Figyelő 2022-24

Ü Z L E T I

H E T I L A P

AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELŐTT A 2023-AS KÖLTSÉGVETÉSI JAVASLAT

Kell a kincstári optimizmus GYORS MARAD A NÖVEKEDÉS

F_BI-Koltsegvetes.indd 1

KAMPÁNYOLÓ HEGYKÖZSÉGEK

HELYZETBE HOZZÁK A MAGYAR BOROKAT

APARTMANHOTEL DEBRECENBEN

A MINŐSÉGRE ALAPOZNAK

ÁRA: 895 FT

24. SZÁM | 2022. JÚNIUS 16–22.

BANAI PÉTER BENŐ-INTERJÚ

2022. 06. 14. 15:38

CSAK

LAKASKULTURA.HU LAKASKULTURA.H

695Ft LAKA

CSAK Ft

695

ot thon dekorá ció ker t élet mó d l

LAKASK

.H ULTURA

25 2 5tipp

U

é le t m ker t l

ot tho

kor n de l

á c ió

l

atok Váltgobzurkolatra

ód

Tex Textilek a lak lakásban

9

hide ATÁROZZA

SKUL TURA A..H HU

l

l

Dobjuk fel a nyaralót

A FRANCIA TRIKOLÓR SZÍNEIVEL!

ot th

8 tipp

a fü beren rdőszoba dezés éhez

Trend T ren

SPIRÁLOK S SPIR P R ÁL ÁLO ÁLO O ÉS

CSIGAVONALAK C SIGAV AVO tipp

CSA

on d eko l

795FKt r á c ió

l

ker t

Fók MELE uszba KOM GBURKO n

l

é le t m

ód

L P NÉLK ROMISSZ AT ÜL UMO K

Y EKRÉN Z O ALÓSZ A TÁL ASZTÁSÁH KIVÁL

MEGH VIL ÁGOT A SZÍNTÍÍL LUST ÉS A S

y deEJSou Toile V 260 É TE

Könyvtárolás

EGY A ÚJ ÉLE I T MIN

DEKORATÍV ELEMEKKEL

Engedjük be Ötlet óa, természetet g o y g es Ra terek t á r sítás te t ö t ü ok s nap RÉGI DAR AKEDVENC E BOK HARMK ÉS ÚJ ÓNIÁ Á JA

NYÁRI HANGULAT A KINTI ÉS A BENTI TEREK ÖSSZENYITÁSÁVAL

EGÉSZSÉGBARÁT E GÉSZSÉG OTTHON: ÚJ HULLÁMOS ÉPÍTKEZÉS, TUDATOS FELÚJÍTÁS

M HATAL

MO

F_BII-lak.indd II

: LC Á K TÓTÁ SOG A

FORM

Y Ó FÉN , ÁRAD GOK ÁRÓK Z YA S N Á A P ÍL LA AS NY K ÉS A

Á K , BE

ILLE SZ

TÉ SI M

ÓDO

MIR IRE F IGYE LJÜN K? $ ) Į%% 6 =(03 2172 . µ- ¤3¨7¤ 6Ŋ /

$. 6 9 6 5/ 6 $ (6( 7¤1

2022. 06. 14. 14:01

| TARTALOM |

4 A HÉT HÍREI 6 NAGYTOTÁL 9 INFOGRAFIKA

PUBLICISZTIKA

8 DÓZSA GYÖRGY Medvepiac

CÍMLAPON

10 REZSICSÖKKENTÉS, HONVÉDELEM Új alapok és különadók a 2023-as költségvetésben

GAZDASÁG ÉS POLITIKA

13 BANAI PÉTER BENŐ Erős bázisa

13

16

Erős bázisa a költségvetésnek a gazdasági növekedés

„Miközben a világgazdasági környezet egyre kedvezőtlenebb, addig az erős fundamentumoknak és a növekedést támogató intézkedéseknek köszönhetően az idén is jelentős, négy százalék feletti gazdasági bővülésre számítunk” – jelentette ki a Figyelőnek adott interjújában Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára, hangsúlyozva: a pénzügyi stabilitás mellett is elkötelezettek. Kiemelte: a 2023-as költségvetésben jelentős pénzek fordítódnak a nyugdíjakra, a családok támogatására, de az oktatás is több forráshoz jut, valamint az egészségügyi ágazatban folytatódik az orvosok bérének emelése.

22

Küzdelmes évek a borászatban

Nagyszabású, bel- és külpiaci marketingkampánnyal készül növelni a magyar bor népszerűségét és fogyasztási volumenét a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, ellensúlyozandó a több mint két esztendeje tartó krízishelyzetet.

30

Apartmanhotel nyílt Debrecenben

Párizs Garden Apartments Hotel néven június elsején 65, egyenként 50–80 négyzetméter alapterületű lakást magában foglaló szálláshelykomplexum nyílt Debrecen belvárosában.

Címlap: Getty Images

18 20 22

a költségvetésnek a gazdasági növekedés ENERGIAPOLITIKA Földgázszállítási dilemmák INFLÁCIÓ Tíz százalék felett IPARI TERMELÉS Bázishatás HEGYKÖZSÉGEK Küzdelmes évek a borászatban

CÉGVILÁG

24 FOGYASZTÓI ÁRAK Még nem látják a cégek a válság végét 27 FÉLVEZETŐK Ónból is hiány van 28 INGATLANPIAC Felújítási lázban

30 MINŐSÉGI SZÁLLÁSKÍNÁLAT 32 34 36 38

Apartmanhotel nyílt Debrecenben PINTÉR RÓBERT Az infrastruktúra rendben van I-COM Egyedi megoldások ALD Nagyobb szerepet kaphatnak a flottakezelők STARTUP Látható fénnyel gyógyítanak

SZEMÉLYI HÍREK

40 VÁLTOZÁSOK A CÉGVILÁGBAN

PÉNZ BESZÉL

41 ÁRUHITELEK Új lendületben 42 VÁLLALATI HITELEK Csúcsra járatva 44 KOVÁCS TAMÁS ATTILA Szükség van az egészségpénztárakra

TŐZSDE

46 BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE Bővül a kör

48 DEGLOBALIZÁCIÓ Lehetőséget kínálnak a volatilis devizaárfolyamok 50 LIKVIDITÁSSZŰKE Kiszáradóban a pénzpiacok

GEOPOLITIKA

52 FENNTARTHATÓSÁG E? S? G? 54 A FEGYVERES KONFLIKTUS HATÁSAI

Egyre jobban fáj a gazdaságnak a háború 56 SZANKCIÓK Megbukott az uniós klímacsomag

RÉGIÓ

58 MARADÉKMENTÉS Élelmiszerhulladékstop Romániában

60 FELTÉTELEK Válaszút előtt áll Szerbia 62 HELYHATÓSÁGI KÜZDELMEK Az ősszel választ Szlovákia

64 FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐ Horvát termékek európai oltalom alatt 65 MEGDÖBBENTŐ ÁRAK Luxus egyedül lakást bérelni a lengyel városokban

66 RÉGIÓS HÍREK

SKYNET

68 SOKKOLÓ TECHNIKÁK Támadásra és

védekezésre használt hobbidrónok

CAPPUCCINO

70 GERE ANDREA

TÁRSADALOM

72 FEKETE PÉTER Az európai

cirkuszművészet fellegvára 74 MIZSEI JÁNOS Innovatív konyha és minőségi szerviz 76 SZÉPSÉGIPAR A szappan kocka, a sampon pehely 78 PANDÉMIA Omikron-alváltozat várható az ősszel

SPORT

79 VÉBÉRAJT Hazatér a vizes világ

AJÁNLÓ

82 BRINGA, GASZTRO, FILM

LXV. évfolyam Főszerkesztő: Deák Bálint Főszerkesztő-helyettesek: Barát Mihály, Szajlai Csaba Főmunkatársak: Helmeczi Zoltán, Tóth Balázs Olvasó szerkesztő: Friedrich Csaba Rovatvezetők: Dózsa György, Halaska Gábor, Hőnyi Gyula, Lengyel Gabriella, Moszkovits János, Pindroch Tamás, Szigeti Hajni Képszerkesztő: Somogyi Nóra Online képszerkesztő: Wanger Alexandra Vezető tervezőszerkesztő: Babay Zsolt Tervezőszerkesztők: Hajnal Anna, Leszt Kata, Soproni Béla Korrektor: Baross Gábor Szerkesztőségi titkár: Szebényi Katalin, telefon: (1) 489-11-28 E-mail: szerkesztoseg@figyelo.hu Internet: www.figyelo.hu Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt., 1082 Budapest, Üllői út 48. | Felelős kiadó: Kálmán Erika elnök-vezérigazgató | Terjesztés: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu; telefon 06-46/998-800 | Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt., Nyomda | Címe: 6729 Szeged, Szabadkai út 20. | Felelős vezető: Szabady Balázs nyomda üzletág igazgató | HU ISSN 0015-086X | Árusításos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfi ze tés ben ter jes z ti a Magyar Posta és a MédiaLOG–DMHM Zrt. Előfi zethető: a lapcentrum.hu oldalon és az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen, illetve a 06-46/998-800 telefonszámon.

Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: telefon: 06-46/998-800, e-mail: hirlapelofi zetes@posta.hu. A Figyelő kiadványban megjelent minden szerzői mű (cikk, fotó, táblázat, grafika) a nyilvánosság számára a sajtóban csak a kiadó előzetes írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével tehető hozzáférhetővé, illetve többszörözhető. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül.

2022/24 FIGYELŐ | 3

F_03_tartalom.indd 3

2022. 06. 14. 15:57

| A HÉT HÍREI |

KÍNÁRA KONCENTRÁL A GUCCI

A Világgazdaság számolt be róla, hogy Kínára helyezi a fókuszt a Gucci, miután az anyacég eladásai több mint negyedével estek vissza az év eleje óta az országban. Az ázsiai gazdaság kulcsfontosságú a vezető divatházak számára, amelyeket a Covid miatti újabb szigorítások a térségben érzékenyen érintettek. A kínai piacon – amely az előrejelzések szerint 2025-re átveszi a legnagyobb luxuspiac szerepét – a márciusi lezárások hatására visszaesett a kereslet a luxuscikkek iránt.

A Kering divatház ezért bejelentette új terveit, miszerint jelentősen növelné zászlóshajómárkája, a Gucci eladási számait, Kínára pedig kiemelt figyelmet fordítana.

JÓLÉTI CSOMAG AUSZTRIÁBAN

Intézkedéscsomagot jelentett be a napokban az osztrák kormány, hogy csökkentse a magas infláció miatt a háztartásokra nehezedő terheket – a költségvetés az idén 6,3 milliárd eurót fordít erre a célra. A csomag olyan rövid távú intézkedéseket tartalmaz, amelyekkel azonnal enyhíthetik a lakosság terheit, illetve magában foglal hosszabb távú, strukturális reformokat is. Több szociális juttatás mértékét emelni fogják, egyebek mellett 300 eurós támogatást kapnak a legnehezebb helyzetben lévő társadalmi csoportok, például a munkanélküliek és a minimálnyugdíjból élő idősek. A családoknak gyerekenként 180 eurós egyszeri összeget adnak. A vállalatok energiadíj-kompenzációban részesülnek, az energiaigényes iparágakban működő cégeknek pedig közvetlen pénzügyi támogatást is tervez az osztrák kormány. Emelik továbbá a fosszilis tüzelőanyagokra kivetett szén-dioxid-adó okozta terhek enyhítését célzó klímabónusz összegét, a közteher júliusra tervezett bevezetését pedig októberre halasztják.

Csorbítaná a versenyképességet az európai uniós irányelv elfogadása a globális minimumadóról – mondta az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke az MTI-nek. Bánki Erik fideszes képviselő kifejtette: összehívta a gazdasági bizottság ülését, amelyen egy határozati javaslatot terjeszt majd a testület elé azzal a szándékkal, hogy azt fogadják el és továbbítsák az Országgyűlésnek. Ezzel el szeretné érni, hogy a parlament hozzon határozatot arról, hogy ellenzi a globális minimumadó bevezetésére vonatkozó európai uniós irányelv elfogadását – magyarázta. Megjegyezte: mindez összefügg az orosz– ukrán szembenállás okozta új világgazdasági helyzettel, különösen a háborús inflációval, valamint a fegyveres konfliktus másik súlyos következményével, a gazdasági válsággal. A politikus azt kifogásolta, hogy a szükséges szakértői munka nem megfelelő ütemben halad.

FOTÓK: 123RF; EUROPRESS/AFP; FIGYELŐ-ARCHÍV

RONTANA RAJTUNK A GLOBÁLIS MINIMUMADÓ

A HÉT 8,6 SZÁMA

százalékra nőtt az Egyesült Államokban az infláció májusban az előző év azonos időszakához képest az egy hónappal korábbi 8,3 után. Az elemzők stagnálásra számítottak. Ilyen ütemre 1981 decembere óta nem volt példa. A maginfláció 6 százalékra mérséklődött az áprilisi 6,2-ről.

4 | FIGYELŐ 2022/24

F_04-05-Hirek.indd 4

2022. 06. 14. 15:51

A HÉT IDÉZETE

| A HÉT HÍREI |

„A bizonytalanság teszi a dolgokat érdekessé, az ad mélységet a fantáziának” – Tupac Amaru Shakur amerikai rapper.

ÖSSZEÁLLT A CUKRÁSZDÁK TOPLISTÁJA

Fenséges francia desszertek, kedvenc magyar klasszikusok, kifinomult tortaalkotások – az Audi-Dining Guide Top100 Étteremkalauz az idén is összeállította az ország legjobb cukrászdáinak toplistáját. 2022ben az év cukrászdája az óbudai Málna The Pastry Shop lett, amely a megnyitását követően az ország egyik meghatározó minőségi cukrászdájává vált. A toplista további része nem sorrendiséget tükröz, a cukrászdák betűrendben követik egymást. Egyébként az idén a Dining Guide Hungarian Pastry Shop Best of the Best díját a váci Mihályi Patisserie kapta. A top 10 cukrászda az Audi-Dining Guide Top100 Étteremkalauz szerint: Málna The Pastry Shop, Auguszt József Cukrászdája, Bergmann Cukrászdák, Chouchou, DesszertNeked, Gerbeaud Café, Harrer Csokoládéműhely és Cukrászda, Kollázs Patisserie, Nour – Art of Desserts, The Ritz-Carlton Budapest.

FELPÖRGÖTT A SZLOVÁK INFLÁCIÓ

Északi szonszédunknál az éves infláció 12,6 százalék volt májusban, a maginfláció 12,1, a nettó pedig 10,7 százalék – közölte kedden a Szlovák Statisztikai Hivatal adataira hivatkova a TASR. A havi maginfláció 1,9, a nettó infláció pedig 1,3 százalékot tett ki. A pénzromlás ilyen magas mértéke azért is szembetűnő, mivel Szlovákia az eurózóna tagja. A májusi infláció meghaladta az azonos időszakban mért magyar adatot, amely 10,7 százalék volt.

NEM HÁRÍT A WIZZ AIR

A kormány által július 1-jétől hatályba lépő, a légitársaságokat is sújtó extraprofitadó kapcsán a Wizz Air úgy döntött, bár a meghirdetett rendelet minden valószínűség szerint érinti jegyárakat, a korábban megvásárolt tikettek esetén a légitársaság nem hárítja át utasaira a jogszabályban meghatározott összeget.

Az extraprofitadó és az üzemanyagárak növekedése miatt a jövőben a viteldíjak várhatóan emelkedni fognak. A repülőjegyárak azonban dinamikusan változnak, és mint mindig, ezt követően is elsősorban a kereslet és a kínálat határozza meg azok alakulását – áll a cég közleményében.

TÖBBET FORDÍTUNK K+F-RE

Magyarország a jelenlegi GDP-arányos 1,6 százalékról 2030-ra 3-ra növeli a kutatásfejlesztésre és innovációra szánt forrásokat – mondta Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter a 31. Ifjúsági tudományos és innovációs tehetségkutató verseny díjainak átadásán. Kiemelte, a kormány tisztában van azzal, hogy az ország jövőjének egyik kulcsa az innovációs kultúra és a kultúra innovációja.

A tárcavezető szólt arról is, hogy az innovációhoz fontos a kíváncsiság, a kreativitás, a jótékony kockázatvállalás, valamint az együttműködés, és utalt arra, hogy a pályázatra a nyertesek mintegy fele csoportban végzett munkát adott be.

2022/24 FIGYELŐ | 5

F_04-05-Hirek.indd 5

2022. 06. 14. 15:51

F_06-07_nagytotal.indd 6

2022. 06. 14. 15:27

Andrej Vasziljevszkij, a Tampa Bay Lightning kapusa véd a New York Rangers elleni meccsen, az amerikai profi jégkorongliga, az NHL Keleti Konferencia-döntőjének ötödik mérkőzésén. A kétszeres bajnok Tampa nyert 4–2-re, a nagydöntőben a Colorado Avalanche az ellenfél.

F_06-07_nagytotal.indd 7

FOTÓ: GETTY IMAGES

NAGYTOTÁL

2022. 06. 14. 15:27

| PUBLICISZTIKA |

MEDVEPIACd

DÓZSA GYÖRGY ROVATVEZETŐ

A Federal Reserve-nek megvan minden eszköze, amire csak szüksége van. Most már csak használnia kell őket – hívta fel a figyelmet a The New York Timesban írt publicisztikájában Ben Bernanke, a Fed korábbi elnöke.

Pont ez az, amitől a piacok félnek, ezt mutatja a lapzártánk idején bekövetkezett vérfürdő is a Wall Streeten. A legnagyobb amerikai cégek árfolyam-alakulását tükröző S&P 500 index majdnem négy százalékot zuhant hétfőn, az idén több mint 20 százalékkal esett. Medvepiac – mondják már erre a tőzsdések.

Lapunk csütörtöki megjelenése idején már nyilvános lesz, hogy beigazolódnak-e a félelmek, és a Fed meglépi-e a piac által várt 0,75 százalékos kamatemelést, vagy „csak” 50 bázisponttal szigorít. Májusban az infláció további egy százalékponttal, 8,6 százalékra gyorsult. Jay Powell, a Fed elnöke hónapok óta hangoztatja, hogy a jegybank mindent megtesz az infláció letörése érdekében, még akkor is, ha ez „okoz némi fájdalmat”, a munkanélküliségi ráta emelkedik, a gazdasági növekedés lassul. Óvatos megfogalmazás ez, hiszen a piacok és az elemzők recessziót áraznak. A Financial Times felmérése szerint az egyetemi szféra közgazdászainak 70 százaléka számít arra, hogy az USA-ban visszaesik a gazdaság.

Néhány nagybank (Morgan Stanley, Bank of America) azonban továbbra is viszonylag optimista: bár adnak esélyt a gazdasági lejtmenetnek, felhívják a figyelmet arra, hogy a lakosság pénzügyi helyzete lényegesen jobb, mint a pandémia idején.

Az infláció letöréséhez és a recesszió elkerüléséhez most már a Bernanke által emlegetett eszközökön kívül szerencse is szükségeltetik, lassulnia kellene az energia- és az élelmiszerárak növekedési ütemének, vagyis a kínálati oldalon jó lenne egy jelentősebb korrekció. Az orosz–ukrán háború azonban a jelenlegi állás szerint elhúzódik, egyes vélemények szerint akár évekig is. Ez nem igazán abba az irányba mutat, hogy rövid távon rendeződnének az inflációt felhajtó folyamatok.

A helyzetnek valószínűleg politikai következményei is lesznek. Biden elnök politikájával a választók 56 százaléka nem ért egyet. Novemberben időközi választásokat tartanak az Egyesült Államokban, a szavazók pedig aligha repesnek az örömtől, hogy az üzemanyagárak egy év alatt 75 százalékkal emelkedtek.

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

A Financial Times felmérése szerint az egyetemi szféra közgazdászainak 70 százaléka számít arra, hogy az USA-ban visszaesik a gazdaság.

8 | FIGYELŐ 2022/24

F_08_Szerintem.indd 8

2022. 06. 14. 15:28

| SZÁMLÁLÓ |

A szállítási láncokban megjelent globális feszültségek, valamint az Ukrajna elleni háborúból adódó gazdasági hatások befolyásolják jelenleg leginkább a vállalatok RďPºI­X­Y F 3­RJYƓ2FL^FW .UFWN ­X 0JWJXPJIJQRN 0FRFWF NIJN PTSOZSPY¾WF OJQJSY­XJ X_JWNSY & KJQR­W­XG÷Q F_ NX Q¥YX_NP MTL^ F H­LJP RF F_ JSJWLNF ­X S^JWXFS^FL¥WFP SFL^R­WY­Pď JRJQPJI­X­WJ YJPNSYJSJP QJLSFL^TGG PTHP¥_FYP­SY IJ F_ ¥WKTQ^FR FQFPZQ¥XF NX WN_NP·Y OJQJSY RNSIJS R¥XTINP Y¥WXFX¥L X_¥R¥WF

9&1&0:19

& 04(0 ?&9. 1.89&

Forrás: Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara

0 ; 3&948 &? *:7 '*;*?*9 8* 2&,>&7478? ,43$

2& .82 9 2&,>&7478? ,49 ; 1&8?9&3 '*+*09*9 8. -*1>8? 33*0$ Százalék

Igen

Igen

Nem

2018

84

2019 2020

85

2021

2 8

16

82

Nincs vélemény

8 6

18

€

15

2005

14

€

90

18 57

2020

75

86

56

2015 16

€

28

88 12

€

30

2010 15

88 12

2022

Nem

€ 2022

66

-41 1 9/& & 1*,3&,>4'' 04(0 ?&940&9 ; 11&1&9& ,&?)&8 ,. +*/1ö) 8 '*3 & 0 ;*90*?ö *,> ;'*3$ (a válaszolók százalékában) 70

÷X_ YF[FX_

62 61

58

57

48

50

31

31

40

35 24

19

13

21

17

12

14 16 3

Energiaárak

Nyersanyag- Szakemberárak hiány

Árfolyam

Munkaköltségek

Kereslet

Gazdaságpolitika

Jogbiztonság

5

Finan- Protekcionista Infraszírozás akadályok struktúra

&? :07&/3& *11*3. - '47 0 ;*90*?2 3>*. a válaszolók százalékában)

81 Magasabb költségek (energia, nyersés alapanyagok)

?

? ?

?

? ?

?

62

Zavarok az ellátási láncban

7º[NI Y¥[TS

35 59 Nyersanyagok, komponensek hiánya

38 (Kül)kereskedelmi akadályok növekedése

Rendelések csökkenése

-TXX_¾ Y¥[TS

51

Szállítási útvonalak változása

43

Telephelyek kockázati értékelésének változása

43 3º[JP[÷ UTQNYNPFN beavatkozás az ellátási láncokba

43

A nagy világgazdasági térségek elszakadása

33

Üzleti kapcsolatok visszafogása egyes régiókkal

2022/24 FIGYELŐ | 9

F_09_Szamlalo.indd 9

2022. 06. 14. 15:29

| CÍMLAPON |

ÚJ ALAPOK ÉS KÜLÖNADÓK A 2023-AS KÖLTSÉGVETÉSBEN

REZSICSÖKKENTÉS, HONVÉDELEM | Több mint 4 százalékos gazdasági növekedés, 3,5 százalékos hiánycél, 73,8 százalékig csökkenő államadósság-ráta és 5,2 százalékos infláció szerepel a 2023-as költségvetési törvényjavaslatban, amelyben két új alap és az extraprofitadók is „megjelentek”.

A jövő évi büdzsé „világos célja” a rezsicsökkentés és a honvédelem megerősítése – röviden így definiálta Varga Mihály a 2023-ra vonatkozó költségvetési törvényjavaslatot, amelyet Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének adott át. (Az előterjesztés zárószavazását a tervek szerint július 15–18-án tartják, az általános vita pedig június 21-től indul – a szerk.). A pénzügyminiszter ismertette: soha nem volt még olyan kiszámíthatatlan a világgazdasági környezet a büdzsé készítésekor, mint most. Ugyanakkor a kormány számolt a háború, a szankciók hatásával, a magas energiaárakkal, az inflációval, az európai gazdaság lassulásával.

A tárcavezető kiemelte, hogy szinte minden terület nagyobb forrásból gazdagodhat 2023-ban ehhez az évhez képest: a nyugellátásra 730 milliárd, az oktatásra 200 milliárd, az egészségügyre 100 milliárd forinttal többet fordít a kormány. Idetartozik az is, hogy a családok támogatására arányaiban a legtöbbet költi az Európai Unión belül az ország; a terület kerete jövőre meghaladja a 3200 milliárd forintot, ez az ideinél 450 milliárddal nagyobb összeg. A törvénytervezet szerkezetében két új alap jelent meg: a rezsivédelmi 670 milliárd, a honvédelmi pedig 842 milliárd forintos kerettel. Varga Mihály ismertetése szerint a honvédelmi alap biztosítja, hogy hamarabb, már a jövő esztendő végére elérje a kormány a NATO felé tett, az ágazat kiadásainak a növelésére vonatkozó vállalását. (A honvédelemre fordítandó összeg nagyságát a GDP legalább 2 százalékában határozta meg az atlanti szövetség – a szerk.) Kitért arra is, hogy a két új alap finanszírozására az elmúlt időszakban extraprofitot elért ágazatokból beszedett adópénzek szolgálnak majd. Úgy vélte, ezeket nem tudja mindenki áthárítani, hiszen Magyarországon verseny van. Példaként felhozta, hogy az a több mint ötven bank, amely az országban tevékenykedik, megpróbálhatja feszesebbé tenni a gazdálkodását; a jegybanki ajánlások is ösztönzik erre a hitelintézeteket. Az idén 400 milliárd forinttal nagyobb lesz a kamatszolgálat költsége, jövőre pedig duplaekkora tehernövekedéssel kell számolnia az országnak ezen a téren – jegyezte meg. Ami pedig az EU-val zajló vitákat illeti, a pénzügyminiszter bízik abban, hogy hamarosan lezárulnak a tárgyalások, és sikerül megállapodni a helyreállítási alap forrásainak ügyében.

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

TÖBB JUT A CSALÁDOKNAK

10 | FIGYELŐ 2022/24

F_10-12-Cimlapon.indd 10

2022. 06. 14. 15:29

| CÍMLAPON |

A javaslat a kiadási főösszeget több mint 33 ezer milliárd, míg a bevételi főösszeget csaknem 31 ezer milliárd forintban rögzíti.

A költségvetési hiány így valamivel meghaladja a 2 ezer milliárd forintot. A makrogazdasági pályát tekintve pedig 4,1 százalékos gazdasági növekedés, 3,5 százalékos hiánycél, a jövő év végére 73,8 százalékig csökkenő államadósság-ráta és 5,2 százalékos infláció szerepel a törvényjavaslatban.

NYOLC SZEKTORNAK KÜLÖNADÓ

A főbb adónemek alakulását vizsgálva a javaslatban megállapítható, hogy a kormány a társasági adóból másfélszer akkora bevételt remél, mint az idei összeg, míg a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó esetében körülbelül 30 százalékos a tervezett növekedés. Nyolc ágazatot érintenek majd az úgynevezett extraprofit-különadók. Ezek: a bank-, a biztosítási, az energiaszektor, a kiskereskedelem, a telekommunikáció, a légitársaságok, a gyógyszerforgalmazó cégek, továbbá 2023tól visszatér a reklámadó is. Mindegyik szektor saját szabályrendszer szerint rója le majd a különadót. A bankoknak 2022ben az előző esztendei, a teljes adóévre vonatkozó nettó árbevételük 10, jövőre pedig az idei nettó forgalmuk 8 százalékát kell önadózás útján befizetniük. Az olajvállalatoknak pedig az orosz ural típusú nyersolaj hordónkénti beszerzési ellenértéke és az északi-tengeri brent típusú nyersolaj spot középárfolyama közötti különbözet 25 százalékát szükséges az államkasszába utalniuk, a vásárolt mennyiség alapján. Az energiatermelő cégekre az alábbi szabályozás vonatkozik majd: a 0,5 MW-nyi beépített teljesítőképességet meghaladó kapacitású áram-előállító erőműveknek – a szilárd biomasszát felhasználó létesítmények kivételével – az általuk havonta a rendszerbe táplált energia után kell különadót fizetniük, minden hónap 20-áig. A befektetési vállalkozásokat, az árutőzsdei szolgáltatókat, valamint a hitelintézeteket tranzakciós illeték lerovására kötelezi a kormányrendelet, az ügyfeleik számláin és a sajátjaikon bonyolított értékpapír-forgalom után. Ennek mértéke 0,3 százalék, de vételenként legfeljebb 10 ezer forint, vagyis a mértéke megegyezik az átutalások után jelenleg fizetett tranzakciós illetékével. Ha az ügylet valamilyen külföldi pénznemben zajlik, akkor az illetéket az MNB napi hivatalos devizaárfolyamán kell forintra átszámítani, a tranzakció napján. A teher összegét a cégeknek havonta, minden hónap huszadikáig kell bevallaniuk és befizetniük, ezer forintra kerekítve.

A légi személyszállítást, valamint a földi kiszolgálást végző társaságok hozzájárulását az általuk szállított, illetve kiszolgált utasok száma alapján állapítják meg. A mérték a kormányrendelet szerint utasonként 3900, illetve 9750 forint, desztinációtól függően. Az Albániába, Andorrába, Bosznia-Hercegovinába, Észak-Macedóniába, Koszovóba, Liechtensteinbe, Moldovába, Monacóba, Montenegróba, Nagy-Britanniába, Norvégiába, San &I·XX¥LW¥YF F ,)5 FW¥S^¥GFS .SƼ¥HN· 5,2 ,F_IFX¥LN Sº[JPJI­X 4,1 0ºQYX­L[JY­XN MN¥S^H­Q 3,5 Forrás: PM

73,8

A 2023-AS MAKROGAZDASÁGI PÁLYA ALAKULÁSA Százalék

Marinóba, Svájcba, Szerbiába, Ukrajnába, valamint az Európai Unió országaiba utazók után 3900, minden más célországba tartók után 9750 forint a hozzájárulás mértéke. Idetartozik, hogy duplájára emelkedik a cégautók után fizetendő adó mértéke is.

A gyógyszerforgalmazóknál a július elsejétől esedékes különadó mértékét erre az évre és 2023-ra az általuk forgalmazott termékek termelői és fogyasztói ára közötti különbség alapján állapították meg. Ennek mértéke a 10 ezer forintot meg nem haladó termelői áras készítmények esetében 20, a fenti összeget meghaladóknál pedig 28 százalékos. Az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó vállalkozásoknak nettó árbevételük alapján sávos pótadót kell fizetniük. Ennek mértéke az 1 milliárd forintot meg nem haladó bevételrész után 0 forint, 1–50 milliárdos hányad után 1 százalék, 50–100 milliárdos forgalom esetében 3, a 100 milliárd forintot meghaladó árbevételrész után pedig 7 százalék.

REZSICSÖKKENTÉS A KKV-KNAK Interjút adott a Kossuth rádió minapi adásában Orbán Viktor kormányfő, és bejelentette, hogy egy olyan rendelet fog megjelenni, melynek értelmében mintegy 100 ezer kis- és középvállalkozás is benne maradhat a rezsicsökkentés rendszerében. A kormány által „extraprofitadónak” nevezett intézkedésről a miniszterelnök azt mondta: az érintett cégekhez „befújt a szél egy a várthoz képest sokkal nagyobb profitot”, és a szabályozást úgy alakították ki, hogy ennek nagyjából a kétharmadát vonják el, hogy közben megmaradjon egy ösztönző a jó működésre. Az adóemelések áthárításával kapcsolatos felvetésre úgy reagált: a cégek is tudják, hogy nem lehet áthárítani.

A beszedett biztosítási díjak alapján kell pótadót fizetniük a biztosítótársaságoknak, a távközlési cégekhez hasonlóan sávos rendszerben, de eltérő kulccsal. Az idén az 1 milliárd forintot meg nem haladó nem-életbiztosításból származó rész után 4 százalékos, 1–18 milliárdos hányad esetében 8, a 18 milliárd fölötti rész után pedig 14 százalékos pótadót szükséges leróni.

A kiskereskedőknek a jelenleg fizetett kiskereskedelmi adójuk 80 százalékát kell befizetniük pótadóként 2022-ben. Jövőre megemelkedik a kiskereskedelmi adó, melynek mértéke 500 millió forint fölötti, de a 30 milliárdot meg nem haladó bevétel után 0,15 százalék, a 30 milliárd fölötti, de a 100 milliárdot meg nem haladó rész után 1, a 100 milliárdot túllépő rész után 4,1 százalék lesz. Nő a dohánytermékek, az szeszes italok jövedéki terhe, valamint a népegészségügyi adó – köznyelven csipszadó – mértéke is.

A kabinet 10 százalékkal csökkentette a minisztériumok költségvetését, ami az idén 581 milliárd, jövőre pedig 500 milliárd forintos megtakarítást jelent. Közben a kormány átütemezi, illetve elhalasztja az állami beruházásokat, s ezzel 2022–23-ban összesen 1150 milliárdot takarít meg.

CIRKA 800 MILLIÁRDOS BEVÉTEL

A tervek szerint a különadók az idei és a jövő évet érintik, s mindkét esztendő teljes adóévnek számít majd. 2022-ben több mint 800 milliárd, 2023-ban pedig mintegy 1000 milliárd forint folyhat be a rezsi- és a honvédelmi alapba az extraprofitadóból – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorának nyilatkozva.

Kifejtette: az emelkedő kamatok és árak révén a bankok és a 2022/24 FIGYELŐ | 11

F_10-12-Cimlapon.indd 11

2022. 06. 14. 15:29

| CÍMLAPON |

A javaslat a kiadási főösszeget 33 ezer milliárd, míg a bevételi főösszeget 31 ezer milliárd forintban rögzíti, a hiány így 2 ezer milliárd forint. multicégek olyan jelentős extra haszonra tettek szert, amelyért nem dolgoztak meg, ezt pedig be kell vonni a közteherviselésbe. A szakember megerősítette: a kabinet folyamatosan figyelni fogja, hogy az extraprofitadó által érintett cégek áthárítják-e terheiket a fogyasztókra, majd gyorsan és keményen fellép, ha ez esetleg megtörténne. Közben a Ryanair levélben közölte utasaival, hogy fejenként 3900 forintot (10 eurót) kell fizetniük a foglalásaik után, vagyis a légitársaság az utazókkal fizettetné ki az extraprofitadót. A gazdaságfejlesztési miniszter ennek kapcsán kijelentette: ezt elfogadhatatlannak tartja, a leghatározottabban elutasítja.

PIACI REAKCIÓK

A Niveus Consulting Group elemzésében a költségvetéssel kapcsolatban leszögezi, hogy már korántsem veszélyhelyzeti büdzséről van szó, ugyanis a GDP-arányos költségvetési hiány 2023-ra várható értékét 3,5 százalékban határozták meg, 4,1 százalékos gazdasági bővülést és 5,2 százalékos inflációt feltételezve. Sőt a kormány a 2024. esztendőre már 2,5 százalékos uniós módszertan szerinti hiánycélt irányzott elő.

Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának a vezetője úgy véli, a makrogazdasági pálya alapjaiban reális, bár a büdzséjavaslatban szereplő 5 százalékos inflációnál nagyobbat várnak: 7 százalék körül állhat meg 2023-ban a pénzromlás üteme a Századvég szakértője szerint.

Ugyanakkor a 4,1 százalékos GDP-gyarapodás „kivitelezhető” – fűzte hozzá. A különadók kapcsán úgy fogalmazott: az extraprofitteher „terítése” akár jogosnak is mondható, hiszen leg-

AZ ÉV VÉGÉIG MARAD A FALUSI CSOK Részben az intézkedéscsomag eredményessége miatt, részben mert a kistelepülések egy jelentős részén még mindig csökken a népességszám, a kormány egyelőre ez év december 31-ig meghosszabbította a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) igénylésének a lehetőségét – mondta a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos sajtótájékoztatón. Gyopáros Alpár felidézte: a falusi CSOK a Magyar falu program része, amely 2019 júliusában, a falvakban élő emberek életminőségének a javítása érdekében indult, hosszú távú célja pedig az volt, hogy megmentsék azokat a településeket, amelyeken rohamosan csökkent a népességszám az elmúlt évtizedekben. A kormánybiztos az intézkedéscsomag eredményei között említette, hogy ezt a speciális otthonteremtési és családtámogatási formát a kezdetek óta több mint 31 ezer família igényelte, összesen 170 milliárd forint értékben.

Bankszektor

300

Energiaszektor

300 60

Kiskereskedelmi szektor

50

Biztosítói szektor Telekommunikációs szektor

40

Légitársaságok 30 Gyógyszerforgalmazók 20 Összesen: 795 milliárd Reklámadó 15 forint

ÁGAZATI KÜLÖNADÓK MEGOSZLÁSA, 2022

Milliárd forint

+TWW¥X +NL^JQ÷ L^ďOY­X

inkább azok érintettek – a hitelintézeti szektor és a Mol –, ahol „tetten érhető” a többletnyereség. Végezetül kitért rá, hogy jövőre is megmarad a családok támogatása, s jelentős, két számjegyű bérnövekedéssel lehet számolni az állami szférában, míg a versenyszektorban ennek a fele lehet az ütem.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint optimistának tűnik – legalábbis a világgazdasági kockázatok miatt – a több mint 4 százalékos 2023-as GDP-szám, az infláció tekintetében pedig alultervezés történt. A közgazdász úgy véli, 6 százalék körüli éves pénzromlás várható jövőre. Szerinte bizakodásra ad okot, hogy az uniós pénzekből nem pusztán a hétéves közösségi forrásokat tervezték be, hanem a helyreállítási alap (RRF) összegeit is, azaz a kormány törekszik az EU-val a megállapodásra. A szakember végezetül hozzátette: ha tartani tudja a kormány a bekalibrált hiánycélt, akkor csökkenő pályára kerül az államadósság is.

Az Alapjogokért Központ szerint külföldön is bevált eszköz az extraprofit-különadó. Nemzetközi példákra rámutatva felidézte, hogy az Egyesült Államokban 1980-ban vetettek ki ilyen terhet a nyersolajra. Nagy-Britanniában Tony Blair munkáspárti kormánya 1997-ben vezetett be extraprofitadót a privatizált közművek többletnyereségére, összhangban a párt választásikampány-ígéretével. Az Alapjogokért Központ beszámolt arról is: Rishi Sunak brit pénzügyminiszter május végén jelentette be, hogy az energiavállalatokra kivetett extraprofitadóból mintegy 5 milliárd fontot kíván beszedni. A szigetország energiaipari cégei ennek értelmében a következő tizenkét hónapban 25 százalékos különadót fizetnek.

SZAJLAI CSABA

12 | FIGYELŐ 2022/24

F_10-12-Cimlapon.indd 12

2022. 06. 14. 15:29

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ERŐS BÁZISA A KÖLTSÉGVETÉSNEK A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS BANAI PÉTER BENŐ | „Miközben a világgazdasági környezet egyre kedvezőtlenebb, addig az erős fundamentumoknak és a növekedést támogató intézkedéseknek köszönhetően az idén is jelentős, négy százalék feletti gazdasági bővülésre számítunk” – jelentette ki a Figyelőnek adott interjújában a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára, hangsúlyozva: a pénzügyi stabilitás mellett is elkötelezettek. Kiemelte: a 2023-as költségvetésben jelentős pénzek fordítódnak a nyugdíjakra, a családok támogatására, de az oktatás is több forráshoz jut, valamint az egészségügyi ágazatban folytatódik az orvosok bérének emelése.

Melyek a jövő évi költségvetés céljai?

Mennyiben térnek el a korábbiaktól? Egyáltalán hogyan lehet ilyen kiszámíthatatlan környezetben tervezni?

– Kétségtelen, hogy ma a veszélyek, a bizonytalanság és a háborúk korszakát éljük.

Az új kormány egyik első feladata éppen ezért az volt, hogy olyan büdzsét készítsen elő, amely számol az elhúzódó fegyveres konfliktus és a brüsszeli szankciók hatásaival, az energiaválság okozta magas inflációs szinttel, az európai gazdaság csökkenő teljesítményével és a világgazdaság bizonytalanságaival. Ez nem volt könnyű feladat. Ezzel együtt véleményem szerint olyan költségvetést állítottunk össze, amely megvédi az eddigi eredményeket: a magas foglalkoztatottsági rátát, a családtámogatásokat, a nyugdíjakat és a rezsicsökkentést – miközben az ország fizikai biztonságát is garantálja. Mindez csak úgy lehetséges, ha más területeken fegyelmezett gazdálkodást folytatunk és biztonságos növekedési pályán tartjuk a magyar gazdaságot. Ezek a 2023-as büdzsé sarokkövei.

– A háború ellenére viszonylag nagy növekedési ütemmel számol a PM. Hogy jön össze a több mint 4 százalékos bővülés a fegyveres konfliktus árnyékában, az egyre recesszívebb globális környezetben?

– Való igaz, hogy a külső környezet egyre kedvezőtlenebb. Azonban az erős fundamentumoknak és a növekedést támogató intézkedéseknek köszönhetően az idén is 4 százalék feletti gazdasági bővülésre számítunk. Egyrészt 2022-ben a fogyasztás a növekedés egyik fő hajtóereje marad, ugyanis a kormányzati intézkedések ered-

ményeként 1800 milliárd forint többletjövedelem jut a famíliáknak. Ez többek között a családok adó-visszatérítésén, a 13. havi nyugdíj visszaépítésén, a minimálbér-emeléseken, a fiatalok szja-mentességén keresztül valósul meg. Másrészt az eddigi tények is bizakodásra adnak okot.

A múlt esztendő növekedése rekordmér-

NÉVJEGY Cegléden született, 1974-ben.

A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen 1998-ban közgazdász-, 2001-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen jogi szakokleveles közgazdászdiplomát szerzett.

1998 óta első munkahelyén, a Pénzügyminisztériumban, illetve a Nemzetgazdasági Minisztériumban dolgozik.

Előbb fogalmazóként, majd a költségvetési és pénzügypolitikai főosztály osztályvezetőjeként, főosztályvezető-helyetteseként, később az EU-s költségvetési kapcsolatok főosztályának a megbízott irányítójaként végezte munkáját. 2010-ben a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára lett, 2014-től pedig az NGM, 2018 májusától a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára.

Angol felsőfokú és orosz középfokú nyelvvizsgája van.

Nős, két gyermek édesapja.

tékű, 7,1 százalékos volt. Az orosz–ukrán háború kitörése ellenére az első negyedévi 8,2-es gyarapodás továbbra is lendületes bővülésről tanúskodik. Sőt, a Pénzügyminisztériumban kifejlesztett heti gazdasági index jelzése szerint a növekedési dinamika áprilisban és májusban is töretlen maradt. Feltéve, hogy nem eszkalálódik a háborús helyzet, okkal bizakodhatunk, hogy 4 százalék körüli gyarapodást érhetünk el. Ez az év tehát erős bázist ad a jövő esztendei növekedésnek, amit támogat a stabil munkaerőpiacnak köszönhető belső kereslet és a folyamatban lévő vállalati beruházási programok sora. Emlékeztetnék arra, hogy a beruházási rátánk az elmúlt években az európai élmezőnyben volt – ez pedig támaszt adhat a 2023as gazdasági teljesítménynek is.

– Más makrogazdasági számoknál is érezhető az ambíció. A csökkenő hiány és adósságráta, valamint az ideihez képest feleakkora infláció nem a kincstári optimizmust tükrözi?

– Az elmúlt évtizedben a kormány bizonyította, hogy elkötelezett a pénzügyi stabilitás, az alacsony szintű hiány és a csökkenő adósságpálya mellett. 2011-től 2019ig – az uniós tagállamok körében egyedülálló módon – minden esztendőben mérséklődött a GDP-arányos adósságráta, 80 százalék feletti szintről indulva 65,5 százalékot érve el. A pandémia idején persze segítenünk kellett a vállalkozásokat, a családokat, ez a hiány- és az adósságszint átme2022/24 FIGYELŐ | 13

F_13-15_Banai.indd 13

2022. 06. 14. 15:30

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

neti megugrásával járt együtt. Az eredménye viszont látható: ma nagyobb a gazdasági teljesítményünk, mint a járvány előtt volt, a foglalkoztatottak száma pedig rekordmagas. Épp ez teszi lehetővé, sőt indokolttá, hogy újra visszatérjünk a kisebb hiányok és a csökkenő államadósság pályájára. Ez a magyar gazdaság érdeke. A fegyelmezett költségvetés révén biztosítható, hogy az állam finanszírozása ne szívja el a pénzügyi forrásokat, s a befektetői bizalom fenntartásával a finanszírozásunk feltételei is kedvezőbbek maradhassanak. Ez még akkor is igaz, ha a világon mindenütt látott nagy infláció és a jegybankok monetáris politikai szigorításai miatt ma minden államnak többet kell fizetnie az államadóssága kamatterheként. A korábbi évekhez képest drágább adósságfinanszírozás pedig ismét aláhúzza a fegyelmezett büdzsé jelentőségét. Ami pedig a háborús pénzromlást illeti: az elmúlt időszakban azt láttuk, hogy egyes nyersanyagok drá-

zetben is megőrizzük a rezsicsökkentést.

Erre azért van szükség, mert az energiaárak láthatóan a többszörösükre nőttek a világpiacon, a további szankciók pedig újabb drágulást hozhatnak. Ez ellen hivatott védeni a magyar családokat a rezsivédelmi alap. A másik oldalon pedig nem lehet kérdés, hogy Magyarország békéjének és biztonságának a megőrzése a legfontosabb. Ezért a kormány amellett is elkötelezett, hogy folytassa, sőt felgyorsítsa a haderőfejlesztést; erről gondoskodik a honvédelmi alap. A jövő évi költségvetésben azokat a pontokat kerestük meg, ahol úgy generálható többletbevétel, hogy az egyrészt ne zavarja a vállalkozások működését, másrészt úgy fogjunk vissza kiadásokat, hogy az ne okozzon negatív hatást a gazdaságban. A két alap finanszírozását ezért olyan megoldások szolgálják, amelyek nem rónak többletterhet a családokra, s a vállalkozásokat sem lehetetlenítik el. Ezért az extraprofitot elért ágazatoktól várjuk el a nagyobb társadalmi szerepvállalást. Ezt jelenti a nemrégen bejelentett „extraprofitra kivetett különadó” intézménye.

A nagyobb infláció és a magasabb alapkamat miatt több száz milliárd forintos előre nem tervezett profit realizálódott a bankszektorban. gulása, valamint az energiaár-emelkedések az értékláncokon keresztül mindenhol meglódították az inflációs mutatókat. Az idén sok országnál bőven 10 százalék felettieket tapasztaltunk. A jövőbeli árjegyzések alapján viszont az emelkedés üteme remélhetőleg mérsékeltebb lesz. Arra számítunk tehát, hogy az infláció is mérséklődhet 2023-ban. Az 5,2 százalékos prognózisunk megegyezik a Magyar Nemzeti Bank előrejelzésével.

– Két különleges eleme lesz a büdzsének: a rezsicsökkentési és a honvédelmi alap. Első és második pillantásra is extrém nagy összegekről van szó. Mi indokolja ezt a volument, s mi lesz ezeknek a forrása?

– Valóban változást jelent a költségvetés szerkezetében a 670 milliárd forintos rezsivédelmi és a 842 milliárdos honvédelmi alap létrejötte. Az előbbi lehetővé teszi, hogy az elhúzódó orosz–ukrán háború és a brüsszeli szankciós politika következtében kialakult világgazdasági hely-

– Az extraprofit és a különadók, a számos szegmensben érezhető szigorítások kapcsán az ellenzék brutális megszorítást emleget, valamint azt, hogy a szavazás előtti kiköltekezést most visszaszedi a kormány. Miként vélekedik az ilyen kritikai megjegyzésekről?

– A „megszorítás” szót valóban gyakran ismétli az ellenzék, de emlékeztetnék arra, hogy ezt a kifejezést akkor voltunk kénytelenek megtanulni, amikor a baloldali kormányok elhibázott gazdaságpolitikája után a 2008–09-es válság kiszolgáltatott helyzetben találta hazánkat. A koronavírus-járvány által okozotthoz képest nagyjából feleakkora krízis idején az ország finanszírozási nehézségei miatt azonnal a lakosságra hárították a terheket, sorozatosan növelték a rezsit, eltörölték a 13. havi nyugdíjat, a családtámoga-

tásokat, elvettek egyhavi bért a közszolgálati dolgozóktól, valamint a famíliákat és a termelő cégeket sújtó adókat emeltek. Ez tovább mélyítette az akkori gazdasági válságot. A polgári kormány más elveket követ. A családok védelme nemcsak értékválasztást tükröz, hanem a famíliára mint a belső fogyasztási és beruházási potenciált adó erőre is tekint. Az idén első lépésben rendkívüli intézkedésekkel, az élelmiszerár-, a benzinár- és a kamatstoppal védjük a magyar családokat. Megóvjuk a rezsicsökkentést, így a hazai famíliák a második legkevesebb öszszeget fizetik a gázért, az áramot pedig a legolcsóbban kapják Európában. Az egész világon elszálló energiaárak természetesen komoly kihívást jelentenek, a rezsivédelem az államnak többletkiadást okoz.

A többletkiadások fedezetét ráadásul az egyensúlyi mutatók javítása, a költségvetés stabilitása mellett kell biztosítanunk. A megoldás az „extraprofitra kivetett különadó” – ez azokra az ágazatokra vonatkozik, amelyek az elmúlt időszakban rendkívüli nyereségre tettek szert. Hogy egy példát említsek: a koronavírus-járvány alatt a magyar családok és vállalkozások jelentős összegű támogatást kaptak, hogy átsegítsük őket a nehéz időszakon. Ezek a pénzek a bankrendszeren keresztül, betétek formájában kamatoznak. A nagyobb infláció és a magasabb jegybanki alapkamat miatt ezzel több száz milliárd forintos előre nem tervezett profit realizálódott a bankszektorban. Ezért kéri azt a kormány az érintettektől, hogy ennek egy részét fordítsák a közterhek finanszírozására. De azt is megemlíthetem, hogy Magyarországon is van olaj- és gázkitermelés, valamint -finomítás, még ha ez a hazai fogyasztás kisebb hányadát teszi is ki. Ennek az ágazatnak szintén jelentősen növekedett a profitabilitása az elmúlt időszakban, ezért ennek az extraprofitnak egy hányadát fordítjuk többek között a rezsicsökkentés fenntartására.

– Melyek azok a területek, amelyek számottevően gyarapodhatnak ehhez az évhez képest?

– Néhány lényegeset kiemelnék. A nyugdíjasok védelmében a nyugellátásokra a jövő esztendőben több mint 730 milliárd forinttal nagyobb összeget biztosítunk, mint amit erre az évre terveztünk. Az ok-

14 | FIGYELŐ 2022/24

F_13-15_Banai.indd 14

2022. 06. 14. 15:30

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

tatásra is több forrás jut 2023-ban: 2378 milliárdot fordít a kormány a területre, ami közel 200 milliárd forinttal nagyobb összeg, mint a 2022-es. Ennek döntő része a felsőoktatásban jelenik meg. Az egészségügyi ágazatban folytatódik az orvosok bérének emelése; ez adja a döntő hányadát a szektor 100 milliárdos többletének. A jövő évi 2669 milliárd forint már közel 1500 milliárddal több, mint a 2010es szám. A családok támogatását – amely jelenleg a legnagyobb az EU-ban – pedig nemcsak megőrizzük, de több mint 450 milliárddal növeljük, így az erre a célra biztosított összeg 2023-ban meghaladja a 3225 milliárd forintot.

– Mikor zárulhatnak le az unióval a tárgyalások, illetve sikerül-e megállapodni a helyreállítási alap forrásainak ügyében?

Mit tesz a PM annak érdekében, hogy Magyarországra áramoljanak a több ezer milliárd forintra rúgó dotációk?

– Remélem, mielőbb lezárulnak a tárgyalások, és ténylegesen hozzáférhetők lesznek azon támogatások, amelyeknek a kereteit korábban már az Európai Tanács és a Parlament is elfogadta. Talán naiv vagyok, ha abbéli reményemet említem, hogy az eddigi politikai vita helyett szakmai kérdésekről szakmai alapon tudunk majd megállapodni. A kormányzaton belül a tárgyalások első helyi felelőse Navracsics Tibor miniszter úr és Ágostházy Szabolcs államtitkár úr. Utóbbival szinte napi kapcsolatban vagyunk; a Pénzügyminisztérium pedig gondoskodik arról, hogy áthidalja a már elindított programok kedvezményezetti kifizetése és a brüsszeli átutalások közötti időbeli különbséget. Bízom benne, hogy a különböző EU-s programok kedvezményezettjei eddig semmit sem érzékeltek abból, hogy ténylegesen sok száz milliárd forintot várunk az Európai Bizottságtól – mint ahogy abban is, hogy „helyreáll a világ rendje”, és még az idén, a megállapodás után beérkeznek a kincstárba a megelőlegezett tételek.

– Végezetül, de nem utolsósorban: a horvátok is bevezetik az eurót, csakúgy, mint korábban tették a szlovének, a szlovákok vagy éppen a baltiak. Ekkora árfolyam-ingadozás mellett nem járnánk jobban a közös uniós pénzzel?

– Gyakran felmerül ez a kérdés a mostani helyzet kapcsán, de a legfontosabb, amit rögtön le kell szögeznünk, hogy az euró önmagában nem csodaszer. Akkor szabad bevezetni, amikor az Magyarország számára előnyös. Természetesen a kormány elkötelezett a közös valutára való átállás mellett, annál is inkább, mert ez hazánk számára az Európai Unióval kötött csatlakozási szerződésből következő jogi kötelezettség is. Azonban mielőtt ennek dátumáról döntene, az ismert maastrichti konvergenciakritériumok – a költségvetési deficit, az infláció, az adósságszint mértéke – teljesítésén túl fontos a magyar gazdaság versenyképességének a további növelése is. Az euróövezetnek kétségtelen előnyei vannak – mint a gazdaság, az állam finanszírozási költségének a csökkenése –, de főképp a monetáris politikai önállóság feladása árán. A gazdaságpolitikai önállóság pedig igenis lendíthet a gazdasági fejlettségen, mint ahogy lemaradáshoz is vezethet. Megítélésünk szerint a gazdasági felzárkózást nem az euróövezeti tagság, hanem a versenyképességet szem előtt tartó tagállami gazdaságpolitika befolyásolja nagyobb mértékben. Látni kell, hogy az eurózónához tartozás nem garancia a gazdasági fejlődésre vagy a pénzügyi válság elkerülésére. Említek egy példát: az Eurostat legutóbbi, vásárlóerő-paritáson mért gazdasági fejlettségi összevetésében Magyarország olyan államokat előz meg, mint Szlovákia, Görögország vagy éppen Portugália. Mindhárom ország eurót használ. Ezért mondom, hogy a gazdaságpolitika minősége a meghatározó a felzárkózás, illetve a maastrichti kritériumok teljesítése szempontjából. Ez utóbbi feltételeknek pedig meg kell felelnünk – de főképp nem az említett „jogi kényszer” miatt, hanem jól felfogott saját érdekünkben. Bízom abban, hogy ezt az irányt segíti elő a jövő évi költségvetés is, mind a hiány, mind az adósság, valamint az infláció és a finanszírozási költségek csökkentése tekintetében.

SZAJLAI CSABA 2022/24 FIGYELŐ | 15

F_13-15_Banai.indd 15

2022. 06. 14. 15:30

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

FÖLDGÁZSZÁLLÍTÁSI DILEMMÁK

ENERGIAPOLITIKA | Ellátási veszélyhelyzet esetén állami felügyelet alá vonhatja a kormány az FGSZ Földgázszállító Zrt.-t. Ma ez még csak elméleti lehetőség, hiszen a magyar energiaszállítási piac helyzete stabil, ám e rendeletből is látszik, hogy az ukrajnai háború miatt minden szóba jöhető forgatókönyvre fel kell készülni. gazdasági és külügyminiszter ezért is bocsátotta előre már hetekkel ezelőtt, hogy a kormány nem fog beleegyezni az orosz gáz behozatalának a szankcionálásába.

Noha a május végi európai tanácsi csúcstalálkozón Magyarországnak sikerült elérnie, hogy az Oroszország felől vezetéken érkező kőolajra ne vonatkozzon az uniós embargó, azóta többször is felröppentek olyan hírek, melyek szerint az Európai Bizottság importvámot vetne ki az ilyen formában szállított orosz energiahordozóra. A magyar kormány ugyanakkor nem számol azzal, hogy ezt valóban meglépné Brüsszel. Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádióban úgy fogalmazott: nem hiszi, hogy az embargóról szóló megállapodást utólag efféle szabályokkal átértelmeznék. Ám nemcsak a

ÁLLAMI FELÜGYELET

Mint látható tehát, nem előzmények nélkül döntött a kabinet e hónap elején úgy, hogy egy esetleges földgázellátási veszélyhelyzet esetén elrendeli a Mol-csoporthoz tartozó FGSZ Földgázszállító Zrt. állami felügyelet alá vonását. Erre a katasztrófavédelmi törvény ad lehetőséget, ha fennáll egy veszélyhelyzet súlyosbodásának a közvetlen esélye. A kormánydöntés szerint az állam nevében a procedúra folyamán az energiapolitikáért felelős miniszternek, azaz a technológiai és ipari tárca vezetőjének, Palkovics Lász-

Az FGSZ Zrt. rendszer-üzemeltetőként folyamatosan monitorozza az ország földgázellátásának a folytonosságát, ám jelenleg nem tapasztal fennakadást. kőolajjal, hanem a másik alapvető foszszilis erőforrással, a földgázzal kapcsolatban is elhangzik itt-ott a kontinensen, miszerint ennek behozatalát is tiltanák orosz földről. A kérdés húsba vágó hazánk számára, hiszen a földgáz tekintetében 75 százalékos az importkitettségünk, e hányad döntő részét pedig Oroszországból biztosítják. Szijjártó Péter kül-

lónak kell eljárnia. Szükség esetén így ő tekinti át a cég vagyoni helyzetét, ellenjegyzi a kötelezettségvállalásokat, biztosítja a működőképességet, és kizárólagosan ő lesz jogosult dönteni a vállalat közgyűlésének a hatáskörébe tartozó ügyek-

ben. Az FGSZ-t érintő rendelet akkor lép hatályba, ha a Magyar Közlönyben megjelenik a földgázellátási válság vészhelyzeti szintjét elrendelő miniszteri határozat.

A cég a döntés után kiadott tájékoztatásában közölte: e vészhelyzet olyan súlyos gázellátási zavart jelent, amikor nem áll rendelkezésre elegendő erőforrás az igények kielégítésére. „Az FGSZ Zrt. rendszer-üzemeltetőként folyamatosan monitorozza az ország földgázellátásának a folytonosságát, ám jelenleg nem tapasztal fennakadást” – húzta alá a társaság, amely nemcsak üzemeltetője, hanem tulajdonosa is az ország területét behálózó – mintegy hatezer kilométer hosszú – nagynyomású földgázszállító vezetékrendszernek; ez látja el mind a gázszolgáltatókat, mind az erőműveket, mind pedig a nagyipari fogyasztókat.

TÁROZÓK

Az FGSZ tehát nyugtatta a kedélyeket, megerősítve, hogy csak szükség esetére született a kormányrendelet. Bár az ország földgáztárolóinak a készletszintje május közepén a korábbi évek azonos időszakához képest jóval alacsonyabb szinten, 1,6 milliárd köbméteren állt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint, fontos megjegyezni, hogy a betárolási időszak csak április elejével kezdődött. Persze ez önmagában még nem teljesen tisztázza a kisebb mennyiség kérdését, az azonban már részben igen, hogy tavaly áprilissal öszszevetve 14 százalékkal kevesebb kereskedelmi forrás állt rendelkezésre, a betárolás üteme ezért is maradt el némileg az előző esztendeitől.

16 | FIGYELŐ 2022/24

F_16-17_fgsz.indd 16

2022. 06. 14. 15:31

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ENERGIAHATÉKONYSÁGI BERUHÁZÁSOKAT SÜRGETNEK A TERMÉSZETVÉDŐK

FOTÓ: GETTY IMAGES

Legkésőbb az évtized végéig a hazai földgázimportot a negyedével, a teljes éves magyarországi gázfelhasználást pedig az ötödével lehetne csökkenteni a lakásállomány energetikai felújításával a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint. A szervezet arról tájékoztatta az MTI-t, hogy javaslatcsomagot dolgoztak ki egy EU-s forrásokból támogatandó országos energiahatékonysági program megvalósítására, amely Magyarország energiafüggetlenségének a megerősítése mellett tartós rezsicsökkentést eredményezne a lakosság széles körének. Egy komplex energetikai felújítással – hőszigeteléssel, valamint nyílászáró- és fűtés-korszerűsítéssel – az energiamegtakarítás lakásonként 60 százalék feletti lehet – hívta fel a figyelmet az MTVSZ.

További magyarázatul a Klímapolitikai Intézetnek a gázvilágpiaci árakkal kapcsolatos elemzése szolgál, amely a földgáztárolási kötelezettségekre vonatkozó európai uniós előírások apropóján született. Brüsszel ugyanis eredetileg azt tervezte, hogy a kapacitások nyolcvanszázalékos feltöltését írja elő a tagállamoknak – végül azonban jelentősen lazított ezen a koncepción. A Klímapolitikai Intézet tanulmányában rámutatott: többek között a magas világpiaci árak következménye, hogy a nyugat-európai, többségében üzleti alapon működő tárolók gyakran nincsenek feltöltve, mert nem lehet nyereségesen értékesíteni a készletezett gázt. „Ha Magyarország a mostani árak mellett feltöltené a tárolóit, fennállna a veszély, hogy csak veszteségesen vagy az energia jelentős drágításával tudná a gázt értéke-

síteni a fűtési szezonban. E létesítményeket az őszig várhatóan így is feltöltjük 80 százalékra, viszont az, hogy erre nem vagyunk kötelezve, biztosít némi mozgásteret, miszerint a feltöltés nagyobb részét akkor valósítsuk meg, ha ezt kedvezőbb ellenértéken lehet megtenni. Erre nincs garancia, ugyanis a világpiaci árak előreláthatólag hosszabb ideig magasak lesznek, azonban a – nagyrészt szerződéses orosz gázra alapuló – betárolás már elindult Magyarországon” – adtak szakmai támpontokat az intézet szakemberei.

Egyébiránt a hazai tározói kapacitás olyan jelentős volument képvisel, amely más országokkal való kooperációra is lehetőséget ad. Ennek jegyében kötött a napokban Szijjártó Péter egy olyan energetikai megállapodást Belgrádban, melynek értelmében Szerbia Magyarországon keresztül szerez be és nálunk tárol ötszázmillió köbméternyi földgázt a következő téli szezonban. A hazánkba irá-

nyuló földgázszállítás egy része már eddig is déli szomszédunkon keresztül érkezett, az idén például több mint 1,7 milliárd köbméter. A most aláírt szerződés szerint július elsejétől kezdik el a magyarországi tározókban készletezni a Belgrád által megvásárolt gázt, októbertől pedig napi 3-6 millió köbméteres adagokban juttatják el Szerbiába.

REZSICSÖKKENTÉS

A földgázhelyzettől természetesen elválaszthatatlan a hazai rezsicsökkentés kérdése. A hónap elején látott napvilágot az a hír, mely szerint a kormányzat július elsejei határidővel arra hívta fel a technológiai és ipari, valamint a pénzügyminisztert, hogy tegyen javaslatot „a visszaélések elkerülése érdekében” a rezsicsökkentési szabályok olyan módosítására, melynek alapján az egyetemes villamosenergia- és földgázszolgáltatásra kizárólag a lakossági fogyasztók jogosultak. Bár első körben tehát úgy tűnt, hogy a kisvállalkozók kiesnek a hatóságilag megszabott ár hatálya alól, a kabinet néhány nappal később úgy határozott: mintegy százezer mikrocég továbbra is a piacinál olcsóbban vásárolhatja az energiát, vagyis – mint Orbán Viktor fogalmazott a közrádióban – ők bent maradnak „a védett rezsiköltségvetésben”.

HELMECZI ZOLTÁN 2022/24 FIGYELŐ | 17

F_16-17_fgsz.indd 17

2022. 06. 14. 15:31

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

TÍZ SZÁZALÉK FELETT

INFLÁCIÓ | A vártnál nagyobb, 10,7 százalékos inflációt jelentett májusra a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők várakozásai szerint az év egészében is 10 százalék feletti lesz a fogyasztói árak emelkedésének mértéke.

Májusban 10,7 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest, miközben egyhavi összevetésben 1,7 százalékot ért el a drágulás üteme – közölte a KSH. A január–májusi időszakban a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 9, a nyugdíjas háztartások körében pedig 8,7 százalékkal emelkedtek éves összevetésben.

NAGY A TEMPÓ

A statisztikai hivatal közlése szerint az élelmiszerek ellenértéke különösen nagy mértékben, 18,6 százalék-

kal nőtt éves összevetésben: ezen belül a margariné 41,4, a kenyéré 37,5, a sajté 35,4, a baromfihúsé 34,3, a száraztésztáé 33,3, a tejtermékeké 30,3, a tojásé 29,9, a péksüteményeké 27,3, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 12,8, az alkoholmentes üdítőitaloké 10 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 6,4 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért 11,4, ezen belül a konyhaés egyéb bútorokért 18,4, a szobabútorokért 18,3, a használt személygépkocsikért 15,4, az újakért 10,6 százalékkal kellett többet fizetni. A lakásjavító és -karbantartó cikkek ára 28,3, az állateledeleké 22,3, a járműüzemanya-

goké 10,8 százalékkal lett magasabb.

A szolgáltatások díja 6,8 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 20,1, a járműjavítás és -karbantartás 14,4 százalékkal került többe.

TARTÓS HATÁSOK

Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője kommentárjában egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy az alapfolyamatokat jelző maginflációs mutató 2,2 százalékkal emelkedett májusban áprilishoz képest, így éves alapon 12,2 százalékkal nőtt az index értéke, ami az árdinamika tar-

18 | FIGYELŐ 2022/24

F_18-19_inflacio.indd 18

2022. 06. 13. 17:26

FOTÓ: GETTY IMAGES

erősödött inflációs periódus elnyújtását eredményezi, és Damoklesz kardjaként lebeg a szereplők felett. A várakozások nem enyhültek az elmúlt időszakban, a felmérések szerint a megkérdezett gazdasági szereplők többsége még tervez átárazást az elkövetkezendő hónapokban. Emellett a közeljövő nagy kérdése, hogy az érintett vállalatok miként hárítják át a nemrég bejelentett extraprofitadókat. „Az árdinamika rövid távú megfékezéséhez elengedhetetlen lenne a forint erősítése, mivel ez év első harmadában a drágulás döntő része importáltan érkezett hozzánk, és ez rövid távon is igaz lesz. Ezzel együtt jelenleg 11-12 százalékkal gyengébb szinteken

104,6

A FOGYASZTÓI ÁRINDEX HAVI ALAKULÁSA 105,1

tósságát mutatja. „Mind a headline, mind a trendmutató bő két évtizedes csúcsait dönti az elmúlt időszakban” – tette hozzá.

A szakértő szerint az árstopok, a hatósági árak fenntartása mellett is egyre bizonyosabb a két számjegyű éves átlagos fogyasztói árindex 2022ben: utóbbiak nélkül az Erste becslése alapján 17 százalék körül lehetett a májusi mutató. Nagy János úgy vélte, a kilátásokat illetően sem csökkent a bizonytalanság: kérdéses az árlimitek sorsa; ezek meghosszabbítása a meg-

112 111 110 109 108 107 106 105 104 103 102 101 100

110,7

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. 2021 2022

Forrás: KSH

áll a magyar deviza az euróval szemben, mint egy esztendővel ezelőtt, míg a dollárral összevetésben 25-30 százalékos ez a különbség. Jelenlegi tudásunk szerint a headline mutató legkorábban a jövő év végén térhet vissza a toleranciasávba, és az inflációs cél

elérése várhatóan csak 2024-ben következhet be” – vélekedett az elemző.

MAGASAN TETŐZIK

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója szerint pedig egyre valószínűbb, hogy 12 százalék körül tetőzik az infláció júliusban, és – főképp a különadók átgyűrűző hatása miatt – még az év végén is 10 százalék körül alakul a mutató, ami nem ad lehetőséget az MNB-nek kamatcsökkentésre, pedig sokan reménykednek ebben. Néhány hónapon belül enyhülést hozhat, hogy a nyers élelmiszerek ára május-

ban már nem emelkedett, így hamarosan a feldolgozottaké is lassulhat.

A szakértő úgy véli, az árstopok miatt egyre kevésbé érdemes a „sima” inflációs mutatót figyelni, inkább az alapfolyamatokat jobban megragadó, az energia- és élelmiszeráraktól, valamint az indirekt adóktól szűrt maginfláció trendje az, amely regionális összehasonlításban használható. Nem mellékesen ez az, amit az MNB is kiemelten figyel. Ennek értéke a világon egyedülálló módon március óta már magasabb is, mint a mindent magában foglaló, de mesterségesen alacsonyan tartott fogyasztói árindex. E mutató szerint a régióban jelenleg Csehország után Magyarországon van a legnagyobb árnyomás (Romániában pedig a legkisebb). „A friss adatok alapján ez a nyomás tovább fokozódott, hiszen az adószűrt maginfláció 12,2 százalékra ugrott” – mutatott rá Kiss Péter. „A májusra vonatkozó, mindent magában foglaló inflációs mutató 10,7 százalékon alakult, ami kissé felülmúlta a várakozásunkat: mi 10,5 százalék körüli adattal kalkuláltunk. Ahogy arra számítani lehetett, megint az élelmiszerek húzták a legjobban a drágulást, az év/év index 120 bázispontos emelke-

déséből 80 bázispont ennek a termékcsoportnak volt tulajdonítható. Enyhülést hozhat viszont a következő hónapokban, hogy ezen belül főleg a feldolgozott élelmiszerek (tejtermékek, pékáruk) ára nőtt gyorsan, a nyers élelmiszereké év/év alapon már csökkent, azaz kevésbé kell attól tartani, hogy ezek drágulása a következő hónapokban beépül a feldolgozott termékek árába. Az iparcikkek körében kitartott a drágulás lendülete, a szolgáltatásokét pedig felhúzta az új fővárosi taxitarifa” – emelte ki a befektetési igazgató.

BARÁT MIHÁLY

2022/24 FIGYELŐ | 19

F_18-19_inflacio.indd 19

2022. 06. 13. 17:26

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA | KULCSTERÜLET. A JÖVŐ SZEMPONTJÁBÓL MEGHATÁROZÓ LESZ A JÁRMŰIPAR TELJESÍTMÉNYE

BIZONYTALAN KILÁTÁSOK

„Az ipari termelés áprilisban 4,7 százalékkal emelkedett éves összevetésben a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint, amihez hozzájárult a tavalyi alacsony bázis. Az ágazat kibocsátása 1,6 százalékkal mérséklődött márciushoz képest, ami elsősorban a kecskeméti Mercedesnél bekövetkezett műszakleállásnak tudható be” – írta kommentárjában Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője.

A rövid távú kilátások a szakértő szerint kérdésesek. A háború kitörése miatt az év elején valamelyest enyhülő ellátási problémák, alkatrészhiányok ismét súlyosbodhatnak, visszafogva az ágazat teljesítményét az elkövetkező hónapokban.

Fontos kérdéssé vált a fegyveres konflik-

tus nyomán a keresleti oldal alakulása is – tette hozzá –, hiszen a kialakult helyzet nyomán az üzleti és a fogyasztói bizalom romlása révén a vásárlói oldal is gyengülhet. Ezenfelül nagy kérdés, hogy a koronavírussal jelenleg is küzdő Kína mikor talál magára és lesz újra a globális növekedés motorja.

Emellett középtávon a járműipar évek óta zajló átalakulása is kockázatokat rejt magában: a hazai autóipari szereplők többsége az egyre inkább visszaszoruló hagyományos meghajtású járművek és az azokhoz szükséges alkatrészek előállítására, valamint beszállítására szakosodott, miközben a feltörekvő alterna

AZ IPARI TERMELÉS VOLUMENINDEXE*

*Q÷_÷ ­[ F_TSTX NI÷X_FPF"

IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I. II. III. IV.

*Munkanapokkal kiigazított.

Forrás: KSH

tív meghajtásoknak jóval kevesebb komponensük van. A feldolgozóipar egésze szempontjából az elmúlt időszakban bejelentett jelentős kapacitásbővítések ellensúlyozhatják a fennálló bizonytalanságokat. „Ebben a tekintetben különösen fontos lehet az egyre több forrás szerint Debrecenbe készülő kínai gigaberuházás is” – mutatott rá az elemző.

ELLÁTÁSI ZAVAROK

„Szinte minden ágazatban bővülés volt éves szinten, ám a legjelentősebb alszektor, a járműgyártás negatív tartományba került” – állapította meg Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Szerinte a járműgyártásban továbbra is az ellátási zavarok jelentik az egyik legnagyobb problémát, középtávon az autók drágulása ugyancsak visszavetheti a keresletet. „Az ipari termelés az exportot támogatja, és ez látszik a külkereskedelmi adatokból is, hiszen áprilisban nőtt az euróban számolt kivitel értéke, mégpedig 12 százalékkal. Ugyanakkor az import ennél jóval nagyobb mértékű többletet mutatott, 21 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit” – fogalmazott a szakértő, aki szerint az adatokból láthatók a magas energia-, nyers- és alapanyagárak, ezekből ugyanis Magyarország behozatalra szorul. Emellett az erős belső kereslet, továbbá a forint leértékelődése is rontja a külkereskedelmi mérleget.

B. M. T.

FOTÓ: UJVÁRI SÁNDOR, MTI

Az ipari termelés volumene áprilisban 3,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az adatok szerint a termelés bővüléséhez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult, ellenben a legnagyobb súlyú járműgyártás visszaesett. A másik két jelentős alág, a számítógép, az elektronikai, optikai termék gyártása, valamint az élelmiszer-, ital- és dohánytermék előállítása az ipari átlagot meghaladó mértékben nőtt. A termelés az év első négy hónapjában 4,9 százalékkal nagyobb volt, mint 2021 azonos időszakában.

BÁZISHATÁS

IPARI TERMELÉS Közel öt százalékkal emelkedett áprilisban – munkanaphatástól megtisztítva – a hazai ipar teljesítménye az egy évvel korábbihoz képest, ám ebben az alacsony bázis is nagyban közrejátszott.

20 | FIGYELŐ 2022/24

F_20_ipar.indd 20

2022. 06. 13. 17:23

AHOL A SZAKÉRTELEM ÖSSZEADÓDIK. BÍZZA A MEGÚJULT MKB BANKRA VÁLLALKOZÁSA PÉNZÜGYEIT! MKB Bank. Együtt többre vagyunk képesek. www.mkb.hu/vallalatihitelek

F_21_bankholding_hirdtes.indd 21 2058_kozep_es_nagyvallalati_kampany_200x292.indd 1

V]HP«O\HVHQ EDQNȴµNMDLQNEDQ

06 80 350 350

2022. 06.

05. 13.

24. 16:55 13:29

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

KÜZDELMES ÉVEK A BORÁSZATBAN

HEGYKÖZSÉGEK Nagyszabású, bel- és külpiaci marketingkampánnyal készül növelni a magyar bor népszerűségét és fogyasztási volumenét a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, ellensúlyozandó a több mint két esztendeje tartó krízishelyzetet.

Sok más gazdasági szektor mellett a szőlő-bor ágazatot is sújtotta az elmúlt két év válságos időszaka: először a koronavírus-járvány rendezte át teljesen a piacot, az értékesítési csatornákat és az exportstruktúrákat, jelenleg pedig az ukrajnai háború következtében elszabadult energiaárak okoznak nehézségeket. E helyzet kezelése mindenképpen ágazati szintű megoldásokat kíván a szektor öszszes szereplőjét tömörítő, 35 ezer tagot számláló szakmaközi szervezet, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) szerint.

A pandémia és a háború a 2016-ban elfogadott és 2030-ig szóló Szőlő-bor ágazati stratégia időtartamának első felében érte a szektort, amely az előző évtized közepén a minőség fejlesztése mellett a tudatos gazdálkodásnak, az öngondoskodásnak, valamint a magyar bor bel- és külföldi elismertségének a növelését tűzte célul – idézte fel Brazsil Dávid, a HNT főtitkára egy minap rendezett szakmai háttérbeszélgetésen. Persze hat esztendővel ezelőtt nem gondolták, hogy a világban zajló történések jelentősen beleszólnak a tervek megvalósításába, pontosabban még fajsúlyosabbá tesznek bizonyos törekvéseket, így például a marketing erősítését.

A hegyközségi tanács ugyanakkor a járvány ideje alatt sem tétlenkedett: felülvizsgálták például a birtokkatasztert, s ennek folyamán mintegy háromezer hektár elhanyagolt vagy már kivágott ültetvényt töröltek a nyilvántartásból. Részt vettek továbbá a szőlő-bor ágazati szabályozás kidolgozásában, melynek eredményeképpen – az átláthatóság és a bü-

A TOKAJI POLGÁRMESTER A TOKAJ-HEGYALJAI SZÜRETI NAPOKON. MINDENHOL NÉPSZERŰSÍTENEK

rokráciacsökkentés jegyében – mára kilenc helyett három jogszabály rögzíti a szakágra vonatkozó hazai előírásokat.

A jogi aggályok viszont nem tűntek el véglegesen, bár nem a magyar regula

okoz fejfájást a szakmaközi szervezetnek, hanem az uniós, azon belül is a jelölési szabályok tervezett átalakítása. A probléma abban áll – magyarázta a főtitkár –, hogy az Európai Bizottság pusz-

FOTÓK: BALÁZS ATTILA, KOMKA PÉTER, MTI

STRATÉGIA 2030-IG

22 | FIGYELŐ 2022/24

F_22-23_boraszok.indd 22

2022. 06. 13. 17:23

A XXV. EGRI BIKAVÉR ÜNNEP 2021-BEN. ÖSZTÖNÖZNÉK A FOGYASZTÁST

tán alkoholként tekint a borra, annak például a közismerten jótékony élettani hatásait vagy éppen a kulturális jelentőségét nem veszi figyelembe. Márpedig ha a brüsszeli testület megközelítésében a bor egyszerűen egy „szeszes ital”, akkor az komoly következményekkel fog járni az ágazati promócióra és támogatási rendszerre, valamint a csomagolási-címkézési feltételekre nézve egyaránt.

A HNT a nehézségek közepette – szüreti intézkedéscsomagjának a részeként – azzal is igyekszik segíteni a honi borászokat, hogy folyamatosan elemzi az európai versenytársak termelési adatait. E megfigyelésekből erre az évre vonatkozóan az látszik, hogy míg Franciaországban a jégkárok, Spanyolországban pedig az aszályok jelentenek gondot a termelők számára, addig Magyarországon az eddig eltelt hónapok alapján kiegyensúlyozott esztendőről lehet beszélni.

JÁRULÉK A MARKETINGHEZ

Az idehaza előállított és forgalomba hozni kívánt borászati termékek után tavaly január elseje óta szakmaközi bormarketing-járulékot kell fizetni. A pénzügyi hozzájárulásból – melynek mértéke literenként egy forint – a HNT működteti az Országos Bormarketing Alapot, melynek célja, hogy a nemzeti piacon, valamint az EU-ban és harmadik országokban folytatott promócióval javítsa a magyar bor és pezsgő helyzetét, erősítse az imázsukat, elősegítse a forgalmazásukat és népszerűsítse a fogyasztásukat. A jövőre vonatkozó szőlő-bor ágazati promóciós programnak a benyújtását júliusra tervezi a köztestület, de az már látszik, hogy egy masszívnak mond-

ható forrás fog rendelkezésre állni reklámozásra az elkövetkező három évben: a 750 milliósra tervezett ágazati önerőt az Agrárminisztérium 1,75 milliárd forinttal egészíti majd ki.

A fogyasztásösztönzésre bizony minden okuk megvan a borászoknak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisából ugyanis kiderül: 2019-ben – az utolsó olyan esztendőben, amelyről rendelkezésre áll KSH-információ – huszonegy literre esett vissza az egy főre jutó hazai borfogyasztás mértéke, amire az 1970 óta készített bormérleg alapján az elmúlt ötven évben nem volt példa. S bár a koronavírus-járvány sújtotta 2020-ról és 2021-ről egyelőre nincs adat a statisztikai hivatal rendszerében, a Figyelőnek nyilatkozó ágazati szereplők úgy kalkuláltak, hogy szerencsés esetben akkor is legfeljebb a 2019-es szinten alakulhatott az egy főre vetített mérték. A mutatószám harminc liter fölött legutóbb 2006-ban volt (33,4), s ez az érték azért is lényeges, mert a HNT tervei között az szerepel, hogy 2030-ra ismét érje el Magyarország ezt a mennyiséget.

Ugyancsak a hosszú távú elképzelések között szerepel a bor exportátlagárának literenként másfél euróra emelése, s a szakmaközi szervezet vezetői szintén a jó marketinggel remélik elérni a tapasztalt negatív árspirál megállítását.

Frittmann János, a nemzeti tanács szakmaközi ügyekért felelős alelnöke ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: nem az a probléma, hogy az olcsóbb nedűk kíná-

latában versenyképes lett hazánk, hanem az, hogy ez „lehúzott” magával más fajtákat is, és így a közép-, valamint a prémiumkategóriás termékek piacán nem sikerült áttörést elérni – sok még a tennivaló mind belföldön, mind a határokon túl. „Ehhez kell a marketing” – hangsúlyozta a kunsági borász. Pál Sándor pénzügyi alelnök ehhez azt tette hozzá, hogy a sokszor évszázados múltú nyugat-európai pincészetek a jó promóciós gyakorlatokat tekintve is előrébb járnak, hiszen nálunk a legkomolyabb borászatok is maximum harmincéves múltra tekinthetnek vissza.

KÖZÖSSÉGI NÉPSZERŰSÍTÉS

Fontos, hogy amikor a borok közkedveltségének a növeléséről beszélünk, akkor ne csak magukat a termékeket, hanem a borvidékeket is megismertessük a fogyasztókkal – hozott fel egy újabb szempontot a népszerűsítéssel kapcsolatban Brazsil Dávid, aki szerint leginkább a fiatalokat, a húszas éveikben járókat kell megszólítani, méghozzá új módszerekkel, mert azt tapasztalják, hogy az ő körükben a hegy levének az imázsát teljesen új alapokra szükséges helyezni. A szakember egyébként úgy látja, a közösségi bormarketingnek négy pillérre kell épülnie: a pincészetek saját aktivitására, a borvidékek arculatára, a szakmaközi tevékenységre, valamint az állami promócióra. „Az elmúlt két esztendő sajnos nem kedvezett a közös marketingnek, hiszen még a konferenciák is csak online zajlottak. Most azonban megkezdődhet a közösségi brandépítés időszaka” – öszszegzett Frittmann János.

HELMECZI ZOLTÁN 2022/24 FIGYELŐ | 23

F_22-23_boraszok.indd 23

2022. 06. 13. 17:23

| CÉGVILÁG |

MÉG NEM LÁTJÁK A CÉGEK A VÁLSÁG VÉGÉT FOGYASZTÓI ÁRAK | Két számjegyűre nőtt a pénzromlás mértéke, ez alaposan megterheli az ipart és a kereskedelmet. Az ársapka jól működik a piacon – ettől függetlenül a fogyasztók a statisztikában szereplőnél erősebb inflációt éreznek.

24 | FIGYELŐ 2022/24

F_24-26_elelmiszer.indd 24

2022. 06. 13. 17:24

| CÉGVILÁG |

Az inflációs folyamatoknál mindig van egy határ, amelyet ha átlépnek az árak, onnantól elveszítik a növekedési dinamikájukat, s megfordul a trend. Ezt a választóvonalat jellemzően a vevők pénztárcája jelöli ki, magyarán a folyamat alakulása jelentős mértékben múlik azon, hogy mennyire nagy a vásárlóereje egyegy gazdaság fogyasztóinak. A hazai inflációs határok nagyban függnek az uniós vásárlóerő által meghatározottaktól, ám azzal, hogy az energián (különösen az üzemanyagon) ársapka van, bizonyos értelemben kiegyenlítődik a magyar és a nyugat-európai fogyasztói tűréshatár. (Itthon az élelmiszerek, Nyugat-Európában az energia drasztikus drágulása „stresszeli” leginkább a vevők pénztárcáját, így a tűréshatárok – nagy szórással persze – közel lehetnek egymáshoz.) Ám az elején említett limit még messzinek tűnik. Az elemzői előrejelzések szerint rossz esetben az év végéig maradhat a két számjegyű infáció, ugyanis az ipar még bele sem lendült igazán az áremelésekbe.

A fogyasztó egy ideje nagyobb inflációs nyomást érez, mint a statisztika. Ez azért lehetséges, mert a leggyakrabban (átlagosan heti kétszer-háromszor) az üzletekben találkozik az árnövekedéssel, a bolti infláció pedig már több hónapja két számjegyű, annak ellenére is, hogy több alapélelmiszernél árstop van érvényben. E nélkül két-három százalékkal nagyobb lenne az élelmiszer-infláció, vagyis most valamivel 20 százalék felett járna 18 helyett.

FOTÓ: GETTY IMAGES

BÍRJA A KISKERESKEDELEM

A tartós és nagy árdrágulás dacára nem zártak rossz hónapokat az élelmiszer-kereskedők, ugyanis ezen a piacon rendre nőtt az értékesítés volumene, a folyó ár pedig jelentősen emelkedett. Számokban kifejezve: 2019 első négy hónapjához viszonyítva 2022 azonos időszakában menynyiségben 8,5 százalékkal bővült az értékesítés, ám a folyó árat tekintve ennél sokkal drasztikusabb, 35 százalékos volt a növekmény. Mindez azt jelenti, hogy most 440 milliárd forinttal többet hagytak az üzletben a fogyasztók, mint három esztendővel ezelőtt. Többek között ez a nagy infláció a számok nyelvén. Ehhez képest persze nem gyarapodott szignifikánsan az üzletek profitja, hiszen a költségoldal is jelentősen erősödött. A legnagyobb bolti kiadás (a béreken kívül) az értékesített termékek beszerzése.

Az ipar pedig január óta 19–30 százalékos sávban az növelte átadási árait, ami

A kulcskérdés, hogy a háztartások hajlandók-e kiváltani a drágább termékeket a vásárlásnál. a boltokban 10–15 százalékos drágulást okozott (áprilisig). Vagyis meglehetősen jó volt az üzletek hatékonysága és tűrőképessége; képesek voltak lenyelni vagy kicsit eltolni az átadási árakat.

IPARI ELLENÉRTÉK

A termelői ágazat, a feldolgozóipar jóval közvetlenebb kapcsolatban van az európai infláció mértékét alapvetően meghatározó energia- és alapanyag-drágulással. Az ipari ellenértékeket sokkal inkább meghatározza az elszálló energia- és olajár (akár a csomagolóanyagok, akár a szállítás és logisztika szintjén), a növekvő munkaerőköltség és persze a gyengébb forint, valamint az alapanyagárak, amelyek minden területen emelkedtek. A szektor ezért is igyekszik szinte azonnal lekövetni átadási áraiban kiadásainak a növekedését.

A kereskedelmi cégek beszámolói szerint az ipar az utóbbi időben 30 százalék körüli áremeléseket eszközölt, ezt idővel a kereskedőknek is követniük kell. Az a baj, hogy nem látni az orosz–ukrán fegyveres konfliktus végét, s az sem igen látszódik, hogy a háború mikor melyik alapanyagot érinti mélyebben. Ugyanakkor a nyár jellemzően nem a fogyasztók spórolásáról szól, vagyis van némi mozgástere a drágításnak. Nagy valószínűséggel a lakosság augusztus második hetétől, szeptember elejétől kezdi meg a takarékoskodást, vagyis ekkor jöhet el az a határpont, amely lelassítja az inflációt, esetleg megfordítja a trendet. (A helyzet az, hogy a háború azonnali befejezése sem hozna középtávon alacsonyabb árakat. Legfeljebb az inflációs nyomás gyengülne, de például az olajembargó várható hatása nem szűnne meg.)

A kormány az üzemanyag, a csirkemell és far-hát, az étolaj, a 2,8 százalékos zsírtartalmú tej, a sertéscomb, a finomliszt, valamint a kristálycukor árát fagyasztotta be még abban az időszakban, amikor az élelmiszer-infláció 10 százalék körül alakult. Ennek hatására ezen a területen sokáig nagyon alacsony szintű maradt az árindex-emelkedés, miközben az ipar sokkal nagyobb drágításokat igyekezett végrehajtani. Ez nyilvánvalóan tetszik a vásárlóknak, ugyanakkor amennyit a fogyasztó nyer rajta, annyit bukik a kereskedő. Szeretné ellensúlyozni a veszteségeit – vagy az ipari árak lenyomásával (ez most szinte lehetetlen), vagy a bevételi oldal erősítésével, akciókkal, netán a kurrens termékek ellenértékének az indokoltnál nagyobb növelésével.

TARTÁSI KÖTELEZETTSÉG

Kifejezetten jó döntés volt a kormány részéről az úgynevezett készleten tartási kötelezettség bevezetése, ugyanis jól látszik, hogy e szabály nélkül az árstoppal érintett termékekből hiánycikk lenne. (Például vannak települések, ahol nem vagy csak nagyon nehezen és időszakosan lehet hozzájutni étolajhoz a nagy felvásárlási igény miatt.) Ez azonban olyan komoly veszteségeket okoz a kiskereskedelem számára, hogy a huzamosabb ideig fennálló árstop más produktumok ellenértékének a nagyobb mértékű növekedését okozza, amivel már kontraproduktívvá válik az intézkedés. Ám az a helyzet, hogy jelen állás szerint az ársapka róka fogta csuka; ugyanis ha a kormányzat hirtelen elengedné, akkor az érintett portékák mostani piaci áron számolva 15–50 százalékkal drágulnának (a csirke ára emelkedne a legkevésbé, az étolajé a leginkább).

2022/24 FIGYELŐ | 25

F_24-26_elelmiszer.indd 25

2022. 06. 13. 17:24

A kulcskérdés persze az, hogy a háztartások hajlandók-e kiváltani ezeket a termékeket. Például az étolajról átszoknak-e az ugyancsak drága, de a pénzromlással kevésbé érintett repce- vagy a nem extraszűz olívaolajra, esetleg a házi kacsazsírra. (Nem mindegy ugyanis a statisztikai számításoknál, hogy az inflációs kosárba a gyorsan és nagy léptékben dráguló áruk vagy a kisebb és lassabb árnövekedést mutató portékák kerülnek-e be.)

MÁJUSI ROBBANÁS

A Központi Statisztikai Hivatal inflációs adatai szerint májusban a fogyasztói árak átlagosan 10,7 százalékkal haladták meg az egy esztendővel korábbi időszak ellenértékeit. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek drágultak a legnagyobb mértékben. Tizenkét hónap alatt az előbbiek ára 18,6 százalékkal emelkedett. Az utóbbiakért 11,4, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 18,4, a szobabútorokért 18,3, a használt személygépkocsikért 15,4, az új autókért 10,6 százalékkal kellett többet fizetni.

Legutóbb 1999-ben volt ilyen nagy az infláció, akkor 11,2 százalékos ütemmel.

Áprilishoz mérten átlagosan 1,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Az élelmiszerek 3,5 százalékkal drágultak. A szolgáltatások 0,7, ezen belül a taxi 11,9, a belföldi üdülés 2,9, a lakásjavítás és -karbantartás, a sport- és múzeumi belépők 1,3 százalékkal kerültek többe.

Ugyanakkor az elemzők szerint vannak olyan nyersanyagok, amelyeknél már úgy tűnik, hogy tetőzött az infláció. Ám nagy kérdés, hogy a nyáron miként reagálnak a szolgáltatók az egész Európát jellemző drágulásra. A pünkösdi hétvégéből kiindulva a belföldi turizmusnak nagyon erős kereslettel kell szembenéznie, ez nyilvánvalóan felfelé hajtja majd a szolgáltatások árát (szálláshely, utazás), s rajtuk keresztül több élvezeti cikk átlagára is megugorhat, így például a boré és a söré.

Viszont az is érdekes, hogy több elemző nem igazán tudja számolni a kormányzati intézkedések pénzromlásra gyakorolt hatását, nem látják pontosan, hogy a teljes árindex mennyivel lenne magasabb nélkülük. Ez nagyrészt amiatt is van, hogy a fogyasztók elkezdtek kiszámíthatatlanul viselkedni. A gyenge forint okán nagyon sokan nem mennek külföldre, itthon viszont szívesen költenének nagyon sokat. Ugyancsak az árnövekedések hatására számosan egyre kevesebbet mennek bevásárolni, cserébe jelentősen nö-

velték az egyes alkalmak kosárértékét – magyarán ritkábban vásárolnak, de akkor sokat költenek. Ez egy bagatellnek tűnő folyamat, ám a kiskereskedelem jelentősen profitál az úgynevezett impulzusvásárlásból, vagyis abból a pluszban eladott termékből, amelyet nem tervezetten tesz a vevő a kosarába. Minél kevesebbszer vásárol a fogyasztó, annál kevesebb pluszterméket tud eladni a kereskedő. Ez középtávon hatással lehet az üzletek profitjára, áttételesen pedig az egyes produktumok drágulására. Egyben (és ez kettős hatás) az eladott mennyiségek miatt ez a folyamat hathat az ipari (átadási) árak csökkenésére.

A kiszámíthatatlan fogyasztói magatartás és a kormányzati árstop miatt ma nagyon nehéz maginflációt számítani (ez egy átlagos árszint, amelyben nem szerepelnek a gyorsan, akár napi szinten változó termékárak, például az energiáé), így rendkívül bizonytalan előre látni az áremelkedések mértékét és időbeli elhúzódását. Ez főként a vállalati szektorban okoz fejtörést, hiszen ott jóval nehezebb közép- és hosszú távú szerződéseket kötni, illetve bértárgyalásokat folytatni a lehetséges munkavállalókkal.

HŐNYI GYULA

FOTÓ: GETTY IMAGES

| CÉGVILÁG |

26 | FIGYELŐ 2022/24

F_24-26_elelmiszer.indd 26

2022. 06. 13. 17:24

| CÉGVILÁG |

ÓNBÓL IS HIÁNY VAN

FÉLVEZETŐK | Nemcsak az eddigiek hátráltatják a félvezetőgyártást, hanem egy viszonylag friss kihívás is, mégpedig a súlyos ónhiány és a drasztikus árugrás.

Enyhülést csak a kereslet csökkenése hozhat, az év vége felé.

Az elektronikai ipart az ág is húzza.

Június elején figyelt fel a nemzetközi szakmai közvélemény arra, hogy az áramköri lapok előállításánál kulcsszerepet játszó ónból is globális hiány alakult ki, az árak pedig ennek következtében az egekbe emelkedtek. És ez közel sem csak a február végén kitört orosz–ukrán háborúra vezethető vissza: a kereslet már korábban elkezdett növekedni.

MEGNŐTT IGÉNY

Az árupiaci szakértők szerint tavaly decemberben a csiphiánnyal összefüggő keresletbővülés az ón londoni piacán közel 33 százalékos volt. Ez év márciusában is folytatódott a trend, csak kissé lassult. Ám a 23 százalékos igénynövekedés így sem mondható szerénynek. Ez pedig azt jelenti, hogy még hónapokig magasan lesz e fém ára a világpiacon.

A fő változást egyébiránt természetesen a járvány évei indukálták, hiszen Kínában a növekvő digitalizációs igény miatt anynyira fellendült a félvezetőgyártás, hogy az ón kivitele helyett e nehézfém vásárlójává vált a földrésznyi ország. A Reuters a minap idézte a Nemzetközi Ónszövetség (ITA) jelentését, amely szerint a globális finomítottón-termelés 11 százalékkal (378 ezer tonna fölé) bővült tavaly. Ám a kitermeléssel együtt a kereslet is nőtt. Ez különösen igaz az elektronikai ágazatra, amely a tavalyi ónigény túlnyomó többségét is adta.

FOTÓ: EUROPRESS/AFP

MAGAS ÁRAK

A kínálat szűkössége a készletszintekben is megmutatkozik. A Londoni Fémtőzsdéé (London Metal Exchange – LME) január óta mindössze 640 tonnával nőtt, és kritikusan kis mennyiségen, 2685 tonnán tető-

FÉMKERESKEDŐK A SZABÁLYOZOTT PIACON. MUTATKOZIK NÉMI TANÁCSTALANSÁG

zött. A piaci szakértők szerint ez a volumen mindössze kétnapi globális felhasználást jelent.

Nem meglepő módon az árutőzsdei jegyzésben a fizikai szállítási prémiumok szintje is magas maradt. A Reuters nemrég arról számolt be, hogy a friss árjegyzések a tavaly augusztusi 3950 dollárhoz képest csökkenést jelentenek, de még mindig jóval a 2021 elején tapasztalt 600-as érték felett van a fém ára. Eközben a malajziai Port Klangból és Szingapúrból Kínába irányuló fuvarok ellensúlyozzák az

CSIPHIÁNY: MI LESZ JÖVŐRE? Az utóbbi hónapokban egyre derűlátóbbak a múlt év tavasza óta tartó csiphiány enyhülésével kapcsolatban a nemzetközi szakértők, már csak azért is, mert hetek óta permanensen javulni látszik a helyzet. Egyrészt azért, mert az új félvezetőgyárak folyamatosan állnak üzembe, illetve közeleg több nagyobb kapacitásbővítő beruházás elkészülte. Ennek okán talán már jövőre a normálishoz közelíthet az ellátás. Ugyanakkor az Intel első embere nem osztotta a sok elemző optimizmusát. Pat Gelsinger a CNBC gazdasági tévének adott interjújában aláhúzta: egészen 2024-ig lehetnek ellátási zökkenők, csupán lassan javulhat a mai bizonytalan helyzet.

Antwerpenbe és Baltimore-ba irányuló fizikai szállítások csökkenését.

Mindez felveti azt a kérdést, hogy vajon a következő egy-másfél év is hasonló trendeket tartogat-e. Korántsem, mert persze a kínálat továbbra is szűkös marad, ám már látható, hogy a pandémia lecsengésével és a világgazdaság lassulásával jelentősen csökken a félvezetőipari termékek iránti hatalmas kereslet.

RECESSZIÓ

Egyelőre azonban – az Oilprice.com szakportál beszámolója szerint – az ónpiacon tapasztalható kínálathiány áprilisban és májusban is még magasan tartotta az árakat. Hosszabb távon majd a kereslet említett gyengülése és a termelés bővülése együtt segíthet a piacra nehezedő nyomás mérséklésében, ám erre várhatóan csak az év második felében kerül sor.

A fenti gondolatmenetet, szakértői várakozást támasztja alá, hogy a Capital Economics kutatócég szerint a félvezetők értékesítésének a növekedése már 2021 vége felé lassulni kezdett. Ez a trend intenzívebbé válhat, mivel a növekvő kamatszint visszafogja a beruházásokat az egész nyugati világban. Igaz, az ónárak egyelőre makacsul magasak maradnak, de a bányák termelésének a helyreállása és az igény „lehűlése” gyengítheti az árnyomást a második fél évben – állapítja meg az e nyersanyag piacát ismerő Capital Economics.

HG 2022/24 FIGYELŐ | 27

F_27_onhiany.indd 27

2022. 06. 13. 17:26

INGATLANPIAC | Stabilan erős az érdeklődés a most futó Otthonfelújítási Program iránt – derül ki egy friss felmérésből.

Közben a Magyar Államkincstár adatai szerint már 150 ezer család kapott támogatást.

FELÚJÍTÁSI LÁZBAN 28 | FIGYELŐ 2022/24

F_28-29_lakasfelujitas.indd 28

2022. 06. 13. 17:27

| CÉGVILÁG |

„Meghaladta a 260 milliárd forintot az otthonfelújítási támogatás öszszege a Magyar Államkincstár adatai szerint. A program egyre népszerűbb, már 150 ezer család kapott támogatást, és heti 3 ezer új igénylés érkezik” – tette közzé a napokban a saját Facebook-oldalán Varga Mihály. A pénzügyi tárca vezetője által idézett impozáns számok persze nem túlságosan meglepők, hiszen az elindulása óta eltelt időszakban végig folyamatos és erős érdeklődés mutatkozott a kedvező feltételekkel igénybe vehető program iránt.

AKTÍVABBAK A FIATALOK

Az otthonfelújítási program sokak fantáziáját mozgatta meg, az elmúlt egy évben végig magas volt a lakossági érdeklődés a támogatási lehetőségek felhasználása iránt. E téren nem hozott érdemi változás az idei második negyedév sem – ezt mutatják a GKI és a Masterplast közös kutatásának eredményei. A májusi felmérés szerint 2022 végéig az összes háztartás 7,8 százaléka biztosan, 12,4 százaléka valószínűleg élne a program nyújtotta lehetőségekkel.

A lakások felújításához, korszerűsítéséhez – emlékeztet a kutatásról kiadott közlemény – többféle állami támogatás is elérhető. Ezek „zászlóshajója” az otthonfelújítási program, amely a jelenlegi szabályozás szerint 2022. december 31-ig biztosít forrásokat. Ilyen célra felhasználható még a falusi CSOK, illetve a célzott támogatási programok forrása is. Mindez széles körű érdeklődést váltott ki a gyereket nevelő családok körében. „A jelen felmérés eredménye az egy negyedévvel ezelőttihez képest hibahatáron belüli elmozdulást jelent. Vagyis az állami támogatások

lakás-korszerűsítésekhez és -felújításokhoz való felhasználása továbbra is igen népszerű” – állapították meg.

Az állami támogatás igénylése a családiház-tulajdonosok körében a legelterjedtebb – ezek 10 százaléka biztos, 14 százaléka valószínű résztvevőnek mondta magát. A társasházakban élők 3 százaléka lehet biztosan, míg 9 százaléka valószínűleg érintett.

Az állami támogatás iránti érdeklődés a 30 év alattiak körében a legmagasabb, a biztosan és valószínűleg támogatást felvevők aránya 11 és 21 százalék. Az életkor előrehaladtával csökken az érdeklődés, a 60 év felettiek körében ugyanez a két hányados már csak 4 és 6 százalékos. Valamelyest érezhető a „települési lejtő” hatása is: a legalacsonyabb a program iránti érdeklődés a fővárosban (8 és 10), míg a legmagasabb a községekben (10 és 14 százalék).

KIHASZNÁLJÁK A KERETEKET

Az állami támogatást felvenni szándékozók 31 százaléka szeretné kihasználni a maximálisan igényelhető keretet, további negyedük legalább két-, 31 százalékuk pedig minimum egymillió forintos támogatást venne fel. Az átlagos igénylési összeg ezek alapján 2,1 millió forint, ami 10 százalékos növekedés az egy évvel ezelőttihez képest.

A háztartásban élők életkorának emelkedésével párhuzamosan csökken az igényelni tervezett összeg: míg a 30 év alattiak átlagosan 2,3 millió forintos támogatást szeretnének, a 60 év felettiek beérnék 1,7 millióval. Az alacsonyabb jövedelmű családok általában

OTTHONFELÚJÍTÁSI TÁMOGATÁST 2022 VÉGÉIG IGÉNYELNI SZÁNDÉKOZÓK ARÁNYA Említési gyakoriság, százalék 'N_YTXFS NLJS 17,4 ;FQ·X_±SďQJL NLJS 12,6 7,8

FOTÓ: GETTY IMAGES

7,5 I.

2,6 II.

5,5

2021

Forrás: GKI, Masterplast

III.

13,0

11,8 8,4

IV.

8,0

I.

12,4 7,8

2022

II.

kisebb összeget igényelnének (értelemszerűen a projektjeik értéke is kisebb lehet), mint a módosabbak.

A legnépszerűbb cél a fürdőszoba, a fűtési rendszer korszerűsítése, illetve a tetőfelújítás, ezek iránt 30-30 százalék érdeklődött, de sokan szeretnék elvégeztetni a belső terek felújítását is (ennek említési gyakorisága 29 százalék). A nyílászárók cseréje és a napkollektor vagy napelemes rendszer kiépítése iránt minden negyedik válaszadó érdeklődött. Emellett népszerű a klímaberendezések beszerelése vagy cseréje, a kerítés építése, felújítása, illetve a hőszigetelési munkálatok – ezek minden ötödik, támogatást felvenni szándékozó család terveiben szerepelnek.

A HITELPIACON IS LÁTSZIK

Az otthonfelújítási program, illetve az egyéb, most futó támogatott konstrukciók hatása jól látszik a lakáshitelpiac teljesítményén is. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az idei év első harmadában soha nem látott mennyiségű, közel 500 milliárd forintnyi ingatlankölcsönről kötöttek szerződést a hazai háztartások, ami kiugró mértékű, majdnem 45 százalékos emelkedés az egy évvel korábbihoz képest. Jelentős részben a támogatási programoknak köszönhető az is, hogy a járvány különböző hullámai jóval kevésbé viselték meg a lakáshitelek piacát, mint a fogyasztási kölcsönökét.

Ami pedig az ingatlanhitelek állományát illeti, az a negyedik hónap végén megközelítette a 4700 milliárd forintot, amely – amellett, hogy szintén új rekord – 13,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet.

BARÁT MIHÁLY 2022/24 FIGYELŐ | 29

F_28-29_lakasfelujitas.indd 29

2022. 06. 13. 17:27

| CÉGVILÁG |

APARTMANHOTEL NYÍLT DEBRECENBEN Nem nehéz összerakni a képet, hogy Debrecen a következő néhány évben a legnagyobb fejlődési dinamikát mutató hazai várossá nőheti ki magát annak köszönhetően, hogy a BMW ott építi új gyárát. A fejlesztés önmagában több mint ezer embernek ad majd munkalehetőséget, ám a szerepe ennél sokkal nagyobb léptékű lesz, hiszen a beszállítói holdudvar, az üzem üzleti tevékenysége a nemzetközi kapcsolatokat is magában foglalja.

Több itthoni példa is mutatja, hogy egy a BMW-gyárnál kisebb léptékű fejlesztés is képes nyüzsgővé tenni egy közepes várost, jelentős hatást gyakorolva a környék turisztikai, szolgáltatói, vendéglátói kapacitásaira. Ezen túlmenően Debrecen az utóbbi esztendőkben több nagyvállalatnak kínált otthont. Ennek köszönhe-

tően a megyeszékhely bekerült a nemzetközi vérkeringésbe, és már rég nem csak az egyetem az egyetlen kapcsolódási pont a „nagyvilággal”.

Ezen folyamatok része, hogy a cívisváros turisztikai és lakóingatlan-piaci kapacitásai rohamtempóban bővültek. Most pedig egy újabb fejlesztés ért révbe. A Párizs Garden az apartmanok praktikuma mellett a szállodai szolgáltatások kényelmét is ígéri a minden valószínűség szerint elsősorban üzletemberekből, topmenedzserekből és vallási eseményekre érkezőkből álló leendő vendégkörének. Mindezt – nomen est omen – franciás bájjal és persze a francia konyha által ihletett ételkínálattal.

ÚJ SZEREPLŐ A PIACON

A mintegy hárommilliárd forint bekerülési költségű, 1700 négyzetméteren elterülő apartmanhotel az üzleteket és 450 la-

kást magában foglaló Párizsi udvar része, amelyet több mint másfél évtized alatt 1,4 hektáron, mintegy 15 milliárd forintos befektetéssel hívott életre Kelemen György.

Mint azt az ingatlanfejlesztőtől megtudtuk, a Párizsi udvar üzleti modellje Magyarországon talán kissé szokatlan, ugyanis az egész beruházást kizárólagosan magántőkéből realizálták, semmilyen egyéb pénzügyi-banki forrást nem vontak be a megvalósításába. „Magánemberektől vásároltuk fel a telket, magánembereknek értékesítettük a leendő épületet, így elejétől a végéig teljes egészében ők finanszírozták az építkezést. Azt gondolom, ez ebben a nagyságrendben különlegesnek számít, mint ahogy az is, hogy már a Párizs Garden Apartments Hotel alapozásakor meg-

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

MINŐSÉGI SZÁLLÁSKÍNÁLAT | Párizs Garden Apartments Hotel néven június elsején 65, egyenként 50–80 négyzetméter alapterületű lakást magában foglaló szálláshelykomplexum nyílt Debrecen belvárosában.

30 | FIGYELŐ 2022/24

F_30-31-Debreceni-hotel.indd 30

2022. 06. 13. 17:27

| CÉGVILÁG |

állapodtunk a vevőinkkel: az ebben lévő apartmanokat visszabérelve mi fogjuk üzemeltetni és szállodaként hasznosítani az épületet” – tájékoztatott az üzletember.

Bár csak június elsején volt a hivatalos nyitás, az előzetes foglalások már pár hete elkezdődtek. „Portugáliától Izraelen át Norvégiáig rengeteg helyről van már jelentkező, de természetesen nagyon sok magyarországi előzetes lekötésünk is van.

Holott csak nemrég kezdtük meg az előzetes kereskedelmi tevékenységet, s igazából a nagy nemzetközi szállásfoglalási felületen is csupán két-három hete vagyunk fent” – mondta a szakember.

„A mi magánbefektetőink eleve arra számítottak, hogy a visszabérlés eredményeként a lakásvásárlásba fektetett tőkéjük 20-

hogy biztonságban van a tőkéjük, de egy tekintélyes vagyongyarapodást is elkönyvelhetnek, hiszen ennek az ingatlannak a vagyonértéke a kezdetek óta már megduplázódott. Mi 550 ezer forintért valósítottuk meg ennek az ingatlannak a négyzetméterét a telekárral együtt, a jelenlegi forgalmi értéke pedig egymillió forint felett van négyzetméterenként. Így ennek a befektetésnek az értékmegőrző volta mellett valós értéknövekménye is van” – részletezte Kelemen György. „Az építőipari beruházásokkal kapcsolatos prognózis jelenleg nagyon borús képet fest, de természetesen gondolkodunk fejlesztésekben is – folytatta a szakember. – Úgy vélem, legelőször is meg kell nyugodnia a piacnak, és persze nagyon jó lenne, ha véget érne a háború, mert akkor tervezhetőbb lenne minden invesztíció.

Pillanatnyilag tehát nem látom, hogy fél

25 év alatt térül meg. Mivel az ingatlanok az ő tulajdonukban vannak, a kockázatuk nem túl nagy, miközben a működtetésből adódó rizikókat mi viseljük. Ez kétségkívül előny lehet azokkal a versenytársakkal szemben, akik a gyors megtérülési elvárások miatt kénytelenek magasabb árakkal dolgozni. A magántőke-bevonás ilyen szempontból tehát optimális megoldás. Jó a befektetőknek, mert nemcsak

éven belül mibe lehetne belekezdeni, de a város vezetőivel szorosan együttműködve próbálunk olyan dolgokat csinálni, amelyek Debrecennek is jók, építik a környezetet, valamint a városi szolgáltatásokat is tudják fejleszteni. Így most gondolkodási időszak van, de azt remélem, hogy az év vége felé már tisztul a piac, s lehet beruházásokat indítani.”

DOMBI MARGIT

ruházásnál kénytelenek szembesülni az invesztorok. Vagyis mivel a miénk egy hitelmentes beruházás, nincs áremelési kényszer” – mondta.

SAJÁTOS ÜZLET

KOMOLY VERSENYELŐNY

Kelemen György úgy véli: annak ellenére, hogy a magasabb kategóriában szolgáltató szállodák száma egyre nő Debrecenben, a megcélzott üzleti szegmensben komoly versenyelőnnyel indulnak. „A klasszikus hotelek kínálata viszonylag kis alapterületű, 25-28 négyzetméteres szobákból áll, mi viszont kétszobás, 50–80 négyzetméteres lakásokat kínálunk. Vagyis olyan, akár többhetes itt-tartózkodásra, normál életvitelre alkalmas apartmanjaink vannak, amelyek a városban ilyen mennyiségben másutt nem állnak rendelkezésre” – ecsetelte.

Az üzletember az árak kapcsán úgy fogalmazott: kezdő vállalkozásként igyekeznek abban a szegmensben szerepelni, ahol felkapottak tudnak lenni. „Jelenleg egy 50 négyzetméteres apartman napi bérleti díja két személyre, svédasztalos reggelivel együtt 30 ezer forint. Ez egy bevezető ár, de nem nagyon szeretnénk ettől elrugaszkodni, mert az általunk alkalmazott konstrukcióban a privát befektetői várakozások nem annyira agresszívek, mint amilyenekkel egy bank által finanszírozott be-

2022/24 FIGYELŐ | 31

F_30-31-Debreceni-hotel.indd 31

2022. 06. 13. 17:27

| CÉGVILÁG |

AZ INFRASTRUKTÚRA RENDBEN VAN PINTÉR RÓBERT | A hazai vállalkozások a kényszer, az előírások hatására digitalizálnak leginkább, ezért is van különlegesen nagy felelőssége idehaza az államnak és a szabályozásnak, valamint a digitalizáció területén működő, erős edukációt végző cégeknek – mondta interjúalanyunk. A szakértővel a kkv-k digitális fejlettségét, így például a Covid e szektorra kiterjedő hatását is vizsgáló Digiméter kutatás friss tapasztalatairól, számairól is beszélgettünk. formatizálása” csak még nagyobb káoszhoz vezet. Letisztult működés, jó folyamatok nélkül a digitalizálásnak sincs értelme.

Sokszor kérdezik tőlünk, hogy vajon miként digitalizálódjon egy cég, mik a kötelező lépések, amelyeket megtéve hátra lehet dőlni. A rossz – vagy jó – hír az, hogy nem létezik ilyen „tuti lista”, minden vállalatnak a saját szervezeti kultúrájához, ágazatához, versenytársaihoz képest kell meghatároznia, hogy mely lépésekkel és

– Az Európai Unió 2014 óta végzi a DESI (Digital Economy and Society Index) nevű kutatását, mely az összes tagország digitális fejlettségét veszi górcső alá, azonos módszertan alapján. A DESI legfrissebb felmérésében négy dimenziót vizsgál: humán tőke, internet-hozzáférés, a digitális technológiák integráltsága (ez szól a cégek felkészültségéről), valamint digitális közszolgáltatások. A legnagyobb mértékben pont a vállalatok digita-

NÉVJEGY 46 éves.

Két lány- és egy fiúgyermeke van (18, 15 és 12 esztendősek).

Az ELTE szociológia és politológia szakán végzett.

2011 óta a Corvinus Egyetem adjunktusa, ahol e-biznisszel, információs társadalommal kapcsolatos tárgyakat oktat.

2020-tól dolgozik a kkv-s digitalizációt mérő Digiméter-projekten.

Szabadidejét a családjával és sporttal, ezen belül asztaliteniszezéssel, kirándulással tölti, továbbá sokat olvas, főként szakmai irodalmat (például életrajzokat) és sci-fi-könyveket.

miként kezdjen neki ennek a folyamatnak, valamint hogyan vigye tovább. Tehát nem minden digitalizáció hasznos, sajnos lehet ezt is rosszul csinálni.

– Egy hazai termelő vagy kereskedőcégnek mik a tipikus hiányosságai egy lengyel, egy észt vagy egy osztrák, német társasággal szemben?

lizáltsága terén vagyunk elmaradva, ami nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország az index értéke alapján a 23. helyen, az utolsó harmadban van az uniós államok körében. A lengyelek egygyel mögöttünk, hasonlóan alacsony digitális technológiai integráltsági szinttel találhatók, de az észtek összességében a

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

Hogyan hatott a pandémia a magyar és a nálunk működő vállalatok digitalizációs projektjeire?

– A Digiméter nevű kutatásunk a hazai gazdaság gerincét jelentő kis- és középvállalkozások digitalizációját vizsgálja, mégpedig évi két méréssel. Ennek segítségével következtetni lehet a koronavírus okozta digitalizáció egzaktabb jellegére a kkv-k körében, azaz nem csupán arról beszélünk, hogy „a digitalizáció szintje nőtt” e vállalkozások táborában, hanem ennél sokkal pontosabb adataink vannak.

– Közelebbről ez mit jelent?

– A Covid hatására többen próbáltak ki új dolgokat, többek között az online munkaszervezést, zömében a távmunkát, az internetes ügyfélszerzést, marketinget vagy értékesítést. Például 2020 márciusához képest az egyébként azt biztosító cégek kétötödénél nőtt a távmunkát végzők száma. De a 2020. őszi és az egy évvel későbbi, azonos kérdőívvel végzett felmérésünk, valamint a 2022. tavaszi kutatásunk alapján is úgy látjuk, hogy a járvány „második felében” már nem történt érdemi digitalizáció idehaza. A digiméteres index 100 fokú skálán mindkét esztendőben csak 40-es értéket ért el. A koronavírus több területen, például az említett távmunkában ugyan ugrásszerű digitalizációt hozott, amit részben megtartottak a vállalatok, de nem éltek a fokozatos továbbfejlődés lehetőségével.

– Tényleg mindig hasznos a digitalizáció, miközben a szervezet nem idomul hozzá?

– Ez egy eszköz, nem cél. Önmagában nem hoz eredményeket, sőt a káosz „in-

32 | FIGYELŐ 2022/24

F_32-33_digitalizacio.indd 32

2022. 06. 13. 17:28

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

| CÉGVILÁG |

hetedik helyen állnak, és sokkal jobban teljesítenek ebben a dimenzióban is. Idehaza egyébként a legfejletlenebb terület az online marketing és értékesítés, továbbá a vállalkozásvezetés. S például a cégek negyede nem gyűjt adatot az üzleti döntések támogatásához, a harmaduk pedig papíralapú összesítést használ. Relatíve fejlett itthon a digitális eszközök alkalmazása a vállalati mindennapok megszervezésében, így például a távoli elérést vagy az online meetinget lehetővé tevő szoftverek használata is.

– Hogy áll az 5G-kiépítettséggel Magyarország régiónk, Európa vagy Ázsia viszonylatában?

– Általában véve is elmondható, hogy idehaza nem az infrastruktúra hiánya okozza a problémát. A „vasak”, az eszközök, a hálózatok fejlettek, és folyamatosan invesztálnak beléjük. Az említett DESI alapján is az infrastruktúra terén állunk a legjobban. A mentalitás, az akarat, a sokszor az úgynevezett komfortzónán kívül elindított digitalizációs projektek azok, amelyek hiányoznak.

– Mivel magyarázza, hogy a kutatásuk alapján csak a kkv-k negyede enged otthoni munkavégzést, miközben pont a kisés középvállalkozások panaszkodnak arra a leginkább, hogy nem találnak embert?

– Az otthoni munkavégzés kapcsán tényleg létezik egy optikai csalódás idehaza. Sokat és sok helyen beszélnek róla, ezért úgy tűnhet, mintha a teljes munkaerőpiacot és a cégek többségét áthatotta volna. Valójában az ez év tavaszán végzett kutatásunkból is kiviláglik, hogy ez a kkv-knak csak egy kisebb részét érinti: 10 fokú skálán 2,5 az index értéke. Jellemzően két ok miatt zárkóznak el a távmunka elől a vállalatok: egyrészt nyilván akkor, ha a feladatot nem lehet otthonról elvégezni – a home office lehetőségét nem nyújtó társaságok 60 százaléka hivatkozik erre –, másrészt attól félnek, hogy romlik a hatékonyság, hiszen minden kilencedik cég tart ettől. Utóbbi egyébként a felmérésünk adatai alapján inkább megalapozatlannak tűnik.

– Mik a trendek az ügyfélszerzésben?

Mikor érjük utol legalább a már említett észteket?

– Észtország egy relatíve kicsi ország kis belső piaccal, így ott egy vállalkozás már a kezdetektől fogva kénytelen a nemzetközi piacban gondolkodni, amelyet digitális eszközökkel lehet a legkönnyebben elérni. De óva intenék attól, hogy a leginkább digitalizált piacokon elterjedt ügyfélszerzési megoldásokat egy az egyben,

a hazai viszonyokra való adaptálás nélkül alkalmazza valaki. Azt viszont látni lehet, hogy a marketing és az ügyfélszerzés messze a legkevésbé digitalizált idehaza azon hat terület közül, amelyet vizsgálunk. Ez az adat a 100 fokú skálán 17es értéket ért el tavaly ősszel, mégpedig a 40-es átlaghoz képest. Ami azért probléma, mert a fogyasztók túlnyomó része viszont digitális eszközökhöz nyúl, ha egy céget vagy szolgáltatást keres…

– A digitális pénzügyek terén mik azok a főbb tényezők, amelyek miatt jól állunk?

– Ha egy rövid mozaikszóban kellene válaszolnom, akkor az a NAV. És nem viccelek: a hazai vállalkozások a kényszer, az előírások hatására digitalizálnak leginkább, ezért is van különlegesen nagy felelőssége idehaza az államnak és a szabályozásnak. Valamint az olyan cégeknek, mint például a Számlázz.hu és hasonló társaik, amelyek hatékonyan tudnak segíteni a szabályok betartásában. De amúgy világszerte a digitális pénzügyek a leginkább forrásban lévő terület. A fintechben találni a legtöbb unikornist, azaz egymilliárd dollárnál nagyobb cégértékű startup-, pontosabban scaleupvállalatot.

HG 2022/24 FIGYELŐ | 33

F_32-33_digitalizacio.indd 33

2022. 06. 13. 17:28

| CÉGVILÁG |

EGYEDI MEGOLDÁSOK

I-COM | A hazai viszonyokra kifejlesztett just in time és crossdocking rendszernek köszönhetően lett a magyarországi irodaszer-ellátási piac egyik vezető szereplője az I-Com Irodaellátás Kft. Szabó Zsolt ügyvezető igazgató az elmúlt évek legnagyobb változásának azt tartja, hogy a személyre szabott logisztika ma már gyakran nagyobb értéket képvisel, mint maga a termék.

is volt fontos, mert a megtakarításra törekedve már a legnagyobb megrendelők is felszámolták a költséges raktáraikat, továbbá mindössze egy-két alkalmazottat megtartva leépítették a beszerzéssel foglalkozó nagy létszámú egységeiket. „Az induláskor a társammal készítettünk egy felmérést, amelynek az lett a végeredménye, hogy az irodaszerek, a számítástechnikai eszközök és a perifériák tekintetében a saját beszállítóinknak 3035 milliárd forint értékű a raktárkészlete.

Ehhez alakítottunk ki egy olyan IT-hátteret, amellyel lehetővé vált, hogy ezt a tartalékot lényegében a sajátunkként kezelve biztosítsuk a kompromisszum nélküli választás lehetőségét a vevőinknek. Ekkor kezdődött el nálunk az a máig tartó folyamat, amelyben a személyre szabott kiszerelés és az optimális logisztikai lánc megszervezése jelenti a legnagyobb értéket” – elemzett az üzletember. Ám úgy látja, a

digitalizáció, a papírmentes ügyintézésre való átállás felgyorsítása sem jelenti a papírkorszak végét.

BŐVÜLŐ ONLINE VILÁG

„Miközben a járványidőszak egyértelművé tette, hogy az online megoldásoknak a korábbinál nagyobb lesz a szerepük, arra is vigyázni kell, hogy ne essünk aránytévesztésbe. Mert amikor valaki környezetvédelmi okokra hivatkozva akarja száműzni a papírt, mondván, mennyi fára van szükség az előállításához, nem veszi figyelembe, hogy jelen pillanatban a fehér papír még mindig az egyik legkörnyezetbarátabb dolog. Egyrészt azért, mert a számítógépek és az adattároláshoz elengedhetetlen hatalmas szerverek árammal működnek, s ezeket a legritkább esetben üzemeltetik környezetbarát módon előállított energiával. Ráadásul ma már nem igaz, hogy a papírgyártás erdőpusztítással jár, mert kialakult az az integrált megoldás, amelyben minden komolyabb sze-

FOTÓ: GETTY IMAGES

„Amilyen pici ez az ország, annyira széles körű igénnyel találkoztunk akkor, amikor a hasonló profilú vállalatoknál dolgozó tulajdonostársammal több mint húsz éve megalakítottuk a vállalkozásunkat. Mindez abban mutatkozott meg, hogy a cégellátásban csak a fénymásoló papírt tekintve húsz-harmincféle márka volt jelen a piacon, amelyek közül egyik partnerünk ezt akarta, a másik meg azt. Felismerve, hogy egy ilyen szerteágazó választék folyamatos biztosítására a limitált megrendelési mennyiségek mellett nem lehet felkészülni, egy saját logisztikai rendszert fejlesztettünk ki” – mondta a Figyelőnek Szabó Zsolt, az I-Com ügyvezető igazgatója. Úgy véli, ez az újszerű megoldás azért hozott eredményt, mert bármilyen megrendelői igényt rövid határidőre képes kielégíteni. Ami akkor azért

34 | FIGYELŐ 2022/24

F_34-35_ICon.indd 34

2022. 06. 13. 17:29

| CÉGVILÁG |

replő saját, minősített erdőgazdálkodást folytat, melynek keretében a kitermelt fa mennyiségének a többszörösét kell visszatelepíteni” – ecsetelte Szabó Zsolt.

Arról nem beszélve – tette hozzá –, hogy a papírgyárak által előállított cellulóz gyártása folyamán keletkező bioiszap elektromos energia előállítására is alkalmas. Így vannak már olyan papírüzemek, amelyek önmaguk mellett a szűkebb környezetüket is képesek ellátni a saját bioerőműveikben termelt árammal. „Ezért vallom azt, hogy az új gyártástechnológiának köszönhetően a papírgyártás ma már a fenntartható fejlődés egyik kifejezetten jó példája.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a fakitermelés kapcsán a papír csak egy melléktermék: a fatörzset elsősorban az építő- és a bútoripar használja fel. Ezenkívül az erdők fiatalítása is létfontosságú feladat” – magyarázta a szakember.

Az ügyvezető a home office időszakában azt tapasztalta, hogy miközben általánosan némiképp visszaesett a papírfelhasználás, a jelentős bürokráciát működtető közszférában nem volt nagyobb elmozdulás. Ezért is tartja szerencsésnek, hogy a partnereik körében nagyjából 5050 százalékos arányt képviselnek a versenypiac és a közszféra szereplői.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

NYUGATI SZINTEN

„Ettől függetlenül úgy látom, hogy a papírmentes megoldások terén Magyarország egyáltalán nincs elmaradva a fejlett államoktól. Sőt akadnak olyan területek – például az adóhatósági ügyintézés –, ahol már évek óta a nyugati szinten áll a digitalizáció és a papírmentesítés. Emellett a pénzintézetek kapcsán is azt tapasztalom, hogy miközben tíz évvel ezelőtt teherautószám vittünk nekik különféle nyomtatványokat és fénymásoló papírt, mára náluk is jelentősen csökkent a megrendelt mennyiség. Ezzel együtt összességében az látszik, hogy az elmúlt öt esztendőben így is átlagosan 45 ezer tonnás volt a fénymásolópapír-felhasználás hazánkban. Egyrészt azért, mert időközben némiképp módosult az alkalmazás terepe, másrészt azért, mert még sok helyen jellemző, hogy a digitálisan elkészített – és esetleg archivált – anyagokat ki is nyomtatják a végén” – részletezte Szabó Zsolt.

A hárommilliárdos forgalmú, 45 fős, tudatosan a legnagyobb – ahogy mondják, legalább ötven íróasztalos – cégekre fókuszáló I-Com Irodaellátás Kft. irányí-

„Vallom, hogy az új gyártástechnológiának köszönhetően a papírgyártás ma már a fenntartható fejlődés egyik jó példája” – Szabó Zsolt.

tója működésük szempontjából azért sem tartja nagy veszélynek a digitalizáció térnyerését, mert az árbevételüknek immár csak a 40-50 százalékát adják a különféle papírtermékek. „Míg húsz évvel ezelőtt a papír-írószer tette ki a piaci igények 90 százalékát, ma már igen jelentős mennyiségű tartós élelmiszert, valamint – különösen a pandémia hatására – higiéniai és vegyi árut értékesítünk. Van már olyan partnerünk – és itt milliós tételekről beszélünk –, akinél a klasszikus papír-írószer mellett a rendelés 70 százaléka már az előbb felsoroltakat takarja” – fejtette ki a szakember. Elmondása szerint ez utóbbi termékek portfólióba kerülését az az igény indokolta, hogy a vevőik szinte minden, az iroda számára szükséges portékát egyszerre, egy helyről tudjanak házhoz szállíttatni.

DRÁGULÁS BEKALIBRÁLVA

„A megrendelőinknek az is könnyebbséget jelentett, hogy éves árakkal számolhattak, ami csak most változott meg azzal, hogy a folyamatos és jelentős drágulások miatt bizonyos produktumokra ez már nem érvényes. Jellemző például, hogy a fénymásoló papír ellenértéke egy esztendő alatt megduplázódott, amiben az is szerepet játszott, hogy sokan további áremelkedéstől tartva felvásárlásba, készletezésbe kezdtek” – elemzett az ügyvezető.

Megtoldotta azzal, hogy ma már nemcsak a drágulás jelent ellátási veszélyt, ha-

nem az is, hogy némely gyártó önhatalmúlag bármikor megváltoztatja az árait.

Ennek kapcsán fontosnak tartotta megjegyezni: ez a fajta, kontroll nélküli emelés könnyen megbosszulhatja magát, mert ha valami egyszer csak túl drága lesz, a vevők inkább leállnak a vásárlással. S ennek már tovagyűrűző hatásai is keletkeznek azáltal, hogy például kevesebb nyomtatógépre és partronra lesz szükség. „Ebben a helyzetben a piacot folyamatosan szondázva, rendkívül óvatosan képezzük az árainkat, miközben például a fénymásoló papír tekintetében már a nagy tendereken sem vállalunk éves árgaranciát.

Ugyanakkor egyre nagyobb előnyét élvezzük annak, hogy az igényeket érzékelve évekkel ezelőtt létrehoztuk azt a tíz, különböző méretű furgonból álló saját flottát, amellyel nemcsak a gyors és pontos kiszállítást tudjuk vállalni, hanem még azt is biztosítjuk, hogy a munkatársaink akár egy gyártelepen belül is a megadott helyre viszik az árut, s a lepakolásban is segítenek ott, ahol azt igénylik” – mondta a cégirányító. Úgy véli, az I-Com így jutott el oda, hogy egy-egy megrendelés kapcsán már nem csak a csomag beltartalma számít.

Olykor ennél is értékesebb az, hogy a megrendelőik (legyen szó akár a verseny-, akár a közszféra szereplőiről) a beszerzéshez különben szükséges munkaerőt és logisztikai költséget megtakarítva bármikor bármekkora méretű és értékű csomagot rendelhetnek szinte közvetlenül a munkaasztalhoz. ÉRSEK M. ZOLTÁN 2022/24 FIGYELŐ | 35

F_34-35_ICon.indd 35

2022. 06. 13. 17:29

| CÉGVILÁG |

NAGYOBB SZEREPET KAPHATNAK A FLOTTAKEZELŐK

ALD | A kemény munkát nem lehet helyettesíteni – vallja Olena Tymofiyiva, az operatív lízinggel foglalkozó flottakezelő, az ALD Automotive Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. A szakember szerint a mai, a globális ellátási láncok összeomlása miatt jelentős kihívásokkal teli világban még a korábbinál is meghatározóbb szerep jut a hatékony mobilitást támogató, szakértői megoldásoknak. a sikeremnek lesznek-e akadályai azért, mert az ágazatban jelen levő kisszámú nő egyike vagyok. Emellett mindig keményen dolgoztam, mert a kemény munkát nem lehet helyettesíteni, bármely területről legyen is szó. És végül: hű maradtam ahhoz, aki vagyok – fejtette ki Olena Tymofiyiva, az ALD Automotive Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. – A karrierutam a különböző kockázatok vállalásának és a különféle lehetőségek felfedezésének a kombinációja volt. Amikor elkezdtem, nem sok hölgyet lehetett vezető pozícióban látni, pláne nem az autóiparban. De az idők változnak. Az ALD-

nél például jelentős lépéseket tettünk a hozzáértő és professzionális női kollégák támogatása, valamint a sokszínűség kultúrájának az előmozdítása terén.”

NINCS KÜLÖNBSÉG A NEMEK KÖZÖTT

A cégvezető szerint az autóipar ebből a szempontból azért is különleges, mert a szenvedélyről és az emberekről szól, s ebben nincs különbség férfiak és nők között.

Ráadásul maga a gépkocsi mint termék is fejlődik: közlekedési eszközből szolgálta-

FOTÓ: ALD

„Kétségtelen, hogy az autóiparban mindig a férfiak domináltak, de a nők folyamatosan részei voltak a szektornak, sőt jelentős szerepet vállaltak benne. Ami engem illet, remélem, nem kivételt, hanem példát képviselek. Véletlenül kerültem az iparágba, de mivel megtetszett, itt ragadtam, s volt néhány dolog, amely segített az utamon. Elsősorban a gondolkodásmódom. Például nem töprengek a nemi szerepek kérdésén, és mindig is magabiztosan közelítettem a lehetőségekhez, a kihívásokhoz, s nem aggódtam amiatt, hogy

36 | FIGYELŐ 2022/24

F_36-37_Ald.indd 36

2022. 06. 13. 17:29

| CÉGVILÁG | OLENA TYMOFIYIVA ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ. GŐZERŐVEL ZAJLIK AZ AUTÓIPARI TECHNOLÓGIAI VÁLTÁS

tásalapú fogyasztói eszközzé vált. A szolgáltatásnyújtás pedig önmagában is rendkívül szerteágazó és kifinomult szakterület, ahol az olyan készségek, mint az empátia és az átalakulási képesség, elengedhetetlenek a gyorsan változó ügyféligények kezeléséhez. Az eltérő elvárások alapos megismeréséhez, úgy érzi, nagyban hozzájárult, hogy több országban építette karrierjét eddigi pályafutása folyamán. „A nemzetközi tapasztalat talán az egyik legélvezetesebb része a karrieremnek. Ukrán származású vagyok, s 2018-ban az ALD Automotive Bulgaria, 2020-tól pedig a magyarországi ALD Automotive ügyvezetőjének jelöltek. Egy másik országban dolgozni és élni, egy ismeretlen környezetbe lépni mindig kihívásokkal jár, de felbecsülhetetlen mértékben segíti a személyes fejlődésünket. Ahhoz, hogy valaki egy idegen országban sikeres legyen, kulcstényező, hogy a viselkedését az új kulturális környezethez igazítsa, anélkül, hogy közben elveszítené önmagát” – taglalta a szakember.

NYITOTT SZEMLÉLET

Olena Tymofiyiva szerint a nyitott szemlélet azért is rendkívül fontos, mert a gépjármű- és a flottaüzletág az elmúlt évtizedben több hullámvasutat is átélt. „A 2008-as pénzügyi válság kirobbanása, most pedig az autóipart is érintő, a globális ellátások összeomlásából fakadó események egyaránt nagymértékben meglepték a szakértőket. Valószínűleg a legfőbb tanulság az, hogy a diverzifikáció és a hatékonyság elengedhetetlen a fenntartható működéshez. Koncentrált portfóliókból extrém vagyonokat lehet létrehozni, de sok esetben a vagyon ugyanezen az alapon el is veszhet. Ez a szabály érvényes az ellátási láncra is. Egy másik tényező, amelyet mindenképp figyelembe kell venni, a felkészültség és az innováció fontossága. A jelenlegi piaci váltás valószínűleg katalizátora lesz a társadalom következő szintre ugrásának. Meglátásom szerint a legutóbbi krízis elsősorban abban hozott átalakulást, ahogyan az emberek a webet és az eléréséhez szükséges eszközöket használják. De mivel újabb zavaró változásra gyakorlatilag bárhonnan lehet számítani, a vállala-

toknak folyamatosan figyelemmel szükséges kísérniük a külső körülményeket, s mind technikailag, mind a gondolkodásmódjukat tekintve felkészültnek kell lenniük” – részletezte az ügyvezető.

NAGYRA NŐVE

A cégirányító ugyanakkor kifejtette: a társaság üzleti tevékenysége azért is nyugszik rendkívül stabil alapokon, mert az ALD Automotive az egyik legnagyobb európai bank, a Société Générale Group operatívlízing- és flottakezelési üzletága. Ez a háttér teszi lehetővé azt az ez év elején bejelentett tranzakciót, melynek keretében az ALD 4,9 milliárd euróért megvásárolja az egyik jelentős versenytársa, a Magyarországon is ismert LeasePlan 100 százalékát. Olena Tymofiyiva ennek kapcsán azt mondta: korai lenne még a gigaméretű üzlet konkrétumairól beszélni. Az elmondható, hogy az ügylet eredményeként 3,5 milliós flottájával Európa legnagyobb autólízingcége jöhet létre, s már most egyértelmű, hogy a fúzióban olyan hosszú távú lehetőségek rejlenek, amelyek a jelenlegi, folyamatosan változó környezetben az ügyfelek számára is előnyösek lehetnek.

A szakember szavai szerint a gépjárműflotta-üzletág számára a home office Covidhoz kötődő elterjedése miatt megváltozott cégautó-használati szokások is nagy kihívást jelentenek. „Az ALD Automotive-nál folyamatosan keressük, miként párosítsuk az innovatív, magas szintű megoldásokat és a digitális technológiát, hogy megkönnyítsük ügyfeleink életét, különösen ma, amikor az egész iparág megrázkódik. Az új helyzethez való alkalmazkodás jó példája az egyszerű és költséghatékony ALD Flex, amely egy mindenre – teljes körű karbantartás, biztosítás, gumiabroncsok, országúti asszisztencia – kiterjedő szolgáltatás, középtávú, átlagosan 3 és 24 hónap közötti időre, optimálisan meghatározott havi díj mellett, amelyhez a különféle jármű-kategóriák széles skáláját kínáljuk azonnali használatra. Mert a mobilitás nagyobb rugalmassága elengedhetetlen a mostani, bizonytalan időkben” – ecsetelte az ügyvezető.

Olena Tymofiyiva kifejtette: a szállítási gondokkal küzdő autóipar megváltozott helyzetét jól jellemzi, hogy míg a múltban az árazási beállítások és számítások főként statisztikai modelleken és korábbi tranzakciós adatokon alapultak, ma ezeket a feladatokat túlságosan megnehezíti a gyorsan változó környezet, az összeha-

sonlítható adatoknak a technológiai váltás miatti hiánya, az új piaci szereplők folyamatos belépése, az egyes országok eltérő érettségi szintjei, valamint az egyes piaci tendenciákat támogató vagy visszavető kormányzati ösztönzők bevezetése.

Mindezek együtt még inkább a szakértői meglátások felé tolják el a hangsúlyt, ami nagyon kifinomult, kihívásokkal és kockázatokkal teli, de egyben izgalmas feladatot is jelent a számukra, azt, hogy megteremtsék a mobilitás jövőjét. A szakember tapasztalatai alapján napjainkban teljes lendülettel zajlik a technológiai váltás az autóiparban, ahol különösen az e-mobilitás és az intelligens járművek területén tapasztalható gyors változásoknak vagyunk szemtanúi. A fejlődés valószínűleg tovább gyorsul, amit jól mutat, hogy az elektromos járművek eladásai tavaly 80 százalékkal nőttek világszerte.

SZEMÉLYRE SZABOTTAN

Ugyanakkor nem minden gépkocsivezetőnek ugyanazok az igényei, miközben a vállalkozásoknak általában azonnali és hoszszabb távú szempontjaik egyaránt vannak az autók kiválasztásakor. „Ezért az ügyfelekkel együttműködve igyekszünk megérteni a cégautó-stratégiát befolyásoló öszszes elemet, s ezek alapján alakítjuk ki a megfelelő gépjárműszabályzatot. Figyelembe vesszük a vezetési igények és körülmények teljes körét, a várható futásteljesítményt, a költségvetést, továbbá olyan tényezőket, mint a környezeti hatások és a használónak a vállalati hierarchiában betöltött pozíciója. Ezután az egyes járművezetői kategóriákban olyan személyre szabott választékot kínálunk, amely illeszkedik az ügyfél járműpolitikájának a tágabb paramétereihez” – ismertette a cégirányító.

Tymofiyiva azt is fontosnak tartja kiemelni, hogy miközben a flottakezelők az általuk megrendelt rendkívül nagy darabszámmal a gépjárműpiacot és az egyes márkák sikerességét is befolyásolhatnák, az ő szerepük nem az, hogy valamely brandet népszerűsítsenek, hanem az, hogy tanácsadóként személyre szabott megoldásokat nyújtsanak az adott piacon. ÉRSEK M. ZOLTÁN 2022/24 FIGYELŐ | 37

F_36-37_Ald.indd 37

2022. 06. 13. 17:29

| CÉGVILÁG |

LÁTHATÓ FÉNNYEL GYÓGYÍTANAK

STARTUP | A mikrobiológus apuka találmányában fantáziát látott egy gyógyszerész-közgazdász házaspár. A kis csapat tizenháromféle vírus, baktérium és gomba okozta fertőzés ellen használható, a csecsemők szájpenészét is kezelő fényterápiás cumit készített.

Tálas László feltaláló kisfiának a születése után kellemetlen betegsége, szájpenésze lett. A mikrobiológus apuka azonban a régóta rendelkezésre álló ecsetelős kezelést a hosszú mellékhatáslista miatt nem akarta alkalmazni a kisgyereken. Így hozzáértőként elkezdte kutatni azt, hogy milyen alternatív gyógymódok jöhetnének szóba. Végül rátalált a fényterápia effajta alkalmazási lehetőségére. A kisfián tesztelte is a terméket, amely működött.

A feltaláló ezt követően elkezdett társakat keresni ötletének piacra vitelére. Így találkozott Marencsák Noémi közgazdásszal és Kiss Gergely gyógyszerésszel, akik ma a vállalkozás társalapítói, hiszen meglátták az üzleti potenciált ebben a szabadalomban, beleszerettek a technológia sokrétűségébe. Így alapítottak céget.

Nemcsak a gyermekkori szájpenész ellen alkalmas a fényterápia, hanem egy teljes termékcsalád alakítható ki, hiszen a látható fény adott hullámhosszának a használatával számos más betegséget is lehet gyógyítani, méghozzá vegyi anyagok alkalmazása s jelen ismereteik szerint mellékhatások nélkül.

A szabadalmuk jelenleg tizenháromfajta vírus, baktérium és gomba által okozott fertőzés kezelésére alkalmas. Ráadásul nem csak csecsemőknél alkalmazható.

Az érintett betegségek körébe tartozik például a hüvelygomba vagy akár a pikkelysömör, valamint az ekcéma (jóllehet

FOTÓ: GETTY IMAGES

MULTIFUNKCIÓ

38 | FIGYELŐ 2022/24

F_38-39_startup1.indd 38

2022. 06. 13. 17:30

| CÉGVILÁG |

„Nemzetközi szinten egyelőre Európa az elsődleges célpiac, azon belül is Németország” – Marencsák Noémi.

az utóbbi kettő jól ismert gyógymódja a fényterápia). Ezek kezelésére világító hüvelykúpot, illetve okosragtapaszt fejlesztenek. Ebben rejlik a startup által létrehozott újdonság.

Elsőként a szájpenészt kezelő eszköz, leegyszerűsítve egy „világító cumi” fejlesztésébe kezdtek. Ez a Babypurp fantázianevű termék, amelynek a klinikai vizsgálatai most kezdődnek. Előreláthatólag még az idén érkeznek a hatásosságot, biztonságosságot igazoló első körös eredmények.

Természetesen egy gyógyászati segédeszköz piacra vitele nagyon jelentős feladat. Szerencsére kellő szakmai tudás van a csapatban: Kiss Gergely biokémiából doktorált gyógyszerész széles körű klinikai vizsgálati tapasztalatot szerzett, Marencsák Noémi pedig gyógyszeripari marketinges jártasságával és szerteágazó külföldi kapcsolati hálójával – melyet korábbi nemzetközi szervezeti pozícióival épített – erősíti a teamet. A feltaláló most további termékek fejlesztésére koncentrál, kutatja az új alkalmazási módokat, akár az egészségügyi vonalon kívül is.

FOTÓ: KALLUS GYÖRGY

AZ ELSŐ BEFEKTETŐ

A hazai egészségügyi innovációs körökben nagyon jól ismert Duda Ernő fémjelezte Creative Accelerator volt az első befektetőjük. Nyolcvanmillió forint befektetésével finanszírozza a klinikai vizsgálatok első felét, az arculatot, az elektronikai modult és a gyártó szerszám elkészítését. Marencsák Noémi jelenleg is gőzerővel építi a startup-ökoszisztémában a cég pozícióját, például a Pozi.io versenyein európai és amerikai fronton (nemzetközi szakemberek és tőkések), a De-

sign Terminal keretein belül pedig magyar vonatkozásban. Ezen túlmenően a most induló China Start programmal Kínában is hírét viszi a cégnek és a termékeinek.

A következő körös invesztíció lehetősége iránt több amerikai kockázatitőke-alap is érdeklődik. Marencsák Noémi elmondása szerint még az idén hárommillió dollár (mintegy 1,1 milliárd forint) nagyságrendű befektetés lenne az ideális következő lépcső.

KONTINENTÁLIS CÉLOK

Nemzetközi szinten egyelőre Európa az elsődleges célpiac, azon belül is Németország, a visegrádi négyek, Nagy-Britannia, Svájc, Spanyolország, Franciaország. Kontinensünkön ugyanis mintegy hárommillió kisgyermek küzd szájpenésszel egyetlen évben, ezért az alapítók szerint a piaci lehetőség hatalmas. Persze ehhez szükség van a fényterápiával kapcsolatos edukációra is. Amíg a klinikai vizsgálatok eredményeire várnak, addig az ismeretterjesztésre fognak fókuszálni.

A külpiacokon persze a disztribúciós hálózatok kiépítése, a megfelelő promóciós csatornák megtalálása nagy kihívás.

Igaz, a kis csapatnál nagyon jól jönne a „nagy ugráshoz” a tőkebevonás – addig is az anyagi helyzet stabilizálása a fő cél.

Azt remélik, hogy egy-két év múlva ezzel már nem lesz probléma, így minden erőforrásukat mielőbb a további fejleszté-

sekre, a termékek piacra vezetésére tudják fordítani. Most azonban még a befektetők felkutatása, a fejlesztések menedzselése, a tervezés és a szervezeti stratégiák kialakítása teszi ki a mindennapjaikat.

Szerencsére azért az eddigi invesztíció és a saját, azaz az alapítók által befektetett tőke bizonyosan elegendő lesz a klinikai vizsgálat első szakaszának a megvalósítására. Ám mint említettük, az idén szeretnék lezárni a 3 millió dollár körüli következő kört. Erre döntően külföldről számítanak, mert úgy tapasztalják, hogy a klinikai fázisban lévő egészségügyi fejlesztések nem kedvencei a hazai kockázati tőkéseknek. Mert ők ilyen korai szakaszban nem szívesen kockáztatnak, vagy túl nagy részesedésért cserébe fektetnének be.

INDULÓ MENTORPROGRAM

A csapat hölgy tagja kissé tovább merészkedik: a hazai kezdeményezésű, több éve működő Women Startup Competition projekttel és a Pozi.ióval együttműködve új mozgalmat is épít Mom Startuppers néven, melynek keretein belül igyekszik megteremteni a lehetőséget a hazai anyukák, valamint leendő anyukák számára, hogy bekapcsolódhassanak a magyar startup-ökoszisztémába, saját startupot alapíthassanak, nekik dedikált gyermek- és családbarát mentorprogramban vehessenek részt. A hat hónapos mentorprogram jövő januárban indul. Az őszt az ötletek gyűjtésére, a csapatok szelekciójára, a mentorokkal való összepárosításra használják fel. Az első személyes találkozóra – ahol minden részlet kiderül – már júliusban sor kerül.

HG 2022/24 FIGYELŐ | 39

F_38-39_startup1.indd 39

2022. 06. 13. 17:30

| SZEMÉLYI HÍREK |

ERNST & YOUNG

Lukács Ákos lett az EY klímaváltozási és fenntarthatósági szolgáltatások területének a vezetője. A szakember több mint 15 éves szakmai tapasztalattal a háta mögött segíti a cég ügyfeleit a környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási szempontok érvényesítésében. Pályafutását tudományos területen, a berlini DBU-n és a Szent István Egyetemen kezdte. 2012 és 2016 között klímapolitikai főosztályvezetőként tevékenykedett a közigazgatásban, ahol az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) a hazai kapcsolattartója és a párizsi klímaegyezmény tárgyalója volt. Az elmúlt közel hat évben a Deloitte Hungarynél, a tanácsadói szektorban végzett munkát. Az EY-hoz 2022 áprilisában csatlakozott.

LUKÁCS ÁKOS

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZRT.

MAGYAR KÓRHÁZSZÖVETSÉG

Dr. Velkey Györgyöt, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatóját választotta elnökévé a Magyar Kórházszövetség. A korábbi elnök, Ficzere Andrea, az Uzsoki Utcai Kórház, valamint Nagy Lajos, a szombathelyi Markusovszky oktatókórház főigazgatója elnökhelyettesként segíti a munkáját.

Velkey György gyermekgyógyász, gyermekaneszteziológiai és intenzív terápiás szakorvos, egészségügyi szakmenedzser. 1986-ban végzett a Debreceni Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán. 1986 és 1995 között a Debreceni Orvostudományi Egyetem Gyermekklinikáján dolgozott. 1996-tól 2003-ig a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza aneszteziológiai és intenzív osztályának a vezető főorvosa, valamint orvos igazgatója volt. 2003-tól az intézmény főigazgatója.

2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovag- és tisztikeresztjével tüntették ki.

VELKEY GYÖRGY

METRO

Tóth-Korom Péter váltotta június 1-jétől a Metro magyarországi áruházláncának a vezérkarában francia kollégáját, Philippe Ernoult az értékesítési igazgatói poszton; így három külföldi szakember mellé helyi irányító került a vállalat vezetőségében. A korábbi igazgató a Metro AG Store Fulfilment Operations alelnöki pozícióját veszi át. A Szegedi Tudományegyetemen végzett Tóth-Korom a kinevezését megelőzően a cég áruházi operáció osztályának a vezetőjeként dolgozott, s 2010 óta több hazai Metro áruház igazgatója volt.

Korábban tapasztalatot szerzett a Tesco és az Obi Hungary menedzseri pozícióiban is.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

KISGERGELY KORNÉL

Június 1-jétől Kisgergely Kornél tölti be az Exim vezérigazgatói posztját. Az új irányítónak jelentős banki és gazdaságpolitikai felső vezetői tapasztalata van, amelyet többek között a Magyar Fejlesztési Bank főigazgatójaként szerzett. Karrierjét a Mol kockázatkezelési területén kezdte, utána négy éven keresztül dolgozott a jegybankban a pénzügyi elemzések, majd a monetáris stratégia szakterületen.

2011-ben csatlakozott a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, ahol 2013-ban a pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkárrá nevezték ki. Ezzel egy időben Magyarországot képviselte az Európai Tanács Gazdaságpolitikai Bizottságában, továbbá az ÁKK igazgatóságának az elnöki tisztségét is betöltötte.

2013 és 2016 között az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatója volt. Az MFB Csoporthoz tartozó Hiventures Zrt. vezérigazgatói feladatait is ellátta 2019-ig.

40 | FIGYELŐ 2022/24

F_40_szemelyihirek.indd 40

2022. 06. 13. 17:31

| PÉNZ BESZÉL |

ÚJ LENDÜLETBEN

ÁRUHITELEK | Megugrott az év első négy hónapjában az újonnan megkötött áruhitel-szerződések értéke. A webáruházakkal való együttműködés is további perspektívákat nyújthat a piacnak.

Nagyon jól indult ez az év az áruhitelpiac szempontjából. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint közel 11,3 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket az ügyfelek, ez hajszál híján a másfélszerese az egy esztendővel korábbi volumennek.

Az áruhitelek állománya pedig 28,8 milliárd forintot ért el április végén, ami ugyan 7,5 százalékkal több az egy évvel azelőttinél, a 2020 januárjára kimutatott 30,5 milliárdtól viszont némileg elmarad.

FOTÓ: FRANCESCO CARTA, GETTY IMAGES

NEM VOLT NAGY MOZGÁS

Az áruhitelpiac első négyhavi jó teljesítménye még inkább felértékelődik annak tükrében, hogy a fogyasztási hiteleknél – ahová ezek a termékek tartoznak – 4,4 százalékos visszaesést mutatott ki az MNB az új szerződéseknél. Az is igaz viszont, hogy az áruhitelek még így is csak nagyon kis szeletét adják a lakossági finanszírozási piacnak, és az elmúlt években nem is sikerült sem az állományban, sem a kihelyezett kölcsönök mennyiségében érdemi áttörést elérniük.

Kiaknázatlan lehetőségek ugyanakkor bőven akadnak a piacban, amit alátámaszt az a partneri megállapodás is, amelyet a közelmúltban kötött egymással a Jysk és a Cofidis. Utóbbi értelmében ez év tavaszától egy a piacon egyedülálló hibrid áruhitel-szolgáltatás érhető el a dán bútorláncnál. Ennek menete, hogy a vásárló

/ 8?*7?ö) 8*0 88?*,* A HÁZTARTÁSOK ÁRUVÁSÁRLÁSI HITELEINÉL*

Milliárd forint 7,1

2018

7,9

8,0

2019

2020

&ITYY ­[ JQX÷ S­L^ M·SFUO¥GFS

11,3

7,5

2021

2022

Forrás: MNB

az üzletben néhány adat megadásával elindítja a hitelkérelmet, és az ügyfélszolgálati munkatárs már telefonon vagy videóhívásban intézi a folyamatot, 24 órán belül, teljesen online. A fejlesztés lényege tehát az, hogy a hitelfelvételt az üzletekben digitális síkra terelik, és tehermentesítik az áruházlánc munkatársait. A piac ötödét a magáénak tudó Cofidis felmérése szerint ugyanis az áruhitelre nemcsak a kiskereskedelmi üzletekben van igény, hanem az online térben is. A magyarok 44 százaléka vásárol szívesebben olyan webáruházban, ahol lehetőség van online áruhitelre is.

MOZGÓSÍTANÁK A WEBSHOPOKAT

Az MNB statisztikái szerint – amelyeket a Cofidis idézett – 2018-ban éves szinten 26,38 milliárd forint áruhitelt helyeztek ki a pénzügyi intézmények, 2019-ben és 2020-ban pedig kismértékben nőtt a piac,

évi 28 milliárd forint fölötti forgalommal.

Bár a pandémiás időszak elején a klasszikus kiskereskedelmi láncoknál csökkent a forgalom, az e-kereskedelmi szektorban viszont nőtt az áruhitel-kihelyezés, hiszen a fogyasztók hozzászoktak a webes vásárláshoz, és igénylik az érintésmentes fizetési lehetőségeket, vagy akár az online hitelügyintézést. A Cofidis tavalyi felmérése szerint a magyarok 30 százaléka vett már az interneten nagyobb értékű terméket, amelyhez részletfizetést igényelt, továbbá 44 százalékuk szívesebben vásárol olyan webáruházban, ahol lehetőség van az áruhitelre is. És úgy tűnik, bőven van még fejlődési potenciál: a Cofidis statisztikái szerint ugyanis az 500 legnagyobb hazai webáruház közül jelenleg mintegy 50 kínál áruhitelt. „Az már a bolti forgalmi adatokból is megfigyelhető, hogy az árukölcsönt nem kínáló üzletek akár extra bevételtől is eleshetnek, mivel e termék bevezetése egy áruháznál általában 5-10 százalékkal növeli az árbevételt, de műszaki cikkeket forgalmazó üzletek esetében akár 15-20 százalék is lehet a növekedés. Az áruhitelt is kínáló üzletek ugyanis olyan vásárlói kört is megszólíthatnak, amely egyegy portékáért egyben nem, de részletfizetéssel hajlandó lenne fizetni. Így akár a korábban kevésbé népszerű prémiumtermékeknek is új lendületet adhat a szolgáltatás bevezetése” – érveltek a pénzügyi szolgáltatónál.

B. M. T. 2022/24 FIGYELŐ | 41

F_41_aruhitel.indd 41

2022. 06. 13. 17:31

| PÉNZ BESZÉL |

VÁLLALATI HITELEK | Április végére ismét rekordot döntött a céges kölcsönök állománya Magyarországon.

Az új kihelyezéseken belül látványosan megugrott a devizában nyújtott finanszírozás aránya.

Új csúcsot hozott az április a vállalati hitelek állományában: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a portfólió mérete az év első harmadának végére megközelítette a 10 444 milliárd forintot, ez 9,9 százalékos emelkedés az egy esztendővel korábbi volumenhez képest.

Az MNB statisztikái alapján ugyanakkor a hosszú lejáratú kölcsönök aránya

FOTÓ: GETTY IMAGES

CSÚCSRA JÁRATVA

42 | FIGYELŐ 2022/24

F_42-43_vallati_hitel.indd 42

2022. 06. 13. 17:32

| PÉNZ BESZÉL |

A VÁLLALATI HITELEK ÁLLOMÁNYA 10 443,9 NEM PÉNZÜGYI VÁLLALATOKNÁL* 9 501,6 Milliárd forint

8 895,3

7 738,7

tovább emelkedett az állományon belül: az egy és öt év közötti futamidejű kölcsönöké 11 százalékkal, 2852 milliárd forint fölé duzzadt egy év alatt, de az öt esztendőn túliaké is 12,6 százalékkal, 5400 milliárd közelébe emelkedett. Ez azt jelenti, hogy az éven túli lejáratú céges hitelek a 79 százalékát adják a teljes portfóliónak.

VISSZATÉRTEK A DEVIZAHITELEK

A devizakölcsönök állománya 9,1 százalékkal emelkedett éves összevetésben az MNB statisztikái alapján, és valamivel több mint 4045 milliárd forintot ért el: így a portfólión belüli súlyuk minimális mértékben, de csökkent, és 38,7 százalékot tett ki áprilisban.

Az új kihelyezéseket – pontosabban a tranzakciókat – vizsgálva ugyanakkor egészen más a helyzet. Miközben tavaly az első négy hónapban a forinthiteleknél még 213 milliárdos pluszt mutatott a tranzakciók – tehát a friss kölcsönfelvételek és a -törlesztések – egyenlege, addig az idén már csak 40 milliárdot. Közben a devizahiteleknél a tavalyi első négyhavi egészen minimális mínuszt 2022 első harmadában már 205,9 milliárdos pozitív egyenleg követte, tehát az év elején igencsak megugrott a devizafinanszírozás volumene a hazai cégeknél.

Ebben elsősorban a kamatok mozgásának lehetett nagy szerepe, de közrejátszhatott egy-egy jelentősebb nagyvállalati tranzakció is.

A jövő szempontjából viszont kiemelt jelentőségű, hogy a bankok hogyan pótolják a már kifutott vagy éppen mostanság kifutó, a kis- és középvállalkozások finanszírozásában meghatározóvá vált támogatott konstrukciókat. Az Erste Bank közleménye szerint a támogatott kölcsönkonstrukciók várható kifutásával párhuzamosan előtérbe kerülhetnek a saját forrású banki finanszírozási megoldások, amelyeknél az árazási és egyéb

6 171,8

6 694,8

2017

2018

*Adott év áprilisában.

2019

2020

2021

2022

Forrás: MNB

feltételek kialakítása során a pénzintézetek a korábbiakhoz képest jobban figyelembe vehetik, hogy milyen bankkapcsolati múltjuk van az ügyfeleknek.

Az Erste Bank arra számít, hogy az első fél év rohama után a harmadik negyedévben jelentősen visszaesik a hitelkereslet, és a piaci környezet változásától, valamint a jövőbeli lehetséges támogatott kkv-konstrukciók meghirdetésétől függ, hogy ez mennyire tér vissza az év hátralevő részében.

MÉRLEGELNEK A CÉGEK

„Az idei második negyedévben folytatódik a bővülés a szektorban, kérdés azonban, hogy az emelkedő kamatok és a várhatóan megszűnő támogatott konstrukciók következményeként miként változik a vállalkozások hitelfelvételi kedve” – mondta Szerdahelyi Róbert, az Erste Bank kkv-üzletágának vezetője. Eddig az olcsó, támogatott források sok kockázatot ellensúlyoztak. A rendkívül kedvező

VÁLLALATI HITELEK MEGOSZLÁSA LEJÁRAT SZERINT, 2022. ÁPRILIS 5 éven túli lejáratú hitel 51,7 % 13,6 Folyószámla1–5 éves 27,3 74 7,4 hitel lejáratú hitel

Egyéb, éven belüli lejáratú hitel Forrás: MNB

Széchenyi Go! konstrukciók június végi kifutásával a cégek a beruházási, finanszírozási döntéseiknél jobban mérlegelik majd az egyéb környezeti veszélyeket, például az inflációt, az olaj- és gázárak alakulását, a háborús, illetve embargós hatásokat, az árfolyammozgásokat, valamint a beruházási költségeket nagymértékben meghatározó építőipari alapanyagok árának alakulását. Mindezek eredményeként a harmadik negyedévben megtorpanás várható a hitelkeresletben, míg a negyedikben a piaci környezet alakulásától és a jövőbeli lehetséges támogatott kkv-konstrukciók meghirdetésétől függ, hogy a kereslet menynyire tér vissza a korábbi szintre.

SZÁMÍTANI FOG A KAPCSOLAT

A támogatott hitelkonstrukciók várható kifutásával párhuzamosan egyre inkább előtérbe kerülnek a hagyományos, saját forrású finanszírozási megoldások, azaz élesedik a verseny. A pénzintézetek eddig többnyire sztenderd feltételekkel kínáltak finanszírozási megoldásokat ügyfeleiknek, hiszen az államilag támogatott konstrukciók kritériumai minden banknál azonosak voltak, így leginkább az ügyfélkiszolgálás minőségében lehetett versenyezni. „Ebben a vetélkedésben az Erste kifejezetten jól áll, hiszen az elmúlt négy évben a legjobb eredményt érte el versenytársai között az ügyfél-elégedettségi felmérésekben” – emelte ki Szerdahelyi Róbert, hozzátéve: a hitelintézet számára különösen fontos a tartós és jó kapcsolat a partnereivel, ezért is igyekeznek elismerni azokat, akik több éve, vagy évtizedek óta állnak kapcsolatban a bankkal.

Szerdahelyi Róbert szerint azok a cégek, amelyek egy pénzintézettel hoszszabb ideje ápolnak tartós kapcsolatot, a közeli jövőben más előnyeit is élvezhetik a lojalitásuknak. Ugyanis a banknak a saját forrású finanszírozási termékeknél az árazás és az egyéb feltételek kialakításakor lehetősége van figyelembe venni a pozitív bankkapcsolati múltat, ez pedig a hűséges ügyfelek számára forintban és százalékban mérhető előnyt jelent.

BARÁT MIHÁLY 2022/24 FIGYELŐ | 43

F_42-43_vallati_hitel.indd 43

2022. 06. 13. 17:32

| PÉNZ BESZÉL |

SZÜKSÉG VAN AZ EGÉSZSÉGPÉNZTÁRAKRA KOVÁCS TAMÁS ATTILA | Tavaly rekordösszegű befizetéssel zárt az OTP Egészségpénztár, több mint 15 milliárd forintot fizettek be az egyéni tagok és a munkáltatók – mondta a Figyelőnek az idén húszéves szolgáltató ügyvezető igazgatója.

Hogyan sikerült az elmúlt év?

– Tavaly ismét rekordösszegű befizetéssel zártunk. Több mint 15 milliárd forintot tettek be az egyéni tagok és a munkáltatók 2021-ben, ami közel 20 százalékos növekedés az előző évhez képest – ez igazolja, hogy egyre nagyobb az igény az egészségügyi öngondoskodás iránt. Emellett évről évre emelkedik az internetes ügyintézések aránya, az online belépések, a befizetések több mint egyharmadát már applikáción és az OTP Portálok weboldalon keresztül bonyolították le a régi és új tagjaink. A szakértőink a lakosság egészségügyi tudatosságának érzékelhető növekedése nyomán az idei évre még nagyobb várakozással tekintenek. Arra is büszkék vagyunk, hogy az elmúlt egy esztendő alatt csaknem 24 ezer tag csatlakozott az OTP Egészségpénztárhoz, így a létszámuk december végére meghaladta a 306 ezret. A befizetések összértéke is általánosan emelkedő tendenciát mutat. A befi-

zetők többsége (82,6 százaléka) továbbra is az egyéni hozzájárulásokból származott, meghaladva a 12,4 milliárd forintot. Örömteli, hogy a munkáltatók is felismerték, érdemes támogatni a dolgozóikat, így a vállalati hozzájárulások emelkednek. A változást mutatja, hogy 2016 volt az első év, amikor az egyéni és a munkáltatói befizetések átlépték a 10 milliárd forintos határt; akkor a tagok egyéni befizetése 4,1 milliárdot tett ki, ez tavaly a háromszorosára, 12,4 milliárdra nőtt. Ez azért figyelemre méltó, mert 2016-ban a vállalatok döntően a cafeteria részeként fizették be az egészségpénztári hozzájárulásokat. Emellett 5-10 éve még 4–12 ezer forintos egyéni számlák érkeztek az egészségpénztárhoz, mostanában 30-40 ezer forint körül alakulnak a pénztárnak benyújtott számlák.

NÉVJEGY A Pécsi Egyetemen 2003-ban szerzett közgazdasági diplomát pénzügyi eszközök és intézmények szakon, ezt követően másfél évet dolgozott pénzügyi területen, majd átkerült az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz (OEP), ahol kezdetben osztályvezetőként a kiemelten nagy értékű gyógyszerekért volt felelős. Később a gyógyszerügyi főosztály finanszírozási és statisztikai főosztályvezető-helyettesévé nevezték ki. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál végzett munkája elismeréseként 2008-ban Szent Kristóf-díjban részesült.

Az OEP-nél töltött évek alatt az Európai Bizottság munkájába bekapcsolódva Magyarország szakmai érdekképviseletében is részt vett, a nevéhez fűződik az első országtanulmány készítése is.

2010-től az OTP Egészségpénztár értékesítési és marketingkommunikációs igazgatójaként dolgozott, 2020 decembere óta az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója. 2006 óta regisztrált mérlegképes könyvelő.

2012 és 2014 között megszerezte második diplomáját Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán, egészségügyi gazdálkodási és stratégiai specialista szakon.

– A lakosság évente mekkora összeget költ el a pénztári befizetésekből egészségügyi szolgáltatásokra?

– A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint „zsebből”, azaz saját pénztárcájukból nagyjából 800 milliárd forintot fordítanak gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre, illetve magánegészségügyi szolgáltatásokra. Azonban az egészségpénztári befizetésekből mindössze 60 milliárdot tesznek ki az ilyen jellegű kiadások, tehát a tagok jobban kihasználhatnák a pénztár adta lehetőségeket. Azt szoktam mondani, hogy jó, ha az állampolgárok egyre többet fizetnek be az egészségpénztárakba, mert akkor mind nagyobb adó-visszatérítést kaphatnak, hiszen az adókedvezmény révén a befizetések 20 százaléka visszajár a tagoknak. Örvendetes az is, hogy a befizetésekből minél többet költenek a szolgáltatásokra.

– A pandémia mennyire változtatta meg a pénztáruk életét?

– Az már látszik, hogy a jövő a digitalizációé. A járványidőszak jelentős lökést adott a digitális fejlesztéseknek, és ez a lendület a pénztári szektort is érintette. Tavaly az OTP Egészségpénztárhoz érkező egyéni befizetések több mint 20 százaléka már mobileszközökön keresztül jött be. A kutatások és a piac mérete alapján is látható, hogy sokan még mindig az egészségügyi paradoxon fogságában vannak. Ez azt jelenti, hogy sokat költenek az egészségükre, mégsem használják ki a rendszer nyújtotta lehetőségeket, például lemondanak a pénztári befizetések után igénybe vehető, évi 20 százalékos adó-visszatérítésről, így akár 150 ezer forintot is az ablakban hagynak minden évben.

44 | FIGYELŐ 2022/24

F_44-45_OTP.indd 44

2022. 06. 13. 17:32

FOTÓ: OTP BANK

| PÉNZ BESZÉL |

– Mit jeleznek az idei első néhány hónap adatai?

– Az első négy hónap nagyon szép számokat mutat. Az egy évvel korábbiakhoz képest az idén januárban több mint 20 százalékkal nőtt a befizetett összeg, februárban 33 százalék fölötti volt a bővülés, a befizetések meghaladták az 1,1 milliárd forintot ebben az időszakban. A lakosság jó része ekkor kapta meg az adó-visszatérítést, ennek egy része vélhetően az egészség- és nyugdíjpénztárakban landolt. Márciusban 19 százalékos növekedést mutatott a befizetés az egy esztendővel azelőttihez képest. Ezek összege 2022 első negyedévének a végéig elérte a 3,6 milliárd forintot. Most nagyjából arra számítunk, hogy éves szinten a befizetések az idén 18 százalékkal bővülnek.

– Az OTP Egészségpénztárnál a taglétszám is jelentősen bővült, a belépők átlagéletkora pedig 27 évre csökkent. Mivel magyarázható mindez?

– Látszik, hogy a társadalom egyre szélesebb tömegei, így a fiatalok egy része is mind fontosabbnak tartja az öngondoskodást. Ezt a folyamatot az idén módosíthatja, hogy 25 éves kor alatt nem kell szja-t fizetni. Bőven voltak 25 évnél fiatalabb új belépőink, ők viszont ebben az esztendőben kieshetnek, mert megszűnik számukra az a vonzerő, amit az adókedvezmény jelent. Viszont a belépés felé tereli a fiatalokat, hogy a zászlónkra tűztük az egészségtudatosság fontosságát, az ok-

tatás fejlesztését. A terveink között szerepel, hogy a felhívjuk a figyelmüket az egészséges életmód fontosságára az oktatási intézményekben is. Az OTP Fáy András Alapítvánnyal is egyeztetünk, hogy az oktatási intézményekben egészségtudatos életre neveljük a tanulókat, a hallgatókat.

A pénztári szolgáltatások között vonzerőt jelent az is, hogy a lakosság az állami támogatások segítségével fiatalabban vesz fel lakáshiteleket. A jelzálogkölcsön törlesztése szintén elszámolható az egészségpénztári számla terhére, amit egyre többen ismernek fel, így ebben is folyamatos a növekedés.

– Leginkább milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe a pénztártagok?

– Évekkel ezelőtt a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök álltak az élen – ebbe beleértendő a lázmérőn keresztül a szemüvegekig, a kontaktlencsékig, a járást segítő botokig nagyon sok eszköz –, ezt követően jöttek csak a magánegészségügyi szolgáltatások. Most változott a sorrend, napjainkban a gyógyszerekre, a magánegészségügyi ellátásra fordított összegek állnak a rangsor élén, ezeket követik a gyógyászati segédeszközök. Nagyon dinamikus volt a fejlődés a magánegészségügyi szolgáltatások terén, míg 2011-ben egymilliárd forint körüli összeget vettek igénybe magánegészségügyi ellátásokra,

addig most az erre célra kifizetett összeg meghaladta a négymilliárdot.

– Mennyire jelent konkurenciát az egészségpénztáraknak, hogy egyre több biztosító jelenik meg hazánkban egészségbiztosítási termékekkel?

– Az Egyesült Államokban a biztosítások és az ott működő egészségügyi megtakarítási számla kiegészíti egymást. Azt gondolom, hogy Magyarországon sokkal inkább ez a szerep érvényesül, az egészségbiztosítások és az egészségpénztári szolgáltatások kiegészítik egymást, nincsenek versenyhelyzetben. A biztosítás inkább váratlan helyzetekre vonatkozik, alapvetően egy kockázatcsökkentésre szóló pénzügyi eszköz. Az egészségbiztosításoknak vannak olyan elemei, amiket a biztosító nem áll, például a gyógyszervásárlásokat alapvetően nem fizetik ki, a szűrések pedig korlátozott szintig vehetők igénybe. Az egészségpénztárak a megelőzést, a prevenciót helyezik előtérbe.

– Az idén milyen fejlődés előtt áll az egészségpénztári szektor?

– Azt gondolom, hogy tovább folytatódnak az eddigi tendenciák. Arra számítunk, hogy az egészségpénztári számlák felhasználása, a befizetések tovább nőnek az idén. Egyre nagyobb szükség van az egészségpénztárakra, a lakosság nagy része már látja, hogy a beadott számlákkal csökkenteni tudják az egészségügyi szolgáltatásokra fordított kiadásaikat.

TÓTH BALÁZS 2022/24 FIGYELŐ | 45

F_44-45_OTP.indd 45

2022. 06. 13. 17:32

| TŐZSDE |

nyújtó FaceKom Kft. pedig később kíván debütálni a fővárosi börzén.

Újabb két vállalat jelentette be az elmúlt hetekben, hogy részben a további növekedési terveinek a megvalósítását támogatandó tőzsdére lép, illetve meg kíván jelenni a budapesti parketten. A magyar call center piac egyik vezető cége, az eSense Nyrt. részvényeivel május végén indult el a kereskedés a BÉT-en, a nagyvállalati digitális megoldásokat

AMBICIÓZUS TERVEK

Az eSense Human Resources Szolgáltató Nyrt. kétmillió törzsrészvényével a BÉT Standard kategóriájában indult el a kereskedés május 31-én. Végh Richárd, a BÉT vezérigazgatója, valamint az eSense vezére, Varga Gábor adta meg a jelet.

Végh Richárd a társaság tőzsdei beveze-

FOTÓ: GETTY IMAGES

BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE Újabb cégek részvényeivel bővül – illetve bővült – a választék a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT).

BŐVÜL A KÖR

46 | FIGYELŐ 2022/24

F_46-47_ujbele pok.indd 46

2022. 06. 13. 17:33

| TŐZSDE |

tése kapcsán elmondta: különösen örömteli az eSense szabályozott piacra lépése, ugyanis a cég kibocsátóvá válásával tovább erősödik a humánerőforrás-szektor jelenléte a Budapesti Értéktőzsdén. Kiemelte: a nyilvános működés, valamint a tőkeági forrásbevonás hatékonyan szolgálja majd a vállalat növekedési terveit.

Varga Gábor hangsúlyozta: a tőzsdére lépés fontos állomás az eSense másfél évtizedes történetében, amely komoly alapot biztosíthat a további növekedéshez, valamint az ahhoz szükséges források bevonásához. Elmondta, hogy a társaság a magyar call center piac egyik meghatározó szereplője, tevékenységi köre mára felöleli a kimenő és a bejövő telefonhívások kezelésének teljes palettáját. A vállalat ügyfélszolgálatok, diszpécserközpontok és információs vonalak kialakításával, telefonos értékesítéssel, pénzügyi szolgáltatások közvetítésével, telefonos kinnlévőség-kezeléssel és piackutatással, valamint a call center személyzeti piacon történő munkaerő-kölcsönzési, -kiválasztási, felnőttképzési és tanácsadási szolgáltatásokkal foglalkozik. Varga Gábor rámutatott: az eSense számára új terep a tőzsdei jelenlét, ugyanakkor a cég fő tulajdonosa, Ádámosi György magánbefektető előtt nem ismeretlen a hazai parkett, hiszen olyan sikeres tőzsdei vállalatoknak volt vagy jelenleg is meghatározó tulajdonosa, mint az Appeninn, az Altera vagy az AKKO Invest.

FOTÓ: BÉT

AKVIZÍCIÓKBAN GONDOLKODNAK

A 2020-ban 2,8 milliárd forintos árbevétel mellett 360 milliós nettó eredményt elért vállalatnak komoly növekedési tervei vannak, melyekhez a forrásokat részben a tőkepiacról kívánja bevonni. Az eSense vezető konszolidációs szerepet szeretne betölteni a hazai call center piacon, amit erős akvizíciós tevékenységgel és jelentős organikus fejlődéssel érne el. A cég ezen a területen meghatározó piaci szereplővé kíván válni mind az árbevétel, mind a kínált szolgáltatás technológiai, minőségi szempontjai tekintetében. Ennek érdekében olyan akvizíciós célpontokkal kezdte meg a tárgyalásokat, amelyek az iparági sztenderdek és minőségi kritériumok alapján szakmailag kedvező megítélés alá esnek, emellett a kínált termék- és ügyfélportfóliójukkal szélesíthetik az eSense-csoport árbevételi bázisát és diverzifikálhatják a szolgáltatási termékpalettát. Az eSense növekedési terveinek a megvalósításához – megfelelő tőkepiaci hangulat esetén – egy éven belül nyilvá-

VÉGH RICHÁRD ÉS VARGA GÁBOR. ÚJ KORSZAK NAGY AMBÍCIÓKKAL

nos forrásbevonást tervez, melynek első lépcsője volt a mostani tőzsdei bevezetés.

REKORDBEVÉTEL UTÁN

A nagyvállalati digitális ügyfélkiszolgálás terén meghatározó pozíciójú, magyar tulajdonú FaceKom rekordforgalommal és nyereséggel zárta a múlt évet. A cég nemzetközi bővülést és tőzsdére lépést tervez, miután az elmúlt három évben több mint ötszörösére, 1,6 milliárd forintra növelte árbevételét, miközben adózott eredménye ennél is nagyobb mértékben, több mint a nyolcszorosára, 717 millió forintra bővült. A kiugró növekedés annak köszönhető, hogy a 2012-ben alapított FaceKom az elmúlt években a nagyvállalati távoli digitális ügyfél-azonosítás területén piacvezető szolgáltatóvá vált Magyarországon. A társaság által szállított digitális megoldásokat a legnagyobb hazai, nemzetközi és magyar tulajdonú bankok is használják. Emellett a hazai közműszolgáltatói, telekommunikációs piac több jelentős szereplője, valamint a közigazgatás is számos területen a FaceKom megoldásait használja.

BŐVÍTENÉK A PALETTÁT

A mára több mint negyven főt foglalkoztató FaceKom 2021-ben újabb szolgáltatásokat vezetett be, és a növekedés támogatásához az Equilor Alapkezelő által kezelt Central European Opportunity private

equity alapot vonta be új tulajdonosként.

A FaceKom – miután a magyar piacon szinte megkerülhetetlenné vált a távoli digitális ügyfél-azonosítási piacon – további bővülést, nemzetközi terjeszkedést tervez, valamint új szolgáltatások bevezetését, így például az elektronikus aláíráshoz kapcsolódók fejlesztését. A FaceKom alapítója elmondta: a társaság célja, hogy a hazai startupból középvállalattá válást követően nemzetközi színtérre, majd a növekedés következő fázisában a Budapesti Értéktőzsdére lépjen. A magyar tulajdonú IT-szolgáltatót Bodnár Zsigmond alapította 2012-ben, aki kezdetben általános információs technológiai szolgáltatásokat nyújtott, elsősorban tengerentúli partnerek számára. A cég 2016-ban kezdte el fejleszteni egyedi távoli digitális ügyfél-azonosító rendszerét. Az első banki klienst 2017-ben szerezte meg, egy évvel később pedig már kilenc ügyfele volt ebből a szektorból. Az igazi áttörést 2020-ban, a koronavírus-járvány kirobbanásának esztendejében érte el, amikor az ügyfélszolgálatokat üzemeltető, elsősorban banki, közműszolgáltatói és kormányzati szektornak egyik napról a másikra megszűnt a személyes ügyfélforgalma, s felrobbant a kereslet a digitális kiszolgálási csatornák terén. A FaceKom ekkor vezette be azt a digitális ügyfélkiszolgálási megoldást, amely lehetővé teszi, hogy személyes jelenlét nélkül, de megbízható hitelesítés mellett intézhessék a kliensek banki, közműves vagy más iparággal kapcsolatos ügyeiket.

BARÁT MIHÁLY 2022/24 FIGYELŐ | 47

F_46-47_ujbele pok.indd 47

2022. 06. 13. 17:33

| TŐZSDE |

DEGLOBALIZÁCIÓ | Az idén várhatóan a szokottnál is jobban ingadozik majd a devizák egymáshoz viszonyított árfolyama.

A háttérben meghúzódó okok között a legfontosabb a deglobalizáció.d A nagy jegybankok monetáris politikája „elnyílik” egymástól.

Képzeljünk el egy olyan világot, amelyben tökéletes a globalizáció, a kereskedelem akadályok nélkül áramlik, mintha nem is lennének országhatárok, vámok, korlátozások. Képzeljük el, hogy mondjuk Japánban és az USA-ban ugyanazt a terméket gyártják, a kettő teljesen megegyezik egymással. Ebben a „való-

ságban” a japán produktum olcsóbb lesz (a kisebb termelési költségek miatt) dollárban kifejezve, mint az amerikai, így teljesen logikus, hogy a kereskedők azt fogják vásárolni és árulni a tengerentúlon – írja a Financial Timesban megjelent elemzésében Adam Iqbal, a Goldman Sachs Global G10 FX Options Trading üzletágának a vezetője.

Ez a világ persze nem létezik, sőt a pandémia, ha lehet, még távolabbra vitte a világgazdaságot egy ilyen állapottól. Ez jól látszik a grafikonunkon is, amely a globális beszállítói láncok töredezettségének alakulását mutatja. A Federal Reserve Bank of New York sok más szempont mellett például a szállítási költségek változását is figyelembe veszi. Fontos tényező az is, hogy a jen gyengül a dollárral szemben, és Japánban alacsonyabb szintű az infláció, mint az Egyesült Államokban. Ugyanakkor a szállítási költségek a konténerhiány miatt az egekbe szöktek, így a kereskedőknek egyre nehezebb kihasználni az olcsó jen által kínált előnyöket. Ez azt jelenti, hogy csökken az e valuta iránti kereslet,

FOTÓK: REUTERS

LEHETŐSÉGET KÍNÁLNAK A VOLATILIS DEVIZAÁRFOLYAMOK

48 | FIGYELŐ 2022/24

F_48-49-Deglobalizacio.indd 48

2022. 06. 14. 9:53

| TŐZSDE |

A VÁRTNÁL SZIGORÚBB LEHET AZ EKB Meglepte a piacokat Christine Lagarde múlt heti nyilatkozata. Az Európai Központi Bank elnöke ugyanis arra utalt, hogy a korábban kommunikált „fokozatosság”, vagyis a 25 bázispontonkénti kamatemelés helyett szeptemberben akár 50 bázispontos szigorítás is bekövetkezhet. Lagarde szerint „az inflációs kockázatok felfelé mutatnak”, ami ár-bér spirált indíthat be. Az EKB legutóbb 2011-ben emelt kamatot. Az irányadó kamatszintje jelenleg mínusz fél százalékon áll, 2014 óta van negatív tartományban.

Az eurózóna inflációja májusban 8,1 százalékra, a 2 százalékos cél több mint négyszeresére emelkedett. A piac régóta kritizál-

hiszen a bizonytalanság okán kevesebb japán árut vásárolnak, kevesebb terméket kell jenben kifizetni. A távol-keleti szigetország külkereskedelmének a szerkezetével súlyozott jenreálárfolyam az idén tíz, 2020 eleje óta húsz százalékkal esett vissza.

A devizák volatilitásának a hátterében meghúzódó másik fontos tényező a meghatározó jegybankok monetáris politikai irányvonalának eltérő volta. A pandémia alatt világos volt a helyzet: lazítani bármi áron! Az összes központi bank

HÁZI KEDVENCEK KIÁLLÍTÁSRA KÉSZÜLŐDNEK JAPÁNBAN. A NAGY KEDVENC A DOLLÁR LESZ A KÖVETKEZŐ IDŐSZAKBAN

kötvényeket, részvényeket vett, tolta ki a pénzt a piacra, élénkítette a gazdaságot, hogy elkerülje a még súlyosabb recessziót. A Covid által előidézett gazdasági visszaesés, majd a járvány viszszaszorulása nyomán bekövetkezett felpattanás az egész fejlett világra jellemző volt. A jegybanki politikák szétnyílása ezután kezdődött. Ez teljesen normális dolog válságok után. Az államok gazdasági állapotuktól függően másként reagálnak a felhalmozott adóssághegyekre.

A szétnyíló jegybanki politikát még jobban felerősítette az orosz–ukrán háború és az ennek nyomán kialakult energiaválság. A nagy energiaimportőröket – például Európát vagy Japánt – súlyosan érintik a fegyveres konfliktus hatásai. Az importált energiára kevésbé ráutalt országok – például az Egyesült Államok – nem anynyira sínylik meg a krízist. A piacok vá-

A JÁRVÁNY HAZAVÁGTA

1 Pont 1

– *QY­W­X F_ ¥YQFLTX X_NSYY÷Q FRJQ^JY F SZQQF OJQºQ –1 –1 ’98 ’99 ’ ’ ’ ’ ’ ’ ’ ’ ’ ’ ’ ’11 ’12 ’13 ’14 ’ ’ ’ ’18 ’19 ’ ’21 ’22

A GLOBÁLIS BESZÁLLÍTÓI LÁNCOKAT*

*Global Supply Chain Pressure (GSCP) index

Forrás: Federal Reserve Bank of New York

ja a központi bankot, mondván: jócskán le van maradva kamatszintjével a fogyasztói árak növekedési üteméhez képest – elkésett a monetáris szigorítással. Ennek első lépéseként mindössze annyit jelentettek be korábban, hogy július elejétől megszüntetik a havi 20 milliárd eurós kötvényvásárlási programot. Az EKB azt is közölte, hogy júliusi ülésén „szándékai szerint” 25 bázisponttal emeli irányadó kamatát, továbbá „ha az inflációs kilátások változatlanok vagy tovább romlanak, akkor a szeptemberi ülésen ennél nagyobb növelés várható”.

A bejelentés hatására a német és az olasz tízéves államkötvények hozama közötti különbség 2,17 százalékpontra nőtt, ami a pandémia kezdete óta a legmagasabb szint. Az olasz államadósság befektetői attól tartanak, hogy ha az EKB túl magasra emeli a kamatot, fenntarthatatlan lesz az adósságszint, egyre nagyobb kamaton lehet csak finanszírozni. Elemzők felvetik annak a lehetőségét is, hogy az uniós jegybank valamilyen speciális eszközzel próbál az eladósodott déli tagállamok segítségére sietni, azonban borítékolható, hogy egy ilyen kísérlet a házon belül a szigorú monetáris politikát képviselő országok heves ellenállásába ütközik majd.

rakozásai szerint az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) az idén 250 bázisponttal emeli irányadó kamatát. Az Európai Központi Bank tekintetében csak 100, a Bank of England esetében 180 bázispontos szigorítást áraztak be. A japán központi bank viszont a várakozások szerint egyáltalán nem változtat irányadó kamatán.

Ilyen horderejű változások még az ideálisnak elképzelt világban is jelentős ingadozásokat idéznének elő a nominális árfolyamokban. Minél inkább emelkedik a kamatszint – lenyomva ezzel az inflációt és az inflációs várakozásokat –, annál nagyobb lesz az adott deviza vásárlóereje. Ez a határidős árakban is tükröződik: későbbi lejáratokra a dollár jelentősen erősödött az euróval, a fonttal és jennel szemben is. Az azonnali kereskedelemben a zöldhasú még nagyobb prémiummal forog, hiszen jelenleg is magasabb az amerikai kamatszint, mint a többi meghatározó devizáé.

Hasonló jelenségek a múltban is megfigyelhetők voltak. A 2008-as pénzügyi krízis, az európai adósságválság, a brexitnépszavazás idején a devizapiacok volatilitása nagyobb volt, mint a részvénypiacoké.

D. GY. 2022/24 FIGYELŐ | 49

F_48-49-Deglobalizacio.indd 49

2022. 06. 14. 9:54

| TŐZSDE |

KISZÁRADÓBAN A PÉNZPIACOKd

LIKVIDITÁSSZŰKE | A nagy jegybankok visszafogják pénzkibocsátásukat. A szűkülő likviditás nagyobb volatilitást hozhat a részvénypiacon. A vállalati kötvénypiac gyengébb fele még egy-két évig elvan az olcsó pénz időszakában felhalmozott tartalékokból.

Az USA pénzpiacain tapasztalt drámai hullámzásokban szerepe lehet a likviditás szűkülésének is – figyelmeztetett az amerikai központi bank. A Fed stabilitási jelentése alapján a lefelé irányuló részvénypiaci korrekció több ezer

milliárd dollárt szívott ki a részvény- és a kötvénypiacokból. A minimumra csökkent az új bevezetések száma, drágultak a lakossági és a vállalkozói hitelek. Az intézmény szerint a pénzszűkéhez az is hozzájárult, hogy a bizonytalan piaci

környezetben kivárnak a pillanatok alatt óriási összegeket mozgató algoritmusalapon kereskedők. A likviditás szűkülése

TACOSÁRUS SEATTLE-BEN. FOGY A PÉNZ, FOGY AZ IDŐ A TŐKEPIACOKON

F_50-51_likviditas.indd 50

2022. 06. 13. 17:34

FOTÓ: JASON REDMOND, REUTERS

| TŐZSDE |

értelemszerűen a volatilitás megnövekedéséhez vezet (lásd előző cikkünket). Piaci beszámolók szerint a pénzszűke olyan kínzó, hogy viszonylag kisebb, alig 50 millió dolláros ügyletek is képesek jelentősebb ármozgásokat generálni.

50

NŐ A VOLATILITÁS

30

A likviditást a bankok se nagyon tudják pótolni, ugyanis a 2008-as pénzügyi válságot követően nagyon megszigorították a rájuk vonatkozó tőkemegfelelési követelményeket. Így most kevesebb részvény, kötvény lehet a portfóliójukban.

Ezzel párhuzamosan az elsődleges államkötvény-forgalmazók is csökkentették a náluk lévő mennyiségeket, és a vállalati kötvénypiac szintén jelentősen beszűkült. Érthető is a pénzintézetek óvatossága: az év elején eladási hullám söpört végig a kötvénypiacon, hiszen ezen papírok árfolyama sokkal érzékenyebben reagál az esetleges kamatváltoztatásokra, mint mondjuk a részvényeké.

A WILSHIRE 5000 FULL CAP PRICE INDEX*

Ezer pont

Az amerikai részvény45 piacokról 9 ezer milliárd dollár 40 vándorolt ki az idén 35

25

20 15

2017

2018

2019

2020

2021 2022

& S^NQ[¥STX KTWLFQTRGFS Q­[÷ FRJWNPFN Y¥WXFX¥LTP UNFHN ­WY­PJ +TWW¥X +JIJWFQ 7JXJW[J 'FSP TK 8Y 1TZNX

A piaci áringadozásokat, a kockázatot mérő VIX index a pénzügyi krízist megelőző tizenöt esztendőben mindöszsze kilenc alkalommal emelkedett egy nap alatt 5 százaléknál nagyobb mértékben. A válságot követően eddig eltelt időszakban 68-szor volt erre példa. A bankok és befektetési intézmények által hagyott űrt az elmúlt években viszonylag sikeresen pótolták az algoritmusalapú, automatizált kereskedési rendszerek.

Azonban ezek is fejlődnek, és gyakran előfordul, hogy – érzékelve a piaci volatilitás megugrását, amely szoros összefüggésben áll a likviditással – automatikusan visszavesznek a kapacitásukból.

A piacon kedvelt instrumentum az úgynevezett e-mini futures, amely kontraktus mérete az ötöde a klasszikus S&P futuresnek. Az e-mini az egyik legfontosabb eszköze a tőzsdenyitás irányát megtippelni vágyó, de nagyot kockáztatni nem akaró pénzügyi menedzsereknek. A Goldman Sachs összesítése alapján májusban volt olyan nap, hogy alig kétmillió dolláros forgalmat bonyolítottak ezekkel, ami 2020 márciusa óta a legkisebb érték.

PÁR ÉVNYI TARTALÉK

A likviditásszűke az óceán innenső partján is érezteti a hatását. Az EKB júliusban felhagy kötvényvásárlási programjával. Az uniós jegybank által megvett vállalati kötvények állománya május végén 341 milliárd euró volt, a pandémia harmadik hullámának tavaly márciusi kitörése óta 140 milliárd eurónyi papírt vásároltak. A legnagyobb vevő kiszállása a piacról űrt hagy maga után, így ilyen értelemben visszaáll a céges kötvénypiacra a „normális” állapot, s a hozamok remélhetőleg ismét a kockázatot tükrözik majd. A kötvényvásárlási program lenyomta a hozamokat, javította a kockázatvállalási hajlandóságot, így a nagyobb rizikójú vállalati adósság is jól fogyott.

A nagy kérdés csak az, hogy a központi banki likviditásszűkítés közepette és a háborús kockázatok, a magas inflációs szint árnyékában ki veszi majd meg ezeket a papírokat. Elemzők szerint a jó hitelminősítésű, helyi devizában kibocsátott kötvényekre a helyi piaci viszonyokat jól ismerő befektetők részéről meglesz a kereslet. A piac egyelőre nem „gondolja”, hogy a nehezedő finanszírozási feltételek mellett csődhullámra kell számítani. A rizikósabb cégek az olcsó pénz időszaka alatt szépen bespájzoltak olcsó tőkéből. Ez kitart egy darabig, egy-két évig biztosan – legalábbis az öreg kontinensen.

VÉGE A KEGYELMI ÁLLAPOTNAK

Az USA-ban a Deutsche Bank (DB) elemzése szerint vége a tavalyi kegyelmi állapotnak. 2021-ben a számos piaci turbulencia ellenére mindössze 31 kötvénykibocsátó jelentett fizetésképtelenséget, ami – az S&P Global összesítése szerint – 2014 óta a legalacsonyabb ráta. Még a gigabóvli kategóriás, CCC minősítésű vállalkozások körében is négy évtizedes mélyponton volt a bedőlési ráta. Ez évtől azonban változik a helyzet. „Hitelapokalipszisre” szerencsére nem kell számítani, viszont a DB előrejelzése alapján a bóvli kategóriába sorolt céges adósságnál a nemfizetési ráta 2023 végéig 5, 2024 végéig pedig 10,3 százalékra kúszik fel.

Ez nagyjából megfelel az európai trendnek – egy-két év alatt elfogy az alacsony kamatszinten felvett pénz. A legjobb adósok körében a bedőlési ráta 2 százalék környékén maradhat.

Ezzel együtt a vállalati kötvénypiaci csődök aránya strukturális okok miatt a szokásosnál nagyobb lesz. A legfőbb ok a céges profitokra vonatkozó rossz kilátásokban rejlik. Jim Reid, a DB elemzője szerint a gazdasági ciklusok lerövidülnek, és a következő esztendőkben várhatóan folyamatosan erős inflációs nyomás korlátozza majd a jegybankok mozgásterét a gazdaságélénkítésben.

D. GY.

2022/24 FIGYELŐ | 51

F_50-51_likviditas.indd 51

2022. 06. 13. 17:34

| GEOPOLITIKA |

E? S? G?

FENNTARTHATÓSÁG | Az orosz–ukrán háború alapjaiban kérdőjelezi meg a manapság oly divatos fenntartható gazdálkodás egyes aspektusait. Egy csomó ellentmondás alakult ki az ESG részei között.

52 | FIGYELŐ 2022/24

F_52-53_ESG.indd 52

2022. 06. 13. 17:34

| GEOPOLITIKA |

A XX. század végének, a XXI. század elejének egyik legdivatosabb globális trendje az ESG, a fenntarthatóság. Azonban, mint általában minden ilyen világtrend esetében lenni szokott, kis túlzással élve mindenki azt ért rajta, amit akar. Mára eljutottunk oda, hogy szinte teljesen értelmetlen használni, annyiféle jelentése van. A rövidítés (environmental, social, governance) eredete 2004-re nyúlik vissza, akkor alkalmazta elsőként egy ENSZ-jelentés.

Divatossá botrányok és katasztrófák által vált – ilyen volt például az Exxon Valdez olajszennyezése.

FOTÓ: REUTERS

GONOSZ SZEKTOROK

Az üzleti világ azonban lassan vette át. A Pimco alapkezelő elemzése szerint 2005 és 2018 májusa között a vállalatok gyorsjelentéseinek mindössze az egy százaléka használta a kifejezést.

2021 májusára ez az arány 20 százalékra nőtt. Az ESG-s invesztíciók mára a befektetési ipar legdivatosabbjaivá váltak. A Morningstar analízise alapján az ESG-alapokban tavaly 2,7 ezer milliárd dollár tőke volt. Az alapkezelők igyekeztek kiszolgálni a tömegigényt; a legkülönbözőbb témákat találták ki, amelyekkel tőkét csábíthattak az alapokba. Ezzel párhuzamosan elkezdődött a „gonosz” szektorok kiátkozása is – tipikusan ilyen volt a fegyvergyártás vagy a dohányipar. A tiszta energia viszont sztár lett, mint ahogy mindenféle olyan ágazat, amelyet így vagy úgy, de el lehetett adni pozitív üzenetű társadalmi vagy környezetvédelmi területen. Ez a divat – mint mindegyik – persze megteremtette a visszásságokat is. Elterjedt a zöldre mosdatás, a greenwashing, amikor egy cég a divathullámra felülve megpróbálta magát környezettudatosabbnak feltüntetni a valóságosnál.

Fordulópontot jelenthet ebben ez év május 31., amikor a német hatóságok megszállták a DWS vagyonkezelő és többségi tulajdonosa, a Deutsche Bank irodáit – a gyanú pontosan a zöldre mosdatás volt, a befektetők tudatos félrevezetése. Desiree Fixler, a DWS korábbi vezérigazgatója, aki az egész botrányt kirobbantotta, úgy véli: az ESG immár a bürokraták és a marketingesek kezébe került, akik olyan mértékben hígították fel, hogy ma már alig jelent valamit. Az orosz–ukrán háború még jobban kiüresítette a fogalmat, rávilágított az abban rejlő ellentmondá-

sokra. A szankciók morális szempontjai (governance) a fontosabbak, vagy a környezetvédelem? Ha az előbbi, akkor a fogyasztók kénytelenek lesznek sokkal drágább, nagyobb költséggel előállított energiát vásárolni. Érték és etika ütközik össze. Az orosz olajról való leállás újra szükségessé teszi a korábban kiátkozott szén felhasználását. A Moszkva elleni szankciókat morálisan helyesnek tartja a Nyugat, de ezt csak azon keresztül érhetik el, ha újra teret adnak – legalább az átmenet idejére – a szénnek, valamint drága és környezetszennyező módon – tengeri tankhajók által szállítva – vásárolják meg a kieső orosz, csővezetéken érkező olajat.

A NEMZETVÉDELEM ETIKUS

Az Ukrajnának való fegyverszállítást a Nyugat etikusnak tartja. Így az ESG-be hirtelen bekerül egy korábban páriának tartott szektor. A bankok és a befektetők pár éve még messziről kerülték a védelmi ipari részvényeket, befektetéseket, mondván: az ellenkezik az ESG előírásaival. Ugyanakkor egy

probléma lényegét Artis Pabriks lett védelmi miniszter fogalmazta meg a legjobban, amikor kiakadt azon, hogy a svéd bankok nem adnak hitelt egy lett hadiipari társaságnak, etikai kifogásokra hivatkozva: „Nagyon dühös lettem. Hogy fejlődjön így az országunk?

A nemzet védelme ne lenne etikus?”

PÁLFORDULÁS

Gondok vannak az energia megítélésével is. A BlackRock és a Vanguard – kettejük összesen 18 ezer milliárd dollár értékű vagyont kezel – két korábbi álláspontjának teljesen ellentmondó nyilatkozatot tett májusban. A Vanguard közölte, hogy újra lehetővé teszi a befektetéseket fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos projektekbe. A BlackRock pedig bejelentette, hogy a közgyűléseken keresztbe tesz a klímaaktivista lobbistáknak, akik szeretnék leállítani az energiacégeknél az új olaj- és gázmezők feltárását. Mindez már csak azért is pikáns, mert Larry Fink, a BlackRock vezérigazgatója évek óta veri a tamtamot a fenntartható befektetése-

&? *8, &1&540 9ö0* 7&21 8&. 8 ;&,>43& 2022. I. NEGYEDÉV Európa

Beáramlás Milliárd dollár

77,9

USA 10,6 Ázsia*

Teljes eszközérték Milliárd dollár

5,0

Ausztrália/ 1,0 Új-Zéland Japán 0,5 Kanada 1,7

Összesen: 96,6

Részarány, százalék

*Japán nélkül.

kormányzat, egy vállalat (governance) számára a biztonság, a kockázatkerülés alapvető fontosságú. Kiváló példa erre a svéd SEB bank, amelynek a fenntarthatósági szabályzata előírta, hogy tilos olyan cégbe fektetni, amely árbevételének 5 százaléknál nagyobb része a védelmi iparból származik. Az élet azonban közbeszólt: ez év áprilisától már nem tabu a fegyvergyártás. Az orosz– ukrán háború világszerte biztonsági aggodalmakat vet fel – főleg Európában –, az ESG biztonsági értelmezésében így ismét megjelent a hadiipar. A fenntarthatósághoz biztonság szükséges, a biztonsághoz pedig fegyverek. A

2276

81

82

11

343

5

71

1

29

1

0

32

1

2

26

12

Összesen: 2778

3

Részarány, százalék

1

Forrás: Morningstar

kért, és vállalatát az energiaátmenet egyik központi szereplőjévé óhajtotta tenni. Az aktivisták persze amiatt aggódnak, hogy az iparág egyik legnagyobb szereplőjének a pálfordulása a kisebbek számára is irányadó lesz, így a károsanyag-kibocsátás radikális csökkentése lelassul, esetleg le is kerül a napirendről. Az orosz–ukrán háború nyomán kialakuló olajpiaci bizonytalanság, az egekbe szökő árak, az olajcégek marzsának a megnövekedése túlságosan jó befektetési lehetőségeket kínál.

Ilyenkor azért a legzöldebb zöldalapnál is elgondolkodnak azon, miként lehetne az olajszektort is zölddé varázsolni – legalább a szavak és a befektetési stratégiák szintjén.

D. GY. 2022/24 FIGYELŐ | 53

F_52-53_ESG.indd 53

2022. 06. 13. 17:34

| GEOPOLITIKA |

A FEGYVERES KONFLIKTUS HATÁSAI | A világgazdaság egyre jobban érzi az orosz–ukrán háború hatásait. Az infláció elleni küzdelem recesszióba taszíthatja az Egyesült Államokat.

A súlyosbodó nemzetközi helyzetben Oroszország megszilárdítani igyekszik területfoglalásait Kelet- és Délkelet-Ukrajnában. Kijev szinte feloldhatatlan dilemmával küszködik: nem elég gyorsak a nyugati nehézfegyverzet-szállítások, ám mint az már a nyugati saj-

tóba is átszivárgott, lőszer- és rakétahiánnyal néznek szembe az ukrán katonák.

LASSAN, DE BIZTOSAN

A Donbasz térségében az orosz erők lassan, de folyamatosan haladnak előre. A tüzérségi fölényük tíz-tizenötszörös. Így

mire megérkeznek a korszerű nyugati fegyverek, mire el tudják azokat juttatni a keleti, délkeleti hadszíntérre, a támadók akár be is fejezhetik harci cselekményeiket, és Moszkva már az elfoglalt területek stabilizálásával, egy részüknek Oroszországba való integrálásával lesz elfoglalva. Ha ez bekövetkezik, akkor az ukrán hadsereg kerül támadó pozícióba, míg az oroszok a két szakadár „népköztársaság”, Luhanszk és Donyeck támogatásával a védő katonailag kedvezőbb

FOTÓ: REUTERS

EGYRE JOBBAN FÁJ A GAZDASÁGNAK A HÁBORÚ

54 | FIGYELŐ 2022/24

F_54-55-Ukran.indd 54

2022. 06. 13. 17:34

| GEOPOLITIKA | UKRÁN TÜZÉR DONYECK KÖZELÉBEN. TÍZSZERES AZ OROSZ FÖLÉNY

helyzetében veszik fel a harcot a területüket visszafoglalni igyekvőkkel.

Közben a nemzetközi helyzetben is romlás mutatkozik. A csendes-óceáni orosz flotta június elején fejezte be nagy méretű, mintegy negyven hadihajót és a haditengerészeti légierő húsz gépét bevonó hadgyakorlatát. Az ellenségesnek minősített tengeralattjárók, hadihajók elleni – éleslövészettel egybekötött – harcot gyakorolták. Elemzők szerint a gyakorlatok része volt tengeri (felszíni vagy víz alatti) harceszközökről indított nagy pontosságú cirkálórakétákkal, akár atomfegyverekkel mért szimulált csapás a szemben álló flotta hadihajócsoportosulására.

GAZDASÁGI VÁLSÁG

Raymond Dalio amerikai multimilliárdos (a Bridgewaternek, a világ legnagyobb, csaknem 160 milliárd dollárt kezelő alapjának az alapítója) szerint a

Nyugat egy Oroszországgal és Kínával kirobbanó fegyveres konfliktus határán áll. A hírt a Der Spiegel online kiadásában induló anyagként közölte, mintegy jelezvén, hogy nem tekinti üzleti körök pletykájának a figyelmeztetést. Martin Schelleis, a Bundeswehr generálisa pedig közölte: Németországot orosz részről súlyos veszély fenyegeti. A tábornok ezért a német haderő fejlesztésére megszavazott rendkívüli, 100 milliárd eurós alap mihamarabbi felhasználását szorgalmazza.

Egyelőre nincs előrelépés az Ukrajnában rekedt mintegy 23 millió tonna gabona exportként való értékesítésében.

A Le Monde az odesszai területi vezetőt idézi, aki szerint nem oldják fel a kikötőt, a partszakaszokat védő aknazárat, mert támadástól tartanak. Így az oroszokat hibáztatják a meghiúsuló kivitel miatt. Északkeleti szomszédunk és Oroszország adja a búzavilágexport csaknem harmadát, emiatt globális és akut élelmiszerhiány fenyeget, elsősorban Afrikában és a Közel-Keleten.

Ukrajnában egyre nehezebb a gazdasági helyzet. Az ország bankszövetsége figyelmeztet: ha a központi bank felemeli 27 százalékra a refinanszírozási kamatlábat, az legalább húsz ukrán hitelintézetet vihet csődbe. A kölcsönt felvevők több mint fele nem törleszti a részleteket.

Június közepén tartották Washingtonban a Világbank (WB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tavaszi közgyűlését. Kiemelték, hogy az ukrajnai események tovább rontották a világgazdaság helyzetét. Lassuló növekedéssel és negyven éve nem tapasztalt inflációval kell globálisan szembenézni. A két fő befolyásoló tényező a koronavírus-járvány hatása (amely különösen Kínában érződik) és az orosz–ukrán háború. A nemzetközi pénzügyi intézmények kétféle módon vehetik fel a harcot: a kamatlábak alakításával és irányított beruházásokkal. Az amerikai jegybank szintén negyven esztendeje nem látott, 8 százaléknál nagyobb inflációt igyekszik megfékezni.

A Financial Times által megkérdezett, az egyetemi szektorban tevékenykedő vezető közgazdászok csaknem 70 százaléka szerint az USA 2023-ban recesszióba süllyed a Federal Reserve kamatemelései következtében.

Megoszlanak a vélemények a Moszkva elleni szankciók megítélésében. Abban némi egyetértés mutatkozik, hogy ezek hatása a nyugati országokat gyorsan és közvetlenül érinti, míg a célpontnál jóval később, akár évek múlva jelentkezik majd. Az elemzők nagyrészt erre vezetik vissza, hogy az uniós klímacsomag gyakorlatilag elbukott. A rubel olyan mértékben megerősödött a dollárral és az euróval szemben, hogy Oroszország most fizetőeszköze gyengítésébe kezdett, hogy az energiahordozó-importja nyereségesebb legyen.

Az energiahordozók globális helyzete meglehetősen labilis, a piac szinte minden idekapcsolódó hírt túlreagál. A texasi Freeport LNG (Amerika és a világ egyik legnagyobb cseppfolyósítottföldgáz-exportálója) tengerparti gyárában bekövetkezett robbanás hírére az amszterdami földgáztőzsdén 17 százalékkal, köbméterenként ezer dollár fölé emelkedtek az árak.

KÍNAI FÉK

A távol-keleti óriás közben – a Hongkongban megjelenő South China Morning Post szerint – nem az energiaárakkal, sokkal inkább a belső fogyasztással küzd. A pártvezetés pár évvel ezelőtt meghirdetett fordulata, amely a belső fogyasztást beemelte az export mellé a gazdasági növekedés támogatása érdekében, gyakorlatilag nem működik. A megerősödő középosztály ugyanis nem fogyaszt, ráült a megtakarításaira, retteg attól, hogy feladja korábbi életszínvonalát.

Ugyanakkor kínai hivatalos adatok szerint májusban az ország kivitele 16,9 százalékkal haladta meg a múlt év azonos időszakának adatát. Az ötödik hónapban a kínai infláció 2,1 százalékos volt az egy esztendővel korábbihoz képest. Ám az ipari termelői árak 8 százalékkal nőttek, ami az infláció felpörgését vetíti előre.

D. P. 2022/24 FIGYELŐ | 55

F_54-55-Ukran.indd 55

2022. 06. 13. 17:34

| GEOPOLITIKA |

MEGBUKOTT AZ UNIÓS KLÍMACSOMAGd SZANKCIÓK | „Szigeteld a házad, szigeteld el Putyint” – első körben bebukott a brüsszeli klímacsomag. A szép jelszavak mögött kőkemény üzleti érdekek húzódnak meg, jól szemléltetve az EU-n belül meglévő törésvonalakat.

Bebukott a klímacsomag (Fit for 55) három kulcseleme Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén.

Ezt megelőzően soha nem látott mértékű lobbizásról számolt be a Brüsszelben és Strasbourgban állomásozó, az EU-t, az EP-t figyelő média.

BEINDULTAK A LOBBIK

Egy dologban megegyeztek végül is a képviselők: elfogadják, hogy az unióban 2035 után ne lehessen új belső égésű motorral működő személyautókat, kisteherautókat árulni. Pascal Canfin, az EP klímabizottságának az elnöke „a lobbizás cunamijára” panaszkodott. Őt egyébként Emmanuel Macron francia államfő bizalmi embereként tartják számon. Egyes SEVILLÁBAN 46 FOKOT MÉRTEK MÁJUSBAN. A LOBBICUNAMI NYERT A HŐSÉGGEL SZEMBEN

elemzők szerint az EP-szavazás eredményében akár a francia belpolitikai fejlemények befolyásolásának a szándékát is lehet keresni. Még nem lefutott az ügy. Újratárgyalásra javasolják a módosítandó klímacsomag kulcselemét, a szén-dioxid-kereskedelem szabályozását.

Jens Gieseke, Alsó-Szászország egyik, a CDU színeiben tevékenykedő európai parlamenti képviselője „a mindkét oldal részéről megnyilvánuló extrém aktivitásról” beszél. A német politikust szerfelett nyugtalanítja, hogy a kormányok szokatlanul erős nyomást gyakorolnak az uniós parlamenti képviselőkre. A politikai, ipari, kereskedelmi részérdekeket megtestesítő lobbisták mellett most az ügyvédeké a társfőszerep.

Egyik részük a megbízói érdekei szerint támadja a sok száz elemből, javításból, kiegészítésből álló hatalmas klímasalátatörvény-csomagot, másik részük az EU szempontjait figyelve igyekszik kivédeni a támadásokat. Sok ezer oldalnyi dokumentumról, a rájuk vonatkozó módosítási, kiegészítési javaslatokról van szó, amelyeket ismét alaposan átrágnak a szakértők, jogászok.

téke). Aztán a helyettesítő energiaforrások, a megújulók helyzete. (Képesek-e ezek záros határidőn belül kiváltani az

ZELENSZKIJ KÖVETEL

Lássuk a főbb csomópontokat. Egyrészt ott van az oroszországi földgáz, kőolaj és szén importjának a kérdése (a behozatal befagyasztásának üteme, mér-

56 | FIGYELŐ 2022/24

F_56-57_klimacsomag.indd 56

2022. 06. 13. 17:35

| GEOPOLITIKA |

orosz energia importját?) No meg a „fekete bárányok”, a szén és az atomenergia státusza. (Pillanatnyilag folyik ezek csendes, fű alatti visszaszivárgása, térnyerése az energiamérlegekben.) S megszavazták ugyan, de kérdéses, hogy tartható-e azon terv, hogy 2035-re életbe lép a belső égésű motorral felszerelt új autók gyártásának, forgalomba hozatalának a tilalma. A nagy kérdés az, hogy mindezek miként befolyásolják az EU éghajlatvédelmi vállalásait.

A klímacsomag, amelyről Brüsszelben és Strasbourgban tovább folyik majd a vita, mind a 450 millió uniós polgárt érinti. Hiszen mindenki lakik valahol, fizeti a villany-, a gázszámlát, sokan járnak autóval (és a tankolásnál bizony mostanában felszisszennek az üzemanyagárak láttán), utaznak repülővel, amely motorjainak a fogyasztása egy utasra számítva (száz kilométerenként) megegyezik egy belső égésű motor által hajtott kiskocsiéval. Ráadásul ott van Ukrajna és elnöke, Volodimir Zelenszkij, aki az orosz energia importjának szigorúbb és gyorsabb stopját követeli az EU-vezetéstől. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) a napokban terjesztette az ENSZ illetékes testülete elé a 2020-as adatokat, amelyek szerint a üvegházhatású gázok kibocsátása tavalyelőtt 34 százalékkal volt kisebb, mint 1990-ben.

Ez egyébként jó eredmény, viszont figyelembe kell venni, hogy az azóta eltelt időszakban fordult a kocka a világban, számos negatív tényező bukkant fel, mindenekelőtt az akuttá vált energiaválság.

FOTÓK: REUTERS

A HAVANNA-EFFEKTUS

Térjünk vissza a júniusi strasbourgi eseményre. Leszavazták az EU-apparátus azon javaslatát, hogy az emissziós kereskedelmet (szén-dioxid-kvóta) terjesszék ki a belső égésű motorral hajtott járművekre és az épületekre. Az a szokatlan az egészben, hogy a zöldek és a szocdemek a voksoláskor öszszeálltak a szélsőjobbal, s – különböző

30 KILOMÉTERES DUGÓ GYŐRNÉL. 2035 UTÁN BETILTJÁK A BELSŐ ÉGÉSŰ MOTOROKAT

fejti a hatását, tulajdonképpen kémiai, vegyi fegyverré válik. érdekektől vezérelve – együtt buktatták meg az indítványt. Ami az egyik leginkább megosztó kérdést, a belső égésű motoros új autók 2035-tel kezdődő forgalmazási tilalmát illeti, sokan a „Havanna-effektustól” tartanak. Vagyis attól, hogy az ilyen meghajtású gépkocsik tulajdonosai végletesen hosszú ideig fogják használni a járműveiket, úgy, mint a kubai fővárosban még futó, a múlt század ötvenes éveiből származó gépkocsikat. A brüsszeli szakértők eredetileg azzal számoltak, hogy ha egy autó élettartamát 15 évben állapítják meg, 2050-re eltűnnek a belső égésűek, és az elektromos járművek uralma kiteljesedik.

Jó ideje tabutémának számít – pedig óriási befolyással van a klímára, a környezet szén-dioxid-terhelésére, a levegőminőségre – a harci cselekmények kihatása. A szomszédunkban folyik a XXI. század eddigi legnagyobb fegyveres konfliktusa. Minden egyes puskalövés – nem beszélve a nehézlövegek által leadott lövésekről vagy a kisebb-nagyobb rakétamotorok működése közben, a bombák, gránátok robbanásakor felszabaduló gázokról – különböző mennyiségű környezetszenynyező kémiai hatóanyagot szabadít fel.

Ahogy C. Protopszaltisz görög elemző tíz évvel ezelőtt megfogalmazta: minden robbanóanyag, -eszköz amikor ki-

VEGYIPARI KOCKÁZATOK

A háború kimenetele továbbra is bizonytalan. Mindenesetre Brüsszelben, Berlinben kiadták a jelszót: szigeteld a házad, szigeteld el Putyint. Ezzel utalnak a komoly klímavonzatú kérdésre, az EU gyors és radikális leszoktatására az oroszországi energiaforrásokról. A kijevi vezetés „a végső stratégiai győzelemig” hirdeti meg a harcot, noha a kompromisszumkeresés, a küzdelem mihamarabbi befejezése egyre inkább elismert közérdek. És a harci cselekmények mielőbbi beszüntetése többszörös nyereség lehetne a jelenleg nem jól álló klímaváltozás elleni küzdelem szempontjából is. Vegyük például a Donyec-medencét (Donbassz).

Ukrajna nehéziparának, vegyiparának a szívéről van szó, ahol hatalmas vegyi gyárak működtek, veszélyes anyagok ezer tonnáival dolgozva. Ezek most ki vannak téve a gránáttalálatoknak, amelyek miatt több ezer négyzetkilométernyi terület válhat veszélyessé, emberi tartózkodásra alkalmatlanná. És a felszabaduló, az emberre, a környezetre veszélyes vegyi anyagok roppant romboló klímabefolyásoló hatást gyakorolhatnak – egész Európára, a világra nézve.

D. P.

2022/24 FIGYELŐ | 57

F_56-57_klimacsomag.indd 57

2022. 06. 13. 17:35

| RÉGIÓ |

MARADÉKMENTÉS Kötelezettségvállalás teljesítése és a rászorulók megsegítése – két érv az élelmiszer-pazarlás megelőzésére és csökkentésére irányuló romániai törvénytervezet mellett.

Az intézményesítési folyamat talán szemléletváltozáshoz is vezet.

ÉLELMISZERHULLADÉK-STOP ROMÁNIÁBAN Újabb kísérlet arra, hogy Románia teljesítse egyik, nemzetközi szinten vállalt célkitűzését: az élelmiszer-pazarlás megelőzésére és csökkentésére irányuló, többpárti kezdeményezésű törvénytervezetet nyújtottak be a bukaresti parlamentben. Az intézkedéscsomag célja: 2030-ra a felére mérsékelni az egy főre jutó élelmiszer-pazarlás mértékét, növelni az élelmezési láncban felhasznált és hasznosított élelmiszer mennyiségét.

A legfrissebb jelentések szerint az Európai Unióban fejenként évi 178, ezen belül keleti szomszédunkban „csak” 130 kiló élelmiszer-hulladék keletkezik. Romániában a felesleg több mint fele a háztartásokban gyűlik össze, a mennyiség 37 százalékát az élelmiszeriparban, 5 százalékát pedig a közétkeztetésben keletkező hulladék képezi. A globális pazarlás az üvegházhatást 58 | FIGYELŐ 2022/24

F_58-59_romania_elelmiszer.indd 58

2022. 06. 13. 17:36

| RÉGIÓ |

okozó gázok teljes kibocsátásának a nyolc százalékáért tehető felelőssé, ami jelentős hatással van az éghajlatra és a társadalom egészére – áll a törvénytervezet megalapozásában.

SZÜKSÉG ÉS ÍGÉRET

Valóban sokkoló, hogy világszerte milyen hatalmas mennyiségű élelem végzi a kukában: az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által bemutatott jelentés alapján 2019-ben az eladott élelmiszeripari cikkek 17 százaléka landolt ott. A háztartások, éttermek, üzletek és egyéb értékesítőegységek hulladéklerakójába egy év alatt 931 millió tonna került. Ez a volumen 23 millió teherautót töltene meg, a földkerekség lakóira leosztva pedig fejenként 121 kilogrammot jelent. A legnagyobb arányban a háztartásokban dobtak ki élelmiszert, a megvásárolt mennyiség 11 százaléka került a kukákba. Az éttermekben és egyéb vendéglátóhelyeken 5, a kereskedésekben 2 százalék vált szemétté. Ugyanakkor 2019-ben csaknem 700 millió ember nem jutott elegendő élelemhez.

A bukaresti jogszabálytervezet egyik kezdeményezője, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) háromszéki képviselője, Miklós Zoltán szerint a törvénytervezet megteremtené annak a lehetőségét, hogy az élelmiszerláncban tevékenykedő gazdasági szereplők a rászorulóknak adományozhassák a felesleget. „Tavaly Romániában 4,6 millió embert fenyegetett szegénység, 150 ezer gyerek szenvedett naponta az éhség miatt.

Olyan egyértelmű jogi keretre és mechanizmusra van szükség, amely lehetővé teszi, hogy a fogyasztható élelmiszerek eljussanak a rászorulókhoz” – fogalmazott a maszol.ro című hírportálnak Miklós Zoltán.

A tervezet valószínűsíthető elfogadását követő lépés a mezőgazdasági tárca által létrehozandó online platform beüzemeltetése lesz. Olyan gazdasági szereplők adatai kerülnek majd az adatbázisba, amelyek aktív szerepet vállalnak a pazarlás elleni folyamatban. Ugyanakkor első alkalommal kötelezik a közintézményeket arra, hogy intézkedjenek a pocsékolás ellen, ha a tevékenységükből élelmiszertöbblet keletkezik. Az élelmiszeriparban tevékenykedőkre is konkrét kötelezettségek hárulnak: élelmiszerhulladék-csökkentési tervet kell készíteniük, az élelmezési lánc minden területén az összes dolgozóra vonatkozó tájékoztatási és felelősségnövelő intézkedéseket szükséges hozniuk, ideértve az élelmiszerek előállítását, feldolgozását és forgalmazását, valamint a szállodai és étkeztetési szolgáltatásokat is.

FOTÓ: GETTY IMAGES

A MAGYAR MINTA

A privát szféra már korábban lépett egy aprót az aggasztó helyzet enyhítése érdekében. Két fiatal kolozsvári vállalkozó, Tankó Attila és Rareş Hărşan 2021 júliusában indította el a Munch (muncs) nevű portált, amely olyan vendéglátóipari egységek és élelmiszert forgalmazó boltok ajánlatait gyűjti össze, ahol a nyitvatartás végéhez közeledve kedvezményes áron kínálják a lejáró szavatosságú termékeket. A szolgáltatás egyelőre Kolozsváron és Marosvásárhelyen érhető el.

A Munchot négy budapesti egyetemista fejlesztette ki, majd indította el 2020-ban. Jelenleg Magyarországon és keleti szomszédunkban működik, a közeljövőben azonban a szlovákiai bevezetést is tervezik. A Munch Románia jelenleg mintegy 40 étteremmel, pékséggel és bolttal kooperál. Ezek az eredeti árnál 30-40 százalékkal olcsóbban kínálják a lejárófélben lévő pro-

duktumaikat. A Ziarul Financiar című gazdasági napilap által megszólaltatott Tankó Attila elmondta: elsődleges céljuk az élelmiszer-pazarlás csökkentése. Mostanáig körülbelül háromezer Munch-csomagot adtak el, e pakkokban azonban több termék is lehetett.

A tervek nagy ívűek. „Ez év végéig egymillió csomagot szeretnénk értékesíteni. 2021 nyara óta 4500-an töltötték le a Munch alkalmazást” – mondta el Tankó Attila. Bukarestben és Temesváron, majd más egyetemi központokban is szeretnék aktiválni az online platformot, az első számú célközönséget ugyanis az

A cél, hogy 2030-ra a felére apadjon az egy főre jutó élelmiszer-pazarlás mértéke. egyetemisták jelentik. Ugyanakkor áruházláncokat is felvennének az üzletfelek közé. A módszer egyszerű: az alkalmazás révén az ügyfél lefoglalja a kiszemelt élelmiszert, online fizet, a Munch visszatartja a maga jutalékát, a tárgyhónap végén pedig átutalja a partnercégeknek az eladások ellenértékét.

INTÉZMÉNYESÍTÉS

Ezt a hullámot szeretné meglovagolni, illetve szélesebb dimenzióba emelni a már említett törvénytervezet. „A belefoglalt kötelezettségek betartásával a mezőgazdasági-élelmiszeripari ellátási lánc is hatékonyabb lenne, hiszen a pazarlás csökkentéséhez jelentősen hozzájárulna a keletkezett többlet szétosztása, még mielőtt hulladék válna belőle. A háztartások számára is kedvező ez az intézkedéscsomag, hiszen olcsóbban vásárolhatnak meg a szavatossági idő lejártához közeledő árucikkeket. A vendéglátó egységeknek a menüben is jól láthatóan fel kell majd tüntetniük ezt a lehetőséget. Ezáltal a háztartások nemcsak az élelmiszerköltségeiket tudják csökkenteni, hanem hozzájárulnak a pocsékolás mérsékléséhez és annak a célkitűzésnek az eléréséhez, hogy 2030-ra Romániában a felére apadjon az egy főre jutó élelmiszer-pazarlás” – mondta Miklós Zoltán.

Néhány napja Adrian Chesnoiu mezőgazdasági miniszter is a kezdeményezés mellett lobbizott. „Csak szemléletformálással lehet változtatni azon a súlyos helyzeten, hogy évente mintegy kétmilliárd kilogrammnyi élelmet dobnak ki Romániában.

A leendő törvény jelentős előrelépést ígér abba az irányba, hogy a fel nem használt, de fogyasztásra alkalmas élelmet civil szervezeteknek, étkezdéknek, egyházaknak lehessen adományozni, így a kidobásra ítélt mennyiség olyanokhoz kerüljön, akiknek tényleg szükségük van rá. Ugyanakkor ha csökken a pazarlás, nő a piacon lévő élelmiszerek mennyisége, ezáltal mérséklődnek az árak is” – nyomatékosította a tárcavezető.

CSINTA SAMU 2022/24 FIGYELŐ | 59

F_58-59_romania_elelmiszer.indd 59

2022. 06. 13. 17:36

| RÉGIÓ |

VÁLASZÚT ELŐTT ÁLL SZERBIA

FELTÉTELEK | Az Oroszország elleni szankciók bevezetését és Koszovó elismerését is kérte a német kancellár a szerb fővárosban tett látogatásakor. Az Európai Unió egyik legbefolyásosabb államának a vezetője először Pristinában járt, majd Belgrád után Észak-Macedóniába és Bulgáriába látogatott, s kifejtette: nem szabad letörni a Nyugat-Balkán EU-tagsággal kapcsolatos reményeit.

ALEKSANDAR VUČIĆ OLAF SCHOLZ FOGADÁSAKOR. A MEGHAJLÁS A SZERB NEMZETI ZÁSZLÓT ILLETI

nek, nem utasítottak el más, a párbeszéd kompromisszummal való lezárását tartalmazó lehetőségeket sem, s nem közölték egyértelműen hivatalos találkozókon, hogy ekképp látják a probléma megszüntetését. Egyébként öt uniós állam – Ciprus, Görögország, Románia, Spanyolország, Szlovákia – nem ismeri el Koszovó államiságát.

Scholz Pristinában átfogó rendezésről beszélt, de nyilvánosan nem fejtette ki, hogy a koszovói szerbek közösségi autonómiájára, esetleg területcserére is gondol-e. Szerbiában pedig, ahogyan azt maga Vučić közölte, éles hangvételben azt is világosan kijelentette: Berlin elvárja Belgrádtól az oroszellenes szank-

ciók mielőbbi bevezetését. A német kancellár azzal érvelt, hogy egyedül az embargós politika vezethet el ma Oroszország gyengítéséhez, annak megakadályozásához, hogy tovább fegyverkezzen Ukrajna kárára. Ez segít az EU-nak abban, hogy tárgyalóasztalhoz kényszerítse Moszkvát, s a párbeszéd eredménye a békekötés legyen.

„NEKÜNK IS VAN SZUVERENITÁSUNK”

A szerb köztársasági elnök arról beszélt, hogy Belgrád megértette ezeket az elvárásokat, igyekezett azonban megmagyarázni minden olyan körülményt, amely

FOTÓK: ZORANA JEVTIC, REUTERS

Megváltozott az uniós politika, s a változás, ahogyan várható volt, Szerbia kárára történt – állapította meg az Olaf Scholz német szövetségi kancellárral folytatott belgrádi megbeszélését követő közös sajtótájékoztatón Aleksandar Vučić szerb államfő. Elsősorban azt sérelmezte, hogy első alkalommal lehetett hallani tisztségben lévő európai vezetőtől: a koszovói kérdést a két állam kölcsönös elismerésével kell rendezni, ez a német álláspont a párbeszéd jövőjével kapcsolatban.

Bár korábban is léteztek olyan álláspontok, melyek szerint az Egyesült Államok és a Koszovó függetlenségét elismerő nyugat-európai országok ezt a megoldást tartják a legkézenfekvőbb60 | FIGYELŐ 2022/24

F_60-61-Szerbia.indd 60

2022. 06. 13. 17:41

| RÉGIÓ |

miatt Szerbia más helyzetben van az Oroszországgal szembeni politikáját illetően, mint a nyugati államok. Hivatkozott a történelmi és vallási kötelékekre, a kiváló szerb–orosz kapcsolatokra és az energiabiztonságra is, melynek kapcsán épp nemrégiben jutott megállapodásra Vlagyimir Putyin orosz államfővel.

Scholz másfelől arra tett ígéretet, hogy a német segítségre mindenben számíthat déli szomszédunk, különösen az energiabiztonság szavatolásához szükséges infrastrukturális projektek pénzelésére, az Európai Unióval való jobb összeköttetések megteremtésének a támogatására.

Ami Koszovót illeti, Vučić csak annyit válaszolt: nem tartozik azok közé, akik azonnal riadtan hozzálátnak az igények teljesítéséhez, s engedjék meg, hogy Szerbia ugyanúgy szeresse saját területi integritását, mint amennyire az EU szereti most az ukrán szuverenitást és integritást.

A következő hetek és hónapok alakítják ki Belgrád álláspontját a nyíltan megfogalmazott német elvárással kapcsolatban – értékelte a szerb vezető.

OROSZBARÁTKÉNT NYUGATRA?

Egyre többen vannak azok a szerbiai és külföldi politikai elemzők, akik úgy látják: az ukrajnai háború miatt eljött az ideje annak, hogy déli szomszédunk irányt válasszon. Bármennyire is észszerűek a belgrádi vezetőség érvei, döntenie kell az európai integráció, általában véve „az Európához tartozás” és az oroszbarát politika között. Nem lesz ez a folyamat egyszerű Szerbiában, hiszen az oroszbarát szálak a kilencvenes évek óta erősödtek. Már a miloševići rezsim is kiváló kapcsolatok kialakítására törekedett Moszkvával, melyhez jó alapot adtak a kulturális és vallási kötődések. A 2000-ben bekövetkezett demokratikus fordulatot követően is azon dolgoztak a belgrádi kormányok, hogy megfelelően egyensúlyozzanak a két tengely között, s miközben haladni kívántak a Nyugat felé, nem feledkeztek meg Moszkva támogatásáról sem Koszovó kérdésében, továbbá az orosz szálak megőrzésében kétségkívül hatalmas szerepet játszott mindvégig a lakosság szimpátiája is. Bármelyik felmérést vesszük alapul, a szer-

A SZERB–NÉMET TÁRGYALÁSOKRA FELLOBOGÓZOTT BELGRÁDI FELHŐKARCOLÓ, A NYUGATI KAPU. NÉGY ÉS FÉL ÉVTIZEDE KÖSZÖNTI A NYUGATI IRÁNYBÓL ÉRKEZŐKET

bek többsége még ma is jó véleménnyel van Oroszországról, él még az 1999-es NATO-s légi csapások emléke, amelyet az elmúlt években elindult EU-csatlakozási folyamat sem halványított el, sőt a tárgyalások lassúsága csak életunttá, közönyössé tette a polgárokat az integráció kérdésében.

A MOSZKVAI KAPCSOLAT

Mindennek ellenére kevesen hiszik, hogy a jelenlegi körülmények között Szerbiának van más választása, mint hogy válasszon. Ezt az érvet pedig éppen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter meghiúsult belgrádi látogatásával támasztják alá. Immár nem képzelhető el az, hogy déli szomszédunk teljesen önállóan folytassa külpolitikáját, a semlegesség korábban meghirdetett elve mentén, ha a környező országok még egy repülőgépet sem kívánnak átengedni a légterükön, amikor orosz diplomatát szállítana. Emlékezetes, hogy fontos egyeztetések maradtak el a szerb fővárosban, mert Montenegró, Bulgária és Észak-Macedónia is jelezte, nem engedi át a légterén Lavrov repülőjét, aki így útja lemondása mellett döntött.

A Belgrád körüli német–orosz diplomáciai aktivitás nem véletlen. Aleksandar Vučić éppen most tette le hivatali esküjét és kezdte meg újabb ötéves államfői mandátumát, a szerb kormány megalakítása pedig még várat magára. A régi-új köztársasági elnök szerint július vége előtt nem is kell számítani új kabinetre. A jelenlegiben már nincs egyetértés annak kapcsán, milyen irányba kellene haladnia az országnak. Ugyanis míg

Ana Brnabić kormányfő semleges nézeteket közöl, addig Aleksandar Vulin belügyminiszter oroszpárti megjegyzéseket tesz, Zorana Mihajlović miniszterelnök-helyettes és bányászati, energiaügyi miniszter pedig örömmel nyugtázta Lavrov távolmaradását, s uniós irányultságot képvisel. Kérdés az is, hogy a hatalmi Szerb Haladó Párt ismét eddigi szilárd koalíciós partnerével, a Szerbiai Szocialista Párttal hoz-e létre kabinetet, azzal a formációval, amelyet éppen orosz „kapcsolati elemeként” kezeltek a legtöbben a kormányban.

HOSSZÚ, FORRÓ NYÁR

Sokan mutattak rá arra: az sem könynyíti meg Szerbia helyzetét, hogy a német kancellár és más nyugati vezetők az elvárásokért cserébe voltaképpen nem ígérnek konkrétabb politikai sikertörténeteket. Scholz közölte, hogy támogatja az ország gyorsabb EU-s integrációját, de határidők nem hangzottak el, olyan igények viszont igen, amelyeket hallgatnia is nehéz Belgrádnak, nemhogy teljesítenie. Ha más előbb nem, a július végére várható új kormányösszetétel sokat elárul majd a friss szerb állásfoglalásról. Izzasztó lesz a nyár: az oroszbarát érzületről ugyanolyan nehéz lemondani, mint az ország legnagyobb kereskedelmi partnerének számító Németország adta munkahelyekről, beruházásokról. Jelenleg mintegy ezer német cég tevékenykedik déli szomszédunkban, s e vállalatok összesen 77 ezer embert foglalkoztatnak.

VIRÁG ÁRPÁD 2022/24 FIGYELŐ | 61

F_60-61-Szerbia.indd 61

2022. 06. 13. 17:41

| RÉGIÓ |

AZ ŐSSZEL VÁLASZT SZLOVÁKIA

HELYHATÓSÁGI KÜZDELMEK | Boris Kollár házelnök október 29-re írta ki a települési önkormányzati és a megyei választásokat. A két megmérettetést az idén először tartják egy időben. A jelöltlistákat augusztus végén kell leadni.

A több magyar pártból tavaly létrejött egységes felvidéki formáció, a Szövetség számára a tét, hogy meg tudja-e őrizni az öt és négy éve megszerzett magyar pozíciókat.

Egy sikeres kampánnyal a következő parlamenti voksolásra is felkészülhet. Felvidéki politikai elemzőket kérdeztünk.

A részvételi arány a települési, azaz a polgármesteri és önkormányzati választásokon 2002 óta a 46–49 százalékos tartományban mozog, a megyei (elnöki és közgyűlési) megmérettetések esetében legutóbb, 2017-ben 30 százalékos volt, de azelőtt általában 20 százalék körüli. Most, hogy összevontan tartják a két eseményt, valószínűleg a megyei tekintetében is nő majd a részvételi hajlandóság.

HELYI BEÁGYAZOTTSÁG KELL

Tokár Géza politológus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa arra a szlovákiai sajátosságra emlékeztetett, hogy a pártok eredményei a megyei és az önkormányzati választásokon sok esetben nincsenek összhangban azzal, hogy országosan miként teljesítenek a közvélemény-kutatásokban vagy adott esetben a parlamenti megmérettetéseken. A szakember szerint ugyanis a pártok eredményessége szorosan összefügg azzal, mennyire erősek a helyi szervezeteik, illetve mennyi helyben ismert, népszerű jelöltet tudnak felsorakoztatni. Ez a jelenség legutóbb kimondottan érzékelhető volt az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) pártjánál. Igor Matovičék 2020-ban megnyerték a parlamenti helyekért vívott küzdelmet, de előtte két évvel az önkormányzati választásokon alig-alig indítottak jelölteket, mivel gyenge a helyi beágyazottságuk – tette hozzá Tokár.

Hasonlóan vélekedik Öllös László politológus, filozófus, a Fórum Kisebbség-

kutató Intézet elnöke. Szerinte attól, hogy egy párt országosan népszerű, még nem biztos, hogy sikeres lesz az önkormányzati voksoláson. Hiszen csakis helyi emberek lehetnek a jelöltek.

Szlovákiában, ahol arányos, listás a törvényhozási választási rendszer, számos olyan, akár parlamenti képviselettel rendelkező párt van, amelyiknek nincs országos lefedettsége – emlékeztetett Öllös –, ezért a jelentősebb tagsággal felvértezett politikai alakulatok (ún. tömegpártok) akkor is jobb eredményt érnek el az önkormányzati megmérettetéseken, ha országosan nem igazán népszerűek.

A magyar Szövetségnek nagy szüksége lenne egy lendületes országos kampányra.

Az elemzők kiemelték: az elmúlt időszak helyi választásain rendre felülteljesített az erős lokális szervezetekre épülő Smer – SD (Robert Fico exkormányfő szociáldemokrata pártja), a parlamenten kívüli KDH (Kereszténydemokrata Mozgalom) és az immár szintén parlamenten kívüli SNS (Szlovák Nemzeti Párt), de a magyar formációk is hagyományosan erősek az önkormányzatokban. (Az immár egy ernyő alatt politizáló korábbi riválisok – a parlamenten kívüli Magyar Közösség Pártja [MKP] és az akkori kormányerő, a Most–Híd szlovák–magyar alakulat – mintegy 2200 mandátumot szereztek – a szerk.) Öllös hozzátette: a nagyobb városokban és a megyei szavazások esetében már más a helyzet. Az utóbbi versengés (a nyolc megyeelnöki poszt megszerzése, illetve az összesen 408 megyei mandátumért folytatott listás küzdelem) már sokkal inkább emlékeztet az országos szintre.

Csakhogy mivel az idén egy időben rendezik a két megméretést, könnyen elképzelhető, hogy a helyi preferenciák hatnak majd a megyeiekre is.

FALUSI ÉS VÁROSI ÉRTÉKREND

Tokár Géza a települési önkormányzati választások esélyeit latolgatva megjegyezte: Szlovákiában is egyre inkább tapasztalható jelenség, hogy a falvakban és a nagyobb városokban lakók eltérő értékrendet vallanak. Négy éve látványosan megmutatkozott, hogy az akkor még kormányzó baloldal általában a kisebb helységekben

62 | FIGYELŐ 2022/24

F_62-63_szlovak.indd 62

2022. 06. 13. 17:40

| RÉGIÓ |

A SZÖVETSÉG ELNÖKE, FORRÓ KRISZTIÁN (BALRÓL AZ ELSŐ) EGY MÁJUSI VITAMŰSORBAN PARLAMENTEN KÍVÜLI SZLOVÁK PÁRTOK VEZETŐIVEL. AZ ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOKON JÓ EREDMÉNYRE SZÁMÍTHATNAK

FOTÓ: FACEBOOK/SZÖVETSÉG

ért el sikereket, a jobboldali koalíció és a parlamenten kívüli progresszívek (Progresívne Slovensko – PS) pedig annál erősebbnek bizonyultak, minél nagyobb lélekszámú településen álltak csatasorba. Ez a felosztás továbbra is megvan. Ebből következően a politológus a jobboldali kormánykoalíció pártjainak a gyengülése ellenére sem vár baloldali áttörést a nagyvárosokban. Szerinte a jobboldali háttérrel megválasztott nagyvárosi polgármesterek közül többen tudatosan távolságot tartanak a pártoktól, így azok népszerűtlensége nem ragad át rájuk.

A szakember úgy véli, a mostani (jobboldali) kormánypártok meggyengülése miatt a megyei testületekben visszaerősödhet a baloldali ellenzék, amely négy éve jelentős pozíciókat veszített. Szerinte nagy kérdés, hogy az országos felméréseket rendre vezető, a Smerből 2020-ban kivált, Peter Pellegrini korábbi kormányfő által vezetett szociáldemokrata formáció, a Hlas – SD milyen eredményeket tud elérni a megyei testületekben és általában helyi szinten. Az őszi választás árulkodó lesz abban a tekintetben, hogy Pellegriniék a helyi struktúrákat mennyire tudták magukkal vinni a Smerből.

MAGYAR ESÉLY ÉS VESZÉLY

Tokár Gézához hasonlóan Öllös László is nagyobb részvétellel számol az idei öszszevont választáson, ami miatt szerinte a múlt ősszel megalakult magyar egységpárt, a Szövetség a megyei megmérette-

tésen valamivel rosszabb eséllyel indul, mint az előző voksolásokon a magyar pártok (akkor a 408 megyei mandátumból 33-at az MKP, tízet a Most–Híd vitt el – egyébként a függetlenek taroltak, 165 helyet szereztek, míg 89-hez a Smer jutott).

A magyarok a relatíve jó eredményeket részben éppen az alacsony szintű részvételnek köszönhették – tette hozzá Öllös, aki szerint ugyanakkor komoly felhajtóerő lehet, hogy a Szövetség létrejöttével megszűnt a magyar politika megosztottsága, amely korábban sok magyart tartott viszsza a választási részvételtől. Az elemző úgy véli, nagyon sok múlik a kampányon, amelyben az új lebonyolítási rendszernek köszönhetően a helyi ügyek sokkal inkább összeköthetők lesznek az országos témákkal. A politológus szerint mivel a Szövetséget az országos felmérések rendre az 5 százalékos parlamenti küszöb alá mérik, a pártnak nagy szüksége lenne egy lendületes országos kampányra.

Tokár úgy vélekedik: a Szövetség számára a legnagyobb kihívást egy működőképes lista összeállítása jelenti. Konszenzusos jelölteket kell találni, ami az elmúlt

hetekben több esetben konfliktusokhoz vezetett. Igaz, a jelöltállítás a legtöbb helyen zökkenőmentesen zajlott-zajlik. Kérdéses persze, hogy az egységes listák mennyire lesznek sikeresek a gyakorlatban. Kudarcos szereplés esetén az adott településen a Szövetséget alkotó (a régi pártokat képviselő) platformok között kiéleződhetnek az ellentétek – hangsúlyozta a szakember, aki szerint az igazi eredmény a formáció szempontjából az lenne, ha a közös indulást követően az egységet a választások után is sikerülne megőrizni az önkormányzatokban. Öllös úgy véli, az a tendencia, hogy a megválasztott pártonkívüli képviselők és polgármesterek aránya választásról választásra folyamatosan nő, ronthatja a Szövetség esélyeit. (A települési önkormányzatokban jelenleg 35 százalék a függetlenek aránya, a pártonkívüli polgármestereké 42 százalék – a szerk.) A kisebb helységekben ugyanis a helyi képviselet nem kifejezetten pártügy, nem köthető eszmeáramlathoz.

Az előzetes esélyek kapcsán a Szövetség számára reálisabb célkitűzésnek tűnik az elődpártok által megszerzett pozíciók megőrzése, de nem kizárható egy jobb forgatókönyv – vélekedik Tokár Géza, aki szerint a szórványosodó, mára már szlovák többségű településeken a Most–Híd által megszerzett pozíciókat nehéz lesz megőrizni, itt ugyanis várhatóan kevésbé lesz mozgósító az üzenet, hogy van egy közös magyar jelölt.

KOLEK ZSOLT 2022/24 FIGYELŐ | 63

F_62-63_szlovak.indd 63

2022. 06. 13. 17:40

| RÉGIÓ |

HORVÁT TERMÉKEK

EURÓPAI OLTALOM ALATT

FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐ | Az Európai Unió legfiatalabb tagállamában, a 2013 júliusában csatlakozott Horvátországban is különös figyelmet fordítanak a sajátos tulajdonságú, minőséget jelentő élelmiszerek és elnevezésük megfelelő védelmére. Néhány termék viszont indokolatlanul került oltalom alá a sajtóban megjelent példák szerint.

ISMERETLEN TERMÉKEK IS

Mivel a földrajzi és minőségi oltalom alatt álló árucikkek előállítását az állam támo-

gatja, s a promóciójukat az EU is pénzeli, egyre többen látnak üzleti lehetőséget a termékek levédésében. Így eshetett meg az, hogy a kormány hathatós támogatása mellett egymástól csak névlegesen eltérő ételek is uniós védjegyet kaptak. Erre az egyik legjobb példa a dalmát, a krki, a drniši és az isztriai szárított sonka alkotta csoport; a négy portéka szinte semmiben sem különbözik egymástól, mégis külön oltalom alá került, és pont ez a helyzet a Dalmácia különböző részein sajtolt hatféle olívaolaj esetében is.

Ugyanakkor olyan produktumok is védettség alá kerültek, amelyeket azelőtt szinte senki sem ismert, például az ogulini savanyított káposzta és a belovári kvargl fűszeres, puha sajt. Utóbbi azért is érdekes, mert ugyan az illetékes tárca szerint ez egy nagy hagyományokkal rendelkező különlegesség, ám egyetlenegy hivatalos termelő sem készíti. Hasonló a helyzet a ludbregi tormával, amelynek a levédése még folya-

A 12 ORSZÁG RÉSZVÉTELÉVEL MEGTARTOTT OLAJBOGYÓSZEDŐ VILÁGBAJNOKSÁG BRAČ SZIGETÉN. MONTENEGRÓ NYERT BOSZNIA-HERCEGOVINA ÉS DÉL-AFRIKA ELŐTT, DE A LEGTÖBBET A HAZAIAK PROFITÁLTAK BELŐLE

F_64-65_horvat-lengyel.indd 64

matban van, de csupán egy ember termeszti, mégpedig a helyi polgármester egyik közeli rokona. Az egyedi horvát termékek sorát erősíti a zagorjei pulykahús is, amely annak köszönheti hírnevét, hogy valaha a térségben üzemelt az egykori Jugoszlávia legnagyobb ipari pulykatenyészete. Oltalom alá helyeztették a horvátok a stoni osztrigát, a neretvai mandarint, a pagi bárányhúst és a helyi sót, a szlavóniai, a gorani, a zagorjei és az isztriai mézet, a komižai majomkenyeret és számos süteményt is. A lista pedig még messze nem teljes, a jövőben ugyanis különös hangsúlyt fektet a mezőgazdasági tárca arra, hogy felkutassa azokat a termékeket, amelyeket az ország határai mentén termelnek, és a hovatartozásuk esetleg vitatható lehet.

KÜLFÖLDÖN KEVESEN VESZIK

Míg a pármai sonka vagy a Parma megyében, Emilia-Romagna régióban készült parmezán, a Parmigiano Reggiano világhíre vitathatatlan, és a termelői szépen profitálnak abból, hogy az EU-ban mások ilyen nevű sajtot nem készíthetnek, ugyanez nem mondható el az oltalom alá helyezett horvát termékek zöméről.

Pedig a gyártóik nagy reményekkel indultak az uniós piac meghódítására. Ám hamar rá kellett jönniük, hogy a földrajzi árujelző címke önmagában semmire sem elég. Így például a krki szárított sonka vagy a baranyai kulen a német vagy a belga áruházláncok polcain csupán a sok finomság egyike, és nagyon kevesen vásárolnak belőlük. Az Agroklub.hr adatai szerint a földrajzi oltalom alatt álló horvát produktumok kevesebb mint 5 százalékát értékesítik külföldön. A portál azt is megjegyzi: ezt a mennyiséget is nagy valószínűséggel az otthon ízeit kereső nyugat-európai horvát diaszpóra, a nagyszámú vendégmunkás veszi meg.

HORDÓSI DÁNIEL

FOTÓ: EUROPRESS/AFP

Ez az esztendő nagy megkönnyebbülést hozott a Brač szigetén élő olívaolaj-termelőknek, februártól ugyanis uniós oltalom alá került a portékájuk. A közép-dalmáciai sziget extraszűz olaja olyan elitklubba lépett be, mint a pármai sonka, a bresse-i csirke vagy a parmezán sajt. A brači sajtolmány nem az első egyedi horvát produktum a mintegy 3,5 ezres EU-s listán, az elmúlt néhány évben ugyanis az adriai ország harminchat mezőgazdasági-élelmiszeripari terméket jegyeztetett be ilyen minősítéssel, továbbá tizennyolc bort és másik hat alkoholos italt. Délnyugati szomszédunk első körben olyan különlegességeket védetett le, amelyek noha külföldön nem feltétlenül ismertek, de az országos hírnevük vitathatatlan. Így kapott uniós oltalmat Krk szigetének szárított sonkája, egy másik sziget, Pag sajtja vagy a sertésvastagbélbe töltött paprikás kolbász, a baranyai kulen.

2022. 06. 13. 17:43

| RÉGIÓ |

LUXUS EGYEDÜL LAKÁST BÉRELNI

A LENGYEL VÁROSOKBAN

FOTÓ: REUTERS

MEGDÖBBENTŐ ÁRAK | Az albérletpiac néhány hónapja súlyos turbulencián megy keresztül. A kereslet 2021 elején kezdett visszatérni, amikor a járvány fokozatos enyhülésével az irodai dolgozók és a diákok elkezdtek visszaáramlani a nagyvárosokba, emellett felerősödött a gazdasági bevándorlók beérkezése is. A helyzet drasztikusan megváltozott az orosz–ukrán háború kitörésével, ugyanis 20-40 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak.

A bérleti piac hirtelen összezsugorodott az Ukrajnából érkező menekültáradat következtében. A február 19. és március 12. közötti három hét alatt a kiadó lakások száma Varsóban 25, Wrocławban, Lublinban és Krakkóban 50 százalékkal csökkent. Két hónappal a háború kitörése után a visszaesés átlagosan 60 százalékos volt. A jelenség most is tart, csak némileg mérséklődött.

ban április elején érték el, az Otodom portál majdnem 6250 złotys (535 ezer forint) rekordárat rögzített, 145 ezer forintnyi złotyval többet február 24-hez képest. Májusra a varsói átlagdíj némileg mérséklődött, 5500 złotyra esett. Ami más nagyvárosokat illet, jelenleg egy krakkói lakás átlagos bérleti díja mintegy 3700, Wrocławban 4460 (több mint 380 ezer forint), Gdańskban pedig 4200 złoty a Morizon.pl ingatlanportál adatai szerint.

A háború kitörése óta leginkább a háromszobás ingatlanok bérleti díja növekedett.

HÁROMMILLIÓ MENEKÜLT

CSÖKKENŐ HITELKÉPESSÉG

A konfliktus első napjaiban rengeteg menekült került magánlakásokba, kollégiumokba, szállodákba és az állam által szervezett menedékhelyekre. Ennek eredményeként a vajdasági székhelyeken, valamint a kisebb városokban is a szállodák kihasználtsága meghaladta a 90 százalékot. Idővel, amikor kiderült, hogy a lengyelországi tartózkodás nem napok vagy hetek kérdése, az anyagi forrásokkal ellátott ukránok a bérlés mellett döntöttek. A gond az, hogy a háború kitörésének napján a lengyelországi üres lakások befogadóképessége maximum negyedmillió embernek lett volna elegendő, miközben hárommillióan érkeztek az országba. Mivel sok bérbeadó döntött úgy, hogy ingyen segít a menekülteken, ezért a pénzért kiadható ingatlanok száma csökkent.

A nagy kereslet nagyon magas árakat diktál, egy varsói garzonlakásért jelenleg mintegy háromezer złotyt (csaknem 260 ezer forint) kell fizetni, de az átlagárak jóval magasabbak voltak áprilisban. A menekültek érkezésével a többszobás ingatlanok bérleti díja lett a legdrágább. A csúcspontot a főváros-

A felfokozott keresletet nem csupán a menekülthullám idézte elő, hanem azok is, akiknek a hitelkamatok emelkedése miatt le kell mondaniuk a lakásvásárlásról. A Lengyel Nemzeti Bank (NBP) legutóbbi, júniusi ülésén 75 bázisponttal, 6,0 százalékra emelte az irányadó kamatot. Ez a legmagasabb szint 2008 júniusa óta, és már most tudni lehet, hogy ezzel még nincs vége a ciklusnak.

Ennek következtében csökken azon lengyelek hitelképessége, akik készültek, de még nem kötöttek szerződést a kereskedelmi pénzintézetekkel, és persze nőnek a kölcsönből vásárolt ingatlanok tulajdonosainak anyagi terhei. Előbbiek egy része átmenetileg lemondott a vásárlásról, főként a 30-as korosztály pedig, hogy spórolni tudjon, a lakást többedmagával bérli. Akinek van élő hitelszerződése, az valahogy megoldja a lakhatását, és az új ingatlanát kiadja, hogy pluszforráshoz jusson, így a kamatemelések és a hiteldíjak költségei a bérlőkre hárulnak.

ILONA GIZIŃSKA 2022/24 FIGYELŐ | 65

F_64-65_horvat-lengyel.indd 65

2022. 06. 13. 17:43

| RÉGIÓ |

LÉTSZÁMSTOP ELŐTT BŐVÜL A ROMÁN KÖZSZFÉRA

Tizenkét éves csúcsot ért el a közalkalmazottak száma áprilisban, ebben a hónapban ugyanis csaknem 1,27 millióan dolgoztak a közszférában. Ez a szám meghaladja a 2010-es adatot. A dolgozók összlétszámához képest az alkalmazottak egyötöde katona. A bukaresti média arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt hónapokban folyamatosan nőtt a közalkalmazottak száma. Áprilisban csaknem 1700 ember dolgozott állami poszton, ami elmarad a Nicolae Ciucă liberális miniszterelnök által vezetett kormány havi 2100 fős átlagától. A minisztériumokban és a hozzájuk tartozó intézményekben is folyamatos a munkaerő-felvétel, az adóhatóság háromszáz állást hirdetett meg, a vámhivatal százötvenet, az európai alapok kezeléséért felelős minisztérium pedig több mint félezret. Érdekes, hogy május végén a kormány közölte, júliustól létszámstop lesz a közszférában, igaz, ez nem érvényes a jelenlegi munkavállalókra és a már meghirdetett állásokra.

A létszámstopot azért rendelte el a kabinet, hogy konszolidálja a költségvetést és tiszteletben tartsa a vállalt államháztartási hiánycélt. Az első négyhavi hiány a bruttó hazai termék (GDP) 1,23 százalékát tette ki, ami 0,52-os csökkenés a tavalyi azonos időszakhoz képest. A kormánykoalíció az idei évre 5,8 százalékos deficitet vállalt.

BORBÉLY

TÖBB A BETÖLTETLEN ÁLLÁS, MINT A MUNKAKERESŐ

Csehországban májusban a munkanélküliség 3,2 százalékra mérséklődött. A csökkenő tendencia az év eleje óta tart, az idén januárban még a 15–64 év közöttiek 3,6 százaléka volt állás nélkül – derül ki a prágai munkaügyi hivatal (ÚPČR) adataiból. Mindez azt jelenti, hogy májusban bő nyolcezerrel kevesebb (csaknem 235,5 ezer) állástalant tartottak nyilván Csehországban. A betöltetlen munkahelyek száma ezzel szemben meghaladta a 337 ezret, vagyis egy állásajánlatra országosan átlagosan 0,7 álláskereső esett. A regionális különbségek jelentősek, míg az észak-morvaországi Karvinái járásban 9,7 pályázó esett egy betöltetlen munkahelyre, a fővároshoz tartozó Kelet-Prága járásban ugyanez az arány mindössze 0,1 volt. A szakértők megjegyzik, hogy a munkaerőhiányon a tömeges ukrajnai migráció sem enyhített érdemben, május végén több mint 56 ezer Ukrajnából érkezett menedékkérő dolgozott Csehországban – közülük a legtöbben összeszerelő munkásként, vagy más, képesítéshez nem kötött munkakörökben helyezkedtek el. A szakemberek azzal számolnak, hogy az év második felében a munkanélküliség csökkenése megáll, de jelentős emelkedéssel továbbra sem számolnak.

KOLEK

HATALMAS BÓNUSZOK A SZERBIAI FIATNÁL A kragujevaci gyár munkásainak sztrájkja és tüntetései utáni egyeztetéseken a belgrádi kormány, a Fiat Chrysler Automobiles és a szakszervezet képviselői között megállapodás született, hogy 1550 munkahelyet őriznek meg, ötszáz embert pedig a későbbiekben munkaerő-felesleggé nyilvánítanak.

Az eredményekről Ana Brnabić kormányfő számolt be, aki a hosszas sztrájkot, a kragujavaci gyárcsarnok zárlat alá helyezését és hasonló tiltakozó megmozdulásokat követően bekapcsolódott a helyzet rendezését célzó tárgyalásokba. A Fiat anyavállalata, a Stellantis korábban bejelentette, hogy 2024ben elektromos Fiat Panda gépkocsik gyártását indítja el déli szomszédunkban, az átállási időszakra pedig külföldi üzemeiben kínált fel munkalehetőséget a dolgozóknak.

Az új megállapodás értelmében ötszáz munkavállaló a kragujevaci gyár foglalkoztatottja marad, és júliustól az eddigi 65 helyett 100 százalékos bért kap – idetartoznak az érzékeny kategóriákba sorolható dolgozók, a várandós nők, valamint a fogyatékossággal élők. Ezer munkásnak külföldön kell dolgoznia 18–24 hónapon át, ezt követően biztos munkahelyre térnek vissza Szerbiába, mondta a miniszterelnöknő. Aki vállalja a külföldi munkát, 11 ezer eurós bónuszt kap indulás előtt, további 6 ezret akkor, amikor hazatér, a szlovákiai gyárban 800, a lengyelben pedig 850 eurós garantált bérhez jut.

Egy munkacsoportot állítottak fel annak érdekében, hogy megoldást találjon azon dolgozóknak, akik sem a külföldi munkalehetőséggel, sem a végkielégítés fejében való távozással nem kívánnak élni. A szakszervezet elégedett a megbeszélések eredményével.

VIRÁG

66 | FIGYELŐ 2022/24

F_66-67_Terkepes.indd 66

2022. 06. 13. 17:43

| RÉGIÓ |

RÁNCBA SZEDNÉK A MEZTELENKEDŐKET

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

LENGYEL KVANTUMKLASZTER

A dalmáciai városok lakóinak elegük lett abból, hogy a turisták jelentős része nemcsak a strandon, hanem az utcán is fürdőruhában vagy erősen hiányos öltözetben sétálgat.

Ezért arra kérik az önkormányzatokat, hogy üzenjenek hadat a meztelenkedőknek, bírságolják keményen őket – írja a legolvasottabb tengermelléki lap, a Slobodna Dalmacija. Az újság felidézi, hogy egyes településeken nyaranta úgy érezheti magát egy átlagos járókelő, mintha egy felnőttfilm forgatásán lenne.

A helyzet Pag szigetén a legkaotikusabb, ott ugyanis nemcsak a bikinis lányok zavarják a konzervatív helyieket, hanem a szórakozóhelyekről reggel kitóduló részeg fiatalok is.

Egyes helységek már megtették a szükséges lépéseket. Hvar szigetének azonos nevű fővárosában például a helyi hatóságok a hiányos öltözetért 500, az utcai alkoholfogyasztásért pedig 700 eurós bírságot szabnak ki a tetten ért turistákra. Ezt a példát tervezi követni Dubrovnik, Rovinj, Split és Zadar is, de egyelőre ezekben a városokban büntetlenül meztelenkedhetnek a nyaralók. Alkoholt inni viszont elvileg ott sem lehet, mert a horvát törvények tiltják a szeszes italok közterületen való fogyasztását, ám ez ellen a hatóságok eddig sohasem léptek fel.

Ami az idei turistaidényt illeti, a horvátoknak nem lehet panaszuk a szezonkezdésre, az eddigi bevételek ugyanis 10 százalékkal túlszárnyalják a rekordévnek számító 2019 azonos időszakát, ezért a vendéglátósok rendkívül derűlátók.

HORDÓSI

A kvantumfizika és a kvantumtechnológia forradalmasítja a 21. századot, különösen a telekommunikációt, az orvostudományt, a logisztikát, a pénzügyet és a vegyészetet, illetve minden olyan területet, amelynél a számítások sebessége és az összetett algoritmusokat mozgósítani képes teljesítmény játszik szerepet. Az optikai kommunikációs rendszerek, a kvantumkriptográfia (szupertitkosítás, kódolás), a szenzorok alkalmazása az orvosi diagnosztikában – ezek mind olyan fejlesztési lehetőségek, amelyek gazdasági fellendülést generálnak, hangzott el a Klaster Q csoport létrehozásakor. A májusi eseményt a Varsói Egyetem szervezte a tudományos közösség, az üzleti szektor és az állam képviselőinek bevonásával.

A klaszterhez csatlakozott a hat lengyel egyetem, a tudományos akadémia fizikai intézete és elméleti fizikai központja, valamint tizenegy magánvállalat.

Az eseményen részt vett Artur Ekert lengyelországi születésű oxfordi professzor, a kvantumkriptográfia világszerte ismert szakértője, aki szerint az államnak támogatnia kell a tudósok elméleti munkájának a gyakorlati felhasználását, alkalmazhatóságát, kereskedelmi hasznosítását. Hozzátette, hogy a kvantumfizika területén alkotó lengyel tudósoknak nagyon jó hírük van a világban.

A klaszterhez tartozó egyik cég, az Exatel elnöke kijelentette, hogy a telekommunikációhoz kapcsolódóan minden érdekli őket, például a kvantumtitkosítás vagy a kvantumtechnológiákat alkalmazó műholdas rendszerek, de támogatni fogják a klaszter tagjait olyan technológiák fejlesztésében is, amelyek messze túlmutatnak a távközlésen.

A Klaster Q létrejötte mellett még egy, lengyel szempontból úttörő esemény történt májusban. Az űrtechnológiai iparágban tevékenykedő Creotech Instruments felkérést kapott, hogy vegyen részt az Európai Unió első nagy kvantumszámítógépének a megépítésében. A projektet az Innsbrucki Egyetem által vezetett nemzetközi konzorcium valósítja meg, a lengyelek feladata lesz a kvantumszámítógépet vezérlő elektronika megtervezése és kivitelezése.

GIZIŃSKA

2022/24 FIGYELŐ | 67

F_66-67_Terkepes.indd 67

2022. 06. 14. 15:31

| SKYNET |

TÁMADÁSRA ÉS VÉDEKEZÉSRE HASZNÁLT HOBBIDRÓNOK SOKKOLÓ TECHNIKÁK | Az orosz–ukrán háború mellett az Észak-Amerikában gyakori iskolai lövöldözések megfékezésére is bevetnék a kis hobbidrónokat. Igaz, az a vállalat, amely a minap elektromos sokkolóval szerelt volna fel a rendőrségnél amúgy is rendszeresített félkatonai drónokat, a céges belső ellenállás miatt egyelőre letett a tervéről. Pedig pár hete 19 gyerek és két tanár halt meg egy újabb iskolai ámokfutásban.

A magyar köznyelvben nagyon könynyen összemosódnak a különféle drónfogalmak, -megnevezések, hiszen drónok alatt egyszerre értjük a személyautó-méretű, éles rakétákkal, profi kamerarendszerekkel felszerelt felderítő és támadó katonai robotrepülőket, valamint a gyerekeknek vásárolt tenyérnyi játékokat. Továbbá e két véglet közt minden irányítható repülőeszközt, amely távirányítással vagy – egyes prototípusok esetén – mostanság már néha emberi kormányzással emelkedik a magasba, illetve embereket is képes szállítani.

Az utóbbi hónapokban ráadásul számos új alkalmazási lehetőséget is a felszínre hoztak a nagyvilág eseményei. Érdemes megnézni azt, ahogyan az ukrán hadsereg használja a dollármilliós fegyverek, például irányítható rakéták célpontjainak a pontos felderítésére a mindössze pár tízezer vagy száz-kétszázezer forintba kerülő (a haditechnikák körében kifejezetten filléresnek számító), sok technológiaőrült átlagember otthonában is megtalálható, egészen jó képet adó, messziről vezérelhető, ka-

merával felszerelt kis eszközöket. Akár a városi harcokban, akár távolabbi célpontok kijelölése, azonosítása, továbbá a találatok megerősítése kapcsán.

VESZÉLYES HÁBORÚS „JÁTÉKOK”

Rengeteg felvétel kering a kisebb drónok ukrajnai használatáról a legnagyobb videómegosztó oldalon. Az egyik emlékezetes esetben egy orosz katonákból álló csoport egyik tagja „int be” egyezményes nemzetközi jellel a felette szálló mini ukrán repülőcskének. Amely, mint később, ugyanabból a bevágásból kiderül, éppen arra hivatott, hogy megha-

68 | FIGYELŐ 2022/24

F_68-69_skynet_drone.indd 68

2022. 06. 14. 15:32

| SKYNET |

HOBBIDRÓN FOTÓJA EGY UKRAJNAI VÁROS FELETT. FILLÉRES, MÉGIS IGEN HATÉKONY FELDERÍTŐ ESZKÖZÖK AZ AXON ENTERPRISE EGYIK CÉLGÉPE. EGY ILYET SZERELTEK VOLNA FEL SOKKOLÓVAL, DE EGYELŐRE GYŐZÖTT A TILTAKOZÁS

tározza a pontos koordinátákat a pár kilométerről éppen oda érkező, irányított föld-föld rakétának, amely néhány pillanat múlva, hatalmas villanások és robbanások közepette megsemmisíti a katonák által körülállt páncélos járművet…

Mint jeleztük, a találat megerősítését is kitűnően regisztrálja a helyszíntől 50100 méterre lebegő, akár kilométeres távolságból, egy mobiltelefonnal irányított eszköz, amely rövidesen megy is a következő támadás helyszínére. Ha pedig párat le is lőnek ezekből az apróságokból az oroszok, érdemi anyagi kárt vagy nagyobb hátrányt ezzel nem tudnak okozni az ukrán hadseregnek, amelynek a félcivil alakulatai ezrével alkalmazzák ezeket az olcsó eszközöket az ilyen és ehhez hasonló bevetések folyamán.

FOTÓ: EUROPRESS/AFP; AXON

REPÜLŐ SOKKOLÓKAT AZ ISKOLÁKBA?

Természetesen közel sem csak a modern gerilla-hadviselés érdekes kiegészítői a hobbidrónok. A fentieknél is merészebb felhasználási módot ötöltek ki az Axon Enterprise Inc.-nél, amely korábban TASER International Inc.-ként lett ismert, mégpedig arról, hogy az amerikai rendőrségnek gyártotta a hatvanas évek végétől rendszeresített, filmekben is gyakran feltűnő elektromos sokkolókat, később pedig a testre vagy sisakra erősíthető professzionális akciókamerákat, amelyek felvételeit az ottani bíróságok sokszor bizonyítékként is felhasználhatták például letartóztatások, lövöldözések, üldözések körülményeinek a feltárására.

Néhány hete, május 24-én egy újabb amerikai iskolai lövöldözéses tragédia történt a texasi Uvalde városában. Itt nem kevesebb mint 19, mindössze 9–11 éves kisgyerek és két pedagógus halálát okozta egy őrült 18 esztendős fiú egy gépfegyverrel, 17 további gyereket és felnőttet megsebesítve.

Ekkor telt be az Axon vezérigazgatójánál, Rick Smithnél a pohár, és nyilvánosságra hozta, hogy a vállalata évek óta olyan kis drón fejlesztésén dolgozik, amelyet halált nem okozó, jól ismert, kábító, ártalmatlanító hatású rendőri sokkolóval szerelnének fel, s hatékonyan bevethető lenne ilyen esetekben, jobbára megelőzve a halálos lövéseket.

Ugyanakkor az Axont igen heves kritikák érték, rögtön a nyilvános bejelentés után. Mert sokan, jellemzően belsős vezetők azonnal elítélték az ötletet, mivel attól tartottak, hogy visszaélhetnek az új, különleges fegyverrel.

Egész pontosan az történt, hogy az Axon tizenkét fős etikai tanácsadó testületének a tagjai közül kilencen azonnal lemondtak, mert aggódtak, hogy a drón veszélyt jelent a közösségre, valamint „fokozhatja a faji igazságtalanságot, alááshatja a magánéletet”. Továbbá halálos fenyegetést jelenthet, ha az alaptípust később több harci eszközzel, például lőfegyverrel szerelik fel. Danielle Citron, az etikai bizottság tagja és a Virginiai Egyetem jogászprofesszora ráadásul úgy nyilatkozott: nem kizárt, hogy a testület valamennyi tagja lemond Smith döntése miatt.

A vezérigazgató erre először úgy reagált, hogy megérti a testület aggodalmait, ám a cégnek meg kell győződnie arról, hogy ezeket a rendszereket a maximális biztonságra alapozva tervezték, és figyelembe szükséges vennie az igazságosságot. Háttéregyeztetéseket követően június 7-én az Axon vezetése teljes visszavonulót fújt: a társaság bejelentette, hogy befejezi az elektromos sokkolóval felszerelt drónok projektjét. A vállalatirányítás által kiadott nyilatkozat így hangzik: „A reakció miatt ideiglenesen felfüggesztjük ezt a projektet, s újrafókuszáljuk, hogy feltárva a legjobb utakat, teljes erővel haladjunk előre.”

TÚLZOTTAN ÓVATOSAK

Mindezek után a kérdés már csak az, hogy mit szólnak mindehhez a halott kisgyermekek szülei, rokonai, ismerősei. Valamint annak a több száz áldozatnak a szülei, rokonai, ismerősei, akit az elmúlt évtizedekben hasonló módon öltek vagy sebesítettek meg iskolai ámokfutók. Persze nagyon nehéz megtalálni össztársadalmi szinten azt a „keskeny ösvényt”, amely jelentősebb fegyverviselési korlátozások nélkül elejét veszi a hasonló tragédiáknak.

Ugyanakkor ezúttal a legendás amerikai politikai korrektség és óvatosság talán túlzásba esett, amikor elkaszált egy olyan ötletet, amely – persze megfelelő garanciák mellett – valóban fokozhatta volna a védelmet az iskolákban, s ha minden hasonló tragédiát nem is állított volna meg, azért már rövid távon jelentősen növelhette volna a napi biztonságot. Ehhez ugyanis megfelelő edukációt is társítva eleve elrettentett volna több potenciális elkövetőt.

HG 2022/24 FIGYELŐ | 69

F_68-69_skynet_drone.indd 69

2022. 06. 14. 15:32

| CAPPUCCINO |

Miközben az utóbbi két évben két gyermeke született, óriási lendülettel és lelkesedéssel dolgozik 75 hektáros családi birtokuk igazgatásán. Épp a beszélgetésünk előtt kóstolta topboruk legújabb évjáratát. Vállalkozó kedvét mutatja, hogy borászközgazdászként saját fejlesztésű termékeivel nemrég bátran belépett a kozmetikai piacra.

Milyen bor mellé ül le egy nyári este a legszívesebben?

– Egy habzó- vagy gyöngyözőbor mellé, de vicces, hogy ma épp ezek ellenkezőjét kellett lekóstolnom, és az is jólesett. Az Attila cuvée-nket, a csúcsvörösborunkat hozta fel a férjem, hogy az évjárat palackozása előtt kóstoljam meg én is.

– Rendben volt?

– Igen, megnyugodtam, mehet a palackba.

– Kétéves a nagyobbik, féléves a kisebbik fia – tartott szünetet a munkában miattuk?

– Ez egy családi vállalkozásnál egyszerre megoldható és megoldhatatlan. A kiváló munkatársaim persze tehermentesítettek, amikor nagyon picik voltak a gyerekek. De mivel a férjem és az apu-

kám is a cég vezetője, egyértelmű, hogy minden folyamatban lévő ügyről tudok.

Lehet, hogy az első hetekben nem mentem be mindennap a pincészetbe, de teljesen sosem álltam le. A gyerekek számára szerintem az a fontos, hogy az anyukájuk egyensúlyban legyen, és ehhez nekem elengedhetetlen a munka. Az édesanyám ebben a legnagyobb támaszom: ha az egyiket elviszi játszani, a másik pedig alszik, akkor dolgozom. Ehhez meg

FOTÓ: GERE

GERE ANDREA

70 | FIGYELŐ 2022/24

F_70-71_Cappuccino.indd 70

2022. 06. 14. 15:33

| CAPPUCCINO |

NÉVJEGY 1978-ban született, Siklóson.

Közgazdászként végzett Budapesten, bormarketinget tanult Kaliforniában, a Wine & Spirit Education Trust (WSET)-diplomáját Londonban szerezte meg.

2003 óta a család villányi birtokán dolgozik, ahol 2014-től ügyvezetőként, édesapjával és férjével együtt irányítja a vállalkozást.

Aktívan részt vesz országos és borvidéki szervezetek közösségfejlesztő munkájában.

KEDVENCEK Film » A keresztapa Könyv » Thomas Mann: A Buddenbrook ház Ahonnan merít, ha kimerül » természet, hegyek, erdők Ahova bármikor elutazna » Toscana Akivel szívesen vacsorázna » Angelo Gaja borásszal Legjobb/legrosszabb tulajdonsága » empátia/türelmetlenség

kellett tanulnom fejben gyorsan átkapcsolni, s pelenkázás után hirtelen a céges problémákra fókuszálni.

– Új kihívásokkal kell szembenézniük?

– Már a pandémia alatt is tapasztaltuk annak hátrányát, hogy nem képeztünk elég tartalékot, mert a bevétel viszszaforgatásának, az új beruházásoknak a hívei voltunk. Közben felelősséggel tartozunk közel száz emberért, akiket nem szerettünk volna elengedni, hiszen a szállodaiparban, a vendéglátásban, de a pincészetben is óriási érték a jól felépített szakembergárda. Így a biztonságos működés érdekében átstrukturáltuk a gazdálkodásunkat, most viszont új problé-

mák érkeztek. Az alapanyaghiány miatt palackokat „vadásznak” a borászok.

Ukrajnában több üveggyár üzemelt, és ezek kiesése nem egy ország ellátását érinti. Egyrészt harminc-negyven százalékkal drágábban tudunk palackot rendelni, másrészt időben kell foglalnunk, hogy nekünk is maradjon. Az áremelkedések az összes alapanyagunkat érintik, a faládától kezdve a kartonpapíron át a dugóig.

– Hogyan működik a családi válságstáb, mi az egyeztetések menete?

– Összeülünk nálunk, a családi házunkban. Lejön az apukám, és a férjemmel kiegészülve hármasban egyeztetjük a stratégiát. Édesapám véleményére mindig kíváncsiak vagyunk. Bár háborús helyzettel vagy Covid-válsággal még ő sem találkozott, a tapasztalata mindenképp jól jön. Vannak már kérdések, amelyekbe nem szeretne beleszólni; kéri, hogy döntsünk mi, tehát igazából nincs vita köztünk.

– Gondolkozott már azon, hogy miként tanulja meg egy gyerek értékelni azt, amit örökölni fog? Főleg egy ilyen nagy gazdaság esetében, amelyhez borászat, szálloda és étterem is tartozik.

– Én nagyon hálás vagyok, hogy jókor születtem, s együtt nőhettem, fejlődhettem a céggel. Egy egészen kis szőlőterülettel indultunk, ahol ugyanúgy segítenünk kellett a testvéremmel, mint a kilencvenes évek elején, amikor megnyílt a panziónk. A nyári szünetben takarítottam a szobákat, reggelit adtam a vendégeknek. Ha valaki bort vett, mentem a garázsba, ragasztottam a címkét a palackra. Gyerekként is élmény volt megtapasztalni mindezt, benne lenni a sűrűjében. A mi fiainknak más kihívásokkal szükséges majd megküzdeniük. Ha úgy döntenek, hogy érdekli őket a borászat, akkor biztos, hogy nekik is meg kell ismerniük az összes részfolyamatot.

Ki kell menniük a szőlőbe dolgozni, beállni a gépsor mellé, hogy lássák: a palackokat (és a pénzt) nem a fáról szüreteljük. Azt is meg kell érteniük, hogy csapat nélkül nem működik a vállalat.

– A jelenlegi vezetői skilljeit befolyásolták azok az évek, amelyeket más munkahelyen töltött?

– Abszolút. Amikor befejeztem a főiskolát Budapesten, nem szerettem volna

még hazajönni Villányba. Először egy adótanácsadó cégnél dolgoztam, majd egy filmforgalmazó pénzügyi vezetője lettem. Zöldfülű voltam, néha orra estem, de tanultam belőle. Aztán visszahúzott a szívem, mert láttam, mennyi szépség rejlik a borban, s azt is, hogy lenne rám szükség, tudnék olyat hozni a vállalkozásba, ami új és előrevisz.

– Ami egyértelműen önhöz köthető, az a 2019-ben, többéves svájci fejlesztés után kihozott kozmetikai termékcsaládja. Miért döntött úgy, hogy belép erre a telített piacra?

– Nyilván felmértük a terepet, de a kezdők bátorsága is hajtott minket. Viszonylag egyedinek éreztük, hogy egy borászat a saját alapanyagát használja fel egy magasra pozicionált skincare-termékcsalád kialakításához. 2010 óta foglalkozunk szőlőmag-feldolgozással és készítünk szőlőmagolajat, valamint -őrleményt. A kék szőlők magjából kinyert olaj rendkívül gazdag bioaktív antioxidánsokban – ezt kamatoztatjuk a bőrápolóinkban is.

A szőlőmagkivonatok egészségre gyakorolt jótékony hatásait is évekbe telt eljuttatni az emberekhez. A kozmetikai termékeknek ugyanígy be kell érniük, és mi hagyunk nekik időt. A szállodánk wellnessrészlegében egyébként a nyitás óta szőlőmagolaj-alapú test- és arckezeléseket végzünk, hogy megmutassuk a vendégeknek a szőlő másik oldalát is.

– Ha szabadságon van, akkor is ezt a pörgős tempót hozza?

– Pár nap kell, hogy áthangolódjak, és ne a céges ügyeken kattogjon az agyam.

Igaz, ha utazunk, akkor is dolgozunk, mert a férjemmel az éttermekben, szállodákban analizáljuk az ételeket, nézzük a miliőt, keressük, hogy mit tudunk hazavinni és a mi ízlésünkre átformálva hasznosítani.

– Mi az, amit a legkevésbé és amit a legjobban szeret a munkájában?

– A legkevésbé az adminisztratív feladatokat. A legjobban pedig a borok öszszeállítását, a kóstolási folyamatban való részvételt. Gyönyörű látni, ahogy a hordóban külön-külön pihenő tételek a megfelelő házasítás után milyen harmonikus, szép egyensúlyba kerülnek. És megszületik az, amiért egész évben dolgoztunk.

SZIGETI HAJNI 2022/24 FIGYELŐ | 71

F_70-71_Cappuccino.indd 71

2022. 06. 14. 15:33

| TÁRSADALOM |

RENDHAGYÓ TANÓRA A FŐVÁROSI NAGYCIRKUSZBAN. AZ INTÉZMÉNY A CIRKUSZPEDAGÓGIÁBAN IS ÚTTÖRŐ A VILÁGON

AZ EURÓPAI CIRKUSZMŰVÉSZET FELLEGVÁRA LETTÜNK

FEKETE PÉTER | Mára megkerülhetetlenné vált az európai porondon a magyar cirkuszművészet, úgy a kortárs, mint a klasszikus műfajban, s szerte a világban iránymutatóként tekintenek rá – jelentette ki a Fővárosi Nagycirkusz régi-új igazgatója a Figyelőnek adott interjúban, amelyben az intézmény jövője mellett a Budapesten menedékre lelt ukrán artistatanulók támogatásáról is szó esett.

Négy év kulturális államtitkári munka után néhány héttel ezelőtt visszavette a porondmesteri frakkot. Visszatekintve egyetért azokkal, akik a kultúrharc jelzővel illették az elmúlt kormányzati ciklus kultúrpolitikáját?

– Inkább azt tartom fontosnak kiemelni, hogy az én négy évemnek több mint a felét a koronavírus-járvány tette ki, s ebben az emberpróbáló időszakban a kultúra bebizonyította, mekkora szükség van rá a lelki egyensúlyunk megtartásához. Amikor pedig már úgy tűnt, véget ér a Covid, az élet újraindításának a motorjává lépett elő a kultúra. Bajban ismerszik meg az ember, jelesre vizsgáztunk!

– Evidens volt, hogy a politikából viszszatér a cirkusz világába?

– Az államtitkári munkára való felkérés négy évre szól. Én már tavaly decem-

berben – amikor a törvény szerint ki kellett írni a Fővárosi Nagycirkusz igazgatói posztjára a pályázatot – jeleztem a feletteseimnek, hogy pályázok. Bízom benne, hogy a négy esztendő alatt a közösségért elvégzett munkámat sikeresnek ítélik, s a

jutalom e fantasztikus ágazat megújításának a lehetősége lesz. A magyar cirkuszművészet megérdemli az odafigyelést, s az egyik legjobb kulturális befektetés.

– A Fővárosi Nagycirkusz hogyan vészelte át a pandémia két évét?

– Egészen kivételes helyzetben voltunk 2020-ban és 2021-ben, mert míg Európá-

KULTURÁLIS ZÁSZLÓSHAJÓPROJEKTEK 2018–22 KÖZÖTT Lázár Ervin-program: évente egyszer ingyenes színházlátogatás minden általános iskolásnak Térzene program: köztéri koncertek heti rendszerességgel az ötezer fő fölötti településeken Köszönjük, Magyarország! program: gázsielőleg a munka nélkül maradt művészeknek Vallásos könnyűzene program: hangszervásárlási támogatás az egyházi közösségeknek Orgonafelújítási program: eddig több mint kétszáz település templomi hangszere újult meg Csontváry-program: egyetemi hallgatók kulturális aktivitásának az erősítése Mező Ferenc-program: sportakadémiákat támogató kulturális projekt, művészeti élmény „Építési bumm”: Magyarország kultúrtörténetének a legtöbb kulturális építkezése, épületfelújítása

72 | FIGYELŐ 2022/24

F_72-73_fekete_peter.indd 72

2022. 06. 14. 15:34

FOTÓK: URBÁN ÁDÁM/FŐVÁROSI NAGYCIRKUSZ

| TÁRSADALOM |

ban minden cirkusz bezárt, valamennyi művész otthon ült és segélyre szorult, addig a mi intézményünk egybefogta az öszszes olyan magyar artistát, aki nem tudott elutazni, és a közreműködésükkel folyamatosan műsort szolgáltattunk az online térben. Az igazán fontos nem is a nézőszám volt – bár sokszor több ezren követték az előadást –, hanem az, hogy munkát, gyakorlási lehetőséget tudtunk adni a művészeknek, akiket a korábbinál is jobban összekovácsolt ez a helyzet.

– Mekkora társulatról beszélünk?

– A cirkusz esetében független művészekről van szó, akik Észak-Amerikától Európán át a Távol-Keletig folyamatosan utaznak a műsorukkal. Ám mivel erre két évig nem volt mód, mi összefogtuk őket, és így több mint kétszáz művésznek tudtunk munkát biztosítani.

– 2015–18 után másodszor tölti be az igazgatói tisztséget. Milyen tervekkel tért vissza?

– Európa vezető intézménye vagyunk már most, s a világban is az első öt között tartanak minket számon. A kontinensünkön mindenképpen megkerülhetetlen a magyar cirkuszművészet. Más híres alkotóhelyek is iránymutatóként kezelnek bennünket, rengetegen jönnek hozzánk tanulni. A világ összes nagy konferenciáján, fesztiválján állandó meghívottak vagyunk, ott ülünk a nagy versenyek zsűrijeiben. Szakmailag az egyik legjobb befogadóhely a miénk, de úttörők voltunk például az audionarrációban és a cirkuszpedagógiában is. Szeretném elmélyíteni e vezető pozíciónkat. Nincs másik olyan kulturális ágazatunk, amelyben világelsők lehetünk.

– Az infrastruktúrát tekintve viszont lenne hova továbblépni.

– Ez így van. Infrastrukturálisan borzalmas állapotban van mind az Artistaképző Intézet, mind a Fővárosi Nagycirkusz épülete. Bízom ugyanakkor a két intézmény megújítására vonatkozó kormányzati szándék megvalósulásában. Persze látjuk, hogy az ukrajnai háború, az infláció, az energiaár-emelkedés nemcsak a magyar, hanem az összes európai gazdaságot sújtja, és ez hatással lehet az állami nagyberuházásokra is. De hiszem, hogy előbbutóbb „újjászületünk”, hiszen nem lehetünk a világ vezető cirkusznagyhatalma egy megújult épület nélkül. A jelenlegi, 1971-ben épült, „folyosó végén a mellékhelyiség” típusú létesítmény méltatlan a rangunkhoz és a hírnevünkhöz egyaránt.

NÉVJEGY Szombathelyen született, 1963-ban.

Előadóművészi, rendezői, művelődésszervezői, színházmenedzsmenti és -tudományi diplomája van.

Pályáját 1987-ben, Münchenben kezdte cirkuszművészként, majd Walesben dolgozott, ahonnan 2002-ben a Nemzeti Színház hívására tért haza külkapcsolati vezetőnek.

2005–06-ban a Szabadkai Népszínházban rendezett.

2007-től 2015-ig a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója volt.

2015-től a Fővárosi Nagycirkusz igazgatói posztját töltötte be, egyúttal miniszteri biztosként felelt a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ létrejöttéért.

2018-tól négy éven át kultúráért felelős államtitkárként dolgozott. Államtitkári megbízatásának a lejártával az idén visszatért a Fővárosi Nagycirkusz élére.

Jászai Mari-díjas, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett művész.

Nős, két felnőtt gyermek édesapja.

– A lapunknak tavaly – még államtitkárként – adott interjúban úgy fogalmazott: a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ megvalósítása „függőben van”. Ezek szerint a helyzet változatlan?

– A mi feladatunk, hogy a tervekkel és a szakmai háttérrel készen álljunk, hogy amint lehetőség adódik rá, részünkről ne legyen akadálya a beruházásnak. Saját tervezőirodánk van, minden terv kész, tudjuk, mit akarunk, rajtra készen állunk.

– Nemcsak művészetből, hanem humanitárius szempontból is jelesre vizsgázott a Fővárosi Nagycirkusz, hiszen számos művészt befogadott a háború sújtotta Ukrajnából. Ez azt jelenti, hogy most együtt dolgoznak velük Budapesten?

– Több mint százhúsz artistaképzős fiatal él velünk három hónapja, akiknek reggelit, ebédet, vacsorát adunk, próbatermet biztosítunk nekik. A Kijevi Cirkuszakadémia, a Harkivi Cirkusziskola diákjairól van szó, de nemcsak őket fogadtuk be, hanem a szüleiket, a tanáraikat is. Mostanra a mindennapjaink részévé vált a róluk való gondoskodás, még akkor is, ha ennek a havi költsége tízmillió forintos nagyságrendű. Szeretném egyúttal hangsúlyozni: határozottan kiállunk minden olyan gondolattal szemben, amely bármelyik országból érkező művész kirekesztését célozná meg. A Fővárosi Nagycirkuszban oroszok és ukránok együtt lépnek fel: az egyik elugrik, a másik elkapja. Nincs ennél erősebb üzenete a békevágynak, az együttélés szükségességének, s a cirkuszművészeten keresztül ezt a kisgyerektől a nagypapáig mindenki meg is értheti.

– A Fővárosi Nagycirkusz jelenlegi repertoárjából mit emelne ki?

– A Rain – Esőcirkusz című produkciónkat, amelynek van egy erőteljes politikai üzenete: tisztító, felszabadító, új életet adó esőt kérünk az égtől, hogy lemossa a könnyeket és az utakról a sarat, hogy hazatalálhassanak a művészek. Európa egyetlen olyan cirkusza a miénk, amely januártól decemberig folyamatosan nyitva tart.

Felelősség ez, mely kötelez: ki kell szolgálnunk a Budapestre érkező turistákat, a kitűnő bizonyítványú általános iskolásokat, akiket teljesítményük elismeréséül, ajándékképpen vendégül látunk a Fővárosi Nagycirkuszban.

– Említette, hogy cirkuszpedagógiával is foglalkoznak. Mit takar pontosan ez a „műfaj”?

– A világon elsőként mi találtuk ki, hogy a múzeum- és a színház-pedagógiához hasonlóan a cirkuszt is lehet közoktatási célokra használni, hiszen például fizikából a súrlódást, biológiából az egyensúlyérzéket vagy éppen etikából a tolerancia témáját egy-egy cirkuszi műsorszám megtekintésével jobban és könnyebben meg lehet tanítani a gyerekeknek.

HELMECZI ZOLTÁN 2022/24 FIGYELŐ | 73

F_72-73_fekete_peter.indd 73

2022. 06. 14. 15:34

| TÁRSADALOM |

INNOVATÍV KONYHA ÉS MINŐSÉGI SZERVIZ MIZSEI JÁNOS A jelenlegi magyar séfszakma egyik legtehetségesebb képviselője csupán 22 esztendős volt, amikor elnyerte az Év Ifjú Séftehetsége díjat, s olyan kiadványok ajánlásaival is elismerték, mint például a Michelin Guide, a New York Times vagy a Lonely Planet.

Annak kapcsán ültünk le vele beszélgetni, hogy a napokban az Év Innovatív Konyhája kitüntetést vehette át a MÁK-ban folytatott munkájáért.

Nem az első alkalommal díjazták már a munkáját. Ennek ellenére hogyan fogadta a mostani kitüntetést?

– Nagy örömmel, hiszen mindig megtisztelő és izgalmas, ha a szakma részéről jön elismerés. Ez a díj egyrészről hitet ad, hogy jó úton járunk, s van igény a hazai gasztronómiában arra, amit csinálunk, másrészt egyfajta visszaigazolása azoknak az értékeknek, amelyeket hosszú ideje képvisel a MÁK. Fontos kiemelnem, hogy ez a megbecsülés tükrözi az egész csapat munkájának az eredményét és elhivatottságát. A cél közös, és ezt csak úgy tudjuk elérni, ha mindenki a maximumra törekszik a maga területén. Kicsit fájó, hogy nem kerültünk be a top 10-be, de ebben az is szerepet játszik, hogy még nem állunk teljesen készen.

– Gondolom, ebben a pandémia is közrejátszott…

– Másokhoz hasonlóan ez az időszak minket is térdre kényszerített, s bár a lehetőségeinkhez mérten igyekeztünk alkalmazkodni a helyzethez és pozitívak maradni, iszonyú nehéz perió-

dus volt. Közben a MÁK profilja miatt a házhoz szállítást is elengedtük, így a koronavírus-járvány ideje alatt zárva volt az étterem. Kivételt jelentett ezalól a 2020-as nyár, amikor a csapattal együtt kitaláltuk, hogy egy pop-up jellegű konyhával letelepülünk Balatonakarattyán, s igyekszünk kihozni a maximumot a lehetőségeinkből. Aztán Budapestre visszatérve már annak a napi hat vendégnek is örültünk, aki azokban a nehéz időkben megtisztelt minket a jelenlétével. A csapat szétszóródott, ezért a pandémiát követően, amikor a múlt év szeptemberében újranyitottuk az éttermet, szinte a nulláról kellett kezdeni mindent. Ennek megfelelően most is építkezünk, s reméljük, hogy hamaro-

74 | FIGYELŐ 2022/24

F_74-75_Mizsei.indd 74

2022. 06. 14. 15:35

| TÁRSADALOM |

FOTÓK: MÁK

Most találtuk meg azt az utat, amelyen már régóta szerettünk volna járni. san ismét Magyarország top 10 étterme közé kerülünk. De van egy másik célunk is: megszerezni a Michelin-csillagot. Ez jelen pillanatban egy hosszabb útnak tűnik, viszonylag sok körülmény nehezíti a helyzetünket.

– Mint például?

– Többek között a munkaerőpiacra gondolok. Olyan kvalitású felszolgálókat találni, mint amilyeneket egy ilyen jellegű hely igényel, nagyon nehéz feladat. Nem elegendő, ha csak a konyha innovatív, a szerviznek is megfelelő minőségűnek kell lennie, hiszen a vendég így kap egy kerek történetet abból, amit képviselünk. Ehhez pedig nélkülözhetetlen a jó munkaerő, de ebből jelenleg hatalmas hiány van. Mindenesetre bizakodóan tekintünk a jövőbe. Az újranyitástól elhagytuk az addig ránk jellemző bisztrós stílust, s ennek megfelelően a belsőt is az új irányvonalhoz igazítjuk. Úgy érzem, most találtuk meg azt az utat, amelyen már régóta szerettünk volna járni.

– A kitűzött célok új koncepciót is hoznak a MÁK életébe?

– Továbbra is erősítjük azt a vonalat, amely mindig is elsődleges volt a MÁK-nál. Annyi különbséggel, hogy ezentúl teljes mértékben a hazai alapanyagokra fókuszálunk. Az új filozófia mentén pedig egy új koncepciót szeretnénk elindítani: négy égtájra osztjuk fel Magyarországot, és minden szezonban egy-egy adott régiónak a gasztronómiáját, identitását, valamint történelmét dolgozzuk fel. Ezt pedig az ott fellelhető alapanyagok felhasználásával jelenítjük meg az étlapon. Meggyőződésem, hogy hazánkban kiváló alapanyagokat lehet már beszerezni, amelyekből megfelelő technológiai feldolgozással izgalmas fogásokat tudunk készíteni.

– Mennyire nehéz megtalálni a megfelelő termelőket?

– Hatalmas változás történt ezen a téren az elmúlt pár évben.

Régen kocsival jártuk be az országot, és ajánlás révén kerestünk fel számunkra ismeretlen termelőket, ma viszont már egyre több helyen és platformon lehet bemutatni a termékeket. Közben Horváth Boldizsárnak, a Farm2Fork tulajdonosának – aki a magyar termelőket összeköti a csúcséttermekkel – köszönhetően még inkább egyszerűsödött a helyzetünk. Ma ott tartunk, hogy konkrétan én mondom meg, milyen terméket szeretnék az étlapra.

Szerencsére már kialakult egy olyan termelői generáció, amely ugyanolyan komplexen tekint a gasztronómiára, mint a séfek.

– Hogyan látja a fiatal generációt? Biztosítva van a szakma jövője?

– Az elmúlt két év komoly nyomokat hagyott a fiatalokban, hiszen semmilyen impulzus nem érte őket, és az oktatás is kimaradt. Igaz, az a szakmaiság, amelyet a tankönyvi anyag képvisel, amelyet tanítanak az iskolában, komoly kívánnivalót hagy maga után. Nem bíráskodom sem a tanárok, sem az oktatási rendszer felett, csak a tapasztalataimat mondom el. Amikor hozzánk érkezik egy diák, akkor az iskolában megtanultakat a nullára kell lecsupaszítanom, és mindent az alapoktól szükséges kezdenem.

Visszatérve a munkaerőhiányra, ha egyáltalán sor kerül az állásinterjúra, nem az érdekli őket, hogy milyen filozófiával működik az étterem, vagy milyen az alapanyagok minősége, hanem hogy minél kevesebb energia- és munkaráfordítással minél több pénzt keressenek. Nagyon rossz irányba halad a szakma, egyre inkább kezd megszűnni a szakmaiság és az alázat.

– Milyen új gasztronómiai trendek várhatók?

– Akárcsak az elmúlt évtizedben, a fenntarthatóság befolyásoló tényező marad. A vega- és a vegánkonyha, a zöldségek felé való orientálódás egyre nagyobb teret hódít, a húsfogyasztás pedig jelentősen visszaszorul. Nem gondolom, hogy globális jelenség lesz, de sok étterem stílusára hatást gyakorol majd.

– Nem vágyott arra, hogy külföldön dolgozzon?

– Egyáltalán nem! Jól érzem magam itt, minden lehetőséget megkaptam. Lassan 11 éve vagyok a csapat tagja, 10 esztendeje pedig séfként vezetem a MÁK konyháját, és azóta soha nem éreztem azt, hogy dolgozni jövök. Ez az életem, nem tudom elképzelni, hogy valami mást csináljak. A barátnőmön és a kutyámon kívül csak a szakma, az új alapanyagok kutatása tudja lekötni a gondolataimat.

NÉMETI SÁNDOR

2022/24 FIGYELŐ | 75

F_74-75_Mizsei.indd 75

2022. 06. 14. 15:35

| TÁRSADALOM |

A SZAPPAN KOCKA, A SAMPON PEHELY

SZÉPSÉGIPAR | A kozmetikai szektor éves nagy bolognai seregszemléjén továbbra is a fenntarthatóság, a környezetbarát gyártás, a klímatudatos életmód volt a hívószó.

A folyékony termékek kora lejárt, viszont az innovációs verseny az élelmiszeripari hulladékokból készült produktumokat díjazta.

A Cosmoprof Bologna nemzetközi kiállításon a pandémia lecsengését követően extra nagy számú, 2700 kiállító vett részt, mintegy 70 országból. Az iparág meghatározó trendjei zömmel a fenntartható, környezetbarát, klímatudatos életmóddal kapcsolatosak. Nem most kezdődött ez a tendencia, de a járvány idején felgyorsult, s évről évre erősebb. Ennek megfelelően a műanyag- és zero waste, azaz szemétmentes márkakoncepciók minden kiállítónál megjelentek, csakúgy, mint a víztudatos termékek, valamint a vegánportfólió.

Az egyik nagyon érdekes változás, amellyel a fogyasztók találkoznak, a szilárd állapotú termékek egészen új formája lesz. Ugyanis már nem folyékony halmazállapotú haj- és testápolókat, krémeket, samponokat fejlesztenek a cégek.

Nagyjából úgy kell elképzelni, hogy sok portéka olyan lesz, mint egy újradizájnolt szappan. A kocka alakú samponok és zuhanystickek már eddig is léteztek a nemzetközi piacon, de a feltörekvő és független márkák egyre kifinomultabb formákkal állnak elő.

ÉLEN A KOREAIAK

A kozmetikai iparban a leginnovatívabb gondolatok Dél-Koreában születnek, az ázsiai piac nagyon igényes és kifinomult.

Egyrészt igen nagy kultúrája van ott a szépségápolásnak, másrészt a fogyasztók rajonganak az újdonságokért. Mindennek viszont egyenes következménye, hogy a koreai cégek egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a globális kozmetikai tortából.

Az egyik organikus dél-koreai szépségápolási márka például tésztára, nudlira emlékeztető szappant fejlesztett, amely extrán krémes habot hoz létre, de speciális hatóanyagot is tartalmaz a fejbőr kondicionálására. A szilárd sampon tojásdad alakja nedves kézzel is kényelmesen megfogható, durva felülete pedig gyorsan habzik. Hasonló termékeket vitt a kiállításra egy litván szilárd szépségápolási márka is. Ez a cég feldolgozott növényi olajokat használ a kakukkfüves testvaj alapjául (a leggyakrabban alkalmazott shea- vagy kakaóvaj helyett), így a könnyen tapadó, hatszögletű formájú testhidratáló gyorsan beleolvad a bőrbe, anélkül, hogy ragacsos hatást keltene.

De az eseményen az első szilárd arcápoló produktumok is bemutatkoztak.

A gyártók arcápoló pálcikákat fejlesztettek. Arra hivatkoznak, hogy ebben a formában kevesebb műanyag csomagolásra van szükség. A termék használata kényelmesebb, szórakoztatóbb – bizony, a fiatalabb célcsoportnál már ez is szempont –, és utazáskor is praktikusabb, mint a nagy tégelyeket cipelni vagy kis tégelyeket vásárolni helyettük, mert ez utóbbi is csak a szemetet gyarapítja. Ebben szintén a koreaiak járnak az élen, ott már használják a fogyasztók a hidratáló meg halványító pálcikákat, amelyeket a pigmentfoltok eltüntetésére fejlesztettek ki.

SOK AZ ELŐNY

A szilárd termékek sokkal könnyebbek, kevesebb csomagolást igényelnek, és a gyártásuk kisebb szén-dioxid-kibocsátással jár. Nagy népszerűségnek örvendtek a kiállításon a vízmentes szépségápo-

lási termékek: tabletták, porok, pelyhek. Úgy tervezték ezeket, hogy a fogyasztó az otthonában vízzel újraoldja őket – újabb szórakoztató elem a napi rutinban. Ezzel egyébként érdemes csínján bánni, mert míg az ázsiai nők hajlandók akár órákat szánni a napi testápolásra, a nyugati hölgyek nem. Utóbbiak a gyors megoldásokat keresik, nem a rituálékat.

A libanoni Beesline márka megkapta a show egyik díját az új vegán-dezodortablettájáért, amely vízben feloldva folyékony dezodor formulává válik. De nagy sikert aratott a német Ben & Anna bioszépségmárka is, amely eredetileg szódabikarbónás dezodorokkal indult, majd piacra dobta a kétféle illatváltozatban elérhető préselt szappantablettát, amellyel folyékony kézi szappanokat lehet készíteni.

CSÖKKENTENI A CSOMAGOLÁST

A bolognai kiállítás egyértelművé tette: a hulladékmentesség, a zero waste továbbra is népszerű koncepció maradt mind a produktumok csomagolása, mind az összetevők és a kiszerelések terén. Egyre több brand használ újrahasznosított vagy mentett élelmiszer-hulladék összetevőket is a fenntarthatóság jegyében. A brit vegán UpCircle Beauty az egyik első európai testápoló márka volt, amely élelmiszeripari hulladék összetevőket használt fel a portékáiban. A cég újrahasznosított kávézaccból készült fürdő- és testápolókkal kezdte, s ma már élelmiszer-melléktermékeket is alkalmaz. Egy másik brit független márka, a Fruu Cosmetics pedig 40 darabból álló szilárd haj-, bőr- és testápoló termékcsaládját élelmiszeripari hulladékokkal, például gyümölcshéjjal, péppel, levekkel és kivonatokkal állítja elő.

A márkák arra is törekednek, hogy a produktumaik kulcsfontosságú összete-

76 | FIGYELŐ 2022/24

F_76-77_beauty.indd 76

2022. 06. 14. 15:59

| TÁRSADALOM |

vőit lehetőleg helyben szerezzék be, ötvözve a hozzávalók beszerzésének átláthatóságát a lokalizmussal és a regionális/ nemzeti örökségre való büszkeséggel. Az új svájci Chiara Zurich márka hat darabból álló arcápolótermék-családja a Luzern melletti Titlis hegy gleccserének a vizéből készül. A koreai Sioris független brand nemrégiben piacra dobott egy gél textúrájú arcápoló esszenciát, amely a koreai harangvirág kivonatán alapul, de a dánok is a saját gyógynövényeikből fejlesztenek kozmetikumokat.

FOTÓ: GETTY IMAGES

SZEMÉLYRE SZABOTTAN

Az egyéni adottságok figyelembevétele továbbra is kulcsfontosságú szempontja a szépség-, különösen az arcápolásnak.

Az irány a közeljövőben az lesz, hogy egy alapkrémet az egyén bőrtípusának megfelelő aktív szérumok hozzáadásával igényre szabhatnak, így érve el a kívánt hatást. Az intelligens technológia, a digitalizáció és a DNS-alapú szépségápolás megjelenése teljesen új lehetőségeket nyit a fogyasztók és a márkák számára egyaránt. A spanyol Lesielle márka Adaptive Skin Care koncepciója egy kis gépet tartalmaz, amely összekeveri a bőrápoló egyes részeit úgy, hogy a hatóanyagokat egy alapkrémmel kombinálja. A svájci szépségtechnológiai gyártó, a Réduit megkapta a Cosmoprof-díjak egyikét egy új, mesterséges intelligenciával vezérelt kézi applikátorért, amely a krémek és a testápolók hatékonyabb öszszeállítását ígéri.

LENGYEL GABRIELLA 2022/24 FIGYELŐ | 77

F_76-77_beauty.indd 77

2022. 06. 14. 15:59

| TÁRSADALOM |

OMIKRON-ALVÁLTOZAT VÁRHATÓ AZ ŐSSZEL

PANDÉMIA | BA.5 néven egy új omikron-alváltozat okozhatja az őszi koronavírusos fertőzéseket, erre számítanak a tudósok. Még nem világos, mennyire veszélyes. Nem cél a riogatás, de jól látható: egyelőre nem szabadulunk meg ettől a kórokozótól. nek a többségéért. A BA.5 már jelenleg is a fertőzések 10 százalékáért felelős – kétszer akkora hányadért, mint a múlt héten.

Az Egészségügyi Világszervezet aggodalomra okot adó variánsnak minősítette a Covid úgynevezett BA.5 alváltozatát. Ezzel egy időben a német egészségügyi hivatal szakértői arra figyelmeztettek: a koronavírusos fertőzések száma valószínűleg növekedni fog ezen a nyáron.

Igaz, hetek óta a majomhimlő gyors ter-

DÉL-AFRIKÁBÓL JÖN

A legújabb variáns már május elején aggályokat keltett Dél-Afrikában, de a felbukkanását követő hullám viszonylag kicsi volt, s jelenleg alábbhagyott. Portugáliában azonban már a BA.5 a felelős az öszszes új megfertőződés 80 százalékáért. A

védenek, ahogy a szervezetben csökken az antitestek szintje. Ez azt jelenti, hogy senki sem védett teljesen a BA.5 változattal szemben, viszont a jó hír az, hogy kevesebb a haláleset és kisebb a kórházi felvételek száma. Szakértők szerint ez az átoltottságnak köszönhető, ellenanyagot termel a szervezetünk, így a lakosság általános immunitása nagyobb, mint a járvány kezdetekor volt. Ennek ellenére a német szakhatóság azt javasolja: az idősek és a többi kockázati csoportba tartozók kapjanak egy újabb emlékeztető oltást a fokozott védelem érdekében.

jedése a forróbb téma, de mint friss nyilatkozatában Jakab Ferenc virológus elmondta, rendkívül enyhe tünetei vannak ennek a kórnak. Úgy fogalmazott: nem lehet egy napon említeni a koronavírussal.

ÚJ VARIÁNSOK

Úgy tűnik, a nyár ellenére sem feledkezhetünk meg a Covidról. A német Robert Koch Intézet arról számolt be, hogy a BA.4 és a BA.5 omikron-alvariáns gyorsabban szaporodik, mint az összes többi változat. Meglátásuk szerint hamarosan ez a kettő lehet a felelős az ország esetei-

változat virulensebb, mint az elődei, például a BA.2. Amellett, hogy a semlegesítő antitestek nehezebben lokalizálhatók, a BA.5 jobban átvihető egy másik emberre, mint a többi omikron-alvariáns.

Viszont továbbra is jóval enyhébb lefolyásúak ezek a fertőzések, mint amelyeket a delta-variáns okozott.

VÉD AZ OLTÁS

A szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy a koronavírus elleni oltások hatása lassan csökken. Idővel egyre kevésbé

A jelenleg elérhető Covid elleni vakcinák a tüskeprotein azon változatát célozzák meg, amely a világjárvány kezdetén aktív volt. A vírus azonban fejlődött, csúcsra járatta azt a képességét, hogy elkerülje az oltóanyagok segítségével termelődő antitesteket. Ennek ellenére a BA.4 és a BA.5 kevésbé veszélyesnek tűnik. Egyes szakértők szerint ennek az az oka, hogy az új variánsok nagyobb valószínűséggel fertőzik meg a felső légutakat, mint a tüdőt.

Ez az oka annak, hogy jóval kevesebb a haláleset.

Európát tekintve Dániában, Izlandon, San Marinóban és Andorrában a lakosság fele átesett a betegségen. Ausztria, Észtország, Franciaország, Lettország, Liechtenstein, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Szlovákia, Szlovénia, Svájc esetében a népesség 40-50 százaléka betegedett meg az elmúlt két évben. Tehát vannak még „tartalékok”, ahol még nem járt a vírus, és az ismételt fertőződés sem ritka.

Két év pandémia után egyre inkább úgy tűnik, sosem térünk vissza oda, hogy megszűnjenek a koronavírus okozta fertőzések. A szakemberek jóslata beigazolódik: együtt kell élni ezzel a kórokozóval.

L. G.

FOTÓ: REUTERS

A VÍRUS FEJLŐDIK

78 | FIGYELŐ 2022/24

F_78_covid.indd 78

2022. 06. 14. 15:36

| SPORT |

FELTÖREKVŐ FIATALBÓL SZUPERSZTÁR. A MILÁK KRISTÓF ÚSZÁSAIRA SZÓLÓ JEGYEK ARANYAT ÉRNEK

HAZATÉR A VIZES VILÁG

FOTÓ: DERENCSÉNYI ISTVÁN, GETTY IMAGES

VÉBÉRAJT | A Covid utáni idők egyik legnagyobb sporteseményének ad otthont Budapest és Magyarország a következő bő két hétben. A legtöbben Milák Kristóftól és a férfi vízilabdázóktól várják a legnagyobb sikereket, holott önmagában azért is jár a vállveregetés, hogy kevesebb mint négy hónap alatt sikerült megszervezni a vizes világbajnokságot.

Nem titok, hogy a sportra stratégiai ágazatként tekint a kormány, az a cél viszont minden korábbinál nagyratörőbb, hogy az események száma és presztízse alapján 2030-ig Budapest legyen Európa három legnagyobb globális sportfővárosának az egyike. Ennek kapcsán Szabados Gábor sportközgazdász arról beszélt a Figyelőnek, hogy a 2017-es vizes világbajnokság akkora szintlépés volt a sport-

diplomáciai hitelesség terén Budapest és az egész ország számára, hogy ma már senki sem kérdőjelezi meg, hogy képesek vagyunk-e sikeresen tető alá hozni egy globális sporteseményt. Meggyőződése, hogy ha nincs az öt évvel ezelőtti csúcsrendezvény, akkor aligha kapjuk meg a 2023-as atlétikai vb-t, és a japán Fukuoka visszalépésével a vizes vb sem újrázik az idén a Duna partján. A sort hosszasan folytathatnánk, a tavaly nyári labdarúgó-Európa-bajnokság hazai társrendezésével a Puskás Arénában vagy az idei Giro d’Italia kerékpáros körverseny rajtjával a Hősök terén. „Bármire képesek vagyunk,

és ezt már nem csak mi gondoljuk így” – húzta alá a szakember.

A JÓT KÖNNYŰ MEGSZOKNI

Való igaz, hozzászoktunk ahhoz, hogy időről időre házhoz jön a sportvilág elitje, olyannyira, hogy napokkal az újabb vizes vb kezdete előtt nyoma sem volt a feszült várakozásnak. Ettől persze senkinek se legyen kétsége afelől, hogy a következő két hétben újra Budapestről és Magyarországról beszél majd a világ sport iránt fogékony része. Egy-egy ehhez foghatóan nagy dobás alkalmával értelemszerűen a kormány sem abban gondolkodik, hogy 2022/24 FIGYELŐ | 79

F_79-81_sport.indd 79

2022. 06. 14. 15:37

| SPORT |

AZ ÚSZÓK KEZDENEK MEGLEPETÉSRE VÁRVA. TELEGDY ÁDÁM AZOK KÖZÉ TARTOZIK, AKIK EZEN A NYÁRON TÖRHETIK ÁT A GÁTAT

a jegyértékesítés és a televíziós jogdíjak ellensúlyozzák a sport-infrastrukturális beruházásokkal járó kiadásokat, hiszen alapesetben még az idegenforgalmi bevételekkel együtt sem lehet megtérüléssel számolni. A reklámérték a fő szempont, Budapest imázsa a világban ugyanis még ma is rosszabb annál, mint ami a valóság a főváros természeti értékeivel, az épített környezettel és a turisztikai kínálattal. Az idei vizes világbajnokság azonban egészen más lesz, mint az öt évvel ezelőtti, amelynek a lebonyolítása 130 milliárd forintot emésztett fel, ezen belül 46

A június 18-tól július 3-ig tartó eseményre pillanatok alatt elkelt az összes belépő, főleg a férfivízilabda-döntőre, illetve az úszóversenyek június 20-i fináléjára, amelyen várhatóan a 200 méter pillangón világbajnok és világcsúcstartó, olimpiai bajnok Milák Kristóf ugorhat medencébe. A vb-n ezúttal már az első héten, június 18. és 25. között rendezik az úszóversenyeket, a helyszín értelemszerűen a Duna Aréna.

Ezzel párhuzamosan zajlanak a szinkronúszóversenyek a margitszigeti Széchy uszodában, míg a vízilabdatorna csoportmér-

ŐK A KORREKORDEREK A nevezések alapján a hazai rendezésű világbajnokságon a legidősebb sportoló a veterán sprinter, a 42 éves brazil Nicholas Santos lesz, akinek a nemzetközi eredményei magukért beszélnek, hiszen kétszeres világbajnoki ezüstérmes és korábbi világcsúcstartó 50 méter pillangón, emellett 50 és 100 gyorson esélyes. Természetesen nem hiányozhatnak a fiatal, ígéretes tehetségek sem, hiszen a következő generáció tagjai közül is többen kvalifikálták magukat az idei vb-re. A legfiatalabb résztvevő a 14. születésnapját decemberben ünneplő Nattamon Khamma, aki a thaiföldi női vízilabda-válogatottat erősíti. A másik fiatal induló a dél-koreai úszólány, Sua Moon, aki novemberben tölti be a 14-et.

kőzéseinek a Hajós uszoda mellett Debrecen, Sopron és Szeged ad otthont. Mindegyik városban egy-egy férfi- és női csoport küzdelmei zajlanak, azaz délutánonként két-két mérkőzést nézhetnek meg a szurkolók. Kivéve a Margitszigetet, ahol a magyar férfi- és női válogatott játszik majd, mert itt – elkerülendő az ütközést az úszóviadallal – az első meccsek 19.30kor kezdődnek, a magyarok pedig 21 órától szállnak vízbe.

Három-öt éremmel elégedett lenne Sós Csaba, az úszók szövetségi kapitánya, aki külön kitért arra, hogy Milák Kristóf nemcsak 200 pillangón favorit, hanem előbbutóbb 100-on is elkaphatja nagy amerikai riválisát, Caeleb Dresselt. Emlékezhetünk, 100 pillangón a tavaly nyárra halasztott tokiói olimpián Dressel világcsúccsal győzött, mögötte Milák Európa-rekorddal érintette másodikként a falat. Wladár Sándor pedig arról beszélt a Figyelőnek az előzetes esélylatolgatása során, hogy Hosszú Katinka, Milák Kristóf vagy Kapás Boglárka sikeres szereplése már jó ideje nem meglepetés, de persze nem is magától értetődő, hiszen a munkát a tizedik és a huszadik érembe ugyanúgy bele kell tennie egy versenyzőnek, mint a legelsőbe. Kijöhet egy jó szereplés Telegdy Ádámból, de Kós Hubertre is sokan kíváncsiak. Az utóbbi már Tokióba úgy ment ki, hogy érmet szerez, ha a formába hozás most működik, kellemes meglepetést okozhat, és ugyanez elmondható Szabó Szebasztiánról is. A szervezőbizottság elnöke úgy fogalmazott, hogy a 2022-es vizes világbaj-

FOTÓK: KOVÁCS TAMÁS, ILLYÉS TIBOR, MTI

milliárdot az esemény fő helyszíne, a 12 800 férőhelyes Duna Aréna. Ezúttal jóval karcsúbb, 5000 fős lesz a nézőtér, a legutóbbi vébé után elbontott ideiglenes lelátókat ugyanis nem építették vissza, és ennél is fontosabb, hogy a fő helyszínre most nem kell egy újabb zsák pénzt elkölteni.

Azt Wladár Sándor, a Magyar Úszó Szövetség elnöke már rögtön a döntés után, februárban megelőlegezte a Figyelőnek, hogy a 2017-es budapesti világbajnokság költségvetésének a töredékéből látja vendégül az idén nyáron a vizes sportok legjobbjait Magyarország – szerencsére az azóta eltelt négy hónap eseményei eddig nem cáfoltak rá a vb szervezőbizottságát is irányító sportvezetőre. Öt éve Guadalajara azért lépett vissza, mert a mexikói kabinet megtagadta a rendezéshez szükséges 100 millió dolláros kormánygaranciát, és így ugrott be az állam támogatását élvező magyar delegáció. Most más a helyzet: Fukuoka olyan Covid-protokoll alkalmazása mellett vállalta volna a rendezést, ami túlmegy az észszerűség határain. Wladár Sándor állítja: nem tudnak és nem is akarnak a 2017-essel vetekedni, ami valóban nagy költségvetésből, egy csúcsszuper világbajnokság volt.

A mostani nem a csillogásról, hanem a sportszakmáról szól, arról, hogy a vizes sportágak legjobbjai eljöjjenek Budapestre versenyezni. „Ráadásul olyan »palástok« ledobásával meg is könnyítjük a magunk dolgát, mint a nagyszabású megnyitó- és záróünnepség. Jóval szerényebb lesz a delegált vendégek száma, emellett nem építünk milliárdokért szinkronúszó medencét a Városligetbe és óriás-toronyugró erődöt a Dunára” – érvelt az úszószövetség elnöke.

80 | FIGYELŐ 2022/24

F_79-81_sport.indd 80

2022. 06. 14. 15:37

| SPORT |

LEGENDÁS PÓLÓSOK NYOMÁBAN. VARGA DÉNES ÉS TÁRSAI JÓ FORMÁBAN VÁRJÁK A HAZAI RENDEZÉSŰ VB-T

nokságon nem engedhető meg semmilyen kompromisszum, sem technikai, sem pedig versenyszervezési szempontból, még akkor sem, ha mindössze négy hónapot kaptak a teljes előkészületekre. Véleménye szerint a világ most talán még nagyobb várakozással tekint a budapesti rendezvényre, mint 2017-ben, hiszen a pandémiát követő sportesemények felértékelődtek.

PÓLÓDÖNTŐKRE VÁRVA

„Egy vízilabdázónak mindig az a legfontosabb, hogy ott legyen a döntőben, de a

szövetség is minden egyes eseménynél legalább az elődöntőbe kerülést határozza meg célul” – jelentette ki Vári Attila, a Magyar Vízilabda-szövetség (MVLSZ) elnöke, aki játékosként kétszeres olimpiai és világbajnok volt. A sorsolás kapcsán megjegyezte, hogy a női válogatott csoportja ezen a tornán korántsem egyszerű, de itt már nincsenek könnyű mecscsek. Bíró Attila együttese ugyanis a nagy

MINDENKI EGYÉRT, EGY MINDENKIÉRT Várhatóan 191 ország több mint 2500 sportolója érkezik Magyarországra a vizes sportágak nemzetközi krémjéből. Szántó Dávid, a szervezőbizottság operatív vezetője ismertette, hogy mintegy 600 tonnányi ideiglenes tartószerkezetet és csaknem 1500 négyzetméter LED-falat állítottak fel, 6000 négyezetméternyi szőnyeget és 28,5 kilométer hosszú kamerakábelt fektettek le, az eseményeket pedig 154 kamerával közvetítik. A vb-rajt előtt a média képviselőinek azt az utat is bemutatták a Duna Arénában, amelyen a sportolók a bemelegítéstől a versenyzésen és az eredményhirdetésen át a sajtótájékoztatóig haladnak majd végig. A lebonyolítást a helyszíneken 1100 önkéntes segíti. Mivel a kibővített lelátók alatti tereket is elvesztették a szervezők, a komplexum mellett 115 konténert állították fel, amelyekben irodákat alakítanak ki, illetve a kisebb létszámú csapatokat ezekben helyezik el. Nem tartozik közéjük az amerikai gárda, amely 50 versenyzővel és 30 kísérővel a legnépesebb delegáció. Szántó Dávid kiemelte, hogy apró gesztusokkal már a reptérre érkezéstől több figyelmet szentelnek a sportolók kiszolgálására annak érdekében, hogy nekik kizárólag a versenyzéssel kelljen foglalkozniuk. A Covid-tesztekre várva kényelmes babzsákokon pihenhetnek, de pingpongozásra is lesz lehetőségük. A medencetérbe vezető utat pedig úgy alakítják ki, hogy a sportolók a falakra felírt angol nyelvű motiváló üzeneteket is olvashatnak majd.

rivális olaszok mellett összekerült a mindig veszélyes Kanadával, míg a kvartett negyedik tagja az abszolút vb-újonc Kolumbia. Az észak-amerikaiak kapcsán keserű emlék, hogy a 2017-es világbajnoki negyeddöntőben ők állították meg a magyar válogatottat. A férfiaknál az erőviszonyokat Manhercz Krisztián frappánsan summázta, megfogalmazása szerint papíron ez egy könnyű csoport, hiszen Brazília és Grúzia nem tartozik a legjobb tizenkét csapat közé, ráadásul Montenegró is gyengült az olimpia óta. „Nekünk a vb alapvetően a negyeddöntőben kezdődik, ott alighanem az olasz vagy a spanyol csapat vár majd ránk. Egyik sem könnyű, de mi világbajnokságot szeretnénk nyerni hazai közönség előtt, ehhez pedig mindenkit le kell győzni” – adta ki a jelszót az OSC klasszisa. Emlékezhetünk, Tokióban mindkét válogatottunk bronzérmes lett az olimpián. Ha ez a budapesti vb-n megismétlődik, nem érheti szó a ház elejét, sokan azonban fényesebb medált remélnek, főképp Märcz Tamás tanítványaitól. A szövetségi kapitány a kezdéshez közeledve azt mondta: már a torna elejétől feszes és fókuszált játékot vár. Ha a partról elégedett lesz a medencében látottakkal, alighanem a lelátón sem lesz okunk bosszankodni.

GYÖNGYÖSI BALÁZS 2022/24 FIGYELŐ | 81

F_79-81_sport.indd 81

2022. 06. 14. 15:37

| AJÁNLÓ |

VÁRUDVAR FESZTIVÁL

SZIGLIGET | A hét végén, június 17–19-én olyan együttesek lépnek majd fel Szigligeten, mint a Follow The Flow, a Carson Coma, a Fran Palermo, a Tudósok vagy a Honeybeast. Aki jegyet vált az eseményre, belépést nyer vele a szigligeti várba és a strandra. A Várudvar gasztronómiai részlegén a Nem rossz süti by Rácz Jenő, a Buja Disznó(k) Bíró Lajossal, a Digó Pizza és a Costes kínálatát is megízlelheti a közönség, s lesz egy olyan stand is, ahol hétről hétre más és más éttermek főznek.

BRINGA, GASZTRO, FILM ART DECO BUDAPEST

SPIELBERG-MARATON

CSOPAK | A hét végén Steven Spielberg ikonikus filmjeit nézhetik meg a rajongók a csopaki Plul-malomban. Vetítik a West Side Story, az ET, a földönkívüli és a Párbaj című alkotást.

Ezt követően beszélgetések is lesznek filmes szakemberekkel a rendezésről. Kapunyitástól egészen sötétedésig, azaz a vetítések kezdetéig művészeti programokkal készülnek a rendezők.

BOTTLIK JÓZSEF: METROPOLIS

MAGYAR NEMZETI GALÉRIA Plakátok, tárgyak, terek (1925–1938) című kiállítás különleges plakátokat, bútorokat, öltözékeket, filmeket, városi tereket bemutatva nyújt átfogó képet a két világháború közötti korszak jellegzetes vizuális kultúrájáról. A tárlat középpontjában a magyar art deco, kiemelten a plakátművészet és a modern nagyvárosi élet áll. A több mint 250 itt látható műtárgy zöme nagyon ritkán szerepel kiállításon, vagy olyan, amelyet még soha nem láthatott közönség.

1. SIGNAL IDUNA X BRINGÁZZUNK EGYET!

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

A Tihanyi, a Badacsony-, a Napfelkelte és a Naplemente félmaraton szervezőinek első biciklis eseménye: egy gasztroversenytúra a Balaton körül, ahol QR-kódokkal érvényesítik a résztvevők a távot a tó jellegzetes vendéglátóhelyein. Aki siet, egy nap alatt is teljesítheti a programot, aki nem, az rászánhatja az egész hétvégét. Találkozó június 17-én délben vagy 18-án reggel 10:00-kor az északi part díjnyertes szabadstrandján, a Legisly Örvényes Beachen. Hatféle távon lehet indulni, egyéniben, párosban, trióban.

82 | FIGYELŐ 2022/24

F_82_ajanlo.indd 82

2022. 06. 14. 15:37

MEGJELENT!

FINA-VB 2022 MILÁK KRISTÓF: A zsenik más utakon járnak KAPÁS BOGLÁRKA: Nincs még helyén a lelkem HOSSZÚ KATINKA: Új világ, másik Katinka MANHERCZ KRISZTIÁN: Az a célom, hogy világbajnokok legyünk VILÁGSZTÁROK A DUNA ARÉNÁBAN: Caeleb Dressel, Sarah Sjöström, Ryan Murphy, Chase Kalisz

A VILÁGBAJNOKSÁG HELYSZÍNEI ÉS TELJES PROGRAMJA

4 város

5 17 sportág nap

73 arany

100 OLDAL

995 Ft

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL! F_BIII-FINA.indd III

2022. 06. 14. 14:00

HIRDESS!

KERESS!

TALÁLJ

OTTHONRA!

F_BIV_ib.indd IV

2022. 06. 14. 14:00