KONFERENCIA Üzlet és etika

ÜZLET

ÉS ETIKA

KONFERENCIA | Milyen erkölcsök jellemzik az üzleti életet? Létezik-e keresztény közgazdasági modell? Ilyen és ehhez hasonló gazdaságfi lozófi ai kérdésekre keresték a választ a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen e hónap elején rendezett Keresztény Gazdasági és Vállalkozói Fórumon.

Több száz éve foglalkoztatja a filozófusokat és a közgazdászokat a gazdasági morál kérdése, az, hogy az egyéni vagy a közösségi érdekek dominálnak-e a döntéshozatalkor. A keresztény etika adekvát választ ad erre a kérdésre, de az elméletek skálája meglehetősen széles. Elég csak a láthatatlan kéz elvét képviselő skót közgazdász, a XVIII. században élt Adam Smith nevét említeni, vagy a XX. század híres gondolkodóját, Milton Friedmant hozni példaként, aki szerint a vállalat társadalmi felelőssége a profit növelésében rejlik. A keresztény üzletembereket tömörítő – a konferenciát szervező – ÉrMe (ÉrtékMegőrző) Hálózat elnöke úgy véli, a kizárólag a nyereség maximalizálására irányuló törekvések oda vezettek, hogy a jelenlegi gazdasági paradigma már nem fenntartható. Itt az idő a cselekvésre – adta meg a tanácskozás alaphangját Tóth József, arra híva fel a figyelmet, hogy míg napjainkban a világ egyik része szegénységtől szenved, addig a Nyugat civilizációs válsággal küszködik, a nemzet és a család után a személy „lebontása” zajlik. Az ÉrMe célja, hogy keresztény válaszokat adjon ezekre a kihívásokra.

FILOZÓFIAI ALAPOK

Az egyház társadalmi tanítását és az üzleti élet kapcsolatát vizsgáló Martin Schlag, a minnesotai Szent Tamás és a római Szent Kereszt Pápai Egyetem professzora előadásában arról beszélt, hogy a szabadpiacra épülő gazdasági rendszer önmagát ássa alá, ha tönkreteszi azokat a morális-kulturális alapokat, amelyeken nyugszik. A szabadpiacok ugyanis nem képesek saját magukat megteremteni – csak akkor lehetséges a létük, ha a keletkezésük magja az erkölcs, a vallás, a hit. „A mi nyugati kultúránkban csak a keresztény humanizmus tudja ezeket az előfeltételeket megteremteni” – jelentette ki a lelkipásztor, aki sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a XXI. század egyre inkább antihumanistának mondható. Egyes ökológusok például úgy próbálják védeni a természetet, hogy közben ellene vannak az embernek. „Pedig

GYAKORLATI KITEKINTÉS

A mesterséges intelligencia (MI) gyors terjedése miatt egy meglehetősen aktuális kérdésre, a technológiai fejlődés etikai oldalára világított rá Fogarasi Norbert, a Morgan Stanley amerikai elemzőcég budapesti központjának az ügyvezető igazgatója. A piacok mára teljesen áttértek az elektronikus kereskedésre, a különféle okosalgoritmusok már-már önállóan, minimális emberi beavatkozással dolgoznak. „Látjuk, hogy ennek vannak nem várt, furcsa következményei” – mondta, példaként említve, hogy a robotok szokatlan effektusokat, másodpercnyi kilengéseket tudnak előidézni a tőzsdéken. „Ki kontrollálja őket? Elveszítettük-e az irányítást a gépek fölött a pénzügyi piacokon?” A szakember szerint egyebek mellett ezekkel a morális dilemmákkal szembesül ma az ágazat. Persze az algoritmusoknak számos jó oldaluk is van, segítik például a piacok felügyelhetőségét és stabilitását – jegyezte meg.

Napjainkra az MI alkalmazása határozza meg a pénzügyi technológiai trendeket – folytatta Fogarasi Norbert –, a gépek egyre jobb döntéseket hoznak, mint az emberek komplex helyzetekben. De megint csak felmerül a kérdés: milyen szintig engedhető a gépek hatalomátvétele? – figyelmeztetett az ügyvezető. Kifejtette: a Morgan Stanley-nél elsősorban a hatékonyabb ügyfélkiszolgálás érdekében használják a mesterséges intelligenciát. A cég Észak-Amerikában dolgozó több mint tizenháromezer tanácsadója például úgy veszi hasznát a modern technológiának, hogy a rájuk zúduló hatalmas információáradatban az MI segít meghatározni, melyek az előttük álló legfontosabb teendők.

mi értelme bárminek emberek nélkül?” – tette fel a kérdést Martin Schlag, aki szerint azt kell felismerni, hogy a gazdasági javak nem önmagukban vett célok, csupán eszközök.

ÉRTÉKEK ÉS CÉLOK

A konferencia résztvevői alaposan körbejárták azt a kérdést, hogy a vállalati értékek és célok milyen mezsgyén mozognak. A menedzserszemlélet kritikáját megfogalmazó Luigino Bruni, egy szintén római univerzitás, a LUMSA közgazdászprofesszora arra mutatott rá, hogy mára az üzleti érdemek lettek a társadalom értékei is. Az emberi kiválóságot olyan tulajdonságok testesítik meg, mint a hatékonyság, a gyorsaság, az eredményesség. Holott ha a valójában csak másodszintűnek tekinthető, pénzzel elismert üzleti erények kizárólagosak lesznek a társadalomban, hátránnyá válnak, mivel hiányoznak mögülük az olyan hosszabb távon jutalmazott értékek, mint a nagyvonalúság, a hála, a lojalitás, a humanizmus; mindez pedig a társadalom kudarcát jelenti – mondta a tudós, úgy összegezve: ha nincs versenyképesség, attól még tudunk élni, de hit és remény nélkül nem.

Kollégája, Paul H. Dembinski, a Svájcban lévő Fribourgi Egyetem professzora a felelős befektetésekről beszélt, arról, hogy a források tulajdonosai a pénzük felhasználásakor milyen szempontok alapján döntenek. A „cinikus portfóliómenedzserek” morális megfontolásokat nem vesznek figyelembe, ugyanakkor az utóbbi évtizedben egyre inkább teret nyert az úgynevezett ESG-szemlélet, amely a könyvelés mellett tekintettel van a környezetvédelmi, társadalmi és irányítási aspektusokra is – magyarázta a kutató, aki szerint vissza kell térni az üzletben is az erényetikához.

Hasonló kérdést boncolgatott előadásában a Pázmány Péter Katolikus Egyetem habilitált docense. Mi az üzleti vál-

lalkozás célja: csak a pénzügyi eredményesség vagy a társadalmi hasznosság is? – erre keresett választ előadásában Katona Klára. Az elméleti skála egyik szélső pontján a pusztán nyereségmaximalizálásra törekvő cégek állnak, a másikon a közhasznú szervezetek. A kortárs közgazdasági felfogás szerint ugyanakkor a profit és a társadalmi jólét közös célkitűzése a vállalatnak. A katolikus társadalmi tanítás pedig azt mondja, hogy a gazdaság nem egy elkülönült világ, nem erkölcsön kívüli, hanem éppen az által meghatározott. Jogos a nyereségre való törekvése a társaságnak, de a profit a közjó megteremtésével nyer legitimitást – vázolta az elméleti megközelítéseket a szakember. A célok rendszerének a taglalását Baritz Laura nővér, a Sapientia Hittudományi Főiskola adjunktusa a boldogság keresésének a kérdésével folytatta, jelezve: a kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy a boldogság nem az anyagiaktól, hanem a kapcsolati javaktól tud töretlenül növekedni. A gazdaság értelme pedig az emberek boldogságának az elősegítése – mondta.

HELMECZI ZOLTÁN