Figyelő 2022_06

Ü Z L E T I

H E T I L A P

A lakáskölcsönök pörgetik a hitelpiacot SZJA-VISSZATÉRÍTÉS

MIRE KÖLTIK A HÁZTARTÁSOK? GYOPÁROS ALPÁR-INTERJÚ

PÉNZESŐ A VIDÉKNEK

CSER-PALKOVICS ANDRÁS

ERŐS ÁLLAM, ERŐS NAGYVÁROSOK GYULAHÚS KFT.

BEFEKTETŐRE VÁRVA

ÁRA: 790 FT

6. SZÁM | 2022. FEBRUÁR 10–16.

F_BI-Hitel.indd 1

2022. 02. 08. 15:44

Tavaszváró a Mandinernél % āÐ̌КĉÑĊĊřÐă ťšÐĴìÐĴ ÐăĢ ĉďĮĴ ­ T­ĊÌðĊÐī ìÐĴðă­Ĩī­ȝ āÐ̌КĉÑĊĊřÐă ťšÐĴìÐĴ ÐăĢ ĉďĮĴ 30 % š ÐăĢťšÐĴĢā āĘšĘĴĴ Ðæř ǡ ÑþĮš­ā®Į œÐăăĊÐĮĮìÑĴŒÑæÑĴ ĮďīĮďăķĊā āð ­ æ®īÌďĊřð Vital Hotel Nautisbe ǡ ÑþĮš­ā®ī­ ǡ åĢ īÑĮšÑīÐș Œ­ă­ĉðĊĴ ǠȭǠ ÐæřÑŒÐĮ ÑĮ ȭÐăĢťšÐĴÑĮĴȘ

š ­āÆðĐ ðÌĢĴ­īĴ­ĉ­Ț ǡǟǡǡȘ åÐÅīķ®ī ǠȘ ȭ åÐÅīķ®ī ǠǤȘ

wďīĮďă®ĮȚ ǡǟǡǡȘ åÐÅīķ®ī ǠǥȘ

NķĨďĊāĐÌȚ Ĵ­Œ­ĮšŒ­īď ĉ­ĊÌðĊÐīȘìķȥÐăďťšÐĴÐĮ

F_BII-mandiner.indd II

2022. 02. 08. 14:25

| TARTALOM |

4 A HÉT HÍREI 6 NAGYTOTÁL 9 INFOGRAFIKA

PUBLICISZTIKA

8 SZAJLAI CSABA All-in

CÍMLAPON

18

10 LAKOSSÁGI FINANSZÍROZÁS Visszatért a hiteléhség

Erős állam, erős nagyvárosok

Az erős állam koncepciójában erős nagyvárosokra, egyfajta térségi erőközpontokra van szükség Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere szerint. A megyeszékhelyre a magyar gazdaság egyik versenylovaként tekintő fideszes politikus a Figyelőnek adott interjúban elmondta: több változást is szükségesnek tartana az önkormányzati szektorban, például a feladatfinanszírozásban.

22

Égető a szakemberhiány

Az ágazat legnagyobb gondját a szakemberhiány jelenti mind a mérnöki, mind a szakmunka terén, de a modern gépi eszközök, technológiák is hiányoznak. Valamennyi építőipari alapszakma hiányszakmának minősíthető az egész országban – olvasható az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) által a közelmúltban készített összegzésben, amelyet az építési ágazat 2022. évi súlyponti problémáiról és a gondok megoldását szolgáló javaslatokról készített a szervezet.

24

Magyar falu program: ennyi pénzt még nem kapott a vidék

Az idei forrásokkal együtt a 2019-ben elindult Magyar falu program összköltségvetése megközelíti az ezer milliárd forintot. Ebbe beletartozik a pályázati alprogram mellett a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK), a falusi útalap, valamint tavaly óta a piaci szereplők – a kisboltok és a mikrovállalkozások – támogatása is – mondta a Figyelőnek Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.

38

Új befektetőre várva

Hatszázalékos bővülés mellett nyolcmilliárd forint feletti forgalommal zárt a piacon meglehetősen fiatal gazdasági társaságnak, de a magyar húskészítés egyik legpatinásabb szereplőjének számító Gyulahús Kft. A cég új befektetőre és jelentős fejlesztésekre vár. Címlap: Getty Images

GAZDASÁG ÉS POLITIKA

14 KONFERENCIA Üzlet és etika 16 KÉTHARMAD Javult a családok helyzete

GEOPOLITIKA

55 EURÓPA ENERGIAELLÁTÁSA Ráfázhat Németország, ha hosszú lesz a tél

58 KLÍMAVÁLTOZÁS Növényi alapú húshelyettesítők – Elment az étvágy

60 ENERGIAMIX „Zöld” alternatíva lett az atomenergia

RÉGIÓ

62 POZSONY KIVÁR Mindenki másképp csinálja

18 CSER-PALKOVICS ANDRÁS Erős állam,

64 AZ ENERGIAFALÓK Áldozatágazatok

22 24

66 MENTŐÖV KÉSZÜL Hatalmas rezsi vár

28 30 32

erős nagyvárosok ÉPÍTŐIPAR Égető a szakmberhiány GYOPÁROS ALPÁR Magyar falu program: ennyi pénzt még nem kapott a vidék BÁNKUTY TAMÁS A PADME vállalja az innovátor szerepét az oktatásban AGRÁRCENZUS Kevesebb az eszkimó UNIÓS VITA Ki fizeti a határkerítést?

CÉGVILÁG

33 HENKEL Home office a topmenedzser 36 38 40 41 42

szemével WEBPIAC Kissé lefagytak GYULAHÚS Új befektetőre várva STARTUP Fenntartható fogmosás JÁRMŰPIAC Óvatos kezdés TAL CATRAN Startupfolyamatok techguruszemmel

SZEMÉLYI HÍREK

45 VÁLTOZÁSOK A CÉGVILÁGBAN

PÉNZ BESZÉL

Romániában a horvátokra

67 CSALÁSSOROZAT Csődben az ukrán állami gabonaforgalmazó

68 MONTENEGRÓI ALKU Kormánybuktatás cselszövéssel

70 RÉGIÓS HÍREK

SKYNET

72 MEGSZŰNHET A CSIPHIÁNY Óriási kapacitásbővítés az Intelnél

CAPPUCCINO

74 KERTÉSZ BALÁZS

TÁRSADALOM

76 TRENDEK Merre tart a közösségi média az idén?

46 MEGTAKARÍTÁSOK Bevételi oldal 48 RÁTKAI TAMÁS Nagyban gondolkodnak

78 COVID-KÖRKÉP Enyhül a járványhelyzet

TŐZSDE

80 LABDARÚGÁS Bölöni László:

50 AMERIKAI TŐZSDÉK Belevegyünk vagy ne?

52 ALAPKEZELŐK Újra népszerűek az aktív alapok 54 BUX Erős kezdés

SPORT

győztes vesztes?

AJÁNLÓ

82 IRODALOM, MŰVÉSZET, ÖRÖK ÉLET

LXV. évfolyam Főszerkesztő: Deák Bálint Főszerkesztő-helyettesek: Barát Mihály, Szajlai Csaba Főmunkatársak: Helmeczi Zoltán, Tóth Balázs Olvasó szerkesztő: Friedrich Csaba Rovatvezetők: Dózsa György, Halaska Gábor, Hőnyi Gyula, Lengyel Gabriella, Moszkovits János, Pindroch Tamás, Szigeti Hajni Képszerkesztő: Somogyi Nóra Online képszerkesztő: Wanger Alexandra Vezető tervezőszerkesztő: Babay Zsolt Tervezőszerkesztők: Hajnal Anna, Leszt Kata, Soproni Béla Korrektor: Baross Gábor Szerkesztőségi titkár: Szebényi Katalin, telefon: (1) 489-11-28 E-mail: szerkesztoseg@figyelo.hu Internet: www.figyelo.hu Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt., 1082 Budapest, Üllői út 48. | Felelős kiadó: Kálmán Erika elnök-vezérigazgató | Terjesztés: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu; telefon 06-46/998-800 | Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt., Nyomda | Címe: 6729 Szeged, Szabadkai út 20. | Felelős vezető: Szabady Balázs nyomda üzletág igazgató | HU ISSN 0015-086X | Árusításos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfi ze tés ben ter jes z ti a Magyar Posta és a MédiaLOG–DMHM Zrt. Előfi zethető: a lapcentrum.hu oldalon és az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen, illetve a 06-46/998-800 telefonszámon. Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: telefon: 06-46/998-800, e-mail: hirlapelofi zetes@posta.hu. A Figyelő kiadványban megjelent minden szerzői mű (cikk, fotó, táblázat, grafika) a nyilvánosság számára a sajtóban csak a kiadó előzetes írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével tehető hozzáférhetővé, illetve többszörözhető. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül.

2022/6 FIGYELŐ | 3

F_03_tartalom.indd 3

2022. 02. 08. 16:58

| A HÉT HÍREI |

ÁTFOGÓ KUTATÁS A BALATONRÓL A Tó-retró blog átfogó kutatást indított a Balatonnal kapcsolatban. Ennek keretében egy kérdőív kitöltésével bárki elmondhatta, milyennek látja és milyennek szeretné látni a magyar tengert. Például mely szolgáltatásokat, programokat, étkezési lehetőségeket tart megfelelő színvonalúnak, vagy éppen ellenkezőleg: miket hiányol a tó partján. A bloggerek arra is választ kerestek, hogy a Balaton szerelmesei miként reformálnák meg a strandok jelenlegi rendszerét, vajon találnak-e a külföldön bevett minták közül számukra vonzó alternatívát. Az idén a negyedik évfolyamába lépő Tó-retró cikkeit már több mint ötmillióan olvasták el. A jelenlegi kutatás már a második ilyen jellegű felmérése a blognak, de most fókuszáltak először a magyar tengerrel kapcsolatos témára.

CSÚCSON VAGYUNK AZ EXPORTBAN

BOLGÁR DROGBANDA A CREDIT SUISSE-BEN

Újabb bírósági ügy veszi kezdetét a Credit Suisse életében. Most az a vád, hogy egy kokainkereskedéssel foglalkozó bolgár bandának segített eurómilliókat tisztára mosni a bank – adta hírül a Reuters. A svájci hatóságok úgy vélik, a pénzintézet egyik korábbi alkalmazottja nem tett meg mindent annak érdekében, hogy megakadályozza a bűncselekményt 2004 és 2008 között. A Credit Suisse a Reutersnek küldött közleményében tagadja a vádakat, s kiáll a volt munkatárs ártatlansága mellett. A hatóságok szerint a drogbanda úgy mosta tisztára a pénzt, hogy azt több részre osztotta. Így sikerült azon határérték alatt maradni, amelytől a bankok kötelezően vizsgálják a pénzmosás gyanúját. Az összegeket a hitelintézet széfjeiben helyezték el, később pedig különféle számlákra utalták.

A múlt év brutális kiviteli rekordot hozott Magyarországon. Az export értéke 14 százalékkal nőtt, s elérte a 119 milliárd eurót, a világgazdasági nehézségek ellenére is – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Ózdon. A tárcavezető hangsúlyozta: ehhez az eredményhez olyan fontos kormányzati döntések kellettek, amelyek a segélyek osztogatása helyett a munkahelyekre, a fejlesztésekre és a beruházásösztönzésre helyezték a hangsúlyt. A rekorddöntéshez szükség volt a magyar munkavállalók kiváló teljesítményére és azokra a bátor vállalatokra, amelyek a koronavírus-világjárvány ideje alatt is mertek fejleszteni, és a termékeikkel új piacokat tudtak szerezni a világban. Szijjártó Péter hozzátette: soha annyian nem dolgoztak még Magyarországon, mint jelenleg. Miközben hazánk lakosságszámát tekintve csak a 95. a világon, exportteljesítménye a 34. helyen áll a globális rangsorban. Ráadásul az utóbbi időszakban megfigyelhető volt a magyar tulajdonban lévő cégek megerősödése, folyamatosak a nemzetközi sikerek – húzta alá a szakember.

A HÉT 187 SZÁMA

millió eurós többlet keletkezett a külkereskedelemben decemberben a novemberi 76 milliós deficitet követően, így öt hónap után újra szufficites lett a mérleg. Az ipari termelés javulásának köszönhetően 19,6 százalékkal nőtt az export euróértéke, noha a csiphiány miatt a járműgyártás továbbra is akadozik, ugyanakkor az erőteljes belső – döntően beruházási – kereslet, valamint a drámaian emelkedő nyersanyag- és energiaárak okán 21,4 százalékkal nőtt az importé – hangsúlyozza a Takarékbank értékelése.

4 | FIGYELŐ 2022/6

F_04-05-Hirek.indd 4

2022. 02. 08. 16:59

| A HÉT HÍREI |

bank a saját hírnevéből A HÉT „Minden és mások bizalmából él” – Arthur Hailey IDÉZETE brit–kanadai író.

CSÖNGET A POSTÁS

Szerdán elkezdődött a 13. havi nyugdíj postai kézbesítése egymillió embernek, a többi érintettnek pedig pénteken utalják a bankszámlájára – közölte Zsigó Róbert, a családokért felelős parlamenti államtitkár a Facebook-oldalán. A pluszjuttatás nemcsak a nyugdíjasokra, hanem a nyugdíjszerű ellátásra jogosultakra is vonatkozik. Ennek kapcsán Farkas András nyugdíjszakértő az M1-en elmondta: mintegy kéttucatnyi egyéb ellátásban részesülő kap most 13. havi pénzt, tehát az öregségi nyugdíjasokon kívül az összes hozzátartozói nyugellátásban érintett is hozzájut ehhez az összeghez.

TOVÁBB ÉPÜL A SZUPERBANK

FOTÓK: 123RF; FIGYELŐ-ARCHÍV; MTI

KÖTELEZŐ AZ OLTÁS AUSZTRIÁBAN

Hivatalosan is életbe lépett szombaton nyugati szomszédunkban a Covid elleni általános oltási kötelezettséget előíró jogszabály. Alexander Van der Bellen államfő aláírta a törvényt, miután az osztrák parlament mindkét háza megszavazta. Európában egyetlen országban sem írtak még elő ilyen szigorú oltási kötelezettséget, bár Ausztriában is több lépcsőben tervezik ezt bevezetni. Az első fázisban, február elejétől minden háztartást írásban értesítenek a követelményekről, s ekkor még nem fogják büntetni a szabályszegőket. Márciustól viszont akár 3600 eurós, vagyis 1,2 millió forintos pénzbírsággal sújthatják azt, aki nem vette fel a vakcinát. A jogszabály minden 18 éven felülire vonatkozik az országban. A szabályozás kivételt tesz a várandós nők és mindazok esetében, akik orvosi okokból nem oltathatják be magukat. Földrészünk számos más államában is tervezik vagy tervezték kvázi kötelezővé tenni a vakcinációt. Többek között Németországban, Csehországban, Szlovákiában volt vagy van szó hasonló lépésekről.

Az MNB engedélyezte a Magyar Bankholding fúziós menetrendje következő lépésének a megvalósítását, így a terveknek megfelelően március 31-én egyesül a Budapest Bank és az MKB Bank. Ennek folyamán a Budapest az MKB-ba olvad, és az egyesült pénzintézet átmenetileg MKB Bank Nyrt. név alatt működik majd – derül ki a Magyar Bankholding közleményéből. A Takarék Csoport 2023 májusáig csatlakozik a fúzióhoz. Ennek technikai lépéseként a jegybank jóváhagyta a Takarék Csoportot tulajdonló Magyar Takarék Bankholding Zrt. részvételét is az összeolvadásban, melynek keretében az utóbbi is integrálódik az MKB Bank Nyrt.-be. A Takarék Csoport csatlakozásáig a Magyar Bankholdingcsoport harmonizálja a belső működést.

2022/6 FIGYELŐ | 5

F_04-05-Hirek.indd 5

2022. 02. 08. 16:59

F_06-07_nagytotal.indd 6

2022. 02. 08. 17:00

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

NAGYTOTÁL

F_06-07_nagytotal.indd 7

Kijevi polgárokat készítenek fel katonai feladatokra az Ukrán Nemzeti Gárda veteránjai. Emmanuel Macron francia elnök lapzártánk idején tárgyalt Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A találkozó után azt nyilatkozta, hogy Moszkva hajlandó lépéseket tenni a helyzet enyhülése érdekében. Egy másik európai vezető, Olaf Scholz német kancellár pedig Washingtonban tárgyalt Joe Biden amerikai elnökkel. A két politikusnak azonban továbbra sem sikerült egységes álláspontot kialakítania Oroszországgal kapcsolatban. Az USA hevesen ellenzi az Északi Áramlat II. gázvezetéket, Scholz pedig óvatosan bár, de kiállt mellette, ami nem csoda, hiszen annak üzembe helyezése a németek elemi érdeke. Az orosz–ukrán határ közelében 100 ezer fős orosz haderő gyűlt össze, miközben orosz és fehérorosz csapatok 30 ezer fős hadgyakorlatot tartanak a térségben.

2022. 02. 08. 17:00

| PUBLICISZTIKA |

SZAJLAI CSABA FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES

Ez a február a kifizetések időszaka – tudniillik nem volt még ahhoz hasonló nagyságrendű „visszatérítés” a központi költségvetésből, mint ami most zajlik: elég csak az szja-utalásra vagy éppen a 13. havi nyugdíjra gondolni. Idetartozik – mellékágként –, hogy január 1-jétől érvényes a 25 év alatti munkavállaló fiatalok személyijövedelemadó-mentessége, így február elején már több tízezer forinttal nagyobb fizetést kaphatnak. Arról nem is beszélve, hogy ugyancsak e hónapban hathavi fegyverpénzt fizet ki a kormány a fegyveres és rendvédelmi szervezetek hivatásos tagjainak. S a 200 ezer forintos minimálbér is ettől az időszaktól kezdve érezteti a hatását a pénztárcákban, csakúgy, mint a vele együtt növekvő, immár 260 ezres garantált bérminimum. És azt se feledjük, hogy januártól a kormány az ápolók, az orvosok, a bölcsődei dolgozók, a szociális, kulturális ágazatban tevékenykedők, valamint a pedagógusok bérét is megemelte. A kormányrudat akaró ellenzék már most azt vetíti előre, hogy a fenti tételek „megborítják” a költségvetést, és amennyiben átveszik a vezetést, kényszerű megszorításokkal kell kezdeniük a hatalom gyakorlását. Ez nem meglepő. Ezzel szemben legutóbbi elemzésében a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő nem aggódott a büdzsé állapota miatt. Sőt: a küszöbönálló választások ellenére megerősítette Magyarország besorolását, elsősorban a növekedési potenciál, valamint a költségvetést érintő konszolidációs – hoppá! – lépések miatt. Egyébiránt senki sem tagadja, hogy a büdzsé politikai jellegű. Nem is lehet szakmai, az ugyanis csak akkor létezik, ha a sarokszámokat például az IMF írja. De most nem vagyunk programország. A központi költségvetés pedig csak azt tükrözi – most, 2022-ben is –, amiért a választópolgárok bizalmat helyeztek a kormányon lévő Fidesz–KDNP-szövetségbe. A definíció roppant egyszerű: a reálgazdaság megerősítése mellett a háztartások anyagi körülményeinek a javítása a célkitűzés, amióta a polgári oldal adja a kormányt. Senki sem állítja, hogy Magyarországon jólét van, s erről fizetett hirdetések sem jelennek meg a Financial Timesban, mint anno, de vitathatatlan: sokkal jobban élünk, mint 2010 előtt. De mi is ez a kifizetési boom? A válasz nem túl bonyolult: a járvány miatt 2020-ban sokkal nagyobb visszaesés volt a világgazdaságban, mint a 2008–09-es válság idején. Saját erőforrásból, külső segítség nélkül indította el a kabinet a jegybankkal együtt a gazdaság újraindításához szükséges programokat. Pókernyelven szólva: all-in. Vagyis minden lehetséges eszközt bedobtak a gazdaságpolitikai döntéshozók. A reálgazdaságot megsegítő intézkedéseket követően pedig a háztartásokon volt a sor: előbbi azonban kellett az utóbbihoz. Orbán Viktor miniszterelnök a Világgazdaság tavalyi konferenciáján jelentette be, hogy a jóléti intézkedések fedezete a minimum ötszázalékos gazdasági bővülés. Vagyis a kifizetési boomot a jó teljesítmény tette lehetővé. Az erőforrásokat átcsoportosítva tudta a kormány nyújtani azokat a beruházási támogatásokat, amelyekkel a családok járnak jól. Az újraindítás és a gazdasági növekedés sikerességét a makrogazdasági számok igazolják, valamint az is, hogy Magyarország képes alacsony szintű kamattal önmagát finanszírozni a nemzetközi pénzpiacról. Az államháztartás hiánya és az adósságállomány nagyobb lett ugyan a korábban tervezettnél, de kényszerhelyzetben mérlegelnie kellett a kabinetnek. A munkahelyek megtartása érdekében olyan támogatásokat indított, amilyenek nemcsak itt növelték meg az adósságállományt, hanem Európa számos országában is. Kétségtelen: ezt majd konszolidálni kell a 2022-es, 2023-as költségvetésben. Ugyanakkor – maradván a pókernyelvnél – a bankroll, vagyis a játékos pókertőkéje mindvégig megvolt. Az all-in csak így lehetséges.

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

ALL-IN

8 | FIGYELŐ 2022/6

F_08_Szerintem.indd 8

2022. 02. 08. 17:00

| SZÁMLÁLÓ |

LASSAN OLDÓDIK MEG A CSIPHIÁNY

CSIPTRENDEK

700

Az Egyesült Államok kongresszusa a minap 52 milliárd dolláros csipfejlesztéstámogatási csomagot szavazott meg; és immár az európai csipgyártás ¾OO¥­QJX_Y­X­W÷Q NX FPY±[ M¥YY­WY¥WL^FQ¥XTP KTQ^SFP F YJHMSTQ·LNFN ¥LF_FY SFL^ [JWXJS^_÷N Pº_Y :L^FSNX F QFXXFS JL^ ­[J [JQÀSP ­Q÷ LQTG¥QNX HXNUMN¥S^ X_TW±Y¥XF F [¥WYS¥Q QFXXFGGFS JS^MÀQ K÷P­SY RJWY F PJWJXQJY ·WN¥XN 8÷Y F P±SFNƓFRJWNPFN PJWJXPJIJQRN M¥GTW¾ RNFYY F_ NLF_N HXNUL^¥WY·N PTSX_TQNI¥HN· F Oº[÷ MTR¥Q^¥GF [­X_ RNPº_GJS Wº[NI Y¥[TS O·Q RJL^ F_ ¥LF_FYSFP Pº_YÀP F [J_JY÷ L^¥WY·SFP F_ .SYJQSJP

& + 1;*?*9ö0 ,14' 1.8 5.&( 3&0 &1&0:1 8&

Milliárd dollár

600 500 400 300 200 100 0 1987

1989

1991

1993

1995

1997

1999

2001

2003

2005

2007

2009

2011

2013

2015

2017

2019

2021

+TWW¥X 8YFYNXYF HTR OFSZ¥W

Milliárd dollár

& ;.1 , ;*?*9ö (8.5,> 79 /& &? .39*1 7'*; 9*1 3*0 &1&0:1 8&

2017

2018

2019

2020

2021

2022*

2023*

&_ ­[Y÷Q KÀLL÷JS NQQJY[J JQJR_÷ [¥WFPT_¥X¥SFP NIJN ­X WF X_·Q· GJHXQ­XJNSJP ¥YQFL¥G·Q KTWW¥X +NSFSHJ ^FMTT HTR F_ YďSNP PN MTL^ NI­S XYFLS¥QMFY F GJ[­YJQ ­X HXFP Y·Q UºWºL KJQ NXR­YJQYJS F Sº[JPJI­X

+TWW¥X .SYJQ

& (8.5,> 79 8 -&3,8 1>&.3&0 + 1)7&/?. 97*3)*?ö) 8* ., & LQTG¥QNX K­Q[J_JY÷L^¥WY¥X FW¥S^F F_ FITYY KºQIW­X_JS TWX_¥LGFS F LQTG¥QNXMT_ P­UJXY X_¥_FQ­P

Forrás: Boston Consulting Group 8JRNHTSIZHYTW .SIZXYW^ Association

:8& Európa Japán )­Q 0TWJF 9FO[FS 0±SF *L^­G országok

& 8JRNHTSIZHYTWX TWL GJHXQ­XJN X_JWNSY 0±SF R¥W P­Y ­[JS GJQÀQ JQ­WMJYN MTL^ F [NQ¥L HXNUL^¥WY¥X¥SFP X_¥_FQ¥PF TYY ºXX_UTSYTXZQOTS FIINLWF GN_TS^TXFS RJLJQ÷_[J 9FO[FSY NX

F_09_Szamlalo.indd 9

2022. 02. 08. 17:00

| CÍMLAPON |

10 | FIGYELŐ 2022/6

F_10-13-cimlapsztori.indd 10

2022. 02. 08. 17:02

| CÍMLAPON |

VISSZATÉRT A HITELÉHSÉG

LAKOSSÁGI FINANSZÍROZÁS | Soha nem látott összegben vettek fel új hiteleket tavaly a hazai háztartások, 2020-hoz képest bő egyötödével bővült a piac. A dinamikus növekedés leginkább a lakáskölcsönöknek és az állami ösztönzőknek köszönhető. Az idén már kissé visszafogottabb bővülés jöhet, ám több olyan tényezővel is számolni lehet, amely támogatja a piaci keresletet. Új csúcsokat hozott 2021 a lakossági hitelpiacon: mind a kihelyezett új kölcsönök mennyisége, mind a háztartásoknál lévő állomány rekordokat döntött. A Magyar Nemzeti Bank statisztikáiból ugyanakkor az is kiderül, hogy a hitelkereslet kissé hullámzóan alakult tavaly a hazai hitelpiacon, és a döntő része négy konstrukcióra – a lakás-, a személyi kölcsönökre, a babaváróra és a szabad felhasználású jelzáloghitelekre – korlátozódott. Az MNB adatai szerint a 2021-ben megkötött lakáscélú és fogyasztásihitel-szerződések összege meghaladta a 2540 milliárd forintot, amely hajszál híján 22 százalékos növekedés a megelőző évhez képest.

FOTÓ: 123RF

TÁMOGATOTT KERESLET

A lakáshitelek szempontjából különösen kedvezően alakult az elmúlt év a jegybanki statisztikák szerint. Itt közel 1303 milliárd forintnyi új kölcsönre vonatkozóan születtek szerződések 2021-ben, amely amellett, hogy kiugró mértékű, 40,4 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz viszonyítva, történelmi csúcsot is jelent. Az új szerződések összetételénél folytatódott a korábbi tendencia, vagyis az éven túli kamatperiódusú konstrukciók adták a friss volumen túlnyomó részét, több mint 99 százalékát. Az éven túli fixálású lakáshiteleken belül a tízéves kamatperiódus volt a legnépszerűbb. Figyelemre méltó azonban, hogy 2020-hoz képest érezhetően nőtt az ötéves kamatperiódust választó ügyfelek aránya is, ami az utóbbi hónapokban emelkedő kamatokkal lehet összefüggésben. A lakáshitelpiac gyors növekedésén persze nem igazán lehet csodálkozni, hiszen nem nagyon akadt olyan tényező a piacon, amely ne támogatta volna a bővülést. Ezek közül a legfontosabb az állami ösztönzőprogramok keresletet felhajtó ha-

tása: a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) különböző módozatai mellett januártól elindult az Otthonfelújítási Program, és kisvártatva az ahhoz kapcsolódó támogatott hitelkonstrukció is elérhetővé vált. Az ősszel pedig megjelent az energiahatékony lakások gyorsabb terjedését elősegíteni hivatott, rendkívül kedvező árazású Zöld Otthon hitel is, igaz, ennek a stimuláló hatásai főként az idén érződhetnek majd. Az állami ösztönzők kiemelt szerepére mutatott rá a közelmúltban megjelent elemzésében a Money.hu is: e szerint közel 60 százalékkal ugrott meg a támogatott kölcsönök folyósítása 2021 első tizenegy hónapjában, a 229 milliárd forintos összeg pedig a teljes hitelpiaci kihelyezésnek már közel a 20 százalékát teszi ki. Miután a piaci lakáskölcsönök drágulása miatt egyre többeknek jelent majd nehézséget a hitelfelvétel, a money.hu értékelése szerint a támogatott konstrukciók az idén a kihelyezések több mint a harmadát tehetik ki – ez a szegmens támaszthatja meg a lakáshitelpiacot.

MÉG MESSZE A KORÁBBI CSÚCS

A fogyasztási kölcsönöknél már jóval visszafogottabb ütemű, 7,1 százalékos növekedést hozott 2021 az új szerződéseknél, ami 1237,2 milliárd forintos volument jelentett. Ez a 2019-re kimutatott, 1366,7 milliárdos csúcstól jóval elmarad, ám utóbbinál figyelembe kell venni az akkor frissen megjelent babaváró konstrukció hatását, hiszen ez a támogatott kölcsön fél év leforgása alatt több mint 470 milliárd forintot adott hozzá a szerződéses volumenhez. 2022/6 FIGYELŐ | 11

F_10-13-cimlapsztori.indd 11

2022. 02. 08. 17:02

| CÍMLAPON |

A fogyasztási hitelek piacán meghatározó személyi kölcsönök szempontjából kedvezően alakult a múlt év, hiszen a 2020-asnál 38,7 százalékkal több, közel 468 milliárd forintnyi új szerződést regisztrált az MNB. A csaknem 40 százalékos növekedés sem bizonyult ugyanakkor elégségesnek a 2019-es, 558,6 milliárdos csúcs megdöntéséhez. A 2019 júliusa óta elérhető babaváró kölcsönnél stabil, de lassan csökkenő keresletről tanúskodnak a jegybanki adatok. Ezek szerint a tavaly megkötött szerződések összege valamivel 550 milliárd forint felett alakult, amely érezhető, 11 százalékos visszaesés az egy évvel korábbihoz képest. A jelentős állami támogatás mellett igényelhető, szabad felhasználású babaváró iránti kereslet lassú csökkenése ugyanakkor nem túlságosan meglepő, hiszen egy meghatározott körnek – a gyermekvállalást tervező családoknak – szól, és a folyamatos, illetve erős kereslet nyomán egyre csökken az a kör, amely reálisan ki tudja aknázni a konstrukció nyújtotta előnyöket. A 2008-as pénzügyi válság óta igencsak háttérbe szorult a szabad felhasználású jelzáloghitelek piaca, amely egyre inkább kezd magára találni. Az ingatlanfedezet mellett igényelhető konstrukcióknál 97,7 milliárd forintos szerződéses összeget mutatott ki 2021-re a jegybanki statisztika, ami ugyan nem egy eget rengető szám – a lakáshitelekkel összemérve főleg nem az –, de így is 22,7 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az MNB nyilvántartásaiban külön kategóriába tartozó folyószámlahiteleknél – ahová a hitelkártya-követelések is tartoznak – 3512,9 milliárd forintnyi szerződéses összeget regisztrált az MNB, amely bár 1,6 százalékkal meghaladta a 2020as értéket, az azt megelőző évitől jóval elmaradt.

ÁTALAKULÓBAN A PORTFÓLIÓ

Az erős hitelkeresletnek köszönhetően a háztartásoknál lévő kölcsönök állománya is dinamikusan nőtt 2021-ben: az MNB adatai szerint új történelmi csúcsra emelkedett, és 9331,6 milliárd forintot ért el december végén, amely több mint 1200 milliárddal – kereken 15 százalékkal – több az egy évvel korábbinál. Az állomány két számjegyű bővülésében kulcsszerep jutott a korábban már említett babaváró hitelnek, amelynél egyetlen év leforgása alatt 47,4 százalékkal, 1570 milliárd forint közelébe ugrott a kimutatott állomány. A babavárónál mért rendkívül gyors emelkedés egyébként jelentős részben a konstrukció sajátosságaival magyarázható, vagyis azzal, hogy jelenleg az új kihelyezések volumene még messze meghaladja a törlesztésekét.

A LAKOSSÁGI HITELEK… …Állománya* Milliárd forint

9331,6

…Megoszlása 2021. december, százalék

49,3 Lakáshitel 5736,7 2016 2017

2018

2019 2020 2021

Egyéb 12,8

*Adott év decemberében; **Szabad felhasználású.

Babaváró hitel 16,8 12,3

Személyi 8,8 kölcsön Jelzáloghitel** Forrás: MNB

12 | FIGYELŐ 2022/6

F_10-13-cimlapsztori.indd 12

2022. 02. 08. 17:02

| CÍMLAPON |

Az éves állománynövekedés mértékét vizsgálva a babaváró után a személyi kölcsönök jönnek a sorban, amelyeknél 16,6 százalékkal, 1152,6 milliárd forintra hízott december végére a portfólió. Rég nem látott mértékben, 15 százalékkal emelkedett tavaly a lakáshitelek állománya is, amely csak minimálisan maradt el a 4600 milliárd forinttól. A szabad felhasználású jelzálogkölcsönöknél viszont változatlanul zsugorodott a kimutatott állomány, és éppen 820 milliárd forint alá kúszott, amely 3,8 százalékos visszaesést jelent. Kicsivel visszafogottabb ütemben, de csökkent a lakossági folyószámlahitelek állománya is, amely az év végén éppen 243 milliárd alatt maradt. A változó irányú és intenzitású állományi mozgások nyomán a lakossági hitelportfólió összetétele is átalakult némileg 2021-ben. A tavalyi, kiugró mértékű emelkedésnek köszönhetően a babaváró kölcsön súlya például 13,1-ről 16,8 százalékra emelkedett egy év alatt, miközben a jelzáloghiteleké 10,5-ről 8,8 százalékra olvadt. A lakáshitelek és a személyi kölcsönök súlya ugyanakkor nagyjából változatlan szinten maradt, és 49,3, illetve 8,8 százalékot ért el az év végén.

VEGYES KILÁTÁSOK

Az idei év kilátásait illetően még nagyon sok a változó az egyenletben, egy azonban biztosnak tűnik: a tavalyi, 22 százalék körüli bővülési ütem egészen biztosan nem ismétlődik meg az új szerződéseknél, leginkább a viszonylag magas szintre került bázis miatt. A piac további gyors növekedése ellen szól az is, hogy a lakossági kölcsönök iránti kereslet enyhén csökkent az év második felében. A lakáshiteleknél például júniusban még 136,7 milliárd forintnyi új szerződést mutatott ki az MNB, decemberre viszont – fokozatos mérséklődést követően – már „csak” bő 105 milliárdot. Hasonlóan alakult a helyzet a személyi kölcsönöknél is, ahol a júniusi 47,9 milliárd forinttal szemben az év utolsó hónapjában 33,3 milliárdot ért el a friss volumen.

CSERÉRE BIZTAT AZ ERSTE Az Erste Bank januárban levelet küldött azoknak az ügyfeleinek, akik rövid, éven belül változó kamatozású jelzálogkölcsönt törlesztenek – közölte a Figyelővel a hitelintézet. Ebben felhívják a figyelmet a kamatkockázatra, illetve arra, hogy az érintetteknek érdemes a kölcsönt hosszú kamatperiódusú hitelre cserélni. „Az ügyfelek személyre szóló tájékoztatást kapnak kölcsönük jelenlegi kondíciójáról, az esetleges kamatváltozás hatásáról (1, 3 vagy 5 százalékos kamatemelés esetén), és megismerhetik az esetleges szerződésmódosítás hatását, ha – a jelenlegi kamatozási mód helyett – 5 vagy 10 éves kamatrögzítés mellett döntenek” – mondta el Szabó Alexandra, az Erste Bank lakossági jelzálog és babaváró hitel termékmenedzsment területének vezetője. Az éven belüli kamatperiódusú, piaci kamatozású jelzáloghitelek aránya jelenleg mintegy 40 százalék. (Ennek az oka elsősorban a korábbi devizakölcsönök forintosítása, mivel a jogszabály a háromhavi Buborhoz kötötte az átalakított hitelek kamatát.) „Ez a szám ugyanakkor folyamatosan csökken, köszönhetően a jelenleg forgalmazott hosszú kamatperiódusú és fix kamatozású termékeknek, a fixesítés lehetőségének, továbbá az állomány természetes fogyásának” – tette hozzá Szabó Alexandra.

Lakáshitel Milliárd forint

&? / 8?*7?ö) 8*0 88?*,* A HÁZTARTÁSOK HITELEINÉL 1302,9

Fogyasztási 1366,7 hitel 1237,2 1155,0 Milliárd forint

928,2 851,9 911,4 650,7

649,5 442,8 2017

2018

Forrás: MNB

2019 2020 2021

2017

2018

2019 2020 2021

Több olyan tényező is akad ugyanakkor, amely várhatóan az idén is támogatja a hitelpiaci bővülést. Ilyen a még csak néhány hónapja elérhető Zöld Otthon kölcsön, amely további lendületet adhat az állami ösztönzőkkel egyébként is igen jól megtámasztott lakáshitelpiacnak. Az idén várható nagyobb összegű egyszeri juttatásoknak – szja-visszatérítés, fegyverpénz – elsősorban a fogyasztási kölcsönök piacán lehet ösztönző szerepük. A változatlanul élénk ingatlanpiac és a növekvő bérkiáramlás szintén kedvezhet a hitelkeresletnek.

MÁR ÉRZŐDIK A KAMATSTOP HATÁSA

Bár az idei hitelkeresletre várhatóan nem gyakorol jelentősebb hatást, a lakossági hitelpiac ez évi kilátásai kapcsán mindenképp érdemes szót ejteni az egyes lakossági kölcsönöket érintő, júniusig élő kamatstopról is. Amint arról korábban beszámoltunk, a kormány a 2021. december 24-én kihirdetett jogszabállyal 2022. június 30-ig elrendelte a változó kamatozású lakossági jelzáloghitel irányadó referencia-kamatlábának rögzítését, úgy, hogy a kölcsönszerződés alapján alkalmazott referenciakamat nem lehet magasabb a 2021. október 27-i mértéknél. „Februártól a lakossági jelzáloghitelek törlesztőrészlete alacsonyabb lesz, mint a korábbiak voltak, először érezteti ugyanis a hatását a január elsejével életbe lépett kamatstop. A kormány intézkedése elsősorban a változó kamatozású jelzáloghitelt törlesztő adósoknak jelent nagy segítséget” – hívta fel a figyelmet a Pénzügyminisztérium. A tárca számításai szerint a kamatok emelkedése miatt egy átlagos, változó kamatozású lakossági jelzáloghitel havi törlesztőrészlete akár 23 százalékkal, 11 ezer forinttal is emelkedhet. „Ettől a többletkiadástól védi a kormány a családokat azzal, hogy februártól az idei év első fél évére ezekre a kölcsönökre lakossági kamatstopot vezetett be, és a tavaly október 27-i szinten rögzítette a kamatot. A nyilvántartások szerint közel félmillió família élhet ezzel a lehetőséggel, akik összesen 30 milliárd forinttal fizetnek majd kevesebbet a kamatstop révén” – emlékeztetett közleményében a minisztérium. BARÁT MIHÁLY

2022/6 FIGYELŐ | 13

F_10-13-cimlapsztori.indd 13

2022. 02. 08. 17:02

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

KONFERENCIA | Milyen erkölcsök jellemzik az üzleti életet? Létezik-e keresztény közgazdasági modell? Ilyen és ehhez hasonló gazdaságfilozófiai kérdésekre keresték a választ a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen e hónap elején rendezett Keresztény Gazdasági és Vállalkozói Fórumon.

ÜZLET ÉS ETIKA Több száz éve foglalkoztatja a filozófusokat és a közgazdászokat a gazdasági morál kérdése, az, hogy az egyéni vagy a közösségi érdekek dominálnak-e a döntéshozatalkor. A keresztény etika adekvát választ ad erre a kérdésre, de az elméletek skálája meglehetősen széles. Elég csak a láthatatlan kéz elvét képviselő skót közgazdász, a XVIII. században élt Adam Smith nevét említeni, vagy a XX. század híres gondolkodóját, Milton Friedmant hozni példaként, aki szerint a vállalat társadalmi felelőssége a profit növelésében rejlik. A keresztény üzletembereket tömörítő – a konferenciát szervező – ÉrMe (ÉrtékMegőrző) Hálózat elnöke úgy véli, a kizárólag a nyereség maximalizálására irányuló törekvések oda vezettek, hogy a jelenlegi gazdasági paradigma már nem fenntartható. Itt az idő a cselekvésre – adta meg a tanácskozás alaphangját Tóth József, arra híva fel a figyelmet, hogy míg napjainkban a világ egyik része szegény-

ségtől szenved, addig a Nyugat civilizációs válsággal küszködik, a nemzet és a család után a személy „lebontása” zajlik. Az ÉrMe célja, hogy keresztény válaszokat adjon ezekre a kihívásokra.

FILOZÓFIAI ALAPOK

Az egyház társadalmi tanítását és az üzleti élet kapcsolatát vizsgáló Martin Schlag, a minnesotai Szent Tamás és a római Szent Kereszt Pápai Egyetem professzora előadásában arról beszélt, hogy a szabadpiacra épülő gazdasági rendszer önmagát ássa alá, ha tönkreteszi azokat a morális-kulturális alapokat, amelyeken nyugszik. A szabadpiacok ugyanis nem képesek saját magukat megteremteni – csak akkor lehetséges a létük, ha a keletkezésük magja az erkölcs, a vallás, a hit. „A mi nyugati kultúránkban csak a keresztény humanizmus tudja ezeket az előfeltételeket megteremteni” – jelentette ki a lelkipásztor, aki sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a XXI. század egyre inkább antihumanistának mondható. Egyes ökológusok például úgy próbálják védeni a természetet, hogy közben ellene vannak az embernek. „Pedig

14 | FIGYELŐ 2022/6

F_14-15_vallalkozoi_konferencia.indd 14

2022. 02. 08. 17:03

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

nem az anyagiaktól, hanem a kapcsolati javaktól tud töretlenül növekedni. A gazdaság értelme pedig az emberek boldogságának az elősegítése – mondta. tudós, úgy összegezve: ha nincs versenyképesség, attól még tudunk élni, de hit és remény nélkül nem. Kollégája, Paul H. Dembinski, a Svájcban lévő Fribourgi Egyetem professzora a felelős befektetésekről beszélt, arról, hogy a források tulajdonosai a pénzük felhasználásakor milyen szempontok alapján döntenek. A „cinikus portfóliómenedzserek” morális megfontolásokat nem vesznek figyelembe, ugyanakkor az utóbbi évtizedben egyre inkább teret nyert az úgynevezett ESG-szemlélet, amely a könyvelés mellett tekintettel van a környezetvédelmi, társadalmi és irányítási aspektusokra is – magyarázta a kutató, aki szerint vissza kell térni az üzletben is az erényetikához. Hasonló kérdést boncolgatott előadásában a Pázmány Péter Katolikus Egyetem habilitált docense. Mi az üzleti vál-

mi értelme bárminek emberek nélkül?” – tette fel a kérdést Martin Schlag, aki szerint azt kell felismerni, hogy a gazdasági javak nem önmagukban vett célok, csupán eszközök.

FOTÓ: GETTY IMAGES

ÉRTÉKEK ÉS CÉLOK

A konferencia résztvevői alaposan körbejárták azt a kérdést, hogy a vállalati értékek és célok milyen mezsgyén mozognak. A menedzserszemlélet kritikáját megfogalmazó Luigino Bruni, egy szintén római univerzitás, a LUMSA közgazdászprofesszora arra mutatott rá, hogy mára az üzleti érdemek lettek a társadalom értékei is. Az emberi kiválóságot olyan tulajdonságok testesítik meg, mint a hatékonyság, a gyorsaság, az eredményesség. Holott ha a valójában csak másodszintűnek tekinthető, pénzzel elismert üzleti erények kizárólagosak lesznek a társadalomban, hátránnyá válnak, mivel hiányoznak mögülük az olyan hosszabb távon jutalmazott értékek, mint a nagyvonalúság, a hála, a lojalitás, a humanizmus; mindez pedig a társadalom kudarcát jelenti – mondta a

lalkozás célja: csak a pénzügyi eredményesség vagy a társadalmi hasznosság is? – erre keresett választ előadásában Katona Klára. Az elméleti skála egyik szélső pontján a pusztán nyereségmaximalizálásra törekvő cégek állnak, a másikon a közhasznú szervezetek. A kortárs közgazdasági felfogás szerint ugyanakkor a profit és a társadalmi jólét közös célkitűzése a vállalatnak. A katolikus társadalmi tanítás pedig azt mondja, hogy a gazdaság nem egy elkülönült világ, nem erkölcsön kívüli, hanem éppen az által meghatározott. Jogos a nyereségre való törekvése a társaságnak, de a profit a közjó megteremtésével nyer legitimitást – vázolta az elméleti megközelítéseket a szakember. A célok rendszerének a taglalását Baritz Laura nővér, a Sapientia Hittudományi Főiskola adjunktusa a boldogság keresésének a kérdésével folytatta, jelezve: a kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy a boldogság

GYAKORLATI KITEKINTÉS

A mesterséges intelligencia (MI) gyors terjedése miatt egy meglehetősen aktuális kérdésre, a technológiai fejlődés etikai oldalára világított rá Fogarasi Norbert, a Morgan Stanley amerikai elemzőcég budapesti központjának az ügyvezető igazgatója. A piacok mára teljesen áttértek az elektronikus kereskedésre, a különféle okosalgoritmusok már-már önállóan, minimális emberi beavatkozással dolgoznak. „Látjuk, hogy ennek vannak nem várt, furcsa következményei” – mondta, példaként említve, hogy a robotok szokatlan effektusokat, másodpercnyi kilengéseket tudnak előidézni a tőzsdéken. „Ki kontrollálja őket? Elveszítettük-e az irányítást a gépek fölött a pénzügyi piacokon?” A szakember szerint egyebek mellett ezekkel a morális dilemmákkal szembesül ma az ágazat. Persze az algoritmusoknak számos jó oldaluk is van, segítik például a piacok felügyelhetőségét és stabilitását – jegyezte meg.

Napjainkra az MI alkalmazása határozza meg a pénzügyi technológiai trendeket – folytatta Fogarasi Norbert –, a gépek egyre jobb döntéseket hoznak, mint az emberek komplex helyzetekben. De megint csak felmerül a kérdés: milyen szintig engedhető a gépek hatalomátvétele? – figyelmeztetett az ügyvezető. Kifejtette: a Morgan Stanley-nél elsősorban a hatékonyabb ügyfélkiszolgálás érdekében használják a mesterséges intelligenciát. A cég Észak-Amerikában dolgozó több mint tizenháromezer tanácsadója például úgy veszi hasznát a modern technológiának, hogy a rájuk zúduló hatalmas információáradatban az MI segít meghatározni, melyek az előttük álló legfontosabb teendők. HELMECZI ZOLTÁN 2022/6 FIGYELŐ | 15

F_14-15_vallalkozoi_konferencia.indd 15

2022. 02. 08. 17:03

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

JAVULT A CSALÁDOK HELYZETE

KÉTHARMAD | A Századvég felmérése alapján a magyarok közel kétharmada úgy gondolja, hogy amióta Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke, a családjának anyagi helyzete összességében javult.

JÓLÉTI INTÉZKEDÉSEK

Ennek jegyében a kormányzat többek között bevezette a babaváró hitelt, az otthonfelújítási támogatást, illetve a nagycsaládosok autóvásárlási támogatását. A Századvég – a kormányzat családbarát intézkedései tükrében – a politikai szempontból aktív magyarok körében megvizsgálta, hogy a hazai famí-

TÖBBLET A KÖLTSÉGVETÉSBEN A Pénzügyminisztérium gyorstájékoztatója szerint 2022 januárjában az államháztartás központi alrendszere 151,3 milliárd forintos többlettel zárt. Ezen belül a központi költségvetés 84,4 milliárdos, az elkülönített állami pénzalapok 34,3 milliárdos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 32,6 milliárd forintos többletet értek el.

liák az elmúlt 12 évben hogyan ítélték meg anyagi helyzetük alakulását, kitérve arra a kérdésre is, hogy meglátásuk szerint hogyan változnának körülményeik, amennyiben tavaszszal a baloldal alakíthatna kormányt. A közvélemény-kutatás alapján megállapítható, hogy a kormányzat által meghozott családbarát intézkedések kedvező hatásai széles körben érzékelhetők a lakosság számára. A felmérés szerint a magyarok 64 százaléka úgy gondolja, hogy amióta Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke, a családjának anyagi helyzete összességében javult, ezzel szemben 26 százalékuk válaszolt úgy, hogy a famíliája anyagi körülményei romlottak.

ROMLANA A HELYZET

A kutatás rávilágít ugyanakkor arra, hogy a válaszadók mindössze 17 százaléka feltételezi, hogy javulnának családjának pénzügyi körülményei, amennyiben a Márki-Zay Péter és Gyurcsány Ferenc vezette baloldali összefogás alakíthatna kormányt az országgyűlési választásokat követően, míg a magyarok 76 százaléka úgy véli, hogy famíliájának anyagi helyzete romlana vagy nem változna a balliberális szövetség esetleges választási győzelme esetén. SZ.CS.

FOTÓ: GETTY IMAGES

A polgári kormány 2010 óta nagy hangsúlyt fektet a magyar famíliák támogatására, körülményeik javítására, valamint a gyermekvállalás ösztönzésére.

16 | FIGYELŐ 2022/6

F_16_makro.indd 16

2022. 02. 08. 17:03

ÉLVEZD A TÉL LEGSZEBB PILLANATAIT! Tµ¦É· £ ¦ u uãu Ñ¿ ·¤ ¬!

EGERSZALÓK

csodasmagyarorszag.hu

F_17_teli_belfold_hirdetes.indd 17

2022. 02. 08. 17:04

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ERŐS ÁLLAM, ERŐS NAGYVÁROSOK

Székesfehérvár történetének legnagyobb, 106,5 milliárd forint főösszegű büdzséjét fogadta el a közgyűlés január végén. Hogyan tudták kompenzálni a járvány miatti kormányzati lépések hatására kiesett iparűzésiadó-bevételt és a helyi adók növelésének a tilalmát? – Valóban történelmi a 2022-es költségvetésünk, hiszen eddig soha meg sem közelítettük a százmilliárd forintot. Persze egy önkormányzat pénzügyi helyzetét elsősorban nem a főösszeg mutatja meg, hiszen azt a fejlesztések jelentősen befolyásolhatják. Sokkal jobb támpont a saját bevétel. Ez nálunk az idén szintén rekordösszegű, 25,2 milliárdos, és ez az igazán fontos. A világjárvány ugyanis az önkormányzati szektorban is okozott nehézségeket, különösen a helyi adókat illetően. Örömmel mondhatom ugyanakkor, hogy az előzetes becsléseink szerint az előző évi növekedésünk elérhette vagy akár meg is haladhatta a gazdasági csúcsot jelentő 2019-es esztendő adatát. Ez annak köszönhető, hogy 2021-ben jelentősen nőtt a saját, azon belül is az iparűzésiadó-bevételünk, s ugyanez a várakozásunk erre az évre, még akkor is, ha a kis- és középvállalkozásoknak (kkv) 2022-ben szintén jár az adókedvezmény. Ráadásul mivel Fe-

hérvár a jó adóerő-képességű nagyvárosok közé tartozik, nem kap működési kompenzációt. Azt azonban szeretném hangsúlyozni, hogy a kkv-s adókedvezmény nem elvonást jelent, hiszen a pénz a városban maradt, csak nem az önkormányzatnál, hanem a helyi cégeknél. 2021–22-ben összesen mintegy ötmilliárd forintot hagyunk a fehérvári, zömében magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások zsebében, ennek eredménye látszik is a tavalyi bővülésben. – Bár működési kompenzációt nem kaptak az államtól, más célokra megítéltek a városnak kiegészítő forrást a központi költségvetésből. Pontosan mire kaptak pluszpénzt? – A minden önkormányzatot érintő térítés az egyébként helyes minimálbér-,

Budapest után a második legnagyobb vásárlóerejű város a miénk.

garantáltbérminimum-, valamint ágazati bér- és pótlékemelés „lekövetését” szolgálja. Székesfehérvár esetében ez 560 millió forintot jelent, amihez hozzájön majd a kulturális szektor kiegészítése. Egyébként az ágazati növekmények mellett saját hatáskörünkben a polgármesteri hivatal dolgozóinak tízszázalékos béremelést tudtunk biztosítani, az önkormányzati fenntartású intézményekben pedig hűségjutalmi rendszert vezettünk be. Mindez azért is kulcsfontosságú, mert mi a minőségi munkaerőért a fehérvári piacon versenyzünk, amelyről tudni kell, hogy átlag feletti fizetések jellemzik. Budapest után a második legnagyobb vásárlóerejű város a miénk. – Ellenzéki oldalról gyakran hallani a kormánnyal szembeni vádként az önkormányzatok „kivéreztetését”. A Megyei Jogú Városok Szövetsége gazdasági bizottságának elnökeként hogyan látja a hazai nagyvárosok financiális helyzetét? – Három tényezőt érdemes megvizsgálni. Az egyik, ami vitathatatlan, hogy soha nem kaptak annyi fejlesztési forrást a megyei jogú városok, mint az elmúlt években, köszönhetően a Modern városok programnak, amelyhez egyébként számos más állami beruházás is társul. Tehát a fejlesztéspolitika iránya abszolút előrevisz bennünket, és egyér-

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

CSER-PALKOVICS ANDRÁS | Az erős állam koncepciójában erős nagyvárosokra, egyfajta térségi erőközpontokra van szükség Székesfehérvár polgármestere szerint. A megyeszékhelyre a magyar gazdaság egyik versenylovaként tekintő fideszes politikus a Figyelőnek adott interjúban elmondta: több változást is szükségesnek tartana az önkormányzati szektorban, például a feladatfinanszírozásban. A városvezető emellett az energiaárak emelkedése miatt nehéz helyzetbe került közműcégekről is beszélt.

18 | FIGYELŐ 2022/6

F_18-20_cser_palkovics.indd 18

2022. 02. 07. 16:52

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

telműen elismeri a nagyvárosok térségi szerepét. A második terület a működés – ezzel kapcsolatban látok olyan kérdéseket, amelyekkel biztosan foglalkozni kell a következő kormányzati ciklusban. Szerencsére az a 2010 előtti gyakorlat megszűnt, amikor az állam egyre több és több feladatot rótt az önkormányzatokra, de kevesebb forrást adott az elvégzésükre. Nem véletlenül adósodtak el a települések. De az is igaz, hogy mára a feladatfinanszírozásnak vannak olyan elemei, amelyek nem fedezik a – például az energiaár-emelkedésből fakadóan – növekvő költségeket. Ezzel kapcsolatos a harmadik problémakör is, miszerint nem biztos, hogy minden egyes megyei jogú várost ugyanolyan formában kellene dotálni. Teljesen más a helyzetük ugyanis azoknak a nagyvárosoknak, amelyek a magyar gazdaság versenylovai, ahol kifejezetten erős az ipar – ilyen például Fehérvár vagy éppen Győr. Szerintem ezeket a lovakat engedni kellene futni, mert nemcsak helyben, hanem országos szinten is kiemelkedő a gazdasági szerepük. Esetükben egyfajta agglomerációs gondolkodást tartanék helyesnek. – Ez pontosan mit takarna? Azt, hogy a környező településekkel együtt alkotnának valamifajta gazdasági egységet? – Székesfehérvárra naponta 32 ezer munkavállaló ingázik a környékről. A megyeszékhely ad munkát nekik, ők pedig hozzájárulnak a város fejlődéséhez. Ezt a kölcsönösséget egy valódi szolidaritási elv alapján kellene elismerni. Így megfontolandó lenne, hogy a központi költségvetésbe befizetett önkormányzati szolidaritási hozzájárulásunk egy része a jövőben ne kerüljön be a nagy közösbe, hanem helyben használhassa fel az agglomeráció. A térségi központokra pedig – persze megfelelő finanszírozással – akár további feladatokat is róhatnának. Mi szívesen vállalnánk ilyeneket. Nálunk egyébként már most is lé2022/6 FIGYELŐ | 19

F_18-20_cser_palkovics.indd 19

2022. 02. 07. 16:52

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

tezik egy város környéki alap, melynek lényege, hogy fehérvári forrásból, kamatmentes, visszatérítendő támogatás formájában a környező települések fejlesztéseket tudnak megvalósítani. Öszszességében úgy fogalmaznék, hogy az erős állam koncepcióján belül érdemes lenne erős önkormányzatokban és nagyvárosokban gondolkodni. – A napokban sok helyütt lehetett olvasni arról, hogy az egekbe szökött energiaárak – bár a lakosságot a rezsicsökkentés miatt nem érintik – igencsak megnehezítik a helyhatóságok gazdálkodását, elsősorban a közműcégeiket tekintve. Fehérvár is megérezte ezt a drágulást? – Mindenki megérezte, aki nem tartozik a rezsicsökkentés hatálya alá, aki viszont a hatósági árak „védőernyője” alatt van, az hál’ istennek nem. Az energiaár-emelkedés miatt, az önkormányzati világ kérésére az állam a közelmúltban lehetővé tette, hogy a védett árat a helyhatóságok is igénybe vehessék, például a közvilágítás díjánál. Van ugyanakkor néhány olyan terület, melynek esetében az egyeztetések még folynak. Itt jellemzően önkormányzati közszolgáltató vállalatokról van szó, például távhő- és víziközműcégekről. Városunkban a távhővállalatnál megoldott a kérdés, mert az igaz, hogy drágábban szerezzük be a szükséges földgázt, viszont a gázmotorokkal termelt villamos energiát ugyancsak magasabb áron tudjuk értékesíteni. A víziközműcégünknél ugyanakkor mi is nagy kihívással nézünk szembe. A nemcsak a megyeszékhelyen, hanem a régióban is szolgáltató, önkormányzati tulajdonú társaságnál, a Fejérvíz Zrt.-nél ugyanis csak az áramár egymilliárd forinttal nőtt meg, gyakorlatilag egyik napról a másikra. Ezt nem lehet kigazdálkodni, ehhez biztosan szükség van állami segítségre. Bízom benne, hogy az év folyamán sikerül megoldást találni a helyzetre, mert esélyes, hogy tartósan drága lesz az energia.

NÉVJEGY 1974-ben, Székesfehérváron született. A Pécsi Tudományegyetem jogi karán diplomázott. 1989 óta tagja a Fidesznek. A párt ifjúsági társszervezetének, a Fidelitasnak az országos alelnöke volt. 2002-től tagja szülővárosa közgyűlésének, nyolc évig önkormányzati képviselőként, 2010-től polgármesterként. A Megyei Jogú Városok Szövetsége gazdasági bizottságának az elnöke. 2006 és 2014 között országgyűlési képviselő is volt. Nős, három gyermek édesapja.

– Lassan egy évtizede annak, hogy az állam átvállalta az önkormányzatok adósságát. Az elmúlt tíz esztendőben a városnak volt szüksége hitelfelvételre? – Büszkén mondhatom, hogy azóta nem kellett kölcsönt felvennünk. Székesfehérvár a konszolidációnak köszönhetően 14,5 milliárd forintos tőkeadósságtól – a kamatokkal együtt több mint 18 milliárdos tartozástól – szabadult meg. A korábbi testületek egyébként úgy vették fel ezeket a kölcsönöket, hogy a törlesztést 2010 után kellett elkezdeni. Volt olyan év, amikor ez hárommilliárd forintnál is nagyobb kiadást jelentett. Az állami átvállalás után ezt az összeget működtetésre, fejlesztésekre tudtuk fordítani, s ez is hozzájárulhatott a gazdasági bővülésünkhöz. – A százmilliárd forintot meghaladó költségvetésük mintegy kétharmada fejlesztési forrás. Milyen beruházások zajlanak a városban? – Ez a bőven hatvanmilliárd forint feletti összeg az önkormányzaton keresztül megvalósuló invesztíciókat takarja, de ezeken felül állami fejlesztések is zajlanak, például a Fejér Megyei Szent György Kórház új épületén folyó munkálatok. S ilyen a nagyon sok nem fehérvári által bizonyára szintén ismert, az M7-es autópálya és a 63-as főút cso-

mópontjánál lévő körforgalom is, amelyet a biztonságos közlekedés érdekében többsávossá alakítanak. A város beruházásai közül a legfontosabb a húszmilliárdos iskolafelújítási program és a multicsarnok építése. Utóbbi a jégkorongcsapatunk bázisa lesz, egyben egy új sport- és kulturális tér jön létre. Emellett hamarosan befejeződik a Szent István Király Múzeum rekonstrukciója. – Székesfehérvár az ország egyik legiparosodottabb városa, több mint tizenkétezer vállalkozás működik a megyeszékhelyen. Földrajzilag és munkaerőben már elérték a „méretmaximumot”? – Azt tapasztaljuk, hogy a világ ipari központjai között zajló versenyben álljuk a sarat, folyamatosan jelentkeznek ugyanis az újabb és újabb letelepedni kívánó hazai és nemzetközi cégek, mind a kkv-, mind a nagyvállalati szektorban. Ezek között egyre több a nagy hozzáadott értéket és világszínvonalú, sokszor már robottechnológiát képviselő vállalkozás. Nem feltétlenül nagy létszámú cégekről van szó, de a foglalkoztatottak magasan képzettek, s e munkahelyek igen jó egzisztenciát biztosítanak. Ez nagyon jó jövőkép, ám egyúttal kihívás is, például a helyi oktatás számára. – A társaságok nagy számából adódóan, ha jól gondolom, a munkanélküliség helyett inkább a munkaerőhiány okoz gondot. – A foglalkoztatottsági helyzet szerencsére a járványidőszak alatt sem romlott. Minimális megtorpanást tapasztaltunk, de azóta ismét munkaerőhiányból fakadó problémákkal szembesülünk, ami nyilván jobb kihívás, mint ha sok állástalanunk lenne. Már kisgyermekkortól igyekszünk felkészíteni a diákokat az új technológiák elsajátítására, de a felnőttképzésre is nagy hangsúlyt fektetünk. – A nagy hozzáadott értékű munkahelyek jelentősen javítják egy város értelmiségmegtartó képességét. Fehérvárt milyen demográfiai folyamatok jellemzik? – Térségi szinten az látszik, hogy folyamatosan nő a lakosságszám a szomszédos településeken. Sokan költöznek például a Velencei-tó környékére – mind tőlünk, mind Budapestről –, nekünk pedig egy nagy lehetőség az ő megszólításuk akár munkaerőpiaci, akár szolgáltatói, akár szabadidő-eltöltési szempontból. Székesfehérvár és térsége fejlődését látva azt hiszem, joggal bízom benne, hogy egy tartósan fennmaradó, pozitív demográfiai folyamattal számolhatunk. HELMECZI ZOLTÁN

20 | FIGYELŐ 2022/6

F_18-20_cser_palkovics.indd 20

2022. 02. 07. 16:52

MK_Elore_200x292.indd F_21_mo_elorem_hirdetes.indd 1 21

2021. 2022. 11. 02. 12. 07. 17:19 16:27

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ÉPÍTŐIPAR | Az ágazat legnagyobb gondját a szakemberhiány jelenti mind a mérnöki, mind a szakmunka terén, de a modern gépi eszközök, technológiák is hiányoznak. Valamennyi építőipari alapszakma hiányszakmának minősíthető az egész országban – olvasható az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) által a közelmúltban készített összegzésben, amelyet az építési ágazat 2022. évi súlyponti problémáiról és a gondok megoldását szolgáló javaslatokról készített a szervezet.

ÉGETŐ A SZAKEMBERHIÁNY az Európai Unió 2021 és 2027 közötti fejlesztési stratégiájában, a növekedésre irányuló célkitűzések megvalósításában.

„Az építőipar kiemelt fontosságú ágazat, a teljesítménye az elmúlt években növekvő szerepet töltött be a magyar nemzetgazdaságban és az európai gazdaságban egyaránt” – áll az ÉVOSZ legfrissebb, az ágazat helyzetéről készült elemzésében, amely az Európai Unióban a GDP 10,6 százalékát állítja elő. A 27 tagállamban az építési piaci termelési értéke a 2019. évi 1324 milliárd euróról 1402 milliárdra nőtt 2020-ban, ez 5,8 százalékos növekedés folyó áron. Két éve az ága-

FOLYAMATOS DRÁGULÁS

A magyarországi építőipar 2016-tól látványos növekedési pályán van, 2019-ben elérte a 2008–2014 közötti gazdasági válság előtti termelési szintet, ami összehasonlítható áron 4381,6 milliárd forintot tett ki. Érdemes megjegyezni, hogy minden alágazata dinamikusan növelte termelését. Figyelemre méltó az is – írja a jelentés –, hogy napjainkban, a járvány negyedik-ötödik hulláma idején az építőipar cé-

Az elmúlt időszakban évről évre átlagosan 8–10 százalék közötti bérfejlesztést hajtottak végre az ágazatban. zat az Európai Unióban 12,7 millió főt foglalkoztatott, akiknek a 96 százaléka mikro-, kis- és középvállalkozásokban dolgozott. Az építőipar több százezer termék és az ezzel kapcsolatos szolgáltatások felhasználója is. Az ágazat a gazdaság pulzusa, növekedése a nemzetgazdaság bővülését jelzi, csökkenő teljesítménye pedig recessziós időszakot vetíthet előre. Az építőipar fontos szerepet tölt be

gei folyamatosan dolgoznak. A pandémia elsődlegesen a magasépítési épületek építését lassította le, és 2020-ban 9,8 százalékos visszaesést eredményezett a 2019es termelési értékhez képest. Az elmúlt év nagy kihívása az volt, hogy a világkereskedelmi árváltozások begyűrűztek a magyar piacra is. A 48 százalékban importtermékeket beépítő hazai építési piacon 15–160 százalék közötti építőanyag- és alapanyagár-emelkedéseket regisztráltak. Az anyaghiányt a kormányzati intézkedések segítségével sikerült elkerülni, a drágulást viszont nem

lehetett kivédeni, jelentős anyagár-viszszarendeződéseket idáig nem lehetett tapasztalni. A legnagyobb emelkedést mutató fa-acél-réz és alumíniumalapú termékeknél azonban 2021 végéig az árak 1015 százalékkal csökkentek. Az elemzés szerint az anyagárváltozások ellenére az építési kereslet magas szintje 2022 elején is fennmaradt. A járvány miatt elhalasztott beruházási igények egyszerre jelennek majd meg a magyar építési piacon. Napjainkban az ágazat mintegy 370 ezer főt foglalkoztat idehaza, ami hozzávetőleg 25 ezerrel több a járvány előttinél. Körülbelül 120 ezer vállalkozás működik az ágazatban, amelyek nagy többsége mikroés kisvállalkozás. Az ÉVOSZ által 2021re prognosztizált építési és építésszerelési munkák értéke elérhette az 5100 milliárd forintot. Az összegzés szerint a vállalkozások nagy többségének a kapacitását 80 százalék felett, míg a közepes és nagyvállalkozásoknál csaknem teljesen lekötötték. A fizetőképes kereslet bővülése 2022-ben differenciált lehet, mivel hoszszú évek tapasztalata, hogy a parlamenti választások évében az állami megrendelések visszafogottabbak. Az idén a lakásépítés, a -felújítás, az ipari szektor létesítményei és a logisztikai beruházások húzzák majd felfelé az ágazat teljesítményét. Az építőipar, beleértve a tervezés, a kivitelezés, a mérnöki szolgáltatás és az üzemeltetés területét, várhatóan növekedési pályán marad 2023-ban is, bár az üteme jelentősen mérséklődik.

MÉRNÖKBŐL IS KEVÉS VAN

A termelés bővülését gátolja, hogy az ágazatot szakmunkás- és mérnökhiány jellemzi. Ez a hatékonyság növelésére, más-

22 | FIGYELŐ 2022/6

F_22-23_Evosz.indd 22

2022. 02. 07. 16:53

ILLUSZTRÁCIÓ: LAREMENKO, GETTY IMAGES

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

részt a munkaerő magasabb anyagi elismerésére ösztönzi az építési piacon bővülni szándékozó vállalkozásokat. Az elmúlt időszakban évről évre átlagosan 8–10 százalék közötti bérfejlesztést hajtottak végre az ágazatban. Ennek eredményeként 2021 második fél évében a szakmunkásoknál az átlagkereset elérte a 400 ezer forintot, ami a mérnökök körében 650 és 900 ezer forint között szóródott, a munka bonyolultságának függvényében. Az ágazatban a foglalkoztatotti átlagkereset még mindig csak a versenyszféra mintegy 80 százaléka körül van havi 340 ezer forinttal, a hazai piacról felvett új munkaerő szakmai végzettsége, képzetlensége azonban rengeteg gondot okoz. Az ÉVOSZ összegzésében külön kitérnek arra, hogy az építőipar egyik legnagyobb problémáját a megfelelő szakemberek hiánya, illetve képzése jelenti. A szakképzési törvény módosítása lehetővé tette a képzésben érdekelt vállalkozások, képző intézmények és a tanulók szorosabb együttműködését, a lehetőségek kihasználása azonban jó néhány korlátba ütközik. Az építőipari duális képzésben továbbra sem vesznek részt kellő számban a vállalkozások, a pályaorientáció gyenge. Magas a végzettség nélküli iskolaelhagyók száma, az iskolarendszerben nem képeznek elegendő szakmunkást és mérnököt sem. Jelentős gond, hogy a középfokú szakmai képzés kapcsolata nincs az elvárt szinten a felsőoktatással. A szakmai tárgyakat oktató pedagógusok közül kevesen vesz-

nek részt a vállalati helyszíneken tartott továbbképzéseken, így tudásuk nehezen követi a technológiai fejlődést, ráadásul nincs elég gyakorlati tárgyakat oktató szakember. Az állami képző intézményi rendszer szétaprózott, emellett a jelenleg működő felnőttoktatás sem kínál kellően rugalmas lehetőségeket. Az építőipar növekvő szakmunkásszükségletéhez minden területen hiányzik a megfelelő felkészültségű dolgozó. A szakemberhiány a felsőfokú végzettségű mérnöki, irányítói kört is jellemzi. Ezt segítené, ha a társadalom elfogadná, hogy az építőipar tudásigényes ágazat.

JÖJJENEK A VENDÉGMUNKÁSOK

A feketefoglalkoztatás mára „hozzátapadt” az építőiparhoz. Ezt azonban viszsza kell szorítani, és ezzel párhuzamosan növelni szükséges a munkaügyi és adózási ellenőrzéseket a 700 millió forintnál kisebb értékű építkezéseknél is. Európai mintára és uniós támogatással kiépült az ágazati párbeszédbizottságok intézménye, az ÉVOSZ azt javasolja, hogy ennek intézményrendszerét fejlesszék tovább. Újra létre kell hozni az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottságot, miután az eddig működő testület mandátuma 2021-ben lejárt.

A Nyugat-Európában munkát vállaló szakmunkások és mérnökök visszacsábítására folytatni kell az ÉVOSZ hazahívó programját. Az építőipari havi átlagbér csak a versenyszféra 82 százalékát éri el, ezért rövid távon a fizetések emelése árfelhajtó hatású lehet, hosszabb távon azonban javíthatja a ma sok kívánnivalót hagyó minőségi munkavégzést, a stabil szakmunkásgárda kialakulását. A béreket terhelő adók és járulékok csökkentése továbbra is a legális foglalkoztatás erősítésének leghatékonyabb eszköze. Az ÉVOSZ a munkaerőgondok orvoslására javasolja, hogy a jövőben erősítsék a hazai és külföldi építési vállalkozások közötti közvetlen gazdasági együttműködést. A külföldi cégekkel kötött vállalkozási szerződésekben rögzíteni kellene, hogy milyen keretek között fogadják Magyarországon a nálunk dolgozni akaró munkavállalókat, azaz a vendégmunkásokat. Az ukrán, szerb, török és fehérorosz székhelyű társaságok érdeklődnek az ilyen irányú együttműködés iránt, ami mindkét fél számára üzletileg előnyös lehet. Fontos, hogy jogszabályilag rendezett feltételekkel, ellenőrizhető módon, a legkisebb bürokrácia mellett erősödhessenek az ilyen üzleti kapcsolatok, amihez a kormányzat közreműködésére, a jogszabályok további egyszerűsítésére is szükség van. TÓTH BALÁZS 2022/6 FIGYELŐ | 23

F_22-23_Evosz.indd 23

2022. 02. 07. 16:53

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

MAGYAR FALU PROGRAM: ENNYI PÉNZT MÉG NEM KAPOTT A VIDÉK

GYOPÁROS ALPÁR | Az idei forrásokkal együtt a 2019-ben elindult Magyar falu program összköltségvetése megközelíti az ezer milliárd forintot. Ebbe beletartozik a pályázati alprogram mellett a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK), a falusi útalap, valamint tavaly óta a piaci szereplők – a kisboltok és a mikrovállalkozások – támogatása is – mondta a Figyelőnek a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Hozzátette: a korábban közel 2500 csökkenő lélekszámú helységből közel ezerben megfordult a negatív demográfiai folyamat, növekedésnek indult a lakosság száma.

Rögtön az év elején kiírták a Magyar falu program pályázatait. Az idén mekkora keret áll rendelkezésre a fejlesztésekre? – Valóban nagy lendülettel vetettük bele magunkat 2022-be, és már az év első munkanapján, január 3-án 13 kiírással indítottuk a Magyar falu program negyedik esztendejét. Ráadásul az érintett önkormányzatok, egyházközségek és tankerületi központok már a megjelenés napján megkezdhették a pályázatok benyújtását. Ehhez csatlakozott egy héttel később a Falusi Civil Alap, s még hátravan egy pályázat, melynek meghirdetése a közeljövőben várható.

Az idén legalább hetvenmilliárd forint áll rendelkezésre a falusi alap-infrastruktúra, a közszolgáltatások fejlesztésére. De fontos megemlíteni, hogy a kormány eddig minden évben megtoldotta ezt az induló összeget. Tavaly 33 milliárd forint pluszforrást kaptak a kistelepülések a költségvetésbe eredetileg betervezett pénz mellé. – A korábbi esztendőkhöz képest milyen újdonságokat tartalmaznak a mostani kiírások? Miként módosult a pályázatok elbírálási ideje?

A MAGYAR FALU PROGRAM SZÁMOKBAN 2019-ben 150 milliárd, 2020-ban 210 milliárd, 2021-ben 270 milliárd, 2022ben 300 milliárd forintos támogatási keret állt/áll rendelkezésre. A falusi CSOK-ot 28 ezer család vette igénybe – összesen 153 milliárd forintos állami támogatást rendeltek a programhoz.

– A legszembetűnőbb változás talán az, hogy a program eljárásrendjét tovább egyszerűsítettük. Ennek köszönhetően a teljes pályázatbenyújtási, -értékelési és döntési időszak három hónapra csökkent. Így a nyertesek még hamarabb juthatnak hozzá a támogatásokhoz és kezdhetik meg a beruházásokat. Ez a növekvő építőanyagárak miatt különösen lényeges. A korábbi gyakorlatnak megfelelően a múlt év folyamán is számos találkozó és szakmai fórum keretében folytattunk párbeszédet a Magyar falu program által érintett szervezetek, önkormányzatok képviselőivel. Az ő javaslataik alapján állt össze a pályázati rendszer. A legnépszerűbb kiírásokat az idén megismételjük, de vannak újdonságok is. 2022-ben először nyílik lehetőség bölcsődeépületek felújítására vagy kültéri közösségi terek, például színpad építésére, valamint gépjárművek tárolására szolgáló építmény, úgynevezett gépszín kialakítására. Szintén újdonság, hogy az orvosi rendelők fejlesztéséhez ez évtől beszerezhető fogászati kezelőegység. Bőví-

24 | FIGYELŐ 2022/6

F_24-26_magyarfalu.indd 24

2022. 02. 07. 17:13

FOTÓ: VASVÁRI TAMÁS, MTI

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

tettük az utas pályázatunkat is, melynek keretében most vízelvezető csatornarendszerek javítására és építésére is lehet forrást nyerni. 2020-ban már sikerrel futott az iskolaépületek felújítását és iskolai tornatermek fejlesztését célzó pályázat, ezért most újra meghirdettük. Több tender esetében megemeltük a maximálisan igényelhető támogatási összegeket. Számos könnyítést is bevezettünk az idén. Például a támogatói okirat kibocsátásához már nem szükséges az építési engedély megléte, elég az engedélyezési eljárás elindításának igazolása. – Ebben a kormányzati ciklusban öszszességében mekkora támogatást kapott a magyar vidék a faluprogramon keresztül? Vannak-e statisztikák arról, hogy ezek a fejlesztések miképp segítették elő a falvak lakosságmegtartó erejét? – Az idei forrásokkal együtt a program összköltségvetése megközelíti az ezer milliárd forintot. Ebbe beletartozik a pályázati alprogram mellett a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK), a falusi útalap, valamint tavaly

óta a piaci szereplők – a kisboltok és a mikrovállalkozások – támogatása is. 2019-ben 150 milliárd forintos kerettel indult el a Magyar falu program. Már az első évben láttuk, hogy hatalmas az érdeklődés annak minden eleme iránt, ezért a kormány 2020-ban már több mint 210 milliárd forintot biztosított a projektre, tavaly pedig már 270 milliárd állt rendelkezésre. Az idén a 300 milliárd forintot is meghaladja a támogatások összege. Ekkora forrástömeg a történelmünkben még soha nem érkezett a kistelepülésekre. Ez mára látszódik is. Ha az ember járja az országot, tapasztalhatja: most már nincs olyan kistelepülés, ahol ne történt volna valamilyen beruházás, de jellemzően inkább több fejlesztés – akár öt-hat megújult intézmény, játszóterek, felújított utcák, járdák sora – jellemzi egy-egy helység arculatát. Számszerűsítve: az elmúlt há-

A BUZSÁKI NAGYCSOPORTOSOK NÉPITÁNC-ELŐADÁSA. A SOMOGYI KÖZSÉGBEN IS FELÚJÍTOTTÁK AZ ÓVODÁT

rom évben több mint ötszáz orvosi rendelő renoválását támogattuk, több mint ezerhétszáz településen cserélődhetett le teljesen az orvosi és a védőnői eszközpark, több mint 530 helységben újulhatott meg az óvoda épülete, közel kétezer óvodai játszóudvar és közterületi játszótér fejlesztése valósult meg, majd 2500 közösségi tér létesült vagy vált korszerűbbé. Több mint négyszáz szolgálati lakás jöhetett létre orvosok, védőnők, tanárok, jegyzők és egyéb közfeladatot ellátók számára. Csaknem ezer település vásárolhatott új falubuszt. A kistelepülések közlekedési infrastruktúrájának a javítására ötvenmilliárd forint feletti összeget fordítottunk, melyből falusi utcák, hidak, járdák, kerékpárutak újultak meg vagy épültek. És még hosszasan sorolhatnánk, mi minden valósult meg, milyen hatalmas átalakuláson mentek keresztül a hazai kistelepülések az elmúlt három esztendőben. Számunkra is meglepetés volt, hogy annak ellenére, 2022/6 FIGYELŐ | 25

F_24-26_magyarfalu.indd 25

2022. 02. 07. 17:13

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK hogy hosszú távú projektnek indult a Magyar falu program, rövid időn belül mekkora eredményt sikerült elérnünk. A KSH 2020-as adataiból ugyanis világosan látszik, hogy a korábban közel 2500 csökkenő lélekszámú településből csaknem ezerben megfordult a negatív demográfiai folyamat, s növekedésnek indult a lakosság száma. Tehát a program kevesebb mint két év alatt elérte az egyik fő célkitűzését. – Hogy teljesített eddig a falusi CSOK, hány család vette igénybe a segítséget? Meddig él a lehetőség? – Egyre több kistelepülésről kapunk olyan visszajelzést, hogy elfogytak az üres lakóingatlanok, pedig még bőven

Több mint ötszáz orvosi rendelő felújítását támogatták. Több mint 1700 településen cserélték le az orvosi és a védőnői eszközparkot. Több mint 530 helységben újították fel az óvodát. 2000 óvodai játszóudvart és közterületi játszóteret újítottak fel. 2500 közösségi tér létesült vagy vált korszerűbbé. Több mint négyszáz szolgálati lakást hoztak létre orvosok, védőnők, tanárok, jegyzők és egyéb közfeladatot ellátók számára. Közel 1000 település vásárolt új falubuszt.

Az idén 70 milliárd forint áll rendelkezésre a falusi alap-infrastruktúra, a közszolgáltatások fejlesztésére. lenne rájuk kereslet. Ezt igazolják viszsza a számok is. A falusi CSOK az indulása óta évről évre egyre népszerűbb, az igénylések száma folyamatosan növekszik. Csak tavaly annyi támogatási kérelem érkezett, mint 2019ben és 2020-ban összesen. Eddig több mint 28 ezer család otthonteremtését

segítette elő ez a kedvezmény, melyre közel 153 milliárd forintos támogatást nyújtott az állam. A jelenlegi jogszabály szerint 2022. június 30-ig biztosan igényelhető a dotáció, de Orbán Viktor miniszterelnök nemrégiben kilátásba helyezte, hogy ha marad a nemzeti kormány, akkor számítani lehet a családtámogatási rendszer bővítésére. – Az idei falusi útalapprogramnak mekkora a kerete? Összességében hány kilométer mellékút újulhat meg az idén? – 2021-ben évtizedes útfelújítási rekord született. A beavatkozások nagyobbik hányada – a rendbe tett kilométerhossz közel kétharmada – a falusi

útalap forrásainak köszönhetően valósulhatott meg. A mellékúthálózat rendkívül elhanyagolt állapotban volt 2010 előtt, így ezt a lemaradást mielőbb be kell hoznunk annak érdekében, hogy a közúti közlekedés biztonságos és gyors lehessen. A kistelepüléseken élők számára ugyanis kulcskérdés, az életminőséget befolyásoló tényező, hogy mennyi idő alatt, milyen minőségű úton tudnak eljutni a munkahelyükre, vagy bármilyen ügyet intézni a legközelebbi térségi központba. A falusi útalap keretében ezért 2019-től 2021 végéig 3000 kilométeren újítottuk meg a mellékúthálózatot, az idén pedig további 1500 kilométeren javul majd az utak minősége. – Amennyiben a kormánypártok áprilisban megnyerik a választásokat, folytatódik-e a Magyar falu program? – A nemzeti kormány elkötelezett a falusi emberek életszínvonalának a javítása mellett, a baloldalon viszont csak azt látjuk és halljuk, hogy lenézik, sértegetik a vidéki embereket. Az ellenzék kijelölt miniszterelnök-jelöltje odáig megy, hogy minden rendezvényén cinikus és sértő kijelentéseket tesz a vidékiekre, ostobának, sötétben tartott, trágyával etetett gombáknak nevezi őket. Természetesen mi azt szeretnénk, ha a Magyar falu program egy ciklusokon átívelő projekt lehetne, hiszen nagyon népszerű, s nagy igény is mutatkozik rá. A tettvágy és a szándék részünkről megvan ehhez, ezért reméljük, hogy a választópolgárok megtisztelnek minket a bizalmukkal, és az ország épülésére, fejlődésére szavaznak áprilisban. Azt szoktam mondani, hogy a munkát mindaddig folytatjuk, míg minden kistelepülési bölcsődét, óvodát, iskolát, orvosi rendelőt, plébániát, utcát, járdát fel nem újítunk. PINDROCH TAMÁS

26 | FIGYELŐ 2022/6

F_24-26_magyarfalu.indd 26

2022. 02. 07. 17:13

PR

„EGY A TERMÉSZETTEL” VADÁSZATI ÉS TERMÉSZETI VILÁGKIÁLLÍTÁS: ÖTVEN ÉV UTÁN ÚJRA MARADANDÓT ALKOTOTT MAGYARORSZÁG Az 1971-es Vadászati Világkiállítás 50. évfordulóján „Egy a Természettel” mottóval Vadászati és Természeti Világkiállítást szervezett Magyarország. A központi rendezvény 2021. szeptember 25. és október 14. között zajlott, ám a programsorozat több mint két évre nyúlt. Zárásként összefoglaltuk, hogy melyek voltak a világkiállítás szervezésének, kísérő eseményeinek és programjainak legfontosabb elemei 2019 végétől 2021 végéig.

2019 decemberében átadták a világkiállítás jegyében telepített első emlékerdőt. Szintén ekkor rendezték meg először az Országos Jótékonysági Vadászatot. Az öszszegyűjtött 37 millió forintból 19 megye gyermekkórházai vásárolhattak orvosi eszközöket. 2020 októberében indult el a madárodúkihelyezési program. Országszerte összesen 3500 odút és 350 etetőt helyeztek ki több száz gyermek bevonásával. 2021 júliusában befejeződött az emlékerdőtelepítési program. A 22 állami erdőgazdaság 200 ezer facsemetét ültetett el. 2021. szeptember 25-én megnyílt a világkiállítás központi rendezvénye. Szintén ezen a napon kezdődött a World Conservation Forum. Húsz nap alatt 153 ha-

zai és nemzetközi szakember előadását hallgathatták meg az érdeklődők. A Fátyol Iskolaprogramban több mint 60 ezer diák, a jószolgálati programban pedig 2309 fogyatékossággal élő érkezett a világkiállítás központi helyszínére. Szeptember 28-án kezdődött a Nemzetközi Vadászati és Vadgazdálkodási Konferencia, amin hazai és nemzetközi szakértők előadásait hallgathatták meg az érdeklődők. Szeptember 30-án nyitotta meg kapuit a FeHoVa Plusz,, október 7-én pedig a több mint 190 éves múlttal rendelkező OMÉK. Október 14-én a Hungexpo vizes csarnokában is látható tokhalak Dunába való viszszaengedése zárta szimbolikusan a világkiállítás központi rendezvényét.

A Hungexpo összesített látogatószáma a húsz nap alatt elérte a 616 ezret, a rendezvényen 103 ország és 683 kiállító vett részt. A világkiállítás 10 nemzetközi és hazai konferenciát is befogadott, ezeken közel 100 ország képviseltette magát, összesen 2500 fővel. 2021 decemberében harmadszor szerveztek országos jótékonysági vadászatot, amelyen 1100-an vettek részt. 2021. december végén elérkezett a világkiállítás programsorozatának zárórendezvénye, az FCI Európa Kutyakiállítás. Az eseményen 57 országból mintegy 16 ezer eb vett részt. Az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításhoz kapcsolódóan országszerte 1500 program valósult meg, ezekre mintegy 1,5 millió látogató volt kíváncsi. 2022/6 FIGYELŐ | 27

F_27_ET_PR.indd 27

2022. 02. 07. 16:28

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

BÁNKUTY TAMÁS | A Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) múlt évi tevékenysége folyamán is megőrizte, sőt sikeres befektetésekkel gyarapította az alapítói vagyont, amely így 266,4 milliárd forintról 280,6 milliárdra nőtt. Kizárólag ennek hozamaiból látja el a feladatait. A világ élvonalába tartozó tudást kívánja becsatornázni a hazai tudományos életbe, és vállalt küldetése, hogy innovátor legyen az oktatásban. Ennek egyik pillére a Pallas Athéné Könyvkiadó, amelynél tudományos szupersztárok művei jelennek meg magyarul és jutnak el hétről hétre az egyetemi könyvtárakba. A másik pillér pedig a frissen alapított Budapest Centre For Long-term Sustainability, amely a fenntartható fejlődés témakörében világhírű professzorok számára kínál kutatási és oktatási lehetőségeket. Az alapítvány igazgatója a 2021-es esztendő eredményeiről nyilatkozott a Figyelőnek.

Az alapítvány a napokban publikálta legfrissebb vagyonkimutatását. Mit mondanak a számok? – Az átlátható működés érdekében a szervezet negyedévente közöl kimutatást vagyonelemeinek a helyzetéről. A PADME-nak és jogelődjeinek juttatott 266,4 milliárd forintos összeg 2021. december 31-re 280,6 milliárdosra gyarapodott. Működésünk legfontosabb irányelve, hogy megőrizzük és gyarapítsuk a ránk bízott vagyont. Kizárólag a hozamokból látjuk el támogatói tevékenységünket. Büszkék vagyunk arra, hogy az elmúlt hét évben 11,6 milliárd forinttal 1627 oktatási, tudományos pályázatot finanszírozhattunk, határon innen és túl. – Miként vannak jelen a felsőoktatásban? – Vállaltuk, hogy innovátorok leszünk a magyar oktatásban. Támogatunk minden jó kezdeményezést, amely verseny-

képesebbé teszi a hazai felsőoktatást, legyen az egy új doktori program, a Brain Bar jövőfesztivál vagy tehetséges hazai diákok tapasztalatszerzése a világ legjobb egyetemein. Ösztöndíjakban részesítjük a tehetséges hallgatókat és doktoranduszokat, továbbá támogatást folyósítunk egyetemi kutatóknak és szakmai szervezeteknek is. A PADME ösztöndíjával hírneves intézmények kurzusaira jutnak be a magyar diákok, például az Egyesült Államok egyik legrégebbi és legjobb univerzitásának, a Columbia Egyetemnek az economic and political development képzésére. A National University of Singapore (NUS) az „entrepreneurship” területén a világ legjobb MBA-képzése. Itt is megfordulnak magyar hallgatók, csakúgy, mint a bostoni Babson College MBA-programjában.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

A PADME VÁLLALJA AZ INNOVÁTOR SZEREPÉT AZ OKTATÁSBAN

28 | FIGYELŐ 2022/6

F_28-29-Padme.indd 28

2022. 02. 07. 16:54

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

– Milyen segítséget kapott tavaly a határon túli magyar oktatás? – Szívügyünk a Pallas Athéné Kiválósági Ösztöndíj, melynek keretében havi támogatást nyújtunk a legjobban teljesítő határon túli diákoknak. Az évek folyamán már kiépítettük azt a tudományos hálót, melynek révén elérjük a kiemelkedő tanulmányi, tudományos és közéleti tevékenységet végző hallgatókat. Ez a Babeş–Bolyai Tudományegyetem, a Nyíregyházi Egyetem beregszászi kihelyezett képzése, a Partiumi Keresztény Egyetem, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a Selye János Egyetem, valamint a Vajdasági Magyar Közgazdász Társaság közreműködésével történik. A hallgatói ösztöndíjprogramon túlmenően a határon túli közgazdasági képzésekhez kapcsolódó intézményi szakmai projekteket is támogatja a PADME. – A tiszaroffi ösztöndíjprogram kilóg a sorból. – Valóban, ez egy egészen más fókuszú program: a hátrányos helyzetű kistérségben élők iránti felelősségvállalásról szól. A neves közgazdász, Kopátsy Sándor gondolataival élve: a tehetség egyenlően oszlik meg a társadalomban, ezért az ország sikere múlik azon, hogy a hátrányos helyzetű diákok is lehetőséget kaphassanak. Tiszaroff, Tiszabura, Tiszagyenda, Kőtelek, Tiszasüly és Tiszabő középiskolás tanulóit 2016 óta segítjük az érettségi megszerzésében, majd egyetemi tanulmányaik során. Ez a projekt szintén szépen teljesít. Olyan hallgatóval is büszkélkedhetünk, akit már a PhD-képzésben és a tudományos munkájában is támogathatunk. Ami külön szép a történetben, hogy ez a fiatalember, akit bárhol tárt karokkal fogadnának, visszament egykori általános iskolájába matematikatanárnak. – Milyen értékmentést végeztek az elmúlt esztendőben? – Tavaly fejeződött be a budai Vár Úri utca 72. szám alatti saroképületének a rekonstrukciója. A jegybank és alapítványa ezzel már a Várnegyed második ikonikus műemlékét mentette meg a további romlástól, s adta át az egyetemi és a tudományos életnek. Itt kezdte meg működését a fenntarthatóságra fókuszáló tudományos központ, a Budapest Centre For Long-term Sustainability (BC4LS).

– Akkor már el is érkeztünk a tudomány támogatásához. Milyen munka zajlik a Budapest Centre For Long-term Sustainabilityben? – A kecskeméti Neumann János Egyetem és a PADME közösen hozta létre ezt az új tudományos központot. A BC4LS küldetése, hogy a fenntartható jövővel kapcsolatos gondolkodást új alapokra helyezze, s globális intellektuális csomóponttá váljon. Nemzetközi színvonalú és beágyazottságú kutatásokat ösztönöz, szakmai eseményeket szervez, kutatáso-

– Milyen friss kulturális értékteremtő tevékenység kapcsolódik a PADME-hoz? – Támogattuk a Ludwig Múzeumnak Az Iparterv-nemzedék bemutatása Frey Krisztián munkásságán keresztül elnevezésű projektjét. Frey Krisztián különösen izgalmas egyéniség, az 1960-as években újjászülető magyar nonfiguratív festészet egyik legeredetibb alkotója volt. Életművének feltárása, alkotásainak összegyűjtése, feldolgozása hiánypótló a magyar művészettörténet szempontjából is. – Igazgatóként a kezdetektől jelen van a Pallas Athéné Alapítványok életében.

A PADME ösztöndíjával hírneves intézmények kurzusaira jutnak be a magyar diákok, például a Columbia Egyetemnek az economic and political development képzésére. kat publikál. A koronavírus-járvány miatti utazási korlátozások és egyéb nehézségek ellenére már két nemzetközi hírű professzor, Abishur Prakash és Richard A. Werner tette át tevékenysége székhelyét Budapestre. – Korábban Abishur Prakash két könyvét is megjelentette a Pallas Athéné Könyvkiadó (PABooks). – Valóban, a szálak összeérnek. Ez természetesen nem a véletlen műve, hiszen a kiadó egyik fő célkitűzése a világ élvonalába tartozó tudás hazai becsatornázása, tudományos szupersztárok műveinek a megjelentetése magyarul – e kötetek hétről hétre bekerülnek az egyetemi könyvtárakba is. Így jutottak el a hazai olvasókhoz többek között Prakash munkái, a Go.AI: A mesterséges intelligencia geopolitikája és az Új geopolitika – A világ jövője. A PABooks tavaly 33 művet adott ki; tizenhármat e-book változatban, nyolcat pedig hangoskönyv formájában is.

Milyen személyes elhatározással fogott munkába? – Tisztában voltam vele, hogy az első időszak az alapozásé, a konkrét eredmények csak később mutatkoznak meg. Ezt az utat közösen építettük a hallgatókkal, az oktatókkal, a tudomány és a kultúra szakembereivel, s együtt mentünk végig rajta. Külön motivált az a családi örökség is, hogy dédapám végig a Magyar Nemzeti Bankban dolgozott, méghozzá rögtön a megalapításától. Kis túlzással a nagymamám MNB-ről szóló történetein nőttem fel. – Mit vár 2022-től? – Termőre fordultak a korábbi szellemi beruházásaink. Ezen projektjeinket „csupán” megőrizni, működtetni kell, és a visszajelzéseket beépítve továbbfejleszteni őket. Azt megígérhetem, hogy az innováció, az új kezdeményezések támogatása továbbra is a legfontosabb feladatunk lesz. BARÁT MIHÁLY 2022/6 FIGYELŐ | 29

F_28-29-Padme.indd 29

2022. 02. 07. 16:54

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

KEVESEBB AZ ESZKIMÓ

AGRÁRCENZUS | Tíz év alatt, 2010 és 2020 között 31 százalékkal esett vissza az agrárgazdaságok száma Magyarországon. A gazdaságok koncentrálódtak, átalakult a vetésszerkezet, a növénytermesztés és az állattartás egyre jobban elkülönül egymástól – derült ki az Agrárcenzus 2020 végleges eredményeiből, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tett közzé. legtöbb mezőgazdasági haszonállatot. 2020-ban ebben a három megyében volt az ország állatállományának a harmada.

INKÁBB A KICSIK TŰNTEK EL

2010 óta a felmérésig főleg a legkisebb méretű gazdaságok tűntek el, emellett a 241 ezer gazdaság többsége még mindig kicsinek számít. A közepes méretűek aránya az elmúlt évtizedben 9-ről

CSÖKKENŐ ÁLLATÁLLOMÁNY 17 százalékra nőtt. Átlag felett, 53 százalékot ért el az állattartók csökkenése, ám mivel közöttük is egyre több a nagyobb gazdaság, így az állatok száma lényegében nem változott az elmúlt 10 év alatt. Összességében a mezőgazdaság belföldi termelési értékének 45 százalékát a legnagyobbak, azaz a gazdaságok egy százaléka állítja elő. Patay Ágnes arról is szólt, hogy az átlagos mezőgazdasági terület mérete 14 hektárról 23-ra nőtt. A projektvezető a gazdaságok koncentrálódása mellett a növénytermesztés és az állattartás elkülönülését emelte ki. A területhasználó gazdaságok 51 százalékának nem volt állata, az állattartók 15 százalékának viszont nem volt mezőgazdasági területe. A hazai állattartó gazdaságok száma folyamatosan csökken: 2010 óta több mint felével zsugorodott, de még 2016-hoz képest is 31 százalékkal esett vissza. Ennek oka az, hogy a kevés állatot tartó gazdaságok többsége megszűnt. Az állattartáson belül a szarvasmarha-állomány növekedése kivételnek számít, mivel a többi állaté csökkent, a madárinfluenza miatt főképp a lúd- és kacsaállomány esett vissza. Az állattartó gazdaságok irányítóinak 66 százaléka csak gyakorlati tapasztalattal büszkélkedhet, 17 százalékuk szerzett középfokú mezőgazdasági végzettséget. A gazdaságok legfőbb tevékenysége szerint Hajdú-Bihar, BácsKiskun és Békés megyében tartották a

Az állomány fajok szerinti megoszlását tekintve hazánkat a szarvasmarha és a sertés túlsúlya jellemzi, a teljes állomány 73 százaléka ebbe a két fajba tartozik. A vizsgált tíz év alatt a szarvasmarha-állomány 32 százalékkal, 706 ezerről 933 ezerre nőtt. A tehenek száma 100 ezerrel több volt, mint a 2010-ben. Az állomány növekedésével ellentétben a szarvasmarhát tartó gazdaságok száma ebben az időszakban 14 százalékkal csökkent. A folyamat hatására az átlagos állomány 37-ről 56-ra emelkedett, és 74 százalékukkal a 100-nál több egyedet tartók rendelkeztek. 2020-ban a sertésállomány 2,9 millió volt, amely 2010-hez képest 7,4 százalékkal lett kevesebb. Az elmúlt évtized végén 169 ezer anyakocát tenyésztettek, számuk a negyedére zsugorodott 2010 óta. A sertést tartó gazdaságok száma 67 százalékkal esett vissza 2020-ra, és alig haladta meg a 48 ezret. A kis, néhány sertést tartó gazdaságok szinte eltűntek, mindezek hatására az átlagos állományuk 60-ra nőtt. A sertést tenyésztő gazdaságok 32 százalékát 65 éves vagy idősebb gazda irányítja, ez valamivel alacsonyabb arány, mint az összes gazdaságra jellemző 35 százalék. A 40 év alatti gazdaságot vezetők aránya mintegy 9 százalék. A sertéstartók 18 százalékának van legalább középfokú végzettsége, 70 százalékuk csupán gyakorlati tapasztalatot tud felmutatni.

FOTÓ: GETTY IMAGES

A hazai mezőgazdaság szerkezete jelentősen átalakult az elmúlt tíz évben – mondta az Agrárcenzus 2020-at bemutató online sajtótájékoztatón Patay Ágnes, a felmérés projektvezetője. Az agrárgazdaságok száma 2020. június 1-jén 241 ezer volt, ez 2010 óta 31 százalékkal csökkent. (Az ország valamenynyi települését és a meghatározott küszöb feletti gazdaságokat érintő, teljes körű mezőgazdasági adatgyűjtést tízévente végzi el a KSH.) 2010 óta a mezőgazdasági területet használó gazdaságok száma kevésbé csökkent, mint az állattartóké. 2020. június 1-jén hazánk mezőgazdasági területe 4,92 millió hektár volt, ami Magyarország teljes területének mintegy 53 százaléka. Ennek a 82 százaléka szántó volt, 15 százaléka gyepként hasznosult, szőlők és gyümölcsösök a mezőgazdasági terület mintegy 3 százalékát borították. A mezőgazdasági terület legnagyobb részét az 5 vagy annál több, de 300-nál kevesebb hektáron működő gazdaságok használták.

30 | FIGYELŐ 2022/6

F_30-31_agrar.indd 30

2022. 02. 07. 17:13

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

A baromfiak állománya a vizsgált évtizedben jelentősen visszaesett, bár 2020ban a tyúkok száma meghaladta a 31 milliót, ami a 2010. évinél 8,9 százalékkal kevesebb. A tyúkot tartó gazdaságok közel háromnegyede 50-nél kevesebb baromfit tenyésztett, ugyanakkor az állomány 72 százalékát az 50 ezernél több tyúkot tartó gazdaságok nevelték. 2016 óta a többször megjelenő madárinfluenza-járvány hatására a kacsaállomány 64 százalékkal, 1,9 millióra, a ludaké pedig mintegy a felével, 1,8 millióra csökkent 2020 júniusára. A tavalyi hatodik hónap végén 3,3 millió pulykát tartottak a gazdaságok, számuk 2010-hez viszonyítva 7,7 százalékkal lett kevesebb.

szőlőültetvényeknél a legmagasabb a saját tulajdon aránya, a bérelt terület leginkább a gyep és a szántó esetén jellemző. A gazdaságirányítók átlagéletkora nőtt, a szakirányú végzettség egyre általánosabb. A gazdaságok nagyobb arányban vesznek részt a különböző fejlesztési programokban, ha magasabb képzett-

ségű a vezető. Patay Ágnes az adatokhoz hozzáfűzte, hogy a felméréskor azokat a gazdaságokat írták össze, amelyek árutermelő mezőgazdasági tevékenységet végeztek, vagyis kimaradtak azok, amelyeknek csak háztáji baromfiudvaruk és konyhakertjük volt. TÓTH BALÁZS

ÁTALAKULT A VETÉSSZERKEZET

A növénytermesztést nézve a vetésszerkezet átalakult, a gabonafélék aránya csökkent, az ipari és takarmánynövényeké nőtt. A 86 ezer hektáros gyümölcstermő területen belül az alma aránya 37 százalékról 31-re esett vissza, ezzel párhuzamosan a dió-, a kajszi- és a bodzaültetvények hányada emelkedett. Az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület Jász-Nagykun-Szolnok és Fejér megyében volt a legnagyobb (40 és 37 hektár), 2020-ban több mint másfélszerese volt a 22,8 hektáros országos átlagnak. Bár 2010 óta az 5 hektárnál kisebb mezőgazdasági területet fenntartó gazdaságok száma jelentősen, 46 százalékkal csökkent, a még mindig sok kis méretű gazdaság miatt a középérték mindössze 2,6 hektárt ért el. A szántóterület 45 százaléka az alföldi megyékben található. A szántóföldi növénytermesztés szempontjából az egyik legjelentősebb megyénk Békés, ahol az ország összes szántóterületének több mint 9 százaléka található, és ez a művelési ág közel 90 százalékot képvisel a megye mezőgazdasági területéből. Az adatok alapján a mezőgazdasági területeket a gazdaságok körülbelül felefele arányban használják saját tulajdonként és bérlőként. A gyümölcs-, illetve

2022/6 FIGYELŐ | 31

F_30-31_agrar.indd 31

2022. 02. 07. 17:13

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

UNIÓS VITA | A múlt év végén kirobbant fehérorosz migrációs válságra adott lengyel, baltikumi válasz, a kerítés építése és annak uniós támogatásának a kérése úgy tűnik, egyre szélesebb körben tette elfogadottá a tagállamokban a fizikai határzárak létesítését – derül ki a Migrációkutató Intézet (MI) gyorsjelentéséből. „A 2015-ös és a 2021-es migrációs hullámra válaszul épített kerítések európai uniós megítélését hasonlítjuk öszsze gyorselemzésünkben” – közölte az MI. Emlékeztetnek: a magyar határzár kezdetben hevesen elutasító nemzetközi reakciókat váltott ki. Számos vezető nyugat-európai és brüsszeli politikus a kerítést önmagában kegyetlen, embertelen

A gyorselemzés szerint a tavaly kirobbant bevándorlási krízisre válaszul épülő fizikai határzárak ügyében azonban már elmozdulás látszik, s egyre szélesebb körben elfogadott e kérés jogos-

LITVÁN HATÁRŐR ÉS KATONA A LITVÁN–FEHÉROROSZ HATÁRON, TAVALY NOVEMBERBEN. A MIGRÁCIÓS NYOMÁS MIATT LITVÁNIA IS SÜRGETI A KERÍTÉSÉPÍTÉS UNIÓS TÁMOGATÁSÁT

szimbólumnak minősítette. Orbán Viktor magyar kormányfő azon felvetését, hogy hazánk ezzel egész Európát védi, ezért az építés költségeit legalább részben EU-s forrásból kellene finanszírozni, lesöpörték az asztalról.

sága. „Bár áttörésről még nem beszélhetünk, az a tény, hogy a témáról immár érdemi vita folytatható, mindenképpen komoly előrelépésnek tekinthető az elmúlt évek tükrében” – fogalmaz az intézet. Felhívják a figyelmet: Lengyelország, Litvánia és Lettország is kerítésépítésbe kezdett, amióta Fehéroroszország felől megindult az „importmigránsok” beáramlása. A lengyel kormány ez

év elején hivatalosan is bejelentette, hogy az ország 186 kilométeres falat fog építeni a fehérorosz határ mentén. Ezt több mint 50 ezer tonna acél felhasználásával tervezik megvalósítani. „Amikor 2015-ben Magyarország a határvédelmi beruházásai költségeinek legalább a részleges megtérítését kérte az uniótól, arra hivatkozva, hogy egyben az egész tömb déli határát védi, süket fülekre talált. Azonban az Európai Tanácsban változik a kerítésépítés megítélése: 12 tagállam immár támogatja a költségtérítést, amelyet írásban is jeleztek az intézménynek” – írta az MI. Az intézet szerint a fizikai határzár ugyanis a teljes EU érdekét képviseli, nem pusztán azokét a tagállamokét, ahová elsőként érkeznek a migránsok. A közösség vonatkozó rendelkezése mindezeken felül a hatékony védelem érdekében kifejezetten előírja, hogy a schengeni határok oltalma végett gyakran és váratlanul kell járőrözni az átkelőhelyek közötti szakaszokon, vagyis a zöldhatáron. Mindezt azzal az indokkal, hogy folyamatosan fennálljon a tettenérés kockázata. Viszont ez azt is jelenti, hogy a határrendészek folyamatos, intenzív jelenléte állandó kiadásokkal jár. Az MI úgy véli, a beruházási és a havi üzemeltetési költségek legalább részbeni EU-s megtérítése napjainkban is aktuális, különös tekintettel arra, hogy immár változik a hozzáállás. A tagállamok egy csoportja ‒ Magyarországot, Ausztriát, Lengyelországot, Görögországot és Litvániát beleértve ‒ kezdeményezte, hogy az unió térítse meg Vilniusnak a fehéroroszokéval közös zöldhatáron épített kerítés költségének a háromnegyedét, mintegy 150 millió eurót. Görögország pedig a Törökország felőli, északkeleti határra épített kerítésének a 60 milliós költségét szeretné kompenzáltatni Brüsszellel. Ursula von Der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egyelőre nem adta be a derekát a kerítésépítések költségeinek unió általi átvállalására, de az MI gyorsjelentése szerint elemzők úgy vélik, megváltozhat az álláspontja, ha tagállami részről folytatódik az erre irányuló nyomás. PINDROCH TAMÁS

FOTÓ: JANIS LAIZANS, REUTERS

KI FIZETI A HATÁRKERÍTÉST?

32 | FIGYELŐ 2022/6

F_32-Hatarkerites.indd 32

2022. 02. 07. 16:56

| CÉGVILÁG |

HOME OFFICE A TOPMENEDZSER SZEMÉVEL HENKEL | A járványidőszak egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a cégnél egy szakmailag erős, továbbá emberileg összetartó csapat alakult ki a különleges helyzet miatt – fejtette ki dr. Fábián Ágnes, a Henkel Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, egyben az adhesive technologies üzletág irányítója. Szerinte ennek az attitűdnek köszönhető, hogy vállalatuk a pandémia idején is zavartalanul üzemelt és növekedett a magyar piacon. Fábián Ágnes szerint a Henkel számára nagy előnyt biztosított, hogy a társaságnál már korábban is megvolt az az informatikai tudás és felkészültség, amely a járvány beköszöntével zökkenőmentessé tette a digitális átállást. „Nálunk már régóta meghonosodott az a flexibilis munkavégzés, amely többet jelent az otthoni feladatellátásnál. Olyan munkakörnyezetet és eszközrendszert teremtettünk, amely által a termelésen kívül dolgozó munkatársak bármikor, bárhonnan biztonságosan be tudnak csatlakozni a munkafolyamatokba. Mivel erre építve olykor már korábban is lehetővé tettük a távoli tevékenységet, s megvolt a munkatársakba vetett bizalom is, a pandémiás helyzetben a technikai oldalt tekintve mindössze 24 óra alatt át tudtunk állni a home office-ra. A teljesen új kihívást a humán oldal jelentette-jelenti. Például az, hogy a személyes jelenlét hiányában miként lehet helyettesíteni a korábbi spontán személyes beszélgetéseket, nem előre tervezett

ötletbörzéket. A hagyományos munkahelyi kapcsolatok szintén átalakulnak. A régi egyperces megbeszéléseket is be kell már tenni az online naptárba, megszűntek a folyosói ad hoc összefutások, a »jaj, eszembe jutott valami, gyere és őt is hívjuk be az irodába« természetessége. Most minden ilyenfajta egyeztetés ugyanúgy külön szervezést igényel” – elemzett a cégvezető.

ÚJ UTAKON

Az ügyvezető igazgató szerint az újfajta kapcsolattartás kialakítása mellett az is az online átálláshoz kötődő kulturális kihívás, hogy ki mennyire tudja kezelni, hogy a kollégái, ha korlátozott mértékben is, de a magánéletükbe, az otthonuk egy részébe is beleláthatnak. Hallhatják, amikor a futár jön, és esetleg láthatják a konferenciabeszélgetésbe beszaladó gyerekeket. „Az a legfontosabb, hogy működik ez a platform. Mi pedig lassan megszokjuk az újfajta közeget, amely a formalitások kényszerű lazításával talán még segít is abban, hogy jobban megértsük a másikat. Vezetőként pedig számomra az a nagyobb feladat, hogy a fizikai távolság-

tartás mellett miként tudok csapatot építeni, hogyan tudom fenntartani és hatékonyan motiválni a közösségi munka intenzitását. Mindez rendkívül sok energiát vesz ki az emberből, s a hagyományos munkaóráknál messze több időt igényel az, hogy mindig látható, elérhető legyek, ha kell, és a kollégák folyamatosan érezzék: nincsenek egyedül. Vagyis a kötelező távolságtartás idején és a járvány mostani szakaszában sem maga a munkavégzés a nehéz. Arra mindenki képes, aki nálunk van, mert nagy az önállóság és megvan a digitális háttér. Az igazi feladat az emberi oldalhoz kötődik. Annak a kialakításához, hogy miként legyünk a távolban is együtt, s hogyan maradjunk hatékonyak. Ezt az ösvényt úgy kellett együtt kijárni, hogy közben senki se érezze elszigetelve magát” – fejtette ki a szakember. Miközben a topmenedzseri munka korábban sem korlátozódott napi nyolc órára, a Henkel ügyvezető igazgatója szerint az online feladatellátás bőven bele2022/6 FIGYELŐ | 33

F_33-35_henkel.indd 33

2022. 02. 07. 16:57

nyúlik az estébe is. De ami ennél is nagyobb nehézség, hogy máig nem alakult ki a gyakorlata annak, mikor és miként lehetne a leghatékonyabban kitenni a virtuális „ne zavarjanak” jelzést. „Azelőtt sem volt kevés feladatom, de a pandémiás időszakban tovább nőtt a számuk a biztonságos működés szabályainak a megteremtésével, az anyavállalatnak történő intenzívebb riportálással, a járványhelyzethez igazodó működési feltételek akár napi szintű megteremtésével. Nagy fokú bizalmat jelez, hogy ebben a nehéz időszakban a korábbinál is tágabb lett a döntési jogkörünk, miközben a központban azt mondták: »Ti látjátok az aktuális helyzetet, ti tudjátok a legjobban, milyen döntéseket kell ilyenkor meghozni.« Mi pedig olyan krízismenedzsment-csapatokat állítottunk fel, amelyek még most is működnek, s kihasználva, hogy a felhatalmazás mellett – a nemzetközi hálózat tapasztalataiból, gyakorlataiból eredő – folyamatos tudást, segítséget kapunk a központból, kialakítottuk azt az alkalmazkodóképességet, amellyel minden problémára a lehető leggyorsabban megtaláltuk a megoldást” – taglalta Fábián Ágnes. A vállalatirányító úgy látja, a magyar leányvállalat sikeres működésében az is nagy szerepet játszott, hogy a hazai gazdaságban a Covid miatti lezárásokat nem szabályozták annyira erőteljesen, mint a nyugati országokban. Ugyanakkor a koronavírus megjelenését követően azzal, hogy ez az elementáris változás mindent felülírt, így is a tervezhetetlenség lett a kiindulópont.

MÁRÓL HOLNAPRA

„A pandémia kirobbanásakor olyan irányításra kellett átnyergelnünk, hogy minden hosszú távú tervet félre kellett tenni. Annyira le kellett rövidítenem az időhorizontot, hogy csak az volt a fókuszban, ami holnap, a héten vagy a jövő héten történik. Azt figyeltük, hány partnerünk zárt be, kivel tudjuk tartani a kapcsolatot, melyik saleses munkatársunk vállalja, hogy kimegy a piacra – mert ez önkén-

tes alapú munkavégzés volt –, s ki az, aki lebetegedett és pótolni kell. Tehát a munkavállalók és a cég érdekeit összehangolva abszolút kézi vezérlésre kellett áttérni, miközben olyan azonnali döntéseket volt szükséges meghozni, amelyek terén semmilyen korábbi tapasztalat nem segített. Most pedig, amikor szerencsére már kezdünk visszatérni a hosszabb távú, normál üzleti időhorizonthoz, egy másik kihívás előtt állunk, amelyet az alapanyagválság, a logisztikai erőforrások szűkössége, az infláció és a keresletváltozás idéz elő. Ilyet azért már láttunk korábban is, de a járvány teremtette hábo-

rús érzelmi és gazdasági helyzet abszolút példa nélküli volt” – analizálta a jelenlegi viszonyokat Fábián Ágnes. A szakember meggyőződéssel vallja, hogy a vezetők cégirányítóként és magánemberként egyaránt nagyon sokat tanultak ebből a különleges kihívásokkal teli helyzetből. „Egyértelműen megváltoztunk. Természetesen továbbra is a számok jelentik a legfontosabb mércét, de közben a humán oldal szerepe még inkább felértékelődött a cégkultúrában, és szerintem biztos, hogy többek lettünk ezáltal. Mert miközben eddig is tudtuk – nem volt kérdés –, hogy a vállalat legnagyobb értéke az ember, ez most hatezerszeresen aláhúzódott. Abszolút kiderült, hogy semmi sincs, ha nincs egy team, amelyik egy ilyen krízishelyzet-

FOTÓ: VÉMI ZOLTÁN

| CÉGVILÁG |

34 | FIGYELŐ 2022/6

F_33-35_henkel.indd 34

2022. 02. 07. 16:57

| CÉGVILÁG |

ben felvállalja a kihívást, s a legjobb tudása szerint, elkötelezetten végzi a munkáját. Arról nem beszélve, hogy nálunk nagyon komoly rejtett tartalékok kerültek elő azzal, hogy sokkal jobban megismertük egymást, nagyobb lett az empátia, erősödött az összetartozás érzése, hatékonyabbá vált a kommunikáció” – foglalta össze a Henkel ügyvezetője. Fábián Ágnes szerint az is kulcskérdés, hogy miközben a munkatársak érzik a vállalat törődését és a cég is a dolgozók lojalitását, a partneri – beszállítói, kereskedelmi – kapcsolataikban szintén megtapasztalták a kölcsönös elköteleződésben rejlő erőt. „Nagyon jó dolog egy olyan közegben tevékenykedni, ahol mindenki érzi: számíthat a másikra. Jó példa erre, hogy a fodrászati termékeink kapcsán egy olyan partneri körrel is együtt dolgozunk, amelybe a gyengébb tőkehelyzetű fodrászszalonok is beletartoznak. Őket hosszabb fizetési határidőt biztosítva segítettük át a járvány miatti bezárások nehéz időszakán” – mondta a szakember. A legújabb kihívás a Henkel számára is az ellátási láncok összeomlása miatti alapanyaghiány, amelynek a megoldására a cégvezető egyetlen szóval válaszol: „tűzoltás”. Ami rengeteg munkát jelent, kockázatvállalást és a megfelelő értéksorrend felállítását, miközben az alternatív források felkutatásán kívül a hatékony kommunikáció is elengedhetetlen.

A GYÁRAK

A magyar leányvállalat helyzete azért is összetett, mert a kereskedelmi tevékenység mellett két gyárat is üzemeltet. „Nagyon büszke vagyok arra, hogy a Henkel, amely 35 éve Magyarországon hozta létre első kelet-európai gyárát, nagyon széles jelenléttel bír hazánkban. A Körösladányban működő, mosó- és háztartási tisztítószereket előállító egységünk, valamint a Környén üzemelő ragasztástechnológiai gyárunk nemcsak belföldre termel, hanem a csoport globális ellátási láncának a szereplőjeként a világ több pontjára is exportálja a termékeit. Ennek a két üzemnek a biztonságos működése tehát számunkra globális feladat, s ami külön büszkeség, hogy a magyar dolgozókkal, a magyar

Az viszont egyértelmű, hogy a Henkel termékfejlesztésének a prioritása a fenntarthatóság, a produktumokhoz kötődő ökológiai lábnyom csökkentése, az időtállóbb értéket nyújtó megoldások előtérbe helyezése” – magyarázta Fábián Ágnes, aki a társaság irányítása mellett a Joint Venture Szövetség elnöki posztját is felvállalta. tudásra alapozva a járványhelyzetben is teljes létszámmal üzemelve biztosítottuk a termelés folyamatosságát” – ecsetelte a cégirányító. Ez szintén hozzájárult ahhoz, hogy a 750 fős, közel 70 milliárdos forgalmú Henkel Magyarország Kft. rendkívül sikeres évet zárva tavaly is tovább növelte a forgalmát. „Amire most mindenképpen reagálni kell, az a múlt esztendő végén indult alapanyag-drágulás, amely óriási kihívást jelent. Nagyon fontos, hogy az áremelkedésből eredő költségnövekedést miként tudjuk menedzselni, irányítani. A logisztikai láncok felborulásából eredő drágu-

MULTIDIMENZIÓK

„A Joint Venture Szövetség elnöki posztjának elvállalását az a szakmai küldetéstudat vezérelte, hogy ez az egyik legpatinásabb magyarországi szervezet, amely tavaly volt 35 éves, és annak idején a Henkel is az alapító tagjai közé tartozott. Számomra fontos, hogy felvállaljuk, illetve képviseljük azokat az értékeket, amelyekkel egy versenyképesebb magyar gazdaság megteremtéséhez mindenki hozzáteszi a maga tudását, szakmaiságát. Mert a tagok ma már nem csak vegyesvállalatok lehetnek. Ez immáron egy üzleti szövetség, amely nem egy földrajzi régiót vagy valamely ipar-

A legújabb kihívás a Henkel számára is az ellátási láncok összeomlása miatti alapanyaghiány. lás – amely a szállítási nehézségeken kívül a környezeti katasztrófák által okozott termeléskiesésből is ered – szerintem lassan visszarendeződik majd, de erre várni kell, mert a kieső kapacitás pótlására épített gyárak elindulásához idő szükséges. Az energiaárak pedig abszolút tőzsdei árak, és a parketteken teljesen beláthatatlan a helyzet.

ágat képvisel, hanem a Magyarországon működő gazdálkodó cégek bármelyikét, amelynek értéket és érdekképviseletet szeretnénk biztosítani” – fejtette ki a szakember. Fábián Ágnesnek ugyanis az a meggyőződése, hogy a mai világban az ilyen multiszektorális, multidimenzionális, iparágakon, vállalatméreten, földrajzi hovatartozáson túlmutató, a tudásmegosztáson, együttműködésen alapuló erős kapcsolatrendszerre épülő szervezet képes arra, hogy minden tagja számára olyan pluszt adjon, amely annak továbblépését segíti. ÉRSEK M. ZOLTÁN 2022/6 FIGYELŐ | 35

F_33-35_henkel.indd 35

2022. 02. 07. 16:57

| CÉGVILÁG |

WEBPIAC | Tavaly decemberben lassabb ütemben nőtt az online kiskereskedelmi piac, mint 2020 utolsó hónapjában. A novemberi egyszázalékos bővülésnél egy kicsit jobb volt az eredmény, de az eddig megszokottnál messze gyengébb. A vásárlók a nyitott boltokat preferálták.

KISSÉ LEFAGYTAK

óta megtolja a webes eladást, pandémia sem kellett hozzá 2019 előtt. Most azonban valami történt.

GYENGÜLÉS A múlt év decemberének adatai alapján lassan kijelenthető, hogy a webes áruházak 2020–21-es megtáltosodása csak időleges volt, és annak köszönhető, hogy a hagyományos boltok akkor több hónapig zárva tartottak, így a fogyasztók jobb híján az interneten keresztül szerezték be a napi és a tartós fogyasztási cikkeket. De a jelek szerint annyira nem szeretik ezt az értékesítési csatornát, mint ahogy a bővülési ütemből látszott. A tavaly decemberi számok szebb képet festettek a csúfos novemberi stagnálás után, de év/év alapon az utolsó hónap mindössze 11 százalékos növekedést hozott, szemben az egy esztendővel korábbi 40 százalék feletti volumenerősödéssel. (Értékben a harmadára esett a gyarapodás üteme 2021 azonos időszakához képest.) Mindez azért meglepő, mert a december évek

Ha a folyó árat nézzük, akkor az adatok még rosszabbak. A korábbi évek utolsó hónapjában rendre az éves átlag 11 százalékát meghaladó volt az online piac részaránya a teljes kiskereskedelemben, 2021 decemberében azonban messze nem érte el ezt a szintet. A folyó áras bővülés mindössze 4 százalékos volt. Igaz, a november is csak 1 százalékot hozott, annak ellenére, hogy a fekete péntek elvileg ekkor élesedett. A blokkk.com kereskedelmi szakportál számításai alapján az üzemanyag nélküli teljes kiskereskedelmi forgalomból most 11,2 százalék erejéig részesedett a webes értékesítés az egész évet tekintve, míg tavalyelőtt 10 százalék körüli volt az arány.

ITTHON

Hozzá kell tenni, hogy a régióban Magyarország korántsem számít nagy online piacnak. A csehek és a szlovákok is szívesebben használják ezt a

36 | FIGYELŐ 2022/6

F_36-37_webpiac.indd 36

2022. 02. 07. 16:58

| CÉGVILÁG |

csatornát, nem beszélve Nyugat-Európáról. Ám az is igaz, hogy a webes eladásnak a fejlett gazdaságokban szintén vannak korlátai. Az arány 25-30 százalékos a teljes forgalmat tekintve. Ennél nem megy feljebb. Van még nálunk 15-20 százaléknyi bővülési lehetőség, ami azt jelenti, hogy a következő időszakban itthon is egyre több kis és közepes internetes cég jelenik majd meg a piacon. Kérdés persze, hogy aktivizálja vagy elkedvetleníti a vevőket a várható nagy tolongás.

A RÉGIÓBAN

Az adatokból jól számolható, hogy a magyar piacban több a potenciál, mint a szlovákban, a csehben s különösen a németben. Nálunk már csak Lengyelország vonzóbb ezen a területen. Nem véletlenül, hiszen ott is rendkívül erős a hagyományos kiskereskedelem. A kelet-európai régióra fókuszálást ösztönzi a Frisbo is, amely elsősorban raktárszolgáltatásokat nyújt azon webes szereplőknek (főleg a kicsiknek és a közepeseknek), amelyek hajlandók globálisan kezelni térségünket, s kilépni a saját komfortzónájukból az exportpiacokra. Bogdan Colceriu, a cég vezérigazgatója szerint egyébként csak az a netes vállalat lehet hosszabb távon sikeres, amelyik képes külföldön is terjeszkedni, megismerni más piacokat, s vannak helyi szinten raktárbázisai. Innen lehet továbblépni a nagy falatnak számító nyugat-európai piacokra.

FOTÓ: GETTY IMAGES

TRADÍCIÓ

Mindez persze nem segít azon, hogy itthon és általában a régióban lassabban bővül az online szegmens, mint nyugatabbra. A helyzet az, hogy térségünk fogyasztói is jól ismerik, szeretik az internetes vásárlás adta kényelmet, ám szívesebben mennek a boltba megtapogatni az árut, mint egy képernyőn megnézni és megrendelni. Az egyes tartós fogyasztási cikkeknél (az infláción kívül) hatalmas árszintváltozás történt. Egy évtizeddel ezelőtt például az átlagfizetések kevesebb mint harmadáért is lehetett kapni mosógépet, most azonban a középkategória ára is meghaladja az átlagos jövedelem harmadát. Ilyen kiadást logikusan

A WEBKÖLTÉSEK ARÁNYA (milliárd forint) 2019 2020 2021

Teljes forgalom 10 349 10 948 11 869

Ebből web 765 1111 1333

Web/bolt arány (százalék) 7,4 10,1 11,2

Forrás: blokkk.com

a vastagabb pénztárcájúak is csak úgy hajlandók megejteni, ha előbb elmennek a boltba és megtapogatják a készüléket. Nagyjából ezt a szemléletet lehet végigkövetni a teljes webes piacon. Ráadásul az áruszállítás, a termékbiztosítások, a garanciák közel sem olyan jók, mint azt feltételeznénk. Az árucikkek sokszor késnek, hibásan érkeznek meg, ami jelentős többletmunkát adhat a fogyasztónak (az áru lefotózása, jegyzőkönyv kitöltése, a visszaküldés intézése, várakozás etc.). Ezt senki sem szereti végigcsinálni, pláne nem nagy értékű produktumoknál, s főként ünnepek előtt.

ÁTALAKULÁS ELŐTT

Ezek az egyszerűnek látszó problémák Kelet-Európában komoly növekedési gátjai az online értékesítésnek, és egyáltalán nem biztos, hogy a szállítók iránti bizalom belátható időn belül megváltozik. Vagy amikor mégis, addigra teljesen új helyzet áll elő. Az EU ugyanis most vizsgálja, miként lehetne olyan keretek közé szorítani az úgynevezett platformfoglalkoztatást, mint a hagyományos munkavállalást. A futárok, a taxisok egy része, valamint több „ezermester” ilyen platformos alkalmazásban működik. Van a szolgáltató cég, a munkavégző és végül a megrendelő. Utóbbi egy internetes felületen megrendeli a szolgáltatást, a vállalat pedig egy online platformon

egy algoritmus segítségével kiszignálja a munkát annak a szakembernek, aki (egy profillal) tagja ennek a platformnak. (A profil fontos, része a rendszernek. Ez mutatja, milyen szakember a gazdája. Ha túl sok a panasz, túl sok munkát mond vissza, inthet a következő melóknak.) A munkavégző jellemzően önálló vállalkozó, nincs se szabadsága, se betegszabija, semmilyen szociális háló nem védi (a profilját) az algoritmusokkal szemben. Spanyolországban azt találták ki, hogy a futárokat tereljék be a bejelentett alkalmazotti körbe minimálbérrel, ami az első lépés lehet az EU-ban a platformfoglalkoztatás átalakításához. Ha nem sikerül dűlőre jutnia a munkavállalói és a munkaadói oldalnak ezen a területen, az Európai Bizottság jogszabályokat dolgoz ki a megoldáshoz. Ez pedig nyilvánvalóan teljesen új helyzetet teremthet a piacon, magyarán a webes értékesítés (amely sok helyen nem is nyereséges, még a jelenlegi szabályokkal együtt sem) jelentősen megdrágul. Ez pedig azt jelenti, hogy elveszti a varázsát, miszerint olcsóbb, kényelmes, nem kell kimozdulni otthonról. Tehát mire a kelet-európaiak is elkezdenék végre nagy arányban kihasználni az online eladás nyújtotta előnyöket, eljuthatunk odáig, hogy másként lesz rájuk szükség, mert megdrágítják a háztartási árubeszerzést. HŐNYI GYULA

2022/6 FIGYELŐ | 37

F_36-37_webpiac.indd 37

2022. 02. 07. 16:58

| CÉGVILÁG |

ÚJ BEFEKTETŐRE VÁRVA

GYULAHÚS | Hatszázalékos bővülés mellett nyolcmilliárd forint feletti forgalommal zárt a piacon meglehetősen fiatal gazdasági társaságnak, de a magyar húskészítés egyik legpatinásabb szereplőjének számító Gyulahús Kft. A cég új befektetőre és jelentős fejlesztésekre vár. Meglehetősen magas Gyulán a hunga rikumok egy főre jutó darabszáma, hiszen a város nemcsak a kolbász-, hanem a pálinkagyártásban is komoly szerepet játszik. A turizmusban ugyancsak jeleskedik. Tavaly ősszel adták át a település szívében lévő Almásy-kastély komplexumát, s a helységben található a (mostani) Magyarország területén

utolsó épen maradt gótikus vár, amely legalább olyan nagy jelentőségű volt a végvári rendszerben, mint Eger. A kolbász- és pálinka-előállításban már nem hagyják elveszni az érdemeiket. Nem véletlen, hogy a Gyulahús

Kft. az utóbbi időben komoly szerepet kap a város kommunikációjában. A cég önkormányzati tulajdon. 2013-ban hozták létre az egykori Gyulai Húskombinát alapjain, s mára jócskán megérett a fejlesztésre.

A KEZDETEK

A régi vállalatot Stéberl András alapította a múlt század elején, és viszonylag gyorsan hírnevet szerzett a gyulai húskészítményeknek, amelyek ma is világhíresek – a legnagyobb versenyeken sorra kapják a díjakat. A céget a második világháború után államosították, a rendszerváltás után pedig lassan elvesztette a piacait. Az újrakezdés óta a társaság folyamatosan nyereséges volt, tavaly is tartotta ezt a szokását. Daka Zsolt ügyvezető igazgató egyelőre nem árult el pontos profitszámokat, azt azonban igen, hogy bőven terven felül, 8 milliárd forintos forgalommal zárták az évet, ami hatszázalékos növekedés az előző esztendő azonos időszakához képest.

A gyártás ma két helyszínen folyik. A szárazáru, vagyis a kolbász készítése és érlelése a város szívében történik, míg az ugyancsak híres májast a település szélén található egykori húskombinátban állítják elő. Az üzemek összkapacitása 5600 tonna éves kibocsátást enged. Jelenleg 2-2 ezer tonna májast és kolbászt gyárt a cég, a teljes húskibocsátás azonban 5000 tonna. A forgalom 80 százaléka a belföldi piacokon való értékesítésből, 20 százaléka kivitelből származik. Szállítanak Szlovákiába, Csehországba, Lengyelországba és Németországba, továbbá pizzafeltétként exportálnak kolbászt Nagy-Britanniába és Hongkongba.

GYULAI KOLBÁSZ EGYKOR. VOLT IDŐ, AMIKOR ÉVENTE 140 VAGON KOLBÁSZ KÉSZÜLT

FOTÓ: KUNKOVÁCS LÁSZLÓ, MTI

BŐVÜLÉS

38 | FIGYELŐ 2022/6

F_38-39_gyulai_vitorlahirdetes.indd 38

2022. 02. 07. 16:58

| CÉGVILÁG |

Mozgalmas volt a múlt év – fogalmazott Daka Zsolt. 2021-ben új arculatot kapott a Gyulai márka, megszülettek hozzá a csomagolóanyagok. Közel 90 terméküknek adtak új köntöst. A dizájnfrissítés a csomagolástechnika korszerűsítésére is lehetőséget teremtett: az úgynevezett rúdáruk esetében a vákuumos helyett védőgázas megoldást alkalmaznak, ezáltal is csökkentve a műanyagemissziót. A fóliavastagságot szintén redukálták, továbbá a szeletelt, tálcás termékek esetében részben újrahasznosított anyagot is beépítenek a csomagolásba. Az arculatváltást piackutatás előzte meg, melynek folyamán újból bebizonyosodott, hogy a magyar fogyasztók étkezési kultúrájában milyen népszerűek a disznótoros ételek; minden hiedelemmel ellentétben a fiatalok körében is – mondta az ügyvezető. „A megújult külső elnyerte vásárlóink tetszését, nagyon jó visszajelzéseket kaptunk tőlük” – tette hozzá.

A májas készítményekről Gila Éva marketingmenedzser elmondta: a Gyulahús kategóriát teremtett a kenőmájasok piacán. Azon első cégek egyike volt a 80-as évek elején, amelyek ilyen típusú terméket hoztak forgalomba. „A mai napig élen járunk ebben, a piackutatások is ezt mutatják. Ma majdnem ugyanannyit adunk el a májasféleségekből, mint csak a gyulai kolbászból” – taglalta.

BEFEKTETÉS

Mostanra a cég kezdi kinőni magát. Az önkormányzat úgy döntött, hogy a város belsejében található kolbászérlelőt kitelepíti a húskombinát területére, ahol bőven van hely, s a belvárosi ingatlant más téren hasznosítja. Ez azonban jelentős befektetést, mintegy 13 milliárd forintot igényelne. A tulajdonosok korábban úgy döntöttek, hogy tőkebefektetőt keresnek, amire tendert írtak ki. Tavaly decemberben ültek volna le tárgyalni az új invesztorral, ám a projekt csúszik, mert 2021-ben a Gyulahús pályázatot adott be különböző fejlesztésekhez. Az eredményhirdetésre hamarosan sor kerül, az önkormányzat pedig szeretné ezt megvárni (körülbelül 5 milliárd

forintról van szó), hogy tárgyaljon a lehetséges befektetőkkel. Ennek fényében értékesítené (tőkeemelés formájában) a vállalat 49 százalékát. Ráadásul a Gyulahús sem teljesen hozomány nélküli leány. Az elmúlt időszakban a nyereségből alapot képeztek a fejlesztésre, amely nem csak és kizárólag a szárazáru áttelepítéséről, hanem kapacitásbővülésről is szól.

AZ IDÉN

A tervek szerint 2022-ben is folytatódhat a növekedés. Daka Zsolt elmondta: 4-6 százalékos bővülést várnak, ezen belül pedig az exportpiacokon remélnek jelentősebb forgalomnövekedést. A jelek szerint azonban a májas itthoni értékesítésében is erősítenének. A cég mind több kommunikációs anyagot ad ki, például arról, miként lehet a felbontás után meggátolni a májas csomagolásán kialakuló barnulást, továbbá a terméket egyre inkább szeretnék bevezetni a mindennapi gasztronómiába, nem kizárólag szendvicsek készítése céljával. HŐNYI GYULA

HIRDETÉS

RENDELJE MEG MOST A VITORLÁZÁS MAGAZIN KÜLÖNKIADVÁNYT! Az első 50 előfizetőnket megajándékozzuk egy páros belépővel a 2022. március 4-én megrendezendő Budapest Boat Show VIP estjére.

A kiadvány ára:

1990 Ft AJÁNDÉK PÁROS BELÉPŐ A BUDAPEST BOAT SHOW VIP ESTJÉRE A rendezvényről bővebben oldalon olvashat. a https://boatshow.hu/ old

Fizessen elő bankkártyával a www.lapcentrum.hu oldalon! EE-mail: elofizetes@mediaworks.hu Telefon: +36-46/998-800 Az akció tehát kizárólag azon első 50 megrendelőre vonatkozik, akik 2022. január 20. és 2022. február 20. közötti időszakban Vitorlázás Magazin különkiadványra szóló megrendelésüket a Kiadóhoz eljuttatják és a magazin díját legkésőbb 2022. február 20. napjáig a Kiadónak megfizetik. Az akció időtartama alatt (azaz 2022. január 20. és 2022. február 20. között) megrendelt előfizetések kézbesítése a befizetést követően történik. A Vitorlázás Magazin különkiadvány sajtótermékre történő kedvezményes ajánlat kizárólag a fent megjelölt időpontok között lehetséges, és azokra megrendelőkre vonatkozik, akiknek befizetése legkésőbb 2022. február 20-ig megérkezik a Kiadóhoz. Ajánlatunk csak belföldi kézbesítésre érvényes, jelen akció nem vonható össze a Kiadó egyéb meghirdetett akcióival. Az Adatvédelmi tájékoztató és az ÁSZF a www.lapcentrum.hu oldalon olvasható.

F_38-39_gyulai_vitorlahirdetes.indd 39

2022. 02. 07. 16:58

| CÉGVILÁG |

FENNTARTHATÓ FOGMOSÁS

STARTUP | A Skoonex egy környezetbarát fogkefe, amely újrahasznosított alumíniumvázból és cserélhető műanyag fejből áll. Utóbbi – a legtöbb műanyag fogkefével ellentétben – könnyen újrahasznosítható az anyagösszetételnek köszönhetően. A fenntarthatóság szem előtt tartása mellett a sörték hatékony tisztítása érdekében is sok kutatást végzett az agilis magyar csapat. Az alapító két jó barát, Szegő Csilla és Bukovszki Dávid. Korábban már dolgoztak együtt egy startupötleten, így a csapatalkotás első fázisa adott volt. A friss ötlet egy mozdulattal indult, mikor Dávid kidobta használt műanyag fogkeféjét. Ekkor tudatosult benne, hogy a szemétbe hajított 15 gramm műanyagból csak a fej amortizálódik, a váz sértetlen marad, mégis feleslegessé válik, azaz a nagy mennyiségű hibátlan, tömör műanyag nyél szintén hulladékként végzi. E probléma felismerése motiválta a kétfős teamet egy fenntarthatóbb alternatíva kidolgozására.

A CSAPAT

BUKOVSZKI DÁVID ÉS SZEGŐ CSILLA ALAPÍTÓK. AKTÍVAN KERESIK A KOCKÁZATITŐKE-BEFEKTETŐKET

dapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozón is bemutatni az ötletet a nagyközönségnek.

ALTERNATÍVA

A Skoonex fogkefék elsősorban Magyarországon lesznek elérhetők, a fejlesztők tervei szerint már ez év őszétől. A csapat jelenleg egy szakember bevonásával a termék végső formatervén dolgozik. A várhatóan eredményes hazai start után szeretnének terjeszkedni: első körben Szlovákiában, Ausztriában és Romániában. Úgy látják, hogy egyre nagyobb a fenntartható produktumok iránti igény, az embereket foglalkoztatják a bolygónk jövőjével kapcsolatos kérdések. E trendek tudatában jelentős érdeklődésre számítanak mind a belföldi, mind az említett régiós piacokon. A team nem titkolja: léteznek már hasonló alternatív megoldások a műanyag fogkefék leváltására, így többek közt cserélhető fejű portéka is van a piacon. Amiben a Skoonex többet tud nyújtani, az a váz időtállósága, a műanyag fej új-

rahasznosíthatósága és a fogak hatékonyabb tisztítása. Kis csapat lévén a fő kihívásuk jelen pillanatban olyan beszállítók, partnerek megtalálása, amelyek hosszú távon is kiváló minőségben képesek legyártani az új megközelítéssel tervezett fogkefe elemeit. További nagy feladatot jelent a visszaváltási pontok kialakítása, mellyel egyszerűbbé teszik az elhasznált műanyag fejek újrahasznosításának a folyamatát. A felmerült fejlesztési költségek kifizetését ez idáig a Rossmann Magyarország támogatta, de azon kockázatitőkebefektetőket, illetve üzleti angyalokat is aktívan keresik, akik látnak potenciált a csapatban és a termékben. A most becsült első körös invesztíciós igény 20-25 millió forint – ez az alkalmazott technológiától, illetve a kiválasztott gyártóktól-beszállítóktól függ. Az alapítók jelenleg a nemzetközi piacon keresik a befektetési lehetőséget. Elmondásuk szerint a legideálisabb invesztíció a „smart money” bevonása lenne. HG

FOTÓ: SKOONEX

„Az első és legfontosabb feladat a megfelelő kompetenciájú csapattagok megtalálása volt” – mesélte Bukovszki Dávid. Mint mondja, hitvallása, hogy a team a legnagyobb értéke minden ötletnek. Jelenleg a fogkefe végső formatervén dolgoznak. A produktum a Rossmann polcain lesz elsőként elérhető. A decemberben véget ért ökoszemléletű Startup Plastic Surgery program adta lehetőségek sokat segítettek nekik a fókusz megtartásában és az üzleti modell megerősítésében. A Skoonex fiatal projekt. Talán eddigi legnagyobb eredménye, hogy az említett, néhány hete zajlott program pitchversenyén két különdíjat is elnyert. Egyrészt a hazai Rossmann drogériahálózat üzemeltetőjének az elismerését, amely egy szándéknyilatkozat a fogkefék polcokra való kihelyezéséről; továbbá egy két hónapos üzleti mentorációt is kapnak a Pannon Pro Innovations jóvoltából. A versenyen elért sikernek köszönhetően a csapatnak lehetősége nyílt a Planet Bu-

40 | FIGYELŐ 2022/6

F_40_starup_skoonex.indd 40

2022. 02. 07. 16:59

| CÉGVILÁG |

ÓVATOS KEZDÉS Csaknem kilencszázalékos visszaesést mutat a Magyarországon ez év januárjában forgalomba helyezett új személyautók száma 2021 első hónapjához képest; 8088 gépkocsit értékesítettek – derül ki a Datahouse Kft. adataiból. E darabszám még annak tükrében is igen alacsony, hogy a világszerte jellemző ellátási gondok nyilvánvalóan itthon is éreztetik a hatásukat.

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

ZUHANÁS A KICSIKNÉL

Ami igen figyelemreméltó, hogy a kishaszonjárműveknél drasztikus, éves alapon 40 százalékos visszaesést mutat a januári statisztika, miután ebben a kategóriában mindössze 1062 új gépkocsi kapott magyar rendszámot. Nagyhaszonjárművekből viszont az egy esztendővel korábbinál csaknem ötödével több, 374 darab fogyott, a motorkerékpároknál pedig ennél is nagyobb, 21,7 százalékos növekedés mutatkozik 185 forgalomba helyezett új közlekedési eszköz mellett. A használt autók importjánál azonban ellentétes tendencia érvényesült az év első hónapjában: ezekből 10 606-ot helyeztek forgalomba itthon, 7,2 százalékkal többet a tavalyi azonos időszakban eladott 9893-nál. Ezzel tovább nőtt a használt járgányok súlya a frissen forgalomba helyezett személygépkocsik körében. „A piaci adatok azt mutatják, hogy egyelőre tovább mélyül a csiphiány mi-

JÁRMŰPIAC | Egy-két részterülettől eltekintve meglehetősen visszafogottra sikerült az évkezdet az új járművek piacán, ami a globális ellátási zavarok tükrében nem túlságosan meglepő.

att kialakult kínálati válság” – mondta a januári adatok kapcsán Halász Bertalan, a JóAutók.hu vezérigazgatója. „Az új autók körében tapasztalható havi 8100 alatti eladásszám jelentősen alulmúlja a múlt év mélypontjának számító decemberi 8742-es értéket is” – emlékeztetett, hozzátéve: a piacról hiányzó mennyiség egy részét a vásárlók kényszerűen a használtautó-szegmensből igyekeznek beszerezni, ami élénkíti az importot. A behozott használt gépkocsik márkasorrendje januárban is a korábbi esztendők mintáját követte: a legnépszerűbb márka a Volkswagen volt 11 százalékos részesedéssel, a második helyet az Opel szerezte meg 10, a Ford pedig a harmadikra futott be 9 százalékkal. A sorban következő Toyota az előbbiektől jóval elmaradva közel 6 százalékos részarányt ért el a múlt hónapban. Érdekesség, hogy az új autók körében viszont ez utóbbi brand volt a legnép-

MAGYARORSZÁGON FORGALOMBA HELYEZETT / / 72Ď;*0 8? 2& 2021

2022

8868

Személyautó KishaszonO¥WRď NagyhaszonO¥WRď Motorkerékpár *Adott év januárjában.

8088 1771 1062 313 374 152 185 Forrás: Datahouse

szerűbb, lekörözve a hazai piacot általában magasan uraló Suzukit is.

KÖZEL LEHET A MÉLYPONT

A JóAutók.hu várakozása szerint az újautó-piac mostanra közel került a félvezetőhiány miatt visszaeső forgalom mélypontjához, bár az ellátási helyzet normalizálódására legalább az év közepéig várni kell, így a következő hónapokban még stagnáló eladási értékekre számíthatunk. Ha azonban a gyártási kapacitások a második fél évre végre visszatérnek a korábbi szintekre, éves alapon a tavalyi 122 ezerhez hasonló mennyiségű, akár azt néhány százalékkal meghaladó értékesítési volumennel kalkulálhatunk. A társaság előrejelzése szerint a használtautó-import aktivitása az egész évet tekintve magas szinten stabilizálódhat. Ennek eredményeképpen a tavalyi 132 ezret követően az idén akár 140 ezerre is nőhet a behozott használt járművek száma. Hasonló jövőkép rajzolódik ki a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) januárban közzétett prognózisában is. 2022-re a múlt évinél 2,5 százalékkal több, hozzávetőleg 125 ezer személyautó forgalomba helyezésével számolnak. A kishaszonjárműveknél és a motoroknál is valamivel öt százalék alatti bővülést vár erre az esztendőre az MGE, 24 ezres, illetve 4800-as darabszám mellett. Az előrejelzéshez fűzött kommentárjában a szervezet kiemelte: annak folyamán abból indultak ki, hogy legkorábban az év második felére normalizálódik az alkatrészellátás az autóiparban, így a vásárlói igények viszonylag rövid időn belül kielégíthetőkké válnak. BARÁT MIHÁLY 2022/6 FIGYELŐ | 41

F_41_autopiac.indd 41

2022. 02. 07. 16:59

| CÉGVILÁG |

FOTÓ: MATTHIAS KULKA, GETTY IMAGES

STARTUPFOLYAMATOK TECHGURUSZEMMEL

42 | FIGYELŐ 2022/6

F_42-44_Tal-Catran.indd 42

2022. 02. 07. 16:59

| CÉGVILÁG |

TAL CATRAN | A kezdő vállalkozások problémáiról, lendületéről és a piacot mozgató irányokról beszélt lapunknak a nemzetközileg is ismert izraeli startupguru. A szakember most a hazai ökoszisztémát is segíti, miután fontos szerepet vállalt az itthoni startupvilágot katalizálni kívánó Pozi.io-projektben. Hogyan hatott a járvány az elmúlt két évben a világ startup-ökoszisztémáira? – A Covid természetesen nem egyformán hatott. Voltak, akik tönkrementek, míg mások megerősödtek. De sok elem nem működött jól: a tőkések vonakodtak befektetni a rendkívüli bizonytalanság idején, a coworking irodák bezártak, az ügyfelek pedig nem az innovációkra, hanem inkább arra összpontosítottak, hogy egyáltalán a víz fölött tartsák a fejüket. – Ezt hogyan viselték a világ startupjai, innovatív kisvállalatai? – A startupok többségének a számára mindez a „szokásos üzletmenet” része volt. A kockázat, a kudarc, a küzdelem, a bootstrapping (kevés pénzből kényszerűen hatékony működés), a bizonytalanság mindennapos a szektorban – a pandémiától függetlenül. Eközben például a kibertechnológiák használata nőtt a távmunka okán, az EdTech előretört a távoktatás végett, a robotika és a mesterséges intelligencia pedig a társadalmi távolságtartás, valamint a távoli elérési technológiák miatt tudott nagyot lépni előre. – S milyen volt az óév? – Ellentmondásos, de sok kihívás mellett sok sikert is megéltünk: 2021 folyamán például csupán az izraeli startupok több mint 25 milliárd dollárnyi befektetést gyűjtöttek mintegy 80 milliárdos exit mellett, továbbá márciusban 7 unikornis született! (Az unikornis olyan techcég, amelynek a tőkepiaci értéke egymilliárd dollár fölötti – a szerk.) Míg egyesek a Covidot lehetőségként élték meg, addig a járvány mások számára felgyorsította a bukás folyamatát. – Mi történt a helyi startup-közösségekkel? – Ahogy azt az Izrael, a startupnemzet című könyv is leírja, országom nemcsak a számok, de az innovációs kultúra és a proaktivitás miatt is élen jár a

startupvilágban. Ahogyan nem születsz orvosnak, pilótának vagy tanárnak, úgy biztosan nem születsz startuppernek, mentornak vagy befektetőnek sem. Szerencsére a startupperek a többiektől eltérően csatlakozhatnak helyi és globális akcelerátorokhoz, hogy fejlesszék képességeiket, kapcsolatrendszerüket, s növeljék túlélési esélyeiket. Ezek a szervezetek pedig – mint Magyarországon a Pozi.io is – erős nemzetközi kapcsolatokat építenek. A startupok legfontosabb képessége a gyors növekedés, ami csakis támogató ökoszisztémával lehetséges. Úgy látom, Magyarországon is a nemzetközi piacok meghódításával van a legnagyobb probléma. Ha a tehetségek kapcsolódnak egy ilyen szervezethez, akkor megkaphatják a fejlődéshez szükséges tudást és kapcsolatrendszert. – Úgy tűnik, a startupvilág néhány éve elvesztette globális lendületét. Mi lesz a következő két-három nagy dobás az innovációs világban? – Azt kell mondanom, hogy a valóság más: feltalálókra mindig szükség lesz. Annyi változott, hogy míg harminc évvel ezelőtt még a technológia követte a fantáziát, ma már egyértelműen fordítva van. A jelenlegi válságban születő unikornisok ékes példái ennek. Korábban azt gondoltuk, hogy a Skype és a WhatsApp tökéletesen elég a kommunikációhoz; a Zoom, a Teams és a hasonló cégek mégis villámgyorsan világelsők lettek a pandémia alatt. Amíg offline konferenciákon találkozhattunk, minden rendben volt, a networking és a kommunikáció hagyományos eszközei mind működtek. S ugyanez vonatkozik az online vásárlásra, a távhitelesítésre, az okosszerződésekre, a blokkláncprojektek és a további kollaboratív távmunkaeszközök felértékelődésére is. A hangsúly mostantól áthelyeződik a távoli elérési és a virtuális technológiákra, amelyek

új kihívásokat hoznak a távoktatástól a mesterséges intelligencián át a robotikáig, a távérzékeléstől a távdiagnosztikáig. Sőt, ne felejtsük ki a szórakoztatóipar és a játékpiac átalakulását, a virtuális multiverzumok s az online játékok további generációjának a megszületését. Új világ bontakozik ki előttünk, amelyben újraosztják a szerepeket. – Hogyan változhat a kelet-európai és a közel-keleti országok szerepe ebben az új technológiai korszakban? – A közép- és kelet-európai országok a kiváló munkaerőről híresek, amelyet nem olcsónak, hanem inkább professzionálisnak, megbízhatónak és rátermettnek neveznék. Minden nemzetnek vannak jó emberei a startupok világában, de a vállalkozás, az innováció kulturális és társadalmi megítélése különböző. Izraelben erős az a gondolkodás, hogy „yes, you can!” – azaz képes vagy rá, ugyanúgy feltalálhatsz, fejleszthetsz és forgalmazhatsz, mint bárki más, csak higgy benne, hogy meg tudod csinálni, s légy nyitott az együttműködésre, a megosztásra. Ebben a régióban viszont erősödnie kell a kooperációnak, a fenti szemléletnek. A piac nem fogadja be azokat, akik nem akarják eléggé a sikert, nem tesznek meg mindent érte. – Miként lehet egy újszülött startupból nagy siker? – A recept egyszerű: az ötlet oldjon meg egy valódi problémát, ami által – a potenciális ügyfelekkel validálva – fejleszthető, eladható megoldássá válik. Ha már bebizonyosodott, hogy valós a probléma, annak megszüntetésére pedig stabil igény van, akkor amilyen gyorsan csak lehet, ki kell fejleszteni a piacképes megoldást. Mert a piac nem vár senkire. Ha az MVP (minimálisan életképes termék – a szerk.) túl részletes, az azt jelenti, hogy elkéstél, s valószínűleg értékes időt és pénzt pazaroltál

2022/6 FIGYELŐ | 43

F_42-44_Tal-Catran.indd 43

2022. 02. 07. 16:59

| CÉGVILÁG |

„Úgy vélem, nem mindenkinek kellene startupot alapítania, de mindenkinek csatlakoznia kellene egy vállalkozáshoz az út egy szakaszában. Szerintem a startupperek mások, mint a többi ember” – Tal Catran.

el. Ha pedig látszik, hogy a piaci igény és a megoldás találkozik, akkor bizony azonnal meg kell kezdeni az értékesítést, helyben és globálisan egyaránt. – Itt adódik a kérdés, hogy egy kisvállalatnak számító startup képes-e jó ütemben növekedni a kis helyi piacokon. – A startupok mindenhol jól tudnak növekedni, figyelembe véve azt a piacméretet, amelyet kezelni tudnak. Mindenképpen be kell bizonyítaniuk, hogy helyben is megállják a helyüket, már csak azért is, mert ez általában megfizethetőbb számukra. A következő szint természetesen a globális piacra lépés, ami sokkalsokkal drágább. Itt továbbá nagyon fontos a terméknévválasztás, a lokális piaci és fogyasztási szokások igen alapos ismerete. Arra kell figyelni, hogy melyik országban érdemes elindítani a projektet, hiszen mindegyiknek megvannak a maga kihívásai. Az izraeli például túl kicsi piac – akárcsak a magyar. Ám az Egyesült Államok lehet, hogy egy apró cégnek elsőre túl hatalmas, miközben Kína a helyi piac „ízlésére” szabott, már meglévő megoldások miatt nehéz terep. – Hogyan látja hazánkat? – Magyarország viszonylag fiatal a startupközösség-építésben, ami kihat az ökoszisztéma érettségére és felkészültségére. Tény az is, hogy még nem hozott ki igazi unikornisokat (kivétel talán a 2003-as alapítású, de Észak-Amerikában nagyra nőtt, a napokban nevet váltó LogMeIn, amelyet kevesen ismernek magyar gyökerű cégként – a szerk.). Ennek ellenére egyre több akcelerátor nyílik, a

vállalkozói oktatás bekerül az egyetemekre, és a kormány felismerte, hogy a befektetések jelentős szerepet játszanak a startup-ökoszisztéma fellendítésében. De persze nagyon jó lenne, ha a vállalkozói tanulmányok már a középiskolákban elkezdődnének, elősegítve a diákok kreativitását a valós igények megoldása terén. Hasznos lenne, ha több kormányzati és uniós pénz áramlana az ökoszisztémába, úgy, hogy abból a startupok utánpótlás-építése, a projektek nemzetközi piacra lépése és a minőségi mentorálás is hatékonyabb legyen.

NÉVJEGY 53 éves, nős, három gyermeke van. Izraeli akcelerátorguru, nemzetközi konferenciák kiemelt előadója, angyal befektető, 15 nemzetközi akcelerátor elindítója, szakértője, professzionális startupökoszisztémaépítő. Jelenleg a magyar alapítású Pozi.io nemzetközi innovációs közösség vezető tanácsadója. Mentor és szakértő Izrael, Litvánia, Azerbajdzsán, Kína, Magyarország inkubátoraiban. A szakértő szlogenje: Ne habozzon, gyorsítson! Szabadidejében a tengeren szeret vitorlázni.

– Milyenek a benyomásai a helyi ökoszisztémáról? – A látogatásom nem volt elég hoszszú ahhoz, hogy minden kérdésére teljes körű választ adjak, de számomra egyértelmű: ahol van akarat, ott van út is. Megemlíthetem a Pozi.io nyílt innovációs platformot, amelyhez most a tanácsadói testület elnökeként csatlakoztam, és amely a helyi ipar, valamint a globális piac nyílt innovációs igényére ad választ. Az oldal már 65 országból csatlakozott innovátorok számára kínál kihívásokat. Nem csupán összegyűjti a startupokat, hanem lehetőséget teremt arra is, hogy azok bemutassák a megoldásaikat. – Mikor lehetnek igazán sikeresek ebben a nagy felhozatalban a projektek? – Úgy vélem, nem mindenkinek kellene startupot alapítania, de mindenkinek csatlakoznia kellene egy vállalkozáshoz az út egy szakaszában. Szerintem a startupperek mások, mint a többi ember: keményen dolgozó, technológiailag briliáns, önmotivált, kitartó egyének, de általában tapasztalatlanok a menedzsment és a pénzügyek terén. Akkor lesznek ezek a fiatalok (vagy idősebbek) még sikeresebbek, ha a projektek olyan szélesebb támogató ökoszisztémát élveznek majd Magyarországon is, amely erős akadémiai, ipari, önkormányzati és kormányzati támogatásra számíthat, s amely célzott, eredményorientált, nemzetközi inkubátorokban és akcelerátorokban fejlesztett programok segítségével, világos eredmények elérésével, a piaci igényeknek megfelelően növekszik. HG

44 | FIGYELŐ 2022/6

F_42-44_Tal-Catran.indd 44

2022. 02. 07. 16:59

| SZEMÉLYI HÍREK |

DEUTSCHE TELEKOM IT SOLUTIONS

KÓNYA LÁSZLÓ

Kónya László vette át a Deutsche Telekom IT Solutions ügyvezető igazgatói pozícióját. A szakember 11 esztendeje vezető a vállalatnál, több mint 25 éves informatikai és telekommunikációs tapasztalata van. Egyetemi tanulmányait a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen végezte, a Warwick Universityn pedig MBA-fokozatot szerzett. Pályafutását szoftverfejlesztéssel és projektmenedzsmenttel kezdte, majd két szoftver- és IT-outsourcingos szolgáltatásokat szállító hazai informatikai cég vezérigazgatója is volt. 2010ben csatlakozott a Deutsche Telekom-csoporthoz tartozó DT-ITS-hez, ahol különböző irányítói pozíciókat töltött be. 2018-tól VP growth portfoliós szerepben többek között a publikus felhőszolgáltatásokért, az Internet of Thingsért (a dolgok internete), a kibervédelmi, a szoftverfejlesztési és -automatizálási szolgáltatásokért felelt.

CONTINENTAL

A német székhelyű technológiai vállalat – amely nyolc magyarországi telephelyen közel nyolcezer munkatárssal végez fejlesztési, gyártási és kereskedelmi tevékenységet – hat év után magyar vezetőt bízott meg a hazai cégcsoportszintű humánerőforrás-stratégia megvalósításával. Kalmár Ákos Sarah Frachettől vette át az országos HR-vezetői feladatokat. A szakember a Pécsi Tudományegyetemen diplomázott emberi erőforrások szakon. 2015-ben csatlakozott a vállalathoz, ahol 2017 óta a budapesti gyár HR-igazgatója. Irányítói feladatai mellett a Continental Egymásért Alapítvány kuratóriumának az elnöki tisztségét is betölti.

KALMÁR ÁKOS

HUNGUEST HOTELS EOS CSOPORT

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

SZABÓ KATALIN ÉS TAPODI ATTILA Miután a Hunguest Hotels a Hotel Eger & Park szálloda százszázalékos tulajdonosa lett, Szabó Katalint – aki korábban a Hunguest Hotel Flórát és a Hunguest Grandhotel Galyát is vezette – tették meg az igazgatójává. A tapasztalt szakember tavaly novembertől már a Hotel Eger & Park integrációját koordinálta. Legutóbbi feladatkörét, az egerszalóki Saliris Resort irányítását Tapodi Attila vette át, aki a Lifestyle Hotel Mátrából érkezett, míg korábban az Andrássy Rezidencia Wine & Spa és a NaturMed Hotel Carbona igazgatójaként dolgozott.

MARWIN RAMCKE Európa egyik vezető kinnlévőség-kezelő vállalatának, az EOS-nak az új vezérigazgatója Marwin Ramcke, a társaság kelet-európai részlegének a korábbi irányítója. Elődje, Klaus Engberding személyes okok miatt távozik az Otto Group leányvállalatának vezérigazgatói székéből, az EOS kelet-európai igazgatói posztját pedig Carsten Tidow veszi át. Az új vezér a FOM közgazdaság-tudományi egyetemen végzett Németországban, két évet a német haditengerészetnél is eltöltött, és 14 esztendeje dolgozik a csoportnál. 2022/6 FIGYELŐ | 45

F_45_szemelyihirek.indd 45

2022. 02. 07. 17:00

| PÉNZ BESZÉL |

MEGTAKARÍTÁSOK | Nagyon nagy kérdés, hogy a napokban érkező szja-visszatérítés mekkora hányada gyarapítja majd a háztartások megtakarítási portfólióját, és milyen eszközökbe áramlik a juttatás el nem költött része.

BEVÉTELI OLDAL A csaknem kétmillió érintett szülő nagy többsége a közeli napokban kapja meg a személyijövedelemadó-visszatérítés összegét, és dönthet arról, hogy mire fordítja ezt a pénzt. A szóban forgó tétel pedig nem kicsi: a pénzügyi tárca számításai szerint nagyjából 600 milliárd forintot kapnak vissza az arra jogosult, gyermeket nevelő családok. Ez már a megtakarítási piac egészét nézve sem elhanyagolható összeg, még akkor sem, ha figyelembe vesszük, hogy ennek a 600 milliárdnak a jelentős részét nyilvánvalóan elköltik vagy hiteleik törlesztésére fordítják az érintettek.

NAGYJÁBÓL FELE-FELE

A Groupama Biztosító és az OTP Bank megrendelésére készült országos reprezentatív kutatás szerint a hazai lakosság elsöprő többsége, 90 százaléka tud arról, hogy a gyermekes szülők az idén vissza-

térítést kapnak a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadójukból. Az NRC Marketingkutató által készített felméréssel elsősorban arra keresték a választ, hogy a jogosult családok (a válaszadók 33 százaléka) mekkora összeggel számolnak, s hogyan tervezik felhasználni a pénzt. Az érintettek fele 400 ezer forintos vagy azt meghaladó, 16 százalékuk egyenesen 800 ezer forint feletti támogatásra számít (a kutatásban összevontan kezelték a két szülőnek visszajáró összeget). Az összes pénzmennyiség 51 százalékát (306 milliárd forint) a jogosultak a pénzügyi tartalékok feltöltésére szeretnék fordítani, a fennmaradó 294 milliárdot pedig elköltenék. A kutatás szerint az érintetteknek hozzávetőleg a harmada már az idén felhasz-

NŐTT A BABAKÖTVÉNYEK ÉVES KAMATA A Magyar Államkincstár február elején fizette ki a babakötvények (a 2032/S sorozaton kívüli 8 sorozat) éves kamatát, összesen mintegy 3,2 milliárd forintot 52 milliárdos állomány után – közölte az intézmény. Ez év második hónapjától – tették hozzá – emelkedik a babakötvény éves kamatszintje, s így 8,1 százalékos lesz. A mostani kamatfizetés 151 ezer Start számlát birtokló ügyfelet érint, akik már a megemelt kamatot kapták a babakötvényeik után. A kincstárban eddig már közel 273 ezer Start számlát nyitottak, az ezeken található megtakarítások értéke 153 milliárd forint.

A HÁZTARTÁSOK PÉNZÜGYI ESZKÖZEINEK 65 241,5 ÁLLOMÁNYA* Milliárd forint

72 848,7

59 124,3

53 385,3 48 195,2 2017

2018

2019

*Adott év harmadik negyedében.

2020

2021

Forrás: MNB

nálná valamilyen célra a teljes visszatérítést, 14 százalék minden fillért félretenne. A többség (52 százalék) költene és spórolna is. A pénz idei elköltését megjelölők többsége, 64 százaléka már tavasszal, de legkésőbb a nyáron ráfordítaná valamire az egész summát.

BIZTOSRA MENNEK

A megtakarítók több mint fele készpénzben vagy folyószámlán tartja majd a viszszakapott összeget, klasszikus megtakarítási, befektetési terméket – állampapírt, megtakarítási számlát – csaknem negyven százalékuk választana. Ugyancsak népszerűnek számítanak az élet- és nyugdíjbiztosítások, meglévő vagy új szerződésbe a félretevők 10 százaléka tervez befizetni. „A kutatás eredményeiből is látszik, hogy a járvány felértékelte az öngondos-

46 | FIGYELŐ 2022/6

F_46-47_szja.indd 46

2022. 02. 07. 17:01

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

| PÉNZ BESZÉL |

kodás szerepét. Sokan döntenek úgy, hogy az szja-visszatérítést részben vagy egészben megtakarításra fordítják. A spórolást is tervezők 10 százaléka biztosítási termékekbe fektetné a pénzét, többen most szeretnének először élet- vagy nyugdíjbiztosítást kötni. Azt tapasztaljuk: a pandémia befolyásolta, hogy milyen biztosítási termékeket keresnek az ügyfelek a piacon. Előtérbe került a rugalmasság, a változó élethelyzetekhez és anyagi lehetőségekhez való alkalmazkodás” – mondta Gönczi Erika, a Groupama Biztosító bankbiztosítási főosztályvezetője. A visszatérítés összegét már az idén elkölteni tervezők körében a lakáscélú kiadások a meghatározók. A felmérés résztvevői több választ is megadhattak arra, hogy mire fordítják a pénzt. Az eredmények alapján a legnagyobb arányban otthonuk bővítésére, felújítására, felszerelésére, korszerűsítésére használják fel a támogatást. A válaszadók 43 százaléka jelölte meg, hogy a summa egészét vagy egy részét lakásfelújításra, -bővítésre vagy energetikai korszerűsítésre szánná, de jelentős, 14 százalékos azok aránya is, akik bútorra és háztartási gépre költenének.

NAPI KIADÁSOK

„A biztonságra való törekvés a pénzt azonnal elkölteni tervezők körében is megfigyelhető. A meglévő tartozásaik kifizeté-

sét, hiteleik végtörlesztését ebben a körben a megkérdezettek 13 százaléka jelölte meg célként. Figyelemre méltó, hogy a válaszadók 4 százaléka új lakás vásárlásához – az önerő kiegészítéseként – használja fel az összeget. Mindezek azt mutatják, hogy az otthonteremtési és -felújítási célok meghatározók, ha pluszforráshoz jutnak az emberek” – mondta Budai József, az OTP Bank bankbiztosítási főosztályvezetője. A lakáscélokra költeni akarók mellett ugyanakkor jelentős, közel 30 százalékos azok hányada, akik a mindennapi kiadások fedezésére is fordítanának a pénzből,

AZ SZJA-VISSZATÉRÍTÉS ÖSSZEGÉNEK MEGOSZLÁSA

&_ FWWF OTLTXZQY X_ÀQ÷P [¥WFPT_¥XFN X_JWNSY F YJQOJX M¥_YFWY¥XWF OZY· ºXX_JL FQFUO¥S X_¥_FQ­P J_JW KTWNSY [FL^ FKJQJYY

16

Ɠ J_JW KTWNSY Pº_ºYY

35

J_JW KTWNSY FQFYY

31

3JR YZIOF SJR [¥QFX_TQ

18

Forrás: Groupama Biztosító – OTP Bank

az ötven év felettiek esetében pedig az átlagnál nagyobb hangsúlyt kapnak az egészségügyi kiadási célok – 19 százalékuk adna ki erre, szemben a 9 százalékos átlaggal. Tanulás, tanfolyam fizetését – ez inkább tekinthető befektetésnek, mint kiadásnak – a válaszadók 10 százaléka tervezi még az idén. Utazásra, pihenésre és nyaralásra az összegből ez évben fordító megkérdezettek 8 százaléka költene, a 800 ezer forintnál többre számítók között ez az arány azonban már 14 százalék. Az pedig nem meglepő, hogy a többség a család közös céljaira, valamint a gyermekeire szánja a pénzt. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a múlt év harmadik negyedében a hazai háztartások pénzügyi eszközeinek az állománya meghaladta a 72 800 milliárd forintot, ami azt jelenti, hogy egy esztendő leforgása alatt 11,7 százalékkal hízott a lakossági portfólió. Szintén az MNB számai alapján a 2021 szeptemberéig számolt egy évnek a befektetési jegyek, a tőzsdei részvények és a betétek voltak a legnagyobb nyertesei az állomány alakulását tekintve, miközben a készpénz – bár a volumen még mindig stabilan bővül – veszített jelentőségéből a portfólióban. BARÁT MIHÁLY 2022/6 FIGYELŐ | 47

F_46-47_szja.indd 47

2022. 02. 07. 17:01

| PÉNZ BESZÉL |

NAGYBAN GONDOLKODNAK

RÁTKAI TAMÁS | Ügyfelei számának és forgalmának ugrásszerű növekedését várja a közelmúltban bevezetett finteches megoldástól a BÁV Faktor Zrt. A hazai piac sajátosságairól és a cég előtt álló lehetőségekről kérdezte a Figyelő a társaság vezérigazgatóját.

Hogyan alakult 2021 a BÁV Faktor szempontjából a főbb paraméterek alapján? – A múlt év nagyon sikeresnek és mozgalmasnak bizonyult. Egyrészt azért volt eredményes, mert rekordösszegű, 750 millió forintos bevételt értünk el, másrészt az új ügyfeleink száma több mint 30 százalékkal gyarapodott a korábbi esztendőhöz képest. Ami az ágazati összetételt illeti, a klienseink szinte minden iparágban jelen vannak, de tavaly az állományunkon belül különösen a kereskedelem és az ipar bővült. Amit még mindenképpen érdemes megemlíteni 2021 kapcsán, hogy a biztosított követeléseink összege és a biztosított faktoringot használók száma jelentősen megnövekedett. Ennek okát elsősorban abban látom, hogy az ügyfelek részéről fokozódott a biztonság iránti igény, a biztosított ügyletek pedig nemcsak magáról a finanszírozásról szólnak, hanem a kockázat csökkentéséről is. – Bár a növekedés évek óta töretlen a hazai faktoringpiacon, ez elsősorban a bővülő nagyvállalati portfóliónak köszönhető, miközben az aktívnak tekinthető ügyfélkör nagysága is csupán néhány ezres. Hogyan lehetne szélesebb körben ismertebbé, elfogadottabbá tenni a szolgáltatást? – A faktoring szolgáltatás ismertségének a növelése régóta kihívás a szakmának, ezt elsősorban edukációval próbálja elérni. Ha figyelembe vesszük, hogy Magyarországon jelenleg nagyjából ötezer cég faktorál, továbbá a KSH adatai szerint 520-550 ezer társas vállalkozás működik, akkor könnyen kiszámítható, hogy az itthoni vállalatok nagyjából egy százaléka él a faktoring lehetőségével. Ehhez képest Európában hozzávetőleg 9 százalékos a penetráció, ami egyértelműen arra utal, hogy még óriási a bővülési potenciál a hazai piacon.

– Miként lehetne leküzdeni ezt a különbséget? – Az a határozott véleményem, hogy erre a kérdésre a digitalizáció adja meg a választ. Mi pontosan ezért kezdtünk el két évvel ezelőtt dolgozni azon, hogy egy digitális megoldást hozzunk a piacra, így jött létre a FlexiBill. Meggyőződésünk ugyanis, hogy csak így lehet tömegesen kiszolgálni az ügyfeleket. – A faktoring viszonylag alacsony szintű elterjedtsége kapcsán sokszor felmerül lehetséges okként, hogy a kisebb vállalkozások nem szeretnek pusztán azért fizetni, hogy hozzájussanak termékük vagy szolgáltatásuk ellenértékéhez. Miért jó a faktoring egy kkv-nak? – A faktorálás a folyamatos likviditást tudja biztosítani a vállalkozásnak, ami nagyon nagy érték. Emellett egy igen rugalmas eszközről van szó, amely le tudja követni a cég életét, fejlődését. Ha mondjuk egy vállalkozás évről évre képes folyamatosan előrelépni, a faktoringgal ezt a bővülést támogatni tudjuk a likviditás folyamatos biztosításával. Ezzel szemben például a banki hitel egy statikus eszköz, hiszen az adott vállalkozás csak addig mehet el, amíg azt a számára jóváhagyott keret engedi. Így az a mozgástér,

NÉVJEGY Miskolcon született, közgazdász- és mérnökvégzettségű. Szakmai karrierjét a pénzügyi szektorban kezdte. A 2004 óta működő BÁV Faktor Pénzügyi Zrt. alapító-vezérigazgatója. Munkája mellett számos szervezetben tölt be vezető pozíciót. Többek között a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi tagja, a Magyar Fintech Szövetség elnökségi tagja, valamint a Margitszigeti Atlétikai Club elnöke.

szabadság nincs meg a számára, mint a faktoringnál. Az elmúlt években emellett azt vettük észre, hogy a faktoringot igénylők már nem pusztán csak a forrásaik biztosítása céljából jönnek hozzánk, hanem azért is, mert a szolgáltatás részeként folyamatosan monitorozzuk a partnereiket, a vevőiket is. Ez az állandó kockázatelemzés pedig nagyon fontos ahhoz, hogy az üzletfelek között kialakuljon a hosszú távú bizalom. A potenciális és a meglévő partnerek vizsgálatának az igénye persze nem meglepő a vállalkozások részéről, hiszen az elmúlt években előfordult – tipikusan az építőiparban, de egyéb ágazatokban is –, hogy az elvégzett munkát egyszerűen nem fizette ki a megrendelő. Így ma már nagyon sokszor fordulnak hozzánk azzal az igénnyel, hogy egy adott cégről állapítsuk meg, fizetőképes-e vagy sem. Amennyiben pozitív eredményre jutunk, már finanszírozzuk is a követelést. Azzal pedig, hogy a faktoring révén az ügyfeleink hamarabb hozzájutnak a bevételeikhez, a növekedési lehetőségeiket is javítjuk. Így ugyanis jobban tudják pörgetni a vállalkozásukat, több szolgáltatást képesek nyújtani, vagy több munkát tudnak egy időben elvégezni. – A hazai faktorforgalom nagyjából háromnegyedét az ipar és a kereskedelem adja. Mely ágazatok, területek tudnák még jól használni a szolgáltatást? – Ami nálunk az elmúlt egy-két évben megfigyelhető volt, az a kiviteli terület növekedése. Tavaly például a duplájára nőtt az exportállomány, amelyet faktoráltunk. Ennek pedig szintén az a jelenség az oka, amelyről az előbb beszéltem. Ha egy vállalkozásnál adott egy potenciális külföldi vevő, akit nem ismer, egy faktorcéggel vagy egy hitelbiztosítóval át tudja világíttatni, még mielőtt üzletet kötne, illetve magát a finan-

48 | FIGYELŐ 2022/6

F_48-49_BAV-faktor.indd 48

2022. 02. 07. 17:01

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

| PÉNZ BESZÉL |

szírozást igénybe venné. Ennek alapján pedig úgy látom, hogy tovább nőhet az exportfaktoring jelentősége az előttünk álló időszakban, a BÁV Faktornál és a teljes piacon egyaránt. – A közelmúltban vezettek be egy finteches megoldást, amellyel teljesen online mederbe terelhető a faktorálás folyamata. Mit várnak ettől, miért jó ez a cégeknek? – Leginkább két dolog indikálta az új szolgáltatás elindításának a szükségességét. Egyrészt az ügyfeleink sokszor szembesülnek azzal, hogy milyen jelentős adminisztrációs teherrel jár a hagyományos faktorálás folyamata, másrészt az a meggyőződésünk: a digitális faktoring segíthet hozzá bennünket ahhoz, hogy nagyobb piaci részesedést szerezzünk.

Ezt a megoldást a saját ügyfeleink egy részénél már tavaly bevezettük, így ők már ezen keresztül jutottak finanszírozáshoz. A múlt év végére nagyjából hatmilliárd forintot tett ki az a forgalom, amelyet a FlexiBill digitális faktoring rendszerén keresztül finanszíroztunk, és nagyon kedvező visszajelzéseket kaptunk. Ami pedig a 2022-es terveket illeti, úgy gondoljuk, az esztendő végére az ügyfeleink nagyjából 90 százaléka immár a digitális megoldásunkon keresztül jut majd finanszírozáshoz, miközben az is célunk, hogy a velünk faktoráltatók számát addig a duplájára növeljük. Azt pedig, hogy miért jó a partnereinknek az online ügyintézés, könnyű belátni: egy rendkívül egyszerű, ügyfélbarát felületen tudnak végigmenni a teljes

faktorálási folyamaton; gyakorlatilag pár kattintással – akár mobilon keresztül is – finanszírozáshoz juthatnak. Ez óriási kényelmi pluszt ad, hiszen már nem kell a kicsit nehézkesnek tűnő, számukra kissé átláthatatlan folyamatokon átjutniuk egyegy ügylet során. – A hazai faktoringpiac erősen koncentrált, miközben a banki hátterű cégek is dominánsak. Önálló szereplőként hogyan lehet ilyen környezetben érvényesülni, mik a céljai a BÁV Faktornak? – Úgy gondolom, hogy a bankok, illetve a banki hátterű szereplők mindig is elsősorban a nagyvállalatokra koncentráltak, míg számunkra a kezdetektől a kis- és középvállalkozói szektor volt a meghatározó célcsoport, és ez így lesz a jövőben is. A szolgáltatásaink digitális csatornára terelése pedig hozzásegít bennünket ahhoz, hogy nagy mennyiségben tudjunk klienseket kiszolgálni. Ha az elmúlt éveket nézzük, látható, hogy a forgalom jelentősen bővült a hazai piacon, ám az ügyfélszámról ez már nem mondható el. Ahogy korábban említettem, éppen ezen szeretnénk változtatni az új fejlesztésünkkel, mert a digitális megoldások jelenthetik a kitörési pontot abban, hogy a hazai piacon érdemben növekedjen a faktorálást választó cégek száma. – Hogyan tudják megszólítani a faktoring szempontjából még inaktív, potenciális ügyfélkört? – Ha a faktoringgal kapcsolatos magyarországi kommunikációt nézzük, azt lehet mondani, hogy meglehetősen „csendes”, vagyis nagyon kevés szó esik az ebben a szolgáltatásban rejlő lehetőségekről. Ezen az idén mindenképpen változtatni szeretnénk, tehát jelentős lépéseket teszünk az edukáció terén. Nagy hangsúlyt kívánunk fektetni arra, hogy láthatóvá váljon a cégünk, s persze vele együtt a szektor is. A lehető legtöbb felületen szeretnénk kommunikálni a faktoring nyújtotta előnyöket. Ehhez pedig jó alapot, kellő lendületet adhat az az innovatív, digitális szolgáltatás, amelyet bevezettünk a magyar piacon. BARÁT MIHÁLY 2022/6 FIGYELŐ | 49

F_48-49_BAV-faktor.indd 49

2022. 02. 07. 17:01

| TŐZSDE |

BELEVEGYÜNK VAGY NE?

AMERIKAI TŐZSDÉK | Az örök dilemma most sokkal kiélezettebb helyzetben jön elő: érdemes-e belevenni az amerikai részvénypiacba? Másképpen fogalmazva: korrekcióról van szó, vagy megérkezett a medve a Wall Streetre? Több mint tíz év óta a legrosszabb januárt zárták az irányadó amerikai részvényindexek, annak ellenére, hogy a hó végén bekövetkezett egy felfelé irányuló korrekció. A „buying the dip”, vagyis a belevenni az esésbe klasszikus tőzsdei stratégia a pandémia idején különösképpen jól működött. Az indexek, piacok minden korábbinál gyorsabban és meredekebben pattantak vissza a kezdeti zuhanást követően, miután világossá vált, hogy a monetáris és a fiskális politika soha nem látott mértékben ösztönzi a gazdaságot. Most azonban alapvetően más a helyzet. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) befejezi kötvényvásárlási programját és kamatemelési ciklust indít az infláció elszabadulásának a megakadályozása végett. A piaci szereplők mélységesen megosztottak azzal kapcsolatban, hogy ennek milyen

50 | FIGYELŐ 2022/6

F_50-51_usa-tozsde.indd 50

2022. 02. 07. 17:02

| TŐZSDE |

AZ S&P 500 ÉS A NASDAQ COMPOSITE VÁLTOZÁSA

következményei lehetnek a részvénypiacokra. Az egyik álláspont szerint a központi bank könnyen túlreagálhatja a helyzetet, megfojtva ezzel a gazdasági növekedést, rontva a vállalatok nyereségkilátásait. A másik nézet viszont, hogy az USA monetáris politikája még így is nagyon laza marad, a Fed képes vigyázni a foglalkoztatásra és a GDP-bővülésre, így – bár a tavalyinál lassabb ütemben, de – továbbra is javulhatnak a céges profitok. Ez az esztendő mindenesetre rosszul indult részvénypiaci szempontból. A magasan értékelt technológiai papírok és az egyébként jól csengő nevek, a veszteséges sztárrészvények lehuppantak a földre. A techszektor nagyágyúival teli kosarú NASDAQ Composite 13, a legnagyobb kapitalizációjú amerikai társaságok árfolyam-alakulását követő S&P 500 pedig 7,6 százalékkal zuhant.

FOTÓ: GETTY IMAGES

AKIK SZERINT NEM

Ellen kell állnunk az idén a „buy the dip” reflexnek, most nem kedveznek ennek a körülmények – mondta Rob Sharps, az 1,7 ezer milliárd dollár eszközértékű T. Rowe Price alapkezelő menedzsere. Egy másik tőkepiaci nagyágyú, Bill Gross, a

30 27 24 21 18 15 12 9 6 3 0 –3

2021. január 4. = 100 százalék S&P 500 NASDAQ Composite

I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I. 2021 2022

+TWW¥X NS[JXYNSL HTR +NL^JQ÷ X_¥R±Y¥X

2,2 ezer milliárd dollárt kezelő PIMCO alapítója hasonlóan vélekedik, szerinte sem tanácsos belevenni az esésbe. Az HSBC elemzése felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai jegybankot valószínűleg nem nagyon hatná meg egy piaci zuhanás. Jay Powell, a Fed elnöke az utóbbi időben tett nyilatkozataiban nagy ívben kerülte a részvénypiaci helyzet kommentálását. A Jefferies szerint minél jobban szigorít majd a központi bank, annál inkább tűnik el az optimizmus a részvénypiacról. (A kamatemelés megdrágítja a hiteleket, csökkenti a vállalatok beruházási hajlandóságát, egyben visszafogja a lakosság költekezési kedvét, vagyis rontja a cégek nyereségkilátásait.)

AKIK SZERINT IGEN

Mások viszont pont ellenkezőleg gondolják. Bill Ackman, a Pershing Square kockázatitőke-alap vezetője, látván a Netflix tőzsdei mélyrepülését, 3,1 milliót vásárolt a társaság papírjaiból, s ezzel a legnagyobb tulajdonosok egyikévé

vált. (Veszélyben a Netflix-modell – Figyelő, 2022/5. szám.) „A legjobb befektetéseink között számos olyan akad, amelyet akkor hajtottunk végre, amikor a többiek rövid távon gondolkodtak, s kiszórták azokat a vállalatokat a portfóliójukból, amelyek hosszabb távon nagyon vonzók” – írta Ackman egy a befektetőinek címzett levélben. Hasonlóan látja a helyzetet Jonathan Gray, a 881 milliárd dollár eszközértékű Blackstone alapkezelő elnöke is. Úgy véli, egy átlagos NASDAQ-részvény most nagyjából 40 százalékkal forog a tavalyi történelmi csúcs alatt, s ez remek beszállási lehetőségeket kínál. „A technológiai megatrendek nem torpantak meg; az e-kereskedelem, az oktatástechnológia, a digitális hirdetés, a kiberbiztonság, az átvonulás a felhőalapú rendszerekbe továbbra is kulcstényező” – mondta. Optimista Cathie Wood, az Ark Invest egyik menedzsere is. A főleg a techszektorban érintett befektetési alap portfóliója az év eleje óta 22 százalékot vesztett értékéből. „Most akciós áron lehet beszállni az innovációba” – kommentálta a helyzetet.

A LÉLEKTANI HATÁS

Elemzők ugyanakkor megjegyzik, hogy a bekövetkezett részvénypiaci korrekció hátterében nem csupán a kamatemelés hatásaitól való félelem áll. Annak is szerepe van benne, hogy a pandémia folyamán gyakran irreálisan magasra értékelték a technológiai szektorban a vállalatokat. Bill Gross mindehhez hozzáteszi: kisebb lehet a likviditás is, hiszen a jegybank felhagy a kötvényvásárlási programjával, nem ömlik majd a tőzsdékre befektetést kereső tőke. Szintén a likviditás szűkülésének az irányába mutat egy lélektani tényező: várhatóan csökken a frissen piacra lépő befektetők száma, hisz a járvány alatt nagyon sokan úgy kezdtek részvényvásárlásokba, hogy a folyamatosan emelkedő árfolyamokon, a bika piacon szocializálódtak, s többnyire indexkövető alapokat vásároltak. Nekik könnyen megremeghet a kezük, s ha valóban tömeges eladásokba kezdenek, akkor az átmeneti korrekció helyét átveheti a tartós medve piac. D. GY. 2022/6 FIGYELŐ | 51

F_50-51_usa-tozsde.indd 51

2022. 02. 07. 17:02

| TŐZSDE |

ÚJRA NÉPSZERŰEK AZ AKTÍV ALAPOK A világ legnagyobb alapkezelője, a New York-i székhelyű BlackRock által kezelt vagyon január közepén átlépte a 10 ezer milliárd dollárt. A tavalyi negyedik negyedévben az eszközök értéke 15 százalékkal nőtt az előző esztendő azonos időszakához képest. A növek-

mény nagy részét az iShares-termékek, a passzív, vagyis az indexkövető alapok (ETF) hozták, viszont jól látható, hogy egyre több pénz áramlik az aktívan menedzselt befektetési formákba is. A cég

vezérigazgatója, Larry Fink szerint az aktív alapok és az alternatív befektetési konstrukciók hozták tavaly a díjbevétel növekedésének a 60 százalékát. Jelentős szerkezetváltást mutat ez, hiszen három évvel ezelőtt az iShares ETFüzletága még 80 százalékos részarányt

FOTÓ: GETTY IMAGES

ALAPKEZELŐK | A passzív, indexkövető befektetési formák népszerűsége töretlen, de a nagyobb hozamokért folytatott versenyben egyre nő az aktív alapokba áramló tőke.

52 | FIGYELŐ 2022/6

F_52-53-Blakrock.indd 52

2022. 02. 07. 17:02

| TŐZSDE |

képviselt a díjbevételeken belül. A tőzsdén kereskedett alapokba a negyedik negyedben nettó 104 milliárd dollárnyi tőke áramlott, az esztendő egészében 306 milliárd, vagyis minden munkanapon több mint egymilliárd dollár. Az árbevétel az utolsó három hónapban 14 százalékkal, 5,1 milliárdosra bővült, a nettó nyereség 1,61 milliárd dollár volt. Az idén bekövetkezett korrekció ellenére a BlackRock részvényeinek az árfolyama tavaly csaknem 30 százalékkal lőtt ki, az utóbbi évtizedben a tőzsdén jegyzett alapkezelők táborában a legjobb teljesítményt érte el a vállalkozás. A befektetési szektor polarizálódott az elmúlt években. Az olcsó, indexkövető alapokba hihetetlen mennyiségű tőke áramlott, míg a paletta túlsó végén található drágább, kevésbé likvid alternatív stratégiák háttérbe szorultak. A pandémia azonban ebben is fordulatot hozott. Az ultralaza monetáris politika, a negatív reálkamatok korában elindult a hozamvadászat, ismét nőtt az érdeklődés az aktív alapok iránt. Az alapkezelők az idén komoly kihívás elé néznek, hiszen a korábbi, kényelmes befektetési stratégiák egyre kevésbé fognak működni. Könnyű volt az indexkövető alapoknak, amíg a monetáris politika öntötte a pénzt a gazdaságba, szárnyaltak a tőzsdeindexek. Az idén azonban az erősödő inflációs környezet hatására a jegybankok visszafogják, leépítik kötvényvásárlási programjaikat, elkezdődnek a kamatemelési ciklusok. A passzív alapok hozamkilátásai ezzel párhuzamosan romlanak. Tavaly parádés évet zárt az ETFszektor, összesen több mint ezer milliárd dollárnyi tőke áramlott ezekbe a befektetési formákba, főleg a részvényalapúakba, így a teljes kezelt vagyon globálisan megközelítette a 10 ezer milliárd dollárt. Megjelentek új formák is, például az aktívan kezelt vagy az ESGszempontokat figyelembe vevő ETF-ek.

POLITIKAI NYOMÁS

A BlackRock ez utóbbival kapcsolatos stratégiája nagy vihart kavart az Egyesült Államokban, olyannyira, hogy Larry Fink még magyarázkodni is kénytelen volt egy a vezérigazgatóknak küldött szokásos éves levelében. „A stakeholderes

A BLACKROCK AKTÍV ALAPJAI* 30 25 20 15 10 5 0 –5 –10 –15

Milliárd dollár Kötvényalapok Részvényalapok

2021. X.

TÜNTETŐ A BLACKROCK NEW YORK-I SZÉKHÁZA ELŐTT. MINDKÉT POLITIKAI OLDAL SZEMMEL TARTJA AZ ALAPKEZELŐ-ÓRIÁST

2010

2011

2012

*Negyedéves nettó változás.

2013

2014

2015

kapitalizmus nem a politikáról szól. Nincs mögötte ideológiai megfontolás” – írta, hozzátéve: egyszerűen arról van szó, hogy a kapitalizmusnak figyelembe kell vennie a döntéshozók, a befektetők, a munkavállalók, az alkalmazottak, a beszállítók és a közösség érdekeit a célból, hogy az üzlet minél jobban menjen. Színtiszta profitérdekeltség ez, csak a hagyományosnál tágabb rendszerben értelmezve. Az alapkezelőt főleg jobboldalról támadták az utóbbi időben. A washingtoni székhelyű Consumers’ Research például felrótta neki, hogy a „woke-os hozzáállás” csak ködösítés a részéről, miközben kínai vállalatokba fektet hatalmas pénzeket. A Biden-adminisztráció, a munkaügyi tárca tavaly felszólította az alapkezelőket, hogy az ESG-s befektetési hozzáállást egyfajta morális kötelezettségként értelmezzék. „Ez jó példa arra, hogy miként működik a politikai baloldal” – fakadt ki Marco Rubio republikánus szenátor. A szintén republikánus Ted Cruz szerint a befolyásos vezérigazgatók eldöntötték, hogy a radikális baloldal által befolyásolt demokraták politikai programját valósítják meg a vállalataikon keresztül. A BlackRock persze a másik oldalról is megkapja a magáét. A baloldal azzal vádolja, hogy nem elég radikális, nem száll ki a környezetszennyező cégekből, így közvetve akadályozza a klímacélok megvalósítását. Fink azzal érvelt levelében, hogy az alapkezelők nem játszhatják el a „klímarend-

2016

2017

2018

2019

2020

őrség” szerepét. A problémát nem oldja meg, ha a nagy szennyező társaságokból kiszállnak, ha azok megszűnnek nyilvános vállalatokként működni.

ÚJ MUNKAKULTÚRA

Fink felhívta a figyelmet arra is, hogy a járványidőszak alatt megváltozott az amerikai munkaerőpiac, a dolgozók hozzáállása, s ezt a cégvezetésnek és a részvényeseknek is figyelembe kell venniük – pont a profit érdekében. A Nagy Depresszió, a nagy gazdasági világválság parafrázisaként a mostani helyzetet a felmondások időszakaként szokás leírni. Az otthoni munkavégzés nyomán százezrek jöttek rá arra, hogy más munkakörülmények között, más vállalati hozzáállással szeretnének dolgozni – a kulcsszó a rugalmasság lett. Évtizedes csúcsra szökött fel a felmondások száma, ami jelentős munkaerőhiánnyal és bérnövekedéssel járt együtt. Fink szerint a kutatásaik azt mutatják, hogy azoknál a vállalatoknál, amelyek erős kötelékeket alakítottak ki a munkavállalóikkal, alacsonyabb a lemorzsolódási ráta és jobbak a profitkilátások. „A nagy felmondási arány növeli a költségeket, visszafogja a termelékenységet, erodálja a céges kultúrát” – írta. D. GY.

A BLACKROCK 9ö?8)*. 7+41>&2& Dollár

2012

2013

*Adott hónap elsején.

2014

2015

2016

2021

Forrás: Morningstar, Financial Times

2017

2018

2019

2020

2021

1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0

Forrás: Yahoo Finance

2022/6 FIGYELŐ | 53

F_52-53-Blakrock.indd 53

2022. 02. 07. 17:02

| TŐZSDE |

ERŐS KEZDÉS

BUX | A meglehetősen változékony nemzetközi hangulat közepette is nagyon jól kezdte az idei évet a Budapesti Értéktőzsde vezető indexe, ám február elején igen gyorsan megváltozott a széljárás a hazai piacon.

Óvatos évkezdés jellemezte a nemzetközi piacokat, azonban az ingadozó hangulat ellenére a BUX index stabilan 50 ezer pont feletti napi záróértékeket produkálva 53 442 ponton zárta a januárt, amely 5,4 százalékos növekedést jelent az előző hónaphoz képest – áll a Budapesti Értéktőzsdének (BÉT) a januári kereskedési adatokról készített összefoglalójában.

INGADOZÓ HANGULAT

A BÉT közleménye szerint vegyes mozgást hozott a 2022-es év első hónapja a nemzetközi tőzsdéken, a globális járványhelyzet és a gazdasági nehézségek továbbra is rányomták a bélyegüket a befektetők kereskedési kedvére. A hónap második felében az amerikai jegybank, a Fed várható kamatemelésekkel kapcsolatos januári bejelentései szintén erőteljes hatást gyakoroltak az amerikai börzéken túl az ázsiai és az európai piacokra is, több esetben komoly árfolyameséseket produkálva.

Budapesten ugyanakkor ezúttal kevéssé érvényesültek a nemzetközi hatások, ami elsősorban a nagy kapitalizációjú helyi papírok teljesítményének volt köszönhető. Ami a forgalmi adatokat illeti, a BÉT adatai szerint a hazai részvénypiacon – az elmúlt hónapokhoz hasonlóan – a vezető blue chipek adták a kereskedés mozgatórugóját, amely során a Mol bizonyult a legforgalmasabb papírnak, több mint 203 milliárd forint értékű kötéssel. A második helyen az OTP Bank áll 180 milliárd forint forgalommal, míg a harmadikon a Richter végzett, 34,8 milliárdossal. Negyedik helyen a Telekom zárt, a Masterplast és a 4iG pedig stabilan tartja a blue chipeket követő pozícióját.

VEGYES MOZGÁSOK

Az árfolyamok januári alakulása alapján egyértelműen az OTP számít a hónap nyertesének, hiszen a bankpapír több mint tíz százalékot szedett magára egyetlen hónap alatt, és 18 300 forinton fejezte be a kereskedést. Szintén jelentősen kiugrott a mezőnyből a Mol, amely 9,1 százalékkal erősödve, 2750 forinton zárta az első hónapot. A két másik hazai blue chipnél viszont már koránt-

A BUX ALAKULÁSA EZER PONT 55,0 54,5 54,0 53,5 53,0 52,5 52,0 51,5 51,0 50,5 50,0

30. 3. 4. 5. 6. 2022. január

7. 10. 11. 12. 13. 14. 17. 18. 19. 20. 21. 24. 25. 26. 27. 28. 31.

sem alakult ilyen fényesen a helyzet: az MTelekom viszonylag szerény, 1,9 százalékos emelkedéssel zárta a januárt, 419,5 forintos kurzus mellett, a Richter árfolyama pedig – vélhetően nem kis részben az orosz–ukrán helyzet alakulásával kapcsolatos aggodalmak miatt – 4,4 százalékkal esett, és 8340 forintnál állapodott meg január 31-én. A kisebb papíroknál szintén vegyesen alakult a január, ám itt már túlsúlyba kerültek azok a részvények, amelyek árfolyamveszteséggel zárták az első hónapot. Közülük is kiemelkedett a CIG Pannónia, amely 6,8 százalékot veszített az értékéből januárban – így 361 forinton zárta a hónapot –, de figyelemre méltó a Rába 5,7 százalékos havi esése is. Ezzel együtt jelentősebb emelkedés is előfordult, így például az Appeninnnél, amely az év első hónapjában hajszál híján 5 százalékkal növelte az árfolyamát. Persze a BUX jó januári teljesítményéből korai lenne bármiféle következtetést levonni, főként annak tükrében, hogy most globális szinten jó néhány olyan bizonytalansági tényező akad, amely igen gyorsan tudja rángatni az árfolyamokat. Ezt alátámasztja, hogy február első hetét már kicsivel több mint háromszázalékos eséssel zárta a vezető hazai tőzsdeindex, az OTP árfolyama pedig 4,75 százalékkal, 17 430 forintig csúszott le ugyanebben az időszakban. BARÁT MIHÁLY

Forrás: BÉT

54 | FIGYELŐ 2022/6

F_54_bet_evkezdes.indd 54

2022. 02. 07. 17:03

| GEOPOLITIKA |

RÁFÁZHAT NÉMETORSZÁG, HA HOSSZÚ LESZ A TÉL

EURÓPA ENERGIAELLÁTÁSA | Berlin a Brüsszelhez igazodás és a saját gazdasági érdekei között őrlődik. Gyorsan elérkezett a hárompárti koalíció első szakítópróbája.

FOTÓ: THOMAS LOHNES, GETTY IMAGES

MODELL A FRANKFURTI DIVATHÉT EGYIK BEMUTATÓJÁN. FÁZNI FOGNAK A NÉMETEK, HA NEM LESZ GÁZ

Ahogy telik az idő, jön a télutó, úgy nő az idegesség Európában, Brüsszelben, de kiváltképpen a kulcsállamban, Németországban, hogy kihúzzák-e a gáztartalékokkal a tél végéig. Kifejező a Financial Times (FT) fotómontázsa: a szürke-feketébe öltözött Annalena

Baerbock német külügyminiszter és a hasonlóan keserű, összeszorított szájjal ülő Olaf Scholz kancellár mögé odamontírozták vörös alapon Oroszország kétfejű aranysasát a sárkányt legyőző Szent György lovas képével. Baloldalt diszkréten, alig észrevehetően a Német Szövetségi Köztársaság jobbra néző sasárnya

látható – és természetesen egy gázszivattyú-állomás fotója.

BERLINRE BÍZTÁK

A brüsszeli Bruegel intézet értékelése szerint szinte minden az időjárástól függ. A nyugat-európai tárolókban lévő földgáztartalékok normál esetben kitarthatnak áprilisig. De ha hideg lesz februárban és márciusban, akkor a jövő hónap végére kiürülhetnek a tárolók, így első 2022/6 FIGYELŐ | 55

F_55-57_ukran_nemet_orosz.indd 55

2022. 02. 07. 17:03

| GEOPOLITIKA |

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK

Két módja van a gázhiány megoldásának. Az olcsóbb és gyorsabb a vezetékes oroszországi nyersanyag importja – amit elsősorban politikai okokból (Ukrajna miatt) Brüsszel elvet. Moszkva nyeregben érzi magát. Nem várt és roppant

hatékony fegyverhez jutott a nyugat-európai energiaproblémák révén, azaz bedobhatja a gázcsapcsikicsuki politikáját. Ennek megnyilvánulásaként a NyugatEurópa ellátásában nagy szerepet betöltő Jamal–Európa-vezeték kapacitásának a töredékével dolgozik, a Gazprom csak a minimálisan szükséges mennyiséggel töltötte fel a tárolókat. A következmény: a spot (szabadpiaci azonnali) gázár az egekbe szökött, a különböző lejáratoktól függően 5–15-szörös drágulást tapasztalnak a piacon.

NÉMETORSZÁG FÖLDGÁZIMPORTJA

2020, százalék

Oroszország 55,2 12,7

15 1,5

30,6

Hollandia Norvégia Európa többi része Forrás: de.statista.com

A másik megoldás drágább és körülményesebb. Ez a cseppfolyósított gáz (LNG) beszerzése – az energiahordozó érkezhet a tengerentúlról, Katarból, esetleg Malajziából vagy Indonéziából. Az amerikai külügy által támogatott EU-s küldöttségek rajzottak ezekhez a nagy LNG-forrásokhoz, hogy azonnali szállításokat próbáljanak kicsikarni. Olyan szállítmányokról van szó, amelyeket a japán, dél-koreai vevők már kifizettek, és várják a küldemények megérkezését. Feltehetően van annyi (plusz)pénz, felár, amiért ezek a vásárlók átengedik ezt az árut Nyugat-Európának.

NÉMET PÁRNÁK

Míg Nyugat-Európa gázimportjában Oroszország tavaly mintegy 40 százalékkal volt a legerősebb tényező, addig Németországban ez az arány (beleértve az OF-ből történő, növekvő LNGbehozatalt) megközelíti a 60 százalékot. Azaz Berlin az uniós átlagnál jóval nagyobb mértékben van ráutalva az orosz importra. És az új német hármas kormánykoalícióban éles ellentétek vannak egyfelől a földgáz mint energiaforrás megítélésében, másfelől az OF mint importforrás elfogadhatóságában. A korábbi, Angela Merkel vezette, a CDU/CSU és a szocdemek által alkotott koalíció ezt a problémát – nem kis mértékben a volt kancellár rugalmasságának,

FOTÓ: NATALIA KOLESNIKOVA, EUROPRESS/AFP

körben az ipar, második körben pedig a lakosság kerülhet nehéz helyzetbe. A Politico című lap fel is rója az EU-nak, hogy csak akkor kezdtek el igazán mozgolódni ez ügyben, amikor már a körmükre égett a dolog. Brüsszel még a Merkel-korszakból örökölt reflexekkel rábízta Berlinre az oroszokkal fennálló gázvita megoldását. Ennek persze a két tűz közé került németek nagyon nem örültek. Egyfelől szorították őket az Oroszországi Föderációt (OF) elítélő, szankcionáló nyugat-európai politikai vezetés lépései, másfelől a saját nemzeti-gazdasági érdekeik, amelyek az orosz gázcsapok megnyitásához, az Északi Áramlat II. engedélyezéséhez fűződtek. Némelyik európai uniós társtag, NATO-szövetséges kritizálta is Németországot, amely szerintük nem vállalt teljes szívvel szolidaritást az euroatlanti érdekekkel, Ukrajnával. Mögéjük állt Wolfgang Ischinger, a müncheni nemzetközi biztonsági fórum (Wehrkunde) házigazdája, az egyik legtekintélyesebb német kül- és biztonságpolitikus is, aki szerint az új berlini vezetés nem mérte fel, hogy „zavaros Ukrajna-politikájával” Németország mekkora kárt okozott nemcsak saját magának, de az egész EU-nak is. Olaf Scholz minapi washingtoni, majd moszkvai útján a helyzet tisztázására törekedett. Az ezek, továbbá a német–amerikai kapcsolatok miatti aggódás vezette Joe Bident, az USA elnökét arra a korábbi döntésre – amelyet az FT cikkírója szerint azóta nyilván megbánt –, hogy nem szankcionálja az Északi Áramlat II. projektet, holott ez Kijev egyik legerősebb követelése volt. Ma más a helyzet, Merkel és korszaka már a múlt. Utódai másképpen viszonyulnak az OF-hez – a német nagytőke, az iparvállalatok, a földgáz és a földgázerőművekben generált villamos áram nagyfogyasztói pedig morogva nézik az új kormányt, s tanakodnak, hogyan vészeljék át a kevés és ezzel öszszefüggésben drága energia korszakát.

56 | FIGYELŐ 2022/6

F_55-57_ukran_nemet_orosz.indd 56

2022. 02. 07. 17:03

| GEOPOLITIKA |

CSAPOK EGY SZIBÉRIAI GÁZMEZŐN. BEFAGYTAK MOSZKVA ÉS BRÜSSZEL KAPCSOLATAI

Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kialakított jó kapcsolatának köszönhetően – tudta kezelni. Az új német kormánynak ez az első és igen komoly szakítópróbája.

Kérdés, hogy a pragmatizmus, az ország, a lakosság, a nagyipar érdekei kerekednek-e felül. S vitatott, hogy gyakorlatiassá szelídült-e Annalena Baerbock újdonsült német külügyminiszter és pártja, a zöldek korábbi éles Moszkva-ellenessége. Fogas kérdést jelent a másik aspektus, Németország energiapalettájának a kizöldítése is. A koalíciót igen keményen mellbe vágta az EU gyakorlatias javaslata, hogy a földgázt és az atomenergiát emeljék be a zöldítésalapú energiamixbe. Berlin, kiváltképpen a jelenlegi kormány második legerősebb szekciója, a zöldek pártja élen járt az atomenergia kivezetésében és a földgáz visszaszorításában. Az ebből a szempontból drámai visszaesést – és az erősen környezetszennyező szén ideiglenes rehabilitációját – hozó múlt év kemény tanulsággal szolgálhatott a zöldeknek, amelyet a mai napig nem dolgoztak fel. Németország továbbra is őrlődik az ellentétes politikai, gazdasági érdekek

malmában. Megfigyelhető a törekvés, hogy az egyes uniós tagoktól érkezett bírálatokra reagálva túlkompenzáljanak, az Ukrajnával való nyugat-európai (NATO-) szolidaritás kifejezéseként – belső, gazdasági érdekeikkel ellentétben – játsszák ki az Északi Áramlat II. kártyát Moszkva megbüntetésére, blokkolják a műszakilag szállításképes vezeték engedélyeztetését. Ugyanakkor történelmi-érzelmi okokra (a második világháború, Hitler Barbarossa hadművelete) hivatkozva Berlin nem hajlandó halálos sérülést okozni képes fegyvereket szállítani Kijevnek, hogy azokkal orosz katonákat öljenek meg. Ám az ukránokat mindez nem hatja meg. Igen rossz néven veszik, hogy a németek mindössze ötezer rohamsisak küldésével fejezik ki Berlin támogatását, miközben Ukrajna önjáró lövegekre, páncélosokra, esetleg légvédelmi rakétarendszerek szállítására számított. Vitalij Klicsko, a Németországot jól ismerő volt nehézsúlyú bokszbajnok, Kijev polgármestere nyilvánosan ki is fakadt: „Legközelebb párnákat küldenek Berlinből?” D. P.

HIRDETÉS

RENDELJE MEG MOST A VITORLÁZÁS MAGAZINT EGÉSZ ÉVRE Az első 50 előfizetőnket megajándékozzuk egy páros belépővel a 2022. március 3. és 6. között megrendezésre kerülő Budapest Boat Show rendezvényre!

Egy éves előfizetés:

7500 Ft AJÁNDÉK BUDAPEST BOAT SHOW PÁROS BELÉPŐ A rendezvényről bővebben a https://boatshow.hu/ oldalon olvashat.

* Azokat az előfizetőket ajándékozzuk meg páros belépővel a Budapest Boat Showra, akiknek az első 50 között érkezik meg befizetése a Kiadóhoz.

Fizessen elő bankkártyával a www.lapcentrum.hu/vitorlazas old oldalon! E-mail: elofizetes@mediaworks.hu Telefon: +36-46/998-800 Akciónk ónk a 2022 2022. januá január 220. és 2022. február 20. között a kéthavonta megjelenő Vitorlázás magazinra, 12 hónapos időtartamra (6 lapszám) előfizetőkre vonatkozik. Felhívjuk a figyelmet, hogy a Vitorlázás magazin fenti időpontok között történő, 12 hónapos időtartamra (6 lapszámra) előfizetői között ajándékban kizárólag az az 50 előfizető részesül, akiknek befizetése az első 50 között érkezik meg a Kiadóhoz.A megrendelést követően a magazin kézbesítését 2022. április 6-tól indítjuk. Az előfizetési ár az előfizetés időtartama alatt nem tartalmazza a laphoz csomagolt terméket, valamint a Vitorlázás magazin különkiadványát. Ajánlatunk csak belföldi kézbesítésre érvényes, jelen akció nem vonható össze a Kiadó egyéb meghirdetett akcióival. Az ÁSZF-et és az adatvédelmi tájékoztatót megtalálja a www.lapcentrum.hu oldalon.

F_55-57_ukran_nemet_orosz.indd 57

2022. 02. 07. 17:03

| GEOPOLITIKA | MARTHA STEWART NEVES TELEVÍZIÓS SZEMÉLYISÉG EGY REKLÁMBAN. A HIRTELEN ÉRDEKLŐDÉST NAGY KIÁBRÁNDULÁS KÖVETTE

KLÍMAVÁLTOZÁS | Tavaly az USA-ban és Nagy-Britanniában is zuhantak a növényi alapú húshelyettesítők eladásai az előző esztendei fellendülést követően. Azonban korai lenne még leírni a szektort; a konszolidáció és a további fejlesztések révén öt év múlva 8 milliárd dolláros piac jöhet létre.

NÖVÉNYI ALAPÚ HÚSHELYETTESÍTŐK – ELMENT AZ ÉTVÁGY

A pandémia előtti utolsó békeév, 2019 egyik nagy és nem csak tőkepiaci szenzációja volt a kaliforniai Beyond Meat tőzsdei debütálása. Azt jelezte, hogy kiugró kereslet van a növényi alapú húshelyettesítőkre, hogy a fejlett országokban széles körben terjedhet el a környezettudatos táplálkozás, az átállás a vegetáriánus, vegán étrendre. A fenti termékek forgalma 2020-ban 46 százalékkal nőtt az Egyesült Államokban, szárnyalt a pandémia alatt, majd tavaly hatalmas meglepetésre fél százalékkal csökkent az előző esztendőhöz képest.

NAGY VOLT A FELHAJTÁS

Elemzői vélemények szerint arról lehet szó, hogy a nagy felhajtás miatt rengetegen kipróbálták az újfajta étkezési lehetőségeket, majd szépen visszatértek a hagyományos étrendhez. Az iparág sze-

replőit ez sokként érte, hiszen azért fektettek be dollármilliárdokat a szektorba, mert arra számítottak, hogy a klímavédelmi eszmék globális elterjedése beláthatatlan növekedési távlatokat nyit majd meg előttük. A húsipar, az állattenyésztés a globális szén-dioxid-kibocsátás nagyjából 15 százalékát adja, a „mentsük meg a bolygót” ideológia kedvelői így gyorsan és kényelmesen nyugtathatják meg a lelkiismeretüket, ha kevesebb húst fogyasztanak és van megfelelő alternatíva. A szép remények azonban tavaly szertefoszlottak, amit az is jól mutat, hogy a Beyond Meat árfolyama mélyrepülésbe kezdett, egykor 15 milliárd dollár feletti kapitalizációja 4 milliárd alá süllyedt. Három okot szokás emlegetni. Az egyik

az íz kérdése. A hagyományos étrendet kedvelők kipróbálták ugyan a növényi alapú helyettesítőt, de minden molekuláris biológiai és biokémiai erőfeszítés dacára az nem adja, nyilván nem is adhatja vissza egy rare marhasteak ízvilágát. A másik tényező az ár. A kezdeti lelkesedés, az új termékvilág iránti érdeklődés megcsappanásával egyre fontosabb lett, hogy ezek a készítmények nem az olcsó kategóriába tartoznak. Egy további szempont, hogy a növényi alapú húshelyettesítők előállítása meglehetősen bonyolult folyamat, sok alkotóelemből készítik el ezeket az ételeket. A fogyasztók számára ez riasztó lehet, hiszen az „egészséges életmód” varázsigéje abba az irányba tereli őket, hogy lehetőleg a minél kevesebb adalékanyagot, öszszetevőt tartalmazó produktumokat keressék. A húshelyettesítők előállításához

58 | FIGYELŐ 2022/6

F_58-59_novenyi_husok.indd 58

2022. 02. 07. 17:04

| GEOPOLITIKA |

azonban, mint említettük, számos alapanyagot használnak fel: proteineket, amelyeket többek között szójából, borsófélékből, gombából, burgonyából nyernek ki; aztán növényi alapú színezőanyagokat, különböző állagjavító növényi olajokat, tojásfehérjéből vagy növényi rostokból készített kötőanyagokat, hozzáadott vitaminokat és ízesítőanyagokat. A Changing Tastes nevű amerikai tanácsadó cég háromezer fős felmérésében a válaszadók 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a jövőben nem kíván növényi alapú húshelyettesítőket fogyasztani, holott 39 százalék mondta azt is, hogy csökkenteni szeretné húsfogyasztását.

FOTÓK: GETTY IMAGES

CIKLUSKÉRDÉS

A termékcsoportot azonban egyelőre nem írják le a szektor szereplői, óvatos optimizmussal tekintenek a jövőbe. Ennek hátterében az úgynevezett Gartner-ciklus (Gartner hype cycle) áll. Az amerikai Gartner tanácsadó cég által megfigyelt és leírt jelenség, hogy amikor berobban a köztudatba valamilyen újítás, egy öt részre osztható folyamat játszódik le. A technológiai bevezetés után a nagy várakozások miatt megugrik a ke-

reslet, mindenki kíváncsi az újdonságra. Ezt követi a csalódás időszaka (például a műhús nem olyan, mint az igazi). Azután egy konszolidációs folyamat jön, melynek során az ágazat szereplői közül sokan tönkremennek, a tőkeerősek felvásárolják a kisebb cégeket és folytatják a termékek fejlesztését. Végül pedig elkezdődik a fogyasztók igényeihez hozzáigazított végtermék általánosan elfogadottá válása. Számos példát lehetne erre felhozni, a mobiltelefonoktól kezdve a mesterséges intelligencián keresztül az elektromos autókig. Ennek alapján a növényi alapú húshelyettesítők esetében most a kiábrándulásnál tartunk. Ha helytálló az elmélet, akkor számíthatunk a konszolidációs fázisra – startupok mennek majd csődbe és/vagy felvásárolják azokat a nagyobb iparági szereplők.

VAN REMÉNY

A klímával kapcsolatos aggodalmak a jövőben várhatóan csak tovább erősödnek – a világ népessége az előrejelzések szerint 2050-ig további kétmilliárd fővel növekszik. A szektor szereplői tavaly 3 milliárd dolláros beruházást hajtottak végre, ez 74 százalékkal haladja meg az egy év-

ETHAN BROWN (KÖZÉPEN), A BEYOND MEAT VEZÉRIGAZGATÓJA. A STARTUPOK UTÁN JÖNNEK A MULTIK

vel korábbi szintet. Az ágazatba már a nagyágyúk is beszálltak. A Nestlé például arra számít, hogy a következő öt esztendőben 8 milliárdosra duzzad a piac, évi 20 százalékos bővülést várnak. Hasonló ütemet jelez előre az Unilever is, amely 85 millió dolláros együttműködési megállapodást kötött a holland Wageningen University élelmiszeripari kutatóintézetével – vagyis elkezdődött az előbb említett ciklus termékfejlesztési fázisa, jöhetnek például a 3D-s nyomtatással előállított húspótlók. A nagyok beszállása egyben azt is jelenti, hogy a szinte felmérhetetlen marketingerejüket is be fogják dobni az eladások növelése érdekében. Ez javítja majd a saját imázsukat is, hiszen alternatívákat kínálnak a környezetszennyező húsiparral szemben. D. GY.

2022/6 FIGYELŐ | 59

F_58-59_novenyi_husok.indd 59

2022. 02. 07. 17:04

| GEOPOLITIKA |

„ZÖLD” ALTERNATÍVA LETT AZ ATOMENERGIAd ENERGIAMIX | Az EU a földgáz mellett az atomot is felvette a zöldenergia-források listájára. Kína 150 új reaktorral valósítaná meg a klímacéljait. Bár fajlagosan drágábbak, egyre népszerűbbek a kis teljesítményű, moduláris erőművek.

Nincs jó sajtójuk, de rossz hírük ellenére sokak szerint az atomerőművek a legbiztonságosabb energiatermelők. Statisztikák igazolják, hogy a szén- vagy gázfűtésű, de akár a vízerőműveknél is megbízhatóbbak. A csernobili és a fukusimai katasztrófa egyaránt emberi mulasztás, rossz tervezés következménye, amit az újabb generációs reaktorok-

ban automatizálással, robotizálással igyekeznek orvosolni.

KETTÉSZAKADT A VILÁG

Február elején az Európai Bizottság hivatalosan is előterjesztette azon javaslatát,

hogy az atomot és a földgázt emeljék be az elfogadott-támogatott „zöld” energiaforrások sorába, tegyék fel az ezeket öszszegző taxonómialistára. Az unió erősen megosztott ebben a kérdésben. Nagyjából ugyanannyian vannak a Franciaország vezette atomerőműpárti államok – köztük hazánk –, mint az ellenzők, amelyek élén Németország áll.

FOTÓ: GETTY IMAGES

MINI-ATOMREAKTOR MODELLJE EGY KÍNAI KIÁLLÍTÁSON. A HADIIPARBÓL A POLGÁRI ALKALMAZÁSBA

60 | FIGYELŐ 2022/6

F_60-61_atomreaktor.indd 60

2022. 02. 07. 17:04

| GEOPOLITIKA |

ATOMREAKTOROK A VILÁGBAN 2020. JÚLIUS 2ďPºI÷P­UJX WJFPYTWTP X_¥RF

Az EU energiatermelési dilemmája, az atomerőművek nem egyöntetű megítélése világszerte hat. Az atompártiak szerint hosszú távon ez az energiafajta (az általa termelt elektromosság) a legolcsóbb, míg az ellenzők az ellenkezőjét bizonygatják. Mindenesetre 2019-ben az unió teljes áramtermelésének mintegy negyedét a nukleáris létesítmények adták. A 27 tagállamból 13-ban működnek reaktorok. Tény, hogy ellentmondásos atomenergia-politikája révén az EU lemarad a világ többi nagy gazdasági blokkjától (USA, Kína, a Peking vezette RCEP). Hogy az unióban melyik tábornak lesz igaza, azt csak az idő fogja eldönteni. Magyarország, mint azt Orbán Viktor miniszterelnök február eleji, Vlagyimir Putyinnal folytatott tárgyalásai megerősítették, továbbra is az atomenergiában látja az ökológiailag tiszta energiamix egyik komponensét.

KÍNA ATOMMAL ZÖLDÍTENE

A 2010-es években mintegy 5 százalékkal nőtt a világ atomerőműveinek az összteljesítménye. Harminc országban léteznek ilyen, elsősorban áramtermelésre használt létesítmények. Ez idő szerint mintegy 440 reaktor működik globálisan, ezek bolygónk elektromosenergia-termelésének mintegy 11 százalékát adják. Európában 185 működőképes atomerőművet tartanak számon, melyek átlagéletkora 30 év. Kína egyértelműen atomenergia-párti. A következő másfél évtizedben a meglévő csaknem ötven működő mellett 150 új reaktort tervez üzembe állítani – többet, mint amennyit a világ az elmúlt 35 esztendőben beindított. A múlt esztendő közepén az atomerőművekben előállított elektromos energia a távol-keleti óriás teljes villanyáram-fogyasztásának mindössze a két százalékát tette ki. Összehasonlításképpen: az Egyesült Államok áram-előállításának az ötödét az atomreaktorok adják. Döntően a nukleárisenergia-termelés fejlesztésével tervezi Peking 2060-ra elérni a klíma (karbon)semlegességet.

38

15

19

3&,> '7.9&33.&

0&3&)&

56

15

4748?478? ,

47

:07&/3& +7&3(.&478? ,

95

:8&

33

0 3&

22

/&5 3

24

) 1 047*&

.3).& 2JLOJL^_­X 2FL^FWTWX_¥L F S­L^ UFPXN JW÷RďGQTPPFQQ F [NQ¥LWFSLQNXYF MJQ^­S ¥QQ 9T[¥GGN RNSYJL^ WJFPYTW ­UÀQ÷GJS [FS

+TWW¥X IJ XYFYNXYF HTR

A GLOBÁLIS ENERGIAMIX, 2018

2JL¾OZQ· JSJWLNFKTWW¥XTP 7­X_JXJI­X F [NQ¥LTS RJLYJWRJQY [NQQFRTX JSJWLN¥G·Q X_¥_FQ­P &YTRJSJWLNF 8_­S

38,2

+ºQIL¥_

*QX÷XTWGFS X_­Q SFU

Kína ambiciózus reaktorépítési programjával az atomerőműveket fejleszti fel az ország legjelentősebb áramforrásává. Ez alapjaiban borítja fel a világ energiamérlegét, hiszen az ázsiai nagyhatalom már most planétánk legnagyobb energiatermelője, -fogyasztója. A kínai atomerőmű-építési program kezdeti büdzséje (amely valószínűleg a többszörösére nő majd) 440 milliárd dollár. Noha a „Mennyei Birodalom” alapvetően a saját forrásaira, tervezőmérnökeire-kivitelezőire támaszkodik gigászi projektje megvalósításában, a határon túlra tekintve az Oroszországgal kiépített kapcsolata az elsődleges. Ezt a 2018-ban aláírt tízéves együttműködési szerződés szabályozza. Tegyük hozzá, hogy a kelet–nyugati feszültség tovább közelítette-közelíti egymáshoz Pekinget és Moszkvát. Az oroszok számára kiemelt fontosságú, nemzetközileg is versenyképes atomenergia-ipart hoztak létre. Ennek központi összefogó szervezete a Roszatom, amelynek a tagszervezetei, -vállalatai a paksi két új energiablokkot is építik. A létezésükön túl keveset tudunk a kínai–orosz nukleárisfegyver-fejlesztési programokról. Ezek egyik eleme lehet az említett 2018-as szerződésben is megjelölt gyorstenyésztő (neutron-) reaktorok létrehozása, amelyek megfelelő kalibrálással akár a fissziós (maghasadásos) vagy fúziós (magegyesítéses) atomfegyverek egyik alapkomponensét, a plutóniumot (Pu–239) is képesek előállítani. Peking felgyorsította atomfegyver-fejlesztési programját, hogy utolérje a „két na-

23,1

;±_JSJWLNF

0÷TQFO 9,8

2,9

+TWW¥X 3JR_JYPº_N *SJWLNF L^SºPX­L NJF TWL

gyot”, Oroszországot és az USA-t, amelyek mindegyikének ma még legalább egy nagyságrenddel több atomrobbanófeje van, mint neki. Kína saját fejlesztésű reaktorai már harmadik vagy 3+ generációsak. Emellett a távol-keleti ország is érdeklődik a kisebb teljesítményű (50–300 MW-os) létesítmények építése iránt. Ám ezek sem kínálnak univerzális előnyöket. Például 15–70 százalékkal drágábban termelnek, mint a normál méretű reaktorok. Egyetlen előnyük a létesítésükhöz szükséges kisebb tőkemennyiség. Üzemeltetési, fenntartási fajlagos költségeik akár nagyobbak is lehetnek a hagyományos objektumokéiénál. Nincs költségelőnyük a nagyobbakkal szemben a sugárzó, kimerített (leszegényített) üzemanyagrudak feldolgozási, tárolási kiadásait illetően sem.

JÖNNEK A KIS REAKTOROK

Nagy-Britanniában a patinás Rolls-Royce ambiciózus terveket sző, miszerint századunk harmincas évei elején a szigetország a kis teljesítményű, moduláris reaktorok (SMR) egyik élenjáró tervezője, megépítője és exportőre lenne. Az SMRpiacra egyébként sok a jelentkező Franciaországtól Dél-Koreáig, Japántól Kanadáig. Az atomfegyvereket, pontosabban atommeghajtású tengeralattjárókat birtokló nagyobb hatalmak (USA, Kína, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia) előnyt élvezhetnek, mert utóbbi eszközök energiaforrásai eleve kis teljesítményű reaktorok. Azaz az ezeket gyártó hadiipari vállalatok jelentős tapasztalattal, tudásanyaggal felvértezettek. D. P. 2022/6 FIGYELŐ | 61

F_60-61_atomreaktor.indd 61

2022. 02. 07. 17:04

| RÉGIÓ |

MINDENKI MÁSKÉPP CSINÁLJA POZSONY KIVÁR | Évtizedek óta nem látott inflációval küzdenek Közép-Európa államai – a pénzromlás kedvezőtlen hatásainak enyhítésére sorra jelentik be a lépéseket a térség jegybankjai és kormányai. Az euróövezethez tartozó Szlovákiának eleve szűkebb a mozgástere, de a kormány is habozik követni a szomszédos országok gyakorlatát.

Van, akit nem várnak, csak érkezik – hallható az LGT 1977-es albumán. Valahogy így vagyunk az inflációval Közép-Európában, ahol még sokaknak közeli emlék a csődbe jutott államszocialista kísérletet követő vágtató pénzromlás. Amíg a világ legtekintélyesebb közgazdászai a koronavírus okozta válságból kinövő inflációs nyomás okait magyarázzák, a kormányok és a jegybankok gyors tűzoltásra kényszerülnek. A szalagcímek Közép-Európában is régen látott szintre emelt alapkamatról, áfacsökkentésről vagy éppen hatóságilag rögzített árakról szólnak.

MÁS RITMUS

Szlovákia némileg kilóg a sorból, pedig a gyors ütemű pénzromlás északi szomszédunkat sem kerülte el. A Szlovák Nemzeti Bank (NBS) statisztikáiból jól látszik, hogy a megugró infláció elsősorban az élelmiszerárak gyors növekedésének tulajdonítható. Amíg a pandémia kezdetétől, vagyis 2020 márciusától 2021 májusáig az élelmiszerárak Szlovákiában alacsonyabb ütemben nőttek, mint az eurózóna más államaiban, e tendencia tavaly nyáron látványosan megfordult. Az energiaárak viszont tavaly május november között jóval kisebb mértékben emelkedtek, mint az eurózóna egészében. A mindennapokban érzékelhető drágulás miatt a szlovák kormányra is egyre nagyobb társadalmi nyomás helyeződik, hogy érdemi lépéseket tegyen az 5,1 százalékos infláció kedvezőtlen hatásai kivédésére. A pozsonyi kabinetet alkotó koalíciós pártok azonban egyelőre nem jutottak egyetértésre, hogy milyen intézkedésekkel próbálják mérsékelni a pénzromlás ütemét. Eduard Heger kormányfő a szlovák köztelevízió múlt szombati műsorában magyarázta a négypárti kabinet bizonyítványát. Heger szerint a környező államok csak behozzák a lemaradásukat abban, amit Szlovákia az energia- és élelmiszer-

árak emelkedése ellen már megtett. A miniszterelnök hangsúlyozta, az általa vezetett kabinet erre a célra az elmúlt hónapokban több száz millió eurót fordított. Az áremelkedést kompenzáló intézkedések között említette az elmúlt két évben az energiaárak szabályozására fordított pénzt, idesorolta a 13. nyugdíjat, valamint az idősek oltási bónuszát (azok a 60 év felettiek, akik tavaly év végéig beadatták a harmadik vakcinát, egyszeri 300 eurós juttatást kaptak). Heger arra is emlékeztetett, hogy a közszférában dolgozók fizetését 3 százalékkal megemelték, és egyszeri 350 eurós juttatásban is részesültek. Emellett további béremeléseket lengetett be, és jelezte, hogy a már lapzártánk után sorra kerülő kormányülésen az önkormányzatok és a közszféra megnövekedett energiakiadásainak kompenzációja érdekében hoznak majd intézkedéseket. Részleteket azonban nem árult el.

TEHER AZ ÖNKORMÁNYZATOKON

A Heger-kabinet intézkedéseit a leghangosabban a települési önkormányzatok bírálják. Szerintük a kormány magára hagyja a bajban a településeket, hiszen ahelyett, hogy kompenzálná az energiaárak emelkedése miatti kiadásaikat, további terheket ró rájuk. A települések arra hivatkoznak, hogy a közszférának juttatott – Heger által is említett – bérkompenzációt nekik kell kigazdálkodniuk, miközben erre a központi költségvetésből nem kapnak pluszforrásokat. A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) ezért – mint fogalmaztak – a kormány közömbössége és a törvényhozás lépései miatt múlt szerdára nagygyűlést hirdetett meg. A tiltakozásához csatlakozott a felvidéki magyar egységszervezet, a Szövetség is. A párt sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a központi források visszaosztása során eleve hátrányos helyzetben van a magyarlakta települések többsége. A pénzek szétosztására vonatkozó szabályozás ugyanis a nagyobb lélekszámú és a magasabban fekvő településeknek kedvez. A hátrányos megkülönböztetés megszüntetésére nem volt akarat egyik szlovák kormányban sem 2004 óta, így az európai jogelveket sértő diszkrimináció megszüntetése céljából a párt önkormányzati szakpolitikusa, Őry Péter beadvánnyal fordult az Európai Parlament Petíciós Bizottságához. Ezt a testület a múlt héten befogadta.

62 | FIGYELŐ 2022/6

F_62-63_szlovak-inflacio.indd 62

2022. 02. 07. 17:05

| RÉGIÓ |

EDUARD HEGER MINISZTERELNÖK EGY TAVALY ŐSZI CSÚCSTALÁLKOZÓRA ÉRKEZIK. A PÁRTJA SZERINT CSAK AZOKAT TÁMOGATJÁK, AKIKET LEGINKÁBB ÉRINT A DRÁGULÁS

Forró Krisztián, a Szövetség országos elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: ha a kormány nem kompenzálja a kisebb települések többletkiadásait, az önkormányzataik megoldhatatlan helyzetbe kerülnek, hiszen a helyi szolgáltatásokat mindenképpen biztosítaniuk kell. A Szövetség ezért azt javasolja, hogy az állam csökkentse a harmadára az energiaárakat terhelő áfát. Ez a központi költségvetésnek az áremelkedés miatt nem jelentene bevételkiesést, de segítene az embereknek – érvelt Forró.

FOTÓ: LUKA DAKSKOBLER, GETTY IMAGES

ÁTJÁRNAK HOZZÁNK ÉS A LENGYELEKHEZ

Noha a népszerűségi listákat vezető baloldali ellenzéki pártok is sürgetik, a szlovák kabinet múlt heti ülésén egyelőre elvetették az energiahordozók vagy akár az üzemanyagok áfájának a csökkentését. Északi szomszédunkban a politikai viták kereszttüzében a múlt héten nem is annyira a vágtató infláció, hanem az Egyesült Államokkal megkötött védelmi szerződés aláírása állt. Az ellenzék szintén nagyobb energiákat mozgósított a kontraktus ellenzésére, mint a pénzromlás megfékezésére tett javaslataikra. A szlovák sajtó azonban attól hangos, hogy most már nemcsak Magyarországra, hanem Lengyelországra is érdemes átruccanni egy olcsóbb bevásárlás reményében. Megemlíti, hogy Magyarországon novemberben maximalizálták az üzemanyagok árát, február 1-jétől pedig néhány alapvető élelmiszer el-

lenértékét is rögzítették. Lengyelországban februártól fél évre 23-ról 8 százalékra csökkentették az üzemanyagok forgalmi adóját, az élelmiszerekét pedig teljesen megszüntetik erre az időszakra. Szlovákia északi szomszédjában a dízelüzemanyag literjéért mintegy harminc eurócenttel kevesebbet kell fizetni. Csehországban az infláció elszabadulása ellen a jegybanki alapkamat drasztikus emelésével küzdenek. Ahogy arról a múlt héten tudósítottunk, a cseh nemzeti bank két évtizede nem látott magasságba, 4,75 százalékra emelte az alapkamatot.

TÁMOGATÁS VAGY ÁTHÁRÍTÁS?

Szlovákia az euróövezet tagjaként a kamatemelés eszközéhez nem nyúlhat, de a gazdaságpolitika alakítóinak láthatóan nem fűlik a foga a magyar vagy a lengyel intézkedések követéséhez sem. Igor Matovič pénzügyminiszter a múlt héten arról beszélt, hogy egy esetleges adócsökkentés 150-200 millió eurónyi kiesést jelentene a költségvetésből. A liberális SaS párt elnöke, Richard Sulík által vezetett gazdasági tárca sem híve az áfacsökkentésnek, így a kormány várhatóan a jövőben is az energiaválság és az áremelkedés miatt leginkább érintett intézményeken – kórházakon, iskolákon, óvodákon, szociális ellátóhelyeken – igyekszik majd segíteni. Az más kérdés, hogy ez mennyire valós támogatás, hiszen a megnövekvő kiadásokat sok esetben az önkormányzatoknak kell kigazdálkodniuk. KOLEK ZSOLT

2022/6 FIGYELŐ | 63

F_62-63_szlovak-inflacio.indd 63

2022. 02. 07. 17:05

| RÉGIÓ | HATVANÉVES OLVASZTÓK AZ OSZTRÁK–MAGYAR MONARCHIA KEMENCÉI HELYÉN. A RESICAIAK IPARI MŰEMLÉKKÉ NYILVÁNÍTOTTÁK, HOGY AZ OROSZ TULAJDONOS NE ROMBOLJA LE

ÁLDOZATÁGAZATOK ROMÁNIÁBAN

E hónap elején újabb áldozatot szedett az energiaárak robbanása Romániában: leállították a termelést az ország egyik legnagyobb nehézipari vállalata, az orosz tulajdonú TMK-Artrom resicabányai (Reșița) üzemében, és a cég dél-romániai, szlatinai (Slatina) egységében is kapacitáscsökkentést terveznek. A világ egyik legnagyobb acélcsőgyártójának számító TMK-Artrom resicai üzemében több mint hétszázan dolgoznak. A társaság 2020-as árbevétele 500 millió lej (akkori árfolyamon csaknem 37,4 milliárd forint) volt. Korábban a marosvásárhelyi, svájci tulajdonú Azomureș műtrágyaüzem és a szlatinai Alro orosz–román alumíniumgyár jelentette be: a megfizethetetlen árú energia miatt ideiglenesen felfüggeszti a termelést. Igaz, az Alrónál csak részben állt le a munka. A resicai gyár vezérigazgatója, Adrian Popescu szerint a romániai nehézipar sorsfordító pillanat előtt áll: a tét maga a lét. Ha marad az energiaárak jelenlegi szintje, annak további terme-

lési kapacitások bezárása lehet a következménye. Véleményét, miszerint első lépésben az energiaárak szabályozására, ugyanakkor valamilyen támogatási mechanizmus kidolgozására lenne szükség a nagy ipari fogyasztók számára, sokan osztják.

VÉSZJELZÉSEK

Mint ismeretes, Bukarest 2021 őszén hozott intézkedése, miszerint befagyasztották a villanyáram és a földgáz árát, valamint kompenzációs rendszert dolgoztak ki a lakosság számára, nem terjed ki a nagy ipari fogyasztókra. S az árak aligha csökkennek a közeljövőben. A legnagyobb romániai villamosenergiatermelő, a Hidroelectrica épp a napokban hozott tető alá négy szerződést 2024-re; a versenytárgyalásra bocsátott árammenynyiségeket 592–641 lej, azaz 120–130 euró megawattóránkénti ellenértéken kötötték le a vásárlók. Összehasonlításképpen: az elektromos energia jelenlegi lakossági ára 80 lej/MWh (csaknem 16,20 euró). A jelenség elsősorban az energiafogyasztásból 35-40 százalékkal részesedő nagyvállalatokat sújtja. „A drágulás a versenyképesség drasztikus romlásához vezetett, főleg a nemzetközi pia-

FOTÓ: 123RF

AZ ENERGIAFALÓK Rövidesen le kell állítani a termelések zömét, ha a kormány továbbra sem nyújt érdemi támogatást a cégeknek az elszállt energiaárak ellensúlyozására.

64 | FIGYELŐ 2022/6

F_64-65_energia_roman.indd 64

2022. 02. 07. 17:06

| RÉGIÓ |

Az Alfa Kartell azzal vádolja a pártvezetőket és a kormány tagjait, hogy minimum kétmilliárd lejes (143,4 milliárd forint) kárt okoztak az államkasszának „a spekulatív módon megállapított árkompenzáció révén, s ami még súlyosabb, ezzel jóváhagyják a spekulatív módon megállapított energiaárak indokolatlanul magas szintjét”. A feljelentés szerint az energetikai válsághelyzet kezelésének a helyes módozatait is javasolták a kormánynak, az azonban nem vette figyelembe a munkáltatói szervezetek és a szakszervezetek észrevételeit. Az Alfa Kartell úgy véli, „a gazdasági egységek képtelenek lesznek elviselni a három-ötszörös spekulatív áremelkedéseket, a folyamat csődökhöz, bezárásokhoz, munkanélküliséghez és láncreakciószerű drágulásokhoz vezet”.

DŐL A FA

con. Olyan országok cégeivel kell versenyezni, ahol két-háromszor olcsóbb az energia, mint nálunk” – nyilatkozta Petru Ianc, a Romániai Kohászati Társaság elnöke. Az acélgyártók érdekvédelmi szervezete, az UniRomSider közleménye még borúlátóbb: ha a kormány továbbra sem nyújt érdemi támogatást a vállalatoknak, rövidesen meg kell szüntetni a termelési kapacitások zömét, az újraindítás pedig nagyon költséges lesz. A 28 ezer munkavállalót foglalkoztató romániai kohászat és színesfémkohászat árbevétele 2020-ban meghaladta az egymilliárd eurót (akkori árfolyamon a 364,6 milliárd forintot). A kohászat 2,6 millió tonna fémárut állított elő, az alumíniumtermelés pedig 271 ezer tonnás volt. Esetükben a termelési kiadások átlagban 15–30 százalékát az energiafüggő költségek teszik ki, ez az arány nőtt 35–60 százalékra a robbanásszerű drágulás következtében. Mindezek ismeretében talán nem tűnik túlzásnak a TMK-Artrom vezetője által az Economica.net portálnak tett kijelentés, miszerint Románia nem engedheti meg magának, hogy elveszítse a kohászatát.

EGY TÁBORBAN AZ „ELLENSÉGGEL”

Az árkérdés ritkán tapasztalható egységbe kovácsolta a munkaadókat és a munkavállalókat. Az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség az ügyészséghez fordult, az energiaárak befagyasztásáról és a számlák részleges kompenzációjáról rendelkező sürgősségi kormányrendeletet kifogásolva. „A feladataik hibás végrehajtásából fakadó döntéseikkel a kormánykoalíció pártjainak a vezetői és a kabinet tagjai károkat okoznak a közpénzek felhasználásában, aláássák a nemzetgazdaságot, sértik az állampolgárok érdekeit és jogait” – áll a korrupcióellenes ügyészséghez (DNA) címzett dokumentumban.

A dominó első eleme 2021. december 20-án dőlt el, amikor Románia legnagyobb műtrágyaüzeme, a Marosvásárhely határában levő Azomureș ideiglenesen leállította a termelést. Ez a kombinát keleti szomszédunk egyik legnagyobb „gázfalója”, az éves országos fogyasztás 10 százalékát jegyzi, ugyanakkor a romániai farmok mintegy felét látja el műtrágyával. Márpedig jelen körülmények között csak a gazdák számára megfizethetetlen áron tudnának műtrágyát előállítani – jelezték. A vezetők a román élelmiszeripar biztonsága egyik alappillérének tartják a társaságot, és arra kérték a bukaresti döntéshozókat: idejében enyhítsék a gáz magas ára okozta nehézségeket, hogy az idén ne kerüljön veszélybe az ország élelmiszer-ellátása. A 2012 óta a svájci Ameropa-csoport tulajdonában lévő gyár 1100 dolgozót foglalkoztat. 2020-ban 12 százalékkal, 1,836 milliárd lejre (137,26 milliárd forint) nőtt az árbevétele, veszteségét a 2019-ben jegyzett 96 millióról 28 millió lejre (2,1 milliárd forint) mérsékelte. E vegyipari üzem a gáz hidrogénnel való helyettesítését is tervezi, de ez csak akkor válhat valóra, ha az utóbbi előállításához használt áram ellenértéke elég alacsony lesz – jelentette be Harri Kiiski, az Azomureș vezérigazgatója. A tervek szerint először kis mennyiségű hidrogénnel dolgozna az üzem, később fokozatosan bővítenék a társaság kapacitását. Emellett szükség lesz az infrastruktúra fejlesztésére, azzal legkésőbb 2035-ig kell elkészülniük. A hidrogén elektrolízissel történő előállítása évente mintegy 10 ezer tonnával csökkentené a légkörbe jutó szén-dioxid mennyiségét, de a hidrogéngáz széles körű használatával kapcsolatban számos technikai és kereskedelmi kérdés adódik, amelyeket az alkalmazás előtt meg kell válaszolniuk – közölte a szakember. Az 54,2 százalékban orosz tulajdonú Alro a legnagyobb romániai áramfogyasztó: 2020-ban 3,22 TWh energiát használt fel. A múlt év első kilenc hónapjában a cég árbevétele 2,5 milliárd lej (mintegy 179 milliárd forint) volt, 27 százalékkal több, mint a tavalyelőtti azonos időszakban, a deficit azonban még így is 25 millió lejt (csaknem 1,8 milliárd forint) tett ki. Ehhez képest 2020 első kilenc hónapját még 273 millió lejes (közel 20 milliárd forint) profittal zárta a vállalat. Az Alro vezetősége december végén jelentette be, hogy a magas gáz- és villamosenergia-árak miatt fokozatosan csökkenti a termelést. Az üzem öt elektrolíziscsarnokából kettőt már bezártak, s a harmadik következik, így csak kettő működik majd. Március 10-ig 60 százalékkal szűkítik a termelési kapacitást – összesen ezer embert küldenek kényszerszabadságra a mintegy 2700-as állományból. CSINTA SAMU 2022/6 FIGYELŐ | 65

F_64-65_energia_roman.indd 65

2022. 02. 07. 17:06

| RÉGIÓ |

HATALMAS REZSI VÁR A HORVÁTOKRA

MENTŐÖV KÉSZÜL | Az energiaárak ugrásszerű emelkedése délnyugati szomszédunkat is keményen érinti. A vállalatok már most megszenvedik, a lakosság pedig áprilistól akár 70 százalékos rezsinövelésre számíthat. Ezzel óriási teher nehezedne a társadalomra. A kormány áfacsökkentésre és a legszegényebbek támogatására készül. tékét. Nem mellesleg az üzemanyagárak is az egekbe szöktek, így az élelmiszerek további drágulása borítékolható. Az ellenértékek annak ellenére is drasztikusan nőnek, hogy Horvátország a Krk szigetén felállított LNG-terminálnak köszönhetően már nem csak Oroszországtól vásárolhat gázt, sőt a szükségletei mintegy 35 százalékát a saját lelőhelyeiből biztosítja.

PETRINYAI LAKOSOK A TAVALYELŐTTI FÖLDRENGÉS UTÁN. A TERMÉSZETI CSAPÁS ÉS A JÁRVÁNY UTÁN MOST DRASZTIKUS REZSIÁREMELÉS JÖN

A zágrábi Szentlélek Közkonyha naponta négyszáz rászoruló melegétkeztetését biztosítja ingyenesen. A ferencesek által működtetett étkezde vezetőit hideg zuhanyként érte a decemberi gázszámla, mely ötször nagyobb összegű volt, mint egy évvel korábban. A szerzeteseknek ezért kis híján fel kellett hagyniuk e tevékenységükkel, de a fővárosi önkormányzat az utolsó pillanatban átvállalta a rezsiköltségeket. Az országban működő vállalkozások zömének ellenben nem volt ekkora szerencséje, nekik önerőből kell megbirkózniuk a hirtelen fellépő többletkiadásokkal. Az árrobbanás annak tulajdonítható, hogy a horvát gázszolgáltatók egészen a múlt esztendő végéig egy 2020 decemberében meghatározott fix áron értékesítették e fűtőanyagot a vállalkozások számára. A szerződés lejártával viszont már az aktuális piaci ellenértékekhez igazították a számlákat, amelyek összegei ráadásul régiónként is eltérhetnek azonos mértékű fogyasztás esetén, ugyanis a szállítási és a raktározási költségek különböznek. Így a legnagyobb drágulás a főváro-

siakat sújtotta, a legkevésbé pedig a fiumei (rijekai) cégek panaszkodhatnak, mert akár 4-5 százalékkal olcsóbban juthatnak a gázhoz.

DRÁGULÁSSPIRÁLTÓL TARTANAK

A lakosok még nem érzik az emelkedést, mert egyelőre a tavaly januárban letárgyalt árakon jutnak az energiahordozóhoz. Viszont már retteghetnek, hiszen a szerződésük áprilisban lejár, ami mintegy 650 ezer vezetékre kötött háztartást érint, főleg az ország északi részén. A negyedik hónapra az áramszolgáltató is példa nélküli, 70 százalékos tarifaemeléssel készül. A lakosság attól tart, hogy az árspirál a vízszolgáltatásra és a szennyvízelvezetésre is kihat. A gazdák minden idők legdrágább vetésére készülnek, hiszen a kutenyai (Kutina) műtrágyagyár, amely ezentúl ötször többet fizet a földgázért, bejelentette: kénytelen tovább emelni termékei ellenér-

A horvátok többsége a kormánytól várja a segítséget, ám Zágrábnak szűk a mozgástere. Egy esetleges hosszú távú gázvásárlási szerződés kötése Oroszországgal még ötlet szintjén sem merül fel, más lehetőség viszont olcsó energiabeszerzésre nemigen akad. Éppen ezért a kabinet áfacsökkentéssel tervezi könnyíteni a fogyasztók terheit. Hogy milyen mértékben, arról várhatóan a hónap második felében dönt, de egyes források szerint az sem kizárt, hogy teljesen adó- és illetékmentes lesz a gáz és az áram. Jelenleg egyébként a villamos energiát 13, a gázt pedig 25 százalékos általános forgalmi adó terheli. Még van egy ötlet a szociálisan hátrányos helyzetű családokat illetően: számukra havi 200 kuna (csaknem tízezer forint) értékben adna rezsiutalványokat a kormány. Ez az intézkedés nagyjából hatvanhatezer famíliát érintene. A kabinet hangsúlyozza: tudatos döntés állt annak a hátterében is, hogy az árak csakis a fűtési szezon lejártával emelkednek majd. Horvátország abban a szerencsés helyzetben van, hogy az altalajában jelentős gázmezők húzódnak. A legfrissebb számítások szerint a föld és a tenger mélyén összesen 1,3 trillió köbláb földgáz található, évente viszont csak 1,2 milliárdot aknáznak ki. Zágráb azt tervezi, hogy a közeljövőben tovább bővíti lelőhelyeinek a kapacitását, s újabb kutak fúrását is kilátásba helyezték. HORDÓSI DÁNIEL

FOTÓ: ANTONIO BRONIC, REUTERS

KIAKNÁZATLAN GÁZMEZŐK

66 | FIGYELŐ 2022/6

F_66-67_horvat_rezsi_ukran_gabona.indd 66

2022. 02. 07. 17:06

| RÉGIÓ | LEMBERG POLGÁRMESTERE AZ IDEI VÍZKERESZTKOR. HA ILYENKOR SÜT A NAP, JÓ BÚZATERMÉS LESZ, TARTJA A MONDÁS

CSŐDBEN AZ UKRÁN ÁLLAMI GABONAFORGALMAZÓ CSALÁSSOROZAT | Egymilliárd dolláros adósságot hátrahagyva becsődölt az egyik legnagyobb ukrán állami vállalatnak számító gabonaforgalmazó. Január 21-én kellett volna közel 100 milliót törlesztenie a hitelező Exim Bank of Chinának, de csak 8,8 milliót tudott átutalni.

A hiányzó összeget a kijevi pénzügyi tárca fizette be, mert állami garanciavállalással kötötték meg 2012-ben az összesen 1,5 milliárd dollár értékű hitelszerződést. Az ukrán államot terheli az alá tartozó gabonaforgalmazó egymilliárd dolláros adóssága a cég csődje miatt. Ez hatalmas tehertétel, hiszen az ország amúgy is hitelekre szorul. Tavaly novemberben 700 milliót utalt át Kijevnek a Nemzetközi Valutaalap.

FOTÓ: GETTY IMAGES

KÜLÖNÖS VÁLSÁGKEZELÉS

A szövevényes ügy hátteréről az Ekonomicsna Pravda gazdaságpolitikai portál közölt elemzést. Megállapítja, hogy hasonló eset Európa bármely államában országos botrányt váltott volna ki, tucatnyi tisztségviselő, topmenedzser került volna rács mögé, de Ukrajnában az Oroszországgal egyre élesebbé váló konfliktus miatt csaknem visszhangtalan maradt a sajtóban a közvagyon kirívó elherdálása. A közel egy évtizedig egyfajta „fekete lyukként” funkcionált társaság ténykedése három államfőre és öt kormányra nézve rendkívül kínos. Az ország vezető gabonaforgalmazója Ukrajna Állami Élelmiszer- és Gabonavállalata néven, 2010 augusztusában, Viktor Janukovics elnök hivatali idejének időszakában alakult meg a

korábban becsődölt, hasonló profilú cég nyomdokán. Ukrajna 2012 végén éppen az aktuális költségvetési krízisből próbált kievickélni, amikor a kormány megállapodott a kínai bankkal az 1,5 milliárd dolláros hitel folyósításáról. A szerződés értelmében a társaságnak évente ötmillió tonna gabonát kellett volna leszállítania egy kínai partnervállalatnak, azonban mindeddig csupán hatmillió tonnát küldött. A szerződésszegés miatt folyamatosan érkeznek a reklamációk Kijevbe. A kétes ügyletek Janukovics idején kezdődtek, amikor az új állami vállalat érdekeinek megfelelően – és természetesen a számos magáncég kárára – újraosztották a hazai gabonafelvásárlás piacát, külföldön pedig offshore cégeken keresztül folyt az értékesítés. Miután az elnök 2014 februárjában, a „Majdan-forradalom” idején Oroszországba menekült, a zűrzavaros helyzetet kihasználva a társaság vezetése 130 millió dollár értékben szállított meg nem nevezett offshore cégeknek gabonát, de a pénz nem érkezett meg. A vállalat vezetőjét öt évvel később, Litvániában vették őrizetbe. Minden jel arra mutat, hogy a „forradalmi” agrártárca – a nacionalista Szvoboda párt képviselője, Ihor Svajka által irányí-

tott minisztérium – is érintett volt az ügyletben, de az új államfő, Petro Porosenko nem akart mélyebben foglalkozni ezzel – állítja tanúkra hivatkozva a cikk. A gabonaforgalmazó vezetői posztját a kormánypártok gyakran – bizonyos háttéralkuk részeként – akár a politikai ellenfeleiknek is átjátszották. Így nevezték ki Julija Timosenko kétszeres exkormányfő pártjának egyik képviselőjét, miután az ellenzéki formáció 2020-ban megszavazta a következő évi költségvetést. Szűk egy év múlva a rendőrség 57 millió dollár értékű csalást tárt fel, később egy kijevi reptéren őrizetbe vették a szökni készülő vezetőt. A kétes gazdálkodásról önmagában is sokat elárul a tény, hogy a vállalatirányító irodájának az ajtaján kilenc és fél év alatt tizennégyszer kellett kicserélni a névtáblát. A veszteség 19,3 milliárd hrivnya (213 milliárd forint). A gabonaforgalmazó pénzügyi jelentéséből kiderült, hogy az 1,5 milliárd dolláros hitel túlságosan nagy volt és nem túl kedvező, s az állam más célra is igénybe vette. A cég mindössze 450 millió dollárt használt fel belőle; a maradékot az állami Ukrekszimbankban helyezték el, hogy a betét hozamából fedezzék a hitelkamatot. Azonban 2017-ben a 2,5-3 százalékos hozam nem fedezte a hitel 6,5-7 százalékos költségét.

KÉTES ÜGYLETEK

Ráadásul az utóbbi nyolc évben az ukrán fizetőeszköz elképesztően leértékelődött: egy dollár 8 helyett jelenleg 28 hrivnyába kerül. A vállalatvezetés minden pénzeszközt a hitel törlesztésére fordított, majd újabb kölcsönöket vett fel, s ezekből fizetett a kínaiaknak. Az effajta „válságkezelés” 2022-ig tartott, majd bekövetkezett a csőd. Az állam meg sem próbálta megmenteni a társaságot, de jótáll az esedékes részlet 90 százalékáért. Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter szerint a vállalat működése ügyében bűnügyi nyomozást indítanak, hogy felelősségre vonják a viszszaéléseket elkövető, illetve a hitelt roszszul felhasználó személyeket. A kormány forgatókönyve szerint Ukrajna 2027-ig teljes egészében törleszti a kínai kölcsönt. SZŐLŐSI HUNOR 2022/6 FIGYELŐ | 67

F_66-67_horvat_rezsi_ukran_gabona.indd 67

2022. 02. 08. 17:07

| RÉGIÓ |

KORMÁNYBUKTATÁS CSELSZÖVÉSSEL

MONTENEGRÓI ALKU | Saját kormánya ellen nyújtott be bizalmatlansági indítványt Dritan Abazović miniszterelnök-helyettes, és sikerült is megbuktatnia az ellenzéket vezető Szocialisták Demokrata Pártja (DPS) voksaival. A párt elnöke, Milo Đukanović államfő és az elemzők Abazović cselszövéseként említik a manővert, már csak az a kérdés, hogy visszatér-e a hatalomba, vagy nyugdíjba megy az ország utóbbi évtizedeit meghatározó Đukanović.

Egy fél napig elhúzódott parlamenti ülésen szavazta meg a bizalmatlansági indítványt a múlt hét végén az újonnan kialakult képviselőházi többség, és ezzel menesztette Zdravko Krivokapić miniszterelnököt, akinek így a mandátuma tizennégy hónapig tartott. Elemzők szerint már hosszú ideje csak az volt a kérdés, mikor és melyik koalíciós partner vet véget a három pártszövetség közös kormányzásának, nem pedig az, hogy erre sor kerül-e. A 2020 decemberében az addigi ellenzéki pártok és apró formációk által megalakított kormányban sohasem teremtődött rend. A 81 fős törvényhozásban a 41 fős heterogén többséget csak a korruptnak tartott Milo Đukanović montenegrói nacionalista ál-

lamfő és baloldali pártja iránti utálat kovácsolta össze, hiszen benne voltak a szélsőjobbnak mondott szerb- és Moszkva-barát erők, a szerbség felé nyitott Európa-párti centristák és az újbalos, de a Nyugathoz erősen kötődő képviselők. Az ideológiai különbségek, a reformok eltérő értelmezése és a pozíciókért folytatott harc mérgezte az együttélésüket. Így olvadt el a parlamenti többség, és az ellenzékbe szorult DPS támogatásával, 43 szavazattal bukott a kabinet, a kormányerők némelyike be se ment a voksolásra.

MAGÁTÓL SZÉTESETT

620 ezres lélekszámú államban. A 2020. augusztus 30-i választásokon az ellenzék három fronton, külön választási listák állításával szerezte meg a szűk többséget a podgoricai törvényhozásban. A szerbbarátnak nevezett pártok nem tudtak egyedül kormányt alakítani, a többséghez szükség volt az albán származású Dritan Abazović szociálliberális és zöldformációjára, az Egységes Reformtevékenység (URA) szervezetre, illetve partnereire is, vagyis az összesen négy mandátumukra. Zdravko Krivokapić, a szerbbarát pártokból álló Demokratikus Front (DF) akkori független jelöltje lett a

Milo Đukanović államfő és szocialista pártja három évtizeden át uralkodott a

MILO ĐUKANOVIĆ ÁLLAMFŐ. KIRÁLYCSINÁLÓKÉNT TÉR VISSZA A PÁRTPOLITIKAI KÜZDELEMBE

68 | FIGYELŐ 2022/6

F_68-69-Montenegro.indd 68

2022. 02. 08. 17:09

| RÉGIÓ | DRITAN ABAZOVIĆ (FEHÉR INGBEN) TAVALYELŐTT MÉG ĐUKANOVIĆ LEGYŐZÉSÉT ÜNNEPELTE. MOST CSAK A TÁMOGATÁSÁVAL KORMÁNYOZHAT

kormányfő, aki szakértői és nem politikai kabinetet ígért. Sokak szerint ennek az ígéretnek a megszegése is sokba került a kormánynak. A DF elég hamar kihátrált az általa jelölt miniszterelnök mögül is. A kabinetben végül az indokoltnál jóval nagyobb szerepet töltött be a négymandátumos URA vezetője, aki a nyugati nagykövetségek kedvencének számított, mivel valamiféle garanciát láttak benne, hogy a kormány folytatja a montenegrói önállóságát hirdető, Đukanović-féle politikát és fékezi Belgrád befolyását. Abazović a kormányfőhelyettesi megbízatást és a biztonsági szolgálatok felügyeletét is megkapta, ami nagyon zavarta a kabinet legnagyobb pártjának számító, 27 mandátummal büszkélkedő szerb hátterű DF-et, és képviselői már tavaly nyár óta bojkottálják a törvényhozást. Most is ezt tették, nem akartak egy olyan esemény részeseivé válni, amelyikben Đukanović pártja osztja a lapokat.

FOTÓK: EUROPRESS/AFP

LEPAKTÁLT AZ ÖRDÖGGEL

A múlt heti szavazás úgy alakult, hogy a DPS által vezetett ellenzék jelen lévő tagjai és az URA képviselői támogatták a bizalmatlansági indítványt, és csak a kormányzásban részt vett harmadik erő, a Demokraták köré szerveződött pártok tíz képviselője voksolt ellene. A bizalmatlansági indítvány tárgyalását megelőző napon Krivokapić kormányfő le akarta váltani Abazovićot, de ez nem is került az ülés napirendjére.

Aztán a képviselők elutasították a parlament mandátumának lerövidítésére, azaz feloszlatására vonatkozó javaslatot is, ami azonnali rendkívüli választásokat eredményezett volna. Abazovićot árulással, az ördöggel való lepaktálással vádolták meg eddigi koalíciós partnerei. Krivokapić azt mondta, mindez a választások vesztesének, Đukanovićnak a vezényletével történt, jól jegyezzék meg a polgárok, hogy kire érdemes szavazni legközelebb, ha változásokat szeretnének. Ő nem vett részt a parlament ülésén, ahogyan addigi helyettese, Abazović sem.

VÁLASZTÁS VAGY ÚJ KABINET?

A podgoricai és régióbéli sajtó figyelme mindvégig Abazovićra terelődött, aki higgadt nyilatkozataiban arról beszélt, hogy a leváltott kormány igenis előbbre vitte a montenegrói társadalmat, fontos lépéseket tett az Európai Unió felé; reformintézkedéseket hozott, így nem volt hiábavaló az elmúlt bő egyéves tevékenysége. Az URA most egy kisebbségi kabinet megalakítását javasolja, rendkívüli választások kiírása nélkül. Egy olyan kormányét, amelyet legalább 41 képviselő támogat, politikai nézeteitől függetlenül. Mindenki tudja azonban, hogy a Đukanović-pártra és a vele szövetséges nemzeti kisebbségi szervezetekre számít az URA vezetője. Az új miniszterelnökjelöltet egy hónapon belül a köztársasági elnöknek, Đukanovićnak kell megneveznie. Akár fel is oszlathatja a parlamen-

tet, és előre hozott választásokat hirdethet ki, de ennek kicsi a valószínűsége.

TITKOS MEGÁLLAPODÁS?

A legfrissebb montenegrói közvéleménykutatások arról árulkodnak, hogy ebben a pillanatban aligha felelne meg bármelyik pártnak egy választási megmérettetés. A januári felmérések szerint az államfő pártja áll az élen 26 százalékos támogatottsággal, de folyamatosan esik a népszerűsége. A centrista Demokraták ma erősebbek, mint a teljesen szerbbarát Demokratikus Front: 17, illetve 15 százalékos a két szervezet támogatottsága. Közben régóta beszédtéma, hogy a most megbuktatott Zdravko Krivokapić pártot alapít néhány miniszterével. Ha így lesz, a felmérések szerint 11 százalékra számíthat. Az URA közel 8 százalékot tudhat magáénak, de szárnyalt már magasabban is a 2020-as választás utáni felméréseken. Több elemző mutat rá arra, hogy a kisebbségi kormány Đukanović támogatása miatt csak ronthat Abazović megítélésén, ugyanakkor az sem kizárt, hogy éppen az államfő pártja issza meg mindennek a levét, és az URA-hoz szegődnek a szimpatizánsai. Egyesek nem zárják ki, hogy a korábbi hatalmi párt, a DPS és az URA között titkos megállapodás van: Đukanović a pártjában háttérbe vonul, hogy a jövőben megmagyarázhatóbb legyen az együtt kormányzás a legközelebbi választásokig. Mindenesetre Đukanović döntő pozícióban van a jövőre esedékes elnökválasztásig, vagy talán azon is túl. VIRÁG ÁRPÁD 2022/6 FIGYELŐ | 69

F_68-69-Montenegro.indd 69

2022. 02. 08. 17:09

| RÉGIÓ |

NYILVÁNOS A TURÓWI BÁNYAÜGYI EGYEZMÉNY

A VÁLSÁG ELŐTTI SZINT ALATT A CSEH IPAR

Tavaly 6,4 százalékkal növekedett Csehországban az ipari termelés az előző esztendőhöz viszonyítva – derül ki a Cseh Statisztikai Hivatal (ČSÚ) hétfőn kiadott jelentéséből. Legutóbb 2017-ben tudott hasonlóan erőteljes bővülést felmutatni. Rá egy évre már csak három százalékkal nőtt a teljesítménye, 2019-ben pedig 0,2 százalékos visszaesést produkált. A pandémia által leginkább sújtott 2020-ban jött az igazi feketeleves – akkor 8 százalékkal zsugorodott az ipari termelés. Ennek a kiegyensúlyozására tehát a tavalyi 6,4 százalékos gyarapodás nem volt elegendő. Ennek elsődleges oka a szakértők szerint az autóipart sújtó csiphiány volt. Az építőipar teljesítménye a 2020-as 6,2-es visszaesést követően 2021-ben 1,4 százalékkal bővült. A szektor növekedési dinamikája kedvező: a novemberi két százalék után decemberben az előző esztendő azonos időszakához mérten robusztus, 8,1 százalékos gyarapodást tudott felmutatni. Tavaly a cseh külkereskedelmi mérleg tizenegy év után először hiánnyal zárt: a kivitel 2020-hoz viszonyítva 13,2, viszont a behozatal még nagyobb ütemben, 19,2 százalékkal növekedett. A deficit leginkább az Oroszországgal és Kínával zajló kereskedelmi forgalomban mutatkozott meg. A munkanélküliség az előzetes várakozások szerint decemberben az előző havi 3,5-ről 3,7 százalékosra nőtt. A szakértők a foglalkoztatási helyzet enyhe romlását szezonális okokkal magyarázzák. K. ZS.

AMERIKAI HELIKOPTEREK ZÁGRÁBBAN

Négy új UH–60M Black Hawk típusú, közepes teherbírású, többcélú szállítóhelikopterrel bővül a horvát hadsereg flottája. Kettőt vásárolt, kettőt pedig adományként kapott az Egyesült Államoktól. A 138 millió dollár értékű üzletet még 2018-ban kötötték meg a felek. A szerződés értelmében a legmodernebb technológiával felszerelt gépekhez az amerikaiak logisztikai támogatást is nyújtanak, valamint kiképzik a pilótákat és a műszaki szakembereket. A szállítmány első része a múlt héten érkezett a zágrábi repülőtérre, a másik két példány pedig a nyár folyamán várható. Ami a híres Sikorsky-gyárban készülő gépek paramétereit illeti, mindenképp említésre méltó az 590 kilométeres hatótávjuk, így a zágrábi bázisról Horvátország teljes légterét képesek berepülni, maximum 5800 méteres magasságban. A tizenegy főt befogadó utasterű helikopterek a két 7,62 milliméteres gépágyújuk ellenére nem csak katonai használatra alkalmasak. A horvát hadsereg is elsősorban mentési és logisztikai feladatokra szánja őket, idővel ugyanis fel szeretnék váltani velük a szovjet gyártmányú Mi–17-es és Mi–8-as gépeket. Az új helikopterek egyelőre a szabad ég alatt parkolnak, a hangárok felépítésére még nem sikerült kiválasztani a kivitelezőt. A mostani üzlet egyébként nem az első fegyverbeszerzés Amerikából. Délnyugati szomszédunk januárban jelentette be, hogy 89 darab M2A2 ODS Bradley gyalogsági harcjárművet vásárolt az USAtól, de még 2016-ban a horvát légierő 16 OH–58D Kiowa Warrior könnyűhelikoptert is beszerzett a tengerentúlról. HORDÓSI

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV; KENZABURO FUKUHARA, GETTY IMAGES

A múlt csütörtökön írta alá Petr Fiala cseh és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a turówi óriási külszíni fejtés működésével kapcsolatos megállapodást. Az egyezmény a két szomszédos ország pereskedésbe fordult vitájának a végére tesz pontot. Mint ismert, Csehország a határ menti lignitbánya okozta környezetkárosítás miatt pert indított Lengyelország ellen. Tavaly az Európai Bíróság arra kötelezte Varsót, hogy a végleges ítéletig függessze fel a lignitbánya termelési tevékenységét. A lengyelek ezt figyelmen kívül hagyták, ezért a testület napi 500 ezer eurós pénzbírságot szabott ki rájuk. A 2021 novemberében kormányfővé kinevezett Fiala bejelentette: Prága visszavonja a keresetét, ha megállapodás születik az ügyben. Az egyezményt, noha a politikus nagy sikerről beszélt, kritikusan fogadta a cseh közvélemény és a környezetvédő szervezetek, hiszen a részleteket csak e héten hozták nyilvánosságra. A miniszterelnökök a prágai környezetvédelmi tárca által közzétett dokumentum szerint 45 millió eurós kártérítésben állapodtak meg a bányaművelés okozta környezeti károk ellentételezésére. A lengyel fél kötelezettséget vállalt: a jövőben megakadályozza, hogy a külszíni fejtéssel szomszédos cseh területeken szennyező anyagok jussanak a környezetbe, a földfelszín alatt pedig falat épít, megfékezendő a talajvíz elfolyását. Anna Hubáčková cseh környezetvédelmi miniszter szerint bár a károk a megállapodással sem tehetők jóvá, a Varsó által fizetett kompenzációból vízvezetéket építenek, amellyel megnyugtatóan biztosítani tudják a szenynyezésnek kitett területen élők ivóvízellátását. KOLEK

70 | FIGYELŐ 2022/6

F_70-71_Terkepes.indd 70

2022. 02. 08. 17:11

| RÉGIÓ |

ÓRIÁSIT NŐHET A KÍNÁBA IRÁNYULÓ SZERB ÁRUKIVITEL

Pekingi hivatalos látogatásán arról számolt be újságíróknak Aleksandar Vučić szerb államfő, hogy déli szomszédunk az év végéig aláírja Kínával a szabadkereskedelmi egyezményt, amitől exportjának óriási növekedését várja. A köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy az elmúlt esztendőkben egyre nagyobb lett a távol-keleti ország szerepe a szerb kivitelben. Ez elsősorban a kínai Zijin Mining Group többségi tulajdonában lévő bori réz- és aranybánya kitermelésének köszönhető. Ana Brnabić kormányfő beszámolt arról, hogy tavaly közel egymilliárd dollárt tett ki a Kínába irányuló szerb export értéke, ami rekordnak számít, s Németország után a második helyre hozta be az ázsiai nagyhatalmat a legjelentősebb külkereskedelmi partnerek sorában. Tavalyelőtthöz képest 2021-ben 157 százalékos volt a növekedés, az elmúlt tíz évet tekintve pedig 152-szeres a gyarapodás – mondta a miniszterelnök, s annak a várakozásának adott hangot, hogy a kereskedelmi megállapodást követően rövid időn belül megtízszereződik a szerb kivitel értéke Kína relációjában. Felbecsülhetetlen a Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott tárgyalások jelentősége – nyomatékosította Brnabić. VIRÁG

ELJÁRÁS A MAGYARELLENES POLITIKUS ELLEN

A román Legfőbb Ügyészség hivatalból eljárást indított George Simion, a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) nevű ellenzéki párt társelnöke ellen, aki odarohant a parlamenti pulpitusnál álló Virgil Popescu energiaügyi miniszterhez, és fenyegetően megrángatta. Az ügyészség közleménye szerint Simion ellen garázdaság és csendháborítás miatt vizsgálódnak. Az agresszió azon az országgyűlési ülésen történt, amelyen a Popescu ellen beterjesztett ellenzéki indítványt vitatták meg. A tárcavezető éppen a beszédét tartotta, amikor Simion többször bekiabálta: „Tolvaj!” A miniszter megkérte az ülésvezetőt, hogy utasítsa rendre a hangoskodót, akit közben azzal vádolt, hogy az oroszok embere. Ekkor Simion odarohant Popescuhoz, megrángatta és többször is az arcába üvöltötte, hogy tolvaj. A történteket határozottan elítélte Nicolae Ciucă román miniszterelnök és Kelemen Hunor kormányfőhelyettes, az RMDSZ elnöke. Elemzők felhívták a figyelmet, hogy ilyen agresszióra még nem volt példa a bukaresti törvényhozásban. Simion és az AUR nem először vetemedik erőszakra. Korábban, egy tüntetés alkalmával a szimpatizánsaik behatoltak a parlament udvarára, s megrongálták a bukaresti nagykövetségek autóit. Egy másik alkalommal a társelnök a híveivel együtt a temesvári polgármesteri hivatalba is behatolt, ahol a német állampolgárságú Dominic Fritz városvezetőt akarták „felelősségre vonni”. Simion tíz napja Madridban, az európai konzervatív pártok találkozóján szintén botrányt csinált. Hívatlanul jelent meg, s a szervezők hatósági segédlettel távolították el onnan. A politikus pedig azt a látszatot próbálta kelteni a közösségi oldalán posztolt fényképekkel, hogy teljes körű tagként ő és pártja is részt vett a madridi tanácskozáson. BORBÉLY

2022/6 FIGYELŐ | 71

F_70-71_Terkepes.indd 71

2022. 02. 08. 17:11

| SKYNET |

ÓRIÁSI KAPACITÁSBŐVÍTÉS AZ INTELNÉL

MEGSZŰNHET A CSIPHIÁNY | Három elképesztő méretű csipgyár építésével próbálja felvenni a harcot a szűnni nem akaró globális lapkahiánnyal – és persze a profitját is maximalizálná – a világ egyik vezető mikroprocesszor-előállítója, az Intel. Az amerikai kormányzat is óriási összeggel támogatja a hazai csipfejlesztéseket. A gond csak az, hogy egy ilyen üzem évekig épül…

irányoz elő arra, hogy az Egyesült Államok visszaszerezze Ázsiától a világelsőséget a csipgyártás és -fejlesztés terén. A jogszabály ekkora összeggel támogatja a hazai gyártók fejlesztéseit, beruházásait. Nem utolsósorban azért, mert az amerikai–kínai kereskedelmi háború olyannyira elmérgesedett, s a globális ellátási láncok oly mértékben szakadoztak a Covid alatt, hogy a világ vezető államában a gazdaságpolitika is felismerte: szükség van a félvezető-előállításban erős helyi lábakra. Miért? Mert különben az USA könnyen

zsarolható lesz, simán kitetté válik egy esetleges ázsiai viszonylatú embargónak.

KÉT MÁSIK GYÁR IS ÉPÜL

Ráadásul az Intel nem csak ezt a Columbus melletti hatalmas üzemet tervezi viszonylag gyorsan tető alá hozni. Még tavaly hivatalosan bejelentették, hogy csipgyárat építenek Arizonában és Új-Mexikóban is. Utóbbi kettőt összesen 23,5 milliárd dolláros beruházással. A vállalat tehát deklarált módon arra törekszik, hogy csökkentse az ázsiai gyártók félvezető-szállítmányaitól való függőségét. E helyütt érdemes aláhúzni, hogy az Egyesült Államok részesedése a globális lapka-előállításban drámai módon csökkent az elmúlt évtizedekben: jelenleg hoz-

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

Lapzártánk előtt pár nappal jelentették be, hogy Ohio állam fővárosában, Columbusban, pontosabban annak New Albany nevű agglomerációs városkájában még ebben az esztendőben óriási építkezés veszi kezdetét. Három és fél év alatt el is készülhet az új csipgyár, amely háromezer főt foglalkoztat majd. „Ez a hely a világ legnagyobb félvezetőgyártó létesítménye lesz. Segítettünk létrehozni a Szilícium-völgyet, most pedig az ország szilíciumszívét teremtjük meg” – mondta Pat Gelsinger, a beruházást tető alá hozó Intel vezérigazgatója. A bejelentés persze nem független attól a most elfogadott szövetségi törvénytől, amely nem kevesebb mint 52 milliárd dollárt (mintegy 16 100 milliárd forint) 72 | FIGYELŐ 2022/6

F_72-73_sky.indd 72

2022. 02. 08. 17:12

| SKYNET |

FOTÓ: GETTY IMAGES

JOE BIDEN AMERIKAI ELNÖK ÉS PATRICK GELSINGER, AZ INTEL VEZETŐJE JANUÁR VÉGÉN BEJELENTIK AZ OHIÓI GYÁR BERUHÁZÁSÁT. A JÖVŐ CSIPJEI AMERIKÁBAN KÉSZÜLNEK MAJD, DE ADDIG IS SZEMBE KELL NÉZNI A GLOBÁLIS HIÁNNYAL

závetőleg 12 százalékos a mintegy harminc esztendővel ezelőtti 37-tel szemben. A pandémia által felerősödő nemzetközi digitalizációs igények miatt ugyanakkor a csipágazat rég nem látott növekedésben van – amelyből jobbára kimarad ÉszakAmerika és szinte teljesen Európa. S még nagyobb lehetne a bővülés, ha nem lassítaná a kereskedelmi háború és az ellátási láncok szakadozása. Mindenesetre a nemzetközi félvezetőipar így is 25,1 százalékkal, 583,5 milliárd dollárosra (nagyjából 180 ezer milliárd forint) nőtt a neves Gartner piackutató friss jelentése szerint. Utóbbi társaság kutatási elnökhelyettese, Andrew Norwood is úgy magyarázta az adatokat, hogy az első három járványhullámot követő, nem várt ütemű gazdasági fellendülés okozta a félvezető-szállítási kapacitások elégtelenségét. És mint ismert, ez az ellátási probléma főként a gépkocsiszektort érintette hátrányosan. Az autóipari műszerek hiánya mondható talán a legsúlyosabbnak, amely szintén elsősorban a szemfüles cégek túlzott felhalmozása miatt alakult ki. A gyártók egyelőre többek között úgy védekeznek, hogy régebbi elektronikát raknak a járművekbe. Az is óriási kihívás, hogy igen jelentős inflációt generált a problémás ellátás a komputerek s minden olyan gép, szerkezet piacán, ahol az előállítási költségek érezhető részét teszi ki az elektronika. Bár valóban leginkább a járműgyártás „állatorvosi ló” e téren, emellett ma már a háztartási, az ipari, a mezőgazdasági gépeknél, sőt az okosmegoldások révén a lakó- és más célú épületeknél is egyre észrevehetőbb költségelemet jelentenek akár a filléresnek gondolt félvezetők is. S mivel az erős kereslet, valamint a nyersanyagok drágulása jelentősen megemelte a fél-

vezetők átlagárát, a fenti 25,1 százalékos bevételnövekedés lényegében a volumen stagnálása mellett következett be… Bár inkább szimbolikus, de mégis fontos ezen túlmenően, hogy a Gartner friss becslései szerint a Samsung visszaszerezte vezető helyét az Inteltől. A dél-koreai megavállalat világpiaci részesedése 13 százalékos az Intel 12,5-ével szemben.

REKORD REKORD HÁTÁN

S bár az aranyérmes helyet – egy időre mindenképp – elveszítette az Intel, mégis elképesztő gazdasági adatokról számoltak be a január végén zajlott eredménybejelentés alkalmával. Az adatok számos rekordot megdöntöttek. Már a közzétett dia címe is ez: A valaha volt legjobb év. Az árbevétel minden korábbit meghaladva 74,7 milliárd dollárt tett ki, miközben a bruttó fedezet (gross margin) 57,7 százalékos szintre erősödött az előző negyedévhez képest. A részvényenkénti eredmény (earning per share – EPS) pedig hét százalékkal, 5,47 dollárra nőtt. Azon túl pedig, hogy minden idők legnagyobb éves bevételét produkálták, a negyedéveket tekintve is csúcsot jelentett 2021 utolsó három hónapja. A személyiszámítógép-csipeket gyártó részleg, az úgynevezett Client Computing Group (CCG) éves forgalma szintén új rekordot ért el 40 milliárd dollár feletti öszszeggel. A szerverekbe, adatközpontokba szánt processzorok, lapkakészletek (Data

Center Group – DCG) eladásai is negyedéves csúcsot döntöttek 7,3 milliárd dollárral, de az Internet of Things részleg, azaz a szenzorokhoz, távoli eléréshez szükséges félvezetők értékesítése szintén éves csúcsra jutott. Ha pedig mindez nem lenne elegendő: a 2017 tavaszán 15,3 milliárdért felvásárolt izraeli Mobileye is rekordbevételt hozott a világvállalatnak. Ez utóbbi leány korszerű vezetéstámogató rendszerek és önvezető autók kifejlesztésével foglalkozik. Ez pedig azt jelenti, hogy az amerikai óriás is több lábon állva biztosította be magát az elmúlt években, illetve a Covid olyannyira „megtolta” a digitalizációt világszerte, hogy az olyan nagy cégek, mint az Intel, most nem győzik összegereblyézni a profitot, s persze nem győzik kielégíteni a félvezetők iránt megugrott keresletet. Azaz hiába épít most egyszerre három gyárat is a tengerentúli gigász, azok legfeljebb 2024–25től enyhíthetik a félvezetőhiányt. Könynyen lehet tehát, hogy a tavaly tapasztalt ellátási gondok nagy része az idén még bőven velünk marad.

NEM CSAK ÖRÖM VAN

A fent részletezett rendkívül jó eredmények dacára a techóriás nettó nyeresége 21 százalékkal csökkent a negyedik negyedévben, összességében pedig 5 százalékkal gyengült 2020-hoz képest, ám aggódniuk biztosan nem kell, hiszen még így is 19,9 milliárd dolláros plusszal zártak. Az Intel profitcsökkenésének a legnagyobb részét egyébként az adja, hogy a számítógépek építéséhez nem csupán egy processzor szükséges, hanem más alkatrészek is, miközben a laptopokba szánt lapkákból a csiphiány miatt nem készült annyi, amennyivel ki tudták volna elégíteni a megnövekedett keresletet. Mindezekből kifolyólag érthető a viszszaesés, melynek okára az Intel vezérigazgatója is kitért legutóbbi nyilatkozatában. Elmondása szerint a komponenseket érintő félvezetőhiány korlátozta a termékbefejezési és -leszállítási képességet. Ez leginkább a notebookok esetében volt érezhető, de a korlátozások más szegmensekre is érzékenyen hatottak, beleértve az autóipart és az adatközpontokat. HALASKA GÁBOR 2022/6 FIGYELŐ | 73

F_72-73_sky.indd 73

2022. 02. 08. 17:12

| CAPPUCCINO |

KERTÉSZ BALÁZS Ha egy hétköznapi ember bejelenti, hogy illegális hulladékot talált, a jelzése általában elveszik a bürokrácia útvesztőjében. Hogy sikerült új utat vágni a rendszerben, amelyen haladva felpörögtek az intézkedések? – Egyrészt környezetmérnökként korábban zöldhatóságnál dolgoztam, így talán jobban átlátom a rendszert. Tudom, mikor kell egy észrevételt több szervnél is jelezni. Másrészt a munkatársaimmal együtt kitartóak vagyunk. A Facebookon kezdtük. Különböző csoportokban keringő posztokat olvasva elkezdtünk reagálni arra, ha valaki beírta, hogy itt és itt

mekkora szemétkupacot talált. Majd vettük a fáradságot, és ezt be is jelentettük a hatóságnál. Ha nem kaptunk választ, vagy kiderült, hogy a kupac egy hónap alatt sem tűnt el, újra és újra odatelefonáltunk. Egyre több esetet sikerült felgöngyölítenünk, és hogy ezekről beszámoljunk, létrehoztuk a hulladekvadasz.hu-t. A tevékenységünket követve sokan beleszerettek az ügybe, mert látták, hogy van változás, megyünk előre. Rajtunk keresztül hiteles információkat kaptak a bejelentők, és sok eset bonyolítását a saját ne-

vünk alatt intéztük. Így a bejelentésük anonim maradhatott, viszont mi felvállaltuk azt is, ha annak folyományaként – például nagyobb környezetkárosítás okán – bíróságra kellett járni. – Közben elkészítettek egy applikációt is, amelyet ma már nyolcezren használnak. Plusz vannak, akik a közösségi oldalakon követik önöket vagy a háttérintézményként létrejött JÖN Alapítványt, és ott üzennek, ha illegális hulladékot látnak. – Létezik egy Hulladékfelajánlás nevű csoportunk is, több mint tízezer taggal. Ők egymás között csereberélnek: beírják, ha olyan hulladék képződött náluk, amely másnak talán nem az, és szívesen „beváltanák” valamire. Itt nincs pénzforgalom,

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

Hét éve működik a Hulladékvadász honlap és applikáció, amelynek köszönhetően eddig több mint 10 ezer köbméter illegális hulladékot számoltak fel, megteremtve a lakosság és a hatóság közötti gördülékeny ügyintézést. Nyolcezer aktív felhasználójuk nyitott szemmel jár, s nem fél bejelentést tenni, ha szemétkupaccal találkozik.

74 | FIGYELŐ 2022/6

F_74-75_cappuccino.indd 74

2022. 02. 08. 17:12

| CAPPUCCINO |

NÉVJEGY Budapesten született, 1978-ban. A Szent István Egyetem (MATE) Környezettudományi Karának a környezetmérnöki szakán diplomázott, majd zöldhatósági felügyelőként állt munkába. A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara környezetvédelmi bizottságának az elnöke. KEDVENCEK Könyv » Justus von Liebig: Kémia alkalmazása a mezőgazdaságban és a növényélettanban Film/sorozat » Rick és Morty Zene » Dua Lipa Ahonnan merít, ha kimerül » brazil dzsiudzsicu (brazilian jiu-jitsu – BJJ)

de gazdát cserélhet egy kiló cseresznye vagy egy használt mosógép is. – Az adataik alapján komolyan megnövekedett a hulladékelhagyás mértéke a pandémia alatt Magyarországon. Ami azért is probléma, mert az illegális szemétlerakás tökéletes táptalaja egy vírus terjedésének.

– Bár az első hullám idején néhány környezetvédelmi adat javulásnak indult, a hozzánk beérkező bejelentések valóban szomorú képet mutatnak. A házhoz rendelések miatt egyrészt megnőtt a csomagolóanyag-mennyiség. Másrészt a pánikvásárlások okán rengeteg előre csomagolt terméket halmoztak fel az emberek. Ami megromlott, vagy amit nem tudtak felhasználni, azt kidobták, s ennek megint a természet itta meg a levét. – A munkájuk nem arról szól, hogy öszszeszednek néhány utcán heverő kartondobozt vagy gumikesztyűt, hanem sokkal súlyosabb telepeket igyekeznek felszámolni. Mi fogadja önöket egy-egy helyszínen? – Sokszor munkagéppel, talicskával, ásóval, láncfűrésszel felszerelkezve megyünk a terepre, hiszen előfordul, hogy autóroncsot nőnek be a fák, és azt kell kiszabadítani. Például Budapest szélén léteznek olyan részek, ahol hivatalosan nem is lett volna szabad építkezni, mégis vannak ott házak – talán egykori nyaralók – lakókkal. Viszont nincs szervezett szemétszállítás. Ezt úgy oldotta meg az egyik közösség, hogy a közeli kis erdőt telepakolták. Ott gyakorlatilag megindult alattunk a talaj, de nagy levegőt sem tudtunk venni, olyan szagok terjengtek. Kecskemét környékén egy veszélyes hulladékokkal, lejárt vegyszerekkel teli komplett labort találtunk egyszer a természetben. Van olyan terület, ahol már másnapra újratermelődik a szemét egy-egy kiürítés után. Szintén Budapest határában a Kelet-Magyarország felé tartó építési vállalkozók rendszeresen ledobják a napi, heti sittcsomagjukat. Felújítanak a városban egy fürdőszobát, kérnek plusz x ezer forintot azért, hogy elvigyék a sittet is, és azt hazafele menet egy bejáratott ponton lerakják. Ha „csak” ötven vállalkozónak ez a bevett szokása, sosem tűnik el a szemét. Tettünk már fel vadkamerát, hogy elcsípjük őket, de a környéken élő hajléktalanok megsúgták nekik, hol van a készülék, és vagy ügyesen kikerülték, vagy máshova mentek. Ezt a magatartást azért sem értem, mert pont az építési hulladék az, amelytől szabályosan is olcsón és könnyen meg lehet szabadulni, ráadásul újra felhasználható. Jó

tudni azt is, hogy a hulladékudvarok átvételi szolgáltatásait a budapesti lakosok eredeti lakcímkártya, továbbá az utolsó időszaki szemétszállításidíj-befizetést igazoló csekkszelvény vagy átutalási igazolás, társasházi lakó esetében közös képviselői igazolás bemutatását követően hulladékfajtánként meghatározott napi és éves limitig díjmentesen vehetik igénybe. Ha mi az egy köbméter rakodóterű járőrautónkat telerakjuk csomagolási hulladékkal, PET-palackkal, azaz könnyű hulladékkal teli 15-20 hatalmas zsákkal, akkor is maximum tízezer forintot fizetünk egy lerakóban. De van, hogy 1500-2000 forintot. Ennyit spórolnak azok, akik az erdőbe viszik a szemetüket. – Miért nem veszélytelen önállóan nekiállni szemetet szedni ismeretlen területen? – Egyrészt az egy éve működő új törvényi szabályozás miatt. Ez ugyanis kimondja, hogy ha megfogunk egy szemetet, az a mienk, és a betoppanó közteresek gondolhatják azt, hogy mi dobtuk el, fizessünk helyszíni bírságot. A hulladék a legújabb szabályok szerint ahhoz tartozik, akinek a területén található, így az eltávolítás is az ő felelőssége. Emiatt fontos, hogy az ipari ingatlanok vagy a magánszemélyek ritkán látogatott, megörökölt területei legyenek körbekerítve, mert sok kellemetlen történet kerekedett már ennek hiányából. – Évek óta csikkmentes akcióhónapot hirdetnek februárra – a csikkelhelyezés kultúrájában van fejlődés? – Kevés, de a mi munkánk már eljutott oda, hogy mindössze az akcióban részt vevő települések jelentkezését várjuk, és nekik próbálunk segíteni edukációval, jó alternatívák ajánlásával – hamutartók felszerelésével, zsebhamutartók kiosztásával. A dohányosok még mindig nehezen értik meg, hogy az a tíz csikk, amelyet naponta eldobnak, valós problémát okoz, hiszen sok millióan tesznek így. Egy cigarettavég akár négyezerféle toxikus kémiai anyagot is tartalmazhat. A füstszűrő nem bomlik le, viszont amit a dohánytermékből kiszűrt, az az élővizekbe kioldódik. Ezért februárban mindig arra kérjük a dohányosokat, hogy próbálják meg egy hónapig kihelyezett szemetesbe vagy egy náluk lévő kis tartóba helyezni a csikket a környezet és a saját pénztárcájuk védelme érdekében is, hiszen a csutka eldobása helyszíni bírsággal büntethető szabálysértés. S reméljük, a hónap végére meg is maradnak az új szokásuknál. SZIGETI HAJNI 2022/6 FIGYELŐ | 75

F_74-75_cappuccino.indd 75

2022. 02. 08. 17:12

| TÁRSADALOM |

A rövid formátumú szórakoztató, ismeretterjesztő videók térnyerése az idén folytatódik a múlt évi nagy áttörés után. A TikTok robbanása, az Instagram Reels funkció széles körű elterjedése is hozzájárult ehhez. Aki nem tudná: a Reels segítségével gyorsan és kreatívan lehet szerkeszteni, majd közzétenni a videókat. Az alkalmazás lényege, hogy 15-30 másodperces filmeket gyárthat a felhasználó, s feldobhatja azokat különböző vizuális és hangeffektek segítségével. Bevezették a YouTube Shortsot is, amely ugyanez a technológia. A rövid videó műfaja pillanatok alatt áthangolta az egész világot, mindenki megismerte a negyedperces üzeneteket. Hogy ez mennyire leegyszerűsít minden kommunikációt, mennyire tönkreteszi a fiatal generációk elmélyülési képességét, az vitán felül áll. Ezt valószínűleg a fejlesztők is érzékelik, mert a közösségi platformokon finom változás történt. A TikTok-filmek 3 percesre bővültek, az Insta-tekercsek már 60 másodpercet engedélyeznek. Ezek az apró módosítások azt jelzik a szakértők szerint, hogy talán elindul egy változás a hosszabb formátumú tartalom felé. Noha az elmúlt két évben tapasztalt kiszámíthatatlan környezetben nehéz pontos előrejelzéseket tenni, az előttünk álló esztendő sok meglepetést tartogat. Íme

hat digitális trend, amely befolyásolja az életet 2022-ben.

ADATVÉDELEM, VIDEÓK

A szakértők azt jelzik, hogy ebben az évben a közösségimédia-platformok a hírcsatornák adatvédelmére és a tartalmak minőségére összpontosítanak majd. A közelmúlt számos kritikája ellenére a Facebook valószínűleg tovább növeli tagjainak a számát és a bevételeit is. Az adatvédelem és a tartalomminőség biztosítása céljából 2022 végére minden nagyobb közösségimédia-platform frissíti adatvédelmi irányelveit, valamint módosítja az algoritmusait. Az erős, vonzó tartalom iránti kereslet miatt az influencerek új generációja fog megerősödni. A rövid formátumú videótartalmak növekvő népszerűségének köszönhetően az Instagram és a TikTok hirdetési bevételei tovább nőnek, az Insta részesedése meg fogja haladni az 50 százalékot. A közösségimédia-marketing idáig alig hasznosított eszközei – például az ügyfélszolgálat és a kapcsolatkezelés – hamarosan virágzanak majd ezeken a felületeken.

REAGÁLNI KELL

Adam Mosseri, az Instagram vezetője a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy a platform paradigmaváltáson megy ke-

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK, INSTAGRAM

TRENDEK | A közösségi médiában új korszak kezdődik ebben az évben. Aki nyerni akar, annak meg kell tanulnia rövid, tömör képi üzenetekben gondolkodni, ugyanis 2022-ben már a videó visz mindent. A kisvállalkozásoknak is fel kell venniük a fordulatszámot, mert az e-kereskedelemből egyre nagyobb részt fog kihasítani a közösségi felületeken zajló értékesítés.

MERRE TART A KÖZÖSSÉGI MÉDIA AZ IDÉN?

76 | FIGYELŐ 2022/6

F_76-77_media_kozzos.indd 76

2022. 02. 08. 17:13

| TÁRSADALOM |

resztül, ugyanis a felhasználókat a szórakoztató videótartalmak érdeklik. Ezt pedig érteni kell minden vállalkozásnak, mérettől függetlenül reagálniuk szükséges rá. A cégeknek mihamarabb át kell venni ezt a szemléletet, a videónak a stratégia központi elemévé szükséges válnia. De már nem lesz elég egy egyszerű mozgókép posztolása. A filmnek kreatívnak, innovatívnak és szórakoztatónak kell lennie ahhoz, hogy kitűnjön a mai digitálismarketing-környezetben, a hatalmas zajban. Mindezek mellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy a közönség figyelme az évek folyamán egyre „rövidebb” lett. Mind nagyobb az igény az új, gyors tartalom iránt, ezért igazodnak ehhez a nagy platformok.

KÖZÖSSÉGI KERESKEDELEM

A közösségi kereskedelem – a termékeknek közvetlenül a social mediában történő értékesítése – forradalmasítja az e-kereskedelmi iparágat. Jelenleg 89,4 milliárd dollárosra becsülik a közösségi felületeken zajló adásvétel volumenét, amely 2027-re eléri a 604,5 milliárdot. Az Egyesült Államokban ma már a Z generáció 60 százaléka az Instagramot használja az új márkák, termékek felfedezésére. A kisvállalkozások közel kétharmada is a közösségi platformokon szeretné eladni a portékáit, mert a felületek egyfajta virtuális bevásárlóközponttá váltak, és a tenyerünkön hordozzuk őket. Szó szerint. Néhány kattintással böngészhetünk a produktumok között, inspirációs képek és videók segítségével ötletelhetünk, vásárolhatunk. Ezért a kisvállalkozásoknak is meg kell érteniük: ott kell halászni, ahol harapnak a halak.

KISEBB KÖZÖSSÉGEK

Bár a Facebook, pontosabban a Meta továbbra is megkerülhetetlenül a világ első számú közösségi hálózata a havi 2,9 milliárd aktív felhasználójával, egyre többen vágynak kisebb csoportokban, közösségekben, szubkultúrákban szerzett élményekre. Ez érzékelték is a platform fejlesztői, így létrejöttek a csoportok, a csetszobák. A social media szakértői szerint a vállalkozások jól tennék, ha ezekre is fordítanának figyelmet, mert a kisebb közösségekben tudják elmélyíteni a kapcsolatot, megszilárdítani a bizalmat az ügyfeleikkel. Azt tanácsolják, hogy a cégek fektessenek energiát a Facebook-csoportok felépítésébe és adminisztrálásába. A hálózat számos olyan funkciót vezetett be, amely

az adminisztrátorok és a tagok számára egyaránt vonzóbbá teszi a csoportokat. A kiegészítések közé tartozik az ingyenes és a fizetős alcsoportok létrehozása, a shop, a közösségi adománygyűjtés, továbbá egy sor adminisztrátori funkció. A csetszobákban lehetőség nyílik a közvetlen kommunikációra az ügyfelekkel. A Live alkalmazás pedig a legjobb eszköz arra, hogy valós időben lehessen kapcsolatba lépni a közönséggel, a kliensekkel.

VIRTUÁLIS VALÓSÁG

Mark Zuckerberg tavaly októberben bejelentette, hogy a Facebook márkanevet Metára változtatja. A kifejezés a virtuális és a kiterjesztett valóságra utal, amely VRfejhallgatókon, AR-szemüvegeken vagy okostelefon-alkalmazásokon keresztül érhető el. A felhasználók interakcióba léphetnek, felfedezéseket tehetnek és tartalmat hozhatnak létre a virtuális környezetben, s ottani tranzakcióikból pénzt szerezhetnek blockchain-technológia, kriptovaluta segítségével. A nagy világmárkák pillanatokon belül létre fogják hozni a virtuális boltjaikat, melyek révén egyedülálló élményben részesülnek a látogatók az otthonukban, a fotelből. A virtuális vásárlást már úgyis megszokták az elmúlt két év-

ben – most megint lehet szintet lépni, valami újat bevezetni.

ROBBAN A KREATÍVIPAR

Óriási boom előtt áll a kreatívipar. A vezető médiaplatformok jelentős befektetéseket irányítottak ezen piacterekre és az alkotói eszközökbe. Ezt tette a TikTok, az Instagram, a Pinterest és a LinkedIn is. A felületek által kínált eszközök segítenek az influencereknek, a tartalomgyártóknak abban, hogy könnyebben kapcsolatba lépjenek a közönségükkel, egyszerűsítik a márkákkal való együttműködést.

MINDENT A KÖZÖSSÉGI MÉDIA URAL

A kutatások eredményei azt mutatják, hogy egyre több időt töltünk a közösségimédia-platformokon, amelyek lassan a teljes szabadidőnket elrabolják. Amerikai adatok szerint a fogyasztók tavaly átlagosan napi 145 percet tartózkodtak ezeken a felületeken. Ez egy órával több, mint tíz évvel ezelőtt volt, és nyilván nagy a szórás a generációk között, mert a harminc alattiak már szinte csak ezekről a platformokról fogyasztanak tartalmat. LENGYEL GABRIELLA 2022/6 FIGYELŐ | 77

F_76-77_media_kozzos.indd 77

2022. 02. 08. 17:13

| TÁRSADALOM |

ENYHÜL A JÁRVÁNYHELYZET COVID-KÖRKÉP | A hazai járványügyi adatok egyre biztatóbbak, az omikron okozta hullám tetőzik. Az európai államok enyhítésbe kezdtek, mind egyszerűbb az utazás. Egy könnyebb tavasz és egy felszabadult nyár ráfér már az egész világra.

TESZTÁLLOMÁSSÁ ALAKÍTOTT DIZÁJNSTÚDIÓ MÜNCHENBEN.. ENYHÍTÉSRE KÉSZÜL NÉMETORSZÁG IS

pokon a 12 év felettieket várják, az 5–11 esztendős gyermekek oltása változatlanul csak előzetes időpontfoglalással lehetséges a kórházi oltópontokon vagy a házi gyermekorvosoknál. A hivatalos álláspont szerint a megerősítő dózis mindenkinek javasolt, aki négy hónapnál régebben kapta meg az előző adagot. A harmadik vakcina felvételével ismét 8090 százalékos szintre emelhető a védett-

ség. A megerősítő oltás a 12–17 éves korosztály számára is igényelhető – írja a koronavírus-portál.

KÉSZÜLŐDNEK A KAMIONOSOK

Nem gyengült a héten a járványügyi korlátozásokkal és az oltással szembeni tiltakozás a kanadai fővárosban. Január vége óta tart a blokád. Az ellen tüntetnek a sofőrök és az őket támogató civilek, hogy az Egyesült Államokba történő átlépéshez koronavírus elleni vé-

FOTÓK: LUKAS BARTH, YVES HERMAN, REUTERS

A hétfői hivatalos hazai adatok alapján megtorpant a koronavírus örökítőanyag-koncentrációjának a fokozódása a szennyvizekben. Az értékek magas szinten stagnálnak, de egyik városban sem növekednek. Folytatódik az oltási akció. Februárban is minden csütörtök, péntek délután és szombaton lehet menni a kórházi oltópontokra, valamint a kijelölt járásközponti szakrendelőkbe. A központi oltópontokon továbbra is öt vakcina közül lehet választani. Az akcióna78 | FIGYELŐ 2022/6

F_78-79-COVID.indd 78

2022. 02. 08. 17:14

| TÁRSADALOM |

dőoltást írtak elő a hatóságok. Európai kamionosok is hasonló akcióra készülnek, egy csoport Brüsszelbe vonulna a jövő héten. A szervezkedés egyelőre nem nyilvános internetes fórumokon zajlik, nem lehet tudni, mennyien csatlakoznak a kezdeményezéshez. A belga rendőrség figyeli a helyzetet. Az ottani sajtó szerint már negyvenezren vesznek részt a titkosított üzenetküldő applikáción történő szervezkedésben. Sajtóhírek szerint február 14-re tervezik az indulást a fuvarozók, és sok helyi szimpátiatüntetésre is számítanak. Magyar és erdélyi kamionosok szintén készülnek csatlakozni a demonstrációhoz, hétfő délután egy kisebb csoport már összegyűlt az M3-as mogyoródi leágazásánál. Hungarian Freedom Convoy 2022 néven szervezik az akciót. A követeléseket pontokba foglalták; céljuk a globális technokrata elit elleni harc és a személyes szabadság védelme. Az elmúlt hetekben a dánok, a norvégok és a finnek is eltörölték a korlátozásokat. Berlin szintén ezen dolgozik, a németeknél is éppen tetőzik az ötödik hullám. Néhány európai szomszédtól eltérően Németországban még mindig számos olyan szigorítás van érvényben, amely kizárja az oltatlan embereket a nyilvános helyszínekről, az éttermekből és egyes üzletekből. A kormányszóvivő arról beszélt, hogy az enyhítő intézkedéseket a szövetségi és az állami tisztviselők február 16-i találkozóján vitatják meg, de csak akkor lépnek életbe, amikor a hatóságok megbizonyosodnak arról, hogy az egészségügyi ellátórendszer elbírja az új eseteket.

MOSZKVA IS ENYHÍT

Oroszországban még mindig dőlnek a napi rekordok; egy hónap alatt a tízszeresére ugrott a fertőzöttek száma az omikron-variáns miatt. Az állami koronavírus-munkacsoport által vasárnap nyilvánosságra hozott jelentés szerint ugrásszerűen nő az esetek száma, viszont a napi elhalálozásoké folyamatosan csökken. A járvány teljes időtartama alatt a munkacsoport 12,8 millió fertőzésről és 335 414 halálesetről számolt be – továbbra is messze az oroszoknál a legmagasabb a halálos áldozatok száma Euró-

FECSKENDŐS PARÓKÁT VISELŐ FÉRFI A BELGA KORMÁNY ELLENI DEMONSTRÁCIÓN. FOLYAMATOSAK A TÜNTETÉSEK BELGIUMBAN, ÉS SZERVEZŐDIK A NAGY EURÓPAI KAMIONOS KONVOJ

Kínai tudósok új koronavírustesztet fejlesztettek, négy percen belül eredményt ad. pában. Ennek ellenére Vlagyimir Putyin elnök a múlt héten azt mondta: a hatóságok nem terveznek semmilyen zárást vagy egyéb további korlátozást.

EURÓPÁN KÍVÜL

Az USA közvéleményét a 900 000 halálos áldozat sokkolja. Kedden közölte a New York Times, hogy első alkalommal azonosították az omikront egy fehérfarkú szarvasban, ami aggodalommal tölti el a szakembereket, mert előfordulhat, hogy a szarvasok potenciális fertőzőforrássá válnak. Ausztrália február 21-től megnyitja a határait minden beoltott turista és üzleti utazó előtt, holott 2020 márciusában a világ legszigorúbb utazási korlátozásait vezette be állampolgáraira és állandó lakosaira vonatkozóan, hogy megakadályozza a vírus behurcolását. Kína hétfőn visszatért a munkába az erősen korlátozott, egyhetes holdújévi ünnep után. Az olimpiai buborékban élő és dolgozó ezrek számára nem volt ünneplés, sem rizstorta, sem készpénzes piros

boríték. Ennek meg is van az eredménye, ugyanis a téli játékok szervezőbizottsága közölte: február 7-én összesen hat új Covid–19-esetet észleltek a személyzet körében. A távol-keleti országban a világjárvány immár harmadik éve nagyon visszafogott holdújévi ünneplést enged meg. A kormány elvette a pekingiek kedvét attól, hogy hazautazzanak vidéki rokonaikhoz. Ugyanis csak az utazási korlátozásokkal tudják megfékezni a vírus terjedését. Aki kitette a lábát a metropoliszból, annak három negatív Covid-tesztet kellett bemutatnia. Mindeközben kínai tudósok bejelentették: kidolgoztak egy új koronavírustesztet, amely ugyanolyan pontos, mint a PCRteszt, viszont négy percen belül eredményt ad. A PCR-os módszer a legpontosabb és legérzékenyebb metódus a Covid-ellenőrzésre, de általában több órát is igénybe vesz, mire megvan az eredmény. A sanghaji Futan (Fudan) Egyetem kutatói azt mondják, megtalálták a megoldást egy speciális érzékelő formájában. LENGYEL GABRIELLA 2022/6 FIGYELŐ | 79

F_78-79-COVID.indd 79

2022. 02. 08. 17:14

| SPORT |

BÖLÖNI LÁSZLÓ: GYŐZTES VESZTES? LABDARÚGÁS | Ma már nehéz lenne megmondani, valóban Bölöni Lászlónak állt-e adott pillanatban a zászló a román labdarúgóválogatott szövetségi kapitányi tisztségét betöltő megfelelő ember utáni keresgélésben. Miután Edward Iordănescuval kötöttek szerződést, érdemes körüljárni a magyar érdekeltségű „kapitánycasting” folyamatát.

AZ EUROPÉER

A több jelöltről korábban már „lepattant” szövetségi emberek számára presztízskérdésnek tűnt megnyerni a Panathinaikósztól való megválása óta munka nélkül lévő szakembert. Bölöni pozícióit elsősorban a portugál és a belga bajnokságban szer-

koztak, ennek ellenére alig mozdult a történet – a hivatalos verzió szerint a szerződés néhány részlete miatt.

RÉSZCÉLOK SZORÍTÁSÁBAN

Január 25-én aztán felszállt a fehér füst, bejelentették az új kapitány személyét: a román futball története egyik legsikeresebb kapitányának, a Hagi-féle aranycsapat szakvezetőjének, Anghel Iordănescunak a fia, Edward Iordănescu lesz a válogatott következő szakmai irányítója. A várhatóan sokféle interpretálásnak Bölöni egy másnap tartott, több mint egyórás sajtótájékoztatón igyekezett elébe menni, természetesen kevés sikerrel. „Szomorúan térek haza Franciaországba, érkezésemkor nem erről álmodtam. Úgy éreztem, a szövetség akar engem erre a posztra, és ilyen hosszú vándorlás után az európai futballban az volt az álmom, hogy a román válogatottnál zárjam le a pályafutásomat. Lehet, hogy ez volt az utolsó vonatom. Érdekes, nyitott, s hiszem, hogy őszinte tárgyalások

FOTÓ: JAN DE MEULENEIR, GETTY IMAGES

Élete egyik legfeszültebb periódusának nevezte január első három hetét Bölöni László. Úgy tűnt, a 68 éves egykori BEKgyőztes, 102-szeres román válogatott labdarúgó 27 esztendős edzői karrierjének egyik legfontosabb állomása elé érkezett. Bár eredetileg nem ő szerepelt a Román Labdarúgó-szövetség kapitányjelöltjei listájának az élén, a válogatott irányításáról lemondott Mirel Rădoi utódját sikertelenül kereső vezetők december óta már egyértelműen azt a benyomást keltették, hogy csak Bölönivel folytatnak érdemi tárgyalásokat. Olyannyira, hogy 2021 utolsó napjaiban a Nizza–Budapest–Marosvásárhely-háromszögben élő szakembert meg is látogatták a Földközi-tenger partján lévő otthonában. Az AS Monaco visszajelzésére várva Bölöni akkor még lebegtette a felkéréshez való viszonyulását, mindenesetre annyiban maradtak, hogy január elején Bukarestbe érkezik immár „tényleges tárgyalásokat” folytatni.

zett bajnoki címei, kupagyőzelmei erősítették, s talán egy történelmi pillanat is. A románok az ő előző kapitánysága idején, 2001. június 2-án aratták második győzelmüket a magyar válogatott ellen, és ezt azóta sem felejtik el neki. Hogy Bölöni sohasem engedte magát az érzelmei által vezérelni, bizonyítja, hogy az említett „hősköltemény” ellenére sem tétovázott, amikor az élet újabb lehetőséget kínált. Következett a Sporting Lisszabon, s mindjárt az első idényben portugál bajnoki cím, kupagyőzelem, szuperkupa-diadal. No meg Cristiano Ronaldo felfedezése, ami talán azóta is a legfontosabb nemzetközi „védjegyének” számít. Az ellenzői mindenekelőtt azt rótták fel neki, hogy azóta sincs közvetlen kapcsolata a román futballal. Márpedig a Christoph Daum-kaland óta Bukarestben hallani sem akarnak külföldi edzőről. Bölöni persze nem az, őt mindig a nyugati világban pallérozódó, européer román szakemberként kezelte és szólaltatta meg sűrűn a sajtó. Mások – főleg egykori játékostársai – azonban folyamatosan kapacitálták. Az egyik sporttelevízióban például Gavrila Balint egyenesen így fogalmazott: „Nem lehet pénzkérdés a román válogatott kispadja. Gyere és mutasd meg, mit tudsz.” Ennek ellenére Bölöni nem ugrott fejest a zavarosba. Ígéretéhez híven január 7-én megérkezett Bukarestbe, ahol többfordulós zárt körű tárgyalássorozatot folytatott a román szövetség vezetőivel. Közben eltemette egykori marosvásárhelyi játékostársát és edzőjét, Czakó Jánost, s bár a fejleményekről alig szivárogtak ki hírek, anynyi mindenképpen igen, hogy azokban a napokban nem nagyon vette fel a telefont. A felek jogi képviselői is több ízben talál-

80 | FIGYELŐ 2022/6

F_80-81-Sport.indd 80

2022. 02. 08. 17:15

| SPORT |

A BELGIUMI ÉVEK. BÖLÖNI LÁSZLÓ EGY GENT ELLENI MÉRKŐZÉSEN, 2019 MÁJUSÁBAN

voltak, de azért több kérdőjel is megszületett bennem” – mondta többek között. Az alapkérdés természetesen nem lehet más: miért nem Bölöni? Ismerve a szakember korábbi tárgyalási gyakorlatát, nem kétséges, hogy nem akarta bármi áron elkötelezni magát. A minden tekintetben óvatos duhajként ismert marosvásárhelyi futball-legendán elsősorban az érződött, hogy nem akar megégni a klubok és játékosügynökök által erőteljesen befolyásolt román válogatottal. Mindezt megelőzendő, csakis hosszú távú szerződés birtokában látott volna munkához, ennek ellenére a tárgyalások egy bizonyos pontján elfogadni látszott a szövetségnek a 2024-es Európa-bajnokság befejezéséig érvényes ajánlatát. Ha a románok pótselejtezőre kényszerülnek, akkor arra módosult volna a határidő. Abba azonban nem tudott, illetve nem akart belemenni, hogy tételesen megfogalmazott részcélok teljesítése is befolyásolja a szerződés időtartamát. Ilyen volt a Nemzetek Ligájában való szereplés, amelyet Bölöni a maga szem-

pontjából az Eb-selejtezőkre való felkészülésnek tekintett volna, a szövetség álláspontja szerint viszont el is küldhetik a szakvezetőt, ha a válogatott nem végez legalább a csoportja második helyén. „A köztes célokat akadálynak tekintettem, nem tudtam elfogadni, hogy öt hónap után akár ki is rúghatnak – mondta Bölöni a bukaresti sajtótájékoztatón. – Soha nem írtam alá olyan szerződést, amelyben nem szerepel konkrét dátum, márpedig ez ilyen volt.” A többi szempont, a szerződés öszszege – amelyet azért inkább Daum hajdani, évi 500 ezer euró körüli honoráriumához szeretett volna közelebb, mint Rădoi 350 ezréhez –, a stáb megválogatása a szakember szerint áthidalható lett volna, a jelzett kiszolgáltatottságot azonban már nem vállalta be.

JÓZAN SUGALLATOK

Nem tudni, hogy a döntésében milyen mértékben befolyásolták Bölönit a ro-

mániai – és az anyaországi – magyarság részéről érkező, a bukaresti szerepvállalást nem túl hízelgően értékelő visszhangok. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy félretette magában az esetleges nosztalgiát, és nem ugrott fejest a román labdarúgás mocsarába. Mert a megfékezhetetlen zuhanórepülésben lévő válogatott amúgy tipikusan a „bármi lehet” állapotot kínálta. Azt a helyzetet, amelynél már csak jobb jöhet – de rosszabb is. És ez egyetlen szakmai életrajznak sem tenne jót. A nemzeti csapat szakvezetője ugyanakkor hagyományosan az azonnali eredmény kényszerének és az ezernyi futballérdeknek a szabad prédája. Tekintve, hogy aligha nehezedik rá egzisztenciális nyomás, a döntése annak a játékosnak, valamint edzőnek a professzionalizmusát mutatja, akinek a lépései mindig megfontoltságról árulkodnak. Vagy valamiféle isteni sugallatra való odafigyelésről. CSINTA SAMU

2022/6 FIGYELŐ | 81

F_80-81-Sport.indd 81

2022. 02. 08. 17:15

| AJÁNLÓ |

„ÖRÖK ILLÚZIÓÉRT TÖREKVŐ LELKÜNK”

VÁRKERT BAZÁR | Február 14-én, a szerelmesek napján indul a Várkert Irodalom Aposztróf sorozatának 2022-es évada, amikor ismét a közönség kedvencével készülnek: az irodalmi, beszélgetős programok sorában tizedik alkalommal rendezik meg az Irodalmi szerelmek estet. Az est fókuszába ezúttal a magyar irodalom három kultikus alkotója, Tersánszky Józsi Jenő, Bródy Sándor és Karinthy Frigyes kerül. Közreműködik: Fráter Zoltán irodalomtörténész, Tenki Réka Jászai Mari-díjas színművész, Hevér Gábor színművész, Juhász Anna irodalmár, szerkesztő.

MŰVÉSZET,

ÖRÖK ÉLET

BETLÉR ÉS AZ ANDRÁSSYAK

JÚLIUS BARCZI–BASICS BEATRIX | A családtörténeti csúcspont kétségtelenül a XIX. század, amikor szinte nem született olyan Andrássy, aki az országos politikában, a közéletben ne tett volna szert kiemelkedő jelentőségre. Andrássy Gyula személyében pedig, bízvást mondhatjuk, az egyetemes történelem egyik kiemelkedő alakját értékelhetjük. A betléri kastély mai múzeumi léte és látogathatósága teljes mértékben egybecseng az Andrássyak korábbi szándékával – 1867-ben ők maguk nyitották meg Krasznahorka várában a múzeumot a nagyközönség számára. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA

MEDDIG ÉLÜNK? MIÉRT ÖREGSZÜNK, ÉS MIÉRT NEM KELLENE?

MATTHEW D. LAPLANTE–DAVID A. SINCLAIR | Vitathatatlannak tűnő tény, hogy az öregedés elkerülhetetlen. De mi van, ha mindaz, amit eddig tanítottak nekünk erről a témáról, tévedés? David Sinclairnek, a Harvard Egyetem professzorának és a Time magazin ötven legbefolyásosabb embere egyikének letehetetlenül izgalmas könyve bevonja az olvasót a tudományos felfedezések folyamatába, s olyan új technológiákkal és egyszerű életmód-változtatásokkal ismerteti meg, amelyek bizonyítottan a segítségére lehetnek abban, hogy fiatalosabban és egészségesebben, hosszabb ideig élhessen. A kötet egyrészt útmutatást ad ahhoz, hogy ismét a kezünkbe ragadhassuk a saját egészségünket, másrészt felvázolja előttünk a szerzőnek az emberiség jövőjéről szóló merész vízióját.

WAMP – TÉLŰZŐ VÁSÁR

Február 13-án tél végi akciókkal érkezik a WAMP dizájnvásár következő eseménye. A helyszín ismét a Bálna lesz, ahol kedvezményes áron szerezhetjük be az utolsó darabokat vagy a már régóta áhított kedvenceinket.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

IRODALOM,

82 | FIGYELŐ 2022/6

F_82_ajanlo.indd 82

2022. 02. 08. 17:15

HA KEDD, AKKOR

7

• 2021. 11. 30. • 385 VI. ÉVFOLYAM • 69. SZÁM

Ft

8 OLDALON ˨)e/( 55((--7799ee11<<

A vörösbáró miatt drágulhat a kenyér Műtrágyabotrány

FOTÓ: MTI

HAJRÁ, MAGYAROK!

MINDENT A SZEMNEK!

zS idják Jakabot a jobbikosok:

„ PE T I , N E M ÉG E T A D?EDQ” µ GYŰ ÅPXRQNDOŰDNiV

FOTÓ: RIPOST

JJOBBIKOS MUNKALAKÁS

CT-vel vizsgálják Szent László királyunk koponyáját

FOTÓ: NAGY KÁROLY ZSOLT

O WWiiiUV D eOHWW ROFRQ )HOHVpJ J\HUHN 0LVN

FOTÓ: FACEBOOK

F_BIII-ripost.indd III

www.ripost.hu

2022. 02. 08. 14:25

AZ UTCA HANGJA

SZENVEDÉLYE A FOTÓZÁS? JELENTKEZZEN FOTÓPÁLYÁZATUNKRA! NYERJEN KATEGÓRIÁNKÉNT AKÁR

200 000 Ft-ot!

Válasszon a lenti 3 téma közül és pályázzon 2022. február 27-ig a pénzjutalmakért és értékes ajándékutalványokért.

Küldje be fotóját a www.metropol.hu/fotopalyazat oldalon!

KultúrBudapest ú Buda úrB Bud uda

Füstmentes stm s men en Budapest ud da ape pe

GasztroBudapest roB oB Bud

Támogató: A pályázat részleteiről és a jelentkezés menetéről bővebb információkat a www.metropol.hu/fotopalyazat oldalon talál.

F_BIV_metropol.indd IV

2022. 02. 08. 14:24