AMERIKAI TŐZSDÉK Belevegyünk

BELEVEGYÜNK

VAGY NE?

AMERIKAI TŐZSDÉK | Az örök dilemma most sokkal kiélezettebb helyzetben jön elő: érdemes-e belevenni az amerikai részvénypiacba? Másképpen fogalmazva: korrekcióról van szó, vagy megérkezett a medve a Wall Streetre?

Több mint tíz év óta a legrosszabb januárt zárták az irányadó amerikai részvényindexek, annak ellenére, hogy a hó végén bekövetkezett egy felfelé irányuló korrekció. A „buying the dip”, vagyis a belevenni az esésbe klasszikus tőzsdei stratégia a pandémia idején különösképpen jól működött. Az indexek, piacok minden korábbinál gyorsabban és meredekebben pattantak vissza a kezdeti zuhanást követően, miután világossá vált, hogy a monetáris és a fiskális politika soha nem látott mértékben ösztönzi a gazdaságot.

Most azonban alapvetően más a helyzet. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) befejezi kötvényvásárlási programját és kamatemelési ciklust indít az infláció elszabadulásának a megakadályozása végett. A piaci szereplők mélységesen megosztottak azzal kapcsolatban, hogy ennek milyen

következményei lehetnek a részvénypiacokra. Az egyik álláspont szerint a központi bank könnyen túlreagálhatja a helyzetet, megfojtva ezzel a gazdasági növekedést, rontva a vállalatok nyereségkilátásait. A másik nézet viszont, hogy az USA monetáris politikája még így is nagyon laza marad, a Fed képes vigyázni a foglalkoztatásra és a GDP-bővülésre, így – bár a tavalyinál lassabb ütemben, de – továbbra is javulhatnak a céges profitok.

Ez az esztendő mindenesetre rosszul indult részvénypiaci szempontból. A magasan értékelt technológiai papírok és az egyébként jól csengő nevek, a veszteséges sztárrészvények lehuppantak a földre. A techszektor nagyágyúival teli kosarú NASDAQ Composite 13, a legnagyobb kapitalizációjú amerikai társaságok árfolyam-alakulását követő S&P 500 pedig 7,6 százalékkal zuhant.

AKIK SZERINT NEM

Ellen kell állnunk az idén a „buy the dip” reflexnek, most nem kedveznek ennek a körülmények – mondta Rob Sharps, az 1,7 ezer milliárd dollár eszközértékű T. Rowe Price alapkezelő menedzsere. Egy másik tőkepiaci nagyágyú, Bill Gross, a

AZ S&P 500 ÉS A NASDAQ COMPOSITE VÁLTOZÁSA

30 27 24 21 18 15 12 9 6 3 0 –3 2021. január 4. = 100 százalék S&P 500 NASDAQ Composite

I.II.III.IV.V.VI.VII.VIII.IX.X.XI.XII.I. 2021 2022

2,2 ezer milliárd dollárt kezelő PIMCO alapítója hasonlóan vélekedik, szerinte sem tanácsos belevenni az esésbe. Az HSBC elemzése felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai jegybankot valószínűleg nem nagyon hatná meg egy piaci zuhanás. Jay Powell, a Fed elnöke az utóbbi időben tett nyilatkozataiban nagy ívben kerülte a részvénypiaci helyzet kommentálását. A Jefferies szerint minél jobban szigorít majd a központi bank, annál inkább tűnik el az optimizmus a részvénypiacról. (A kamatemelés megdrágítja a hiteleket, csökkenti a vállalatok beruházási hajlandóságát, egyben visszafogja a lakosság költekezési kedvét, vagyis rontja a cégek nyereségkilátásait.)

AKIK SZERINT IGEN

Mások viszont pont ellenkezőleg gondolják. Bill Ackman, a Pershing Square kockázatitőke-alap vezetője, látván a Netflix tőzsdei mélyrepülését, 3,1 milliót vásárolt a társaság papírjaiból, s ezzel a legnagyobb tulajdonosok egyikévé vált. (Veszélyben a Netflix-modell – Figyelő, 2022/5. szám.) „A legjobb befektetéseink között számos olyan akad, amelyet akkor hajtottunk végre, amikor a többiek rövid távon gondolkodtak, s kiszórták azokat a vállalatokat a portfóliójukból, amelyek hosszabb távon nagyon vonzók” – írta Ackman egy a befektetőinek címzett levélben.

Hasonlóan látja a helyzetet Jonathan Gray, a 881 milliárd dollár eszközértékű Blackstone alapkezelő elnöke is. Úgy véli, egy átlagos NASDAQ-részvény most nagyjából 40 százalékkal forog a tavalyi történelmi csúcs alatt, s ez remek beszállási lehetőségeket kínál. „A technológiai megatrendek nem torpantak meg; az e-kereskedelem, az oktatástechnológia, a digitális hirdetés, a kiberbiztonság, az átvonulás a felhőalapú rendszerekbe továbbra is kulcstényező” – mondta. Optimista Cathie Wood, az Ark Invest egyik menedzsere is. A főleg a techszektorban érintett befektetési alap portfóliója az év eleje óta 22 százalékot vesztett értékéből. „Most akciós áron lehet beszállni az innovációba” – kommentálta a helyzetet.

A LÉLEKTANI HATÁS

Elemzők ugyanakkor megjegyzik, hogy a bekövetkezett részvénypiaci korrekció hátterében nem csupán a kamatemelés hatásaitól való félelem áll. Annak is szerepe van benne, hogy a pandémia folyamán gyakran irreálisan magasra értékelték a technológiai szektorban a vállalatokat. Bill Gross mindehhez hozzáteszi: kisebb lehet a likviditás is, hiszen a jegybank felhagy a kötvényvásárlási programjával, nem ömlik majd a tőzsdékre befektetést kereső tőke.

Szintén a likviditás szűkülésének az irányába mutat egy lélektani tényező: várhatóan csökken a frissen piacra lépő befektetők száma, hisz a járvány alatt nagyon sokan úgy kezdtek részvényvásárlásokba, hogy a folyamatosan emelkedő árfolyamokon, a bika piacon szocializálódtak, s többnyire indexkövető alapokat vásároltak. Nekik könnyen megremeghet a kezük, s ha valóban tömeges eladásokba kezdenek, akkor az átmeneti korrekció helyét átveheti a tartós medve piac.

D. GY.