AZ ENERGIAFALÓK Áldozatágazatok

HATVANÉVES OLVASZTÓK AZ OSZTRÁK–MAGYAR MONARCHIA KEMENCÉI HELYÉN. A RESICAIAK IPARI MŰEMLÉKKÉ NYILVÁNÍTOTTÁK, HOGY AZ OROSZ TULAJDONOS NE ROMBOLJA LE

AZ ENERGIAFALÓK

Rövidesen le kell állítani a termelések zömét, ha a kormány továbbra sem nyújt érdemi támogatást a cégeknek az elszállt energiaárak ellensúlyozására.

ÁLDOZATÁGAZATOK

ROMÁNIÁBAN

E hónap elején újabb áldozatot szedett az energiaárak robbanása Romániában: leállították a termelést az ország egyik legnagyobb nehézipari vállalata, az orosz tulajdonú TMK-Artrom resicabányai (Reșița) üzemében, és a cég dél-romániai, szlatinai (Slatina) egységében is kapacitáscsökkentést terveznek. A világ egyik legnagyobb acélcsőgyártójának számító TMK-Artrom resicai üzemében több mint hétszázan dolgoznak. A társaság 2020-as árbevétele 500 millió lej (akkori árfolyamon csaknem 37,4 milliárd forint) volt. Korábban a marosvásárhelyi, svájci tulajdonú Azomureș műtrágyaüzem és a szlatinai Alro orosz–román alumíniumgyár jelentette be: a megfizethetetlen árú energia miatt ideiglenesen felfüggeszti a termelést. Igaz, az Alrónál csak részben állt le a munka.

A resicai gyár vezérigazgatója, Adrian Popescu szerint a romániai nehézipar sorsfordító pillanat előtt áll: a tét maga a lét. Ha marad az energiaárak jelenlegi szintje, annak további termelési kapacitások bezárása lehet a következménye. Véleményét, miszerint első lépésben az energiaárak szabályozására, ugyanakkor valamilyen támogatási mechanizmus kidolgozására lenne szükség a nagy ipari fogyasztók számára, sokan osztják.

VÉSZJELZÉSEK

Mint ismeretes, Bukarest 2021 őszén hozott intézkedése, miszerint befagyasztották a villanyáram és a földgáz árát, valamint kompenzációs rendszert dolgoztak ki a lakosság számára, nem terjed ki a nagy ipari fogyasztókra. S az árak aligha csökkennek a közeljövőben. A legnagyobb romániai villamosenergiatermelő, a Hidroelectrica épp a napokban hozott tető alá négy szerződést 2024-re; a versenytárgyalásra bocsátott árammenynyiségeket 592–641 lej, azaz 120–130 euró megawattóránkénti ellenértéken kötötték le a vásárlók. Összehasonlításképpen: az elektromos energia jelenlegi lakossági ára 80 lej/MWh (csaknem 16,20 euró).

A jelenség elsősorban az energiafogyasztásból 35-40 százalékkal részesedő nagyvállalatokat sújtja. „A drágulás a versenyképesség drasztikus romlásához vezetett, főleg a nemzetközi pia-

con. Olyan országok cégeivel kell versenyezni, ahol két-háromszor olcsóbb az energia, mint nálunk” – nyilatkozta Petru Ianc, a Romániai Kohászati Társaság elnöke.

Az acélgyártók érdekvédelmi szervezete, az UniRomSider közleménye még borúlátóbb: ha a kormány továbbra sem nyújt érdemi támogatást a vállalatoknak, rövidesen meg kell szüntetni a termelési kapacitások zömét, az újraindítás pedig nagyon költséges lesz. A 28 ezer munkavállalót foglalkoztató romániai kohászat és színesfémkohászat árbevétele 2020-ban meghaladta az egymilliárd eurót (akkori árfolyamon a 364,6 milliárd forintot). A kohászat 2,6 millió tonna fémárut állított elő, az alumíniumtermelés pedig 271 ezer tonnás volt. Esetükben a termelési kiadások átlagban 15–30 százalékát az energiafüggő költségek teszik ki, ez az arány nőtt 35–60 százalékra a robbanásszerű drágulás következtében. Mindezek ismeretében talán nem tűnik túlzásnak a TMK-Artrom vezetője által az Economica.net portálnak tett kijelentés, miszerint Románia nem engedheti meg magának, hogy elveszítse a kohászatát.

EGY TÁBORBAN AZ „ELLENSÉGGEL”

Az árkérdés ritkán tapasztalható egységbe kovácsolta a munkaadókat és a munkavállalókat. Az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség az ügyészséghez fordult, az energiaárak befagyasztásáról és a számlák részleges kompenzációjáról rendelkező sürgősségi kormányrendeletet kifogásolva. „A feladataik hibás végrehajtásából fakadó döntéseikkel a kormánykoalíció pártjainak a vezetői és a kabinet tagjai károkat okoznak a közpénzek felhasználásában, aláássák a nemzetgazdaságot, sértik az állampolgárok érdekeit és jogait” – áll a korrupcióellenes ügyészséghez (DNA) címzett dokumentumban.

Az Alfa Kartell azzal vádolja a pártvezetőket és a kormány tagjait, hogy minimum kétmilliárd lejes (143,4 milliárd forint) kárt okoztak az államkasszának „a spekulatív módon megállapított árkompenzáció révén, s ami még súlyosabb, ezzel jóváhagyják a spekulatív módon megállapított energiaárak indokolatlanul magas szintjét”. A feljelentés szerint az energetikai válsághelyzet kezelésének a helyes módozatait is javasolták a kormánynak, az azonban nem vette figyelembe a munkáltatói szervezetek és a szakszervezetek észrevételeit. Az Alfa Kartell úgy véli, „a gazdasági egységek képtelenek lesznek elviselni a három-ötszörös spekulatív áremelkedéseket, a folyamat csődökhöz, bezárásokhoz, munkanélküliséghez és láncreakciószerű drágulásokhoz vezet”.

DŐL A FA

A dominó első eleme 2021. december 20-án dőlt el, amikor Románia legnagyobb műtrágyaüzeme, a Marosvásárhely határában levő Azomureș ideiglenesen leállította a termelést. Ez a kombinát keleti szomszédunk egyik legnagyobb „gázfalója”, az éves országos fogyasztás 10 százalékát jegyzi, ugyanakkor a romániai farmok mintegy felét látja el műtrágyával. Márpedig jelen körülmények között csak a gazdák számára megfizethetetlen áron tudnának műtrágyát előállítani – jelezték. A vezetők a román élelmiszeripar biztonsága egyik alappillérének tartják a társaságot, és arra kérték a bukaresti döntéshozókat: idejében enyhítsék a gáz magas ára okozta nehézségeket, hogy az idén ne kerüljön veszélybe az ország élelmiszer-ellátása.

A 2012 óta a svájci Ameropa-csoport tulajdonában lévő gyár 1100 dolgozót foglalkoztat. 2020-ban 12 százalékkal, 1,836 milliárd lejre (137,26 milliárd forint) nőtt az árbevétele, veszteségét a 2019-ben jegyzett 96 millióról 28 millió lejre (2,1 milliárd forint) mérsékelte.

E vegyipari üzem a gáz hidrogénnel való helyettesítését is tervezi, de ez csak akkor válhat valóra, ha az utóbbi előállításához használt áram ellenértéke elég alacsony lesz – jelentette be Harri Kiiski, az Azomureș vezérigazgatója. A tervek szerint először kis mennyiségű hidrogénnel dolgozna az üzem, később fokozatosan bővítenék a társaság kapacitását. Emellett szükség lesz az infrastruktúra fejlesztésére, azzal legkésőbb 2035-ig kell elkészülniük. A hidrogén elektrolízissel történő előállítása évente mintegy 10 ezer tonnával csökkentené a légkörbe jutó szén-dioxid mennyiségét, de a hidrogéngáz széles körű használatával kapcsolatban számos technikai és kereskedelmi kérdés adódik, amelyeket az alkalmazás előtt meg kell válaszolniuk – közölte a szakember.

Az 54,2 százalékban orosz tulajdonú Alro a legnagyobb romániai áramfogyasztó: 2020-ban 3,22 TWh energiát használt fel. A múlt év első kilenc hónapjában a cég árbevétele 2,5 milliárd lej (mintegy 179 milliárd forint) volt, 27 százalékkal több, mint a tavalyelőtti azonos időszakban, a deficit azonban még így is 25 millió lejt (csaknem 1,8 milliárd forint) tett ki. Ehhez képest 2020 első kilenc hónapját még 273 millió lejes (közel 20 milliárd forint) profittal zárta a vállalat.

Az Alro vezetősége december végén jelentette be, hogy a magas gáz- és villamosenergia-árak miatt fokozatosan csökkenti a termelést. Az üzem öt elektrolíziscsarnokából kettőt már bezártak, s a harmadik következik, így csak kettő működik majd. Március 10-ig 60 százalékkal szűkítik a termelési kapacitást – összesen ezer embert küldenek kényszerszabadságra a mintegy 2700-as állományból.

CSINTA SAMU