POZSONY KIVÁR Mindenki másképp csinálja

MINDENKI

MÁSKÉPP CSINÁLJA

POZSONY KIVÁR | Évtizedek óta nem látott infl ációval küzdenek Közép-Európa államai – a pénzromlás kedvezőtlen hatásainak enyhítésére sorra jelentik be a lépéseket a térség jegybankjai és kormányai. Az euróövezethez tartozó Szlovákiának eleve szűkebb a mozgástere, de a kormány is habozik követni a szomszédos országok gyakorlatát.

Van, akit nem várnak, csak érkezik – hallható az LGT 1977-es albumán. Valahogy így vagyunk az inflációval Közép-Európában, ahol még sokaknak közeli emlék a csődbe jutott államszocialista kísérletet követő vágtató pénzromlás. Amíg a világ legtekintélyesebb közgazdászai a koronavírus okozta válságból kinövő inflációs nyomás okait magyarázzák, a kormányok és a jegybankok gyors tűzoltásra kényszerülnek. A szalagcímek Közép-Európában is régen látott szintre emelt alapkamatról, áfacsökkentésről vagy éppen hatóságilag rögzített árakról szólnak.

MÁS RITMUS

Szlovákia némileg kilóg a sorból, pedig a gyors ütemű pénzromlás északi szomszédunkat sem kerülte el. A Szlovák Nemzeti Bank (NBS) statisztikáiból jól látszik, hogy a megugró infláció elsősorban az élelmiszerárak gyors növekedésének tulajdonítható. Amíg a pandémia kezdetétől, vagyis 2020 márciusától 2021 májusáig az élelmiszerárak Szlovákiában alacsonyabb ütemben nőttek, mint az eurózóna más államaiban, e tendencia tavaly nyáron látványosan megfordult. Az energiaárak viszont tavaly május november között jóval kisebb mértékben emelkedtek, mint az eurózóna egészében.

A mindennapokban érzékelhető drágulás miatt a szlovák kormányra is egyre nagyobb társadalmi nyomás helyeződik, hogy érdemi lépéseket tegyen az 5,1 százalékos infláció kedvezőtlen hatásai kivédésére. A pozsonyi kabinetet alkotó koalíciós pártok azonban egyelőre nem jutottak egyetértésre, hogy milyen intézkedésekkel próbálják mérsékelni a pénzromlás ütemét. Eduard Heger kormányfő a szlovák köztelevízió múlt szombati műsorában magyarázta a négypárti kabinet bizonyítványát.

Heger szerint a környező államok csak behozzák a lemaradásukat abban, amit Szlovákia az energia- és élelmiszerárak emelkedése ellen már megtett. A miniszterelnök hangsúlyozta, az általa vezetett kabinet erre a célra az elmúlt hónapokban több száz millió eurót fordított. Az áremelkedést kompenzáló intézkedések között említette az elmúlt két évben az energiaárak szabályozására fordított pénzt, idesorolta a 13. nyugdíjat, valamint az idősek oltási bónuszát (azok a 60 év felettiek, akik tavaly év végéig beadatták a harmadik vakcinát, egyszeri 300 eurós juttatást kaptak).

Heger arra is emlékeztetett, hogy a közszférában dolgozók fizetését 3 százalékkal megemelték, és egyszeri 350 eurós juttatásban is részesültek. Emellett további béremeléseket lengetett be, és jelezte, hogy a már lapzártánk után sorra kerülő kormányülésen az önkormányzatok és a közszféra megnövekedett energiakiadásainak kompenzációja érdekében hoznak majd intézkedéseket. Részleteket azonban nem árult el.

TEHER AZ ÖNKORMÁNYZATOKON

A Heger-kabinet intézkedéseit a leghangosabban a települési önkormányzatok bírálják. Szerintük a kormány magára hagyja a bajban a településeket, hiszen ahelyett, hogy kompenzálná az energiaárak emelkedése miatti kiadásaikat, további terheket ró rájuk. A települések arra hivatkoznak, hogy a közszférának juttatott – Heger által is említett – bérkompenzációt nekik kell kigazdálkodniuk, miközben erre a központi költségvetésből nem kapnak pluszforrásokat.

A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) ezért – mint fogalmaztak – a kormány közömbössége és a törvényhozás lépései miatt múlt szerdára nagygyűlést hirdetett meg. A tiltakozásához csatlakozott a felvidéki magyar egységszervezet, a Szövetség is. A párt sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a központi források visszaosztása során eleve hátrányos helyzetben van a magyarlakta települések többsége. A pénzek szétosztására vonatkozó szabályozás ugyanis a nagyobb lélekszámú és a magasabban fekvő településeknek kedvez. A hátrányos megkülönböztetés megszüntetésére nem volt akarat egyik szlovák kormányban sem 2004 óta, így az európai jogelveket sértő diszkrimináció megszüntetése céljából a párt önkormányzati szakpolitikusa, Őry Péter beadvánnyal fordult az Európai Parlament Petíciós Bizottságához. Ezt a testület a múlt héten befogadta.

EDUARD HEGER MINISZTERELNÖK EGY TAVALY ŐSZI CSÚCSTALÁLKOZÓRA ÉRKEZIK. A PÁRTJA SZERINT CSAK AZOKAT TÁMOGATJÁK, AKIKET LEGINKÁBB ÉRINT A DRÁGULÁS

Forró Krisztián, a Szövetség országos elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: ha a kormány nem kompenzálja a kisebb települések többletkiadásait, az önkormányzataik megoldhatatlan helyzetbe kerülnek, hiszen a helyi szolgáltatásokat mindenképpen biztosítaniuk kell. A Szövetség ezért azt javasolja, hogy az állam csökkentse a harmadára az energiaárakat terhelő áfát. Ez a központi költségvetésnek az áremelkedés miatt nem jelentene bevételkiesést, de segítene az embereknek – érvelt Forró.

ÁTJÁRNAK HOZZÁNK ÉS A LENGYELEKHEZ

Noha a népszerűségi listákat vezető baloldali ellenzéki pártok is sürgetik, a szlovák kabinet múlt heti ülésén egyelőre elvetették az energiahordozók vagy akár az üzemanyagok áfájának a csökkentését. Északi szomszédunkban a politikai viták kereszttüzében a múlt héten nem is annyira a vágtató infláció, hanem az Egyesült Államokkal megkötött védelmi szerződés aláírása állt. Az ellenzék szintén nagyobb energiákat mozgósított a kontraktus ellenzésére, mint a pénzromlás megfékezésére tett javaslataikra.

A szlovák sajtó azonban attól hangos, hogy most már nemcsak Magyarországra, hanem Lengyelországra is érdemes átruccanni egy olcsóbb bevásárlás reményében. Megemlíti, hogy Magyarországon novemberben maximalizálták az üzemanyagok árát, február 1-jétől pedig néhány alapvető élelmiszer ellenértékét is rögzítették. Lengyelországban februártól fél évre 23-ról 8 százalékra csökkentették az üzemanyagok forgalmi adóját, az élelmiszerekét pedig teljesen megszüntetik erre az időszakra. Szlovákia északi szomszédjában a dízelüzemanyag literjéért mintegy harminc eurócenttel kevesebbet kell fizetni. Csehországban az infláció elszabadulása ellen a jegybanki alapkamat drasztikus emelésével küzdenek. Ahogy arról a múlt héten tudósítottunk, a cseh nemzeti bank két évtizede nem látott magasságba, 4,75 százalékra emelte az alapkamatot.

TÁMOGATÁS VAGY ÁTHÁRÍTÁS?

Szlovákia az euróövezet tagjaként a kamatemelés eszközéhez nem nyúlhat, de a gazdaságpolitika alakítóinak láthatóan nem fűlik a foga a magyar vagy a lengyel intézkedések követéséhez sem. Igor Matovič pénzügyminiszter a múlt héten arról beszélt, hogy egy esetleges adócsökkentés 150-200 millió eurónyi kiesést jelentene a költségvetésből. A liberális SaS párt elnöke, Richard Sulík által vezetett gazdasági tárca sem híve az áfacsökkentésnek, így a kormány várhatóan a jövőben is az energiaválság és az áremelkedés miatt leginkább érintett intézményeken – kórházakon, iskolákon, óvodákon, szociális ellátóhelyeken – igyekszik majd segíteni. Az más kérdés, hogy ez mennyire valós támogatás, hiszen a megnövekvő kiadásokat sok esetben az önkormányzatoknak kell kigazdálkodniuk.

KOLEK ZSOLT