5 minute read

RÉGIÓS HÍREK

PÁRTELNÖK LETT A KORMÁNYFŐ

Feszültség uralja a fő bukaresti kormányerőt, a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) azóta is, hogy a múlt hét végi tisztújító kongresszuson Florin Cîțu miniszterelnök legyőzte a 30 éve párttag Ludovic Orbant, a formáció korábbi elnökét. Utóbbi 2017 óta vezette a liberálisokat, és a bukaresti képviselőház elnöki tisztségéből próbált újrázni – sikertelenül, hiszen a kongresszuson csupán 1898 voksot kapott, míg Cîțu csaknem ezerrel többet. Orban most mindent elvesztett, hiszen hétfőn felkínálta lemondását pártja vezetőségének a házelnöki tisztségről. Azzal fenyegetőzik, hogy ha az alakulat 15 napon belül nem jelöl helyette mást erre a posztra, lemondását a képviselőház elé terjeszti, és akkor a legnépesebb frakciójú ellenzéki Szociáldemokrata Párté (PSD) lesz a tisztség.

Advertisement

A PNL-t rendkívül megosztotta a júniusban elkezdődött belső kampány. Számos kemény bírálat hangzott el a felek részéről. Az is olajat öntött a tűzre, hogy az utolsó „száz méteren” Klaus Johannis államfő beavatkozott a küzdelembe, s nyíltan a kormányfő mellett foglalt állást, majd a kongresszuson is beszédet mondott. Cîțu viszonylag új a politikában. A PNL-ben az ötéves tagsága sem volt meg, ami a pártelnöki tisztség egyik feltétele volt, de esetében megengedték a pályázást.

Politikai pályafutása előtt a bankszakmában dolgozott, a parlamentben honatyaként, majd pénzügyminiszterként szerzett tapasztalatot, és tavaly decemberben lett miniszterelnök. Az általa vezetett kormánynak súlyos belpolitikai válsággal kell szembenéznie, miután szeptember elején az USR PLUS pártszövetség kilépett a koalícióból, így a nemzeti liberálisok csak a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) kormányoznak, kisebbségi kabinetként. Az USR PLUS nem akar visszatérni a koalícióba, amíg Cîțu a miniszterelnök. A kisebbségi kormány esetleges támogatásában fontos szerepet játszhatnak az ellenzéki szociáldemokraták. De inkább megbuktatnák, kedden délután bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a Cîțu-kabinet ellen.

BORBÉLY

BORSOS ENERGIASZÁMLÁK LENGYELORSZÁGBAN

A varsói gazdasági intézet (PIE) adatai szerint a villanyáramra, folyékony és szilárd tüzelőanyagokra, gázra és hőre fordított összes kiadás a háztartások költségvetésének akár a 8 százalékát is kiteszi. Az otthonról végzett munka is növelte a rezsit.

A gázárak az idén már kétszer megemelkedtek – legutóbb augusztustól, 12,4 százalékkal. Az áram ellenértéke 10 százalékkal nőtt; elképzelhető, hogy jövőre akár 20 százalékos lesz a drágulás.

Rafał Gawin, a tarifákat meghatározó Energiaszabályozó Hivatal (URE) elnöke szerint a további árnövekedés elkerülhetetlen. Többet kell majd fizetni a villanyért, a gázért, s a fűtésszámla is megugrik. Az áramtermelés és a távfűtés elsősorban szénalapú az országban. Az általános európai dráguláson túl a lengyeleket az is sújtja, hogy az EU elkezdte pluszköltségekkel terhelni a szénből származó energiát. Az URE vezetője elmondta: a szolgáltatókkal folytatott tárgyalásokon azért harcol, hogy a megnövekedett költségeket kevésbé hárítsák át a végfelhasználókra.

A lengyelországi háztartásokra vonatkozó maximális villamosenergia-árakat adminisztratív módon határozzák meg, a piaci szempontok figyelembevételével. Az energetikai szövetségek támogatják a piac liberalizációját, és egyre több háztartás vásárol áramot a szabadpiacon.

A szén-dioxid-kibocsátási egységek villámgyors drágulása miatt az áramtermelők jelenleg is támogatják azokat a háztartásokat, amelyek szabályozott tarifájú villamos energiát fogyasztanak.

GIZIŃSKA

BABIŠ VEZET, NYAKÁN AZ ELLENZÉK

Csehországban a jövő hét végén (a hagyományokhoz híven két napon: október 8-án és 9-én) parlamenti választásokat tartanak. A legutóbbi felmérések szerint a legnagyobb kormánypárt, az ANO végezne az első helyen a szavazatok 24,5 százalékával. A kisebbik kormánypártot (a szociáldemokratákat) az ötszázalékos bejutási küszöb alatt mérték, így megtörténhet, hogy 30 év után nem lesznek képviselői az alsóházban. Ez mindenesetre nem jó hír Andrej Babiš miniszterelnök számára, mivel az ellenzék egyébként ott liheg a nyakában. A Spolu (Együtt) elnevezésű koalíció, melynek vezető ereje az ODS (Polgári Demokrata Párt), 23, a Kalózok, valamint a Polgármesterek és Függetlenek (Stan) alkotta szövetség 20,5 százalékon áll. A radikálisan jobboldali SPD (Szabadság és Közvetlen Demokrácia) – amely nem közösködne a többi ellenzéki formációval – mintegy 11,5 százalékot szerezne, a jelenlegi kormányt kívülről támogató kommunisták pedig 5-öt kapnának a felmérés szerint. Az erőviszonyok tehát meglehetősen kiegyenlítettek. Az SPD akár még kormányra is kerülhet a liberálkonzervatív ANO-val. A múlt hét végén az egyik kereskedelmi csatorna közvetítette a pártelnökök és a miniszterelnök-jelöltek vitáját, amelyben össztűz zúdult a kormányfőre. Azzal vádolták, hogy ő a felelős a koronavírus következtében elhunyt több mint 30 ezer ember haláláért. Babiš azzal vágott vissza, hogy éppen az ellenzék igyekezett megakadályozni a vészhelyzet bevezetését, tehát nem érzi magát felelősnek. Az is kiderült a vita folyamán, hogy az oppozíció egészségügyminiszter-jelöltje mindmáig nem oltatta be magát. Szóba került az azonos neműek házasságának az ügye is. Az ANO elzárkózik ennek legalizálásától, és a legtöbb jelenlévő is hasonlóképpen vélekedett. A Stan vezetője és a szocdemek főnöke ugyanakkor támogatna egy ilyen törvényt.

LACZA TIHAMÉR

A LEGJOBB A HORVÁT NAPRAFORGÓHOZAM

Az Európai Bizottság nemrég közzétett mezőgazdasági MARS (Monitoring Agricultural ResourceS)-jelentése alapján az idén földrészünkön Horvátországban várható a legbőségesebb napraforgótermés. A szakemberek szerint a horvát mezőkről hektáronként átlagosan 3,13 tonna olajos magot takaríthatnak be a gazdák, ami jelentősen nagyobb a kontinens többi országának a hozamánál, illetve az európai 2,36 tonnás átlagnál. Magyarországot 2,9 t/ha termésátlaggal a második helyre sorolták. A helyzet Spanyolországban a legrosszabb, az ibériai földművesek ugyanis a szárazság miatt csupán 1230 kilogramm napraforgómagot arathatnak hektáronként. A horvát és a magyar termés a növény számára kedvező időjárás miatt lehetett ilyen jó, hiszen a sok napsütés mellé megfelelő mennyiségű csapadék is társult. A horvátok egyébként 2021-ben 38 ezer hektárnyi termőföldön termesztették az olajos magot, a tavalyinál ezer hektárral kisebb területen. A gazdák a felvásárlási árral is elégedettek, hiszen kilogrammonként akár 3,85 kunát (184 forint) is kapnak a terményért. A tavalyi ellenérték csak 2,45 kuna volt. Ami a napraforgópiacot illeti, a betakarított növénynek több mint a fele külföldön „végzi”. Nem ilyen szerencsések viszont a kukoricatermelők, ugyanis a szárazság okán immár második éve volt rossz a termés. Az ára azonban kedvező lesz, ami némi vigaszt nyújt a gazdáknak.

HORDÓSI

MEGINGOTT A SZERB SEMMÍTŐSZÉK

Tiltakozásokat szerveznek ügyvédek Belgrádban, mert egy országos ügyben módosította három évvel ezelőtti jogi állásfoglalását a Legfelsőbb Semmítőszék (VKS). Több mint 200 ezer szerbiai polgár perelte be a bankokat azért, mert törvényellenesnek vélte, hogy pár esztendeje úgynevezett hitelfeldolgozási költséget fizettettek meg velük a kölcsönök jóváhagyásakor. Pénzintézettől függően ezek az illetékek a hitel egy, de akár két százalékát is kitették.

A semmítőszék 2018-ban a polgárok javára határozott, most azonban azt állapította meg, hogy a bankoknak mégis jogukban áll megfizettetniük a szolgáltatásaikat, így ezt a kezelési díjat is. A legfőbb szerb bírói fórum a döntés meghozatalakor elsősorban azt vette figyelembe, hogy a hitelszerződésekben a pénzintézetek feltüntették a kezelési költségre vonatkozó adatokat, az ügyfelek pedig ezek ismeretében írták alá a kontraktusokat. Érdekes, hogy a semmítőszék 2018-as állásfoglalása alapján az elmúlt években a szerbiai bíróságok több tízezer esetben döntöttek a kliensek javára, most pedig fordult a kocka.

A fogyasztóvédelmi szervezetek szerint rengeteg, különböző bíróságokon pereskedő családnak kell 300-400 eurós perköltséget fizetnie, ami egyeseknek pénzügyi katasztrófát jelent majd. Az ügyvédek bejelentették, hogy folytatják a tüntetéseket, s újra felvonulnak a szerb fővárosban az „Egy lépést sem hátra!” feliratú transzparensekkel.

VIRÁG ÁRPÁD

This article is from: