EURÓPA ENERGIAELLÁTÁSA

RÁFÁZHAT NÉMETORSZÁG, HA HOSSZÚ LESZ A TÉL

EURÓPA ENERGIAELLÁTÁSA | Berlin a Brüsszelhez igazodás és a saját gazdasági érdekei között őrlődik. Gyorsan elérkezett a hárompárti koalíció első szakítópróbája.

MODELL A FRANKFURTI DIVATHÉT EGYIK BEMUTATÓJÁN. FÁZNI FOGNAK A NÉMETEK, HA NEM LESZ GÁZ

FOTÓ: THOMAS LOHNES, GETTY IMAGES

Ahogy telik az idő, jön a télutó, úgy nő az idegesség Európában, Brüsszelben, de kiváltképpen a kulcsállamban, Németországban, hogy kihúzzák-e a gáztartalékokkal a tél végéig. Kifejező a Financial Times (FT) fotómontázsa: a szürke-feketébe öltözött Annalena Baerbock német külügyminiszter és a hasonlóan keserű, összeszorított szájjal ülő Olaf Scholz kancellár mögé odamontírozták vörös alapon Oroszország kétfejű aranysasát a sárkányt legyőző Szent György lovas képével. Baloldalt diszkréten, alig észrevehetően a Német Szövetségi Köztársaság jobbra néző sasárnya látható – és természetesen egy gázszivattyú-állomás fotója.

BERLINRE BÍZTÁK

A brüsszeli Bruegel intézet értékelése szerint szinte minden az időjárástól függ. A nyugat-európai tárolókban lévő földgáztartalékok normál esetben kitarthatnak áprilisig. De ha hideg lesz februárban és márciusban, akkor a jövő hónap végére kiürülhetnek a tárolók, így első

körben az ipar, második körben pedig a lakosság kerülhet nehéz helyzetbe. A Politico című lap fel is rója az EU-nak, hogy csak akkor kezdtek el igazán mozgolódni ez ügyben, amikor már a körmükre égett a dolog.

Brüsszel még a Merkel-korszakból örökölt reflexekkel rábízta Berlinre az oroszokkal fennálló gázvita megoldását. Ennek persze a két tűz közé került németek nagyon nem örültek. Egyfelől szorították őket az Oroszországi Föderációt (OF) elítélő, szankcionáló nyugat-európai politikai vezetés lépései, másfelől a saját nemzeti-gazdasági érdekeik, amelyek az orosz gázcsapok megnyitásához, az Északi Áramlat II. engedélyezéséhez fűződtek. Némelyik európai uniós társtag, NATO-szövetséges kritizálta is Németországot, amely szerintük nem vállalt teljes szívvel szolidaritást az euroatlanti érdekekkel, Ukrajnával.

Mögéjük állt Wolfgang Ischinger, a müncheni nemzetközi biztonsági fórum (Wehrkunde) házigazdája, az egyik legtekintélyesebb német kül- és biztonságpolitikus is, aki szerint az új berlini vezetés nem mérte fel, hogy „zavaros Ukrajna-politikájával” Németország mekkora kárt okozott nemcsak saját magának, de az egész EU-nak is. Olaf Scholz minapi washingtoni, majd moszkvai útján a helyzet tisztázására törekedett.

Az ezek, továbbá a német–amerikai kapcsolatok miatti aggódás vezette Joe Bident, az USA elnökét arra a korábbi döntésre – amelyet az FT cikkírója szerint azóta nyilván megbánt –, hogy nem szankcionálja az Északi Áramlat II. projektet, holott ez Kijev egyik legerősebb követelése volt. Ma más a helyzet, Merkel és korszaka már a múlt. Utódai másképpen viszonyulnak az OF-hez – a német nagytőke, az iparvállalatok, a földgáz és a földgázerőművekben generált villamos áram nagyfogyasztói pedig morogva nézik az új kormányt, s tanakodnak, hogyan vészeljék át a kevés és ezzel öszszefüggésben drága energia korszakát.

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK

Két módja van a gázhiány megoldásának. Az olcsóbb és gyorsabb a vezetékes oroszországi nyersanyag importja – amit elsősorban politikai okokból (Ukrajna miatt) Brüsszel elvet. Moszkva nyeregben érzi magát. Nem várt és roppant hatékony fegyverhez jutott a nyugat-európai energiaproblémák révén, azaz bedobhatja a gázcsapcsikicsuki politikáját. Ennek megnyilvánulásaként a NyugatEurópa ellátásában nagy szerepet betöltő Jamal–Európa-vezeték kapacitásának a töredékével dolgozik, a Gazprom csak a minimálisan szükséges mennyiséggel töltötte fel a tárolókat. A következmény: a spot (szabadpiaci azonnali) gázár az egekbe szökött, a különböző lejáratoktól függően 5–15-szörös drágulást tapasztalnak a piacon.

A másik megoldás drágább és körülményesebb. Ez a cseppfolyósított gáz (LNG) beszerzése – az energiahordozó érkezhet a tengerentúlról, Katarból, esetleg Malajziából vagy Indonéziából. Az amerikai külügy által támogatott EU-s küldöttségek rajzottak ezekhez a nagy LNG-forrásokhoz, hogy azonnali szállításokat próbáljanak kicsikarni. Olyan szállítmányokról van szó, amelyeket a japán, dél-koreai vevők már kifizettek, és várják a küldemények megérkezését. Feltehetően van annyi (plusz)pénz, felár, amiért ezek a vásárlók átengedik ezt az árut Nyugat-Európának.

NÉMETORSZÁG FÖLDGÁZIMPORTJA

2020, százalék

Oroszország

55,2

15 1,5

Hollandia

12,7

Európa többi része

Forrás: de.statista.com

30,6

Norvégia

NÉMET PÁRNÁK

Míg Nyugat-Európa gázimportjában Oroszország tavaly mintegy 40 százalékkal volt a legerősebb tényező, addig Németországban ez az arány (beleértve az OF-ből történő, növekvő LNGbehozatalt) megközelíti a 60 százalékot. Azaz Berlin az uniós átlagnál jóval nagyobb mértékben van ráutalva az orosz importra. És az új német hármas kormánykoalícióban éles ellentétek vannak egyfelől a földgáz mint energiaforrás megítélésében, másfelől az OF mint importforrás elfogadhatóságában.

A korábbi, Angela Merkel vezette, a CDU/CSU és a szocdemek által alkotott koalíció ezt a problémát – nem kis mértékben a volt kancellár rugalmasságának,

Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kialakított jó kapcsolatának köszönhetően – tudta kezelni. Az új német kormánynak ez az első és igen komoly szakítópróbája. Kérdés, hogy a pragmatizmus, az ország, a lakosság, a nagyipar érdekei kerekednek-e felül. S vitatott, hogy gyakorlatiassá szelídült-e Annalena Baerbock újdonsült német külügyminiszter és pártja, a zöldek korábbi éles Moszkva-ellenessége.

Fogas kérdést jelent a másik aspektus, Németország energiapalettájának a kizöldítése is. A koalíciót igen keményen mellbe vágta az EU gyakorlatias javaslata, hogy a földgázt és az atomenergiát emeljék be a zöldítésalapú energiamixbe. Berlin, kiváltképpen a jelenlegi kormány második legerősebb szekciója, a zöldek pártja élen járt az atomenergia kivezetésében és a földgáz visszaszorításában. Az ebből a szempontból drámai visszaesést – és az erősen környezetszennyező szén ideiglenes rehabilitációját – hozó múlt év kemény tanulsággal szolgálhatott a zöldeknek, amelyet a mai napig nem dolgoztak fel.

Németország továbbra is őrlődik az ellentétes politikai, gazdasági érdekek malmában. Megfigyelhető a törekvés, hogy az egyes uniós tagoktól érkezett bírálatokra reagálva túlkompenzáljanak, az Ukrajnával való nyugat-európai (NATO-) szolidaritás kifejezéseként – belső, gazdasági érdekeikkel ellentétben – játsszák ki az Északi Áramlat II. kártyát Moszkva megbüntetésére, blokkolják a műszakilag szállításképes vezeték engedélyeztetését.

Ugyanakkor történelmi-érzelmi okokra (a második világháború, Hitler Barbarossa hadművelete) hivatkozva Berlin nem hajlandó halálos sérülést okozni képes fegyvereket szállítani Kijevnek, hogy azokkal orosz katonákat öljenek meg. Ám az ukránokat mindez nem hatja meg. Igen rossz néven veszik, hogy a németek mindössze ötezer rohamsisak küldésével fejezik ki Berlin támogatását, miközben Ukrajna önjáró lövegekre, páncélosokra, esetleg légvédelmi rakétarendszerek szállítására számított. Vitalij Klicsko, a Németországot jól ismerő volt nehézsúlyú bokszbajnok, Kijev polgármestere nyilvánosan ki is fakadt: „Legközelebb párnákat küldenek Berlinből?”

CSAPOK EGY SZIBÉRIAI GÁZMEZŐN. BEFAGYTAK MOSZKVA ÉS BRÜSSZEL KAPCSOLATAI

HIRDETÉS D. P.

RENDELJE MEG MOST A VITORLÁZÁS MAGAZINT EGÉSZ ÉVRE

Az első 50 előfizetőnket megajándékozzuk egy páros belépővel a 2022. március 3. és 6. között megrendezésre kerülő Budapest Boat Show rendezvényre!

Egy éves előfizetés: 7500 Ft

A rendezvényről bővebben a https://boatshow.hu/ oldalon olvashat. AJÁNDÉK BUDAPEST BOAT SHOW PÁROS BELÉPŐ

* Azokat az előfizetőket ajándékozzuk meg páros belépővel a Budapest Boat Showra, akiknek az első 50 között érkezik meg befizetése a Kiadóhoz.

Fizessen elő bankkártyával a www.lapcentrum.hu/vitorlazasFizessen elő bankkártyával a www.lapcentrum.hu/vitorlazas oldalon! E-mail: elofizetes@mediaworks.hu Telefon: +36-46/998-800old