KERTÉSZ BALÁZS

Hét éve működik a Hulladékvadász honlap és applikáció, amelynek köszönhetően eddig több mint 10 ezer köbméter illegális hulladékot számoltak fel, megteremtve a lakosság és a hatóság közötti gördülékeny ügyintézést. Nyolcezer aktív felhasználójuk nyitott szemmel jár, s nem fél bejelentést tenni, ha szemétkupaccal találkozik.

Ha egy hétköznapi ember bejelenti, hogy illegális hulladékot talált, a jelzése általában elveszik a bürokrácia útvesztőjében. Hogy sikerült új utat vágni a rendszerben, amelyen haladva felpörögtek az intézkedések? – Egyrészt környezetmérnökként korábban zöldhatóságnál dolgoztam, így talán jobban átlátom a rendszert. Tudom, mikor kell egy észrevételt több szervnél is jelezni. Másrészt a munkatársaimmal együtt kitartóak vagyunk. A Facebookon kezdtük. Különböző csoportokban keringő posztokat olvasva elkezdtünk reagálni arra, ha valaki beírta, hogy itt és itt mekkora szemétkupacot talált. Majd vettük a fáradságot, és ezt be is jelentettük a hatóságnál. Ha nem kaptunk választ, vagy kiderült, hogy a kupac egy hónap alatt sem tűnt el, újra és újra odatelefonáltunk. Egyre több esetet sikerült felgöngyölítenünk, és hogy ezekről beszámoljunk, létrehoztuk a hulladekvadasz.hu-t. A tevékenységünket követve sokan beleszerettek az ügybe, mert látták, hogy van változás, megyünk előre. Rajtunk keresztül hiteles információkat kaptak a bejelentők, és sok eset bonyolítását a saját nevünk alatt intéztük. Így a bejelentésük anonim maradhatott, viszont mi felvállaltuk azt is, ha annak folyományaként – például nagyobb környezetkárosítás okán – bíróságra kellett járni. – Közben elkészítettek egy applikációt is, amelyet ma már nyolcezren használnak. Plusz vannak, akik a közösségi oldalakon követik önöket vagy a háttérintézményként létrejött JÖN Alapítványt, és ott üzennek, ha illegális hulladékot látnak. – Létezik egy Hulladékfelajánlás nevű csoportunk is, több mint tízezer taggal. Ők egymás között csereberélnek: beírják, ha olyan hulladék képződött náluk, amely másnak talán nem az, és szívesen „beváltanák” valamire. Itt nincs pénzforgalom,

NÉVJEGY

Budapesten született, 1978-ban. A Szent István Egyetem (MATE) Környezettudományi Karának a környezetmérnöki szakán diplomázott, majd zöldhatósági felügyelőként állt munkába. A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara környezetvédelmi bizottságának az elnöke.

KEDVENCEK

Könyv » Justus von Liebig: Kémia alkalmazása a mezőgazdaságban és a növényélettanban Film/sorozat » Rick és Morty Zene » Dua Lipa Ahonnan merít, ha kimerül » brazil dzsiudzsicu (brazilian jiu-jitsu – BJJ)

de gazdát cserélhet egy kiló cseresznye vagy egy használt mosógép is. – Az adataik alapján komolyan megnövekedett a hulladékelhagyás mértéke a pandémia alatt Magyarországon. Ami azért is probléma, mert az illegális szemétlerakás tökéletes táptalaja egy vírus terjedésének.

– Bár az első hullám idején néhány környezetvédelmi adat javulásnak indult, a hozzánk beérkező bejelentések valóban szomorú képet mutatnak. A házhoz rendelések miatt egyrészt megnőtt a csomagolóanyag-mennyiség. Másrészt a pánikvásárlások okán rengeteg előre csomagolt terméket halmoztak fel az emberek. Ami megromlott, vagy amit nem tudtak felhasználni, azt kidobták, s ennek megint a természet itta meg a levét. – A munkájuk nem arról szól, hogy öszszeszednek néhány utcán heverő kartondobozt vagy gumikesztyűt, hanem sokkal súlyosabb telepeket igyekeznek felszámolni. Mi fogadja önöket egy-egy helyszínen? – Sokszor munkagéppel, talicskával, ásóval, láncfűrésszel felszerelkezve megyünk a terepre, hiszen előfordul, hogy autóroncsot nőnek be a fák, és azt kell kiszabadítani. Például Budapest szélén léteznek olyan részek, ahol hivatalosan nem is lett volna szabad építkezni, mégis vannak ott házak – talán egykori nyaralók – lakókkal. Viszont nincs szervezett szemétszállítás. Ezt úgy oldotta meg az egyik közösség, hogy a közeli kis erdőt telepakolták. Ott gyakorlatilag megindult alattunk a talaj, de nagy levegőt sem tudtunk venni, olyan szagok terjengtek. Kecskemét környékén egy veszélyes hulladékokkal, lejárt vegyszerekkel teli komplett labort találtunk egyszer a természetben. Van olyan terület, ahol már másnapra újratermelődik a szemét egy-egy kiürítés után. Szintén Budapest határában a Kelet-Magyarország felé tartó építési vállalkozók rendszeresen ledobják a napi, heti sittcsomagjukat. Felújítanak a városban egy fürdőszobát, kérnek plusz x ezer forintot azért, hogy elvigyék a sittet is, és azt hazafele menet egy bejáratott ponton lerakják. Ha „csak” ötven vállalkozónak ez a bevett szokása, sosem tűnik el a szemét. Tettünk már fel vadkamerát, hogy elcsípjük őket, de a környéken élő hajléktalanok megsúgták nekik, hol van a készülék, és vagy ügyesen kikerülték, vagy máshova mentek. Ezt a magatartást azért sem értem, mert pont az építési hulladék az, amelytől szabályosan is olcsón és könnyen meg lehet szabadulni, ráadásul újra felhasználható. Jó tudni azt is, hogy a hulladékudvarok átvételi szolgáltatásait a budapesti lakosok eredeti lakcímkártya, továbbá az utolsó időszaki szemétszállításidíj-befizetést igazoló csekkszelvény vagy átutalási igazolás, társasházi lakó esetében közös képviselői igazolás bemutatását követően hulladékfajtánként meghatározott napi és éves limitig díjmentesen vehetik igénybe. Ha mi az egy köbméter rakodóterű járőrautónkat telerakjuk csomagolási hulladékkal, PET-palackkal, azaz könnyű hulladékkal teli 15-20 hatalmas zsákkal, akkor is maximum tízezer forintot fizetünk egy lerakóban. De van, hogy 1500-2000 forintot. Ennyit spórolnak azok, akik az erdőbe viszik a szemetüket. – Miért nem veszélytelen önállóan nekiállni szemetet szedni ismeretlen területen? – Egyrészt az egy éve működő új törvényi szabályozás miatt. Ez ugyanis kimondja, hogy ha megfogunk egy szemetet, az a mienk, és a betoppanó közteresek gondolhatják azt, hogy mi dobtuk el, fizessünk helyszíni bírságot. A hulladék a legújabb szabályok szerint ahhoz tartozik, akinek a területén található, így az eltávolítás is az ő felelőssége. Emiatt fontos, hogy az ipari ingatlanok vagy a magánszemélyek ritkán látogatott, megörökölt területei legyenek körbekerítve, mert sok kellemetlen történet kerekedett már ennek hiányából. – Évek óta csikkmentes akcióhónapot hirdetnek februárra – a csikkelhelyezés kultúrájában van fejlődés? – Kevés, de a mi munkánk már eljutott oda, hogy mindössze az akcióban részt vevő települések jelentkezését várjuk, és nekik próbálunk segíteni edukációval, jó alternatívák ajánlásával – hamutartók felszerelésével, zsebhamutartók kiosztásával. A dohányosok még mindig nehezen értik meg, hogy az a tíz csikk, amelyet naponta eldobnak, valós problémát okoz, hiszen sok millióan tesznek így. Egy cigarettavég akár négyezerféle toxikus kémiai anyagot is tartalmazhat. A füstszűrő nem bomlik le, viszont amit a dohánytermékből kiszűrt, az az élővizekbe kioldódik. Ezért februárban mindig arra kérjük a dohányosokat, hogy próbálják meg egy hónapig kihelyezett szemetesbe vagy egy náluk lévő kis tartóba helyezni a csikket a környezet és a saját pénztárcájuk védelme érdekében is, hiszen a csutka eldobása helyszíni bírsággal büntethető szabálysértés. S reméljük, a hónap végére meg is maradnak az új szokásuknál.

SZIGETI HAJNI