ALAPKEZELŐK Újra népszerűek az aktív alapok

ÚJRA NÉPSZERŰEK

AZ AKTÍV ALAPOK

ALAPKEZELŐK | A passzív, indexkövető befektetési formák népszerűsége töretlen, de a nagyobb hozamokért folytatott versenyben egyre nő az aktív alapokba áramló tőke.

A világ legnagyobb alapkezelője, a New York-i székhelyű BlackRock által kezelt vagyon január közepén átlépte a 10 ezer milliárd dollárt. A tavalyi negyedik negyedévben az eszközök értéke 15 százalékkal nőtt az előző esztendő azonos időszakához képest. A növekmény nagy részét az iShares-termékek, a passzív, vagyis az indexkövető alapok (ETF) hozták, viszont jól látható, hogy egyre több pénz áramlik az aktívan menedzselt befektetési formákba is. A cég vezérigazgatója, Larry Fink szerint az aktív alapok és az alternatív befektetési konstrukciók hozták tavaly a díjbevétel növekedésének a 60 százalékát.

Jelentős szerkezetváltást mutat ez, hiszen három évvel ezelőtt az iShares ETFüzletága még 80 százalékos részarányt

képviselt a díjbevételeken belül. A tőzsdén kereskedett alapokba a negyedik negyedben nettó 104 milliárd dollárnyi tőke áramlott, az esztendő egészében 306 milliárd, vagyis minden munkanapon több mint egymilliárd dollár. Az árbevétel az utolsó három hónapban 14 százalékkal, 5,1 milliárdosra bővült, a nettó nyereség 1,61 milliárd dollár volt. Az idén bekövetkezett korrekció ellenére a BlackRock részvényeinek az árfolyama tavaly csaknem 30 százalékkal lőtt ki, az utóbbi évtizedben a tőzsdén jegyzett alapkezelők táborában a legjobb teljesítményt érte el a vállalkozás.

A befektetési szektor polarizálódott az elmúlt években. Az olcsó, indexkövető alapokba hihetetlen mennyiségű tőke áramlott, míg a paletta túlsó végén található drágább, kevésbé likvid alternatív stratégiák háttérbe szorultak. A pandémia azonban ebben is fordulatot hozott. Az ultralaza monetáris politika, a negatív reálkamatok korában elindult a hozamvadászat, ismét nőtt az érdeklődés az aktív alapok iránt. Az alapkezelők az idén komoly kihívás elé néznek, hiszen a korábbi, kényelmes befektetési stratégiák egyre kevésbé fognak működni. Könnyű volt az indexkövető alapoknak, amíg a monetáris politika öntötte a pénzt a gazdaságba, szárnyaltak a tőzsdeindexek.

Az idén azonban az erősödő inflációs környezet hatására a jegybankok visszafogják, leépítik kötvényvásárlási programjaikat, elkezdődnek a kamatemelési ciklusok. A passzív alapok hozamkilátásai ezzel párhuzamosan romlanak. Tavaly parádés évet zárt az ETFszektor, összesen több mint ezer milliárd dollárnyi tőke áramlott ezekbe a befektetési formákba, főleg a részvényalapúakba, így a teljes kezelt vagyon globálisan megközelítette a 10 ezer milliárd dollárt. Megjelentek új formák is, például az aktívan kezelt vagy az ESGszempontokat figyelembe vevő ETF-ek.

30 25 20 15 10 5 0 –5 –10 –15 Milliárd dollár Kötvényalapok Részvényalapok

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

2021. X.

2021

*Negyedéves nettó változás. Forrás: Morningstar, Financial Times

kapitalizmus nem a politikáról szól. Nincs mögötte ideológiai megfontolás” – írta, hozzátéve: egyszerűen arról van szó, hogy a kapitalizmusnak figyelembe kell vennie a döntéshozók, a befektetők, a munkavállalók, az alkalmazottak, a beszállítók és a közösség érdekeit a célból, hogy az üzlet minél jobban menjen. Színtiszta profitérdekeltség ez, csak a hagyományosnál tágabb rendszerben értelmezve.

Az alapkezelőt főleg jobboldalról támadták az utóbbi időben. A washingtoni székhelyű Consumers’ Research például felrótta neki, hogy a „woke-os hozzáállás” csak ködösítés a részéről, miközben kínai vállalatokba fektet hatalmas pénzeket. A Biden-adminisztráció, a munkaügyi tárca tavaly felszólította az alapkezelőket, hogy az ESG-s befektetési hozzáállást egyfajta morális kötelezettségként értelmezzék. „Ez jó példa arra, hogy miként működik a politikai baloldal” – fakadt ki Marco Rubio republikánus szenátor. A szintén republikánus Ted Cruz szerint a befolyásos vezérigazgatók eldöntötték, hogy a radikális baloldal által befolyásolt demokraták politikai programját valósítják meg a vállalataikon keresztül. A BlackRock persze a másik oldalról is megkapja a magáét. A baloldal azzal vádolja, hogy nem elég radikális, nem száll ki a környezetszennyező cégekből, így közvetve akadályozza a klímacélok megvalósítását. Fink azzal érvelt levelében, hogy az alapkezelők nem játszhatják el a „klímarendőrség” szerepét. A problémát nem oldja meg, ha a nagy szennyező társaságokból kiszállnak, ha azok megszűnnek nyilvános vállalatokként működni.

ÚJ MUNKAKULTÚRA

Fink felhívta a figyelmet arra is, hogy a járványidőszak alatt megváltozott az amerikai munkaerőpiac, a dolgozók hozzáállása, s ezt a cégvezetésnek és a részvényeseknek is figyelembe kell venniük – pont a profit érdekében. A Nagy Depresszió, a nagy gazdasági világválság parafrázisaként a mostani helyzetet a felmondások időszakaként szokás leírni. Az otthoni munkavégzés nyomán százezrek jöttek rá arra, hogy más munkakörülmények között, más vállalati hozzáállással szeretnének dolgozni – a kulcsszó a rugalmasság lett. Évtizedes csúcsra szökött fel a felmondások száma, ami jelentős munkaerőhiánnyal és bérnövekedéssel járt együtt. Fink szerint a kutatásaik azt mutatják, hogy azoknál a vállalatoknál, amelyek erős kötelékeket alakítottak ki a munkavállalóikkal, alacsonyabb a lemorzsolódási ráta és jobbak a profitkilátások. „A nagy felmondási arány növeli a költségeket, visszafogja a termelékenységet, erodálja a céges kultúrát” – írta.

D. GY.

1000 900 800 700 600

POLITIKAI NYOMÁS A BLACKROCK

500

A BlackRock ez utóbbival kapcsolatos Dollár stratégiája nagy vihart kavart az Egyesült Államokban, olyannyira, hogy Larry Fink még magyarázkodni is kénytelen volt egy a vezérigazgatóknak küldött szo- 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 kásos éves levelében. „A stakeholderes *Adott hónap elsején. Forrás: Yahoo Finance

400 300 200 100 0