| RÉGIÓ |
Feszültség uralja a fő bukaresti kormányerőt, a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) azóta is, hogy a múlt hét végi tisztújító kongresszuson Florin Cîțu miniszterelnök legyőzte a 30 éve párttag Ludovic Orbant, a formáció korábbi elnökét. Utóbbi 2017 óta vezette a liberálisokat, és a bukaresti képviselőház elnöki tisztségéből próbált újrázni – sikertelenül, hiszen a kongresszuson csupán 1898 voksot kapott, míg Cîțu csaknem ezerrel többet. Orban most mindent elvesztett, hiszen hétfőn felkínálta lemondását pártja vezetőségének a házelnöki tisztségről. Azzal fenyegetőzik, hogy ha az alakulat 15 napon belül nem jelöl helyette mást erre a posztra, lemondását a képviselőház elé terjeszti, és akkor a legnépesebb frakciójú ellenzéki Szociáldemokrata Párté (PSD) lesz a tisztség. A PNL-t rendkívül megosztotta a júniusban elkezdődött belső kampány. Számos kemény bírálat hangzott el a felek részéről. Az is olajat öntött a tűzre, hogy az utolsó „száz méteren” Klaus Johannis államfő beavatkozott a küzdelembe, s nyíltan a kormányfő mellett foglalt állást, majd a kongresszuson is beszédet mondott. Cîțu viszonylag új a politikában. A PNL-ben az ötéves tagsága sem volt meg, ami a pártelnöki tisztség egyik feltétele volt, de esetében megengedték a pályázást. Politikai pályafutása előtt a bankszakmában dolgozott, a parlamentben honatyaként, majd pénzügyminiszterként szerzett tapasztalatot, és tavaly decemberben lett miniszterelnök. Az általa vezetett kormánynak súlyos belpolitikai válsággal kell szembenéznie, miután szeptember elején az USR PLUS pártszövetség kilépett a koalícióból, így a nemzeti liberálisok csak a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) kormányoznak, kisebbségi kabinetként. Az USR PLUS nem akar visszatérni a koalícióba, amíg Cîțu a miniszterelnök. A kisebbségi kormány esetleges támogatásában fontos szerepet játszhatnak az ellenzéki szociáldemokraták. De inkább megbuktatnák, kedden délután bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a Cîțu-kabinet ellen. BORBÉLY
BORSOS ENERGIASZÁMLÁK LENGYELORSZÁGBAN
A varsói gazdasági intézet (PIE) adatai szerint a villanyáramra, folyékony és szilárd tüzelőanyagokra, gázra és hőre fordított összes kiadás a háztartások költségvetésének akár a 8 százalékát is kiteszi. Az otthonról végzett munka is növelte a rezsit. A gázárak az idén már kétszer megemelkedtek – legutóbb augusztustól, 12,4 százalékkal. Az áram ellenértéke 10 százalékkal nőtt; elképzelhető, hogy jövőre akár 20 százalékos lesz a drágulás. Rafał Gawin, a tarifákat meghatározó Energiaszabályozó Hivatal (URE) elnöke szerint a további árnövekedés elkerülhetetlen. Többet kell majd fizetni a villanyért, a gázért, s a fűtésszámla is megugrik. Az áramtermelés és a távfűtés elsősorban szénalapú az országban. Az általános európai dráguláson túl a lengyeleket az is sújtja, hogy az EU elkezdte pluszköltségekkel terhelni a szénből származó energiát. Az URE vezetője elmondta: a szolgáltatókkal folytatott tárgyalásokon azért harcol, hogy a megnövekedett költségeket kevésbé hárítsák át a végfelhasználókra. A lengyelországi háztartásokra vonatkozó maximális villamosenergia-árakat adminisztratív módon határozzák meg, a piaci szempontok figyelembevételével. Az energetikai szövetségek támogatják a piac liberalizációját, és egyre több háztartás vásárol áramot a szabadpiacon. A szén-dioxid-kibocsátási egységek villámgyors drágulása miatt az áramtermelők jelenleg is támogatják azokat a háztartásokat, amelyek szabályozott tarifájú villamos energiát fogyasztanak. GIZIŃSKA
FOTÓK: MTI/EPA; PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK; EUROPRESS/AFP
PÁRTELNÖK LETT A KORMÁNYFŐ
68 | FIGYELŐ 2021/39
F_68-69_Terkepes.indd 68
2021. 09. 28. 16:18
