CSALÁSSOROZAT Csődben az ukrán állami gabonaforgalmazó

CSŐDBENAZ UKRÁN ÁLLAMI GABONAFORGALMAZÓ

CSALÁSSOROZAT | Egymilliárd dolláros adósságot hátrahagyva becsődölt az egyik legnagyobb ukrán állami vállalatnak számító gabonaforgalmazó. Január 21-én kellett volna közel 100 milliót törlesztenie a hitelező Exim Bank of Chinának, de csak 8,8 milliót tudott átutalni.

A hiányzó összeget a kijevi pénzügyi tárca fizette be, mert állami garanciavállalással kötötték meg 2012-ben az összesen 1,5 milliárd dollár értékű hitelszerződést. Az ukrán államot terheli az alá tartozó gabonaforgalmazó egymilliárd dolláros adóssága a cég csődje miatt. Ez hatalmas tehertétel, hiszen az ország amúgy is hitelekre szorul. Tavaly novemberben 700 milliót utalt át Kijevnek a Nemzetközi Valutaalap.

KÜLÖNÖS VÁLSÁGKEZELÉS

A szövevényes ügy hátteréről az Ekonomicsna Pravda gazdaságpolitikai portál közölt elemzést. Megállapítja, hogy hasonló eset Európa bármely államában országos botrányt váltott volna ki, tucatnyi tisztségviselő, topmenedzser került volna rács mögé, de Ukrajnában az Oroszországgal egyre élesebbé váló konfliktus miatt csaknem visszhangtalan maradt a sajtóban a közvagyon kirívó elherdálása. A közel egy évtizedig egyfajta „fekete lyukként” funkcionált társaság ténykedése három államfőre és öt kormányra nézve rendkívül kínos. Az ország vezető gabonaforgalmazója Ukrajna Állami Élelmiszer- és Gabonavállalata néven, 2010 augusztusában, Viktor Janukovics elnök hivatali idejének időszakában alakult meg a korábban becsődölt, hasonló profilú cég nyomdokán.

Ukrajna 2012 végén éppen az aktuális költségvetési krízisből próbált kievickélni, amikor a kormány megállapodott a kínai bankkal az 1,5 milliárd dolláros hitel folyósításáról. A szerződés értelmében a társaságnak évente ötmillió tonna gabonát kellett volna leszállítania egy kínai partnervállalatnak, azonban mindeddig csupán hatmillió tonnát küldött. A szerződésszegés miatt folyamatosan érkeznek a reklamációk Kijevbe.

A kétes ügyletek Janukovics idején kezdődtek, amikor az új állami vállalat érdekeinek megfelelően – és természetesen a számos magáncég kárára – újraosztották a hazai gabonafelvásárlás piacát, külföldön pedig offshore cégeken keresztül folyt az értékesítés. Miután az elnök 2014 februárjában, a „Majdan-forradalom” idején Oroszországba menekült, a zűrzavaros helyzetet kihasználva a társaság vezetése 130 millió dollár értékben szállított meg nem nevezett offshore cégeknek gabonát, de a pénz nem érkezett meg. A vállalat vezetőjét öt évvel később, Litvániában vették őrizetbe.

Minden jel arra mutat, hogy a „forradalmi” agrártárca – a nacionalista Szvoboda párt képviselője, Ihor Svajka által irányított minisztérium – is érintett volt az ügyletben, de az új államfő, Petro Porosenko nem akart mélyebben foglalkozni ezzel – állítja tanúkra hivatkozva a cikk.

A gabonaforgalmazó vezetői posztját a kormánypártok gyakran – bizonyos háttéralkuk részeként – akár a politikai ellenfeleiknek is átjátszották. Így nevezték ki Julija Timosenko kétszeres exkormányfő pártjának egyik képviselőjét, miután az ellenzéki formáció 2020-ban megszavazta a következő évi költségvetést. Szűk egy év múlva a rendőrség 57 millió dollár értékű csalást tárt fel, később egy kijevi reptéren őrizetbe vették a szökni készülő vezetőt.

A kétes gazdálkodásról önmagában is sokat elárul a tény, hogy a vállalatirányító irodájának az ajtaján kilenc és fél év alatt tizennégyszer kellett kicserélni a névtáblát. A veszteség 19,3 milliárd hrivnya (213 milliárd forint).

A gabonaforgalmazó pénzügyi jelentéséből kiderült, hogy az 1,5 milliárd dolláros hitel túlságosan nagy volt és nem túl kedvező, s az állam más célra is igénybe vette. A cég mindössze 450 millió dollárt használt fel belőle; a maradékot az állami Ukrekszimbankban helyezték el, hogy a betét hozamából fedezzék a hitelkamatot. Azonban 2017-ben a 2,5-3 százalékos hozam nem fedezte a hitel 6,5-7 százalékos költségét.

KÉTES ÜGYLETEK

Ráadásul az utóbbi nyolc évben az ukrán fizetőeszköz elképesztően leértékelődött: egy dollár 8 helyett jelenleg 28 hrivnyába kerül. A vállalatvezetés minden pénzeszközt a hitel törlesztésére fordított, majd újabb kölcsönöket vett fel, s ezekből fizetett a kínaiaknak. Az effajta „válságkezelés” 2022-ig tartott, majd bekövetkezett a csőd. Az állam meg sem próbálta megmenteni a társaságot, de jótáll az esedékes részlet 90 százalékáért. Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter szerint a vállalat működése ügyében bűnügyi nyomozást indítanak, hogy felelősségre vonják a viszszaéléseket elkövető, illetve a hitelt roszszul felhasználó személyeket.

A kormány forgatókönyve szerint Ukrajna 2027-ig teljes egészében törleszti a kínai kölcsönt.

SZŐLŐSI HUNOR