RÉGIÓS HÍREK

| RÉGIÓ | | RÉGIÓ |

NYILVÁNOS A TURÓWI BÁNYAÜGYI EGYEZMÉNY

A múlt csütörtökön írta alá Petr Fiala cseh és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a turówi óriási külszíni fejtés működésével kapcsolatos megállapodást. Az egyezmény a két szomszédos ország pereskedésbe fordult vitájának a végére tesz pontot. Mint ismert, Csehország a határ menti lignitbánya okozta környezetkárosítás miatt pert indított Lengyelország ellen. Tavaly az Európai Bíróság arra kötelezte Varsót, hogy a végleges ítéletig függessze fel a lignitbánya termelési tevékenységét. A lengyelek ezt figyelmen kívül hagyták, ezért a testület napi 500 ezer eurós pénzbírságot szabott ki rájuk. A 2021 novemberében kormányfővé kinevezett Fiala bejelentette: Prága visszavonja a keresetét, ha megállapodás születik az ügyben. Az egyezményt, noha a politikus nagy sikerről beszélt, kritikusan fogadta a cseh közvélemény és a környezetvédő szervezetek, hiszen a részleteket csak e héten hozták nyilvánosságra. A miniszterelnökök a prágai környezetvédelmi tárca által közzétett dokumentum szerint 45 millió eurós kártérítésben állapodtak meg a bányaművelés okozta környezeti károk ellentételezésére. A lengyel fél kötelezettséget vállalt: a jövőben megakadályozza, hogy a külszíni fejtéssel szomszédos cseh területeken szennyező anyagok jussanak a környezetbe, a földfelszín alatt pedig falat épít, megfékezendő a talajvíz elfolyását. Anna Hubáčková cseh környezetvédelmi miniszter szerint bár a károk a megállapodással sem tehetők jóvá, a Varsó által fizetett kompenzációból vízvezetéket építenek, amellyel megnyugtatóan biztosítani tudják a szenynyezésnek kitett területen élők ivóvízellátását.

KOLEK

A VÁLSÁG ELŐTTI SZINT ALATT A CSEH IPAR

Tavaly 6,4 százalékkal növekedett Csehországban az ipari termelés az előző esztendőhöz viszonyítva – derül ki a Cseh Statisztikai Hivatal (ČSÚ) hétfőn kiadott jelentéséből. Legutóbb 2017-ben tudott hasonlóan erőteljes bővülést felmutatni. Rá egy évre már csak három százalékkal nőtt a teljesítménye, 2019-ben pedig 0,2 százalékos visszaesést produkált. A pandémia által leginkább sújtott 2020-ban jött az igazi feketeleves – akkor 8 százalékkal zsugorodott az ipari termelés. Ennek a kiegyensúlyozására tehát a tavalyi 6,4 százalékos gyarapodás nem volt elegendő. Ennek elsődleges oka a szakértők szerint az autóipart sújtó csiphiány volt. Az építőipar teljesítménye a 2020-as 6,2-es visszaesést követően 2021-ben 1,4 százalékkal bővült. A szektor növekedési dinamikája kedvező: a novemberi két százalék után decemberben az előző esztendő azonos időszakához mérten robusztus, 8,1 százalékos gyarapodást tudott felmutatni. Tavaly a cseh külkereskedelmi mérleg tizenegy év után először hiánnyal zárt: a kivitel 2020-hoz viszonyítva 13,2, viszont a behozatal még nagyobb ütemben, 19,2 százalékkal növekedett. A deficit leginkább az Oroszországgal és Kínával zajló kereskedelmi forgalomban mutatkozott meg. A munkanélküliség az előzetes várakozások szerint decemberben az előző havi 3,5-ről 3,7 százalékosra nőtt. A szakértők a foglalkoztatási helyzet enyhe romlását szezonális okokkal magyarázzák.

K. ZS.

AMERIKAI HELIKOPTEREK ZÁGRÁBBAN

Négy új UH–60M Black Hawk típusú, közepes teherbírású, többcélú szállítóhelikopterrel bővül a horvát hadsereg flottája. Kettőt vásárolt, kettőt pedig adományként kapott az Egyesült Államoktól. A 138 millió dollár értékű üzletet még 2018-ban kötötték meg a felek. A szerződés értelmében a legmodernebb technológiával felszerelt gépekhez az amerikaiak logisztikai támogatást is nyújtanak, valamint kiképzik a pilótákat és a műszaki szakembereket. A szállítmány első része a múlt héten érkezett a zágrábi repülőtérre, a másik két példány pedig a nyár folyamán várható. Ami a híres Sikorsky-gyárban készülő gépek paramétereit illeti, mindenképp említésre méltó az 590 kilométeres hatótávjuk, így a zágrábi bázisról Horvátország teljes légterét képesek berepülni, maximum 5800 méteres magasságban. A tizenegy főt befogadó utasterű helikopterek a két 7,62 milliméteres gépágyújuk ellenére nem csak katonai használatra alkalmasak. A horvát hadsereg is elsősorban mentési és logisztikai feladatokra szánja őket, idővel ugyanis fel szeretnék váltani velük a szovjet gyártmányú Mi–17-es és Mi–8-as gépeket. Az új helikopterek egyelőre a szabad ég alatt parkolnak, a hangárok felépítésére még nem sikerült kiválasztani a kivitelezőt. A mostani üzlet egyébként nem az első fegyverbeszerzés Amerikából. Délnyugati szomszédunk januárban jelentette be, hogy 89 darab M2A2 ODS Bradley gyalogsági harcjárművet vásárolt az USAtól, de még 2016-ban a horvát légierő 16 OH–58D Kiowa Warrior könnyűhelikoptert is beszerzett a tengerentúlról.

HORDÓSI

ÓRIÁSIT NŐHET A KÍNÁBA IRÁNYULÓ SZERB ÁRUKIVITEL

Pekingi hivatalos látogatásán arról számolt be újságíróknak Aleksandar Vučić szerb államfő, hogy déli szomszédunk az év végéig aláírja Kínával a szabadkereskedelmi egyezményt, amitől exportjának óriási növekedését várja. A köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy az elmúlt esztendőkben egyre nagyobb lett a távol-keleti ország szerepe a szerb kivitelben. Ez elsősorban a kínai Zijin Mining Group többségi tulajdonában lévő bori réz- és aranybánya kitermelésének köszönhető. Ana Brnabić kormányfő beszámolt arról, hogy tavaly közel egymilliárd dollárt tett ki a Kínába irányuló szerb export értéke, ami rekordnak számít, s Németország után a második helyre hozta be az ázsiai nagyhatalmat a legjelentősebb külkereskedelmi partnerek sorában. Tavalyelőtthöz képest 2021-ben 157 százalékos volt a növekedés, az elmúlt tíz évet tekintve pedig 152-szeres a gyarapodás – mondta a miniszterelnök, s annak a várakozásának adott hangot, hogy a kereskedelmi megállapodást követően rövid időn belül megtízszereződik a szerb kivitel értéke Kína relációjában. Felbecsülhetetlen a Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott tárgyalások jelentősége – nyomatékosította Brnabić.

VIRÁG

ELJÁRÁS A MAGYARELLENES POLITIKUS ELLEN

A román Legfőbb Ügyészség hivatalból eljárást indított George Simion, a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) nevű ellenzéki párt társelnöke ellen, aki odarohant a parlamenti pulpitusnál álló Virgil Popescu energiaügyi miniszterhez, és fenyegetően megrángatta. Az ügyészség közleménye szerint Simion ellen garázdaság és csendháborítás miatt vizsgálódnak. Az agresszió azon az országgyűlési ülésen történt, amelyen a Popescu ellen beterjesztett ellenzéki indítványt vitatták meg. A tárcavezető éppen a beszédét tartotta, amikor Simion többször bekiabálta: „Tolvaj!” A miniszter megkérte az ülésvezetőt, hogy utasítsa rendre a hangoskodót, akit közben azzal vádolt, hogy az oroszok embere. Ekkor Simion odarohant Popescuhoz, megrángatta és többször is az arcába üvöltötte, hogy tolvaj. A történteket határozottan elítélte Nicolae Ciucă román miniszterelnök és Kelemen Hunor kormányfőhelyettes, az RMDSZ elnöke.

Elemzők felhívták a figyelmet, hogy ilyen agresszióra még nem volt példa a bukaresti törvényhozásban.

Simion és az AUR nem először vetemedik erőszakra. Korábban, egy tüntetés alkalmával a szimpatizánsaik behatoltak a parlament udvarára, s megrongálták a bukaresti nagykövetségek autóit. Egy másik alkalommal a társelnök a híveivel együtt a temesvári polgármesteri hivatalba is behatolt, ahol a német állampolgárságú Dominic Fritz városvezetőt akarták „felelősségre vonni”. Simion tíz napja Madridban, az európai konzervatív pártok találkozóján szintén botrányt csinált. Hívatlanul jelent meg, s a szervezők hatósági segédlettel távolították el onnan. A politikus pedig azt a látszatot próbálta kelteni a közösségi oldalán posztolt fényképekkel, hogy teljes körű tagként ő és pártja is részt vett a madridi tanácskozáson.

BORBÉLY