Figyelő 2022-26

FERENCZ I. SZABOLCS, az FGSZ Földgázszállító Zrt. elnök-vezérigazgatója

AZ ELLÁTÁSBIZTONSÁG MOST MINDENT FELÜLÍR

16

4 A HÉT HÍREI

6 NAGYTOTÁL

9 INFOGRAFIKA

PUBLICISZTIKA

8 PINDROCH TAMÁS Megoldás az erős állam

CÍMLAPON

10 FERENCZ I. SZABOLCS Magyar földgázszállítás: az ellátásbiztonság most mindent felülír

A háborús infláció ellenszere a béke

„Ha holnap véget érne az ukrajnai háború, hamar stabilizálódna a világgazdaság, viszonylag gyorsan le lehetne törni az inflációt, s visszarendeződnének az energia- és az élelmiszerárak is” – mondta Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke.

33

Akciók vannak, de az árak sajnos nőnek Máshogy működnek ma már a nyári divatipari és hasonló akciók, hiszen az emberek többsége online, sőt mobilos ajánlatok révén értesül a leárazások döntő többségéről. A kereslet is erős, így nincs nagy kényszer: a mai „akciós” árak így sokszor az egy-két évvel ezelőtti normál ellenértékeknek felelnek meg.

39

GAZDASÁG ÉS POLITIKA

14 VÉDELEM VS. MEGSZORÍTÁS Költségvetési vita: világok háborúja

16 BÁNKI ERIK A háborús infláció ellenszere a béke

18 HATALMI JÁTSZMA Jobbikos küzdelem a túlélésért

20 VÁGUJHEGYI FERENC Mesterséges intelligencia a közteherviselésben

22 TISZTA LAPPAL Vissza az uniós gyökerekhez

CÉGVILÁG

26 BOR Indul az üzleti képzés Tokaj-Hegyalján

Szédületes tempóban fejlődik a fintechpiac

A magyarországi fintechcégek száma 150 körülire nőtt, ezek a vállalkozások már több mint 8000 főt foglalkoztatnak. Világméretekben minden másodpercben mintegy húsz zsarolóvírus-támadás éri a pénzügyi intézményeket. A legfontosabb, hogy folyamatosan fejleszteni kell a szűrőrendszereket, amelyek megakadályozhatják a csalók bejutását a pénzintézetek felületeire – mondta Szombati Anikó, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója.

62

Felhők a romániai autógyárak felettzdul el

Több száz dolgozójától akar megválni Románia legnagyobb járműgyártója, a francia Renault tulajdonában lévő Dacia, amely önkéntes leépítési programot indított. Keleti szomszédunk másik nagy autó-előállítója, a Ford Romania tulajdonosváltáson esett át, így most már nem közvetlenül az amerikai óriáshoz tartozik, hanem a Ford és a török Otosan által alapított Ford Otosan törökországi vállalkozáshoz.

Címlap: Móricz-Sabján Simon

LXV. évfolyam

29 URBÁN LÁSZLÓ Nehéz lesz tartani a jó árakat

30 LÉTESÍTMÉNYPIAC A Covid után már minden más

33 FELEMÁS NYÁRI LEÁRAZÁSOK Akciók vannak, de az árak sajnos nőnek

36 EGYSÉGESÍTÉS Arculatváltás a Gyulainál

37 STARTUP Digitalizált csapdák

SZEMÉLYI HÍREK

38 VÁLTOZÁSOK A CÉGVILÁGBAN

PÉNZ BESZÉL

39 SZOMBATI ANIKÓ Szédületes tempóban fejlődik a fintechpiac

42 LAKOSSÁGI HITELEK Támogatott növekedés

46 PASSZÍV BEFEKTETÉSEK Új szelek a Wall Streeten

GEOPOLITIKA

50 FEGYVERES KONFLIKTUS Nyugati segélyek a keleti frontra

52 HÁBORÚ Oroszország a kínai modell felé mozdul el

54 FRANCIA VÁLASZTÁSOK Béna kacsa lett Macronból

56 TAGJELÖLTI STÁTUSZ Ukrajna és Moldova: úton az EU-tagság felé

RÉGIÓ

59 MEGÁLLAPODÁS Szerb villanyszámla koszovói felségjellel

60 A TÁMOGATÁSPOLITIKA ÁRA ÉS KÖLTSÉGE A pozsonyi mentőöv szakítópróbája

62 BŐVÜLÉS ÉS AGGODALOM Felhők a romániai autógyárak felett

64 KEVÉS A TÖLTŐOSZLOP Rögös az út a horvát villanyautók előtt

65 KISKERESKEDELMI LÁNC Terjeszkedő lengyel befektető Horvátországban

66 HÁBORÚS ÜZEMMÓD Ukrán költségvetési kötéltánc

67 FOGYATKOZÓ PAPSÁG Csökken a lengyel vallásgyakorlók száma

68 RÉGIÓS HÍREK

SKYNET

70 MÁR MINDENKI SZÁMÁRA ELÉRHETŐK Döbbenetes a kvantumgépek gyorsasága

CAPPUCCINO

72 HORVÁTH PANNA

TÁRSADALOM

74 MUNKAERŐPIAC Hogyan boldogulnak a nők hazánkban?

76 VÁLI PÉTER „A saját örömömre készítem a borokat”

78 KALAMÁR BEÁTA A vezető dolga a vezetés

SPORT

80 LABDARÚGÁS Főtáblás remények

AJÁNLÓ

82 FILM, KÖNYV, KONCERT

F ő szerkeszt ő : Deák Bálint F ő szerkeszt ő -helyettesek: Barát Mihály, Szajlai Csaba F őmunkatársak: Helmeczi Zoltán, Tóth Balázs Olvasó szerkeszt ő : Friedrich Csaba Rovatvezet ők: Dózsa György, Halaska Gábor, Hőnyi Gyula, Lengyel Gabriella, Moszkovits János, Pindroch Tamás, Szigeti Hajni

Képszerkesztő: Somogyi Nóra Online képszerkesztő: Wanger Alexandra Vezet ő tervezőszerkeszt ő: Babay Zsolt Tervezőszerkeszt ők: Hajnal Anna, Leszt Kata, Soproni Béla Korrektor: Baross Gábor

Szerkeszt őségi titkár: Szebényi Katalin, telefon: (1) 489-11-28 E-mail: szerkesztoseg@figyelo.hu Internet: www.figyelo.hu Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt., 1082 Budapest, Üllői út 48. | Felelő s kiadó: Kálmán Erika elnök-vezérigazgató | Terjesztés: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu; telefon 06-46/998-800 | Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt., Nyomda | Címe: 6729 Szeged, Szabadkai út 20. | Felelő s vezet ő : Szabady Balázs nyomda üzletág igazgató | HU ISSN 0015-086X | Árusításos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfi ze tés ben ter jes z ti a Magyar Posta és a MédiaLOG–DMHM Zrt. Elő fi zethet ő : a lapcentrum.hu oldalon és az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen, illetve a 06-46/998-800 telefonszámon. Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: telefon: 06-46/998-800, e-mail: hirlapelo fi zetes@posta.hu. A Figyelő kiadványban megjelent minden szerz ői mű (cikk, fotó, táblázat, gra fika) a nyilvánosság számára a sajtóban csak a kiadó elő zetes írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével tehet ő hozzáférhet ő vé, illetve többszörözhet ő Ez a nyilatkozat a szerz ői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minő sül.

RANGOS TURISZTIKAI ELISMERÉSEK KÍNÁBÓL

A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a járványidőszak alatt sem hagyott fel a piacépítéssel. Ennek sikerét igazolja, hogy hazánk az idén négy díjat is kapott a kínai turisztikai szakma meghatározó éves eseményén, a National Tourism Fashion Awardson. Az előző évben kiemelkedő teljesítményt nyújtott szereplőket díjazó eseményen a kínai nemzeti turisztikai elismerés szervezőbizottsága „a 10 legjobban várt desztináció”, „a 10 legjobb desztinációs promóciót bemutató desztináció”, valamint „a top 10 innovatív, élő közvetítéssel megrendezett desztinációs rendezvény” közé is beválasztotta hazánkat – írja közleményében az MTÜ. Magyarországnak

ítélték továbbá a Kreatív Rendezvény díjat is a kínai szakembereknek szervezett pekingi rendezvényért, melynek fő célja volt hazánk turisztikai és gazdasági kínálatának a népszerűsítése, valamint a turizmus területén működő vállalkozások piacra jutásának az elősegítése.

BOMBAFENYEGETÉSEK AUSZTRIÁBAN

Számos bombafenyegetés érkezett be a napokban a bécsi, a grazi és a Sankt Pölten-i bíróságokhoz, az osztrák zsidó közösségekhez, valamint a fővárosi iskolákhoz – közölte az ausztriai belügyi tárca. A háttérben iszlamistákhoz köthető, folyamatban lévő büntetőeljárások és rendőrségi intézkedések állhatnak – tudatta a minisztérium. A fenyegető levelekben a nyílt antiszemitizmus mellett említést tesznek az orosz–ukrán háborúról is. „Pokolgépekkel bosszuljuk meg az Ukrajnának nyújtott segítségüket”, „Gyilkolják Csecsenföldről származó testvéreinket” – idézett az APA osztrák hírügynökség az üzenetekből. A belügyi tárca szerint a rendőrség óvintézkedéseket tett, többek között tűzszerészeti szakismeretekkel felvértezett kollégákat vezényelt a levelekben megjelölt helyszínekre.

A HÉT SZÁMA 185

bázisponttal, 7,75 százalékra emelte irányadó kamatát az MNB Monetáris Tanácsa keddi ülésén. A kamatfolyosó két szélét 135 bázisponttal 7,25, illetve 10,25 százalékra növelték. A döntés meglepetésnek számít, a piac 100 bázispontos kamatemelésre számított.

ÖSSZEOLVAD AZ EGYHETES

BETÉT ÉS AZ ALAPKAMAT

A jegybanki egyhetes betéti kamat és az alapkamat összezárása szükségessé vált – jelentette be Virág Barnabás, az MNB alelnöke a monetáris tanács e heti ülését követően. Hozzátette: a jegybank célja az inflációs várakozások letörése, a várakozási „csatorna” ugyanis kiemelt jelentőségű. A kamatok „összeolvadása” mögött áll a magasabb infláció, valamint a megnövekedett pénzpiaci volatilitás. Az év második felében még élénk lesz a gazdaság, de lassulással fogunk szembesülni – mondta Virág Barnabás, aki szerint az infláció várhatóan az ősz folyamán tetőzik, de erre nagy hatást gyakorol majd az árstopok alakulása is. A pénzromlás 2024-től érheti el az árstabilitást jelentő 3 százalékos értéket. Az alelnök közölte azt is: immár nemcsak a negyedévek végén, hanem negyedévek közben is tarthat devizalikvidást nyújtó swaptendert a jegybank.

A HÉT IDÉZETE

„Sokak számára a gazdagság megszerzése nem a nyomorúság végét jelentette, csak átalakulását”

– Epikuroszókorigörögfilozófus.

GEORGE FRIEDMAN ORBÁN VIKTORNÁL JÁRT

FELPÖRÖGTEK A LAKBÉREK

Gyorsuló ütemben nőttek a lakbérek májusban: az előző hónaphoz képest országosan 2,6, Budapesten 2,5 százalékkal. A fővárosban a kínálati díjak átlagosan 21 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának a szintjét, ezen belül a pesti belső kerületekben történt a legnagyobb mértékű – 24 százalékos – emelkedés. Májusban a járvány előtti, 2020. januári csúcsnál országosan 9,7, Budapesten 5,8 százalékkal magasabb bérleti díjért kínálták a kiadó lakásokat – derül ki a KSH–ingatlan.com legújabb lakbérindexéből.

Orbán Viktor fogadta George Friedmant, a magyar származású amerikai geopolitikai stratégát a karmelita kolostorban. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke közölte, hogy a beszélgetésen – amelyen ott volt Csák János kulturális és innovációs miniszter, valamint Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója is – Friedman bemutatta Vihar a csönd előtt című új könyvét, amelyet Magyarországon az MCC Press ad ki. A találkozón Orbánék megvitatták az elhúzódó ukrajnai háború és a nyomában járó súlyos gazdasági válság legújabb fejleményeit. A stratéga világszerte több katonai és kormányzati szerv tanácsadója volt, 1996 és 2015 között az általa alapított Stratfor privát hírszerző cég és geopolitikai agytröszt elnökeként dolgzott. A távozása óta a hasonló profilú, szintén általa alapított Geopolitical Futures elemzőportált irányítja. A műveit több mint húsz nyelvre fordították le, magyarul több könyve is elérhető

MEGGYŐZŐ SZÁMOK A BANKHOLDINGTÓL

A Magyar Bankholding tavaly 69,5 milliárd forint adózás előtti eredményt ért el, a teljes átfogó nyeresége pedig 65,5 milliárd volt – derült ki a Figyelőhöz eljuttatott közleményből. A bankcsoport mérlegfőösszege 2021-re 15 százalékos növekedést követően elérte a 9628 milliárd forintot, ezzel tovább erősítette pozícióját a hazai bankpiacon. A pénzügyi szolgáltató jelenleg csaknem 2,5 millió ügyfelet szolgál ki. 2022 első negyedévében a tagbankok együttes ügyfélbetét-állománya meghaladta a 6170 milliárd, a bruttó hitelállomány pedig a 4400 milliárd forintot.

NAGYTOTÁL

Kaszkadőrök gyakorolnak India keleti részén, Ahmedábád városában, készülnek a Ratha Yatra ünnepségre. Az évente megrendezendő fesztivált Jagganath (Dzsagganáth) isten tiszteletére tartják.

MEGOLDÁS AZ ERŐS ÁLLAM

Az erős államot kárhoztatók – főleg a hazai baloldali-liberális pártok, a holdudvaruk – szerencsére régóta ellenzékben vannak. Az április választáson sem kaptak lehetőséget a visszatérésre, sőt a szavazók karakteres válaszban utasították el azokat a nézeteket, amelyek ismét a piac mindenhatóságát hangoztatták. Miniszterelnök-jelöltjük, Márki-Zay Péter például fölöslegesnek tartotta a minimálbért, és ismertté váltak azok a nézetei is, miszerint az egészségbiztosítási rendszert is átalakítaná, és a rezsicsökkentést is támadta. Minderről nem véletlenül beszélt, ezek nem elszólások voltak, hanem karakteres üzenetek a külföldi befektetőknek, a nyugati neoliberális politikai elitnek. Brüsszel is jól járna velünk – hirdették a baloldalon, és belegondolni is rossz, hogy hatalomra kerülve önként és dalolva elfogadták volna az orosz olaj behozatalát szankcionáló hatodik orosz embargócsomagot. Ne legyen kétségünk, az orosz gázimport szankciójára is igent mondtak volna.

Már bizonyítottak: amikor kormányon voltak, minden erejükkel azon dolgoztak, hogy kiszolgálják a külföldi érdekeket. Az egészségügyi biztosítási rendszer privatizációjának első lépése lett volna a regionális biztosítók megszervezése, a magánbiztosítók beengedése a „piacra”. A baloldal miniszterelnök-jelöltje a mostani kampányban szinte ugyanezt a tervet fogalmazta meg. Életveszélyes még ennek felvetése is, miután épp leküzdöttük a pandémia okozta sokkot.

A baloldal minden fórumon, így a kampány idején is támadta a rezsicsökkentést. Kormányzati pozícióból mindent megtettek azért, hogy túladjanak a nemzetbiztonsági szempontból is elsődleges állami, önkormányzati energiacégeken. Mindezt úgy tették, hogy garantálták a befektetőknek az extraprofitot, nem egy esetben külföldi, állami cégek csaptak le a magyarországi lehetőségekre. Amennyiben újra a hatalom közelébe kerültek volna, biztosan engednek a „piaci nyomásnak”, így a hatósági árak megszüntetésével kétháromszorosára emelkedtek volna a háztartások rezsiköltségei. A brüsszeli igényeknek eleget téve azonban annak is örülhettünk volna, ha nekik köszönhetően nem áll le Magyarország teljes energiaimportja.

Amikor a baloldal volt kormányon, a Magyar Honvédséget is „liberalizálta”. A magyar honvédelem számukra azt jelentette, hogy miképp lehet a leggyorsabban megszabadulni a harci eszközöktől, hogyan kell magára hagyni és tekintélyüktől megfosztani a hivatásos katonákat. A tartalékos védelmi rendszert is tönkretették: 2005-től, a sorkatonai szolgálat békeidőszaki felfüggesztését követően 2010-ig a ténylegesen rendelkezésre álló tartalékosok száma évi átlagban sem érte el a húsz főt. Az ő időszakukban egyedül a Gripen vadászgépek szerződésének meghosszabbítását lehet honvédelmi fejlesztésnek nevezni. Az elmúlt évek technikai fejlesztéseiről – talán nem véletlenül – egyetlen támogató szava nem volt a baloldalnak. Pedig a békében mindig a háborúra kell készülni, és sajnos nagyon jó példa erre a szomszédban zajló fegyveres konfliktus.

A 2020-as évek kihívásai között szerepel a koronavírus, az orosz–ukrán háború, az ennek köszönhető energiaár-robbanás. A legyengített baloldali liberális állam helyett most azonban egy erős magyar állam néz szembe a válságokkal, és nagyon úgy tűnik, hogy az elmúlt tizenkét év építkezésének köszönhetően álljuk a sarat a kihívásokkal szemben.

A költségvetésben ezért is jelenik meg a rezsialap és a honvédelmi alap intézménye, amelybe – bármekkora konfliktusokkal jár is – az extraprofitadó bevételeit csatornázza be a kormány. A válságon csak határozott lépésekkel lehet úrrá lenni, mégpedig az állam erős szerepvállalásával. Ezért sem térhetnek vissza a kormányrúdhoz azok a liberálisok, akik számára a piac és a külföldi érdekek kiszolgálása mindig fontosabb, mint az állam érdekei.

PINDROCH TAMÁS ROVATVEZETŐ

Mind a nyolcadikosok továbbtanulási szándéka, mind pedig a tényleges

kilencedikesei körében arányaiban már többen vannak azok, akik nem -

foglalkozások között, mint például az eladó, a szakács vagy éppen a

2020/2021 2021/2022 *Korábban szakközépiskolának nevezett intézmények.

CUKRÁSZDA

szerint.

MAGYAR FÖLDGÁZSZÁLLÍTÁS: AZ ELLÁTÁSBIZTONSÁG MOST MINDENT FELÜLÍR

FERENCZ I. SZABOLCS | Magyarország földgázellátásában az elmúlt időszakban nem volt fennakadás, az kiegyensúlyozottnak mondható, hiszen hat országból is érkezik az energiahordozó. Az ellátás biztonságát ugyanakkor az Ausztria és Szerbia felől továbbított, orosz eredetű gáz garantálja – jelentette ki a Mol-csoporthoz tartozó FGSZ Földgázszállító Zrt. elnök-vezérigazgatója a Figyelőnek adott interjúban. A szakember az orosz földgázra vonatkozó esetleges embargót mind politikailag, mind technikailag kivitelezhetetlennek tartja.

áprilisban száz euró/megawattóra körül stabilizálódott az ellenérték. Azóta viszont ismét drágulni látszik az energiahordozó a gáztőzsdén.

Az ukrajnai háború gyakorlatilag egész Európa energiaellátását megrengette, a kőolajembargó után pedig most arról szólnak a hírek, hogy egyes uniós tagállamokba egyre kevesebb orosz földgáz érkezik. Az FGSZ életében milyen változásokat hoztak a fegyveres konfliktus kitörése óta eltelt hónapok?

– Az elmúlt négy hónap a mi életünket is teljesen felforgatta. L ényeges azonban kiemelni, hogy a gázellátási útvonalakat tekintve Magyarország irányában nem tapasztaltunk fennakadást. Érthető módon az ellátásbiztonsági kérdések húsba vágóan fontossá váltak, ahogyan a regionális együttműködés is. Az FGSZ tagja a Földgázpiaci Szállításirendszer-üzemeltetők Európai Hálózatának (ENTSOG), amely napjainkban fokozott készültségi állapotban működik, így február 24. óta minden reggel tanácskozunk az aktuális gázáramlási helyzetről, a felmerülő szűkületekről és az alternatív szállítási lehetőségekről.

– Gondolom, e megbeszélések jó néhány résztvevője meglehetősen gondterhelt.

– Kétségtelenül igaz, hogy vannak nálam nyugtalanabb kollégák az üléseken, hiszen egyes nyugati térségekben most jobban hiányoznak a molekulák, mint nálunk. Ugyanakkor azt a nyugati szakmabeliek is értik, hogy az Ausztria, Csehország, Szlovákia és Magyarország alkotta, tengeri kijárat nélküli térség fokozottan sérülékeny lehet az alternatív energiaszállítási útvonalak hiánya miatt.

– Miként látja az európai földgázár alakulását? Az energiahivatal az egy hónappal ezelőtti jelentésében arról írt, hogy

– Az energiahivatal szóban forgó jelentése még azelőtt kész ült, hogy az oroszok csökkentették az Északi Áramlat I. vezetéken szállítandó gáz mennyiségét. Azóta értelemszerűen még inkább felbolydult a piac, elsősorban persze a német, amelytől viszont számos más régiós piac függ. Ez okozta a további áremelkedést. S persze a jövőt illetően nagyon nem mindegy, hogy a jelenleg elsősorban Németországot és Olaszországot érintő kiesés átmeneti vagy tartós lesz. Hozzátenném: a magas ár társaságunknak, az FGSZ-nek úgyszintén komoly pénzügyi nehézségeket okoz, hiszen a közhiedelemmel ellentétben nekünk nincs saját gázunk, s a nyomás fenntartásához, a kompresszoraink működtetéséhez nekünk ugyanúgy gázra van szükségünk, amelyet a szabadpiacról szerzünk be.

– Hazánk az idén eddig mennyi földgázt importált?

– Az FGSZ a határkeresztezőkön szállított összesített volument látja – arról nincs információnk, hogy a kereskedők milyen céllal és mely szerződéseik terhére szállíttatják velünk az adott mennyiségeket. Az összesített adatok alapján pedig az első öt hónapban hasonló tételben szállítottunk, mint tavaly. Az idén a legtöbb – orosz eredetű – gáz eddig Ausztria felől érkezett, június 21-ig 2,06 milliárd köbméter. Ám a magyar tárolókat pusztán ebből az irányból nem tudnánk feltölteni, ehhez szükség van a másik fontos, szerbiai betáplálási pontra. Onnan az év első öt és fél hónapjában 1,9 milliárd köbmétert kaptunk. Emellett Horvátországból, Romániából és időszakosan Szlovákiából, sőt Ukrajnából is érkezik gáz.

– Ezek szerint ma már minden szomszédos országgal biztosítot t a vezeték-összeköttetés?

– Az elmúlt évtizedben megfelelően gondoskodtunk a mag yar földgázrendszer nemzetközi összekötöttségéről: a hét szomszédunk közül egyedül Szlovéniával nincs összekapcsolva a hálózat.

– Ha jól sejtem, ez a széles rendszer az elosztói funkciónk at is felértékeli.

– Így igaz. Az FGSZ jóval több gázt szállít, mint amenynyit Magyarország felhasznál. Mind a tranzit-, mind az elosztói szerepünk jelentős, és ez fajlagosan a szállítás költségeit is csökkenti.

– A hazai földgáztárolók feltöltöttsége miatt kell nyugtala nk odni?

– A feltöltés jelenleg ütemezetten és tervezetten halad. Azt, hogy kell-e aggódni, az határozza meg, hogy az előbb felsorolt útvonalakon októberig – a letárolási időszakban – legalább olyan folyamatosan érkezik-e a gáz, mint áprilistól idáig; azaz van-e elegendő mennyiség. Én hivatalból optimista vagyok, és azt gondolom, meglesz a szükséges tárolói készlet. Nyilván ebben az esztendőben a rendkívül magas árak mellett nem lenne reális a létesítményeket olyan szintre tölteni, ahogy azt tettük például 2019-ben, amikor mindenki – minket is beleértve – olcsón és nagy mennyiségben vásárolt.

– Egy évben átlagosan mekkora Magyarország földgázigénye, és milyen tendenciát mutat?

– Tavaly 11 milliárd köbméter gázt használt fel az ország, a m i egy tartós növekedési pálya eredménye, hiszen például 2014-ben ez a volumen még csak 8,3 milliárd volt. A hazai energiafelhasználásban egyébként jóval nagyobb a földgáz aránya, mint más európai államokéban. Az uniós átlag 24,5, míg nálunk 33 százalék ez a hányad. Ez azt is jelenti, hogy ezen egyik pillanatról a másikra nem lehet változtatni, sőt még középtávon is csak nehezen. A jövőt tekintve azt lehet mondani, hogy bizonyos tényezők – például az ingatlanok jobb szigetelése vagy az ipari fogyasztás visszaesése a magas árak okán –csökkenthetik a földgázigényt, míg a szénkapacitások kiváltására vagy a megújulók egyensúlyozására irányuló törekvések éppenséggel növelhetik.

– Bár Európában több helyütt éppen a széntüzelésű erőművek újbóli intenzív használatbavételét tervezik az energiaellátási bizonytalanságok miatt.

– A rövid távú ellátásbiztonság a jelenlegi helyzetben mindent felülír, az érintett európai országok is minden bizonnyal e szempont miatt döntenek a szénerőműveik újraindítása mellett. Ám ezek valóban olyan fejlemények, amelyek bekövetkeztére korábban senki sem gondolt. A klímavédelmi aggodalmak közepette a szén kétségtelenül Európa mai napi betevőjét biztosítja, azonban nem lehet a holnap megoldása hosszú távon.

– A tavalyi 11 milliárd köbméteres felhasználásunknak mekk ora hányadát tette ki a behozatal?

– Nyolcvanöt-kilencven százalékban importáljuk a földgázt, a fennmaradó részt a hazai termelés adja, s ennek az aránynak a jelentős változása nem is valószínű. Az import döntően orosz eredetű. Kivételt képeznek a Romániából és Horvátországból érkező mennyiségek; utóbbiak a tartályhajókon szállított cseppfolyósított földgázból (LNG) származnak. Ennek behozatala jelenleg stabil, sőt az adriai LNG-terminál üzemeltetői egy kisebb volumenű fejlesztést is bejelentettek, melynek révén a létesítmény összkapacitása évi 2,6-ről 2,9 milliárd köbméteresre nőtt. Ugyanakkor hozzátartozik az igazsághoz, hogy még ha Zágráb úgy is döntene, hogy jelentősen növeli LNG-import-kapacitásait, az magyar szemszögből csak évek múltán jelentheti a függés csökkenését. Ugyanis a két ország között húzódó csővezeték horvátországi szakaszának a teljesítményét is bővíteni kellene, illetve szükség lenne egy további horvát kompresszorállomás megépítésére ahhoz, hogy ebből az irányból több gázt hozhassunk be.

– A tengeri szállítás után visszagázosított LNG továbbítása eg yébként technikailag ugyanúgy zajlik a jelenlegi vezetékrendszeren, mint a „hagyományos” földgázé?

– Abszolút. Az LNG-nek visszagázosítva ugyanolyan tulajdonságai vannak, mint a bármely más irányból érkező egyéb földgáznak. Kisebb eltérés csak minőségi szempontból van, ugyanis a visszagázosított anyag tisztább, időnként 99 százalék fölötti metántartalommal.

– Egyre többször merül fel a kontinensen, hogy az Oroszország ellen tervezett hetedik EU-s szankciós csomagnak a gázembargót is tartalmaznia kellene. A magyar kormány álláspontja világos a kérdésben: határozottan elutasítja ezt a javaslatot. Milyen helyzetet eredményezne, ha a tengeren szállított kőolajhoz hasonlóan az orosz földgáz vásárlását is tiltaná az unió?

– Szerintem egy általános, uniós szintű, az orosz gázra kivetett embargó mind politikailag, mind technikailag kivitelezhetetlen lenne. Morális és ideológiai kérdések mellett a fizikára is érdemes odafigyelni, különben télen megfagyunk. Amellett, hogy – mondhatni – azonnal óriási károkat okozna a teljes közép- és kelet-európai régió számára, egy gázembargó még a frissen elfogadott, a kötelező tárolói töltöttségre vonatkozó uniós célokat is ellehetetlenítené. A gáz kiváltása a kőolajénál hatványozottan nagyobb probléma, mert egy tilalom nem egyszerűen átmeneti ellátási zavarokkal, hanem jelentős és azonnali fogyasztáskorlátozásokkal, az ipari szereplők kiszolgálásának a megszüntetésével, ezáltal pedig beláthatatlan gazdasági következményekkel járna. Megjegyzem, hogy gázszakmai körökben, például az ENTSOG tagjai között az embargó megítélésében teljes az egyetértés.

– Tehát Európa kitettsége jóval nagyobb a földgáz, mint a kőolaj esetében?

– Igen, logisztikailag és a helyettesíthetőség szempontjából eg yaránt. A kollégáimmal még márciusban készítettünk egy szimulációt arra az esetre, mi történne, ha az orosz földgáztól erősen függő Kelet-Közép-Európa, a Balkán és Olaszország – szemléletesebben: a Nápoly, Gda ń sk és a görög–török határ által leírt háromszög – hirtelen elesne ettől az importtól. Nos, 45 milliárd köbméternyi gáz hiányozna e térségből, amelyet alternatív forrásokból, LNG-ből pótolni fizikai lehetetlenség.

NÉVJEGY

Temesváron született, 1967-ben. Németországban, a Regensburgi Egyetemen szerzett közgazdasági diplomát, majd a politikatudományok területén folytatott posztgraduális képzést.

1998–2000-ben a Miniszterelnöki Hivatal Kommunikációs Központját vezette, majd a nemzeti kulturális örökségért felelős miniszter kabinetfőnöke volt, továbbá a Művészetek Palotája építéséért felelős miniszteri biztosként dolgozott.

2003-tól 2009-ig a Mol-csoport kommunikációs igazgatói posztját töltötte be.

2010–11-ben a Mol Romania elnöke, majd a Mol csoportszintű társasági kapcsolatok divíziójának az ügyvezető igazgatója volt 2019ig.

2019 óta az FGSZ Zrt. elnök-vezérigazgatója.

2020-tól igazgatósági tagja a Földgázpiaci Szállításirendszer-üzemeltetők Európai Hálózatának (ENTSOG).

– A jövőt illetően – ha Oroszországot nem vesszük figyelembe – mely területek vetődhetnek fel potenciális forrásként a földgázbeszerzés diverzifikációjának az elősegítése érdekében?

– Három irányból érkezhet alternatív forrás Magyarországra. Az egyik ilyen a Horvátország felőli, már említett útvonal, melynek esetében az a kérdés, hogy tovább bővítik-e az LNG-terminál kapacitását, s elvégzik-e a szükséges szállítórendszer-fejlesztési beruházásokat. A másik opció a lengyel–szlovák vezeték, amelyet ez év végén terveznek átadni, és amely nekünk is közvetlen összeköttetést teremt majd az északi-tengeri LNG-terminálokkal. Sőt, hamarosan működésbe lép a Baltic Pipe nevű vezeték, amelyen norvég gáz áramlik majd Dánián át Lengyelországba, így a lengyel–szlovák hálózaton keresztül hazánk számára ugyancsak elérhetővé válik a skandináv eredetű energiahordozó. Persze a lengyelek saját igényei önmagukban is elég jelentősek, ezért nem tartom valószínűnek, hogy ebből az irányból nagyobb mennyiségű szabad forrás jutna Magyarországra. A harmadik lehetőség az import intenzitásának a növelése Románia felől, ahonnan ma hazánk irányában évi 1,75 milliárd köbméter a kapacitási plafon. Keleti szomszédunkon keresztül két forrásból jöhet gáz: egyrészt a sokat emlegetett fekete-tengeri mezőkről, ám az ottani kitermelés megkezdésére reálisan leghamarabb öt év múlva kerülhet sor. Másrészt szóba jöhet a török–bolgár–román útvonal, amely további források felé nyitná meg a kaput. Törökországnak óriási az LNG-visszagázosító kapacitása, nagyobb, mint amennyit jelenleg kihasznál. Emellett –a szükséges beruházások után – Azerbajdzsánból is jöhetne némi többlettranzit, sőt Irak és Irán is felmerülhet, bár előbbi esetében a török–kurd konfliktus, az utóbbi államot tekintve pedig a szankciós politika gátolhatja a folyamatot.

– Sok lehetőség sok korláttal.

– Pontosan, és sajnos egyelőre nem látni, hogy ezek az akadá lyok valójában mikor hárulhatnak el. S a korlátok tekintetében még csak nem is kell messzire menni: például a transzbalkáni vezetékre vonatkozóan Románia és Bulgária – azaz két EU-s ország – között a mai napig nem született csatlakozási szerződés, és ugyanez hiányzik török–bolgár viszonylatban is. Így például egy magyar kereskedő jelen pillanatban nem tudja előre kiszámolni, hogy ha rendel az Izmir melletti

LNG-terminálba egy tartályhajót, és az azon beérkező gázt el akarja szállíttatni Magyarországra, akkor melyik átviteli ponton mekkora tarifát kellene fizetnie.

– Az FGSZ Zrt.-nek milyen beruházási tervei vannak a következő évekre nézve?

– A fejlesztési elképzelések esetében azt kell látni, hogy a további diverzifikáció elősegítése érdekében egy aszimmetrikus helyzet állt elő: azáltal, hogy Magyarország időben elvégezte a házi feladatait, a szükséges összeurópai teendőknek csak a töredéke hárul ránk. Mi már kiépítettük a csatlakozásokat, s így számottevő lehetőségeink vannak: a 11 milliárdos fogyasztásunkhoz 40 milliárdos importkapacitás társul, ami azt jelenti, hogy négyszer annyi gázt tudnánk behozni, mint a tényleges hazai felhasználás. A nagyobb beruházások jellemzően a szomszédos országokban szükségesek. Így viszont a helyzet fonákja az, hogy erőteljesen függünk mások beruházási hajlandóságától. Természetesen kisebb fejlesztések a mi rendszerünkön is elkelnek: a jelenlegi helyzetben szükséges lenne bővíteni a román import- vagy a szlovák exportkapacitásainkat. Ugyanakkor a tervezett beruházásainkkal kapcsolatban azt is meg kell említeni, hogy minden egyes fejlesztésünkhöz kell a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal engedélye, tehát nem egyszerűen vállalati döntésről van szó. – Energiakutatók az évszázad közepére a földgáz- és a kőolajigény jelentős visszaesését, ezzel együtt a megújuló erőforrások előretörését prognosztizálják. Ön hogyan látja az energetika jövőjét, és milyen kihívások elé állítja ez az FGSZ Zrt.-t? – Az évek óta sokat emlegetett zöldátmenet nagyon sok m i ndent takar egyszerre, de az biztos, hogy az energiatermelés, -tárolás és -fogyasztás teljes áttervezése, valamint átalakítása kellene hozzá, amelynek hatalmas a beruházási költségigénye. De a vízió túlmutat az energiarendszeren, hiszen a komplett ipar és a felhasználói-fogyasztói oldal átalakítása, megújulása szükséges. Nincsenek azonnali megoldások, lépésről lépésre szükséges haladnunk a fenntarthatóság irányába. Ebben a folyamatban az FGSZ – együttműködésben a Miskolci Egyetemmel – erőteljesen törekszik a saját ökológiai lábnyomának a csökkentésére is: energiahatékonysági programokat indítottunk, mérjük és igyekszünk mérsékelni a metánkibocsátásunkat, továbbá elkezdtük vizsgálni, hogy miként tudnánk más energiahordozókat is szállítani, például a hidrogén és a földgáz elegyét. Komoly lehetőségek lennének hazánkban a biogáz felhasználásában is. Ám a nagyobb energiahatékonysághoz és a tiszta energiák előmozdításához idő és pénz is szükséges, méghozzá sok pénz. Kérdés, hogy magas energiaárak mellett a háborús időszakban megterhelt európai gazdaságok képesek lesznek-e erre a célra elegendő forrást áldozni, s mindezt egy olyan periódusban, amikor az ellátásbiztonság mindent felülír.

HELMECZI ZOLTÁN

KÖLTSÉGVETÉSI VITA: VILÁGOK HÁBORÚJA

VÉDELEM VS. MEGSZORÍTÁS | Miközben a kormánypártok álláspontja szerint a rezsicsökkentést és a honvédelmet erősíti a 2023-as költségvetési törvényjavaslat, addig az ellenzék brutális megszorítástól tart a jövő évi büdzsé kapcsán.

Megkezdődött a parlamentben a 2023-as költségvetésről szóló törvényjavaslat általános vitája; államtitkári, valamint képviselői felszólalásokból készítettük az összeállításunkat.

FIDESZ: NEM HÁRÍT A KORMÁNY

A magyar kormány álláspontja határozott és egyértelmű: nem engedhető meg, hogy a lakosság szenvedje el a háború súlyos gazdasági következményeit – hangsúlyozta Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára az Országygyűlésben. Ismertette, hogy a fegyveres konfliktus következményeként a beszállítói láncok megszakadtak, a nyersanyagok, az energiahordozók világpiaci ára elszállt, elérhetőségük szűkült, rég nem látott humán katasztrófa és társadalmi sokk jellemezte az elmúlt pár hónapot. A szakember a jövő évi büdzsét rezsi- és honvédelmi költségvetésnek nevezte, hangsúlyozva: a javaslat stabil alapot biztosít a kormányzati programok megvalósítá-

sához, garantálja a családok védelmét, Magyarország biztonságának az erősítését, a haderőfejlesztést és a rezsicsökkentés megőrzését. Hozzátette: a rezsivédelmi alap 670 milliárd forinttal biztosítja, hogy a háztartások a kiszámíthatatlanul emelkedő piacinál alacsonyabb energiaárat fizessenek, míg a 842 milliárdos honvédelmi alap mérsékli a régióban kialakult háborús helyzet biztonsági kockázatait, megteremti a honvédelmi fejlesztések forrásait, valamint megerősíti Magyarország fizikai biztonságát. Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy az idei 4,7 után jövőre 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kabinet, amely várhatóan ismét felülteljesíti az uniós átlagot, így hazánk relatív fejlettsége tovább javulhat európai összehasonlításban. Hozzátette: az egyensúlyi mutatók folytatódó, érdemi javulását prognosztizálja a kormány, ez a GDP-arányos államháztartási deficitre, az adósságrátára és a külső egyensúlyi mutatókra egyaránt vonatkozik.

Halász János (Fidesz) a nemzetbiztonsági bizottság alelnökeként azt húzta alá, hogy egy háborús veszélyekkel és fenyegetettségekkel teli időszakban felértékelődik a nemzetbiztonsági szolgálatok munkája. A kormánypárti képviselő rámutatott: a magyar emberek biztonsága múlik az elhárítók munkáján. Fel kell készülni arra, hogy egyes terrorista csoportok vagy ellenérdekelt szolgálatok az orosz–ukrán háború kitörése óta érkező több százezer fős menekültáradatot kihasználva próbálják embereiket bejuttatni Magyarországra. A 2023-as büdzsé pluszforrásokat ad a szakterületnek.

Czerván György – ugyancsak a Fidesz képviseletében – úgy értékelt: a rendkívüli körülmények ellenére a jövő évi költségvetés forrásai biztosítani tudják az agrárium hatékonyságának további növelését és a vidéki életminőség javulását. Ismertetése szerint a büdzsében összesen 1206 milliárd forint lesz a mezőgazdaságra.

DK: BRUTÁLIS CSOMAG

Győzelmi jelentéseknek nevezte Arató Gergely (DK) ellenzéki képviselő a kor-

mányoldal felszólalásait. Szerinte semmi közük sincs a valósághoz, hiszen emelkednek az árak, egyre nehezebben élnek a nyugdíjasok, és nem lehet megélni tisztességes munkából. A 2023-as a megszorítások, a „brutális Orbán-csomag” költségvetése – emelte ki. A DK úgy látja, a jövő évi büdzsében semmilyen fontos, a fenntarthatósággal, a környezettel, a klímavédelemmel kapcsolatos ügyben nem lép előre a kormány.

KDNP: STABILITÁS ÉS DINAMIZMUS

A költségvetési javaslatban egyszerre van jelen a stabilitás és a dinamizmus. A büdzsé biztosítja, hogy a rendkívül gyorsan változó világban, gazdasági környezetben is sikerüljön megteremteni a kiszámítható gazdálkodáshoz szükséges stabilitás és dinamizmus egységét – szögezte le Latorcai János, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője. Kifejtette: a stabilitást garantálja, hogy megmaradnak az embereket segítő korábbi támogatások, a dinamizmust, a rugalmasságot pedig a gazdaság élénkítésére szánt források, beruházások biztosítják. Juhász Hajnalka – ugyancsak a KDNP képviseletében – bírálta a globális minimumadót, amelynek a bevezetése szerinte komoly kihívást jelentene a cégek számára, így a munkanélküliség növekedését okozná.

JOBBIK: ROMLÓ TELEPÜLÉSKÉP

Magyarországon nincs elég ember a helységek közterületeinek a karbantartására. A költségvetésben forrást kellene biztosítani erre, mert ez élhetőbbé és biztonságosabbá tehet egy települést – mondta Bencze János (Jobbik). Az ellenzéki politikus úgy vélte, a fentiekre azért is szükség lenne, mert elfogytak az emberek a közmunkaprogramból. Hozzátette, hogy a jelenleginél jobban kellene támogatni a méhészeket is, mert e nélkül a mezőgazdaság rosszabb helyzetbe kerülhet.

MOMENTUM: MEGÉLHETÉSI VÁLSÁG

A 2023-as nem a jövő költségvetése, nem a megélhetési válságra adott jó válaszok büdzséje – így fogalmazott Szabó Szabolcs a Momentum képviseletében. Az ellenzéki politikus szerint az ország jövője az oktatáson múlik, ám a költségvetés e szektor legalapvetőbb problémáit sem kezeli, többek között a bérválságot vagy a tanárhiányt. A párt ezért 250 milliárd forintot javasol a pedagógusbér-emelésre

és további 15 milliárdot azon felsőoktatási intézmények bérfejlesztésére, amelyek még állami kézben vannak.

MSZP: MEGALAPOZATLAN BÜDZSÉ

Nem megalapozott a következő évi költségvetés, ugyanis a törvényjavaslat az áfaés az szja-bevételeket rendkívüli módon felültervezi, míg az inflációt alul, ezért az alapszámai álomvilágnak tekinthetők –mondta az MSZP szónokaként Szabó Sándor, aki szerint gondot okoz az is, hogy az állam többet fordít magára, mint korábban, jóléti kiadásokra azonban kevesebbet. Az ellenzéki párt képviselője úgy tartja, hogy jövőre nehezebb helyzetbe kerülnek az önkormányzatok, a szolidaritási hozzájárulás növelése jelentős forrásokat von el tőlük. Az sem segíti a helyhatóságokat, hogy kikerültek a rezsicsökkentés kedvezményezetti köréből, az elszabaduló energiaárak miatt ezért tömeges csőd várható körükben.

MI HAZÁNK: SOK A VESZTES

A költségvetés vesztese az egészségügy, az oktatás, a rendvédelem és az önkormányzatok, de a magyar gazdák helyzetén sem javít, a devizaadósokat pedig sorsára hagyja a büdzsé – húzta alá Apáti István, a Mi Hazánk képviselője, aki a multik költségvetésének nevezte a jövő évit. Ismertetése alapján egy pályakezdő tanár vagy rendőr fizetése nettó 160-180 ezer forint, amiből „gyalog a buszmegállóba nem lehet kimenni, nemhogy tisztességes megélhetést biztosítani”. A kisadózó vállalkozások tételes adója ügyében arra szólította fel a kormányt, hogy ne a katások zsebében kotorásszon, hanem azokéban, akiknél bőven termelődött haszon. Továbbá azt javasolta, hogy az extraprofitadót vessék ki a vakcinagyártókra és a kaszinókra is.

PÁRBESZÉD: MEGSZORÍTÁS

A költségvetési javaslat nem szolgálja a családok védelmét, kifejezetten megszorító büdzsé, amelyet még Bokros Lajos is megirigyelhetne – mondta Szabó Rebeka (Párbeszéd), hozzátéve: az emberekkel fizettetik meg az inflációt okozó rossz gazdaságpolitika árát, nem kapnak fizetésemelést azok, akiknek pedig emelni kellene a bérét, továbbá az látszik a javaslatból, hogy egyáltalán nem törődnek a klímaváltozással, a környezetvédelemmel.

Közölte: pártja kezdeményezi, hogy fordítsanak többet környezetvédelemre, az

otthonok energiahatékonysági korszerűsítésének a támogatására, a környezeti károk elhárítására, a környezetvédő civil szervezetek segítésére, az állatvédelemre, valamint a víziközmű-hálózat korszerűsítésére.

TÉTELES CÁFOLAT

Miközben az ellenzéki képviselők megszorítónak nevezik a költségvetést, addig nem tudnak olyan konkrét intézkedést említeni, amely hátrányosan érintené a családokat – reagált a felszólalásokra Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára. A szakpolitikus részletezte: több ágazatban már az idén is volt fizetésemelés, de a kormány 2020-ban, a viszszaesés idején is emelt béreket, s most is a fizetések további növelésén dolgozik. Vitatta azt is, hogy a jövő évi büdzsé visszavetné a gazdaság fejlődését, mondván: a kormány javaslata szerint csupán az extraprofitot adóztatják meg, nem a normál üzleti tevékenységet. Az államtitkár kifejtette: jelenleg háborús inflációról beszélünk, a külföldről generált árdrágulás ellen pedig nehéz fellépni. Nem véletlen, hogy a balti és a visegrádi államok mindegyikében jelentősen megugrott a pénzromlás mértéke.

HÁBORÚS INFLÁCIÓ

Banai szerint tényszerű a háborús infláció kifejezést használni a jelenlegi helyzetre, mert radikálisan növekedtek az energiaárak, s ennek kapcsán nem lehet elvonatkoztatni a fegyveres konfliktustól és a szankcióktól. A háborús inflációban nagy szerepe van annak, hogy Ukrajna és Oroszország egyaránt jelentős mezőgazdasági exportőr – húzta alá. Vitatta azt az ellenzéki állítást, hogy brutális megszorítást tartalmaz a költségvetés az önkormányzatoknak. Felidézte: a 2011 és 2014 közötti időszakban 1370 milliárd forint adósságtól szabadultak meg e helyhatóságok, az azt követő években stabil működést lehetett látni, még a koronavírus-járvány idején is. Az államtitkár elmondta: a 2023-as költségvetés abból indul ki, hogy az önkormányzatoknak a saját beszámolóik alapján stabil a pénzügyi rendszerük, és a kormány arra számít – a gazdasági bővülésnek köszönhetően –, hogy a helyhatóságok legfőbb bevételi forrása, az iparűzésiadó-bevétel növekedni fog.

SZAJLAI CSABA

A HÁBORÚS INFLÁCIÓ ELLENSZERE A BÉKE

BÁNKI ERIK | „Ha holnap véget érne az ukrajnai háború, hamar stabilizálódna a világgazdaság, viszonylag gyorsan le lehetne törni az inflációt, s visszarendeződnének az energia- és az élelmiszerárak is” – mondta az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke a Figyelőnek adott interjúban. A politikus a jövő évi növekedésről, a rezsicsökkentés fenntartásáról és a globális minimumadó körüli helyzetről is beszélt lapunknak.

Sokadik esztendeje már, hogy az Országgyűlés még a nyári szünet előtt elfogadja a jövő évi költségvetést; ez minden bizonnyal az idén is így lesz. Ön szerint egy ilyen bizonytalanságokkal teli időszakban érdemes az év felénél megalkotni a büdzsét?

– A 2014–18-as ciklusban vezettük be ezt a megoldást, hogy a gazdasági szereplőknek és a háztartásoknak minél több ide-

jük legyen felkészülni az új szabályokra. Szerintem ez egy jó rendszer, s ezt visszaigazolják az üzleti és az államélet résztvevői is. Lássuk be, az azért nagyon furcsa helyzet volt, amikor sokszor az esztendő utolsó napjaiban fogadta el a parlament a költségvetést.

– A 2023-as büdzsé két fókuszpontja a rezsi- és a honvédelmi alap. Előbbi csaknem 700 milliárdos nagyságrendű, de látva a jelenlegi energiapiaci árakat, adódik a kérdés, hogy elegendő lesz-e ez a forrás a lakossági rezsicsökkentés fenntartásához.

NÉVJEGY

Szekszárdon született, 1970-ben. 1998 és 2012 között országgyűlési képviselő volt, s 2014 óta ismét betölti ezt a posztot; a Fidesz frakcióvezető-helyettese.

2012–14-ben európai parlamenti képviselőként tevékenykedett.

Korábban elnöke volt az Országgyűlés sport- és turizmusbizottságának, jelenleg a gazdasági bizottságot vezeti. Nős, négy gyermek édesapja.

– Először is azt kell leszögezni, hogy a hábor ús infláció legfőbb ellenszere a béke. Ezért elhibázott az Európai Bizottság politikája, mert az nem a békekötést

segíti elő, az Oroszországgal szembeni szankciók pedig valójában jobban sújtják az EU-t, mint Moszkvát. Ilyen környezetben nehéz kiszámítani, mi várható nyersanyagfronton, de a magyar kormány mindenképpen helyesen döntött, amikor a hatodik szankciós csomag kőolajembargója alól mentességet kért. Abban pedig erősen bízom, hogy újabb büntetőintézkedéseket – benne az orosz földgáz vásárlásának a megtiltásával – már nem hoz Brüszszel, mert az tönkretenné Európa gazdaságát. Mindezek alapján reméljük, hogy a 670 milliárdos rezsivédelmi alap elég lesz a hazai családok rezsiköltségeinek alacsonyan tartásához. Büszkék vagyunk egyébként arra, hogy a kontinensen ma nálunk a legkisebbek a lakosság energiakiadásai, szemben a 2010 előtti időszakkal, amikor a magyarok fizették a legmagasabb rezsit: egy átlagos család bevételének a 40 százaléka ment az energiadíjakra.

– A világgazdaság helyzetét látva elsőre optimistának tűnhet a jövőre tervezett 4,1 százalékos növekedés. Teljes egészében a háború alakulásának a függvénye, hogy tartani tudjuk-e ezt a mértéket?

– Az elmúlt öt év büdzséire visszatek intve azt láthatjuk, hogy mindig a Pénzügyminisztérium (PM) bővülési prognózisa állt a legközelebb a realitáshoz, ezért 2023-at illetően is bizakodó vagyok. Az idei számok azt mutatják, joggal reménykedünk a jó teljesítményben, hiszen az első negyedévben 8 százalék fölött alakult a növekedésünk. A koronavírus-járvány alatt pedig kiderült: ha jó állapotban éri a gazdaságunkat egy krízis, akkor a visszaesés jóval kisebb. Most szintén erre számítok, már csak azért is, mert a kabinet a legnagyobb beruházási támogatásokat a modern technológiák alkalmazására adta, és válság idején éppen a nagy hozzáadott értéket előállító gazdasági szereplők szoktak a legkevésbé leépíteni.

– A költségvetés bevételi oldalán szemet szúr, hogy a következő évben jóval több pénzre számít áfából a kormány. Ez pusztán kincstári optimizmus, vagy az adótörvényekben várhatók még esetleg „újdonságok”?

– Áfaemelést nem tervezünk, ezt kijelenthetem. A forgalmiadó-bevételek várható növekedése mögött egyrészt a gazdaság teljesítménye áll, másrészt – látva a háztartási megtakarítások volumenét –szeretnénk, ha folytatódna a lakossági beruházások és a belső fogyasztás bővülése. Emellett átalakítjuk a katát, a kisadózó vállalkozások tételes adóját, mert a mintegy 470 ezer katás adózónak nagyjából a

fele nem valós kisvállalkozó, hanem igazából alkalmazott. Ezt a kiskaput szeretnénk bezárni.

– A számvevőszék elnöke a parlamentben felvetette a lakosság számára vonzó új állampapírok kibocsátását, ami jogos gondolat a háztartási betét- és készpénzállomány méretét látva. Van erre vonatkozó kormányzati terv?

– A jegybank és a PM is dolgozik ilyen konstrukciókon, amelyek remélhetőleg már a nyáron eljutnak a döntési fázisig. Az viszont kétségtelenül nagy eredmény, hogy mára az államadósság szerkezetében jóval kisebb a devizaarány, az állampapírok döntő része pedig lakossági kézben van.

Belső „hangsúlyáthelyezések” elképzelhetők, de az biztos, hogy a CSOK megmarad, sőt a falusi CSOK még akár bővülhet is, és ugyanígy garantált a négy vagy több gyermeket nevelő édesanyák szja-mentességének a fenntartása. A számok nyelvén mindez azt jelenti, hogy 2023-ban 450 milliárd forinttal több áll rendelkezésre a famíliák támogatására.

– A parlament a napokban a gazdasági bizottság javaslatára a globális minimumadó elutasításáról határozott. Hogyan tovább? Születhet még olyan uniós megoldási javaslat, amely hazánknak is elfogadható?

– Nem a globális minimumadó ellen vagyunk, még ha az nem is igazán kedvező a Magyarországon működő érintett multinacionális cégek számára. Jelenleg azért

GDP-arányosan Magyarország költi a legtöbbet családtámogatásra.

Európában

– A kiadásokat tekintve elsősorban az állami beruházások átütemezésével tervez megtakarítani a kabinet. Milyen szempontok szerint szűrik meg az invesztíciók listáját?

– Az állam magán kezdi a takarékoskodást, hiszen tíz százalékkal csökkenti a saját működési kiadásait, ami az elkövetkező másfél évben mintegy ezer milliárd forintot jelent. A beruházások közül pedig azokat napoljuk el, amelyek előkészítése vagy még nagyon korai fázisban van, vagy a mostani háborús helyzetben nem létfontosságú a megvalósításuk. Így 1130 milliárd forintnyi fejlesztés került ki a jövő esztendei tervekből. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy egy építkezés sem marad félbe. Az intézkedésnek ellenben jótékony hatása is lehet, hiszen mérsékelheti az építőipari áremelkedést.

– A családtámogatásokra szánt források ugyanakkor jövőre is bővülnek, ez deklarált célja a kormányzatnak. A pénzek elosztásában változhatnak a prioritások?

– Ma Európában GDP-arányosan Magyarország költi a legtöbbet családtámogatásra, s ehhez ragaszkodunk is, hiszen ennek már láthatók a demográfiai eredményei. Az idén kifutó programok folytatásáról jelenleg zajlanak az egyeztetések.

vagyunk elutasító állásponton, mert míg eredetileg a nagy technológiai vállalatok megadóztatására irányult a nemzetközi javaslat, és csak később egészült ki a 15 százalékos minimumadóval, addig mostanra a techcégek adóztatásának a terve háttérbe került, s csak az új teher maradt. Ráadásul az Egyesült Államokban a republikánusok nem támogatják az intézkedési csomagot, márpedig a novemberi félidős választások után várhatóan ők lesznek többségben a kongresszusban. Így az EU megint lábon lőné magát, hiszen versenyhátrányba kerülne.

– Végül egy kissé teoretikus felvetés: ha holnap véget érne Ukrajnában a háború, az azonnal éreztetné a hatását a gazdaságban, vagy most már mindenképpen át kell esnie a világnak a recesszión?

– A „háborús infláció” kifejezés igazsága szerintem vitán felüli. Hiszen ha nem lenne a fegyveres konfliktus, nem lenne ilyen az energiapiaci helyzet, és nem lenne ilyen nagy a pénzromlás mértéke. Úgy gondolom, ha holnap véget érnének a harcok, stabilizálódnának a gazdaságok, viszonylag gyorsan le lehetne törni az inflációt, s visszarendeződnének az energia- és az élelmiszerárak is.

HELMECZI ZOLTÁN

HATALMI JÁTSZMA | Szombaton választ

JOBBIKOS KÜZDELEM A TÚLÉLÉSÉRT

új elnököt a Jobbik. Az egykori radikális pártban, úgy tűnik, mindenki mindenkivel harcol – a tét: a túlélés.

Ander Balázs, Gyöngyösi Márton és Földi István – ők küzdenek meg a Jobbik pártelnöki székéért a szombati, a választásokat követő immár második tisztújításon. Ez a rendszerváltás utáni párttörténetben is különleges alkalom: az új elnöki mandátumának az átvételét követően ilyen gyorsan még nem buktattak meg pártvezért. Ilyen az egykori botrányos kisgazdapárti események során sem történt.

KISGAZDÁSODÁS

Az viszont már a kisgazdapárt 2001-es kusza, teljesen átláthatatlan hatalmi harcát idézte, ami májusban kezdődött. Jakab Péter bizonyosan beírta magát a hazai párttörténetbe: második „elnöki ciklusa” ugyanis mindössze egy hónapig tartott. A casus belli az volt, hogy az addigi bizalmasaiból álló elnökség a Jobbik szer-

vezeti és működési szabályzatát szerette volna hozzáigazítani a párt alapszabályához. Ez azt jelentette, hogy a döntés értelmében Jakab elnökikabinet-vezetőjét, Molnár Enikőt kizárták az elnökségi ülésekről. Párton belüli források szerint Molnár Jakab előző elnöki ciklusában szabad kezet kapott, ő irányította a formáció operatív ügyeit, és nem volt túl népszerű a Jobbikon belül. A pártelnöknek és Molnárnak nagyon nem tetszett a május 24-i elnökségi ülésen – az előző években Jakab emberének tartott – Potocskáné Kőrösi Anita elnökhelyettes által előterjesztett javaslat: először Molnár viharzott el a tanácskozásról, s kisvártatva Jakab is követte. A döntést a pártvezető puccsnak minősítette, és etikai eljárást indított Potocskáné ellen. Ki akarta záratni a pártból, sőt a pártalapítvány döntései miatt hűtlen kezeléssel is megvádolta, és feljelentést tett

az ügyben. Az etikai bizottság viszont végül Potocskánénak adott igazat, s Jakab június 8-án lemondott elnöki pozíciójáról.

GYORS ESEMÉNYEK

Jakab Péter a tragikus választási eredmények ismeretében áprilisban még nem mondott le, előremenekült, újra jelöltette magát a párt élére. Úgy számolt, hogy a frakcióvezetésével együtt biztos a hatalma az alakulaton belül. Akkor jól taktikázott, hiszen mindkét tisztséget elnyerte: a jobbikos küldöttek 74 százaléka állt ki az újraválasztása mellett, és kilenc frakciótársa is bizalmat szavazott neki. Ez utóbbi anynyira nem volt meglepő, hiszen kilenc képviselőtársát ő „tette fel” befutó helyre a közös ellenzéki listára, tehát neki köszönhetik a mandátumukat. Ez utóbbi megállapítás egy új elnök megválasztása után még nagyon fontos lehet, de erről később. Áprilisban viszont sokan megdöbbentek azon, hogy a pártküldöttek bizalma –azután, hogy az elnöksége katasztrofális következményekkel járt a pártra nézve –nem rendült meg Jakabban. Pedig a politikai tehetségéről mindent elmond, hogy az irányítása alatt a Jobbikban felgyorsították a 2016-ban megkezdett „néppártosodást”, és teljes mértékben sikerült feladniuk az identitásukat. Négy éve még 20 százalék körüli szavazóbázisuk volt. A radikális voksolóik mára szinte teljesen elpártoltak tőlük, a baloldaliakat pedig Jakab még az agresszív kormányellenes kommunikációjával sem tudta megnyerni pártja számára. A fogyatkozás egyértelmű oka a baloldallal és Gyurcsány Ferenccel való összefogás; emiatt a Jobbik ideológiailag a senki földjén találta magát. A kudarc jelei már az őszi baloldali előválasztáson is megmutatkoztak – Jakab csak az ötödik helyen végzett. Az áprilisi országos megmérettetésen aztán egyetlen egyéni mandátumot

sem nyertek, mindössze tíz listás mandátumot szereztek. Ez hatalmas kudarc, hiszen 2018-ban egy egyéni körzettel és huszonhat listás mandátummal még ők voltak a legnagyobb ellenzéki párt. (Igaz, a ciklust tizenheten fejezték be a kilépések miatt – a szerk.)

TÁMADÁSI FELÜLET

A jobbikos küldötteknek a szombati elnökválasztáson több szempontot is meg kell vizsgálniuk, nagy a tét. Amennyiben a Jakab politikájával, a baloldali összefogással szakítani kívánó, állítólagosan még mindig radikális Ander Balázs nyerné el a tisztséget, úgy kiéleződne a frakció és a pártvezető kapcsolata. Adott esetben még az is megtörténhet, hogy Jakab lemond a frakcióvezetésről, elhagyja a képviselőcsoportot, s többen követik; független képviselők lesznek. Ebben az esetben akár a frakció is megszűnhet, ami politikailag, strukturálisan (bizottsági, parlamenti vezetői posztok, szakértők akalmazása) és anyagilag is nagyon negatívan érintené a Jobbikot. Egy esetleges Ander-győzelem után a pártelnöknek elsődleges feladata lesz megtartani a frakciót (öt fő alá nem mehet a létszám), még úgy is, hogy Jakab és néhány bizalmasa távozik. Ám mint már jeleztük, a frakcióban Jakab lekötelezettjei ülnek, így nehéz dolga lenne Andernek. „De ez sem biztos: Jakab áprilisban még úgy gondolta, hogy Potocskáné és az elnökség többsége is a szövetségese, aztán kiderült, hogy nem” – jegyezte meg erre egy jobbikos forrásunk. Gyöngyösi Márton és Földi István megválasztása után Jakab frakcióvezetőként nagyobb biztonságban érezhetné magát. Viszont politikai értelemben Gyöngyösi, valamint Földi is hatalmas támadási felületet jelentene a párt számára, így az ő támogatásuk sem kockázatmentes.

Földi ez év áprilisában lett országosan ismert, de nem a politikai érdemei miatt: egy jobbikos pártaktivista hölgy azt állította, hogy a politikus meg akarta erőszakolni egy tavaly decemberi vidéki pártrendezvény éjszakáján. A nő – aki egyébként az előző pártelnökség tagjának, képviselőjelöltjének, Szilágyi Györgynek az

élettársa – büntetőfeljelentést tett. Földi határozottan tagadta a vádakat, s ő is a hatóságokhoz fordult, rágalmazás miatt. Őt egyértelműen Jakab emberének tartják, a volt pártelnök ki is állt a megválasztása mellett. Földi elnökjelölti szándéknyilatkozatában a balliberális szövetséggel való szakítást is felvetette.

2018: AZ ELSŐ SZAKADÁS

Négy éve Vona Gábor pártelnök már azt is bukásnak élte meg, hogy húsz százalékot szerzett a Jobbik a választásokon. Lemondott a pártelnöki posztról és a képviselői mandátumáról is. A pártelnökségért két addigi elnökségi tag, Sneider Tamás és Toroczkai László mérette meg magát. Sneider Vona vonalát képviselte, míg Toroczkai visszatért volna a radikális politizáláshoz. Sneider 54 százalékkal lett pártelnök. Toroczkai vitatta az eredményt, több társával kilépett a pártból, s megalapította a most a parlamentbe bekerült Mi Hazánk Mozgalmat. Sneider 2019 júniusában, az uniós választások 6,3 százalékos eredménye után lemondott – később a pártból is kilépett –, de a távozása után frakcióvezetővé választott Jakab csak fél év múlva lett pártelnök. Akkor olyan feltétellel vállalta a megbízást, hogy a mandátuma csak a 2022-es választást követően járhat le.

Gyöngyösi Márton uniós képviselő elnökként azonban nem zárkózna el a baloldallal való együttműködéstől. Forrásaink szerint őt „tipikus yuppie karrieristának” tartják a Jobbikban. A párt külügyese a Jobbik radikális időszakában Vona Gábor feltétlen hívének számított, és az iráni, valamint az arab kapcsolatokat építette a pártban. Viszont évek óta úgy viselkedik, mintha egy előkelő idegen, egy nyugati konzervatív politikus lenne, mintha korábban nem a radikális Jobbik botránypolitikusa lett volna. 2014-ben például kitiltották Ukrajnából, mert megfigyelőként részt vett az akkor orosz szeparatista befolyás alá került Donyeckben és Luhanszkban megtartott választáson. Gyöngyösivel sokat fordult a világ, ma már kiáll Kijev mellett. Egy bejegyzésében arról értekezett: Ukrajna bekebelezése után hazánk lesz Oroszország ütközőzónája.

A neve azonban nem ezek miatt forgott a legtöbbet a médiában. 2012-ben egy parlamenti felszólalásában azt fejtegette, listázni kellene a Fidesz-kormány zsidó származású tagjait. Akkor a baloldal tízezres tüntetést szervezett Gyöngyösi mondatai miatt, elutasítva az antiszemitizmust. „Esetleges megválasztása után a kormánypártok biztos felmelegítenék ezeket az ügyeket, ami nem tenne jót a Jobbik amúgy is nagyon rossz választói megítélésének” – jegyezte meg jobbikos forrásunk. Hozzátette: bármelyik jelöltből is lesz pártelnök, az sem kizárt, hogy az alakulat a következő választáson semmilyen formában sem lesz az induló szervezetek között.

PINDROCH TAMÁS

GYÖNGYÖSI MÁRTON. VOLT MÁR RADIKÁLIS IS, MOST KONZERVATÍV POLITIKUSNAK LÁTTATJA MAGÁT

FOTÓ: GYÖNGYÖSI MÁRTON/FACEBOOK

MESTERSÉGES INTELLIGENCIA A KÖZTEHERVISELÉSBEN

VÁGUJHELYI FERENC | Különleges küldetést teljesít a Nemzeti Adó- és Vámhivatalban (NAV)

tavasszal alakult mesterségesintelligencia-munkacsoport (MIMCS). A kutatómunka alapja az adóhatóság gigantikus adatvagyona, melynek révén az adóztatáson is túlmutató, a társadalom fejlődését támogató módszertanok kidolgozására nyílik lehetőség a gazdasági szereplők döntéseinek, viselkedésük mozgatórugóinak elemzésén keresztül – mondta a Figyelőnek a NAV-ot vezető államtitkár, aki a munkacsoport létrejöttét kezdeményezte.

Milyen szakemberek vesznek részt a közelmúltban felállított munkacsoportban?

– A NAV berkein belül létrehozott munkacsoport számos tudományágat integrál, fog össze. A tudományos élet szereplői, az adattudósok a matematika és az informatika eszköztárát vetik be, a NAV szakemberei által kutatásra átadott adatokkal dolgoznak. A hivatal adózási szakértői a készülő modelleket értelmezik, megteremtik a kapcsolatot a modell és a gazdasági folyamatok között. A feltárt jelenségeket összevetik a számviteli szabályokkal, majd döntenek, hogy mely adózókat kell értesíteni az eltérésről. Fontos szempont, hogy a megállapított eltéréseket, deviáns jelenségeket nem sorolják automatikusan a szabályszegések közé, hiszen attól, hogy egy üzletmenet eltér a többség gyakorlatától, még nem biztos, hogy törvénybe is ütközik.

– Mi a célja a kutatómunkának, az adatok elemzésének?

– A közvetlen cél a nemcsak elviekben, hanem a gyakorlatban is igazságos közteherviselés megvalósítása. Ez egyrészt az adóelkerülés legkifinomultabb formáinak az időbeni felismerését jelenti, másrészt a kényelmes közigazgatási szolgáltatások fejlesztését a különböző társadalmi, illetve adózói csoportok igényeinek, szokásainak a feltérképezése révén. Napjainkban, az

informatikai fejlesztések korában lehetőség van a közvetlen nyilvántartások megalkotására, amelyekkel esély van a pontosabb és igazságosabb közteher megállapítására. Ennek az első lépése volt az elektronikus személyijövedelemadó-bevallás, az eSZJA kialakítása, melynek keretében a NAV készíti el a bevallást a részletadatokból. Az adattömeg nemcsak a bevallások kiajánlására, hanem arra is lehetőséget teremt, hogy feltérképezzük és elemezzük az adózók tulajdonságait, a viselkedésüket, a körülmények változására adott válaszukat. Azt se felejtsük el, hogy a XXI. században a gazdasági események mind nyomot hagynak a digitális térben. Ezeknek a nyomoknak a közvetlen adóhatósági felhasználása jelentős adminisztrációcsökkenést jelent az adózóknak, és most még számottevő többletmunkát a NAV-nak. Ehhez is felhasználható eszköz a mesterséges intelligencia, amely jóval több adattal, ha úgy tetszik, jellemzővel képes dolgozni, mint az emberi gondolkodás. Az adattudósok feladata azt kitalálni, hogy ezt miként használjuk ki. A cél, hogy minél több információt elemezve képezzünk csoportokat, s vizsgáljuk azt, hogy az egymásra a lehető legjobban hasonlító adózóknak miért eltérő az adóteljesítményük.

– Miként lehet biztosítani, hogy az adatokkal körültekintően bánjanak, hogy azok ne kerüljenek illetéktelenekhez?

– Miközben a közteherviselésből származó adatok és a mesterséges intelligencia összekapcsolásának az értelmét fejtegetjük, érdemes egy fontos tényt szem

előtt tartani. Ez pedig az adótitok törvényes védelme, tudniillik a NAV illetékteleneknek nem engedhet hozzáférést semmilyen konkrét adózóhoz köthető, tárolt információhoz. Vagyis a kutatások korántsem azt célozzák, hogy egyes emberekről vagy cégekről minél több, akár az adózással össze sem függő adatot halmozzunk fel. A lényeg egészen más. Ezt jól érzékelteti, hogy az új módszertanok felfedezésének alapjául kizárólag anonimizált információk szolgálnak, ráadásul a tudományos munka a külvilágtól hermetikusan elzárt kutatószobákban zajlik.

– Milyen eredményeket vár a kutatásoktól?

– A személytelen adatokkal végzett kutatómunka eredményei olyan módszerek és modellek lesznek, amelyekkel fejleszthetők az adóhivatali szolgáltatások, ugyanakkor pontosan bemérhetők a szokatlan, az átlagostól eltérő üzleti döntések. Emlékeztetnem kell arra a már most is jellemző adóhivatali gyakorlatra, amely a partneri, támogató hozzáálláson alapul. Az a tervem, hogy a folyamat utolsó fázisában megmutatjuk az adózónak, milyen eltéréseket találtunk nála, s tőle várjuk a választ az eredményből adódó kérdésekre. Tehát nem vádoljuk szabályszegéssel, csak közöljük vele, hogy kilóg a hasonló gazdálkodók sorából viselkedése, adóteljesítménye, valamilyen speciális tulajdonsága alapján. A megszülető eredményeket együttműködésre és nem szank-

NÉVJEGY

1994-ben fizikatanári, 1995-ben programozómatematikusi végzettséget szerzett az ELTE-n. Szakmai pályafutását 1995–96-ban pénzügyi rendszerfejlesztőként kezdte a Philip Morris Hungarynél, majd 1997-ig információbiztonsági szakértőként dolgozott az ÁPV Rt.-nél.

A 2000-es évek elején az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgató-helyettese volt, 2010-től a NAV szakfőigazgatójaként, később informatikai elnökhelyetteseként dolgozott.

A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke, a Digitális Jólét Program blocklánccal foglalkozó munkacsoportjának a vezetője, a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület elnöke.

Tavaly július óta a Pénzügyminisztérium NAV-ot vezető államtitkára. Az idén alakult Blockchain Koalíció elnöke, és az ő kezdeményezésére jött létre a NAV mesterségesintelligencia-munkacsoportja. A Magyar Államkincstár és a NAV adatvagyonának az optimalizálásáért felelős kormánybiztos. Számos tudományos publikáció szerzője, több információtechnológiával összefüggő szabadalma van.

cionálásra használjuk. Azért is jó, hogy a NAV-ban jöhetett létre ez a munkacsoport, mert itt rengeteg nagy pontosságú, validált adat van, amelyet egységes azonosítókon tartanak nyilván. Így nem kell bonyolult kriptográfiai rendszereket létrehozni azért, hogy az elemezhetőség fenn-

tartása mellett egyszersmind garantáljuk a kutatott anyag anonimitását.

– Mi lesz a kutatók, a szakemberek szerepe ebben a munkában?

– A mesterséges intelligencia alkotja meg a modellt, de az ember dönti el, hogy mely adatok relevánsak a vizsgálódáshoz. Tehát a gépnek tanított algoritmusok révén kirajzolódnak az információk közötti öszszefüggések, de a létrejött modellt az ember értelmezi, a mesterséges intelligencia következtetéseiről ő dönti el, hogy azok relevánsak-e a gazdálkodásra nézve, vagy az adatok között olyan párhuzamot talált a gép, amelynek nincs közgazdasági, számviteli jelentése. Az ilyen modelleket kiveszik a rendszerből. Például a cég által használt autótípus és a menedzserszűrések közötti összefüggés nem releváns kutatási cél az adóhivatal szempontjából, viszont a típus és a szervizköltségek korrelációja már érdekes lehet.

– Mikorra várhatók az első eredmények?

– Egy éven belül számítok a NAV mesterségesintelligencia-munkacsoportjának az első tudományos eredményeire. A menetrend kialakult, a feladatok sorrendjét

is meghatározták. Nagy vonalakban a lépések a következők: kijelöljük a vizsgálandó gazdasági szektorokat, kiválasztjuk, milyen adatkörrel dolgozunk, biztosítjuk az anonimitást, majd futtatjuk a tanító algoritmusokat, utána elvégezzük a modellek vizsgálatát a kontrolladatokon, hogy kiderüljön, generálisan is működnek-e, vagy túlzottan specializálódtak a tanítóadatokra. Mindezek után hasznosíthatók az eredmények az adóhivatali munkában. Ennek hatására olyan üzleti viselkedésformákat ismerhetünk fel, amelyeket maga az adózó sem tud önmagáról, pláne nem is gondolja, hogy ezek felismerhetők. Ugyanakkor nem szabad, hogy bármely gazdálkodó a „Nagy Testvért” lássa bennünk. Fontos, hogy tudja: miközben ez a szervezet a társadalom közös kiadásainak a fedezetét biztosítja, az ő gazdálkodói működését is támogatja.

TÓTH BALÁZS

TISZTA LAPPAL | Az Országgyűlés határozatban áll ki az Európai Parlament (EP) átalakítása mellett; a Fidesz–KDNP a nemzeti parlamentek képviselőit delegálná a politikai testületbe. A Batthyány Lajos Alapítvány szakmai programvezetője, Pócza István szerint a magyar kormánytöbbség visszavezetné az EU-t a gyökereihez.

VISSZA AZ UNIÓS GYÖKEREKHEZ

„Az európai demokráciát ki kell vezetni a zsákutcából, ahová az Európai Parlament kormányozta. A testület képviselőit a nemzeti parlamenteknek kell delegálniuk, így biztosítva a valódi politikai legitimitást” – többek között ez áll az Országgyűlés határozati javaslatának a szövegében.

SZUVERENITÁSKÉRDÉS

A magyar parlamenti döntésről elöljáróban érdemes tudni, hogy Brüsszelben tavaly

indult el és ez év tavaszán zárult az Európai Unió jövőjével kapcsolatos vitasorozat. Ezt a határozatban az előterjesztő képviselők – Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Simicskó István, a KDNP, valamint Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője – így minősítették: „Az Országgyűlés sajnálattal állapítja meg, hogy a konferencia a nyílt és demokratikus párbeszéd helyett – az állampolgári hozzájárulások jelentős részének kizárásával – a tagállamok szuverenitásának a felszámolásában és az uniós bürokrácia hatalmának a növelésében érdekelt erők politikai, ideológiai törekvéseinek a kiszolgálójává vált.” A konferenciasorozaton felmerült például, hogy az Európai Tanácsban meg kellene vonni a tagországok vétójogát, továbbá az EP-be nem nemzeti pártokból, hanem „transznacionális pártlistákon” keresztül jussanak be a képviselők. Ez utóbbi azt jelentené, hogy az EU-s parlamentben még a mostanihoz képest is visszaszorítanák a nemzeti érdekérvényesítés lehetőségét. (Ez utóbbiról is lesz szó cikkünk folytatásában – a szerk.) Pócza Istvánnal, a Batthyány Lajos Alapítvány szakmai programvezetőjével elemeztük a határozatban foglaltakat.

„Az Országgyűlés szóban forgó határozatára úgy kell tekinteni, mint a magyar parlament hivatalos állásfoglalására” – mondta a Figyelőnek a szakértő. Szerinte a mostani előterjesztés azért fontos, mert az unió jövőjéről szóló vitának tétet is ad; Magyarország hivatalos álláspontot fogalmazott meg, több más tagállam viszont még nem állt elő a javaslatával. Az országgyűlési döntés után Orbán Viktor miniszterelnöknek az Európai Tanács ülésein a határozatban foglalt álláspontot kell majd képviselnie, ez lényegében megegyezik az általa tavaly – az EU jövőjéről szóló vitasorozat megkezdésekor – javasolt elképzelésekkel. Az előterjesztés egyben előremutató is, hiszen az uniós szerződésmódosításokról a közösség több országában ki kell kérni a törvényhozó testületek véleményét – így a magyar Országgyűlés már egészen korai fázisban hallatja a hangját.

NEMZETI DELEGÁLTAK

Pócza István kifejtette: az EU reformjához az Európai Unióról szóló és az Európai Unió működéséről szóló szerződést kellene módosítani. A vitasorozatban fel-

merült elképzelések és a magyar javaslatcsomag elemei is mindkét dokumentumot érintik. Ez nem lenne egy gyors folyamat, van egy EU-s vitarend, illetve a tagállamoknak is – van, ahol népszavazás útján – rá kellene bólintaniuk az új szabályokra. Volt már arra példa, hogy a szerződésmódosítás a referendumokon bukott el: a franciák és a hollandok például 2005-ben elutasították az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződést, 2009-ben az írek csak másodszorra támogatták a lisszaboni szerződés elfogadását; elsőre, 2008ban a „nemek” nyertek a népszavazáson.

A szakember szintén kitért rá: a Fidesz–KDNP határozati javaslatcsomagjában az szerepel, hogy az EP képviselőit a nemzeti parlamenteknek kell delegálniuk, így biztosítva a valódi politikai legitimitást. 1974ben, egy párizsi csúcson döntötték el a közösség akkori tagállamai, hogy közvetlen választással kerüljenek be a képviselők az Európai Parlamentbe. Az EU-ban 1979 óta tartanak uniós parlamenti választásokat. Előtte egyfajta kettős mandátummal rendelkeztek a delegáltak, hiszen a saját hazájukban is képviselőként dolgoztak – az uniós képviselőségnek előfeltétele volt a hazai országgyűlési mandátum megléte. Az európai meghatalmazottakat a tagállamok parlamentjei delegálták a képviselőik közül. „Bár ez egy korábbi állapothoz való visszatérés, a Fidesz–KDNP javaslata mégsem visszalépés, hiszen az Orbán Viktor által többször is hangoztatott elképzelés szerint az EU-t vissza kell vezetni a gyökereihez, oda, ahonnan az egész közösség elindult” – mondta a szakmai programvezető.

ELSZABADULT HAJÓÁGYÚ

Pócza István felhívta a figyelmet, hogy a javaslatban azért is szerepel az EP átalakítása, mert az intézmény fennállása óta azon dolgozik, hogy miképp tudná megerősíteni a befolyását az Európai Bizottsággal (EB) és az Európai Tanáccsal (EiT) szemben, egy-két éve pedig kifejezetten elszabadult hajóágyúként viselkedik.

Ebben sikeresnek is tekinthető az EP, hiszen kiharcolta, hogy a EB mellé társjogalkotói pozícióba kerüljön. Célja, hogy a státusza a tagállamok miniszterelnökei, elnökei által alkotott EiT rovására is erősödjön. Az Európai Parlament 2020-ban azt is megengedte magának, hogy egy politikai állásfoglalással a tanács 2021–27re vonatkozó többéves pénzügyi keretének a stratégiáját elutasítsa. Ezzel az EP

FÉNYVETÍTÉSSEL ÜNNEPELTÉK AZ EURÓT BRÜSSZELBEN, 2002-BEN. A FÖDERALISTÁK ÉS A SZUVERENISTÁK CSATÁJA EGYRE HEVESEBB

FOTÓ: YVES HERMAN, REUTERS

azt próbálta demonstrálni, hogy az EiT-t alkotó miniszterelnökökkel, elnökökkel szemben nekik van a legnagyobb hatalmuk, ami egyértelműen szereptévesztésre vall. Legutóbb pedig a Momentumot a sorai között tudó Renew Europe képviselői bizalmatlansági indítványt terjesztettek elő az EB elnöke, Ursula von der Leyen ellen, mivel az Európai Bizottság a korábbi álláspontját megváltoztatva zöld utat adott a lengyel Covid–19 utáni gazdaságélénkítési tervnek. Eddig a bírósági rendszer reformja okán, tehát jogállamisági érvek miatt tartották vissza a Varsónak szánt 35,4 milliárdos támogatást. Az EB most viszont logikus döntést hozott, hiszen egy válságos időszakban – az európai egység megőrzése miatt – félretette a politikai vitákat; az EP szerint ez elfogadhatatlan. „Ez egy politikai zsarolás. A parlament arra akarja kényszeríteni a bizottságot, hogy megfeleljen az ideológiai, politikai elvárásoknak. Az EP tehát a másik két intézmény rovására kívánja növelni a hatásköreit” – taglalta Pócza István.

A szakember felhívta a figyelmet, hogy a Fidesz–KDNP javaslatával szemben bizonyosan újra előkerül az az indítvány, hogy az uniós választásokon úgynevezett transznacionális listák jelöltjeire lehessen szavazni. Ez azt jelentené, hogy egy-egy tagállamban nem a nemzeti pártokra, hanem a nagy európai pártcsaládok listáira kellene voksolni. Ez a javaslat azt is üzeni, hogy az Európai Parlamentnek semmilyen tagállami, nemzeti kapcsoló-

dási ponttal nem kell rendelkeznie, a megvalósítása így egyértelműen a föderális, birodalmi európai berendezkedés irányába hatna. Emellett az EU-s képviselők és a választók között még nagyobb lenne a távolság. „A Fidesz–KDNP elképzelései ezzel szöges ellentétben állnak, egy hatáskörein nem túlterjeszkedő, az adott nemzet által demokratikusan választott – a szavazókkal közvetlen kapcsolatot ápoló – képviselők alkotta Európai Parlamentet szeretne. Az már előre borítékolható, hogy óriási politikai viták lesznek a közeljövőben ezekről a kérdésekről” – fejtette ki a programvezető.

A FŐBB JAVASLATOK

A határozati javaslat szövege szerint az Európai Unió jelenlegi szerződéses keretrendszere nem alkalmas arra, hogy a válságok korszakában az együttműködés alapjául szolgáljon. Ezért az Országgyűlés felülvizsgálná az EU-s alapszerződéseket. Rögzítik, hogy azokból törölni kell az „egyre szorosabb egység” célkitűzését.

Ezt azzal magyarázzák, hogy „az integráció nem öncél, hanem eszköz: nemzeti szabadságunk kiteljesedésének eszköze”.

Az uniós szerződésekben a magyar parlament szerepeltetné, hogy kontinensünk keresztény gyökerei jelentik az európai integráció alapját, ami erkölcsi iránytűként szolgál a bizonytalanságok korszakában.

Az uniós alapdokumentumokba azt is belefoglalnák, hogy az Európai Bizott-

ság politikailag és ideológiailag semleges szervezet. A szubszidiaritás jegyében felülvizsgálnák és részletes katalógusban rögzítenék az EU intézményei útján gyakorolható hatásköröket. A határozat leteszi a voksát a közös európai haderő mellett. „Európának képesnek kell lennie arra, hogy megvédje magát. A katonai képességeit, az ezek alapjául szolgáló ipari kapacitásait erősíteni szükséges, és földrészünk biztonságának a letéteményeseként közös európai hadsereget kell felállítani” – áll a dokumentumban. A javaslatok között szerepel az imént részletesen kielemzett Európai Parlament reformja. Az Országgyűlés szerint a demográfiai kihívás kezelésének és a családok támogatásának a szerződésekben uniós célkitűzésként kell megjelennie. Az alapdokumentumokba azt is beleírnák: garantálni kell minden nép jogát arra, hogy eldönthesse, kivel akar együtt élni a hazájában. A határozat szerint a szerződésekben rendelkezni szükséges a további EU-s adósságfelvétel tilalmáról. A Magyar Országgyűlés azt is lehetővé tenné, hogy a nemzeti parlamentek megakadályozzák a nem kívánt uniós jogalkotást, ahogyan azt is, hogy a tagállami kormányok és a nemzeti parlamentek szintén kezdeményezhessenek EU-s jogalkotási eljárást. Hangsúlyozzák: szerződéses védelemben kell részesíteni az Európai Unió területén élő őshonos nemzeti kisebbségeket, s támogatást szükséges biztosítani számukra. Nem utolsósorban kifejezetten megerősítenék a Nyugat-Balkán országainak európai perspektíváját.

VÁLLALATÁNAK SIKERE, A MI CÉLUNK.

Találjuk meg együtt a megfelelő pénzügyi megoldást!

INDUL AZ ÜZLETI KÉPZÉS

TOKAJ-HEGYALJÁN

BOR | Szeptembertől itthon is elindul a borüzleti menedzserképzés, amely nemcsak Magyarországon, hanem egész Kelet-Közép-Európában hiánypótló. A Tokaj-Hegyalja Egyetem kereteiben folyó oktatás posztgraduális lesz. Az új kezdeményezésről és a borász-szőlész piacról beszélgettünk Stumpf Istvánnal, az univerzitást fenntartó alapítvány kuratóriumának elnökével, valamint Fiáth Attilával, a képzés vezetőjével.

A korábbi kormányzatok súlyos adósságát törlesztette a Fidesz–KDNP azzal, hogy tavaly lehetőséget teremtett a Tokaj-Hegyalja Egyetem létrejöttére. Azóta nem történt hasonló méretű oktatási fejlesztés, hogy Lorántffy Zsuzsa 1650-ben magához kérette az egyébként Sárospatakon is dolgozó Comeniust (cseh pedagógus, tudós és író) – vont párhuzamot az akkori eseményekkel Stumpf István. Az egyetemi modellváltásba tartozik bele az is, hogy az intézmény keretein belül szeptemberben elindul itthon a borászati üzleti képzés. A Tokaj Wine Business Institute (TWBI) a neves külföldi Wine Business Institute intézmények példájára alakult meg, oktatási és kutatási tevékenységet egyaránt végez. A TWBI megalapításával a tokaji borvidék újra elfoglalja az őt megillető regionális vezető szerepet a borszakmai képzés terén, valamint világ-

szerte erősíti a hazai és a térségi szakemberek pozícióit. Az intézet szakmai partnerségre lépett a BSB-vel, a dijoni székhelyű School of Wine & Spirits Business at Burgundy School of Business-szel, de olyan hazai szakemberekre is támaszkodik, akik eddig is sikeresen

képviselték a magyar borszakmát a nemzetközi porondon.

Hatalmas előnye a hazai modellnek –tette hozzá Stumpf István –, hogy itt gyakorlati képzést is beillesztenek a programba, amihez lehetőséget teremt, hogy kapcsolódik az egyetemhez a Grand Tokaj Zrt., amelynek évente 3-4 millió palackos modelnek, továbbá rendelkezésre áll az univerzitás összes közösségi infrastruktúrája. Az sem hanyagolható el,

„Hatalmas előnye a hazai modellnek, hogy itt gyakorlati képzést is beillesztenek a programba” –StumpfIstván.

EGYETEMI HANGULAT. TAVALY INDULTAK, MOSTANRA BEKÖSZÖNTEK A NEMZETKÖZI PIACRA FOTÓK: VÖRÖS SZILÁRD

hogy az egyetem és a hozzá kapcsolódó vagyonelemek segítségével folynak a hazai borászképzés megújítását célzó zöldmezős beruházások, amelyek nyilvánvalóan szinergiát teremtenek az üzleti oktatásban.

LEVELEZ Ő TAGOZAT

Hasonló borászati üzleti képzéshez legközelebb Ausztriában vagy Németországban lehet hozzájutni, de jobbára nappali oktatásban, amely nyilvánvalóan fizikai részvételt feltételez. Ehhez képest itthon (hivatalosan posztgraduális) levelező tagozaton sajátítható el a tudás. A két szemeszterben egy-egy hét követel majd meg fizikai jelenlétet, a képzés jelentős része online és gyakorlati lesz – mondta Fiáth Attila. Ez a szak markánsan, jól elhatárolhatóan különbözik majd a szőlész-borászitól. A két szemeszterben kizárólag olyan tantárgyak lesznek, amelyek segítenek elsajátítani az italbiznisz legfontosabb elemeit. Szó lesz pénzügyi menedzsment-

ről, tervezésről, logisztikáról, gasztronómiáról és egyéb retailes rendszerekről, amelyek ismerete elengedhetetlen a szabadpiacon való boldoguláshoz.

Évente 20-25 szakembert szeretnének képezni – tette hozzá a közgazdász. Egyrészt nem akarják „elkannibalizálni” a következő esztendők hallgatóit, másrészt rendkívül sajátos tananyagról van szó. Az oktatás angol nyelven történik, a tanárok mindegyike akadémiai szinten foglalkozik a tantárgyával. Az oktatók, előadók jelentős része a BSB-ből jön (angol, olasz, francia instruktorok), de van olyan szakember is, aki magyar. A cél nem más, mint megújítani a teljes hazai borász-szőlész piacot – mondta Stumpf István. A helyzet az, hogy az utóbbi évtizedekben kinevelődött egy új borászgeneráció, amelyre alapozni lehet a változtatásokat. Három-négy év alatt több mint száz szakembert képeznek ki, enynyien pedig már képesek csodát tenni a hazai piacon – egészítette ki a gondolatmenetet Fiáth Attila. Nem mellesleg – tette hozzá – nemcsak itthonról,

hanem Romániából és Szlovákiából is jelentkeztek már tehetséges hallgatók.

ÚTTÖRŐ SZEREP

Az sem teljesen véletlen, hogy az egyetem a dijoni modellt veszi át. Ebből a szempontból a borüzleti iskola úttörő szerepet játszik. A tanintézményen keresztül a tokaji borvidék komoly nemzetközi szerephez is juthat. Stumpf István jelezte: nem titkolt szándék, hogy az oktatás fejlesztésével, a beruházásokkal szeretnének „bekopogtatni” a nemzetközi piacra is (újfent). Ennek egy másik eleme, hogy novemberben nemzetközi borász-szőlész konferenciát rendeznek, amelyen neves szakemberek adnak majd elő. Az esemény természetesen fontos lesz a nemzetközi borászpiacon. A konferencia egyik fővédnöke Stumpf István lesz, a másik pedig Csányi Sándor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumának az elnöke. A rendezvény ugyancsak egy állomása annak, hogy a hazai piacot új kutatási eredményekkel bővítsék. Ráadásul erre a tokaji régiónak is nagy szüksége van, hiszen például kizárólag fehérborokat állítanak itt elő, s ezzel a tér-

ség borászatai csak Magyarországot tekintve a piac 60 százalékából zárják ki magukat. Eközben a régióban előállított termékek világszintű ismertsége a legnagyobb a hazai produktumok körében. Ehhez képest mégsem tud a portéka úgy érvényesülni, mint azt a neve, kultúrája és minősége indokolná. A tokaji térség problémáihoz hasonlóak a többi hegyközség gondjai is. Az értékesítés, a márkák fejlesztése, a készletezés, a brandelés ugyanúgy elhatárolható a bor készítésének a tudományától, mint ahogyan ezen halmazon belül elkülöníthető a szőlészet és a borászat. A hazai szektorban viszont jellemzően a borászok vették a kezükbe az italüzlet szervezését, ami ma már nem egészen „egészséges” a világpiacon. Az utóbbi időben itthon is jelentős befektetéseket hajtottak végre a pincészetekben, hatalmas pénzek mozdultak meg, nagyon komoly innováció zajlott egyes területeken, de tény, hogy a nedűket borászok igyekeznek értékesíteni, és őket egészen más kérdések motiválják, mint egy üzletembert vagy egy üzleti szemléletű szakembert.

FONTOS A SZELEKCIÓ

A borfogyasztás világszerte soha nem látott mértékűvé vált, és a növekedésnek koránt sincs még vége. Ugyanakkor a kínálat a keresletet meghaladó mértékben bővül, s ebben a kiélezett versenyben szolid szakmai ismeretekre van szükség a sikeresség elérése és fenntartása érdekében. Tokaj maga a tradí-

„A képzés elsősorban gazdasági képzettséget még nem szerzett fiatal borászoknak és borászati ismeretekkel egyelőre nem felvértezett szakembereknek szól”

–FiáthAttila.

ció. Ezt az évszázados hitelességet párosítják a Tokaj Wine Business Institute képzése folyamán a modern közgazdaságtan alapvető ismereteivel, köztük a kreatív bormarketing, a hatékony értékesítési technikák és a digitális megoldások oktatásával – emelte ki Fiáth Attila. A borüzleti menedzserképzést elsősorban gazdasági képzettséget még nem szerzett fiatal borászoknak és borászati ismeretekkel egyelőre nem felvértezett kereskedelmi szakembereknek ajánlja. A helyzet ugyanis az, hogy már a járvány előtti időszakban, a pandémia alatt pedig még inkább egyértelművé vált: a gasztronómia mellett egyre nagyobb szerepük lett a modern kereskedelmi csatornáknak (hipermarket, szupermarket). Ez utóbbiaknál azonban hatalmas az árverseny, és ha nem jó üzleti érzékkel nyúl a borász a szortimentjéhez, nem jól márkáz, akkor könnyen a piaci küzdelem áldozatává válhat.

Ugyancsak fontos szerep jut az olyan kereskedelmi rendszereknek, mint amilyet itthon a Bortársaság képvisel. Itt elsősorban a borszelekciók a fontosak, és persze az évente megújuló kínálat, amely szintén üzleti stratégiát igényel a termelőtől. Emellett nagy kérdés a fogyasztói magatartás. Természetesen jól körülírhatóan alakult ki itthon is a prémiumtermékeket vásárlók köre. Az e táborba tartozók viszonylag nagy menynyiségben vesznek kitűnő borokat, de ők egyre nagyobb arányban választják a külföldi produktumokat. Hazai termelő portékájával kizárólag a már em-

lített modern kereskedelmi csatornák révén vagy egy-egy bortúra alkalmával találkoznak – nagyon is célzottan, nem pedig impulzusfogyasztáskor.

Nálunk nem alakult ki a vinotékák, borbárok kultúrája, emiatt a vevő jellemzően otthon vagy étteremben iszik. Ha közösségben akar fogyasztani, akkor kocsmába megy, amely nemigen támogatja a prémiumkategóriás nedűk készleten tartását. Eközben a borászok vödörszám öntik a pénzt, a terméktámogatást az olyan eseményekre, ahol ingyen vagy nagyon alacsony áron vannak jelen. Ehhez képest – legalábbis Fiáth Attila szerint – akár a borbárokban való megjelenést is támogathatnák, így a fogyasztó kedvező áron juthatna a portékákhoz. Azt sem szabad elfelejteni, hogy itthon kis borászatok működnek, a nyugat-európai termelési mennyiségek töredékével rendelkeznek, kifejezetten dűlőszelektált borokat készítenek. A költségek mindinkább elszállnak, miközben a piac az olcsóbb termékek felé tolódik. Ennek megfelelően aki erősödni szeretne, annak exportálnia szükséges, meg kell találnia a külpiacokat – véli a közgazdász –, ám ahhoz, hogy a termelők a határon túl is képesek legyenek megértetni magukat, nem elég a nyelvismeret. Olyan alaptudást is el kell sajátítaniuk, amelyet a fogadó piacok ismernek és használnak.

A Tokaj Wine Business Institute ezt a tudást kínálja a szakembereknek, s vele egy olyan kapcsolatrendszert, amelyből más területeken is profitálni lehet.

NEHÉZ LESZ TARTANI A JÓ ÁRAKAT

URBÁN LÁSZLÓ | A Magyar Suzuki Zrt. esztergomi gyárában tavaly közel 108 ezer járművet állítottak elő, és a cégvezetés az idén is hasonló volumenre számít, mert a csiphiány korlátozza a gyártható mennyiséget. A tavalyi előállítási darabszám mintegy 4 százalékkal maradt el az előző évitől.

A vállalat 1,754 milliárd eurós nettó árbevétellel zárta 2021-et, ez 6 százalékos növekedést jelent 2020-hoz viszonyítva. A társaság vezérigazgató-helyettese adott interjút a Figyelőnek.

Mivel a Vitara és az új S-Cross, a Suzuki Esztergomban gyártott modelljei igen népszerűek, nemcsak a magánemberek, hanem a cégek körében is, sokan kíváncsiak arra, hogy várható-e még az idén áremelés ezek esetében.

– Bár korábban csak évente egyszer, az esztendő vége felé tek intettük át alaposabban az árazást, sajnos az idén – főként a háború, a drasztikusan dráguló energia, a csiphiány és a forint gyengülése miatt – már változtatnunk kellett a listaárainkon. Az elmúlt tizenkét hónapban átlagosan mintegy 10 százalékkal emelkedtek az áraink. Más autómárkákhoz képest, úgy gondolom, még mindig jóval óvatosabb a Suzuki árpolitikája, hiszen sok helyütt ma már havonta történik drágulás.

– Ezt, gondolom, részben annak is köszönhetjük, hogy az itthon gyártott modelleket valamivel kevésbé érinti mondjuk a forint gyengülése, igaz?

– Ez jórészt igaz, ugyanakkor szeretném hangsúlyozni, hogy mi is csak abban az esetben tudjuk – rövid távon – tartani az esztergomi modelljeink árát, amennyiben a forint/euró árfolyam alacsonyabb szinten stabilizálódik a jelenleginél, valamint az energiaköltségek a mainál jobban nem „szállnak el”, továbbá nem történik más drámai esemény.

– A fentiek dacára várható még az idén áremelés? Ha igen, mekkora?

– Az említett bizonytalanságok miatt csak azt tudom megismételni, hogy ha nem lesz drasztikus változás, akkor a korábban szokásos október–novemberi időszakban tekintjük át újra az árképzéseket. Látva a költségeink alakulását, azt elmondhatom, hogy a mainál kedvezményesebb árakra nem számíthatnak a vevőink, de természetesen igyekszünk korrekten meghatározni az ellenértékeket.

– A várólisták sem rövidek manapság. Ezek önöknél is tovább hosszabbodnak majd?

– A csiphiány és a logisztikai-ellátási láncoknak a pandémiával kezdődött szakadozása nagyon súlyos helyzetet teremtett az egész világon az autóiparban, s úgy látom, a csiphiány jövőre is velünk marad. Ez azt jelenti, hogy az erre az esztendőre tervezett 147 ezres darabszámot nem valószínű, hogy tartani tudjuk, illetve a várólisták fél-egy éven belül nálunk sem lesznek rövidebbek. Kiemelném viszont, hogy most átlagosan három-négy hónapot kell várni egy esztergomi modellre, miközben más hasonlóan népszerű márkák egyes termékei esetében már az egy-másfél éves várakozás sem ritka.

– A jól sikerült új S-Crosst tavaly ősszel mutatták be. A kezdeti hatalmas érdeklődés nem csökkent azóta? Nem rövidülhetnek a várólisták a kereslet mérséklődésével?

– Őszintén szólva csupán a fegyveres konfliktus kezdetekor, február végén érzékeltünk némi visszaesést a megrendelésekben, de ez csak pár hétig tartott. Ma legalább olyan nagy a konkrét vásárlási érdeklődés, mint a háború kitörése előtti hetekben. Ezért sem tartom valószínűnek, hogy a várólisták érdemben rövidülnek a közeljövőben, azzal együtt, hogy bizonyos felszereltségű modellek akár rövidebb átfutással is elérhetők. Aki viszont jobb felszereltséget és egyéni színeket szeretne, annak még jó ideig több hónapos várakozásra kell felkészülnie.

– Mi a helyzet az új modellekkel?

– Az S-Cross és a Vitara esetében egyrészt lesznek apróbb, gyártástechnológiai változtatások, ahogyan ez lenni szokott minden gyártónál. Ezen túlmenően ez év őszén érkezik a kínálatba az S-Cross erős hibrid változata. Ennek kapcsán azonban árakat, elérhetőséget még nem tudok mondani, jelenleg a gyártás előkészítése zajlik.

A COVID UTÁN MÁR MINDEN MÁS

LÉTESÍTMÉNYPIAC | Az irodapiac a home office elterjedése után nem lesz már olyan, mint amilyen a koronavírus-járvány kitörése előtt volt – állítja Schmidt József, a Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatók Országos Szövetségének (LEO) elnöke. A szakember szerint a digitalizáció megkerülhetetlen a szakmában. A magyarországi irodák alapterülete összességében nem csökken, de a cégek kisebb munkaterületeket akarnak, s más felosztásban, mint korábban.

Schmidt József pályaelhagyóból pályára visszatérő lett. Az építőmérnök végzettségű szakember karrierje a kereskedelem területén kezdődött, mert a rendszerváltás utáni években mélyponton lévő építőipar nem kínált megfelelő álláslehetőséget a pályakezdő mérnököknek.

„Amikor 1992-ben kiváló minősítésű diplomával végeztem, az építőipar még a tapasztalt mérnököknek sem tudott állást adni, nemhogy a pályakezdőknek. Szükségmegoldásként területi képviselőként kezdtem dolgozni egy multinacionális cégnél, ami kalandos volt, mert Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét kellett feltérképeznem értékesítési szempontból. Rövid időn belül a kiemelkedő munkámnak köszönhetően Budapestre kerültem, a Kraft Jacobs Suchard központjába. Ott értékesítési vezetőként dolgoztam és csapatokat építettem. 1999–2002-ben pedig egy óriási lehetőséget megragadva a Győri Keksz tulajdonosához, a globálisan piacvezető United Biscuitshez igazoltam, amely akkor vásárolta fel a kekszgyártás második legnagyobb szereplőjét, a Stollwercket. Ehhez kötődően részt vehettem abban a munkában, melynek folyamán a két gyár teljes termékportfólióját átvilágítottuk, az értékesítési rendszert és stratégiát újragondoltuk, ami még a meglévő gyárak üzemelésére is kihatott” – emlékezett vissza a szakember. Úgy érzi, ennek az időszaknak a legnagyobb tanulsága számára a rendszerépítési tapasztalat megszerzése volt, valamint annak felismerése, hogy ha egy ügyet sikerre akarunk vinni, muszáj mögé látnunk.

„Miközben nekem tisztán kellett látnom ahhoz, hogy eredményes döntéseket hozzak, sokan féltették az általuk évek-évtizedek alatt megszerzett információikat. Ezért egyértelmű volt, hogy meg kell szereznem a kollégák bizalmát és elismerését ahhoz, hogy hozzájussak azokhoz az információkhoz, amelyek nélkül nem lehet reálisan dönteni. Ráadásul az akkor zajló iparági gigafúzió arra is ráébresztett, hogy a világ folyamatosan változik, ami tőlünk is állandó alkalmazkodóképességet kíván meg” – részletezte a LEO elnöke.

MINTEGY HÚSZ ÉV AZ INDULÁS ÓTA Ezekkel a tapasztalatokkal felvértezve választotta az akkor kínálkozó álláslehetőségek közül az egyetlent, amelyik nem a kereskedelemhez kötődött. 2003ban így csatlakozott a száz százalékban magyar tulajdonú Future Clean Rt. csa-

patához vezérigazgató-helyettesként. Mivel úgy határozott, hogy az eredeti szakmájához legközelebb eső létesítményüzemeltetés világában folytatja tovább, a mélyebb szakmai tudás megszerzéséért a Budapesti Műszaki Egyetem facility management képzését is elvégezte.

„Amikor váltottam, tisztában voltam azzal, hogy miközben egy multinál jól felépített szisztémák mellett mindig flottul mennek a dolgok, egy idehaza akkor még gyerekcipőben járó üzletágban, egy magyar tulajdonú cégnél bőven van még csiszolnivaló a rendszeren. Szerencsére a tulajdonosi kör nyitottságának köszönhetően úgy volt mandátumom a műszaki üzemeltetéshez kapcsolódó üzletág felépítésére, hogy közben a multikörnyezetből hozott szemlélet és vállalati kultúra meghonosítására is lehetőségem nyílt. Meggyőződésem: ennek is nagy szerepe volt

„Az egykori iparági gigafúzió arra is ráébresztett, hogy a világ folyamatosan változik, ami tőlünk is állandó alkalmazkodóképességet kíván meg” –SchmidtJózsef.

abban, hogy ha mondjuk megnézzük a karácsonyi rendezvényeinket, ott 15-2025 éves törzsgárdatagságot is felmutatnak a leghűségesebb munkatársaink” –magyarázta az üzletember.

PLUSZSZOLGÁLTATÁSOK

Mindennek eredményeként vált az egykor csak takarítást és őrzés-védelmi tevékenységet folytató cégből mára Future FM Zrt.-ként modern létesítménygazdálkodással foglalkozó társaság. Az immár három évtizedes, összesen több mint egymillió négyzetméter alapterületen létesítményeket kezelő, több ezer munkavállalót alkalmazó, 20 milliárd forint feletti forgalmú vállalat ennek szellemében országos lefedettséggel felvértezve, jelen-

tős gyárakat, irodaházakat, egyéb objektumokat – például a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér földi kiszolgálólétesítményeit – üzemeltetve már e szegmens teljes portfólióját kínálja ügyfeleinek. A műszaki üzemeltetés, kivitelezés, a takarítás és az őrzés-védelem mellett mára olyan pluszszolgáltatásokat kínál, mint a gépjárműflotta-kezelés, az étkeztetés, a kertészet vagy éppen az iratarchiválás és -digitalizálás.

Mivel Schmidt József mindig a csapatmunkában és az együttműködésben hitt, már 2006-ban szerepet vállalt az akkori idők legfontosabb létesítménygazdálkodáshoz kötődő szakmai szervezetében. Később pedig, az új igényeket felismerve a LEO létrehozásában is aktívan részt vett. A Covid-időszak egyértelműen megmutatta, hogy a létesítménygazdálkodóknak a bajban nem versenytársként, hanem partnerként kell egymásra tekinteniük. Nem véletlen, hogy a járvány kitörését követően folyamatosan megbeszélték egymással a jó példákat és a rossz tapasztalatokat.

KÖZÖS PONTOK

„A Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatók Országos Szövetségének a megalapítására azért került sor, mert a legnagyobb cégek vezetőivel rendszeresen konzultálva úgy éreztük, a piaci verseny mellett megvannak azok a közös pontok, amelyek mentén az egész szakma képviseletéhez és fejlődéséhez nélkülözhetetlen együttműködésre van szükség. Egy baráti beszélgetésből kiindulva végül így került sor arra, hogy a tíz legnagyobb vállalat vezetői a szakmai-

LÉTESÍTMÉNYGAZDÁLKODÁS. ELSŐ KÖRBEN TÍZ CÉGGEL ALAKÍTOTTÁK KI A SZERVEZETET

ság jegyében 2013-ban megalapították a mára 43 tagúra bővült LEO-t. A szervezetnek meghatározó szerepe van a szakmai standardok meghonosításában, a közös érdekképviseletben, a hiánypótló kiadványok megszerkesztésében és a legújabb nemzetközi trendek bemutatásában” – taglalta a szövetség elnöke.

A szervezet hét évvel ezelőtt ennek szellemében indította útjára a Szeretem a szakmám című szakiskolai pályázatot, melynek keretében a biztos megélhetést kínáló létesítménygazdálkodás felé orientálják a pályakezdő fiatalokat. Közülük a legjobbak a napokban zajlott díjkiosztón vehették át elismeréseiket az új Néprajzi Múzeumban.

„A LEO égisze alatt, az év elején mutattuk be azt az egyedülálló, folyamatosan frissülő digitális jogszabálygyűjteményt, amely mindig az aktuális információkkal segíti a tagvállalatainknál dolgozó szakemberek munkáját. Azonkívül tavasszal jelent meg az FM Benchmarking IV. kiadványunk, amely teljes körű összefoglalót ad a létesítménygazdálkodási szakma aktuális magyarországi helyzetéről, valamint arról a teljesítményről, amely az összesen több mint 15 millió négyzetméternyi – az irodaházak mellett többek között gyárakat, üzemeket, logisztikai központokat is magá-

ban foglaló – hazai ingatlan vagyon kezeléséhez kötődik. Az ezernél is több ingatlan adattábláit tartalmazó könyv nemcsak a szűken vett szakma, hanem az ingatlantulajdonosok, a vállalatvezetők, a létesítménygazdák, a gazdasági irányítók, az FM- és propertymenedzserek számára is rendkívül értékes információkat kínál” – mondta Schmidt József.

Hozzátette: a kimagasló adatsor jelentőségét növeli, hogy az egész Európai Unióban nincs hasonló összefoglaló kiadvány, csak az Egyesült Államokban van ehhez mérhető összegzés. Nem véletlen, hogy az Európai Facility Management Szövetség már jelezte: számukra is fontos lenne egy az egész EU szektorális adatait felsorakoztató, elemző kiadvány, amelynek nemzetközi projektvezetője minden valószínűség szerint a LEO lesz.

TERET NYER A DIGITALIZÁCIÓ

„Az FM Benchmarking összegzése azért is hasznos, mert kulcsfontosságú, hogy átfogóan elemezzük a koronavírus-járvány átmeneti és hosszú távú hatásait, s a hozzá kapcsolódó tapasztalatokat a napi üzemeltetésbe is beépítsük. De az ágazatnak emellett olyan jelentős kihívásokkal is szembe kell néznie, mint amilyen például az ellátási láncok összeomlása, valamint az ukrajnai háborús helyzet által

is generált alapanyag-, illetve energiaár-robbanás, amelyhez kötődően egyértelmű, hogy a korábban meghatározott euróalapú árak már nem tarthatók, mert az immár veszteséget jelentene. A jövő nagy kérdése az is, hogy a home office elterjedésével miként alakul át az irodapiac. Én úgy látom, az állami és a magánberuházások eredményeként a felkínált alapterület tovább növekszik, miközben az összkereslet sem csökken, de átalakul: a mainál kisebb irodákra és másfajta – kevésbé dedikált – munkaterekre lesz igény” – vázolta a szakember.

A LEO elnöke szerint a meghatározó trendek közé tartozik a digitalizáció térnyerése is. Ez azért fontos, mert a létesítménygazdálkodóknak ezáltal nyílik lehetőségük arra, hogy a meghibásodás veszélyét még a baj bekövetkezte előtt észleljék, s – a bérlők elégedettségét növelve – a későbbi javításnál olcsóbban és gyorsabban megelőzzék. Hasonlóan jelentős változás a fenntarthatóság igényének a térnyerése. Ez Nyugat-Európában már a bérlők részéről is alapvető elvárás, és idehaza szintén egyértelműen megkerülhetetlen lesz. Az üzletember ezért is tartja a legjobbnak azt, ha a későbbi létesítmény-fenntartó már a tervezés szakaszában szerepet vállalva adhat tanácsokat ahhoz, hogy a beruházás végeredménye egy optimálisan funkcionális, gazdaságosan üzemeltethető, „zöld” irodaház legyen. ÉRSEK M. ZOLTÁN

LISZT FERENC NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR. A LÉTESÍTMÉNY ÜZEMELTETÉSÉNÉL TELJES PORTFÓLIÓT KÍNÁLNAK

AKCIÓK VANNAK, DE AZ ÁRAK SAJNOS NŐNEK

FELEMÁS NYÁRI LEÁRAZÁSOK | Máshogy működnek ma már a nyári divatipari és hasonló akciók, hiszen az emberek többsége online, sőt mobilos ajánlatok révén értesül a leárazások döntő többségéről. Ezek ráadásul az idén korlátozottabbak, mint korábban, hiszen erős az inflációs nyomás, gyenge a forint, tehát a kereskedőknek kisebb a mozgásterük. Azonkívül a kereslet is erős, így nincs nagy kényszer: a mai „akciós” árak így sokszor az egy-két évvel ezelőtti normál ellenértékeknek felelnek meg.

Az ezredforduló előtt még előfordult, hogy az ember a pesti körúton sétálva próbálta meglesni a nyári akciókat a divatvilágban. Tíz-tizenöt éve a nagyobb plázákat volt érdemes végigjárni, pár esztendeje az ismertebb webáruházakba benézni. Manapság, különösen a járvány óta már az idősebb generációk is inkább csak a facebookos bejegyzéseket, a Google hirdetéseit nézik, esetleg valamelyik nagyobb ár-összehasonlító oldalt keresik fel akkor is, ha divatcikkeket vennének.

Sőt, a legmenőbb fiatalok csak pár értesítést kapnak a telefonra a nyári akciók idején egy vagy több külföldi online divatáruház applikációjából, olyanokéból, mint például a kamaszok körében nagyon trendi kínai Shein vagy épp az itthoni Zara, a német About You. Az összeverődött tinédzserek divatos programja, hogy így rendelnek. A weben, az otthoni kényelemben „összeülve” shoppingolnak,

esetleg még egy-egy közeli plázában öszszejönnek. De a tudatosabb vásárlók már oda is sokszor csak az online rendelt termékek átvétele céljából mennek. Számos esetben pedig az „offline” bolti nézelődés közben rákeresnek a drágább darabokra, hol lehet hasonlót olcsóbban „lőni”.

VÁLTOZÓ IDŐK ÉS ÚJ TRENDEK

A nagy nyári leárazások hatékonysága, sikeressége már jó ideje nem az offline térben, azaz nem a kirakatok üvegére ragasztott akciós százalékokat látva dől el, hanem az online, sőt néha az applikációs, illetve hírleveles versenyben. Például az említett About You vagy az Ecipo igen aktív; hetente többször is „soha vissza nem térő” akciókkal támad. Azaz a hazai kiskereskedelemben a kisboltok itthon legfeljebb valamilyen réspiacon, egyedi kéz-

műves termékekkel, márkákkal vagy beszállítóként rúghatnak labdába az óriási, jól ismert offline és online áruházbrandek mellett.

Így hát a divatiparban már csak néhány ikonikus hazai márka maradt meg, természetesen inkább olyan cégeké, amelyek évtizedek óta Törökországban vagy a Távol-Keleten gyártatnak, legfeljebb a tervezés, a marketing és a brandirányítás van itthon. Gondolunk itt többek között a Budmilra vagy a Saxoo Londonra és hasonló, külföldinek tűnő, ám évtizedek óta magyar márkákra. De persze az uniós (német, spanyol, olasz) konkurensek, illetve a régiós, különösen a lengyel divatóriások (például Reserved, Mohito) már mindent letarolnak akár az olcsóbb, akár a közép-, akár a felső középkategóriás szegmensben.

Igaz, ez utóbbi, mondjuk úgy, felsőbb márkák közt jelen lévő nagy, de nem kifejezetten luxusbrandek is inkább csak a tehetősebb rétegeket érik el nálunk. A teljesség igénye nélkül olyanokra gondolunk, mint például a Tommy Hilfiger, a Helly Hansen, a Polo Ralph Lauren, a Nike, az Adidas, a Zara, a Converse vagy a Levi’s. Az effélékre különösen igaz, hogy az átlagnál is árérzékenyebb magyar vevők inkább a készletkisöprési jellegű, szuperakciós online, az outletes, esetleg az 50-70 százalékos üzleti akciók keretében vásárolnak tömegesen, leszámítva persze az impulzusvásárlókat és a kevéssé árérzékeny divatőrülteket. Ugyanakkor itt is igaz ma már, hogy az egy-két évvel ezelőtti áraknak sok esetben a duplájába kerül még egy akciós farmer, cipő vagy póló is – a nagy leárazások ideje sem kivétel ezalól. Sőt, a jövőben, a kereslet várható csökkenésével az árak ismét felfelé indulhatnak, hiszen az online világban sem mindegy, hogy egy bolt havonta tíz vagy száz pólót ad-e el…

A NETEN NÉZÜNK KÖRÜL ELŐSZÖR

Egy ismert online kutatócég, a GKID (korábban GKI Digital) minap közzétett kutatásából szintén az derült ki, hogy online vásárlás előtt az interneten, azon belül szintén nagy arányban a közösségi médiában tájékozódunk, illetve kuponos oldalakon keressük a jó ár-érték arányú utazásokat, szolgáltatásokat – fejtette ki Madar Norbert. A GKID társalapítója és vezető tanácsadója szerint a friss, a Bónusz Brigáddal közös felmérésük alapján a termékek, szolgáltatások iránt érdeklődő internetezők elsöprő többsége, mintegy 85 százaléka egész egyszerűen a világhálós keresőkben tájékozódik a kedvezményes ajánlatok kapcsán. (Ráadásul a legközkedveltebb keresőnek a legtöbb produktum tekintetében már a legfelső találatoknál ár-összehasonlító funkciója is van; a Google Shopping direkt – természetesen fizetett – képes linkekkel is szolgál.)

A második legnépszerűbb tájékozódási hely a közösségi média – a válaszadók közel fele innen is szerzi ismereteit. A fiatalabb generáció körében ez az arány nagyobb; a 18–29 évesek 66 százaléka kutakodik itt, ha vásárolni akar valamit.

A GKID szerint a hírlevelek nemkülönben fontos forrásai a tájékozódásnak. Ezekből szintén a válaszadók csaknem ötven százaléka szerez információt, de e

téren is kirajzolódik egy generációs különbség: míg a 18–29 éveseknek csupán a harmadára, addig a 40 év feletti megkérdezettek felére jellemző ez. Barátoktól, ismerősöktől a kutatásban részt vettek harmada kér segítséget, támpontokat vásárlás előtt, ám a 18–24 esztendősekre ez még jellemzőbb: közülük minden második a kortársaihoz fordul információkért. Érdekesség, hogy a nyomtatott „újságok” az akcióknál is látványosan viszszaszorulnak: a felmérés alapján egy-egy

szolgáltató printjéből mindössze 13 százalék kap hírt a leárazásokról, s a 25–39 éveseknek csak egy marginális csoportja (6-7 százalék) forgatja ezeket a „lapokat”. Nyilvánvalóan továbbra is a legfontosabb összetevő a vételi döntéskor az adott termék vagy szolgáltatás ára (67 százalék), illetve ár-érték aránya, amelyet a válaszadók szintén közel háromnegyede jelölt meg a legfőbb szempontként. (A kereskedővel kapcsolatos korábbi kedvező tapasztalat 45 százalék számára lényeges, azon-

DIVATAKCIÓK (2022. június vége)

Termék Jellemző minimális ár* (forint)

000–1

*Ismertebb online boltban, akciós, minőségi, de nem „nagy márkák” termékei. Forrás: Figyelő-gyűjtés

VÁLTOZÓ SZABÁLYOK. AZ AKCIÓZÁS MINDIG AKCIÓZÁS MARAD, LEGFELJEBB A NEVE VÁLTOZIK

ban minél idősebbeket kérdeztek a kutatás keretében, ez annál fajsúlyosabbá vált.)

A földrajzi közelségnél viszont immár jóval fontosabb a vásárlás, a foglalás egyszerűsége, ez a megkérdezettek 37 százaléka számára nyom sokat a latban. Nem is csoda, hiszen annyi információ zúdul ránk nap mint nap, hogy az ügyeinket gyorsan, átláthatóan szeretnénk intézni: sokan azonnal otthagyják a nem egyértelmű, bonyolultnak tűnő vásárlási procedúrákat – húzta alá Madar Norbert.

Egy online bolt megbízhatósága minden második ember számára döntési faktor. Ez a nők részéről lényegesebb; náluk mind az értékelés, mind a közvetítő oldal megbízhatósága többet nyom a latban, mint a férfiaknál. Ugyanígy a termék vagy szolgáltatás részletekbe menő, alapos leírása közel minden második válaszadó számára fontos: e nélkül nehezebb meghozni a vásárlási döntést. A vevők előnyben részesítik azokat a helyeket, ahol minden részletre vonatkozóan választ kapnak a kérdéseikre, nem kell e-mailben, chat által vagy telefonon keresniük a webáruházat. Érdekes ugyanakkor, hogy a Bónusz Brigád és a GKID kutatása szerint az influencerek ajánlásai csupán 2 százalékukat befolyásolják egy szolgáltatás melletti elköteleződésben.

Az utóbbi években – részben a pandémia hatására – a válaszadók 22 százaléka számára igencsak előtérbe került a visszaválthatóság. Ám eközben minden ötödik megkérdezett rövidebb időtávban tervez előre, sőt inkább az utolsó pillanatban foglal utazásokat, egyéb szolgáltatásokat.

ÓVATOSABBAN FOGYASZTUNK

Egy másik, a KPMG tanácsadó vállalat által közzétett globális kutatás megint csak új szempontokra hívja fel a figyelmet. Egyfelől arra, hogy a globális GDP 68 százalékát a lakossági fogyasztás teszi ki. Így a cég több mint 18,6 ezer online kérdőív alapján (16 országban) végzett felmérésének az eredménye szerint azt állítja, hogy döntő fontosságú a költési hajlandóság visszaesése. Kiemelendő, hogy a válaszadók 49 százaléka az elmúlt időszakban inkább növelte a megtakarítását, mint költött. Továbbá a 46 százalékukat nyugtalanítja a gazdasági válság, 41 százalékuk a szabadidős aktivitásokra szánt kiadásokat csökkentené elsőként, ha a jövedelme 10 százalékkal esne vissza. Ez utóbbi pedig akár úgy is bekövetkezhet, hogy az infláció miatt érezhetően csökken a szabadon elkölthető jövedelem.

A kutatás alapján az X generáció (a most 41–56 évesek) képviselői élnek a legnagyobb nyomás alatt. 42 százalékuk aggódik a munkája, a saját és családja biztonsága miatt. Közben a járvány kitörése óta a megkérdezettek 69 százaléka vásárolt többet online, s 44 százalékuk akár több eszközzel párhuzamosan teszi ezt. Érdekes, hogy 40 százalék így válaszolt: inkább veszíti el a pénztárcáját, mint a mobilját…

A válaszadók 80 százaléka inkább olyan márkákat vásárol, amelyeknek az értékeivel azonosulni képes. A fogyasztók mintegy 90 százaléka hajlandó többet fizetni olyan portékáért, amely árának egy részét a vállalkozás társadalmi ügyekre fordítja, és 37 százalék részesíti előnyben a fenntartható termékeket vagy szolgáltatásokat.

Emellett a Covid–19 hullámai óta a fogyasztók türelmetlenebbek, szorongóbbak és igényesebbek lettek. Az ügyfelek 76 százaléka számít arra, hogy a megszokott produktumok online, az e-piacon is elérhetők. Ott pedig legyen minden átlátható, felhasználóbarát és gyors. Amazon-effektusként is emlegetik azt a változást, hogy a kliens egyre inkább mindenhol azt a legmagasabb szintű szolgáltatást várja el, amelyet már megismert az ilyen cégeknél. A legjobb ügyfélélmény mára elvárás minden szolgáltató tekintetében, vagyis az ügyfélélmény a vállalati stratégiák egyik fókuszterületévé, sarokkövévé vált.

Továbbá a nap minden pillanatában ránk zúduló információtengert csak úgy tudjuk hatékonyan kezelni, ha a rutinfeladatoknál „robotpilóta-üzemmódba” kapcsolunk – ez normál esetben a napi feladatok 43 százalékát érinti. A kulcsszó elkerülhetetlenül az ügyfélélmény: a fogyasztóknak azt kell érezniük, hogy értéket kapnak, egy értékközösséghez csatlakoznak, hogy azonosulni tudnak a felkínált tartalommal. Ez vonzza be őket, ez köti le a figyelmüket az online térben. Mindez pedig a kereskedőcégektől is merőben új stratégiát kíván meg.

AZ EU-S KISKERESKEDELEM IS SZÁRNYAL

Míg két éve, a pandémia kitörésének esztendejében 1,5 százalékos forgalomnövekedést ért el a kiskereskedelmi szektor a 27 uniós tagállamban, addig – főként a gyengébb 2020-as bázis hatására – tavaly már jelentősen, 6,8 százalékkal bővült az értékesítés. A legnagyobb növekedési ütemet a kisebb kelet-európai országok – például Litvánia (17 százalék), Szlovénia (16), Észtország (13) – produkálták. A nagyobb piacok (mint Franciaország, Spanyolország, Olaszország) szintén 7 százalék feletti kiskereskedelmi bővülést tudhattak a magukénak. A GfK friss tanulmánya szerint a nagy ugrás különösen a non-food szegmensnek köszönhető, amely 2021-ben az országok többségében két számjegyű gyarapodást ért el.

A lezárások, a korlátozások ellenére a kiskereskedelmi szektor az EU-ban 35,8 százalékosra növelte részesedését a magánfogyasztási kiadások terén. Ez azt jelenti, hogy a világjárvány előtti 2019-es évhez képest a kiskereskedők 3,1 százalékpontot nyertek. Továbbá tavaly már 2,9 százalékos volt az infláció, az idén pedig várhatóan 6,8 százalékosra nő az unióban a magas energiaárak és az ukrajnai háború okán. A drágulás különösen jelentős több kelet-európai országban. Litvániában, Észtországban, Bulgáriában, Csehországban és Lengyelországban például előreláthatólag két számjegyű mértékben emelkednek majd a fogyasztói árak.

ARCULATVÁLTÁS A GYULAINÁL

EGYSÉGESÍTÉS | Eredményes esztendőt zárt a Gyulahús Kft., tovább növelte eladásait, árbevétele tavaly több mint 8,3 milliárd forint volt, az adózás utáni nyeresége 655 millióra nőtt. Nagyszabású arculatváltást hajtott végre, melynek folyamán egységesítette termékei külső megjelenését.

A múlt héten, Budapesten tartott sajtótájékoztatón Daka Zsolt, a Gyulahús Kft. ügyvezetője arról számolt be, hogy 2021ben új arculatot kapott a Gyulai márka, és megszülettek hozzá a csomagolóanyagok is. Közel 90 terméküknek adtak új köntöst. Elmondta, hogy a dizájnfrissítés lehetőséget teremtett a csomagolástechnika korszerűsítésére is: rúdáruik esetében a vákuumos helyett védőgázas megoldást alkalmaznak, ezáltal is csökkentve műanyag-kibocsátásukat. A szeletelt, tálcás produktumaiknál részben újrahasznosított anyagot is felhasználnak.

Az arculatváltást piackutatás előzte meg, melynek folyamán újból bebizonyosodott, hogy a magyar fogyasztók étkezési kultúrájában nagyon népszerűek a disznótoros ételek. Az ügyvezető jelezte: a megújult külső elnyerte vásárlóik tetszését, ez tükröződik a tavalyi eladási statisztikákban is. „A forgalmunk volumenben 6 százalékkal nőtt, az árbevételünk pedig – túllépve a tervezettet – meghaladta a 8 milliárd forintot, ami 9 százalékos bővülés 2020-hoz képest” – mondta Daka Zsolt.

Gila Éva, a Gyulahús Kft. marketingmenedzsere kifejtette: a Gyulahús kategóriát teremtett a kenőmájasok piacán; a 80-as évek elején új típusú, kenhető májast hozott forgalomba. Mint mondta, napjainkban majdnem ugyanannyit adnak el a májasféleségekből, mint a gyulai kolbászból, 2000-2000 tonnát, az értékesítési összvolumen 2021-ben csaknem 5600 tonna volt.

A kenőmájasokat az ország legkisebb üzleteiben is forgalmazzák. A vevőik elvárják a termékfejlesztést, keresik az új ízvariánsokat is. Ennek szellemében nemrég előrukkoltak a medvehagymás májassal, amelyet Érték és Minőség díjjal ismert el a szakmai grémium – tette hozzá Gila Éva. Májasaik a kezdetek-

től fogva glutén- és laktózmentesek, így a táplálékintoleranciában szenvedők étrendjébe is bátran beilleszthetők.

A Gyulahús Kft. használja a Magyar Termék védjegyeit, az egyik vezető élelmiszer-feldolgozó ebben a kategóriában, nem mellesleg hungarikum produktumokat gyárt. Gila Éva elmondta: mindig is fontos volt, de a Covid-járvány idején különösen lényegessé vált a fogyasztóknak a portékák hazai eredete – ez a megbízhatóság és a minőség garanciáját jelenti számukra.

A Gyulahús Kft. friss, reprezentatív kutatásából az is kiderült, hogy az utóbbi időszakban növekedett a csípős termékek kedveltsége. A hazai fogyasztók ötöde jelezte, hogy az elmúlt néhány évben szokott rá ezekre az élelmiszerekre. A vállalathoz érkező vevői vélemények alapján a tendencia alakulásában a koronavírus is szerepet játszott. A felmérés továbbá rámutatott arra, hogy a speciális produktumokat vásárlók jelentős része elvárja a finom ízeket is.

Görgényi Ernő, Gyula polgármestere elmondta: 2013-ban az önkormányzat százszázalékos tulajdonába került a Gyulahús Kft., így a helyhatóság megmentette a céget a felszámolástól. A városvezető arról is szólt, hogy az elmúlt kilenc évben 1,5 milliárd forintot fordított fejlesztésekre. Most az az elképzelés, hogy a Gyulahúsnak Gyula belvárosában lévő egységét is a másik telephely mellé viszik ki, azaz egy helyre kerülnének a kft. különböző részlegei. Ennek megvalósítására másfél éve tervet dolgoztak ki. A kivitelezés akkori áron mintegy 13 milliárd forintot venne igénybe. A település vezetése 5 milliárd forintra pályázott a terv megvalósítása érdekében, a többi forrást pénzügyi befektető bevonásával oldanák meg. Egyelőre azonban nincs döntés a megpályázott összegről, így húzódik az invesztor kiválasztása is.

TÓTH BALÁZS

GYULAI KOLBÁSZÉRLELŐ NAGYON HŰEK A TRADÍCIÓKHOZ

FOTÓ: IMRE GYÖRGY, BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP

DIGITALIZÁLT CSAPDÁK

STARTUP | Az állatvilágot, sőt az egész környezetet védi a kártékony ragadozók csapdázása. Ehhez fejleszt vadonatúj, digitalizált csapdafigyelőt egy hazai csapat RD-Sam néven.

A csapdázással és általánosságban a vadászattal kapcsolatban sokaknak támadnak állatvédelmi aggályai, pedig ezen tevékenységek a populációk szabályozásán keresztül kifejezetten az élővilág, a környezet védelmét szolgálják. A csapdázást emellett állatok áttelepítésére vagy egészségügyi vizsgálatára is használják, például az afrikai sertéspestis terjedésének a megfigyeléséhez.

az állatok megfékezésére, továbbá nincs elég emberi és anyagi erőforrás nagyobb számú kelepce megfigyelésére. Éppen ezt a problémát igyekszik orvosolni az innovatív RD-Sam rendszer. A név valójában egy angolos hatással kirakott magyar szójáték: „erdészem”. A megoldás lehetővé teszi a kihelyezett csapdák együttes, távoli megfigyelését, és radikálisan leegyszerűsíti azok kezelését.

Ám hogy konkrétabb példát is említsünk: Európa keleti régióiban a túlszaporodott aranysakál hatalmas károkat okoz a mezőgazdaságban, rendre tizedeli az apróvadállományt. Eközben Ausztráliában közel 6 millió vadmacska évente nem kevesebb mint 2 milliárd állatot pusztít el – mi ez, ha nem egyfajta „felesleges” pusztulás?

A TERMÉK

A felelős mezőgazdasági szervek és vadásztársaságok mindeközben világszerte tanácstalanok, hiszen a hagyományos csapdázási módszereik nem elég hatékonyak

A rendszer egy rádiókommunikációs hálózatba szervezi a kelepcéket a rájuk helyezett speciális monitorozóegységek segítségével, ez pedig telefonos applikáció által értesíti a felhasználót a csapdák állapotáról, melyeket ráadásul egy virtuális térképen követhet figyelemmel, jelentősen csökkentve a csapdázás emberierőforrás-igényét.

AZ ALAPÍTÓK

A startup alapítói köre, egyben a fejlesztőcsapat négy jó barátból (Olajos László, Somos Balázs, Somos Gergő, Búr Márton) áll. Ők korábbi mérnöki tanulmányaik folyamán már sikeresen dolgoztak együtt egyetemi projektek keretein belül, például rajzoló robot vagy jégkorongmeccset követő kamerás drón fejlesztésén.

A projekt jelenleg a prototípus-validációnál tart, amely a tervek szerint a nyár végére lezárul, amikor a következő befektetői injekcióval elkezdődhet a sorozatgyártás. Ezt a többek között fröccsöntéssel is foglalkozó AQ Anton cég startupversenyének a tavalyi győzteseként,

velük szoros együttműködésben tervezik megvalósítani.

A FEJLESZTÉS

A termék a tervek szerint három lépésben, először hazánkban, majd Európában, végül világszerte lesz elérhető. A terjeszkedésben kihívást jelentenek az országonként változó mobil- és egyéb rádiós hálózatokra kiterjedő szabályozások.

Jelenleg a felhasználói élmény maximalizálásán és a rádiós kommunikáció optimalizálásán van a fejlesztések hangsúlya, s a marketingvonalon szintén növekvő erőkkel dolgozik a csapat – ezt mutatja cikkünk megjelenése is. A közeljövőben várhatóan a produktum hatékony piacra dobása és eladása jelent majd nagy kihívást.

A projektötlet, a termék előrehaladott készültségi állapota és az erős csapat tavaly meggyőzte a Hiventures céget, hogy 15 millió forintot fektessen be első körös inkubációként a prototípus véglegesítéséhez és validációjához. A következő nagyobb befektetési körben – a már említett sorozatgyártás hatékony elindításához – körülbelül 200 000 euró (mintegy 80 millió forint) nagyságú injekcióra lesz szüksége a csapatnak.

OLAJOS LÁSZLÓ. A PROJEKT A VALIDÁCIÓNÁL TART

SOMOS BALÁZS. A FELHASZNÁLÓI ÉLMÉNYT MAXIMALIZÁLJÁK

EIT INNOENERGY

Marcin Wasilewski, Lengyelország egyik legeredményesebb energiaipari szakembere csatlakozott az EIT InnoEnergy csapatához. A vállalat új közép-európai régiós vezetője 15 éve dolgozik az energiaipar területén. Diplomáit a floridai Atlantic Universityn, a Varsói Műszaki Egyetemen és a Harvardon szerezte. Az ABB-nél 2018 óta a lengyel, a cseh és a magyar energetikai, valamint a nehézipari ágazat irányításáért felelt. Korábban a PKN Orlennél az energiatermelési ágazat kialakítását bízták rá. Mindezzel párhuzamosan az Anwil felügyelőbizottságának és a Baltic Powernek az elnöke volt. 2018-tól az Energia-világtanács lengyel bizottságának a tagja.

JOBCAPITAL

GREGUSS CSABA

A pécsi székhelyű Jobcapitalnak – az ország délnyugati régiója egyik meghatározó munkaerőközvetítőjének és -kölcsönzőjének – az új vezetője Greguss Csaba. A szakember 2005-ben kezdte HR-es pályafutását, először HR-generalistaként. A vállalati oldalon eltöltött három esztendő után igazolt át a tanácsadói oldalra, ahol immár 14 éves tapasztalat van a háta mögött. Toborzóként kezdte, volt ügyfélkapcsolati menedzser, divízióvezető, majd hat lokációban 35 fős csapatot irányító üzletágvezető is. Tapasztalatait olyan jelentős cégeknél szerezte, mint a Grafton, az Adecco, a Friisberg & Partners International, a WHC, valamint a Scandit.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter

Buday-Malik Adriennt nevezte ki az ÉMI Nonprofit Kft. vezérigazgatójának. Az új irányító korábban a társaság innovációért felelős vezérigazgatóhelyettese volt. Jelentős, nemzetközi környezetben szerzett ágazati és felső vezetői tapasztalattal büszkélkedik, számos, az építéságazat és az épített környezet fejlődését meghatározó kezdeményezés előkészítésében és megvalósításában vett részt az elmúlt években. 2015 szeptemberétől dolgozik az ÉMI Nonprofit Kft.-nél. Fejlesztési igazgatóként a hazai és a nemzetközi kutatás-fejlesztési, innovációs projektek, a fenntartható és intelligens technológiák, valamint az energiahatékonyságot támogató műszaki fejlesztések összefogása tartozott a feladatai közé.

MARCIN WASILEWSKI

KTI

A tulajdonosi jogokat gyakorló Technológiai és Ipari Minisztérium döntése értelmében a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetői feladatait június 16-tól Gál András Levente vette át. A jogelődjeivel együtt 80 éves múltra visszatekintő ágazati kutatóbázis eddigi vezetője, Schváb Zoltán a jövőben szakmai tanácsokkal segíti a cég működését. A társaság munkáját ügyvezetőhelyettesként támogatja Rohács Dániel, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezetője, a Magyarországi Drón Koalíció elnöke. Gál András Levente jogi diplomáját az ELTE-n szerezte, tanulmányokat folytatott Zürichben, Bécsben és Tokióban. 2002-ben alapította ügyvédi irodáját. 2010–12-ben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, majd kormánybiztosa volt. 2015-től a Digitális jólét program állandó szakértője lett, 2018-tól szakmai vezetője.

SZÉDÜLETES TEMPÓBAN FEJLŐDIK A FINTECHPIAC

SZOMBATI ANIKÓ | A magyarországi fintechcégek száma 150 körülire nőtt, ezek a vállalkozások már több mint 8000 főt foglalkoztatnak. A fintechvállalkozások a 2020-as teljesítményük alapján 170 milliárd forint adózás utáni eredményt mutattak ki. Világméretekben minden másodpercben mintegy húsz zsarolóvírus-támadás éri a pénzügyi intézményeket. A legfontosabb, hogy folyamatosan fejleszteni kell a szűrőrendszereket, amelyek megakadályozhatják a csalók bejutását a pénzintézetek felületeire, és az ügyfeleknek is be kell mutatni a csalási technikákat – mondta a Figyelőnek a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója.

Milyen tendenciák jellemzik napjainkban a hazai fintechpiacot, a fintechcégeket?

– A 2021-ről szóló jegybanki jelentés alapján úgy látjuk, hogy a magyarországi fintechszektor bővülése a pandémia alatt is dinamikus volt, a gazdaságilag aktív hazai fintechcégek száma 150 körülire nőtt. Ezek a vállalkozások már több mint 8000 főt foglalkoztatnak, a 2020-ra vonatkozó MNB-felmérésben még csupán 6000 foglalkoztatottról számoltunk be. A fintechcégek alapvetően a business to business tevékenységre koncentrálnak, vagyis nem kifejezetten kihívói a hazai tradicionális pénzintézeteknek, hanem azok digitális átalakulását segítik. A hazai fintechvállalkozások ál-

NÉVJEGY

talánosságban az adatelemzés, az üzleti intelligencia, a pénzügyi szoftverfejlesztés, a rendszer-integráció, valamint a fizetési szolgáltatások területén a legaktívabbak. Összességében a fintechcégek tavaly – a 2020-as működésük alapján – 170 milliárd forint adózás utáni eredményt mutattak ki, ez jelentősen megugrott az előző évhez képest. A foglalkoztatotti létszám intenzíven nőtt, és nagyjából egyenletesen oszlott el a beáramló új munkaerő a fő tevékenységek között. Ami talán magyar specialitás, hogy a bankok és a biztosítók partnereiként működnek, alapvetően ezeknek a pénzintézeteknek nyújtanak szolgáltatásokat. Az is szembeötlő, hogy már mikrovállalkozásként is általában sike-

A Magyar Nemzeti Bank digitalizációért és fintechfejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója, a Pénzügyi Stabilitási Tanács tagja.

Fő feladata a hazai pénzügyi rendszer digitális átalakításának elősegítése a tradicionális intézmények hatékonyságát és versenyképességét növelő innovatív megoldásokkal. Az irányítása alatt levő terület emellett a hazai fintech-ökoszisztéma fejlesztésével, az új technológiák bevezetését lehetővé tevő szabályozói javaslatok megfogalmazásával foglalkozik.

Az MNB-t megelőzően több kereskedelmi bankban dolgozott piaci kockázatkezelőként.

A Corvinus Egyetem pénzügy szakán diplomázott, emellett a European Federation of Financial Analysts’ Association befektetési elemzői diplomáját is megszerezte.

resek, nyereségesek. Ez azt jelzi, hogy vagy különösen kerülik a kockázatokat, vagy csak azok a vállalkozások indulnak el, amelyek előre bebiztosítják magukat különböző megrendelésekkel. A jegybanki elemzés még kitér arra, hogy függetlenül a tevékenység jellegétől és a cégmérettől, a magasabb hozzáadott értéket előállító társaságok kifejezetten aktívak az exportpiacon.

– A Covid-válság milyen változások at hozott a pénzintézetek digitális fejlődésében? A fintechcégek mely területeken működnek együtt a hagyományos pénzintézetekkel?

– A járvány megjelenése 2020-ban komoly sokkot okozott a gazdaság működésében és a pénzintézeti szektorban is, egyfajta „kényszerdigitalizáció” indult el. A pandémia, illetve a vele járó ugrásszerű digitalizáció az ügyfelek oldalán szintén egyre nagyobb nyitottságot és egyre több esetben növekvő elvárásokat eredményezett. Az MNB most harmadik alkalommal publikálta a Fintech és Digitalizációs Jelentését, így a jegybanknak nagyon jó összehasonlítási alapja van arról, hogy milyen állapotban volt ebben a tekintetben a piac három évvel ezelőtt és mi a helyzet most. Három esztendővel korábban még a lakossági ügyfelek 44 százaléka mondta azt, hogy alapve-

tően bankfiókban szereti intézni a pénzügyeit, a tavalyi felmérésünk alapján ez az arány 16 százalék közelébe csökkent. Ez azt jelenti, hogy egyáltalán nem igaz az az állítás, hogy csak a fiatal generációk lennének nyitottak az új banki megoldásokra, egyre inkább az ügyintézés jellegétől függ, hogy bemennek-e a bankfiókba vagy sem. A lakossági kliensek az egyszerű dolgokat általában gond nélkül elintézik a netbanki vagy mobilbanki felületeken, és ez egyaránt igaz a fiatalokra, valamint az idősebbekre is. Most már minden hitelintézetnél elérhető az online számlanyitás és az alapvető műveletek az internetes felületeken. Ehhez fontos adalék, hogy a bankok az ügyfél-azonosítást és a pénzmosási szempontokat előtérbe helyező ügyfél-átvilágítást online is el tudják végezni, amihez sok fintechcég nyújt segítséget, különböző szolgáltatásokat. Ha azonban jelzáloghitelt szeretnének felvenni, amely sok megfontolást igényel a jó néhány állami támogató program, kamattámogatás miatt, akkor az ügyfelek inkább bemennek a fiókba, és az ügyintézőkkel személyesen vitatják meg a lehetőségeket. Ez vonatkozik a befektetések, valamint a komolyabb megtakarítások kezelésére is. A Covid-helyzet azonban rávilágított, hogy tartósan a digitális megoldások felé kell fordulni.

– Az MNB mivel segítette a pénzintézet i szektort a digitális modellváltás megvalósításában?

– A jegybank 2021 márciusában kia dott egy ajánlást, amiben azt kérte a bankoktól, hogy dolgozzanak ki egy digitális transzformációs stratégiát a maguk számára. A nemzeti bank szakértői megadták azt a tíz területet, amelyeken változtatásokat kell bevezetni, hogy a mostani kornak megfelelő minimális digitális szolgáltatási szint minden hitelintézetnél megvalósuljon. A bankok viszont szabad kezet kaptak abban, hogy milyen időzítéssel, milyen prioritások mellett valósítják meg a digitális transzformációs stratégiát. Természetesen az elképzeléseket a már meglévő digitális stratégiájukhoz is hozzáilleszthet-

ték. Az MNB azt is kérte, hogy ezeket a stratégiai terveket 2021. október végéig a saját vezetői fórumaikon fogadják el, illetve nyújtsák be a jegybanknak is. A jegybank éves szinten konzultál majd a bankokkal, nyomon követve, hogy hogyan viszik végig a szükséges lépéseket.

A pénzintézetek saját értékelése szerint most már minden bank felkészült a digitális átállásra.

– A digitalizációs fejlettséget tekintve milyen szinten vannak a hitelintézetek?

– A jegybank egy hét területet lefedő indexben számszerűsíti azt, hogy mit állíthatunk a bankrendszer digitális fejlettségéről. Az úgynevezett digitális fejlett-

ségi index a mostani értékelésünk alapján a 0 és 100 pont közötti skálán 61-es szinten áll. 2020-ban 56-os értéket mértünk. Akkor a Covid-hatás miatt a bankok a termék- és ügyfél-kategóriákban léptek előre jelentősen, míg 2021-ben az egyéb partnerkapcsolatok és a menedzsment digitalizálásában erősítettek. Szintén örvendetes fejlemény, hogy a korábban jelentős lemaradásban levők nagyon erős fejlesztésbe kezdtek, így bankrendszeri szinten csökkentek a fejlettségbeli különbségek. Fájó hiányosság maradt viszont, hogy a bankok a belső rendsze-

rek digitalizációjával nem nagyon haladtak előre. Az MNB attól tart, hogy ez így nem maradhat sokáig működőképes, hiszen akár a hazai versenytársak, akár a külföldi kihívóik épp ezen a téren lehetnek előnyben azzal, hogy rugalmasabban, gyorsabban tudnak reagálni az ügyfelek igényeire. Ha a hazai bankok háttérrendszerei továbbra is elavultak és széttagoltak maradnak, továbbá a digitalizáció csak részfolyamatokra terjed ki, az a működőképességüket már középtávon korlátozni fogja. A jegybanki ajánlás ezért kitért arra is, hogy a vállalati informatikai rendszerek transzformációját ugyancsak el kell indítani, sőt, a banki adatvagyonnal is tudatosabban kell foglalkozni, valamint egy olyan átfogó, naprakész adattárhá-

– A digitalizációt nézve mennyire fejlet tek a biztosítók ?

– A biztosítók fejlettségét tekintve a 2020 -as 58-as értékről az elmúlt évre 62-re emelkedett a digitalizációs fejlettséget mutató index. Megjegyzem, hogy jelentős különbségek vannak a biztosítók esetén azt tekintve, hogy életvagy neméletági üzletágban működnek-e, mert nagymértékben eltér a termékkör. A mérésünk szerint ez befolyásolja az ügyfelekkel való kapcsolattartás gyorsaságát, minőségét. Öszszességében azt látjuk, hogy a digitálisan igénybe vehető termékek elérhetősége alapvetően kedvező, és a három legnépszerűbb termék, a lakásbiztosítás, a kgfb és a casco, valamint az utasbiztosítás már minden biztosítótársaságnál online elérhető, viszont a komplexebb termékek, mint a például a megtakarítási célú élet- és nyugdíjbiztosítás, valamint a hagyományos életbiztosítás digitalizációs szintje még fejleszthető. A

lület is van, részben a pénzügyi intézményeket, másrészt az ügyfeleket támadják meg. Az utóbbiak esetén tipikus kibertámadási forma az adathalászat és a személyiséglopás. Napjainkban már egyre hihetőbbek, megtévesztőbbek azok a megkeresések, amelyekre az ügyfelek gyanútlanul reagálnak, és ekkor a csalók hozzáférhetnek a megtámadott ügyfél adataihoz, bankkártyájához. Ugyanígy a pénzügyi intézmények is egyre intenzívebb, rafináltabb támadásokkal szembesülnek. Őket zsaroló, vagy olyan, úgynevezett közbeékeléses támadások érhetik, ahol a támadók ügyfélként, partnerként azonosítják magukat, és így próbálnak bejutni a hitelintézetek digitális felületeire. Az Europol jelentései szerint olyan, többrétegű zsarolóvírusok is megjelentek már, amelyek

Világméretekben minden másodpercben mintegy húsz zsarolóvírus-támadás éri a pénzügyi intézményeket.

zat kell létrehozni és napi szinten használni, amely a későbbi, esetleg a mesterséges intelligencián alapuló elemzésekhez is megfelelő hátteret szolgáltat. Örvendetes azonban, hogy az ügyfelek számára nyújtott digitális szolgáltatások megjelenésére és könnyű kezelhetőségére minden pénzintézet figyel. A felhasználói élmény és a felhasználói felület szempontú tervezés általánossá vált. Ennek eredményeként kiemelt terület, hogy a digitális megoldások egyszerűek és átláthatók legyenek, az ügyfelek tudják, hogy hogyan navigáljanak az alkalmazásokban, és természetesen nagyon sok támogató funkció is rendelkezésre áll azok számára, akik nehezen vagy mégsem tudnak eligazodni az online felületeken.

biztosítócégek jelentősen fejlődhetnének az innovatív piaci szereplőkkel, azaz a fintechcégekkel való együttműködés, a vezetők és a munkavállalók digitális felkészültsége, illetve az ezt támogató szervezeti kultúra területén. Több hazai nagybank is működtet inkubációs programokat, aktívan keresi a tehetséges fintecheket, még ha a valós együttműködésig csak viszonylag kevés céggel jutnak is el a vontatott belső folyamatok miatt. A biztosítóknál is üdvözölnénk hasonló kezdeményezéseket.

– Napjaink egyik nagyon fontos kérd ésköre a kiberbiztonság. Hogyan áll ezen a téren a magyarországi pénzügyi szektor?

– A digitalizációs megoldások terj e désével a kibertámadások kivédésére is nagyobb figyelem hárul. Az általunk áttekintett elemzések szerint az adathalász-támadások világviszonylatban a legjelentősebb mértékben a pénzügyi szektort érintik. Két támadási fe-

például GDPR-bírsággal is fenyegetik azokat a pénzintézeteket, amelyek nem hajlandók együttműködni. Világméretekben azt lehet megfigyelni, hogy minden másodpercben mintegy húsz zsarolóvírus-támadás éri a pénzügyi intézményeket. A legfontosabb az, hogy folyamatosan fejleszteni kell a szűrőrendszereket, amelyek megakadályozhatják a csalók bejutását a pénzintézetek felületeire, illetve tesztelni szükséges a bankok éberségét. A hitelintézetek oldalán a kibervédelmi képességet az MNB felügyeleti területe is kiemelt figyelemmel kíséri és rendszeresen ellenőrzi. Emellett az ügyfelek figyelmét is fel kell hívni az ilyen csaló, támadó akciókra, és oktatni kell őket. Egyszerű, könnyen olvasható tájékoztató anyagokat kell összeállítani, emellett a rövid video- vagy animációs filmek is hasznosak lehetnek, a lényeg, hogy az üzenetek valóban eljussanak az ügyfelekhez.

TÁMOGATOTT NÖVEKEDÉS

LAKOSSÁGI HITELEK | Csak az idei év első harmadában több mint 360 milliárd forintnyi támogatott kölcsönt vettek fel a hazai háztartások. A lakáshitelek közel feléhez kapcsolódott valamilyen kedvezmény.

A bizonytalanná vált nemzetközi környezet és az orosz–ukrán háború kitörése ellenére nagyon jó első négy hónapot zárt a lakossági hitelpiac: ahogy korábban a Figyelő már beszámolt róla, az év első harmadában megkötött szerződések mennyisége új csúcsra, 493 milliárd forint fölé emelkedett, kiugró mértékű, 44,8 százalékos bővülést elérve az egy évvel korábbi mennyiséghez képest. A fogyasztási hiteleknél ugyan kissé viszszaesett az új kihelyezések volumene 2021 első négy hónapjához viszonyítva, de a frissen megkötött szerződések értéke így is elérte a 360 milliárd forintot.

TÖBB VAS A T ŰZBEN

A Magyar Nemzeti Bank statisztikai adataiból ugyanakkor az is látszik, hogy az állami támogatás mellett elérhető kölcsönkonstrukciók mára nagyon nagy szerepet játszanak a lakossági hitelpiac teljesítményének alakulásában. Az igazán látványos emelkedés pedig a lakáskölcsönöknél következett be: a jegybank

adatai szerint január és április között közel 217 milliárd forintnyi támogatott lakáshitelt folyósítottak Magyarországon a pénzügyi szolgáltatók, ami közel a négyszerese az egy évvel korábbi 56,1 milliárdnak. Ennek nyomán a támogatott la-

A LAKÁSHITELEK ÁLLOMÁNYA*

gatott konstrukciók, amely nagyon magas, 42,2 százalékos arány. A babaváró megjelenése egyébként nagyot lendített a támogatott lakossági hitelek arányán: miközben 2018 és 2019 első négy hónapjában még 5,4-5,5 százalék környékén mozgott az érintett kölcsönök új kihelyezéseken belüli aránya, 2020-ra egy csapásra 36,6 százalékra ugrott, és 2021ben is 33,8 százalékot tett ki.

CSÚCSOKON AZ ÁLLOMÁNYOK

káskölcsönök részesedése egyetlen év alatt 16,5-ről 44 százalékra ugrott az új szerződéseken belül, amire nagyon régen nem volt példa. (Legutóbb az ezredforduló környékén elérhető első generációs kamattámogatott lakáshiteleknél fordulhatott elő hasonló arány.)

A támogatott lakáskölcsönök arányának hirtelen emelkedését leginkább az ősszel bevezetett, de csak az utóbbi hónapokban felfutó Zöld Otthon lakáshitel okozza, amelynél rendkívül kedvező feltételek mellett juthatnak finanszírozáshoz az energiatakarékos új otthon vásárlását tervezők. Nem elhanyagolhatók emellett a CSOK-hoz kapcsolt finanszírozás különböző változatai és az Otthonfelújítási Hitel hatása sem.

TARTJA MAGÁT A BABAVÁRÓ

A fogyasztási hiteleknél a gyermekvállalást tervező pároknak szóló, 2019 júliusa óta elérhető babaváró dobja meg a támogatott konstrukciók arányát, hiszen e kölcsön iránt is viszonylag stabil az érdeklődés. Igaz, ez fokozatosan csökken, hiszen az igénylők számának emelkedésével egyre kisebb az a kör, amely beletartozhat a kedvezményezetti körbe és élni is kíván a konstrukció nyújtotta előnyökkel.

Ezzel együtt a babaváró kölcsönből még 2022 első négy hónapjában is 143,6 milliárd forintnyi „fogyott” a piacon, ami majdnem 23 százalékkal elmarad az egy évvel korábbi mennyiségtől, ám a fogyasztási hiteleken belül így is igen nagy szeletnek számít. Mindezek nyomán, ha együtt vizsgáljuk a lakáscélú és a fogyasztási hitelek első négyhavi új kihelyezéseit, a 853,6 milliárd forintos piacból 360,5 milliárdot adtak a támo-

A támogatott hitelek térnyerése jól tükröződik a lakossági kölcsönök állományi adatain is. A lakáshitelek portfóliója soha nem látott szintre, 4700 milliárd forint közelébe ugrott 2022 áprilisának végére, ami közel 14 százalékos növekedés az egy évvel korábbi volumenhez képest. A fogyasztási kölcsönök állománya jóval lassabb ütemben, de szintén tovább emelkedett, és 7,5 százalékos éves bővülést követően elérte a 4103 milliárd forintot. Ebben egyrészt a személyi kölcsönöknek jutott jelentős szerep – ahol 11,2 százalékkal, 1150 milliárd forint közelébe duzzadt az állomány –, de meghatározó rész jutott a babavárónak is, amelynél éves összevetésben több mint 30 százalékkal, 1615 milliárd forintra duzzadt a portfólió.

A különböző támogatásokkal kiegészített kölcsönkonstrukciók így alaposan átrajzolták a lakossági hitelportfólió összetételét is. A lakáskölcsönök ré-

szesedése például 48,9-ről 50,4 százalékra ugrott a 2021 áprilisától számított egy év alatt, a babaváró súlya pedig 14,7ről 17,3 százalékra ugrott. Ezzel már jóval megelőzi az idén áprilisban 12,3 százalékos súlyú személyi kölcsönöket és az időközben 8,4 százalékig zsugorodó szabad felhasználású jelzáloghiteleket.

BARÁT MIHÁLY

*Adott év áprilisában. Forrás: MNB

KICSALT ADATOK

Tovább folytatódott az első negyedévben az elektronikus pénzforgalomban bekövetkezett sikeres visszaélések számának és értékének növekedése – derül ki a Magyar Nemzeti Bank közelmúltban megjelent statisztikai adataiból. „Ugyan a sikeres visszaélések száma és értéke 775 darabbal, illetve 981 millió forinttal nőtt a megelőző év azonos időszakához és 407 darabbal, illetve 601 millió forinttal 2021 utolsó negyedévéhez képest, az arányuk a teljes átutalási forgalomhoz képest még mindig elenyésző. Az elkövetett 1105 sikeres viszszaélés 1,5 milliárd forint értékben darabszámarányosan a forgalom mindöszsze 0,001, értékarányosan pedig 0,0005 százalékát teszi ki” – hívta fel a figyel-

PÉNZFORGALOM | Az első negyedévben is nőtt az elektronikus pénzforgalomban elkövetett visszaélések értéke. Ezzel együtt egyre kevesebb csalási kísérlet jár sikerrel.

INTERNETES VÁSÁRLÁSOKNÁL OKOZOTT KÁR A

szakában darabszámban és értékben 17, illetve 16 százalék volt, addig 2022 első negyedévében 41, illetve 32 százalékra emelkedett.

met az adatsorokhoz kapcsolt közleményében a jegybank.

PSZICHIKAI RÁHATÁS

Az MNB közleménye szerint fontos megjegyezni azt is, hogy a visszaélési kísérletek egyre nagyobb részét sikerül megakadályozni: míg a sikertelen próbálkozások aránya a megelőző év azonos idő-

Ami a kibocsátói oldalon elkövetett visszaéléseket illeti, az esetek száma és az elkövetési érték alapján is változatlanul az internetes vásárlások területe számít az egyik legnagyobb szeletnek. Az MNB adatai szerint csak az év első három hónapjában több mint 35 ezer viszszaélés kapcsolódott a netes vásárlásokhoz, illetve a telefonos, postai megrendelésekhez, miközben az okozott kár értéke 503 millió forint fölé emelkedett. A pszichológiai manipuláció útján okozott visszaéléseknél is több mint 1200 esetet regisztrált a jegybank, 347 millió forintot is meghaladó kárérték mellett. Az adathalászattal/azonosítók lopásával elkövetett csalásoknál viszont visszafogott mértékben emelkedett az egy esztendővel korábbihoz képest az azonosított esetek száma, a kár értéke pedig nagyjából a felére, hozzávetőleg 38,6 millió forintra csökkent. (Az adatok összevetése kapcsán ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a jegybank éppen most módosított jelentősen a statisztika készítésének módszertanán, érdemben kiszélesítve a beazonosítható ügyek körét.)

NAGYOBB A FELEL ŐSSÉG

Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a visszaélések nyomán elkönyvelt veszteségből egyre nagyobb mértékben részesednek a kártyabirtokosok. A kibocsátói oldalon az idei első negyedévben leírt, nagyjából 714 millió forintos veszteség 35,5 százalékát viselték a bankkártyák birtokosai, miközben egy esztendővel korábban még csak az akkori kár 16 százalékát. Eközben az elfogadóknál, azaz a kereskedőknél 42,8-ről 29,4, a kibocsátóknál, vagyis a bankoknál pedig 41,2-ről 35,1 százalékra olvadt egy év alatt ugyanez az arány.

Forrás: MNB

BEVÁSÁROLTAK A KISBEFEKTETŐK

ÉRTÉKPAPÍROK | Márciusban és áprilisban is igen aktívnak mutatkoztak a tőzsdén a hazai kisbefektetők; ebben az árfolyamok hirtelen esése mellett szerepük lehetett az év elején érkezett extra juttatásoknak is.

Áprilisban is csúcson maradt a hazai háztartások tőzsdei részvényeinek az állománya, és – márciushoz hasonlóan – elérte az 1133,2 milliárd forintot – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. A negyedik havi csúcs ráadásul igen impozáns mértékű, 37,5 százalékos gyarapodást jelent az egy évvel korábbihoz képest, és közel háromszor annyi részvény volt a magyar kisbefektetők birtokában, mint öt esztendővel ezelőtt.

VÁSÁROLNI KEZDTEK

A tőzsdei részvények állományát pedig úgy sikerült szinten tartani, hogy az árfolyamok finoman szólva sem alakultak kedvezően, vagyis a kisbefektetők vételi aktivitása is kellett a sikerhez. Ezzel pedig egyáltalán nem volt gond: az MNB adatai szerint miközben januárban még 3,9 milliárd forintos mínuszt mutatott a tranzakciók – tehát a vételek és eladások – egyenlege a háztartásoknál, addig a február már 28,8 milliárdos pluszt hozott. Márciusra aztán belejöttek a vevők, hiszen hirtelen 170 milliárd forintos pluszba ugrott az egyenleg, de még áprilisban is bő 60 milliárddal több részvényt vásároltak a kisbefektetők, mint amennyit eladtak. Ami pe-

dig az első négy hónap mérlegét illeti, miközben 2021 első harmadában 38,2 milliárd forintos pluszt mutatott a tranzakciók egyenlege, addig az idén már több mint 255 milliárdosat.

A hirtelen megugrásban – a jórészt az orosz–ukrán háború nyomán esésnek induló árfolyamok mellett – jelentős szerepük lehetett az év elején érkezett extra jövedelmeknek: leginkább az önmagában is

600 milliárd forintot jelentő személyi jövedelemadó-visszatérítésnek.

A JÁRVÁNY NAGYOBBAT ÜTÖTT

Az árfolyamok alakulásának a hatásait vizsgálva is látszanak érdekességek. Miközben a részvényeik átértékelődésén tavaly áprilisig még szerény hasznot tudtak elkönyvelni a kisbefektetők – összességében 11,1 milliárd forintot nyertek –, addig az idén már jóval szomorúbban alakult a helyzet, hiszen 147,5 milliárdos veszteség keletkezett. A koronavírus-járvány első hullámának időszakában, 2020 első harmadában viszont ennél is nagyobb, bő 175 milliárd forintos árfolyamveszteséggel kellett szembesülniük a hazai háztartásoknak. A nagy vásárlási kedv nyomán átalakult a kisbefektetők értékpapír-portfóliója is: a még mindig domináns állampapírok súlya az április végéig tartó egy év alatt 65,4-ről 63,7 százalékra olvadt, miközben a befektetési jegyeké minimális mértékben – 28,4-ről 28,7 százalékra – nőtt. Ehhez képest a részvények súlya érezhetően gyarapodott a portfólión belül: a tavaly áprilisi 5,7-del szemben az idén már 7,1 százalékot tett ki.

B.

*Adott év áprilisában. Forrás: MNB

ÚJ SZELEK A WALL STREETEN

PASSZÍV BEFEKTETÉSEK | Egyre nő az indexkövető alapok tulajdoni aránya az amerikai tőzsdéken. A befolyásuk már most meghatározó jelentőségű a vállalati döntésekben.

AZ S&P 500 LEGNAGYOBB TULAJDONOSAI

Százalék

Tulajdoni

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Charlie Munger, Warren Buffettnek, az omahai mágusnak nem kevésbé híres befektetőtársa ismert arról, hogy nem nagyon kedveli az indexkövető alapokat (ellentétben Buffett-tel, aki közölte, hogy a halála után vagyona jelentős részét ilyen fundok kezelik majd). „Új uralkodóink vannak – ők azok, akik az indexkövető alapok által tulajdonolt részvényekkel szavaznak. Larry Fink (a BlackRock vezérigazgatója) világára gondolok, de nem vagyok meggyőződve arról, hogy pont őt szeretném látni császáromnak” – mondta Munger egy vállalati közgyűlésen.

VAGYONKEZEL ŐI KAPITALIZMUS

A veterán szakember szavai tükrözik a befektetők, cégvezetők, a szabályozó hatóságok és a politikusok körében egyre növekvő aggodalmat azzal kapcsolatban, hogy a pénzügyi világot mindinkább a vagyon-, az alapkezelők dominálják, nem pedig a bankárok. A jelenséget el is nevezték vagyonkezelői kapitalizmusnak, mivel sokan tartanak attól, hogy az egyre erősödő folyamat végén nagyjából egy tucat ember dönt majd a tőzsdén lévő amerikai – és talán majd a globális – vállalati szektor meghatározó részéről. John Coates, a Harvard Law School professzora már 2018-ban jelezte a gondot a The Problem of Twelve (A tizenkettek problémája) című tanulmányában. Úgy véli: „Hacsak nem változik a jogszabályi környezet, a passzív befektetés a feje tetejére áll, és a modern gazdaság legnagyobb hatalomkoncentrációja jöhet létre.” Coates ezzel arra utalt: az indexkövető alapok kezdetben pont azzal reklámozták magukat, hogy demokratizál-

ják a befektetési piacot. Hogy olcsón, hatékonyan, a háziasszonyok számára is vonzó egyszerűséggel lehet majd invesztálni. Ha elhisszük – márpedig a történelmi tapasztalat ezt mutatja –, hogy a részvények hosszú távon drágulnak, akkor a legegyszerűbb dolog a világon úgy befektetni, hogy megvesszük egy részvényindex kosarát, pontosabban ezt elvégzi helyettünk egy befektetési alap. Ezt követően nincs más feladat, mint kivárni azt a bizonyos hoszszú távot. Ezzel nincs is probléma, viszont minél többen játszanak erre, annál nagyobb lesz az ilyen alapokat kínáló alapkezelők befolyása. Vagyis a befektetési piac egyfelől demokratizálódik, másfelől a tulajdonosi jogok gyakorlása szempontjából nagyon erősen koncentrálódik is.

A HÁROM NAGY

Az elmúlt év végén a három legnagyobb ilyen alapokat kínáló befektetési intézmény, a Vanguard, a BlackRock és a State Street az amerikai részvénypiac szempontjából meghatározó S&P 500as részvényindex kosarába tartozó cé-

gek papírjainak a 18,7 százalékát ellenőrizte. A tíz legnagyobbnál már 30,7 százalék volt ez az arány (lásd grafikonjainkat). Még nagyobb a koncentráció a kisebb kapitalizációjú cégeknél; az S&P 400 indexben 22,8, a kisvállalatok árfolyam-alakulását követő S&P 600-ban pedig 28,2 százalékos volt az első három súlya.

Forrás: Lazard

Kumulált tulajdoni arány

arány JPMorgan Chase Northern Trust Morgan Stanley GeodeHoldings

T. Rowe Price Fidelity Capital Group State Street BlackRock Vanguard

A TŐZSDÉK ÚJ URAI

A Financial Times összegyűjtötte, kik a legbefolyásosabb alapkezelők, kik a tőzsdék új urai.

3.

ABIGAIL JOHNSON

A „nagy hármas” harmadik tagjának általában a State Streetet szokás tekinteni, azonban Johnson „családi cége”, a Fidelity lekörözte. A vezérigazgató 4,2 ezer milliárd dolláros vagyont kontrollál. A passzív befektetésekkel foglalkozó leányvállalat, a Geode tavaly lépte át a bűvös 1000 milliárdos határt.

LARRY FINK

Az első nem is kérdés. Fink 2009-ben vette meg a Barclays Global Investorst, majd létrehozta belőle a BlackRock alapkezelőt, a világ legnagyobb befektetési intézményét csaknem 10 ezer milliárd dolláros kezelt vagyonnal. A passzív alapokban dolgozó tőke közel kétharmadát a BlackRock kezeli. Az üzletember minden évben nyílt levelet ír azoknak a vezérigazgatóknak, akiknek a cégében nagyobb részesedésük van. Ezek megjelenése után többnyire heves viták bontakoznak ki a gazdasági szereplők és a jobb-, valamint a baloldali politikusok között.

TIM BUCKLEY

A Vanguardnak, a BlackRock legnagyobb versenytársának az első embere 8 ezer milliárd dollár kezelt vagyon felett diszponál. Szülei orvosi pályára szánták, de Buckley 1991-ben a Vanguard alapítója, Jack Bogle mellé csatlakozott asszisztensként. Bogle 2018-as nyugdíjba vonulása után ő lett a cég harmadik vezérigazgatója. A társaság átalakuláson megy keresztül, próbál nyitni a vagyonkezelés és a pénzügyi tanácsadás irányába.

2.

4.

RON O’HANLEY

A State Street vezérigazgatója igazi veterán alapkezelő. 2015ben csatlakozott a csapathoz a Fidelitytől. Kezdetben a társaság befektetési részlegét, a State Street Global Advisorst (SSGA) vezette. O’Hanley neve jól cseng a szektorban, viszont az SSGA organikus növekedése elmarad a riválisaiétól, így a vagyonkezelő kénytelen felvásárlások révén terjeszkedni.

DAN DRAPER

Fernandez nevéhez köthető a Morgan Stanley (MS) benchmarking szegmensének a kifejlesztése. Az MS és a Capital Group együttműködése nyomán a jócskán ellustult, nagyjából 20 millió dollárosra becsült indexüzletág újra beindult. Napjainkra az MSCI a világszerte figyelt és követett tőkepiaci indexszolgáltatók nagy hármasának egyike, az értéke 31 milliárd dollár. Az MSCI indexeinek nagyon erős pozíciói alakultak ki a nemzetközi mutatók piacán, szoros együttműködésben a BlackRockkal. (Utóbbi számos tőzsdén kereskedett befektetési alapja [ETF] az MSCIindexcsalád kosarát vásárolja meg.)

HENRY FERNANDEZ 5. 6.

Az S&P Dow Jones Indices vezérigazgatója igazi tőkepiaci veterán. A 2000es évek közepén a Barclays Global Investorsnál dolgozott, nagy szerepe volt az ETF-biznisz kitalálásában. Mielőtt az indexpiac nagy hármasának a másik tagjához, az S&P-hez került, dolgozott a Lyxornál, a Credit Suissenél, valamint az Invescónál is. Draper egyébként az iparág legnagyobb szervezetének, az Index Industry Associationnek (IIA) az elnöke. Utóbbi tagvállalatai több mint 3 millió indexet követnek különböző alapjaikkal, több tízezer milliárd dollár kezelését végezve.

ARNE STAAL 7.

Az Abrdn (korábban Standard Life Aberdeen) egyik meghatározó személyisége volt, majd tavaly az indexbiznisz harmadik legnagyobb szereplőjének, a londoni börze tulajdonában lévő FTSE Russellnek a vezetője lett. A Russell-indexek kosarának éves változásai általában az adott esztendő legforgalmasabb kereskedési napjai közé tartoznak az amerikai tőzsdéken – az alapok az indexek összetételének a módosulásait követve alakítják át a portfólióikat.

GARY RETELNY

Több mint egy évtizede vezeti az Institutional Shareholder Services (ISS) nevű tanácsadó céget. (Az egyiket a két nagy közül.) Befektetők ezrei több ezer milliárd dolláros nagyságrendű vagyonnal szavaznak az éves közgyűléseken az ISS ajánlásai alapján. A társaságnak így nagy befolyása van a vállalatok gazdálkodására, a menedzsment összetételére.

NICOLAI TANGEN

KEVIN CAMERON 9.

A Glass Lewis a másik nagy tanácsadó. Ennek társalapítója a korábban jogi területen tevékenykedett Cameron. Az ISS-hez hasonlóan ennek a cégnek is jelentős befolyása van a vállalatok pénzügyi döntéseire, a menedzsmentek változására. A befektetők – nem ismervén az egyes társaságok pontos helyzetét – hajlamosak vakon követni a tanácsadók ajánlásait.

A világ legnagyobb nyugdíjalapjának, az 1,5 ezer milliárd dollár felett diszponáló japán Government Pension Investment Fundnak (GPIF) a vezetője. A tőkepiacok figyelme általában a nagy hármas felé terelődik, de ha a GPIF megmozdul, az általában nagy hullámokat ver a tőkepiaci tengeren. Ilyen volt például az is, amikor az ESG-s befektetések irányába tett egy jókora lépést, és a BlackRock helyett a Legal & General nevű pénzügyi szolgáltatónak adott komoly megbízásokat. Tőkepiaci elemzők szerint ez a határozat befolyásolta Larry Fink döntését, amellyel a BlackRockot is az ESG irányába állította.

MIJAZONO MASZATAKA 10.

A norvég állami vagyonalap, az 1,2 ezer milliárd dollárt kezelő Norges Bank Investment Management (NBIM) elnök-vezérigazgatója korábban fedezeti alapokat kezelt. Az NBIM mindig is arról volt ismert, hogy a befektetési politikája erősen igazodik az állami tulajdon által megkövetelt etikai normákhoz. 12.

PENG CSUN

A japán és a norvég állami alap (GPIF, NBIM) a befektetési döntéseit, politikáját rendszeresen nyilvánosságra hozza. Ez viszonylag kevéssé jellemző a nagy állami alapok egy másikára, a kínai China Investment Corporationre. Utóbbit 2007-ben, 200 milliárd dolláros vagyonnal azért hozták létre, hogy diverzifikálja a kínai devizatartalékot. Mára a legnagyobb állami alapok egyikévé nőtte ki magát, becslések szerint 1,2 ezer milliárd dollárt kezel. Vezetőjéről, Peng Csunról viszonylag kevés a nyilvánosan is elérhető információ. Nagyjából egy klasszikus technokratás karrierkép bontakozik ki róla.

HAMED BIN ZÁJED EN-NAHJÁN

Amikor 1976-ban az Egyesült Arab Emírségek létrehozta az Abu Dhabi Investment Authorityt (ADIA), Kína még a Mao Ce-tung halála utáni időkön tűnődött, Norvégiában pedig éppen csak elkezdték az északi-tengeri olaj kitermelését. Az ADIA így óriási tapasztalattal, befektetési rutinnal felvértezett cég. Ezért annak ellenére, hogy az általa kezelt vagyon elmarad japán, norvég vagy kínai társaiétól – 700 milliárd dollárosra becsülik –, tevékenységét nagy figyelem kíséri a tőkepiacokon.

NYUGATI SEGÉLYEK A KELETI FRONTRA

FEGYVERES KONFLIKTUS | A szűkülő harcvonal az oroszoknak, a létszámfölény az ukránoknak kedvez. Kijev ugyanakkor elhalasztotta a júniusra tervezett nagy ellentámadást, feltehetően a nyugati nehézfegyverekre vár.

Keddi lapzártánk idején folytatódott a Donbaszban és a tágabb térségben az orosz csapatok térnyerése – lassan felőrlik az ukrán védőket. Utóbbiak a beérkező nyugati hadianyag, nehézfegyverek ellenére katonailag viszszaszorulóban vannak. Ebben közrejátszhat a CNN katonai elemzője szerint az, hogy Moszkva tanult az intervenció első szakaszának a hibáiból.

Továbbra is kérdéses, vajon a nyugati hadianyag, elsősorban a nehéztüzérség, a rakéta-sorozatvetők a hozzájuk való lőszerrel eljutnak-e, s ha igen, milyen százalékban a mintegy ezer kilométerre húzódó délkeleti frontvonalakra. Az orosz haderő továbbra is

szisztematikusan rombolja az infrastruktúrát, a vasúti és közúti hálózatot, a hidakat.

LESRE FUTHATNAK

A háborút jelenleg két fő tényező jellemzi: az orosz utánpótlási vonalak megrövidültek, a hátország közelebb van. Ez nagyobb erő-összpontosítást enged meg a támadóknak, amelyek csapatai számszerűleg komoly hátrányban vannak a

HÁBORÚS MEGEMLÉKEZÉS KIJEVBEN. NYÁR VÉGÉN ELLENTÁMADÁSRA KÉSZÜLNEK

több százezer katonát mozgósító ukrán védelemmel szemben. A beérkező korszerű nyugati fegyverek megnövelték a védők önbizalmát. Sikeres támadást intéztek a Fekete-tengeren, az ukrán partoktól mintegy 100 kilométerre működő, oroszországi ellenőrzés alatt álló földgázkitermelő fúrótornyok ellen, s megkísérelték visszafoglalni délen a Kígyó-szigetet is. Ennek kapcsán a Der Spiegel katonai elemzője óvatosságra inti a kijevi katonai vezetést – mint írja, a túlzott önbizalommal könnyen „lesre futhatnak”.

Három fő irány látszik a támadók mozgásában. Egyrészt a Donbasz, Dél-Ukrajna meghódított területeinek lassú bővítése. Másrészt a hódítások stabilizálása, valamint a nyugat-ukrajnai utánpótlási vonalak, vasutak, közutak, hidak rakétákkal való rombolása, hogy lelassítsák a nyugati nehézfegyverzet, hadianyag keleti frontra érkezését. A harmadik cél a Fekete-tenger partszakasza, Odessza és a tengertől nem messze fekvő Mikolajiv. Ez a térség az ukrán export egyik legfontosabb kiindulópontja. A két fél egymásra mutogat: Kijev szerint az oroszok blokkolják a kikötőket, Moszkva szerint az ukránok aknásították el a tengeri kijárataikat. Akármi is az igazság, az ukrán gabona nem jut el Észak-Afrikába és a Közel-Keletre, globális szintre emelve ezzel az élelmiszerválságot.

Kijev a júniusra tervezett nagyszabású keleti ellentámadást valószínűleg augusztusra halasztotta. „Decemberre lezárul a háború, a harci cselekmények aktív szakasza. Ukrajna győzedelmeskedik, viszszaveszi még a Krímet is, és visszaáll az 1991-es határhelyzet” – nyilatkozta magabiztosan az ukrán katonai hírszerzés feje, Kirilo Budanov vezérőrnagy. Más véleményen van a fegyveres konfliktus végkimenetele tekintetében Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. Az El Paísnak adott interjújában kifejtette: reményei szerint a háború a tárgyalóasztalnál végződik, de ehhez a nyugati partnereknek segíteniük kell Kijevet.

KÁDERCSERE

Közben meglepő módon Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelentős változtatásokat hajtott végre a diplomáciában és a nemzetbiztonság terén – az okokról egyelőre csak találgatások láttak napvilágot. Leváltja hat nagykövetét (Szlovákia, Grú-

zia, Irán, Libanon, Tádzsikisztán, Portugália), valamint a nemzetbiztonsági szolgálat fejét, régi barátját, Ivan Bakanovot. Utóbbi menesztésére azért van indok: az ő számlájára írják a szolgálat több sikertelen műveletét és a Herszonban elszenvedett veszteségeket – írja az Unian hírügynökség Zelenszkij négy közeli munkatársára hivatkozva. A nagykövetek leváltására egyelőre nincs hivatalos magyarázat. Közben a Nyugat három kulcsfontosságú, június végi találkozóján (EU-, G7-, NATO-csúcs) az egyik meghatározó téma Ukrajna, az ország újjáépítése – valamint a konfliktussal összefüggő globális problémák sora, az energiahordozó-hiány, az Afrikában és a Közel-Keleten fenyegető éhínség, továbbá Kína – volt. A német vezetés egy része bizalmatlan a Joe Biden amerikai elnök által javasolt „ellenselyemút” 600 milliárd dolláros programjával szemben. Reinhard Bütikofer EP-képviselő, a német zöldek veterán politikusa szerint az EU inkább maradjon a saját 300 milliárdos hasonló programjánál (Global Gateway Initiative). A G7-ek abban viszont megállapodtak, hogy nem vásárolnak többé aranyat Oroszországtól.

Az Aranyvilágtanács adatai szerint tavaly Kína (332 tonnával) és Oroszország (330) volt a két legnagyobb aranytermelő, őket követte Ausztrália (315), Kanada (193) és az USA (187). Mint a Der Spiegelben megjelent elemzésben áll, a gazdasági szükséghelyzet, az arany mint végső értékmegőrző azért felülírhatja az Ukrajnával vállalt szolidaritást, az oroszok meg-

büntetésének szándékát. Tavaly Moszkva mintegy 15 milliárd dollár értékben adott el aranyat külföldi vásárlóknak. Az idén a G7 bojkottja ellenére ez az összeg akár meg is duplázódhat, noha a sárga nemesfém ára mérséklődik. A jegyzések máricius elején unciánként 2050 dollárig szöktek fel, a kurzus azonban június végére 1830-ig süllyedt. A tavalyi éves átlagár 1800 dollár körül alakult.

CSATLAKOZÁSI KÉRDŐJELEK

Két nyertes, hat vesztes – A Der Spiegel címadása tökéletesen kifejezi mind az EU-vezetés, mind pedig a reményteljes tagjelöltek (Ukrajna és Moldova) frusztrációját az uniós csúcs június végi döntésével kapcsolatban. Arról gyakorlatilag nincs vita, hogy Kijev gyorsítósávon való tagjelölti beemelése nem gazdasági-társadalmi, hanem politikai döntés, a Nyugat Ukrajna-támogató politikájának a kifejezése. A tényleges tagság elnyerésével kapcsolatban erősen kételkednek az elemzők. Ehhez temérdek – döntően gazdasági – kritériumnak kellene megfelelni. Ezek többsége a mai, háborús helyzetben értelmezhetetlen.

Ukrajna ujjong, Georgia (Grúzia) azonban forrong. Tbilisziben több tízezer ember tüntetett az EU-felvételért. A kudarcért (hogy nem nyerték el a tagjelölti státuszt) a kormányt hibáztatják. Ha Koszovót és Boszniát is beleszámítjuk, hat jelölt országról mintha megfeledkeztek volna Brüsszelben. Belgrád keserűen „ukrán kegyencekről” beszél.

RAKÉTATÁMADÁS FÜSTJE AZ UKRÁN FŐVÁROS FELETT. MOSZKVA RÖVIDEBBRE HÚZZA A FRONTVONALAT

OROSZORSZÁG A KÍNAI MODELL FELÉ MOZDUL EL

HÁBORÚ | Az ukrán gazdaságot az orosz csapások teszik tönkre, az oroszt hosszabb távon a szankciók. Moszkva egyre erősebben nyúl bele a gazdaságba – a kínai modell felé mozdul el.

Mind az ukrán, mind az orosz gazdaságot súlyosan megviselik a február 24én indított háború terhei. Ukrajna esetében a veszteségek zömét a termeléskiesés, az infrastruktúra megsemmisítése, az export – főleg a gabonakivitel – leállása okozza, Oroszországnál elsősorban a nyugati szankciócsomagok hatása érződik.

FELEZŐDŐ GDP

Északkeleti szomszédunk helyzetét valamelyest stabilizálják a folyamatosan érkező nyugati támogatások, míg az Oroszországi Föderáció (OF) esetében a büntetőintézkedések folytán a világpiacon megugrott energiahordozó-árak juttatják pótbevételekhez a moszkvai költségvetést. Tavaly az orosz GDP 1780 milliárd, az ukrán 198 milliárd dolláros volt. A 145,5 milliós Oroszország és a 41,1 milliós Ukrajna relációjában a bruttó hazai termék aránya mintegy kilenc az egyhez. Ez azt jelenti,

hogy az utolsó békeévben, 2021-ben az egy főre jutó GDP az eurázsiai országban 12 198, míg szomszédunkban 4828 dollár volt – a hivatalos árfolyam alapján számolva. Az orosz tartalékok mértéke ez év márciusának végén moszkvai források szerint még meghaladta a 600 milliárd dollárt, szemben az ukránok becsült 27 milliárdjával. Igaz, az OF devizatartalékának nagyjából a felét a nyugati hatalmak zárolták, azt sem engedik, hogy Moszkva ebből törlessze külföldi devizában kibocsátott államadósságát.

Ukrajna gazdasága a május végi állapot alapján óvatos becslések szerint teljesítőképességének több mint a harmadát elvesztette. Legalábbis ez a hivatalos kijevi álláspont. Elemzők úgy gondolják, hogy a valós helyzet ennél sokkal rosszabb. Az ukrán vezetésnek havi 5-6 milliárd dollárjába kerül az ország működésének a fenntartása. A kieső öszszeget alapvetően nyugati segélyekből pótolják. Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter szerint a költségvetésbe a háború kirobbanása előtti időszakhoz mérten a vámbevételek mindössze 30 százaléka folyik be. Valamivel jobb a helyzet az adókkal, itt az orosz invázió előtti

CIPŐÁRUS MARIUPOLBAN. HAVI 5-6 MILLIÁRD DOLLÁRBA KERÜL AZ ORSZÁG MŰKÖDTETÉSE

állapothoz mérten 70 százalékos a beérkezési arány.

A VoxEU/CEPR kutatóintézet elemzése alapján az Ukrajna elleni háború a közelmúlt konfliktusai közül kiemelkedik pusztító, gazdaságromboló hatásával. A szervezet az optimista, 2022-re 35 százalékos visszaeséssel kalkuláló álláspontot képviseli, s összeveti a helyzetet a szerbiai (1999) és a kuvaiti (1990) háborúban előállottakkal. Becsléseik szerint e fegyveres konfliktusok első évében egyik ország gazdasági hanyatlása sem érte el az ukrajnai méreteket. Az elemzés alapján északkeleti szomszédunk veszteségeinek a mértéke még akkor is meghaladná a szerbiai és a kuvaiti károk nagyságát, ha a harci cselekmények négy évig húzódnának el, s ekkora időtávra kivetítve vizsgálnánk az arányokat.

EGYSZERI ÁFAEMELÉS

Oroszországban alapvetően nem reformokkal, hanem az állami ellenőrzés fokozásával, a rubel árfolyamának a stabilizálásával igyekeznek fenntartani a háborús terhek, a szankciók által sújtott gazdaságot. Alekszej Kudrin neves közgazdász, a parlamenti számvevőszék elnöke a közelmúltban kifejtette: az állami beavatkozás felerősödése ellenére az OF piacgazdaság

marad. Számítanak a magántőkére, a kisés középvállalkozásokra, mert azok gyorsabban képesek alkalmazkodni a változó körülményekhez – hangsúlyozta. Mindez abba az irányba mutat, hogy Moszkva hosszabb távon egy a kínaihoz hasonló modellben gondolkodik – kihasználva az autoriter államrendet, az állami szektorra (az energiavállalatokra) épít, de helyet ad a magántőkének is. Az infláció ott ugyan valamivel nagyobb a nyugatinál, a február–májusi időszakban 11 százalék körül mozgott, de messze nem éri el az ukrajnai 18 százalékos szinteket. A nagy különbség azonban az, hogy Oroszországban nem áll rendelkezésre a kínaihoz hasonló fejlett technológia.

Június végén a Kreml bejelentette, hogy az idén egyszeri rendkívüli áfaemeléssel 416 milliárd rubelt von el a Gazpromtól –nagyon kell a költségvetésnek a bevétel. A rubel kurzusával kapcsolatban megoszlanak az álláspontok. Az egyik oldal szerint a jegyzéseket állami intervencióval tartják magasan. A másik viszont amellett érvel, hogy a háború miatt megemelkedett nyersanyag- és energiahordozó-árak tartják az árfolyamot. Moszkvában már

fontolgatják, hogy lefékezik a hazai fizetőeszköz túlzott erősödését, hiszen ez hiába előnyös az importnak, ha rontja az export nyereségességét. A kivitelt a nyugati piacok bezárulása, bezárása miatt át kell strukturálni – az energiahordozó-kivitel fő célpontja egyre inkább Kína és India lesz. Ez utóbbi kapcsán érdemes utalni a szankciós hatások ellentmondásosságára. A CSIS amerikai nemzetbiztonsági kutatóintézet Megfojtani a medvét című elemzésében megjegyzi: a szankciók ellenére Moszkva naponta egymilliárd dollárt keres földgáz- és kőolajexporttal.

GAZPROM-MILLIÁRDOK

A moszkvai Kommerszant című lap megjegyzi: a kormány taktikájának része, hogy megsarcolja az energiaóriásokat, lecsapolja a fosszilis energiahordozók kiviteléből befolyt bevételek tetemes hányadát. Ezzel próbálja hosszabb távon, akár éveken át ellensúlyozni a háborús és a szankciós terheket. A Gazprom korábban már „önként” hatalmas összeget fizetett be a büdzsébe, a múlt év eredményei alapján 1200 milliárd rubeles osztalékot fizetett a tulajdonosoknak. Így az orosz állam, a legnagyobb részvényes csak ebből mintegy 600 milliárdos bevételhez jutott.

ROMBA DŐLT BEVÁSÁRLÓKÖZPONT KIJEVBEN. AZ UKRÁN GDP AKÁR FELE IS ELVESZHET

FOTÓK: ALEXANDER ERMOCHENKO, REUTERS; FADEL SENNA, EUROPRESS/AFP

BÉNA KACSA LETT MACRONBÓL

A második világháború utáni francia politikában ritkán látott helyzet állt elő: a megválasztott elnök nem nyerte meg a törvényhozási választásokat, így kénytelen kisebbségben kormányozni. Emmanuel Macron Ensemble! (Együtt!) nevű pártszövetsége csupán 245 helyet szerzett a Nemzetgyűlésben a rendelkezésre álló 577-ből, 30 százalékkal kevesebbet, mint az előző megmérettetésen. 1958 óta ez a legkisebb képviselői szám, amellyel az elnök kínlódni lesz kénytelen.

GÚZSBA KÖTVE TÁNCOLNI

Hasonlóra 1988-ban volt példa, amikor a szocialisták kényszerültek kisebbségi kormányzásba. A következő öt évben azonban viszonylag sikeresen vezették az országot, amire az alkotmány 49.3-as pontja adott módot. Ez kimondta, hogy egy törvényjavaslatot keresztül lehet verni a törvényhozáson 24 óra leforgása alatt, hacsak az ellenzék nem nyer meg egy bizalmatlansági szavazást – erre 64 esztendeje nem volt példa. A szocialisták annak idején ötvenszer éltek ezzel a lehetőséggel. Macron számára azonban nem áll rendelkezésre ez a kiskapu, mert a hozzá kapcsolódó jogosítványokat egy 2008-as módosítással radikálisan korlátozták.

Így a regnáló francia államfő kénytelen lesz az ellenzéki pártok soraiban szövetségeseket keresni, ha meg akarja valósítani reformprogramját. Ám kevés a valószínűsége annak, hogy a választások folyamán megerősödött szélsőbal és a szél-

FRANCIA VÁLASZTÁSOK

Emmanuel Macron elvesztette többségét a törvényhozásban, így napi szinten kell

a különböző pártokkal kompromisszumokat kötnie, ha kormányozni akar.

Ez azonban nem része a francia politikai hagyománynak, így kínkeserves öt év vár rá.

EMMANUEL MACRON KAMPÁNYOL. BOKSZKESZTYŰ HELYETT BONBONOSDOBOZRA LESZ INKÁBB SZÜKSÉGE

sőjobb támogatná mondjuk a nyugdíjkorhatár 65 évre való emelését. A többség nélkül megnyert voksolás egyébként közelebb viszi az országot az európai mainstream gyakorlathoz, viszont a franciáknak – részben az elnöki típusú berendezkedés miatt – nagyon kevés tapasztalatuk van a koalíciós kormányzásban, ná-

luk ez nem része a politikai hagyománynak. A 61 képviselői helyet elnyert republikánusok részéről talán számíthatna még támogatásra Macron, a párt azonban mélyen megosztott ezzel kapcsolatban. A 89 helyet szerzett Nemzeti Tömörülés (Rassemblement National – RN), Marine Le Pen formációja részéről szinte kizárt bármiféle segítség, hiszen a pártelnök asszony joggal gondolhatja úgy, hogy Macron bukásával a következő választásokon nekik áll majd a zászló.

Az államfő így gúzsba kötve kényszerül táncolni, és törvényjavaslatról törvényjavaslatra haladva lesz kénytelen megpróbálni valahogy kipréselni a képviselők elegendő számú támogatását elképzeléseinek a megvalósításához. A baloldal például szeretné felgyorsítani Franciaországban az energiaátmenetet, a tiszta energia térnyerését. Az is elképzelhető, hogy a jobbközepet sikerül a nyugdíjreform mögé állítani. Az ilyen típusú szelektív együttműködés azonban olyan konstruktív hozzáállást igényelne a pártoktól, amely idegen a francia politikai hagyományoktól – főleg egy olyan helyzetben, amikor az ellenzéket a szélső alakulatok dominálják. Le Pen, továbbá Jean-Luc Mélenchon – aki talán a leginkább képes összefogni a baloldalt, és ez számára is reményt nyújt a következő politikai ciklusra nézve – nem fog beállni Macron mögé. Nem hagyják majd, hogy frissen szerzett politikai tőkéjüket az elnök zabálja fel. Macronnak is változnia kell(ene), hiszen a szavazási eredmény megmutatta, hogy a franciák nem vevők egy mindenbe beleszóló, mindent egymaga intéző államfőre az amúgy is erősen centralizált közjogi berendezkedésben. A szerénység és a partnerkeresés egyáltalán nem jellemezte Macron első ciklusát, viszont ez a másodikban nélkülözhetetlen lesz.

KÜLPOLITIKAI HÁTRAARC

Nagy kérdés, hogy az ország kormányzása, kormányozhatósága, a belső harcok mennyire kötik le a következő periódusban Macront, mennyi ideje, energiája marad a

külpolitikára. Az elmúlt öt évben a „több Európa” elképzeléséből vajmi kevés valósult meg. A pandémia és az orosz–ukrán háború meghiúsította a nagy tervét, amely azt célozta, hogy az olaszok Mario Draghi segítségével legalább valamenynyire vegyék át a kezdeményezést az európai politikai porondon, kihasználva a gyenge német kormány bizonytalankodásait. Hiába indított számos diplomáciai offenzívát, ezek rendre elakadtak a realitásokkal szembesülve.

Változik a helyzet abban a tekintetben is, hogy az EU, az eurózóna fenyegető inflációja, az Európai Központi Bank (EKB) várható kamatemelés-sorozata kivesz Párizs kezéből egy klasszikus fegyvert. Immár nem lehet, vagy legalábbis sokkal nehezebb lesz belpolitikai problémákat költekezéssel megoldani. Drágul a hitel, nehezebb lesz finanszírozni a francia államadósságot. Ráadásul az euróövezetnek elég egy beteg – az olasz –; a befektetők nem nézik majd jó szemmel, ha Franciaországot is betolják a kórterembe. Így paradox módon Macronnak éppen legfőbb politikai ellenlábasa, Le Pen elvei mentén kell majd politizálnia. Az ország befelé fordul, saját belpolitikai problémáival lesz elfoglalva, a saját nemzeti érdekeit kell majd megvédenie az európai közösségen belül.

POLITIKAI SÍRÁSÁS

Játszhat persze arra is az elnök, hogy tudatosan a kormányozhatatlanság felé sodorja az országot, és egy előre hozott választás folyamán próbálja meggyőzni a szavazókat arról, hogy ez az ellenzék sara. Ezzel azonban a saját politikai sírját ásná meg, hiszen azt az üzenetet közvetítené az állampolgároknak, hogy az idén úgymond rosszul voksoltak, amikor nem az ő pártja kapta meg a többséget. Valószínű, hogy még jobban büntetnék, Le Pen és Mélenchon pedig még inkább megerősödne. Macron üzenete az volt a kampányban, hogy a franciáknak választaniuk kell közte és a szélsőséges pártok között. Ez a taktika az elnökválasztásnál bejött, a parlamenti megmérettetésen azonban nagyon csúnyán visszaütött. Ugyanezt a sémát még egyszer megpróbálni meglehetősen rossz kilátásokkal járna az elnök számára.

Forrás: Statista.com

UKRAJNA ÉS MOLDOVA: ÚTON AZ EU-TAGSÁG FELÉ

TAGJELÖLTI STÁTUSZ | Az uniós országok irányítói megállapodtak abban, hogy tagjelölti státuszt kap Ukrajna és Moldova. Ugyanakkor egyelőre nincs szó a Nyugat-Balkánnak az európai közösségbe való integrálásáról.

A Brüsszelben lezajlott EU-csúcs első napján az uniós országok vezetői megadták Ukrajnának és Moldovának a tagjelölti státuszt. Míg a Nyugat-Balkán integrációja nem indult meg, addig Georgia –a korábban Grúziaként ismert volt szovjet tagállam – számára felvázolták a későbbi tagság lehetőségét. Idetartozik, hogy Georgia esetében több állam- és kormányfő, például Mark Rutte holland miniszterelnök is jelentős lemaradásokról beszélt.

KÖZÉPPONTBAN A HÁBORÚ

Miként az várható volt, a kétnapos csúcs első napján az orosz–ukrán háborús helyzetre fókuszáltak. A második napon főként gazdasági kérdések kerültek terítékre. Visszatérve Ukrajna és Moldova tagjelölti státuszára, a két kandidáló ország vezetői jelezték: felkészültek az ezzel kapcsolatos tárgyalások megkezdésére. A bővítés tekintetében komoly a politikai szándék, melynek „szlengje” Brüsszelben az „egységes uniós álláspont” meghatározás lett. Egyébként már az Európai Ta-

KÉZCSÓK URSULA VON DER LEYENNEK. ORBÁN VIKTOR KÖZÖLTE: HAZÁNK A BÉKE PÁRTJÁN ÁLL

nács gyűlése előtt az Európai Parlament többsége is a támogatásáról biztosította északkeleti szomszédunkat. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök először a twitteres oldalán fejezte ki háláját, majd videóhíváson keresztül is szólt az EU-s államok irányítóihoz. Az ukrán és a moldáv vezetők mellett a nyugat-balkáni politikusok is reménykedtek a tagjelölti státusz megszerzésében, tekintettel arra, hogy lehetőségként felmerült ennek a térségnek is az integrációja. (A jelöltség nem biztosít automatikus jogot az unióba való belépésre. Az Európai Bizottság a tagsági kritériumok szerint alaposan megvizsgálja a csatlakozási kérelmet, és a folyamat csak azt követően indulhat meg, hogy az Európai Tanács egyhangúlag határoz a tárgyalások megkezdéséről. Az adott körülményektől függően a tagjelölt államokban szükséges lehet egy reformfolyamat bevezetése, jogszabályaiknak az EU-s jogszabályokkal és normákkal való összhangba hozása, valamint az infrastruktúra és a közigazgatás fejlesztése. A belépési procedúra alatt az aspiráns pénzügyi és technikai segítségnyújtásban részesül a tagságra való felkészülés érdekében – a szerk.)

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke elmondta: a balkáni bővítés lehetősége érzékeny téma, amely sok indulatot kavar, így erre a kérdésre később kell viszszatérni. Fontos az EU kiterjesztésének a kérdése, de kétségtelen, hogy egyre több a vonakodás a közösségen belül – mondta Emmanuel Macron francia államfő, akinek az országa a mai nappal bezárólag az unió elnöki feladatait is ellátja. Különösen a balkáni téma – azon belül is Szófia ellenállása Észak-Macedóniával szemben – az, amely megterhelte a mostani tárgyalásokat. A kérdésről hamarosan szavaz a kormányválságban lévő Bulgária. A helyzet azért pikáns, mert Szófia feltételeket szabott annak érdekében, hogy engedje folytatódni Észak-Macedónia csat-

HELYREÁLLÍTÁSI PÉNZEK

lakozási tárgyalásait. Többek között garanciát vár arra, hogy Szkopje tiszteletben tartja a bolgárok jogait.

A BÉKE AZ ELLENSZER

„A háborús infláció egyetlen ellenszere a béke. Mi a béke pártján állunk!” – írta Facebook-bejegyzésében a magyar miniszterelnök az EU-csúcs kapcsán, s több felvételt is közzétett a találkozóról. Orbán Viktor Brüsszelben újságíróknak azt mondta: a dolgok nem néznek ki jól. A kormányfő ismertette, hogy megkapták az utolsó szövegjavaslatot a hatodik szankciós csomag-

ÜDVÖZLET A KMKSZ-TŐL

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöksége üdvözli, hogy Magyarország támogatta Ukrajna európai uniós tagjelölti státuszát, egyben köszönetét fejezi ki a magyar kormánynak azokért az erőfeszítésekért, amelyeket a béke helyreállítása és a humanitárius állapotok enyhítése érdekében tesz. „A kialakult háborús helyzetben valamennyi ukrán állampolgár számára reménykeltő, hogy Ukrajna a jövőben teljes jogú EU-tagországgá válhat” – áll a nyilatkozatban. A KMKSZ előremutatónak tartja, hogy az idén is „folytatódnak az anyaország által indított szociális programok és gazdasági támogatások, amelyek az elmúlt években is nagyban segítették az itt élő közösség megmaradását, vidékünk fejlődését” –zárul a dokumentum.

ról, és ebben az szerepel: az embargó kiterjedne a tengeren érkező orosz olajra, a vezetéken jövőre azonban nem. „Ez Magyarországnak jó megoldás, nem dobják le az atombombát a gazdaságunkra” – tette hozzá. Bár a javaslatban vannak

Az Európai Unió állam- és kormányfőinek kétnapos brüsszeli csúcsának első napján adott interjút a Reuters hírügynökségnek Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások állásáról. Hangsúlyozta, hogy a kormány nyitott a kompromisszumra, és meg szeretne állapodni a testülettel a helyreállítási pénzek feloldása érdekében, de szerinte a kabinet nem kap elég konkrét felvetéseket az intézménytől. Elmondta továbbá: „Minden forgatókönyvre felkészültünk, ha kell, gyorsan tudunk lépni, s arra szintén ráhangolódtunk, hogy a pénzek nélkül is meg kell élnünk.” Hozzátette: „Ez nem jó szcenárió a számunkra, de anyagilag felkészültünk.” Mint ismert, a magyar kormány egyelőre nem állapodott meg a helyreállítási alap (RRF) forrásainak a folyósításáról, s a 2021–27-es ciklus uniós összegeiről sincs megegyezés.

jó részletek, Orbán Viktor hangsúlyozta: ez számunkra nem elég biztosíték. „Ami nekünk húsba vágó, az az, hogy ha a vezetéken jövő orosz olajjal történik valami – mint arról egyébként már beszéltek az ukránok és mások is –, jogunk legyen tengeren át beszerezni azt, ez a garancia kell nekünk. Ha ezt elérjük, akkor rendben vagyunk” – mondta. Arra a kérdésre, hogy a mentesség nem okozna-e túlzott versenyelőnyt Magyarországnak, és adni kell-e érte valamit cserébe, a miniszterelnök így válaszolt: a szankciókból éppen hogy a nagy külföldi olajcégek gyűjtenek profitot, hiszen felment az olaj ára. Hazánk a kormányfő szerint semmilyen extraprofithoz nem tud jutni, mert azt kérik tőle, hogy olyan beruházásokat hajtson végre a Mol, amelyek nagyon sok pénzbe kerülnének, a termék viszont drágább lesz. Vagyis úgy véli, azt akarják Brüsszelben, hogy költsünk rengeteg

MI VAGYUNK EURÓPA. A TAGJELÖLTI STÁTUSZ LETT AZ EGYSÉGES ÁLLÁSPONT KIFEJEZŐDÉSE

POLITIKAI AKARAT

„Technikai szinten nem állunk rosszul a tárgyalások tekintetében. Most leginkább a politikai akaraton múlik, hogy mikor és hogyan érünk célba” – húzta alá a Világgazdaságnak adott interjúban a brüszszeli tárgyalásokkal kapcsolatban Navracsics Tibor, az uniós források felhasználásáért és területfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter. A politikus szerint minden esély megvan arra, hogy az év végéig megszülessen a megállapodás. „Reményeim szerint csak elméleti lehetőség, hogy nem jutunk hozzá az EU-s forrásokhoz” – fejtette ki a miniszter, aki arról is beszélt, hogy e pénzek felhasználását is hozzáigazítják az aktuális árfolyamhoz. Most tervezik 350-ről 375-re módosítani az erre vonatkozó pályát, így a forint gyengülése csak átmenetileg előnyös ebből a szempontból, nem érdemes erre építeni. Az euró bevezetésével kapcsolatban azt mondta: szerinte nem szükségszerű most ezen gondolkodni.

pénzt finomítóépítésre, aminek az lesz a vége, hogy drágábbá válik a magyaroknak a benzin.

Orbán Viktor azt is hangsúlyozta: a vezetéken érkező gázra vonatkozó szabályokat később vitatják meg és fogadják el. Külföldi újságíróknak elmondta, hogy semmilyen kompromisszum nem született a büntetőintézkedések ügyében, és úgy vélte, az Európai Bizottság „felelőtlen viselkedése” juttatta Magyarországot nehéz helyzetbe. „Eddig az volt a konszenzus, hogy a bizottság nem nyújt be javaslatokat, amíg

AZ OROSZ INVÁZIÓ ELLEN A G7

Korlátlan ideig támogatják Ukrajnát a G7 államai – az erről szóló dokumentumot azok az országok is aláírták, amelyek egyes hírek szerint korábban tárgyalásos tűzszünetről beszéltek. A Bajorországban tartott csúcstalálkozójukról készült nyilatkozattervezet szövege szerint a G7-vezetők kötelezettséget vállalnak arra, hogy határozatlan ideig támogatják Ukrajnát az orosz invázió elleni védekezésben – jelentette a Bloomberg. A hírügynökség értesülései szerint így fogalmaztak a legfejlettebb ipari országok vezetői: továbbra is pénzügyi, humanitárius, katonai és diplomáciai segítséget nyújtunk Ukrajnának, és mindaddig kiállunk mellette, ameddig csak szükséges. A dokumentum szerint a G7 vezetői mérlegelik annak lehetőségét is, hogy az oroszországi importvámokból származó bevételeket Ukrajna támogatására fordítsák.

a helyzetet megfelelően meg nem vitatták a tagállamok. Az energia nem játék. Ebben az ügyben először megoldásokat kell találni, és utána jöhetnek a szankciók” –mondta a miniszterelnök.

HAZÁNK A NYUGAT-BALKÁN MELLETT

Jó lenne, ha Brüsszelben és Nyugat-Európa minden fővárosában megértenék: kontinensünk biztonságáról az elkövetkezendő időszakban nehéz lesz beszélni úgy, hogy

közben nem integráljuk a Nyugat-Balkánt az EU-ba – mondta a közösségi oldalára feltöltött videójában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető megfogalmazása szerint némi csalódottságot okoztak az Európai Tanács döntései több olyan országban, amely előbbutóbb szeretne az unió tagjává válni. „Mi, akik a Nyugat-Balkán szomszédságában élünk, pontosan tudjuk, milyen jelentősége van e térség stabilitásának. Jó lenne, ha ezt Nyugat-Európában is megértenék” – tette hozzá. Beszámolt arról is, hogy telefonon egyeztetett Christian Schmidttel, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjével, akinek elmondta: szintén telefonon beszélt Milorad Dodikkal, a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagjával, aki arról számolt be, hogy az ország széttöredezett belpolitikai életében egy olyan kérdés egészen biztosan van, amelyben mindenki egyetért. Ez pedig az európai perspektíva, az európai integráció fontossága. Ezért jó lett volna, jó lenne, ha az EU megadná ezt a segítséget a balkáni államnak, hogy megerősítsük azt az egyetértést a széttöredezett belpolitikai életében, amely a betagozódás fontosságára vonatkozik – húzta alá végezetül Szijjártó Péter.

SZAJLAI CSABA

ZELENSZKIJ UKRÁN ELNÖK A TELEFONNÁL. FELKÉSZÜLTEK A TÁRGYALÁSOK MEGKEZDÉSÉRE

SZERB VILLANYSZÁMLA KOSZOVÓI FELSÉGJELLEL

MEGÁLLAPODÁS | Az orosz–ukrán háború kirobbanása óta egyre nagyobb uniós, valamint amerikai nyomás nehezedik Belgrádra és Pristinára, hogy folytassák a párbeszédet. Előbbinek el kellene ismernie Koszovó államiságát, utóbbinak különleges státust, autonómiát kellene biztosítania a területén élő szerbségnek, létre kellene hoznia a koszovói szerb önkormányzatok közösségét. Egyelőre ez távolinak tűnik, de egy biztató jel már van.

Miközben az Európai Unió a Belgrád és Pristina között megrekedt legmagasabb szintű – Aleksandar Vučić szerb államfő és Albin Kurti koszovói kormányfő közötti – párbeszéd újrakezdését sürgeti, a múlt héten legalább a tárgyalócsoportok szintjén történt némi előrelépés. A belgrádi és pristinai küldöttség tárgyalóasztalhoz ült Brüsszelben, s hosszú évek után végre egy lényeges megállapodást is megkötött, amely a napjainkban oly fontos energetikai szektort, azon belül az áramszolgáltatást illeti. Az EU különmegbízottja, Miroslav Lajčák által vezetett egyeztetésen a felek megállapodtak egy 2013-as egyezmény alkalmazásában: a szerbek lakta 1200 négyzetkilométeres Észak-Koszovó voltaképpen bizonyos energetikai autonómiát kap.

VÉGE AZ INGYENÁRAM IDŐSZAKÁNAK

A szerbiai villamos művek (EPS) létrehozhatja koszovói leányvállalatát, az Elektrosever céget, amelynek az ottani hatóságok megadják a szükséges engedélyeket ahhoz, hogy Észak-Koszovó négy járásának a területén áramot szolgáltasson és számlázhasson. A megoldás tiszteletben tartja a koszovói albánok feltételeit is, melyek szerint ez csakis az ottani törvényes keretek között, a helyi előírásoknak megfelelően történhet. A megállapodástól mindenki azt reméli, hogy az észak-koszovói szerbek ezentúl kiegyenlítik a számláikat, mert több mint két évtizede polgári engedetlenségre hivatkozva a többségük semmit se fizet, így a veszteségeket Pristina az államkasszából pótolta.

Az egyezmény értelmében a koszovói Energetikai Szabályozó

Testület (ERO) licencet ad ki az Elektrosevernek, majd tíz napon belül aláírják a technikai jellegű megállapodásokat is, amelyek révén a cég lényegében a koszovói energiaellátási rendszer részévé válik. A szerb vállalat megkapja a koszovói hatóságoktól az energetikai azonosító kódot is, amellyel jogot formálhat arra, hogy az említett önkormányzatok területén végezze az áramellátást, a számlázást, a megfizettetést, továbbá az új felhasználók

adatbázisba vételét. Amennyiben az Elektrosever nem tenne eleget valamely kötelezettségének a licenc kiállítását követő száz napon belül, megszüntetheti a vele történő együttműködést a koszovói hálózatfenntartó, de csakis az EU illetékeseivel egyeztetve.

DIADAL VAGY ÁRULÁS?

Ahogyan az a megállapodások megkötését követően korábban is lenni szokott, Szerbiában és Koszovóban is vegyes volt a fogadtatás. A kormánypártok elismerően szóltak, hangsúlyozva, hogy érvényesültek az állami érdekek, az ellenzék pedig kritizált. Pristinában például azért, hogy Albin Kurti belement az egyezségbe, noha korábban kizárta ezt. A belgrádi oppozíció radikális jobboldali pártjai egyenesen árulást kiáltottak, azt hangsúlyozva, hogy a koszovói szerbeknek nem lenne szabad a Pristina által meghatározott állami szimbólumokkal ellátott számla alapján fizetniük a fogyasztást. Ezzel Belgrád lényegében elismerte Szerbia tartományának, Koszovónak az önállóságát – szólt a kritika. Déli szomszédunkban egyébként sem túl nagy az optimizmus a koszovói kérdés rendezése kapcsán, amióta legutóbbi belgrádi látogatásán Olaf Scholz német kancellár kijelentette: Berlin a két ország kölcsönös elismerését várja el a párbeszéd eredményeként. Aleksandar Vučić közölte ugyan, hogy engedjék meg, hogy Szerbia számára legalább olyan fontos legyen a saját területi integritása, mint az EU számára Ukrajnáé, de a német s általában véve a nyugati elvárások módosítására nem számít Belgrád. Vučić legutóbb kifejtette: nehéz körülmények között zajlik majd az ország közeledése az unióhoz, mert azt komplikálni fogja a Koszovóval kapcsolatos közösségi elvárásrendszer és az oroszellenes hangvétel is, amelyhez Belgrád egyelőre nem kíván csatlakozni.

VIRÁG ÁRPÁD

ERŐMŰ A PRISTINA MELLETTI, ALBÁN TÖBBSÉGŰ OBLIQ (OBILIĆ) VÁROSKÁBAN. A SZERB SZOLGÁLTATÓNAK TALÁN KIFIZETIK AZ INNEN VÁSÁROLT ÁRAMOT ÉSZAK-KOSZOVÓBAN

A POZSONYI MENTŐÖV SZAKÍTÓPRÓBÁJA

A

TÁMOGATÁSPOLITIKA ÁRA ÉS KÖLTSÉGE

Múlt szerdán a pozsonyi törvényhozás

Zuzana Čaputová köztársasági elnök vétóját letörve ismételten elfogadta a pénzügyi

tárca által kidolgozott inflációellenes csomagot. Az elsősorban a gyermekes

családokat segítő intézkedés megosztotta a koalíciós pártokat, és a sajátos szlovákiai szabályozás miatt az önkormányzatokat is nehéz helyzetbe hozza.

A 2020 márciusa óta kormányzó szlovákiai négypárti koalíciót megosztó viták nem új keletűek, az elmúlt hetekben is írtunk a kabineten belüli törésvonalakról. Tulajdonképpen a ciklus kezdete óta feszül egymásnak a legnagyobb kormánypártot, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) mozgalmat vezető Igor Matovič és a jobboldali-liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) pártot elnöklő Richard Sulík gazdasági miniszter. Matovič tavaly tavasszal az állandósult koalíciós válság miatt távozni kényszerült a kormányfői székből, de a Heger-kabinet pénzügyminisztereként is folytatódtak a konfliktusok közte és Sulík között.

KÜLSŐ SEGÍTSÉG

A koalíciós viszályokat már beárazta a szlovák közvélemény, de elemzők szerint az inflációellenes csomag parlamenti elfogadása egy fontos szempontból mégis új helyzetet teremtett, és megnövelte a pozsonyi pártszövetség felbomlásának az esélyét.

A pénzügyi tárca beterjesztését ugyanis az SaS támogatásának a hiányában csak az ellenzék egy részének a segítségével tudták átvinni a parlamenten. Sulíkék válaszul kivonultak a koalíciós tanácsból (a kormánypártok egyeztető testületéből), ami ugyan nem visszafordíthatatlan lépés, de komoly törést jelent, a törvény-előkészítő munkát is akadályozza.

Jellemző módon az inflációellenes csomagról a parlamenti beterjesztés előtt a kormányon belül hetekig késhegyig menő viták zajlottak. Ez már önmagában magyarázatot ad arra, miért késlekedett a Heger-kabinet a pénzromlás kedvezőtlen hatásait enyhítő érdemi lépések meghozatalával, miközben a régió országai már hetekkel, hónapokkal korábban mozdultak.

Az SaS a pénzügyi tárca családtámogatási javaslatai kapcsán azt kifogásolta, hogy az intézkedések figyelmen kívül hagyják a rászorultsági elvet, vagyis a kormány ahelyett, hogy célzottan támogatná a bajba jutott famíliákat, általános pénzszórásba kezd. A liberálisok végül a kormányülésen nem vétózták meg a minisztérium előterjesztését, így az a parlament elé kerülhetett. Sulíkék vélhetőleg azzal számoltak, hogy a támogatásuk nélkül a javaslat elbukik a törvényhozásban, hiszen a népszerűségi listákat vezető szociáldemokrata pártok (a Hlas – SD és a Smer – SD) aligha dobnak mentőövet Matovičnak. A számításba ott csúszott hiba, hogy a választások óta több részre szakadt szélsőjobbos Mi Szlovákiánk Néppárt (ĽSNS) listáján bejutott képviselők egy része megszavazta az előterjesztést, s ez elég volt annak elfogadásához. Matovič számára ez kétségkívül komoly politikai sikert jelentett, a szlovákiai nyilvánosságban azonban nagy felzúdulást váltott ki, hogy a koalíció a gyakorlatilag politikai karanténban lévő szélsőségesek voksaival vitte át a javaslatot.

AZ ELNÖKNŐ AKCIÓJA

Az inflációellenes pakk körüli politikai viták azonban ezzel még korántsem értek véget. A parlamenten kívüli balliberálisok támogatásával megválasztott Zuzana Čaputová köztársasági elnök megvétózta a törvényhozás döntését. Az államfő álláspontja szerint alkotmányellenes, hogy a következő évre vonatkoztatva a költségvetés elfogadása előtt döntsenek a büdzsét érintő kérdésekben. A pénzügyi tárca által kidolgozott intézkedéscsomag ugyanis az idei 250 millió euró mellett a 2023-as évre havi 100 millió, vagyis éves szinten 1,2 milliárd eurót szán a gyermekek után járó családi támogatásokra.

Ezt követően került a múlt szerdán ismételten a pozsonyi törvényhozás elé az inflációellenes pakk. A korábbi szavazás gyakorlatilag megismétlődött; a ciklus kezdete óta politikai karan-

ZUZANA ČAPUTOVÁ ÁLLAMFŐ. SZERINTE NEM LEHET JÖVŐ ÉVI TÁMOGATÁSOKRÓL DÖNTENI, AMÍG NINCS ELFOGADOTT BÜDZSÉ

ténban lévő szélsőjobboldali képviselők voksával az SaS támogatása nélkül is átment a javaslat. Ezzel eldőlt, hogy az intézkedéscsomag júliustól hatályba lép, de Čaputová jelezte: fenntartja korábbi kifogásait, és az alkotmánybírósághoz fordul.

A pakk részeként júliusban egyszeri alkalommal megemelt öszszegű családi pótlékot, 25,88 helyett 100 eurót kapnak a gyermekes családok, illetve további mintegy százezer rászoruló ugyancsak egyszeri 100 eurós juttatásban részesül. A kormány ennek fedezetére 133 millió eurót fordít. A köztársasági elnök vétója ezekre a lépésekre nem vonatkozott.

TILTAKOZÓ ÖNKORMÁNYZATOK

Szlovákiai sajátosság, hogy a települési önkormányzatoknak jutó költségvetési forrásokat a természetes személyek által befizetett jövedelemadóból forgatják vissza. Mivel a pénzügyi tárca az inflációellenes csomag részeként megnövelte a gyermekek után járó adókedvezmény összegét, ez az önkormányzatok esetében már 2022 második felében óhatatlanul bevételkieséshez vezet.

Az energiaárak emelkedése a fenntartói feladatokat ellátó helyhatóságokat már eddig is nehéz helyzetbe hozta, s ahelyett, hogy a megnövekedett költségek finanszírozására kompenzációt kapnának a kormánytól, további forráskivonással kell szembesülniük.

A települési önkormányzatokat tömörítő Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) ezért még májusban sztrájkkészültséget hirdetett. Ezen helyhatóságok ellehetetlenítése miatt a felvidéki magyar egységpárt, a Szövetség is több ízben tiltakozott.

BOCSÁNATKÉRÉS, FORRÁSKERESÉS

Eduard Heger kormányfő és Igor Matovič pénzügyminiszter a múlt szombaton újabb intézkedést jelentett be. A tervek szerint a kormány szeptemberben egyszeri 500 eurós támogatásban részesítené a közalkalmazottakat. (A juttatás nem vonatkozik az

egészségügyi és szociális dolgozókra, sem a katonákra, ezekkel a csoportokkal külön foglalkozik majd a kabinet.) Egyúttal Matovič békülékeny gesztusként a korábbi személyeskedő támadások miatt bocsánatot kért Richard Sulíktól, s együttműködésre szólította fel a gazdasági minisztert és pártját. Az SaS közleményben úgy reagált: ha látni fogják, milyen forrásokból teremtené elő a pénzügyi tárca a közalkalmazottak dotációjához szükséges 200 millió eurót, készek támogatni a javaslatot.

A HÁZELNÖK IS PÉNZT ÍGÉR

Az ígéretcunamiból a szintén koalíciós párt Sme rodina (Család Vagyunk) első embere, Boris Kollár házelnök sem szeretett volna kimaradni. Egy múlt vasárnapi tévéműsorban mondta el, hogy a nyugdíjasok a júliusban folyósított 13. havi nyugdíj mellett karácsony előtt további kompenzációra számíthatnak. Azt is belengette, hogy még az idén a minimálbért is megemelhetik, de sokat sejtetően részleteket nem árult el. Jelezte: a megemelt minmálbér ügye a pénzügyminiszter feladata.

A házelnök megszólalása úgy is értelmezhető, hogy a további politikai támogatásért cserébe a pártja által vezetett szociális tárca is jól kommunikálható eredményeket akar felmutatni. Megjegyzést érdemel, hogy a szlovákiai időskorúaknak járó pluszjuttatás valóban indokolt, hiszen a nyugdíjak vásárlóértéke ebben az esztendőben nagyot zuhant északi szomszédunkban. Miközben májusra az éves infláció 12,6 százalékra nőtt, a nyugdíjakat az év elején csak szerény mértékben, alig egy százalékkal emelték. A kormány az évközi emelés helyett a karácsonyi nyugdíjprémium nyári kifizetésével igyekezett kárpótolni a szépkorúakat. KOLEK ZSOLT

A NAGYTÁRKÁNYI NAGY CSALÁD EGYTEHENES GAZDASÁGA. A MAGAS INFLÁCIÓ A TAKARMÁNY ÉS A TEJTERMÉKEK ÁRÁBAN IS JÓL ÉRZÉKELHETŐ

FELHŐK A ROMÁNIAI AUTÓGYÁRAK FELETT

BŐVÜLÉS ÉS AGGODALOM | Több száz dolgozójától akar megválni Románia legnagyobb járműgyártója, a francia Renault tulajdonában lévő Dacia, amely önkéntes leépítési programot indított. Keleti szomszédunk másik nagy autóelőállítója, a Ford Romania tulajdonosváltáson esett át, így most már nem közvetlenül az amerikai óriáshoz tartozik, hanem a Ford és a török Otosan által alapított Ford Otosan törökországi vállalkozáshoz.

Az idei első öt hónapot jó eredményekkel zárták a járműgyártók, ennek ellenére pesszimista forgatókönyvek jelentek meg a nyilvánosságban a Daciától kiszivárgott leépítési program, valamint a Fordnál történt tulajdonosváltás miatt. A romániai autógyártók egyesülete június közepén közölte, hogy csaknem 13 százalékkal nőtt január és május között a jármű-előállítás az egy évvel korábbihoz képest. Ebben az időszakban 216 105 gépkocsi gurult le a szalagról, ebből több mint 131 ezret a Dacia és bő 85 ezret a Ford készített. Az

1966-ban alapított és 1999 óta a Renault tulajdonában lévő Dacia több mint 16 százalékkal, míg a Ford 7 százalékot meghaladóan növelte termelését.

A 2020-as mélyponthoz képest 41 százalékos bővülést jegyeztek fel, ugyanakkor a termelés még kevéssel elmaradt a pandémiát megelőző év, 2019 első öt hónapjában regisztrálttól, amikor összesen 219 298 jármű gördült le a két cég gyártósorairól. Nemcsak a járvány, hanem az

elektromos félvezetők hiánya is sújtotta a tevékenységüket, emiatt – akárcsak más országok más gyártói – kényszerszüneteket tartottak. Tavaly a két romániai cég együtt 420 755 járművet állított elő, 4 százalékkal kevesebbet, mint 2020-ban.

JÓ PÉNZT AJÁNLANAK

Most úgy tűnik, hogy kezd ismét fellendülni a termelés, ezért érte hideg zuhanyként a közvéleményt, hogy a 13,6 ezer alkalmazottat foglalkoztató Dacia önkéntes leépítési programot hirdetett meg. Ennek keretében 500 dolgozó távozhat saját

A KRAJOVÁN ÖSSZERAKOTT EGYMILLIOMODIK AUTÓ DECEMBERI BEMUTATÓJA. KÉT ÉV MÚLVA ELEKTROMOS KOCSIT GYÁRTHATNAK, DE AZ IS LEHET, HOGY ELHÚZ A FORD TÖRÖKORSZÁGBA

elhatározásából, zsíros lelépési pénzért cserébe. Lapzártánkig nyújthatták be az alkalmazottak a távozásra vonatkozó kérést. A vezetőség nemsokára dönt, hogy ki mehet, mert csak azokat a dolgozókat engedi el, akik nem nélkülözhetetlenek. A közlés szerint így akarja megőrizni a vállalat a versenyképességét.

A Dacia emlékeztetett: időnként megismétlik ezt az önkéntes távozási programot – legutóbb 2017-ben volt hasonló. Most aki legalább két éve dolgozik a társaságnál, nettó 16 ezer lejes (csaknem 1,3 millió forint), aki 4–8 évet töltött ott, 70 ezer lejes (mintegy 5,7 millió forint), aki 16 esztendeje alkalmazott, 130 ezer lejes (bő 10,5 millió forint) végkielégítésben részesül. Mindez a havi közel négyezer lejes (325 ezer forint) országos nettó átlagbérhez képest cseppet sem kedvezőtlen ajánlat. Emellett a maguktól távozók kedvezményes áron vásárolhatnak Dacia vagy Renault gépkocsit.

A kolozsvári Krónika című lap szerint elsősorban a robotizált, automatizált, digitalizált részlegeken dolgozókat buzdítják arra, hogy éljenek a lehetőséggel. A lépést pedig, mint fentebb jeleztük, azzal a szándékkal hajtják végre, hogy növeljék a cég hatékonyságát.

KÍNAI TULAJDONOS?

A román sajtó által megkérdezett humánerőforrás-szakemberek szerint nem kell eltúlozni ennek a programnak a következményeit, de jelzésértékűnek tekintik, így nem tartják kizártnak, hogy később egy leépítési hullám következik, amelynek már komolyabb szociális hatásai lehetnek. Ugyanakkor a szakszervezetek úgy vélik, egy ilyen hullámnak kicsi a

valószínűsége. A vállalat azzal indokolta az önkéntes leépítési program indítását, hogy ne legyenek súlyos szociális következmények, hiszen a saját elhatározásukból távozóknak van lehetőségük felkészülni pályájuk módosítására.

A gyárnak helyet adó Mioveni településen aggodalommal fogadták a híreket, hiszen a mintegy 28 ezres lélekszámú város költségvetési bevételeinek a 60 százaléka a cég által befizetett adókból és illetékekből származik. Ugyanakkor kormányzati szinten sem követhetik egykedvűen az ország legnagyobb exportőrénél végbemenő folyamatokat, már csak azért sem, mert a több mint fél évszázados autógyár bő két évtized elteltével ismét tulajdonost válthat. Azt már korábban bejelentette a francia társaság, hogy több egységre bontja szét a szervezeti struktúráját: külön foglalkoznának az elektromos autók és a hagyományos meghajtású járművek gyártásával, s ennek keretében a Dacia is nagyobb működési autonómiát kapna. Ezek után felröppent a hír, hogy a franciák esetleg eladnák a romániai üzemet – vagy a részvények egy részét –, azonban eddig semmi sem történt.

Emmanuel Macron nemrég Romániában tett látogatása ürügyén a bukaresti sajtóban olyan cikkek láttak napvilágot, miszerint a francia elnök azért lobbizhatott bukaresti kollégájánál, Klaus Johannisnál, hogy a román hadsereg ne hol-

land, hanem francia gyártmányú korvetteket vásároljon. Ellenkező esetben a franciák állítólag készek akár kínaiaknak is eladni a romániai Dacia-üzemet.

ÚJ FORD MODELL

A szintén dél-romániai Craiova (Krajova) városában is változások voltak, hiszen a Ford Romania átkerült a Ford és a török Otosan által fele-fele arányban birtokolt céghez. Ezt a csoporton belüli tulajdonosváltást már március közepén bejelentették a felek. A tranzakció értéke 575 millió euró, ami további 140 millióval egészülhet ki, amennyiben megvalósul a tervezett termelési kapacitás.

A Ford csaknem kétmilliárd dollárt fektetett be az évente körülbelül kétmilliárd eurós árbevételt elérő romániai leányvállalatába a krajovai üzem 2008as megvásárlása óta. Hatezer dolgozó számára biztosít munkalehetőséget. Az EcoSport és a Puma modelleket gyártja, illetve az 1 literes EcoBoost motort. Egy 300 millió dolláros fejlesztéssel új terméket, egy kishaszonjárművet is gyárt majd 2023-tól. A modell kínálatában a 2024-ben bemutatkozó, tisztán elektromos hajtású változat is szerepel. Ez az első olyan sorozatgyártású, tisztán e-meghajtású autó lesz, amely Romániában készül.

IRÁNY TÖRÖKORSZÁG?

A tulajdonosváltás aggodalmakat váltott ki a román járműgyártók érdekvédelmi szervezetei körében. Dan Vardie, a legrégebbi szakmai szervezetnek, az autógyártók és -importőrök egyesületének (APIA) az elnöke szerint nem tudni, hogy a Fordnak hosszú távon milyen tervei vannak, hiszen csak 2025-ig ismertették az elképzeléseiket. Csalódottságát fejezte ki Călin Popescu-Tăriceanu volt liberális kormányfő is, aki jelenleg az APIA tiszteletbeli elnöki posztját tölti be. Nem mellesleg Tăriceanu miniszterelnöki mandátuma idején írták alá azt a szerződést, amellyel a Ford megvásárolta a dél-koreai Daewootól a krajovai üzemet. A volt kormányfő szerint az Otosan számára elsődlegesen fontos a törökországi gyártás, ezért nem tudni, hogy meddig tartják fenn a romániai üzemet. A Ford eredetileg 300 ezer jármű gyártását vállalta, de ezt soha nem érte el. Tavaly 163 ezer darab gurult ki a krajovai üzemből.

BORBÉLY TAMÁS

KÉSZÜL A DACIA DUSTER UTASTERE EGY 2014-ES FOTÓN. KIBÉLELIK PÉNZZEL AZ ÖNKÉNT TÁVOZÓKAT

KEVÉS A TÖLTŐOSZLOP | Az elmúlt három évben megsokszorozódott az elektromos autók száma Horvátországban, a töltőlánc kiépítése viszont nem tudta tartani a lépést. A gyér hálózat főleg a tengerparton okoz kellemetlenséget a nyári kánikulában.

RÖGÖS AZ ÚT A HORVÁT VILLANYAUTÓK ELŐTT

Horvátországban a folyamatosan növekvő üzemanyagárak és a környezettudatos életmód divatjának a hatására immár egyre több, az átlagosnál jobban kereső polgár dönt úgy, hogy villanyautóba ül. Az új hajtásláncú gépkocsik leginkább a városlakók körében népszerűek, de vidéken is egyre több van belőlük. A Horvát Autóklub (HAK) adatai szerint jelenleg az ország útjain 16 ezer hibrid és valamivel több mint 3,1 ezer villanyautó közlekedik – az utóbbiak majdnem felét tavaly helyezték forgalomba.

A nyugat-balkáni országban jelenleg csak 556 e-töltőállomás van, összesen 1230 csatlakozási ponttal. Ez közel duplaannyi, mint 2019-ben volt, de akkor még

tónak egyaránt próbára teszi az idegrendszerét. Az országba május óta özönlenek a nyugat-európai turisták, egy részük pedig e-járgánnyal érkezik, ezért az Adrián szinte lehetetlen várakozás nélkül üres töltőpontot találni. Nem ritka, hogy órákat állnak sorban a tulajdonosok, hogy egyáltalán folytatni tudják az útjukat.

A Večernji list lap szerint ahhoz, hogy szomszédunkban az idegenforgalmi szezon idején se okozzon problémát az e-tankolás, legalább tízezer töltőállomásra lenne szükség országszerte.

HATÉKONYSÁGI SZÁMÍTÁSOK

A töltőoszlopoknál tapasztalható hoszszú várakozási idő ellenére még mindig

csak 460 elektromos és 3700 hibrid járművet tartottak nyilván a horvát hatóságok.

SORBAN ÁLLÁS AZ ÁRAMÉRT

A villanyautózók helyzetét tovább nehezíti, hogy a világ leggyorsabb elektromos szupergépkocsijának, a Rimac Neverának a hazájában a töltőknek csupán a 20 százaléka alkalmas gyors, egyenáramú töltésre. Az átlag horvát villanyautós a gyér töltőhálózat ellenére megtanult élni a helyzettel, a nyár viszont vendégnek és vendéglá-

olcsóbban tudnak autózni azok, akik az alternatív meghajtást választják. Márciusig a legtöbb állomással rendelkező állami villamos műveknél, a HEP-nél ingyenes volt az e-tankolás. Ugyanezeken az oszlopokon most sem számít drágának a kocsik töltése. Egy kilowattóra áramért a HEP átlagosan 2,9 kunát, azaz 155 forintot kér. Amennyiben a horvátok körében a legnépszerűbb villanyautó, a 77 ki-

lowattos teljesítményű VW iD.4 teljesítményét vesszük alapul, akkor több mint 12 ezer forintért tölthetjük azt tele, ezzel pedig 450 kilométert autózhatunk. Ez a költség nagyjából megegyezik egy átlagosan négyliteres fogyasztású gépkocsiéval, ha a befagyasztott árú üzemanyagok valamelyikét tankolják bele – írja az Orix.hr autósportál. (Jelenleg az ártámogatott dízel 694, a benzin 717 forintnyi kunáért vásárolható, de csakis az autópályán kívüli kutakon – a szerk.) Azok, akik megtehetik, hogy otthon, a hálózatról töltik a kocsijukat, és nem zavarja őket, hogy ez akár fél napig is eltarthat, jóval olcsóbban utazhatnak. Egy kilowattóra áramért ugyanis jelenleg a horvátoknak nappal 1,07 kunát, vagyis 57 forintot kell fizetniük, éjszaka pedig, amikor olcsóbb a villamos energia, mindössze 0,46 kunába, azaz 24,6 forintba kerül.

A DÍZEL AZ ÚR

Az e-mobilitás fejlődése ellenére a horvátok nagy része még mindig a klasszikus meghajtású autókhoz ragaszkodik. A tavaly újonnan értékesített 44,1 ezer gépkocsinak több mint a fele benzinüzemű volt, csaknem ugyanannyi fogyott a dízelesekből, az elektromos járművek részaránya elenyésző volt. A használtautó-piacon egyértelmű a dízeldominancia (a tavalyi eladások 61 százaléka). Tavaly először fordult elő a horvát autózás történetében, hogy több gázolajüzemű gépkocsi volt forgalomban, mint benzines.

Az elektromobilitás ösztönzésére a kormány nemrégiben 103,3 millió kunás (5,5 milliárd forint) támogatási keretet hirdetett meg. A teljesen e-autók esetében 70 ezer kuna (3,7 millió forint) pályázható, a plug-in hibrideknél 40 ezer, az elektromos motorkerékpárok, könnyűszerkezetes gépkocsik esetében pedig 20 ezer kuna jár. A pályázat május végén nyílt meg, s e héten zárul. A kormány is vesz 267 millió forintnyi kunáért e-autókat, ez némileg megdobja majd az eladásokat.

TERJESZKEDŐ LENGYEL BEFEKTETŐ HORVÁTORSZÁGBAN

KISKERESKEDELMI LÁNC | Az elmúlt öt évben az Enterprise Investors (EI) által kezelt Polish Enterprise Fund VIII. magántőke-befektetési alap több bolthálózatot is megvásárolt. Nemrég újabb akvizícióval rukkolt elő, és nem kizárt, hogy hamarosan megveszi a horvát szupermarketvilág egy másik meghatározó szereplőjét.

A lengyel befektetési alap 2018-ban jelent meg Horvátországban, bevásárolta magát az ország második legnagyobb pékséghálózatába, a Pan-Pekbe. Még ugyanabban az évben megvette a Dalmáciát uraló, 384 kisboltból álló Studenac Market láncot is, ezzel pedig megkerülhetetlen tényezővé vált az adriai kiskereskedelemben. Ezt követően sorra kopogtattak be jó ajánlattal a tengerparton üzemelő többi bolthálózat vezetőihez, így 2019 nyarán megvásároltak még négy helyi jelentőségű láncot, amelyet integráltak a Studenacba. Az Omistól (Omiš) egészen az Isztriáig terjedő, akkoriban több mint 750 üzletet működtető vállalat közvetlenül a járvány előtt Zágrábban is megtelepedett: nyolc szupermarketet nyitott. Közben megszerezte a Pan-Pek maradék tulajdonrészét, és az ország legnagyobb sportszerbolthálózata, az eredetileg szlovén gyökerű Intersport 102 egysége is az övék lett. A térfoglalást és a hatékonyságot a pandémia mérsékelte, így 2020-ban a Studenac teljes bevétele 1,88 milliárd kuna (90 milliárd forint) volt, emellett 9,74 millió kuna nyereséget könyvelhetett el, csaknem 70 százalékkal kevesebbet, mint a 2019-ben.

GYORSULÁS

Az idén viszont újból nagyobb sebességre kapcsolt a lengyel befektetési alap. Februárban bekebelezte a Dubrovnik környékén piacvezető, 38 egységből álló Pemo láncot, és ezzel hivatalosan is a Studenac lett a legtöbb boltot üzemeltető vállalat az országban, több mint négyezer alkalmazottal. A befektetési alap Studenacért felelős vezetője, Michał Kędzia a Jutarnji list horvát lapnak nyilatkozva elmondta: céljuk, hogy az év végéig ezernél is több boltjuk üzemeljen Horvátországban, ezért több kiszemelt céggel tárgyalást folytatnak.

A februári sajtótájékoztató résztvevői nem is sejtették, hogy „a bűvös ezer” eléréséhez nem sokat kell várni, ugyanis a lengyelek már májusban ajánlatot tettek Északközép-Horvátország legnagyobb bolthálózata, a kutenyai (Kutina) székhelyű Lonija felvásárlására. A kutenyaiak belementek az üzletbe (az összeg még nem nyilvános), így júniusban már az adásvételre is sor került.

A háromszáznál is több boltból álló lánc forgalma a pandémia első évében, 2020-ban csaknem 20 százalékkal viszszaesett, de úgy is félmilliárd kunás (24,3 milliárd forint) forgalmat generált, és 729 millió forintnyi nyereséget termelt, ezért a bekebelezése igencsak megerősítette a lengyelek pozícióját a horvát kiskereskedelemben, a tizenegyedik helyről a hetedikre lendítette a Studenacot a legnagyobb bevételű áruházláncok listáján. Közvetlenül az olyanok mögé, mint az egykori Agrokor konszern ékkövének számító Konzum, a Lidl, a Kaufland, a Plodine, a SPAR, valamint a Splitből igazgatott Tommy.

De itt nem áll meg a Polish Enterprise Fund VIII., jelenleg még legalább féltucat kisebb-nagyobb hálózattal és egy gabonaipari vállalattal is egyezkedik, hiszen célja, hogy az ország mind a huszonegy megyéjében jelen legyen (eddig tizenhatot hódított meg). Horvátországi piaci pletykák szerint a lengyel tőkealap bevásárolná magát az ország ötödik legnagyobb piaci részesedését magáénak tudó Plodinébe is.

ÚJ KÜLFÖLDI VERSENYTÁRS

A lengyelekkel párhuzamosan a Luxemburgban bejegyzett, brit hátterű CVC Capital tőkealap is beszállna a horvát kiskereskedelembe. Első kiszemeltjük a négyezer alkalmazottal 227 üzleti egységet működtető Tommy, amely az összforgalmat tekintve tavaly a hatodik volt. A Slobodna Dalmacija lap szerint a CVC Capital csak a márkát és az üzemeltetési jogot venné meg a horvát tulajdonostól, az ingatlanokat csupán bérbe venné. Ezzel egyidejűleg a Tommy megkezdené a terjeszkedést a Balkánon.

HORDÓSI DÁNIEL

A PAN-PEK ZÁGRÁBI FORGALMA FARSANGFARKÁN A LEGNAGYOBB. TAVALYELŐTT ÓTA CSAKIS A LENGYEL BEFEKTETŐKNEK TERMELI A HASZNOT

UKRÁN KÖLTSÉGVETÉSI KÖTÉLTÁNC

HÁBORÚS ÜZEMMÓD | Az ukrán büdzsé bevételei legfeljebb a kiadások harmadát fedezik, ugyanis a hadsereg szükségleteire havonta 100 milliárd hrivnyát (1288 milliárd forint) fordít az ország. A szociális kiadás és a költségvetési intézmények dolgozóinak a bére nagyjából ugyanekkora tétel. A pontos helyzetet nehéz felmérni, mert a háború miatt a számvevőszék adatai nem hozzáférhetők, csupán a kormánytájékoztatók és a pénzügyi tárca hivatalos közlései jelentenek támpontot. Milyen forrásokból gazdálkodik az állam?

Az Ekonomicsna Pravda gazdasági portál nemrégiben nyílt forrásokra hivatkozva elemezte a költségvetés májusi teljesítését. E szerint a büdzsébe 83 milliárd hrivnya folyt be, miközben a kiadások 251 milliárdot tettek ki. A vámbevételek a szokásos 40 milliárdról 9,5 milliárd hrivnyára csökkentek. Éppen ezért a parlament úgy döntött, hogy egy sor áruféleség tekintetében visszaállítja a háború előtti áfa-, jövedékiadó- és vámilletékszintet. Ám – nem meglepő módon – az intézkedés nem hozott áttörést, hiszen az import (ezen belül is a legnagyobb tétel, a tengeri úton behozott áru mennyisége) drasztikusan visszaesett a háború kitörése után.

KÜLFÖLDI SEGÍTSÉG

Jelenleg a legsürgetőbb feladat a költségvetésben tátongó, havi szinten 160-170 milliárd hrivnyás (2060–2190 milliárd forint) lyuk betömése. Ezt külföldi hitelekből és támogatásokból, valamint hadikötvények

és állampapírok értékesítéséből igyekszik megvalósítani a kormány.

Kétségkívül a külföldi partnerek pénzügyi segítsége lenne a legkényelmesebb megoldás, egyelőre azonban a vártnál kevesebb támogatás jön. Májusig körülbelül 150 milliárd hrivnyát, azaz csaknem 5,1 milliárd dollárt (akkori árfolyamon 1760 milliárd forint) kapott Ukrajna a határon túli partnerektől. Az összeg közel kétharmada márciusban érkezett. A pénzügyi tárca most, e hónap végére 4,8 milliárd dollárt várt, júliusban pedig négymilliárdra számít, s az év végéig összesen húszmilliárd dolláros nemzetközi támogatást remél. Az ukrán állampapírok a háborús körülmények közepette nem kelendők, és hadikölcsönt is inkább a természetes személyek jegyeznek. Az így befolyt néhány milliárd hrivnya csepp a tengerben a több száz milliárdos és egyre csak dagadó költségvetési hiányt tekintve.

BANKÓPRÉS

Többet nyomna a latban az ukrán kereskedelmi bankok 230 milliárd hrivnyásra becsült likviditási többlete, ám azok nem

tartják vonzónak a hadikölcsönt, így nem sietnek hitelezni az államot.

Az ukrán jegybank pénzkibocsátással próbál úrrá lenni a helyzeten, az orosz invázió kezdete óta több mint 200 milliárd hrivnyát „nyomtattak” a kormány részére. Azonban míg április és május folyamán ez kisebb adagokban történt, június 9-én egyetlen nap alatt 70 milliárd hrivnyával (aznap 873 milliárd forint) „segítette ki” a költségvetést az intézmény azzal, hogy felvásárolta az állampapírokat. Az elmúlt héten pedig 35 milliárdos értékben vásárolt a központi bank.

Egyelőre sikerült kordában tartani a hrivnya árfolyamát, további lépésként pedig nemrégiben példátlan módon a két és félszeresére, 10-ről 25 százalékra emelte az alapkamatot a jegybank. A pénzügyi tárca azonban egyelőre nem növelte a hadikölcsön jövedelmezőségét (9,5–11,5 százalék), ezáltal az érdeklődés sem élénkült meg a papírok iránt. A vezető kereskedelmi pénzintézetek még nem emelték a betétek kamatait, ami pedig a központi bank szerint megtakarításra ösztönözné a lakosságot, csökkentené a valutafelvásárlást, ezáltal stabilizálva a nemzeti fizetőeszközt.

A jegybank alelnöke, Szerhij Nyikolajcsuk a Forbes ukrán kiadásában megjelent interjújában azt hangsúlyozta, hogy az intézmény nem finanszírozhatja a végtelenségig a költségvetést. „Ez hosszú távon devalvációs és inflációs kockázatokkal jár. Csökkenti a bizalmat mind a nemzeti bank, mind pedig a pénzügyminisztérium iránt” – fogalmazott, hozzátéve: az államkötvények jövedelmezőségének a növelése lehetővé teszi a piaci finanszírozás részarányának a bővítését.

A múlt század kilencvenes éveinek a gazdasági összeomlását kísérő hiperinfláció senkinek sem érdeke, a kormányt is beleértve. Az a kérdés, hogy sikerül-e megállítani a „pénznyomdát”, mielőtt túl késő lenne.

ODESSZAI BARIKÁD. A FEKETE-TENGER GYÖNGYSZEMÉT A VÍZBEN ELSZÓRT AKNÁKKAL IS VÉDIK

CSÖKKEN A LENGYEL VALLÁSGYAKORLÓK SZÁMA

FOGYATKOZÓ PAPSÁG | A 38 milliós lélekszámú, katolikus Lengyelországban a magukat hívőnek valló emberek száma enyhén apad, a vallásgyakorlóké viszont gyorsabban fogyatkozik, főleg a fiatalok körében – derült ki a CBOS közvélemény-kutató felméréséből. Az utóbbi években drasztikusan lecsökkent a papképzőt végzett fiatalok száma is: az idén mindössze 201-en várják, hogy gyülekezethez kerüljenek. E trendet csak bizonyos reformokkal lehet megállítani.

Míg 1992 márciusában a megkérdezettek 94 százaléka minősítette magát hívőnek vagy mélyen hívőnek Lengyelországban, a múlt évre e két csoport aránya együttesen 87,4 százalékra esett vissza. Nagyobbat zsugorodott a hitüket rendszeresen gyakorlók (a legalább heti egy alkalommal templomba járók) aránya: 1992ben a válaszadók csaknem 70 százaléka rendszeresen látogatta a miséket, tavaly már a 43 százalékuk se.

A vallás és a hitélet iránti elköteleződés a nagyvárosokban jobban visszaesett az elmúlt harminc esztendőben: 91 százalékról 72,5-re. A legnagyobb mértékben a fiatalok (18–24 évesek) körében csökkent a vallásgyakorlók, misére járók aránya: 69-ről 23 százalékra. Igaz, több mint háromszor ennyien mondták magukról, hogy hívők. A vallásgyakorlástól történő elfordulás folyamatát a CBOS tavalyi jelentése egyrészt az egyházi személyek által kiskorúakkal szemben elkövetett viszszaélésekkel összefüggő, nyilvánosságra került botrányokkal, másrészt a koronavírus-járvány miatt elrendelt egészségügyi korlátozásokkal magyarázta.

Van egy másik mérőszám is, amely a vallásgyakorlás visszaszorulására utal.

A lengyel Katolikus Egyház Statisztikai Intézete által kiadott évkönyveket összevetve egyértelműen megfigyelhető a hittanórára járó tanulók arányának a csökkenése. A 2020/21-es tanévben az öszszes lengyelországi diák 85,7 százaléka vett részt ezeken az órákon, egy tanévvel korábban ez az arány csaknem két százalékponttal magasabb volt. A középiskolai katekézist látogatók hányada két tanév leforgása alatt (2018/19 és 2020/21 között) 11 ponttal, 69,8 százalékra csökkent. Varsóban az általános iskolákban a tanulók több mint kétharmada jár hitoktatásra, a középiskolákban csak minden harmadik diák – derül ki a városháza tanulmányából.

Persze a vidéki tanintézményekben biztosan mások az arányok (bár erről részletes elemzés nem készült), de az eddig ismertetett adatok a lengyel római katolikus egyház számára vészjelzésnek tekinthetők, mint ahogy az is, hogy évek óta fokozatosan csökken azoknak a fiataloknak a száma is, akik papképzőbe iratkoznak. Tíz esztendeje még 828 jelölt iratkozott be valamelyik szemináriumba, három éve

jelölt közül, aki hat esztendeje beiratkozott, egy se maradt meg, mindannyian kiléptek a tanulmányi idő alatt. Hetvenkét év után először adódik ilyen helyzet: csak 1949-ben és 1950-ben maradt el a papszentelés ebben az egyházmegyében” –fejtette ki a rektor.

Az idén csak egy új papja van a Częstochowai Főegyházmegyének, s Bydgoszczban is csupán egyvalakit szenteltek

már csak 498 volt az elsőévesek száma, egy esztendővel később 58-cal kevesebb, tavaly pedig már csak 356-an voltak (közülük 114-en tanultak szerzetesrendekben). A Radio ZET egyik júniusi műsorában elhangzott, hogy az idén országszerte mindössze 201 papot szentelnek fel.

„Sajnos ebben az évben elmarad a szeminárium életének legfontosabb pillanata, vagyis a papszentelés” – írta a Warmiai Főegyházmegye híveinek küldött levelében az olsztyni Hosianum szeminárium rektora, dr. Hubert Tryk atya. „A néhány

pappá. A helyi püspök nem is titkolta az ünnepségen: a hivatás válságban van.

Lengyel egyházi elöljárók kezdik egyértelműen kinyilvánítani a plébániák egyesítésének szükségességét, így értelemszerűen egy-egy templomban kevesebb lesz a mise. Ugyanakkor szorgalmazzák, hogy a papok bízzanak több feladatot a hívekre, például adminisztrációs teendőket is, hiszen vannak erre rátermett világiak. Minél jobban bevonják a híveket a plébániák működtetésébe, annál erősebb lesz egyegy egyházközség, valamint a bizalom a pap és a hívei között.

ILONA GIZIŃSKA

GYERMEKEK KRISZTUS SZENT TESTÉNEK ÉS VÉRÉNEK ÜNNEPÉN. ORSZÁGSZERTE MILLIÓK VETTEK RÉSZT A KÖRMENETBEN

KEVESEBB BÚZÁT ARATNAK A HORVÁTOK

Déli szomszédunkban a kenyérgabona hozama messze nem ideális. A gazdák ősszel 156 ezer hektáron vetettek búzát, 8 százalékkel nagyobb területen az előző évhez képest, viszont várhatóan 15 százalékkal kevesebbet takarítanak be, összesen egymillió tonnányit. Erről a Horvát Agrárkamara elnöke beszélt a közszolgálati televízióban. Mladen Jakopović szerint a gyengébb hozamnak két fő oka van. Az egyik a szárazság, ugyanis jóval kevesebb volt az idén az eső, télen pedig alig havazott. A másik probléma az, hogy sok gazda a magas árak miatt a szükségesnél kevesebb műtrágyát szórt a földjére. Ennek ellenére az adriai országnak nem lesznek élelmezési gondjai, hiszen éves gabonafelhasználása mindössze 400 ezer tonna, így az idén is bőven jut exportra. A horvátországi búza legfőbb felvásárlója hagyományosan Olaszország és Egyiptom, de jelentős a szomszédos Bosznia-Hercegovinába és Ausztriába irányuló exportja is. Ami az értékesítést illeti, a felvásárlók többsége 2,40 kunát, vagyis 127 forintot fizet a búza kilogrammjáért, ami jobb, mint a tavalyi 1,6 kunás ár, de mivel a termelési költségek is megnőttek, a gazdák nem elégedettek a felvásárlási ajánlattal. Az agrárkamara elnöke arról is beszélt, hogy a világszerte tapasztalható gabonahiány az állattenyésztőket is komolyan érinti, mert az idén a takarmánynak használt, rosszabb minőségű gabona is nagyon megdrágult.

HORDÓSI

AMERIKAI TÁMOGATÁSSAL ÉPÜL

Ő KISREAKTOR

Az Egyesült Államok 14 millió dollárral támogatja a Romániában tervezett első moduláris atomreaktor megépítésének a tervét, megvalósíthatósági tanulmányát. A Fehér Ház bejelentését Klaus Johannis román elnök a közösségi oldalán üdvözölte, s közölte, hogy az energetikai biztonság megteremtése a román–amerikai stratégiai partnerség egyik közös célja. A bukaresti hatóságok május végén jelentették be, hogy a fővárostól 90 kilométernyire lévő Dâmboviţ a megyei Doice şti egykori hőerőművének a helyén építi meg az amerikai NuScale Power Európa első kis méretű moduláris atomreaktorát (SMR).

A vállalattal 2019-ben aláírt memorandum alapján keleti szomszédunk 1,2 millió dolláros vissza nem térítendő támogatást kapott az USA Kereskedelmi és Fejlesztési Ügynökségétől (USTDA), hogy lehetséges telepítési helyszíneket azonosítson a létesítmény számára. Doice şti községet a cernavod ă i atomerőművet működtető Nuclearelectrica állami cég javaslata alapján választották ki a hat modulból álló, 462 megawattos elektromos teljesítményű, SMR típusú erőmű megépítésére.

BORBÉLY

KÖRNYEZETTUDATOSAN ÉPÍTKEZNEK

A prágai statisztikai hivatal (Č SÚ) adatai szerint az elmúlt évtizedet tekintve az új építésű lakóingatlanok egyre nagyobb arányban minősülnek energiatakarékosnak. Míg 2011-ben a Csehországban frissen átadott családi házak kétharmada felelt meg a kategória minimális elvárásainak, tavaly az új építésű ingatlanok közel 70 százaléka már a szigorúbb energiahatékonysági szabványnak is megfelelt.

Az építőanyagokat forgalmazó cégek várakozásai szerint a következő esztendőkben egyre több építkezés esetében lesz kitüntetett szempont az energiatakarékosság. Mindezt a növekvő energiaárak mellett azzal magyarázzák, hogy ez évtől szigorodtak az új lakóingatlanok építésére vonatkozó energiahatékonysági szabályok. Az energiatakarékosságot az előző esztendőhöz képest az ötödével kell növelni. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a háromfokozatú energiahatékonysági skálán új építésű ingatlan már nem kerülhet a legalsó kategóriába.

Az elmúlt években új lakóingatlan kivitelezése előtt a csehek már tudatosabban mérték fel, milyen energiafogyasztásra számíthatnak, a környezettudatosságra egyre többen tekintenek hosszú távú befektetésként – állapították meg a szakemberek. Tavaly 18 ezer új építésű családi házat adtak át Csehországban, ezeknek alig 9 százaléka sorolható az energiahatékonysági skála legalsó fokozatába.

KOLEK

MÉRSÉKLŐDŐ SZERB INFLÁCIÓ ÉS GDP

Júliusban az infláció csökkenésére számít a belgrádi kormány – hangzott el a szerb GDP-tanács ülésén, amelyet Ana Brnabić kormányfő elnökölt, és amelyen ez év első felének a gazdasági eredményeit is elemezték. Közölték, hogy májusban 10,4 százalékkal voltak magasabbak az árak a múlt esztendő azonos időszakához viszonyítva. A bruttó hazai termék 4,5 százalékkal bővült az első három hónapban, a második negyedév végén 4 százalékra mérséklődött a javulás. Kitértek a mezőgazdaság és az energiaszektor kérdéseire is: a búza hozama valamivel kisebbnek ígérkezik a tavalyinál, de így is megvalósíthatónak tűnik a tervezett hárommillió tonna betakarítása. A kukorica esetében a terv hétmillió tonnát említ. Lényegesnek nevezték a Bulgáriát Szerbiával összekapcsoló új földgáz-interkonnektor kiépítését, amelynek 2023 végére kellene megvalósulnia 49,6 millió euró vissza nem térítendő uniós forrásból, valamint az Európai Beruházási Bank 25 milliós kölcsönéből. Az interkonnektor kapacitását 1,8 milliárd köbméteresre tervezik.

VIRÁG

ÚJABB JÁRVÁNYHULLÁMRA SZÁMÍT POZSONY

A szlovák egészségügyi tárca várakozásai szerint a nyár végén, az ősz elején a koronavírus-járvány újabb hulláma érheti el az országot. A szakemberek nem tartanak attól, hogy a korábbiakhoz hasonlóan szigorú korlátozások bevezetésére lenne szükség, mivel a lakosság nagy része már immunitást szerzett. Fennáll azonban a lehetősége annak, hogy az omikron virulensebb alvariánsai megnövelik az újrafertőződés kockázatát.

A védőoltások továbbra is hatékonyan előzik meg a súlyosabb szövődmények kialakulását – hívja fel a figyelmet a minisztérium, amely korábban már közölte, hogy elérhetővé teszik az omikron ellen célzottan kifejlesztett vakcinákat. Szlovákiában az átoltottság az európai átlag alatt van, az öt és fél milliós országban június végéig alig 2,8 millióan kapták meg legalább az első dózist.

Északi szomszédunkban május közepe óta fokozatosan nő az elvégzett koronavírustesztek pozitivitása, de a kórházi ápolásra szoruló betegek száma egyelőre csupán enyhén emelkedett. Az újonnan diagnosztizált esetek növekvő száma miatt a múlt héten a Pozsony megyei kórházakban látogatási tilalmat rendeltek el.

K. ZS.

DÖBBENETES A KVANTUMGÉPEK GYORSASÁGA

MÁR MINDENKI SZÁMÁRA ELÉRHETŐK | Egy szempillantásnál is sokkal gyorsabban végzett el egy kanadai kvantumszámítógép egy olyan feladatot, amelynek a megoldásához a világ jelenleg legfejlettebb nem kvantumalapú szuperkomputerének 9000 évre lett volna szüksége.

Miért ennyivel gyorsabb egy kvantumgép?

A kvantum-számítástechnika valami – eddig egészen ismeretlen – csoda, hiszen a földi halandó számára rejtélyes „tippeken” és valószínűségeken alapul a működése. Valahogy úgy kell ezt elképzelni, mint a kvantumfizika részecskéit, amelyek egyszerre vannak és nincsenek egy helyen, egy állapotban, úgynevezett szuperpozícióban.

Ez a gyökeresen rendhagyó számítástechnikai megközelítés viszont egészen más ligába emeli a kvantumgépek gyorsaságát, számítási teljesítményét bizonyos típusú műveletek elvégzése tekintetében. Ez az úgynevezett kvantumelőny vagy -fölény, amely nem egyszerűen utcahossznyi az eddigi digitális, bináris gépekhez képest, hanem – túlzás nélkül – ég és föld a közöttük lévő különbség. Egyszerűbben szólva a kvantumfölény azt a mértéket jelenti, amellyel egy kvantumszámítógép jobb a hagyományos komputernél. Ennek demonstrációja pedig egy olyan

művelet, amelyet a kvantumgép meg tud oldani, a hagyományos pedig gyakorlatilag nem vagy iszonyatosan lassan, tehát értelmezhetetlen, sokéves vagy – mint lentebb látni fogjuk – akár sok ezer éves időkerettel.

EGY FRISS KANADAI SIKER

Hogy ne a levegőbe beszéljünk: pár héttel ezelőtt egy kanadai kvantumgép, a Xanadu cég Borealis nevű rendszere sokadjára prezentálta ezt az elképesztő sebességet. Az igen neves Nature tudományos folyóiratban június elején megjelent tanulmány szerint a komputer 36 mikroszekundum alatt oldott meg egy Gaussian Boson Sampling (GBS), azaz Gauss-bozonmintavétel nevű számítási feladatot, amelyet a földkerekség jelenleg messze leggyorsabb szuperszámítógépe nagyjából 9 ezer év alatt teljesített volna… Ráadásul immár szabadon elérhető ez az új rendszer más számításokhoz is.

Ki sem lehet fejezni mindennapi számokkal a különbséget. Kilencezer év az 284 milliárd másodperc, csakhogy a kvantumgép nem 284 milliárdszor volt gyor-

sabb, hiszen az új eszköz nem egy teljes, hanem mindössze 0,000036 másodpercet töltött a művelettel, tehát a pontos nagyságrendhez a 284 milliárdot még 27 778cal lenne érdemes megszorozni, de ekkora számokat már csak a matematikusok és a fizikusok tudnak kezelni. Mi több, ez az időelőny több mint 50 milliószor nagyobb, mint a korábbi, fotonikus rendszereket használó demonstrációk esetében.

NEM MINDEN MŰVELET GYORSABB

Tavaly a Xanadu egyébként egy meglévő kvantumprocesszort, illetve rendszerfejlesztést tökéletesített, amely a GlobalFoundries, az Nvidia, a Multiverse Computing, a finn VTT Műszaki Kutatóközpont és a Menten AI együttműködéséből jött létre. A kanadai társaság tehát most óriási kvantumelőnyt prezentált a Borealis fotonikus kvantumszámítógépe révén.

A Borealis 216 kvantumbittel működik, és mint fent elemeztük, bizonyítottan jócskán felülmúlta a klasszikus szuperszámítógépek teljesítményét – igaz,

valamint az Amazon Braketen keresztül tette elérhetővé a nyilvánosság számára – ami hatalmas dolog ebben a korai fázisban, és újra mutatja, hogy a feltalálók nem akarják feltétlenül kisajátítani e potenciális lehetőséget.

csak egy jól körülhatárolt, adott feladat elvégzésében. A Gauss-bozonmintavétel ugyanis egy olyan eljárás, melynek folyamán bozonpárok megjelenését próbálják megjósolni egy úgynevezett lineáris interferométeren.

A cég a komputert és annak képességeit ezúttal a Xanadu Cloudon, a vállalat fotonikus kvantumszámítási platformján,

A Xanadu szerint az elmúlt napokban történt előrelépésnek köszönhetően a Borealis az első olyan fotonikus kvantumszámítógép, amely az összes logikai kapujának a teljes programozhatóságát kínálja a kvantumszámítási előnyök demonstrálására. Ez ráadásul az első alkalom, hogy egy érdemi kvantumelőnyre képes gép a

MI IS AZ A KVANTUM-SZÁMÍTÁSTECHNIKA?

A kvantumszámítás a számítások olyan típusa, amely a kvantumállapotok tulajdonságait, például a szuperpozíciót, az interferenciát és az összefonódást használja fel a feladatok elvégzéséhez.

A kvantumszámításokat végző eszközöket pedig kvantumszámítógépeknek nevezik. A jelenlegiek túl kis memóriájuk és sávszélességük van ahhoz, hogy a gyakorlati alkalmazásokban felülmúlják a hagyományos komputereket. Viszont bizonyos számítási problémákat, például az egész számok faktorálását (amely az RSA-titkosítás alapját képezi) lényegesen gyorsabban képesek megoldani, mint a klasszikus számítógépek.

A kvantumszámítógépeknek, avagy kvantumszámítógépes rendszereknek több típusa létezik, köztük a kvantumos áramköri modell, a kvantum-Turing-gép, az adiabatikus kvantumkomputer, az egyirányú kvantumszámítógép és a különböző kvantumcelluláris automaták. A legszélesebb körben használt modell a kvantumáramkör, melynek alapja a kvantumbit vagy „qubit”, amely némileg analóg a klasszikus számításban használt bittel. A qubit lehet 1 vagy 0 kvantumállapotban, vagy az 1 és 0 állapotok szuperpozíciójában. Méréskor azonban mindig 0 vagy 1, és bármelyik kimenetel valószínűsége a qubitnek közvetlenül a mérés előtti kvantumállapotától függ, hasonlóan a kvantumfizikai részecskék viselkedéséhez.

A fizikai kvantumszámítógépek megépítésére irányuló kísérletek olyan technológiákra összpontosítanak, mint az ioncsapdák és a topológiai kvantumszámítógépek, amelyek célja jó minőségű qubitek létrehozása. Mivel különösen nehéz a qubitek kvantumállapotainak a fenntartása, így a kvantumkomputerekhez külön fejlesztett hibajavítási megoldásokra van szükség. Ám minden olyan számítási probléma, amelyet egy klasszikus számítógép meg tud oldani, egy kvantumszámítógép által is elvégezhető és fordítva, ám utóbbi esetben, mint fent láttuk, akár sok ezer éves munka is lehet egy sima komputer számára egy a kvantumgépeknek egyszerűnek tűnő feladat.

nyilvánosság számára elérhetővé válik a felhőben.

KÍNAI KONKURENS IS VAN

Ugyanakkor tavalyelőtt egy kínai fizikusokból álló csoport azt kürtölte világgá, hogy ennél is nagyobb kvantumelőnyt mutatott ki egy fényvezérelt kvantumszámítógép, a Csiucsang (Jiuzhang) segítségével, amely olyan számítások elvégzésére volt képes, amelyek megoldásához egy klaszszikus szuperkomputernek becslések szerint 600 millió évre lenne szüksége. A csapat fotonikus kvantumszámítógépe végül néhány perc alatt oldotta meg az emlegetett bozonmintavételi feladatot – ez amúgy egy eredetileg 2011-ben kitalált számítás. Sokszor csak amolyan teszt az okos és/ vagy gyors gépek számára.

A kínaiak úgy gondolják, hogy Sycamore nevű eszközük volt az első, amely egyértelmű kvantumelőnyt ért el. Azonban míg ezt csipalapú szupravezető áramkörök hajtották, addig a kínai Hofejben működő csapat egy pumpalézer által szállított fotonokra támaszkodó megoldással rukkolt elő.

Visszakanyarodva a kanadai fejlesztéshez: a Xanadu Borealis mindenesetre szintetizálja az úgynevezett szorított állapotú qubiteket, amelyek a felhasználó által megadott program szerint három dimenzióban fonódnak össze. A Borealis olyan sebességgel generál mintákat ebből az állapotból, amely – mint láttuk – sokmilliárdszorosan meghaladja bármely létező klasszikus szuperszámítógép képességeit. HG

A KANADAI XANADU KUTATÓI MUNKA KÖZBEN. A KVANTUMGÉPEK MA MÁR KONKRÉT SZÁMÍTÁSOKRA IS BEVETHETŐK, IGAZ, CSAK EGYES RÉSZTERÜLETEKEN ILYEN LÁTVÁNYOS AZ ELŐNYÜK

Alapító tagja a Poket csapatának, amely az ötletgazda, Vecsei H. Miklós színész-rendező vezetésével 2018 óta dolgozik az olvasás népszerűsítésén és egy könyvszerető közösség formálásán. Országszerte már harmincegy zsebkönyvautomatájuk biztosítja a lehetőségét annak, hogy a minőségi időtöltés könnyen elérhetővé váljon.

HORVÁTH PANNA

Eleinte abszurd ötletnek tűnt, hogy egy automatából ne csak csokit vagy üdítőt, hanem okostelefon-méretű, klaszszikus és kortárs műveket rejtő könyveket is vehessünk?

– Amikor Vecsei H. Miklós fejében megszületett a gondolat és elkezdett házalni vele, mindenhol azt a választ kapta, hogy felejtse el. Merthogy könyvet vehetünk könyvesboltban, élelmiszer-áruházban, benzinkúton… Ő viszont nagyon hitt abban, hogy pont ezzel a formával szólíthatja meg a fiatalokat. Hiszen ha egy könyv akár a kabát- vagy a nadrágzsebbe is belefér, tömegközlekedésen utazva vagy várakozás közben átveheti a céltalan telefonnyomkodás funkcióját. A kötetek dizájnja egységes, mai, és az, hogy automatából lehet megszerezni őket, hozzátesz az élményhez. Nekem nem tűnt abszurdnak az ötlet, bár amikor Szombathelyen a használtautomata-raktárban keresgéltünk, bennem is felmerült, hogy ez egy érdekes vállalás lesz. Az első öt gépet béreltük, minimális átalakítással – például a hűtők kivétele után – működtek is. Ezeket budapesti színházak fogadták örökbe. Miután négy éve fut a koncepció, most kezdtünk el azon gondolkodni, miként lehetne szintet lépni. Akár komoly kiadóvá alakítani ezt a szerelemprojektet, amelyen a kis csapatunk tagjai – ahogy én is –egyéb munkáik mellett dolgoznak.

– Az olvasás népszerűsítése a virágk orát éli. De lehet még új formában a témához nyúlni?

– A mai gyerekek már általános iskolás korukban hozzájuthatnak az első okostelefonjukhoz, tehát őket nem viszsza-, hanem rá kell szoktatni arra, hogy

levegyenek egy könyvet a polcról és elmélyüljenek benne. Tudatosítani szükséges bennük, hogy az olvasás éppolyan – sőt jobb! – szórakozás, mint a filmvagy a sorozatnézés. Az a nehéz, hogy mi is az online felületeinket használjuk, hogy arról beszéljünk, miként lehetne távolodni a digitalizációtól. Ezért arra törekszünk, hogy olyan tartalmakkal színesítsük a webes megjelenéseinket, amelyeket a fiatalok tovább tudnak vinni az offline életükbe. Egy verssel, egy regény-

NÉVJEGY

Budapesten született, 1997-ben. Az ELTE esztétika szakán végzett, a MOME design- és művészetmenedzsment szakának a hallgatója.

Munkahelyek: Next9 Communications (2017), Hadik kávéház (2018), Poket Zsebkönyvek (2018-tól), Margó Irodalmi Fesztivál (2019), Hosszúlépés.Járunk? (2020), Centrál Színház (2022)

KEDVENCEK

Könyv » J. D. Salinger: Franny és Zooey, Puskin: Anyegin

Zene » Quimby, Andrew Bird, Blahalouisiana

Film » Az ötödik pecsét

Ahova bármikor elutazna » Olaszország

Akivel szívesen vacsorázna » Pilinszky János

Legjobb/legrosszabb tulajdonsága » rugalmasság/türelmetlenség

ből vett gondolattal, amely ha akár három másodpercre is, de megakasztja a közösségi oldalak pörgetését. Másrészt nagyon sok élő programot rendezünk. Az Agatha Christie: Gyilkosvadászat című könyvünk bemutatója elé egy városi sétákat szervező céggel nyomozós kalandtúrát szerveztünk. Az utolsó állomás maga a könyvbemutató helyszíne volt, ahol a kiadvány nagykövetével, Poirot magyar hangjával, Csankó Zoltánnal beszélgettünk. A Művészetek Völgye rendezvényen vagy az Ördögkatlan Fesztiválon is évek óta jelen vagyunk. Pünkösdkor zarándoklatot hirdettünk Zsámbékra. Az olvasás népszerűsítésén túl a fő célunk a közösségteremtés, -formálás, amely ezeken a találkozásokon keresztül valósítható meg. Ha százötven embert érdekel, amit kitalálunk, eljönnek, beszélgetnek, s ebből kapcsolatok épülnek, az hatalmas eredmény.

– Minden könyvüknek van egy nagyk övete, aki ajánlót ír hozzá – miért fontos a szerepük?

– Szerettük volna, hogy valaki személyesen ajánlja az olvasónak a művet. Mintha a kezébe adná egy barátja vagy rokona, hogy kötődjön hozzá élmény már az olvasás előtt. Van, amikor egyszerű asszociációval választunk – például A Pál utcai fiúkat Geszti Péter, a Kira Poutanen által írt A csodálatos tenger című könyvet Hosszú Katinka ajánlja. Till Attilát is felkértük egy műhöz. Mondta, hogy oké, de az ő kedvence A halál kilovagolt Perzsiából Hajnóczy Pétertől – nem akarjuk-e azt kiadni? Mivel mi is nagyon szeretjük, benne voltunk. Ezerféle kapcsolódás hozhatja öszsze a művet és az ajánlót.

– Hogyan választják ki a kiadott műveket? Hiszen a dizájnos borító nem elég, a tartalomnak is vonzónak kell lennie.

– Ezt a jogdíj és a szöveg terjedelme is meghatározza, mivel a forma és az automata méretei adottak. Bulgakov A Mester és Margaritáját bevállaltuk, de csak két kötettel tudtuk megoldani. Ahogy megfigyeltem, az emberek szeretnek olyanra költeni, amiről tudják, hogy jó lesz, mert ismerik. Az első könyvünk Szerb Antal Utas és holdvilág című műve volt, amely nagy sikert aratott, miközben számtalan kiadása létezik. Frida Kahlo naplójával óriási szerencsénk volt. Amikor kitaláltuk, hogy kiadjuk, kiderült: még sohasem jelent meg magyarul, de egyik nagy hazai kiadónál sincsenek lekötve a jogai. Szabó T. Annát kértük fel a fordításra, és egyértelműen érzékelhető volt a forgalmon, hogy ez egy unikális megjelenés. Rengeteget olvasunk mindannyian a csapatban, figyeljük a külföldi megjelenéseket, így folyamatosan dobunk be új és új címeket. Havi egy, maximum két kötetet jelentetünk meg, ezer vagy kétezer példányban, ez a jogoktól függ. Sok fiatal sorozatként olvassa ezeket, nekik

ez a mennyiség pont emészthető, és nekünk is van időnk a művészi kivitelezésre. Ötvenhárom könyvünk, ezenfelül tizenöt ifjúsági kötetünk, négy versantológiánk, két naptárunk jelent meg eddig, plusz négy-öt különkiadásunk másokkal együttműködésben. Például nőnapra Üzeneted érkezett címmel a Telekom kért fel minket egy közös munkára. Elismert, tehetséges magyar hölgyek személyes történeteit gyűjtöttük egybe, hogy mindez más nőket is inspirálhasson, a sikerhez vezető gondolkodási és cselekvési mintákból is átadjon.

– A Poket az idősebb korosztályt is megszólítja?

– Talán az apró betűméret az egyetlen , amely az esetükben probléma lehet, egyébként a könyvek között mindenki találhat kedvencet. Például ka-

rácsonyra szerettünk volna egy különlegességet, amely maximális elmélyülést hozhat. Miklós felvetette, hogy adjunk ki szemelvényeket az Újszövetségből. Meghatóan szép lett, Mácsai Pál a nagykövete. De elindítottunk egy arcképcsarnok-sorozatot is régi nagy színészek önéletrajzi köteteinek a kiadásával. Darvas Iván, Latinovits Zoltán, Ruttkai Éva, Gobbi Hilda… Ezek szerintem inkább az idősebb korosztály érdeklődésére tarthatnak számot, bár sok fiatal jelezte vissza, hogy nagyon tetszett nekik. – Mi vár most bemutatásra?

– Július 14-én pályázati támogatással eg y antológiánk jelenik meg Fénytörésben – Kortárs magyar Balaton címmel. Azt kértük az íróktól, hogy idézzenek fel egy a tóhoz kötődő tárgyat a saját életükből, s arról írjanak novellát vagy verset. A tárgyakból minikiállítást rendezünk a könyvbemutatón Tihanyban, és a kikötőnél egy automatát is felavatunk. Szintén készül egy dalszövegkötetünk, amelyhez épp válogatom az anyagot. Ennek megjelenését a fesztiválszezonra szeretnénk időzíteni.

SZIGETI HAJNI

HOGYAN BOLDOGULNAK A NŐK HAZÁNKBAN?

MUNKAERŐPIAC | A KSH adatai szerint ez év március–májusában 4,693 millióan dolgoztak

Magyarországon, több mint 2,2 millió nő s csaknem 2,5 millió férfi. A foglalkoztatás bővült az előző esztendőhöz képest. A hölgyek helyzete kifejezetten jónak számít, az Európai Unióval összevetve is.

A munkanélküliek száma kevesebb mint 165 ezer fő volt március–májusban, közülük 92,5 ezer férfi és 72,2 ezer nő. A korábbi években soha nem dolgoztak a tavaszi hónapokban majdnem 4,7 millióan nálunk, s ilyen alacsony sem volt a munkanélküliség szintje. A statisztikákban már negyedik alkalommal látunk százezres foglalkoztatásbővülést. Hat számjegyű növekedés korábban csupán a 2013–16-os időszakban volt kimutatható, tehát a munkaerőpiaci javulás dinamikája is kimagasló.

DOLGOZNAK A NŐK

Fontos megjegyezni, hogy most a bővülés háromnegyedét a hölgyek adják. Az unió országainak közel kétharmadában már a múlt év végén is kicsit nagyobb volt a nők helyzetének a javulása, mint a férfiaké, de ilyen mértékű többletet máshol nem tapasztalhattunk, mint nálunk. A korcsoportok szerinti bontásban a harmincas és a negyvenes éveikben lévő, az iskolázottság alapján pedig a középfokú végzettségű hölgyek adták a növekedés nagy részét. Ágazati szempontból a feldolgozóipar, a kereskedelem és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás adta a bővülés több mint kétharmadát. A teljes gyarapodás harmada a munkanélküliek, a kétharmada az inaktívak számának a csökkenéséből fakadt.

Sokszor kritizálják a feministák hazánkat azzal, hogy az elmúlt évtizedben a férfiak foglalkoztatásának a növekedése nagyobb volt, mint a nőké. Most, a járvány után már a hölgyeké a nagyobb. Így az általuk oly fontosnak tartott nemek közti foglalkoztatási differencia is tovább csökken manapság. E különbséggel eddig is a tagállamok középmezőnyébe tar-

toztunk, már évek óta kisebb az eltérés az EU átlagánál.

KIS KÜLÖNBSÉG

Itthon a nemek közti valaha mért legkisebb különbséget a 2010 előtti pénzügyi válság idején tapasztaltuk. Akkor a férfiak foglalkoztatási rátája jóval többet romlott, mint a nőké. 2010 után az uraknak ezt a visszaesést is kompenzálni kellett. A hölgyek munkáltatása 2020 második negyedében az uniós középértéknél kisebb mértékben zsugorodott, majd a harmadik negyedévtől viszszapattant a járványt megelőző szintre, s a múlt esztendő második felétől komoly növekedés látható. A differenciamérséklődés ellenére szerintem nagyot hibázunk, ha a nők foglalkoztatási dinamikája (javulása vagy romlása) helyett a nemek közti különbségre fókuszálunk! Elfogadhatatlan, a döntéshozókat és az érdeklődő nagyközönséget is tévútra viszi, ha egy országot ennek alapján minősítünk. Nem ott boldogulnak jobban a hölgyek, ahol kisebb az el-

térés, hanem ott, ahol mindenkinek van biztos munkája, megélhetése. Mind a férfiak, mind a nők foglalkoztatási rátája az összes szegmensben magasabb nálunk, mint az EU átlaga.

Kijelenthető, hogy az iskolai végzettség hiánya itthon kevésbé gátja a hölgyek munkáltatásának, mint az unió számos országában, míg 2010-ben ennek épp az ellenkezője volt igaz. Magyarországon a 20–64 évesek körében az alapfokú iskolázottságúak vagy a végzettséggel nem rendelkezők aránya jóval kisebb az EU-s középértéknél. A közép- és felsőfokú végzettségűek foglalkoztathatósági kompetenciái kiválóak, mindenhol elismerik, hogy nemzetközi viszonylatban is nagyon jó szakembereink vannak.

Az unióban a legutolsó, tavalyi negyedik negyedéves adatok szerint a férfiak munkanélküliségi rátája 6,2, a nőké pedig 6,9 százalékos volt, míg nálunk, mint jeleztük, a 2022. március–májusi időszaki a legutóbbi érték: itt a fenti arány az uraknál 3,6, a hölgyeknél 3,2 százalék. Tehát itthon az EU-val ellentétben a hölgyek kisebb hányada állástalan.

NŐI VEZETŐK

Az unióban a vezetők harmada nő. Nálunk 2010-től a pandémiáig kétötöd körül volt az arányuk, ekkor a legjobbak között voltunk. Akadt olyan év, hogy a második legmagasabb rátát mi értük el. A Covid hatására egy kicsit zsugorodott nálunk ez a hányad, de így is jóval az EU-s átlag felett állunk. A közösség országai körében a legnagyobb arányt Lettország érte el 48, a legkisebbet pedig Luxemburg és

Ciprus 21 százalékkal, de Hollandiában is csupán 26 százalékos a ráta.

A gyermekes nők esetében, úgy vélem, zsákutca, ha a gyermekszám szerint csoportosítva vizsgáljuk őket, inkább térjünk át a legfiatalabb sarj kora alapján történő szegmentációra, hisz mind az unió átlagában, mind nálunk igaz, hogy a gyermektelen nők foglalkoztatási arányánál nagyobb az egygyermekeseké, ha az ifjonc 12 éves vagy idősebb, valamint a kétgyermekeseké, amennyiben a legfiatalabb csemete is már legalább hatesztendős.

Kisgyermekes az a hölgy, akinek van hatévesnél fiatalabb (azaz még nem iskolás) gyermeke is. Ők a fokozottabb figyelmet kívánó csoport, de ez csupán átmeneti időszak, mert a kicsik megnőnek.

Az Eurostat múlt évi legfrissebb adatai szerint a kisgyermekes nőket tekintve is a tagállamok legjobbjai között vagyunk. E szegmensben a 25–54 éves hölgyek (akiknek a legfiatalabb gyermeke még nem töltötte be a hatéves kort) 73 százaléka dolgozott, ezzel a nyolcadik helyen állunk az unióban. Tavaly óta minden tagállamban foglalkoztatottnak kell tekinteni a szülési szabadságon levő nőket, azaz az olyan édesanyákat, akik a gyermek születése előtt dolgoztak.

A 6–11 esztendős és a 12 évesnél idősebb gyermeket nevelő hölgyek foglalkoztatási rátája szintén jóval az EU középértéke feletti nálunk. Igaz ez az egy-, a kétgyermekesekre és a nagycsaládosokra is. Sőt mind az alapfokú, mind a közép- és felsőfokú végzettségű anyákra. 2014-től, a gyed extra bevezetésétől az anyáknak lehetőségük van a gyermek féléves korától munkát vállalni a gyed mellett, így minden család a saját igénye szerint dönthet. Az eltelt nyolc esztendőben közel négyszázezren éltek ezzel, s a gyed mellett bármennyit vagy a gyes mellett heti 30 órát meghaladó mértékben dolgoztak is.

A kisgyermekes anyák iskolázottsági szintje folyamatosan nő. Tavaly 40 százalékuknak volt felsőfokú végzettsége – 2010-ben ez az arány még csupán 25 százalék volt. Számos olyan terület van, melynek esetében a diploma megszerzése után különféle szakvizsgákat kell tenni ahhoz, hogy az adott szakmát magas fokon művelhesse valaki. Ezek a vizsgák általában bizonyos gyakorlati időt is megkövetelnek. 2014 előtt szinte lehetetlen volt a kisgyermekes anyáknak a gyed/ gyes időszaka alatt igazolni a gyakorlatot. Érdemes tudomásul vennünk, hogy a gyed extra nem csupán a karrierista nők hóbortját kielégítő intézkedés, hanem je-

lentősen hozzájárult a fekete- és a szürkefoglalkoztatás csökkenéséhez, továbbá a magasabb iskolai végzettségű dolgozó anyák gyermekvállalásához is.

JOGTALAN KRITIKÁK

Időről időre előkerülnek a keresetkülönbségekkel kapcsolatos bírálatok is. E mutatót minden szervezet máshogyan számolja. Az Eurostat a tízfősnél nagyobb szervezetekben tevékenykedő összes nő és az összes férfi átlagkeresetének a különbségét osztja el a férfiak átlagkeresetével. Nem igaz, hogy az azonos munkakörben dolgozók közti eltérést nézik, mert ehhez nincsenek adatok. Mindig is lesz különbség, hiszen például a több évtizedes munkatapasztalattal felvértezett mozdonyvezető férfiak fizetése nagyobb a pályakezdő szociális területen dolgozó nőénél. Csak a bruttó órabérrel számolnak. A mérésnek nem része az év folyamán bármikor megkapott jutalom, bónusz, a 13. havi fizetés vagy egyéb más nem rendszeres elem (például az egészségügyi dolgozók 2020. júniusi egyszeri 500 ezer forintos juttatását, az idei hathavi fegyverpénzt vagy a gyermekesek szja-visszatérítését sem számolják), sőt a mezőgazdasági és a közigazgatási dolgozókat nem is vonják be a vizsgált körbe. Az Eurostatnál a legfrissebb érték 2020as – itt az unió átlaga 13 százalék volt, a magyar érték pedig 17,2.

Az OECD már az ötfősnél nagyobb szervezeteket vizsgálja, s nem az átlagokat, hanem a mediánokat hasonlítja össze, így náluk 2020-ban a mi értékünk 9,9 százalék volt, az EU 27 országának a mutatója 10,8, az OECD-államoké pedig 11,6.

E mutatók egyike sem tükrözi sem a nők, sem a családok anyagi helyzetét, s teljességgel alkalmatlan bármilyen fejlesztési terv, projekt célkitűzése kapcsán

használni ezeket. Mondom ezt annak ismeretében, hogy még az ENSZ fenntarthatósági céljai között is alkalmazzák őket.

Ahogy az előbb is írtam, soha nem lesznek nullák ezek a különbségek, annak ellenére, hogy a közszférában kötelező a bértábla szerinti bérezés, s nincs külön női és férfibértábla, a versenyszférában pedig az azonos kompetenciákkal bíró nő és férfi esetében csak azért, mert férfi valaki, biztosan nem ajánl neki nagyobb bért a munkáltató, nem csökkentheti ezért a tulajdonos profitjának egy részét.

Az Eurostat szerint 2019-ben az unióban a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatával élők 53, nálunk 52 százaléka volt hölgy. 2017-től hazánkban e nők aránya jóval kisebb az EU átlagánál. 2019-ben a hetedik legalacsonyabb volt a tagállamok körében, mindössze a teljes női lakosság 17,8 százaléka, míg az unióban 22,3-et tett ki ez az érték. 2010ben nálunk e hányad még 32 százalék volt, míg az EU-ban 25,6. Azóta a második legnagyobb javulást vittük végbe, így három évvel ezelőtt az urak és a hölgyek mutatója majdnem egyforma lett, mindössze 0,1 százalékpont az eltérés. Nálunk a második legkisebb a nők hátránya.

Ezen index sokkal alkalmasabb az anyagi helyzet megítélésére, mint a fizetéskülönbség. A háztartásokban élő öszszes nőre kiterjed, nem csak a foglalkoztatottakra, s számos ismérvet figyelembe véve készül. A mutatót nem csupán a bérek növekedése javítja, hanem a jelentős adókedvezmény vagy a háztartás bármilyen nem rendszeres bevétele is. Például, mint fentebb jeleztük, 2020 júniusában az egészségügyi dolgozók (ebben az ágazatban tevékenykedik arányaiban a legtöbb nő) egyszeri 500 ezer forintos bérkiegészítése ezt az indexet javította, míg az Eurostat a bérkülönbségek számításakor nem vette figyelembe.

Fontos kitérni arra is, hogy jelentősen zárult a bérolló hazánkban mind a férfiak, mind a nők esetében. Az OECD adatai szerint a szervezet statisztikáiban szereplő 42 ország közül 2020-ban, a járvány első évében hazánkban volt a nőknél a harmadik legkisebb a legfelső és a legalsó decilis átlagkeresetének a különbsége, valamint 2010 és 2020 között a legnagyobb csökkenés nálunk következett be. Ez is hozzájárult a hölgyek megélhetésének nagymértékű javulásához.

SZALAI PIROSKA

*Adott év, III–V. hóForrás: KSH, készítette: Szalai Piroska

„A SAJÁT ÖRÖMÖMRE KÉSZÍTEM A BOROKAT”

VÁLI PÉTER | A magyar vendéglátóipar egyik

meghatározó cégének, az Eventrend Groupnak a társalapítójaként és volt

igazgatójaként sok vállalkozást sikerre vitt korábban.

2012-től viszont már minden idejét saját, VáliBor nevű borászatának szenteli, amely az elmúlt években az egyik legismertebb badacsonyi pincészetek közé fejlődött.

Kezdésnek egy olyan téma, amelyet az elmúlt napokban felkapott a média: tényleg ennyire elszálltak az árak a Balatonnál?

– Két hónapja csak erről lehet olvasni, illetve arról, hogy Horvátország is sokkal olcsóbb. Aki ezt állítja, az idén még biztos nem járt külföldön. Valóban, mérsékelt módon történt áremelkedés, de ez elengedhetetlen volt, hiszen minden drágult ebben az évben. Viszont míg a balatoni éttermi árak átlagosan 15 százalékkal emelkedtek, addig a környékbeli országokban ez a szám inkább a duplájához közelít. Amikor 60 euróért gyönyörű szobát, másfélért egy pohár jó minőségű bort, főételt pedig 8-9 euróért lehet kapni, akkor, úgy gondolom, nagyon messze áll a valóságtól az, amiről olvasni lehet. A realitást kellene leírni, s azt, hogy elképesztő minőségi fejlődésen ment át minden téren a régió. Legyünk inkább büszkék arra, hogy a Balaton-felvidék Európa egyik legizgalma-

sabb turisztikai célpontjává nőtte ki magát az elmúlt időszakban.

– Gondolom, ehhez többek között a számtalan program is hozzájárult… – A vendégeknek komplex élményeket kell nyújtani, és ehhez programok is szükségesek. Például a Badacsonyi borvidéken, ahol a VáliBor borászatunk is gazdálkodik, a Badacsonyi Turisztikai és Borút Egyesület koordinálásával, a helyi borászok példaértékű közreműködésével már közel egy évtizede rendezzük meg a Bortriatlon rendezvénysorozatot. A program keretén belül három hétvégén három tematikus bortúrával, színes kulturális és gasztronómiai eseményekkel várjuk a látogatókat, megmutatva, milyen páratlan értékek rejlenek a borvidéken. De számtalan más programot is szervezünk egész évben. Sőt, a Badacsony New Yorkban nevű rendezvényünk – amely esemény szervezőbizottságának az elnökeként is tevékenykedem – alkalmával Budapesten szintén bemutatkoznak a térség borászai.

tendőkben ezek miatt meglátogatott bennünket, szájhagyomány útján vitte szerte borászatunk hírnevét. Az is hozzájárult a sikerhez, hogy jó nedűket készítettünk, amelyekkel gyorsan bekerültünk jó helyekre. Szintén helyes döntésnek tartom, hogy már közel hat éve organikusan, biomódon állítjuk elő borainkat.

– Ez tudatos döntés volt?

– Ez ma már alapkövetelmény. De nem is ez volt a legfontosabb szempont, hanem a négy gyermekem, akik kiskoruktól a szőlőben játszottak. Milyen felelős szülő lennék, ha ezeket a területeket káros, felszívódó szerekkel kezelném?! Alapvető filozófia, hogy az ember úgy gazdálkodjon a földdel, hogy azt nyugodt szívvel át tudja majd adni az új generációnak.

– Ha már szóba került a jövő: hogyan ér inti a klímaváltozás és ennek következményeként a hektikus időjárás a borvidéket?

– Hobbiborászként kezdte 24 évvel ezelőtt, s mára a legismertebb badacsonyi pincészetek közé tartozik a VáliBor. Mi volt a siker titka?

– A legfontosabb, hogy a saját örömömre készítem a borokat, olyanokat, amelyeket mi is szívesen megiszunk. Másrészt a szorgalmas munkán kívül az a stratégiánk, hogy sok vendéget fogadunk helyben. Badacsony szerencsés helyzetben van, hisz nagyobb mértékben vonzza az embereket, s ez nekünk is kedvez. Már a kezdetektől felismertük, hogy a látogatóknak programokat kell biztosítanunk. Az a több tízezer ember, aki az elmúlt esz-

– Egyre komolyabban. Éppen ezért mindenkinek komolyan át kell gondolnia, hogy az egyes területekre milyen szőlőt érdemes ültetnie. Szinte kötelezővé tenném a szőlészeti-borászati iskolákban ennek tanítását, akárcsak azt, hogy a legfontosabb a jövő pontos feltérképezése. Ennek még mindig nincs mély tudománya Magyarországon. De az öntözés kérdésével is foglalkozni kell.

– Milyen szőlőfajták képesek a leginkább megmutatni Badacsony sokszínűségét?

– A borvidék zászlóshajója kétségk ívül a kéknyelű, amelyet a szocialista nagyüzemi gazdálkodás kis híján örökre kiirtott. Ez a fajta hungarikum, sehol máshol a világban nem található, Badacsonyon kívül Magyarországon is kevés helyen, ott is csupán kísérleti jelleggel. De a szürkebarát, az olaszrizling, akárcsak a budai zöld vagy a rajnai rizling, szintén szépen visszatükrözi a borvidék páratlan adottságait. Közben azt se felejtsük el – még akkor is, ha Badacsonyban nem ez az irány –, hogy izgalmas vörösborok is készülhetnek itt. Például a pinot noir, a kékfrankos és a syrah kifejezetten jól érzi magát ebben a térségben. Meglátásom szerint hosszú távon szűkíteni kellene a fajtakínálatot, s leginkább a magyar, illetve a régi badacsonyi fajtákat kellene népszerűsíteni.

– Hogyan csöppent bele a borkészítés világába?

– Már gyerekként érdekelt a gasztronómia, és mindig arról ábrándoztam, hogy ha egyszer lehetőségem lesz rá, akkor egy saját kis balatoni pincészetet szeretnék létrehozni. Az álmom megvalósulása végül a nagymamámtól Badacsonyörsön örökölt másfél hektáros területtel kezdődött, amelyet 1999-től kezdve mindig egy kicsit bővítettem. Felismerve, hogy egy birtok fenntartásához a több lábon állás nélkülözhetetlen szempont, a borok készítése mellett egyre komolyabb hangsúlyt fektettünk a helyszíni értékesítésre és a vendéglátásra is. Ma már 10 hektáron gazdálkodunk, és a borászat közvetlen közelében 24 fő részére tudunk szállást is biztosítani. Kemény munkával és szinte önerőből értünk el mindent, s erre különösen büszke vagyok.

– Édesapja szerint aki 50 éves korára nem valósítja meg az álmait, utána már nem tudja. Látva, milyen példaértékű birtokot hozott létre, úgy gondolom, önnek sikerült…

– Ettől függetlenül még rengeteg tervem van. Igaz, 51 évesen már érzem, hogy nincs bennem az az energia és lendület, mint tíz évvel ezelőtt. Szerencsés ember vagyok, négy gyönyörű gyermekem van, és egy mindenben támogató feleségem. Bízom benne, hogy valamelyik gyerekem átveszi tőlem a stafétabotot, s megújult erővel továbbviszi azt a munkát, amelyet elkezdtem 24 évvel ezelőtt. Szerencsére már bőven van érdeklődés a részükről.

NÉMETI SÁNDOR

A VEZETŐ DOLGA A VEZETÉS

KALAMÁR BEÁTA | Magyarország egyik legelismertebb felsővezető-szakértője, a CRAFT & Transformational Leadership executive programok irányítója a Pallas Athéné Könyvkiadó gondozásában megjelent új könyve kapcsán arról beszélt a Figyelőnek, hogy ebben a rendkívül változékony időszakban miként őrizhetik meg a vezetők a hitelességüket.

Egy olyan kiszámíthatatlan környezetben, mint amilyet az elmúlt két év produkált, és amelyben jelenleg is élünk, miként építheti egy vezető a hitelességét?

– Megjelent a nagy fokú igény a ruga lmasságra, amely szükségszerű is. De közben felerősödött az az elvárás is, hogy nagyon erős belső stabilitás legyen a szervezetekben, hiszen viharos a tenger. Azt a metaforát szoktam használni a mai zivataros, geopolitikailag gyorsan változó világban, hogy a vezetőknek egy minőségi szörfdeszkára van szükségük, ez pedig a nagyon erős belső stabilitás és jövőállóság. Ezt adja a CRAFT, amelyről a könyvemben írok. Viszont ahhoz, hogy a nagy hullámokon fennmaradjon a vezető a szörfdeszkán, transzformációs irányításra is szükség van, erről meg most készülök írni. Amikor vezetőkkel dolgozom, mindig vissza kell nyúlnunk a szörfdeszkához, mert a már említett stabilitás és jövőállóság adja a biztos pontot meg a kapaszkodókat.

– Ebben az időszakban inkább biztos m ódszertan szerint érdemes dolgoznia a vezetőnek? Háttérbe szorul az improvizáció?

– Nem feltétlenül. Kell a rögtönzés, h iszen az adott helyzetben sok esetben gyorsan kell dönteniük az irányítóknak, tehát mégiscsak szükséges improvizálni. De a stabilitás azért kell, mert ha a vezető ebben a viharos óceánban megdől, akkor diszfunkcionális lesz. Tehát szüksége lesz a belső erőre és stabilitásra,

hogy ezt a krízisekkel teli, folyamatosan változó világot kezelni tudja.

– Mik a belső stabilitás pillérei?

– Az első a hitelesség és az önazonosság megőrzése. Nagyon sok torzító tényező van a világunkban, csak egy példa rá a közösségi média, hogy ott milyen imázst mutatunk kifelé. Meg kell nézni azt is, hogy a szervezetek, a vezetők mennyire maszkolnak, mennyire képesek beismerni, hogy csak két kanyarral látnak előrébb. Azonkívül vizsgálni szükséges, tud-e magabiztosan mesélni arról az irányító, mi a jövő, amelyet ő is most kottáz le. Az önazonos hitelességhez önismeret, önreflexió kell. A világ arra hajt minket, hogy minden instant történik. Viszont ha a vezető nem áll meg, nem néz rá arra, hogy a döntéseinek milyen hatása van, akkor megint csak elveszti a stabilitását, s hibázni fog. Hozzátartozik a hitelességhez, hogy tudatosan működjön. Az improvizációnak mindig van helye, de a leadernek látnia kell, hogy adott helyzetekben milyen lehetőségei, alternatívái vannak. Pont emiatt a stratégia alkotása is megváltozott, hiszen korábban ez sokkal egyszerűbb volt, előre eldöntöttük, merre megyünk, most meg annyi tényező hat a szervezetre, hogy állandóan újra kell tervezni, más szcenáriókban kell gondolkodni. Ez nem megy tudatosság nélkül. A stabilitásnak még két nagyon fontos eleme van. Az egyik az, hogy mindig tartsuk szem előtt a személyes és a vezetői értékeket. A világban értékháború zajlik, ez pedig mindenkire hat. Nagyon fontos megér-

teni: a szervezet magabiztosságát a stabil értékek adják meg. Az embernek is. Könnyű ezeket felfüggeszteni, mert épp nehéz időszak van, mondjuk egy fúzió, egy projekt kedvéért. Ha az ember anynyira meghasonlik, hogy a saját meg a vállalat értékei nem találkoznak, akkor nem tud stabil irányító lenni. De a mozgatórugók mellett sem szabad elmenni. Azok a vezetők, akik nagyon szeretik a munkájukat, vonzzák magukhoz az embereket. Csak felelősségből irányítani nem elég, mert könnyen kiüresedik a történet. Nagyon fontos, hogy tudja a vezető, mi hajtja, mert a szenvedély termeli újra az energiát. A nagy pörgésben könnyű ezt kiölni, kockára tenni, de a leadernek ebben is tudatosnak kell lennie. Hiszen minden, amit tesz és mond, hatással van a szervezetre, az emberek és családjaik életére, az eredményekre. Óriási felelősség ez.

– Lehet még ma valaki ösztönösen jó vezető, vagy nélkülözhetetlen a folyamatos képzés, tanulás, fejlődés?

– Képeznie kell magát. De látni kell azt is, hogyan van egy irányító huzalozva, mi az ő tehetsége, az erőssége, emellett hol fekszik keresztbe magának, milyen kompetenciákat szükséges fejlesztenie. Ilyenkor pótolni kell a hiányosságokat. A vezető szakmája a vezetés, amelyet folyamatosan fejleszteni kell, nehéz és nem nehéz időszakban is. Egy trend villámgyorsan végigsöpör a világon, erre reagálni szükséges. Az is a vezető felelőssége, hogy megfelelő emberek legyenek körülötte, mert összetett kihívásokra kell válaszokat adni.

– Amikor jön egy ismeretlen helyzet, mint a pandémia volt, akkor a vezetői

képességeket kell élesíteni, vagy a személyiséget?

– Mind a kettőt. Mint már említettem, a vezető szakmája a vezetés, neki kell irányítania a szervezetet, s látnia, mi prognosztizálható. Előre kell gondolkodnia, hogy egy globálisan összehuzalozott világban mi várható, miként érinti majd a szervezetet, ha itt vagy ott meghúznak egy zsineget. Emellett önmagával is foglalkoznia kell, hogy felkészült maradjon, az önismerete a helyén legyen. Ha a változásokat önmaga sem tudja jól kezelni, akkor a szervezetet sem képes megfelelően irányítani.

– Miben tudja őt segíteni az ön által kidolgozott módszertan, a CRAFT?

– Hosszas kutatás és szondázás után k iemeltem azt az öt vezetői minőséget, amelyre most szükség van. Ezek terén

kell manapság magasan edzettnek lenni: kreativitás, reziliencia, agilitás, fókusz, tartós bizalom. Ez a CRAFT modellje. Ha ezekben jól teljesít egy vezető, az megadja azt a jövőállóságot, amely ahhoz szükséges, hogy stabilan tudja, mi a feladata.

– Miként fejleszthető mondjuk a kreativitás vagy az agilitás, ha épp nem ezek az irányító erősségei?

– Profilozással meg tudjuk vizsgálni, m ilyen erőforrásokra lehet támaszkodni, mi hiányzik, hol kell esetleg csapatban behozni segítséget. Meg tudjuk nézni azt is, hol lehet a legtöbb értéket teremteni a szervezet számára. A másik do-

log, amelyben maximálisan hiszek, hogy határtalan potenciál van mindenkiben. Hiszek abban, hogy ha vezetésről beszélünk, mindenki másként tehetséges, azt kell megtalálni, hogyan tudja ezt kihozni magából és a szervezetből az irányító. Természetesen vannak korlátaink, de ezért van a csapat, valamint a segítők, a coachok. Az agilitást nagyon alapszinten fogom meg: miként lehet a vezető mint ember agilisabb. Az agykutatásra épülő eszközzel dolgozom; a cél az, hogy az agy minden része integráltan tudjon működni, azaz gyorsabban és élesebben lehessen gondolkodni, hatékonyabban lehessen döntéseket hozni, tanulni, megújulni, rugalmasabbak tudjunk lenni, képesek legyünk fokozni a teljesítményt. Amikor stressz van, fáradtak vagyunk, akkor ezek lekapcsolnak, nem működnek úgy, ahogy lehetséges.

– Hogy lehet évtizedekig csúcsvezetők ént működni kiégés nélkül?

– A könyvben említek egy történetet, a melyet egy neves top leader mesélt nekem, aki 14 éve volt már vezető, bő egy tucat országért felelt, hetente négy országot járt körbe a Covid előtt. Amikor arról faggattam, mi a helyzet a kiégéssel, azt mondta: „Szeretem, amit csinálok, nem fogok kiégni.” De ez nem így van, mert emberek vagyunk, törékenyek, az adaptációs energiánk véges, ha nem töltjük újra, akkor kiégünk. Az kétségtelen: ha szenvedélyesen végzi valaki a munkáját, a belső tűz sokat segít a hullámvölgyekben is. De veszélyt is jelent, mert a vezető elég a nagy szenvedélyben. A reziliencia, a megújulás elengedhetetlen. Egy irányítónak tudnia kell távolodni és kikapcsolni is, nem lehet folyamatosan készenléti állapotban lenni. Erre nagyon kell figyelnie egy szervezetnek, hogy a terhelésben megtalálja a megfelelő határokat, a tehetségeit ne hajtsa túl, még akkor sem, ha tele vannak ambíciókkal.

LENGYEL GABRIELLA

FŐTÁBLÁS REMÉNYEK

LABDARÚGÁS | Magyarországon még el sem kezdődött a bajnoki szezon, a címvédő Ferencvárosra viszont máris fontos párharc vár: a zöld-fehéreknek négy ellenfelet kell legyőzniük a Bajnokok Ligája főtáblájáért, elsőként a kazah Tobolt.

A hazai bajnokság még el sem kezdődött, de máris a nemzetközi porondon kell pályára lépnie a Ferencváros labdarúgócsapatának, amely a kazah bajnoki címvédő Tobollal küzd meg a Bajnokok Ligája selejtezőjének első fordulójában. A bajnok és kupagyőztes zöld-fehérek ellenfele lapzártánkkor a második helyen állt a tabellán 14 forduló után 7 győzelemmel, 3 döntetlennel és 4 vereséggel, ugyanannyi ponttal, mint a listavezető FC Asztana. A Tobol története során másodszor szerezte meg az aranyérmet Kazahsztánban, a mértékadó Transfermarkt portál 11,13 millió euróra becsüli a játékoskeretét, amely jövő szer-

dáig még némileg erősödhet. Az együttesnél leváltották a bajnoki címet szerző kazah Alekszandr Moszkalenkót, az új vezetőedző a szerb Milan Milanovics lett, a legnagyobb név a játékoskeretben pedig alighanem a szintén szerb Zoran Tosics, aki a Manchester Unitedben is megfordult, igaz, csak két tétmérkőzésen lépett pályára.

TELJESÜLT AZ ÁLOM

A Topolból a nagy siker után több meghatározó, válogatott futballista is távozott, viszont maradt a legértékesebb játékosa, Igor Szergejev; az üzbég–orosz csatár értékét 1,7 millió euróra taksál-

ják, míg az észak-macedón–szerb védő, Aleksa Amanovics 1 milliót ér. A kazahok összeszokott, rutinos csapatra építenek, több meghatározó játékosuk is 30 év feletti, nemzetközi tapasztalatot szerzett sportoló, a sorsolást követően pedig Milanovics azt mondta, szeretnék megszorítani a riválisukat, hazai pályán pedig egyértelműen a győzelem a céljuk.

A rutinnal a Ferencvárosnál sincs probléma, hiszen az elmúlt két szezonban mindkétszer csoportkörben szerepelt a nemzetközi porondon. A 2020–2021-es

idényben a járvány miatt a Bajnokok Ligája selejtezőjének első három körében csupán egy mérkőzést kellett megnyerni: az FTC a svéd Djurgardenst 2–0-ra, a horvát Dinamo Zagrebet 2–1-re győzte le, a kettő között pedig nagy bravúrral ütötte ki idegenben 2–1-re a skót Celticet. A negyedik fordulóban aztán a norvég Molde ellen elegendőnek bizonyult az idegenbeli 3–3 után a hazai 0–0, hiszen ebben az évben még számított az idegenben rúgott több gól az európai labdarúgásban. A Fradi a BL-ben elképesztően nehéz csoportba került, a Juventustól 4–1-re és 2–1-re, a Barcelonától 5–1re és 3–0-ra kapott ki, míg a Dinamo Kijevvel szemben hazai pályán 2–2, idegenben 1–0-s vereség lett a végeredmény.

Az előző idényben már oda-visszavágós alapon küzdöttek a zöld-fehérek, a koszovói FC Prishtina, a litván Zalgiris Vilnius és a cseh Slavia Praha búcsúztatása után a rájátszásban a svájci Young Boys ellen mindkét találkozón 3–2-re kikaptak.

Az Európa-liga csoportkörében megint nem volt szerencséjük a sorsolással, az első öt mérkőzésüket elbukták a német Bayer Leverkusen (1–2), a spanyol Real Betis (1–3, 0–2) és a Celtic (0–2, 2–3) ellen, majd az utolsó fordulóban 1–0-ra legyőzték a németeket. A gólszerző az az Aïssa Laïdouni volt, aki a mostani keret legértékesebb játékosa, a 3,5 millió eurós labdarúgót sajtóhírek szerint a francia első osztályból keresték, ám lapzártánkig nem volt hivatalos nyilatkozat az ügyben.

ERŐSÍTÉS MOLDOVÁBÓL

Négy érkezőt viszont már bejelentett a klub, köztük a legnagyobb név a moldovai Sheriff Tiraspoltól érkező Adama Traoré, akiért a Transfermarkt szerint 2 millió eurót fizetett a Fradi (pedig 3 millió az értéke). A mali származású szélsőnek a Bajnokok Ligájában is van tapasztalata, azaz rúgott már gólokat, a válogatottban szintén alapember, és a két szél mellett visszavont csatárként is pályára küldhető. Egy ideig úgy tűnt, Traoré a szerződése lejártával távozó norvég Tokmac Nguen helyére érkezik, ám a kiváló képességű futballista végül három évvel hosszabbított, pedig a hírek szerint Törökországból és Hollandiából is volt ajánlata.

A Ferencváros Traorén kívül ingyen szerződtette a 30 éves dán hátvédet, a 600 ezer eurót érő Rasmus Thelandert, a 900 ezres holland korábbi utánpótlás-válogatott védő Mats Knoestert, illetve az 1,3 millió eurós francia középpályást, Xavier Mercier-t. A távozók közül a csupaszív, szinte minden poszton bevethető, Brazíliába szerződő Somaliát, valamint a Franciaországba igazoló védőt, Miha Blažičot érdemes megemlíteni.

AZ ELSŐ TÉTMÉRKŐZÉS

A klub orosz vezetőedzője, Sztanyiszlav Csercseszov a FradiMédiának azt mondta, már a kazahok is képesek jó focit játszani, a világ minden tájáról ér-

keznek oda légiósok. Az erőnléti programon nem kellett változtatni, ám a felkészülésen taktikailag igen, az pedig pluszkihívást jelent, hogy alaposan meg kellett szervezni az idegenbeli utat, hiszen a szakember szerint problémát okozhat a több időzónás eltolódás és a hoszszú utazás.

„Alig várom, hogy újra európai kupameccsen szerepeljünk. A célunk természetesen a Bajnokok Ligája, de egy újabb főtáblának is örülnénk. Viszont most a Tobol-meccs a legfontosabb. Senki sem fogja ajándékba adni a továbbjutást” –mondta Csercseszov, aki legutóbb a lengyel Legiánál szerepelt klubedzőként a nemzetközi kupaporondon, még 2015 októberében.

Hajnal Tamás sportigazgató hangsúlyozta, a Tobol kapcsán egy olyan bajnokcsapatról van szó, amely az ország két nagy együttesét, az Asztanát és a Kajrat Almatit is meg tudta előzni – ez mutatja az erejét, ráadásul több kiváló idegenlégióst foglalkoztat. „Fontos megemlíteni, hogy a kazah bajnokság jelenleg is zajlik. Mire elérkezik a mérkőzésünk, addig a kazahok három fordulót is lejátszanak, vagyis az ellenfelünk játékosai ritmusban lesznek, míg nekünk ez lesz az első tétmérkőzésünk. Fel kell mérnünk a Tobol erejét, képességeit, megfelelő koncentrációra lesz szükség, hogy a két mérkőzés során a mi javunkra dőljön el a továbbjutás” – jelentette ki.

Ha továbbjut a Ferencváros az első fordulóból, a második körben is kiemelt lesz, Holman Dávid klubja, a szlovák Slovan Bratislava vagy a grúz Dinamo Batumi következne. Amennyiben borulna a papírforma, akkor az Európa-konferencialigában, ha a selejtező későbbi szakaszában búcsúzik, akkor pedig az Európa-ligában folytathatja az FTC, amelynek a BL-csoportkörig négy párharcot kell megnyernie.

AZ FTC JÁTÉKOSAI A BAJNOKOK LIGÁJA SELEJTEZŐJÉNEK 4. FORDULÓJÁBAN. A KERET VÁLTOZIK, A CÉL NEM

Június végén érkezett a mozikba Baz Luhrmann rendező filmje. Luhrmann mindig különleges látványvilágú, izgalmas filmeket rendez, és a zenéhez is nagyon ért: ezt bebizonyította már a Moulin Rouge!-zsal és A nagy Gatsbyvel is. Elvis életét úgy mutatja be, ahogy még sosem láttuk: titokzatos menedzsere, a magát csak „ezredesnek” szólíttató Tom Parker szemén keresztül. A két férfi közti különös, sokat változó kapcsolat (néha barátság, néha gyűlölet) több mint húsz évig tartott. Akkor kezdődött, amikor Elvis még a pályája elején állt, s nem múlt el akkor sem, amikor az énekes addig példátlan hírnevű sztárrá emelkedett.

FILM, KÖNYV, KONCERT

CLAYTON M. CHRISTENSEN–JEFF DYER–HAL GREGERSEN | Mi különbözteti meg az in novatív vezetőket és vállalkozókat az átlagos menedzserektől? Hogyan jutsz el az ötlettől a valódi hatásig? A világ legjobb innovátorait vizsgálva (az Amazon és az Apple vezetőitől kezdve a Google, a Tesla és a Salesforce irányítóin át) a szerzők öt innovációs készséget mutatnak be, amelyeket azonnal beépíthetsz a saját működésedbe.

ÖSSZEÁLLÍTOTTA:

LENGYEL GABRIELLA

GONDOLKODJ

PATRICK BET-DAVID | Azoknak szól ez a könyv, akik már mindent megpróbáltak, ám nem koronázta siker erőfeszítéseiket, és lelohadt a lelkesedésük, vagy áttörést hozó innovatív stratégiákat keresnek. A mind vállalkozóként, mind tanácsadóként óriási sikereket aratott szerző öt kulcsfontosságú területet azonosított, amelyekhez részletesen ki is dolgozta a tennivalókat: tisztánlátás, stratégia, növekedési taktika, készségek, felismerések.

KLASSZ A PARTON! FESZTIVÁL

Július 11. és augusztus 4. között nyolcadik alkalommal rendezik meg a Klassz a pARTon! Fesztivált, amelyet 2015-ben alapított Érdi Tamás Liszt Ferenc-díjas zongoraművész. Az idén 15 településen – Balatonalmádi, Balatonföldvár, Balatonfüred, Balatonkenese, Balatonszárszó, Balatonszemes, Budapest, Fonyód, Keszthely, Siófok-Balatonszéplak, Szigliget, Tata, Tihany, Vászoly, Zamárdi – hallhatók az esemény koncertjei.

TALÁLJ OTTHONRA!

HIRDESS! KERESS!