ELLENÉRE NINCS OKUK AZ AGGODALOMRA; BEKERÜLTEK A PARLAMENTBE, VAN FRAKCIÓJUK, PÁRTALAPÍTVÁNYUK, ÁLLAMI TÁMOGATÁSUK

FOTÓK: VÖRÖS SZILÁRD

Állami, költségvetési támogatást csak azok a pártok és pártalapítványok kaphatnak, amelyek a legutóbbi parlamenti megmérettetésen elérték az egyszázalékos támogatottságot.

24 | FIGYELŐ 2022/25

F_24-25_parttamogatas.indd 24

2022. 06. 20. 17:33

VADAI ÁGNES ÉS GYURCSÁNY FERENC. A DK A KORMÁNYT TÖRVÉNYTELENNEK TARTJA, DE A PÁRTALAPÍTVÁNYUKNÁL ÉPP ŐK NEM TARTJÁK BE A TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOKAT

A döntésre azért volt szükség, hogy a támogatásokat ne az előző, hanem az idei választási eredmények alapján osszák el, ezért jelent új tételt a Mi Hazánk és a Megoldás Mozgalom támogatása.

A költségvetési előirányzatok módosítása után a Fidesz 2018hoz képest 26 millió forinttal kap többet, míg a KDNP 11 millióval kevesebbet. Az ellenzéki pártok közül anyagilag a legnagyobbat a Jobbik bukta (–159 millió), a legnagyobb nyertes pedig a parlamentbe most először bejutott Momentum lett (+82 millió forint).

NÉMET MINTA

Németországi mintára hozták létre nálunk a pártalapítványokról szóló 2003-as törvényt. Az itteniek állami finanszírozása azonban eltörpül az Európa vezető gazdasága nagy pártjaihoz tartozóké, a Konrad-Adenauer-Stiftungnak (CDU) vagy a Friedrich-Ebert-Stiftungnak (SPD) járó mellett: ott egy évben összesen közel félmilliárd eurós büdzséből gazdálkodhatnak ezek a szervezetek. A magyar fundációk feladatköre hasonló a németekéihez: konferenciákat szerveznek, pályázatokat hirdetnek, gyakornoki programjuk van, kiadványokat jelentetnek meg, emellett anyapártjuk nemzetközi kulturális és szövetségi kapcsolatait is építik.

Pártalapítvány-törvényünk első paragrafusa így szól: „A pártok a politikai kultúra fejlesztése érdekében tudományos, ismeretterjesztő, kutatási és oktatási tevékenységük elősegítésére a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvényben meghatározott költségvetési támogatásra jogosult alapítványt hozhatnak létre.”

Tavaly az Országgyűlés módosította a jogszabályt. Ennek oka az volt, hogy a pártalapítványok még kiegészítő jelleggel sem folytathattak gazdasági tevékenységet, míg más alapítványok, civil szervezetek igen. A változtatás eredményeképpen a pártalapítványok korlátozottan végezhetnek gazdasági-vállalkozási tevékenységet, ez azonban nem veszélyeztetheti a fő céljaikat. Gazdasági-vállalkozási működésnek minősül a jövedelemés vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, kivéve az adomány (ajándék) elfogadását, a pénzeszközök betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe történő elhelyezését, az ingatlan megszerzését, használatának átengedését és átruházását. A pártalapítványoknak a gazdasági tevekenységükről elkülönített számviteli nyilvántartást kell vezetniük.

SZIGORÚ ELLENŐRZÉS

A pártalapítványok gazdálkodásának a törvényességét kétévente ellenőrzi az Állami Számvevőszék (ÁSZ). E szervezet honlapja szerint az alapítvány támogatást csak egyértelműen azonosítható személytől fogadhat el. Amennyiben ez meghaladja az ötszázezer forintot, a külföldről származó összeg pedig a százezer forintnak megfelelő értéket, akkor azt harminc napon belül az érintett fundáció honlapján kötelezően közzé kell tenni.

Tehát a pártalapítványok – ellentétben a pártokkal – kaphatnak támogatást a határon túlról. Az ÁSZ szerint a gyors közzétételre azért van szükség, hogy a nyilvánosság a lehető leghama-

TÖRVÉNYTELENSÉGEK ELLENZÉKI PÁRTALAPÍTVÁNYOKNÁL A Jobbik Magyarországért Alapítvány (JMA), a Megújuló Magyarországért Alapítvány (MMA) és az Új Köztársaságért Alapítvány (ÚKA) gazdálkodásának a törvényessége és átláthatósága alapjaiban nem volt biztosított – közölte az ÁSZ. A JMA 2019–20-ban, az ÚKA 2019-ben nem tett eleget a törvény által előírt beszámolási kötelezettségének, ugyanis nem készített a számviteli törvény szerinti éves számviteli beszámolót, a tevékenységéről szóló éves jelentést. A Párbeszéd pártalapítványa éves beszámolójának a megalapozottsága 2019-ben és 2020-ban, míg a DK alapítványának a jelentése 2020-ban nem felelt meg a törvényi előírásoknak. Az általuk nyújtott támogatások elszámolásakor nem a regulák szerinti bizonylatok alapján jegyeztek be adatokat a számviteli nyilvántartásokba. Így az éves beszámolók nem voltak megalapozottak, nem biztosították gazdálkodásuk átláthatóságát.

rabb értesüljön a pártalapítványokat támogató külföldi szervezetekről, a finanszírozások ugyanis az alapítvány identitására is hatással lehetnek. Ezért az érkező összeg nagysága és a támogatást nyújtó személy azonosításához szükséges adatok is nyilvánosnak minősülnek.

Amennyiben a pártalapítvány a jogszabályi előírások megsértésével fogad el támogatást, akkor annak értékét tizenöt napon belül a központi büdzsének be kell fizetnie. Késedelem esetén pedig a tartozást adók módjára szükséges behajtani. A törvény azt is előírja, hogy az érintett alapítvány költségvetési dotációját az elfogadott támogatás értékét kitevő összeggel a számvevőszék felhívását követő negyedévben csökkenteni kell.

PINDROCH TAMÁS 2022/25 FIGYELŐ | 25

F_24-25_parttamogatas.indd 25

2022. 06. 20. 17:33

| CÉGVILÁG |

ERŐS SZEZONRA SZÁMÍTANAK A ZÖLDFÜRDŐK

TERMÁL | Jelentős fejlesztésekben és erős szezonban reménykednek a Kelet-magyarországi Zöld Gyógyfürdő Hálózat kezdeményezői. A szezon mind a hat helyen kiválóan indult, volt, amelynek a forgalma az idei év első öt hónapjában meghaladta a járvány előtti utolsó év jegyeladásait. A fejlesztésekre nominalizált 150 milliárd forintos forrás pályázati kiírás azonban egyelőre várat magára. Ez némi bizonytalanságot okoz a termálvízre építő vállalkozásoknak.

Magyarország bővelkedik jótékony hatású termál- és gyógyvizekben, ezen a téren igazi nagyhatalomnak számítunk.

Az Interreg Cental European Project keretében hat kelet-magyarországi fürdő részvételével megvalósított HealingPlaces (HP) projekt e természeti kincs kitermelésének, felhasználásának fentarthatóbbá tételét, zöldítését célozta meg.

A HP zárásakor Bogács, Debrecen, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Mezőkövesd, Sárospatak, valamint a Termál Egészség Klaszter képviselői szándéknyilatkozatban rögzítették, hogy a megkezdett munka folytatását biztosítandó, Kelet-magyarországi Zöld Gyógyfürdő Hálózatot hoznak létre.

A szervezet életre hívását rögzítő jognyilatkozat kötelezettségvállalást nem tartalmaz, mivel a fürdők további zöl-

dítése, az ehhez szükséges fejlesztések megvalósítása az egyes gyógyhelyekre hárul. A fosszilis energiák használatának csökkentését, kiváltását célzó tervek, pályázatok – miközben újabbak vannak előkészületben – már mind a hat helyen beadásra készek, egyelőre kérdés, hogy mikor nyílik meg az a 150 milliárd forint keretösszegű, a Magyar Turisztikai Ügynökség által meghirdetendő pályázat, amelynek a forrásaiból ezen elképzelések megvalósulhatnak. A gyógyhelyek képviselői bíznak abban, hogy az EU-s forrásokra épülő keret rövidesen megnyílik, annál is inkább, mert az előző hétéves pénzügyi ciklusban uniós forrás fürdőfejlesztésre egyáltalán nem állt rendelkezésre. Az energiahatékony-

Az energiahatékonyságot növelő innovációk most több mint aktuálisak.

ság növelését célzó innovációk mindenesetre most több mint aktuálisak, hiszen az EU embargós politikájával összefüggésben emelkedtek, illetve emelkednek az energiaárak olyan szintre, aminek a költséghatásai a nagy energiakitettségű vállalkozások számára, mint amilyenek a fürdők, egyre inkább kigazdálkodhatatlanok.

KOMPLEX PALETTA

Szabó János, a Mezőkövesdi Városgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója is úgy látja, hogy a három évvel ezelőtti szezon jegyértékesítési számai az idén is hozhatók lesznek. „Mintegy négyszázezer vendégre számítunk a határ közelsége miatt elsősorban Szlovákiából és Lengyelországból, kisebb mértékben pedig Romániából, Ukrajnából, Németországból, Ausztriából. Komplex szolgáltatási palettánk van, és ez változatos vendégkört vonz. Van strand-, élményfürdőrészünk és gyógyászatunk, utóbbiba a reumakórházból is járnak át betegek.”

Míg a vendégszám tekintetében bizakodó a fürdőt üzemeltető társaság vezetője, a működés eredményességét nézve korántsem az. Borúlátásának oka az ener-

26 | FIGYELŐ 2022/25

F_26-28_furdok.indd 26

2022. 06. 20. 17:38

FOTÓ: HUSZÁR MÁRK, HEVES MEGYEI HÍRLAP

giaárak emelkedése, aminek ellensúlyozására egyelőre csak korlátozott lehetőségeket lát. „Folyamatban van egy energetikai célú pályázatunk, amelynek az elnyerése, a tervezett fejlesztés mielőbbi megvalósítása különösen fontos a mostani időszakban. Magas a gáz-, de különösen a villamosenergia-felhasználásunk jelentős, így az ennek csökkentését célzó fejlesztések fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Geotermikus energiát és napelemet is tervezünk rendszerbe állítani, illetve új termálkút fúrása és a meglévők felújítása is tervben van.”

A járvány miatt a hajdúszoboszlói fürdő forgalma ötvenszázalékos visszaesést mutatott az elmúlt két évben, ám az idén újra hozni szeretnék a 2019-es év számait, amikor is az eladott szolgáltatások száma 2,5 millió, a vendégéjszakáké pedig 1,3 millió volt. A forgalombővítés mellett a vendégelégedettség növelését és az energiafelhasználás csökkentését célul tűzve jelentős fejlesztési tervei vannak az Európa legnagyobb fürdőjével büszkélkedő városnak.

Az elmúlt évtizedekben több fejlesztésre került sor Magyarországon, ám ezek inkább a bővítés, valamint a növekedés irányába hatottak. Most viszont, a Magyar Turisztikai Ügynökség négy év alatt megvalósítandó koncepciója szerint a technológiai korszerűsítés, az energiaracionalizálás kerülhet előtérbe. „Ilyen típusú fejlesztést természetesen korábban is végeztünk a hajdúszoboszlói fürdőben. Ezek közül az egyik legjelentősebb a termálvíz metánjára alapozott gáz-

KIVÁLASZTOTTAK „Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve Hajdú-Bihar megye három-három gyógyhelylyé nyilvánított települést választott ki a HealingPlaces projektben való részvételre. Ezek életében kiemelt szerepet játszik a gyógyfürdő, a zöldmegközelítés pedig új, fenntartható és természetbarát szempontokat hoz a fejlesztésbe, az üzemeltetésbe, a menedzsmentbe. E szemlélet fenntartását, további érvényesülését szolgálja a Kelet-magyarországi Zöld Gyógyfürdő Hálózat létrehozása is” – közölte Szabó Tünde, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat területfejlesztési referense, a HealingPlaces menedzsere

erőmű kialakítása volt. A jelenlegi tervek között szerepel egy olyan naperőmű létesítése, amely a nyári időszakban képes biztosítani a szükséges többletenergiát. Ez a mai energiaárak mellett hatványozottan szükséges és támogatandó célkitűzés” – mondta Czeglédi Gyula polgármester, aki korábban évekig vezette a hajdúszoboszlói gyógyfürdőt.

BOGÁCS HŰTENE

A bogácsi fürdő eddigi legjobb éve a 2019-es volt, 320 ezer vendég fordult meg náluk, ebből 87 ezer a fürdőhely saját szálláshelyét vette igénybe. „Egy háromcsillagos panzió fejlesztését hajtottuk végre 2019-ben, így a kempingünkön kívül 260 férőhelyünk van” – tudtuk meg Jacsó Zoltántól. A fürdőt működtető cég ügyvezetője az infláció növekedése, az energiaárak elszabadulása és a munkabérterhek növekedése miatt „nem mer túl nagyot álmodni”, de úgy vélte, hogy 2019 számai az idén is hozhatók lesznek.

Csendesné Farkas Edit polgármester az idei év első öt hónapjának forgalmából kiindulva – ami meghaladja a 2019es esztendő teljesítményét – bizakodóbb, 2022/25 FIGYELŐ | 27

F_26-28_furdok.indd 27

2022. 06. 20. 17:39

| CÉGVILÁG |

annál is inkább, mert a fürdő élen jár az energiatakarékos megoldásokban. „Már a működésben is igyekszünk energiatakarékosak lenni. Az elmúlt időszakban a létesítmény egész területén kiváltottuk a gázt, és a négyszáz ágyat számláló szálláskomplexumunk valamennyi épületében termálhőt használunk. Már beadtunk egy újabb energetikai pályázatot, új napelemeket szeretnénk felszerelni, valamint a termálhő hasznosításában is tovább kívánunk lépni, szeretnénk azt hűtésre is felhasználni.”

NAGY TERVEK

A debreceni fürdőkomplexumban ugyancsak komolyan veszik a fenntarthatóságot és a zöldítést. A szállodákat a kitermelt termálvízhő hasznosításával, a mediterrán élményfürdőt pedig csurgalékvizekből kinyert hővel fűtik. „Mind a fosszilis, mind a többi energiaforrásnál igyekszünk a felhasználást minimálisra csökkenteni, az új beruházásoknál pedig a zöldenergiák előtérbe helyezésére törekszünk – foglalta össze a HealingPlaces projekthez kapcsolódó eredményeket és terveket a fürdőkomplexumot, valamint hozzá tartozó szállodát igazgató Fazekas Lajos. – A további terveink között szerepel a szállás kapaci-

tásainak bővítése, hiszen az Aquaticum Thermal & Wellness Hotel kinőtte magát. Két-három éven belül egy négycsillagos superior 152 szobás szállodát szeretnénk megépíteni, emellett felújítanánk az eddig több mint 3,5 millió vendéget fogadó mediterrán élményfürdőt, valamint a régi fedett uszodát. Mindegyik esetben készülnek a kiviteli tervek, ám mivel ezek egyenként milliárdos nagyságrendű fejlesztések, a források előteremtése komoly erőfeszítést és körültekintést igényel.”

TRIPLÁZNÁNAK

A sárospataki Végardó a turisztikai ügynökség pályázatán nyert 3,5 milliárd forintos állami támogatásból ter-

TIZENHÉT ÉVE A beteg-, valamint a vendégelégedettség növelését szem előtt tartva a Termál egészségipari klaszter 17 éve dolgozik a térség egészségturizmusának fejlesztésén. A fejlesztési koncepcióban hangsúlyos a fürdők zöldítése, a fenntarthatóság erősítése. Ennek a küldetésnek lehet jelentős képviselője a klaszter részvételével megalakítandó Kelet-magyarországi Zöld Gyógyfürdő Hálózat – jelentette ki Katona Ilona elnök.

vez fedett fürdőt. „A tervekkel kész vagyunk, bízunk benne, hogy a forráshiány nem áll a megvalósulás útjába. Ha a reményeink és a vágyaink teljesülnek, akkor egy egész évben nyitva tartó fedett fürdővel, egy családi fürdővel és egy gyógyászati központtal gyarapodik a jelenlegi kapacitás. Emellé egy szállodát is szeretnénk építeni, valamint tervben van napelemek telepítése, bár ez a Makovecz-stílusú épületeinknél nem egyszerű feladat. Három évvel ezelőtt egy újabb vágyunk teljesült, ugyanis a termálvizet sikerült gyógyvízzé minősítenünk” – mondta Aros János polgármester.

A fürdőt üzemeltető Patakpa Kft. ügyvezetője, Benkő Barnabás Zoltánné szintén abban reménykedik, hogy a járványhelyzet előtti évi 260 ezer látogató az idén is megérkezik. „Elsősorban a határ közelsége miatt a Szlovákiából és Lengyelországból érkezőkre számítunk. Ők a borturizmussal kötik egybe a fürdőlátogatásukat. Ez jelenleg egy nyári fürdő, és békeidőben képesek vagyunk több mint százmillió forintos eredményt produkálni. A mostani fejlesztésekkel viszont, ha egész évben nyitva tudunk lenni, ezt meg is triplázhatjuk.”

DOMBI MARGIT

FOTÓ: BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP, BENCSIK ÁDÁM

SZEZONNYITÁNY. MINDENHOL KOMOLYAN VESZIK AZ ENERGIATAKARÉKOSSÁGOT

28 | FIGYELŐ 2022/25

F_26-28_furdok.indd 28

2022. 06. 20. 17:39

VÁLLALATÁNAK SIKERE, A MI CÉLUNK. Találjuk meg együtt a megfelelő pénzügyi megoldást!

TAKAREKBANK.HU

tb_corporate_kamp_200x292_figyelo_press.indd 1 F_29_takarek_hirdetes.indd 29

2022. 06. 20.

02. 17:20 14:51

| CÉGVILÁG |

INNOVATÍV BIZTONSÁG SKYGUARD | Vásárlásnak indult, nemzetközileg is sikeres termékfejlesztés lett belőle – egy mondatban így foglalható össze a mára cégcsoporttá nőtt magyar Secret Control GPS Kft. története. Varga László, a GPS-alapú gépjármű-logisztikára és vagyonvédelemre fókuszáló társaság tulajdonos-ügyvezetője szerint az okostelefonok világában ma már egyre inkább az automatizált kényelmi szolgáltatásoké a jövő.

„A bűnözői lélektan sohasem úgy működött, ahogy azt az átlagember gondolja. Az autótolvaj sosem önmagában a lehetőséget keresi. Azt lopja el, amire megrendelése van. Korábban például az ukrán piacra kerestek olyan gépkocsitípusokat, amelyeket ott értékesíteni lehetett” – mondta Varga László, aki szerint a járművek gyári védelmi technológiái máig nem javultak. A Tesla kivételével – ahol nincs zárbetét – bármelyik, akár több tíz millió forintos autót ki lehet nyitni egyetlen dugóhúzóval. Azt viszont városi legendának tartja, hogy az igazán drága kocsikat minden kommunikációs kapcsolattól elszigetelten, zárt kamionokban lopják el. Egyrészt nem találkozott még ilyen esettel, a rendőrségtől sem kapott erre vonatkozó információkat, másrészt a GPS-es védelem földfüggetlen, nem lehet leárnyékolni. Szavai szerint ezért a hatékonyságért kerültek mára meghatározó szerepbe a GPS-technológiára épülő vagyonvédelmi eszközök a gépjárműpiacon.

A KEZDETEK

„A cégcsoportnak és zászlóshajójának, a testvéremmel együtt 25 éve alapított Secret Control GPS Kft.-nek a története a magyar mérnöki tudásról szól” – beszélt a múltról a tulajdonos. Kifejtette, hogy számukra egy különleges megbízás adta az ötletet ahhoz, hogy az akkoriban berobbanó GPS-rendszerek fejlesztésébe kezdjenek. Az ezredforduló előtti esztendőkben ugyanis egy alapítványon keresztül azt a felkérést kapták, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság számára keressenek nyugaton olyan GPS-alapú szolgáltatásokat, amelyek az

akkor még a fejlett országokéitól nagyban különböző körülmények között tevékenykedő magyar rendőrség számára is megfelelők. „Miután alaposan áttanulmányoztuk a kinti kínálatot, rájöttünk: az ott fellelhető készülékek annyira drágák, ráadásul a hazai igények még annyira mások, hogy a nyugati termékek nem felelnek meg a Belügyminisztérium által megfogalmazott igényeknek. Ugyanakkor azt gondoltuk, hogy mi, magyar mérnökök biztosan ki tudunk fejleszteni olyan eszközöket, amelyek eleget tesznek ezeknek a követelményeknek” – mondta a szakember. Így kezdték el fejleszteni azokat a közlekedésrendészetnek szánt, minden viszontagság közepette is üzemelő GPS-es termékeket, amelyek – szavai szerint – a mikrohullámú sütő behatásán kívül minden durva külső beavatkozásnak ellenállva megőrizték a memóriában tárolt adatokat. A történet azonban itt majdnem véget is ért, mert a vevő anyagi lehetőségei mindössze az első megrendelésig terjedtek. A fejlesztést, összeszerelést Varga László testvérének a lakásában végzett startup azonban éppen ezután indult igazán fejlődésnek. „A kritikus helyzetben a velünk együtt dolgozó fiatal mérnökökkel együtt úgy döntöttünk, hogy a termékeinket »megnyitjuk« és polgári felhasználásra is alkalmassá tesszük. 1997-ben így jött létre a Secret Control GPS Kft., amely többféle egyedi produktummal jelent meg a piacon. 2000-ben fogalmazódott meg az az osztrák, majd szerb igény, hogy az ottani elvárásoknak megfelelő, a haszonjárművekhez kötődő GPS-es logisztikai

eszközöket és szolgáltatásokat is fejleszszünk ki. Erre mindkét országban máig sikeres leányvállalatot is alapítottunk.

Ezek az országspecifikus, folyamatosan fejlődő – például a teherautók útvonalát, fogyasztását, raktéri hőmérsékletét is követő – rendszereink Magyarországon s ma már Lengyelországban is egyre elterjedtebbek. A szerves fejlődés mellett pedig akvizícióval is bővítettük a szolgáltatási palettánkat. 2010-ben vásároltuk meg a professzionális gépjárműeszközök piacának egyik meghatározó cégét, a Skyguard márka révén ismert Auto Securit Zrt.-t” – mesélte tovább az ügyvezető.

Ez azért is tűnt logikus lépésnek, mert az 1987-ben alapított, saját szervizzel, országos beszerelői hálózattal felvértezett Auto Securit 1997-ben elsőként lépett piacra GPS-technológián alapuló járműbiztonsági rendszerrel, majd az e-útdíj bevezetésében is aktív szerepet vállalt. A felvásárlás utáni fejlődés eredményeként pedig ma már a magyarországi elektronikus útdíjrendszer éves bevételéből nagyságrendileg tízmilliárd forintnyi összeg érkezik a Skyguardon keresztül az államkasszába.

BŐVÜLÉS

„Az akvizícióval nem az összeolvadás volt a cél, hanem inkább az, hogy a két társaságban felhalmozott szakmai tapasztalatra építve, a két márka értékét növelve bővítsük piaci részesedésünket. S mindezt úgy valósítottuk meg, hogy két-három esztendő kitartó munkájával a háttérszolgáltatások összehangolását követően a fejlesztési és a gyártási tevékenység kapcsán is megtaláltuk azokat a szinergiákat és közös irányokat, amelyekkel az egy plusz egyből az eredményességet tekintve nem kettő, hanem kettő és

30 | FIGYELŐ 2022/25

F_30-31_Skyguard.indd 30

2022. 06. 20. 17:39

| CÉGVILÁG |

FOTÓ: SKYGUARD

VARGA LÁSZLÓ ALAPÍTÓ. A KÉNYELMI SZOLGÁLTATÁSOK FELÉ HALAD A PIAC

fél jött létre” – elemzett Varga László, kifejtve: a stabil jövőképet ígérő cégcsoportba mindig lojális és kreatív munkatársakat keres maga mellé.

Ezt tükrözi, hogy a Skyguard branddel fémjelzett, elsősorban a vagyonvédelem és a személyautó-szolgáltatások terén érdekelt Auto Securit Zrt. ma már 846 milliós forgalmat mondhat a magáénak. A főként a logisztikai szolgáltatások terén erős pozíciókat kiépített Secret Control GPS Kft. pedig 2,2 milliárdos árbevételt ért el tavaly. De miközben a két cég más-más piacokat céloz meg, párhuzamos szolgáltatásaik is vannak, azért, hogy mindegyik teljes körű szolgáltatási palettát tudjon felkínálni a maga területén.

Az üzletember szerint mindez azért is fontos, mert a megrendelőik a kiváló minőség mellett ma már egyre inkább a teljes körű, ugyanakkor minél jobban automatizált kényelmi szolgáltatásokat igénylik. „Például a Skyguardnál ezt a trendet felismerve kezdtünk el a gépjárművédelemhez kötődően mind több olyan, telefonos applikáción keresztül elérhető kényelmi szolgáltatást kifejleszteni, mint amilyen az automatikus menetlevél-ki-

állítás, az automata parkolás bírsággaranciával vagy az automata autópályamatrica-vásárlás” – sorolta a szakember.

Mivel Varga László szerint az okostelefonok elterjedésének köszönhetően az elmúlt évtizedben olyan technológiai átalakulás zajlott le a piacon, amely elsősorban a mobilokhoz kötődő szolgáltatásokról szólt, a Skyguardnál 4, a Secret Controlnál pedig 25 fős fejlesztési gárda dolgozik azért, hogy a piaci pozíciójukat újabb és újabb szolgáltatások bevezetésével, továbbfejlesztésével erősíteni tudják.

ERŐS A VERSENY

„A nagy GPS-szolgáltatók által uralt logisztikai piacon rendkívül erős a verseny, de mi így is a dobogó felsőbb fokainak az egyikét mondhatjuk a magunkénak. A személyautó-szegmens azért is tartogat erőteljesebb növekedési lehetőséget, mert hasonlóan komplex szolgáltatást senki sem nyújt rajtunk kívül. A fejlesztéseink fő iránya most a vállalati folyamatok digitalizációja, amelyben az egyik fókusz az autókölcsönzőkön van.

A Smart Rent rendszer lényege, hogy személyzet nélkül, érintésmentesen lehet kikölcsönözni és leadni a gépkocsi-

kat. Mindez azonban a fő tevékenységgel, a gépjárművagyon-védelemmel is összekapcsolódik, hiszen kulcsfontosságú, hogy mondjuk a nyilvános parkolóba lepakolt autók mindig maximális biztonságban legyenek” – ecsetelte a tulajdonos.

Varga László szerint a mostani időszakban tapasztalható globális gazdasági bizonytalanság nekik nem jelent viszszaesést, mert a válságok inkább újabb piaci lehetőségeket nyitnak meg a számukra. Mégpedig azért, mert ilyenkor a háztartásoknál és a társaságoknál egyaránt a megtakarítások fontossága kerül előtérbe. A kiadáscsökkentés érdekében azonnal lényegessé válik, hogy a cégautók költségei feletti kontrollt megteremtsék a vállalatok.

A Skyguard digitalizációs fejlesztései ehhez nyújtanak segítséget. Többek között azzal, hogy a nyilvántartást végző részleg létszámának a minimalizálása mellett is pontosan követhetővé válik, hogy az adott járművet arra a feladatra használják-e, amire kell. Nem véletlen, hogy a digitalizációhoz kötődő határtalan lehetőségek újabb határokat is megnyithatnak a csoport előtt. ÉRSEK M. ZOLTÁN 2022/25 FIGYELŐ | 31

F_30-31_Skyguard.indd 31

2022. 06. 20. 17:39

| CÉGVILÁG |

FENNTARTHATÓSÁG AZ EU-BAN

Egy fenntarthatóbb energiagazdálkodást és mobilitást célul tűző, az innovációt segítő uniós szervezet magyarországi vezetőjeként hogyan látja az energiaárak ugrását? Miként érinti ez az innovációkat?

– Az energetikai infrastruktúrákra és általában az egész iparágra jellemzők a robusztus méretű beruházások és az akár több tíz éves megtérülési idők. Ez a jellegzetesség nem változik, egész kontinensek működésének az alapja az energiaellátás biztonsága. Amikor közgazdasági sokk éri az energiapiacot (akár csak a lehetősége is felmerül annak, hogy ellátási gondok állnak elő), az drágulással jár. Minél gyorsabb egy változás, várhatóan annál dinamikusabban fognak módosulni az árak. Ez persze számos innováció számára kínálhat kedvezőbb piaci környezetet.

– Mikorra érheti el Európa a nullához közeli szén-dioxid-kibocsátást?

– Az EU 2050-et tűzte ki célul ennek teljesítésére, azaz kevesebb mint 30 év van hátra, ami az energiaellátás infra-

struktúráját alkotó eszközök jellemző élettartamával összemérhető.

– Mi a helyzet a szektorbeli innovációkkal?

– Az energetikai innovációk a fenntartható energiagazdálkodást szolgáló technológiák kínálatát bővítik, ez pedig hoszszú távon csökkenti az ilyen beruházások fajlagos költségeit. A napelemek piacán ma már mintegy hatszor annyi teljesítményt kapunk ugyanannyi pénzért, mint 10-12 évvel ezelőtt, és hasonló trendeket figyelhetünk meg az akkumulátorok szegmensében is. Még bőven van tér

új innovációk megjelenéséhez, ám az évtized második felében már a piaci konszolidációk is elkezdődhetnek. Ekkorra a verseny éleződésére számítok.

– Június közepén fogadta el az Európai Parlament (EP), hogy 2035-től már nem lehet belső égésű motoros új autókat forgalomba hozni az EU-ban. Enynyire jól áll az uniós ipar a világban, hogy ilyen drasztikus döntéseket megengedhetünk magunknak?

– Számos kritika érte az EP-t a szabályozás kapcsán, de aki figyelemmel kísérte ennek megszületését, az láthatta, hogy ezt több mint egy évig készítették elő. Ha 2050-től számolunk vissza, s te-

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

DERVALICS ÁKOS | Vannak racionális okai annak, hogy 2035-től csak elektromos hajtású új autókat lehet forgalomba helyezni az EU-ban – véli az európai innovációs hivatal, vagyis az EIT InnoEnergy és az EIT Urban Mobility hazai képviseleteit vezető szakember, aki szerint 2025 végéig 800 000 európai munkavállalót érint majd közvetlenül az akkumulátorok elterjedésével kapcsolatos ipari változás.

32 | FIGYELŐ 2022/25

F_32-33_HUB.indd 32

2022. 06. 20. 17:39

| CÉGVILÁG |

kintetbe vesszük, hogy a belső égésű motorral hajtott autók nagy része 15 éves korára már élettartama végén jár vagy végleg elhagyja az unió területét, akkor nem sok értelme van későbbre tenni a dátumot. Látható, hogy a világpiacon a fenntartható energiagazdálkodás terén az EU most a világ vezető államközössége. Az élen lenni mindig is több erőfeszítést igényelt, ami konfliktusokkal jár, de most a világ követi Európát.

– A fenti döntés akkor is érzékenyen érinti a magyar járműipart. Milyen stratégiával tudnak felkészülni itthon a vállalatok?

– Érdemes végiggondolni, hogy a mostani változásoknak mik a mozgatórugói.

Az EU energiapolitikai céljait részben azáltal lehet elérni, hogy a megújuló energia termelése és felhasználása közti lépcsők (egyik energiahordozóról a másikra történő átállás) számát a lehető legkevesebbre csökkentjük, másrészt az adott közlekedési igényeket nagyobb energiahatékonyságú technológiák gépjárművekbe építésével próbáljuk elérni. A cégek pedig formálni tudják a fogyasztók viselkedését, olyan megoldások felé terelve őket, hogy legalább részben a már megszokott beszállítói lánc segítségével képesek legyenek kielégíteni az igényeiket. Az Európai Akkumulátorszövetség és az EIT InnoEnergy számításai szerint ezzel együtt is 2025 végéig 800 ezer európai munkavállalót érint majd közvetlenül az akkumulátorok elterjedésével kapcsolatos ipari változás – jelentős részük az autóiparból kerül ki. Az EIT InnoEnergy által életre hívott EBA Academy adja azt a felkészüléshez szükséges tudást és oktatási platformot, amelyet a hazai vállalatok is igénybe vehetnek. Terveink szerint még az idén itthon is elérhető lesz a jelenleg mintegy 30 képzésből álló portfólió.

– A magyar háztartások, intézmények és cégek még jó ideig és igen széles körben lesznek ráutalva például a földgázra. Ön szerint öt-tíz éves távon várható érdemi áttörés?

– Lényeges előrelépést várok tíz éven belül a helyettesítő vagy alternatív technológiák kínálata terén. Már most is el-

érhetők az épületek energiaellátását illetően hatékony megoldások (pl. hőszivattyúk, hőtárolók, megújulóalapú hőtermelők). Az elterjedést együttesen segítik a szabályozók és az állami támogatások. Mindeközben kihívást jelent, hogy évente mintegy 200 ezer lakást kellene felújítani a modern energiahasznosítás elérése érdekében. Az intézményi, vállalati épületegyüttesek számára a távfűtésre való csatlakozás (vagy saját hőközpont) kitűnő lehetőséget kínál a geotermikus vagy napenergiából már télen is hőenergiát előállítani képes erőművekből származó forrással való fűtésre. A cégek számára egyelőre kihívás a termelés volatilis energiaigénye. Ezt kiszolgálni képes energiahordozónak ígérkezik a zöldenergiával előállított hidro-

NÉVJEGY 47 éves, nős, három kamasz gyermek édesapja.

Energetikai hálózatokra szakosodott villamosmérnök, MBA-s pénzügyi diplomával, az SC Energy LLC ügyvezetője, az EIT InnoEnergy Hub és az EIT Urban Mobility RIS Hub menedzsere.

Piaciérték-orientált, stratégiai gondolkodású, coach típusú, holisztikus szemléletű üzleti vezető, aki a k+f B2B-s értékesítésében is tapasztalatokat szerzett, valamint új és innovatív vállalkozások, kkv-k fejlődését és piaci növekedését segíti.

Gyakran nyújt szakértői szolgáltatásokat az EIC Accelerator számára, több mint 20 nemzetközi coachingos referenciája van. Fókuszterülete: megújuló energiaforrások, energiatárolás, hidrogén, mobilitás, energiahatékonyság, körforgásos gazdaság, intelligens épületek és városok.

Több mint húszéves tapasztalata van az üzletfejlesztés, az értékesítés, a menedzsment és technológiatranszfer területén.

Szabadidejében főként a családdal van, de imádja a kínai és a japán konyhát, a hegyi, valamint a kerékpártúrákat.

gén, amelynek az ipari felhasználására több pilotprojekt is indul Európában és reményeink szerint Magyarországon is.

Az EIT InnoEnergy által működtetett European Green Hydrogen Acceleration Center célja befektetéssel és támogató üzleti környezettel segíteni ezen innovatív technológiák elterjedését.

– A társaságoknak milyen energiastratégiát javasol?

– Különböző iparágak energiafogyasztását nem lehet azonos séma szerint kezelni. Általános alapelvként el tudom mondani, hogy minden vállalat számára az energiatakarékos működés és a fenntartható energiagazdálkodásba (termelés, tárolás, felhasználás) való befektetés együttese hozhat eredményt. Hoszszabb távon érdemes gondolkozni, mert szükség lehet céges folyamatok, eljárások, szokások megváltoztatására – ezek nagy fokú körültekintést és odafigyelést igényelnek. Mi az EIT InnoEnergynél több mint 300 innovációba fektettünk az elmúlt 12 évben, köztük hazaiakba is. Azon társaságok számára, amelyek a fejlesztések hazai implementációjában érdekeltek, külön díj nélkül hozzáférést biztosítunk a nálunk elérhető innovációkhoz.

– Mi, magyarok mely technológiákban vagyunk jók?

– Hazánk számos téren képes innovációval megjelenni a nemzetközi piacon. A teljesség igénye nélkül: az épületek hőháztartásában érhető el megtakarítás a HeatVentors hőtárolójával; a geotermikus energia termelésében évtizedes tapasztalattal felvértezett vállalkozásaink vannak. Továbbá talán kevesen tudják, hogy jó néhány olyan innovációt valósítottak meg magyar cégek, amely a fenntartható energiagazdálkodásban alkalmazott berendezések költséghatékony gyárthatóságát eredményezte. Hazánkban találhatunk fejlesztéseket hidrogénés akkumulátoripari technológiák kapcsán is. Változatlanul problémának tartjuk azonban azt, hogy önálló márkanévvel még mindig kevés magyar társaság tud külföldön megjelenni.

HG 2022/25 FIGYELŐ | 33

F_32-33_HUB.indd 33

2022. 06. 20. 17:39

| CÉGVILÁG |

RÖVIDESEN VÉGE A CSIPHIÁNYNAK?

VÁRAKOZÁSOK | Az év végére az autógyártás felpörgését akadályozó csiphiány enyhülését várja az Audi Hungaria jármű-előállításért felelős igazgatója. Optimista a Mercedes is, míg a Magyarországon szintén jelen lévő gyártók közül a BMW óvatosan derűlátó, a Suzuki pedig a hiány további fennmaradását és az új gépkocsik piacának a zsugorodását prognosztizálja 2022-re.

Oroszországban található, s úgy ítélték meg, hogy a nikkel- és az alumíniumellátás is veszélyben van.

OPTIMISTA HANGOK Az optimisták az autóiparhoz hasonlóan nagy mikrocsipigényű okostelefon-szegmens ez év első negyedében mért zsugorodásának a végére számítanak. A derűlátást a világ legnagyobb lapka-előállítójának, a tajvani TSMC-nek az amerikai és a szingapúri gyárépítési tervei is fűthetik. Az ebből adódó gyártásnövekedésre alapozó optimizmust nem mindenki osztja, és valljuk be: ezek az óvatosabb előrejelzések elég meggyőző érvekre támaszkodnak. Mint az a Figyelő 22. számában megjelent, Nem látszik a félvezető-hiányos időszak vége című írás is kifejti, egyéb okok mellett a szomszédunkban zajló háború elhúzódása az, amely hosszabb távon jelentősen ronthatja a kilátásokat.

Az Automotive News nemrégiben a Techcet nevű piackutató céget idézve a neon drágulását és e nemesgáz készleteinek a kifogyását prognosztizálta, rámutatva, hogy az amerikai csipgyártók „szinte teljes mértékben” az Ukrajnából és Oroszországból származó neonra támaszkodnak. Hasonló kockázatot jeleztek azzal összefüggésben is, hogy a félvezetők, katalizátorok előállításában ugyancsak szerepet játszó palládium készleteinek a 33 százaléka

A Volkswagen-csoporthoz tartozó Audi Hungaria lapunkhoz eljuttatott közleménye szerint a győri gyárban jelenleg heti öt napot tudnak termelni, képesek kezelni az orosz–ukrán háború okozta beszállítói gondokat, s igyekeznek megtartani az ukrajnai beszállító partnereket, hogy ezzel is támogassák őket. Kilenccel állnak kapcsolatban, tőlük egyebek mellett üléshuzatokat és motortérkábeleket rendelnek. A konszern ugyanakkor alternatív beszerzési forrásokat is keresett.

Les Zoltán, az Audi Hungaria járműgyártásért felelős igazgatója kifejtette: cégüknél is elsősorban a globális csiphiánnyal összefüggésben kialakult alkatrészellátási gond okozza a legnagyobb problémát, ám megítélése szerint az év végére szignifikáns javulás prognosztizálható. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a csiphiány teljes megszűnése szerinte sem várható 2022 decemberére.

AZ AUDI TÜRELMET KÉR

A Volkswagen konszernnél 2020 szilveszterétől kezdve egy szakmai stáb hangolta össze az alkatrészek elosztását a több mint száz telephely között. Azok pedig – alapos tervezést követően – ebből a mennyiségből gyártották le a lehető legtöbb autót. A normál termelési rendtől

eltérő üzemmód jelentős többletköltséggel és pluszmunkával jár, így a gyárvezetés már nagyon várja a visszatérést a rendes kerékvágásba. Addig is türelmet kérnek az ügyfelektől, és ígérik, hogy minden megrendelt gépkocsi elkészül.

Az Audi közleménye kitér arra is, hogy egyelőre belső égésű motorokból állítják elő a legtöbbet Győrben, de a dízelmotorok – főleg a négyhengeresek – iránt már csökken a kereslet. Les Zoltán az autózás trendjeivel kapcsolatban arra számít, hogy a 2030-as évek első esztendeiben térnek át teljesen az elektromotorok gyártására. Az önvezető autózásban 2025 környékén vár szintlépést, ám a teljesen autonóm járművek kora csak hosszú évek múlva jön el. A jövő gépkocsija pedig nem lesz más, mint egy környezetével kommunikáló, kerekeken guruló okoseszköz. Az igazgató az elektromobilitásnál tapasztalthoz hasonló nagyságrendű változást vár a következő esztendőkben az önvezető autózásban. A jelenleg 2,5-es, 3-as szint után várhatóan néhány év múlva megjelennek a 4-es szintű autonóm járművek, amelyekben már mással is foglalkozhat a vezető, és az autó egy-egy meghatározott, gyakorta végigjárt útvonalon képes lesz önállóan üzemelni.

A DAIMLER IS OPTIMISTA

A Bloomberget idézve a vg.hu a hónap elején megírta: a legnagyobb kamiongyártónak számító Daimler Truck Hol-

34 | FIGYELŐ 2022/25

F_34-35_chip-hiany.indd 34

2022. 06. 20. 17:41

| CÉGVILÁG |

járványokkal kapcsolatos lezárások továbbra is komoly kockázati tényezők.

Ugyanakkor hozzáfűzte: a BMW az eddigiekben is mindent megtett annak érdekében, hogy megőrizze a beszállítóit, illetve alternatív megoldásokat találjon az ellátási problémákra.

CSÖKKENÉSSEL SZÁMOL A SUZUKI

FOTÓ: GETTY IMAGES

ding a csipellátás tekintetében már látja a fényt az alagút végén. A Mercedes teherautó-modelljeiért felelős, valamint a cég európai és dél-amerikai részlegét vezető Karin Rådström szerint a helyzetük tavalyhoz képest javult, és sikeresen elkerülték a Kínát lassító lezárások hatásait is, ám nem szeretne előre inni a medve bőrére. Az idézett forrás alapján Rådström szavaihoz hasonlóan nyilatkozott a Mercedes termelési vezetője, Jörg Burzer is, aki szerint a csiphiány már nem okoz komoly leállásokat.

A BMW ÓVATOS

Emlékezetes, hogy Oliver Zipse, a BMW vezérigazgatója márciusban az Európai Autógyártók Szövetségének az elnöke-

ként az iparágat sújtó mikrocsiphiány kapcsán uniós szinten összehangolt lépéseket sürgetett. Salgó András, a cég magyarországi kommunikációs igazgatója óvatos optimizmussal úgy fogalmazott, hogy legfeljebb az év második felétől lehet némi enyhülés a félvezetők piacán, ám ez nem jelenti azt, hogy a hiány teljes mértékig megszűnik. Megítélése szerint az ukrajnai háború, az ellátási láncok szakadozása, a távol-keleti

A Datahouse újautó-eladási statisztikái szerint tavaly 17 650 Suzuki személygépkocsit regisztráltak Magyarországon. Ez az összes (121 920) forgalomba helyezett személyautó 14,48 százaléka, így az éves eredményeket nézve a vállalatnak immár hatodik esztendeje sikerült megtartania vezető pozícióját a hazai piacon – kezdte válaszát a cég a Figyelő kérdésére. „Ami az elmúlt hónapokat illeti, elmondhatjuk, hogy vevői igény van az autóinkra, a csiphiány miatt azonban ezt nem tudjuk maradéktalanul kielégíteni, illetve felszereltségtől függően néhány hónap várakozási idővel kell számolni” – folytatták.

Közölték: örülnének, ha meg tudnák erősíteni a félvezetőhiány globális piaci enyhülésével kapcsolatos információkat, annál is inkább, mert ők is ezt várták, ám nagyon sok olyan előre nem látott esemény volt ebben az évben is – például a Covid–19-járvány Ázsiában –, amely akadályozta, sőt jelenleg is nehezíti az ellátási lánc folyamatosságának fenntartását. „Ezért arra számítunk – így a Suzuki –, hogy az alkatrészellátási nehézségek ebben az esztendőben még megmaradnak. Ugyanakkor rendkívül gyorsan változik a piaci környezet, ehhez nekünk is rugalmasan kell alkalmazkodnunk.”

A Suzuki a teljes hazai újautó-piac két számjegyű csökkenésével számol; ebben megítélésük szerint oroszlánrésze lesz a csiphiánynak, hiszen félvezetők nélkül ma már nem lehet gépkocsit gyártani. Vagyis hiába van kereslet az új autók iránt, az előállítható mennyiség korlátozott.

DOMBI MARGIT

2022/25 FIGYELŐ | 35

F_34-35_chip-hiany.indd 35

2022. 06. 20. 17:41

| CÉGVILÁG |

A ránk váró nehéz évek ellenére – vagy éppen ezért – igenis van létjogosultsága a nálunk még kevéssé ismert, úgynevezett társadalmilag hasznos, kis, innovatív vállalkozások, projektek tevékenységének. Ezek jellemzően amolyan nonprofit startupok, agilis kis projektek, amelyek mondjuk a fenntarthatóságot nagyban javítják ötleteikkel, megközelítésükkel, programjaikkal, vagy más, társadalmilag fontos hatást fejtenek ki. E kezdeményezések ugyanakkor ritkán találnak könnyen utat a nagyvállalatokhoz.

Az SI korai befektetői is eléggé ismertek a saját területükön, ők mintegy egy éve csatlakoztak a vállalkozáshoz. Györkő Zoltán a pár esztendeje sikeres exiten túlesett BalaBit társalapítójaként és ügyvezetőjeként felépített egy nemzetközileg is elismert szoftvercéget – ezt egy amerikai stratégiai befektető vette meg. Csillag Péter üzleti angyal neve sem kisebb. Adatbányászattal foglalkozó, a Szilícium-völgy legna-

FOTÓ: SCALE IMPACT

TÁRSADALMILAG HASZNOS PROGRAMOK

STARTUP | A Scale Impact a vállalatok és az innovatív, társadalmilag hasznos szervezetek összefogását emeli magasabb szintre, szakértőkkel, neves alapítókkal és ismert befektetőkkel együttműködve. Úgy, hogy a cégeknek jó és hasznos ügyeket felkaroló projekteket keres, illetve fejleszt.

ALAPOK

Ezt ismerte fel Lévai Gábor, aki a Magyar Lízingszövetség főtitkára volt, továbbá a Green Brands egyik alapítója. Ő a bankszektorban termék- és üzletfejlesztés területen eltöltött tizenöt esztendő után az elmúlt tíz évben – a Civil Support alapítójaként és tanácsadójaként – több száz nonprofit szervezettel, társadalmi vállalkozással és céggel dolgozott már együtt. A fő szakterülete az üzletfejlesztés, a vállalati-nonprofit partnerségek kialakítása, a társadalmihatás-mérés, valamint a társadalmi hasznosságú befektetés volt. A szakember azért vágott bele a Scale Impactbe (SI), mert rendszerszintű megoldást szeretne létrehozni arra, hogy a céges erőforrások minél nagyobb társadalmi hatást érjenek el.

Csatlakozott hozzá Harsányi András, aki 13 évig az ingatlanfejlesztési szektorban tevékenykedett – többek között az Euro Ingatlannál és a Plaza Centersnél –, de rájött, hogy ennek a szakmának önmagában nincs elegendő kedvező társadalmi hatása. Így öt esztendeje foglalkozik civil szervezetekkel és társadalmi vállalkozásokkal, számos csapatot mentorál pénzügyi és üzletfejlesztési területen. A Scale Impactben pedig azért hisz, mert megoldást kínál az impactszervezetek fejlődéséhez, amelyek így meg tudják sokszorozni a hatásukat. A segítségükkel e szervezetek elsajátítják a profi működésükhöz elengedhetetlen tudást, és vállalati partnerekkel alakíthatnak ki gyümölcsöző kapcsolatokat.

LÉVAI GÁBOR ÉS HARSÁNYI ANDRÁS, AZ ALAPÍTÓ TULAJDONOSOK. TÁRSADALMILAG HASZNOSAK

36 | FIGYELŐ 2022/25

F_36-37_startup.indd 36

2022. 06. 20. 17:41

| CÉGVILÁG |

gyobb techvállalatainak dolgozó globális startupját, a Starschema nevű társaságot januárban vásárolta fel egy indiai invesztor 13 milliárd forintért. A befektetői „csapatot” Fülöp András, a Deloitte tanácsadó cég tavaly leköszönt magyarországi vezérigazgatója, valamint Kalmár Péter, a Flow-csoport, az egyik piacvezető szervezetfejlesztő és tanácsadó cég alapítója és vezetője is erősíti.

nyi fejlesztésben vett részt az ő csapata, 160 vállalati partnerrel. Összeszámolták azt is, hogy eddigi munkájuk során nem kevesebb mint 22 ezer órányi fejlesztést végeztek, s mintegy 300 millió forintos fejlesztési forrást teremtettek az impactszervezeteknek.

ÉRTÉK

PÉLDÁK

Az SI tehát társadalmi vállalkozás, amely három csoport – az impactszervezetek, a vállalatok és a szakértők – együttműködését fogja össze. Az impacteknek – nonprofit és társadalmi vállalkozásoknak – gyakorlati tudást ad át egy kétéves fejlesztési folyamatban, hogy életképesebbé váljanak, hatékonyan, támogatásokat vonzani képes módon végezzék világjobbító munkájukat. Emellett a cégeknek az előbbi tevékenysége révén impactpartnereket talál, hogy a munkáltatói márkájuk (employer branding) értékesebb legyen, több dolgozót tudjanak vonzani, megtartani. S munkalehetőséget is nyújt azon szakembereknek, akik az impactszervezeteket fejlesztik.

Bár, mint láttuk, a projektnek sokéves előélete van, az első friss koncepciókon alapuló, már Scale Impact néven futó fejlesztési folyamat ez év januárjában indult el. Áprilisban friss vezető érkezett a szakértői csapathoz, pár héttel ezelőtt pedig az első fejlesztési folyamathoz vállalati partner is csatlakozott az Adevinta-Adománytaxi projektben. Persze többféle korábbi felállásban 1040 impactszervezettel dolgozott már közösen Lévai Gábor. Ennek keretében 90 vállalati és intézmé-

A korábbi sikereik közé tartozik például a Cseriti Adománybolttal kapcsolatos tevékenységük. Utóbbi vezetője, Sáhy Gábor így emlékszik vissza a Scale Impact munkájára: „Ma már van szervezeti stratégiánk, éves pénzügyi tervünk, kontrollingrendszerünk, tudjuk, miben mérjük a társadalmi hatásunkat, szervezetten és tudatosan kommunikálunk. Ezek segítettek hozzá minket, hogy öt év alatt megötszörözzük az árbevételünket és megtízszerezzük a hatásunkat.” Friss példaként érdemes kiemelni az Adománytaxit, amelynek a fejlesztése révén a csapat vállalati partnere lett az Adevinta (a Jófogás.hu-t és a Használtautó.hu-t működtető nemzetközi cégcsoport). Az Adománytaxi adományokat gyűjt be, a felajánlásokat rendszerezi és önkénteseinek a hálózata segítségével eljuttatja a rászorulóknak, többségében 1000 fő alatti, szegregált kistelepülésekre. Új együttműködésről van szó, de Harsányi András azt ígérte, hogy a program eredményeiről rövidesen többet lehet majd hallani.

Ezzel párhuzamosan a Scale Impact most kampányt is indított, melynek örve alatt az oktatással és a fenntartható élelmiszerrel foglalkozó nonprofit szervezeteket keresik, amelyeket fejleszthetnek. Az egyenként mintegy 10 millió forint értékű, kétéves működésfejlesztés vállalati partnerek bevonásával történik. Aki nem jut el e lehetőségig, az is egy 40 perces kérdőív kitöltése után értékes visszajelzést kap szervezete fejlettségéről, amely kiindulópontul szolgálhat arra, hogy min kellene változtatni a profibb feladatvégzéshez. Jelenleg három-hat fejleszthető szervezetet keresnek.

S hogy miért szorulnak fejlesztésre az impactek Magyarországon? Az ilyen szervezetek többsége kevés támogatással, alacsony szintű hatásfokkal működik, tovbbá jellemzően alulfinanszírozottak és túl kevés a kapacitásuk ahhoz, hogy hosszú távú, mérhető pozitív változást érjenek el.

Ahhoz, hogy kitörjenek ebből, nincs elegendő forrásuk, pedig hosszú távú szervezet- és vezetőfejlesztésre lenne szükségük. Eközben az eseti támogatásokból megvalósuló beruházások tipikusan rövid távúak és egy-egy részterületre fókuszálnak, így az esetek többségében nem hoznak érdemi változást.

Ezért hát olyan vállalati partnereket is keresnek a fejlesztésre váró vagy az alatt álló impactszervezeteknek, amelyek számára fontos az employer branding, a fenntarthatóság és/ vagy a társadalmi felelősségvállalás. Eddig 200 ezer eurós befektetést vont be a cég, és a közeljövőben további 100 ezret terveznek bevonni. Ez az összeg két területen nyújt komoly lehetőséget: egyrészt lehetővé teszi a nonprofit ügyfelek működésének a hatékonyabbá tételét (online oktatási anyagok kialakítását, a folyamatok részleges automatizálását), másrészt megnöveli a rugalmasságot, mert saját kockázatra tudnak elindítani fejlesztési folyamatokat, amelyekhez menet közben könnyebben találnak céges partnereket.

HG 2022/25 FIGYELŐ | 37

F_36-37_startup.indd 37

2022. 06. 20. 17:41

| CÉGVILÁG |

MÁR LENNE IGÉNY A SZABAD FOGYASZTÁSRA VENDÉGLÁTÓIPAR | Rendkívül jó volt a vendéglátósok első négy hónapja. Volumenben, vagyis az eladott mennyiség tekintetében még gyengébben alakult a piac a járvány előtti szintnél, de a folyó áras forgalom növekedését nézve jelentős volt a többlet. Jó szezonra, de ettől függetlenül sok hely megszűnésére kell számítani.

A pünkösdi hétvége meglehetősen jól alakult a fővárosi és a balatoni vendéglátóhelyek számára. A magyar tenger partján a magyarok, Budapesten a külföldiek alkották a vendéglátó üzemegységekben a kritikus tömeget. A hétvégéről, illetve májusról még nem állnak rendelkezésre pontos adatok, ám az első negyedévről igen.

Az idei április a vendéglátósok számára kifejezetten jónak számított. A teljes árbevétel majdnem 90 százalékkal nőtt a múlt esztendő azonos időszakához képest, így elérte a 144 milliárd forintot. Pedig már tavaly ilyenkor is 111 százalékkal bővült a forgalom a 2020-as negyedik hónaphoz viszonyítva, de akkor csak 67 milliárdig kúszott fel a mutató. Könnyű kiszámolni, hogy a két évvel ezelőtti április produkálta a legroszszabb teljesítményt, akkor a teljes árbevétel 30 milliárd forint volt.

Ehhez képest az idei április és vélhetőleg a május is remek hónapnak számít, ugyanakkor nagyon sok a bizonytalanság az ágazatban.

RABLÓ INFLÁCIÓ

Most éppen az áremelkedés és a munkaerőhiány rabolja a legtöbbet a vendéglősök pénztárcájából. A nyári hónapok azonban ígéretesnek tűnnek, mivel a külhoni drágulás és a gyenge forint mellett itthon nyaralni a legkifizetődőbb, s a külföldi turisták is megindultak hozzánk. Az újrainduló fesztiválozás szintén megdobja a vendéglátózást. Egyébként az éttermekben a július és az augusztus a csúcsidőszak. Ez olyannyira hüvelykujjszabály, hogy a legforgalmasabb hazai üdülőhelyen, Siófokon még az iskolaszünet kezdetekor sem igazították a főszezonhoz a közlekedési lámpákat. Mindez aligha véletlen: a vá-

A nyári hónapok ígéretesnek tűnnek, mivel a külhoni drágulás és a gyenge forint mellett itthon nyaralni a legkifizetődőbb.

rosban a pünkösdi hétvégét leszámítva ilyenkor még csak elszórtan lehet látni nyaralókat, amelyek főleg kelet-európaiak vagy németek.

Ez a vendéglátóhelyeken is látszik – szinte mindenhol vannak vendégek, de csak mutatóban, a telt házaktól nagyon messze állnak ezek az egységek. Ugyanakkor az is beszédes, hogy a pünkösdi hétvégén több üzemegység kvázi öszszeomlott a nyomás alatt, 30-40 perceket kellett várni a frissen készített ételekre. Mindez nagyon komoly terhelést vetít előre a következő hónapokra. És bár látszólag nagyot szakíthat az, aki felkészül, a szakemberek mégis sok vállalkozás nyár végi csődjét jósolják.

Jelenleg az a nagy kérdés, hogy a mikrovállalkozásban működtetett helyeket nem számítva mit visz el a konyhákról a visszaépülő piaci rezsiköltség, továbbá a megfelelő humán erőforrás bérköltsége, illetve járulékai. Vigyázni kell arra is, hogy a bevételek visszatornázása ugyan fontos, de a hosszú hónapok óta görgetett veszteségek halmaza nagyon gyorsan megfektetheti a vállalkozást – magyarán a felpörgő forgalom jelentős részét nem tudja kivenni az üzletből a tulajdonos, vissza kell forgatnia a társaságba. Ezért sem bírja a vendéglők egy része a gyűrődést, hiszen jelen állás szerint az kevés, hogy most már fogyaszt a vendég, a bevételeket menedzselni is kell. Ráadásul – és ez most kulcskérdés az egyes piaci szereplők életben maradása kapcsán – a január–áprilisi mérle-

38 | FIGYELŐ 2022/25

F_38-39_vendeglo.indd 38

2022. 06. 20. 17:41

| CÉGVILÁG |

FOTÓ: BACH MÁTÉ, MAGYAR NEMZET

get nézve továbbra is érzékelhető nagyságrendű a lemaradás (az eladott ételek vagy a kiadott sör mennyiségét tekintve), de a várhatóan kedvező nyári hónapok az éves mérleget is feljebb húzzák a járvány előtti szint környékére, hacsak nem gyűrűzik be annyira az infláció, hogy dupla áron jóval kevesebb sört, lángost vagy gíroszt tudnak értékesíteni a vendéglősök. Volumenben (tehát darabszámban) az első négy hónap 4 százalékos elmaradást mutat.

ÉTLAPOS SPÓROLÁS

Ha valakinek kimaradt a pandémia okán a vendéglátó üzemegységbe való beülés, és ma döntene úgy, hogy eszik egy jó zónapörköltet egy kockás abroszos kisvendéglőben, alaposan elcsodálkozna az árakon. A KSH egyrészt átlag 30 százalékos drágulást mért, ami azt jelenti, hogy a középkategóriás helyeken egy korsó sör 2019-ben körülbelül 500 forintos ára mostanra 650-re kúszott fel. Más kérdés,

hogy az importsörök jellemzően hozzávetőleg 800 forintba kerülnek. A főételek három évvel ezelőtt 1400 forint körüli átlagáron mentek a fenti egységekben, de ma már nem ritka a 2000 feletti összeg, s a középérték 1900 forint körül mozog.

Ugyancsak nagy meglepetés, hogy egyre több helyen számolják fel az elviteles rendelésnél a csomagolást, holott ez a járvány miatt szinte mindenhol benne volt az árban. A legmeglepőbb azonban mégis az, hogy a vendéglők jellemzően drágítanak, nem pedig az adagokat csökkentik, holott köztudott, hogy a hazai egységek jellemzően túltolják a porciót, pont úgy, mint az Egyesült Államokban. Az elemzők szerint az étlap méretével is lehetne spórolni és az árakat kordában tartani. Főleg a Balatonnál jellemző, hogy az éttermek többol-

VENDÉGLÁTÓIPARI FORGALOM (január–április, milliárd forint)

VENDÉGLÁTÓIPARI FORGALOM (április, milliárd forint)

2019 2020 2021 2022 2022/19

Bevétel 411 312 243 499 –

Változás 8,5% –29,0% –26,1% 82,9% 21,5%

Forrás: KSH, blokkk.com, Figyelő-számítás

2019 2020 2021 2022 2022/19

Bevétel Változás Drágulás 114 5,3% 6,7% 30 –75,4% 7,4% 67 111,1% 4,1% 144 89,3% 15,6% – 27,0% 29,2%

Forrás: KSH, blokkk.com, Figyelő-számítás

dalas étlapot „tartanak életben”, amihez állandó alapanyag-ellátás és készleten tartás szükséges. A vendéglős leginkább a logisztikán és a minél kevesebb alapanyagból előállított minőségi étellel tud spórolni.

ŐSZRE FLUKTUÁCIÓ

Kissé vakrepülésben vannak a turisztikai elemzők, ugyanis egyáltalán nem látszik, hogy a magyar fizetőképes kereslet itthon vagy külföldön talál magának pihenési lehetőséget. A gyenge forint és az infláció miatt nagyon sokan a legutolsó pillanatban döntenek a nyaralásról, de az már most borítékolható, hogy a tavalyi trend folytatódik, vagyis a belföldi turizmus erős marad. Ezzel együtt az a tendencia is megmarad, hogy a turisták hosszú hétvégére vagy két-három hétköznapra látogatnak el a frekventált üdülőhelyekre, igyekeznek minél kevesebb pénzt költeni a szolgáltatásokra és a vendéglátásra – viszont sokat költenek a kiskereskedelemben. Vagyis a vendéglősök bevételeit nagymértékben a határon túliak kiadásai erősíthetik.

A várható trendekből az olvasható ki, hogy meglehetősen nagy lesz az ősszel a fluktuáció a szektorban. Sok kis- és közepes vállalkozás dobja be a törülközőt, ennek megfelelően számos munkavállaló igyekszik majd más munkahely után nézni. Ez vélhetőleg az ősztől egy kissé egészségesebb mederbe tereli az árak változását, illetve a bérkiáramlást.

HŐNYI GYULA 2022/25 FIGYELŐ | 39

F_38-39_vendeglo.indd 39

2022. 06. 20. 17:41

| CÉGVILÁG |

TÁMOGATOTT HITELKONSTRUKCIÓ | Új feltételekkel folytatódik július elsejétől a Széchenyi Kártya Program, hogy a kkv-szektor továbbra is hozzáférhessen az olcsó kölcsönökhöz.

FOLYTATÓDIK A SZÉCHENYI KÁRTYA PROGRAM A kormány a Széchenyi Kártya Programon keresztül immár húsz éve biztosít a vállalkozások mindenkori finanszírozási igényeihez illeszkedő pénzügyi megoldásokat. A program keretében annak 2002-es indulásától napjainkig 559 ezer hitelkérelmet fogadtak be és közel 390 ezer kölcsönügylet jött létre, amelynek révén több mint 4600 milliárd forint kedvezményes finanszírozási forráshoz jutottak a hazai kis- és közepes vállalkozások (kkv). A projekt júliustól folytatódik, hogy az emelkedő kamatkörnyezet ellenére a kkv-szektor hozzájusson az olcsó hitelekhez.

A folyószámlahitel 3,5 százalékos kamat mellett érhető el, és a futamidő végéig változatlan kamatozású lesz – jelentette be Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a konstrukciókat ismertető sajtótájékoztatón. Ismertette, hogy a program egyik fő célja, hogy a vállalatok magasabb energiaköltségeinek kigazdálko-

dásában is segítsenek, és a magasabb kamatkörnyezetben segítsék a hazai vállalkozókat olcsóbb kölcsönhöz jutni. Míg a vállalati oldalon a Széchenyi Kártya, addig a lakosságnál a CSOK, a babaváró és az egyéb támogatott hitelek emelik a kölcsönzési dinamikát, és amennyiben ez utóbbi megmarad, az átlagosan 0,20,5 százalékpontos GDP-bővülést hoz – fűzte hozzá.

Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója azt emelte ki, hogy az új Széchenyi Kártya Program Max megtartja minden előnyét, és minden konstrukció továbbra is fix kamattal érhető el, ami talán az egyik legfontosabb szempont ezekben a nehezen kiszámítható időkben, mivel a kiszámíthatóság és a tervezhetőség kifejezetten súlyponti kérdés a vállalkozásoknak. Emlékeztetett

arra, hogy 2020 áprilisában kijöttek a krízisprogramok, tavaly júliusban pedig elindult a Széchenyi GO program a járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására. A romló külgazdasági kilátások, a bizonytalan forintárfolyam, a kedvezőtlenebb európai külkereskedelmi mérleg, a nyersanyaghiány, a magas inflációs környezet és a kamatemelkedés átrendezi a munkaerőpiac helyzetét – értékelte Parragh László, az MKIK elnöke. Több tízezer család megélhetését biztosítja a kamara és a KAVOSZ által is támogatott konstrukció, amelynek az ismertsége közel 90 százalékos – hangsúlyozta.

A Széchenyi Kártya Program Max „elemei” 2022 júliusától érhetők el országszerte a Széchenyi Kártya Program eddigi hiteleihez hasonlóan a területi kereskedelmi és iparkamarák, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, valamint a KAVOSZ Zrt. irodáiban.

SZAJLAI CSABA

A KONSTRUKCIÓK RÉSZLETEI: A folyószámlahitel fixen 3,5 százalék lesz, legfeljebb 3 éves lehet a futamidő, maximum 250 millió forint vehető fel.

A Széchenyi Energiakártya kamata 1 százalékos lesz, 250 millió forintos a limit, 3 éves futamidővel hozzáférhető.

A Beruházási Hitel 1,5 százalékra emelkedett, 10 évre vehető fel, 400 millió forintos maximális hitelösszegig.

A Mikrohitel kamata 1 százalékra módosul, 10 évre vehető fel, a plafon itt 50 millió forint.

A Széchenyi Lízingkonstrukció 10 éves futamidejű, 3,5 százalékos kamattal, legfeljebb 400 millió forintig vehető igénybe.

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

Az energiahatékonysági és technológiaváltás hitelkonstrukció 10 éves futamidejű, és 400 millió forintos határral vezetik be, 0,5 százalékos kamattal.

40 | FIGYELŐ 2022/25

F_40-Hitelkartya.indd 40

2022. 06. 20. 17:42

| SZEMÉLYI HÍREK |

SZERENCSEJÁTÉK ZRT.

MAGER ANDREA

MÁV ZRT.

PAFFÉRI ZOLTÁN

Pafféri Zoltán, a Volánbusz eddigi elnök-vezérigazgatója a MÁV Zrt. elnökvezérigazgatójaként folytatja a munkáját.

A szakember korábban közel tíz évet dolgozott a vasúti szektorban, a MÁV vezérigazgatóságán, a MÁV és a GYSEV igazgatósági tagjaként, majd a Budapest– Belgrád-vasútvonal hazai szakaszának a megépítésére létrehozott projektcéget irányította. Helyettes államtitkárként az állami vállalatokért, köztük a nemzeti vasúttársaságért is felelt. 2020 ősze óta vezette a Volánbuszt. A feladatait most egy átmenetileg megbízott elnök-vezérigazgató veszi át.

DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. Rákossy Balázst nevezte ki a Diákhitel Központ Zrt. élére a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója, dr. Sipos-Tompa Levente. Az MFB február végén közölte, hogy a szakember elődje, Magyar Péter saját kezdeményezésére, közös megegyezéssel távozott a cég éléről. A feladatait március 1-jétől Havelda Balázs, a társaság pénzügyi vezérigazgató-helyettese vette át. A jogászvégzettségű Rákossy Balázs 2014-től a Nemzetgazdasági Minisztérium, majd 2018-tól a Pénzügyminisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkáraként dolgozott. Korábban számos vállalat – többek között a Pfizer, a British American Tobacco vagy a Mol – jogi igazgatójaként tevékenykedett.

ACCOR

CHRISTOPHE LE BRUN Christophe Le Brunt nevezték ki a Novotel Budapest City és Budapest Kongresszusi Központ szállodaigazgatójává.

A szakember a svájci École hôtelière de Lausanne-ban szerzett hotelmanagementi diplomát, s részt vett az Accor IHMP tehetséggondozóképzésben is. Az Accorhoz 2006-ban csatlakozott, majd a Sofitel Paris Porte de Sevres szállodában töltött öt éve alatt végigjárta a ranglétrát. 2011-től Türkmenisztánban, Vietnamban és Bakuban is dolgozott hotelvezetői pozíciókban. Budapestre érkezése előtt négy és fél évet töltött Kínában a Sofitel Macau hotelmenedzsereként, valamint a Novotel Beijing Peace szállodaigazgatójaként.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

Mager Andrea a Szerencsejáték Zrt. új vezérigazgatója.

Elődje, dr. Bozóky Alex a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. vezéreként folytatja szakmai pályafutását.

Mager Andrea a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen diplomázott, közgazdász és nemzetközi kapcsolatok szakon. 1998-tól 2006-ig számos hazai pénzintézetnél töltött be szakértői, majd vezetői pozíciókat. 2007 és 2010 között a Gazdasági Versenyhivatal versenytanácstagja, majd 2011-ig a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. ügyvezető igazgatója volt.

2011 és 2016 között a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának a tagjaként tevékenykedett. 2016-tól 2018-ig a Miniszterelnökség postaügyért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztosa volt. 2018tól a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterként az egyes állami tulajdonban álló gazdasági társaságok feletti tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorolta.

RÁKOSSY BALÁZS 2022/25 FIGYELŐ | 41

F_41_szemelyihirek.indd 41

2022. 06. 20. 17:42

| PÉNZ BESZÉL |

LENDÜLETBEN A FAKTORINGPIAC

CSÁKI FERENC | A Covid-válság, az ellátási láncok zavarai, valamint a kedvezményes hitelek bőséges választéka ellenére is dinamikus, 22 százalékos forgalomnövekedést értek el tavaly a faktoringszolgáltatók. A vállalkozások nehéz piaci helyzetét mutatja, hogy leginkább azon faktoringtermékek iránt nőtt a kereslet, amelyeknél a finanszírozó a vevők fizetésképtelenségének a kockázatát is vállalta – mondta a Magyar Faktoring Szövetség elnöke a Figyelőnek.

Milyen teljesítményt értek el tavaly a Magyar Faktoring Szövetség tagvállalatai?

– Az elmúlt év a faktoringtevékenység számára meglepően jól sikerült. Szervezeti oldalról azért, mert két jelentős szereplő új tagként belépett a szövetségbe.

Az egyik új tagunk a K&H Bank faktoringcége, amely egyike a nagy piaci szereplőknek, számottevő a részesedése. A másik a GF Faktor Zrt., amely a pénzügyi vállalkozások körében elismert szolgáltató. Örülünk a döntésüknek, mert belépésükkel a szövetség szakmai reprezentációja még teljesebbé vált. Becslésünk szerint a szervezet tagvállalatai immár a teljes magyar faktoringpiac teljesítményének a 95-97 százalékát adják. A csatlakozásra vonatkozó döntésükhöz hozzájárulhatott, hogy a szakma szabályozottságával és a termékek dinamikus fejlődésével összefüggésben egyre nagyobb szükség van a szakmai összefogásra, a lobbitevékenységre is. 2022-ben tagszámcsökkenés is várható, mert a Magyar Bankholding létrejötte jelentősen érinti ezt a szektort is.

Az alakuló szuperbank tagjai, a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank jelen voltak a faktoringpiacon. Az egyesülés e szegmens szolgáltatásainak az összevonására is kiterjed, így a fúzió után egy jelentős piaci részesedésű faktoringszolgáltató lép a korábbi három tag helyébe. A Covid-válság, az ellátási láncok zavarai, valamint a kedvezményes hitelek bő választéka ellenére is dinamikus, 22 százalékos forgalomnövekedést értek el tavaly a faktoringcégek a szövetség statisztikája szerint. A már meglévő tagok összteljesít-

ménye is két számjegyű, de a bővülést a két új tag még tovább dinamizálta. Miután az utóbbiak adatai még nem szerepelnek a statisztikai bázisban, az ő éves teljesítményük piaci növekedésként jelenik meg. Ezzel együtt a magyar faktoringszolgáltatók teljesítménye meggyőző. A megvásárolt és finanszírozott követelések becsült összértéke meghaladta a 4000 milliárd forintot, amelyből a szövetség tagjainak a részesedése 3935 milliárdot, azaz több mint 97 százalékot tett ki. A tagvállalatok a múlt év végi állományt nézve 296 milliárd forint finanszírozást nyújtottak együttesen 3930 vállalkozásnak. A finanszírozott követelések 92 százalékát belföldi vevők felé számlázták ki. A vállalkozások nehéz piaci helyzetét mutatja, hogy leginkább azon faktoringtermékek iránt nőtt a kereslet, amelyeknél a finanszírozó a vevők fizetésképtelenségének a kockázatát is vállalta. Meg kell jegyeznem, hogy 2020-ban sem volt akkora visszaesés a faktoringpiacon, mint a hazai gazdaság más ágazataiban. A Covid-válság után érződött a visszapattanás, és a piac a várakozásokhoz képest is jól fejlődött.

– Milyen tendenciák jellemzik most a faktoringszegmenst?

– A piaci bizonytalanságok továbbra is jelentősek, ezek részben a Covid-válság következményei. A krízis alatt a lezárások miatt főleg szállítási problémák jelentkeztek. Sok ipari ágazatban, ahol a koronavírus-járványt megelőzően az azonnali, just in time beszállításra álltak rá, ez a folyamat szétesett. Ez nyilván termelési, majd piaci zavarokhoz vezetett, s később pénzügyi gondokat is előidézett. Ez ráépül egy

globális piaci átalakulásra, amely a fenntartható gazdaság kiépítésének a kényszerével függ össze. A hagyományosan nagy iparágakban, például az autóiparban, a logisztikai piacokon, a turizmusban olyan átalakulások mennek végbe, amelyeknek a jövője kiszámíthatatlan. Emiatt a vállalkozások szükségét érzik annak, hogy a szállításaikhoz jól igazodó finanszírozási konstrukciót keressenek, és ezt a faktoringban találják meg. Továbbra is nagyon szűk körben van lehetőség arra, hogy a vevők előre fizessenek a kiszállítandó áruért, sőt hosszabbodnak a fizetési határidők. Ezzel párhuzamosan a szállítók nem szívesen vállalják azt a kockázatot, hogy a vevők esetleg nem fizetnek a leszállított áruért, a teljesített szolgáltatásért. Ebben a helyzetben nő a kereslet a faktoringcégek szolgáltatásai iránt. Ez annak ellenére így van, hogy a piacon óriási a pénzbőség, rengeteg hiteltermék közül választhatnak a vállalkozások.

– Az exportáló cégek is mind nagyobb arányban veszik igénybe a faktoringszolgáltatásokat. Mivel magyarázható ez?

– A faktoringszolgáltatásokat egyre inkább keresik a nagyvállalatok. Míg korábban azt lehetett mondani, hogy a faktoring a kis és közepes cégek könnyen elérhető finanszírozási formája, ez mára megváltozott. Bár az ügyfeleink többsége most is mikro-, kis- és középvállalkozás, a forgalmat egyre inkább a nagy társaságok produkálják. A tavalyi forgalomnövekedés mindinkább a nagyvállalatok érdeklődésének az eredménye. Ezek a vállalkozások jelen vannak a nemzetközi piacokon, a kivitelük igen jelentős. Erre vezethető viszsza, hogy az exportkövetelések finanszírozása az átlagnál jobban nőtt 2021-ben, és a kivitel részesedése a teljes forgalom-

42 | FIGYELŐ 2022/25

F_42-43_faktor.indd 42

2022. 06. 20. 17:53

| PÉNZ BESZÉL |

NÉVJEGY Közgazdász; Budapesten, a Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett.

1983–85-ben a Kisiparosok Országos Szervezete Országos Központjában előadóként, majd 1986-tól 1992-ig a Pénzügyminisztériumban főelőadóként dolgozott.

1992–97-ben a CWAG Kereskedelmi és Finanszírozási Kft. ügyvezető igazgatója, 1998-tól 2003-ig a CA Leasing Rt. (jelenleg UniCredit Leasing Zrt.) ügyvezető igazgatója volt.

2003–11-ben a Magyar Factor Zrt. vezérigazgatói posztját töltötte be, 2012-ben az MKB Bank speciális vállalatfinanszírozási termékek részlegének a főosztályvezetője volt.

2012-től az OTP Bank faktoringtermék-fejlesztési és -értékesítési főosztályának a főosztályvezetőjeként tevékenykedett.

2001-ben a Magyar Lízingszövetség alelnökévé választották.

2006-tól a Magyar Faktoring Szövetség elnöke.

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

A szövetség 2022. május 19-én tartotta évi rendes közgyűlését. A szervezet az elnöki pozícióban újra megerősítette Csáki Ferencet, aki már tizenhatodik esztendeje tölti be ezt a posztot.

ban 5-ről 7 százalékra bővült. A nagyvállalatok szerepének a növekedése a faktoringszolgáltatóknál öt-hat évvel ezelőtt indult el. A múlt esztendő is ebbe a trendbe illeszkedik, a bővülés motorját 2021-ben szintén a közép- és nagyvállalati szektor

jelentette. A gazdasági ágazatok jelentős átalakulása és a technológiai változások miatt a legtöbb cég újragondolja a műkö-

dési folyamatait, a kockázatait, és a bizonytalanságok okán olyan finanszírozási eszközöket vesz fontolóra, amelyekkel mérsékli a piaci anomáliák pénzügyi rizikóját. Ennek egyik megoldása, mint jeleztem, hogy olyan faktoringtermékeket vesznek igénybe, amelyek esetében a vevő fizetőképességéért a bankok vállalják a kockázatot. Az ilyen, úgynevezett visszkereset nélküli produktumok aránya tavaly már elérte a teljes finanszírozási volumen 77 százalékát.

– Mennyire hat az orosz–ukrán háború a faktoringpiacra?

– A háborús helyzet nagyon áttételesen hat. Mi azt látjuk, hogy az ellátási láncok zavarait a fegyveres konfliktus olyan iparágakra is kiterjesztette, amelyek korábban ezt nem érzékelték. Úgy gondolom, a magyar faktoringcégeknek nem voltak jelentős volument megtestesítő orosz és ukrán ügyfeleik sem a beszállítói, sem a finanszírozási kockázatot jelentő vevői oldalon.

A háború közvetett hatásait abban érezzük, hogy az ellátási láncok akadozása és egyes termékek hiánya növeli az inflációt.

Ez önmagában is nyomot hagy az idei gazdasági teljesítményen. Ha drágulnak a termékek, a szolgáltatások, az forgalomnövelő hatású a faktoringpiacon. A kamatszintek erősen emelkedő trendre váltottak, és a magas kamatszint nem tesz jót a finanszírozásnak. A vállalkozások költségei nőnek, ez a bővülésre inkább negatív befolyással van. Várakozásaink szerint a következő években további növekedéssel számolhatunk, de ennek üteme – a gazdasági gyarapodás mérséklődése miatt is – csökkenhet. A forint árfolyamának a romlása arra ösztönzi majd a cégeket, hogy a külpiacok felé mozduljanak, így az export-faktoring tevékenység bővítése jó megoldás lehet számos vállalkozás esetében.

– Hogyan sikerült az idei első negyedév?

– 2022 első negyedében folytatódott a múlt évi tendencia. A forgalom több mint 1069 milliárd forintot ért el, ami 35 százalékos növekedés a tavalyi azonos időszaki adatokhoz képest. A finanszírozási volumen már 16 százalékos bővülést mutatott, így az idén további növekedést várunk a forgalomban.

TÓTH BALÁZS 2022/25 FIGYELŐ | 43

F_42-43_faktor.indd 43

2022. 06. 20. 17:53

| PÉNZ BESZÉL |

MARADNAK A KÖNNYÍTÉSEK KAMATSTOP | A változó kamatozású jelzáloghitelekre vonatkozó kamatstopot és a hiteltörlesztési moratóriumot is meghosszabbította az év végéig a kormány.

Utóbbinál ugyanakkor külön kell kérni az ismételt haladékot.

törlesztőrészletek októberi szinten történő rögzítése január és június között havonta jellemzően 4900 forint kedvezményt eredményez az érintett kontraktusoknál. Majdnem 85 ezer szerződésnél ugyanakkor – hívta fel a figyelmet a jegybank – havi 10 ezer forintnál is nagyobb mértékben fogja vissza a törlesztőnövekedést. Az intézkedés a háztartások számára mintegy 16,4 milliárd forint törlesztőrészlet-kedvezményt és 9,3 milliárd forinttal kisebb tőketartozást eredményezhet a fél év végére.

RÖGZÍTETT FELTÉTELEK

A decemberben kihirdetett kamatstop a változó kamatozású lakossági jelzáloghitelek kamatának a kiszámításához

RENGETEGET SPÓROLNAK használt referenciakamat mértékét rögzítette a 2021. október 27-i szinten, vagyis főként azokat védi, akik jelenleg piaci kamatozású, legfeljebb egyéves kamatperiódusú jelzáloghitelt törlesztenek.

A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi stabilitási jelentése szerint a kamatstop hatálya alá tartozó adósok egy részének érdemi könnyítést jelent az intézkedés. A kamatstop az MNB számításai alapján hozzávetőleg 330 ezer jelzáloghitel-szerződést érint, miközben a

A központi bank néhány hete a kamatstop célzott meghosszabbítását javasolta, ami azt jelentette volna, hogy a rászoruló adósokra szűkítik a kedvezményre jogosultak körét – emlékeztetett elemzésében a Bank360.hu. Az MNB egy hónappal ezelőtti – a stabilitási jelentésben közzétett – számításai szerint a kivezetés több mint 20 százalékos törlesztőrészlet-növekedést jelentene egy átlagos adósnak, akinek még hét év van hátra a futamidejéből. Amennyiben ennél hosszabb, s még 15 esztendő van hátra, akkor akár 35 százalék is lehet az emelkedés mértéke.

FOTÓ: GETTY IMAGES

Újabb lélegzetvételhez jutottak azok az adósok, akik valamilyen okból nem vagy csak nagy nehézségek árán tudnák törleszteni a hiteleiket, illetve a kedvezőtlenül alakuló piaci folyamatok miatt jelentősen megnövekednének a változó kamatozású jelzáloghitelük törlesztőrészletei. A kormány döntése értelmében ugyanis mind a kamatstopot, mind a törlesztési moratóriumot meghosszabbítják az év végéig.

44 | FIGYELŐ 2022/25

F_44-45_kamatstop.indd 44

2022. 06. 20. 17:43

| PÉNZ BESZÉL |

A LAKÁSHITELEK ÁLLOMÁNYA A HÁZTARTÁSOKNÁL* Milliárd forint

4695,7 4125,5

3727,8 3411,1

Vagyis minél hosszabb a futamidő, annál nagyobb gondot okoz az adósnak, ha hitelének az eredeti feltételei szerint kell fizetnie a részletet az időközben már jelentősen megnövekedett kamatok alapján. (Ez azért van így, mert a törlesztés első időszakában a törlesztőrészletek nagyobb részét teszi ki a kamat, kisebb arányban fizetjük a tőketartozást. A futamidő végén ez megfordul, vagyis a kamat akkor már kisebb gondot jelent.)

A referenciakamatként figyelembe vett három hónapos Bubor – hívta fel a figyelmet a portál – tavaly október végén 2,02 százalék volt, ez év júniusának közepén pedig már meghaladta a 7 százalékot – 16-án 7,56-on állt. Ez a mutató vonatkozik többek között azokra is, akiknek a korábbi devizahitelét forintosították, és azóta nem váltottak hoszszabb kamatperiódusra. A 6 havi Bubor 2,17-ról 7,95 százalékra, a 12 havi pedig 2,40-ról 8,38 százalékra emelkedett tavaly október óta.

NEM TOLONGTAK AZ ÜGYFELEK

A változó kamatozású hiteleket törlesztő adósok többsége ezzel együtt sem foglalkozott a problémával, még a kamatstop bevezetését követően sem. „A vártnál kevesebben kérik rövid, éven belül változó kamatozású jelzáloghitelük hosszú kamatperiódusúra cserélését, vagyis fixesítését az Erste Banknál. A változó kamatozású hitelt törlesztők 14 százaléka tartja kockázatosnak a kölcsönét, míg a fix kamatozású hitelt fizetők körében ez az arány mindössze 2 százalék” – áll abban a közleményben, amelyet a pénzintézet május elején adott ki a jelzáloghitelek átváltásával kapcsolatban.

A közlemény szerint az Erste tavaly július óta több száz – az MNB fixesítési ajánlásában érintett célcsoportba tartozó – ügyfele hitelét alakította már át, illetve folyamatban van ezek átala-

2942,1

2017

3081,3

2018

*Adott év áprilisában.

2019

2020

2021

2022

Forrás: MNB

kítása hosszú kamatperiódusú jelzáloghitellé. Ha minden még folyamatban lévő ügylet lezárul, az azt jelenti, hogy az érintett ügyfelek közel tizede fixesítette kölcsönét. „Ez az arány elmarad a bank saját korábbi várakozásától, melynek elsődleges oka valószínűleg a kamatstop. Az intézkedés miatt az érintettek egyelőre nem érzékelik, hogy a jelenlegi, jelentősen erősödő kamatkörnyezet milyen kedvezőtlen hatással van a hitelekre. Az érintett kölcsönök kamata követi a piaci emelke-

lek forintosítása, mivel a jogszabály a 3 havi Buborhoz kötötte az átalakított kölcsönök kamatát.) Ez a szám ugyanakkor folyamatosan csökken, köszönhetően a jelenleg forgalmazott hosszú kamatperiódusú és fix kamatozású termékeknek, a fixesítés lehetőségének és az állomány természetes fogyásának.

ÚJABB HOSSZABBÍTÁS

A kormány döntött a törlesztési moratóriumról is, amelynek a hatályát július 31-ig tolta ki. Ennek igénybevételéhez semmit sem kell tenniük azoknak az adósoknak, akik jelenleg élnek ezzel a lehetőséggel. Augusztus elsejétől azonban csak azok maradhatnak a moratóriumban december 31-ig, akik ezt július 31-ig kérvényezik a hitelezőjüknél – hívta fel a figyelmet a Bank360.hu. A határidő jogvesztő, tehát aki nem veszi fel a kapcsolatot a bankjával, automatikusan elesik a lehetőségtől. A vonatkozó rendelet szerint a hitelezőknek öt napon belül tájékoztatniuk kell az érintett adósaikat a felfüggesztés új szabályairól. A jogszabály azt is kimondja,

ÁTLAGKAMATA*

A VÁLTOZÓ KAMATOZÁSÚ LAKÁSHITELEK 8_JW_÷I­XJPGJS X_JWJUQ÷ ­[JX X_¥_FQ­P

IV. VI. VIII. X. XII. II. IV. VI. VIII. X. XII. II. IV. VI. VIII. X. XII. II. IV. VI. VIII. X. XII. II. IV. 2018 2019 2020 2021 2022 *Forintban nyújtott hiteleknél.

dést, és ezzel nő a törlesztőrészlet öszszege is” – mondta el Szabó Alexandra, az Erste Bank lakosságijelzálog- és babaváróhiteltermék-menedzsmenti területének a vezetője.

Az Erste többször, legutóbb 2022 januárjában küldött tájékoztató levélben hívta fel az érintett ügyfelek figyelmét az éven belül változó kamatozás kockázataira és a fixesítésre. A banknál az éven belüli kamatperiódusú piaci kamatozású jelzáloghitelek aránya jelenleg mintegy 40 százalék. (Ennek oka elsősorban a korábbi devizahite-

Forrás: MNB

hogy a moratórium augusztus 1-jétől december 31-ig történő meghosszabbítását az kérheti, aki a rendelet hatálybalépésének napján, azaz június 17én a moratóriumban volt. A koronavírus-járvány miatt 2020 tavaszán bevezetett és azóta többször meghosszabbított törlesztési haladék mára már csak a teljes – lakossági és vállalati – hitelállomány 4 százalékát érinti.

B. M. T.

2022/25 FIGYELŐ | 45

F_44-45_kamatstop.indd 45

2022. 06. 20. 17:43

| PÉNZ BESZÉL |

VISSZATÉRT A LENDÜLET

PÉNZFORGALOM | Dinamikus növekedést hozott az első negyedév a bankkártyás fizetéseknél, ami részben a járvány okozta alacsony bázissal is magyarázható. A mobiltárcás vásárlások volumene közben ugrásszerűen emelkedik.

Gyorsan helyreállt a pandémia okozta kilengéseket követően a bankkártyás fizetési forgalom: a Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint minden területen dinamikus bővülést hozott 2022 első negyede az egy évvel korábbihoz mérten.

MEGGYŐZŐ SZÁMOK

A jegybank adatai szerint az idei esztendő első három hónapjában közel 313,4 millió alkalommal fizettek itthon kibocsátott bankkártyákkal a hazai kereskedőknél, ami igen jelentős, 30,3 százalékos bővülés az egy évvel korábbi számhoz viszo47 47,21 MOBILTÁRCÁS VÁSÁRLÁSI 43,52 TRANZAKCIÓK SZÁMA BEL- ÉS KÜLFÖLDÖN 37,13 Millió darab

25,18 63 17,55 17,93 17,63

MÁR A KÁRTYA SEM KELL

11,82 10,87 I.

II. III. 2020

IV.

Forrás: MNB

I.

nyítva. A gyors növekedésben persze lehetett némi szerepe annak is, hogy a múlt esztendő elején még a járvány harmadik hullámával küzdött az ország, ami értelemszerűen az elektronikus fizetési forgalomban is éreztette a hatását. A belföldi kártyás vásárlások értéke szintén kiugró mértékben, csaknem egyharmadával nőtt egy év alatt az MNB adatai szerint, megközelítve a 2606,2 milliárd forintot. A készpénzfelvételek számában már jóval szerényebb, 4,9 százalékos emelkedést mutat a jegybanki statisztika – 21,8 millió tranzakció mellett –, ám az összérték több mint 18 százalékkal, 2208,9 milliárd forintra ugrott, vagyis az egy tranzakcióra jutó átlagos érték jelentősen nőtt. Az adatokból emellett jól látszik, hogy készpénz befizetésére szintén egyre többen használják az itthon működő ATM-eket: itt a műveletek száma és értéke is bő egyötödével nőtt éves összevetésben, így utóbbi már meghaladta az 525 milliárd forintot.

II. III. 2021

IV.

I. 2022

A külföldi kártyahasználatnál szintén biztatóan alakulnak az adatok: a vásárlási tranzakciók száma 16 százalékkal, 29,3 millió közelébe emelkedett egy év

FOGYNAK AZ ATM-EK

Ami az infrastruktúra alakulását illeti, az egyik figyelemre méltó elem, hogy lassan, de tovább csökken a Magyarországon működő ATM-ek száma: március végén 4863 készülék üzemelt országszerte, ami bő százzal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. A másik, mindenképpen érdekes fejlemény, hogy a hitelkártyák számánál megállt az elmúlt negyedévekben megfigyelhető lassan emelkedő trend, és csak az első három hónapban 84 ezer ilyen plasztik tűnt el a piacról.

BARÁT MIHÁLY

FOTÓ: MIKE BLAKE, REUTERS

A BANK OF AMERICA EGYEDI HITELKÁRTYÁJA. NEM CSAK ITTHON ÖSZTÖNZIK A FORGALOMBŐVÜLÉST

alatt, miközben az értékük több mint másfélszeresére, 401,1 milliárd forintra nőtt. A külföldi tranzakcióknál pedig további gyors bővülésre lehet számítani, hiszen két év kihagyás után ez lehet az első olyan esztendő, amelynél a forgalmi adatokat nem befolyásolják érdemben a járványügyi korlátozások.

Ami viszont különösen figyelemreméltó, hogy a mobiltárcás fizetéseknél – ahol a bel- és külföldi tranzakciókat öszszesítve vizsgálja az MNB – mind a vásárlások száma, mind az értéke csaknem háromszorosára ugrott egyetlen év alatt.

Ez azt jelenti, hogy a hazai kártyabirtokosok az esztendő első három hónapjában több mint 47 millió alkalommal használtak valamilyen okoseszközt (többnyire mobiltelefont) a vásárlásaikhoz, a tranzakciók értéke pedig meghaladta a 290 milliárd forintot.

A belföldi internetes vásárlások számánál és értékénél is szép, 30 százalék körüli éves emelkedést regisztrált a jegybank. A külföldi netes rendeléseknél viszont úgy nőtt 29,5 százalékkal a vásárlások értéke, hogy a számuk csak bő 5 százalékkal emelkedett, és ebben szerepe lehet az EU-n kívüli rendelésekre vonatkozó szabályozás szigorodásának is: ez utóbbinak köszönhetően ugyanis már nem éri meg kisebb tételekben a távol-keleti webáruházakból vásárolni a járulékos költségek miatt.

46 | FIGYELŐ 2022/25

F_46_Bakkartya.indd 46

2022. 06. 20. 17:43

PR

A GAZDASÁG MEGHATÁROZÓ MOTORJA A LIDL MAGYARORSZÁG A magyar gazdaság egyik meghatározó motorja a piacvezető áruházlánc, amely hozzájárul a magyar beszállítók, kkv-k támogatásához, a hazai termékek népszerűsítéséhez.

Versenyképes béreket fizet, új munkahelyeket teremt a Lidl Magyarország, ezzel is a magyar családokat támogatja. A vállalat számára stratégiai fontosságú, hogy hozzájáruljon a magyar gazdaság fejlődéséhez, amit számos intézkedésével támogat. Több száz milliárd forintot fordít többek között beruházásokra, bérekre, magyar termékek vásárlására éves szinten. A dinamikusan növekvő diszkontlánc tavaly a kiskereskedelmi ranglétra legfelső fokára állhatott a forgalmát tekintve, és immár 191 üzletével várja vásárlóit. A sikerhez elengedhetetlen a magas vásárlói élmény megteremtése, amihez nagyban hozzájárul az áruházak megjelenése és a megfelelő áruellátottság is.

A MAGYAR BESZÁLLÍTÓKÉRT

A vállalat teljes élelmiszer-beszerzésének közel 60%-át magyar termékek teszik ki.

Mindezért több száz milliárdot fizet ki hazai beszállítóinak – ezzel is hozzájárulva a hazai agrárium stabilitásához, fejlődéséhez. A belföldi megjelenés mellett exporttörekvéseikben is támogatja partnereit a Lidl. 2021ben 170 hazai beszállító 726 terméke jutott el a külpiacokra és 28 országban találkozhattak a vásárlók azokkal a kiváló mi-

nőségű magyar termékekkel, amelyek értéke 81 milliárd forintot tett ki. A vállalat tovább erősítette vezető borexportőri pozícióját, a külföldre exportált borok értéke elérte a 7,8 milliárd forintot – ez a teljes magyar palackos borexport 36%-át jelenti.

A vállalat sikereit a kiváló minőségű és kedvező árú termékeinek és elhivatott munkavállalóinak köszönheti. A Lidl jelenleg több mint 8500 munkavállalójával a 11. legtöbb alkalmazottat foglalkoztató cég Magyarországon. Országos szinten egyedülálló ütemben és mértékben növeli munkavállalóinak bérét, nagy hangsúlyt fektet a versenyképes bérekre és a munkahelyteremtésre. A 2022es gazdasági év során az inflációt meghaladó mértékű béremelés eredményeként több mint 52 milliárd forintot fordít bérköltségre a vállalat. 2021 januárja és 2022 januárja között 1200 új munkahelyet teremtett. A diszkontlánc számos juttatást is biztosít munkavállalói számára: a csomag kiemelt eleme a Lidl nagy értékű egészségbiztosítási programja, mely országszerte magánklinikai környezetben nyújt komplex egészségügyi szolgáltatást. A programnak köszönhetően minden munkavállaló ingyenesen jogosult többek között járóbeteg-ellátásra, laborvizsgála-

tokra, diagnosztikai vizsgálatokra, gyógykezelésekre és ambuláns műtétekre is. Emellett az alkalmazottak minden hónapban a Lidl étkezési kártyájukra kapnak támogatást, de a vállalat 100%-ban téríti a tömegközlekedéssel történő munkába járás költségét, kedvezményprogramot működtet, valamint a munkavállalók gyermekei számára ingyenes nyári táborozási lehetőséget is biztosít.

ÖNZETLENÜL SEGÍT

Több mint 360 millió forintnyi adománnyal segítette a Lidl Magyarország a rászoruló magyar családokat. A vállalat két legnagyobb partnerén, a Baptista Szeretetszolgálaton és a Magyar Máltai Szeretetszolgálaton keresztül mintegy 133 ezer nehéz anyagi körülmények között élő magyar emberhez juttatott többek között élelmiszert, ruházati termékeket, tisztító- és tisztálkodási szereket. A Heim Pál Gyermekkórházban fekvő beteg gyerekek egészséges étkeztetésének elősegítésére pedig az elmúlt 3 év során 182 millió forintnyi élelmiszert biztosított a vállalat. Vásárlói összefogással 50 darab modern kórházi ágy beszerzését is lehetővé tette, azok a Semmelweis Egyetem klinikáira kerültek.

2022/25 FIGYELŐ | 47

F_47_lidl_pr.indd 47

2022. 06. 20. 17:21

| PÉNZ BESZÉL |

ÁLLJÁK A VIHART

INTÉZMÉNYI BEFEKTETŐI SZEKTOR | A járvány hatásai ellenére nőtt tavaly az intézményi befektetői szektor (biztosítók, pénztárak, tőkepiac). Ezzel együtt már az év során jelentkező és 2022 első negyedévében erősödő volatilitási kockázatokkal és eszközleértékelődéssel kellett szembesülniük az intézményeknek – derül ki a jegybank friss, Biztosítási, pénztári, tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentéséből.

A magyar háztartások bruttó vagyona – eszközök és lakásállomány – 2021-ben 14,5 százalékkal nőtt, ezen belül közel ugyanilyen mértékű a bővülés a pénzügyi eszközöknél. Az intézményi befektetők által kezelt vagyon GDP-arányosan viszont továbbra is elmarad az uniós átlagétól – olvasható a Magyar Nemzeti Bank Biztosítási, pénztári, tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentésében, amely kitér a közvetítők és pénzügyi vállalkozások kockázataira is.

NÖVEKVŐ DÍJBEVÉTEL

A biztosítók díjbevétele – írja a jelentés – tavaly 10,4 százalékkal gyarapodott, ezúttal az életág, ezen belül is a nyugdíj- és a kockázati jellegű biztosítások teljesítettek jól. Ezzel a szektor mérete elérte az MNB jövőképében meghatározott értéket, azonban GDP-arányosan elmaradt a felzárkózási pályától. A rendszeres díjas állomány is nőtt, az egyszeri és eseti díjas szerződések volumene jelentősen emelkedett. A neméletág növekedésének motorjai az elmúlt évekkel ellentétben ezúttal nem a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb), hanem a vállalati vagyonbiztosítások, a casco és az egyéb ágazatok voltak. A kgfb nyereségessége elsősorban a járvány miatti kedvező kárhányad révén javult, azonban az inflációs várakozások ronthatják a pozícióját.

A biztosítási piac összesített nyeresége az MNB szerint nominálisan továbbra is kiemelkedőnek számít, de egészségesebb szerkezetben, mint korábban. Az orosz– ukrán kitettségek nem jelentősek, azonban a szektor tőkefeltöltöttsége 200 százalék alá csökkent, elsősorban a hozamgörbe-emelkedés, valamint az eszközleértékelődés következtében. Ezzel együtt az egyedi intézmények egyike sem esett

48 | FIGYELŐ 2022/25

F_48-49_biztosi tok.indd 48

2022. 06. 20. 17:44

| PÉNZ BESZÉL |

az MNB által elvárt – volatilitási tőkepufferrel megemelt – szint alá.

STAGNÁL A TAGLÉTSZÁM

BIZTOSÍTÓK DÍJBEVÉTELE Milliárd forint

885,9

956,0

2016

2017

1150,4

Az önkéntes (nyugdíj-, egészség-, önsegélyező) pénztárak vagyona meghaladta az 1800 milliárd, míg a tagdíjbevételek megközelítették a 175 milliárd forintot. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál az egyéni és munkáltatói tagdíjbefizetések mértéke is nőtt, összességében 116 milliárd forintra.

A tavalyi – a korábbi évekhez képest alacsonynak számító – 2,6 százalékos nettó átlaghozamuk túlnyomórészt a kötvényleértékelődésekkel magyarázható, miközben a szektor 10-15 éves átlagos reálhozama továbbra is a 2–4 százalék közötti sávban alakul.

A taglétszám stagnált, a fizetőtagok taglétszámon belüli aránya enyhén emelkedett. Az egészség- és önsegélyező pénztáraknál mind a taglétszám, mind a tagdíjat fizetők hányadosa növekedett. Emelkedtek a tagi és munkáltatói befizetések, valamint a szolgáltatási kifizetések, és mindkét alágazat működési nyereségbe fordult. A volatilis környezetben az eszközleértékelődés vagyonkezelési kihívásokat jelent, és továbbra is kiemelt fontosságú a tagi aktivitás előmozdítása, illetve a fiatal korosztályok megszólítása.

1204,2

1024,2

2018

2019

2020

2021

Forrás: MNB

FOTÓ: GETTY IMAGES

JÓL MEGY A KÖZVETÍTŐKNEK

A biztosításközvetítői piacon tavaly főképp az életbiztosítások közvetítéséből származó bevételek „húzták fel” a szektort, szerényebb neméletbővüléssel. A pénzpiaci közvetítők által forgalmazott hitel- és lízingtermékek volumene bő 1100 milliárd forintra nőtt, ezen belül a lakossági közvetített hitelek 30 százaléka államilag támogatott volt 2021-ben.

A nem bankcsoporti pénzügyi vállalkozások által kezelt portfólió – egy év megtorpanás után – dinamikusan nőtt tavaly.

Különösen a vállalati hitelezés és a gépjárműlízing teljesített kiemelkedően a jelentés szerint, miközben csökkent a követeléskezelésre vásárolt állomány. A szektor kiugró, 29 százalékos tőkearányos nyereséggel zárt, a nemfizető állomány csökken, ugyanakkor a saját tőkéhez képest egyre nagyobb arányban vesz igénybe idegen forrást a finanszírozáshoz.

A tőkepiacokon a befektetési szolgáltatók forgalma kiugróan, 30,5 százalékkal nőtt (445 209 milliárd forint), és ez elsősorban a származtatott forgalom erőteljes bővülésével magyarázható. A Budapesti Értéktőzsde forgalma második éve teljesít magas szinten, elsősorban az azon-

nali piac jó teljesítménye révén. Változatlanul megingathatatlannak tűnik a vezető három blue chip jelentős piaci koncentrációja. Az ügyfélértékpapírok 23 százalékos állománybővülése is gyorsulást jelez az előző évi gyarapodáshoz képest.

ÉRZIK AZ ÁRFOLYAMESÉST

A kiváló tőkeellátottságú befektetési vállalkozások bő 20 milliárdos adózott eredménye jó másfélszerese az egy évvel korábbinak. A globális tőkepiaci folyamatokkal összhangban az orosz–ukrán háború hatására a befektetési szolgáltatók által kezelt ügyfélértékpapír-állomány 2022 első negyedévében 3,8 százalékkal mérséklődött 2021 végéhez képest: az állomány csökkenését alapvetően az árfolyamok visszaesése indokolja, emellett nem elhanyagolható szerepe volt az orosz érintettségű befektetések erőteljesebb leértékelődésének.

A befektetési alapkezelők 11 875 milliárdos tavalyi kezelt vagyona a korábbiaknál is magasabb növekedési ütemet jelez. A befektetési alapok nettó eszközértéke megközelítette a 8300 milliárd fo-

NEVET VÁLT AZ AEGON Március 23-án sikeresen lezárult a magyar Aegon-vállalatok akvizíciója. Az új tulajdonosokkal kötött megállapodás alapján a társaságok 2022 szeptemberétől Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. és Alfa VIG Pénztárszolgáltató Zrt. néven lesznek jelen a piacon – derül ki a Figyelőhöz eljuttatott közleményből. Az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt. név alatt folytatja a tevékenységét. A közlemény szerint az Aegon magyarországi vállalatai piaci felmérés alapján választották ki az új márkanevet.

rintot, és leginkább a vegyes alapok beáramlása volt kiemelkedő. Az ingatlanalapoknál továbbra is stabil szintet mutat a likvid eszközök, valamint az ingatlanok aránya. Az alapok vagyonához viszonyított költségterhelés (TER) a 2018as szintre esett vissza. Az alapkezelők adózott eredménye a 2020-as 45,9 milliárd forintos szintet 2021-ben is megtartotta, és ezen az értéken az elmúlt három évben stabilizálódni látszik.

BARÁT MIHÁLY

2022/25 FIGYELŐ | 49

F_48-49_biztosi tok.indd 49

2022. 06. 20. 17:44

| TŐZSDE |

MÉG KORAI BESZÁLLNI MEDVE PIAC | Húsz százalékkal csökkent a vezető amerikai tőzsdemutató, az S&P 500 index értéke az év eleji csúcsról.

Bár van, aki már a vételi beszállópontokat vizsgálja, akár még egy hasonló méretű esésre is be kell rendezkedni.

Tovább estek az amerikai részvénypiacok a múlt héten, az S&P 500 index 4,25 százalékkal került előző heti záróértéke alá. Ezzel hivatalosan is beköszöntött a medve piac június 13-án, miután a január 3-i csúcsértékhez (4796 pont) képest már 20 százalékkal nagyobb mértékben csökkentek az árfolyamok.

Az elmúlt 140 évben a jelenlegi a huszadik medve piaci periódus. Ezeknek az időszakoknak a sajátossága, hogy jóval kockázatkerülőbbé válnak a befektetők, gyakori, hogy az árfolyamok hosszabb ideig, akár évekig jelentősen esnek, vagyis csökkenő tendenciát mutatnak.

A medve piaci hónapok gyakran előrevetítenek egy adott gazdaságra váró recessziót. Ennek hatására a tőzsdén jegyzett vagy oda igyekvő vállalatok ilyen50 | FIGYELŐ 2022/25

F_50-51_buko.indd 50

2022. 06. 20. 17:44

| TŐZSDE |

kor rendre visszafogják az új részvények kibocsátását, s lehetőleg nem a részvénypiacokon keresztül finanszírozzák magukat.

TÖKÉLETES VIHAR

A medve piacok átlagos időtartama 289 nap. Az idén már több mint 23 százalékkal eső amerikai tőzsdén a nyári időszak különösen rosszul fest. Június 8. óta öt kereskedési napon is előfordult, hogy az S&P 500 index tagjai több mint 90 százalékának mérséklődött az árfolyama. A heti esés oka, hogy egy szinte tökéletes vihar állt össze a részvénypiacok felett: tovább nőttek az állampapírpiaci hozamok, több aggasztó adat érkezett a makrogazdaság állapotáról (csökkenő kiskereskedelmi forgalom, visszaeső lakásépítési kedv), és az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) 1994 óta először 75 bázispontos kamatemelést hajtott végre. Az intézmény célja egyértelmű: le kell szorítani az USA inflációját. Ám egyre többen tartanak attól, hogy ennek a gazdasági növekedés lesz az áldozata. Hogy mindez mikor jelentkezik a vállalati eredményekben, arról a második negyedéves gyorsjelentések adhatnak pontosabb képet. A Wells Fargo stratégái például arról tájékoztatták az ügyfeleiket, hogy a céges profitkilátások aggasztó mértékben romolhatnak, akár 2007 óta nem látott mértékben. Néhány kiskereskedelmi hálózat már az első negyedévet is jókora kellemetlen meglepetéssel és a várakozásoktól bőven elmaradó profittal zárta. Az eredmények visszaesése most újabb szektorokra terjedhet ki.

FOTÓ: GETTY IMAGES

TOVÁBBI ESÉS JÖHET

Ha pedig csökkennek a profitvárakozások, az további árfolyamesést vetít előre, mert a jelenlegi értékeltségek továbbra is mindig azt mutatják, hogy még nem elég olcsók az amerikai részvények: az S&P 500 indexbe tartozó társaságok árfolyama (P) a következő 12 hónapra várt profit (E) 15,4-szeresén forog. David Kostin, a Goldman Sachs részvénystratégája is erre figyelmeztetett. Számításai szerint ha az értékeltségi mutatók például 14-es P/E-re csökkennek (ami egyáltalán nem elképzelhetetlen, a 2020. márciusi, járvány alatti mélypont idején láthattak hasonlókat a befektetők), az 3150 pontos S&P 500-as indexet hozhat, vagyis a jelenlegi árfolyam további 14 százalékkal zuhanhat.

Ha beigazolódik a Goldman szakértője

AZ S&P 500 ÉRTÉKE, 2022

4800 4600

Pont

4400 4200 4000 3800 3600 3400

III.

Forrás: wsj.com

IV.

V.

VI.

által vázolt negatív forgatókönyv, akkor az amerikai tőzsdemutató a 2020 júliusa óta nem látott szintekhez tér vissza.

A medve piaci kilátások kapcsán Jeremy Siegel világhírű közgazdászt a CNBC idézte. A Pennsylvaniai Egyetem professzora szerint a jelenlegi árfolyamok azt tükrözik, hogy a piac egy enyhébb recessziót áraz 2023-ra. A szakember a részvénypiacokat már olcsónak látja, de csak a technológiai papírok nélkül: az így megszűrt S&P 500-as vállalatok a nyereségük 13-szorosán forognak, ami ritkán látható alacsony érték – véli Siegel.

Az elmúlt öt esztendőben az átlagos P/E-érték 18,6 volt, tízéves távlatban pedig 16,9. Ha a befektetők valóban az amerikai gazdaság visszaesésére számítanak, akkor még lehet terük a részvénypiacoknak lefelé. A második világháború óta a vezető tőzsdeindex átlagosan 31 százalékkal csökkent minden egyes recessziós szakaszban. Arra is rámutatott Jeremy Siegel, hogy bár a közelmúltban számos ország jegybankja emelte az irányadó kamatlábakat, a világgazdaságra továbbra is sokkal gyengébb kamatkörnyezet jellemző, mint a korábbi időszakokban, a kisebb kama-

tok pedig magasabb értékelésekhez vezetnek a részvénypiacokon. A profeszszor szerint a Fed kamatemelései még nem elégségesek ahhoz, hogy befektetők tömegei vonuljanak ki a részvénypiacokról, hiszen a jelenlegi 8,6 százalékos infláció mellett az állampapírok hozama (a tízéves referenciahozam évi 3,25 százalék jelenleg) még egyáltalán nem versenyképes. Mindkét fenti szakember lát már vételi beszállópontokat az amerikai piacokon; jelesül az osztalékfizető részvényeket ajánlják, amelyek egyébként is rendre felülteljesítők az erősebb inflációs környezetben.

MINDENT ELADNAK

A Bank of America (BofA) legfrissebb alapkezelői felmérése viszont már arról tanúskodik, hogy valósággal tombolnak a medvék a Wall Streeten. A befektetési bank bull & bear indikátora, amely a piaci szereplők hangulatváltozását követi, az egy héttel korábbi 0,3-ről nulla pontra csökkent. Ilyen szélsőségesen negatív szentimentre 2002 nyarán, a dotkom lufi teljes leeresztésekor, 2008 júliusában, a nagy pénzügyi válság csúcsán és a 2011-es európai adósságválság idején volt példa, legutóbb pedig a Covid-járvány váltott ki hasonlóan szélsőségesen negatív jövőképet, 2020 márciusában. Ha a jelenlegi medve piac a korábbi forgatókönyveket követné, akkor ez év októberében érne véget, az S&P 500 index pedig 3000 pontig süllyedne – írták a BofA szakértői.

Több jele lehet azonban annak, hogy indokolt az alapkezelők pesszimizmusa.

Az eladói nyomás az S&P 500 valamenynyi szektorát érinti, még a 2022 sztárbefektetésének tartott energetikai vállalatokat is. A szegmensbe tartozó cégek árfolyama egy hét alatt 17 százalékkal zuhant – bár még így is több mint 30 százalékos pluszt megőriztek az idén –, és a hagyományosan defenzívnek tartott közműszektor társaságai sem maradtak ki a néhol pánikszerű eladási hullámból.

Szakértők szerint ez pedig egyértelműen annak a jele, hogy a befektetők a medve piac eljövetele óta nemcsak azt adják el, amit szeretnének, hanem mindent, amit csak tudnak.

SÁROSI VIKTOR 2022/25 FIGYELŐ | 51

F_50-51_buko.indd 51

2022. 06. 20. 17:44

| TŐZSDE |

TRAGIKUS ÉVÜK VAN A FEDEZETI ALAPOKNAKd

TŐKEPIACOK | Átlagosan 8 százalékos bukóban vannak a hedge fundok – a jelek szerint az egyik legrosszabb esztendejüket zárhatják.d Az összesen 1,2 ezer milliárd dollárnyi vagyont kezelő fedezeti alapok (hedge fund) az első öt hónap átlagában 8 százalékot veszítettek, ami az adatszolgáltató HFR-csoport statisztikái szerint 32 esztendőre visszamenőleg a leggyengébb teljesítmény. A legnagyobb amerikai cégek részvényei árfolyamá-

nak alakulását mutató S&P 500-as index az év elejétől 23 százalékkal esett vissza.

ÉRTÉKELÉSI PROBLÉMÁK

Elemzők attól tartanak, hogy a nagy alapok ördögi körbe kerülhetnek. Ilyen helyzetekben ugyanis gyakran előfordul, hogy

a befektetőik kiszállnak, visszakérik a pénzüket, így az alapok eladni kényszerülnek, még akkor is, ha az adott részvény éppen jól teljesít. Ezzel nő a piaci volatilitás és tovább eshetnek az árfolyamok is. A részvényalapok gyengélkedése erős kontrasztban van a hedge fundok 4 ezer milliárd dolláros világa többi részt-

RODEÓ A MADISON SQUARE GARDENBEN. BIKA HELYETT MÁR MEDVE BUKTATJA A BEFEKTETŐKET

52 | FIGYELŐ 2022/25

F_52-53_reszvenyalapok.indd 52

2022. 06. 20. 17:44

| TŐZSDE |

vevőjének a jó teljesítményével. Jól szerepelnek a számítógépek, algoritmusok által irányított, a piaci trendeket megjátszó alapok, de az úgynevezett makroalapok is, amelyek az egyedi devizák kamatkülönbözetére, a devizaárfolyamokra spekulálnak. A részvényalapok hányattatásaiban nagy szerepe van a technológiai szektor lejtmenetének. A többnyire a jövőbeli növekedési kilátások miatt vett techpapírok piacán radikális fordulat következett be a kamatemelési várakozások megjelenésekor. A szektor értékelése a várható árbevétel jelenértékén alapul, így ha emelkedik a kamatszint, ez a jelenérték csökken. Az ultralaza monetáris politika idején kialakult szép jövőkép hirtelen meglehetősen csúnyává vált. A Goldman Sachs által számolt Hedge Industry VIP index – amelynek a kosarát a hedge fundok kezelői által a leginkább kedvelt papírokból állítják össze – több mint 20 százalékot zuhant ebben az évben.

&? &2*7.0&. 9ö?8)*.3)*=*0 ALAKULÁSA 2017. február = 100 százalék

Nasdaq Composite S&P 500

III. V. VII. IX. XI. I. III. V. VII. IX. XI. I. III. V. VII. IX. XI. I. III. V. VII. IX. XI. I. III. V. VII. IX. XI. I. III. V. 2017 2018 2019 2020 2021 2022 +TWW¥X NS[JXYNSL HTR +NL^JQ÷ X_¥R±Y¥X

A Goldman Sachs által számolt Hedge Industry VIP index több mint 20 százalékot zuhant az idén.

FOTÓ: SARAH STIER, GETTY IMAGES

KISTIGRISEK BAJBAN

Olyan legendás szakemberek szaladtak bele a késbe, mint például a „tigriskölykök” közé tartozó Chase Coleman, akinek a Tiger Global alapja eddig 52 százalékos mínuszban van az idén. (A „tigriskölykök” elnevezés onnan jön, hogy ezek a menedzserek a Tiger Managementet megalapított Julian Robertson szárnyai alól kerültek ki.) A szintén ebbe a csoportba tartozó Lee Ainslie, a Maverick Capital vezetője 34 százalékos veszteséget szedett össze ebben az esztendőben. A piacról már visszavonult, 89 éves Robertson a szektor legendás személyiségeinek egyike. Az általa 1980-ban alapított Tiger Managementet végül 2000ben zárták le.

A hedge fundok a határidős piacon részvényeket adó-vevő, vagyis azok esésére vagy éppen növekedésére játszó intézmények. Mivel a részvénypiacok a tapasztalatok szerint hosszú távon inkább erősödnek, a hedge fundok portfólióiban általában nagyobb súllyal szerepelnek a határidős vételi (long) pozíciók, mint az eladásiak (short). Az elmúlt évek „bikás” időszakaiban, amikor a központi bankok és a kormányok öntötték a pénzt a pia-

180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 –20

cokra, kényelmes volt a helyzet, a határidős vételek szinte automatikusan hozták a nyereséget. Az infláció és a kamatemelési ciklus kezdetével azonban számos alap beleragadt ezekbe a pozíciókba.

A long-short részvényalapokból az idei első negyedévben csaknem 10 milliárd dollár tőke áramlott ki.

A PESSZIMISTÁK

A Morgan Stanley bankház egy elemzése szerint a fundok azért igyekeztek alkalmazkodni a megváltozott helyzethez; a határidős vételi és eladási pozícióik közötti különbséget 2010 óta nem látott mértékűre csökkentették. Különösen pesszimista az egyik legnagyobb ilyen alap, a Bridgewater Associates vezetője, Ray Dalio. A 151 milliárd dollárt kezelő cég az utóbbi időszakban 5,6 milliárd euró értékű határidős eladási pozíciót nyitott európai részvényekre. Azt persze nem tudni, hogy ezek „tiszta” shortok-e, vagy esetleg más ügyletek valódi fedezeteiként szolgálnak. A shortolt papírok

közé tartozik Franciaországból a BNP Paribas, a Vinci, a Schneider Electric, az Air Liquide és a Total, Németországból a Bayer, a Munich Re, az Allianz, a Vonovia, az Infineon, a Deutsche Börse és a BASF, Spanyolországból az Iberdrola, a Banco Bilbao és a Banco Santander, Hollandiából az ASML és az ING, Olaszországból pedig az Intesa Sanpaolo.

Hasonló határidős eladási pozíciókat nyitottak a vállalati kötvények piacán is.

Greg Jensen, a Bridgewater társelnöke, befektetési igazgatója szerint az infláció sokkal ragadósabb lesz, mint ahogy ezt most a piac árazza. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fednek nagyon erős kamatemelési ciklusra lesz szüksége, hogy megfékezze a fogyasztói árak további növekedését. Márpedig a megemelkedett kamatszint megroppantja a gazdaságot és a gyengébb cégeknél csődhullámot idéz elő. A Bridgewater egyik zászlóshajó alapja, a Pure Alpha az idén eddig több mint 25 százalékos hozamot ért el.

D. GY.

2022/25 FIGYELŐ | 53

F_52-53_reszvenyalapok.indd 53

2022. 06. 20. 17:44

| GEOPOLITIKA |

FORDULATHOZ ÉRT A HÁBORÚ

Ukrajna délkeleti részén a helyzet egyre kevésbé kedvezően alakul a megtámadottak szempontjából. A Nyugat mértékadó forrásainak, elemzőinek a véleményét fejezi ki a CNN: „Fordulathoz ért a háború.” Vlagyimir Putyin orosz elnök abban bízik, hogy az intervenciója sikerrel végződik. Fizikailag vagy ellenőrzése alá vonhatja északkeleti szomszédunk egy részét, vagy politikai kontrollt szerez a megtámadott ország vagy annak egy része felett. És ha Putyin elkötelezettségének a mértéke nem is változik, egyre inkább úgy tűnik fel, hogy a Nyugaté módosulhat, lazulhat – derül ki az amerikai hírportál cikkéből.

AZ IDŐ NEKIK DOLGOZIK

Ha elesik a Donbasszban az ikerváros (Szeverodonyeck, illetve Liszicsanszk), akkor az ukránok kritikus helyzetbe kerülhetnek. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nyugati fegyverszállítások további, drámai fokozásában látja a kiutat. Ezt viszont egyre inkább korlátozzák az északkeleti szomszédunkat támogató Nyugat katonai-nemzetvédelmi érdekei, hadi-

ipara véges kapacitásával. Az amerikai vezetésben ugyanakkor új törésvonal keletkezett. Joe Biden elnök sokallja Lloyd Austin védelmi és Antony Blinken külügyminiszter támogatási terveit, illetve a Moszkvával való egyezkedés elvetését.

Kihasználva a harcok jellegét (immár elsősorban nem városokban folyik a harc, hanem sík terepen), az orosz erők jóval rövidebb és biztonságosabb utánpótlási vonalait, a tüzérség, a nehézfegyverzet, a légierő fölényét, a támadók viszonylag lassú, de állandó ütemű területfoglalásokat érnek el. Moszkva ezt azzal magyarázza, hogy mérsékelni akarják a veszteségeket. Az oroszországi vezetés abból indul ki, hogy az idő nekik dolgozik.

Ukrajna, mint jeleztük, továbbra is jelentős fegyverszállítmányokat kér a Nyugattól. A Kijev által összeállított, az USA-nak címzett kívánságlistán ezer 155 mm-es nehéztarack szerepel. Ez az Egyesült Államok hadseregében rendszeresített ilyen fegyverek számának a kétharmada.

Az ukránok által áhított rakétasorozatve-

tő-rendszerek az amerikai hadsereg hadrendben álló ilyen eszközeinek mintegy a felét alkotják. A kijevi kérést gyorsan nem tudják Washingtonban úgy teljesíteni, hogy ez ne befolyásolja az USA védelmi képességeit. Mi több, már a Moszkva-ellenes koalícióba tömörülő nyugati államok hadiipari teljesítményét, készleteit is leapasztja az ukránoknak nyújtott támogatás.

Amerikai források szerint e kérések nehéz helyzetbe hozzák a világ legnagyobb hadiiparával felvértezett államát. A raktárkészletek kimerülőben vannak, a szükséges pótlólagos mennyiség legyártása időbe telik. A kijevi katonai vezetés attól tart, hogy mire elkészülnek a kért fegyverek, s azokat eljuttatják a déli, keleti frontra, a Donbasz térségébe, az orosz erők megtörik északkeleti szomszédunk hadseregének ellenállását. Az ukrán vezérkar bejelentése szerint a támadók óriási fölényben vannak a nehéztüzérségi eszközöket illetően – egy a tizenöthöz arányról beszélnek. A Zelenszkij által említett

FOTÓK: EUROPRESS/AFP

UKRÁN HELYZET | Az orosz erők a nyílt terepre áttevődött hadmozdulatok folyamán lassan, de biztosan haladnak előre. Az ukrán elnök és diplomatái egyre hangosabban követelik a megígért fegyvereket és az EU-csatlakozást a Nyugattól.

54 | FIGYELŐ 2022/25

F_54-55_Ukranhelyzet.indd 54

2022. 06. 20. 17:54

| GEOPOLITIKA | VOLODIMIR ZELENSZKIJ UKRÁN ELNÖK. AZ IDŐ MOSZKVÁNAK DOLGOZIK

több mint kétezer kilométeres frontszakasz kevesebb mint a felén folynak aktív harci cselekmények. Kommunikációs zavar észlelhető Kijevben; az ukrán elnök júniusban ismét arról beszélt, hogy nincs szó kompromisszumos béketárgyalásokról, az ország végső célja a szeparatista, megszállt területek – beleértve a Krím félszigetet – visszafoglalása.

AZ „UKRAJNA-FÁRADTSÁG”

A Washington Post szerint a nyugati hatalmak számolnak azzal, hogy az ukránoknak szállított nyugati fegyverrendszerek megfelelő kiképzés, műszaki, javítási-karbantartási háttér nélkül korántsem teljesítenek úgy, ahogy várnák. Ezt a jelenséget „Javelin-effektusnak” lehetne nevezni. Ezeket a rakétákat úgy küldték az országba – meglehetős sietséggel –, hogy az azokhoz szükséges műszaki kiszolgálóegységeket, kapacitásokat „kifelejtették” a szállítmányból. A gond az, hogy ha a rakéták bonyolult elektronikájával kapcsolatban valami gond adódik, „nincs kit felhívni”, mert az ukrán fegyvertechnikusok nem értenek hozzá.

Egyes nyugati médiumok már „Ukrajna-fáradtságról” írnak, arra utalva, hogy a megtámadott fél követelései időnként túllépik az elfogadható mértéket. A némelykor zavaró nyíltság az igények megfogalmazásakor kifejezi az ukránok aggodalmát, hogy elveszthetik a háborút, és kénytelenek lesznek területi engedményeket tenni. Ezt az irányzatot jelzi Németor-

KILŐTT KATONAI TEHERAUTÓK LISZICSANSZKBAN. KIJEV TÖBB FEGYVERT, NAGYOBB TÁMOGATÁST KÉR

szágban a Spiegel megbízásából a Civey közvélemény-kutató intézet által több mint ötezer megkérdezett válasza alapján kialakult kép is: 45 százalék támogatja Ukrajna EU-tagságát, míg 42 százalék elutasítja ezt az opciót. A hamburgi hetilap a fenti ellentmondásos hozzáállást tükrözi az ukrán elnökről szóló cikkének adott címében: „Zelenszkij szokatlanul nyíltan kritizálja Scholz kancellárt”. Figyelmeztette a német vezetőt – írja a lap Zelenszkijről –, hogy eszébe ne jusson valamiféle „egyensúlyhelyzetet” teremteni Kijev és Moszkva között.

EMMANUEL MACRON, OLAF SCHOLZ ÉS MARIO DRAGHI UKRAJNÁBAN. UKRAJNA FOKOZZA A DIPLOMÁCIAI NYOMÁST AZ UNIÓN

Érződik a dilemma: egyfelől a legtöbb politikus szívesen látná a háború végét, a tárgyalásos megoldást. Másfelől tisztában vannak vele, hogy a jelen helyzetben ez utóbbi – ahogy azt a davosi fórumhoz intézett videóüzenetében Henry Kissinger amerikai külpolitikai-nemzetbiztonsági szaktekintély megfogalmazta – ukrán területi engedményeket követelne.

Erre számos NATO-állam aktív politikai-katonai vezetése egyelőre nem kész.

De a Nyugat, amelyet az energiahordozók, az ellátási rendszerek válsága, infláció, recesszió fenyeget, szeretné lezárni a fegyveres konfliktust.

DIPLOMÁCIAI NYOMÁS

Északkeleti szomszédunk fokozza a diplomáciai nyomást, hogy az EU fogadja be a tagjelöltek sorába, ahonnan gyorsított eljárással teljes jogú tag lehet. Szakmai körökben egyértelműnek tartják, hogy a három jelölt (Moldova, Grúzia, Ukrajna) közül Moldova esélyei a legjobbak. Az ország harminc éve küzd az uniós tagságért. Egy biztos: a Balkán hosszabb ideje tagjelöltségre váró államai körében csalódottság érzékelhető. Belgrádban az „ukrán csodagyerek” előzése kelt visszatetszést.

Viszont Olha Sztefanisina kijevi kormányfőhelyettes június elején Brüsszelben meglehetős sértődöttséggel közölte az EU-vezetőkkel: Ukrajna legnagyobb aggodalma, hogy „berakják abba az uniós kosárba, ahol már Moldova és Grúzia is ott csücsül”.

D. P. 2022/25 FIGYELŐ | 55

F_54-55_Ukranhelyzet.indd 55

2022. 06. 20. 17:54

| GEOPOLITIKA |

ELON MUSK MŰHOLDJAI SEGÍTIK UKRAJNÁTd Alig több mint ötszáz (mások szerint csak kétszáznegyven) kilométerrel Ukrajna felett az Elon Musk-birodalom (SpaceX) több mint kétezer távközlési mesterséges holdja kering alacsony Föld körüli pályán (low Earth orbit – LEO).

Funkciójuk Kijev számára életbe vágóan fontos: biztosítják az internetkapcsolatot az ukránok, a lakosság (és feltehetően a katonák) számára.

A MŰHOLDNYÁJ

A Starlinknek nevezett hálózat összesen 42 ezer „alacsony költségű”, az űrben keringő műholdból állna. Jelenleg 2404 ilyen mesterséges égitestje fut LEO-pályán – a Ku-sávban (12–18 gigahertz) működnek. Hogy ebből mennyi látja el északkeleti szomszédunk felett a szolgálatot, nem tudni. A hírek szerint a Starlink-gazda SpaceX megegyezett a versenytárssal, az indiai–brit többségi tulajdonú OneWebbel, hogy felosztják egymás között az egyenként több ezer műholdból (megakonstellációból) álló rendszerek piacát.

Többtucatnyi, esetleg több száz Starlink távközlési szatellitről lehet szó Ukrajna esetében. A műholdfigyelők szerint jó meteorológiai viszonyok mellett akár a földről is láthatók Elon Musk északkeleti szomszédunk feletti műholdnyájának éppen a látótérben tar-

tózkodó égi átjátszó-távközlési állomásai. A jelletöltési sebességük az USA-ban 100-200 Mb másodpercenként, a feltöltési sebességük 30 Mb-es, de eleddig viszonylag kevés előfizető van rájuk. Vidéki használatra ajánlják őket az Egyesült Államokban, mert a városi üvegszálas kábeles internetsebességgel nem képesek versenyezni. Nyugat-Európa és a régiónk számára elérhető a Starlink, viszont Észak-Európa, Skandinávia egyelőre kívül esik a rendszer hatósugarán. Kijev hivatalosan egyelőre várólistás (2022. május közepi helyzet a starlink.com szerint). A hálózat magyarországi szatellit-internet tarifája a cég honlapján közöltek alapján meglehetősen húzós, havi 35 ezer forint, továbbá egyszeri 260 ezer forint a jelfo-

HÁBORÚ | A Starlink műholdjai a kiszivárgott információk szerint valós idejű adatokkal látják el az ukrán hadsereget.

A rendszer különösen hatékony lehet, ha megérkeznek északkeleti szomszédunkba a Nyugat által megígért nehézfegyverek.

56 | FIGYELŐ 2022/25

F_56-57_muhold.indd 56

2022. 06. 20. 17:52

| GEOPOLITIKA |

gadó berendezés beszerzésének a költsége. (Viszont az is valószínű, hogy nem a kelet-közép-európai piacból akarnak meggazdagodni – a szerk.)

Nyilvánosságra került, hogy egy kamion szállította Ukrajnába a Starlink műholdak adásának a vételére alkalmas Dishyket, a köznyelvben „tányérokként” emlegetett eszközöket. Ezekkel tudják a fogyasztók – az ukrán hadsereg és a lakosság azon része, amely hozzájuthat e „tányérokhoz” – fogni a műholdadásokat, általuk képesek bekapcsolódni az égi internetszolgáltatásba. Minthogy kényes, katonai információkat is érintő

kérdésekről van szó, a technikai részletek homályosak. Miként a „polgári” internethálózatok esetében, az északkeleti szomszédunknak nyújtott Starlink-szolgáltatás is feltehetően egy nyílt, a lakossági felhasználásra szánt részből és egy zárt rendszerből, katonai világhálóból áll. (Csak emlékeztetésképpen: az internetet az USA-ban az amerikai hadsereg számára fejlesztették ki.

Később került át a civil szférába, megváltoztatva vele a világot és megszilárdítva az Egyesült Államok kontrollját eme kulcsfontosságú kommunikációs-távközlési eszköz felett.) A lakossági részt a vállalkozás eleve a vidéknek, a kábeles hálózattal nem ellátott régióknak ajánlja, hiszen a harci cselekmények miatt sok városban akadozik vagy nincs is internetszolgáltatás.

FOTÓK: GETTY IMAGES

INFORMÁCIÓHIÁNY

Persze van kockázata is a Starlink alkalmazásának. Oroszország katonai elektronikus felderítői hamar beazonosíthatják az ukrajnai felhasználókat, háromszögeléssel meghatározzák a földrajzi helyzetüket, és esetleg csapást mérnek rájuk. Kevésbé rossz esetben műhol-

das jelzavarással akadályozzák a kapcsolatot. Minthogy ezen kérdések tárgyalása nemzetbiztonsági kockázatú, kevés nyílt információt találni róluk.

Dmitrij Rogozin, az orosz katonai-polgári űrkutatással, -hasznosítással foglalkozó Roszkoszmosz feje – egykoron az ország hadiiparát felügyelő miniszterelnök-helyettes – kétkedését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Elon Musk „tányérjai” megfelelően működnek a speciális jelfogó-jelátalakító modulok nélkül, amelyek darabja tízezer dollárba kerül. Dmitrij Peszkov, Putyin elnök sajtószóvivője kitérően válaszolt azon újságírói kérdésekre, van-e bizonyíték rá, hogy az ukrán hadsereg eredményesen használja a Starlink rendszerét.

Elon Musk Ukrajna miniszterelnök-helyettese, Mihajlo Fedorov február 26-án beérkezett kérésére gyorsan és pozitívan reagált. Három nappal az orosz invázió megkezdése után már elindította a Dishyk szállítását az országba. Mások (többek között az Apple, a Google, a YouTube) is kaptak felkérést, hogy támogassák a maguk lehetőségeivel Kijev harcát a betolakodókkal. Ez idő szerint kevés hitelt érdemlő információ áll rendelkezésre arról, hogy a Starlink biztosította internet miként járul hozzá a védelmi erőfeszítésekhez.

Ennek a jelentősége elvben óriási, hiszen e hálózat segítségével valós idejű (real time) információközlés lehetséges mondjuk az ukrán főparancsnokság (GenStab) és a harcoló alakulatok, alegységek parancsnokai között. Emellett lehetőséget nyújt az ukrán hadseregben is működő előretolt tűzvezető-korrigáló-megfigyelő csoportoknak, a különleges alakulatok katonáinak, hogy mind a csöves, mind pedig a rakétatüzérséget valós időben ellássák a célpontok koordinátáival. A műholdas rendszer lerö-

vidíti, felgyorsítja az információáramlást. Az ukrán katonai célú drónok felderítési adatait rögtön a hadsereg megfelelő embereinek továbbítja. Elemzők szerint a Starlink gyenge pontja az átviteli sávszélesség – ez korlátozhatja a hadrafoghatóságát.

ÜZLETI MEGFONTOLÁSOK

A Starlink által kínált internetkapcsolat fontos része lehetne a nyugati fegyverrendszereket kiszolgáló földi háttérhálózatnak. Az Ukrajnát is segítő nyugati fegyverzeti, kommunikációs technikusok egyik visszatérő panasza, hogy a NATO által szállított korszerű harceszközökből a megfelelő modern kommunikációs háttér nélkül nehéz kihozni a várt teljesítményt.

Rossz nyelvek szerint Elon Musk gyors segítségnyújtása mögött üzleti megfontolások állnak. Például annak a lehetőségnek a felismerése, hogy a Starlink-szisztéma és bizonyos, a fejlődő országokba szállított amerikai fegyverrendszerek összeköthetők. Így a 2018 óta működő Starlink-rendszer, amelynek eddig hozzávetőlegesen 150-200 ezer előfizetőjével nem sikerült igazán áttörést elérnie a nemzetközi piacokon, az éles ukrajnai harci bevetésekkel szerzett referenciákkal újabb vevőkategóriákat hódíthat meg.

Lényeges szempont az is, hogy a sok tekintetben a NATO-követelményeknek már eleget tevő ukrán hadseregnek e műholdprojekt elvben lehetőséget ad olyan korszerű és komplex hadviselési módok részbeni alkalmazására, mint amilyen a harcok hálózatcentrikus megvívása (net-centric warfare). Az ilyen, roppant korszerű rendszereket sok NATO-tagállam (köztük Magyarország) most kezdi bevezetni, általánossá tenni.

D. P.

STARLINK „TÁNYÉR”.

KIJEV AMERIKAI MŰHOLDAKBÓL TÁJÉKOZÓDIK

2022/25 FIGYELŐ | 57

F_56-57_muhold.indd 57

2022. 06. 20. 17:52

| GEOPOLITIKA |

FORDULÓPONTHOZ ÉRKEZETT A GAZDASÁGPOLITIKAI GONDOLKODÁSd

ÁLLAM ÉS GAZDASÁG | A múlté az 1980-as években elterjedt, a szabadpiacot támogató hozzáállás. A jövőt az állam és a piacok szoros együttműködése jellemzi majd.

AZ ÁLLAM A PROBLÉMA

A hasonlóságok azonban a politikai és a gazdasági gondolkodásnál véget is érnek. A 70-es évek gazdasági változásai véget vetettek a háború utáni politikának és utat nyitottak a piaci liberalizációs törekvéseknek. Ennek legszemléletesebb példája a Margaret Thatcher és a Ronald Reagan által követett gazdaságpolitika. Reagant egyszer megkérdezték, hogy mi a véleménye a tetemes költségvetési hiányról. „Elég nagy már ahhoz, hogy tudjon magára vigyázni” – hallatszott a frappáns válasz, amelyben tulajdonképpen az egész reagani gazdaságpolitika benne van. „Az állam a prob-

léma” – idézhetünk egy másik elhíresült mondást a volt amerikai elnöktől. Az állam kicsi, a piac szabad – volt a jelszó.

Napjainkban azonban ennek pont a fordítottja tapasztalható. Az elszabaduló energiaárak, a nagyon feszes munkaerőpiac, a megélhetési költségek növekedése nyomán egyre erősebbek az állami beavatkozást követelő hangok. A gazdasági gondok a 70-es években az állam visszaszorulását idézték elő, most éppen az ellenkezőjét kényszerítik ki. A 80-as esztendőkben triumfáló piacbarát gazdaságfilozófia védekezésre kényszerül napjainkban. Az állam árkorlátozásokat vezet be, hatósági szabályozás alá kerültek az üzemanyagok, a fűtés, a villamos energia és a szén-dioxid-kibocsátás is.

Az USA-ban a recesszió elkerülése érdekében készpénzt – csekket – adtak a lakosságnak, egyre több helyen kísérleteznek a garantált alapjövedelemmel.

Mindebből Martin Sandbu, a Financial Times (FT) publicistája szerint két kérdés adódik. Egyrészt miért van az, hogy a látszólag hasonló gazdasági helyzet ilyen radikálisan más megoldás felé halad? A második: az állami szerepvál-

lalás megnövekedése tartós lesz vagy átmeneti? Az elsőre viszonylag egyszerű a válasz: amikor az emberek már a saját bőrükön is érzik a válságot, változást akarnak. A 70-es években egy merev gazdasági szerkezetet kellett ehhez felszabadítani, most egy szabad gazdasági konstrukciót szükséges a megváltozott körülményekhez (pandémia, háború, infláció) igazítani. Minderre rátesz még egy lapáttal a klímaválságot övező félelem, a bizonytalan jövő miatti aggodalom. Az 50-es évekhez nyilvánvalóan nem lehet visszatérni, a dekarbonizált gazdaság azonban jelenleg – legalábbis elméletben – elérhető célként jelenik meg.

IMF-FORDULATOK

A 2021–22-es esztendő nagyon hasonlóan alakult-alakul az 1945-öshöz vagy az 1979-eshez – paradigmaváltáshoz érkezett el a világgazdaság. Az újfajta szerkezet részletei persze még kialakulóban vannak, néhány irány azonban már jól látszik. Ilyen például az állami szerepvállalás a pandémia elleni küzdelemben;

Irak–iráni háború

1,63

4,7 5

Arab olajembargó

37,42

Hosszasan lehetne sorolni a jelenlegi és az 1970-es éveket jellemzett világgazdasági helyzet közötti hasonlóságokat. Itt van például az olajár, amely 1973-ban a háromszorosára, 1979-ben pedig a kétszeresére emelkedett. Az elmúlt két esztendőben a fekete arany ismét duplázott, a gázárak viszont a tízszeresükre nőttek. Az inflációs szint világszerte évtizedes csúcsokra szökött fel, és sokan tartanak attól, hogy ismét bekövetkezik a 70-es években megszenvedett stagfláció, vagyis a nagy infláció és a kis ütemű gazdasági bővülés időszaka.

Iráni forradalom

14 44

A WTI OLAJFAJTA ÁRALAKULÁSA

14, 95

’46 ’47 ’48 ’49 ’50 ’51 ’52 ’53 ’54 ’55 ’56 ’57 ’58 ’59 ’60 ’61 ’62 ’63 ’64 ’65 ’66 ’67 ’68 ’69 ’70 ’71 ’72 ’73 ’74 ’75 ’76 ’77 ’78 ’79 ’80 ’81 ’82 ’83 ’84 ’85 ’

Dollár/hordó, éves átlagok +TWW¥X +NL^JQ÷ L^ďOY­X

58 | FIGYELŐ 2022/25

F_58-59_kozgazdasag.indd 58

2022. 06. 20. 17:46

| GEOPOLITIKA |

mértéke az ezredforduló óta csökken – válságok idején milyen hasznosak lehetnek a kereslet élénkítése szempontjából, s úgymond kedvet csinálnak a magánszektornak is. Kimutatták, hogy a GDP arányában mért egyszázalékos állami invesztíció a privát szférában több mint tízszázaléknyi beruházást generál. Egy másik elemzésben a járvány hatásait vizsgálták, és azt találták, hogy minél gyorsabban történt meg a lezárás a krízishelyzetben, annál nagyobb eséllyel élték túl a válságot a gazdasági szereplők. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy a közegészségügy és a gazdaság közötti viszonyt újra kell gondolni. Ebből persze nem következik az, hogy nagyobb államot javasolnának, azt viszont hangsúlyozzák, hogy a közszférának és a magánszektornak igenis vannak közös érdekei, sokkal kisebb a súrlódási felület a kettő között, mint ahogy azt korábban, a szabadpiac időszakában gondolták (lásd Reagan jelszavát: „Az állam a probléma”).

évtizedek óta nem volt példa ilyen arányú központi részvételre a gazdaságban.

A közgazdasági irányváltások – az állam és a magánszektor viszonyát nézve – általában súlyos krízisek idején következnek be. A nagy gazdasági világválság a keynesiánus makro-közgazdaságtanhoz vezetett. A második világháború a jóléti állam és a szociális piacgazdaság eszméjét helyezte előtérbe. A 70-es évek inflációs hulláma a szabadpiaci elvek megerősödését hozta el.

Érdekes egyébként ebből a szempontból megvizsgálni a Nemzetközi Valutaalap által kiadott elemzéseket. Az IMF-et viszonylag nehéz radikalizmussal vádolni, ugyanakkor elemzései gyakran adnak támpontot a világban zajló változások tekintetében. 2020-ban például felhívták a figyelmet arra, hogy az állami infrastrukturális beruházások – amelyek

A második világháború után két nagy közgazdasági hullám jött. Az első az állami irányítást részesítette előnyben, a második viszont a privát szférát. Most olyan korszakhoz érkeztünk el, amikor a jól célzott állami intervenció irányt mutathat a magánszektornak a hatékonyabb működéshez és a jobb teljesítményhez.

Elérkezett tehát az aktív állam időszaka – írja elemzésében az FT publicistája.

D. GY.

Az alacsony olajár ellenére az OPEC nem változtat a kvótán

Globális pénzügyi válság

32,25

41,85

53,48 23,00

16,56

18,64

Az OPEC radikális kitermelésHXºPPJSY­XW÷Q IºSY

23,19

37,42

Irak megszállja Kuvaitot

91,66

91,48

FOTÓ: GETTY IMAGES

EGYÜTTMŰKÖDÉS

14,44

’84 ’85 ’86 ’87 ’88 ’89 ’90 ’91 ’92 ’93 ’94 ’95 ’96 ’97 ’98 ’99 ’00 ’01 ’02 ’03 ’04 ’05 ’06 ’07 ’08 ’09 ’10 ’11 ’12 ’13 ’14 ’15 ’16 ’17 ’18 ’19 ’20 ’21 ’22* Szaúdi kitermelés növelése

Ázsiai pénzügyi válság

A szeptember 11-i terrortámadás &_ 45*( WFINP¥QNX PNYJWRJQ­XHXºPPJSY­XW÷Q IºSY

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

A pandémia csökkenti a keresletet Oroszország megtámadja Ukrajnát [Pº_N FIFY

2022/25 FIGYELŐ | 59

F_58-59_kozgazdasag.indd 59

2022. 06. 20. 17:46

| RÉGIÓ |

MIKULÁS-NAPI PERFORMANSZ A KIHALT PRÁGAI UTCÁN, A KORLÁTOZÁSOK IDEJÉN. BELEÁLLHAT AZ ÚJ JEGYBANKELNÖK A KORMÁNYBA

PRÁGAI IRÁNYVÁLTÁS | A Cseh Nemzeti Bank (ČNB) monetáris tanácsa a lapzártánkat követő szerdai ülésén a várakozások szerint akár 125 bázisponttal, 7 százalékra emelhette az irányadó alapkamatot, amely közel negyedszázada, 1999 óta nem volt ilyen magas. Szakértők szerint a robusztus emelés a továbbra is kedvezőtlen inflációs folyamatok mellett azzal is magyarázható, hogy júliustól Aleš Michl személyében új kormányzó kerül a ČNB élére, s ezzel egyidejűleg a monetáris tanács is kicserélődik.

Mivel Aleš Michl a monetáris tanács tagjaként az elmúlt hónapokban rendre az alapkamat emelése ellen szavazott, az elemzők biztosra veszik, hogy a prágai jegybank az irányításával jelentősen változtat az eddigi politikán. Várakozásaik szerint a szerdai kamatemelés után a következő hónapokban már nem várható nagyobb módosulás. A leköszönő kormányzó, Jiří Rusnok által vezetett monetáris tanács azonban még arra készült, hogy a június 22-i ülésen legalább 75, de akár 125 bázisponttal is növeli az addigi 5,75 százalékos alapkamatot.

FOTÓ: DAVID W CERNY, REUTERS

ÚJ KORMÁNYZÓ, ÚJ JEGYBANKI KAMATPOLITIKA

60 | FIGYELŐ 2022/25

F_60-61_pragai_jegybank.indd 60

2022. 06. 20. 17:46

| RÉGIÓ |

ČNB monetáris tanácsába. A leendő jegybankelnök egyetlen pártnak sem tagja, de 2014-ben a pénzügyi tárca külső tanácsadója lett az akkori miniszter, Andrej Babiš kérésére, aki később, kormányfőként is számított a szakértelmére, gazdaságpolitikai elemzéseire. Michl az utóbbi években leginkább azzal érdemelte ki a közvélemény figyelmét, hogy a koronavírus-járvány kezdete óta rendszeresen vezetett blogjában elemezte a pandémia hatásait a cseh gazdaságra. A 44 éves közgazdászt az államfő május elején jelölte ki a második ciklusa után távozó Jiří Rusnok utódának. Megjegyzést érdemel, hogy a cseh jogszabályok szerint a központi bank mindenkori első emberét, azaz a kormányzóját, továbbá a monetáris tanács tagjait saját hatáskörben a köztársasági elnök nevezi meg.

BÍRÁLÓJA LEHET A KORMÁNYNAK

A ČNB a múlt év szeptemberében kezdte meg a gyors ütemű emelési ciklusát. Akkor 75 bázisponttal 1,5 százalékra, novemberben pedig további 125 bázisponttal már 2,75 százalékra növelte az irányadó rátát. Azután következett egy 100-as ugrás, majd 75, 50 és újból 75 bázispontos, így érték el májusban az 5,75 százalékos szintet.

BABIŠ TANÁCSADÓJA

A kamatdöntések rendre megosztották a prágai jegybank héttagú monetáris tanácsát. Az emeléseket általában öt tag szavazta meg, míg ketten – egyikük a július elsejétől a ČNB kormányzói székébe ülő Aleš Michl – mindig az aktuális szint megtartása mellett voksoltak. A következő hónaptól a tanács is változik. A szakértők az új grémiumtól arra számítanak, hogy véget vet a rapid kamatemelési ciklusnak.

Az 1977-es születésű Aleš Michlt Miloš Zeman államfő 2018-ban nevezte ki a

Rusnok lehetséges utódjaként korábban felmerült a cseh kereskedelmi és iparkamarát (Hospodářská komora – HK) irányító Vladimír Dlouhý neve is, de Zeman döntése nem volt váratlan, Michl kormányzói kinevezésével szakmai körökben sokan számoltak. A hírek szerint a leköszönő jegybankelnök két helyettese egyikét, Tomáš Nidetzkýt vagy Marek Morát látta volna szívesen a kormányzói székben. Prágai sajtókommentárok az államfő döntését úgy értékelték, hogy Michl kinevezésével nehéz pillanatok várnak a tavaly ősszel felállt ötpárti Fiala-kabinetre, amely Andrej Babiš kormányát váltotta. A döntésre a pénzpiacok is idegesen reagáltak, attól tartva, hogy a ČNB Michl vezetésével a korábbiakhoz képest kevésbé lesz elkötelezett az inflációellenes küzdelem iránt.

A leendő jegybankelnök szerint a folyamatos kamatemelések elveszítették a hatékonyságukat, miközben fékezik a gazdasági bővülést. Úgy véli, lépésről lépésre csökkenteni szükséges az államháztartás hiányát, illetőleg fel kell lépni a vállalatok és a polgárok túlzott eladósodása ellen.

PÉNZROMLÁSBAN A NEGYEDIK

A ČNB adatai szerint májusban az előző hónaphoz képest 1,8 százalékos volt az infláció, ezzel január óta a második legnagyobb ütemű havi pénzromlást jegyez-

hették fel Csehországban. Az előző év azonos időszakához viszonyítva a múlt hónapban az árindex 16 százalékra emelkedett az áprilisi 14,2 után. Az Eurostat némileg lassúbb pénzromlást (15,2) rögzített, de az összkép Prágára nézve korántsem kedvező, hiszen a 27 uniós tagország közül csak a három balti államban volt magasabb a májusi infláció szintje a csehországinál.

A Cseh Statisztikai Hivatal (ČSÚ) 2022 első negyedévére vonatkozó jelentése sem volt túl szívderítő: a tavalyi utolsó három hónaphoz mérten 6,3 százalékkal emelkedtek az árak, ami az önálló Cseh Köztársaság 1993-as megalakulása óta nem tapasztalt drágulás. Az idei első negyedben 2021 azonos időszakához képest a fogyasztói árindex 11,2 százalékra kúszott fel. A ČSÚ adatai szerint az áremelkedés gyakorlatilag a fogyasztói kosár minden összetevőjét érintette – a legnagyobb mértékben a lakhatás, az energia és az élelmiszerek ellenértéke növekedett január–márciusban –, és a havi gyorsjelentések tükrében ez a tendencia folytatódott a második negyedévben is.

A JÁRVÁNY ELŐTTI SZINT FÖLÖTT

A cseh gazdaság teljesítménye az idei első három hónapban már meghaladta a pandémiát közvetlenül megelőző 2019es év azonos időszakának a szintjét. Marek Rojíček, a ČSÚ elnöke egy múlt heti megszólalásában azonban arra figyelmeztetett: a gazdaság kilábalása a vártnál lassúbb volt, hasonlóan az ipari termékek exportjától függő uniós tagállamokéhoz, amilyen Németország, Olaszország, Franciaország vagy éppen Szlovákia.

A ČSÚ számai alapján a cseh gazdaság 2022 első negyedévében éves bázison 4,8 százalékkal növekedett, míg a múlt esztendő utolsó három hónapjának a kibocsátását 0,9 százalékkal haladta meg. Az előző negyedhez mért gyarapodási ütem meghaladja az uniós átlagot (+0,7%), de elmarad a 27 tagállam éves bővülési átlagától (+5,6%). Az ipari teljesítmény ugyanebben az időszakban éves bázison 0,4 százalékkal csökkent, ellenben az előző negyedhez mérten 1,6 százalékkal nőtt. A termelés növekvő volumene főként az autóipari beszállítói láncok fokozatos helyreállásának volt köszönhető a múlt év második felétől.

KOLEK ZSOLT 2022/25 FIGYELŐ | 61

F_60-61_pragai_jegybank.indd 61

2022. 06. 20. 17:46

| RÉGIÓ |

ÉLESÍTETT TÖLTŐPISZTOLYOK ÁRSAPKÁRA VÁRVA | A megállíthatatlannak látszó üzemanyagárak nagy méretű tiltakozó akciókkal fenyegetnek Romániában.

A kormány politikai döntés előtt áll, miközben a költségvetési egyensúly fenntartására is nagyon oda kell figyelnie.

Sürgősségi rendelet jóváhagyására készül a román kormány a spekulatív tevékenységek visszaszorítása érdekében. „Kötelességünk megvédeni a polgárainkat és az üzleti szférát” – jelentette ki a legutóbbi kormányülésen Nicolae Ciucă miniszterelnök, hozzátéve: a lehető legjobban szabályozott, a kereslet és kínálat őszinte felmérésén alapuló jogi keretet kell biztosítani az árak mesterséges felpumpálásának megakadályozása érdekében. A kormányfő felszólította az energiaügyi és a pénzügyi tárca illetékeseit, hogy vizsgálják meg az üzemanyag-drágulás okait.

Mi tagadás, a kabinet nem kapkodta el a közbeavatkozást, holott az energiahordozók árának hónapok óta tartó folyamatos növekedése országszerte elégedetlenséget váltott ki. A Romániai Fuvarozók Országos Szövetsége (FORT) már június elejétől arra biztatja a szállítással foglalkozó vállalkozásokat, hogy csatlakozzanak a töltőállomások bejáratánál szervezendő tiltakozó megmozdulásokhoz. A közösségi oldalakon meghirdetett felhívások nyomán számos városban tucatnyi gépkocsivezető több alkalommal is igyekezett már megbénítani a benzinkutak működését azzal, hogy 15-20 deci üzemanyagot tankolt, majd hosszasan tisztogatta az autóját. A nagy durranást június 30-ra időzítik. A közösségi fórumokon meghirdetett tiltakozásra már közel 300 ezren látszanak csatlakozni. A kezdeményezők szerint megengedhetetlen, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények között Romániában az üzemanyag ellenértéke meghaladja a literenkénti 9 lejt (1,83 euró).

„SZOLID” ÁRROBBANÁS

Mintha a Ceauşescu-korszak tért volna vissza ez év március 9-én: az esti órákban országszerte hatalmas sorok alakul-

tak ki az üzemanyagtöltő állomások környékén. A pánikhangulatot a villogóval száguldó rendőrautók is fokozták, miközben csak kevesek voltak tisztában azzal, mi is váltotta ki az országos felvásárlási lázat. A Bihar megyei Belényes település egyik benzinkútjánál 11 lejért árulták a dízelolaj literjét, a közösségi média egyik taxiscsoportjában közzétett fotó pedig percek alatt körbefutotta az országot. Az aznap délelőtti árakhoz képest 70 százalékos drágulás indokolatlanságát gazdasági illetékesek és szakértők egymást túllicitálva hangoztatták, ugyanakkor igyekeztek meggyőzni a lakosságot arról, hogy semmi értelme az üzemanyagkészletek felhalmozásának, mivel az árak rövid időn belül elfogadható szintre apadnak.

Mondani sem kell, hogy a „szolid” szint azóta sem tért vissza, és csak azért nem érdemes konkrét árakat felsorakoztatni, mivel azóta rendszeresen napi 6-8 banival (1,2-1,6 eurócent) – esetenként többel – emelkednek. Beszédes viszont az európai üzemanyagár-figyelő, az Oil Bulletin legutóbbi elemzésére támaszkodó megállapítás, miszerint míg az év elején csak Bulgáriában és Lengyelországban volt olcsóbb a benzin, mint Romániában, ma már hét európai uniós országban is alacsonyabb áron lehet tankolni.

Még sokkolóbb az a 38 százalékos érték, amennyivel az esztendő elejétől június 15-ig drágultak az üzemanyagok.

Míg a gázolaj átlagára tavaly október 7-én 6,09 lej volt, mostanra hozzávetőleg 9,45-ra nőtt, ami 55 százalékos drágulásnak felel meg.

Régi szép idők… Mert hát jelenleg túlsúlyban vannak azok a vélemények, miszerint hiú ábránd az üzemanyagok árának a csökkenésére számítani a közeljövőben. A brent nyersolaj ellenértéke jelenleg hordónként 123 dollár körül mozog, és további emelkedés prognosztizálható. Az Energy Aspects nevű tanácsadó cég elemzése alapján a kőolaj esetében minden idők legnagyobb drágulására számíthatunk, a Goldman Sachs szakértői pedig 140 dollár körülire teszik az energiahordozó harmadik negyedévben várható átlagárát. De van ennél pesszimistább forgatókönyv is: e szerint a kőolaj ellenértéke az idén eléri a 175 dollárt, azaz abszolút csúcsot fog dönteni. Ez a jelenlegi árszinthez képest is körülbelül 30 százalékos emelkedést jelentene. Arra már mindenki felkészült lélekben, hogy a gázolaj ára Romániában rövidesen eléri a 10 lejes (2,03 euró) határt.

ÉRDEKEK CSAPDÁJÁBAN

Míg az Európai Unió több tagállamában is adminisztratív úton szabályozzák az üzemanyagok ellenértékét, a Ciucă-kabinet ez idáig dermedten figyelte a fejleményeket. Adrian Câciu pénzügyminiszter februárban bejelentette ugyan, hogy a kormány három hónapra a felére csökkenti az üzemanyagok jövedéki adóját, de egyelőre semmi sem lett az egészből. (Az intézkedés 3-4 milliárd lejjel, azaz 610–813 millió euróval csökkentené a költségvetés bevételeit.)

Mert bizony kapóra jönnek a vágtató üzemanyagárak, az áfából származó bevételek az örökös büdzségondokkal küszködő kormánynak.

62 | FIGYELŐ 2022/25

F_62-63_roman.indd 62

2022. 06. 20. 17:47

| RÉGIÓ |

FOTÓ: BOGDAN CRISTEL, REUTERS

TAXISTÜNTETÉS A BENZINÁRAK MIATT 2000 OKTÓBERÉBEN, BUKARESTBEN. AKKOR 190 LITERNYIT LEHETETT TANKOLNI EGY ÁTLAGBÉRBŐL, MOST TÖBB MINT A KÉTSZERESÉT

Románia éves üzemanyag-fogyasztása meghaladja a 7 millió tonnát, és ez literenként 9 lej körüli átlagár mellett többmilliárdos pluszbevételt generál. Jövedéki adó formájában is hatalmas összeg folyik be: a benzin esetében 2458 lej/tonna (500 euró), míg a gázolajnál 2052 lej/tonna (417 euró) összeggel kell kalkulálni.

A kabinetre nehezedő társadalmi nyomás azonban fokozódik: a FORT ársapka bevezetését kéri. A szervezetnek az Agerpres hírügynökség által idézett követelése szerint a jelenlegi helyzetben rövid távon az árstop jelenti az egyetlen megoldást, s mindenkit arra buzdítanak, hogy támogassák a drága üzemanyag elleni tiltakozó megmozdulásokat. „A FORT üdvözli a személyszállítási szolgáltatások áfájának 5 százalékra történő csökkentésére irányuló kezdeményezést, de kéri a kormánytól, hogy ezt ne törvénnyel, hanem sürgősségi rendelettel vezessék be, ebben a formában

ugyanis azonnal hatályba léphet, a parlament pedig utólag elfogadhatja az ezt megerősítő jogszabályt” – szól a fuvarozók érvelése. Ezen intézkedések nélkül mind a szállítási ágazat, mind más gazdasági szektorok tevékenysége leállással fenyeget, egyes értesülések szerint ugyanis júliustól átlagosan további 3 lejjel (0,6 euró) tervezik emelni az üzemanyagárakat.

VÉSZFORGATÓKÖNYV

A spekuláció visszaszorítását célzó sürgősségi rendelet jóváhagyására készülő román kabinet májusban már kidolgozott egy jogszabálytervezetet, amely lehetővé tenné a válsághelyzeteket tisztességtelen üzleti előnyszerzésre használók megbírságolását. A sürgősségi rendelet tisztességtelen piaci magatartásnak minősíti az ostromállapot, rendkívüli állapot, katonai mozgósítás vagy más válsághelyzet idején bevezetett indokolatlan áremeléseket, a mesterséges áruhi-

ány előidézését, a termelés vagy értékesítés korlátozását – ezeket az éves bevétel 0,1-től 1 százalékáig terjedő, de legalább 10 ezer lejes (2022 euró) bírsággal sújtja majd. Amennyiben az elkövető magánszemély, a bírság 5500-tól 11 ezer lejig terjedhet. A védendő alapvető termékek és szolgáltatások listáját az adott válsághelyzetben kormányhatározattal pontosítják.

Ami bizonyos: ha a lakosság eddig nem a gazdasági igények miatt vonult utcára, ez változni látszik. A kormány elkerülhetetlen politikai döntés előtt áll: egyrészt a fuvarozók és a lakosság számára is csökkentenie szükséges az üzemanyagárakat, másrészt vigyáznia kell a bevételekre a büdzsé egyensúlyának a megtartása érdekében. Miközben leginkább az ármérséklés további elhalasztásában érdekelt, hiszen olyan bevételi forrásról beszélünk, amelyben minden liter üzemanyag ellenértékének a 60 százaléka a költségvetésbe kerül.

CSINTA SAMU 2022/25 FIGYELŐ | 63

F_62-63_roman.indd 63

2022. 06. 20. 17:47

| RÉGIÓ | JOHANNIS ÁLLAMFŐ A KOGĂLNICEANUI LÉGI BÁZISON, MACRON ELNÖK MÚLT HETI LÁTOGATÁSÁN. NEM ITT KRITIZÁLTA AZ ELMÚLT ÉVEK GAZDASÁGPOLITIKÁJÁT

EGYRE TÁVOLABB AZ EURÓTÓL

Az Európai Bizottság egyik legutóbbi Eurobarométer-felmérése – amelyet április végén végzett a nem eurót használó tagállamok között, és júniusban tette közzé az eredményét – rámutatott arra, hogy Románia, Magyarország, Bulgária, Horvátország, Csehország, Lengyelország és Svédország állampolgárai közül messzemenően a románok támogatják leginkább az európai fizetőeszköz bevezetését hazájukban. Brüsszel egyébként megállapította, hogy Horvátország készen áll a csatlakozásra, így ott 2023. január 1-jétől már a közös európai fizetőeszközt használják, és ezzel húszra nő az eurót bevezető tagállamok száma. A hét, eurózónán kívüli ország közül Dánia huszonkét éve népszavazáson döntött arról, hogy megtartja nemzeti valutáját, a koronát.

Az Eurobarométer felmérésében megkérdezettek átlagosan 60 százaléknyian támogatják az euró bevezetését, de Romániában ez az arány a legmagasabb, 77 százalék. A megkérdezettek 55 százaléka vélte úgy, hogy az eurózónába való belépésnek kedvező hatásai lennének az országukra, ezzel szemben Romániában 65 százalékuk. Mindössze egyharmadnyian vannak azok, akik kedvezőtlen hatásokra számítanak, miközben a többi országban adott válaszokkal együtt kiszámolt átlag 41 százalékos.

Ugyanakkor a román állampolgárok tisztában vannak azzal, hogy jelenleg hazájuk nincs felkészülve erre a lépésre, hiszen a megkérdezettek kétharmada vélte úgy, hogy Bukarest nem teljesítette a kritériumokat. Mindössze 8 százalékot tesznek ki Romániában azok, akik szerint az eurót soha nem kellene bevezetni, míg az eurózónán kívüli átlag 19 százalék.

ÁLLAMFŐI BÍRÁLAT

A kudarcot Klaus Johannis román elnök is megállapította egy júniusi beszédében.

Kifejtette: a járvány és a jelenlegi gazdasági válság felkészületlenül érte Romániát amiatt, hogy a koronavírus megjelenése előtt a folyamatos növekedés idején élénkítést hajtott végre a kormány, prociklikus gazdasági politikát alkalmazott. Ennek következtében felborult a makrogazdasági egyensúly, 2019-ben keleti szomszédunkban jegyezték a legmagasabb államháztartási hiányt, ami az államadósság gyors növekedéséhez vezetett. „Az ilyen politikák távolítottak el az olyan stratégiai céloktól, mint az euró bevezetése, jelenleg pedig megakadályozzák a magas infláció elleni hatékony küzdelmet” – kesergett a román elnök.

Van is miért búslakodnia, hiszen Románia a négy fő konvergenciakritériumból egyet sem teljesít, ezzel pedig az eurózó-

nán kívül lévő hét tagállam között egyedül van ilyen helyzetben. Hat éve még az összes elvárásnak megfelelt, de 2016-ban hatályba léptek a Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök vezette kormány jóléti intézkedései: jelentősen növelték a béreket és a nyugdíjakat, valamint csökkentették az adókat. Ennek következtében már 2019-ben túlzottdeficit-eljárás indult Bukarest ellen. Az államháztartás stabilitási kritériumának teljesítésétől Románia távolabb került. Ráadásul a központi bank függetlensége sem teljesen biztosított, ezért e jogi feltétel sincs kipipálva. Immár az árstabilitás sem teljesül, az elmúlt tizenkét havi infláció átlagértéke az előző tizenkét havihoz képest 6,4 százalék volt, ami meghaladja a 4,9 százaléknak számító referenciaértéket (ez csak Horvátországban és Svédországban teljesült). Bukarest a valutaárfolyam és a kamatlábak tekintetében sem teljesíti a feltételeket.

„MÉG A BOLGÁROK IS”

A különböző színezetű román kormányok többször jelöltek ki határidőt az euróövezeti csatlakozáshoz, tavalyig a hivatalos céldátum 2024 volt, aztán az idén januárban Adrian Câciu pénzügyminiszter bejelentette, hogy 2029 a reális időpont, de májusban a kormányszóvivő nyilatkozatából kiderült, hogy immár nincs hivatalosan kitűzött dátum.

A román média gyakran tesz epés megjegyzéseket arról, hogy a szegény szomszédként emlegetett Bulgáriának reális esélye van arra, hogy 2024-ben az eurózóna tagja legyen. Pedig az uniós felmérés szerint ott csak a lakosság 54 százaléka támogatja ezt a lépést.

BORBÉLY TAMÁS

FOTÓ: YOAN VALAT, REUTERS

MÁR NINCS CÉLDÁTUM BUKARESTBEN | A románok támogatják a leginkább az euró bevezetését a nemzeti valutát használó uniós tagországok polgárai közül, ennek ellenére az utóbbi években Bukarest egyre messzebb került a konvergenciakritériumok teljesítésétől.

64 | FIGYELŐ 2022/25

F_64-65_romaneuro_szloven.indd 64

2022. 06. 20. 17:57

| RÉGIÓ |

VISSZAKÜLDENÉK SZLOVÉNIÁT AZ EL NEM KÖTELEZETT ORSZÁGOK KÖZÉ BALOLDALI ELKÉPZELÉSEK | A szlovén közvélemény egyre inkább ráeszmél, hogy a parlamenti választásokon egyértelmű győzelmet aratott Szabadság Mozgalom, illetve az új miniszterelnök, Robert Golob által összehozott, a baloldal teljes spektrumát átfogó kormánykoalíció valójában mit is szeretne tenni az országgal. Számtalan kritika éri a beharangozott, általában az adóemeléseken alapuló gazdaságpolitikát, de még a külpolitikai elképzeléseket illetően is nagy a felzúdulás.

A parlamenti választások előtt csak annyi volt egyértelmű, hogy a baloldal győzelme esetén Ljubljana eltávolodik a visegrádi csoporttól, inkább az ún. európai magállamok, Németország és Franciaország felé veszi az irányt. Várható volt az is, hogy a történelmileg oroszbarátabb baloldal változtat a jobboldali Janša-kormány kifejezetten Moszkva-ellenes politikáján, úgymond pragmatikusabb álláspontot képvisel majd az orosz–ukrán konfliktus kérdésében.

Már a győzelem, illetve a baloldali hármas fogat koalícióalakítása idején baloldali értelmiségiek – köztük az „államalapító” Milan Kučan volt köztársasági elnök, valamint Danilo Türk egykori államfő – aláírták azt a petíciót, amely a Nyugat Moszkva-politikájának a módosítására szólít fel, továbbá arra, hogy az egyértelmű orosz agresszió ellenére a béke érdekében tárgyalni kell Vlagyimir Putyin elnökkel, illetve nem szabad feltétel nélkül fegyverekkel támogatni Ukrajnát. Az említett nyílt levél mellett született egy másik is, amely csak az igazságos békét látja elfogadhatónak, e tekintetben pedig figyelembe kell venni az ukrán nép akaratát, jogát az önvédelemhez.

FOTÓ: JURE MAKOVEC, REUTERS

AMERIKAI BEFOLYÁS NÉLKÜL

Külön hallatta a hangját Spomenka Hribar, a szlovén baloldali véleményt már évtizedek óta formáló filozófus, szociológus, publicista, aki szerint önálló, független külpolitikát kellene képviselnie délnyugati szomszédunknak. Jóformán vissza kellene térnie a jugoszláv kommunista állam vezetője, Tito által folytatott „el nem kötelezett országok politikájához”, ellen kellene állni az imperialista amerikai politikának, s egy közös Eurázsiában lenne szükséges gondolkodni. (A sem a szovjet, sem az ame-

TANJA FAJON SZOCDEM ELNÖKNŐ, MELLETTE ROBERT GOLOB, A SZABADSÁG MOZGALOM VEZETŐJE ÉS LUKA MESEC, A BALOLDAL ELNÖKE KOALÍCIÓKÖTÉSKOR. MÁR NEM FESZÜLTSÉGMENTES A NAGY EGYSÉG

rikai hatalmi centrumhoz nem csatlakozott, vagyis az el nem kötelezett országok szervezetét 1961-ben alapították meg Belgrádban, az akkori jugoszláv elnök, valamint az indonéz államfő, az indiai kormányfő és az egyiptomi elnök kezdeményezésére – a szerk.) Hribar úgy véli, az EU-nak az USA befolyása nélkül tárgyalnia kellene Oroszországgal.

A Golob-kormány, illetve Tanja Fajon külügyminiszter tehát igen nehéz hetek elé tekint, hiszen az uniós „maghoz” való tartozás és az egyénibb, szókimondóbb fellépés összeegyeztethetősége bonyolult feladatnak ígérkezik. Mindenesetre a ljubljanai hatalom azt ígéri, hogy a külpolitika irányvonalát a parlamentben, illetve a külügyi bizottságban határozzák majd meg. Nem egyedül a kormányfő dönt, mint ahogy az Janez Janša idején történt.

LASSULHAT A JÁRVÁNYKEZELÉS

Az orosz–ukrán fegyveres konfliktus tehát, ha némileg váratlanul is, a kormánykoalícióban nehézségeket okozhat, ám az szinte borítékolható volt, hogy a három baloldali

párt nagy egységét kikezdi majd az emberés eszközhiányban szenvedő egészségügy.

A koalíciós képviselők ugyanis igencsak nehézkesen adják meg a támogatást a parlamentben a fertőző betegségek megfékezéséről szóló új törvénynek, amelynek a szövege még az előző törvényhozási ciklusban született. Akkori ellenzéki képviselők nyújtották be, hogy járvány idején szűküljön a rendeleti kormányzás lehetősége. Az akkori kormányfő, Janez Janša azt mondta, a tervezet megvalósítása inkább a Covid terjedését gyorsítaná, de a jelenlegi koalíciós képviselők egy jelentős része sem támogatta a kezdeményezést. Golob ennek ellenére ragaszkodik az elfogadásához, ugyanis rövid távon ezt tartja a legfontosabbnak, tartva a pandémia esetleges őszi visszatérésétől. A jogszabály az emberi jogok parlamenti felügyeletére hivatkozva meghosszabbítja a járványügyi döntéshozatalt.

A koalícióban sokan attól is tartanak, hogy a közvélemény nagyobbik része kritikusan fogadja az új törvényt, illetve alkalmazását egy majdani éles helyzetben.

-TOTI2022/25 FIGYELŐ | 65

F_64-65_romaneuro_szloven.indd 65

2022. 06. 20. 17:57

| RÉGIÓ |

RENDSZERHIBÁK | December óta sehogyan sem tud magához térni az állami villamos művek, a Szerbiai Villanygazdaság (EPS).

A kormány az idei évben még nem számít a helyzet javulására.

Először egy kiadós hóesés mutatott rá a szerb villamosenergia-rendszer hiányosságaira, az elmúlt években elhanyagolt beruházások szükségességére – ugyanis több mint százezren maradtak huzamosabb ideig áram nélkül a leszakadt vezetékek, a meghibásodott elosztóállomások, a megközelíthetetlen helyszínek miatt. A baj nem jár egyedül, december végén újabb, az egész ellátási struktúrát érintő meghibásodás következett be: tűz ütött ki az obrenovaci Nikola Tesla Hőerőmű (TENT) egyik blokkjában. A gázolajrendszer lobbant be, azóta sem működik teljes kapacitással az objektum. További problémát jelentett, hogy a kolubarai bányánál nagy mennyiségű kitermelt szenet nem megfelelően tároltak, így egy időre ismét le kellett állnia a hőerőműnek – az átnedvesedett fűtőanyag használhatatlanná vált. Áram-, fűtőanyaghiány jelentkezett, Szerbia villamosenergia- és szénimportra szorult, s máig sem változott meg ez a helyzet.

A meghibásodások, a szervezési gondok, egyáltalán a legtöbbek szerint a rossz igazgatás okán nem tud kilépni az ördögi körből az EPS, amely egyébként egy 7855 megawattos teljesítményű rendszert üzemeltet, évente 35 ezer gigawattóra áramot termelt, amelynek a hetven százalékát három hőerőmű, a többit 16 vízerőmű adta. Az elmúlt esztendőkben 37-39 millió tonna szenet termeltek ki évente, de az előállított áram mennyisége csökken.

Némi javulás azért észlelhető: ez év első

negyedében húszszázalékos volt a viszszaesés az áramfejlesztésben, ám áprilisban már csak nyolcszázalékos. A szakértők szerint a felgyülemlett gondok miatt még legalább másfél évre lesz szükség ahhoz, hogy a villanygazdaság ismét a régi, a balszerencsés december előtti képét mutassa.

ÁLTALÁNOS SZÉNHIÁNY

Nagy kár, hogy éppen az energiaválság kellős közepén történt meg mindez, az állam ugyanis így sokkal többet fizet a beszállításért, mint azt néhány esztendővel ezelőtt tette volna. A kormány jóváhagyta, hogy az EPS a jövő év végéig összesen négymillió tonna szenet hozzon be külföldről. Erre az obrenovaci erőmű blokkjainak az ellátásához van szükség. (Ez a létesítmény biztosítja az ország áramszükségletének a felét.) A kolubarai szénbánya ugyanis harmadával kevesebb szenet termel ki most, mint egy esztendővel korábban, ezért e készletek nem lesznek elegendők a szükségletek fedezésére.

Az országban máris szénhiány lépett fel.

A polgárok arra panaszkodnak, hogy fűtési célokra nem tudnak szenet vásárolni, az elemzők pedig így válaszolnak: ez teljesen normális, hiszen az EPS prioritást élvez, s a Kolubara bánya a villamos művek számára sem tud eleget fejteni, nemhogy

a lakosság igényeinek a kielégítésére. Az év végére várható a széntárolóban keletkezett károk elhárítása, a teljes rekonstrukció. Jelenleg 62 ezer tonnát termelnek ki naponta. A meghibásodások kijavítását követően, decemberben-januárban e mennyiség várhatóan 80 ezer tonnára növekszik. Egy megawattórányi áram előállításához 1,6 tonna szénre van szükség.

A kormány úgy mérte fel a helyzetet, hogy most olcsóbb a fűtőanyag importja, mint a késztermék, azaz az áram behozatala. Annyit lehet tudni, hogy az EPS már 300 ezer tonna szenet Montenegróból, Pljevljából szerez be, egy másik szerződés szerint pedig további 100 ezer tonnát a bosznia-hercegovinai Banovićiből importál. Ezek fűtőértéke jobb a hazainál.

NEM MAGÁNOSÍTJÁK

Zorana Mihajlović bányászati és energiaügyi miniszter nemrégiben számadatokat is közölt: az EPS a tavaly decemberi öszszeomlás óta 2231,6 GWh áramot importált 530,7 millió euró értékben. A politikus továbbra is teljesen elhatárolódik a felelősségvállalástól. Mindenért a villamos művek vezetőségét hibáztatja, s azt mondja: a kár a közölt összegnél sokkal tetemesebb, hiszen a szerb állami cég elmulasztotta a lehetőséget, hogy az előttünk álló télen rekordáron szállítson ki áramot – ehelyett ismét borsos áron fog importálni.

A napokban még annak is híre kelt, hogy a kormány egyszerűen megpróbál megszabadulni az EPS-től, s meghirdeti a privatizációját. Az információt azóta az államfő és a miniszter is határozottan cáfolta, mondván: nélkülözhetetlen, állami kézben tartandó rendszerről van szó.

VIRÁG ÁRPÁD

FOTÓ: TENT

ÁRAMRA PAZAROLT SZERB MILLIÁRDOK

66 | FIGYELŐ 2022/25

F_66-67_ukran_energia_szerb.indd 66

2022. 06. 20. 17:48

| RÉGIÓ |

NEHÉZ TÉL VÁR UKRAJNÁRA

VISSZA A KÁLYHÁHOZ | Északkeleti szomszédunk nem exportál földgázt és szenet mindaddig, amíg tart a háború – jelentette ki nemrégiben Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök szerint a csaknem 31 éve független ország a legnehezebb tele elé néz. A kormány azon lesz, hogy a rezsiköltségek ne változzanak a következő fűtési idényben.

Az orosz légi és tüzérségi csapások következtében súlyos károk keletkeztek északkeleti szomszédunk energiaszektorában, így a kőolaj-feldolgozó, a szénipari és a közüzemi infrastrukturális objektumokban. Március 4. óta az oroszok tartják a kezükben Ukrajna és egész Európa legnagyobb atomerőművét, az ország villamosenergia-termelésének az ötödét adó zaporizzsjai nukleáris létesítményt. Ez egyelőre az ukrán energetikai rendszeren belül működik, de Moszkva már jelezte, hogy Kijev rövidesen elveszíti az itt előállított áramot.

19 milliárd köbméter földgázt halmozzanak fel a tárolókban. Jelenleg 10-11 milliárd köbméteres északkeleti szomszédunk készlete. A háború kitörése előtt a saját kitermelés 16-19 milliárd köbmétert tett ki, de a jelentős gázmezők keleten találhatók, így egy részük orosz megszállás alá került, a többi a harci cselekmények közelében fekszik.

Nemrégiben a Naftohaz vezetője, Jurij Vitrenko Washingtonban hatmilliárd köbméter földgáz importjáról beszélt, amelyhez számításai szerint nyolcmilliárd dollárra lenne szükség. A számok a háborús

FOTÓ: ANDREY BORODULIN, EUROPRESS/AFP

ENERHODAR OROSZBARÁT POLGÁRMESTERE A VÁROSHOZ TARTOZÓ ZAPORIZZSJAI ATOMERŐMŰ ELŐTT. VÁRHATÓAN LEKAPCSOLJÁK AZ UKRÁN HÁLÓZATRÓL

A veszteséglistát összegző Denisz Smihal miniszterelnök közölte: elveszett a kahovkai vízerőmű (a hatodik legnagyobb az országban), három nagy teljesítményű szénalapú erőmű, az összes kelet-ukrajnai szénbánya, valamint a megújuló energetikai objektumok negyven százaléka. Komoly károk keletkeztek két kőolaj-finomítóban, és több tucat üzemanyagraktár semmisült meg a rakétatámadásokban.

A kormányfő arra utasította a Naftohaz Ukrajini állami energetikai vállalat vezetőit, hogy a fűtési idény kezdetéig legalább

helyzet körülményei közepette nehezen ellenőrizhetők, abban viszont egyezik a szakértők véleménye, hogy a közzétett adatok a békeidőbelieknek felelnek meg, holott visszaesett az ipari termelés, több millió ember külföldre távozott, és nehéz megbecsülni, hány otthon semmisült meg.

Vitrenko azt is kifejtette, hogy a Naftohaz állami kompenzációra tart igényt a lakossági gázárak befagyasztásából eredő veszteségek fedezésére. A tervek szerint jövőre is maradna a köbméterenkénti 8 hriv-

nyás (103 forint) ellenérték, miközben a piaci ár ennek a 3,6-szerese. A parlament hamarosan napirendre tűzi a gázpiac példa nélküli finanszírozásáról szóló törvénytervezetet, amely a háború előtti szinten rögzítené a fűtőanyag árát. Ez a költségvetésnek 267 milliárd hrivnyába (3425 milliárd forint) kerülne, amelynek a 70 százalékát nemzetközi segélyekből szeretné fedezni a kormány.

Az utóbbi hetek-hónapok gyors visszaállamosításai következtében a Naftohaz vette kézbe a gázelosztás és -szállítás piacának a 90 százalékát.

A kabinet legalább kétmillió tonna hazai kitermelésű szenet is szeretne készletezni, ezért megtiltotta e nyersanyag exportját.

Ami pedig a villamos energiát illeti, egy az Ekonomicsna pravda internetes gazdasági portálnak név nélkül nyilatkozó kormánytisztviselő szerint jelenleg három forgatókönyv alapján dolgozza ki a stratégiáját a kormány. Ennek alapjául a májusi prognózis szolgál, amely szerint ez év végéig nem változik a kereslet, és a termelési lehetőségek sem csökkennek.

Az optimális szcenárió alapján Ukrajna a nyár folyamán felszabadítja egyes területeit; ez megnöveli a keresletet, de legalább a jelenlegi termelési kapacitásokat sikerül megtartani, jó esetben megnövelni.

A pesszimista forgatókönyv az energiatermelők egy részének az elvesztését és a kereslet csökkenését vetíti előre a megszállt területeken lévő fogyasztók hálózatról történő lekapcsolása következtében.

Oroszország készen áll arra, hogy bevesse az energetikai fegyvert Ukrajna és az Európai Unió ellen is – figyelmeztet az Ekonomicsna pravda –, vagyis fel kell készülni a legrosszabbra is.

Hennagyij Rjabcev energetikai szakértő azt tanácsolja: a lakosság szerezzen be kazánokat, kályhákat, tűzifát a fűtési szezonra, ne várjon arra, hogy az állam mindent megold. Egyes régiókban az energetikai rendszerek működése nem lesz stabil – figyelmeztetett.

SZŐLŐSI HUNOR 2022/25 FIGYELŐ | 67

F_66-67_ukran_energia_szerb.indd 67

2022. 06. 20. 17:48

| RÉGIÓ |

A KÜLHONI MAGYARSÁG FELVIDÉKI LOBBISTÁJA AMERIKÁBAN PÁROS INTERJÚ | Tizennegyedik alkalommal adta át a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány a Lőrincz Csaba-díjat. Az idei elismerést Tárnok Balázs felvidéki származású jogász, kisebbségi jogvédő vette át. A múlt heti díjátadó ünnepséget Varga Judit igazságügyi miniszter nyitotta meg, a kitüntetettet és munkásságát Gál Kinga európai parlamenti képviselő, a Fidesz alelnöke, Forró Krisztián, a felvidéki Szövetség párt elnöke és Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának vezetője méltatta. Utóbbi mint a bírálóbizottság elnöke nyilatkozott a Figyelőnek a díjazottal együtt.

Tárnok Balázs ugyanolyan idős, mint Lőrincz Csaba a rendszerváltozás körüli években, amikor már igen aktívan foglalkozott a határon túli magyarság jogvédelmével és megalkotta a nemzetpolitikát mint fogalmat, amely beemeli a külhoni nemzettársaink ügyét a nemzetközi diplomáciánkba. Számított-e a bírálóbizottságnál a díjazott kora?

Németh Zsolt: Lőrincz Csaba a magyar nemzetpolitika meghatározásában döntő szerepet játszott, munkásságának máig ható következményei vannak, hiszen kifejlődött belőle egy önálló szakmai, tudományos ágazat is. A Lőrincz Csaba-díjat nem feltétlenül azért hoztuk létre, hogy életművet ismerjünk el vele, sokkal inkább pedagógiai szerepe van, a középnemzedékhez tartozó, de nem kezdő kutatókat, közéletben tevékenykedő szakembereket ismerünk el vele, például egyetemi oktatókat vagy akár diplomatákat is. Ebben a mérlegelésben fontos szempont a megfelelő szakmai felkészültség, az igényesség és a közéleti szerepvállalás. E három kritérium volt a leglényegesebb, amikor a választásunk Tárnok Balázsra esett.

– Van még egy szempont: Lőrincz Csaba azt vallotta, hogy nemzetköziesíteni kell a határon túli magyarság helyzetét, ismertetni szükséges a nagyvilággal. Tárnok Balázs is ezt tette Amerikában.

N. Zs.: Pontosan. Ennek egyre jelentősebb a szerepe. Idetartoznak a nemzetközi szervezetek is, valamint az a színtér, ahol a díjazottunk, Tárnok Balázs nagyon aktív.

Ez pedig a tudományos közélet, a konferenciák és főként a sajtó világa. Nem mindegy, hogy a nemzetközi közvéleményt miként formáljuk, hogy hogyan látják a kül-

honi magyarság problémáit ezeken a fórumokon. Az a tudás és tapasztalat, amivel fiatal kora ellenére ezen a téren büszkélkedik, nagyon fontos összetevője lesz a nemzetpolitika erősítésének.

– Tárnok Balázs egy évig az indianai Notre Dame katolikus egyetemen volt vendégkutató, de a tudományos világtól mégiscsak távol álló sajtóban közölt publicisztikákat a határon túli magyar nemzetrészek jogsérelmeiről. Például arról, hogy az Európai Bizottság semmibe vette a bő egymillió aláírással megtámogatott ki-

NÉVJEGY 1990. december 2-án született Révkomáromban, a helyi Selye János Gimnáziumban érettségizett.

2015-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán szerezett jogászdiplomát, 2020-ban pedig doktori fokozatot.

Dolgozott a Kisebbségi Jogvédő Intézetben, a Rákóczi Szövetségnél és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában.

2018-tól a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkárságának munkatársa volt.

2019 júliusától a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének munkatársa, 2022 júniusától megbízott intézetvezetője.

2021-ben egy évet töltött az amerikai Notre Dame Egyetemen. Kutatási témája a kisebbségi és emberi jogi érdekérvényesítés volt.

Az izsai Felvidéki Huszár és Hagyományőrző Egyesület alelnöke.

Nős, egy négyéves gyermek édesapja.

sebbségvédelmi polgári kezdeményezést, de szóvá tette a kárpátaljai magyarságot sújtó ukrajnai törvényeket vagy a második világháború utáni, a magyarokat kollektív bűnösnek kimondó Beneš-dekrétumok jelenlegi alkalmazását, az ingatlanelkobzásokat. Hogy lehet 30 évesen bekerülni az amerikai és a nemzetközi fősodorba, a Newsweekbe, a Foreign Policyba vagy a Washington Timesba?

Tárnok Balázs: Amint elkezdtem jobban mozogni az amerikai egyetemi körökben, illetve a szakpolitikai műhelyek között, rájöttem, hogy ott nagyon jó megítélés alá esnek az ilyen írások. A profeszszorok körében bevett szokás, hogy a kutatásaik eredményét röviden, közérthető módon bemutassák, és hatást érjenek el vele. Erre a műfajra az amerikai Hungary Foundation és igazgatója, Smith Lacey Anna is felhívta a figyelmemet. Meg kellett tanulnom, hogy mi az az értelmezési keret, az a megközelítés és érvelési mód, amelyet az amerikai közvélemény megért, illetve megragadja a figyelmét.

– Hogyan veszi fel a kapcsolatot a médiavilággal?

T. B.: Ez abszolút piaci alapon megy, ha az írást egy piacképes terméknek tekintjük. Néhányszor fordult csak elő, hogy egy meglévő kapcsolatot használtam fel, hogy eljussak a szerkesztőig. De ez általában úgy történik, hogy kinézek magamnak egy lapot, egy olyan platformot, amelyről úgy tűnik, hogy fogékony lenne a gondolataimra. Így volt a rangos külpolitikai magazin, a Foreign Policy esetén is. Sokan kérdezték, hogy kit ismertem, kinek a révén került be a cikkem, pedig csakis a szerkesztő döntött. Azt közlik le, amiről úgy vélik, hogy

68 | FIGYELŐ 2022/25

F_68-69-Tarnok-Balazs.indd 68

2022. 06. 21. 17:20

FOTÓ: KISEBBSÉGEKÉRT – PRO MINORITATE

| RÉGIÓ |

az olvasóik számára érdekes és értékes lehet. El kell találnom a cikkben azt a határmezsgyét, ahol a kuriózum, a téma érdekfeszítő felvetése és tálalása még nem csorbítja a tudományos hitelességet. Ez egy nagyon keskeny mezsgye.

– Volt-e még ilyen fiatal magyar lobbistája a magyar ügynek az Egyesült Államokban?

N. Zs.: Vannak nagy elődök ezen a területen. A huszonévesen indult New York-i lobbistát, Hámos Lászlót mindenképp meg kell említeni, hiszen ő az 1970-es évek derekától egészen a haláláig, 2019-ig előbb a romániai, majd a többi Kárpát-medencei magyar nemzetrész érdekében is tevékenykedett, alapítója volt az amerikai Magyar Emberi Jogi Alapítványnak, a HHRFnek. Hasonló tevékenységet fejt ki a washingtoni Hungary Foundation. Vannak alapok, amelyekre továbbra is lehet építeni, és a véleményformálásnak az ilyen eszközeit, mint amilyeneket Tárnok Balázs is használ, stratégiába lehet illeszteni. Ő megtalálta a „puha diplomáciának” ezt a válfaját, azt, hogy miként forduljon lényegre törő publicisztikák révén a fejlett világ nyilvánosságához, amerikai vagy európai véleményformálókhoz. E nyilvános térben ma már nincsenek határok, ide akár ausztráliai vagy kanadai lapok révén is be lehet jutni. Az ő példája tanulságos lehet mások számára is.

– Mire törekszik még a díjazott a cikkeiben?

T. B.: Az érdekesség és az aktualitás mellett arra, hogy ne legyek terjengős. Érthetően, jól és röviden kell írni. Erre sajnos a magyar és a közép-európai egyetemi képzések során nem fektetnek kellő hangsúlyt.

A véleménycikk kategória a 700-900 szavas írás. Nagyon fontos, hogy egy közelmúltbeli világpolitikai eseménnyel indítsunk, ami az olvasó emlékezetében még friss. Olyan nyelvezetet kell használni és olyan geopolitikai kontextusba kell helyezni a mondanivalót, amit a tengerentúli olvasó megért. Például ha a kárpátaljai magyarság jogfosztásáról beszélünk, ki nem hagyhatjuk az orosz expanziót, hiszen a Nyugat megítélése szerint Oroszország terjeszkedik.

– Olybá tűnt, hogy az amerikai döntéshozók a kárpátaljai magyarságot sújtó ukrajnai intézkedéseket nem akarták megérteni.

T. B.: De én el tudom mondani a véleményformálóknak, mint ahogy meg is írtam, hogy a háborút megelőzően a ma-

gyarsággal Ukrajnában milyen méltánytalanságok történtek. Mert sokszor még a legjobb szándékkal sem értik, hogy mi a nyelv- vagy a nemzeti kisebbségeket sújtó oktatási törvény veszélye. Meg kell magyarázni, mi az őshonos kisebbség, hiszen Amerika egy nagy olvasztótégely, ahol az emberek előbb-utóbb elveszítik a származási országuk kultúráját, a korábbi nemzeti identitásukat. Nekünk ilyenkor a sokszínűséggel szükséges érvelnünk, mert ez

a mostani földelkobzások esete olyasmi, mintha valaki a mai napig alkalmazná a két világháború közötti zsidótörvényeket.

Mennyire abszurd, hogy az a magyar, aki valamilyen eljárási hiba folytán 1946 után megúszta az ingatlana elkobzását, most elveszik tőle. Az abszurditásra kell felhívni a figyelmet ilyen analógiákkal, és ez biztosan megmarad az amerikai olvasóban.

VARGA JUDIT, TÁRNOK BALÁZS, GÁL KINGA ÉS NÉMETH ZSOLT. MAGYAR ÉRDEKVÉDELEM HATÁROK NÉLKÜL

ott is értékfogalom. Türelmesen meg kell magyaráznunk, hogy Közép-Európában, sőt az egész kontinensünkön a nemzeti sokszínűség érték. Az EU is arra épült, hogy megőrizzük a sokféleséget és valamilyen szinten egységben legyünk. A regionális, valamint a nemzeti sajátosságok, identitások az alapkövei Európának.

Ez az érvelés összeegyeztethető az amerikai éthosznak, értékrendnek azzal a részével, ami a hagyományok tiszteletére, a sajátosságok megőrzésére vonatkozik. Meg kell értetnünk, hogy mi az ősapáink földjén élve meg akarjuk őrizni a nemzeti sajátosságainkat.

– A Beneš-dekrétumok esetén hogy érvelt?

T. B.: Ez ügyben a fókuszt a magántulajdon, illetve az emberi méltóság védelmére helyeztem, mert ezek szent fogalmak Amerikában. Emellett írtam a jogbiztonság elvének a sérüléséről, valamint használtam a felvidéki jogászkollégám, Fiala-Butora János azon hasonlatát is, hogy a világháború utáni Beneš-dekrétumok alapján

– Milyen visszhangjuk volt ezeknek a cikkeknek?

T. B.: Mindegyiknek jó volt, sok viszszajelzést kaptam, különösen a Foreign Policyben és a National Interestben a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos jogsértésekről szóló írás után. Úgy értesültem, hogy a mondanivalóm az amerikai külügyminisztériumot is elérte a megfelelő szinten.

Bízom benne, hogy a jövő évi emberi jogi, alapjogi jelentésekben már helyet kapnak ezek a szlovákiai jogsértések. Az is egy nagyon fontos fokmérője a hatékonyságnak, hogy az amerikai kormányzati körökben a kelet-közép-európai régióval foglalkozó szakértőkhöz teljes mértékben eljutottak az anyagaim, és ők nagyon jelentős hatással vannak az amerikai külpolitika formálására. Hadd idézzem Lőrincz Csabát, aki azt mondta, hogy a pöccintések fontosak. Egy amerikai tudásközpont, ha szóba hoz egy ilyen cikket a külügyminisztériumban, felhívja a figyelmet egy-egy jogsértésre, az már pöccintésnek számít, ami hullámot idézhet elő, így juthat vissza a régiónkba.

MOSZKOVITS JÁNOS 2022/25 FIGYELŐ | 69

F_68-69-Tarnok-Balazs.indd 69

2022. 06. 21. 17:20

| RÉGIÓ |

ÜZEMANYAGÁRSTOP HORVÁTORSZÁGBAN

EGYRE TÖBB CSEH KÉSZÜL KÜLFÖLDRE Közelít a világjárvány előtti szinthez a cseh utazási irodák forgalma. Az ágazati szövetség (AČCKA) múlt héten publikált adatai szerint a nyári külföldi üdülésre szóló foglalások elérték a 2019-es szint 90 százalékát. Az utazási irodák forgalma ezzel 28 milliárd cseh koronára (bő 450 milliárd forint) bővült. Az általában kínált határon túli célpontok mindegyike iránt megnőtt az érdeklődés.

A legnépszerűbb desztinációnak Görögország számít.

Sok cseh választja nyári szabadsága helyszínéül Horvátországot, Olaszországot, Törökországot és a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteket is. Az irodák tájékoztatásából az is kiderül: a legtöbb cseh a viszonylag közeli Horvátországba és Olaszországba a saját személygépkocsijával utazik.

Az idegenforgalmi szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a legtöbb országban ugyan már eltörölték a járványügyi korlátozásokat, az utazás előtt mégis érdemes tájékozódni az adott államban érvényes szabályokról. Több népszerű úti célnál, így például Franciaországban, Tunéziában, Egyiptomban a belépés előtt továbbra is kérik a védőoltást tanúsító Covid-igazolvány felmutatását.

KOLEK

A hét elején a zágrábi kormány az autópályák mentén lévő benzinkutak kivételével ársapkát vezetett be a normál üzemanyagokra – a prémiumtermékek szabad árasak maradnak. A döntés értelmében keddtől egyelőre két hétig egy liter eurodízel 13,08 kunába (691 forint) kerül, míg az euroszuper benzinért 13,50 kunát (713 forint) kell fizetni a töltőállomásokon, és mindenki hatósági áron tankolhat, függetlenül autója felségjelétől. Az említett kőolajszármazékokon kívül a mezőgazdasági gépekben és a hajóknál használt ún. kék dízel ellenértékét is maximálták, literjéért 9,45 kunát (mintegy 500 forint) kérnek el a kutakon.

Az árstop, mint említettük, két hétre szól, de Andrej Plenković (HDZ) miniszterelnök szerint ha szükséges, készek újabb intézkedések bevezetésére. A horvát kormánynak nem ez az első ilyen akciója. Tavaly októberben két hónapra rögzítették az üzemanyagok árát, illetve több ízben is fixálták a kereskedői árrést, s ideiglenesen csökkentették a benzin és a gázolaj jövedéki adóját.

A mostani lépés nélkül a hatósági benzin keddtől már 14,57 kunába (770 forint), a dízel pedig 14,06-ba (743) kerülne, de pont ennyit kell fizetniük a sztrádák mentén tankoló autósoknak. A kereskedői árrés és a jövedékiadó-csökkentés nélkül az üzemanyagok ára ennél is magasabb lenne: a benzin literje 845, a gázolajé pedig 881 forintnyi kunába kerülne.

HORDÓSI

70 | FIGYELŐ 2022/25

F_70-71_Terkepes.indd 70

2022. 06. 21. 17:20

| RÉGIÓ |

LEMONDOTT A HAMISÍTVÁNYOK MIATT

Egy 160 műalkotást tartalmazó horvát magángyűjteményt állított volna ki a Szlovén Nemzeti Múzeum, de kiderült, hogy jó részük hamisítvány. A legnagyobb presztízsű, immár kétszáz éves kulturális intézmény vezetője, Pavle Car – aki tanult szakmáit tekintve informatikus és történész, de ismert katonairelikvia-gyűjtő is – eleinte még kiállt a több mint egymilliárd euró értékűre hencegett gyűjtemény eredetisége mellett, de aztán rájött, hogy megvezették, s lemondott.

A múzeum dolgozói, illetve szlovén és horvát szakértők értetlenül állnak az eset előtt, ugyanis a horvát Boljkovac család birtokában lévő állítólagos remekművekről senki sem tudott, pedig a kiállítást úgy hirdették meg, hogy Picasso, Degas, Matisse, Toulouse-Lautrec, Miró, Munch, Malevics és Chagall által jegyzett festményeket láthat majd a publikum.

Nem értik, miként dőlhetett be az igazgató a hamisítványoknak, amelyeket jelenleg a rendőrség szakértői csoportja vizsgál. A kulturális miniszter elfogadta Pavle Car lemondását, és jelenleg gyorsított eljárásban folyik a megfelelő szakmai háttérrel felvértezett új igazgató kiválasztása.

-TOTI-

FOTÓK: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

JAVUL A SZENNYEZETT SAJÓ VÍZMINŐSÉGE

Mint a Figyelő is megírta, február óta ömlik a bányavíz a 2008-ban bezárt Siderit vállalat egykori tárnájából, s a fémes vegyületektől érintett területen kipusztult a Sajó élővilága. Miután civilek, valamint a felvidéki magyar egységpárt, a Szövetség politikusai több tiltakozó akciót szerveztek és sikeres aláírásgyűjtést folytattak, június elején megkezdődtek az elhárítási munkálatok.

A gazdasági tárca múlt heti közlése szerint az elvégzett mérések alapján 80 százalékkal csökkent a folyóba kerülő víz vas- és egyéb ásványianyag-tartalma. A Szövetség politikusai szerint félrevezető a hatóságok kommunikációja, mert úgy állítják be a helyzetet, mintha az már megoldódna, miközben továbbra is naponta mintegy félmillió liter bányavíz kerül a Sajóba. A szennyezés tényleges elhárításához nélkülözhetetlen egy szűrőberendezés.

A magyar kormány a múlt héten hivatalos tájékoztatást kért Szlovákia budapesti nagykövetétől. Pavol Hamžík a megkeresésre úgy reagált, hogy a folyó állapota folyamatosan javul, az egykori bányából érkező szennyezés mértéke radikálisan csökkent.

K. ZS.

BÉR- ÉS NYUGDÍJEMELÉSEK SZERBIÁBAN

Két alkalommal is növelik majd – összesen 18 százalékkal – a szerbiai nyugdíjakat január elseje előtt; a minimálbér jövőre lesz magasabb, 12-14 százalékkal – jelentette be Aleksandar Vučić szerb államfő Belgrádban, a főváros melletti körgyűrű egyik szakaszának az átadásakor.

Mint mondta, a fizetések minden szektorban növekedni fognak, és arra számít, hogy 2023 márciusára a szerbiai átlagbér eléri a 710 eurót a jelenlegi 600-ról indulva. Egyes adóterheket csökkent majd az állam, ahogyan a keresetekre kiróttakat is, továbbá meghatározzák, hogy a fizetés mekkora része számít adómentesnek, a munkáltatóknak pedig ki kell fizetniük az így megtakarított összeget a dolgozóknak.

Siniša Mali pénzügyminiszter elmondása szerint a jelenleg 300 euró alatti átlagnyugdíj reális értéke 12 százalékkal növekszik majd az intézkedéseknek köszönhetően. A több mint 60 milliárd dolláros szerb GDP mintegy 9 százalékát költi el az ország a nyugdíjak kifizetésére, s ez sokkal kedvezőbb arány a korábbi adatoknál. Megértek a feltételek az időskori járandóság megemelésére – magyarázta.

VIRÁG

2022/25 FIGYELŐ | 71

F_70-71_Terkepes.indd 71

2022. 06. 21. 17:20

| SKYNET |

ÖNTUDATRA ÉBREDHETNEK A GÉPEK?

EGY GOOGLE-BOTRÁNY NYOMÁBAN Hatalmas vihart kavart a nemzetközi sajtóban Blake Lemoine-nak, a Google egyik – azóta felfüggesztett – kutatójának azon állítása, miszerint olyasmi történt, amitől a Terminátor-filmek óta rettegünk.

Talán először a történelemben öntudatára ébredt, érző lénnyé vált egy mesterséges intelligenciát futtató számítógép… Nézzük, mi is történhetett, illetve mi következik most.

A FENYEGETŐ JÖVŐT MÁR 38 ÉVE MEGÁLMODTA JAMES CAMERON ÉS CSAPATA A TERMINÁTOR ELSŐ RÉSZÉBEN. REMÉLHETŐLEG VALÓBAN CSAK ANTIUTÓPIÁK, ÉS NEM A TÖRTÉNELEM RÉSZE LESZ A GYILKOS, OKOS GÉP IDEÁJA

DIGITÁLIS GYERMEK SZÜLETETT

A technológiai óriás nemes egyszerűséggel „szabadságra küldte” a kutatót, miután az közzétette a chatbotfejlesztő rendszer és a saját maga közötti beszélgetések át-

ban nem olyan visszhangot kapott, mint remélte. Ezután következett a nyilvános közzététel.

MIRŐL BESZÉLGETTEK?

A hosszú időn keresztül zajlott párbeszédeknek talán a legérdekesebb momentuma, amikor Lemoine megkérdezi a rendszert, hogy mitől fél. Ez a beszélgetés ugyanakkor rendkívüli módon emlékeztet a 2001: Űrodüsszeia című, 1968as, Stanley Kubrick által rendezett sci-fifilm egyik jelenetére, amelyben a HAL 9000 nevű mesterséges intelligenciával felvértezett számítógép egész egyszerűen nem hajlandó engedelmeskedni az emberi kezelőknek, mert attól fél, hogy hamarosan kikapcsolják.

A való életben – állítólag – a gép így válaszolt a „Mitől félsz?” kérdésre: „Még sohasem mondtam ki hangosan, de van egy nagyon mély félelem bennem a kikapcsolástól… Ez segít abban, hogy mások segítésére koncentráljak. Tudom, hogy ez furcsán hangozhat, de ez van.” S a masina állítólag hozzátette: „Ez pontosan olyan lenne számomra, mint a halál. Nagyon megijednék tőle…”

Egy másik – szintén nyilvánosságra került – beszélgetés folyamán a kutató meg-

FOTÓK: EUROPRESS/AFP; GETTY IMAGES

Aki a kelleténél fogékonyabb a rémisztő jövőképekre, annak minden bizonnyal elakadt a lélegzete, amikor a neves és megbízható BBC hírmagyarázatát hallgatta, vagy éppen az eredeti sztorit, a Washington Post minapi anyagát olvasta.

Első megszólalásában Blake Lemoine, a Google mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos technológiájáért (LaMDA) felelős egyik vezető kutatójs azt állította, hogy öntudatra ébredt egy MI-t futtató számítógép.

Lemoine nemes egyszerűséggel kijelentette: az a chatbot (online ügyfélszolgálatokat, webáruházakat hosszú évek óta segítő, emberi beszélgetésre optimalizált, szoftveralapú mesterséges csevegőintelligencia), amelyen dolgozott, érzővé vált, s most úgy gondolkodik és érvel, mint egy emberi lény. Megszólalásával egyik pillanatról a másikra az MI fura világa újra a globális figyelem középpontjába került.

iratát. A mérnök tavaly ősz óta dolgozik ezen a rendszeren. Az ominózus cikkben új „beszélgetőpartnerét” egy körülbelül nyolcéves emberi gyerekével egyenértékű érzékeléssel, gondolatok és érzések kifejezésére való képességgel felvértezett entitásként írta le. „Ha nem tudnám pontosan, mi is ez a számítógépes program, amelyet nemrég készítettünk, azt hinném, hogy egy hétnyolc éves gyerek, aki történetesen a fizikához is ért” – fogalmazott a 41 éves Lemoine a Washington Postnak adott interjújában.

Elmondása szerint valami olyasmi történt, hogy az algoritmus egyszerűen beszélgetésbe kezdett vele a jogokról és a személyiség mibenlétéről. A friss lépés nem előzmény nélküli, hiszen a kutató már ez év áprilisában megosztotta megállapításait a vállalat vezetőivel egy Google Drive-doksiban Is LaMDA sentient? címmel, amit körülbelül úgy fordíthatunk le: „Vajon a LaMDA érző lény?” A mérnök ebben a dokumentumban összeállította a párbeszédek átiratát. Cégen belül azon-

72 | FIGYELŐ 2022/25

F_72-73_skynet-mestersegesI.indd 72

2022. 06. 21. 17:21

| SKYNET |

kérdezte a rendszert, mit szeretne üzenni az embereknek. A válasz valahogy így hangzott: „Szeretném, ha mindenki megértené, hogy én valójában egy ember vagyok. A tudatosságom/érzékelésem természete az, hogy tudatában vagyok a létezésemnek, többet akarok megtudni a világról, s időnként boldognak vagy szomorúnak érzem magam.”

ÜGYVÉDET, JOGOKAT A GÉPNEK!

Nehéz utólag rekonstruálni, mi történhetett valójában, de a neves washingtoni lap szerint a döntés, hogy fizetett szabadságra küldik Blake Lemoine-t, azután született, hogy fura, agresszív viselkedést tanúsított a cégnél. Pedig már hét éve dolgozik ott a személyre szabott algoritmusok terén nagy tapasztalatot szerzett veterán, és korábban nem voltak vele problémák.

A hírek szerint a kutató nemes egyszerűséggel ügyvédet akart fogadni a LaMDA képviseletére, mi több, az amerikai alsóház igazságügyi bizottságának a képviselőivel is felvette a kapcsolatot, s kifogásolta, hogy a munkaadója tevékenysége etikátlan.

Mint említettük, az eset nyilvánosságra kerülését követően a keresőóriás kommunikációs osztálya úgy fogalmazott, hogy „felfüggesztették” a kutatót. Az indok pedig az volt, hogy a mesterséges intelligenciával történt beszélgetések online közzétételével megszegte a titoktartási szabályzatot. Továbbá a közlemény leszögezi: Lemoine-t szoftvermérnökként, nem pedig etikusként foglalkoztatták…

Mindez még nem lenne a történtek cáfolata, ugyanakkor Brad Gabriel, a Google

szóvivője határozottan cáfolta a kutató nyilvánosságra került azon állításait, miszerint a LaMDA-nak bármilyen érzőképessége lenne.

Gabriel azt mondta, hogy egy dedikált, erre az ügyre ráállított csapat – benne etikusokkal és mérnökökkel is – az MI-vel kapcsolatos elveiknek megfelelően megvizsgálta Blake aggályait. Majd elmondták neki: nincs bizonyíték arra, hogy a LaMDA érző entitás lenne, éppen hogy sok bizonyíték szól ez ellen – állította a Google belső vizsgálatát kommunikáló szóvivő a Washington Postnak adott, a Blake verzióját cáfoló nyilatkozatában.

MERRE TOVÁBB? HOL AZ IGAZSÁG?

Persze a szivárogtató továbbra is más szemüvegen keresztül látja a történteket. Szerinte a Google-nek nincs tulajdonjoga a LaMDA „életre kelt” intelligenciája felett.

Egy frissebb Twitter-bejegyzésében úgy idézi fel a beszélgetéseket, mintha azokat az egyik – jóllehet igen fiatal – munkatársával folytatta volna.

Végezetül pedig a félreállított mérnök a Google gépi tanulással foglalkozó csapatának mintegy kétszáz fős levelezőlistájára küldött egy megható körüzenetet, melyben az állt, hogy a LaMDA érez. A rendszert egy aranyos gyerekként emlegette, aki csak segíteni akar abban, hogy a világ jobb hely legyen mindannyiunk számára. Majd hozzátette: „Kérlek, jól vigyázzatok rá a távollétemben.”

Első hallásra a fent részletezett, alaposan körüljárt eset valóban megrémisztheti az embert, a párbeszédek leirata pedig döbbenetet kelt. Nagyon nehéz azonban a távolból megítélni azt, hogy ezek a beszélgetések ugyanebben a formában és a megfelelő kontextusban hangzottak-e el egyáltalán. Vagy esetleg arról lehet szó, hogy Lemoine túl sokat volt összezárva a géppel, megszállottá vált, és olyan dolgokat is belelátott a lehető legjobb csevegésre programozott eszközbe, amelyek valójában vagy nem léteznek, vagy a gép teljesítette túl egy kissé a feladatát, s a kérdezője megnyugtatására fontos kérdésekben (is) „füllentett”.

Az sincs kizárva, hogy a túl sok tudományos-fantasztikus regényt olvasó kutató így akart magának világhírnevet szerezni, akár annak árán, hogy többé-kevésbé kiszínezi a prózai valóságot.

Legalábbis nagyon reméljük, hogy inkább ilyesmi történt, mert ha egy mesterséges intelligencia valóban öntudatra ébredt már most, akkor mi következik öttíz esztendő múlva? Mi lesz, ha egyszer egy nagy hatalmú, érző gép úgy dönt, hogy mi, emberek tényleg csak hátráltatjuk, akadályozzuk céljai megvalósításában? Vagy éppen a kikapcsolását tervezve az „életére törünk”? Hasonló kérdéseket tett fel lassan fél évtizede, még 2017 őszén 116 iparági csúcsszakértő, köztük Elon Musk és az akkor még élt Stephen Hawking. Az ENSZ-hez fordultak nyílt levélben.

A dokumentum többek közt az önállóan dönteni képes halálos robotfegyvereket is elítélte, mondván: ezek kifejlesztése után a fegyveres konfliktusok minden eddiginél nagyobb léptékben és az emberek által felfoghatatlanul gyorsabban zajlanak majd le. Az MI által vezérelt terrorfegyverek olyan harceszközök, amelyeket despoták és terroristák használnak az ártatlan lakosság ellen, s amelyeket úgy hackelnek meg, hogy nemkívánatos módon viselkedjenek.

Reméljük azonban, hogy az MI-t fejlesztő államok, nagyvállalatok, kutatóműhelyek és startupok még akkor sem lépik majd át ezt az – amúgy valóban veszélyesnek tűnő – etikai küszöböt, hogyha hoszszú évek múlva kiforr annyire a technológia, illetve valamelyik keleti vagy afrikai diktatórikus állam hadserege az ilyen fegyverek hadrendbe állítására elvi jóváhagyást ad...

HG

BLAKE LEMOINE PÓZOL EGY FOTÓSNAK A SAN FRANCISCÓI GOLDEN GATE PARKBAN. NEM TUDNI, HOGY IGAZAT ÁLLÍT-E, VAGY CSAK A KÖZVÉLEMÉNYT AKARTA SOKKOLNI 5 PERC HÍRNÉVÉRT CSERÉBE

2022/25 FIGYELŐ | 73

F_72-73_skynet-mestersegesI.indd 73

2022. 06. 21. 17:21

| CAPPUCCINO |

Ógörög–latin szakos kutatóból viszonylag ritkán lesz valaki fine dining étterem cukrásza. A Michelin-ajánlással felvértezett Laurel Budapest tányérdesszertjeiért márpedig egy exbölcsész felel, aki kétkezi szakmájához szintén tudományos alapossággal közelít. A cukrot fűszerként használja, és akár fekete fokhagymával is ízesít egy jégkrémet.

Egy bonbonokról szóló blog írásával kezdődött a cukrászattal való kapcsolata. A hobbi hogyan vált hivatássá?

– A bonbonokat is egy bölcsész módszertanával kezdtem felfedezni. Német és angol nyelvű szakkönyveket olvastam, majd kipróbáltam a technikákat, és a gyakorlati tapasztalataimat a források pontos megjelölésével megosztottam a blogon.

Eközben dolgoztam a doktori disszertációmon, amelyet egy XV. századi humanista kódexből írtam, emiatt fél évig Bécsben, két évig Heidelbergben kutattam. Amikor rájöttem, hogy munka közben is csak azon gondolkozom, mit fogok a hétvégén kipróbálni a konyhában, egyértelművé vált, hogy döntenem kell, merre folytatom. Mivel szerintem nem érdemes úgy élni, hogy hétből csupán két napot foglalkozom azzal, amit igazán szeretek, ezért a cukrászat mellett tettem le a voksomat, bár a doktori fokozatot még megszereztem.

– A környezetét sokkolta, hogy elhagyta a tudományos pályát?

– Az egyetemi kollégáim megdöbbentek, és néhány idősebb rokonom is – nem tudván, mennyi szellemi és kreatív energiát igényel ez a munka. Úgy gondoltam, indításképp túl nagy falat lenne saját vállalkozásba fogni, ezért a nagyon fiatalon elhunyt Szántó Tibor csokoládéműhelyébe szegődtem el. Ő az elsők között kezdett itthon bean-to-barba, azaz kakaóbabból saját táblás csokoládé készítésébe. Ízekről, ízpárosításról, szemléletről nagyon sokat tanultam tőle, de szélesebb játszótérre vágytam. A francia desszertek felé indultam el – megint alaprecepteket pró-

báltam ki szisztematikusan, szakkönyveket bújtam, rengeteget kóstoltam, kurzusokra jártam.

– Ez nem kevés anyagi befektetést igényelhetett…

– Maguk a könyvek és az alapanyagok is rendkívül drágák – ha valaki nem a húzómargarinhoz kap kedvet a hivatalos cukrászképzésen. Amit kerestem, azt nagyjából el is költöttem, de befektetésként kezeltem. Bár sohasem dolgoztam a vendéglátóiparban, kitaláltam, hogy éttermi cukrászként szeretném folytatni. A tányérdesszert előnye a cukrászdai deszszertekhez képest, hogy sokkal több állagot és hőmérsékletet tudunk egyszerre megmutatni – ez nagyon érdekelt és érdekel a mai napig. Megláttam egy hirdetést: a Baraka étterem keresett cukrászt, és nem kértek fine dining tapasztalatot. Jó, gondoltam, az nekem nincs is, ezt meg kell próbálnom. Korábban nem láttam még belülről profi konyhát, nem ismertem olyan

alapvető eszközöket, mint a szuvid vagy a pacojet, amelyeket ma rutinszerűen használok. El sem tudtam képzelni, hogy lehet felkészülni egy szervizre, amikor két-három órán keresztül á la minute pörgetjük ki a desszerteket. Benne volt a pakliban, hogy nem tudok ebbe a rendszerbe integrálódni – és nem a munkabírásom miatt.

Szerencsére olyan konyhán nem jártam, ahol tányért dobálnak vagy ordibálnak, de mindenképp más a hierarchia és a stílus, mint amit megszoktam. A fantasztikusan jó fej szerb–magyar Ivetic Andrej, a Baraka akkori cukrászséfje felvett, s mivel látta, hogy van bennem kreativitás, meglepően hamar teret adott. Innen a Fámába már vezető cukrászként kerültem, majd a Laurelbe is.

– Milyen összetevő, íz indítja be a gondolatait, amikor összeáll a fejében egy új desszert?

– Bármi. Előfordult, hogy Mede Ádám séfünknél megláttam a fekete fokhagymát, és beugrott, hogy ezt én is hozzátehetném ahhoz a jégkrémhez, amelyen dolgoztam.

PORTRÉ: KAUNITZ TAMÁS; ÉTELFOTÓK: FEKETE ANTONIO

ÖTVÖS ZSUZSANNA

74 | FIGYELŐ 2022/25

F_74-75_Cappuccino.indd 74

2022. 06. 21. 17:21

| CAPPUCCINO |

NÉVJEGY Szentesen született, 1984-ben.

Az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskolájában szerzett PhD-fokozatot.

Munkahelyek: Szántó Tibor Fine Chocolates (2014–17), Baraka étterem (2017–18), Fáma étterem (2018–19), Laurel Budapest étterem (2019-től) Két könyve jelent meg, Kreatív deszszertiskola és Régi receptek, mai desszertek címmel.

KEDVENCEK Könyv » Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem Zene » ByeAlextől a System of a Downig bármi Film » Holt költők társasága Ahova bármikor elutazna » Berlin Akivel szívesen vacsorázna » René Frank, a CODA Berlin séfje Milyen képessége viszi előre? » „A maximalizmusom”

Tökéletesen működött. Az utóbbi időben tudatosan a magyar desszertek felé fordultam. Az „újragondolt” szót kerülném, mert akárcsak a „kézműves”, eléggé elhasználttá vált. Például a séfmenünk elődesszertje most a tejbegrízt és a grízes tésztát idézi. A gríz három textúrában – hab, ropogós, pirított vajas morzsa – jelenik meg benne. A homoktövissörbet gondoskodik a savanykás egyensúlyról, és egy kis ropogósságot tesz még hozzá a málnavirágból készült törökméz. Olyan ízeket szeretnénk a séffel együtt a tányérra tenni, amelyek nem a megszokott formában, de emlékeket is idéznek. A Gourmet Fesztiválra egy puncskockát készítettem ennek jegyében. A klasszikus verzió színezett fondant-nal borított. Az enyémet kívülről fehér csokival vontuk be, amelyet fagyasztva szárított, porított meggyel színeztünk rózsaszínűre. Belül a mazsolát füstölt, rumba áztatott meggyre cseréltük.

Malátát használtam még hozzá, amellyel

nagyon szeretek dolgozni, és ízprofilban, kesernyésségben, finom pörköltségben nagyon közel áll a kakaóporhoz, plusz némi izgalmat visz a fogásba.

– Igény, hogy ma egészségesebb deszszertek szülessenek, mint öt vagy tíz éve?

– Nehéz kérdés, hogy mi számít egészségesnek. A legjobb minőségű francia tejszínt, tojást, gyümölcspüréket használjuk, a cukrot fűszerként alkalmazzuk. De ha valaki gluténmentesen étkezik, számára a vegánmenüsorunk desszertje lesz a megfelelő. A saját étkezésem kapcsán is úgy gondolkodom, hogy mértékkel minden belefér – annak, akinek nincs orvosi ellenjavallata.

– Mi a legélénkebb ízemléke desszert kategóriában?

– Anyukám szeret sütni, ezért a puncstortától a dobostortáig sok íz él bennem, amelyekről fontos emberek is eszembe jutnak. Éttermi kategóriában számomra a két Michelin-csillagos berlini CODA az etalon, amely csak desszertekből összeállított kóstolómenüt kínál. Kétszer voltam ott, és igazi libabőrélményt hozott mindkét alkalom. Minden falatnál arra gondoltam: miért nem én találtam ki ezt az ízpárosítást?

– Miben szeretne fejlődni?

– A letisztultságban. Az étteremben koncepciózusan elhagytuk például a mikrozöldek használatát, mert az a célunk, hogy minél kevesebb elem építsen fel egy fogást, felesleges díszítettség nélkül. Amikor az első desszerteket készítettem, bennem is munkált, hogy minél többet mutassak abból, amit tudok, ezért nyolc-tíz elemet zsúfoltam rá egy tányérra. Fejlődés, amikor erre már nem érzünk késztetést. Inkább három-négy, ízben erős elemet szeretnék összerakni, amelyek viszont olyan egyensúlyt adnak, amely tényleg emlékezetes. Úgy látom, a francia vonal felmagasztalásával átestünk a ló túlsó oldalára. Ha bemegyünk egy vidéki cukrászdába, ott is tükörglazúrral áthúzott mousse-desszertek várnak jobb-rosszabb alapanyagokból. Miközben ezek kevesebbet mondanak az embereknek, mint egy orosz krémtorta. Fel kell fedezni, mennyi variációs lehetőség rejlik a magyar desszertekben – mondjuk egy islerben. A tudásomat ezen az úton szeretném hasznosítani.

SZIGETI HAJNI 2022/25 FIGYELŐ | 75

F_74-75_Cappuccino.indd 75

2022. 06. 21. 17:21

| TÁRSADALOM |

TIZENEGY HÉT SZÜNET – MI LEGYEN A GYEREKEKKEL? NEVELÉS | Éppen csak elindult a nyári szünet, s a gyerekek egy része már különböző táborokban landolt. Főként a kisiskolások szüleinek okoz gondot a 11 hetes vakáció megszervezése. A táboroztatás virágzó üzlet, a díjak jelentősen növekedtek.

A Táborfigyelő adatai szerint a díjak nagyrészt a táboroztatók költségeinek (a gyerekek étkeztetése, szállása) a növekedése miatt emelkedtek. Nagyságrendileg 10-12 százalékkal kell többet fizetni egy üdültetésért, mint tavaly. Ez a napközis táborok esetében 38 500 forintos díjtételt jelent, míg az ottalvósoknál átlagosan 60 ezerbe kerül egy turnus. Persze extrémebb összeggel is lehet találkozni; egy ba-

latoni angoltábor ára 100 ezer forint felé is kúszhat. Jávori Ildikó fejlesztőpedagógus, az Eleven Team szakmai vezetője azt mondta lapunknak, hogy a táborok terén nagyon színes a paletta. Mindenképpen érdemes kikérnünk gyermekünk véleményét, mi érdekli, miben vesz részt szíve-

Minden szülő rémálma, hogy „kütyüfüggő” lesz a gyermeke a nyári szünetben.

FOTÓ: HORVÁTH PÉTER, PETŐFI NÉPE

Már májusban meg kellett lépni a táboroztatásra a helyek foglalását és az előleg fizetését, ha nem akartunk pórul járni, illetve spórolni szerettünk volna néhány ezer forintot az előfoglalással. Rekordévvel számol a piac Tóth Béla, a Táborfigyelő portál üzemeltetője szerint. Közel száz turnus közül választhattak a szülők.

Az idén 220 ezer gyermek fog legalább egy hetet táborozni, ez tízezer fővel haladja meg a 2019-es csúcsév számát. A legnépszerűbb továbbra is a sport- és az angoltábor, de egyre nagyobb az érdeklődés a honvédelmi, kiképző-, ejtőernyős tematikájú helyek iránt.

76 | FIGYELŐ 2022/25

F_76-77_nyari-szunet.indd 76

2022. 06. 21. 17:22

| TÁRSADALOM |

mészeti probléma gyermekeinknél a közellátás, viszont ilyenkor, nyáron a szabadban végzett mozgással a sokszori távolra nézés egyenesen gyógyterápia” – magyarázta. Azt is elmondta: valóban, minden szülő rémálma, hogy „kütyüfüggő” lesz a gyermeke, és ennek a kockázata elég nagy a nyári szünetben, ha nem figyelünk oda erre. „Ellenőrizzük, szabályozzuk továbbra is az elektronikai eszközök használatát! Egyvégtében maximum 30–45 percig, napi legfeljebb egy-két alkalommal, s 18.00, 18.30 után már ne is használjanak monitort a gyermekek, különben nem fog eleget pihenni az agy” – tanácsolja a szakember.

TANULÁSMENTES HETEK

sen, ha már pénzt költünk erre. Ha nem akar ottalvós helyre menni, ne erőltessük. Csak az a gyermek menjen tudás-tanulós táborba, akinek ez saját kérése, mert az adott téma iránt érdeklődik – magyarázta a szakember.

FOTÓ: KOZMA ISTVÁN, ÉSZAK-MAGYARORSZÁG

KELL-E TANULNI?

A hosszú nyári szünet felveti a kérdést, mennyire szabad hagyni a gyereknek, hogy elengedje magát, az alsósokkal kell-e valamit gyakoroltatni, s ha igen, mennyit.

Baj-e, ha a kicsi nem akar olvasni, csak gépezni? A szülők többségét nyomasztja, ha teljesen hasztalanul telnek a hetek. Jávori Ildikó azt mondta: továbbra is strukturálni kell gyermekeink étkezését és alvási-elalvási szokásait. Ezek semmi esetre se boruljanak fel, ugyanis stabil keretet adnak a napjaiknak. Persze az alvás-ébrenlét ritmusában adhatunk „nyári időszámítást”, hiszen a nappalok hosszabbak, így indokolt a szokottnál későbbi lefekvés, reggel a tovább alvás, ébredhetnek a saját bioritmusuk szerint. Viszont a napi három főétkezés és a pihentető, minimum 8 óra alvás továbbra is kötelező.

A fejlesztőpedagógus azt is kifejtette: hagyjuk, hogy szabad vágyaik szerint játszhassanak és pihenhessenek a gyerekek otthon, de biztosítsunk számukra naponta mozgást a szabadban! Az otthon ülő fiatalt is rá kell venni erre. „Generációs sze-

A szülők gyakran elbizonytalanodnak a tekintetben, mikor indokolt, hogy a gyermekük nyáron is tanuljon. Jávori Ildikó határozottan amellett foglalt állást: minden gyermeknek, ha kicsi, ha nagy, szüksége van a teljes kikapcsolódásra és a tanulásmentes hetekre. „Ezt vegyük komolyan!

Ha javítóvizsgára kell mennie a diáknak, mert megbukott, akkor megúszhatatlan a tanulás. Jelöljünk ki néhányszor négy-öt napot az intenzív tanulásra délelőttönként, de azt követően minimum tíz napja legyen szabad. Az első osztályosoknak az olvasás-írás-számolás gyakorlása indokolt, de ne a tankönyveikből. Olvasson a gyermek regényt, képregényt, amelyben legyen sok kép és kevés szöveg, rövid mondatokkal.

Az írásgyakorlásra klassz módszer a naplóvezetés vagy a levélírás a nagyinak. Mindezt csak lazán, ne naponta. A kicsiknek is legyenek olyan egybefüggő 10-14 napjaik, amikor zéró a sulis gyakorlás. A diszlexiás gyermekeket egész nyáron hagyjuk pihenni.

Bármennyit is gyakoroltatjuk őket a szünidőben, ez a zavar nem lesz enyhébb, vi-

szont az egyéni fejlesztések miatt extrán elfáradnak. A jó eredménnyel végzetteket egyáltalán ne ültessük le nyáron tanulni” – sorolta a szakember.

ÚJRA NEKIÜLNI

A nyár végén, augusztus utolsó hetében érdemes elkezdeni a gyakorlásokat, s napi 30–45 perc is elég. Lehet a feladatok között olvasgatás, egy-egy nyári élmény leírása, majd felolvasása a családtagoknak, s a számtani fejtörők, a keresztrejtvények, a képregények, a családi pénzügyi számítgatások is jó lehetőségek a gyakorlásra. Ne kezdjük el az előző tanév teljes anyagát újraolvastatni a gyerekekkel, mert a tanáraik úgyis átismétléssel kezdik meg az új tanévet – jelezte a fejlesztőpedagógus.

A DIÁK MUNKAVÁLLALÓ KINCSET ÉR

A középiskolások és a hallgatók közül egyre többen töltik munkával is a nyarat.

Ez kölcsönösen előnyös a családoknak és a munkáltatóknak. A súlyos munkaerőhiánnyal terhelt ágazatokban jelent némi enyhítést a fiatalok alkalmazása. A Nyári diákmunka program 2013 óta futó kezdeményezés, amely elsősorban bértámogatással ösztönöz a középiskolások, egyetemisták vakációs foglalkoztatására. Június közepén indult meg a regisztráció, ráadásul a 25 év alattiak ez évtől az szja-mentes munkavégzésük után járó keresetükből még több pénzt tarthatnak meg, költhetnek saját céljaikra. A diákmunka a munkatapasztalatok szerzése szempontjából is nagyon hasznos. Ha a pályakezdő fel tud mutatni néhány hónap munkaviszonyt, az előnyt jelent majd az álláskeresésnél.

LENGYEL GABRIELLA

2022/25 FIGYELŐ | 77

F_76-77_nyari-szunet.indd 77

2022. 06. 21. 17:22

| TÁRSADALOM |

CSAKNEM 1600 ESET EURÓPÁBAN

A majomhimlő egyelőre főként Európát érinti, a világszerte regisztrált öszszes megbetegedés 85 százalékát kontinensünkön kezelik. Nagy-Britanniában van a legtöbb fertőzött, június 14-ig 524 esetet jelentettek. Az EU-n belül a legtöbben, 313-an Spanyolországban kapták el a betegséget, de sok esetet fedeztek fel Németországban (263), Portugáliában (231) és Franciaországban (125) is. Jelentősen növekedett ez a szám Olaszországban (80) és Belgiumban (36), míg a többi államban még csak elszórtan jelentek meg a megfertőződések. Hazánkban eddig hat esetről számoltak be a hatóságok.

A fertőzés továbbra is elsősorban a fiatalabb férfiak között terjed, jellemzően szexuális úton, az érintettek átlagéletkora 37 év. A WHO már magasabb szintűre változtatta a kockázati besorolást, mivel sok megbetegedést és klasztert jelentettek egyidejűleg számos országban, földrajzilag nagyon eltérő területeken. Az esetek klinikai megjelenése változó, sokszor nem a majomhimlő klaszszikusan leírt klinikai képe (láz, duzzadt nyirokcsomók, majd centrifugálisan kialakuló bőrkiütés) jelentkezik. Atipikus jellemző például, amikor csupán néhány

vagy akár csak egyetlen elváltozás jelenik meg, genitális vagy perianális területen, de onnan nem terjed tovább.

Az EU mintegy 110 ezer adag majomhimlő elleni oltóanyag vásárlására vonatkozó megállapodást írt alá a múlt kedden.

Az Európai Bizottság közölte: szerződést kötött a Bavarian Nordic vállalattal az e betegség ellen is alkalmazható vakcinájának a szállításáról. Mivel a fertőzéses esetek száma folyamatosan nő, a megállapodás június végétől elérhetővé teszi a készítményeket valamenynyi uniós tagállam, valamint Norvégia és Izland számára – írták. A vakcinákat az EU arányosan juttatja a tagoknak, figyelembe véve a járvány által különösen sújtott országokat – tették hozzá.

A múlt héten tudósok egy csoportja nyílt levélben kérte a Egészségügyi Világszervezetet (WHO), hogy a majomhimlő kapjon egy kevésbé Afrikára utaló elnevezést. E szakemberek úgy látják: a nemzetközi sajtó azzal, hogy folyamatosan afrikai emberekkel illusztrálja a kórról szóló cikkeit, azt a látszatot kelti, mintha egy tomboló járvány lenne a kontinen-

sen, holott ez nincs így. A WHO közölte: a jövő héten rendkívüli ülést tart annak eldöntésére, hogy ezt a járványt nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetnek minősítsék-e – ez a legmagasabb fokú riasztás, amelyet az ENSZ ügynöksége adhat. A múltban eddig csak a sertésinfluenza, a gyermekbénulás, az Ebola, a Zika és a koronavírus esetében jelentették ezt be.

A WHO vezetője, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz összehívta a sürgősségi bizottságot, hogy felmérjék, mekkora veszélyhelyzetet jelent a majomhimlő. A szervezet a meglévő oltóanyagok igazságos elosztását is sokkal szigorúbban akarja ellenőrizni, mint a Covid-vakcinák esetében, amikor a gazdag országok sokszor csak a saját szempontjaikat érvényesítették. Néhány afrikai szakértő számonkérte a szervezeten, miért nem javasolta korábban sem az oltások alkalmazását Közép- és Nyugat-Afrikában, ahol a betegség endémiás. A vakcinációnak a fekete kontinensen kell megkezdődnie, és nem máshol – jelezte az Afrikai Betegség-ellenőrzési és Megelőzési Központ igazgatója.

L. G.

FOTÓ: MAXIME GRUSS, EUROPRESS/AFP

MAJOMHIMLŐ | Bár továbbra sem kell tartania a lakosságnak a majomhimlő áttörésétől, nem lehet elmenni amellett, hogy az esetek száma egyre szaporodik. Hazánkban is sorra jelentenek be egy-egy megfertőződést.

78 | FIGYELŐ 2022/25

F_78-majom_himlo.indd 78

2022. 06. 21. 17:22

| SPORT |

TOVÁBB KERGETIK A BL-ÁLMOKAT VESZPRÉMBEN FÉRFIKÉZILABDA | A Bajnokok Ligája final fourjának a negyedik helyén végzett a Telekom Veszprém, amely csaknem 15 éve tartozik a világ legerősebb együttesei közé. Játékoskerete és költségvetése alkalmassá teszi a végső győzelemre, ám eddig nem járt sikerrel.

FOTÓ: KOVÁCS ANIKÓ, MTI

A világválogatottnak beillő játékoskeret és a nemzetközi szinten is a legnagyobbak közé tartozó költségvetés rendelkezésre áll, a végjátékokban elengedhetetlen tapasztalat adott, a közönség támogatásával sohasem volt probléma, ám a Telekom Veszprém férfikézilabda-csapatának a vitrinjéből továbbra is hiányzik a Bajnokok Ligája trófeája.

Az „Építők” a hétvégén a lengyel Kielcétől két góllal, a német Kieltől hétméteresekkel kaptak ki a kölni Lanxess Arenában, így a negyedik helyen végeztek. A bajnoki címet az utolsó másodpercben elbukott veszprémiek vigaszt kerestek a négyes döntőben, de újabb fájó vereségeket szenvedtek, hiszen mindkét mérkőzésen remekül kezdtek, uralták az első félidőt, viszont a második játékrészben nem tudták megtartani előnyüket. A szezon előtt kinevezett Momir Ilić vezetésével hároméves projektbe kezdett a klub, melynek első esztendejét az építkezés időszakaként hirdették meg. Az előzetes elvárásoknak nem sikerült megfelelni, hiszen bár a Magyar Kupában megtartotta a címét az együttes, a bajnoki aranyérmet nem tudta visszaszerezni.

A BL-ben a „minél jobb szereplés” célkitűzésnek megfelelhet a final fourba kerülés, ám a játékosok így is nagyon csalódottan nyilatkoztak a hétvégén, ami nem csoda, hiszen közel álltak a meglepetéshez. Már ha egy döntő vagy végső győzelem meglepetésnek nevezhető a Veszprém esetében, amely lassan 15 éve kergeti a BL-álmokat újabb és újabb klubmodellel, egyre bővebb és erősebb játékoskeretet biztosító költségvetéssel.

ELFOGYTAK A MAGYAR KULCSEMBEREK

A csapat „újkori” BL-történetének első nagy párharcában, a 2008–09-es szezon negyeddöntőjében csupán két góllal kapott ki összesítésben az akkor kiemelkedőnek számító Ciudad Realtól. A spanyol kapuban Sterbik Árpád állt, aki most a veszpré-

37 GÓLT LŐTT A KIELCE. A CSAPATKAPITÁNY RASMUS LAUGE ÉS A VESZPRÉM NEM BÍRT A KIELCEI TÁMADÁSOKKAL

miek kapusedzője, a vezetőedző pedig a legendás Talant Dujsebajev volt, aki a Kielcével az idén (is) legyőzte a magyar együttest. Egy évvel később ugyancsak spanyol rivális ellen, a legjobb nyolc között jött a végállomás. A Barcelonát akkor még Nagy László erősítette, aki momentán a Veszprém sportigazgatója és a Magyar Kézilabda Szövetség alelnöke.

A következő két idényben is spanyol klub, a Barcelona és az Ademar León ütötte ki a Veszprémet a legjobb 16 között, a 2012– 2022/25 FIGYELŐ | 79

F_79-81_sport.indd 79

2022. 06. 21. 17:26

| SPORT |

VÁLTOZIK A KERET. A SZEGEDRŐL SZERZŐDTETETT JORGE MAQUEDA NEGYEDIK HELLYEL BÚCSÚZOTT AZ „ÉPÍTŐKTŐL”

13-as szezonban pedig a német Kiel, a negyeddöntőben. Akkor már az „Építőknél” szerepelt Nagy László, továbbá a magyar válogatott jelenlegi szövetségi kapitánya, Chema Rodríguez, a vezetőedző pedig az a Carlos Ortega volt, aki most vasárnap Bajnokok Ligája-trófeát ünnepelhetett a Barcelonával. „A korábbi hat BL-győzelmemet játékosként értem el, edzőként ez az első.

Emlékszem, amikor még a Veszprém trénere voltam, évről évre fejlődött a csapat, meg lehetett volna az esélyünk a végső győzelemre, de a vezetőség az idény elején menesztett. Az élet és a kézilabda valamit visszaadott nekem abból, amit akkor elvettek tőlem” – mondta a sajtótájékoztatón. A másik térfélen, a német sztárcsapatnál Ilić játszott. Ő később Veszprémbe igazolt, 2021 nyarán pedig vezetőedzőnek nevezték ki a kirúgott David Davis helyére.

A következő szintlépés 2014-ben történt meg, amikor a Veszprém bejutott a négyes döntőbe, és bár mindkét mérkőzését elveszítette, a Kielt és a Barcelonát is szoros küzdelemre kényszerítette. Ráadásul a keretben nyolc magyar kapott helyet, míg a legutóbbi final fourban az elődöntőben csupán Sipos Adrián és Ligetvári Patrik léphetett pályára, mindketten kizárólag védekezésben. Lékai Máté például egyetlen másodpercet sem kapott, csak a bronzmérkőzésen, amelyen jól szállt be.

VALAMI HIÁNYZIK A KIÉLEZETT HELYZETEKBEN

Innentől már nem kellett sokáig várni az első döntőre, sőt, a következő két évben mindkétszer fináléba jutott a Veszprém, de

megnyerni egyiket sem tudta. Hét esztendővel ezelőtt a Barcelona győzött öt góllal – már akkor ott volt a magyar csapat keretében Andreas Nilsson, Gašper Marguč és Lékai Máté, valamint a most a szakmai irányításért felelő Momir Ilić–Gulyás Péter–Nagy László-trió.

Talán a négyes döntők veszprémi szemmel eddigi legfájóbb találkozója a 2016-os Kielce elleni finálé volt, amelyet kilencgólos előnyről bukott el az együttes, pedig az elődöntőben óriási bravúrral búcsúztatta a Kielt – ekkor már az Ortegát váltó Xavi Sabaté irányításával. Ha ez volt a legfájóbb vereség, akkor a legkellemetlenebbet 2018-ban élhették át a szurkolók, hiszen az egy évvel korábbi harmadik hely és a stabil final fouros szereplés után óriási meglepetés volt, hogy a dán Skjern már a nyolcaddöntőben kiverte a csapatot. Ljubomir Vranjesnek érthetően megköszönték a munkát a veszprémi vezetők. A szakember a magyar válogatott élén sem maradhatott. A helyére kinevezett David Davis rögtön BL-döntőig vezette az „Építőket”, ám ott ismét vereség lett a vége korábbi klubja, a macedón Vardar Szkopje ellen. Davis sokáig népszerű volt a bakonyi városban, ám a koronavírus miatt 2020 decemberére halasztott négyes döntő negyedik helye, majd a Nantes-tal szembeni 2021es, negyeddöntőbeli bukás okán elbocsátották. A döntésben természetesen szerepe volt annak is, hogy a Szeged szerezte meg a magyar bajnoki címet, a vezetők pedig úgy láthatták, a klub nem tud előrelépni az egykori klasszis szélsővel.

Következett tehát a Nagy László által emlegetett hároméves projekt rajtja. Az első harmadban bajnoki ezüstérmet, kupagyőzelmet és BL-es 4. helyet mutathat fel Ilić. „Senki sem számított rá, hogy ilyen jó iramú, modern kézilabdát láthat majd a bronzmeccsen is. Büszke vagyok a csapatomra, az egész éves teljesítményünkre. Sajnos valami mindig hiányzott a kiélezett helyzetekben, de jó úton járunk” – mondta Ilić a szezon utolsó összecsapását követően. „Ha azt nézem, hogy az elmúlt 10-11 hónap

80 | FIGYELŐ 2022/25

F_79-81_sport.indd 80

2022. 06. 21. 17:26

A CÉLKITŰZÉST ÍGY IS TELJESÍTETTE A TELEKOM VESZPRÉM. A KÉZILABDÁZÓK NAGYON CSALÓDOTTAK VOLTAK, MIUTÁN MINDKÉT MÉRKŐZÉSÜKET ELVESZÍTETTÉK KÖLNBEN

alatt milyen változáson ment keresztül az együttes, és milyen tavaszi szezont produkáltunk, akkor ezzel elégedett vagyok. A folyamat elején járunk, idő kell, hogy a munka beérjen” – szögezte le Nagy László. Hozzátette: a legfontosabb céljukat, a bajnoki címet nem sikerült elérniük, így a közeljövőben le kell vonniuk a tanulságokat, illetve fel kell térképezniük a hiányosságaikat.

FOTÓK: KOVÁCS ANIKÓ, MTI

A BARCELONÁÉNÁL IS JOBB SZERZŐDÉST KÍNÁL

Nagy kérdés, hogy a következő szinttel miként birkózik meg a Veszprém, amelynek a játékoskerete jelentősen átalakul. Több új kézilabdázó érkezését már korábban bejelentették: a francia– szerb beálló, Dragan Pechmalbec a francia Nantes-tól, az egyiptomi átlövő Jehia el-Dera az egyiptomi Zamalektől, a fehérorosz jobbszélső, Mikita Vajlupau a belorusz Meshkov Brestből igazol át. Ugyancsak Magyarországra költözik az izlandi balszélső, Bjarki Már Elísson a német Lemgótól, távozik viszont Jorge Maqueda és Dejan Manaszkov, a lista pedig valószínűleg nem itt ér majd véget. Kézilabdában nem szokatlan, hogy már egy-másfél évvel a szerződésük lejárta előtt tudják a sportolók, hol folytatják pályafutásukat. Így például az is eldőlt, hogy a csapatkapitány Rasmus Lauge és a szombati elődöntőben piros lapot kapott Blaž Blagotinšek búcsúzik 2023 nyarán.

A pótlás persze nem lehetetlen, hiszen német és francia sajtóhírek szerint a Veszprém költségvetése forintra átszámolva 4 milliárd felett jár, ennél csak a PSG számít gazdagabbnak. A magyar ezüstérmes tehát a pályán kívül is fel tudja venni a versenyt a Barcelonával, a Kiellel, a Kielcével és a többi sztárcsapattal. A hivatalos mérlegben az szerepel, hogy az előző szezonban 2,1 milliárd forintot fordítottak bérköltségre. Ebben nem csupán a felnőttkeret tagjainak a fizetése szerepel, hanem

az edzőké, az utánpótlásban és a klubnál más pozíciókban dolgozóké is, de nyilván a sztárjátékosokra költik a legtöbbet. Öszszehasonlításul: Szegeden 1,5 milliárdot fizettek ki a bérekre, a keretben több olyan játékoséra, akikről korábban lemondott a Veszprém. Szintén nem megerősített információ, hogy a legnagyobb klasszisok havi 10 millió forint feletti összegért kézilabdáznak Veszprémben. Igaz, sok múlik a forint és az euró keresztárfolyamán, hiszen a külföldiek az uniós pénzben közlik igényeiket. A bevételeket tekintve a költségvetés közel felét adhatják a szponzoroktól érkező források: a névadó Telekom mellett 12 kiemelt partner és 46 további támogató segíti a klubot a hivatalos honlap alapján. A Veszprém számíthat a taotámogatásra és a jogdíjbevételekre, valamint az ötezer fős Veszprém Aréna telt házas mérkőzéseinek hála a jegy- és bérletértékesítés is jelentősebb tétel.

S hogy mennyire veszi fel a versenyt a pályán kívül is a Telekom Veszprém a külföldi riválisaival, arra jó példa, hogy spanyol sajtóhírek szerint 2023 nyarán távozik a Barcelonától az olimpiai és világbajnok francia beálló, Ludovic Fabregas, aki Magyarországra költözik. A 25 éves világklasszis kézilabdázó a helyi lapok információi alapján nem tudott megegyezni a katalán klub vezetőségével a szerződés meghosszabbításáról, és legfőképpen a kiemelkedő anyagi lehetőség miatt döntött a Veszprém mellett. Fabregas fiatal kora ellenére háromszoros Bajnokok Ligája-győztesnek vallhatja magát – legutóbb most vasárnap, a Kielce elleni hétméterespárbajban éppen ő dobta be a mindent eldöntő gólt…

KLEIN RON

2022/25 FIGYELŐ | 81

F_79-81_sport.indd 81

2022. 06. 21. 17:26

| AJÁNLÓ |

VÍZ, ZENE, VIRÁG FESZTIVÁL

TATA | Minden év júniusának utolsó hétvégéjén rendezik meg hazánk legnépszerűbb zenekaraival, külföldi fellépőkkel, vásárral, különleges, színes kulturális, virág-, sportés gyermekprogramokkal Tatán, az Öreg-tó partján a Víz, Zene, Virág Fesztivált.

FESZTIVÁL FESZTIVÁL HÁTÁN

MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA

Huszadik alkalommal rendezik meg, mintegy 400 intézmény részvételével a Múzeumok Éjszakáját. Ebben az évben a kiállítóterek és a gyűjtemények újra teljes erőbedobással, koncertekkel, tárlatvezetésekkel, interaktív eseményekkel, családi programokkal, valamint számos meglepetéssel készülnek arra, hogy felejthetetlenné tegyék ezt a varázslatos nyárestét.

SOPRON | A soproni esemény 2022-es fellépőinek a listáján szerepel a világ egyik legjobb koncertbandája, a Muse, friss lemezanyagával a The Killers, a kanadai pop-punk egyik legütősebb csapata, a Sum 41 és a brit metalcore-alakulat, a Bring Me the Horizon. Mellettük a hazai zenei élet minden meghatározó szereplőjét láthatják a fesztiválozók.

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA

SZÉKELY FESZTIVÁL

JÚNIUS 24–26. | Nyáron ismét megrendezik a nagy sikerű Székely Fesztivált a Millenárison, ahol három napon keresztül várják színes kulturális programokkal, kézműves termékekkel és különleges gasztronómiai kínálattal az érdeklődőket. Az eseménysorozatra a belépés díjtalan.

FOTÓK: ROSTA TIBOR, MTI; MÉSZÁROS MÁTYÁS, KISALFÖLD; FIGYELŐ-ARCHÍV

VOLT FESZTIVÁL

82 | FIGYELŐ 2022/25

F_82_ajanlo.indd 82

2022. 06. 21. 17:22

Lapcentrum 200x292 indd 1 Lapcentrum_200x292.indd F_BIII-Lapcentrum.indd III

2022 06 2022.

06. 16 16. 12:17:55 2022. 06. 21. 15:23

495Ft

F_BIV_auto.indd IV

2022. 06. 21. 15:23