TAL CATRAN Startupfolyamatok techguruszemmel

STARTUPFOLYAMATOK

TECHGURUSZEMMEL

TAL CATRAN | A kezdő vállalkozások problémáiról, lendületéről és a piacot mozgató irányokról beszélt lapunknak a nemzetközileg is ismert izraeli startupguru. A szakember most a hazai ökoszisztémát is segíti, miután fontos szerepet vállalt az itthoni startupvilágot katalizálni kívánó Pozi.io-projektben.

Hogyan hatott a járvány az elmúlt két évben a világ startup-ökoszisztémáira? – A Covid természetesen nem egyformán hatott. Voltak, akik tönkrementek, míg mások megerősödtek. De sok elem nem működött jól: a tőkések vonakodtak befektetni a rendkívüli bizonytalanság idején, a coworking irodák bezártak, az ügyfelek pedig nem az innovációkra, hanem inkább arra összpontosítottak, hogy egyáltalán a víz fölött tartsák a fejüket. – Ezt hogyan viselték a világ startupjai, innovatív kisvállalatai? – A startupok többségének a számára mindez a „szokásos üzletmenet” része volt. A kockázat, a kudarc, a küzdelem, a bootstrapping (kevés pénzből kényszerűen hatékony működés), a bizonytalanság mindennapos a szektorban – a pandémiától függetlenül. Eközben például a kibertechnológiák használata nőtt a távmunka okán, az EdTech előretört a távoktatás végett, a robotika és a mesterséges intelligencia pedig a társadalmi távolságtartás, valamint a távoli elérési technológiák miatt tudott nagyot lépni előre. – S milyen volt az óév? – Ellentmondásos, de sok kihívás mellett sok sikert is megéltünk: 2021 folyamán például csupán az izraeli startupok több mint 25 milliárd dollárnyi befektetést gyűjtöttek mintegy 80 milliárdos exit mellett, továbbá márciusban 7 unikornis született! (Az unikornis olyan techcég, amelynek a tőkepiaci értéke egymilliárd dollár fölötti – a szerk.) Míg egyesek a Covidot lehetőségként élték meg, addig a járvány mások számára felgyorsította a bukás folyamatát. – Mi történt a helyi startup-kö zösségekkel? – Ahogy azt az Izrael, a startupnemzet című könyv is leírja, országom nemcsak a számok, de az innovációs kultúra és a proaktivitás miatt is élen jár a startupvilágban. Ahogyan nem születsz orvosnak, pilótának vagy tanárnak, úgy biztosan nem születsz startuppernek, mentornak vagy befektetőnek sem. Szerencsére a startupperek a többiektől eltérően csatlakozhatnak helyi és globális akcelerátorokhoz, hogy fejlesszék képességeiket, kapcsolatrendszerüket, s növeljék túlélési esélyeiket. Ezek a szervezetek pedig – mint Magyarországon a Pozi.io is – erős nemzetközi kapcsolatokat építenek. A startupok legfontosabb képessége a gyors növekedés, ami csakis támogató ökoszisztémával lehetséges. Úgy látom, Magyarországon is a nemzetközi piacok meghódításával van a legnagyobb probléma. Ha a tehetségek kapcsolódnak egy ilyen szervezethez, akkor megkaphatják a fejlődéshez szükséges tudást és kapcsolatrendszert. – Úgy tűnik, a startupvilág néhány éve elvesztette globális lendületét. Mi lesz a következő két-három nagy dobás az innovációs világban? – Azt kell mondanom, hogy a valóság más: feltalálókra mindig szükség lesz. Annyi változott, hogy míg harminc évvel ezelőtt még a technológia követte a fantáziát, ma már egyértelműen fordítva van. A jelenlegi válságban születő unikornisok ékes példái ennek. Korábban azt gondoltuk, hogy a Skype és a WhatsApp tökéletesen elég a kommunikációhoz; a Zoom, a Teams és a hasonló cégek mégis villámgyorsan világelsők lettek a pandémia alatt. Amíg offline konferenciákon találkozhattunk, minden rendben volt, a networking és a kommunikáció hagyományos eszközei mind működtek. S ugyanez vonatkozik az online vásárlásra, a távhitelesítésre, az okosszerződésekre, a blokkláncprojektek és a további kollaboratív távmunkaeszközök felértékelődésére is. A hangsúly mostantól áthelyeződik a távoli elérési és a virtuális technológiákra, amelyek új kihívásokat hoznak a távoktatástól a mesterséges intelligencián át a robotikáig, a távérzékeléstől a távdiagnosztikáig. Sőt, ne felejtsük ki a szórakoztatóipar és a játékpiac átalakulását, a virtuális multiverzumok s az online játékok további generációjának a megszületését. Új világ bontakozik ki előttünk, amelyben újraosztják a szerepeket. – Hogyan változhat a kelet-európai és a közel-keleti országok szerepe ebben az új technológiai korszakban? – A közép- és kelet-európai országok a kiváló munkaerőről híresek, amelyet nem olcsónak, hanem inkább professzionálisnak, megbízhatónak és rátermettnek neveznék. Minden nemzetnek vannak jó emberei a startupok világában, de a vállalkozás, az innováció kulturális és társadalmi megítélése különböző. Izraelben erős az a gondolkodás, hogy „yes, you can!” – azaz képes vagy rá, ugyanúgy feltalálhatsz, fejleszthetsz és forgalmazhatsz, mint bárki más, csak higgy benne, hogy meg tudod csinálni, s légy nyitott az együttműködésre, a megosztásra. Ebben a régióban viszont erősödnie kell a kooperációnak, a fenti szemléletnek. A piac nem fogadja be azokat, akik nem akarják eléggé a sikert, nem tesznek meg mindent érte. – Miként lehet egy újszülött startupból nagy siker? – A recept egyszerű: az ötlet oldjon meg egy valódi problémát, ami által – a potenciális ügyfelekkel validálva – fejleszthető, eladható megoldássá válik. Ha már bebizonyosodott, hogy valós a probléma, annak megszüntetésére pedig stabil igény van, akkor amilyen gyorsan csak lehet, ki kell fejleszteni a piacképes megoldást. Mert a piac nem vár senkire. Ha az MVP (minimálisan életképes termék – a szerk.) túl részletes, az azt jelenti, hogy elkéstél, s valószínűleg értékes időt és pénzt pazaroltál

„Úgy vélem, nem mindenkinek kellene startupot alapítania, de mindenkinek csatlakoznia kellene egy vállalkozáshoz az út egy szakaszában. Szerintem a startupperek mások, mint a többi ember” – Tal Catran.

el. Ha pedig látszik, hogy a piaci igény és a megoldás találkozik, akkor bizony azonnal meg kell kezdeni az értékesítést, helyben és globálisan egyaránt. – Itt adódik a kérdés, hogy egy kisvállalatnak számító startup képes-e jó ütemben növekedni a kis helyi piacokon. – A startupok mindenhol jól tudnak növekedni, figyelembe véve azt a piacméretet, amelyet kezelni tudnak. Mindenképpen be kell bizonyítaniuk, hogy helyben is megállják a helyüket, már csak azért is, mert ez általában megfizethetőbb számukra. A következő szint természetesen a globális piacra lépés, ami sokkalsokkal drágább. Itt továbbá nagyon fontos a terméknévválasztás, a lokális piaci és fogyasztási szokások igen alapos ismerete. Arra kell figyelni, hogy melyik országban érdemes elindítani a projektet, hiszen mindegyiknek megvannak a maga kihívásai. Az izraeli például túl kicsi piac – akárcsak a magyar. Ám az Egyesült Államok lehet, hogy egy apró cégnek elsőre túl hatalmas, miközben Kína a helyi piac „ízlésére” szabott, már meglévő megoldások miatt nehéz terep. – Hogyan látja hazánkat? – Magyarország viszonylag fiatal a startupközösség-építésben, ami kihat az ökoszisztéma érettségére és felkészültségére. Tény az is, hogy még nem hozott ki igazi unikornisokat (kivétel talán a 2003-as alapítású, de Észak-Amerikában nagyra nőtt, a napokban nevet váltó LogMeIn, amelyet kevesen ismernek magyar gyökerű cégként – a szerk.). Ennek ellenére egyre több akcelerátor nyílik, a vállalkozói oktatás bekerül az egyetemekre, és a kormány felismerte, hogy a befektetések jelentős szerepet játszanak a startup-ökoszisztéma fellendítésében. De persze nagyon jó lenne, ha a vállalkozói tanulmányok már a középiskolákban elkezdődnének, elősegítve a diákok kreativitását a valós igények megoldása terén. Hasznos lenne, ha több kormányzati és uniós pénz áramlana az ökoszisztémába, úgy, hogy abból a startupok utánpótlás-építése, a projektek nemzetközi piacra lépése és a minőségi mentorálás is hatékonyabb legyen.

– Milyenek a benyomásai a helyi ökoszisztémáról? – A látogatásom nem volt elég hoszszú ahhoz, hogy minden kérdésére teljes körű választ adjak, de számomra egyértelmű: ahol van akarat, ott van út is. Megemlíthetem a Pozi.io nyílt innovációs platformot, amelyhez most a tanácsadói testület elnökeként csatlakoztam, és amely a helyi ipar, valamint a globális piac nyílt innovációs igényére ad választ. Az oldal már 65 országból csatlakozott innovátorok számára kínál kihívásokat. Nem csupán összegyűjti a startupokat, hanem lehetőséget teremt arra is, hogy azok bemutassák a megoldásaikat. – Mikor lehetnek igazán sikeresek ebben a nagy felhozatalban a projektek? – Úgy vélem, nem mindenkinek kellene startupot alapítania, de mindenkinek csatlakoznia kellene egy vállalkozáshoz az út egy szakaszában. Szerintem a startupperek mások, mint a többi ember: keményen dolgozó, technológiailag briliáns, önmotivált, kitartó egyének, de általában tapasztalatlanok a menedzsment és a pénzügyek terén. Akkor lesznek ezek a fiatalok (vagy idősebbek) még sikeresebbek, ha a projektek olyan szélesebb támogató ökoszisztémát élveznek majd Magyarországon is, amely erős akadémiai, ipari, önkormányzati és kormányzati támogatásra számíthat, s amely célzott, eredményorientált, nemzetközi inkubátorokban és akcelerátorokban fejlesztett programok segítségével, világos eredmények elérésével, a piaci igényeknek megfelelően növekszik.

NÉVJEGY

53 éves, nős, három gyermeke van. Izraeli akcelerátorguru, nemzetközi konferenciák kiemelt előadója, angyal befektető, 15 nemzetközi akcelerátor elindítója, szakértője, professzionális startupökoszisztémaépítő. Jelenleg a magyar alapítású Pozi.io nemzetközi innovációs közösség vezető tanácsadója. Mentor és szakértő Izrael, Litvánia, Azerbajdzsán, Kína, Magyarország inkubátoraiban. A szakértő szlogenje: Ne habozzon, gyorsítson! Szabadidejében a tengeren szeret vitorlázni.