KÖZFOGLALKOZTATÁS Folytatódó

FOLYTATÓDÓ HÍDSZEREP

KÖZFOGLALKOZTATÁS | A jövőben is szükség lesz az álláskeresés és a nyílt munkaerőpiac között hidat képező közfoglalkoztatás legalább átmeneti lehetőségének a biztosítására – közölte a Belügyminisztérium a Figyelő érdeklődésére.

Az egységes rendszer 2011-ben indult, s a munkaerőpiac átalakulását is jól szemlélteti, hogy míg 2014–16 környékén átlagosan kétszázezren, sőt bizonyos hónapokban annál is többen vettek részt a programban, addig az elmúlt bő egy esztendőben nagyjából kilencvenezer körül stabilizálódott ez a szám. Segély helyett munkát! – szól a már évtizedes kormányzati doktrína, melynek jegyében a kabinet 2011-ben meghirdette az új típusú közfoglalkoztatást. A 2010-es évek elején még igen nagy volt az álláskeresők száma az országban, a gazdasági válság munkaügyi hatásainak a kezelése komoly kihívást jelentett. Ezért a szisztéma indulásakor az azonnali munkahelyteremtés volt a cél. A témagazda Belügyminisztérium (BM) szakpolitikai kiadványa szerint ebben az időszakban gyakorinak számított a pár hónapos foglalkoztatás. Ezt jól mutatja az a 2011-es adat, hogy bár a programban részt vevők éves átlagos létszáma 73 ezer fő körül alakult, összesen mintegy 236 ezren dolgoztak abban az esztendőben legalább egy napot közmunkásként. 2016-ig aztán folyamatosan nőtt a volumen: nemcsak egyre többeket vontak be a közfoglalkoztatásba, hanem mind hoszszabb időt is töltöttek benne az érintettek. Mindezzel párhuzamosan meredeken esett a munkanélküliek száma, köztük azoké is, akik addig tartósan voltak állás nélkül.

A MÁSODIK FÉLIDŐ

Az évtized vége felé – néhány apróbb kilengéstől eltekintve – a közfoglalkoztatotti létszám tendenciózusan csökkent, döntően a gazdasági konjunktúrának és az ebből fakadó hatalmas munkaerő-keresletnek köszönhetően. Ennek megfelelően a BM szakmai publikációja is a „zsugorodó” jelzővel illeti a 2016–19es periódust, hiszen az álláskeresők és a közfoglalkoztatottak egyaránt jelentősen kevesebben lettek: előbbiek száma 600 ezerről megközelítőleg 250 ezerre, utóbbiaké százezer közelébe csökkent. A közbeszédben a munkanélküliség helyett egyre inkább teret nyert a munkaerőhiány emlegetése, elsősorban a foglalkoztatók, a munkaerőt keresők képviselőinek az oldaláról.

A Központi Statisztikai Hivatal adatsorából az látszik, hogy tavaly márciusban, a koronavírus-járvány első hullámának a berobbanásakor már a nyolcvanezer fős volument sem érte el a közfoglalkoztatásban lévők állománya, utána azonban érthető módon ismét nőni kezdett a számuk. Ám nagyjából kilencvenezer körül stabilizálódott, azóta is ezen a szin-

KÖZFOGLALKOZTATOTTAK DOLGOZNAK A FÖLDEKEN MEZŐPETERDEN. SEGÉLY HELYETT MUNKÁT KAPTAK

ten áll. Álláskeresőként pedig 256 ezer embert tartanak ma nyilván. A közfoglalkoztatási helyettes államtitkárság legfrissebb, ez év júliusi jelentése szerint a programban részt vevők átlagos száma a nyár közepén 88,5 ezer volt, ami az előző hónaphoz képest 1,4, a megelőző esztendő júliusához viszonyítva pedig 4,8 százalékos mérséklődést mutat.

A leggyakoribb betöltött munkakörök között az első helyen a szolgáltatási és szállítási tevékenység áll (51,3 százalékkal), majd a mezőgazdasági feladatok jönnek (9,3), utánuk pedig a takarító-kisegítő foglalkozás (8,3). Emellett sokan dolgoznak az építőiparban, általános irodai adminisztrátorként, kubikusként, munka- és termelésszervezőként, valamint szemétgyűjtőként, utcaseprőként. Sokatmondó adat az is, hogy a közfoglalkoztatottak 87,5 százaléka hátrányos helyzetű településen él, s csaknem felük két megyéből kerül ki: Szabolcs-Szatmár-Beregből és Borsod-Abaúj-Zemplénből.

A BM-től lapunk megtudta, hogy a közfoglalkoztatási rendszer 2011-es indulása óta több mint 730 ezer fő vett részt e munkaformában. Azt is rendszeresen mérik, hogy a munkaerőpiacra való átlépések száma miként alakul. E vizsgálatoknál a kilépést követő száznyolcvanadik napi státuszt veszik figyelembe. Az arány az évtized első felére jellemző 1214 százalékot követően – a munkaerőpiaci helyzettel párhuzamosan javulva – 2017–18-ban már meghaladta a 18 százalékot. A koronavírus-járvány jelentette válság megjelenésével, illetve „a közfoglalkoztatottak kedvezőtlenebbé váló összetételének a hatására” ugyanakkor tavaly ismét 13 százalékra süllyedt ez a mutató – közölte a szaktárca.

A KÖZFOGLALKOZTATOTTAK

189,9 SZÁMÁNAK ALAKULÁSA*

149,2

112,4

93,4 87,9

2017 2018 2019 2020 2021

*Adott év januárjában. Forrás: KSH

A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK

A legnagyobb közfoglalkoztató hazánkban – átlagosan ezerkétszáz fővel – továbbra is a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány. Az ő céljuk, hogy a református gyülekezeteknek és intézményeknek országszerte elérhetővé tegyék a közfoglalkoztatás lehetőségét. Így az erőforrás hiányában elmaradt tennivalókra – például gyülekezeti, diakóniai, valamint szociális munka segítésére, továbbá templom- és parókia-karbantartásra – munkaerőt tudnak alkalmazni ott, ahol erre helyben nincs más mód. A munkaadók között a második helyen a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság áll, amely szintén több mint ezer embernek ad ilyen formában feladatot. Jelentős munkáltatónak számít néhány nagyobb hátrányos munkaerőpiaci helyzetű település városüzemeltető cége – többek közt az ózdi és a nyíregyházi –, valamint az időseknek infokommunikációs eszközöket biztosító Segítő Kezek az Aktív Évekért Közhasznú Nonprofit Kft.

Természetesen a közfoglalkoztatás elemzésekor nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy az érte kézhez kapott fizetés alig több, mint a minimálbér nettójának a fele. Ez év márciusától a nyolcórás munka bruttója 85 ezer forint, így a nettó 56,5 ezerre jön ki. A garantált bérnél 111 ezer, illetve 73,5 ezer forint az adólevonás előtti és utáni öszszeg. Nyilvánvalóan ezek a járandóságok is arra ösztönzik az érintetteket, hogy mielőbb munkát találjanak maguknak a munkaerőpiacon. Ám addig is, amíg ez nem sikerül, mentálisan van jelentősége annak, hogy nem segélyből élnek, hanem részesei a munka világának.

A FOLYTATÁS

A kormány továbbra is a munkaalapú társadalomban és a munkával szerzett jövedelemben hisz – szögezte le a BM a Figyelőnek küldött válaszában, miután arról érdeklődtünk, milyen jövőt szán a tárca a programnak.

A közfoglalkoztatást az álláskeresői lét és a nyílt munkaerőpiac közötti hídként jellemezték, amelynek a fő célja az, hogy e státusz átmeneti legyen, az emberek a rendszeres feladatvégzés mellett lehetőséget kapjanak képzéseken való részvételre, továbbá arra, hogy a közfoglalkoztatásban a munkát megszakítva állást keressenek, akár idénymunkában vegyenek részt. „A tartósan állást keresők egy része olyan hátrányokkal küzd, amelyek a foglalkoztatáspolitika komplex eszköztárával is kizárólag hosszú távon enyhíthetők, így a jövőben is szükség lesz a közfoglalkoztatás legalább átmeneti lehetőségének a biztosítására” – közölte a minisztérium, világossá téve az elkövetkezendőkre vonatkozó álláspontját.

KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMBEMUTATÓ KAZINCBARCIKÁN. A JÖVŐBEN IS SZÜKSÉG LESZ ERRE A MUNKAFORMÁRA

HELMECZI ZOLTÁN