Figyelő 2022-22

Ü Z L E T I

H E T I L A P

RENDKÍVÜLI HELYZET, RENDKÍVÜLI ADÓK

800 milliárd extraprofitból

MEGÁLLAPODÁS AZ EMBARGÓRÓL

VEHETJÜK AZ OROSZ OLAJAT

SZABÓ LEVENTE, MAGYAR BANKHOLDING

ÓVATOSABBAK A CÉGES ÜGYFELEK

KOVÁCS RÓBERT, JP AUTO

JÖN MÉG ÁREMELKEDÉS

ÁRA: 895 FT

22. SZÁM | 2022. JÚNIUS 2–8.

F_BI.indd 1

2022. 05. 31. 14:49

Tájak, ízek, történetek đŔğăœņΨ̝̚ͺâŎĹĘΨ¾ŶΨ Ŏł¾ŧ¾ĘħÖ¾ğ Uř®īðȯĢĮšð āļăĘĊĮš®ĉķĊāÅ­Ċ ĊÐŒÐĮ ĮšÐĉÑăřðĮÑæÐāÐĴ āÑīÌКļĊā Ċ­æřðĊĴÐīþĸāÅ­Ċ ĮÐīĊķĮ AĉīÑĴĢă T­īÆď tďĮĮððæȘ tðĨďīĴďāÅ­Ċ ÑĮ ĨďīĴīÑāÅ­Ċ ĉķĴ­ĴķĊā ÅÐ ­ Įš­āĉ®þķāÅ­Ċ āðĉ­æ­ĮăĐ ÐīÐÌĉÑĊřÐāÐĴ ÐăÑīĢ ÐĉÅÐīÐāÐĴș ĨÑăÌ®ķă ­ăă­ :Ñš­ Åďī®ĮšĴ Œ­æř tďÅř O­ā­ĴďĮ ìÐæÐÌņĉņŒÑĮšĴȘ

āļăĘĊĮš®ĉďĴ þĸĊðķĮ ǠǡȭÑðæ ÐăĢīÐĊÌÐăÑĮĮÐă

ǠǠǨǟ åďīðĊĴ ìÐăřÐĴĴ 990 åďīðĊĴÑīĴ ŒÐìÐĴð ĉÐæȝ

Kuponkód: utravalo āļăĘĊĮš®ĉďĴ ĴÑīòĴÑĮĉÐĊĴÐĮÐĊ 2022. június 18-áig ÐăþķĴĴ­Ĵþķā ­ ĉÐæīÐĊÌÐăĢāĊÐāȘ

оğÝăğáł͛ÿœͨáĘĦƅŶáŎáņ A kedvezményes ár kizárólag online megrendelésre vonatkozik.

F_BII-mandiner.indd II

2022. 05. 31. 13:08

| TARTALOM |

4 A HÉT HÍREI 6 NAGYTOTÁL 9 INFOGRAFIKA

PUBLICISZTIKA

8 HALASKA GÁBOR London is odafigyel ránk

CÍMLAPON

10 KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA Búcsú

Mentesülünk az olajembargó alól

Tovább vehetjük az orosz olajat: Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalán jelentette be a hírt, hogy Magyarország mentesül az olajembargó alól.

16

Kiállták a stressztesztet a bankok

Még egy elhúzódó geopolitikai feszültség esetében is ellenállóak lennének a magyarországi bankok – hangsúlyozta Nagy Tamás, a Figyelőnek adott interjújában. A Magyar Nemzeti Bank igazgatója elárulta azt is: túlértékeltek a hazai ingatlanok, mintegy 18 százalékos felülértékeltséget mért az MNB.

32

Emelkedő autóárak

A gépkocsivásárlók – ma már nem csak a prémiumkategória esetében – elvárják, hogy a lehető legjobb körülmények fogadják őket a szalonokban – fejtette ki lapunknak Kovács Róbert, a JP Auto ügyvezető igazgatója. A közeljövőre vonatkozó prognózisa az, hogy az autóárak tovább emelkednek, a csip- és az ukrajnai háború miatti alkatrészhiány pedig a következő fél évben sem oldódik meg.

45

A bankok érdeke, hogy a magyar gazdaság erős legyen

A vállalatfinanszírozást tekintve a tavalyi dinamikus növekedés után az idén némileg csökkenhet a hitelezés bővülésének üteme, a cégek óvatosabbá váltak a jelenlegi gyorsan változó piaci környezetben – mondta a Figyelőnek adott interjúban Szabó Levente, a Magyar Bankholding egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese, aki beszélt arról is, hogy hol tart a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank egyesülésének folyamata.

Címlap: Getty Images

50 MKB CSOPORT Emelik a tétet 52 VIHAROS MÚLT Deutsche Bank – Fény az alagút végén

GEOPOLITIKA

54 UKRÁN HELYZET Tartós patthelyzet alakulhat ki

56 GLOBÁLIS KILÁTÁSOK Recesszió fenyegeti

14 IDŐT ÉS OLAJAT NYERÜNK Mentesülünk

a világgazdaságot 58 DAVOS Problémák megoldások nélkül 60 KATONAI SZÖVETSÉG Beszorítja Moszkvát a NATO-bővítés

16

RÉGIÓ

az extraprofittól

14

TŐZSDE

GAZDASÁG ÉS POLITIKA

18 19 22 24 26 27 28

az olajembargó alól NAGY TAMÁS Kiállták a stressztesztet a bankok VONZÓ BEFEKTETÉSI CÉLPONT Válságállók a magyar–német gazdasági kapcsolatok DEMKÓ ATTILA Befagyhat a konfliktus VEB2023 EKF Hatalmas lépés Veszprémnek VÁROSLIGET Folytatódhat a múzeumi negyed építése NMHH Hírközlési mérőkomplexum épül ÉLELMEZÉS Európa új éléskamrája EGÉSZSÉGÜGY Adatforradalom előtt

CÉGVILÁG

30 LAKÁSPIAC Külföldiek, luxusvevők 32 34 36 38 41 42

egy dráguló piacon JP AUTÓ Emelkedő autóárak STARTUP „Intelligens” gyógyszeradagoló a láthatáron VISSZAFOGOTT DERŰLÁTÁS Nagyot ment tavaly a Bosch-csoport BONITA Debrecenből a Római-partra ROYALPATÉ Szárnyakat kaphat a libás cég ÚJ SZEREPLŐ Bővül a hazai streamingpiac

SZEMÉLYI HÍREK

44 VÁLTOZÁSOK A CÉGVILÁGBAN

PÉNZ BESZÉL

45 SZABÓ LEVENTE A bankok érdeke, hogy a

62 KÉSLELTETETT ÜTEM Válságkezelés prágai módra

64 SZLOVÉN BALRA ÁT Az ígéretek tárháza 65 FESZÜLTSÉG KRAGUJEVACON

Az elektromos Panda első áramütése 66 BERSZÁNY TIBOR Székely csemegebirodalom 69 MINDENLÁTÓK Felszálló ágban a horvát drónipar

70 RÉGIÓS HÍREK

SKYNET

72 ÚJ CSIPGYÁR, RÉGI-ÚJ PROBLÉMÁK

Nem látszik a félvezető-hiányos időszak vége

CAPPUCCINO

74 BARABÁS ZSÓFI

TÁRSADALOM

76 BENCSIK JÁNOS „Csak összefogással tudjuk egymást erősíteni”

78 DIVAT A luxusipar a metaverzumba tart

SPORT

80 NEMZETEK LIGÁJA A jó hangulat és

a brutális anyagi veszteség is garantált

magyar gazdaság erős legyen

AJÁNLÓ 48 GRÁNIT BANK Emelkedő pályán 49 NYUGDÍJPÉNZTÁRAK Kedvezőtlen széljárás 82 ÉTEL, ITAL, PÜNKÖSD

LXV. évfolyam Főszerkesztő: Deák Bálint Főszerkesztő-helyettesek: Barát Mihály, Szajlai Csaba Főmunkatársak: Helmeczi Zoltán, Tóth Balázs Olvasó szerkesztő: Friedrich Csaba Rovatvezetők: Dózsa György, Halaska Gábor, Hőnyi Gyula, Lengyel Gabriella, Moszkovits János, Pindroch Tamás, Szigeti Hajni Képszerkesztő: Somogyi Nóra Online képszerkesztő: Wanger Alexandra Vezető tervezőszerkesztő: Babay Zsolt Tervezőszerkesztők: Hajnal Anna, Leszt Kata, Soproni Béla Korrektor: Baross Gábor Szerkesztőségi titkár: Szebényi Katalin, telefon: (1) 489-11-28 E-mail: szerkesztoseg@figyelo.hu Internet: www.figyelo.hu Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt., 1082 Budapest, Üllői út 48. | Felelős kiadó: Kálmán Erika elnök-vezérigazgató | Terjesztés: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu; telefon 06-46/998-800 | Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt., Nyomda | Címe: 6729 Szeged, Szabadkai út 20. | Felelős vezető: Szabady Balázs nyomda üzletág igazgató | HU ISSN 0015-086X | Árusításos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfi ze tés ben ter jes z ti a Magyar Posta és a MédiaLOG–DMHM Zrt. Előfi zethető: a lapcentrum.hu oldalon és az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen, illetve a 06-46/998-800 telefonszámon.

Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: telefon: 06-46/998-800, e-mail: hirlapelofi zetes@posta.hu. A Figyelő kiadványban megjelent minden szerzői mű (cikk, fotó, táblázat, grafika) a nyilvánosság számára a sajtóban csak a kiadó előzetes írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével tehető hozzáférhetővé, illetve többszörözhető. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül.

2022/22 FIGYELŐ | 3

F_03_tartalom.indd 3

2022. 05. 31. 16:25

| A HÉT HÍREI |

GIGANTIKUS HADERŐFEJLESZTÉS NÉMETORSZÁGBAN

Európa legnagyobb, NATO-n belüli, konvencionális haderejét hozza létre Németország – mondta Olaf Scholz német kancellár. A „NATO-n belüli, konvencionális” kitétel azért fontos, mert valószínűleg nem akarnak az orosz vagy az ukrán haderőnél is nagyobb, több mint egymillió főt számláló haderőt felépíteni és nem terveznek beszerezni nukleáris vagy más, tömegpusztító fegyvereket. A Spiegel arról ír, hogy első körben 100 milliárd euróval támogatják a haderőfejlesztést és a Bundeswehr állományának bővítését. A német kancellár arról is beszélt, hogy a Bundeswehr évtizedeken át alulfinanszírozott volt, ezért bővíteniük kell az eszközállományukat, illetve kitért arra is, hogy emiatt lassabban tudják leszállítani a szövetséges országoknak ígért harcjárműveket.

Felújítását követően július közepén újra kinyit a négycsillagos Novotel Budapest Centrum, erről írt alá franchise-megállapodást az Accor Csoport és a Mogotel Hotel Group – közölte az Accor szállodaüzemeltető.

Az MTI érdeklődésére elmondták: a hotel felveszi a Movenpick márkanevet, a tervek szerint 2025 májusától Movenpick Palace Hotel Budapest néven működik tovább. A projektet a Mogotel Hotel Group leányvállalata, a Mogotel Development Holding valósítja meg, a lett állami tulajdonú Altum fejlesztési pénzügyi intézmény támogatásával.

A Mogotel Hotel Group terve, hogy Közép-Európában tíz közép- és felső középkategóriás ingatlannal bővüljön.

A HÉT 8,7 SZÁMA 4 | FIGYELŐ 2022/22

F_04-05-Hirek.indd 4

százalékkal emelkedett a beruházások volumene az idei első negyedévben az előző három hónap átlagában mért 0,2 százalék után – szezonálisan kiigazítva a növekedés 3,2 százalék volt. A bővülésben lényeges szerepet játszottak a külföldi érdekeltségű vállalkozások fejlesztései. Ugyanakkor a beruházások 11 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések 13 százalékkal csökkentek a bázisidőszakhoz képest. Mivel a beruházások növekedése kissé meghaladta a GDP emelkedését, a beruházási ráta nőhetett az év elején.

A váratlanul erős első negyedévi GDP-bővülésben a meglepetést részben a beruházások kiugró növekedése okozhatta – állapítja meg a Takarékbank elemzése.

AZ ADMINISZTRÁCIÓN SPÓROLHATNAK A VÁLLALKOZÁSOK

Több tízmilliárd forintot spórolhatnak évente a kkv-k a foglalkoztatás adminisztrációjának csökkentésével, amelyen jelenleg is dolgozik a Pénzügyminisztérium – tájékoztatott Izer Norbert. A foglalkoztatói adatszolgáltatás jelentős egyszerűsítése az adminisztrációs terhek csökkentésén túl nemzetközi szinten is példaértékű modellé válhat – véli a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára. A vállalkozások éves bevételük 1,7 százalékát fordítják adóadminisztrációra, amelynek jelentős része, mintegy a negyede köthető a foglalkoztatáshoz. Egy 2019-ben készült felmérés szerint éves szinten 90 milliárd forint a munkáltatói bevallásokra, adatszolgáltatásokra fordított összeg.

Az adatszolgáltatás egyszerűsítésével ez jelentősen csökkenthető – magyarázta Izer Norbert. A bevallások mellett mintegy húszféle adatszolgáltatással számolhatnak a vállalkozások, amelyeket az adóhivatal mellett különféle szervezetek részére kell teljesíteniük, mint például a Központi Statisztikai Hivatalnak, a Magyar Államkincstárnak vagy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek.

FOTÓK: 123RF; GETTY IMAGES; FIGYELŐ-ARCHÍV

ÚJRA KINYIT A NOVOTEL

2022. 05. 31. 16:28

| A HÉT HÍREI |

nem azért ért véget, mert elfogyott A HÉT „Aa kő.kőkorszak A kőolaj kora is jóval hamarabb véget fog érni, mintsem kifogyna az olaj” – James Canton IDÉZETE amerikai jövőkutató.

ELÁRVEREZIK SEAN CONNERY ASTON MARTINJÁT

A 2020-ban elhunyt Sean Connery tulajdonában lévő 1964-es Aston Martin DB5-ös augusztus 18-án kerül kalapács alá, és várhatóan 1,4 és 1,8 millió dollár közötti összegért kelhet el – írta a Világgazdaság. A brit gépjárműgyártó 1963 és 1965 között készített luxussportautója, az Aston Martin DB5 az az autótípus, amely a legközelebb állt Bond figurájához, és nyolc Bond-filmben tűnt fel. A gépjárművet szándékosan szürkére festették, hogy emlékeztessen a Bond-filmekben vezetett modellekre. A nyertes licitáló Connery régi barátjával, az egykori Forma–1-es autóversenyző Jackie Stewarttal is tehet egy kört.

NEM LASSÍT A KAMATEMELÉSEN AZ MNB

A Magyar Nemzeti Bank 50 bázisponttal, 5,9 százalékra emelte az alapkamatot kedden. A Monetáris Tanács döntését követően Virág Barnabás, az MNB alelnöke közölte: a következőkben 50 bázisponttal fogják növelni az alapkamatot, miközben fennmarad a 30 bázispontos emelés az egyhetes betétnél. A két kamatszint valamikor az év második felében fog összeérni, és a korábban előrevetítettnél tovább maradnak fenn a szigorú monetáris kondíciók. Hozzátette: a kamatemelés mindaddig folytatódik, amíg az inflációs kilátások az előrejelzési horizonton kiegyensúlyozottá nem válnak. Megjegyezte azt is: a reálgazdaságban azt látják, hogy a gyors gazdasági növekedés a második negyedévben is velünk marad, a magyar gazdaság bővülési képessége változatlanul erős – mondta az alelnök.

Kivonul Magyarországról az Orsay divatáruház – jelentette be a vállalat a hivatalos magyar oldalán. A közlés értelmében a cég magyarországi tevékenységét június 10-ig megszünteti.

Az Orsay 33 üzletet működtet hazánkban.

A társaság képviselete felhívta a figyelmet arra is, hogy a már megvásárolt ajándékkártyákat és az Orsay Club utalványt az idén június 10-ig még le lehet vásárolni. A cég webáruházát már május elején leállították, ekkor írták meg a honlapjukon azt is, hogy a német anyavállalat, az Orsay GmbH esetén 2021 novemberében elindították a fizetésképtelenségre vonatkozó eljárást, az osztrák leánycég pedig már április végén fizetésképtelenné vált.

BÚCSÚ AZ ORSAYTŐL 2022/22 FIGYELŐ | 5

F_04-05-Hirek.indd 5

2022. 05. 31. 16:28

F_06-07_nagytotal.indd 6

2022. 05. 31. 16:24

FOTÓ: REUTERS

NAGYTOTÁL

F_06-07_nagytotal.indd 7

Spanyol búvárok szabadítanak ki egy 12 méteres hosszúszárnyú (más néven púpos) bálnát egy illegálisan kivetett húzóháló fogságából a Spanyolországhoz tartozó Baleár-szigetek közelében. A mentést vezető búvár szerint ez volt a harmadik alkalom, hogy púpos bálnát láttak a szigetek környékén. A legyengült állatot egy hajó vette észre, amelynek a kapitánya azonnal riadóztatta a tengeri mentőszolgálatot.

A bálnát 45 perces akció során szabadították ki a búvárok, késeikkel vágva el a hálót. Az ilyen típusú halászati eszközök használatát az ENSZ 30 évvel ezelőtt betiltotta.

2022. 05. 31. 16:24

| PUBLICISZTIKA |

LONDON IS ODAFIGYEL RÁNK

Sokan és néha vehemensen bírálják a kormányfőnek a választásokat követő egyik első fajsúlyos, érdemi intézkedését, az egyes szektorokat sújtó különadó bevezetését. Lehetséges, hogy az ellenérvek egy részének van igazságalapja, ugyanakkor egészében nézve, gazdaságstratégiai téren bizony igenis indokolt egy ilyen, hangsúlyozottan ideiglenes lépés. Ennek talán a leglényegesebb eleme nem is maga az adó, hanem a mentességek kérdése. Tudniillik az, hogy az ipari, termelői szektort nem sújtja, mint azt a külgazdasági és külügyminiszter pár napja egyértelművé is tette.

A Covid–19-járvány után ugyanis hiába indult újra – igen dinamikusan – a gazdaság növekedése, ha az orosz–ukrán háború csak újabb, hatalmas bizonytalansági tényezőt vitt bele az amúgy is igen bizonytalan, zavaros, kockázatokkal terhelt globális „képletbe”. Kormányzat legyen a talpán, amelyik válság idején életbe lépő, különleges gazdaságstratégia nélkül, vagy enyhe, senkinek sem fájdalmas intézkedésekkel mindazt, ami a nyakunkba szakadt és szakad, kezelni képes.

HALASKA GÁBOR ROVATVEZETŐ

Az lenne a legideálisabb, hogy okos gazdaságélénkítés (is) valósuljon meg a befolyó különadókból, hogy az extra pénz dolgozó tőkévé váljon.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

Ha csak önmagában, kontextusából kiragadva nézünk pénzt elvonó döntéseket, akkor például hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy évtizedek óta nem látott mértékű az infláció itthon és külföldön, különösen az energiaárak terén. Valamint a – jobbára a fegyveres konfliktushoz való közelségünk miatti nemzetközi aggodalom okán – gyengülő forint egészen új helyzetet teremtett nemcsak az állampolgárok, a vállalati szféra számára, hanem az állami napi kiadások és beruházások terén is.

Természetesen az lenne a legideálisabb, ha hosszabb távon okos gazdaságélénkítés is megvalósulhatna a befolyó különadókból. Vagy ha az extra pénz dolgozó tőkévé válna a másik oldalon.

Az új adóintézkedések kapcsán kétkedőknek továbbá érdemes körülnézniük a nagyvilágban. London úgymond magyar példára tervezi egy hasonló különadó kivetését az energiaárfolyam-mozgások nyerteseire, mégpedig a minden innováció és hatékonyságjavulás nélkül „ölbe hullott”, indokolatlanul nagy profit elvonására.

E szerint a világ egyik legnagyobb pénzügyi központjának a kormányzata is meríthet hatékony válságkezelési ötleteket Közép-Európából…

8 | FIGYELŐ 2022/22

F_08_Szerintem.indd 8

2022. 05. 31. 16:24

A HITELÁLLOMÁNY ALAKULÁSA (MRD Ft)* Háztartások

5 771 2017

5 768 2018

6 215 2019

7 344 2020

8 322 2021

9 249 2022

Vállalatok

6 036 2017

6 635 2018

7 618 2019

9 030 2020

9 525 2021

10 347 2022

*Adott év márciusában

A LAKOSSÁGI BETÉTÁLLOMÁNY MEGOSZLÁSA LEJÁRAT SZERINT 2022. március

9,7% Folyószámlabetét

[JS Y¾Q 9,7% lekötött betét [JS GJQÀQ 9,5% lekötött betét

A HITELINTÉZETI SZEKTOR NETTÓ EREDMÉNYE (MRD FT)* 643,9

591,8

820,4

694,2 384,5

2017

2018

2019

2020

2021

*Konszolidált szinten.

&? / 1&0 8-.9*1 8?*7?ö) 8*0 88?*,* & - ?9&79 8403 1 27) +9

125,1 2017

171,6 2018

203,4

242,5

2019

233,1

2020

2021

348,3 2022

FELKÉSZÜLT A MAGYAR BANKSZEKTOR, ÁM AKADNAK KOCKÁZATOK A hazai bankokat felkészült állapotban érték az TWTX_ƓZPW¥S M¥GTW¾X PTSƼNPYZX S^TR¥S JRJQPJI÷ PTHP¥_FYTP F Y÷PJ ­X QNP[N INY¥XN YFWYFQ­PTP JQQJS¥QQ·[¥ teszik az intézményeket, még egy elhúzódó geopolitikai feszültség esetén is – áll a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitási jelentésében. Ezzel együtt a jelentés – egyebek RJQQJYY Ɠ KJQM±[OF F ƻL^JQRJY a hitelezési dinamika és F Oº[JIJQRJ_÷X­L [¥WMFY· R­WX­PQ÷I­X­WJ F X_JPYTWGFS F M¥_YFWY¥XTP Sº[JP[÷ pénzügyi kifeszítettségére az JW÷X QFP¥XMNYJQJ_­XN FPYN[NY¥X nyomán és az alacsony szinten ragadt kamatok miatt OJQJSY÷XJS HXºPPJS÷ WJ¥Q­WY­Pď lakossági betétállományra is.

Forrás: MNB

&ITYY ­[ JQX÷ SJL^JI­GJS

& -.9*1.39 ?*9. 8?*0947 9ö0*2*,+*1*1 8. 2:9&9 /&

19,2%

2017

19,1%

2018

18,4%

2019

19,4%

2020

18,6%

2021

&ITYY ­[ SJL^JINP SJL^JI­GJS

F_09_Szamlalo.indd 9

2022. 05. 31. 16:25

| CÍMLAPON |

BÚCSÚ AZ EXTRAPROFITTÓL 10 | FIGYELŐ 2022/22

F_10-13_cimlapsztor.indd 10

2022. 05. 31. 16:26

| CÍMLAPON |

KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA | Több mint kétezer milliárd forintot tesz ki a kormány május végén bejelentett bevételnövelő és kiadáscsökkentő csomagja: előbbi döntő része a nyolc ágazatra kivetett extraprofit-különadóból áll össze, utóbbi pedig minisztériumi elvonásokból, valamint állami beruházások átütemezéséből. A kabinet szerint csak így lesz tartható az idei hiánycél és a rezsicsökkentés. A Figyelőnek nyilatkozó elemző úgy vélte, az érintett vállalatok számára az új teher mindenképpen kigazdálkodható, hiszen az elvonás csak azt a profitrészesedést érinti, amely „hagyományos körülmények között” nem is keletkezett volna.

Az ötödik Orbán-kormány történetét megíró krónikások tétlenséggel és időhúzással bizonyosan nem vádolhatják majd az újonnan létrejött kabinetet. Alig telt el ugyanis huszonnégy óra a miniszterek parlamenti eskütételét követően, Orbán Viktor máris egy olyan költségvetési csomagot hirdetett meg, amelynek a későbbiekben kirajzolódott volumene még az előzetes elemzői várakozásokat is felülmúlta. A kormányfő a rezsicsökkentésnek, valamint a honvédség megerősítésének a finanszírozására egy – a járványügyi alapokéval megegyező logikájú – rezsi- és egy honvédelmi alap létrehozását jelentette be, amelyeket javarészt nyolc meghatározó gazdasági ágazat – a bank-, a biztosítói, az energetikai, a kiskereskedelmi, a telekommunikációs, a légiipari, a gyógyszerforgalmazói és a reklámszektor – extraprofitjának az elvonásával töltenek fel. Később azonban kiderült: nem csak a befolyó tételeket tekintve módosul a büdzsé, a kiadási oldalon is komoly lefaragások, átrendezések várhatók a hiánycél tartása érdekében.

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

BEVÉTELI OLDAL

A tervezetten 700 milliárd forinttal feltöltendő rezsivédelmi alap a kormány szerint a rezsicsökkentés folytatásához szükséges. Az utóbbi időben ugyanis az elszállt piaci energiaárak miatt jelentős különbség alakult ki ezek és az idehaza lassan már tíz éve hatóságilag megszabott egyetemes fogyasztói díjak között. A kabinet azonban ragaszkodik ahhoz, hogy a családok víz-, gáz-, villanyszámláin ne szerepeljenek nagyobb összegek, vagyis semmiképpen sem velük fizettetné meg az említett különbözetet. Ezért döntött a pénzügyi alap felállítása mellett, amely egyébként nemcsak a famíliák, hanem az állami szféra rezsijét is „védeni” fogja. A honvédelmi célokra való 200 milliárdos forráselkülönítést pedig a honvédség mielőbbi megerősítésének a szükségességével magyarázta a miniszterelnök.

Az összesen tehát 900 milliárd forintba kerülő két alapot kilencven százalékban a jelenleg is érvényben lévő ágazati különadók fölött megjelenő úgynevezett extraprofit-különadók-

ból fedezik majd. A kormányzati narratíva szerint azért, mert vannak olyan szektorok, amelyek nagymértékben profitálnak az aktuális inflációs környezetből és a háborús helyzetből, márpedig nekik is hozzá kell járulniuk a közösségi kiadásokhoz. A reklámadó kivételével az extraprofit-különadókat két esztendőre, 2022-re és 2023-ra tervezik, de úgy, hogy ez évre is – függetlenül attól, hogy már júniust írunk – beszedik a teljes összeget.

SZEKTOROK

Az idén a legtöbbet, 300-300 milliárdot a bankoktól és az energetika területéről akar elvonni a kabinet. Nem véletlen, hogy a bankszövetséget személyesen is tájékoztatta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a döntés bejelentésének napján.

Bankadó formájában jelenleg évi mintegy 64 milliárd forint folyik be a központi költségvetésbe, amit most jócskán megfejelnek, hiszen – a nettó kamateredményük után – további 250 milliárdnyi extraprofitot, a tranzakciós illeték kibővítésével pedig plusz 50 milliárdot fizettetnek be a pénzintézetekkel az államkasszába. A kormány érvelése szerint azért keletkezett ekkora mértékű „nem tervezett” haszon a bankoknál, mert míg eszközoldalon már közel hétszázalékos szinten mozognak a kamatok, addig forrásoldalon nem emelkedik a ráta, a 13 ezer milliárd forintot megközelítő lakossági betétállományra mindössze 0,3 százalék körüli kamat jár. A tranzakciós illetéknél 6-ról 10 ezerre emelik az átutalások után fizetendő maximális összeget, továbbá a terhet az értékpapír-tranzakciók után is le kell majd róni, kivéve a kincstári és a postai műveleteket. Az Equilor Befektetési Zrt. számításai szerint a legnagyobb hazai bank, az OTP nagyságrendileg 82,5 milliárdos pluszadóra számíthat, s ez a tőzsdén sem maradt reakció nélkül: a múlt héten a legnagyobb mértékben, 13,87 százalékkal az OTP árfolyama esett. A várhatóan a második legtöbbet befizető Magyar Bankholdinghoz tartozó MKB-csoport pénzügyekért felelős vezérigazgató-helyettese, Martzy Antal viszont meglehetősen megengedően reagált, amikor úgy fogal2022/22 FIGYELŐ | 11

F_10-13_cimlapsztor.indd 11

2022. 05. 31. 16:26

| CÍMLAPON |

mazott: megértik az extraprofitra bejelentett adó bevezetését, „a gazdaság általános helyzete igényli a hozzájárulást”. Bár pontos összeget egyelőre nem tudott mondani, jelezte, hogy a kormány partnereként részt vesznek a jövőben elinduló gazdaságélénkítő programokban.

A szintén évi 300 milliárddal megsarcolandó energetikában a teher nagy részét, több mint nyolcvan százalékát a Mol állja majd, a szénhidrogének után fizetendő bányajáradék háromszorosára emelésének, valamint a kőolajárak különbségéből fakadó nyereség elvonásának következtében. Az utóbbi miatt kalkulált úgy az Equilor, hogy a magyar olajcégnek kell majd fizetnie a legnagyobb pluszhozzájárulást, melynek esetében valóban értelmezhető az extraprofit kifejezés, hiszen a brent és a Százhalombattán finomított ural olaj ára közötti eltérés csakugyan jelentősen nőtt. A Mol 250 milliárdos adóján felüli 50 milliárd forintot bioetanol-, bioüzemanyag-termelőkre, valamint keményítőgyártókra róják ki.

A biztosítói szektorból remélt plusz 50 milliárdot azzal magyarázta a gazdaságfejlesztési miniszter, hogy folyamatosan nő az öngondoskodás aránya, ahogyan a nettó díjbevételek is, ezért a már létező biztosítói különadó kulcsait úgy fogják módosítani, hogy a keletkező extraprofit ebben az ágazatban is mindenképpen adózzon. A kiskereskedelemben ugyancsak a meglévő különadó sávjait tolják ki – a forgalom év/év alapon 16 százalékos növekedésére hivatkozva –, amitől a kormány plusz 60 milliárd forintos költségvetési bevételt vár. Az intézkedés ellen élesen tiltakozott a napokban az Országos Kereskedelmi Szövetség, amely szerint az extraprofitadó a jelenlegi kiskereskedelmi adómérték, továbbá az élelmiszerárstopba bevont termékek forgalmazási vesztesége mellett újabb, számottevő terhet jelent, s tovább szűkíti a kereskedelmi vállalkozá-

ELLENZÉKI KOMMENTÁROK A parlamenti választás után még a sorait rendező ellenzék nem mutatott különösebb ellenállást az intézkedésekkel kapcsolatban. A legharciasabban a DK reagált: a párt szerint a kormány a magyar emberekkel fizetteti meg „elhibázott politikájának és féktelen korrupciójának árát”. Az LMP viszont úgy nyilatkozott: támogatja, hogy az extraprofitot realizáló nagy multicégek nagyobb terhet vállaljanak a válság költségeiből. Álláspontjuk szerint azonban a két bejelentett alap mellett mindenképpen létre kellett volna hozni egy fenntarthatóságit is. A Jobbik úgy vélte, semmiféle probléma nem lenne azzal, hogy a közteherviselés felé mozdulva egy válságidőszakban mindenki vállalja a szükséges terheket. Szerintük a gond azzal van, hogy a kormány a korábbi hasonló esetekben, a bankadó és a tranzakciós illeték kivetésekor hagyta, hogy a pénzintézetek ezeket áthárítsák az ügyfelekre. A szocialisták azt közölték: elvárják, hogy „a NER oligarchái se maradjanak ki az extraprofit utáni adóztatásból”. A Mi Hazánk szerint pedig a kormány valójában az ő korábbi javaslatukat valósította meg, ám a saját oligarcháit továbbra sem adóztatja meg.

sok gazdálkodási lehetőségeit. A legnagyobb befizetők várhatóan a külföldi tulajdonú hiper- és szupermarketláncok lesznek, így a Tesco, az Auchan, az Aldi, a Lidl, a SPAR és a Penny.

Szintén a szektor bővülését említette az adó indokául a telekommunikáció esetében Nagy Márton. Erre az évre 40 milliárdos költségvetési többletbevételt várnak az ágazat szereplőitől, 10 milliárddal többet, mint a légitársaságoktól, amelyeket – több más nyugat-európai ország ezen cégeihez hasonlóan – ezentúl minden induló utas után várhatóan tízeurós új teher sújt majd. A kormány azt ígéri: ha máshogy nem megy, a földi kiszolgáló vállalatokra hárítja a különadót, amelyek aztán beszedhetik annak összegét a légitársaságoktól. A gyógyszerforgalmazók sem ússzák meg; esetükben a visszafizetendő társadalombiztosítási támogatás aránya nő 20-ról 24 százalékra, ami összesen 20 milliárdos extraprofit-elvonást jelent a kabinet adatai szerint. A patikákra ugyanakkor nem terjed ki a fizetési kötelezettség.

VISSZATÉR A REKLÁMADÓ

Végül, nyolcadik tételként 2023-tól újra bevezetik a – jelenleg felfüggesztett – reklámadót, melyből 15 milliárd forintot várnak. A Magyar Reklámszövetség és társszövetségei rögvest reagáltak, közölve: továbbra is úgy tartják, hogy a reklámadó káros a teljes magyar gazdaság számára, nem támogatják a visszavezetését, mert a gyengülő makrogazdasági környezet és a bejelentett vállalati, szektoriális különadók már önmagukban rontják a reklámipar teljesítményét. „Az ágazat multiplikátorként bizonyítottan a gazdaságot erősíti, annak viszszafogása kontraproduktívan hat a gazdasági stabilizációra, fejlődésre, a GDP-re” – írták.

Mindez 2022-re összesen – tehát a reklámadó nélkül – 800 milliárd forintot tesz ki, ám mivel a rezsi- és a honvédelmi alap büdzséjét ennél százmilliárddal többre kalkulálja a kormány, további forrásokat kell találnia. Ezt a pluszt a bejelentések szerint a cégautó-, a jövedéki, az egyszerűsített foglalkoztatási adó és a népegészségügyi termékadó emeléséből tervezik beszedni.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában az extraprofit-különadó esetleges áthárítását firtató kérdésre azt felelte: bizonyos esetekben ezt tiltani tudják, más területeken pedig előre jelzik, hogy növelni fogják az adó mértékét, ha azt áthárítják a fogyasztókra.

KIADÁSI OLDAL

A teljes, 2250 milliárdos költségvetési átalakításnak a 40 százalékát adja a bevételi láb, a fennmaradó részt, 1350 milliárd forintot a kiadási oldalon készül megspórolni a kormány annak érdekében, hogy megőrizze a büdzsé egyensúlyát, s hogy tartsa az erre az évre vállalt 4,9 százalékos hiánycélt, jövőre pedig legfeljebb 3,5 százalék legyen a deficit aránya. A kiadáscsökkentés alapvetően két tételből tevődik össze: állami beruházások átütemezéséből és a minisztériumi büdzsék lefaragásából. Utóbbit illetően egy 5–10 százalékos sávban lehet gondolkodni a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter szerint, aki azt is világossá tette egy háttérbeszélgetésen: az invesztíciók esetében torzókat nem szeretnének maguk után hagyni.

Ezért elsősorban olyan projekteket halasztanak el 2024–25ig, amelyek érdemben még nem indultak el. Az átütemezett fejlesztések pontos listájára Lázár János építési miniszter tesz majd javaslatot. A piaci beruházásokat ösztönző támogatási eszközökhöz viszont tilos hozzányúlni – jelezte Nagy Márton.

12 | FIGYELŐ 2022/22

F_10-13_cimlapsztor.indd 12

2022. 05. 31. 16:26

| CÍMLAPON |

TÁRSADALMI EGYETÉRTÉS Bár a miniszterelnöki bejelentés pillanatában még csak a bevételnövelő intézkedések voltak ismertek, az egy nappal később bejelentett kiadáscsökkentő lépések sem tudták igazán megnyugtatni a piacokat: az euró/forint árfolyam még lapzártánk idején is jóval 390 forint fölött alakult, szemben a május 25-i – még a híreket megelőző – 382-es szinttel. Ugyanígy a Budapesti Értéktőzsdén szintén padlóra küldte a hazai részvényeket az extraprofit-különadó híre: az OTP mellett a Magyar Telekom és a Richter is gyengélkedett, bár az eddigi információk alapján utóbbi nem esik bele az adóztatandó körbe.

A Mol a hét végére ugyan korrigált, de az olajtársaság részvényeinél is változékony kereskedés volt tapasztalható – mondta Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője a távirati irodának.

A Mol árfolyama a múlt héten összesen 5,19 százalékkal csökkent, a papír 2560 forinton zárt május 27-én.

A PÁRTOKKAL IS FIZETTETNEK

A rezsi- és a honvédelmi alapot a 2023-as költségvetési előterjesztés is tartalmazza majd. Ennek tervezete már a Költségvetési Tanács asztalán van, a hónap első felében pedig az Országgyűlés is megkezdi a tárgyalását. Több kormányzati szereplő hangsúlyozta: a jövő évi büdzsé célja, hogy válságálló legyen a magyar gazdaság. Emellett továbbra is prioritás a teljes foglalkoztatottság megőrzése, a nyugdíjak értékállóságának a biztosítása, valamint a családtámogatásokra szánt összeg fenntartása.

Ezeket a bejelentéseket fejelte meg Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, aki közösségimédia-oldalán közölte: a pártoknak is hozzá kell járulniuk a rezsivédelmi alaphoz. „Most az a legfontosabb, hogy ne a magyarok fizessék meg a háború árát, valamint az, hogy megvédjük a magyar családokat az elszabaduló energiaáraktól, ezért rezsivédelmi alapot hozott létre a kormány. A mi álláspontunk szerint ehhez az alaphoz a pártoknak is hozzá kell járulniuk legalább azzal a hárommilliárd forinttal, amennyivel többe kerülnének a parlamenti frakcióik a következő években” – fogalmazott a politikus.

KIGAZDÁLKODHATÓ TEHER

„A második Orbán-kormány paradigmát váltott a gazdaságpolitikában, amit gyakran unortodox gazdaságpolitikának hívnak.

Ennek lényege, hogy hagyományos államháztartási és pénzpi-

AZ EXTRAPROFIT-KÜLÖNADÓ ÖSSZEGE ÁGAZATONKÉNT

Milliárd forint Bankszektor Energiaszektor Kiskereskedelmi szektor 60 Biztosítói szektor 50 Telekommunikációs szektor 40 „Légitársasági adó” 30 20 Gyógyszerforgalmazói szektor 15 Reklámadó (2023-tól) +TWW¥X +NL^JQ÷ L^ďOY­X

250+50 300 Összesen: 815

Az Ukrajnában zajló háborús konfliktus hatásai – egyebek mellett a gazdaság és az energetika területén – jelentős kihívások elé állították hazánkat – írta a kormányzati bejelentés után kiadott felmérésében a Századvég. A cég kutatása szerint a megkérdezettek 84 százaléka elvárja, hogy azok a vállalatok, amelyek háborús helyzetben extraprofitot realizálnak, segítsék a magyar embereket és járuljanak hozzá Magyarország védelmi költségeihez. Ehhez hasonlóan a magyarok 79 százaléka egyetért azzal a javaslattal, hogy különadó sújtsa azokat a cégeket, amelyek – az infláció és a spekulatív áremelések révén – extraprofitra tettek szert, majd a kormányzat az így keletkező bevételeket a rezsicsökkentés hosszú távú fenntartására fordítsa.

aci problémákat nem a szakirodalmakból ismert eljárásokkal, hanem egyedi, az országra szabott gyakorlattal próbálnak orvosolni” – fogalmazott a Figyelő érdeklődésére a Nézőpont Intézet elemzője. Talabér Krisztián emlékeztetett: a 2010-es években e gondolkodásmód szerint vezették be a bank- és a távközlési adót, valamint az energetikai szektort és a kereskedelmi áruházláncokat érintő adókat. Az unortodox gazdaságpolitikának hívott manőverezés sikeres volt: az államháztartás egyenlege a kívánt tartományba került, a piac pedig biztató jelzést kapott a kormánytól, miszerint szigorú és fegyelmezett költségvetési politikát folytat – értékelt a szakember.

Európában fél évszázada nem látott energiakrízis alakult ki, az épphogy csak felállt ötödik Orbán-kormány pedig újfajta kihívás elé került: a kiszámíthatatlan piaci körülmények és az energiaválság ellenére is fenn szeretné tartani a 2013ban bevezetett rezsicsökkentést, ehhez viszont nélkülözhetetlen a büdzsé kiigazítása – magyarázta a szakértő, hozzátéve, hogy a kabinetnek erre van már egy jól működő receptje: az unortodox gazdaságpolitika, mely nyugodtan nevezhető patriótának. Ennek ugyanis az a veleje, hogy nem a lakosság fizeti meg a válság terheit, hanem a nagyvállalatok, főleg azok, amelyek „szuperprofitot termelnek a vészterhes időszak alatt”. „A korábbi sikeres tapasztalatok alapján tehát ismét napirendre került bizonyos szektorok esetében az extraprofit-különadó bevezetése – ez csakis olyan ágazatok profitját célozza meg, amelyek a rendkívüli helyzet miatt a tervezettnél jelentősen több bevételt realizálnak. Ez a különadó lenne a pénzügyi forrása az úgynevezett rezsivédelmi alapnak” – fejtette ki Talabér Krisztián.

Meglátása szerint mivel az intézkedés kifejezetten az extraprofitot – és nem simán csak a nyereséget – adóztatná, a cégek számára ez a teher mindenképpen kigazdálkodható, hiszen az elvonás csakis azt a profitrészesedést érintené, amely hagyományos körülmények között nem is keletkezett volna.

Az üzenet tehát világos: csakúgy, mint a második Orbán-kormány alatt, most is a szuperprofitot termelő nagyvállalatoknak kell megfizetniük a krízis árát, s nem a lakosságnak. Ez pedig szöges ellentéte a 2010 előtt tapasztalt szociálliberális gazdaságpolitikának, amikor a költségvetési megszorítások legfőbb elszenvedője a magyar társadalom volt – fogalmazott a Nézőpont Intézet elemzője.

HELMECZI ZOLTÁN 2022/22 FIGYELŐ | 13

F_10-13_cimlapsztor.indd 13

2022. 05. 31. 16:26

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

IDŐT ÉS OLAJAT NYERÜNK | Tovább vehetjük az orosz olajat: Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalán jelentette be a hírt, hogy Magyarország mentesül az olajembargó alól.

Megállapodás született az európai uniós tagállamok között az orosz olaj unióba tartó exportjának betiltásáról, az EU ezzel a lehető legnagyobb nyomást gyakorolja Oroszországra az Ukrajna elleni háborújának befejezése érdekében – jelentette be Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke Twitter-üzenetében a soron kívüli, kétnaposra tervezett brüsszeli EU-csúcstalálkozó első munkanapját követően, kedd hajnalban. A találkozó zárónyilatkozata szerint, amelyről a Magyar Távirati Iroda tudósított, a csővezetéken szállított nyersolajra a tilalom egyelőre nem terjed ki, de a Barátság kőolajvezeték északi szárnyának lezárását az év végéig vállalták az érintett országok.

Az állam-, illetve kormányfők felszólították a megállapodás konkrét intézkedésekbe öntésére hivatott Európai Tanácsot: véglegesítse és haladéktalanul fogadja el a szükséges intézkedéseket, hogy biztosított legyen az uniós egységes piac működése, a tisztességes verseny, a tagországok közötti szolidaritás, valamint egyenlő versenyfeltételek maradjanak a tagállamok között az Oroszországból származó foszszilis tüzelőanyagoktól való függőség fokozatos megszüntetése tekintetében. Az orosz olaj kivitelének tilalma „hatalmas finanszírozási forrást vág el” Moszkva hadigépezetétől – húzta alá sajtótájékoztatóján Michel. A tanácsi elnök arról is

tájékoztatott, hogy az Európai Unió új szankciós csomagja „más kemény intézkedéseket is tartalmaz”, köztük azokat, amelyekkel: • a Sberbankot, Oroszország legnagyobb bankját kizárják a SWIFT néven ismert globális elektronikus fizetési rendszerből, • három nagy orosz állami tulajdonú műsorszolgáltató uniós szolgáltatásának betiltásáról rendelkeznek, • továbbá az Ukrajnában elkövetett háborús bűnökért felelősöket a megszorító intézkedések hatálya alá vonják.

Charles Michel üzenetében – Vlagyimir Putyin orosz elnököt megszólítva – azt írta: nem a szankciók, hanem az Ukrajna elleni orosz háború akadályozza az élelmiszerek szállítását, veszélyeztetve ezzel az élelmiszer-biztonságot. Több mint 20 millió tonna gabona vesztegel Ukrajnában Oroszország aknái és háborúja miatt – emelte ki. Michel kijelentette azt is: az Európai Tanács, valamint a világ hét legfejlettebb iparú országa (G7) továbbra is segíti Ukrajnát azonnali likviditási szükségleteinek kielégítésében. A tanács továbbá készen áll arra, hogy 9 milliárd eurós támogatást nyújtson Kijevnek. „Erős és konkrét támogatást jelent ez Ukrajna újjáépítéséhez” – tette hozzá. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke üzenetében üdvözölte a megállapodást, és közölte: a megszorító intézkedések az év végére az Oroszországból az Európai Unióba irányuló olajkereskedelmet mintegy 90 százalékkal fogják csökkenteni.

Sajtótájékoztatóján az uniós bizottság el-

nöke reményét fejezte ki, hogy a fennmaradó – elsősorban a Barátság kőolajvezetéken érkező – mintegy 10 százalékról is hamarosan megegyezés születik a tagállamok egyetértésével. A vezeték északi szegmense Lengyelországot és Németországot szolgálja ki, amelyek beleegyeztek az embargóba. A déli rész Magyarországra, Szlovákiába és Csehországba vezet. Ursula von der Leyen úgy vélte, hogy a Barátság kőolajvezetéken Magyarországra érkező orosz olaj pótolható a Horvátországból tengeri úton érkező Adria olajvezeték kapacitásának növelésével. Ehhez szerinte mintegy 45-60 napra lehet szükség, valamint „némi beruházásra”, köztük a magyar olajfinomítók átalakítására a más minőségű olaj feldolgozására. Elmondása szerint hazánknak elegendő ideje lesz arra, hogy a más forrásból származó olaj felhasználására álljon át.

Orbán Viktor kormányfő a tárgyalásokat követően elmondta: „Olyan megállapodást hoztunk tető alá, amely kimondja, hogy azok az országok, amelyek az olajat csövön keresztül kapják, továbbra is a régi feltételekkel folytathatják a gazdálkodásukat”. Hangsúlyozta: „Megvédtük a rezsicsökkentést, sikerült visszaverni az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, amely betiltotta volna az Oroszországból származó olaj használatát Magyarországon”. Közösségi oldalán így fogalmazott: Van elég bajunk enélkül is. Egekben vannak az energiaárak, magas az infláció, és a szankciók miatt egész Európa egy világgazdasági válság szélén táncol. Ilyen körülmények között kibírhatatlan lett volna számunkra, ha drágább olajjal kell működtetnünk a magyar gazdaságot. Ez felért volna egy atombombával. De ezt sikerült elkerülni – tette hozzá.

SZ. CS.

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

MENTESÜLÜNK AZ OLAJEMBARGÓ ALÓL

14 | FIGYELŐ 2022/22

F_14_olajembargo.indd 14

2022. 05. 31. 16:27

AHOL A SZAKÉRTELEM ÖSSZEADÓDIK. BÍZZA A MEGÚJULT MKB BANKRA VÁLLALKOZÁSA PÉNZÜGYEIT! MKB Bank. Együtt többre vagyunk képesek. www.mkb.hu/vallalatihitelek

F_15_MKB_hirdetes.indd 15 2058_kozep_es_nagyvallalati_kampany_200x292.indd 1

V]HP«O\HVHQ EDQNȴµNMDLQNEDQ

06 80 350 350

31. 13:29 16:28 2022. 05. 24.

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

KIÁLLTÁK A STRESSZTESZTET A BANKOK

NAGY TAMÁS | Még egy elhúzódó geopolitikai feszültség esetében is ellenállóak lennének a magyarországi bankok – hangsúlyozta a Figyelőnek adott interjújában a Magyar Nemzeti Bank igazgatója, aki elárulta azt is: túlértékeltek a hazai ingatlanok, mintegy 18 százalékos felülértékeltséget mért az MNB. Milyen állapotban érte az orosz– ukrán háború a magyarországi bankrendszert?

– Visszatekintve az elmúlt években meghozott jegybanki szabályozói lépésekre, azt látjuk, megérte felkészülni!

A prudens hitelezés és a felépült tartalékok emelkedő kockázatok mellett hozzák meg igazán a gyümölcsüket.

Ez az, ami megkülönbözteti a bankok mostani helyzetét a múltban tapasztaltaktól, amikor is a szektor inkább volt gátja a növekedésnek, szemben a közelmúlt hitelalapú kilábalásával. Azt gondoljuk, még egy elhúzódó geopolitikai feszültség esetében is stabilak maradnak a magyarországi bankok.

Mindezt megerősíti stressztesztünk is, mely alapján a szektor még kedvezőtlen makrogazdasági események együttes bekövetkezése esetén is teljesítené az MNB által elvárt likviditási és tőkekövetelményeket.

– Milyen kockázatokat azonosítottak?

– Egyrészt a február végén kirobbant orosz–ukrán háború jelentősen megváltoztatta a világgazdaság kilátásait. A konfliktus és a szankciók a nyersanyagés az energiaárak emelkedésén keresztül ráerősítenek a már korábban is jelen lévő inflációs folyamatokra, amit az ellátási nehézségek erősödése is súlyosbít.

A mostani helyzetben csak a bizonytalanság a biztos, ezért is fontos az ellenálló képesség. A globális szinten meglévő makrogazdasági kihívások mellett azonban fontos rámutatni azokra a kockázatokra is, melyek közvetlenül érintik a magyar bankrendszert. Ilyen például a kamatkörnyezet emelkedéséből adódó hitelkockázat-emelkedés, a bankrendszer jövedelmezőségét veszélyeztető kockázatok, illetve a lakóingatlanok túlértékeltsége.

– Évek óta hatalmas a dinamika a lakossági hitelezésben. Mire számítanak, marad ez a trend?

– A magánszektor hitelállománya 2021 második felében is dinamikusan bővült, és ezt támasztják majd alá az év eleji statisztikák is. Ezt az élénk kereslet, a bankok bőséges hitelezési kapacitásai, illetve a támogatott hitelkonstrukciók magyarázzák. Ugyanakkor a háború negatív reálgazdasági hatásai és az emelkedő inflációval szigorodó kamatkörnyezet következtében a magánszektor hitel-bővülésének csökkenésére számítunk.

– Közbevetésként: extrém módon drágultak az elmúlt fél-egy év alatt a hazai ingatlanárak. A növekvő kamatok, illetve más kockázati tényezők behúzhatják némiképpen a kéziféket?

– Kétségtelen, hogy nagy tempóban emelkedtek az árak a lakáspiacon: az elmúlt negyedévekben elkezdett zárulni a fővárosi és a vidéki lakásárak közötti árolló. Kiemelten megfigyelhető ez a tendencia a Balaton környéki, valamint a Pest megyei, agglomerációs te-

A mostani helyzetben csak a bizonytalanság a biztos, ezért is fontos az ellenálló képesség.

16 | FIGYELŐ 2022/22

F_16-17_MNB-interju.indd 16

2022. 05. 31. 16:31

FOTÓ: MNB

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

lepüléseken. S külön érdekesség, hogy a tranzakcióknak csak a felét érinti a lakáshitel, vagyis sok még a készpénzes, illetve a korábbi ingatlanjából nagyobba, újabba költöző vásárló, ahol az értékesített lakás ára is magasabb, segítve ezzel a cserét. Ugyanakkor az élénk lakáshitelezés mentén növekszik a háztartások pénzügyi kifeszítettsége is. A mi elemzésünk szerint is túlértékeltek a hazai ingatlanárak, tavaly év végén országosan mintegy 18 százalékos felülértékeltséget mértünk. Előretekintve: a piaci kamatok emelkedése miatt a hitelből megvalósuló lakáspiaci kereslet általános mérséklődésére számítunk, aminek alakulásától függően azonban középtávon tovább növekedhetnek a lakóingatlanpiaccal és -hitelezéssel kapcsolatos ciklikus pénzügyirendszer-kockázatok. Ennek mérséklése érdekében az MNB többek között az anticiklikus tőkepufferráta lehetséges emelésén keresztül növelheti a

bankrendszer sokkokkal szembeni ellenálló képességét.

Fontos megemlíteni továbbá, hogy a lakáspiacon fellelhető egyensúlytalanságok – mint például a túlértékeltség – a kínálat szűkösségére is visszavezethetők. A korlátok kezeléséhez átfogó, a kínálati oldalt is érintő lakásprogramra van szükség.

– S mi lesz a moratórium kivezetése után a hitelesekkel?

– Mi azzal számolunk, hogy a bankrendszer portfólióminőségének kismértékű romlása figyelhető majd meg, hasonlatosan az általános moratórium 2021. októberi kivezetése után, amikor a nemteljesítő hitelek aránya elmozdult historikus mélypontjáról, ugyanakkor ennek szintje továbbra is öt százalék alatti. A változó kamatozású jelzáloghitel-szerződések negyede esetén je-

lentős – 15 százaléknál és 15 ezer forintnál magasabb – törlesztőrészletemelkedés várható a kamatstop kivezetése után. Rendszerszintű kockázatról azonban szó sincs: ezen hitelek esetében a már előrehaladott amortizáció, vagyis az alacsony fennálló tőke, a közeli lejáratok és az átlagosan alacsony hitelfedezeti mutató miatt. Tehát lényegesen kisebb kockázatúak, mint a korábbi válságot elmélyítő devizahitelek.

– Mivel kalkulálnak a vállalati oldalon?

– Az orosz–ukrán háború gazdasági hatásai és a kamatkörnyezet emelkedése miatt a vállalati hitelállomány lassabb bővülésére számítunk 2022 második felében. Egy áprilisi felmérés alapján a bankok ugyan még nem tapasztaltak visszaesést a hitelkeresletben, de annak szerkezetében átrendeződésére számítanak: a forgóeszközkölcsönök kereslete nőhet, míg a beruházási hiteleké csökkenhet, illetve az emelkedő kamatkörnyezetben várakozásuk szerint a devizafinanszírozás ismét nagyobb teret nyerhet a devizabevétellel rendelkező cégeknél.

– Miközben a hitelkamatok emelkednek, a betéti kamatok alig a kereskedelmi bankoknál. Ez például nem fokozza a rizikót?

– Kétségtelen, hogy a jegybanki kamatemelések betéti kamatokba történő elégtelen átgyűrűzése a finanszírozási kockázatok középtávú emelkedésével járhat. Az MNB irányadó kamatlábának emelkedése a hitel- és betéti piacon tapasztalható kamatkondíciók emelkedésével járt, a kamatemelések begyűrűzése azonban eltérő sebességgel zajlik az egyes piacokon. Az aktuális inflációs környezetben így a betétek reálértéke jelentősen csökken, ami középtávon a betétállomány szerkezetének változásával, szélsőséges esetben pedig a betétesek elpártolásával járhat alternatív befektetési lehetőségek és szolgáltatók irányába. Mind a bankok betéti árazásában, mind a lakosság megtakarítási döntéseiben kulcs, hogy működjön a kamattranszmisszió.

SZAJLAI CSABA 2022/22 FIGYELŐ | 17

F_16-17_MNB-interju.indd 17

2022. 05. 31. 16:31

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

VÁLSÁGÁLLÓK A MAGYAR–NÉMET GAZDASÁGI KAPCSOLATOK

A magyar–német gazdasági kapcsolatok az elmúlt évek során gyors ütemben bővültek: a két ország közötti teljes áruforgalom a járvány okozta csökkenést követően 11,6 százalékkal nőtt tavaly. Az idei év első két hónapjában az egy esztendővel korábbihoz képest ismét 12 százalék feletti emelkedést látunk – részletezte a pénzügyminiszter a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) fórumán. Varga Mihály kiemelte: mintegy 2700 német irányítású vállalat működik idehaza, amelyek több mint 220 ezer embernek adnak munkát. A számok alátámasztják, hogy Németország hazánk egyik legfontosabb gazdasági partnere.

A tárcavezető a kamara legfrissebb konjunktúrajelentésével kapcsolatban elmondta: a megkérdezett vállalatok 88 százaléka ma is Magyarországon valósítaná meg beruházását. Ez az arány a legmagasabb a felmérések kezdete, 1995 óta. Emellett a vállalkozások a régiós átlagnál jobbnak ítélik a hazai infrastruktúra-ellátottságot, a kutatás-fejlesztési rendszert, vala-

mint az idén már a beszállítók teljesítményét is. A miniszter rámutatott továbbá, hogy látványosan javult a magyar adózás, a közigazgatás, a politikai és társadalmi stabilitás, illetve a jogbiztonság megítélése, az ezekkel kapcsolatos elégedettség továbbra is jelentősen meghaladja a régiós átlagot.

Varga Mihály leszögezte: a háború hatásai a hazai gazdaság növekedését is veszélyeztetik, ezért a kormány célja, hogy továbbra is biztonságos növekedési pályán tartsa a gazdaságot és megvédje az elért eredményeket. Mint mondta: elkészült a jövő évi költségvetés tervezete, így az Országgyűlés nyár közepére el is fogadhatja azt. A kabinet irányai világosak: javítja az egyensúlyi mutatókat, fegyelmezett költségvetési politikát folytat, erősíti az ország stabilitását – fejtette ki. Kiemelte: a vállalkozások továbbra is számíthatnak arra, hogy a kormány támogatja a vállalati beruházásokat, a foglalkoztatás bővítését, folytatja a munkát terhelő adók csökkentését.

SZ. CS.

FOTÓ: 123RF

VONZÓ BEFEKTETÉSI CÉLPONT | Magyarországot továbbra is jó befektetési célpontnak tartják a német vállalatok, tízből kilenc cég ismét hazánkban valósítaná meg beruházását – derül ki a DUIHK felméréséből.

18 | FIGYELŐ 2022/22

F_18_makro2.indd 18

2022. 05. 31. 16:30

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

BEFAGYHAT A KONFLIKTUS

FOTÓ: FÜRJES VIKTÓRIA

DEMKÓ ATTILA | Kijev elfoglalására és az ukrán hatalomváltás megvalósítására Oroszország nem képes, ezek szinte biztosan lekerültek már a napirendről. Moszkva fő célja az Ukrajnától elszakadt két donbaszi állam teljes megszállása, az ő szempontjukból felszabadítása – mondta a Figyelőnek az MCC Geopolitikai Műhelyének a vezetője.

A háborús tudósításokból nehéz leszűrni, hogy mi is jelenleg a pontos harci helyzet az ukrán–orosz konfliktusban. Ön hogyan értékeli a front eseményeit?

– Az oroszok taktikát váltottak. Korábban egyszerre sok helyen támadtak, szétforgácsolták az erejüket. Az utóbbi időben azonban megfontoltan, lépésről lépésre haladnak, fókuszáltan támadnak.

A Donbaszban az ukránok az orosz átcsoportosítás és taktikaváltás után nehéz helyzetbe kerültek. Moszkva letett az átkaroló hadműveletekről, a nagy katlanok építéséről, inkább a több kisebb katlan létrehozásának a módszerét választotta. Ez sikeresnek tűnik – most nagyobbak az ukrán veszteségek, és az ellenfél akár jelentősebb erőket is bekeríthet.

– Az orosz „lassítás” azt is jelenti, hogy a harcok elhúzódására kell számítanunk?

– Ez az eredeti moszkvai várakozásokkal ellentétben már semmiképpen sem lesz gyorsan lezajló fegyveres konfliktus. Az oroszok akkor fejeznék be a háborút, ha elérnék minimális céljaikat, legalább a Donbasz határát. Ettől azonban még igen messze vagyunk. Az ukránok pedig akkor hagynának fel a harccal, ha a haderejük teljesen megroppanna. Itt sem tartunk.

– Az ukránokhoz viszont folyamatosan érkeznek a fegyverszállítmányok. Az elhúzódó csatározások azt is jelenthetik, hogy északkeleti szomszédunk hadserege a nyugati segítségnek köszönhetően megerősödik?

– Ukrajna kétségkívül sok segítséget kap nyugatról, de a veszteségei vélhetőleg felülmúlják a harceszközökkel való támogatást. Nem reális helyzetértékelés tehát, hogy az ukrán hadsereg erősödik.

Nagyon sok időnek, hónapoknak kell eltelnie ahhoz, hogy a fegyverszállítás – még a jelenlegi lassú orosz offenzíva közepette is – eredményes legyen. Ezeket a fegyvereket ugyanis kezelni is tudni kellene, s az ukrán katonák kiképzése idő-

igényes folyamat. Az oroszok minimális célja a Donyec-medence teljes területének elérése; ha ez megvan, ők kerülnek előnybe. Ezután az ukránoknak ellentámadást kellene indítaniuk, és a támadás mindig nehezebb, mint a védekezés. Nagy benne a kockázat: sok áldozattal és technikai veszteséggel járhat.

– Ezek szerint az ukránok – szemben a nyugati sajtó sugalmazásával – nincsenek jó helyzetben?

– Elkövettek egy nagy hibát azzal, hogy nem vonultak vissza a frontvonal legkitettebb pozícióiból. A visszavonulás min2022/22 FIGYELŐ | 19

F_19-21-Demko-interju.indd 19

2022. 05. 30. 16:55

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

den nappal nehezebbé válik. Bár több félig kész bekerítésből a katonákat még ki lehetne vonni, de a haditechnikával már nem ez a helyzet. Főleg úgy, hogy sok helyen már hidak sincsenek, mert azokat az oroszok felrobbantották. Amennyiben az orosz haderő teljesen bezárja a katlanokat, az ukrán sereg évek óta a frontvonalban állomásozó, jól kiképzett, nagy harci tapasztalatokkal felvértezett katonák ezreit veszítheti el. Ez súlyos veszteség lenne Kijevnek.

– A donbaszi területek teljes elfoglalása maradt az oroszok legfőbb célja?

– Kijev elfoglalására és az ukrán hatalomváltás megvalósítására Oroszország nem képes, ezek szinte biztosan lekerültek már a napirendről. Igen, Moszkva fő célja az Ukrajnától elszakadt két állam teljes megszállása, az ő szempontjukból felszabadítása. Azt sem lehet kizárni, hogy ha ez sikerül, akkor Odessza és Mikolajiv elfoglalása újra cél lehet, hiszen Ukrajna fekete-tengeri partszakaszának a megszállása stratégiailag változatlanul fontos lenne a Kreml számára. Így ugyanis a Dnyeszter-mellékkel is meg lehetne teremteni az összeköttetést. Viszont ehhez egy stabilizált, az ukrán haderőtől „megtisztított” donbaszi hátországra, valamint egy olyan frontvonalra lenne szükségük az oroszoknak Zaporizzsjánál is, amelyet meg tudnak védeni az ukrán ellentámadásoktól. Odessza elfoglalása tehát nem a következő hónapok célja lesz.

– Mennyire valós forgatókönyv, hogy „befagy” ez a konfliktus?

– Ha beáll egy katonai egyensúly, erre van esély. 2014, a Krím félsziget orosz

annektálása és a donbaszi háború kirobbanása óta már eleve volt egy befagyott konfliktus ez év február 24-ig, az offenzíva kezdetéig. Az egyértelmű, hogy az ukránok nem fognak rábólintani az új status quóra, nekik csak a támadás előtti helyzet lenne elfogadható. A háború viszont új, Kijev számára elfogadhatatlan határok mentén fog megdermedni. Ezután egy sokéves, kis intenzitású harci cselekményekkel, határ menti villongásokkal tarkított időszak következhet.

– Mindeközben a NATO bővítése is napirenden van. Svédország és Finnország gyorsan tud-e majd csatlakozni az észak-atlanti katonai szövetséghez? Törökország képes lassítani a folyamatot?

– A két északi állam belépése nagy pozitívum lenne a NATO számára, egyértelműen erősödne ezekkel az országokkal.

Stockholmnak és Helsinkinek erős hadse-

rege, valamint fejlett hadiipara van. Geopolitikai értelemben is jól jönne a csatlakozás, hiszen Norvégia és a balti államok között egy „rés” van, amelyet a szárazföldön Finnország, a tengeren pedig Svédország zárna be. Az ottani legnagyobb sziget, a Svédországhoz tartozó Gotland gyakorlatilag a Balti-tenger ura. Az oroszok mozgási lehetőségei így jelentősen leszűkülnének ezen a területen. Hogy Törökország meg akarja-e akadályozni a csatlakozást? Persze a saját érdekei mentén politizál, mindent maximálisan ki akar hozni ebből a helyzetből. Vannak politikai és katonai követelései az amerikaiakkal, de a svédekkel és a finnekkel szemben is. Stockholm és Helsinki ugyanis bizonyos kurd szervezetek támogatójaként lép fel, ezek viszont Ankara szerint terrorista csoportok. A törökök tehát a vétó belengetésével emelték a tétet, de úgy látom, hogy az engedményekért cserébe végül nem akadályozzák majd a két állam NATO-tagságának az elnyerését. A vétó olyan szintű érdeksérelemmel járna az Egyesült Államok és a jelöltek, sőt a szövetség egésze számára – a belépést a többi tagállam támogatja –, hogy a törökök végül nem fogják megkockáztatni azt. De valamit kapniuk kell.

– Az orosz–ukrán háborúra fókuszálva sokszor megfeledkezünk Kínáról. Nem úgy tűnik, mintha olyan nagy hévvel támogatná Oroszországot.

– Lehet, hogy a kommunikációjuk viszszafogott, de Peking szoros szövetségese Moszkvának ebben a konfliktusban. Az orosz és a kínai légierő épp a napokban – az amerikai elnököt nemrég vendégül

FOTÓK: GETTY IMAGES

UKRÁN KATONÁK ÚTBAN A FRONTVONALRA, DONBASZBAN. AZ OROSZOK TAKTIKÁT VÁLTOTTAK, AZ ÁTKAROLÓ HADMŰVELET HELYETT KISEBB KATLANOKBA PRÓBÁLJÁK ZÁRNI AZ UKRÁNOKAT

CSERNYIHIVI HANGULATKÉP. HÁTRAHAGYOTT CIPŐK EGY KILŐTT AUTÓN

20 | FIGYELŐ 2022/22

F_19-21-Demko-interju.indd 20

2022. 05. 30. 16:55

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

FOTÓ: EUGENE HOSHIKO, REUTERS

JAPÁN–AMERIKAI CSÚCSTALÁLKOZÓ TOKIÓBAN. JOE BIDEN NEM KERTELT, TAJVANT AKÁR FEGYVERREL IS MEGVÉDIK KÍNÁVAL SZEMBEN

látó Japánnak üzenve – hajtott végre demonstratív célú közös hadgyakorlatot.

Az eurázsiai és a távol-keleti nagyhatalom együttműködése erős. A legfontosabb fórumokon Kína kiáll Oroszország mellett, a kínai társadalom pedig oroszpárti.

– Joe Biden épp Japánból üzent Pekingnek: Tajvan megszállása esetén az Egyesült Államok katonailag is kész lenne beavatkozni.

– Kétségtelen, hogy a Kreml számára a háború eddig nem váltotta be azokat a reményeket, amelyekkel felvértezve még februárban megkezdte a támadást. Moszkva, még ha eléri is az immár visszafogottabb céljait Ukrajnában, sokkal többet veszíthet politikailag és gazdaságilag is. Ez intő jel a kínaiak számára; nekik mindenképp inkább riasztóan alakulnak az események, mintsem bátorítóan hatnának rájuk.

Azt is láthatják, hogy az övékéhez hasonlóan a szovjet haditechnikára épült orosz hadsereg milyen gondokkal néz szembe. És azt se felejtsük el: északkeleti szomszédunknál Tajvan hadászati szempontból sok tekintetben jóval nehezebb célpont. A lakossága és a területe jóval kisebb Ukrajnáénál, viszont egy magas hegyekkel tarkított, kevés partraszállásra alkalmas partszakasszal ellátott szigetről van szó.

Az is teljesen egyértelmű, hogy miközben az ukránoknak közvetlen katonai tá-

mogatást nem nyújt a Nyugat, Tajvannal kapcsolatban Washington emelte a tétet.

Kínának egyáltalán nem lenne mindegy, hogy csak a tajvani hadsereggel kellene-e szembenéznie egy támadás esetén, vagy az USA haderejével is. Szintén tény, hogy az Egyesült Államok flottája még mindig a legerősebb a világon.

Igaz, olyan sajtóértesülések is megjelentek, hogy a kínai hajóhad számszerűsítve ma már nagyobb, mint az amerikai, de ez – amennyiben egyáltalán igazak e hírek – még nem jelenti azt, hogy erő tekintetében is megelőzték volna az USA-t. Ettől messze vannak. Összegzésképpen elmondható: Peking esélyei az utóbbi hónapokban inkább romlottak Tajvan relációjában. Ha Oroszország Ukrajna elleni attakjával egy időben megtámadta volna a szigetet, talán még lett is volna esélye elfoglalni azt. Ez egy a Nyugatot bénító lélektani pillanat lehetett volna, de ez a stratégiai esélyük elúszott.

– Az interjúnk idején még teljesen bizonytalan, hogy egyáltalán napirendre kerül-e Brüsszelben, az Európai Tanács ülésén a Moszkva elleni hatodik embargós csomag. A legfrissebb büntetőintézkedések az orosz olaj importjának a leállításáról szólnak. Ön mire számít?

– A szankciók akkor érnek valamit, ha a célzott országot sokkal jobban büntetik, mint azokat, amelyek az embargót életbe léptetik. Ez az uniós olaj-, illetve a lebegtetett gázembargó kapcsán egyáltalán nem biztos, hogy így lenne. Abból

a szempontból érdemes megvizsgálni a helyzetet, hogy milyen helyzetben van az orosz energiaszektor, az ország képes-e az önellátásra, valamint rövid és középtávon mennyire is van szüksége az európai relációjú olajexport bevételeire.

Oroszország akár éveket ki tud húzni akkor is, ha az EU életbe lépteti ezt a szankciós csomagot. Viszont Európának – főleg térségünknek, különösen Magyarországnak, Szlovákiának és Csehországnak – ez a lépés nagyon komoly nehézségeket okozna. Az uniónak szuverén tagállamai vannak. Litvánia például már lépett, levált az orosz olajszállításról, tehát az egyes tagok önálló döntése is lehetne, hogy leállítják-e ezt az importot. Hazánk szempontjai elég világosak, a magyar vezetés egyértelműen megindokolta, miért nem kívánja támogatni a csövön érkező nyersanyag embargóját. Az energiaipari infrastruktúránk adott, olajbehozatalunk fő eleme az Oroszországból induló, Ukrajnán áthaladó Barátság kőolajvezeték.

Az ezen érkező nyersanyagot jelenleg nem tudja teljesen kiváltani az Adria-vezeték vagy a vasúti szállítás. Emellett a százhalombattai olajfinomító az orosz „fekete aranyra” optimalizált. Az európai politikának ebben a kérdéskörben is a hideg realitásokon kellene alapulnia, ezt a többi EU-s tagállamnak is meg kellene értenie, el kellene fogadnia.

PINDROCH TAMÁS 2022/22 FIGYELŐ | 21

F_19-21-Demko-interju.indd 21

2022. 05. 30. 16:56

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

HATALMAS LÉPÉS VESZPRÉMNEK

Az Európa kulturális fővárosa projekt megvalósításához az EU pénzügyi forrást nem biztosít. A finanszírozás alapvetően a részt vevő önkormányzatok feladata, ehhez a kormány által nyújtott anyagi támogatás komoly pénzügyi alapot ad – közölte lapunkkal a VEB2023 EKF sajtóosztálya. A kabinet az infrastrukturális fejlesztésre 28,350 milliárd forintot különített el, a programokra 21,150 milliárdot, az előkészületi munkákra pedig 500 milliót biztosít. Egy tavalyi kormányhatározat további 22,55 milliárddal toldotta meg a büdzsét – ebből az infrastruktúrára 13 és fél, programfejlesztésre pedig nyolc és fél milliárd forintot különítettek el.

TÉRSÉGI PROJEKT

A VEB2023 EKF egy térségi kulturális projekt, melynek kivitelezésében Veszprémhez 116 környező település csatlakozott. A megyeszékhely 2018 decemberében a régióval közösen nyerte el a 2023-as Európa kulturális fővárosa címet, ezért nem véletlen, hogy a program alapköve: Veszprém–Balaton–Bakony térsége közös erővel mutathassa meg a világnak értékeit, kulturális sok-

színűségét. A régióban közel 350 ezren élnek. Várpalota, Ajka, Fonyód, Tapolca, Marcali, Siófok, Keszthely, Balatonfüred, Balatonalmádi, Zirc, Sümeg, valamint civil szervezetek, szakmai partnerek is részt vesznek a programsorozatban. A VEB2023 által nyújtott teljes támogatási összeg 71,5 milliárd forint, ebből a tervezett továbbadott dotáció 55,6 milliárdot tesz ki. Közel 14 milliárdot program-, 41,8 milliárdot pedig infrastruktúra-fejlesztésre szánnak. Az eddigi adatok szerint 307 támogatási szerződést kötöttek. Ebből harmincnyolc infrastrukturális beruházásról szól, amelyre 23,5 milliárdot fordítottak eddig. A fennmaradó 269 kontraktus programokat jelent, amelyekre 3,6 milliárdos keret áll rendelkezésre. Jelenleg a Kulturális-művészeti projektek támogatása kiírás érhető el, de ez csupán az első a pályázati lehetőségek között. 2023-ig folyamatosan jelennek meg felhívások, többek között olyan témákban, mint a régiós értékek, sport és rekreáció, közösségi kezdeményezések, gasztronómia. Augusztus 31-ig lehet például pályázni Veszprém történelmi belvárosában a kulturá-

lis és turisztikai szolgáltatások bővítésére, olyan közösségi helyek és terek kialakítására, amelyek hosszú távra képesek megteremteni a közösségi élet, az elérhető kultúrafogyasztás és az élénk térhasználat alapjait.

A nagyobb veszprémi invesztíciók között szerepel az egykori Heim Pál Gyermekkórház romos épületének a felújítása.

A beruházás a tervek szerint – egyes részleteiben határidők előtt – elkészült, és a tervezett 2023. tavaszi időpontra megnyílik. A hányatott sorsú, de országos védettségű műemlék Ruttner-ház – az egykor sikeres vas- és fűszerkereskedés – szintén megújul. A Jókai utcában található patinás épület rekonstrukciója csaknem 1,3 milliárd forintba kerül. A közvetlenül a vár és a volt börtön alatt álló U alakú házból hostel lesz, szálláshelyeket biztosít majd iskolai kirándulócsoportoknak. Ezt a beruházást a Börtönmúzeum átalakítása követi, továbbá az utca megújítása is.

A Figyelőnek korábban Navracsics Tibor (immár a tapolcai központú választókerület egyéni képviselője, területfejlesztési tárca nélküli miniszter) kifej-

FOTÓ: MÁHL KORNÉL

VEB2023 EKF | A Veszprém–Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa projektnek köszönhetően a megyeszékhely és az egész régió megújul.

22 | FIGYELŐ 2022/22

F_22-23-Veszprem.indd 22

2022. 05. 30. 16:56

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

tette: a cél az, hogy az EKF programot felhasználva fokozatosan kialakítsanak egy olyan regionális együttműködést, amely kibontja a térség kreatívipari potenciálját. A régióban főleg kis- és közepes vállalkozások vannak jelen, ezek közül nagyon sok a kreatíviparban érintett cég. Az Európa kulturális fővárosa rendezvénysorozat kiváló alkalom arra, hogy egy erős térségi gazdasági övezetet hozzunk létre. Gazdaságilag önellátó területet szeretnének kiépíteni, az EKF keretében is ezért koncentrálnak inkább a régiós gazdasági együttműködésre, mint a gigaprojektekre. A távlati cél az, hogy a Balaton régió bővüljön ki Veszprémmel és a Bakonyaljával.

A parlament tavaly a Veszprém-törvényt is elfogadta. Ez nagymértékben hozzájárul a beruházások felgyorsításához, hiszen lerövidíti a különféle engedélyeztetési határidőket, valamint megteremti a jogi kereteket a kooperációhoz.

A különféle állami szervezetekkel, különösképpen a megyei kormányhivatallal szoros az együttműködés.

képviselnek, de egységbe foglalva megsokszorozott erejük van. Ezen a területen a liturgikus, pasztorális, egyházkormányzati, levéltári-könyvtári, gyűjteményi, kincstári, azaz múzeumi, kiállítási és rendezvényszervezési, zarándok- és vendégfogadási, valamint a szükséges működtetési, üzemeltetési és gondnok-

ter hosszúságban – még tavaly kezdődött meg. Ebből már fokozatosan több szakaszt is átadtak. Ez év végére a Modern városok program részeként hárommilliárdos állami forrásból elkészülhet Veszprém keleti határában a 8-as és a 82es főút 1,1 kilométeres összekötő etapja.

Ugyancsak e projekt kapcsán – ötmilliárd forintos keretből – 16 kilométernyi belterületi útszakaszt újítanak fel a városban. Ez a teljes veszprémi úthálózat 10 százalékát teszi ki, és a forgalmasabb vonalak mellett több kisebb etapot is érint, ahol az évek alatt jelentősen

FOTÓ: BURGER ZSOLT

TELJES VÁRFELÚJÍTÁS

Navracsics Tibor korábban arról is beszélt lapunknak, hogy a vár teljes körű felújításának a programját – az EKF rendezvényeit segítve – Udvardy György veszprémi érsek-metropolita dolgozta ki. Arra is kitért, hogy a kormányzati, negyvenmilliárdos forrást a Veszprémi Főegyházmegye kapja erre a célra, tehát ez nem az Európa kulturális fővárosa projekt költségvetésének a része. A vár rekonstrukciója 2020 és 2022 között nagyrészt lezajlik, az EKF „fő évében”, 2023-ban felfüggesztik a kivitelezést – erről állapodott meg a kormánybiztos és a metropolita. A Veszprémi Érsekség sajtóosztálya azt közölte lapunkkal, hogy a fejlesztés most lép a leglátványosabb kivitelezési fázisába. Az első ütem jövő évre tervezett befejezése dinamikusan halad. A projekt központját egy háromhektáros területen a környezetéből 2535 méterrel kiemelkedő várhegy jelenti.

Itt a sűrű beépítés révén számos ingatlan helyezkedik el. Ezek közül az érsekség tulajdonában lévő 18 műemléki épület, az azokhoz tartozó kertek és udvarok, valamint a mindezeket körbevevő szabad terek alkotják a magot. Az ingatlanok önállóan értelmezve is nagy értéket

sági funkciók egyszerre lesznek jelen. „Bízunk benne, hogy az épületek többrétegű megnyitása, valamint a kertek és az udvarok összekapcsolása az új funkciókkal együtt a mindenkori közösség (az itt élők és az idelátogatók) életét gazdagítják majd” – közölték. A régészeti, festmény-stukkó-fa-fém-kő-szilikát restaurátori tevékenységben, a történeti kutatásban, a művészeti és kurátori munkában több százan vettek-vesznek részt.

TOVÁBBI FEJLESZTÉSEK

A városban – kapcsolódva az EKF jövő évi programjaihoz – szintén több infrastrukturális beruházás zajlik. A települést elkerülő út építése – a litéri csomóponttól a fürediig, összesen 7,5 kilomé-

leromlott a burkolat minősége. 2025-ig megvalósulhat a település jelenlegi úthálózatát nagymértékben tehermentesítő új völgyhíd építése is.

Veszprém keleti határán, a sportuszoda, valamint az aréna szomszédságában megkezdődtek az új labdarúgó-stadion munkálatai is. Az első ütem kezdeti szakasza 827 millió forintnyi taoforrásból épül. 12 milliárdos beruházást jelentett a tavaly átadott, már említett uszoda. 1,2 milliárd forint értékben felépült az új tornacsarnok, 2,9 milliárdból bővítették az állatkertet, 1,6 milliárdból felújították a Csermák Antal Zeneiskola belső tereit. Közel 9 milliárdos fejlesztést jelent a szakképzésben tanuló fiatalok számára épülő Veszprémi Iparos Park kivitelezése, 9,3 milliárdos invesztícióból teljesen felújítják a Veszprémi Színházat is.

PINDROCH TAMÁS 2022/22 FIGYELŐ | 23

F_22-23-Veszprem.indd 23

2022. 05. 30. 16:56

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

A MAGYAR ZENE HÁZA BELSŐ TEREI IS FORMABONTÓK. AZ EGYKORI, LEPUSZTULT HUNGEXPO-PAVILONOK HELYÉN MA KORTÁRS IKONIKUS ÉPÜLET ÁLL

VÁROSLIGETI ÉGI ATTRAKCIÓ. A BALLONRÓL BUDAPEST MINDEN LÁTVÁNYOSSÁGA FELFEDEZHETŐ

FOLYTATÓDHAT A MÚZEUMI NEGYED ÉPÍTÉSE

VÁROSLIGET | Az új kormány választói felhatalmazása lehetővé teszi a Liget Budapest projekt múzeumi építkezéseinek a folytatását. A Kúria 2015-ben hozott döntése is egyértelműsíti, hogy a Városliget fejlesztésének és a főváros által vitatott nemzeti intézmények megvalósításának a kérdése nem lokális, hanem országos, nemzeti szintű hatáskörbe tartozó ügy – közölte lapunkkal a projektért felelős Városliget Zrt.

„Ismerve a főváros elutasító álláspontját a Liget Budapest építkezéseivel kapcsolatban, jogilag milyen lehetőségek alapján kezdhető meg a tervezett épületek kivitelezése?” – kérdeztük az állami Városliget Zrt. sajtóosztályától. „A kormány egyoldalú politikai vállalást tett a 2019. évi önkormányzati választások után, hogy felfüggeszti három létesítménynek a Fővárosi Önkormányzat által nem támogatott, ámde nem budapesti, hanem országos és kormányzati szintű döntési hatáskörbe tartozó megvalósítását, amelyet e témában nem követett megállapodás a fővárossal” – közölte a cég.

– a projektről folyó vita és az abban elfoglalt kormányzati pozíció ismeretében is – a kabinet politikai irányvonalának a folytatása mellett tette le a voksát, amely döntés felhatalmazza a kormányt annak megvalósítására. „Emlékeztetnénk, hogy a főpolgármester úr is a választói akaratot tekinti a Liget projekt ügyében a saját álláspontja forrásának, azonban az nem vitatható – s a Kúria 2015-ben hozott döntése is egyértelműsíti –, hogy a Vá-

ORSZÁGOS ÜGY, NEM LOKÁLIS

Felidézték: a kormány kezdeményezte az érintett épületek ügyének szakmai és tényalapú megvitatását a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában, de ettől Budapest vezetése mindig elzárkózott.

A kabinet azt is világossá tette, hogy a Liget Budapest projekt teljes körű megvalósítását kiemelt jelentőségű nemzeti érdeknek tartja, arról nem kíván lemondani, így ez egy állandó vitapont maradt a kormány és a Fővárosi Önkormányzat között. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök úr a Magyar Zene Háza 2022. január 22-i megnyitóján egyértelműsítette, hogy e polémia végére az április 3-i választások tesznek majd pontot, vagyis a kormány végleges döntését a Liget Budapest teljes körű kivitelezéséről – tekintve, hogy nem lokális, hanem nemzeti szintű ügyről van szó – az országos választói akarat függvényében fogja meghozni. Az országgyűlési megmérettetéseken a szavazók abszolút többsége

KUTYAÖRÖM. A HÁZI KEDVENCEK SEM UNATKOZNAK A LIGETBEN

24 | FIGYELŐ 2022/22

F_24-25_liget.indd 24

2022. 05. 30. 16:56

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ILYEN LESZ A VÁROSLIGETI SZÍNHÁZ. A RÁKOSI-RENDSZER TÜNTETTE EL A TEÁTRUMOT: KELLETT A HELY A HARCKOCSIK MEGFORDULÁSÁHOZ A MÁJUS ELSEJÉKEN. NEMSOKÁRA ÚJJÁÉPÜLHET A GYERMEKSZÍNHÁZNAK SZÁNT INTÉZMÉNY

rosliget fejlesztésének és a főváros által vitatott nemzeti intézmények megvalósításának a kérdése nem lokális, hanem országos, nemzeti szintű hatáskörbe tartozó ügy” – hangsúlyozták. „Mikor kezdődhet el az Új Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza és a Városligeti Színház építése?” – vetettük fel.

Megtudtuk, hogy mindhárom kulturális intézmény kivitelezésére érvényes engedély van. A kormány az elkövetkező időszakban áttekinti a Liget projekt előrehaladását, és a döntésének megfelelő ütemezésben indulnak majd az egyes beruházások. Az Új Nemzeti Galéria tekintetében várhatóan jövő tavasszal kezdődhet az építkezés – az indulástól számítva előreláthatólag három év alatt jutunk el az átadásig. A Magyar Innováció Háza és a Városligeti Színház megvalósítása ezzel párhuzamosan is folyhat. Nyilván ez attól is függ, hogy a költségvetés milyen ütemű finanszírozást tesz lehetővé.

Fontos megjegyezni: a hivatkozott intézmények helyén korábban is épületek álltak, a kivitelezésük semmiféle zöldfelület-veszteséget nem jelent, s a Liget Budapest projekt teljes körű megvalósítása jelentősen, több tízezer négyzetméterrel bővíti a Városliget zöldfelületét – a jelenlegi 60-ról 65 százalékra – az egyéb, korábban lebetonozott területek visszazöldítése révén.

FOTÓK: VÁROSLIGET ZRT.

SIKERES ÚJ MÚZEUMOK

A Városliget Zrt. szerint 2022 a Liget Budapest projekt legizgalmasabb éveként aposztrofálható, hiszen Európa legnagyobb kulturális városfejlesztésében célba ért két zászlóshajó, a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum létrehozása. Kategóriájában mindkettőt a világ legjobb kortárs épületeként tartja számon a nemzetközi tervezői, építész- és ingatlanfejlesztői szakma, s joggal pályázhatnak Budapest új, emblematikus létesítményeinek a címére. „Nem véletlen, hogy a Néprajzi Múzeum kiállításait és lenyűgöző tetőkertjét a megnyitást követően azonnal ellepték a látogatók, a Magyar Zene Háza pedig a közönségnek történt átadása óta eltelt négy hónapban elképesztő népszerűségre tett szert, már több mint 260 000 vendéget fogadott. Állandó kiállítása és koncertjei folyamatosan telt házasak, de sokan csak azért keresik fel, hogy kívül-belül megcsodálják a formabontó épületet. Nem túlzás azt állítani, hogy a japán sztárépítész remekműve az utóbbi időszakban Budapest legtöbbet fotózott attrakciója” – közölték. „A Ballon kilátóval kapcsolatban milyenek a visszajelzések?”

– vetettük közbe. „Május 1-jén a Liget Budapest projektnek köszönhetően visszatért a parkba egy több mint 120 évvel ezelőtt

A MAGYAR INNOVÁCIÓ HÁZÁNAK LÁTVÁNYTERVE. A MILLENNIUMRA ÉPÜLT KÖZLEKEDÉS CSARNOKA AZ EREDETI TERVEK ALAPJÁN ÉPÜLHET ÚJJÁ A VOLT KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM HELYÉN

is nagy népszerűségnek örvendett légi attrakció, a városligeti ballonozás. A Ballon talajhoz rögzített légi kilátópontként működik a Széchenyi fürdő szomszédságában lévő Mimóza dombon, melynek környékén több mint 10 000 négyzetméternyi zöldfelületet rehabilitáltak. A léghajó menetrendszerűen emelkedik a levegőbe, kosarában egyszerre akár 30 utassal, akik elé mintegy 150 méter magasságból lenyűgöző panoráma tárul a Városligetre és a fővárosra. Az ezen objektumhoz hasonló különlegességek a világ számos nagyvárosában népszerű nevezetességnek számítanak. Formájával és színvilágával a Szinyei Merse Pál ikonikus festményét megidéző Ballon joggal pályázhat Budapest legújabb jelképének a címére. A visszajelzések alapján hamar megszerette a közönség, mind látványosságként, mind kilátóként nagy népszerűségnek örvend” – mondták.

A Rondó rekonstrukciójáról azt közölte a zrt., hogy a munkák jelenleg is zajlanak. „A Magyar Zene Házát és a Néprajzi Múzeumot összekötő parkrészt május 23-tól már birtokba vehették a látogatók. A két intézményt körülölelő több mint ötvenezer négyzetméternyi terület teljes körű zöldfelületi megújítása mellett másfél száz lombos fát, több tízezer cserjét és évelő növényt ültettek el. Ezzel egy különleges, kiemelkedő színvonalú rekreációs övezet jött létre. Mindezekhez kapcsolódóan jelenleg is folyik a park egykori főbejáratának, a Rondónak a rekonstrukciója, melynek keretében visszaállítják a köríves utakat, amelyeket zöld szigetek fognak majd körül. A Rondó korábban hiányos kettős fasora újra teljes lesz, a belső része az eredeti állapotnak megfelelően gyepes marad, és a kilenc félköríves beülőt is rekonstruálják. A munkálatok a befejező szakaszban tartanak, várhatóan a nyár második felében veheti birtokba a közönség a területet” – taglalták.

A cég összefoglalta: az idén átadták a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum ikonikus épületét, teljes szakaszában elkészült a városligeti Promenád, és a parkrehabilitáció harmadik üteme is hamarosan lezárul a Rondó felújításának a befejezésével. Az elmúlt évek átadásaival együtt ezzel megvalósult a Liget Budapest projekt fejlesztéseinek első etapja, s hamarosan elindulhat a parkrehabilitáció soron következő, immáron negyedik üteme, a három hátralévő kulturális intézmény, az Új Nemzeti Galéria, a Városligeti Színház és a Magyar Innováció Háza kivitelezésével egyetemben.

PT 2022/22 FIGYELŐ | 25

F_24-25_liget.indd 25

2022. 05. 30. 16:56

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

HÍRKÖZLÉSI MÉRŐKOMPLEXUM ÉPÜL NMHH | Tizenötezer négyzetméter alapterületű műszaki székházat épít a Nemzeti Médiaés Hírközlési Hatóság a XIII. kerületi telephelyén, ahol a szakemberek egy új, modern mérőlaboratóriumban vizsgálják majd a különféle elektromos berendezéseket a távközlési eszközök biztonsága érdekében.

MIT VIZSGÁLNAK?

GRABARICS GÁBOR, AZ ÉPÍTKEZÉST KIVITELEZŐ GRABARICS KFT. CÉGVEZETŐJE ÉS KOLTAY ANDRÁS, AZ NMHH ELNÖKE A BOKRÉTAÜNNEPSÉGEN. AZ ÉPÜLET ÁTADÁSA JÖVŐRE VÁRHATÓ

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2017-ben kezdte meg egy többfunkciós műszaki létesítmény létrehozásának az előkészítését a Visegrádi utcai telephelyén. A felszín felett ki-

A jelenlegi mérőkamrát közel két évtizede alakították ki egy már meglévő épületben, annak korlátai között. Ez ugyan egy nemzetközileg ma is elismert laboratórium, de – mint írták – a technika fejlődésével lépést kell tartania az NMHHnak. Így az akkreditáció és a zavartalan nemzetközi együttműködések érdekében szükségessé vált egy új, nagyobb méretű objektumnak a felépítése, ami viszont csak egy ennek megfelelően kialakított létesítményben lehetséges.

A mérőlabor a távközlési eszközökben – egyebek mellett mobiltelefonokban, rádió- és televíziókészülékekben – zavart okozó berendezések kiszűrését szolgálja majd. „Ilyen zavarokat szinte bármilyen árammal működő eszköz okozhat, a mikrohullámú sütőtől kezdve egy egyszerű villanykörtéig” – hívta fel a figyelmet a

szervezet, hozzátéve: az új kamra kialakításának köszönhetően a kisebb eszközök és a háztartási nagygépek – mint például a kapunyitók, mosógépek – mellett akár személyautókat is lehet majd vizsgálni.

Hangsúlyozták: a hatósági mérések éppen azt biztosítják, hogy a kereskedelemben csak olyan elektromos berendezések legyenek elérhetők, amelyek nem zavarják a különféle vezeték nélküli hálózatok és rendszerek működését. A jelenleg elérhető legmagasabb műszaki színvonalat képviselő EMC-mérőkamrán kívül számos kisebb, speciális sugárzást mérő labor is készül.

MŰSZAKI PARAMÉTEREK

A hat mérőkamra mellett az épület egyúttal lehetőséget biztosít az NMHH budapesti telephelyein lévő, elavult és túlzsúfolt szerverszobák tehermentesítésére egy TIER3-as minőségű, korszerű adatközpont létrehozásával. Az épületen belül a tervek szerint helyet kapnak még parkolók, tárgyalók, irodák, valamint egy százhúsz fő befogadására alkalmas konferencia-központ például a nemzetközi és belföldi koordinációs értekezletek, workshopok számára. A hatóság jelentős, több ezer négyzetméteres zöldfelületet is létrehoz az épületen, továbbá kialakítanak egy százöt férőhelyes mélygarázst.

HZ

FOTÓ: NMHH

lenc-, alatta pedig hatezer négyzetméter alapterületű, huszonöt méter magas, modern épületnek – amelynek a bokrétaünnepségét április végén tartották – a két legjelentősebb eleme egy új, az elektromágneses összeférhetőséget vizsgáló, úgynevezett EMC-mérőkamra, valamint egy biztonságos adat- és szerverközpont lesz. Az állami vagyont is gyarapító építkezést a szervezet saját forrásból valósítja meg, a komplexumot a tervek szerint 2023 elején veszi használatba – közölte a hatóság a Figyelő megkeresésére küldött tájékoztatásában.

26 | FIGYELŐ 2022/22

F_26-27_NMHH+Corvinus.indd 26

2022. 05. 30. 16:57

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

EURÓPA ÚJ ÉLÉSKAMRÁJA

ÉLELMEZÉS | A világ egyik, ha nem a legjelentősebb tudományoslap-családjának, a Nature-nek a Scientific Reports című folyóiratában jelent meg a közelmúltban magyar egyetemi kutatók publikációja az európai élelmezési helyzetről, azon belül is arról, hogy a kontinens északkeleti része válhat a földrész új éléskamrájává.

Míg évszázadokon át Magyarországot tartották földrészünk éléskamrájának, addig az utóbbi évtizedekben inkább a dél- és a nyugat-európai államok voltak a legfőbb gabonatermelők. A trendek azonban mára azt mutatják, hogy a most zajló változások nyertese ebből a szempontból Északkelet-Európa lehet: az ottani gabonahozamok növekedése ugyanis túlszárnyalja a kontinens más régióiban mért értékeket – állapították meg a Budapesti Corvinus Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatói a Világbank adatait elemezve.

FOTÓ: GETTY IMAGES

KLÍMAVÁLTOZÁS

A tanulmány szerint a gabonatermesztési változások motorja a globális éghajlatváltozás, amely a termőterületek és a termésátlagok növekedésének a súlypontját az elmúlt évtizedekben északi irányba tolta. A melegedő égöv miatt a kukoricát olyan országokban is elkezdték termeszteni, ahol korábban nem, így például Dániában, miközben a növény termőterülete – a búzáéval együtt – a felére csökkent Olaszországban, a kétharmadára esett vissza Görögországban, Portugáliában pedig mindkét gabonaféle termelése szinte teljesen megszűnt. „A július–augusztusi hőmérséklet-maximumoknak a kukoricatermésre gyakorolt kedvezőtlen hatása jelentősen erősödött: míg a kilencvenes években csak az európai kukoricatermesztés 23 százalékát érintette, a 2010-es esztendők közepére már majdnem az egész kontinensre (94 százalék) kiterjedt” – írták a kutatók, hangsúlyozva: földrészünk mezőgazdaságának a számára mostanra prioritássá vált az éghajlatváltozáshoz – különösen a hőhullámokhoz – való alkalmazkodás. Kelet-Európában például az utóbbi évtizedekben több tíz millió hektárnyi termékeny talaj szenvedett el katasztrofális eróziót az aszályok, az édesvízkészlet-csökkenés és a nem megfelelő földművelésből eredő talajromlás miatt.

A kukoricatermés legnagyobb gyarapodását Litvánia (385 százalék) és Fehéroroszország (213) produkálta, a búzatermés pedig a legnagyobb mértékben a három balti államban nőtt 1993–97-ben és 2013–17-ben. Eközben Lengyelország és

Oroszország, amelyek hagyományosan kukoricaimportőrök voltak, jelentős exportőrökké váltak e növény esetében. Ukrajna és Oroszország az elmúlt három évtizedben egyenesen a világ tíz vezető kukoricatermelője közé került. 2013 és 2017 között az évi 27 millió tonna ukrán tengeritermés majdnem a kétszerese volt a franciának – utóbbi ország korábban Európa legnagyobb termelője volt ezen a területen.

A HÁBORÚ OKOZTA VÁLSÁG

A magyar egyetemi kutatók ugyanakkor arra is rámutattak, hogy Északkelet-Európa jelentős szerepe a gabonatermelésben valójában nem újdonság. „Ez az agrárrendszer az ókori görögök által közel két és fél ezer éve kialakított szerveződés ismételt helyreállására utal, melynek két pillérét a Fekete-tenger mellékén megtermelt élelmiszer-felesleg és a mediterráneum keresleti piaca jelenti. A struktúra érvényesülését csak az érintett régiókban kitört gazdasági-társadalmi anomáliák akadályozták, mint az orosz–török háborúk a XVIII. században, a világégések vagy a közgazdaságilag nem észszerűen működő kommunista rendszer a XX. században” – fejtették ki.

A tanulmány egyik szerzője, Jámbor Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztési Intézetének a vezetője úgy látja: a jelenlegi, Ukrajna elleni orosz invázió nemcsak ezt az évezredes struktúrát, de a globális élelmezésbiztonságot is veszélybe sodorja. A régió ugyanakkor fontos szerepet játszhat az ukrán gabonakészletek exportútvonalainak a megszervezésében, szintén segítve a kibontakozó élelmiszerválság enyhítését. Kérdés ugyanakkor, mennyire tudja a térség kihasználni a fenti lehetőségeket rövid és hosszú távon egyaránt – idézte a szakembert a Corvinus közleménye.

HZ

2022/22 FIGYELŐ | 27

F_26-27_NMHH+Corvinus.indd 27

2022. 05. 30. 16:57

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

Az elmúlt esztendőkben sokan és sokféle kontextusban hivatkoztak az adatra a XXI. század aranyaként, amit az orosz–ukrán háború kitöréséig nehezen lehetett vitatni. Aztán a fegyveres konfliktus rávilágított arra, hogy a „fekete arany”, azaz a kőolaj – és általában véve az energiahordozók – értéke nem igazán csökken. Mindenesetre hosszú távon az adat jelentősége megkérdőjelezhetetlen, még akkor is, ha napjainkban leginkább az interneten reklámozó cégekhez szokás kötni az információ-központúságot, vagyis azt, hogy ezek a vállalatok minél többet szeretnének tudni rólunk a vásárlást ösztönző, célzott hirdetéseik eredményessége érdekében. Persze arról sem érdemes elfeledkezni, hogy a politikusoknak sem jön rosszul egy-egy részletes választói adatbázis. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) a múlt hónap végén rendezett, Az új technológiák hatása a demokráciára című konferencia egyik előadásán szakértők azt a kérdést járták körül, hogy a hatalmas volumenű egészségügyi adatvagyon vajon milyen lehetőségeket és kockázatokat rejt magában.

ADATFORRADALOM ELŐTT

MIBŐL ÁLL?

Az egészségügyi adatállomány három pillérének egyike a páciensekkel és a betegségekkel kapcsolatos információhalmaz, benne anamnézisekkel, kórlapokkal vagy éppen a ma már ötven évre archivált képalkotó vizsgálati anyagokkal.

A második lábat a finanszírozási számok adják, amelyek 1993-tól kezdődően a teljes ellátórendszerre és minden beavatkozásra vonatkozóan rendelkezésre állnak, a betegségek nemzetközi osztályozására szolgáló kódrendszer (BNO) szerint feldolgozva. Mindemellett hozzáférhető temérdek kutatási eredmény – vázolta a ke-

EGÉSZSÉGÜGY | Hatékonyabb megelőzés, eredményesebb terápia, jobb ellátásszervezés – sok más mellett ezek lehetnének az előnyei az egészségügyben keletkező tengernyi adat elemzésének és hasznosításának.

28 | FIGYELŐ 2022/22

F_28-29_Eegeszsegugy.indd 28

2022. 05. 30. 16:57

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

retrendszert Kovács Gábor, az NKE Információs Társadalom Kutatóintézetének (ITKI) a professzora. „Az informatikusok paradicsoma, amiről itt szó van” – fogalmazott az igazságügyi orvos szakértő, jelezve: az adatvagyon-elemzés folyamatosan az orvostudomány érdeklődési körében van, hiszen ez a bizonyítékokon alapuló gyógyítás egyik kulcsa, szükség esetén ennek alapján változtatnak az egyes terápiákon.

Az szintén kiolvasható az ilyen táblázatokból, hogy egy-egy betegségtípus mennyibe kerül az ellátórendszernek, ebből pedig számos következtetés levonható. A professzor példaként említette a diabétesz szövődményeként kialakuló idegrendszeri károsodást, amely egy megfelelően gondozott cukorbetegnél nem vagy csak nagyon későn alakul ki, vagyis helyes kezelési szisztéma esetén semmi sem indokolná, hogy évi mintegy 6,6 milliárd forintot kelljen költeni e megbetegedés orvoslására a magyar egészségügyi kasszából. Hasonló a helyzet a méhnyakrákkal és a heveny szívizominfarktussal.

Kovács Gábor mindezzel arra igyekezett felhívni a figyelmet, hogy az adatok már a „klasszikus” feldolgozási formájukban is nagyon fontos jelzéseket közvetítenek nemcsak az egészségügyi döntéshozók, hanem az egész társadalom számára. Mint mondta, nem lehet túlbecsülni a téma jelentőségét, hiszen évi több mint 2000 milliárd forint sorsa múlik ezeken az elemzéseken. Rájuk épül többek között a gyógyszerkassza, a kórházak és az ambulanciák finanszírozása, a táppénz, valamint a rokkantellátás.

FOTÓ: GETTY IMAGES

BIG DATA

Az új módszerek valóban forradalmasíthatják az egészségügyiadat-analízist.

A big data, azaz a hatalmas méretű és komplexitású állományok feldolgozásának a fejlődésével ugyanis olyan következtetések lesznek levonhatók, amelyeket kisszámú információból nem lehet kinyerni. Az igazságügyi orvos szakértő várakozása alapján ezzel jelentősen javulhat az ágazati erőforrások elosztása, a diagnosztika és a terápiák eredményessége.

Persze ahogy a tudományban lenni szokott, ezzel kapcsolatban is megfogalmazódtak kritikai észrevételek, így például az, hogy az adatalapú előrejelzés igencsak aggályos lehet, ha az eredmények értékelése az okozatok ismerete

Évi több mint 2000 milliárd forint sorsa múlik ezeken az elemzéseken. nélkül zajlik. Máshogyan kifejezve: az adatelemzés csak a „mi történt?” kérdésre ad választ, a miértre nem szolgál magyarázattal, továbbá a kritikusok szerint az sem nyilvánvaló, hogy a több információ valóban jobb eredményt biztosít. Ezenkívül megoldatlan kérdésként szokták említeni azt is, hogy miként harmonizálhatók a heterogén adatforrások.

Kovács Gábor mindenesetre úgy véli, hogy például a halálokokat tartalmazó részletes nyilvántartásoknak a mélyreható tanulmányozása – már csak azért is, mert idehaza viszonylag magas a boncolási ráta – komolyabb kockázatok nélkül szolgálhatná a jobb ellátásszervezést, használni lehetne korszerűbb szűrési rendszerek kialakítására, ezáltal pedig segíthetné a betegségek korai felismerését és kezelését. Emellett alkalmas lehetne társadalmi egyenlőtlenségek feltárására, mivel a halálozási okokat öszsze lehetne vetni földrajzi, gazdasági paraméterekkel is. Döbbenetesen nagy,

JOGI VONATKOZÁSOK Az sem mellékes kérdés, hogy az egészségügyi adatok miképpen válnak egyegy rendszer részeivé. Menyhárd Attila, az NKE ITKI kutatóprofesszora, az ELTE Államés Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszékének a vezetője úgy véli, bár nehezen kimondható gondolat, de alapvetésként el kell fogadni: az egészségügyi adatok átruházhatók. Mint fogalmazott, meg kell találni az egyéni és a közérdek – így például a kutatások előmozdítása – közötti egyensúlyt, továbbá nagyon fontosak az etikai normák is.

ráadásul standardizált és relatíve valid adatvagyonról van szó – magyarázta a szakember, aki arra is rámutatott, hogy a piaci cégek nem szívesen kutatják ezt a témát, mert nem térül meg számukra.

Ezért úgy véli, kizárólag állami szerepvállalással lehetne kiaknázni az ezen a területen rejlő lehetőségeket.

GENETIKA

Az egészségügyi adatok elemzése nem csak össztársadalmi haszonnal járhat.

A személyreszabottság előnyei is hatalmasak lehetnek, és egészen új távlatokat nyithatnak a gyógyításban – derült ki a precíziós medicináról tartott előadásból. A téma szakértője, Nogel Mónika kifejtette: ennek a fajta orvoslásnak a lényege, hogy az egyén genetikai jellemzőit és környezeti-életmódbeli sajátosságait is figyelembe veszi, építkezve a népesség széles körében lefolytatott vizsgálatok adataira. A cél a személyre szabott egészségmegőrzés, a korai betegségfelismerés és beavatkozás, amellyel kapcsolatban – a feltárt jellemzők alapján – a kockázatokat minimalizáló vagy azokat teljesen kikerülő kezelést ígér a pácienseknek ez az eljárás – mondta az NKE ITKI megbízott kutatója, a győri Széchenyi István Egyetem Bűnügyi Tudományok Tanszékének egyetemi docense.

Probléma ugyanakkor – folytatta –, hogy Magyarországon nagyon kevés a genetikai vizsgálat, elsősorban a magas árak miatt, valamint azért is, mert a genetikai adatokat illetően hiányzik a társadalmi tudatosság. A kritikusok éppen a költségek miatt szokták felhozni a precíziós medicinával szemben azt, hogy tovább mélyíti az egészségügyi egyenlőtlenségeket, hiszen csak a jómódúaknak telik az ilyen vizsgálatokra és terápiákra.

Azzal pedig, hogy jórészt csak az ő adataik kerülnek be a rendszerbe, nem lesz reprezentatív az eredmény.

HELMECZI ZOLTÁN 2022/22 FIGYELŐ | 29

F_28-29_Eegeszsegugy.indd 29

2022. 05. 30. 16:57

| CÉGVILÁG |

LAKÁSPIAC | A külföldi vásárlók nem tértek vissza tömegével a magyar piacra, így jelenlétük az ármozgásokra nézve nem meghatározó, és az ukrán válság sem változtatott ezen. A luxusingatlanok ára mindeközben gyorsabban nő, mint az átlagos lakásoké, bár ez utóbbiak is rengeteget drágultak az elmúlt 12–24 hónapban, elsősorban a vidéki nagyvárosokban.

KÜLFÖLDIEK, LUXUSVEVŐK EGY DRÁGULÓ PIACON Manapság elsősorban Budapestben gondolkodnak a pandémiát követően lassan, óvatosan visszaszivárgó befektetők. Az Otthon Centrum napokban közzétett felmérése szerint mostanság a külföldi lakóingatlan-vásárlók szinte mindannyian készpénzben fizettek, átlagosan 52 millió forintot. Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető elmondása szerint a külhoniak között a németek a legaktívabbak (az öszszes külföldi vásárló 30 százalékát adják), a második helyen végeztek a szlovákok 11,5 százalékkal, „bronzérmesek” pedig a főként Nyugat-Magyarországon és a Balaton környékén aktív hollandok lettek, 9,5 százalékos aránnyal. Ám a külhoni tőke szerepe a magyar lakáspiacon a járványt követően egyelőre marginális, hibahatáron belüli: múlt év vé-

gétől számolva az Otthon Centrum közreműködésével ingatlant vásárló külföldiek aránya mindössze egy százalék volt – derül ki az említett elemzésből.

Tovább nézve a külhoni vevőösszetételt: a kínai vásárlók a 11,5 százalékukat teszik ki. A hónapok óta tartó háborús helyzet ellenére ukrán állampolgár nem vásárolt az előző fél évben az ismert hálózat segítségével. Igaz, néhány ukrán–magyar bérleti megállapodás azért köttetett.

ZALA NÉPSZERŰ

Ahogyan jeleztük: a külhoni vásárlók tekintetében különösen „vízfejű” az ország: a külföldi üzletkötések közel 54 százalékára a fővárosban kerül sor. Értelemsze-

FOTÓ: VARGA GYÖRGY, MTI

Miközben a fővárosba, valamint a felkapottabb üdülőhelyekre folyamatosan érkeznek külföldről is, a lakáspiacon egyelőre árnyaltabb a kép. Az eladóknak persze így sem lehet panaszuk, mert – részben a kormányzati támogatások miatt – nagyon sok hazai befektető és otthonra vágyó vásárol ingatlant. Ugyanakkor az áremelkedés egyik fő összetevője – a jövőre nézve – továbbra is a külföldi vevők erősebb jelenléte lehetne. Különösen így van ez Pest vagy Buda belsőbb részein, a Balaton legszebb pontjain, a fontosabb vidéki nagyvárosokban, továbbá néhány határ menti településen.

30 | FIGYELŐ 2022/22

F_30-31_lakaspiac.indd 30

2022. 05. 30. 16:58

| CÉGVILÁG | SZENTKORONA NAGYKANIZSA FELETT. NEM TŰNIK LUFINAK AZ INGATLANÁRAK TOVÁBBI NÖVEKEDÉSE

ÁRUGRÁS Az élénk kereslet szembetalálta magát a hazai piacra hosszú évek óta jellemző szűk és rossz minőségű, rossz összetételű városi kínálattal. Így a megyeszékhelyeken és a főváros lakáspiacán új erőre kapott az áremelkedés. Az egy évvel korábbi ellenértékekhez képest a Budapesten eladásra kínált használt lakások és házak irányára 17 százalékkal nőtt, itt az átlagos négyzetméterár 894 ezer forintt – árulta el Balogh László egy néhány nappal ezelőtti adatsorra hivatkozva, amely mintegy 300 ezer lakóingatlan-hirdetés adatai alapján készült.

Az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint május végén a megyeszékhelyek közül Győr vezet az éves drágulásban 40 százalékkal (700 ezer forintos átlagos négyzetméterár), ám Miskolcon, valamint Szegeden is 38-38 százalékkal ugrottak meg a kínálati irányárak, így ezeken a helyeken 407 ezer és 626 ezer forintot kóstál egy-egy négyzetméternyi lakóingatlan. Magyarán Miskolcon 12 millió, Szegeden pedig 18-19 millió körül kérnek egy átlagos garzonért, holott hat-nyolc éve még a feléért, vagy néha a fenti összeg harmadáért is akadt ilyen kis lakás.

rűen nem a város szélén: a budai kerületek közül a külföldiek számára a XI. kerület a legfőbb célpont, 14 százalékuk kötött itt üzleteket. Hasonló, nagyobb külhoni vevőkoncentráció a szlovén és a horvát határhoz közeli Zala megyei határvárosok és községek esetén volt, ahol vélhetően már nemcsak a Balaton, hanem az Adriai-tenger távolabbi vonzása is érzékelhető valamelyest, hiszen Zala megye határ menti régióiból két és fél óra az Adria partja, ráadásul a horvát vagy szlovén vidéki házakhoz képest fillérekbe kerülnek a zalai ingatlanok. Továbbá: az euróban, esetleg dollárban számoló külföldi vevők – forintra váltva a pénzüket – most 10-15 százalékkal olcsóbban vásárolhatnak.

Az Otthon Centrum szakértőjének tapasztalatai szerint a külföldi vevők közül tízből kilenc készpénzben vásárol, átlagosan 52 millió forintot fizettek, és a nagyobb alapterületű lakásokat, illetve a házakat (44 százalékban) részesítik előnyben. A vásárolt ingatlanok átlagosan 90 négyzetméteresek voltak. Eközben az általuk megvett társasházi téglalakások aránya közel 40 százalék, és 59 milliós átlagárukból is

látszik, hogy a nívósabb, jobb helyen lévő otthonokat is megengedhetik maguknak.

A vásárlókhoz képest a lakásbérleti piacon a külföldiek aránya jóval magasabb: 4,2 százalék. Itt már érződik a háború hatása, hiszen a bérlők 15 százaléka ukrán állampolgár. Ugyanakkor a külhoniak ingatlanbérlési eloszlása a vásárlásokhoz képest sokkal erőteljesebben Budapest-központú: a külföldi lakásbérletek kétharma-

években folyamatosan nőttek az árak, de azért elég meglepő, hogy a fent említett legfelső szegmensben már 2,5 milliós négyzetméterárakkal is lehet találkozni.

Mi több: egy egyedi, például bel-budai panorámás, de modern, igényes luxus kis lakás ára is elérheti, sőt meg is haladhatja a lélektani 100 milliós határt. Ha pedig családi méretű, új, újszerű vagy igényesen, teljeskörűen felújított otthonról van szó, a fővárosban lakó legfelsőbb osztályok a negyedmilliárd forintos ársávban kell nézelődjenek – figyelmeztet az Ingat-

A külhoniak ingatlanbérlési eloszlása a vásárlásokhoz képest sokkal erőteljesebben Budapest-központú. dára a fővárosban kerül sor. Ezen belül is a szűken vett belváros a sztár: mintegy 20 százalékuk itt vett ki lakást.

2-3 MILLIÓ/NÉGYZETMÉTER

Természetesen a hazai luxust sem elsősorban a külföldiek keresik, még ha kicsit magasabb is az arányuk a felső szegmensben. De persze az árakat inkább a külhoni fizetésekhez, a felsőbb osztályok pénztárcájához szabják. Mint Simon Éva, az Ingatlanbazar.hu üzletágvezetője kifejti: hat-nyolc évvel ezelőtt még egymillió forintos négyzetméterár környékén akár új vagy újszerű, panorámás budai vagy pesti belvárosi luxuslakást is lehetett venni. Persze az elmúlt

lanbazar.hu szakértő vezetője. Igaz, enynyiért már a budai házak közt is van választék, de nem annyira a modern, új-újszerű villalakások, inkább a patinásabb ajánlatok közül. Az új villalakás kategóriában ugyanis az utóbbi fél, egy évben nagyon elszaladtak az árak. A kis kínálat ellenére továbbra is igen nagy a kereslet a kuriózumok iránt, így az építtetők ceruzája is sokkal vastagabban fog. Már csak azért is, mert mind az építőanyagok, mind a munkaerő költsége az egeket veri, nem is szólva az igényes belső anyagokról, az okosotthonrendszerekről és hasonlókról, amelyek a felső kategóriában ma már vevői elvárásként jelennek meg.

HG 2022/22 FIGYELŐ | 31

F_30-31_lakaspiac.indd 31

2022. 05. 30. 16:58

EMELKEDŐ AUTÓÁRAK

„Benéztem a szervizbe, és azt láttam, hogy most is legalább három olyan régi ügyfél van itt, aki Budapestről hozta a gépkocsiját Jászberénybe. Nem véletlenül: két évtizedes múltunk bizalmat és lojalitást szült” – számolt be Kovács Róbert a JP Auto piaci helyzetéről. Miközben az egyik legnagyobb magyar tulajdonú autóipari beszállítónak számító Jász-Plasztik-csoport már 1996 óta foglalkozik Mer-

cedes-Benz-értékesítéssel, ennek kapcsán igazi reflektorfénybe akkor került, amikor 2017-ben, egy másfél milliárdos beruházás eredményeként a közép-európai régió aktuálisan legnagyobb Mercedes-Benz-márkakereskedését adták át.

Ráadásul nem a fővárosban, hanem a cég központjának számító Jászberényben.

INDULÁS

„Mivel a csoportunk tulajdonosa tapasztalatai alapján már régóta elkötelezetten hitt a Mercedes-Benz minőségében, magától adódott, hogy önálló társaságba szervezett márkakereskedést nyisson. 2002ben így jött létre a Jász-Plasztik Autócentrum Kft., ahol ma már a Mercedes-Benz mellett Kiával, Suzukival és Mazdával is foglalkozunk. Amikor a Mercedes-Benzzel elindultunk, a német autógyár nem sok jóval kecsegtetett minket, mondván: Egerben és Szolnokon nincs akkora piaca a prémiummárkának. Mi mégis belevágtunk, és négy év alatt nagyobb forgalmat értünk el, mint négy megye összesen.

2011-ben pedig létrehoztuk a JP Rentet, amely mára a 700 darabos állományával a legnagyobb magyarországi flottakezelővé nőtte ki magát a Mercedes-Benz személygépkocsik terén” – mesélte az ügyvezető.

Mivel a cég a Covid-járvány időszakában is aktív üzletpolitikát folytatott, 2020-

ban 38 milliárd forintos árbevételt sikerült realizálniuk, tavaly pedig a JP Auto kimagaslóan nagy, 56 milliárdos forgalmat ért el. Mindezt úgy, hogy a vállalat történetében a legtöbb járművet értékesítve Mercedes-Benzből 1800, Kiából 2300, Suzukiból 500 darabot adtak el. A szakember ennek kapcsán kiemelten fontosnak tartotta megemlíteni, milyen komoly versenyelőnyt jelent számukra, hogy a tulajdonosuk a teljes tőkét folyamatosan a társaság rendelkezésére bocsátja, ami 6-7 milliárdos értékű készletállomány állandó fenntartását teszi lehetővé.

Kovács Róbert szerint a történetük azt igazolja, hogy vidékről is lehetséges egy sikeres márkakereskedelmi stratégia megvalósítása. Mivel a mérethatékonyság eléréséhez elengedhetetlen volt az országos lefedettség, a JP Auto területi terjeszkedést is folytatott 2009 és 2020 között. Így ma már Jászberényben, Budapesten (az M0-s és az M3-as csomópontjában), Nyíregyházán, Veszprémben, Egerben és Kecskeméten is üzemel szalonja.

ORSZÁGOS LEFEDETTSÉG

Az ügyvezető igazgató ennek kapcsán azt is lényegesnek látta hozzáfűzni: Budapest azért fontos, mert továbbra is megkerülhetetlen a prémiummodellek értékesítésében.

Ezt jól mutatja az, hogy míg az idén az

FOTÓ: GYENES MARTIN

JP AUTO | A gépkocsivásárlók – ma már nem csak a prémiumkategória esetében – elvárják, hogy a lehető legjobb körülmények fogadják őket a szalonokban – fejtette ki lapunknak Kovács Róbert, a JP Auto ügyvezető igazgatója.

A közeljövőre vonatkozó prognózisa az, hogy az autóárak tovább emelkednek, a csip- és az ukrajnai háború miatti alkatrészhiány pedig a következő fél évben sem oldódik meg.

32 | FIGYELŐ 2022/22

F_32-33_JP_auto.indd 32

2022. 05. 30. 16:58

| CÉGVILÁG |

első négy hónapban a fővárosban 589 Mercedes-Benz modellt adtak el, addig a kiemelkedő teljesítményt nyújtó Jász-Nagykun-Szolnok megyében ennél lényegesen kevesebbet, 140-et értékesítettek. Ami az évtizedekkel korábbiakhoz képest így is sokkolóan nagy szám, s annak is betudható, hogy a Mercedes a Datahouse adatai szerint a 2021-es eladási listán már a 9. helyet foglalta el.

A szakember úgy látja, ennek elsősorban két oka van. Az egyik, hogy jelenleg a Mercedes-Benz azon kevés márka egyike, amelyik még mindig az átlagnál több gépkocsit tud leszállítani. A másik, hogy miközben a kisebb – és így elérhetőbb árú – méretkategóriákban is megjelent, a magyarországi gyártással egy komoly előítélet gátja is áttört. Immár a cégek autóvásárlásait szabályozó car policyk is nagyvonalúbban állnak a korábban egyértelműen a kevésbé megengedett luxuskategóriába sorolt brandhez. Az elmúlt évtizedben pedig az is megfigyelhető volt, hogy mivel a többi márka is drágított, a Mercedes-Benz bizonyos modelljeit tekintve már nem olyan drasztikusan nagy az árkülönbség, mint korábban. „Az országos lefedettség azért is kulcskérdés az autókereskedelemben, mert csak így tudunk olyan mennyiségű készletet fenntartani és egész Magyarország területén bármikor megforgatni, amellyel az átlagnál nagyobb kínálatot lehet biztosítani. A folyamatos beruházásokat pedig az ügyfélelvárások is motiválják, mert azt tapasztaljuk, hogy mostanra – és már nem csak a prémiumkategóriánál – alapvető igény, hogy a legmodernebb körülmények között, maximális kényelemben vásárolhassanak, várakozhassanak a szervizben a vevők” – elemzett Kovács Róbert.

Ezt az igényt szolgálja ki, hogy egy korábbi márkakereskedést megvásárolva és 600 millió forintos beruházással átalakítva a közelmúltban Nyíregyházán nyitották meg azt az új Mercedes-Benz-szalont, amely már a brand legmodernebb, MAR2020-as értékesítési sztenderdjei szerint épült fel. Ezt követi hamarosan a budapesti M0–M3-asnál működő egység átalakítása, ahol Közép-Európa legnagyobb MAR2020-as Mercedes-Benz-kereskedése jön majd létre. „Az eredmények is visszaigazolják azt, hogy ha fejlesztünk és maximális kényelmet biztosító, elegáns környezetet teremtünk, az ügyfelek szívesebben jönnek hoz-

zánk. Éppen úgy, ahogy egy felújított szállodába is sokkal nagyobb lelkesedéssel megy a vendég, mint oda, amelyen már nyomot hagyott az idő vasfoga. Mert lehet, hogy egy tízéves, minőségi anyagokból felépített egység még abszolút vállalhatóan néz ki, de az elmúlt esztendőkben olyan mértékben fejlődött a technológia, akkorát változtak a vevőigények, hogy aki nem tart lépést az új követelményekkel, az nem tud a márkához illő megjelenést biztosítani. Ez pedig előbb-utóbb biztos, hogy ügyfélvesztést eredményez. Jól mutatja ezt, hogy miközben az M0–M3-as kivezetőjénél ez év elején az egyik márkánk kapcsán megnyitottuk a régió legnagyobb szervizét, az átadást követő két hónapban máris harminc százalékkal megnövekedett a forgalom” – ecsetelte a szakember.

Ha azt mondjuk, a Mercedes-Benz-képviseletnek is volt kötődése a cégcsoport autóipari beszállítói tevékenységéhez, még inkább igaz ez a kiás és a suzukis kapcsolatra. Mivel a Samsunggal már régi munkakapcsolat kötötte össze a társaságot, a tulajdonos annak ellenére a szintén koreai Kia márkát választotta, hogy az még messze nem a legvonzóbb modellkínálattal rendelkezett abban az időben. A tulajdonos döntését igazolja, hogy a brand olyan nagy fejlődésen ment keresztül, hogy Magyarországon már az értékesítési rangsor 5. helyén áll. „A Suzukinak a beszállítói voltunk, és ők kerestek meg minket. Egerben még nem volt márkakereskedésük, és azt szerették volna, hogy nyissunk egyet a megyeszékhelyen. Azóta a japán márkát szintén több helyen, így Jászberényben is képviseljük már. Ez a három brand azért is szerencsés mixet alkot, mert így mindegyikkel fontos termékszegmensben, folyamatosan fejlődő modellekkel vagyunk jelen a piacon. Tesszük ezt úgy, hogy minden vevőnek ugyanazt a színvonalú kiszolgálást biztosítjuk, mert tisztában vagyunk azzal, hogy egy Suzuki- vagy Kia-vásárlónak ugyanannyit, de lehet, hogy még többet is jelent az új autója, mint egy Mercedes-Benz-tulajdonosnak” – taglalta az ügyvezető igazgató. Ebben nyilván annak is szerepe van, hogy a JP Autónál a Kia esetében 40-50, a Suzukinál 70 százalék körüli a magánvevők aránya. A Mercedes-Benz-ügyfelek 80-90 százaléka veszi meg cégesen az autót.

TURBULENCIA

„A mostani helyzetben, amikor egy-egy modellre másfél vagy akár két évet is várni kell, nemcsak nekünk, kereskedőknek, ha-

nem a vásárlóknak is át kell programozniuk a gondolkodásukat abba az irányba, hogy a tervezett cseréhez a korábbinál sokkal hamarabb meg kell rendelni a gépkocsit.

Ugyanez vonatkozik az elektromos autókra is, amelyek esetében az áttörés sebességét nagyban meghatározza, hogy mennyire lehet majd elérni az e-modelleket. Nekünk, márkakereskedőknek pedig ennél is öszszetettebb a kihívás, mert minden telephelyünkre gyorstöltőt is telepítünk, miközben az elektromos gépkocsik fogadására is átalakítjuk a szervizeinket azoknál a márkáknál, ahol már megjelentek ezek a modellek. Azt, hogy a téma megkerülhetetlen, jól mutatja, hogy a Mercedes-Benz bejelentette: 2025 után már kizárólag olyan új modellekkel jelennek meg, amelyeknek csak elektromos hajtású változata lesz” – részletezte Kovács Róbert.

Azt, hogy az autóipar és -kereskedelem mennyire turbulens időket él, jól mutatja, hogy például Nyugat-Európában, s így már Ausztriában is a Mercedes-Benz szintén megkezdte a járművek online értékesítését. Mindez azt jelenti, hogy a szalonok hosszú távon elveszítik a korábbi, széles körű funkciójukat, és más struktúrában üzemelnek majd. Arról nem beszélve, hogy az e-autók kapcsán a szervizháttér is át fog alakulni, mivel e gépkocsik szervizigénye lényegesen kisebb, mint a belső égésű motorral hajtott járgányoké.

A szakember szerint ennél jóval közelebbi probléma, hogy nemcsak új autókhoz nehéz hozzájutni most, hanem még a szervizekben is gyakran hónapokat kell várni egy-egy alkatrész megérkezésére.

A tendencia ráadásul rövid távon nem sok jóval kecsegtet: a forint gyengülése, a csiphiány, az ukrajnai háború miatt elmaradó (többek között kábelköteg- és üléshuzat-) beszállítások mind az áremelkedést generálják. Ráadásul az újabb kínai járványügyi lezárásokat és a szomszédban zajló fegyveres konfliktust tekintve nem látszik, hogy mikor jut ez az áldatlan állapot nyugvópontra. Eközben pedig az alapanyaghiány hatására az autógyárak érthető módon a drágább, nagyobb haszonkulcscsal értékesíthető modellek összeszerelésére fókuszálnak, amivel párhuzamosan a keresleti oldalon a hitelkamatok folyamatos növekedése gyengíti a vásárlóerőt. ÉRSEK M. ZOLTÁN 2022/22 FIGYELŐ | 33

F_32-33_JP_auto.indd 33

2022. 05. 30. 16:58

| CÉGVILÁG |

„INTELLIGENS” GYÓGYSZERADAGOLÓ A LÁTHATÁRON Az okos-gyógyszeradagoló ötlete még tavaly, a Hungarian Startup University Program (HSUP) keretein belül fogant meg. (Az egyetemi kurzust a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal hívta életre az univerzitásokkal közösen, hogy mind több korai startup szülessen.) Asztalos Leó végzős orvostanhallgatóként és a közvetlen környezetében is rendszeresen találkozott egy igen súlyos gonddal. Mégpedig azzal, hogy hiába tudjuk a legtöbb krónikus betegséget hatékonyan kezelni gyógyszerekkel, ha az emberek nem szedik megfelelően azokat, akkor súlyos szövődmények léphetnek fel.

E probléma megoldására csatlakoztak hozzá több más egyetemről diákok, akik között volt programozó, mérnök, közgazdász, valamint sikerült kulcsfontosságú mentorokat is bevonni, akik sok-

STARTUP | A BetterDose csapatának a megoldása automatizáltan biztosítja, hogy az idősebbek megfelelően szedjék a gyógyszereiket. Továbbá erről digitális visszajelzést szolgáltat a hozzátartozóknak és a gondozóknak is.

éves tapasztalatukkal segítették az ötlet kibontakozását.

FEJLESZTÉS

Az idea megszületése óta több mint egy év telt el, és annak ellenére, hogy a kurzus véget ért, a csapat folytatta a munkát. Jelenleg Kocsor Péter mechatronikai mérnök felel a gyógyszeradagoló fejlesztéséért és teszteléséért. A 3D-s nyomtatásnak és az agilis hozzáállásnak köszönhetően már több prototípust is kidolgoztak és teszteltek. Bodóczky László programtervező informatikus pedig a digitális fejlesztés felelőse. A csapat célja, hogy folyamatos legyen a kommunikáció a felhasználó, a hozzátartozók és a gondozók között, ezért nagy hangsúlyt fektetnek a mobilapplikáció fejlesztésére is.

A 3D-s nyomtatásnak és az agilis hozzáállásnak köszönhetően már több prototípust is kidolgoztak és teszteltek.

A megoldásuk egy automatizált gyógyszeradagolóból és a hozzá tartozó digitális rendszerből áll. Így képesek hatékonyabbá és biztonságosabbá tenni a gyógyszerelést.

TŐKE

Az első sikerüket a szegedi HSUP ötletversenye hozta el, ahol megnyertek egy ösztöndíjat, amelyből finanszírozni tudták a projektjüket. Azóta több pályázaton is eredményesen szerepeltek, valamint sikerült a Cápák között című műsorban üzleti angyalok előtt is prezentálni ötletüket. Itt ugyan nem jutottak még tőkéhez, viszont e szereplés után releváns megkereséseket kaptak, s ígéretes kapcsolatokra tettek szert.

Korábban a vírushelyzet kedvezően hatott a projektre, mert mind a digitalizáció, mind az egészségügy és az idős családtagokról való gondoskodás nehézségei előtérbe kerültek. A csapat tagjai ekkor túlnyomórészt online tartották a kapcsolatot, mivel az ország különböző pontjairól (Szegedről, Kecskemétről, Budapestről, Veszprémből, Győrből) származnak.

Bár viszonylag fiatal a vállalkozás, sikerült partneri viszonyt kialakítani az Aranykor Időskorúak Otthonával, ahol a jövőbeli felhasználóikkal tudnak kapcsolatba lépni, visszajelzéseket gyűjthetnek és üzembe helyezhetik a gyógyszeradagoló első darabjait. Ugyanitt épül az

34 | FIGYELŐ 2022/22

F_34-35-Startup.indd 34

2022. 05. 30. 16:59

| CÉGVILÁG |

idősbarát Aranykor Lakópark: itt az eszközük potenciális pluszszolgáltatás lehet.

FOTÓ: RTL KLUB

PIACOK

Jelenleg Magyarországon tervezik validálni a terméket. Szerintük az idősgondozó cégek ezt a megoldást fel tudják ajánlani a már meglévő ügyfeleiknek, s az adagoló újratöltését is képesek biztosítani a szakápolóikkal.

A következő lépésben Németországot vagy Ausztriát célozzák meg, végül pedig ők szeretnének lenni Európában az első széles körben elterjedt automatizált gyógyszeradagolási megoldást szállító csapat.

A fő kihívás most az, hogy sikerüljön egy kiforrott, piacra érett terméket előállítani. Mivel egy fizikai eszközt szeretnének megvalósítani, kiemelten kell figyelni a biztonságra, a gyártási szempontokra, a megfizethetőségre, valamint a jogi háttérre. Fontos az üzleti modellel is foglalkozni, valamint vevőket találni a portékára.

A határon túli megjelenés viszont sok kockázattal jár, mivel a szabályozásbeli és a kulturális különbségekkel is számolni szükséges. Emellett a külföldi piacon is „látszódni kell”. De remélik, hogy egykét éven belül már az lesz a legnagyobb

20-30% ekkora nyereségszintet termelhet ki a vállalkozás évente.

kihívás, hogy a sok megrendelést ki tudják elégíteni a gyártási kapacitásukkal...

ÜZLET

A csapat fiatal tagjai sok mentorral dolgoztak és számos workshopon vettek részt az elmúlt csaknem másfél évben.

Ezeken sokat tanulhattak arról is, hogy miként kell felépíteni egy sikeres startupot, valamint számukra teljesen új területeket ismerhettek meg (marketing, üzletfejlesztés, pénzügyi tervezés). Legutóbbi sikerük, hogy beválogatták őket a Start it @K&H inkubátor programjába, ahol mentorálásban és személyre szabott segítségben részesülnek, továbbá használhatják a program közösségi irodáját.

Emellett eddig ösztöndíj és pályázat formájában sikerült tőkét bevonni, amelyből egy olyan szintre szeretnének eljutni, ahol van már működő termék, valamint

potenciális vevők, s csak ezután tervez a csapat tőkebefektetőktől pénzt bevonni.

Egyébiránt ezt igen okos megközelítéssel teszik, hiszen a kockázati tőke – ahogyan ez a startupok világában ismert – rugalmas, ám viszonylag költséges finanszírozási forma. A jelenlegi üzleti környezetben, amely immár számol a háború és más külső tényezők okán növekvő inflációval is, a befektetett tőkére vetítve 20 százalék körüli éves megtérülést vár. Sőt, amennyiben egészen korai szakaszban adnak pénzt az üzleti angyalok, úgy ma már a 25-30 százalékos éves hozamelvárás sem ördögtől való.

Azoknak a friss startupcsapatoknak tehát, amelyek már kezdetben külső tőkét vonnának be, úgy szükséges gondolkodniuk, hogy minden befektetett egymillió forintból olyan beruházást valósítsanak meg, amely legalább 20-30 százalékos nyereségszintet termel ki, méghozzá évről évre. Persze attól függően, hogy termék, szolgáltatás vagy kereskedelmi tevékenység a domináns, továbbá az innováció gyorsabban vagy lassabban fordul-e termőre, valamint milyenek a piaci sajátosságok. Az egészségügy és az idősgondozás például igazi slágerterület, de azért, ahogyan a BetterDose csapata is jól látja, itt – az ágazat népszerűsége, magas profitrátája miatt – nagy játékosokkal (is) fel kell majd venni a versenyt.

HG 2022/22 FIGYELŐ | 35

F_34-35-Startup.indd 35

2022. 05. 30. 16:59

| CÉGVILÁG |

NAGYOT MENT TAVALY A BOSCH-CSOPORT A koronavírus okozta egészségügyi krízis negatív hatásaival, valamint az orosz–ukrán háború miatt kialakult globális termelői és beszállítói problémákkal kezdte Szászi István, a Bosch-csoport magyarországi és az Adria régióért felelős vezetője a társaság pénzügyi évéről szóló tájékoztatót. A borús helyzet ellenére az itteni cég 14 százalékkal növelte (csoportszinten) a bevételeit, és ezzel elérte az 1711 milliárd forintot, továbbá a pénzügyi eredményét is jelentősen javította.

ITTHON

Nehéz összefoglalni a társaság hazai tevékenységét, hiszen nyolc leánnyal, termeléssel, értékesítéssel és bivalyerős kutatás-fejlesztéssel van jelen Magyarországon. A leányvállalatok az évek folyamán komoly ökoszisztémát hoztak létre, és önálló rendszerben is képesek működni. E cégek összforgalma alapján (vélhetőleg a 2021-es pénzügyi évet tekintve is) a Bosch a negyedik legnagyobb árbevételű társaság a hazai vállalati piacon. Két energetikai és egy autóipari cég előzi meg a csoportot a ranglistán. A Bosch Budapest-központú, ahol k+f, gyártás és értékesítés egyaránt megtalálható, ráadásul itt működik a fejlesztési központja, amelynek a campusát őszszel adják át. Miskolcon ugyancsak van fejlesztés és gyártás, Egerben csupán az utóbbi, ahogy Hatvanban is. A maklári leány pedig a fővárosi centrumhoz hasonlóan mindhárom területen jelen van.

A társaság a ZalaZone közelébe tervez még komolyabb egységet telepíteni, hogy olyan tesztpálya közelében legyen, amely alkalmas a csoport fejlesztéseinek azonnali tesztjeire.

A cég a múlt évben 17 ezerre növelte munkavállalóinak a számát, például Budapesten 3200 mérnök dolgozik. A vállalat itthoni forgalma (a csoporton kívüli értékesítéséből származó árbevétele) 273 milliárd forint lett.

INNOVÁCIÓ

dául az akkus technológia hódít a hagyományos zsinórossal szemben. A cég világszinten is a legnagyobb technológiai fejlesztőnek számít, és termékei az

FOTÓ: ILLYÉS TIBOR, MTI

VISSZAFOGOTT DERŰLÁTÁS | Alaposan megtolta a múlt pénzügyi évet a magyarországi Bosch-csoport, ugyanis még a 2019-es eredményeit is felülmúlta. A cég óvatos optimizmussal indította a 2022-es esztendőt.

Nemcsak sikeres pénzügyi évet zárt 2021-ben a társaság, hanem rohamtempóban fejleszt is. Tavaly 100 milliárd forintot költött beruházásokra, ennek felét Makláron fektette be. Kutatásra és fejlesztésre 93 milliárdot fordított; ennek egyik eredménye, hogy hetente átlagosan három szabadalmat nyújtott be az illetékes hatóságoknak.

E területen jelenik meg a csoport ökoszisztémája. Szászi István egy példával élt: ma már több olyan technológiai fejlesztésük van, amelyet a fővárosi központban valósítottak meg, s itthon, valamelyik üzemegységükben hasznosítanak. (Ez a megjegyzés egyfajta üzenet is azoknak, akik úgy vélik, hogy a hazai termelésben rendszerint idetelepített vagy kifutó technológiával gyártanak. Ez a magyar iparban rendszerint felmerül, ám az innovációban érdekelt itteni cégek egybehangzó véleménye szerint ma már egyáltalán nem állja meg a helyét.) A vállalat kifejezetten nagy figyelmet fordít a mesterséges intelligencia, a modern és tisztán elektromos áramot használó erőforrások, továbbá az önvezető járművek technológiájának a fejlesztésére, s persze a kéziszerszámok új generációjának a kimunkálása sem elhanyagolható. Itt pélVEZETÉST SEGÍTŐ RENDSZEREK. EZ SEM KISEBB BIZNISZ, MINT A TISZTA ENERGIA

36 | FIGYELŐ 2022/22

F_36-37-Bosch.indd 36

2022. 05. 30. 16:59

| CÉGVILÁG |

élet legkülönbözőbb területein lelhetők fel. A háztartásokban csakúgy, mint a gépjárművek vezetést segítő, meghajtási vagy biztonsági technikájában, a fűtésrendszerekben vagy éppen a települések alapszolgáltatásaiban, például áramtermelő generátorok formájában. A társaság globálisan több mint hatmilliárd eurót költ kutatás-fejlesztésre. A világ szinte összes országában megtalálható a vállalat, a teljes árbevétele tavaly 78,7 milliárd euró volt. A csoport kötelékében világszerte több mint 76 ezer mérnök dolgozik, s 400 ezernél is nagyobb számú alkalmazottat foglalkoztatnak. Szászi István hozzátette: a cég innovációs és fejlesztési kiadásai a jövőben sem csökkennek, ugyanis a

társaság vállalati szinten határozta el, hogy hatékonyabban kíván bekapcsolódni az elektromobilitást segítő technológia, így a teljesen elektromos meghajtású és üzemanyagcellás erőforrások fejlesztésébe. Úgy vélik, a tiszta energia az egyetlen járható út a fenntarthatóság eléréséhez, s ehhez nagyon nagy szükség van a tiszta és fenntartható mobilitásra. Csak erre az új üzleti ágra a következő időszakban globálisan 500 millió eurót kíván fordítani a csoport, amelyből Szászi szerint Magyarországra is bőven jut.

JÖVŐ

Az szinte borítékolható, hogy ezt az esztendőt a háború negatív hatásai alakítják azzal, hogy jelentősen megnőtt az ener-

gia ára, és a beszállítói útvonalak változása átalakította az alapanyagok költségszerkezetét. A szakember utalt arra, hogy a jól bevált orosz–ukrán szállítási útvonalakat jó darabig el kell felejteni, a tengeri fuvarozás lép előre. Ez azonban jóval drágább. Ugyancsak kedvezőtlen hatás, hogy az alapvető iparcikkek – például az acéltermékek – jelentősen megdrágultak, és más alapanyagok ára is az egekben jár. Ennek megfelelően óvatos optimizmussal tervezték a 2022-es pénzügyi évet, 6 százalék körüli árbevétel-növekedést és 3-4 százalékos pénzügyi eredményjavulást várnak. Ennek van realitása, hiszen az első negyedév 5,2 százalékos forgalombővülést hozott, ám ezen időszak nagy részében a világgazdaságban még béke honolt.

A cégcsoport idei stratégiájában még erőteljesebben jelenik meg a klímavédelem, illetve a fosszilis energiáról való „leválás”. Mindezt a szomszédban zajló fegyveres konfliktus is előmozdítja. A Bosch egy üzleti vállalkozás, amely természetszerűleg nem kötheti országokhoz az energiafüggőséget, így a stratégiában kizárólag az energiafajtát jelöli meg. Azt pedig a fenntarthatóságra igényes vállalatok mindegyike pontosan tudja, hogy a karbonsemlegesség a fosszilis energia felhasználásának a csökkentésével, lehetőség szerint a teljes elhagyásával érhető el. Arról persze megoszlanak a vélemények, hogy pusztán perszonálisan, fogyasztói szinten lehet-e eredményeket elérni ezen a területen tiszta energia alkalmazásával (passzív vagy aktív házak, elektromos meghajtású járművek, komposztálás etc.), ha az iparban vagy a tömegközlekedésben mindössze látszatintézkedéseket tesznek az ökológiai lábnyom mérséklésére.

HŐNYI GYULA

2022/22 FIGYELŐ | 37

F_36-37-Bosch.indd 37

2022. 05. 30. 16:59

| CÉGVILÁG |

BONITA | Ha léteznek olyan helyek, ahova a stílus, az íz, a frissesség és az olaszos közvetlenség tökéletes arányú elegye mágnesként vonzza az embereket, akkor a debreceni Bonita Bisztro mindenképpen ezek közé tartozik. Bár a projekt békéscsabai, jelen formájában Debrecenben „született”, most pedig arra „készül”, hogy Budapesten és más városokban is megjelenjen.

Mint arról a Figyelő múlt heti számában, a debreceni Piac utcát bemutató cikkünkben már említést tettünk, a Bonita Bisztrót árnyas teraszával, fahídjával, kicsit az olasz trattoriákat idéző bútorzatával, osztott tereivel a város ütőerét jelentő utca legjobb helyén találjuk. A békéscsabai Kátay Géza és fia, Kátay Gábor 2014-ben nyitotta meg a helyet. Előbbi tulajdonosként, utóbbi pedig üzletvezetőként vette ki a részét a mára már virágzó vendéglátó egység megtervezésében, felépítésében. A Bonita persze csak részben volt „kísérleti nyúl”, a 2010-es évek közepére ugyanis a tulajdonosa már több évtizedes vendéglátói tapasztalattal volt felvértezve. „Ha visszavezetjük a bisztró történetét, elég régről indul. 1989ben kezdtük üzemeltetni az első éttermünket, jobban mondva az édesapám kezdte, hiszen akkor én még – 1991-es születésű lévén – nem is voltam. Mondhatni tehát, hogy beleszülettem az üzletbe, és úgy nőttem fel, hogy ez már létezett, s természetes

FOTÓ: BONITA BISZTRÓ/FACEBOOK

DEBRECENBŐL A RÓMAI-PARTRA

38 | FIGYELŐ 2022/22

F_38-40_debrecen.indd 38

2022. 05. 30. 17:00

| CÉGVILÁG |

volt számomra, hogy mindig is lesz – mondta Kátay Gábor. – Az egész történet tehát Békéscsabán, az ottani Szultánkenyér büfével kezdődött – egyfajta kebab után kapta a nevét. Az ételeink kemencében készültek, és rúdra, toronyba feltűzött hússal is foglalkoztunk. Ezt a stílust egész Békésben igen hamar megszerették az emberek, a mai napig nagyon sokan járnak oda.”

OLASZ STÍLUS

„Később jött édesapám olaszimádata. Nagyon-nagyon szereti az olaszokat meg a mentalitásukat. Igen sokat járt hozzájuk a feleségével, és mindig sokat beszélgetett a helybéliekkel, amiből rengeteget tanult. S mindig, amikor megtetszett neki valami, azt hazahozta Békéscsabára, mi meg a Szultánban megcsináltuk. Így szép lassan átalakult a kínálat. Bevezettük a pizzakészítést, a salátákat, jöttek a tészták, a desszertek és minden egyéb, ami ezeknek a vonzata” – mesélte a fiatalember.

Innen azonban még nem vezetett egyenes út a Bonita-stílushoz, előbb még mással kísérleteztek. Megcsinálták a Szultánt nagyobb kivitelben – de az valamiért nem ment annyira, mint remélték. A kudarcból tanultak, ezt elengedték, a kis „kenyerest” pedig, amely továbbra is jól ment, az eredeti helyén megtartották. A növekedési potenciál viszont továbbra is benne volt a vállalkozásban, így más befektetési lehetőség után néztek. Természetesen nem vaktában. „Szegről-végről van egy rokonunk Debrecenben, így egy kicsit a vele való beszélgetésekből is jött az ötlet, hogy csináljunk ott egy inkább már olasz profilú éttermet. Az elképzelés nagyon hamar megvalósult, 2014 februárjában már meg is tudtunk nyitni. Eleinte itt is próbálkoztunk a szultánkenyérrel, de aztán hamar kiderült, hogy ezen a helyen inkább az olasz profil a nyerő. Átalakultunk tehát, és azóta ezt tartjuk” – szőtte tovább a történet fonalát az üzletvezető.

BÚVÓHELY

/

Egy vendéglátóhelynél sosem mindegy a lokáció, és a Bonita sem kivétel ezalól. „Amikor idejöttünk, a Piac utca 21. szám

alatti bérlemény, valamint egy Fórum-közeli, Csapó utcai helyiség volt kiadó, amely szintén sétálóutcára nézett. Az előbbit választottuk, mert itt nagyobb a gyalogosforgalom, szebb a környezet, a teraszunkról a Nagytemplomra is rálátunk” – folytatta a szakember.

A helyiséget a Cívis Ház Zrt. (ingatlan vagyonnal gazdálkodó, önkormányzati tulajdonú társaság) adja bérbe. Kátay Gábor elmondása szerint velük mindig nagyon jó volt a kapcsolatuk, támogatólag álltak s állnak hozzájuk. Igaz, ez a hozzáállás nem pusztán felebaráti szeretetből ered. Igen borsos bérleti díjat fizetnek, de – mint a fiatalember mondja – végül is megéri. „A nyitás óta persze azért voltak nehézségek is. A terasz, a zöldfelület engedélyeztetése meglehetősen bürokratikus, hoszszadalmas folyamat volt, a terveinkben szereplő padlófűtéses, üvegpavilonos megoldást pedig egyáltalán nem tudtuk jóváhagyatni – taglalta az üzletvezető. – Szerencsére jött egy olyan lehetőség, hogy bővíteni tudtuk a belső vendégterünket. Ez egy nagyon hangulatos kis része lett az étteremnek, szeretik a betérők. Szeretnek ott leülni, mert olyan, mintha elbújnának egy kis Olaszországban, egy kis, szűk utcában. A fiatalok is nagyon kedvelik.”

DIPLOMA

Kátay Gábor kezdettől komolyan vette a vendéglátást, különösen az olasz stílust. „Szorgalmasan tanultam. Voltam Firenzében pizzaiskolában, megszereztem a pizzakészítői diplomámat, a pizzaiolót. Nagyon beleástam magam ebbe. Jártam versenyekre is, amelyeken viszonylag jó eredményeket értem el.

Voltam kétszer pizza-világbajnokságon, valamint Rómában is egy bajnokságon, ahol negyedik lettem. Itt például mindenki olasz volt, nem is értették, hogy én mit keresek ott. De aztán végül ott is nagyon jó kapcsolatokra tudtam szert tenni” – kalandozott a múltban a szakember.

A fiatal vállalkozó elismeri: nem csak az édesapjának van olaszmániája, ő is nagyon sokat jár Olaszországba. A kemencéket is Nápolyból szerezték be. Meglátogatták a kemencegyártó cégeket, megnézték a referenciáikat, hol a legjobb, mi a legjobb, melyik a legjobb, melyik a legelismertebb cég. „Nem vé-

Kezdettől komolyan vették a vendéglátást, különösen az olasz stílust.

STÍLUSOSAN A BOLT ELŐTT. AZ OLASZ KONYHA ITTHON IS NAGYON KELENDŐ

2022/22 FIGYELŐ | 39

F_38-40_debrecen.indd 39

2022. 05. 30. 17:00

| CÉGVILÁG |

DEBRECENI NAGYTEMPLOM. SOK LÁTNIVALÓ VAN, DE A TORNYOK SZINTE MINDENHONNAN LÁTSZANAK

JÖHET A FRANCHISE?

Az egyértelmű siker nyomán már a franchise-építés gondolata is komolyan felmerült a tulajdonosi körben, amely ugyan még csak terv, de nem alaptalan. A debreceni étterem ikertestvérét fél éve nyitották meg Békéscsabán, és ugyanolyan népszerűségnek örvend, mint az „elsőszülött”. Sőt, a siker, ha lehet, még átütőbb, hiszen a cívisvárosi hely jó fél évtized alatt érte el a mai népszerűségét, a békéscsabait viszont azonnal felkapták az emberek. Ugyanazzal a koncepcióval, ugyanazokkal az ételekkel, ugyanolyan jókedvűen színes asztalokkal, székekkel, kemencével és pultrésszel megy, mint debreceni elődje. Vagyis

úgy tűnik, hogy ez a koncepció bevált, szeretik az emberek, érdemes vele terjeszkedni.

A KÖVETKEZŐ HELYSZÍN

Budapesten, a Római-parton, ha semmi sem jön közbe, rövidesen megnyílik az ország harmadik Bonitája. „Régóta tervezem a fővárosi étteremnyitást, de sajnos nemcsak a Covid hátráltatta a dolgot, hanem az ottani hatóságok is, amelyekkel igen hosszú procedúra volt dűlőre jutni. A Nánási udvarban, egy nagyon szép, ősfás környezetben vagyunk, s a terveim szerint július közepén nyitok is” – mondta Kátay Gábor, a debreceni étterem üzletvezetője, aki a római-parti egységet már teljes mértékben saját vállalkozásban valósítja meg.

Itt azonban nem áll meg a Kátay família. Balatonfüreden is van egy frekventált elhelyezkedésű telkük. Két éven belül – szintén családi együttműködésben – ott is elkezdenének működtetni egy Bonita Bisztrót, igaz, kicsit turbósított változatban. „Egy kisebb panziót tervezünk: egy kis reggeliző, egy kis étterem és pár lakás szerepel az elképzeléseinkben, s mindehhez saját parkoló és mélygarázs is tartozik majd. De még itt sem szeretnénk megállni, mert úgy érezzük, hogy benne van a projektben a franchise lehetősége, vagyis hosszabb távon abban gondolkodunk, hogy a dizájnhoz, a receptekhez fűződő jogokat értékesítjük, miközben az eddig kialakított, valamint a most kialakítás alatt lévő éttermeket megtartjuk családi tulajdonban, illetve üzemeltetésben” – fejtette ki a szakember.

A debreceni vendégkör számára egyértelmű veszteség, hogy Kátay Gábor ezentúl már csak a római-parti üzletet viszi. Erről édesapja, Kátay Géza úgy vélekedik: a több évtizede kipróbált gárda legjobbjai képesek lesznek pótolni őt, ám a tulajdonosi szemlélet mindenképpen hiányozni fog. „Remélem, a vendégek nem érzik majd meg fiam hiányát” – mondta. Megjegyzésemre, hogy náluk biztosan nem lesz gond a generációváltással, teljes egyetértés a válasz, hozzáfűzve: az idősebb Kátay úrnak még három gyermeke van, akik közül a legkisebb – bár még csak most megy középiskolába – már magától értetődőnek veszi, hogy éttermeket fog átvenni és építeni.

DOMBI MARGIT

FOTÓ: 123RF

letlenül mentünk éppen Nápolyba, hiszen ez a gyönyörű város a pizza hazája. Számomra legalábbis mindenképpen, mert én az ottani pizzát szeretem igazán, azt készítem a legszívesebben” – vallotta be.

Aki már kóstolta a délolasz nagyváros remekét, az tudja: nem minden alapot nélkülöz ez a szerelem, hiszen ez egy olyan étel, amely elkészítésének igazán meg kell adni a módját, hogy jó legyen. „Az eredeti nápolyi pizza nagyjából 24 órás kelesztésű, de ezt megelőzi egy előkelesztés. Mindezek eredményeként egy könnyen emészthető tésztát kapunk, amely egész más, mint a megszokott, Magyarországon is ismert, gyors élesztéssel készülő pizzatészták. Az eljárás hasonló a kovászoláshoz.

Aki ezt ismeri, tudja, hogy az így készült kenyér egészen más élettani hatású, ízű, mint egy sima nagyüzemi. Szóval: a nápolyi pizza egyszerűen más. Ebben a cukor átalakul jó cukrokká” – dicsérte portékáját őszinte lelkesedéssel az ifjú üzletvezető.

A Bonitában természetesen nemcsak a pizza készül frissen, hanem az összes pasta. „Igen, mi helyben, kézzel gyúrjuk a tésztát. Nagyon sokan nem ezt teszik – vagy géppel készítik, vagy megveszik a boltban készen. Mi ebbe az irányba semmiképpen nem akarunk elmenni, hiszen a friss alapanyag egészen más minőséget képvisel, mint az előre gyártott” – ecsetelte a szakember.

40 | FIGYELŐ 2022/22

F_38-40_debrecen.indd 40

2022. 05. 30. 17:00

| CÉGVILÁG |

SZÁRNYAKAT KAPHAT A LIBÁS CÉG

ROYALPATÉ | Újabb körös befektetéssel, ezúttal 185 millió forinttal száll be a prémiumminőségű libamájról ismert RoyalPatéba az MFB Csoporthoz tartozó Hiventures.

Az egyedülálló gyártástechnológiával felvértezett RoyalPaté további gyártósorok telepítését, valamint a kapacitás és a létszám növelését tervezi az új Hiventures-tőkebefektetésből. A mostani 185 milliós „injekcióval” együtt így már összesen 250 millió forintot tesz majd ki a kockázatitőke-befektető RoyalPaté-beruházása.

A magyar élelmiszer-előállító cég 2019-ben kezdte meg a működését, egy nem egészen 500 fős Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen: itt állítják elő prémiumminőségű libamájukat egyedülálló gyártástechnológiával, melynek köszönhetően két évig is eltarthatók – akár szobahőmérsékleten – a termékek.

FOTÓ: ROYALPATÉ

NAGYHATALOM

Nem véletlen az inkubációs finanszírozást követő magvető tőkebefektetés a társaságba és ezzel együtt az élelmiszeripar ezen szegmensébe: Magyarország ugyanis libamáj-nagyhatalom. Globálisan évente közel 26 ezer tonna hízottliba- és -kacsamájat értékesít, ez hozzávetőleg 1500 milliárd forintos forgalmat jelent. Hazánk libamájexportja átlagosan évi 1300 tonna volt 1994–2019ben. Az iparágon kívül talán kevésbé ismert, hogy Magyarország adja a világ éves hízottlibamáj-termelésének a 60-70 százalékát. „Hatalmas piaca van a libamájnak.

A hagyományosan nagy felvevő országok, Japán és Kína mellett Nyugat-Európa szintén erős pillére a szegmensnek, ráadásul ezekben az államokban a kiemelt minőség iránti igény is fokozottabban jelentkezik. A RoyalPaté ebben nagyon erős. Saját fejlesztésű technológiával léptünk a piacra, amellyel a termékeink világszinten egyedülállók” – mondta Falucskai Attila, a cég alapító-ügyvezető igazgatója.

A Hiventures 65 millió forintos inkubációs befektetése segítette többek kö-

FALUCSKAI ATTILA ÉS A FALUCSKAI MÓNIKA ALAPÍTÓK. A TITOK A CSOMAGOLÁSTECHNIKÁBAN REJLIK

zött a RoyalPaté innovatív technológiájának a további fejlesztését. A most aláírt, 185 millióról szóló etap pedig az itthon történő megerősödést, a nyugat-európai és ázsiai piacokon való megjelenést, továbbá a kutatás-fejlesztési programjaikat támogatja majd.

FEJLESZTÉS

Falucskai Attila hozzátette: „A Hiventurestől ebben a körben érkező tőkebefektetés nagysága a piacszerzési törekvéseink mellett arra is lehetőséget teremt, hogy új gyártósorokat szerezzünk be, a termelőkapacitásainkat megháromszorozzuk, valamint a munkatársaink létszámát a jövőben közel megduplázzuk.”

Terveikhez Bárány Tamás személyében olyan stratégát sikerült megnyerniük, aki a magyar élelmiszeripar elismert szakembere: húsz évig töltött be vezető pozíciókat a Kotányi-csoportnál, valamint közel öt esztendeig a Mogyi Kft. üzletfejlesztési igazgatója volt.

Az élelmiszeripar egyre több és mind sokrétűbb környezeti-társadalmi kihívással szembesül. Nem véletlenül kapcsolódik össze szorosan a RoyalPaténál a működés a kutatás-fejlesztési programmal. Az egyedi gyártástechnológiának

köszönhetően szobahőmérsékleten tárolva két évig maradnak frissek a produktumok. Az általuk kifejlesztett speciális hőkezelési eljárás arról is gondoskodik, hogy a termékek abszolút sterilek legyenek a teljes gyártási folyamat alatt. Ráadásul adalék, állagjavító és tartósítószer hozzáadása nélkül készülnek, glutén- és laktózérzékenyek is fogyaszthatják ezeket.

Tavaly olyan újabb innovációval rukkolt elő a társaság, amellyel a jelenlegi klímavédelmi törekvéseket – mint például a hűtésmentesség – képesek támogatni, előmozdítani: kifejlesztettek egy olyan új eljárást, amely lehetővé teszi, hogy vákuumzacskóba helyezett élelmiszerek (hús, máj) – szintén a fenti tulajdonságoknak megfelelően – hűtés nélkül eltarthatók legyenek ugyancsak két esztendeig.

Falucskai Mónika alapító-technológiai vezető (CTO) hozzátette: „A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karával is szorosan együttműködünk. Itt egy másik, a szektorunkat érintő környezeti-társadalmi kihívásra szeretnénk választ adni: teljes mértékben átállnánk a jóléti libatartásból származó májra úgy, hogy az előállítás volumene érdemben ne csökkenjen.”

HGY 2022/22 FIGYELŐ | 41

F_41_RoyalPate.indd 41

2022. 05. 30. 17:00

| CÉGVILÁG |

BŐVÜL A HAZAI STREAMINGPIAC Elnyűhetetlen sztori, hogy a streamingszolgáltatás egy egyszerű online videotéka létrehozásával indult, amelynek az volt a célja, hogy az egykoron újnak számító DVD-technológiával filmeket küldjenek a megrendelőknek. (Ez volt a Netflix elődje.) Majd a 2000-es évek elején a lakosság számára is hozzáférhető széles sávú internet meghozta a videófilm-tartalom megosztásának és belátható időn belüli letöltésének a lehetőségét. A cég videotékából egy webes felületen elérhető videótár lett, megteremtve egy teljesen új szolgáltatási iparágat.

Ez mára hatalmas biznisz lett. Több száz millió előfizető fér hozzá online filmekhez, sorozatokhoz, sőt ma már a szolgáltatók önálló stúdióval felvértezve saját maguk is fejlesztenek tartalmakat.

ITTHON

A hazai streamingpiac messze nem a legerősebb. A magyar fogyasztó rendkívül árérzékeny, ezért az ingyenesen hozzáférhető tartalmakat (YouTube, RTL Most!) keresi, de van nagyjából 1,3-1,5 millió előfizető, aki megvásárolta valamely nagy szereplő szolgáltatását. Még tavalyi adatok szerint itthon a Netflix számít a legnagyobbnak, nagyjából 3738 százalékos piaci részesedéssel. A második az Amazonhoz köthető Prime Video 29-30 százalékkal. A múlt esztendőben a harmadik helyre csúszott, nálunk igazi nagyágyúnak számított HBO Go az idén már ismét begyújtotta a rakétáit HBO Max néven, de a piaci adatok szerint az első negyedévben még nem sikerült visszaszereznie a második helyet. A tavalyi részesedése kezdetben 25 száza-

ÚJ SZEREPLŐ | A nyári iskolaszünet kezdetére időzítette a Disney+ videótartalom (streaming)szolgáltató a magyarországi indulását. Nem lesz könnyű növelni a felhasználók számát.

lék körüli volt, majd ahogy közeledett a márkaváltás, úgy olvadt ez a hányad is.

Két komolyabb szereplő van még Magyarországon. Az egyik a Vodafone TV, melynek korábbi neve Horizon Go volt, a másik pedig az Apple TV. Mindkettőnek 7-9 százalék körüli a tortaszelete, a maradékon a nagyon kicsik osztoznak.

Ebbe a bokáig érő langyos vízbe érkezik június 14-én a világ legnagyobb szórakoztatóipari cégének a szolgáltatása, a Disney+, amely az elmúlt időszakban a legdinamikusabb bővülést mutatta a világpiacon. A várt ötmillió helyett több mint hétmillió fővel növelte előfizetőinek a számát az utóbbi hónapokban, és már bőven 130 millió felett jár.

MEGZAVARVA

Nem csak nálunk zavarhatja fel a vizet a szolgáltató megjelenése, szemmel láthatóan nemzetközi szinten is fejtörést okozott a mogul beindulása. A Netflix például jelentős előfizetőszám-csökkenést szenvedett el. A dolog érdekessége nem az, hogy a Disney+ ennyire erős, hanem az, hogy már a gazdagabb országokban sem akarnak a fogyasztók nyakló nélkül, hármasával, négyesével előfizetni a streamingszolgáltatásokra, pedig hazánkkal szemben az Egyesült Államokban vagy Nyugat-Európában jellemzően több előfizetése volt a felhasználóknak. (Érdemes megjegyezni, hogy világszinten csaknem két tucat említésre méltó szolgáltató működik.) Többet már nem bír el a vásárlók pénztárcája, ami azt is jelenti, hogy a piac elindult a kannibalizáció irányába, és középtávon arra lehet

számítani, hogy a fogyasztók éven belül is váltogatni fogják az előfizetéseiket, annak tükrében, hogy melyik szolgáltató kínál számukra olyan tartalmat, amelyet mindenképpen szeretnének elérni. Úgyhogy cserébe lemondanak egy másikat. Éves szinten 100-150 dolláros díjakról beszélünk – persze sokszor vannak akciók, amikor ennél jelentősen olcsóbban is megvásárolható a szolgáltatás. Itthon például a Disney+ első körben tízhavi díjért kínálja egyéves előfizetését, de most, a bevezető időszakban nyolchavi megrendelésért (ez kevesebb mint 20 ezer forintot jelent) odaad tizenkét hónapot. Az is jól látszik ebből, hogy valahol 20 és 25 ezer forint között van nálunk a szolgáltatás árának lélektani határa. Ennél többet csak nagyon extra helyzetben lehet elkérni. Nem mellesleg a játékkonzolokhoz kapcsolt online előfizetések (ezekben havi egy-két ingyenes játék letöltése és öt-hat kedvezményes árú termék megvétele szerepel, továbbá ezekkel lehet hozzáférni a játékstreamekhez) is nagyjából ennyibe kerülnek. Az sem véletlen, hogy a zenei tartalmakat kínáló zenemegosztók szinte forintra ugyanennyiért nyújtják a családi csomagjaikat.

Ha ezt a kialakult status quót megzavarja valami (most a Disney+), akkor a többinek reagálnia kell, és nyilvánvalóan nem a nagyon drága tartalmak azonnali fejlesztése felé fordulnak, hanem a szolgáltatás ellenértékének a csökkentése, az állandó akciózás lehet az irány. Egy másik lehetőség, hogy a kialakult árakhoz nem nyúlnak, de létrehoznak olyan csomagokat, amelyek esetében használatarányosan lehet fizetni (például az Apple TV-nél filmenként, letöltésenként egyenlíthető ki a számla, s van per-

42 | FIGYELŐ 2022/22

F_42-43_streaming.indd 42

2022. 05. 30. 17:00

| CÉGVILÁG |

NEW YORK-I PREMIER. MEGTOLTÁK A HANGULATOT A CIPŐPIPŐKE (SNEAKERELLA) SZTÁRJAI A KAMERÁK ELŐTT

sze kölcsönzés, amely olcsóbb, de a film egy idő után törlődik a merevlemezről).

FOTÓ: ARTURO HOLMES, GETTY IMAGES

KÍNÁLAT

A szolgáltatás megjelenésekor valódi videótárként működtek a cégek, vagyis a piacról vásároltak tartalmakat (azok jogait), s ezeket kínálták az előfizetőknek. Évek múltával viszont saját gyártásba kezdtek, hogy növeljék a fogyasztói lojalitást, magyarán ezeket a tartalmakat kizárólag egy-egy szolgáltató kínálatában lehetett megtalálni. E portékák nagyon komolyan megnövelték az előfizetői számot, ami elsősorban a sorozatoknál jelentkezett. Ennek nagy úttörője az HBO volt, s ma már a Netflix a legerősebb ezen a téren. Mostanra eljutott a piac arra a szintre, hogy a gyártók a mozifilmeket sem „szórják ki” csak úgy a szabadpiacra, inkább az érdekelt-

ségi körükön belül tartva bővítik a saját elérhető tartalmukat a streamingszolgáltatókon keresztül. Ebben viszont a Disney a legjobb, hiszen ezen konglomerátumon belül a legnagyobb az úgynevezett címlista, e cég rendelkezik a legtöbb film jogával. Az persze más kérdés, hogy a film önmagában nem jelent garanciát az előfizető megtartására (hoszszabb távon), hiszen kevesebb alkotás készül, mint amennyi tartalmat egy ember vagy egy család képes „elfogyasztani” egy hónapban. A valódi erőt a sorozatok jelenthetik, amelyek hétről hétre a képer-

nyő elé szögezik a felhasználót. Ugyan a kettő kombinációja adhatja a szolgáltató valódi sikerét.

VESZÉLYEK

A szórakoztatóiparban a streaming a mozis és a tévés fogyasztási szokásokra is hatással van. Az utóbbi terület ma folyamatosan keresi a helyét, ugyanis a tematikus csatornák és a streamingszolgáltatók tartalmai igen erősen szippantják el a nagy kereskedelmi tévék nézőit.

A mozi ebből a szempontból kedvezőbb helyzetben van, e szektorban jó néhány éve megtalálták a megoldást. Ez pedig a folytatásos nagyfilmek készítése, amelyek megjelenésére nagyon is készülnek a fogyasztók, mert a moziélménnyel egyetlen streamingszolgáltató sem tudja hatékonyan felvenni a versenyt.

HŐNYI GYULA 2022/22 FIGYELŐ | 43

F_42-43_streaming.indd 43

2022. 05. 30. 17:00

| SZEMÉLYI HÍREK |

MAGYAR TURISZTIKAI ÜGYNÖKSÉG

COLONNADE INSURANCE

KÉRINGER CSABA

A Colonnade Insurance SA igazgatótanácsa a luxemburgi biztosítási felügyelet jóváhagyásával dr. Kéringer Csabát nevezte ki a magyar fióktelep irányítójává. A több mint húszéves biztosítási piaci tapasztalattal felvértezett szakember az Argosznál, majd a K&H-nál töltött be vezetői beosztásokat jogi és üzleti területen. Ezt követően az AIG Europe Ltd. közép-európai jogi igazgatója volt. 2017-ben csatlakozott a Colonnadehez, ahol a csoport jogi vezetőjeként, majd ezzel párhuzamosan a magyar operáció disztribúciós és értékesítési igazgatójaként dolgozott.

HUNGARIAN BUSINESS LEADERS FORUM

HAJÓS BALÁZS Hajós Balázst, a Schneider Electric Zrt. értékesítési igazgatóját választották a HBLF egyik elnökségi tagjának. Pozíciójában fontos céljának tekinti, hogy támogassa a hazai vállalkozások, a magyar gazdaság sikeres digitális átállását. A szakember a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 2009-ben mérnöki diplomát, a Müncheni Műszaki Egyetemen 2011-ben posztgraduális képesítést szerzett német állami ösztöndíjasként.

2021-ben csatlakozott a Schneider Electrichez, korábban nemzetközi cégeknél szerzett tanácsadói és értékesítési vezetői tapasztalatokat. Több mint egy évtizedes szakmai pályafutása nagy részét külföldön töltötte, globális pozíciókban.

BŐDI IVETT

JAKAB ZSÓFIA

MAGYAR BANKSZÖVETSÉG

TÓTH BALÁZS A Magyar Bankszövetség évi rendes testületi ülésén a hazai bankszektor helyzetének áttekintése, jövőképének ismertetése mellett új tagokat is választottak. Tóth Balázs, az UniCredit Bank Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója – aki mostanáig a Magyar Bankszövetség felügyelőbizottságának az elnöke volt – az elnökség tagja lett. A szakember 1990-ben kezdte pályafutását, a Magyar Külkereskedelmi Bank vállalati kapcsolatok ügyfélmenedzsereként.

1995-ben csatlakozott a Bank Austria Creditanstalt Rt.-hez mint a vállalati kapcsolatok menedzsere, majd az osztály céges ügyfelekért felelős vezetője lett. 2000-ben a bécsi egységhez került, ahol a nemzetközi hitelosztályon a CEE régión belüli hiteljóváhagyásokért volt felelős, 2004-től már a magyar terület irányítójaként.

2006-ban visszatért az UniCredit Bankhoz, és átvette a chief risk officer posztot. 2008-ban az igazgatótanács tagjává, majd 2017 márciusában a vállalati, befektetési banki és private banking divízió vezetőjévé nevezték ki. 2019 áprilisa óta a pénzintézet elnök-vezérigazgatója.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

A Magyar Turisztikai Ügynökségtől négy év után távozó Könnyid László turizmus szakmai vezérigazgató-helyettes felügyelete alá tartozó területeket kettéosztották: Jakab Zsófia marketing- és kommunikációs, Bődi Ivett a turizmusstratégia megvalósításáért felelős vezérigazgató-helyettesként segíti a jövőben az MTÜ célkitűzéseinek a megvalósítását. Könnyid László munkájára a későbbiekben külső tanácsadóként számítanak. Bődi Ivett közel húsz éve dolgozik a szakmában. Ebből 13 esztendeig a Mellow Mood Hotelsnél szerzett szakmai tapasztalatokat különböző területeken, majd a Ramada by Wyndham Budapest City Center szállodaigazgatója lett. 2021-ben került a Magyar Turisztikai Ügynökséghez, ahol eddig a szálláshelyekért és vendéglátásért felelős igazgatóságot vezette programigazgatóként. Jakab Zsófia öt évvel ezelőtt érkezett az MTÜ-höz, amikor felkérték a divatipari stratégia megalkotására. Az elmúlt négy esztendőben a Magyar Divat & Design Ügynökség vezérigazgatójaként dolgozott – ezt a pozícióját friss kinevezése mellett is megtartja.

44 | FIGYELŐ 2022/22

F_44_szemelyihirek.indd 44

2022. 05. 30. 17:01

| PÉNZ BESZÉL |

A BANKOK ÉRDEKE, HOGY A MAGYAR GAZDASÁG ERŐS LEGYEN

SZABÓ LEVENTE | A vállalatfinanszírozást tekintve a tavalyi dinamikus növekedés után az idén némileg csökkenhet a hitelezés bővülésének üteme, a cégek óvatosabbá váltak a jelenlegi gyorsan változó piaci környezetben – mondta a Figyelőnek adott interjúban a Magyar Bankholding egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese, aki beszélt arról is, hogy hol tart a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank egyesülésének folyamata.

Gyakran hangsúlyozzák, hogy a három hitelintézet egyesülése példa nélküli a magyar piacon. Hol tart most a fúziós folyamat, és melyek a következő lépések?

– Az egyesülés első fontos lépéseként a Magyar Bankholdingot megalakító három hitelintézet, az MKB, a Budapest Bank és a Takarékbank, illetve a bankholding irányító testülete tavaly márciusban elfogadta az öt évre szóló stratégiánkat. Ebben kijelöltük azokat a mérföldköveket és stratégiai célokat, amelyeket szeretnénk elérni az elkövetkező években. Továbbá a fúzió során kialakítjuk azt a működési struktúrát, amely támogatja a céljaink elérését. Az egyesülés a terveknek megfelelően halad, ennek első sikereit már az ügyfeleink és a piaci szereplők is láthatják. Az idén januárban fuzionált a három pénzintézet lízingtársasága Euroleasing néven, és azóta együtt, egységes irányítás és üzleti stratégia alapján folytatják a tevékenységüket, a hazai piac legnagyobb lízingcégeként. A második mérföldkő a Budapest Bank beolvadása volt az MKB Bankba ez év március végén, és ez is sikeresen lezárult. Ügyfeleink nap mint nap érezhetik az egyesülés előnyeit, hiszen most már mindkét bank termékeit igénybe vehetik, 66 város 143 bankfiókjában. A fúzió következő fontos ál-

lomásaként májusban a holdinghoz tartozó bankok alapkezelői úgy döntöttek, hogy szeptember 1-jével MKB Alapkezelő néven egyesülnek. Az utolsó mérföldkő 2023 májusában a Takarékbank beolvadása lesz az egységes pénzintézetbe: ezzel lezárul az egyesülés jogi folyamata, létrejön az új magyar nagybank.

A fúzió jogi lépései mellett kialakítottuk a teljes csoportot egységesen irányító új vezetői csapatot és struktúrát, a háttérben minden területen zajlik a működési folyamatok harmonizációja, csakúgy, mint az informatikai rendszerek egységesítése. Hadd emeljem ki, hogy a folyamatban több mint 10 ezer kollégánk dolgozik, akiknek a felkészültsége kimagasló. Ezt rendkívül fontosnak tartom, hiszen a bank egyik alappillérét az ott dolgozó szakemberek jelentik.

– Mekkora együttes ügyfélkört, hitelés betétállományt érint a fúzió?

– Az egyesülő bankok ügyfélköre sok tekintetben kiegészíti egymást. Ez azt is jelenti, hogy a tapasztalataink és a tudásunk is összeadódik, ami nagyon fontos.

Mindegyik hitelintézet más-más területen tudott kimagaslóan erős lenni: a Takarékbank az agrárszektor, a Budapest Bank a kis- és középvállalatok, az MKB Bank pedig a nagyvállalati és privátbanki ügyfelek kiszolgálásában. Szükség is van erre a tudásra, ugyanis csak-

nem 2,5 millió lakossági, mikro-, kis-, közép- és nagyvállalati ügyfélről, valamint az agrárszektorban tevékenykedő kliensünkről beszélünk. Az általam vezetett egyedi kiszolgálási területet nézve a bankok együttes vállalati betétállománya meghaladja a 3300 milliárd forintot, vállalati oldalon 2300 milliárdos a hitelállományunk. A befektetési szolgáltatások területén több mint negyedmillió ügyfelünk van, a kezelt vagyon mintegy 4000 milliárd forint. A private banking üzletág mintegy 6000 ügyfél összesen 1000 milliárdos megtakarítását gondozza. Az agrár- és élelmiszeripari divíziónknak hozzávetőleg 40 ezer ügyfele és 400 milliárd forint hitelállománya van.

– Az egyesült MKB Bank és a Takarékbank egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyetteseként milyen tendenciákat lát napjainkban a gazdaság egyik motorját jelentő cégek finanszírozásában?

– A vállalatfinanszírozás az egyik legfontosabb terület számunkra, amelyben a bankholding már most piacvezető Magyarországon. A terület tavaly – és ez az egész hazai bankrendszerről elmondható – rendkívül dinamikus növekedést mutatott. Ez jellemezte az idei első negyedévet is, bár a bővülés üteme némileg mérséklődött. Az elmúlt évben mintegy 300 milliárd forinttal nőtt a holdinghoz tar2022/22 FIGYELŐ | 45

F_45-47_Szabo-Levente.indd 45

2022. 05. 30. 17:01

FOTÓ: MAGYAR BANKHOLDING

| PÉNZ BESZÉL |

46 | FIGYELŐ 2022/22

F_45-47_Szabo-Levente.indd 46

2022. 05. 30. 17:01

| PÉNZ BESZÉL |

tozó bankok vállalati hitelállománya, a bővülés mértéke meghaladta a 15 százalékot. Ezáltal 1 százalék feletti mértékben nőtt a piaci részesedésünk, amely jelenleg hozzávetőleg 22 százalékos. Piacvezetők voltunk a jegybank Növekedési Hitelprogramjában és a Növekedési Kötvényprogramban, emellett a Széchenyi Kártya Programban is sikeresek vagyunk. Holdingszinten 17 százalék feletti mértékben, majdnem 500 milliárd forinttal bővült a vállalati betétállomány 2021-ben, a három banknak együttesen 3350 milliárdos vállalati betétállománya volt. A piaci hányadot tekintve mindez azt jelenti, hogy 2 százalékkal, 25 százalék fölé növeltük a részesedésünket a vállalati betétek terén. A tavalyi dinamikus bővülés után az elmúlt hónapokban azt tapasztaltuk, hogy némileg csökken a hitelezés bővülésének üteme. Az orosz–ukrán háború miatt gyorsan változó piaci környezetben a cégek óvatosabbá váltak, és ennek megfelelően kisebb volumenű kölcsönigénnyel fordultak a bankrendszerhez.

– Mit tapasztalnak, ez miben nyilvánul meg?

– Az energiaszektortól az élelmiszer-, az építőiparon és az idegenforgalmon át az autóipari beszállítókig majdnem minden vállalati szegmensre igaz, hogy óvatosabbak lettek a beruházások terén.

Csak a stratégiájuk szorosan vett részét képező beruházásokat indítják el, illetve azokat, amelyeknél meg vannak győződve arról, hogy a beruházás olyan termékek előállítását alapozza meg, amelyek piaca a jelen környezetben is stabil, illetve a fejlesztés növeli a cég működésének hatékonyságát. Ez tükröződik az új beruházásihitel-kérelmek volumenének esetén. Más a helyzet a folyószámla- és a forgóeszközkölcsönök igénylése terén. Itt azt látjuk, hogy a megemelkedett anyagárak és az ellátási láncok akadozása a készletállományuk növelésére sarkallta a cégeket, hogy reagálni tudjanak a különböző ügyfél- és vevőigényekre. A forgóeszközhitelek esetén egyértelmű bővülés tapasztalható, a folyószámlakölcsönöket nézve pedig az látszik, hogy a vállalkozások biztonságos működésre törekszenek, nagyobb likviditási puffert alakítanak ki, nagyobb keretet kérve a bankjuktól.

– Hogy látja, miként hat a kamatemelési tendencia a hitelezési folyamatokra?

Hogyan viszonyulnak vállalatok az államilag támogatott konstrukciókhoz?

– A finanszírozás ára is hatással van a beruházások megtérülésére. Ha magas a beruházás finanszírozásának költsége, az némileg rontja a beruházás megtérülését. A saját forrású hitelek mellett megnőtt az államilag kamattámogatott kölcsönök szerepe, sok cég a kamattámogatott konstrukciók felé fordult. Emellett azon exportorientált vállalkozások,

NÉVJEGY A Pénzügyi és Számviteli Főiskola pénzintézeti szakirányán tanult, 1993ban végzett, két évvel később a Janus Pannonius Tudományegyetemen szerzett közgazdászdiplomát. Pályafutását a Creditanstalt Csoportnál kezdte.

Jelentős nemzetközi banki tapasztalatokkal érkezett a takarékszektorba, ahol két évtizede dolgozik. Vezetőként komoly tapasztalatot szerzett a vállalati üzletágban, valamint az egyedi kiszolgálás többi területén, de jól ismeri a vidék gazdaságát, a helyi piacokat és gondolkodásmódot is.

Több pozíciót is betöltött a Takarék Csoport vezetésében, jártas az integrációs folyamatokban. 2021 júniusa óta az MKB Bank, a Budapest Bank és a Takarék Csoport egyesüléséből létrejövő új magyar nagybank, a Magyar Bankholding egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese, 2021 decemberétől a Takarékbank elnök-vezérigazgatója. 2022 áprilisától az MKB Bank igazgatóságának a tagja.

amelyeknek jelentős a devizabevételük, előnyben részesítik a működésüket finanszírozó devizahiteleket, kihasználva így a devizabevételük által adott természetes árfolyam-fedezettségüket.

– Felgyorsult az infláció. A jövőben milyen további kamatlépésekre, inflációs folyamatokra számít?

– Az euró, a dollár és a forint tekintetében kamatemelési tendenciát látha-

tunk, hiszen a jegybankok kamatemeléssel reagálnak az inflációs kihívásokra.

A hazai cégekre a legnagyobb mértékben az euró- és a forintpiac változásai hatnak. Úgy vélem, hogy az euró- és a forintkamatok is tovább emelkedhetnek a jövőben. Azt viszont nem gondolom, hogy a jelenlegi forintkamatszinthez képest jelentős növekedésre kerül sor. Az euró- és a dollárpiacon viszont nagyobb mértékű kamatemelésre is számíthatunk a jövőben.

– Az utóbbi időben hívószó lett a zöldhitelezés, a bankok egyre fontosabbnak tartják a fenntartható fejlődést. A bankholdingban milyen ütemben zajlik a zöldátállás?

– A társadalom és a szabályozó MNB részéről is elvárás, hogy minden gazdasági szereplő alakítsa ki az ESG-stratégiáját, és azt építse be a mindennapi döntési és működési folyamataiba. Azt gondolom, hogy ez a folyamat a jövőben még nagyobb hangsúlyt kap. Ennek megfelelően mi is kidolgoztuk az ESG-stratégiánkat, külön területet hoztunk létre, amely azzal foglalkozik, hogy a napi működésünkben hogyan érvényesítsük a környezetünket érintő fenntarthatósági szempontokat. A bankholding már most és a jövőben is aktív résztvevője lesz az ESG-stratégiánk végrehajtását támogató nemzetközi és hazai hitelezési, valamint egyéb programoknak.

– Az ágazati különadók bevezetéséről szóló kormányzati bejelentés nyomán megkerülhetetlen a kérdés: mi a véleménye arról, hogy jelentős összegű extraprofitot akarnak elvonni a pénzintézetektől 2022-ben és 2023-ban?

– A különadó minden bizonnyal hatással lesz az eredménytermelő képességünkre, ugyanakkor a bankszektor érdeke is, hogy a magyar gazdaság erős legyen. Az elmúlt években is sokat tettünk ezért, jelentős szerepet vállaltunk a gazdaságpolitika támogatásában. Úgy gondolom, hogy a bankrendszer alapvető érdeke a gazdaság, ezáltal a gazdasági szereplők stabilitásának megteremtése és fenntartása, hiszen ez az egyik legfontosabb garanciája az eredményes működésünknek.

TÓTH BALÁZS

2022/22 FIGYELŐ | 47

F_45-47_Szabo-Levente.indd 47

2022. 05. 30. 17:01

| PÉNZ BESZÉL |

A Gránit Bank ma már a tizedik legnagyobb hitelintézet hazánkban, amely a 2021-es esztendőt – az előző évinél több mint kétszer nagyobb – 4,5 milliárd forintos adó előtti nyereséggel zárta – ezt Hegedüs Éva elnök-vezérigazgató jelentette be a pénzintézet sajtótájékoztatóján. Az utóbbi időszak innovációi közül a szelfivel való teljes értékű számlanyitást, a fenntarthatóságot szolgáló zöldbankkártyát és a banki mobilapplikációban elérhető világelső Öko Kalkulátor funkciót emelte ki. Jelezte, hogy a Gránit Bank a hazai piacon elsőként digitalizálta a jelzáloghitel-igénylés folyamatát.

GYORSABBAN AZ ÁTLAGNÁL

A Gránit Bankot 2010-ben alapították, azóta éves átlagban közel tízszer gyorsabb ütemben nőtt, mint a hazai pénzintézetek, 2021-ben pedig eddigi legsikeresebb esztendejét zárta. A hitelintézet mérlegfőösszege 2021 végére közel 700 milliárd forintot ért el, amely 20 százalékkal haladja meg az előző évit, mi-

közben a bankszektor éves átlagos növekedése 16 százalék volt.

A bank vállalati, illetve lakossági hitel- és kötvényállománya 264 milliárd forintot tett ki, ez 26,3 százalékkal több, mint egy évvel korábban, míg a bankszektorban az éves átlagos növekedés 18,8 százalékot ért el. A lakossági betétállomány több mint 30 százalékkal bővült egy esztendő alatt, kétszer akkora ütemben, mint a hazai hitelintézeteknél.

A Gránit hatékonyságát jelzi, hogy a működési költség a mérlegfőösszeghez viszonyítva 1,1 százalék volt, ami mintegy fele a hazai bankszektor 2,1 százalékos mutatójának. A banki hitelállomány minőségét jellemző NPL-mutató 0,03 százalékot ért el, a bankrendszer 3,1 százalékához képest, a jegybank és az állam felé fennálló követeléseket nem számítva.

IDÉN SINCS OSZTALÉK

A hitelintézet adózás előtti eredménye 4,5 milliárd forintot ért el, ez több mint

a duplája az egy évvel korábbinak. Az adózás utáni eredményt, amely mintegy 4 milliárd forintot ért el, a pénzintézet részvényesei egybehangzó döntéssel az eredménytartalékba helyezték, így a bank az idén sem fizet osztalékot. A 2021-es évvel együtt eddig a Gránit tulajdonosai a megtermelt 11 milliárd forint adózás előtti eredményből közel 9 milliárdot forgattak vissza a bank tőkéjébe.

Nagyon kedvező az is, hogy az idei év első négy hónapja is terven felüli számokat hozott – emelte ki Hegedüs Éva, hozzáfűzve, hogy a hitelintézet továbbra is bankszektor átlaga feletti ütemben nő. Az előző év márciusához képest a lakossági hitelállomány 36 százalékkal gyarapodott, szemben a 11 százalékos piaci átlaggal, míg a vállalati kölcsönállomány 31,2 százalékkal bővült a 20,5 százalékos piaci átlaghoz képest. Mindezek hatására a bank április végéig megtermelte az előző évi adózás előtti eredményének több mint 70 százalékát, azaz 3,2 milliárd forintot, és mintegy 100 ezer ügyfélszámlát kezel.

Az utóbbi időszak fejlesztései közül büszkék arra, hogy a jelzáloghitelezés digitalizációjában piacra léptek az otthonkalkulátorral, amellyel öt perc alatt elvégezhető az online hitel-előbírálat és a papíralapú, hiteligénylési dokumentumok helyett interneten kitölthető okosnyomtatványok várják az ügyfeleket.

A digitális megoldásokkal szükségtelenné válik, hogy bárki ügynökkel, tanácsadókkal merjen csak nekivágni a kölcsönfelvételnek, miközben az elektronikus csatornákon, a videóbankon az összes lépésnél dedikált hiteltanácsadó segíti az igénylőt.

Hegedüs Éva a kormány rendkívüli intézkedéseit értékelve közölte: az extraprofitra kivetett adó nem öröm, mivel a pénzintézetek, vállalkozások közül semelyik sem számított erre a 2022-es üzleti terveiben. Ezzel együtt – tette hozzá – megérti a kormányzat törekvését, hogy a költségvetés helyzetét rendbe kell hozni, a hiányt csökkenteni kell.

TÓTH BALÁZS

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

EMELKEDŐ PÁLYÁN

GRÁNIT BANK | Az eddigi legsikeresebb évét zárta a hitelintézet 2021-ben, és az idei év első négy hónapja is terven felüli számokat hozott.

48 | FIGYELŐ 2022/22

F_48-49-Granit+Penztarak.indd 48

2022. 05. 30. 17:01

| PÉNZ BESZÉL |

KEDVEZŐTLEN SZÉLJÁRÁS Nem alakult túl fényesen az első negyedév sem az önkéntes nyugdíjpénztárak, sem a magányugdíjkasszák szempontjából, hiszen a globálisan jellemző negatív tőzsdei hangulat miatt jelentős veszteségek keletkeztek a tőkepiaci befektetéseiken – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. Az árfolyamokon elszenvedett veszteségek nyomán pedig kisebb mértékben, de csökkent a portfólió mérete is a szolgáltatóknál.

ELMARADTAK A CSÚCSTÓL

Az MNB adatai szerint az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona valamivel 1635 milliárd forint felett mozgott az első negyedév végén, amely minimális mértékben – 0,3 százalékkal – elmaradt az egy esztendővel korábbitól.

A múlt év végi, közel 1730 milliárdos csúcshoz képest viszont már jóval jelentősebb – 5,4 százalékos – a visszaesés. A portfólió zsugorodását elsősorban az orosz–ukrán konfliktus nyomán kialakult tőzsdei lejmenet okozta: ezt jól szemlélteti, hogy miközben a tavalyi év első három hónapjában 18,2 milliárd forintos nyereségük keletkezett a kasszáknak a befektetési tevékenység eredménye soron, 2022 első negyedében hajszál híján 90 milliárdos mínuszt kellett elkönyvelniük. Ezt pedig a tagdíjbevételeknél mutatkozó, bő 11 százalékos emelkedés sem tudta ellensúlyozni – pedig ennek nyomán 30 milliárd forint fölé nőtt a befizetések öszszesített volumene. A tagdíjbevételek emelkedéséhez egyébként a tagi befizetések növekedése járult hozzá leginkább, a munkáltatói befizetések menynyisége hasonlóan alakult az egy esztendővel korábbihoz. Közben a szolgáltatói kifizetések összege is jelentősen nőtt az önkéntes nyugdíjkasszáknál: az idei év első negyedévben 30,4 milliárd forintot ért el, 14,7 százalékkal többet az egy esztendővel korábbinál.

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

ÁTRENDEZŐDŐ PORTFÓLIÓ

Ami az ügyfélszám alakulását illeti, nagy mozgás nem volt sem éves, sem negyedéves összevetésben, az első negyedév végi 1,103 millió önkéntes nyugdíjpénztári tag nagyjából hatezerrel volt több az egy esztendővel korábbinál.

NYUGDÍJPÉNZTÁRAK Az orosz–ukrán konfliktus nyomán bekövetkezett tőkepiaci lejtmenet hatásait megérezték a hazai nyugdíjkasszák is.

Figyelemre méltó viszont, hogy az önkéntes kasszák portfóliójának összetétele átalakult a márciusig számolt egy év alatt. A legnagyobb szeletet a tortából változatlanul a kötvények, azokon belül is a magyar állampapírok adják, de az előbbiek részesedése 56,6-ről 52,5 százalékra, utóbbiaké pedig 50,8-ről 45,8 százalékra olvadt a portfólión belül. A

ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁRAK VAGYONA*

Milliárd forint

1381,7

1641,1 1635,4

1443,4 1422,5

1285,7

2017

2018

2019

&ITYY ­[ JQX÷ SJL^JI­GJS

2020

2021

2022

Forrás: MNB

bankszámlákon és a készpénzben tartott eszközök állománya viszont több mint a duplájára ugrott éves összevetésben, így a részesedésük 3,1-ről 6,6 százalékra emelkedett. A részvények hányada minimálisan, 8,5-ről 8,2 százalékra csökkent, a befektetési jegyeké pedig 30-ról 31,2 százalékra nőtt. (Ez arra utal, hogy az utóbbi két eszközosztályból sokat vásároltak a kasszák, hiszen az árfolyamveszteségek önmagukban jóval nagyobb, negatív mozgást kellett volna, hogy eredményezzenek.)

LASSÚ LEMORZSOLÓDÁS

A magánnyugdíjpénztárak vagyona 5,2 százalékkal, 264,5 milliárd forintra csökkent a márciusig tartó egy esztendőben

az MNB adatai szerint, amelyben szintén a kedvezőtlen tőzsdei fejlemények játszották a meghatározó szerepet. (A tavalyi év első három hónapjában még 4,1 milliárd forintos nyereséget hoztak öszsze befektetéseiken a magánkasszák, ez 2022 első negyedére 14 milliárdos veszteségbe fordult.) A pénztáraknál közben folytatódott a taglétszám évek óta tartó lassú apadása: március végén nagyjából 53 ezer ügyfelük volt a szolgáltatóknak, ami azt jelenti, hogy egy év alatt hozzávetőleg 800 magánnyugdíjpénztári tag tűnt el a rendszerből.

BARÁT MIHÁLY 2022/22 FIGYELŐ | 49

F_48-49-Granit+Penztarak.indd 49

2022. 05. 30. 17:01

| TŐZSDE |

EMELIK A TÉTET MKB CSOPORT | Meggyőző eredményeket ért el az év első negyedében az MKB Bank. A pénzügyi szolgáltató közben bejelentette, hogy a Sberbank hitelportfólióját is átveszik.

Az MKB-bankcsoport hozzávetőleg 29 milliárd forintos korrigált adózott eredményt ért el az első negyedévben, ami több mint kétszeres bővülést tükröz az előző három hónaphoz képest; igaz, az egy esztendővel korábbitól kisebb mértékben – 2,1 százalékkal – elmarad – derül ki a pénzintézet tőzsdei gyorsjelentéséből. Az első negyedéves profithoz leginkább az járult hozzá, hogy a nettó kamateredmény több mint a duplájára – közel 25,2 milliárd forintra – nőtt éves öszszevetésben.

A beszámoló szerint közben az MKB mérlege is szép ütemben gyarapszik: a csoportszintű mérlegfőösszeg 26,7 százalékkal nőtt egy év alatt, és elérte a 3797,3 milliárd forintot. Az ügyfélhiteleknél 13,3 százalékos bővülést mutatott ki a gyorsjelentés, 1287,6 milliárdos bruttó állomány mellett. Az ügyfélbetétek portfóliója ennél is jóval gyorsabban, 22,1 százalékkal hízott éves összehasonlításban, elérve a 2217,5 milliárd forintot.

A beszámoló megjelenése kapcsán kiadott közlemény szerint a hitelintézet tovább erősítette pozícióját a vállalati szegmensben, ahol a Magyar Bankholding Csoport – amelynek az MKB Bank tagja – piacvezető szerepet tölt be. A céges kölcsönök iránti kereslet fennmaradásának köszönhetően a vállalati üzletág által kezelt hitelállomány 20,4 százalékkal bővült az előző esztendő azonos időszakához viszonyítva, a céges betétállomány pedig 23,3 százalékkal gyarapodott. A bank az első negyedévben is aktívan részt vett a gazdaságélénkítő hitelprogramokban: a Széchenyiben például 5 százalékos piaci részesedést ért el. A lakossági betétek mennyisége 17,6, míg a hitelállomány 2,5 százalékkal bővült. A lakáshitelezés területén szóban forgó három hónapot a Zöld Otthon Program népszerűsége határozta meg az MKB Banknál is, a kamatkörnyezet erősödése mellett. Ami a lízinget illeti, az Euroleasing 3,2 százalékkal növelte állományát.

Ez év első hónapjainak meghatározó eseménye volt az MKB Bank szempontjából – emelték ki a közleményben –, hogy március 31-én, valamint az azt követő napokban megvalósult a Budapest Bankkal való egyesülés. A következő jelentős lépés a Takarékbankkal való jogi fúzió lesz 2023 májusában, amellyel létrejön a hazai gazdaságban meghatározó szerepet

FOTÓ: GETTY IMAGES

NŐ AZ ÜZEMMÉRET

50 | FIGYELŐ 2022/22

F_50-51_MKB.indd 50

2022. 05. 30. 17:02

| TŐZSDE |

MKB BANK NYRT. IFRS SZERINTI, KONSZOLIDÁLT ADATAI

Milliárd forint

2021. I. negyedév

43,2 42,3

5,5

25,2

2022. I. negyedév

5,5

29,6 29,0 23,5

3797,3 2996,5

1136,3

1287,6

2217,5 1816,6

226,2

260,5

11,7

11,5 Bruttó bevétel Nettó kamat(korrigált) eredmény

26,8

26,2

Nettó jutalékeredmény

Nettó egyéb eredmény

Forrás: MKB Bank Nyrt.

betöltő, tisztán magyar tulajdonú, egységes működésű nagybank.

ÁTVESZIK A PORTFÓLIÓT

Közben – néhány nappal a gyorsjelentés közzététele után – azt is bejelentették, hogy az MKB Bank nyerte azt a pályázatot, amelyet a végelszámolás alatt álló Sberbank Magyarország hitelállományának az átvételére írt ki a Pénzügyi Stabilitási és Nonprofit Kft. „Jelentős méretű és kiváló minőségű, stabil portfólió kerül az MKB-hoz, amellyel komoly bővülést tudunk elérni a stratégiánk szempontjából meghatározó szegmensekben” – mondta az ügylet kapcsán Barna Zsolt, a Magyar Bankholding és az MKB Bank elnök-ve-

Konszolidált Konszolidált, 2­WQJLK÷ºXX_JL Ügyfélhitelek adózás utáni korrigált adózás (bruttó) eredmény utáni eredmény

zérigazgatója. Az MKB Bank Nyrt. – közölték – korábban, a kapcsolódó pénzügyi hatásvizsgálatokat követően nyújtott be kötelező érvényű ajánlatot a Sberbank Magyarország hitelportfóliójának az átvételére, ami hozzávetőleg 35 ezer lakossági, emellett háromezer kis-, közép- és nagyvállalati ügyfelet érint. A megállapodást a mintegy 330 milliárd forintos kitettségű állomány megvásárlásáról az MKB Bank és a Sberbank Magyarországnak, a Sberbank Europe AG végelszámolás alá került leányvállalatának a végelszámolója írta alá.

EGYESÜLNEK AZ ALAPKEZELŐK IS

A leánycégeknél is folytatódik az egyesülési folyamat: a két érintett társaság dön-

Ügyfélbetétek

8FO¥Y Y÷PJ

tése szerint az MKB-Pannónia Alapkezelő ez év szeptember 1-jén beolvad a Budapest Alapkezelőbe, az immár egyesült szervezet pedig MKB Alapkezelő néven folytatja működését. Az erről kiadott közlemény szerint e cégek fúziója teret nyithat a növekedési tervek eléréséhez, és elősegíti annak a stratégiai célnak a megvalósítását, hogy a vállalatok hosszú távon tovább növeljék szerepüket a hazai vagyonkezelési piacon. Az összeolvadást követően az MKB Alapkezelő által kezelt vagyon megközelíti majd az 1200 milliárd forintot.

BARÁT MIHÁLY

HIRDETÉS

június 10–12. www.rosalia.hu li h

ª ²1 1² §0ð²J mXJ0À F_50-51_MKB.indd 51

picnicstyle 2022. 05. 30. 17:02

DEUTSCHE BANK – FÉNY AZ ALAGÚT VÉGÉN

Nemrég fejezte be részvény-visszavásárlási programját a Deutsche Bank (DB) – 16 éve az elsőt. Nem sokkal később, április végén csaknem tíz esztendeje nem látott negyedéves nyereségről, 1,2 milliárd euróról számoltak be. S ami még jobb hír: a profitot nem csak a befektetési banki üzletág hozta, abban a hosszú évekig kínlódó vállalatfinanszírozási és lakossági üzletágnak is nagy szerepe volt.

A DB elmúlt évtizedét botrányok, milliárd eurós büntetések és igazgatósági belharcok jellemezték. A kedvező negyedéves eredmények közzétételét követően aztán megint elkezdett kísérteni a múlt. Április végén a cég frankfurti központjában megjelentek a rendőrség, az ügyészség és a bankfelügyelet emberei – pénzmosás gyanújával vizs-

A DEUTSCHE BANK ÉS SZEKTORTÁRSAI

2019. január 6. = 100 százalék

Amerikai bankok** Deutsche Bank Európai bankok* 2019

2020

*Stoxx 600 Banks index; **Dow Jones Banks index.

2021

2022

90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 –10 –20 –30 –40 –50

+TWW¥X NS[JXYNSL HTR +NL^JQ÷ X_¥R±Y¥X

gálódnak. A gyanút Rifát el-Aszadnak, a szíriai elnök nagybátyjának a tranzakciói keltették fel. Őt tavaly négy év börtönre ítélték Franciaországban pénzmosás miatt. A tavaszi rajtaütés nagyon rossz emlékeket hozott elő a befektetőkben: 2012 – áfacsalás, 2018 – pénzmosás gyanúja. Az árfolyam megint zuhant, holott a megelőző hetekben már négyéves csúcson állt.

Az elmúlt tíz évben a pénzintézet igazgatóságának az elnöke Paul Achleitner volt. A helyét a nemrég lezajlott közgyűlésen Alex Wynaendts, az Aegon korábbi vezetője vette át – a megbízatása négy esztendőre szól. Olyan bankot örökölt, amely 2007-ben még az eszközértéke alapján a világ legnagyobbja volt, ma viszont az árnyéka akkori önmagának. Egy évtized alatt a DB részvényárfolyama 65 százalékkal zuhant, eszközértéke a harmadával csökkent, az árbevétel 25 százalékkal zsugoro-

FOTÓ: KAI PFAFFENBACH, REUTERS

VIHAROS MÚLT | A kontinens töredezett bankrendszere fúziókra lenne ítélve. Ez azonban aligha indul be addig, amíg nem teszik teljesen rendbe a legnagyobb német pénzintézetet.d

52 | FIGYELŐ 2022/22

F_52-53-Deutsche bank.indd 52

2022. 05. 30. 17:09

| TŐZSDE | RÉGI DB-LOGÓS ÓRA WIESBADENBEN. ÚJ IDŐSZÁMÍTÁS INDULT A LEGNAGYOBB NÉMET BANKNÁL

FOTÓ: EUROPRESS/AFP

a profitot – mint például az amerikai nagybankoknál.)

dott, osztalékot hosszú évekig nem fizettek, az alkalmazottak létszáma az elmúlt esztendőkben több mint 15 százalékkal apadt. A társaság két korábbi bankárát is lecsukták, mások – köztük korábbi igazgatósági tagok – ellen jelenleg is folynak bűnügyi eljárások. A „halálközeli élmény” (ahogy egy igazgatósági tag fogalmazott) 2016-ban következett be, amikor az amerikai igazságügyi tárca rekordösszegű, 14 milliárd dolláros bírságot akart rájuk kiszabni – végül megúszták a felével.

Wynaendts nehéz örökséget vesz át, a célját azonban talán még nehezebb lesz megvalósítani: létrehozni egy olyan pénzintézetet, amely határokon is átnyúló akvizíciói révén képes felvenni a versenyt a sokkal tőkeerősebb és profitábilisabb amerikai bankokkal. Achleitner regnálása alatt a DB 19,5 milliárd euró friss tőkéhez jutott, 10 milliárdos veszteséget halmozott fel, kifizetett legalább 14 milliárd eurót különböző büntetésekre (bankközi kamatok manipulációja, részvénykereskedési visszaélések, pénzmosás orosz ügyfelei részére, adócsalás), s legalább ötször hirdetett új stratégiát.

Achleitner (és a DB) reputációja azután kezdett el erősödni, hogy 2018 áprilisában, egy heves igazgatósági csatározást követően sikerült kirúgnia John Cryan vezérigazgatót, majd a helyére Christian Sewinget tette. Az új vezér – szorosan együttműködve James von Moltke pénzügyi vezetővel – aztán elkezdte gatyába rázni a botrányok által megtépázott óriásbankot. Három bátor és utólag helyesnek bizonyult stratégiai lépést is tett. Elsőként 2019 elején – szembemenve Achleitnerrel, a teljes német kormánnyal és az egyik akkori nagytulajdonossal, a Cerberusszal – megakadályozta, hogy a DB egyesüljön a Commerzbankkal. Másodikként radikálisan visszavágta a befektetési banki tevékenységet, végül pedig eladta a global prime finance üzletágat a francia BNP Paribas-nak. Mindezt nem sokkal azután, hogy Achleitner úgy nyilatkozott: a DB befektetési üzletágával az égvilágon nincs semmi baj. (Ami akkor előny volt, most hátrány lehet: a pénzintézetnek nincs olyan üzletága, amely piaci lejtmenetek, elhúzódó recessziók idején megtámasztaná az árbevételt és

DUPLÁZHAT AZ ÁRFOLYAM

Ezzel párhuzamosan Sewing radikális portfóliótisztításba kezdett – 2019 óta 367 milliárd eurónyi eszköztől szabadult meg. Ez meglehetősen költséges művelet volt, ennek ellenére az elsődleges alapvető tőke – egy pénzintézet mérlegének az egyik legfontosabb minőségi mutatója – mindössze 800 millió euróval, 46,5 milliárdra csökkent. A Standard & Poor’s vissza is állította a befektetésre javasolt A kategóriába a bank minősítését, s szerinte az átalakítás „profitábilisabb, jobban vezetett” céggé tette a DB-t. Az elemzői várakozások szerint a pénzintézet nettó profitja az idén 73 százalékkal, 3,4 milliárd euróra nő, s 2025-re 5 milliárdra bővül tovább.

bevételt nagyjából 3,5 százalékkal dobja meg. Minden további 25 bázispont 325 milliós extra jövedelmet hozhat. A GS arra számít, hogy a bank részvényeinek az árfolyama a következő 12 hónap folyamán csaknem a duplájára, 19,1 euróra emelkedik. (Lapzártánkkor a kurzus 11 euró környékén járt.)

PARTIKÉPESSÉG

Ezzel a legnagyobb német pénzintézet végre partiképes lenne, elkezdődhetne az európai bankszektor konszolidációja.

Ennek azonban az orosz–ukrán háború által okozott bizonytalanság megszűné-

ALEX WYNAENDTS, A TÁRSASÁG ÚJ ELNÖKE. AKVIZÍCIÓKRA KÉSSZÉ KELL TENNIE A BANKOT

Ennek teljesülése azonban két, már a DB-től független tényezőn múlik. Az egyik a gazdasági gyarapodás – ennek jelenleg meglehetősen rosszak a kilátásai –, a másik pedig az Európai Központi Bank (EKB) kamatemelési hajlandósága. A várakozások szerint az uniós intézmény legkorábban júliusban már szigorít monetáris politikáján. A Goldman Sachs (GS) számításai alapján 50 bázispontos kamatemelés a DB számára éves szinten 900 millió eurót hoz, az ár-

séig nagyon kevés az esélye. Sokan azt is hozzáteszik, hogy amíg a DB tőzsdei értéke ilyen alacsony – a könyv szerintinek kevesebb mint a 40 százaléka, harmadával kisebb, mint például a BNP-é –, egy komolyabb felvásárlás álom marad csupán. „Viszont ha a bank folytatja a menetelést, a többi európai pénzintézet meg tovább szenved (lásd a grafikont – a szerk.), akkor az amerikaiak és az UBS kivételével szinte bárkiből lehet célpont” – foglalta össze a helyzetet Stuart Graham, az Autonomous Research társalapítója.

D. GY. 2022/22 FIGYELŐ | 53

F_52-53-Deutsche bank.indd 53

2022. 05. 30. 17:09

| GEOPOLITIKA |

TARTÓS PATTHELYZET ALAKULHAT KI UKRÁN HELYZET | Az orosz csapatok folytatják az ukrán infrastruktúra lerombolását, miközben a véderők a nyugati nehézfegyverekre várnak. Lapzártánkkor még bizonytalan volt a hatodik uniós szankciócsomag sorsa, az olajszállítások embargójáról nem született megegyezés.

Nem áll jól a szénájuk a Kelet-, Délkelet-Ukrajnában küzdő kijevi kormánycsapatoknak. Mint az várható és előre jelezhető volt, utánpótlási gondokkal kell szembenézniük. A civil szférában magasra szöktek az üzemanyagárak. Azoknál a benzinkutaknál, ahol egyáltalán van még „nafta”, hosszú sorok állnak.

FOLYTATÓDIK A ROMBOLÁS

Az orosz csapatok folytatják az ukrán infrastruktúra szétrombolását. Így az or54 | FIGYELŐ 2022/22

F_54-55_ukrajna.indd 54

2022. 05. 30. 17:03

| GEOPOLITIKA |

FOTÓ: LUCAS JACKSON, REUTERS

BLACK HAWK HELIKOPTER AFGANISZTÁNBAN. AZ ÚJ HÁBORÚ MEGRENDELÉSEKET HOZHAT AZ AMERIKAI HADIIPARNAK

szág egyetlen, a háború elején még működött olajfinomítója (Kremencsukban) is megsemmisült az ellenséges rakétacsapások folytán. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétszázezer fegyverben állót ígér a frontoknak, de ez valószínűleg inkább lelkesítő propaganda, semmint a valóság. Nem megoldott ennyi ember élelmezése, kiképzése, a járművek, fegyverrendszerek szervizelése, eljuttatásuk a nyugati határtól ezer kilométerre lévő keleti, délkeleti frontokra.

Az ukrán út-, vasúthálózat az oroszok légi-, rakétatámadásainak az elsődleges célpontjává vált.

A nyugati segítség több hónapos késésben van. Mire eljutnak a NATO-ál-

lamok megígért fegyverszállítmányai a frontokra, s elegendő számú kiképzett katona áll rendelkezésre a nyugati nehézfegyverzet kezelésére, talán már le is zárul a Moszkva által indított háború aktív szakasza. Kialakulhat egy befagyott konfliktus, viszonylag alacsony szintű harctevékenységgel, felmorzsoló hadviseléssel, amellyel viszont az ukrán fél akár jól is járhat.

A 2015 és 2022. február 24. között sokat nem változott tűzszüneti vonal hoszsza a többszörösére nőhet, Oroszország és a meghódított területeken Moszkva tervei szerint létrehozandó, vele szövetséges entitások védekező pozícióba kerülhetnek. Elemzők szerint a Kreml már készül egy ilyen eshetőségre: 25–40 kilométer szélességű, nagyjából a modern nehéztüzérség hatásos lőtávolságát jelentő, „harmadik védelmi vonalnak” nevezett ütközőzónát alakít ki.

dött uniós csúcson hétfői lapzártánkkor nem tűnt valószínűnek, hogy megegyezésre jutnak a tagországok. Lapértesülések szerint elképzelhető, hogy a megállapodás érdekében Brüsszel kihagyja a csomagból a kőolajra vonatkozó embargót. Budapesten aggasztónak tartják, hogy Ukrajna, amelyet szorít az idő, a keleti fronthelyzet, kilátásba helyezte, hogy a területén áthaladó Barátság kőolajvezetékkel valami történni fog.

Mind erőteljesebben vetődik fel a kérdés: hatékony-e a szankciók sorozata, s nem okoz-e nagyobb károkat az alkalmazónak, mint a célpontnak? Moszkva a magas gáz- és olajárak folytán még a normális üzletmenethez képest is mintegy 15 milliárd dolláros többletbevételre tett szert, miközben a The Economist című lap forrásai szerint csak az oroszországi piacról kivonult BP veszteségei elérik a 24 milliárd dollárt. Ha figyelembe vesszük, hogy mintegy ezer nyugati vállalat vonult ki az orosz piacról vagy függesztette fel ottani működését, az összesített veszteség elérheti a 70-90 milliárd dollárt.

EMBARGÓS KÉTSÉGEK

ÚJ PIACOK

Aggasztó fejlemény, hogy Oroszország lassan előveszi a raktárból nehéztüzérsége legjavát. Például a 203 mm-es Malkát (2S7M), amely – jegyzi meg a Kreml-közeli Ria.ru – akár a hagyományos és a rakétarásegítésű lövedékek mellett nukleáris gránátot is képes kilőni.

Ezzel párhuzamosan ha Ukrajna tűzereje is jelentős mértékben megnő, amennyiben megérkeznek a támadófegyverek, a harckocsik, a páncélozott harcjárművek, a vontatott és önjáró tüzérség, a rakéta-sorozatvetők, a ballisztikus és légvédelmi rakétarendszerek, esetleg többfunkciós harci gépek, az alapjában változtathatja meg az erőviszonyokat – és a szerepek felcserélődhetnek. Ez esetben északkeleti szomszédunk kerülhet a támadó (a korábbi területeit visszaszerezni akaró) hadviselő fél szerepébe, annak minden előnyével és hátrányával. Mindez elhúzódó katonai konfliktust vetít előre.

Eközben Európában nehezen tudnak zöld ágra vergődni az Oroszország ellen beígért teljes földgáz- és kőolajvásárlási blokád bevezetésével. A hét végén kezdő-

Mozgolódnak a nagy nyugati fegyvergyárak is – az ukrajnai háború új piaci lehetőségeket nyitott. A Sikorsky (amely már a legnagyobb amerikai hadiipari komplexum, a Lockheed Martin érdekeltségébe tartozik) újból felturbózza az UH–60-as Black Hawk többcélú közepes helikopter gyártását. Ez év utolsó negyedében tervezi legördíteni gyártósorairól az ötezredik – konstrukciós szempontból öregedő, de még magát jól tartó – Fekete Sólymot. Az USA piacán az UH–60-as kifutó modellnek számít, és az Egyesült Államok hadserege már a következő generációs repülő eszközökre összpontosít a Future Long-Range Assault Aircraft (FLRAA – a jövő nagy hatósugarú légi támadóeszköze) program keretében. A Lockheed Martin/Sikorsky mint lehetséges vevőkre az ukrajnai helyzet miatt fokozottan motivált Kelet-, Kelet-Közép-Európára számít. Ezekben az államokban amúgy is lecserélik a szovjet-orosz gyártmányú helikoptereket, vagyis új piaci szegmens nyílik meg. Az amerikai kormány az idén adja le az UH– 60-as modellekre az utolsó megrendelést, ami azt jelenti, hogy 2027-ben leállnak az évi ötven ilyen helikoptert gyártó sorok. Hacsak nem futnak be új, nagyobb megrendelések külföldről.

D. P. 2022/22 FIGYELŐ | 55

F_54-55_ukrajna.indd 55

2022. 05. 30. 17:03

| GEOPOLITIKA |

RECESSZIÓ FENYEGETI A VILÁGGAZDASÁGOT

GLOBÁLIS KILÁTÁSOK | Az USA, az EU és Kína is recessziós fenyegetéssel szembesül. A különös az, hogy mindegyik más okból.d a globális pénzügyi klímát. Ez persze nem változik meg egyik napról a másikra, most mégis furcsa helyzet van kialakulóban.

A világgazdaság három nagy erőközpontjának mindegyike recessziós veszélyekkel szembesül, viszont ennek hátterében az USA, Kína és az EU esetében egyaránt más-más tényezők húzódnak meg.

(Ami persze nem jelenti azt, hogy a dollár árfolyama vagy az amerikai tőzsdei fejle-

mények ne lennének továbbra is alapvető fontosságúak a globális folyamatokban.)

KÍSÉRT A MÚLT

„A boldog családok mind hasonlók egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az” – kezdi Tolsztoj az Anna Kareninát, és mint azt a Financial Times találóan megjegyzi, pontosan ez

45 AZ AMERIKAI RÉSZVÉNYPIAC 40 TOVÁBBRA IS TÚLÉRTÉKELT A NYERESÉGEKHEZ KÉPEST 35 CAPE index* 30 25 20 15 10 5 0

1900 1905 1910 1915 1920 1925 1930 1935 1940 1945 1950 1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005 2010 2015 2020

&_ NSƼ¥HN·[FQ PNNLF_±YTYY ¥WKTQ^FRTP FW¥S^F F RJLJQ÷_÷ ­[ NSQ¥HN·[FQ NLF_±YTYY ¥YQFLTX S^JWJX­L­MJ_ P­UJXY

+TWW¥X UTWYKTQNT MZ

FOTÓ: REUTERS

Az idei Világgazdasági Fórum Davosban a globalizáció végéről vagy legalábbis annak jelentős átalakulásáról szólt (3D – Figyelő, 2022/21. szám, 8. oldal).

A világgazdaságban a passzátszelet többnyire az Egyesült Államok fújja. Ami Washingtonban és New Yorkban a tőzsdéken zajlik, az alapvetően határozza meg

56 | FIGYELŐ 2022/22

F_56-57-Recesszio.indd 56

2022. 05. 30. 17:03

| GEOPOLITIKA |

a helyzet ma a világgazdaságban is. Az Egyesült Államok esetében az a veszély áll fenn, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) kénytelen lesz túlhúzni a kamatokat, és csak recesszió árán lesz képes megállítani az inflációs várakozások beragadását. Kínában a koronavírus miatt életbe lépett zéró tolerancia politikának, ha recesszió talán nem is, de a gazdasági bővülés vészes lelassulása lehet az ára. Az európai gazdaságra pedig az orosz–ukrán háború következményei mérhetnek végzetes csapást – drasztikusan növekednek a háztartások megélhetési költségei. A szegényebb, feltörekvő gazdaságok pedig élelmiszerválsággal, éhezéssel szembesülnek – ott a kiadások nagyjából 30 százalékát fordítják élelmezésre.

A fenyegetést a tőzsdei árak is jelzik.

Az MSCI World index, a globális tőkepiacok egyik legátfogóbb mutatója májusban már 5 százaléknál is nagyobb mértékben esett, január óta csaknem 20 százalékkal zuhant. Az inflációs félelmek miatt a kötvényárak is esnek. Hasonlóan átfogó eladási hullámra utoljára a 80as évek elején volt példa – Paul Volcker Fed-elnöksége idején az amerikai jegybank drasztikus kamatemelésekkel fékezte meg a stagflációt (vagyis azt az állapotot, amikor a gazdasági növekedés lassul, az infláció viszont gyorsul) és fordította át recesszióba.

A recesszió kifejezés persze kissé pontatlan, legalábbis többféle definíciója létezik. Beszélünk egyfelől „technikai recesszióról” – ez két egymást követő negyedév negatív GDP-je esetén következik be. Az USA-ban a National Bureau of Economic Research árnyaltabb megközelítést használ: recesszió az, amikor „az aktivitás jelentősen, több hónapon keresztül gyengül a gazdaság különböző szegmenseiben”. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank a globális reáljövedelem visszaeséséhez köti ezt a fogalmat – erre 1975-ben, 1982-ben, 2009-ben és 2020-ban volt példa. Ebben az értelemben még nem fenyeget recesszió, annak ellenére, hogy az IMF a globális bruttó hazai termék idei bővülésére adott előrejelzését drasztikusan, 4,5-ről 2,5 százalékra vágta vissza.

VÉSZJELZÉSEK KÍNÁBÓL

A világ GDP-jének csaknem a 20 százalékát Kína adja, így érthető, hogy amikor a kontinensnyi országból a járványhelyzet súlyosbodásáról érkeznek hírek, aggódni kezdenek a közgazdászok. A nyu-

világossá tette, hogy nem fogja túlságosan zavarni, ha a munkanélküliségi ráta megemelkedik a mostani 3,6 százalékról.

gati kultúrkörben szocializálódva sci-fibe illők az olyan értesülések, mint például a 26 milliós Sanghajnak, a távol-keleti óriás legnagyobb kereskedelmi kikötőjének, egyik legfontosabb gazdasági centrumának a teljes lezárása. Kína még mindig a világ gyártóműhelye. Ha tovább szakadnak a globális ellátási láncok, áruhiány lép fel a gazdaság szinte minden területén. A számok riasztóak: a kínai kiskereskedelmi forgalom áprilisban 11 százalékkal zuhant az előző év azonos időszakához képest, az ipari termelés 3 százalékkal csökkent. Az ingatlaneladások alacsonyabb szinten vannak, mint 2020 elején voltak, amikor visszaesett a gazdasági növekedés. Ezzel párhuzamosan nő a munkanélküliség.

EGYELŐRE BÍZNAK A FEDBEN

Az USA parkettjei egyelőre nem áraznak egy a Volcker-érában bekövetkezetthez hasonló recessziót – kétségtelen, hogy jelentős korrekció volt az árfolyamokban, de történelmi összehasonlításban az árazások még mindig nagyon magasak. Robert Shiller, a Yale Egyetem Nobel-díjas közgazdásza kitalált egy indexet, amely ciklikusan, a pénzromlást is figyelembe véve vizsgálja az amerikai tőzsdei cégek egy részvényre jutó eredményének a változását (lásd a grafikont). A piaci várakozások szerint a rövid kamatok 3 százalék alatt maradnak, az inflációs várakozások még moderáltak – ezt mutatja például az, hogy az árdráguláshoz kötött és a hagyományos állampapírok hozama közötti különbség 2,5 százalék körüli. A piac te-

ÉLELMISZERFAJTÁK GLOBÁLIS ÁRALAKULÁSA 2014–2016=100 százalék

Cukor Olajok Gabonák Tejtermékek Hús

I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. 2020 2021 2022

260 240 220 200 180 160 140 120 100 80 60

Forrás: FAO

Az Egyesült Államokban ma már jól látszik, hogy a jegybanki és kormányzati pénzeső túlfűtötte a gazdaságot. Számos elemző azon a véleményen van, hogy a Fed elkésett a monetáris szigorítással; a vártnál nagyobb és intenzívebb kamatemelési hullám szükséges ahhoz, hogy megfékezze a 40 éves csúcsra felszaladt inflációt, megakadályozza, hogy a lakossági és vállalati inflációs várakozások tartósan magas szinten ragadjanak be. Jay Powell, az intézmény elnöke nemrég közölte: a monetáris szigorítás egészen addig folytatódik, míg a jegybank nem lát „világos és meggyőző” jeleket arra, hogy a fogyasztói árak növekedési üteme viszszatér a célként kitűzött 2 százalékhoz.

A Fednek célja a foglalkoztatottság magas szinten tartása is, Powell azonban

hát egyelőre elhiszi a Fednek, hogy képes lesz finoman a földre tenni az amerikai gazdaság óriásgépét.

Európában nem a túlfűtött gazdaság a legnagyobb probléma, hanem az infláció, amely áprilisban 7,4 százalékosra nőtt. Az árak sokkal gyorsabban emelkednek, mint a jövedelmek, ez akadályozza a gazdaság talpra állását a pandémia által okozott megrázkódtatásokból.

Az Európai Bizottság drasztikusan vissza is vágta az idei gyarapodásra adott előrejelzését (Figyelő, 2022/21. szám, 54–56. oldal). Piaci elemzők szerint azonban a szervezet még így is túlzottan optimista.

A nyártól nem áll vissza a GDP-növekedés fél százalékra az eurózónában, az jó esetben is csak stagnálni fog. Az európai bővülési kilátások alapvetően az orosz– ukrán háború hatásaitól, az energia- és az élelmiszerárak alakulásától függnek.

D. GY. 2022/22 FIGYELŐ | 57

F_56-57-Recesszio.indd 57

2022. 05. 30. 17:03

| GEOPOLITIKA |

PROBLÉMÁK MEGOLDÁSOK NÉLKÜL

DAVOS | A Világgazdasági Fórumon inkább csak a konfliktusokat sorolták a résztvevők, a megoldások terén nem tudtak dűlőre jutni.

A nyári hónapok előtti, hó és a meredek utcákon a jégpáncéllal való küszködés, csúszkálás nélküli Davosban most lezajlott Világgazdasági Fórumon (WEF) Ukrajna került a középpontba. Két éve nem tartották meg ezt a rendezvényt a koronavírus-járvány miatt, úgyhogy sok mindenről kellett szót váltaniuk a résztvevőknek.

KÍNA TÁVOL MARADT

Az európai háború mellett központi téma volt a gyökeresen átalakuló régi és a még burokban lévő, nem teljesen látható új világ gazdasági (és politikai) koordinátáinak a meghatározása. Ennek részeként pedig a három nagy gazdasági-politikai egység, az USA, Nyugat-Európa és Kína Oroszországhoz fűződő ellentmondásos viszonyának az elemzése. Davosban természetesen nem voltak ott az oroszok – a nyugatiak egy része hiányolta is a nagyvonalú kaviáros-vodkás fogadásaikat.

Kínát sem érdekelte a szokás szerint a svájci Alpokban megtartott rendezvény.

Peking tartott tőle, hogy az ujgurok elleni fellépését leleplező dokumentumok napvilágra kerülésével Davosban politikai támadások középpontjába kerül.

Küldött ugyan delegációt a WEF-re, de azt egy veterán klímaszakértő, a politikailag könnyűsúlyúnak számító Hszie Csen-hua (Xie Zhenhua) vezette. Elemzők szerint ezzel akarták jelezni: az éghajlatváltozás az egyetlen globális kérdés, amelyről Peking tárgyalni szeretne.

De a klímadilemma másod-, harmadrangú helyre szorult az eseményen, ahol a pletykasarkokat jobban aggasztotta az a Newsweekben megjelent írás, amely szerint az oroszok a fekete-tengeri tengeralattjáróikba Szevasztopolban cirká-

lórakétákat emeltek be, úgymond felkészülve az ottani flottájuk megtámadásával kapcsolatos amerikai fenyegetésre.

KÉTFRONTOS TÁMADÁS

Az európai és az amerikai vezetők dilemmája (kimondva-kimondatlanul): tudják-e kezelni a „kétfrontos” helyzetet? Azaz amikor az egyik fő energiaforrás-szállítójukkal, Oroszországgal meglévő politikai-gazdasági kapcsolataik megszakítását fontolgatják, egyidejűleg nő a szakadék köztük és meghatározó gazdasági-kereskedelmi partnerük, Kína között.

Ukrajna kapcsán komoly vihart kavart a világ egyik legtapasztaltabb és legelismertebb külpolitikai gondolkodójának, Henry Kissingernek a videóüzenete, amelyben azt tanácsolta: az ukránok tegyenek területi engedményeket Moszkvának, hogy vége szakadjon az inváziónak. Emellett javasolta: ne alázzák meg az oroszokat egy rájuk mért kiterjedt katonai vereséggel, amelynek az esélye egyébként is csökken, mert az hoszszabb távon az európai stabilitás, biztonság rovására menne. Kissinger emlékeztetett rá, hogy az eurázsiai nagyhatalom négyszáz éve Európa lényeges része, és kiegyensúlyozó szerepet játszott a kontinenst sújtó kritikus időkben. A Nyugatnak emlékeznie kell Oroszország fontosságára, s nem szabad „a percnyi hangulat” hatása alá kerülnie – figyelmeztetett. Kijevi politikusok azonnal visszautasították a 98 éves egykori amerikai külügyminiszter szavait.

Kissinger felfogásához viszont bizonyos mértékben csatlakozott a davosi fórum egyik panelbeszélgetésén Graham Tillett Allison, a Harvard Egyetem professzora, mondván: Putyin a háború elindításával óriási hibát követett el, de akármilyen is lesz az invázió kimenetele, az orosz elnök kezében számos lehetőség marad, és az eszkalációban elmehet akár egy nukleáris csapás elrendeléséig is. „Volodimir Zelenszkij uk-

58 | FIGYELŐ 2022/22

F_58-59_Davos.indd 58

2022. 05. 30. 17:03

| GEOPOLITIKA |

KRISZTALINA GEORGIEVA (KÖZÉPEN), AZ IMF VEZÉRIGAZGATÓJA DAVOSBAN. AZ IZOLÁCIÓ KORA JÖHET A GLOBALIZÁCIÓ UTÁN

rán elnök sohasem fog lemondani ukrajnai területekről. És nem is kell neki. Hiszen Japán sem mondott le a Kuril-szigetekről. Kialakulhat egy befagyasztott konfliktus, amellyel együtt lehet élni, és amelyből az ország akár sikeres demokráciaként is kijöhet” – mondotta a politológus. Nem mindenki értett vele egyet.

FOTÓK: JASON ALDEN, HOLLIE ADAMS, GETTY IMAGES

EMBARGÓS ERŐFESZÍTÉSEK

Európa, az EU és Ukrajna ügyeit illetően józanabb felfogást, a jövőbe való tekintést tükrözött Ursula von der Leyennek, a brüsszeli bizottság vezetőjének az álláspontja. Egyfajta „Marshall-tervet” vizionált északkeleti szomszédunk újjáépítésére. Fontos, eddig ki nem mondott feltételt fogalmazott meg: „Ezt a hatalmas anyagi eszközöket megmozgató nyugati támogatást viszont össze kell kötni az Ukrajnában szükséges reformok szorgalmazásával.” Tegyük hozzá, hogy e pillanatban nincs ember, aki megmondhatná, mekkora anyagi erőforrást, segélyeket, hiteleket kell mozgósítani. Folyik a háború, és nem tudni, milyen sorsa lesz az általunk ismert országnak. Sem a támadó, sem a hazája integritását védő ez idő szerint nem hajlik a kompromisszumra. Összefügg ezzel a témával, hogy az EU Davosban is kétségbeesett kísérleteket tett

a hatodik szankciós csomag lényegi elemének, az olajembargónak az elfogadtatására. Ha ebben az ügyben kudarcot vall az unió vezetése, az súlyos csapást mér az integrációs szervezet hitelességére, s nagy politikai és gazdasági támogatást jelent Putyin számára.

Más globális kérdések is szóba kerültek a svájci üdülővároskában tartott fórumon. Idesorolhatjuk többek között Kína ügyét. Peking ellentmondásos intézkedései Davosban is aggodalmat keltettek.

Egyfajta értelemben párhuzam vonható világunk két autokrata vezetője, Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping erősen bírált lépései között. Előbbi tekintetében Ukrajna megtámadásáról, a kínai elnök részéről pedig a Covid–19-válsággal kapcsolatban meghirdetett „zéró toleranciáról” van szó – mindkettőnek súlyos globális, azaz világpolitikai és/vagy világgazdasági kihatása van.

ÚJ VASFÜGGÖNY

Krisztalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója kijelentette: sem az orosz–ukrán háború, sem

Kína globális recessziót kiváltó gazdasági lassulása nem aggasztja olyan mértékben, mint az, hogy a világban erősödik a gazdasági és politikai fragmentációra való törekvés. „Nemcsak engem, hanem sok kollégámat is foglalkoztatja annak a kockázata, hogy a ma még integrált gazdaságból egy olyan új világba lépünk be, amelyet a szétmorzsolódás, a kereskedelmi és pénzügyi blokkosodás fog meghatározni” – mondotta.

Az idén már másodszor vágta viszsza a 2022-re vonatkozó globális növekedési becslését az IMF, amikor áprilisban 4,4-ről 3,6 százalékra mérsékelte ezt a mutatót. Már a davosi paneltanácskozás címe is kifejezte a valutaalap vezetőjének az aggodalmait: Egy gazdasági vasfüggöny – A szcenáriók és azok lehetséges kimenetele. „A klasszikus vasfüggöny túloldalán nőttem fel. Gyűlöltem. És el kell árulnom, nagyon aggaszt annak a lehetősége, hogy alvajáróként belesodródunk egy olyan helyzetbe, amikor a »melegháború« (értsd: az ukrajnai fegyveres konfliktus) átcsap egy újabb hidegháborúba” – összegezte észrevételeit a szocialista Bulgáriában nevelkedett és a hírek szerint máig Szófiában élő 69 éves Georgieva.

D. P. 2022/22 FIGYELŐ | 59

F_58-59_Davos.indd 59

2022. 05. 30. 17:03

| GEOPOLITIKA |

BESZORÍTJA MOSZKVÁT A NATO-BŐVÍTÉS

KATONAI SZÖVETSÉG Oroszországnak teljesen át kell szerveznie stratégiáját és haderejét, ha a török ellenállást feloldva a NATO felveszi soraiba Finnországot és Svédországot.d

FINNORSZÁG ÉS SVÉDORSZÁG KATONAI EREJE

Finnország

20 55 11

16 000

914 000

TARTALÉKOSOK SZÁMA

22 000

192

'JQJ­WY[J F K­QPFYTSFN X_JW[J_JYJPJY NX

1 ,.*7ö

204 *L^NP TWX_¥LSFP XNSHXJSJP ºS¥QQ· Q­LN ZY¥SYºQY÷ L­UJN 2NSIP­Y TWX_¥LGFS YºGGH­Q¾ [FI¥X_L­UJP XUJHN¥QNXFS Y¥RFI· Pº_JQY¥RTLFY· L­UJNP SNSHXJSJP & ƻSSJPSJP F X[­IJPSJP PÀQºSQJLJX H­QTPWF MFX_S¥QMFY· L­UJ [FS .IJXTWTQO¥P F_ &<&(8 L­UJPJY F_ JQJPYWTSNPFN HXFU¥XR­W­X [­IJPJ_­X L­UJNY F MFINYJSLJW­X_JYN O¥W÷WL­UJPJY

200

HARCKOCSIK (MBT)

2 090

5 3( 14?499 -&7(/ 72Ď;*0

115

53 71 6

121 3 371 48

ÖNJÁRÓ TÜZÉRSÉG (LÖVEGEK)

63 8

0

7&0 9& 8474?&9;*9ö0 /¥W÷WMFO·

246

HADIHAJÓK

316

148

454 000

161 5

0

FELKÉSZÜLTEK AZ OROSZOKRA

Az Oroszországi Föderáció (OF) számára különösen előnytelen, hogy az eurázsiai nagyhatalom és a NATO-tagállamok határvonala az 1340 kilométeres finn–orosz határral több mint a kétszeresére hosszabbodik. Ez jelentős átrendezést követel meg az OF haderejétől, beleértve a mobil stratégiai támadófegyverek áttelepítését. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a balti, észak-európai térséghez közel lévő lengyelországi Redzikowóban vélhetőleg már ez év végén hadrendbe állítják az amerikai rakétavédelmi rendszer (Aegis Ashore) fontos

A HADSEREG AKTÍV ÁLLOMÁNYA

LOGISZTIKA: 7*5 1ö9*7*0 8? 2&

231

ÚTHÁLÓZAT HOSSZA KILOMÉTERBEN

543 134

+TWW¥X LQTGFQƻWJUT\JW HTR

támaszpontját, akkor még inkább főhet az orosz stratégiai tervezők feje.

A finnek és a svédek belépésével az észak-atlanti katonai szövetség nagyon gazdag – és a magas életszínvonalukat nem a természeti erőforrásaiknak, hanem lakóik kemény munkájának köszönhetően elért – tagokkal gyarapodik. Mindkét állam fegyveres erői igen jól kiképzettek, felszereltek, s a szerkezetüket úgy alakították ki, hogy a legfőbb feltételezett ellenféllel, Oroszországgal szemben helyt tudjanak állni. Emellett nagyon fej-

lett hadiiparuk van, amely egy fegyveres konfliktus esetén a hátországban fontos támasz. (Aktuális példa: a cseh hadiipar komoly segítséget nyújt az ukránoknak azzal, hogy javítja a harci cselekményekben megsérült vagy szervizelendő haditechnikai eszközeiket.)

KÖTELEZŐ KATONASÁG

Az 5,5 millió lakosú Finnországban a férfiak számára kötelező a katonai szolgálat – hatalmas hadi potenciált jelent a több mint 900 ezer tartalékos. A szomszédos

FOTÓ: ALI ATMACA, GETTY IMAGES

Vlagyimir Putyin orosz elnök azt érte el, amire a legkevésbé vágyott: a NATO északkeleti szárnya nagymértékben erősödik majd Finnország és Svédország várható csatlakozásával. Ez több szempontból is igen kedvezőtlenül érinti Moszkvát.

E térség – a Kola-félsziget, Murmanszk, Szeverodvinszk/Arhangelszk – az orosz haditengerészeti flotta, kiváltképpen a stratégiai atomütőerő legfontosabb komponense, az interkontinentális ballisztikus rakétákat hordozó atom-tengeralattjárók legfőbb támaszpontja. Itt található néhány haditengerészeti, hadiipari kulcsvállalat központja is.

23 000

Svédország

60 | FIGYELŐ 2022/22

F_60-61_Nato.indd 60

2022. 05. 30. 17:04

| GEOPOLITIKA |

TÖRÖK F–16-OS VADÁSZGÉP. GÖRÖG–TÖRÖK VITA FESZÍTI A NATO-T

svédeknél is előírás a katonáskodás, de a több mint tízmilliós lélekszámú országban évente körülbelül négyezer behívót kézbesítenek az egyéves szolgálatra. Ez az érintett korosztály fiatal férfiainak mindössze a 4 százaléka. Emiatt a kétszer nagyobb népességű Svédországban a tartalékosok száma a finneknél rendelkezésre állókénak csupán a néhány százaléka.

A svédek a hidegháború korszakában harminc légi támaszpontot birtokoltak, az övék volt a világ negyedik legjelentősebb légiereje (ez utóbbi ma is számottevő). Akkoriban saját atomfegyverprogramot is indítottak, azonban a bevethető eszközökig nem jutottak el. A tervek szerint 100 taktikai nukleáris fegyvert hoztak volna létre. A projektet az 1960-as években állították le, részben forráshiány, részben az akkori ellenzék ellenállása miatt.

Svéd mintára – az északi ország forrásai szerint – a svéd gyártmányú magyar JAS– 39-es Gripenek pilótái is tanulják az autópályák egyes szakaszain a landolást-felszállást, az üzemanyagnak és a fegyverzetnek a sztrádák mentén mozgó teherautó-bázisokból való pótlását.

ENERGIAFÜGGÉS NÉLKÜL

Svédország egy hajszállal gazdagabb az egy főre jutó GDP-t nézve, mint Finnország. Mindkét állam legfontosabb kül-

gazdasági partnere Németország. A svédeknél ez a kötődés valamivel gyengébb, mert meghatározó exportpartnerük 2019ben Norvégia volt. A finneknél szembetűnő a külkereskedelemben az energiahordozó-függőség. Az utolsó „békeévben” (2019-ben, a koronavírus-járvány és az orosz–ukrán háború előtti időszakban) a második legfontosabb importpartnerük Moszkva volt. Ez azt jelenti, hogy Helsinki számára lesz a keményebb dió pótolni a kieső oroszországi energiahordozókat, mindenekelőtt a földgázt. A finnek már léptek: az észtekkel együtt bérelnek egy tengeri úszó, cseppfolyósított földgázt (LNG) fogadó-visszagázosító termi-

nált, amely Finnországban működik majd, és a légnemű nyersanyag egy részét tenger alatti vezeték fogja átvinni Észtországba.

(Már van egy kis, 2016 óta működő cseppfolyósító állomás Poriban.)

A svédeknek nincs LNG-fogadó állomásuk, és nem is nagyon szorulnak rá. A földgáz az energiahordozó-palettájukon mindössze két százalékot foglal el. Finnország energiamérlegében e nyersanyag súlya öt százalék, és gyakorlatilag a teljes mennyiséget az oroszoktól importálták, mielőtt ez év májusában – vélhetőleg megtorlásként Helsinki NATO-csatlakozási szándéka miatt – Moszkva leállította irányukban a gázszállítást.

D. P.

TÖRÖK AGGÁLYOK Recep Tayyip Erdoğan török elnök a múlt héten bejelentette, hogy nem ismeri el legitim vezetőnek Kiriákosz Micotákisz görög kormányfőt, s nem is hajlandó találkozni vele az ez évre tervezett csúcson. Ankara ezzel tovább mélyítette a NATO bővítésével kapcsolatos belső válságot. Erdoğan ezenkívül azzal vádolja Finnországot és Svédországot, hogy kapcsolatot tartanak fenn kurd milíciákkal, amelyek szerinte biztonsági kockázatot jelentenek hazája számára. A múlt héten Görögországot is azzal vádolta, hogy „terroristáknak” ad menedéket. A török elnök azt követően akadt ki Athénra, hogy Micotákisz washingtoni látogatása alkalmával azért lobbizott, hogy az amerikaiak ne adjanak el F–16-os vadászgépeket Törökországnak, mondván: az folyamatosan megsérti légterét. A török vadászgépek modernizációja sürgető, ugyanakkor Ankarát kidobták a fejlettebb technikát képviselő F–35-ösökkel kapcsolatos programból, miután olyan orosz rakétarendszereket vásárolt, amelyekkel NATO-gépeket is le lehet vadászni. Elemzők szerint az ugyanakkor nem valószínű, hogy Törökország ténylegesen blokkolná a két északi tagjelölt csatlakozását, inkább csak a saját fontosságát igyekszik növelni a szövetségen belül.

2022/22 FIGYELŐ | 61

F_60-61_Nato.indd 61

2022. 05. 30. 17:04

| RÉGIÓ |

VÁLSÁGKEZELÉS PRÁGAI MÓDRA

KÉSLELTETETT ÜTEM | Rendkívüli nyugdíjemelés két lépcsőben, gyermekek után járó egyszeri pótlék, megnövelt lakhatási támogatás, az üzemanyagok jövedéki adójának átmeneti csökkentése – ezek a rekordméretű inflációra reagáló cseh kormányzati lépések. várakozásai alapján a pénzromlás üteme a második és a harmadik negyedév fordulóján tetőzhet.

FÁZISKÉSÉS ÜZEMANYAGÜGYBEN

A tavaly decemberben hivatalba lépett, jobbközép, konzervatív, Petr Fiala által vezetett ötpárti prágai kabinet a régió többi kormányának a lépéseivel ösz-

szevetve több ponton eltérő válságkezelő megoldásokat léptet életbe. Hónapokig tartó viták után, Magyarországhoz és Lengyelországhoz képest lényeges ütemkéséssel avatkozott be az üzemanyagárak alakulásába.

FOTÓ: DAVID W CERNY, REUTERS

A Cseh Statisztikai Hivatal (ČSÚ) adatai szerint a pénzromlás márciusban mért 12,7 százalékos egyéves indexéhez képest áprilisban a mutató már 14,2 százalékos volt, az utóbbi szűk három évtized, pontosabban 1993 óta a legmagasabb. Ehhez leginkább a rezsiköltségek növekedése és az élelmiszerek drágulása járult hozzá. A cseh pénzügyi elemzők

TIZENEGY ÉVE ÍGY TÜNTETTEK A MEGSZORÍTÁSOK MIATT A NEČAS-KABINET ELLEN. ANNAK A POLGÁRI KORMÁNYNAK A TANÁCSADÓJA, MAJD EGYIK TÁRCAVEZETŐJE VOLT A JELENLEGI MINISZTERELNÖK

62 | FIGYELŐ 2022/22

F_62-63_cseh-csomag.indd 62

2022. 05. 30. 17:14

| RÉGIÓ |

A kabinet elvetette a hatósági árak bevezetését, de júniustól – a tervek szerint szeptemberig – literenként 1,5 koronával (24 forinttal) csökkenti az üzemanyagok jövedéki adóját. Lengyelországban egy hasonló intézkedést már januárban meghoztak, amikor az üzemanyagokat terhelő adót literenként 0,3 złotyval (akkori árfolyamon 24 forinttal) mérsékelték. Varsó februártól júliusig e termékek áfáját is csökkentette, 23-ról 8 százalékra.

A Fiala-kormány az üzemanyagok áfáját változatlanul hagyta, eltörölte viszont a személygépkocsik, az autóbuszok és a 12 tonnánál könnyebb teherautók útadóját, illetve a fuvarozóknak elengedi e teher idei előlegét. Érdemes megjegyezni, hogy Prága intézkedését követően a régióban immár egyedüliként csak a szlovák kormány nem tett semmilyen lépést az üzemanyagárak mérséklése érdekében.

REZSINÖVELÉS ÉS LAKHATÁSI SEGÉLY Az energiadrágulás kompenzálására a leköszönő Babiš-kabinet az áram és a földgáz árába beépített áfa kulcsát a lakos-

sági fogyasztók számára 21 százalékról nullára vitte le a múlt év utolsó két hónapjában. A Fiala-kormány ennek hatályát nem hosszabbította meg, helyette megnövelte a rászorulóknak járó lakhatási támogatás összegét, és kiszélesítette a jogosultak körét.

E segély mértéke a települések méretétől és a háztartásokban élők számától függően az év elejétől 1000–2000 koronával (16–32 ezer forinttal) nőtt, s a kormány nem zárta ki a további kompenzációt, amennyiben az energiaárak az esztendő második felében hasonló mértékben emelkednek. Az intézkedés hatálya 2022-re vonatkozik.

Ami a másik két V4-es partnerünket illeti: Szlovákiában a kabinet februárban 2024 végéig befagyasztotta az áram árát, vagyis a háztartások az ez évre megállapított megawattóránkénti 61 eurós ellenértéket fizetik jövőre és a következő esztendőben is, Varsó pedig januártól az eredeti tervek szerint júliusig először 23ról 8, majd 0 százalékra vitte le a földgáz általános forgalmi adóját. Az elektromos energia áfájának a kulcsát pedig 23-ról 5 százalékra mérsékelte a lengyel nemzeti konzervatív kormány.

FUKARABB A NÉMETNÉL

Szakértők egybehangzó véleménye szerint a cseh kabinet regionális összevetésben a leginkább szűkmarkú az elszabaduló energia- és üzemanyagárak kompenzálásában.

Prága eddig bejelentett válságkezelő csomagja még a jóval gazdagabb és ezáltal teherbíróbb társadalmú Németországgal való összevetést sem állja ki. Valamenynyi németországi adózó egyszeri háromszáz eurós (jelenleg mintegy 118 ezer forintos) adóköteles juttatásban részesül, a családok gyermekenként egyszeri százeurós támogatást kapnak, ezenfelül a rászorulók a csehországi metódushoz hasonlóan megnövelt lakhatási támogatásban részesülnek. Júniustól Berlin is mérsékli az üzemanyagok jövedéki adóját, s három hónapig általánosan kilenc euróra csökkenti a tömegközlekedésben a havibérletek árát.

lóan egyszeri juttatásban részesíti a gyermekes családokat. A támogatás összege kiskorúanként ötezer korona (csaknem 80 ezer forint) lenne, és az eredeti javaslat szerint azok a famíliák kapnák, amelyeknél az éves bruttó jövedelem nem éri el az egymillió koronát (a cseh havi átlagbér tavaly 37 839 korona volt, ez az egész esztendőre számítva több mint 454 ezret tesz ki). Azonban e juttatás részleteit illetően a kormány lapzártánkig nem tudott megegyezni. Marian Jurečka munkaügyi miniszter egy múlt hét végi televízióműsorban arról beszélt, hogy a kabinet szerdai ülésén döntenek a tervezetről, és augusztus folyamán a családok megkapják a gyermekek után járó egyszeri támogatást.

Az Andrej Babiš vezette ellenzéki ANO párt bírálja a koalíció határozatlanságát, egyúttal azt szorgalmazza, hogy különbségtétel nélkül minden család részesüljön ebben a pótlékban.

INFLÁCIÓKÖVETŐ NYUGDÍJ

Döntés született viszont a nyugdíjak több lépcsőben történő emeléséről. Az év eleji ütemezett növelést követően az idén még kétszer bővítik az időskori járandóságot, így júniustól 8,2, szeptembertől pedig további 5,2 százalékos emeléssel számolhatnak az érintettek. Ha az előbb úgy fogalmaztunk, hogy az energiadrágulás kompenzálása tekintetében szűkmarkú a cseh kabinet, a nyugdíjnövelés – éppen a pénzromlás negatív hatásaival szemben leginkább védtelen társadalmi csoport esetében – követi az éves inflációt.

Ha a cseh nyugdíjasoknak járó juttatások értékének a növelését a szomszédos Szlovákiában élő nemzedéktársaik helyzetével vetjük össze, a különbség több mint tapintható. Északi szomszédunkban a nyugdíjak vásárlóértéke ebben az esztendőben az infláció következtében jócskán visszaesik, hiszen az év eleji, mindössze 1 százalék körüli ütemezett módosítást nem követik újabb korrekciók.

A szlovák kormány a rendszerint év végén folyósított tizenharmadik havi nyugdíj évközi kifizetésével kompenzálja az érintetteket.

KOLEK ZSOLT

KÉSIK A CSALÁDI TÁMOGATÁS

Az ötpárti prágai koalícióban már hetekkel ezelőtt elvi döntés született arról, hogy a Fiala-kabinet a berlinihez hason2022/22 FIGYELŐ | 63

F_62-63_cseh-csomag.indd 63

2022. 05. 30. 17:14

| RÉGIÓ |

AZ ÍGÉRETEK TÁRHÁZA

SZLOVÉN BALRA ÁT | Lapzártánk után, várhatóan szerdán szavaz a 90 fős ljubljanai törvényhozás az új kormányról. Az áprilisi választásokat fölényesen megnyerő Robert Golob személyében már május 25-e óta van felesküdött miniszterelnöke az országnak, a parlamenti ülésen részt vevők közül 54-en támogatták, 30-an szavaztak ellene. Másnap be is terjesztette leendő kabinetje névsorát, és a miniszterjelöltek egyharmada már a múlt héten megkapta az illetékes parlamenti bizottságok jóváhagyását.

gét, hogy egyesek „háborús profitlesőként” gazdagodjanak.

Az ellenzék, a gazdasági szféra, illetve a munkaadók egy része több bírálatot fogalmaz meg a koalíciós szerződés kapcsán. Felróják, hogy a balközép ígéretekhez képest erőteljesen balra mozdul a kormányzat. Kritikával illetik azt a bejelentést, hogy a minimálbért 800, a minimális nyugdíjat 700 euróra emelik, miközben a teljes munkaidőt heti 30 órára akarják csökkenteni.

ROBERT GOLOB PARLAMENTI ESKÜTÉTELE. KEBLÉRE ÖLELTE A SZÉLSŐBALT IS

A bonyolult szlovén kormányalakítási szabályokhoz képest rekordgyorsasággal állítják fel az új, hárompárti koalíció kabinetjét. A baloldali „egységkormányban” a Golob vezette új formációnak, a Szabadság Mozgalomnak (Gibanja Svoboda) 11, a Szociáldemokratáknak (SD) négy, a radikális Baloldalnak (Levica) két minisztere lesz. Megválasztásukat a két nemzetiségi – a magyar és az olasz – képviselő is támogatja, így 55 fős többségre lehet számítani. Eredetileg az új kabinetnek 19 minisztériuma és egy tárca nélküli minisztere lett volna, de egyelőre marad a régi kormányszerkezet – 14 minisztérium és három tárca nélküli miniszter –, mert a volt miniszterelnök, Janez Janša által vezetett ellenzék konzultatív népszavazást kezdeményezett az ügyben.

KEVÉS MELÓ, JÓ PÉNZ

Az 55 éves Robert Golob, aki energetikai menedzserből lett pártalapító és miniszterelnök, első beszédében azt fejtegette, hogy a szebb és jobb jövő megteremtését tekinti feladatának, ez pedig

csak a civil társadalommal folyamatosan fenntartott párbeszéddel lehetséges. Szociális szempontból igazságos, a tudáson alapuló társadalom megteremtése a célja. Prioritásként a szociális státusztól függetlenül mindenkinek hozzáférhető egészségügyet jelölte meg. Ennek érdekében a közeljövőben egy törvényben szabályozott stressztervet hajtanak végre az egészségügyben: munkamódszert, szervezést, a digitalizálás adta lehetőségeket és a korrupciót fogják vizsgálni, azt, hogy miként lehet a leghatékonyabban felhasználni a forrásokat a páciens érdekében.

Ez alapján a mandátum végéig egy átfogó reformot indítanak el, ami szerinte legalább két évtizedre rendbe rakja az egészségügyet. Golob elsődlegesnek jelölte az általános drágulás, az árak növekedése elleni harcot is. Azt mondta, szükség esetén árszabályozást vezet be, de mindenképp megszünteti a lehetősé-

A bírálók nem a célokat tarják rosszaknak, hanem nem látják a költségvetési forrásokat, amelyekkel ezt meg lehetne oldani, különösképpen azért, mert egyéb területeken is hasonló lépéseket terveznek. Például ingyenessé tennék az óvodai ellátást, a tananyagokat és az étkeztetést az oktatási intézményekben, emelnék a felsőoktatásra és az egészségügyre szánt keretet, emellett pedig az egyre mélyebb lakáskrízist is meg szeretnék oldani. Mindez a bírálók szerint csak további hitelek felvételével lehetséges, és ez nagyon veszélyes útra vezet.

A költségvetési bevételek növelésére a hárompárti baloldali koalíció progresszív vagyonadó bevezetését tervezi, és jó néhány területen növelni fogja a közterheket, illetve adókedvezményeket töröl el.

Megszűnik az előző, a Janez Janša jobbközép kormánya által bevezetett személyi jövedelemadó reformja, amely a többi között az általános adókedvezményt évről évre emelte volna és növelte volna a nettó jövedelmeket. Természetesen a baloldali koalíciós szerződés csak egy keret, a mindennapi élet, a globális helyzet, a társadalom reakciói, nem utolsósorban pedig az ellenzéki nyomás is sok mindenben, akár alapjaiban megváltoztathatja a terveket, átalakíthatja a kormányzást, illetve a belső erőviszonyokat.

-TOTI-

FOTÓ: JURE MAKOVEC, EUROPRESS/AFP

A BÜDZSÉ FORRÁSVIDÉKE

64 | FIGYELŐ 2022/22

F_64-65_szloven_fiat.indd 64

2022. 05. 30. 17:05

| RÉGIÓ |

AZ ELEKTROMOS PANDA ELSŐ ÁRAMÜTÉSE

FESZÜLTSÉG KRAGUJEVACON | Hiába a fényes jövő ígérete a szerbiai Fiatnak, a dolgozók nagy része elégedetlen, sztrájkol, tüntet, útlezárással fenyegetőzik. Elterjedt a hír, hogy a vállalat befagyasztja a munkát, mert két év kell ahhoz, hogy átálljon a villanyautók gyártására.

Alig jelentették be Belgrádban a Stellantis multinacionális autógyártó és a szerb állam vezetői, hogy a Fiat Chrysler Automobiles kragujevaci üzeméből 2024-től elektromos gépkocsik fognak kigördülni, máris megjelentek az első gondok, mindenekelőtt a projekt időbeli távolsága és a munkásoknak az üzem által küldött váratlan értesítései miatt.

Az új csarnok a gyártósorral együtt 190 millió euróba kerül, amiből a szerb állam 48 milliós támogatást biztosít. Azonban a beruházás megvalósulásáig, az előkészületek ideje alatt a mintegy kétezer kragujevaci dolgozónak külföldi munkavégzést vagy – annak elutasítása esetén – elbocsátást és végkielégítést ajánlott fel a menedzsment.

zetődő a Fiat szerbiai üzeme, hiszen 2021ben ötven munkanapot töltöttek el a dolgozók a futószalag mellett, így mindöszsze 30 ezer gépkocsit raktak össze, és az idén talán még húsz alkalommal sem volt munka a gyárban, amelynek az éves kapacitása 200 ezer autó.

A szakszervezet Darija Kisić foglalkoztatási miniszterrel tárgyalt, és képviselői elégedetten távoztak. Azt mondták, abbamaradnak a tüntetések a megbeszélt szociális program kidolgozásáig. Ebben reményeik szerint benne lesz, hogy a dolgozók részt vehetnek az elektromos autók gyártásához szükséges létesítmény kialakításában, de rögzítik majd a végkielégítések nagyságrendjét, illetve az elbocsátási tilalmat a külföldi munkát visszautasítók esetén. Utóbbiak számára 2024-ig havi 300 eurós bért, majd az elektromos kocsik gyártásában való részvételt szeretnék biztosítani.

Zoran Miljković, a sztrájkbizottság elnöke azt mondta, ha nem lesz megállapodás, újrakezdik a demonstrációkat. A miniszter szerint az állam garantálja, hogy

FOTÓ: GETTY IMAGES

AZ IDÉN ALIG VOLT MUNKA

A szakszervezet szerint a dolgozókat levélben értesítették, hogy ideiglenesen a Stellantis szlovákiai, lengyelországi, olaszországi és németországi üzemeiben helyeznék el őket. Az érdekvédők arra a törvényre hivatkoznak, amely szerint a munkások, akikre pillanatnyilag nincs szüksége a beruházónak, fizetett kényszerszabadságot kapnak, amíg a gyártás folytatására meg nem érnek a feltételek. Legyen szó a Szerbiában hosszú évek óta gyártott 500L-ről vagy az új Pandáról, a Fiatnak fizetnie kell a gyártáskimaradást, az nem a dolgozók hibája – hangoztatták a kormányépület előtti tüntetésen.

Az érdekvédők azt hangsúlyozzák, hogy a menedzsment megkeresése nem tekinthető hivatalosnak. Egyébként a vezetőség a Fiat 500L gyártásának leállása óta nem először ajánlott fel külföldi munkalehetőséget: februárban harmincan távoztak a cég szlovákiai telephelyére, ahol 1410 eurós bért kapnak, többet, mint odahaza.

Azzal a szakszervezet is egyetért, hogy a jelenlegi körülmények között nem kifi-

DOLGOZÓ A KRAGUJEVACI GYÁRTÓSORON, 2013-BAN. AKKORIBAN MÉG ÉVI 300 EZRES TERMELÉST TERVEZTEK, TAVALY E DARABSZÁM TIZEDE KÉSZÜLT EL

Mint ismeretes, a Stellantis multinacionális autógyártó 2021-ben jött létre az olasz–amerikai Fiat Chrysler Automobiles és a francia PSA-csoport 50-50 százalékos egyesülése révén. A Fiat ezzel szerzett lehetőséget arra, hogy testvérvállalataiban is foglalkoztassa a dolgozóit, amennyiben arra szükség mutatkozik.

TENGŐDÉS VAGY VÁNDORBOT?

Az elégedetlenségre Anđelka Atanasković gazdasági tárcavezető így reagált: a kormány nem szabhatja meg a beruházónak, hogy mihez kezdjen a dolgozóival, annak ellenére, hogy a szerb államnak egyharmados részesedése van a kragujevaci üzemben. Aleksandar Vučić államfő megértőbb volt, így elkezdődtek az egyeztetések.

a munkások a lehető legjobb feltételeket kapják meg a cégtől.

Azóta azonban újabb ellentétek alakultak ki a szakszervezet és a menedzsment között, de a munkások körében is. A vállalat közölte, hogy marad a külföldi munkavállalás vagy a végkielégítés lehetősége, mire a szakszervezet újabb tüntetéseket hirdetett, de előtte még a héten találkoznak a kormány képviselőivel. A munkavállalók egy része külön tárgyalócsoportot alakított, és békülékenyebb hangnemben folytatja az egyeztetést a Stellantis képviselőivel. A menedzsment is közölte, hogy a dolgozók egynegyede egy hét leforgása alatt beleegyezett a külföldi munkavégzésbe, százan már el is utaztak. Bíznak a folytatásban.

VIRÁG ÁRPÁD 2022/22 FIGYELŐ | 65

F_64-65_szloven_fiat.indd 65

2022. 05. 30. 17:05

| RÉGIÓ |

BERSZÁNY TIBOR Nemrég ünnepelte fennállása harmincadik évfordulóját Háromszék egyik legtöbb embert foglalkoztató vállalkozása, a húsipari termékeket és egyéb élelmiszert készítő, forgalmazó, de a közétkeztetésben, a vendéglátásban és a turizmusban szintén tevékenykedő Bertiscsoport, amely tavaly óta a magyarországi piacon is jelen van. Az alapítótulajdonossal a sikerhez vezető kanyarokról, a „vírusos” tapasztalatokról és a generációs perspektívákról beszélgettünk.

A fiatalságon túl 1992-ben mi jelentette az induláshoz szükséges alaptőkét?

– A két kezem és a fejem. Az anyósomék lakásával garantáltunk az első, egymillió lejes banki hitelért, a lej összezuhanását követően 150 százalékos kamatot is fizettem utána.

Volt olyan eset, amikor a reggel megvásárolt, ugyanazon az árrésen eladott áru bevételéből másnap reggel már nem tudtam megvenni ugyanazt a mennyiséget. Bankkölcsönnel kezdtünk, hitelből építkeztünk, mert mindig fejlesztettünk. 2013

óta mondhatom a magaménak a saját lakásomat, akkor törölték a jelzálogot. Azonban a banki adósságok ellenére mindig nyugodtan aludtam, mert egyetlen hitelből származó lejt sem költöttem magamra. Olyan befektetéseket finanszíroztam, amelyek hamarosan termeltek, vagy árut vásároltam, a cégbe fektettem, ami mindig biztos hátteret jelentett.

– A Bertis fennállásának negyedszázados évfordulója óta történtek dolgok a világban. A harmincadik születésnapon személy szerint mit tart leginkább ünneplésre érdemesnek?

– Öt esztendővel ezelőtt egy nagyon jó periódust éltünk meg, pénzügyi-piaci stabilitásról beszélhettünk. Úgy tűnt, jól ki-

FOTÓ: GETTY IMAGES

SZÉKELY CSEMEGEBIRODALOM

66 | FIGYELŐ 2022/22

F_66-68_Berszany_interju.indd 66

2022. 05. 30. 17:15

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

| RÉGIÓ |

kövezett úton mehetünk tovább. Nem volt már törlesztőrészletem sem. Mindezek tudatában azóta többségi tulajdonosa lettem a gyergyószentmiklósi Benedek húsipari vállalkozásnak, amelyet a Bertis-csoporthoz tartozó, de külön cégként, változatlan márkával működtetünk. (A Benedek húskészítményei sok száz üzletben, köztük három nagy multiláncban vásárolhatók meg, valamint húsz erdélyi márkaboltban, de Bertis néven is fut tizenkét márkabolt, és több száz helyen kaphatók a termékeik – a szerk.) Minden tapasztalatunkat, tudásunkat belevittük, és ma már nyugodtan kijelenthetem: jól döntöttünk, amikor több mint egyéves tárgyalássorozat után belementünk az üzletbe. Pluszfeladatot, pluszterhet, ugyanakkor óriási kihívást jelentett.

– Mi volt benne a kihívás?

– A Benedek vállalat betagozódásával egyértelműen a régió, Székelyföld két magyar megyéje, Hargita és Kovászna legnagyobb húsipari termelőjévé váltunk. Köztudott, hogy ha egy cég eladó, akkor valaki előbb-utóbb megvásárolja, a folytatás viszont kétesélyes. Több esetet ismerünk, amikor az új tulajdonos a konkurencia csökkentése érdekében bezárta a megvett társaságot, emberek százai váltak munkanélkülivé. Olyan is előfordult, hogy a vásárlás után felszámolták az amúgy teljes létjogosultsággal bíró márkát, a termelését beolvasztották az országosan ismert brandbe. Az ígéretes üzleti perspektíván túl – hiszen a Benedek márka Székelyföld-szerte kedvelt – a lokálpatriotizmusom is közrejátszott a döntésben: miért ne tartsuk meg saját hatáskörben, s mentsünk meg ezáltal több száz munkahelyet? Ennek érdekében ugyan újabb bankhitelhez kellett folyamodnunk, de már annak is a végéhez közeledünk. Az idő igazolta, hogy jó döntés volt felhozni magunk mellé a gyergyószentmiklósi céget.

– Az elmúlt fél évtized fontos kezdeményezései közé tartozik a cégcsoportnak a turizmusban való megjelenése. A koronavírus-járvány körülményei között sem bánta meg, hogy a szállodaépítésbe és -működtetésbe is belevágott?

– A Sepsiszentgyörgy mellett, gyönyörű, erdős környezetben lévő Panorama Boutique Hotel nevű szálloda és rendezvénysátor létrehozásának azért volt némi előzménye, hiszen különböző stílusú éttermek révén már régebben jelen vagyunk a vendéglátóiparban. Ez az ágazat valóban nagyon megsínylette a karanténperiódusokat. Ezzel együtt cseppet sem bántam meg, hogy belevágtam, a pénzem mellett a szívem is benne van ebben a projektben. A járványidőszak bezártságát elsősorban a munkatársak élték meg nagyon nehezen. A vendéglátás-turizmus ágazatunkban 2020 elején 150 emberünk dolgozott, s a teljes leállás ellenére egyetlen dolgozót sem bocsátottunk el. Az idén már nagyon beindult az üzlet. Rengeteg, korábban kényszerűségből elhalasztott eseményt igyekeznek pótolni az emberek, gyakorlatilag egyetlen szabad időpontunk sincs. Most az a kihívás, hogy ebben a felpörgetett ritmusban is megfelelő színvonalon tudjuk biztosítani a szolgáltatásokat.

– A portfólióbővítés mellett milyen állapotban van a vállalat legismertebb ágazatának számító élelmiszerüzlet-hálózat?

– Megnyugtató a helyzet. Ebben a tekintetben elsősorban ingatlanfejlesztést hoztak az utóbbi évek, Brassóban két üz-

NÉVJEGY Sepsiszentgyörgyön született, 1965-ben.

A Székely Mikó Kollégiumban érettségizett 1982-ben, azt követően 1992-ig a családi asztalosműhelyben dolgozott.

1992 óta vállalkozó. Felesége, Emese egyben a munkatársa is. Két felnőtt gyermek szülei.

letet is nyitottunk. Pillanatnyilag 12 egységünk működik Háromszéken és az említett szomszédos megyében. Változatlanul nem akarunk tovább terjeszkedni, meggyőződésem ugyanis, hogy saját boltot nyitni, azt napi szinten ellátni és ellenőrizni csakis elérhető közelségben lehet. Ezért nem tudok üzletet nyitni például Bukarestben. Az általunk előállított termékek terítése már más kérdés. A kiszállítással igyekszünk addig terjeszkedni, ameddig csak tudunk, folyamatos partnerkeresésben vagyunk az egész országban.

– Ilyen körülmények közepette mi indokolta a cég magyarországi megjelenését?

– A 2021. júniustól datálódó budapesti megjelenésünk sem kiskereskedelmi léptékű. A Tiltott Csíki Sör húsipari beszállító partnere vagyunk, és miután ők két éve elkezdték a saját sörözői hálózatuk franchise-rendszerű kiépítését, igazából az invitálásukra léptünk, mert a hálózatuk bővülésével mi már csak egy magyarországi telephely létrehozásával tudtunk lépést tartani. Ezt Dunakeszin béreljük, onnan forgalmazzuk a saját, Székely Csemege márkanevű, a mi ízlésvilágunkat és identitásunkat hordozó termékeket – immár nemcsak a Tiltott 2022/22 FIGYELŐ | 67

F_66-68_Berszany_interju.indd 67

2022. 05. 30. 17:15

| RÉGIÓ |

BERSZÁNY TIBOR CSAPATA A PANORÁMA BOUTIQUE HOTEL ELŐTT. A BERTIS VENDÉGLÁTÓ ÁGAZATÁBAN MÁSFÉL SZÁZAN DOLGOZNAK, A JÁRVÁNY IDEJÉN IS MEGMARADT A MUNKAHELYÜK

a napelempark tervezett kapacitása pedig nem haladja meg az 1200 megawattot. Hasonló „energiafüggetlenedést” tervezek a szálloda esetében is, akár saját finanszírozásból. A teljes energiafüggetlenség nem megvalósítható, de jelentős költségcsökkenésre számítok.

– Azt vallja, hogy bármilyen recesszió is következzen, az emberek mindig kiszorítják a pénzt élelmiszerre. Készülnek erre alacsonyabb árú termékekkel is?

– Nincs szándékunkban változtatni a minőséget preferáló, illetve ár-érték arányban a prémiumkategória felé tendáló termékpolitikánkon. A produktumainkra mindig volt akkora kereslet, amekkora kapacitással rendelkeztünk. Úgy gondolom, bizonyos határokon belüli jövedelemcsökkenés esetén az emberek nem változtatják meg a fogyasztási szokásaikat, azaz nem a minőségből adnak alább, inkább kevesebbet vásárolnak. A karanténidőszakok is ezt igazolták: az éttermek bezárásával párhuzamosan megnőtt a boltjaink forgalma a felsőbb kategóriájú portékák tekintetében. Nem tesszük kockára színvonalcsökkentéssel azt a bizalmat, amelyet a vevőink harminc év alatt kialakítottak irányunkban.

– Van-e ára a Bertis-birodalomnak?

– Azzal együtt, hogy soha ne mondd, hogy soha, az egyszerű válasz: nem. Azaz nem eladó. Három okból sem. Egyrészt felelősséggel tartozom a munkatársaim iránt, azért az 1250 kollégáért, akinek a sorsa közel 1200 család egzisztenciáját érinti. Másrészt a vásárlói visszajelzések folyamatosan azt igazolják, hogy szükség van a termékeinkre. És nem utolsósorban van, aki továbbvigye a vállalkozást. Nagyon jó a menedzsercsapatom, a fiam is velem dolgozik már, a lányom az idén mesterizik turisztikai menedzsmentből, s a párjával együtt hazafelé készül. Van rá esély, hogy az üzletet további generációk vigyék tovább. Ha valamiféle hiúság munkálkodik bennem, akkor az arra vonatkozik: vajon milyen lesz, ha majd százéves cégként beszélnek a Bertisről?

CSINTA SAMU

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

Csíki Sörnek, hanem több mint 300 partnernek. Havi hét-tíz tonna produktum értékesítésénél tartunk, ami gazdaságilag még nem kielégítő, ne hagyjuk azonban figyelmen kívül, hogy nem egészen egy éve vagyunk jelen a magyarországi piacon.

A perspektívák az esztendő végére már legalább nullszaldót ígérnek, ez havi 12 tonna körüli eladást jelentene.

– A társaság termelőegységei milyen mértékben képesek kielégíteni a növekvő igényeket?

– Bőven van még tartalék. Éves szinten Sepsiszentgyörgyön körülbelül 20, Gyergyószentmiklóson pedig 60 százalékos szabad gyártókapacitásunk van. Ez Szentgyörgyön napi 50 tonna hústerméket jelent, Gyergyóban 40-et, ott viszont még csak napi 15 tonnánál járunk. De karácsony környékén volt már rá példa, hogy a két egység összesen napi 85 tonnát termelt és szállított ki. Van itt azonban még egy apró kanyar.

A romániai sertéspestis okán immár több mint két éve fennálló tiltás miatt csak külföldről, Magyarországról, Belgiumból és Németországból hozott húsból dolgozhatunk ahhoz, hogy uniós piacon értékesíthessünk. A gondjaink egy része abból fakad, hogy eurós árfolyamon vásárolunk, de román lejes árfolyamon értékesítünk. Hogy egy érzékletes vendéglátós példával éljek: míg Bécsben 20 euró egy bécsi szelet, itthon alig több mint 20 lej, vagyis az ötöde, míg az alapanyag ára azonos. Ezért sem tudjuk megvalósítani azt a termelékenységet, amelyre amúgy képesek lennénk.

– A koronavírus-járvány évei hogyan befolyásolták a vállalat üzleti adatait?

– A legfontosabb mutató, hogy végig sikerült nyereségesek maradnunk, még ha apadt is a profit. Kezdetben kisebb mértékben, mivel a fogyasztás visszaesése nyomán csökkent az alapanyag-mennyiség, miközben a termékek ára nem változott. A második évben minden drágult, ugyanakkor a bezárások miatt közel 310 ezer eurónak megfelelő összegű veszteséget „termelt” a horeca, azaz a vendéglátás-turizmus ágazatunk, így nagyon kevés volt a profit, de mégiscsak maradt valamennyi. Míg 2019-ben 222,86 millió lejes (akkori árfolyamon 46,721 millió eurós) forgalom mellett 4,95 millió lejes (1,04 millió euró) nyereséget értünk el, 2020-ban 215,85 millió lej (44,41 millió euró), illetve 2,27 millió lej (467,6 ezer euró) volt az adatpár. A 2021-es, teljesen „vírusos” esztendőben 236,57 millió lejes (47,9 millió euró) forgalomból 1,22 millió lejes (248,2 ezer euró) profitot termeltünk. Öszszességében sikerült átvészelnünk ezt a nehéz periódust, nem kellett elbocsátanunk embereket. Vendéglátóipari egységet is csak kettőt kellett bezárnunk, illetve átszerveznünk, de azokat is inkább a piaci visszajelzések nyomán.

– Az energiaellátási gondok, a növekvő értékű számlák állította akadályokat miként próbálják leküzdeni?

– Miután egész Európa az energetikai függetlenség irányába ható megoldásokat keresi, miért lennénk mi kivételek, pláne, ha az EU pénzt is költ rá? Ennek jegyében jelentkeztünk egy napelempark létesítésére vonatkozó pályázatra, amelynek egyik kitétele az volt, hogy a megtermelt energia több mint felét saját szükségletekre kell fordítani. A cégünk sepsiszentgyörgyi központja évi 4500 megawattnyi áramot használ el,

68 | FIGYELŐ 2022/22

F_66-68_Berszany_interju.indd 68

2022. 05. 30. 17:15

| RÉGIÓ |

FELSZÁLLÓ ÁGBAN

A HORVÁT DRÓNIPAR

MINDENLÁTÓK | A dróntechnológia és a digitális elektronika rohamos fejlődése révén a pilóta nélküli repülő tárgyakat a legnagyobb hatékonysággal vetik be a katonai műveletekben, a katasztrófavédelemben, a mezőgazdaságban. Ez a technológia számos ipari szektort forradalmasított, és meghódította a fogyasztói piacot. A horvát drónipar is dinamikusan fejlődik.

Egy eszéki csapat pár év alatt a világ élvonalába repítette magát.

A horvát műszaki egyetemek valóságos high-tech inkubátorházként működnek, ahonnan gyakran kerül ki egy-egy forradalmi ötlettel előrukkoló alkotógárda vagy egyén. Világhírnevet szerzett például az elektromobilitást forradalmasító zseni, Mate Rimac, aztán az egyik legelterjedtebb kriptopénztárca horvát kiötlője, majd a Nanobit mobilalkalmazással előrukkolt csapat is. Most az eszéki kis Orqa cég került médiafókuszba, hiszen a 2018-ban, startupként indult, három mérnök által létrehozott vállalat megalkotta a világ legfejlettebb FPV-drónját.

jegyzett, a fejlett elektronikára specializálódott vállalatnál gyártották az alkatrészeket az Orqa számára. A kooperáció olyan szorossá vált, hogy a horvátok nemrégiben felvásárolták partnerüket, de az ImmersionRC igazgatója, Anthony Cake megkapta a közös cég negyedét; a társaságnak így négy, egyforma részesedést birtokló tulajdonosa lett. Az üzlet pénzügyi részéről nem nyilatkoztak. Céljuk, hogy egy olyan üzemet hozzanak létre Eszéken, ahol akár havi ötezer terméket is le tudnak majd gyártani. E projekt stratégiai jelentőségét az adja, hogy az eszéki lesz az egyetlen dróngyártó, amelynek a produktumai teljes egészében Európában készülnek, kínai komponensek nélkül.

A KATONA ÁTLÁT A FALON

Az FPV az angol first-person view (azaz első személyű nézet) rövidítése; azt jelenti, hogy a drónpilótáknak ugyanolyan látványban van részük, mintha a repülő tárgyban ülnének. Azt látják egy videószemüvegen keresztül, amit a drón szeme (kamerája), mégpedig valós időben. A piacon lévő többi technológia is fél másodpercen belüli kommunikációra képes, ám az a fél szekundum katonai vagy ipari felhasználás esetén rengeteget számíthat. Az Orqa videószemüveges drónjait imádja a világ. A limitált példányszámban piacra dobott apró repülőket a glóbusz számos pontján használják – például az osztrák államfő egy tenyérnyi drónjuk segítségével mutatta be az interneten a Hofburgban lévő hivatalát a pincétől a padlásig.

FOTÓ: ORQA

FÚZIÓ EGY NEMZETKÖZI CÉGGEL

Az eszéki társaság az alapítása óta együttműködött az FPV-drónok világának egyik legismertebb szereplőjével, a svájci ImmersionRC-vel. Ennél a bő egy évtizede Hongkongban is be-

A horvát drónfejlesztők találmányai iránt a hadiipar is érdeklődik. Az Orqa egy észt céggel közösen tavaly megalapította a Defensphere nevű startupot. Ez Vegvisir néven olyan „mindenlátó” rendszert fejleszt, melynek segítségével ki lehet látni a páncélozott jármű falán keresztül. A tank legénységének – vagy akár egy bunkerben ülő katonának – a videószemüvege a kinti világ teljes panorámáját mutatja, hiszen nemcsak előre, hanem hátra és fölfelé is lát, az akadályok mögé is „benéz”, így akár tíz kilométer távolságra is meg lehet tervezni a harci taktikát. A rendszer – amely megkönnyíti az ellenséges erők felderítését, lehetővé teszi a célpontok pontos bemérését és a gyors reagálást – a külső kamerák, szenzorok és a drónok képeit szintetizáló algoritmusokon alapul, s éjjel-nappal valós idejű vagy minimális késleltetésű képet közvetít. A prototípust nyárra, a párizsi Eurosatory fegyveripari kiállításra igyekeznek elkészíteni.

A horvát dróntechnológia iránt azért is mutat érdeklődést a hadsereg, mert a hivatalosan elérhető adatok szerint adriai szomszédunknak csupán 26 (izraeli gyártmányú) megfigyelő robotrepülője van. Ezek közül hat nagy hatósugarú Aeronautics Orbiter, a többi pedig kis hatókörű, Skylark I gép. Utóbbiakkal főleg a határt illegálisan átlépőket, illetve a Pirani-öböl környékén, a vitatott tengerterületen halászó szlovén hajókat figyelik. Zágráb jobboldali kormánya az Európában dúló háború miatt mindenképp szeretné bővíteni a pilóta nélküli repülőgépeinek a flottáját. Ezt elsősorban további izraeli drónok beszerzésével tervezi, de a saját technológia minden bizonnyal előnyt élvezne egy potenciális beszerzés esetén.

HORDÓSI DÁNIEL 2022/22 FIGYELŐ | 69

F_69_horvat-dron.indd 69

2022. 05. 31. 16:31

| RÉGIÓ |

SIKERES VOLT AZ ÚJVIDÉKI KIÁLLÍTÁS

KÖTELEZŐ SZŰRŐVIZSGÁLATOK HORVÁTORSZÁGBAN A horvát egészségügyi miniszter, Vili Beroš a Jutarnji list lapnak úgy nyilatkozott, hogy a jövő évtől szeretnék bevezetni a teljes lakosság számára kötelező rendszeres egészségügyi vizsgálatokat. Az elképzelések szerint a páciensek korosztálytól függően évente vagy kétévente egy alkalommal, előre meghatározott időpontban érkeznének szűrésre, amelynek az időtartama személyenként néhány óra lenne. A vizsgálatok zömét a központi kórházakban végeznék el, de szűrőbuszokat is bevetnének. Az, hogy egy vizsgálat mit tartalmaz, nagyban függ az adott ember életkorától és kórtörténetétől. A kötelező szűrések költségeit a társadalombiztosító fedezi majd, arról pedig egyelőre nincs hír, hogy mi lesz azokkal, akiknek nincs egészségügyi biztosításuk, vagy nem kívánnak részt venni a programban. A cél az, hogy felmérjék a nemzet egészségi állapotát, továbbá segítsék a korai diagnosztizálást. Horvátországban egyébként általánosságban elmondható, hogy rossz a lakosság egészségi állapota, a népesség 65 százaléka pedig túlsúlyos. Az interjúban a miniszter arról is beszélt, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt fektetnek a gyerekek egészséges életmódra nevelésére, már óvodáskortól.

HORDÓSI FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

A járvány miatti kétéves kihagyást – illetve a virtuális kiállításokat – követően az idén ismét a nagyközönség fogadásával, a régi fényét megőrizve tartották meg Újvidéken a nemzetközi mezőgazdasági kiállítást (immár a 89.-et), május 21–27-én. A rendezvény sikeres volt – értékeltek a vásár képviselői. Összesen 21 ország 1100 kiállítója vett részt az eseményen, s megdőlt a 2019-es, bő százezres látogatottsági rekord, mert ezúttal 140 ezren léptek be a vásárváros területére.

A mezőgazdasági kiállításnak minden évben van egy fő partnerországa. Az idén hazánké lett ez a szerep és a legnagyobb kiállítótér, ahol 44 magyarországi vállalat és szervezet mutatkozhatott be. A rendezvényt Aleksandar Vučić szerb államfő és Orbán Viktor magyar miniszterelnök nyitotta meg. Marokkó az idén először vendégeskedett Újvidéken.

A főbb látványosságok között említették a 450 ezer eurót érő ITM-kombájnt, de Velišát, az 1700 kilogrammot nyomó, Mačvában tartott ausztriai szimentáli bikát is – csodájára jártak a látogatók. Az esemény jó alkalom volt szakmai szemináriumok, üzleti találkozók megtartására is. A mezőgazdasági gépek és kapcsolható eszközök mellett az érdeklődők megtekinthették a tenyészállat-kiállítást, emellett bemutatták az élelmiszeripar legújabb, legminőségibb termékeit is. A biztosítók és a bankok szintén jelen voltak ajánlataikkal.

VIRÁG

70 | FIGYELŐ 2022/22

F_70-71_Terkepes.indd 70

2022. 05. 31. 16:32

| RÉGIÓ |

A NEGYEDIK HALÁLOK A KORONAVÍRUS SZLOVÁKIÁBAN

Északi szomszédunkban már hetek óta visszaszorulóban van a koronavírus-járvány legutóbbi hulláma, amelyet a Dél-Afrikából elterjedt omikron-variáns okozott. Kedden már csak 145 új megbetegedést mutattak ki, két haláleset volt, a kórházban ápolt súlyos betegek száma 25 alá csökkent. Egy friss kimutatás szerint áprilisban már csak a negyedik leggyakoribb halálok volt a Covid-fertőzés, összesen 525-en hunytak el a kórokozó okozta szövődményekben. (A csaknem öt és fél milliós lélekszámú Szlovákiában a pandémia megjelenése, 2020 márciusa óta 1,79 millióan fertőződtek meg és 20,1 ezren haltak bele a vírus okozta szövődményekbe.) Már a járvány előtti időkre emlékeztet, hogy a leggyakoribb halálok a szív- és érrendszeri, a daganatos, valamint a légzőszervi megbetegedés.

K. ZS.

BAJBAN A CSEH ÉTTERMEK

Nemcsak az energiaárak gyors növekedése, hanem a munkaerőhiány is komoly nehézséget okoz a cseh vendéglátóknak. A szakácsokat és a cukrászokat tömörítő egyesület (AKC) szerint mindez oda vezethet, hogy a vendéglőkben csak a hét néhány napján főznek majd, vagy akár lakat is kerülhet sok étteremre. Az ágazatban korábban is meglévő munkaerő-deficitet tovább mélyítette a koronavírus-járvány, mivel a lezárásokat követően a szakácsok, a pincérek és a kisegítő alkalmazottak egy része nem tért vissza az eredeti foglalkozásához.

A távozásukat többen azzal magyarázták, hogy a vendéglátóhelyeken végzett munka fizikailag és mentálisan is rendkívül megterhelő. Az étterem-üzemeltetők emiatt nagyobb béreket kínálva igyekeznek megtartani dolgozóikat. Ez azonban többletköltséget jelent, ami óhatatlanul megjelenik az árakban. Az ágazatban attól tartanak, hogy a nagyobb összegű számla sok eddigi ügyfelet visszatart majd attól, hogy vendéglőben étkezzen. Az AKC statisztikái alapján Csehországban más európai államokkal összevetve lakosságarányosan sok étterem van. Itt 2017-ben 265 lakosra jutott egy vendéglátóipari egység, míg Németországban ugyanez a mutató 501, Lengyelországban 575, Nagy-Britanniában pedig 780 volt. Az ágazatban jelenleg mutatkozó munkaerőhiányt enyhítheti, hogy továbbra is népszerű a pincér-szakács vagy éppen a cukrász szak a szakiskolákban, de kérdéses, hogy a végzősök közül hányan helyezkednek el e szektorban. Az infoabsolvent.cz adatai szerint a tavalyi iskolaévben 2666-an tanultak ki pincér-szakácsnak, valamint 1078-an cukrásznak Csehországban.

KOLEK

2022/22 FIGYELŐ | 71

F_70-71_Terkepes.indd 71

2022. 05. 31. 16:32

| SKYNET |

NEM LÁTSZIK A FÉLVEZETŐHIÁNYOS IDŐSZAK VÉGE ÚJ CSIPGYÁR, RÉGI-ÚJ PROBLÉMÁK | A tervezett új európai, amerikai csipgyárak csak évekkel később csillapíthatják az ellátási gondokat, de rövidebb távon hozhat enyhülést a világ legnagyobb csipelőállítójának friss terve. A tajvani TSMC Szingapúrban létesítene nagy kapacitású üzemet. Szakértők szerint ennek ellenére még esztendőkig velünk maradhat a félvezető-ellátási bizonytalanság, miközben a csipalapanyagárak növekedése borítékolható, részben a háború miatt.

Miért? Leegyszerűsítve azért, mert a világon egyetlen nagyvállalat, a tajvani TSMC tud igazán modern processzorokat előállítani, még az Intelnek is ők a legnagyobb beszállítói. Az utóbbi társaság szabadalmai megvannak, de leépítette amerikai gyártási kapacitásait. Nemrég elindult a tengerentúli gyárak újratelepítése, ám 2024 előtt ezekben nem lesz érdemi termelés. A TSMC–Intel-pároson kívül legfeljebb a koreai Samsungnak vannak önálló kapacitásai korszerű csipek készítésére, de itt véget is ér a felsorolás. Az Apple és más nagyok is egész egyszerűen TSMC- és a tajvani cégnél előállított Intel-processzorokat használnak.

No persze a fent emlegetett, kenyérpirítót vezérelni képes egyszerűbb csipek esetében azért van bőven alternatíva, de a számítógépes szektor, a netet „vezérlő” óriási szerverparkok bizony meg fogják sínyleni-fizetni ezt a csúszást – nemkülön-

EGY TSMC CSIP KÉPE EGY TAJVANI INNOVÁCIÓS MÚZEUMBAN. ELKÉPESZTŐEN JÓL FUT A CÉGNEK SZEKERE, HAT NEGYEDÉVE BEVÉTELI REKORDOT REKORDRA HALMOZ, HISZEN MOST A GYÁRTÓK DIKTÁLNAK

ben az 5G-s mobilinternet, az autógyártás, valamint a digitalizálódó logisztika, ipar és mezőgazdaság.

DRÁGA KORLÁTOZÁSOK

Ám hogy konkrétabban is megnézzük a legfrissebb, talán némi reményre okot adó híreket: a TSMC tárgyalásokat folytat egy szingapúri gyár megnyitásáról – derült ki a múlt héten. Tegyük hozzá: a tajvani vállalat akkora monopólium, hogy nem csupán a hatalmas Intelnek gyárt, hanem az Apple A és M sorozatú csipjeit, továbbá az AMD processzorait is náluk állítják elő… Nem mellesleg a távol-keleti megacég a kijelzőkhöz és az energiagazdálkodáshoz is készít csipeket, amelyekből a járványzárlatok miatti ellátási korlátozások okán súlyos hiány van a mai napig.

Csak az Apple példáját alapul véve: a processzorellátási korlátozások az elmúlt két negyedévben már hatmilliárd dollárba (mintegy 2200 milliárd forint) kerültek az amerikai társaságnak, és ez az összeg akár 8 milliárd dollárra is nőhet. E hatalmas üzleti veszteség persze a TSMC-nek is „fáj”, így nyilvánvaló, hogy bővíteni akar.

A Wall Street Journal minapi elemzése szerint a szingapúri üzem elméletben sokat segítene abban, hogy kezelje ezt a hiányt, mert gyorsan felpörgetnék a gyártást. A tajvani mamut azt vizsgálja, hogy mennyire lennének megvalósíthatók a 7–28

FOTÓ: GETTY IMAGES

A technológia, a gazdaság iránt érdeklődő hírfogyasztók, a rendszeres olvasók talán úgy érzékelhetik, hogy a csapból is a csiphiány folyik már több mint egy éve. Ugyanakkor ez sokkal összetettebb és súlyosabb probléma, mint azt akár a hozzáértő elemzők gondolták volna – s nem csak azért, mert a kenyérpirítóban vagy például a modernebb villanykapcsolókban is csipek dolgoznak.

Amikor a baj igazán felütötte a fejét 2021 tavaszán, a többség egyetértett abban, hogy néhány hónap, legfeljebb bő fél év múlva a csipgyártás volumene, az ellátási biztonság visszatér a régi kerékvágásba. Csakhogy – finoman szólva – nem ez történt. Ahogy az idő haladt, úgy tolódott a „megoldás” egyre távolabb. De kapaszkodjanak meg, most egyre többen emlegetik azt, hogy a mikroprocesszor-ellátási láncok zavarai akár hosszú esztendőkön át, talán a 20-as évtized végéig velünk maradnak. Azaz nemcsak két-háromszoros drágulásra, hanem különféle hiányokra is fel kell készülni…

72 | FIGYELŐ 2022/22

F_72-73_skynet_chiphiany.indd 72

2022. 05. 31. 16:32

| SKYNET |

EGY TSMC-SZÓRÓLAP, MELYBEN A GYÁRTÓ A BIZALMAS INFORMÁCIÓK TITOKBAN TARTÁSÁT KÉRI AZ ALKALMAZOTTAKTÓL. AZ NEM TITOK, HOGY A TAJVANI CSIPÓRIÁS KAPACITÁSAI HIÁNYÁBAN MEGROGGYANNA A VILÁG TECHNOLÓGIAI IPARA

nanométeres csipeket előállító gyártósorok. A gyártás a régebbi technológián alapulna, amelyet már hasznosítanak autók, okostelefonok és más eszközök esetében.

A TSMC-nek egyéb okai is vannak arra, hogy egy másik országban építsen új üzemet. Az első az, hogy könnyebb lenne Kínával szemben is talpon maradni, hiszen, mint ismert, az ázsiai óriás és Tajvan viszonya nem éppen felhőtlen. Továbbá diverzifikálni is lehet ilyen módon, nem koncentrálódna egy helyre a TSMC jövőbeli tevékenysége.

További adalék, hogy a cég jelenleg (épp a csipellátás biztonságának a növelése okán) nem kevesebb mint hat félvezetőgyár építésében is érdekelt az Egyesült Államokban, ám az e terveinek a bejelentése óta eltelt tizenkét hónapban sokszor akadályokba ütközött. Ráadásul Szingapúr nemcsak közelebbi, hanem egyúttal rugalmasabb, olcsóbb lehetőséget kínál az óriási gyártóbázis megvalósításához, szakemberekkel megtámogatva.

Kapcsolódó hír, hogy a Quanta Computer, amely ugyancsak fontos beszállítója az Apple-nek, szintúgy elemezte a gyártás áthelyezését Sanghajból a csungkingi egységbe, hogy segítsen enyhíteni az ellátási korlátok okozta gondokon.

FOTÓ: REUTERS

AUTÓGYÁRTÁSI KIHÍVÁSOK

Ha pedig mindez nem lenne elég, a telefonok, számítógépek és milliónyi más, árammal működő eszköz előállítása mellett az autógyártást is tovább „sanyargatja”

a globálisan felhasznált neon 60 százaléka Ukrajnából érkezik, így rögtön e nemesgázból is hiány alakult ki, hatszorosára növelve az árat. a szűnni nem akaró csiphiány. Az csak az egyik új összetevő, hogy a lapkakészítéshez szükséges nemesgázok, például a neon, továbbá az olyan ritkafémek is drágultak, mint a palládium, amely szintén fontos alapanyag.

Az elhúzódó alkatrészhiány következtében a népszerűbb gépkocsimodellekre jelenleg másfél-két évet is várniuk kell a vevőknek, ami nonszensz, hiszen a globális gazdaságot nem kis mértékben pörgeti a járműgyártás. Ennek akadozása még egy lapáttal rátesz az elmúlt egy-két esztendő válságára, és annak is fontos összetevője, hogy recesszióba torkollik a 2020ban megakadt globális bővülés.

Ismét érdemes kiemelni azt az „apróságot”, hogy a szerződéses csipgyártás bő négyötöde Tajvanon és Dél-Koreában folyt a pandémia előtt. Az ottani üzemek előbb a járványzárlatok miatt, majd a kereslet visszaesésétől (ami nem következett be) tartva visszafogták a termelést. Ezután nemcsak a home office okán megugró kereslet lett a probléma, hanem a beszállítói láncokon végigsöprő bizonytalanság is. Ezt követte 2021 tavaszától az árak folyamatos emelkedése. Nem is meglepő, hogy az autó-előállítás ismételt felfutását nem volt képes követni a félvezetőgyártás. És mint említettük, a háború egy újabb csapás a félvezetőipar számára is. Például

BIZONYTALANSÁGOK A KÖBÖN

Igaz ugyan, hogy tavalyelőtt globálisan 14 millióval kevesebb autót gyártottak, mint 2019-ben, sőt tavaly ez a szám még mindig 10 milliós elmaradást mutatott. Pedig immár a kereslettel sem lenne gond.

Becslések szerint így csak az idén körülbelül 110 milliárd dollárnyi (40 ezer milliárd forintnyi, azaz közel a teljes magyar GDP-vel megegyező értékű) veszteségük lesz a jármű-előállítóknak.

Mi több, a következő hónapok, évek tekintetében ismételten alkatrészhiányokra van kilátás, nemcsak a beszállítás, hanem az alapanyaggyártás vagy a bányászat gondjai miatt is. Gondoljunk csak arra, hogy az ukrán acélipar esztendőkre történő „eltűnése” milyen újabb zavarokkal járhat. Továbbá azt is nehéz ma megtippelni, miként alakul majd az autók iránti kereslet, pedig ezt Magyarországon is jó lenne tisztábban látni, tekintve, hogy öszszeszerelő „nagyhatalom” vagyunk. Csipet azonban nemcsak mi nem gyártunk igazán, de az EU és az USA sem, és mire a most kapkodva támogatott új üzemek 2024–25 táján termelni kezdenek (beleértve akár a TSMC szingapúri egységét), addigra lehet, hogy már nem is lesz hiány a félvezetőkből, annyit változik megint a világ…

HG 2022/22 FIGYELŐ | 73

F_72-73_skynet_chiphiany.indd 73

2022. 05. 31. 16:32

Élmény nézni, ahogy az Instagramra feltett posztjaiban megmutatja élettel teli színeinek születését, és élmény elveszni légies kompozíciójú, mégis meditatív mélységű festményeiben.

A művészcsaládba született festőnő generációjának egyik legismertebb képviselője.

A felhők súlya című kiállítását májusban láthattuk a Deák Erika Galériában.

Milyen hatással van egy kiállításmegnyitó időpontja a munkatempójára?

– Inspiráló. Szeretem, ha van előttem egy fix határidő. Deák Erika kétévente rendez önálló kiállítást a galériához tartozó művészeknek, így tudtam, hogy nekem 2022-re kell készülnöm. Amúgy is folyamatosan dolgozom, de amikor ismerem a teret, ahova a képeim kerülnek, már abban is tudok gondolkodni, hogy másfél esztendő terméséből melyik falra mit tegyünk. Volt olyan festmény, amelyik a szállításkor még fogott, ezért megkértem azt, aki előtte állt a megnyi-

tón, hogy figyeljen, nehogy valaki véletlenül belesétáljon.

– Mi a galerista szerepe egy művész életében?

– Deák Erikával rendszeresen beszélünk a munkáimról, a terveimről, a kiállítások körüli teendőkről, a katalóguskészítésről. Abba nem szól bele, hogy milyen képeket fessek. Elfogadja az irányt, amerre tartok, de azon belül reflektál, kiemel számára izgalmas részleteket. Ha bizonytalan vagyok – például eleget tegyek-e egy csoportos tárlatra való meghívásnak –, megkérdezem, mi a véleménye. Nemrég megvett tőlem a Ludwig Múzeum egy festményt, ez is részben az ő tevékenységének az eredménye. Vásárokra viszi a művészeinek a munkáit, itthon és külföldön,

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

BARABÁS ZSÓFI

74 | FIGYELŐ 2022/22

F_74-75_Cappuccino.indd 74

2022. 05. 31. 16:33

| CAPPUCCINO |

NÉVJEGY Budapesten született, 1980-ban. Édesapja képzőművész, az egyik öccse zenész, a másik szobrász.

A Magyar Képzőművészeti Egyetemen végzett festőművészként, tervezőgrafikusként és pedagógusként.

A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán DLA doktori fokozatot szerzett.

KEDVENCEK Film » „A nemrég látottak közül A világ legrosszabb embere című alkotás.”

Könyv » „Most fejeztem be Julie Orringertől az Üldözöttek gyűjteményét. Viszonylag sok kortárs szerzőt olvasok, és szeretem az életrajzi könyveket is.”

Zene » Hania Rani Ahonnan merít, ha kimerül » beszélgetések, koncertek, utazások, úszás, jóga Ahova bármikor elutazna » Helsinki, Tokió, New York Akivel szívesen beszélgetne » Björk

s ezáltal olyan emberek is láthatják azokat, akikhez lehet, hogy például én innen, a műteremből nem jutnék el.

– Érzi magán azt a nyomást, hogy minden kiállításra egy újdonsággal kell előállnia?

– Nincs rajtam nyomás, de szeretek mindig kitalálni valamit. Bár úgy érzem, önmagukban az olaj-vászon festmények is elegendők – ha jók. A 2020-as kiállításomra két nagy acélszobrot készítettem, most pedig felhő alakú síkplasztikákat, amelyekhez hasonlóval már 2006 előtt is foglalkoztam. Úgy gondolok ezekre, mintha a képeimből kivennénk egy-egy

organikus formát, és azon belül folytatódna tovább a történet. A kiállítás címéhez pedig egy baráti beszélgetés adta az ötletet. Egy ismerősöm felvetette: tudom-e, hogy a felhők egyébként iszonyú nehezek. Ez az ambivalencia nagyon tetszett. Ahogy az a gondolattársítás is, hogy ha ma egy fiatalnak azt mondjuk, felhő, sok esetben elsőre az adattárolásra szolgáló cloudra gondol. Izgalmas, hogy valami könnyednek, légiesnek tűnik kívülről, de közben tartalma, mélysége van. A képeimre is ezt szokták mondani: elsőre a színek vidámságával, élénkségével hívják fel magukra a figyelmet, utána viszont a mélységük is érzékelhetővé válik.

– A munkáiban mennyi a tervezettség és a spontaneitás?

– A festést megelőzően kis vázlatokat rajzolok, amelyek vonaton, reptéren vagy itt, a műteremben készülnek. Van, amelyikből a formavilágát tekintve egy az egyben születik egy nagy méretű, olaj-vászon változat. Előfordul viszont az is, hogy felhúzok egy vásznat egy 220x150-es rámára, és vázlat nélkül, fehér ceruzával egyből rárajzolok az alapozásra. Általában először a forma van meg, és utána jönnek a színek.

– A geometrikus és az organikus között hol helyezi el magát?

– Most sokkal erősebb az organikus vonal, azaz az érzelmek, az emberi kapcsolatok szimbolikája. A geometria is megjelenik, mint egy vázszerkezet tartja az organikus formavilágot. Aztán meglátjuk, merre alakul a továbbiakban.

– Régi barátságot ápol Bak Imre festőművésszel. Miről szólnak a beszélgetéseik?

– Szakmázunk, ahogy ő szokta mondani. Eljött a kiállításmegnyitómra, de ott nem tudtunk hosszan beszélgetni, ezért meglátogattam a hétvégén. Elmondta, hogy melyik képemnek mi az erőssége, mi vet fel benne kérdéseket. És ami a legjobb: ilyenkor engem is beavat abba, hogy ő min dolgozik. Mindenféléről szó esik közben, a színtantól kezdve konkrét festők munkásságán, személyes jellegű témákon át egészen a kuglófig, amit sütöttem neki és Zsuzsának, a feleségének. Szakmailag és emberileg is fontos nekem ez a kapcsolat.

Az a nyitottság, érdeklődés, amelyet látok rajta, nagyon értékes számomra.

– Ma már trendi megjelenni kortárs képzőművészeti eseményeken, ahogy korábban egy színház- vagy filmbemutatón?

– Azt érzem, hogy nagyobb a nyitottság a képzőművészet felé. Korábban főként az énekeseket, zenészeket, színészeket láttuk az újságokban. Majd az írókról, költőkről is olvashattunk, és napjainkban felmerül, hogy érdekes az is, aki festőművészként éli az életét. Ez egy kapu lehet, megmutathatja, hogy a színházon és a koncerteken kívül fel lehet töltődni a képzőművészethez kötődő eseményeken is. Az alapvető, hogy egy Szinyei- vagy Bosch-kiállítást meg kell nézni. De ugyancsak természetessé válhat elmenni egy kortárs tárlatra – merthogy ez nem egy szűk rétegnek szól.

Viszont ehhez az kell, hogy a fiatal és az idősebb hazai művészekről is lásson a közönség cikkeket vagy posztokat a közösségi oldalakon. Hozzám is többen jöttek oda, akik az Instagramról ismertek meg, és onnan kaptak kedvet benézni a kiállításmegnyitómra.

– Válságálló befektetés kortárs festményt vásárolni?

– Az aukciósházak leütéseiből látszik, hogy milyen áron mennek el a még élő, de már a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas években kiforrott művészetet teremtett alkotók munkái. Fontos, hogy olyan festményt tegyünk a lakásunkba, amelyet szívesen nézünk, de abszolút érvényes lehetőség, hogy ennek az ára tartja magát vagy emelkedni fog. A gyűjtőimnek azt szoktam mondani: ha valaki már a 2000es évek elején vett tőlem munkát, és azzal együtt él, akkor minden, ami azóta történt velem – az összes egyéni és csoportos kiállításom –, annak a képnek is változtat az értékén. De nem kizárólag az anyagi, hanem az életművön belüli értékén is. Amikor bekerül a Ludwig Múzeumba egy művem, az az összes festményemre kihat. Mind különálló alkotás, de egy életművön dolgozom. Ezért is meghatározó Bak Imrével vagy Keserü Ilonával beszélgetni, mert ők szintén így építkeztek. Tavaly elmentem Párizsba, a Pompidou Központba, és ott egy absztrakt női alkotókat bemutató kiállításon – a legnagyobb nevek között – láthattam Keserü Ilona két hatvanas években született, hihetetlenül erős festményét. Miközben ezeket Pécsett vagy a Belgrád rakparti műtermében készítette, biztosan nem azon gondolkozott, hogy egyszer majd hova kerülnek. Az viszont mindig kérdés, hogy hova pozicionáljuk, milyen kontextusban látjuk azt, amit kiadunk a kezünkből.

SZIGETI HAJNI 2022/22 FIGYELŐ | 75

F_74-75_Cappuccino.indd 75

2022. 05. 31. 16:33

| TÁRSADALOM |

„CSAK ÖSSZEFOGÁSSAL TUDJUK EGYMÁST ERŐSÍTENI”

A hivatalos munkája mellett hogyan jut még ideje borászkodni, sőt a borvidék jövőjével is foglalkozni?

– A kétkezi munka, a föld iránt érzett szeretet és tisztelet hosszú évszázadok óta meghatározta családunk éle-

tét és megélhetését. Őseink öröksége ez. Évszázadok óta földműveléssel foglalkozunk, és még akkor is folytattuk ezt, amikor kuláklistára tették a családunkat, elkobozták a földjeinket, hiszen a tanya körül megmaradt egy-

holdnyi terület elegendő volt az újbóli megkapaszkodásra. Békésszentandrási vagyok, édesapámmal együtt ott gazdálkodtunk egészen az 1997-ben bekövetkezett haláláig. Ekkor hosszú időre „szögre akasztottam a kaszát”.

FOTÓ: KISBAKA BORÁSZAT

BENCSIK JÁNOS | A már jól ismert közösségi nedűkhöz hasonlóan néhány előremutató neszmélyi pincészet összefogásának az eredményeként megszületett a borvidék régiós bormárkája, a #Neszmély. Ennek létrehozásáról, a térségről, valamint saját, Kisbaka nevű családi borászatáról kérdeztük a Neszmélyi Borvidék Hegyközségi Tanácsának az elnökét, akit sokan országgyűlési képviselőként is ismernek.

76 | FIGYELŐ 2022/22

F_76-77_Bencsik-borasz.indd 76

2022. 05. 31. 16:33

| TÁRSADALOM |

– Miért szánta magát erre a lépésre?

– Akkor már párhuzamosan Tatabánya polgármestereként is szolgáltam, és be kellett látnom, hogy ekkora távolságból nehéz eredményesen gazdálkodni.

– Hogyan jött a saját borászat létrehozásának a gondolata?

– Egy 2014-es törvénymódosítás következtében országgyűlési képviselő csak egyetemi tanárként, ügyvédként vagy földművesként vállalhat munkát a képviselősége mellett. Úgy gondoltam, hogy a közéletben felgyülemlett feszültségeket valami hasznos alkotói munkával kell levezetnem, ezért – folytatva a családi hagyományokat – tizennyolc év után ismét kapa került a kezembe. Szöllősi Mihály, a Neszmélyi borvidék egyik meghatározó termelője hívta fel rá a figyelmemet 2013ban, hogy ennek a térségnek sokkal jobb adottságai, lehetőségei vannak, mint amit

addig sikerült belőle kihozni. Arra ösztökélt, hogy a borvidék ismertségének és elismertségének a növelése céljából – hasznosítva negyedszázados gazdaságfejlesztési tapasztalataimat – kezdjünk közös munkába. Igent mondtam, s külön-külön leültem minden termelővel. Közben rájöttem, hogy ha érdemben szeretnénk előrelépni, akkor sorsközösséget kell vállalnom velük. Így döntöttük el nyolc éve a feleségemmel közösen, hogy szőlő- és bortermeléssel fogunk foglalkozni.

– Tehát úgy gondolta, hogy jobban elfogadja a borászközösség, ha nemcsak tanácsokat ad, hanem az elvégzett munka, azaz az elkészített borok alapján ítélik meg a hozzáértését?

– Amennyiben valakinek van véleménye és jövőképe bizonyos dolgokról, nem árt, ha ért is hozzájuk. Át kell látnia, mi foglalkoztatja a hegyközség tagjait, továbbá mindazokat a tájban élő embereket, akik szeretnének a saját kezük munkája által megélhetést biztosítani a családjuk számára. Úgy láttam, a viszonylag zárt közösséget kívülről nehezen lehet nagyobb együttműködésre késztetni, így beálltam közéjük. A személyes célunk sem önmagunk szórakoztatása volt, hanem egy működőképes, rentábilis vállalkozás létrehozása.

– Mire fókuszál a saját borászata?

– Az elmúlt harminc évben aktívan foglalkoztam különféle kutatásokkal is, ezért a szőlőtermesztésben és a pincemunkában egyaránt a kísérletezés útját választottuk. Elsősorban arra törekszünk, hogy a Neszmélyi borvidék egykor honos szőlőfajtái – például sárfehér, juhfark, bálint, kadarka, csókaszőlő – újra kóstolhatók legyenek bor formájában is. A másik irány a „kiterjesztett” Kárpát-medence: királyleányka, hárslevelű, továbbá a német-sváb telepesek által meghonosított kékfrankos és rajnai rizling. De a freiburgi kutatóintézet által nemesített rezisztens fajtákkal való kísérletezés is fontos szerepet tölt be a munkánkban.

– Mi az oka annak, hogy jelenleg még kevesen kísérleteznek Magyarországon a rezisztens fajtákkal?

– A szőlőtermesztésnek és a borkészítésnek is megvan a kényelmi zónája: járt utat a járatlanért el ne hagyj! Az EU viszont fokozatosan szigorítja a növényvédő szerek használatát, és az éghajlatváltozás is itt kopog az ajtón. Meg kell tapasztalnunk, hogy az új, gombabetegségekkel szemben ellenálló fajták miként teljesítenek nálunk.

– Ha már Neszmély: nemrég debütált a borvidék első közösségi bora, amelynek a létrehozásában ön is oroszlánrészt vállalt. Mit kell erről tudni?

– Közös feladatunk a borvidék ismertségének és elismertségének a növelése.

Csak összefogással tudjuk egymást erősíteni. Az elismertséghez még jobb minőségre van szükség, s hogy ezt elérjük, a borászati technológia fejlesztésén túl a borvidéki termékleírást is át kell tekinteni időnként. Elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy létrehozzunk egy magas minőségű közösségi terméket. Első lépésként hat neszmélyi borászat (Bősze, Hilltop, Kisbaka, Kősziklás, Petőcz, Szivek) együttes gondolkodásának az eredményeként létrejött a Neszmélyi BORvidékÉRT Egyesület. Megalkottunk egy termékleírást, melyben szabályoztuk a közösségi bor előállításának a feltételeit: felhasználható szőlőfajták, művelési és feldolgozási mód, borkezelés. Így született meg márciusban a borvidék közösségi bora, a #Neszmély.

– Mi a hosszú távú cél a borvidéken?

– A jobb minőség érdekében két éven belül szeretnénk módosítani a termékleírást, valamint tovább szigorítani. Ezzel együtt a neszmélyi fehér- és rozé borok most is az ország legjobbjai között szerepelnek. Viszont az ismertségünk még mindig alacsony szintű, de a hagyományaink életre keltésével nagyot léphetünk előre. Ennek érdekében a pezsgőkészítésnek is komolyabb szerepet szánunk a jövőben. 2016-tól kezdve vannak biztató kísérletek az egykori tatai Esterházy Pezsgőgyárban, ahol anno 200 ezer palack készült évente. Közben dolgozunk a tatai turisztikai desztináció vonzerejének az erősítésén is, melyben fontos szerepet játszik a borturizmus. Bőven van még munka és feladat a borvidéken, de már jó úton haladunk. Beláttuk, hogy akkor kapott szárnyra egy-egy, ma már jól ismert történelmi magyar borvidék, amikor a borászok hajlandóságot mutattak arra, hogy közös asztalhoz üljenek, s egymás nedűinek a kóstolgatása mellett közös sorskérdésekről is beszélgessenek egymással.

NÉMETI SÁNDOR

2022/22 FIGYELŐ | 77

F_76-77_Bencsik-borasz.indd 77

2022. 05. 31. 16:33

| TÁRSADALOM |

A LUXUSIPAR A METAVERZUMBA TART DIVAT | Valójában csak idő kérdése volt, hogy meghatározó iparágak miként lépnek a metaverzumba. A divatipar, különösen a luxuskategória hamar meglátta a lehetőséget, és alkalmazkodott az új kihívásokhoz. Lezajlott az első fashion show a metaverzumban.

Avataroknak. Bizarr? Az.

78 | FIGYELŐ 2022/22

F_78-79_luxus-a-metan.indd 78

2022. 05. 31. 16:33

| TÁRSADALOM |

FOTÓ: DOLCE & GABBANA

A négy évszakos bemutatókra épülő luxusdivatiparra komoly hatást gyakorolt a hosszas karanténidőszak. 2020 februárjában, a járvány kitörése utáni első divatszezonban az iparág lemondott a látványos bemutatók megrendezéséről, ahol addig a globális divatközösség minden véleményformáló szereplője – szerkesztők, vásárlók, sztárok, influenszerek – megjelent, és eldöntötték, ki lesz a szezon nagy nyertese.

A Statista a globális divatipar vagyonát 2021-ben 1550 milliárd dollárra becsülte, amely az idén várhatóan eléri az 1700 milliárdot. Az évtizedek alatt kialakult divathetek gyakorlatának hatása tehát messze túlmutat a kifutókon, mert jelentősen hozzájárul a márkák, a kereskedők és tervezők gazdasági, illetve kulturális szerepének kialakításához.

A vállalatok felismerték, elérkezett az idő arra, hogy a digitális fejlesztésekbe is öntsenek pénzt. A távolságtartás miatt elmaradtak a divatbemutatók, vagy csak egészen szűk körre korlátozódtak, így nem maradt más, mint azt kitalálni, hogyan lehet a virtuális világban működtetni a show-bizniszt. Mindennek a hozadéka az első olyan divatbemutató, amelyen a regisztráltak avatarokkal jelentek meg, és azok vásárolhattak maguknak virtuális holmikat, méghozzá virtuális boltokban.

Mielőtt legyintenénk az egészre, máris soroljuk azt a két szempontot, amellyel a luxusiparnak meg kell birkóznia: környezetvédelem és fenntarthatóság. Egyre kevésbé és egyre kevesebbeknek lesz eladható az, hogy ősszel és tavasszal is cseréljenek komplett ruhatárat a cipőtől a kabátig, a táskától a napszemüvegig, vagyonokért. Egyre kevésbé lesznek eladhatók a fényűző divatshow-k, még úgy sem, ha a modellek felmutatnak egy ukrán zászlót vagy szót emelnek a szegénység ellen – a disszonanciára érzékeny Z generációt ezzel nem fogják elérni. Márpedig a divatházak másik nagy problémája a fenntarthatóság mellett, hogy nem jutnak el a fiatalokhoz. Egyrészt nincs elegendő pénz a tárcájukban, másrészt egész más értékek mentén szocializálódnak.

NAGY AZ ÉRDEKLŐDÉS

Több mint százezer ember vett részt az első tavaszi Metaverse Fashion Weeken, ahol jó néhány nagy cég megjelent, töb-

bek között a Tommy Hilfiger, a Dolce & Gabbana, a Gucci, az Estée Lauder, a Philipp Plein, a DKNY, a Karl Lagerfeld, a Selfridges, a Forever 21, a Perry Ellis America. Virtuális avatarok mutatták be az Etro új kollekcióját, Giuseppe Zanotti pedig ezer, csak digitálisan használható cipőt prezentált.

Amíg nem lesznek újra komfortosak a tömeges rendezvények, addig nem marad más, mint az, hogy a márkák a technológiát alkalmazzák, és különféle platformokat hozzanak létre. Ezeken keresztül ismerkedhetnek meg az érdeklődők az aktuális kollekcióval. Viszont nem lesznek ott nagynevű riporterek, világhírű divatfotósok, videósok, és ez azért elég nagy különbség.

A Selfridges és a Forever 21 ingatlant is vásárolt a metaverzumban, itt debütáltak üzleteikkel, amelyekben exkluzív online kollekciókat kínáltak, a Tommy Hilfiger pedig fizikai termékeket is elérhetővé tett. A vásárláshoz (és a platformra való regisztrációhoz) Ethereum-pénztárcára volt szükségük a vevőknek, akik kriptovalutával fizethettek. A rendezvény alatt panelbeszélgetések, partyk és after partyk követték egymást.

Szakértők azt mondják, a digitális divatbemutató előnye, hogy az internetes ökoszisztémába bárki beléphet, ez pedig utat nyit az exkluzivitás megszüntetése felé, és lehetővé teszi, hogy a divatrajongók széles tömege részesüljön a kiváltságosok élményeiből. Viszont technikailag messze nem volt tökéletes a virtuális rendezvény, a felhasználók arra panaszkodtak, hogy a böngészők többször öszszeomlottak az esemény alatt, szaggatott és késleltetett volt a közvetítés, ez pedig sokat levett az élvezeti értékéből.

cia, hogy a vásárlók mellőzik a hagyományos ruházati évszakokat, nem vásárolnak őszi, téli, tavaszi kabátokat, csizmát és így tovább. Továbbá azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a következő generációk komoly aggodalmakat fogalmaznak meg a fenntarthatósággal kapcsolatban. Tavaly történt az az incidens, amikor a Louis Vuitton bemutatóján tüntetők botrányt csináltak. Már önmagában ez is elegendő, hogy a nagy divatházak új stratégiákat fogalmazzanak meg, erre megjelenik a Web3, a metaverzum, ezzel együtt pedig még több ismeretlen faktor. Ahogy egy gazdag vásárló fogalmazott: az egyik legnagyobb dolog a Web3-ban, hogy az avatarod vagy a digitális éned megvásárolhatja és birtokolhatja egy Gucci táska virtuális változatát. Aki elsőként vesz, az része lesz a történelemnek, és családi örökségként továbbadhatja a digitális táskát. Egy vezető divatmárka első virtuális terméke a divattörténelem egy darabja, ami meg fogja őrizni az értékét.

Az Etro márka vezetője úgy fogalmazott, nem tudja, hogy a piac érett-e és készen áll-e a metaverzumra. Szerinte sokat segít újrapozicionálni a márkát, megközelíteni a fiatalabb generációt, valamint szélesebb köröket elérni. Az első virtuális divatshow-t szervező Decentraland szerint 108 ezer résztvevő több mint hétezer digitális ruhadarabot vásárolt az első metaverzum divathéten. A jövő tehát ígéretesnek tűnik, errefelé kanyarodnak a kreativitás új útjai, még ha egyelőre keveset is értünk belőle, és nem is feltétlenül érinti a mindennapjainkat a luxusipar.

KÉRDÉSEK SORA

ZÖLDEBB JÖVŐ

Míg két év elteltével a nagy márkák, mint a Louis Vuitton, a Dior, a Chanel és a Hermès, lassan visszatérnek a való világba, addig a kisebb, feltörekvő brandek továbbra is az online megközelítéssel kísérleteznek. Ennek oka pedig a már említett fenntarthatósági probléma. A járvány kezdete óta heves viták folytak arról, hogy az évtizedek óta működő hagyományos divatnaptár még mindig megfelel-e a modern kornak. Indokolt-e, szükséges-e évente négy nagy kollekcióval kirukkolni. De más szempontok is árnyalták a diskurzust, köztük az a tenden-

A divathetek kulturális jelentősége óriási, hiszen megjelenik ott minden aktuális közéleti téma – a narratíva jellemzően a progresszív baloldal éppen aktuális mantráit tükrözi, annak akar megfelelni. Időnként sikerül jó ügyek mellé is állni, mint jelen esetben a háború befejezése, így a kulturális hatástól nem lehet eltekinteni.

Ahogy az iparág újrakalibrálja magát, azt mondják a szakértők, hogy a virtuális és a hagyományos divathetek biztosan nem zárják ki egymást. Hogy végül milyen hibrid megközelítés bizonyul a legjobbnak, az ezekből a kísérletezésekből derül ki. A cél egy kreatívabb és zöldebb jövő kialakítása a divatipar egésze számára.

LENGYEL GABRIELLA 2022/22 FIGYELŐ | 79

F_78-79_luxus-a-metan.indd 79

2022. 05. 31. 16:33

| SPORT |

A JÓ HANGULAT ÉS A BRUTÁLIS ANYAGI VESZTESÉG IS GARANTÁLT

NEMZETEK LIGÁJA | Gyermekek előtt, hivatalosan zárt kapuk mögött lép pályára Anglia ellen a magyar labdarúgó-válogatott, amely tíz nap alatt négyszer szeretné megismételni a tavaly nyári Európa-bajnokságon látott bravúrokat.

SZURKOLÓ GYEREKEK A GROUPAMA ARÉNÁBAN. HATALMAS ÉLMÉNY A KISEBBEKNEK

rek miattuk nem tekinthetik meg élőben az angolok elleni mérkőzést.

HATALMAS ÉRDEKLŐDÉS

A gyűlölet nem pálya! elnevezésű kampányával évek óta a rasszizmus és a kirekesztés ellen határozottan fellépő MLSZtől megtudtuk: a találkozóra a Németország elleni jegyárakat tervezték, tehát mintegy 67 ezer ember 5–20 ezer forintos összegért léphetett volna a Puskás Arénába. A szóvivő kiemelte: élnek az UEFA által biztosított lehetőséggel, azaz a zárt kapuk ellenére sem maradnak üresen a lelátók, mert a 14 év alatti fiatalok számára, iskolai szervezésben, kísérőkkel, térítésmentesen biztosítják a bejutás lehetőségét. Sipos Jenő lapunknak elárulta: hatalmas az érdeklődés. A regisztráció péntekig tart, és a hét ele-

jéig csaknem 30 ezren jelentkeztek, így az MLSZ már 15 órakor kinyitja a kapukat, hogy zökkenőmentes legyen a beléptetés. „Szerencsés, gyermekbarát időpontban rendezik meg a találkozót, hiszen szombaton, ráadásul 18 órától, nem késő este, tehát még vidékről is el tudnak jönni a fiatalok. A játékosoknak sem mindegy, hány ember előtt futballoznak. Rendeztünk már mérkőzést kizárólag gyerekek jelenlétében, és remek volt a hangulat” – jelentette ki a szakember, utalva a 2019-es, Azerbajdzsán elleni párharcra, amelyet 15 ezer 14 éven aluli láthatott a helyszínen.

BRAVÚR LENNE

Nagy különbség persze a két esemény között, hogy Azerbajdzsánnal szemben reális esélye volt a győzelemre a magyar

FOTÓK: ILLYÉS TIBOR, CZAGÁNY BALÁZS, MTI

Több száz millió forintos kár éri a Magyar Labdarúgó-szövetséget (MLSZ), amiért hivatalosan zárt kapuk mögött kénytelen megrendezni szombaton az Anglia elleni Nemzetek Ligája-mérkőzést – tudta meg a Figyelő a szövetség szóvivőjétől, Sipos Jenőtől. Az MLSZ a tavaly nyári Európa-bajnokságon történt lelátói rendbontás miatt kapott három összecsapásra vonatkozó büntetést, ám a fellebbezést követően az Európai Labdarúgó-szövetség másodfokon két találkozóra mérsékelte a tiltást, a másodikat két évre felfüggesztve. A hazai szervezetnél a hatóságokkal együttműködve minden esetben azért dolgoznak, hogy beazonosítsák és kizárják a rendbontókat. Több tucat renitens ellen indult már eljárás a történtek után. Sipos Jenő megjegyezte: az elkövetők az anyagi veszteség mellett a labdarúgás szerelmeseit is károsították, hiszen a sportszerű, a szabályokat maximálisan betartó drukke80 | FIGYELŐ 2022/22

F_80-81-Sport.indd 80

2022. 05. 31. 16:34

| SPORT |

A MAGYAR CSAPAT A PUSKÁS ARÉNÁBAN 2021-BEN, A MAGYARORSZÁG–ANGLIA-MÉRKŐZÉS VÉGÉN. A LEGUTÓBBI VERESÉG UTÁN MOST JOBB EREDMÉNYBEN BÍZNAK A SZURKOLÓK

válogatottnak – nyert is Korhut Mihály góljával –, ám a legutóbbi Európa-bajnokságon ezüstérmet szerzett Anglia ellen már a pontszerzés is óriási bravúrnak számítana. Ha a számokat nézzük, az angol keretben öt játékos piaci értékét taksálja legalább 80 millió euróra (31,5 milliárd forint) a mértékadó Transfermarkt. Közülük a liverpooli Trent Alexander-Arnold (80 millió euró) a Bajnokok Ligája fináléjában, a manchesteri Jack Grealish (80), Raheem Sterling (85), Phil Foden (90) alkotta trió pedig BL-elődöntőben szerepelt az elmúlt hetekben. Az ötödik, egyben legértékesebb labdarúgó az angolok csapatkapitánya, a 100 millió eurós Harry Kane. Ami a magyar együttest illeti, öt futballistát jegyeznek 10 millió euró vagy a feletti értékkel: a legdrágább játékosunk a lipcsei Szoboszlai Dominik (28 millió euró), őt követi csapattársa, Willi Orbán (14), a Fenerbahçéban szereplő Szalai Attila (13,5), a szintén lipcsei Gulácsi Péter (11), valamint a freiburgi Sallai Roland (10). Gareth Southgate angol szövetségi kapitány egyébként két újoncot is meghívott a keretbe – a Leicester City védője, James Justin 17 millió, a West Ham United szélsője, Jarrod Bowen 35 millió eurót ér.

Az emlékeink mindenesetre frissek az angolokról, hiszen a 2022-es katari világbajnokság selejtezőjében szeptemberben, hazai pályán 4–0-s vereséget szenvedett a magyar csapat, míg idegenben bravúrral 1–1-es döntetlent ért

el. Igaz, nagy különbség a két sorozat között, hogy a vb-kvalifikáció lényegesen fontosabb a sztárjátékosok számára.

Ezt példázza, hogy a Manchester Cityben futballozó belga klasszis, Kevin De Bruyne úgy nyilatkozott: az ő szemében a Nemzetek Ligája jelentéktelen, csupán felpumpált barátságos meccsekből áll egy hosszú és kemény idény után, ezért semmi kedve az egészhez.

FEL KELL NŐNI

Marco Rossi válogatottjának nem ez lesz az egyetlen hatalmas erőpróbája, hiszen a jövő kedden Olaszországban, szombaton Németország ellen, június 14-én pedig Angliában lép pályára – tehát tíz nap alatt megküzd az Európa-bajnoki címvédővel, az Eb-döntőssel és a 2014-es világbajnokkal. Az érdeklődés hatalmas, a németek elleni párharcra nagyon jól fogynak a belépők a Puskás Arénába, a cesenai találkozóra minden vendégjegyet eladtak, ezért az olasz szövetség újabb helyeket nyitott meg, és a wolverhamptoni összecsapásra is néhány óra alatt elkelt az összes belépő, azaz 32 ezer szurkoló előtt léphetnek gyepre Szoboszlai Dominikék. „Óriások, de nem ijesztenek meg bennünket. Szeretnénk látni, hogy fel tudjuk-e venni velük a lépést, bátran és büszkén, fegyelmezetten, de mindenekelőtt szívvel-lélekkel. Mindannyian emlék-

szünk még a szenzációs érzésekre, melyeket egy éve, az Európa-bajnokság alatt tapasztaltunk. Ugyanezt szeretnénk újra átélni” – mondta Marco Rossi, utalva a 2021-es, részben budapesti rendezésű kontinensviadalra. A magyar válogatott pontot szerzett a Puskás Arénában Franciaország és Münchenben Németország ellen, utóbbi találkozón pedig közel állt ahhoz, hogy győzzön, és ezzel továbbjusson a „halálcsoportból”, amelynek még Portugália volt a tagja.

A franciák ellen pazar gólt szerzett fehérvári védő, Fiola Attila megerősítette, hogy nem ők az esélyesek, ám kis szerencsével meglepetéseket szerezhetnek a tíz nap folyamán. Elárulta: ilyen erős ellenfelekkel szemben inkább megpróbálnak bátran játszani. Legfeljebb kikapnak 3–2re, mintsem egy bátortalan, unalmas találkozón, döntetlenért küzdve bukjanak el 1–0-ra. A sajtónapokon több válogatott játékos is megjegyezte: bár sajnálják, hogy a szurkolók nem lehetnek ott Anglia ellen, annak azért nagyon örülnek, hogy nem néma csendben, üres lelátók előtt kell pályára lépniük, hanem több tízezer fiatal láthatja a mérkőzést.

A keretből 11-en szerepelnek a magyar NB I.-ben, 16-an pedig külföldi bajnokságokban, míg az angoloknál hárman, a németeknél hatan, az olaszoknál négyen nem hazájuk nemzeti ligájából érkeznek társaikhoz.

KLEIN RON 2022/22 FIGYELŐ | 81

F_80-81-Sport.indd 81

2022. 05. 31. 16:34

| AJÁNLÓ |

NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJA

ÉTEL, ITAL, PÜNKÖSD

BELVÁROSI BOR ÉS PEZSGŐ FESZTIVÁL BUDAPEST | Nyárnyitó borbanzáj, pezsgőpartival cifrázva – június 2–6-án, a Szabadság téren startol el az első Belvárosi Bor és Pezsgő Fesztivál. Hazai csúcspincészetekkel, illatozó streed foodos standokkal egyetemben eszméletlen környezeti körítés szavatolja a tökélyre vitt szórakozást minden borbarát és pezsgőhörpintő számára.

PÜNKÖSDI IDŐUTAZÁS

FÜZÉR VÁRA | Változatos programokkal elevenedik meg ismét Füzér vára!

Vegyenek részt egy igazi ünnepi időutazáson! Egész napos programok a család apraja-nagyjának! Várunk minden kalandort, aki pünkösdkor is úgy dönt, eltölt nálunk és velünk jó néhány izgalmas percet a megidézett múltban, amelyet ez az újjáépült REG-ÉLŐ Vár nyújt. Fedezze fel az erődítményt, ismerje meg történelmét képzett animátoraink segítségével!

PARLAMENT | Június 4-én, a nemzeti összetartozás napja alkalmából rendhagyó családi programra várjuk az érdeklődőket a Kossuth térre. Az esemény keretében lehetőség nyílik felkeresni az Összetartozás Emlékhelyét, valamint izgalmas meseutazást tenni az Országház körül a Szél hozta rézvitéz című mesekönyv alapján. A rendezvény zárásaként a gyerekek játékos, interaktív épületvezetéssel megnézhetik a Parlament legizgalmasabb tereit, a felnőtt kísérők pedig ezzel párhuzamosan különleges Országházlátogatáson vehetnek részt. A programot elsősorban a 6–12 éves korosztálynak ajánljuk, előzetes regisztrációval.

1KÁRPÁT-MEDENCE FESZTIVÁL

A38 HAJÓ | Az idén is művészeti összefonódással ünnepelhetjük Kárpát-medence kulturális diverzitását június 2. és 5. között. Jó néhány fellépő érkezik a pop, az indie rock, az elektronikus és a népzene területéről, mint például a The Carbonfools, Szlovákiából a Jóvilágvan, Gomoly, Romániából a Teddy Queen, a No Sugar, de készülnek a Lick The Click! és a LavaLava lemezlovasai is. A koncertek és bulik mellett pop-up színházzal, továbbá portrébeszélgetésekkel is várnak a szervezők.

BALATONFÜRED | A hétvégi rendezvény célja, hogy felhívja a figyelmet a balatoni halakra, a helyi és országos borosgazdákra, a vendéglátókra. A kezdeményezés mára Balaton-felvidéki és kisrégiós ünneppé alakult, ahol egy jó pohár bor mellett cserélhetünk eszmét a jelenről, a jövőről vagy a múltról. A programok Füred mellett Paloznakon is zajlanak. A borbemutatókhoz és -kóstolókhoz a remek koncerteken, gyermekprogramokon kívül számos más rendezvény is kapcsolódik.

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA

FOTÓK: MTI; FIGYELŐ-ARCHÍV

HAL- ÉS BORÜNNEP

82 | FIGYELŐ 2022/22

F_82_ajanlo.indd 82

2022. 05. 31. 16:35

HIRDESS!

KERESS!

TALÁLJ

OTTHONRA!

F_BIII-efi.indd III

2022. 05. 31. 13:09

Budapest Q«NYW L³XJĤ Pünkösdi beszélgetés &VER]X¸^ 0YPXÅVL«^ Ƴ 'YHETIWX &VER] /«RSW Y

3IQ^IXM Összetartozás 3ETNE

Magyarság Háza Filmklub Extra NÅRMYW GWÇXÁVXÁO Nyelvépítész 'IRIHIO >WY^WERRE TSVXV³NE &VKIRX¸RE 9V«RME 3IQ^IXM +MPQW^¸RL«^ Ƴ 'YHETIWX 7«O¾G^M ÅX Tamási Áron 125 Emlékév NÅRMYW T³RXIO A Tamási Áron-mozdony által vontatott Székely Gyors és Csíksomlyó Expressz indulása 0IPIXM 5«P]EYHZEV Ƴ 'YHETIWX 0IVITIWM ÅX Nemzeti Összetartozás Napja NÅRMYW W^SQFEX Ƴ Gyermektáncház -SVKSW :ENHEW«K

Lúdas Matyi ^EFEHOEM ,]IVQIOW^¸RL«^ :ENHEW«K (WEP«HM O³^QńZIW JSKPEPOS^«W IVH³P]M JIPZMH³OM ³W ZENHEW«KM QIWXIVIOOIP

Izolda népi játékai ^³GW³R] 2EK]EVSVW^«K Mosó Masa mosodája F«FSW QIWIIPĤEH«W ^EXQ«VR³QIXM W^EOM ^¸RL«^ -EVEK ,]ÁVK] 8«VWYPEX 'VMKLIPPE '«FXEKS^EX *VH³P] Hetedhét ^IR³W X«RGSW TVSHYOGM¾ 0«VT«X QIHIRGIM QńZ³W^IO OÁ^VIQńOÁH³W³ZIPƳ 57*2.*7 3IQ^IXM 8«RGW^¸RL«^ Ƴ 'YHETIWX 0MW 7¾OYW Y NÅRMYW W^IVHE 2EK]EV ` 2ńZ³W^ ` :MP«K OM«PP¸X«WQIKR]MX¾ '«PRE 'YHETIWX Ƴ 'YHETIWX +ĤZ«Q X³V

Kulturális rendezvények a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Budapesten, Csíksomlyón, Gyergyóremetén, :ƼĜĵåŸüåĬŸŌĬŅĩŅĹØ 8±ųĩ±ŸĬ±ĩ´Ĺ és Madéfalván – a Magyarság Háza szervezésében. A belépés minden programra ingyenes.

2EH³JEPZE /ÅRMYW W^IVHE Szerencsés Jankó /ERGWM 'SL¾G F«FW^¸RL«^E &HE :ENHEW«K /ÅRMYW W^IVHE &^ IPWĤ X¸^ ³Z Ƴ ^IQIPZ³R]IO E 2EK]EVW«K -«^E ³PIX³FĤP OM«PP¸X«WQIKR]MX¾ /ÅRMYW ZEW«VRET Kárpátok visszhangja & 2EK]EV 3IQ^IXM 8«RGIK]ÇXXIW IPĤEH«WE /ÅRMYW ZEW«VRET Csík koncert Csíksomlyó Tamási Áron 125 Emlékév /ÅRMYW GWÇXÁVXÁO Tamási Áron élete képekben OM«PP¸X«WQIKR]MX¾ & 2EK]EVW«K -«^E ³W E 2EK]EV 2ńZ³W^IXM &OEH³QME OÁ^ÁW TVSKVEQNE Farkaslaka Tamási Áron 125 Emlékév /ÅRMYW W^SQFEX 8EQ«WM VSR :MX³^ P³PIO & '³O³WGWEFEM /¾OEM ^¸RL«^ IPĤEH«WE ,]MQIWJIPWĤPSO /ÅRMYW ZEW«VRET Republic koncert Gyergyóremete /ÅRMYW L³XJĤ Kárpátok visszhangja & 2EK]EV 3IQ^IXM 8«RGIK]ÇXXIW IPĤEH«WE

e ĵơŸŅųƴ´ĬƋŅDŽƋ±Ƌ´Ÿ ģŅč´Ƌ üåĹĹƋ±ųƋģƚĩţ & V³W^Z³XIP MRK]IRIW *PĤ^IXIW VIKMW^XV«GM¾ NEZEWSPX VIKMW^XVEGMS%QEK]EVWEKLE^E MRJS & VIKMW^XV«GM¾ E 2EK]EVW«K -«^E IPJSKEH¾ Z«PEW^PIZIP³ZIP EOXMZ«P¾HMO -IP]JSKPEP«W ³VOI^³WM WSVVIRHFIR 0³VNÇO VIKMW^XV«PX ZIRH³KIMROIX LSK] LIP]ÇOIX PIKO³WĤFF E QIKLMVHIXIXX OI^H³WM MHĤTSRX IPĤXX LÅW^ TIVGGIP JSKPEPN«O IP 3IQ VIKMW^XV«PX ZIRH³KIMRORIO E JIRRQEVEH¾ W^EFEH LIP]IO JÇKKZ³R]³FIR XYHYRO LIP]IX FM^XSW¸XERM 8SZ«FFM MRJSVQ«GM¾ MRJS%QEK]EVWEKLE^E RIX 0³VNÇO SPZEWWE IP LSRPETYROSR &HEXOI^IP³WM 8«N³OS^XEX¾ROEX

WWW.MAGYARSAGHAZA.NET

F_BIV_magyar.indd 200x292mm MH NONIVFigyelo hirdetes.indd 1

2022.

2022. 05.

05. 31.

23. 13:09 10:19