MEGSZŰNHET A CSIPHIÁNY

ÓRIÁSI KAPACITÁSBŐVÍTÉS

AZ INTELNÉL

MEGSZŰNHET A CSIPHIÁNY | Három elképesztő méretű csipgyár építésével próbálja felvenni a harcot a szűnni nem akaró globális lapkahiánnyal – és persze a profi tját is maximalizálná – a világ egyik vezető mikroprocesszor-előállítója, az Intel. Az amerikai kormányzat is óriási összeggel támogatja a hazai csipfejlesztéseket. A gond csak az, hogy egy ilyen üzem évekig épül…

Lapzártánk előtt pár nappal jelentették be, hogy Ohio állam fővárosában, Columbusban, pontosabban annak New Albany nevű agglomerációs városkájában még ebben az esztendőben óriási építkezés veszi kezdetét. Három és fél év alatt el is készülhet az új csipgyár, amely háromezer főt foglalkoztat majd. „Ez a hely a világ legnagyobb félvezetőgyártó létesítménye lesz. Segítettünk létrehozni a Szilícium-völgyet, most pedig az ország szilíciumszívét teremtjük meg” – mondta Pat Gelsinger, a beruházást tető alá hozó Intel vezérigazgatója.

A bejelentés persze nem független attól a most elfogadott szövetségi törvénytől, amely nem kevesebb mint 52 milliárd dollárt (mintegy 16 100 milliárd forint) irányoz elő arra, hogy az Egyesült Államok visszaszerezze Ázsiától a világelsőséget a csipgyártás és -fejlesztés terén. A jogszabály ekkora összeggel támogatja a hazai gyártók fejlesztéseit, beruházásait. Nem utolsósorban azért, mert az amerikai–kínai kereskedelmi háború olyannyira elmérgesedett, s a globális ellátási láncok oly mértékben szakadoztak a Covid alatt, hogy a világ vezető államában a gazdaságpolitika is felismerte: szükség van a félvezető-előállításban erős helyi lábakra. Miért? Mert különben az USA könnyen zsarolható lesz, simán kitetté válik egy esetleges ázsiai viszonylatú embargónak.

KÉT MÁSIK GYÁR IS ÉPÜL

Ráadásul az Intel nem csak ezt a Columbus melletti hatalmas üzemet tervezi viszonylag gyorsan tető alá hozni. Még tavaly hivatalosan bejelentették, hogy csipgyárat építenek Arizonában és Új-Mexikóban is. Utóbbi kettőt összesen 23,5 milliárd dolláros beruházással. A vállalat tehát deklarált módon arra törekszik, hogy csökkentse az ázsiai gyártók félvezető-szállítmányaitól való függőségét.

E helyütt érdemes aláhúzni, hogy az Egyesült Államok részesedése a globális lapka-előállításban drámai módon csökkent az elmúlt évtizedekben: jelenleg hoz-

závetőleg 12 százalékos a mintegy harminc esztendővel ezelőtti 37-tel szemben. A pandémia által felerősödő nemzetközi digitalizációs igények miatt ugyanakkor a csipágazat rég nem látott növekedésben van – amelyből jobbára kimarad ÉszakAmerika és szinte teljesen Európa. S még nagyobb lehetne a bővülés, ha nem lassítaná a kereskedelmi háború és az ellátási láncok szakadozása. Mindenesetre a nemzetközi félvezetőipar így is 25,1 százalékkal, 583,5 milliárd dollárosra (nagyjából 180 ezer milliárd forint) nőtt a neves Gartner piackutató friss jelentése szerint.

Utóbbi társaság kutatási elnökhelyettese, Andrew Norwood is úgy magyarázta az adatokat, hogy az első három járványhullámot követő, nem várt ütemű gazdasági fellendülés okozta a félvezető-szállítási kapacitások elégtelenségét. És mint ismert, ez az ellátási probléma főként a gépkocsiszektort érintette hátrányosan. Az autóipari műszerek hiánya mondható talán a legsúlyosabbnak, amely szintén elsősorban a szemfüles cégek túlzott felhalmozása miatt alakult ki.

A gyártók egyelőre többek között úgy védekeznek, hogy régebbi elektronikát raknak a járművekbe. Az is óriási kihívás, hogy igen jelentős inflációt generált a problémás ellátás a komputerek s minden olyan gép, szerkezet piacán, ahol az előállítási költségek érezhető részét teszi ki az elektronika.

Bár valóban leginkább a járműgyártás „állatorvosi ló” e téren, emellett ma már a háztartási, az ipari, a mezőgazdasági gépeknél, sőt az okosmegoldások révén a lakó- és más célú épületeknél is egyre észrevehetőbb költségelemet jelentenek akár a filléresnek gondolt félvezetők is. S mivel az erős kereslet, valamint a nyersanyagok drágulása jelentősen megemelte a félvezetők átlagárát, a fenti 25,1 százalékos bevételnövekedés lényegében a volumen stagnálása mellett következett be… Bár inkább szimbolikus, de mégis fontos ezen túlmenően, hogy a Gartner friss becslései szerint a Samsung visszaszerezte vezető helyét az Inteltől. A dél-koreai megavállalat világpiaci részesedése 13 százalékos az Intel 12,5-ével szemben.

REKORD REKORD HÁTÁN

S bár az aranyérmes helyet – egy időre mindenképp – elveszítette az Intel, mégis elképesztő gazdasági adatokról számoltak be a január végén zajlott eredménybejelentés alkalmával. Az adatok számos rekordot megdöntöttek. Már a közzétett dia címe is ez: A valaha volt legjobb év. Az árbevétel minden korábbit meghaladva 74,7 milliárd dollárt tett ki, miközben a bruttó fedezet (gross margin) 57,7 százalékos szintre erősödött az előző negyedévhez képest. A részvényenkénti eredmény (earning per share – EPS) pedig hét százalékkal, 5,47 dollárra nőtt.

Azon túl pedig, hogy minden idők legnagyobb éves bevételét produkálták, a negyedéveket tekintve is csúcsot jelentett 2021 utolsó három hónapja. A személyiszámítógép-csipeket gyártó részleg, az úgynevezett Client Computing Group (CCG) éves forgalma szintén új rekordot ért el 40 milliárd dollár feletti öszszeggel. A szerverekbe, adatközpontokba szánt processzorok, lapkakészletek (Data Center Group – DCG) eladásai is negyedéves csúcsot döntöttek 7,3 milliárd dollárral, de az Internet of Things részleg, azaz a szenzorokhoz, távoli eléréshez szükséges félvezetők értékesítése szintén éves csúcsra jutott. Ha pedig mindez nem lenne elegendő: a 2017 tavaszán 15,3 milliárdért felvásárolt izraeli Mobileye is rekordbevételt hozott a világvállalatnak.

Ez utóbbi leány korszerű vezetéstámogató rendszerek és önvezető autók kifejlesztésével foglalkozik. Ez pedig azt jelenti, hogy az amerikai óriás is több lábon állva biztosította be magát az elmúlt években, illetve a Covid olyannyira „megtolta” a digitalizációt világszerte, hogy az olyan nagy cégek, mint az Intel, most nem győzik összegereblyézni a profitot, s persze nem győzik kielégíteni a félvezetők iránt megugrott keresletet. Azaz hiába épít most egyszerre három gyárat is a tengerentúli gigász, azok legfeljebb 2024–25től enyhíthetik a félvezetőhiányt. Könynyen lehet tehát, hogy a tavaly tapasztalt ellátási gondok nagy része az idén még bőven velünk marad.

JOE BIDEN AMERIKAI ELNÖK ÉS PATRICK GELSINGER, AZ INTEL VEZETŐJE JANUÁR VÉGÉN BEJELENTIK AZ OHIÓI GYÁR BERUHÁZÁSÁT. A JÖVŐ CSIPJEI AMERIKÁBAN KÉSZÜLNEK MAJD, DE ADDIG IS SZEMBE KELL NÉZNI A GLOBÁLIS HIÁNNYAL

NEM CSAK ÖRÖM VAN

A fent részletezett rendkívül jó eredmények dacára a techóriás nettó nyeresége 21 százalékkal csökkent a negyedik negyedévben, összességében pedig 5 százalékkal gyengült 2020-hoz képest, ám aggódniuk biztosan nem kell, hiszen még így is 19,9 milliárd dolláros plusszal zártak.

Az Intel profitcsökkenésének a legnagyobb részét egyébként az adja, hogy a számítógépek építéséhez nem csupán egy processzor szükséges, hanem más alkatrészek is, miközben a laptopokba szánt lapkákból a csiphiány miatt nem készült annyi, amennyivel ki tudták volna elégíteni a megnövekedett keresletet.

Mindezekből kifolyólag érthető a viszszaesés, melynek okára az Intel vezérigazgatója is kitért legutóbbi nyilatkozatában. Elmondása szerint a komponenseket érintő félvezetőhiány korlátozta a termékbefejezési és -leszállítási képességet. Ez leginkább a notebookok esetében volt érezhető, de a korlátozások más szegmensekre is érzékenyen hatottak, beleértve az autóipart és az adatközpontokat.

HALASKA GÁBOR