HENKEL Home office a topmenedzser szemével

HOME OFFICE

A TOPMENEDZSER SZEMÉVEL

HENKEL | A járványidőszak egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a cégnél egy szakmailag erős, továbbá emberileg összetartó csapat alakult ki a különleges helyzet miatt – fejtette ki dr. Fábián Ágnes, a Henkel Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, egyben az adhesive technologies üzletág irányítója. Szerinte ennek az attitűdnek köszönhető, hogy vállalatuk a pandémia idején is zavartalanul üzemelt és növekedett a magyar piacon.

Fábián Ágnes szerint a Henkel számára nagy előnyt biztosított, hogy a társaságnál már korábban is megvolt az az informatikai tudás és felkészültség, amely a járvány beköszöntével zökkenőmentessé tette a digitális átállást. „Nálunk már régóta meghonosodott az a flexibilis munkavégzés, amely többet jelent az otthoni feladatellátásnál. Olyan munkakörnyezetet és eszközrendszert teremtettünk, amely által a termelésen kívül dolgozó munkatársak bármikor, bárhonnan biztonságosan be tudnak csatlakozni a munkafolyamatokba. Mivel erre építve olykor már korábban is lehetővé tettük a távoli tevékenységet, s megvolt a munkatársakba vetett bizalom is, a pandémiás helyzetben a technikai oldalt tekintve mindössze 24 óra alatt át tudtunk állni a home office-ra. A teljesen új kihívást a humán oldal jelentette-jelenti. Például az, hogy a személyes jelenlét hiányában miként lehet helyettesíteni a korábbi spontán személyes beszélgetéseket, nem előre tervezett ötletbörzéket. A hagyományos munkahelyi kapcsolatok szintén átalakulnak. A régi egyperces megbeszéléseket is be kell már tenni az online naptárba, megszűntek a folyosói ad hoc összefutások, a »jaj, eszembe jutott valami, gyere és őt is hívjuk be az irodába« természetessége. Most minden ilyenfajta egyeztetés ugyanúgy külön szervezést igényel” – elemzett a cégvezető.

ÚJ UTAKON

Az ügyvezető igazgató szerint az újfajta kapcsolattartás kialakítása mellett az is az online átálláshoz kötődő kulturális kihívás, hogy ki mennyire tudja kezelni, hogy a kollégái, ha korlátozott mértékben is, de a magánéletükbe, az otthonuk egy részébe is beleláthatnak. Hallhatják, amikor a futár jön, és esetleg láthatják a konferenciabeszélgetésbe beszaladó gyerekeket. „Az a legfontosabb, hogy működik ez a platform. Mi pedig lassan megszokjuk az újfajta közeget, amely a formalitások kényszerű lazításával talán még segít is abban, hogy jobban megértsük a másikat. Vezetőként pedig számomra az a nagyobb feladat, hogy a fizikai távolságtartás mellett miként tudok csapatot építeni, hogyan tudom fenntartani és hatékonyan motiválni a közösségi munka intenzitását. Mindez rendkívül sok energiát vesz ki az emberből, s a hagyományos munkaóráknál messze több időt igényel az, hogy mindig látható, elérhető legyek, ha kell, és a kollégák folyamatosan érezzék: nincsenek egyedül. Vagyis a kötelező távolságtartás idején és a járvány mostani szakaszában sem maga a munkavégzés a nehéz. Arra mindenki képes, aki nálunk van, mert nagy az önállóság és megvan a digitális háttér. Az igazi feladat az emberi oldalhoz kötődik. Annak a kialakításához, hogy miként legyünk a távolban is együtt, s hogyan maradjunk hatékonyak. Ezt az ösvényt úgy kellett együtt kijárni, hogy közben senki se érezze elszigetelve magát” – fejtette ki a szakember.

Miközben a topmenedzseri munka korábban sem korlátozódott napi nyolc órára, a Henkel ügyvezető igazgatója szerint az online feladatellátás bőven bele-

nyúlik az estébe is. De ami ennél is nagyobb nehézség, hogy máig nem alakult ki a gyakorlata annak, mikor és miként lehetne a leghatékonyabban kitenni a virtuális „ne zavarjanak” jelzést. „Azelőtt sem volt kevés feladatom, de a pandémiás időszakban tovább nőtt a számuk a biztonságos működés szabályainak a megteremtésével, az anyavállalatnak történő intenzívebb riportálással, a járványhelyzethez igazodó működési feltételek akár napi szintű megteremtésével. Nagy fokú bizalmat jelez, hogy ebben a nehéz időszakban a korábbinál is tágabb lett a döntési jogkörünk, miközben a központban azt mondták: »Ti látjátok az aktuális helyzetet, ti tudjátok a legjobban, milyen döntéseket kell ilyenkor meghozni.« Mi pedig olyan krízismenedzsment-csapatokat állítottunk fel, amelyek még most is működnek, s kihasználva, hogy a felhatalmazás mellett – a nemzetközi hálózat tapasztalataiból, gyakorlataiból eredő – folyamatos tudást, segítséget kapunk a központból, kialakítottuk azt az alkalmazkodóképességet, amellyel minden problémára a lehető leggyorsabban megtaláltuk a megoldást” – taglalta Fábián Ágnes.

A vállalatirányító úgy látja, a magyar leányvállalat sikeres működésében az is nagy szerepet játszott, hogy a hazai gazdaságban a Covid miatti lezárásokat nem szabályozták annyira erőteljesen, mint a nyugati országokban. Ugyanakkor a koronavírus megjelenését követően azzal, hogy ez az elementáris változás mindent felülírt, így is a tervezhetetlenség lett a kiindulópont.

MÁRÓL HOLNAPRA

„A pandémia kirobbanásakor olyan irányításra kellett átnyergelnünk, hogy minden hosszú távú tervet félre kellett tenni. Annyira le kellett rövidítenem az időhorizontot, hogy csak az volt a fókuszban, ami holnap, a héten vagy a jövő héten történik. Azt figyeltük, hány partnerünk zárt be, kivel tudjuk tartani a kapcsolatot, melyik saleses munkatársunk vállalja, hogy kimegy a piacra – mert ez önkéntes alapú munkavégzés volt –, s ki az, aki lebetegedett és pótolni kell. Tehát a munkavállalók és a cég érdekeit összehangolva abszolút kézi vezérlésre kellett áttérni, miközben olyan azonnali döntéseket volt szükséges meghozni, amelyek terén semmilyen korábbi tapasztalat nem segített. Most pedig, amikor szerencsére már kezdünk visszatérni a hosszabb távú, normál üzleti időhorizonthoz, egy másik kihívás előtt állunk, amelyet az alapanyagválság, a logisztikai erőforrások szűkössége, az infláció és a keresletváltozás idéz elő. Ilyet azért már láttunk korábban is, de a járvány teremtette háborús érzelmi és gazdasági helyzet abszolút példa nélküli volt” – analizálta a jelenlegi viszonyokat Fábián Ágnes.

A szakember meggyőződéssel vallja, hogy a vezetők cégirányítóként és magánemberként egyaránt nagyon sokat tanultak ebből a különleges kihívásokkal teli helyzetből. „Egyértelműen megváltoztunk. Természetesen továbbra is a számok jelentik a legfontosabb mércét, de közben a humán oldal szerepe még inkább felértékelődött a cégkultúrában, és szerintem biztos, hogy többek lettünk ezáltal. Mert miközben eddig is tudtuk – nem volt kérdés –, hogy a vállalat legnagyobb értéke az ember, ez most hatezerszeresen aláhúzódott. Abszolút kiderült, hogy semmi sincs, ha nincs egy team, amelyik egy ilyen krízishelyzet-

ben felvállalja a kihívást, s a legjobb tudása szerint, elkötelezetten végzi a munkáját. Arról nem beszélve, hogy nálunk nagyon komoly rejtett tartalékok kerültek elő azzal, hogy sokkal jobban megismertük egymást, nagyobb lett az empátia, erősödött az összetartozás érzése, hatékonyabbá vált a kommunikáció” – foglalta össze a Henkel ügyvezetője.

Fábián Ágnes szerint az is kulcskérdés, hogy miközben a munkatársak érzik a vállalat törődését és a cég is a dolgozók lojalitását, a partneri – beszállítói, kereskedelmi – kapcsolataikban szintén megtapasztalták a kölcsönös elköteleződésben rejlő erőt. „Nagyon jó dolog egy olyan közegben tevékenykedni, ahol mindenki érzi: számíthat a másikra. Jó példa erre, hogy a fodrászati termékeink kapcsán egy olyan partneri körrel is együtt dolgozunk, amelybe a gyengébb tőkehelyzetű fodrászszalonok is beletartoznak. Őket hosszabb fizetési határidőt biztosítva segítettük át a járvány miatti bezárások nehéz időszakán” – mondta a szakember.

A legújabb kihívás a Henkel számára is az ellátási láncok összeomlása miatti alapanyaghiány, amelynek a megoldására a cégvezető egyetlen szóval válaszol: „tűzoltás”. Ami rengeteg munkát jelent, kockázatvállalást és a megfelelő értéksorrend felállítását, miközben az alternatív források felkutatásán kívül a hatékony kommunikáció is elengedhetetlen.

A GYÁRAK

A magyar leányvállalat helyzete azért is összetett, mert a kereskedelmi tevékenység mellett két gyárat is üzemeltet. „Nagyon büszke vagyok arra, hogy a Henkel, amely 35 éve Magyarországon hozta létre első kelet-európai gyárát, nagyon széles jelenléttel bír hazánkban. A Körösladányban működő, mosó- és háztartási tisztítószereket előállító egységünk, valamint a Környén üzemelő ragasztástechnológiai gyárunk nemcsak belföldre termel, hanem a csoport globális ellátási láncának a szereplőjeként a világ több pontjára is exportálja a termékeit. Ennek a két üzemnek a biztonságos működése tehát számunkra globális feladat, s ami külön büszkeség, hogy a magyar dolgozókkal, a magyar tudásra alapozva a járványhelyzetben is teljes létszámmal üzemelve biztosítottuk a termelés folyamatosságát” – ecsetelte a cégirányító.

Ez szintén hozzájárult ahhoz, hogy a 750 fős, közel 70 milliárdos forgalmú Henkel Magyarország Kft. rendkívül sikeres évet zárva tavaly is tovább növelte a forgalmát. „Amire most mindenképpen reagálni kell, az a múlt esztendő végén indult alapanyag-drágulás, amely óriási kihívást jelent. Nagyon fontos, hogy az áremelkedésből eredő költségnövekedést miként tudjuk menedzselni, irányítani. A logisztikai láncok felborulásából eredő drágu-

lás – amely a szállítási nehézségeken kívül a környezeti katasztrófák által okozott termeléskiesésből is ered – szerintem lassan visszarendeződik majd, de erre várni kell, mert a kieső kapacitás pótlására épített gyárak elindulásához idő szükséges. Az energiaárak pedig abszolút tőzsdei árak, és a parketteken teljesen beláthatatlan a helyzet.

Az viszont egyértelmű, hogy a Henkel termékfejlesztésének a prioritása a fenntarthatóság, a produktumokhoz kötődő ökológiai lábnyom csökkentése, az időtállóbb értéket nyújtó megoldások előtérbe helyezése” – magyarázta Fábián Ágnes, aki a társaság irányítása mellett a Joint Venture Szövetség elnöki posztját is felvállalta.

MULTIDIMENZIÓK

„A Joint Venture Szövetség elnöki posztjának elvállalását az a szakmai küldetéstudat vezérelte, hogy ez az egyik legpatinásabb magyarországi szervezet, amely tavaly volt 35 éves, és annak idején a Henkel is az alapító tagjai közé tartozott. Számomra fontos, hogy felvállaljuk, illetve képviseljük azokat az értékeket, amelyekkel egy versenyképesebb magyar gazdaság megteremtéséhez mindenki hozzáteszi a maga tudását, szakmaiságát. Mert a tagok ma már nem csak vegyesvállalatok lehetnek. Ez immáron egy üzleti szövetség, amely nem egy földrajzi régiót vagy valamely ipar-

ágat képvisel, hanem a Magyarországon működő gazdálkodó cégek bármelyikét, amelynek értéket és érdekképviseletet szeretnénk biztosítani” – fejtette ki a szakember.

Fábián Ágnesnek ugyanis az a meggyőződése, hogy a mai világban az ilyen multiszektorális, multidimenzionális, iparágakon, vállalatméreten, földrajzi hovatartozáson túlmutató, a tudásmegosztáson, együttműködésen alapuló erős kapcsolatrendszerre épülő szervezet képes arra, hogy minden tagja számára olyan pluszt adjon, amely annak továbblépését segíti.

A legújabb kihívás a Henkel számára is az ellátási láncok összeomlása miatti alapanyag hiány.

ÉRSEK M. ZOLTÁN