CSER-PALKOVICS ANDRÁS Erős állam

ERŐS ÁLLAM,

ERŐS NAGYVÁROSOK

CSER-PALKOVICS ANDRÁS | Az erős állam koncepciójában erős nagyvárosokra, egyfajta térségi erőközpontokra van szükség Székesfehérvár polgármestere szerint. A megyeszékhelyre a magyar gazdaság egyik versenylovaként tekintő fi deszes politikus a Figyelőnek adott interjúban elmondta: több változást is szükségesnek tartana az önkormányzati szektorban, például a feladat fi nanszírozásban. A városvezető emellett az energiaárak emelkedése miatt nehéz helyzetbe került közműcégekről is beszélt.

Székesfehérvár történetének legnagyobb, 106,5 milliárd forint főösszegű büdzséjét fogadta el a közgyűlés január végén. Hogyan tudták kompenzálni a járvány miatti kormányzati lépések hatására kiesett iparűzésiadó-bevételt és a helyi adók növelésének a tilalmát? – Valóban történelmi a 2022-es költségvetésünk, hiszen eddig soha meg sem közelítettük a százmilliárd forintot. Persze egy önkormányzat pénzügyi helyzetét elsősorban nem a főösszeg mutatja meg, hiszen azt a fejlesztések jelentősen befolyásolhatják. Sokkal jobb támpont a saját bevétel. Ez nálunk az idén szintén rekordösszegű, 25,2 milliárdos, és ez az igazán fontos. A világjárvány ugyanis az önkormányzati szektorban is okozott nehézségeket, különösen a helyi adókat illetően. Örömmel mondhatom ugyanakkor, hogy az előzetes becsléseink szerint az előző évi növekedésünk elérhette vagy akár meg is haladhatta a gazdasági csúcsot jelentő 2019-es esztendő adatát. Ez annak köszönhető, hogy 2021-ben jelentősen nőtt a saját, azon belül is az iparűzésiadó-bevételünk, s ugyanez a várakozásunk erre az évre, még akkor is, ha a kis- és középvállalkozásoknak (kkv) 2022-ben szintén jár az adókedvezmény. Ráadásul mivel Fehérvár a jó adóerő-képességű nagyvárosok közé tartozik, nem kap működési kompenzációt. Azt azonban szeretném hangsúlyozni, hogy a kkv-s adókedvezmény nem elvonást jelent, hiszen a pénz a városban maradt, csak nem az önkormányzatnál, hanem a helyi cégeknél. 2021–22-ben összesen mintegy ötmilliárd forintot hagyunk a fehérvári, zömében magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások zsebében, ennek eredménye látszik is a tavalyi bővülésben. – Bár működési kompenzációt nem kaptak az államtól, más célokra megítéltek a városnak kiegészítő forrást a központi költségvetésből. Pontosan mire kaptak pluszpénzt? – A minden önkormányzatot érintő térítés az egyébként helyes minimálbér-,

Budapest után a második legnagyobb vásárlóerejű város a miénk.

garantáltbérminimum-, valamint ágazati bér- és pótlékemelés „lekövetését” szolgálja. Székesfehérvár esetében ez 560 millió forintot jelent, amihez hozzájön majd a kulturális szektor kiegészítése. Egyébként az ágazati növekmények mellett saját hatáskörünkben a polgármesteri hivatal dolgozóinak tízszázalékos béremelést tudtunk biztosítani, az önkormányzati fenntartású intézményekben pedig hűségjutalmi rendszert vezettünk be. Mindez azért is kulcsfontosságú, mert mi a minőségi munkaerőért a fehérvári piacon versenyzünk, amelyről tudni kell, hogy átlag feletti fizetések jellemzik. Budapest után a második legnagyobb vásárlóerejű város a miénk. – Ellenzéki oldalról gyakran hallani a kormánnyal szembeni vádként az önkormányzatok „kivéreztetését”. A Megyei Jogú Városok Szövetsége gazdasági bizottságának elnökeként hogyan látja a hazai nagyvárosok financiális helyzetét? – Három tényezőt érdemes megvizsgálni. Az egyik, ami vitathatatlan, hogy soha nem kaptak annyi fejlesztési forrást a megyei jogú városok, mint az elmúlt években, köszönhetően a Modern városok programnak, amelyhez egyébként számos más állami beruházás is társul. Tehát a fejlesztéspolitika iránya abszolút előrevisz bennünket, és egyér-

telműen elismeri a nagyvárosok térségi szerepét. A második terület a működés – ezzel kapcsolatban látok olyan kérdéseket, amelyekkel biztosan foglalkozni kell a következő kormányzati ciklusban. Szerencsére az a 2010 előtti gyakorlat megszűnt, amikor az állam egyre több és több feladatot rótt az önkormányzatokra, de kevesebb forrást adott az elvégzésükre. Nem véletlenül adósodtak el a települések. De az is igaz, hogy mára a feladatfinanszírozásnak vannak olyan elemei, amelyek nem fedezik a – például az energiaár-emelkedésből fakadóan – növekvő költségeket. Ezzel kapcsolatos a harmadik problémakör is, miszerint nem biztos, hogy minden egyes megyei jogú várost ugyanolyan formában kellene dotálni. Teljesen más a helyzetük ugyanis azoknak a nagyvárosoknak, amelyek a magyar gazdaság versenylovai, ahol kifejezetten erős az ipar – ilyen például Fehérvár vagy éppen Győr. Szerintem ezeket a lovakat engedni kellene futni, mert nemcsak helyben, hanem országos szinten is kiemelkedő a gazdasági szerepük. Esetükben egyfajta agglomerációs gondolkodást tartanék helyesnek. – Ez pontosan mit takarna? Azt, hogy a környező településekkel együtt alkotnának valamifajta gazdasági egységet? – Székesfehérvárra naponta 32 ezer munkavállaló ingázik a környékről. A megyeszékhely ad munkát nekik, ők pedig hozzájárulnak a város fejlődéséhez. Ezt a kölcsönösséget egy valódi szolidaritási elv alapján kellene elismerni. Így megfontolandó lenne, hogy a központi költségvetésbe befizetett önkormányzati szolidaritási hozzájárulásunk egy része a jövőben ne kerüljön be a nagy közösbe, hanem helyben használhassa fel az agglomeráció. A térségi központokra pedig – persze megfelelő finanszírozással – akár további feladatokat is róhatnának. Mi szívesen vállalnánk ilyeneket. Nálunk egyébként már most is lé-

tezik egy város környéki alap, melynek lényege, hogy fehérvári forrásból, kamatmentes, visszatérítendő támogatás formájában a környező települések fejlesztéseket tudnak megvalósítani. Öszszességében úgy fogalmaznék, hogy az erős állam koncepcióján belül érdemes lenne erős önkormányzatokban és nagyvárosokban gondolkodni. – A napokban sok helyütt lehetett olvasni arról, hogy az egekbe szökött energiaárak – bár a lakosságot a rezsicsökkentés miatt nem érintik – igencsak megnehezítik a helyhatóságok gazdálkodását, elsősorban a közműcégeiket tekintve. Fehérvár is megérezte ezt a drágulást? – Mindenki megérezte, aki nem tartozik a rezsicsökkentés hatálya alá, aki viszont a hatósági árak „védőernyője” alatt van, az hál’ istennek nem. Az energiaár-emelkedés miatt, az önkormányzati világ kérésére az állam a közelmúltban lehetővé tette, hogy a védett árat a helyhatóságok is igénybe vehessék, például a közvilágítás díjánál. Van ugyanakkor néhány olyan terület, melynek esetében az egyeztetések még folynak. Itt jellemzően önkormányzati közszolgáltató vállalatokról van szó, például távhő- és víziközműcégekről. Városunkban a távhővállalatnál megoldott a kérdés, mert az igaz, hogy drágábban szerezzük be a szükséges földgázt, viszont a gázmotorokkal termelt villamos energiát ugyancsak magasabb áron tudjuk értékesíteni. A víziközműcégünknél ugyanakkor mi is nagy kihívással nézünk szembe. A nemcsak a megyeszékhelyen, hanem a régióban is szolgáltató, önkormányzati tulajdonú társaságnál, a Fejérvíz Zrt.-nél ugyanis csak az áramár egymilliárd forinttal nőtt meg, gyakorlatilag egyik napról a másikra. Ezt nem lehet kigazdálkodni, ehhez biztosan szükség van állami segítségre. Bízom benne, hogy az év folyamán sikerül megoldást találni a helyzetre, mert esélyes, hogy tartósan drága lesz az energia. NÉVJEGY

1974-ben, Székesfehérváron született. A Pécsi Tudományegyetem jogi karán diplomázott. 1989 óta tagja a Fidesznek. A párt ifjúsági társszervezetének, a Fidelitasnak az országos alelnöke volt. 2002-től tagja szülővárosa közgyűlésének, nyolc évig önkormányzati képviselőként, 2010-től polgármesterként. A Megyei Jogú Városok Szövetsége gazdasági bizottságának az elnöke. 2006 és 2014 között országgyűlési képviselő is volt. Nős, három gyermek édesapja.

– Lassan egy évtizede annak, hogy az állam átvállalta az önkormányzatok adósságát. Az elmúlt tíz esztendőben a városnak volt szüksége hitelfelvételre? – Büszkén mondhatom, hogy azóta nem kellett kölcsönt felvennünk. Székesfehérvár a konszolidációnak köszönhetően 14,5 milliárd forintos tőkeadósságtól – a kamatokkal együtt több mint 18 milliárdos tartozástól – szabadult meg. A korábbi testületek egyébként úgy vették fel ezeket a kölcsönöket, hogy a törlesztést 2010 után kellett elkezdeni. Volt olyan év, amikor ez hárommilliárd forintnál is nagyobb kiadást jelentett. Az állami átvállalás után ezt az összeget működtetésre, fejlesztésekre tudtuk fordítani, s ez is hozzájárulhatott a gazdasági bővülésünkhöz. – A százmilliárd forintot meghaladó költségvetésük mintegy kétharmada fejlesztési forrás. Milyen beruházások zajlanak a városban? – Ez a bőven hatvanmilliárd forint feletti összeg az önkormányzaton keresztül megvalósuló invesztíciókat takarja, de ezeken felül állami fejlesztések is zajlanak, például a Fejér Megyei Szent György Kórház új épületén folyó munkálatok. S ilyen a nagyon sok nem fehérvári által bizonyára szintén ismert, az M7-es autópálya és a 63-as főút csomópontjánál lévő körforgalom is, amelyet a biztonságos közlekedés érdekében többsávossá alakítanak. A város beruházásai közül a legfontosabb a húszmilliárdos iskolafelújítási program és a multicsarnok építése. Utóbbi a jégkorongcsapatunk bázisa lesz, egyben egy új sport- és kulturális tér jön létre. Emellett hamarosan befejeződik a Szent István Király Múzeum rekonstrukciója. – Székesfehérvár az ország egyik legiparosodottabb városa, több mint tizenkétezer vállalkozás működik a megyeszékhelyen. Földrajzilag és munkaerőben már elérték a „méretmaximumot”? – Azt tapasztaljuk, hogy a világ ipari központjai között zajló versenyben álljuk a sarat, folyamatosan jelentkeznek ugyanis az újabb és újabb letelepedni kívánó hazai és nemzetközi cégek, mind a kkv-, mind a nagyvállalati szektorban. Ezek között egyre több a nagy hozzáadott értéket és világszínvonalú, sokszor már robottechnológiát képviselő vállalkozás. Nem feltétlenül nagy létszámú cégekről van szó, de a foglalkoztatottak magasan képzettek, s e munkahelyek igen jó egzisztenciát biztosítanak. Ez nagyon jó jövőkép, ám egyúttal kihívás is, például a helyi oktatás számára. – A társaságok nagy számából adódóan, ha jól gondolom, a munkanélküliség helyett inkább a munkaerőhiány okoz gondot. – A foglalkoztatottsági helyzet szerencsére a járványidőszak alatt sem romlott. Minimális megtorpanást tapasztaltunk, de azóta ismét munkaerőhiányból fakadó problémákkal szembesülünk, ami nyilván jobb kihívás, mint ha sok állástalanunk lenne. Már kisgyermekkortól igyekszünk felkészíteni a diákokat az új technológiák elsajátítására, de a felnőttképzésre is nagy hangsúlyt fektetünk. – A nagy hozzáadott értékű munkahelyek jelentősen javítják egy város értelmiségmegtartó képességét. Fehérvárt milyen demográfiai folyamatok jellemzik? – Térségi szinten az látszik, hogy folyamatosan nő a lakosságszám a szomszédos településeken. Sokan költöznek például a Velencei-tó környékére – mind tőlünk, mind Budapestről –, nekünk pedig egy nagy lehetőség az ő megszólításuk akár munkaerőpiaci, akár szolgáltatói, akár szabadidő-eltöltési szempontból. Székesfehérvár és térsége fejlődését látva azt hiszem, joggal bízom benne, hogy egy tartósan fennmaradó, pozitív demográfiai folyamattal számolhatunk.

HELMECZI ZOLTÁN