Figyelő 2021 39. szám

Ü Z L E T I

H E T I L A P

MOODY'S-FELMINŐSÍTÉS

ELISMERTÉK A TELJESÍTMÉNYT

RÖVIDÜLŐ VÁRÓLISTÁK

BEHOZNÁK A LEMARADÁST

A CS CCSALÁDVÉDELMI SALÁDVÉDELMI IINTÉZKEDÉSEK NTÉZKEDÉSEK H HATÁSAI ATÁSAI

Pénzeső az újrakezdéshez NÉMET VÁLASZTÁS

SZOROSRA SIKERÜLT A BEFUTÓ

ROMÁN BIZTOSÍTÓCSŐD

A NYOMOTT TARIFA VISSZAÜT

ÁRA: 790 FT

39. SZÁM | 2021. SZEPTEMBER 30.–OKTÓBER 6.

F_BI-Ado.indd 1

2021. 09. 28. 15:49

ÚJ RITMUSBAN A GAZDASÁGGAL ÜZLETI HÍREK, ELEMZÉSEK, TRENDEK SZAKMAI FORRÁSBÓL, KÖZÉRTHETŐEN

Megújult külsővel és tartalommal várja Önt a gazdasági hírek hiteles forrása, az Ön üzleti szakértője, a VG.HU

F_BII-vG.indd II

2021. 09. 28. 11:40

| TARTALOM |

4 A HÉT HÍREI 6 NAGYTOTÁL 9 INFOGRAFIKA

PUBLICISZTIKA

8 SZAJLAI CSABA Magas nyomás

CÍMLAPON

10 ÚJABB LÉPÉSEK Jön a fogyasztásösztönzési csomag 13 PÉNZÜGYI VAGYON Szabad szemmel is

16

Rövidülhetnek a várólisták

A koronavírus-járvány miatt meghosszabbodott várólisták drasztikus rövidülését ígéri az egészségügyért is felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az erre a célra meghirdetett több mint tizenkétmilliárd forintos program révén.

18

Felminősítette Magyarországot a Moody’s

Az eddigi Baa3-ról Baa2-re minősítette fel a magyar adósosztályzatot a napokban a Moody’s.

Ráadásul a hitelminősítő stabil kilátást adott az új besorolás mellé.

42

Kellenek a fiatalok és a munkáltatók is

A munkáltatók korábban arra is tanították a dolgozóikat, miért szükséges a nyugdíjas évekre való előtakarékosság. A pénztáraknál a foglalkoztatói szerepvállalásból napjainkban a pályakezdő fiatalok oktatása hiányzik a legjobban, ezt kellene visszaállítani – mondta Nagy Csaba, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége elnöke a Figyelőnek.

50

Szoros befutó

Kis különbséggel, de a szociáldemokraták nyerték a németországi parlamenti választást.

Az új kormány megalakulására még hosszú hónapokig várni kell.

60

Kártyavár a román biztosítási piacon

Összeomlott a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) romániai piacát uraló City Insurance társaság, amelynek több mint hárommillió autós ügyfele van. Keleti szomszédunkban az elmúlt bő öt évben ez már a negyedik csőd, így joggal merül fel, hogy mennyire hatékony az állami pénzügyi felügyelet ellenőrzése.

Címlap: 123RF

látható összeg

GAZDASÁG ÉS POLITIKA

14 MKT Tartósan nagy növekedés várható 16 EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS Rövidülhetnek a várólisták

18 POZITÍV MEGLEPETÉS Felminősítette 20 22 24 26

Magyarországot a Moody’s KÖZFOGLALKOZTATÁS Folytatódó hídszerep MAGYAR FALU PROGRAM Kistelepülési állomásfejlesztés FENNTARTHATÓSÁG Inflációval jár a zöldátállás ONDRÉ PÉTER Magyar termékek katalógusba szedve

CÉGVILÁG

48 TECHNOLÓGIAI SZEKTOR Felzabálja potenciális riválisait a Big Tech

GEOPOLITIKA

50 NÉMET VÁLASZTÁS Szoros befutó 52 NAGYHATALMAK Felkavarta az állóvizet az új angolszász katonai szövetség

54 AMERIKAI KÜLPOLITIKA Itt az új Bidendoktrína

56 POLITIKAI TALÁLGATÁS Globális válsággal fenyeget a kínai ingatlanszektor

RÉGIÓ

58 PARLAGON HEVERŐ ROMÁN MUNKAERŐ Kitaníttatnák a segélyből élőket

60 A NEGYEDIK KRACH Kártyavár a román biztosítási piacon

62 MEGDÉZSMÁLT KÉSZLETEK Üres állami magtárak Ukrajnában

63 ÉPÍTKEZÉS HORVÁTORSZÁGBAN Engedély nélkül olcsóbb

64 VISZÁLY PRISTINA ÉS BELGRÁD KÖZÖTT Rendszámtábla-háború

66 SZLOVÁK HADERŐFEJLESZTÉS Erőltetett menetben tájékozódnak

67 MEGOLDÓDHAT A CSEH–LENGYEL VITA Bánya és ivóvíz is legyen

28 TURIZMUS Nagyon mélyre kerültek 32 STÜNDL LÁSZLÓ Agrárium: sejtszintű

68 RÉGIÓS HÍREK

34 ERŐTLEN A KKV-SZEKTOR Megoldások

70 AMAZON VS. KÍNA Hadjárat az

kutatások

a Covid után 36 PÁLFAI BOR Rendezett, élő 38 LÉGI FORGALOM Pénzt kalapoznak

SZEMÉLYI HÍREK

40 VÁLTOZÁSOK A CÉGVILÁGBAN

PÉNZ BESZÉL

41 ÉLETBIZTOSÍTÁSOK Hosszú távban

gondolkodnak 42 NAGY CSABA Kellenek a fiatalok és a munkáltatók is 44 VISSZAÉLÉSEK Adatokban halásznak

TŐZSDE

46 RÉSZVÉNYPIAC Lehet még tere a növekedésnek

SKYNET

álértékelések ellen

CAPPUCCINO

72 BOLDIZSÁR MÁTÉ ÉS TÓTH SZILÁRD

TÁRSADALOM

74 NÉPESEDÉS ÉS CSALÁD A lét a tét 76 GYÉMÁNTIPAR A gyémánt szexi – pláne, ha etikus

79 DIGITÁLIS DETOX A játékfüggőség globális válaszokat igényel

SPORT

80 EURÓPA-LIGA Régóta várt győzelem

AJÁNLÓ

82 KONCERT, MOZI, KÖNYV

LXIV. évfolyam Főszerkesztő: Deák Bálint Főszerkesztő-helyettesek: Barát Mihály, Szajlai Csaba Főmunkatársak: Helmeczi Zoltán, Tóth Balázs Olvasó szerkesztő: Friedrich Csaba Rovatvezetők: Dózsa György, Halaska Gábor, Hőnyi Gyula, Lengyel Gabriella, Moszkovits János, Pindroch Tamás, Szigeti Hajni Képszerkesztő: Somogyi Nóra Online képszerkesztő: Wanger Alexandra Vezető tervezőszerkesztő: Babay Zsolt Tervezőszerkesztők: Hajnal Anna, Leszt Kata, Soproni Béla Korrektor: Baross Gábor Szerkesztőségi titkár: Szebényi Katalin, telefon: (1) 489-11-28 E-mail: szerkesztoseg@figyelo.hu Internet: www.figyelo.hu Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt., 1082 Budapest, Üllői út 48. | Felelős kiadó: Dr. Szabó László elnök-vezérigazgató | Terjesztés: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu; telefon 06-46/998-800 | Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt., Nyomda | Címe: 6729 Szeged, Szabadkai út 20. | Felelős vezető: Szabady Balázs nyomda üzletág igazgató | HU ISSN 0015-086X | Árusításos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfi ze tés ben ter jes z ti a Magyar Posta és a MédiaLOG–DMHM Zrt. Előfi zethető: a lapcentrum.hu oldalon és az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen, illetve a 06-46/998-800 telefonszámon.

Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: telefon: 06-46/998-800, e-mail: hirlapelofi zetes@posta.hu. A Figyelő kiadványban megjelent minden szerzői mű (cikk, fotó, táblázat, grafika) a nyilvánosság számára a sajtóban csak a kiadó előzetes írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével tehető hozzáférhetővé, illetve többszörözhető. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül.

2021/39 FIGYELŐ | 3

F_03_tartalom.indd 3

2021. 09. 28. 17:12

| A HÉT HÍREI |

MEGDUPLÁZÓDOTT AZ ELEKTROMOS AUTÓK SZÁMA Több mint kétszeresére emelkedett (109 százalékkal nőtt) a globálisan regisztrált elektromos járművek száma az idei első hat hónapban a megelőző év azonos időszakához képest – írja a Mining.com az Adamas Intelligence iparági jelentése alapján. A kutatás szerint 4,16 millió új elektromos autót tartottak nyilván az első fél évben, szemben a 2020 első hat hónapjában mért 1,99 millióval. A növekedést Észak- és Dél-Amerika fűtötte a leginkább, ahol a bővülés 135 százalékos volt. Európában 124, az ázsiai csendes-óceáni térségben pedig 94 százalékos volt az éves alapú emelkedés. Mindez egyértelműen azt jelzi, hogy az elektromos járművek piacán is enyhültek a járvány tavalyi kedvezőtlen hatásai. Az Adamas azt is kimutatta, hogy a teljes új telepített akkumulátorkapacitás az összes új elektromos járműben elérte a 108 gigawattórát 2021 első fél évében, ami 157 százalékos növekedés a tavalyi év azonos időszakához képest.

HAZAI KÉZBE KERÜLT EGY GANZ-GYÁR

SÚLYOSBODNAK AZ ÜZEMANYAG-ELLÁTÁSI GONDOK NAGY-BRITANNIÁBAN

Készenlétbe helyezte a brit kormány a hadsereg üzemanyag-szállító tartálykocsik vezetésére kiképzett tagjait az üzemanyag-kiskereskedelemben támadt súlyos ellátási problémák enyhítésére – jelentette az MTI. A kijelölt katonai sofőröket megfelelő képzésben részesítik annak érdekében, hogy zökkenők nélkül el tudják látni a civil üzemanyag-szállítási feladatokat. A fennakadások előzményeként a szeptember 20-i héten országszerte pánikszerű üzemanyag-felvásárlási roham kezdődött Nagy-Britanniában, miután több nagy forgalmazó bejelentette: kénytelen töltőállomásokat bezárni a krónikus sofőrhiány okozta logisztikai problémák miatt. Az utóbbi napokban sok országrészben már alig lehetett üzemanyaghoz jutni, és mindenhol hosszú autósorok kígyóztak a benzinkutak előtt.

A HÉT 4,558 SZÁMA

Hamarosan újra hazai tulajdonba kerülhet a tápiószelei Ganz-gyár, miután a Ganz Transzformátorés Villamos Forgógépgyártó Kft. nyertes ajánlatot tett a felszámolás alatt lévő CG Electric Systems Hungary Zrt. eszközállományával kapcsolatos nyilvános aukción. Az árverést a tápiószelei és a szolnoki üzem épületeire, valamint a bennük lévő gépekre, berendezési eszközökre a korábbi tulajdonos kijelölt felszámolóbiztosa, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. hirdette meg augusztus 27-én. Óriási jelentőségű, hogy több mint 15 év után a Ganz történelmi múltra visszatekintő gyárépületei ismét magyar kézben lehetnek – mondta Jan Prins, a Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Kft. ügyvezető igazgatója. Korábban egy indai cég tulajdonában volt a tápiószelei üzem.

millióan dolgoztak a magyar gazdaságban augusztusban a 15–64 éves lakosság körében. A korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta így 73,5 százalék volt. A 15–24 éves korcsoportban a foglalkoztatottak száma 273 ezer fő volt, ez 27,8 százaléknak felel meg. A „legjobb” munkavállalási korú (25–54 éves) korosztályban a ráta 87,3 százalék volt.

4 | FIGYELŐ 2021/39

F_04-05-Hirek.indd 4

2021. 09. 28. 16:27

A HÉT IDÉZETE

| A HÉT HÍREI |

„A nagyközönség csak nehezen tudja felbecsülni az események kimenetelét és tőzsdére gyakorolt hatását. A spekuláns viszont olykor az alkoholistához hasonlítható: sírva fakad a jó hírek hallatán, és nevet, ha rossz hírt hall” – André Kostolany magyar származású tőzsdeguru és spekuláns.

MÉG NEM DRÁGÁK A MAGYAR INGATLANOK ÖTMILLIÁRDOS BUSZBESZERZÉS A VOLÁNNÁL

FOTÓK: 123RF; SZIGETVÁRY ZSOLT, MTI; MOLLY DARLINGTON, REUTERS; FIGYELŐ-ARCHÍV

Újabb, összesen csaknem 5,4 milliárd forint értékű buszok forgalomba állításával folytatódik a Volánbusz jármű-fiatalítási programja; a vállalat flottakezelője, a Volán Buszpark Kft. 2021. áprilisban írt ki közbeszerzési eljárást 79+8 helyközi kivitelű jármű beszerzésére, az eljárás eredményeként a Kravtex Kft. 55 Credobus Inovell 12, az Omnibus Hungária Kft. 32 Mercedes-Benz Intouro M típusú járművet szállít – közölte a Volánbusz az MTI-vel. Az eljárás első részének eredményeként érkező, Mosonmagyaróváron és Győrben gyártott buszok a cég flottájában megbízható típusnak számítanak.

Az elmúlt 10 évben exponenciálisan fejlődött a magyar ingatlanpiac, és a koronavírus gazdasági hatásai sem nyomták vissza a lakásárakat. Hazánk európai szinten így is a középmezőny végén helyezkedik el az „árversenyben”, a szakemberek viszont további lehetőséget látnak az áremelkedésre – derül ki a Duna House elemzéséből. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2021 első negyedévében 6,1 százalékkal nőtt az ingatlanok ára az előző év azonos időszakához képest az Európai Unió tagországaiban mért lakásárindex alapján. A legmagasabb áremelkedés Luxemburgban (17 százalék) volt megfigyelhető az idei év elején a 12 hónappal korábbi adatokhoz viszonyítva, de Dániában, Litvániában, Csehországban és Hollandiában is 10 százalék feletti volt ez a mutató az Eurostat jelentésében. A visegrádi négyek közül nemcsak a csehek (11,9 százalék), de a lengyelek is megelőzik hazánkat a piaci fejlődésben: míg Lengyelországban 7,2 százalékos volt az árváltozás 2020 első negyedévéhez képest, addig Magyarországon 4,6, Szlovákiában pedig ennél is mérsékeltebb, 2. Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője kifejtette: az albérletekért átlagosan 150 ezer forintot kell fizetni havonta, egy belvárosi lakást pedig 850 ezer–1 millió forint közötti négyzetméteráron lehet megvásárolni Budapesten.

ALÁÍRTÁK A HOSSZÚ TÁVÚ GÁZVÁSÁRLÁSI SZERZŐDÉST Aláírták az orosz Gazprommal az újabb hosszú távú gázvásárlási szerződést, amely tizenöt évre garantálni tudja Magyarország energiaellátásának a biztonságát – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető a szeptember 27-i, ünnepélyes alkalommal hangsúlyozta: Közép-Európában az energiaellátás biztonsága mindig is kritikus fontosságú, stratégiai és nemzetbiztonsági kérdés volt. A földgáz pedig rendkívül nagy szerepet játszik ebben, és ez nem csupán magyar vagy térségbeli, hanem kifejezetten európai jelenség. „A kijevi külügyi tárca meglepődött és csalódott Magyarország döntése miatt, miszerint az Ukrajnát elkerülő útvonalon történő gázszállításról szóló kontraktust kötött az orosz konszernnel” – közölte a minisztérium. Jelezték: kezdeményezik az Ukrán–Magyar Kormányközi Gazdasági Vegyes Bizottság soron következő ülésének elnapolását, és az Európai Bizottsághoz fordulnak az ügyben.

2021/39 FIGYELŐ | 5

F_04-05-Hirek.indd 5

2021. 09. 28. 16:27

F_06-07_nagytotal.indd 6

2021. 09. 28. 16:12

FOTÓ: CZEGLÉDI ZSOLT/MTI

NAGYTOTÁL

Érdeklődők az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállításon a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban. Az október 14-ig látható, 75 ezer négyzetméteren megrendezett világkiállításra ötven kiállító és jó néhány szakmai szervezet érkezett, összesen mintegy száz országból.

F_06-07_nagytotal.indd 7

2021. 09. 28. 16:12

| PUBLICISZTIKA |

MAGAS NYOMÁS

Bármennyire is „beáraztuk” a Moody’s felminősítését – náluk egy fokozattal gyengébb volt a magyar adósbesorolás, mint a másik két versenytársnál, a Fitchnél és a Standard & Poor’snál –, meglepetésként hatott a döntés. Továbbá a pozitív kicsengésű indoklás is, amely gyakorlatilag a következő évekre vonatkozóan viszonylag magas növekedési kilátással kecsegtet. A Moody’s közléséből kiderül az is, hogy az ellenálló képesség mellett a költségvetési és monetáris stimulusok pörgetik a gazdaság motorjait, és a magas nyomásnak tulajdoníthatóan egekben a beruházási ráta. Közben szinte „lerágott csont”, hogy a magyar gazdaság teljesítménye már visszajutott a 2019-es szintre. Akárhogyan is, a hitelminősítő lépése megerősítése a hazai gazdaságpolitikának, és minden jel szerint az idén a kanyarban előzhetünk. Tudniillik a prognózisok alapján a bruttó hazai termék (GDP) bővülési üteme az első – uniós – ötben lehet 2021-ben, vagyis folytatódhat a felzárkózás a

„Nyugathoz” – ezt biztosítja a növekedési többlet. Vagyis hatékony volt az a recept, amelyet a kormány és a jegybank alkalmazott, alkalmaz: a monetáris kondíciók a kamatemelések hatására is lazák, fennmaradnak az idén, ez pedig támogatja a gyarapodást az olcsó hiteleken és költségvetési ösztönzőprogramokon keresztül. Úgy tűnik, nem pusztán a növekedés hat a költségvetésre, hanem a büdzsé is a bővülésre. Vagyis a magyar gazdaság gyors talpra állása, a munkahelyek megőrzése épp a jelentős költségvetési impulzusnak, az adók csökkentésének és a beruházások támogatásának is köszönhető. Mindez természetesen nagyobb költségvetési hiányt, pótlólagos állampapír-kibocsátást eredményezett, csakúgy, mint szinte minden európai országban.

De a legfontosabb talán az, hogy a hazai vállalkozásoknak jó lehetőségük van arra, hogy új beruházásokkal hatékonyabb termelési struktúrát, beszállítói-értékesítési hálózatot alakítsanak ki, továbbá ütőképesebbé váljanak hazai, régiós és globális szinten. Ez nagy lépés lehet a fenntarthatóbb gazdasági struktúra felé. Szó se róla, akad bőven kockázat és tennivaló a horizonton: a gazdaságpolitika döntéshozóit az egyik irányból az inflációs nyomás, a másikból a Brüsszellel folytatott vita, továbbá a gazdaság újraindítása után annak támogatása motiválhatja.

Visszatérve a Moody’s felminősítésére: ez mindenképpen szuvenír New Yorkból. Bár már egy éve pozitív kilátás volt érvényben velünk kapcsolatosan, a vírushelyzetre való tekintettel arra lehetett számítani, hogy felminősítés csak később, fél vagy egy év múlva következik be.

Ha egyáltalán összejön.

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

SZAJLAI CSABA FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES

„A hazai vállalkozásoknak jó lehetőségük van arra, hogy új beruházásokkal hatékonyabb termelési struktúrát, beszállítói-értékesítési hálózatot alakítsanak ki, továbbá ütőképesebbé váljanak.”

8 | FIGYELŐ 2021/39

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 8

2021. 09. 28. 16:13

| SZÁMLÁLÓ |

,&?)&8 ,. 7*5 1ö7&/9

2¥W Y­S^P­SY PJ_JQN F PTWR¥S^ MTL^ F_ NIJN LF_IFX¥LN Sº[JPJI­X QJLFQ¥GG X_¥_FQ­PTX X÷Y [FQ·X_±SďQJL JSS­Q NX RFLFXFGG QJX_ *_ F_Y OJQJSYN MTL^ Oº[÷ KJGWZ¥WGFS RNQQN· X_ÀQ÷ X_¥R±YMFY X_JR­Q^N Oº[JIJQJRFI·OF [NXX_FY­W±Y­X­WJ ºXX_JXJS RNQQN¥WI KTWNSY ­WY­PGJS & G÷[ÀQ­X JWJIR­S^JNG÷Q F S^ZLI±OFXTP [FQFRNSY F KJL^[JWJX ­X WJSI[­IJQRN X_JW[J_JYJP ITQLT_·N NX W­X_JXÀQSJP *Q÷GGNJPS­Q F S^ZLI±OUW­RNZR ºXX_JLJ [¥WMFY·FS RJLMFQFIOF RFOI F_ ºY[JSJ_JW KTWNSYTY ZY·GGNFP UJINL MFYMF[N KJL^[JWU­S_Y PFUMFYSFP P­_MJ_ *Pº_GJS _FOQFSFP F Y¥WL^FQ¥XTP F RNSNR¥QG­W J_JW KTWNSYWF JRJQ­X­W÷Q NX A GDP VÁLTOZÁSA*

*Q÷_÷ ­[ F_TSTX NI÷X_FP¥MT_ P­UJXY X_¥_FQ­P

4,4

–

–

–

– 2019. II. név

III. név

IV. név

2020. I. név

II. név

III. név

IV. név

II. név Forrás: KSH

0NNLF_±YTYY FIFY

&? 7*,8 ,. 3>:,) / -&;. 91&, 88?*, 3*0 &1&0:1 8&

,)5 3 ;*0*) 8. *1ö7*/*1? 8*0 2022

Százalék

7,0

2021. I. név

6,5– 7,0

5,2

Kormány*

5,0– 6,0 MNB

6,3

7,8

5,0

Európai Bizottság

5,5

Századvég Gazdaságkutató

Forint

2016

2017

2018

2019

2020

2021

;FWLF 2NM¥Q^ U­S_ÀL^RNSNX_YJW S^NQFYPT_FYF X_JWNSY F X_¥_FQ­PTY NX JQ­WMJYN NI­S F G÷[ÀQ­X R­WY­PJ +TWW¥X JX PºQYX­L[JY­X 23' *ZW·UFN 'N_TYYX¥L 29.

& 2.3.2 1' 7 &1&0:1 8& 9& Forint

93 000

73 500

Forrás: KSH

Forrás: KSH

2021/39 FIGYELŐ | 9

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 9

2021. 09. 28. 16:13

| CÍMLAPON |

JÖN A FOGYASZTÁSÖSZTÖNZÉSI CSOMAG

10 | FIGYELŐ 2021/39

F_10-13-cimlap.indd 10

2021. 09. 28. 17:18

| CÍMLAPON |

ÚJABB LÉPÉSEK | Orbán Viktor miniszterelnök a parlamenti idénynyitón több gazdaság- és társadalompolitikai intézkedést is bejelentett. Összességében 1400 milliárdos csomagról lehet szó; a jövő évi gazdasági növekedés akár hét százaléknál is nagyobb ütemet érhet el.

A kormányfő az Országgyűlésben hangsúlyozta: a 2022es év eleji lépések alapja az 5,5 százalékos GDP-bővülés, amelyet túl is szárnyalhat a gazdaság. A legnagyobb költségvetési tételt, 600 milliárd forintot a gyermeket nevelő, aktív kereső szülők személyi jövedelemadójának a visszatérítése jelenti.

Ez összességében 1,9 millió családapát-családanyát érint.

Varga Mihály pénzügyminiszter minapi Facebook-videójában a részletekről szólva kifejtette: az adó-visszatérítés minden olyan szülőnek jár, aki jogosult a családi pótlékra. Ha a famíliában mindkettőnek van bejelentett munkahelye, akkor mindegyiküknek visszaadják az idén általuk befizetett szja-t.

Orbán Viktor szavai szerint a 2022. február 15-ig visszatérítendő összeg felső határa a 2021-es átlagbér lesz. A lépés már korábban ismert volt. A bejelentés újdonságát az jelenti, hogy a kedvezményezettek köre több mint négyszázezer fővel nagyobb lesz, mint amit korábban sejteni lehetett. Ugyanis visszatérítésben részesülnek a kisvállalkozók, a katások és az ekho szerint adózók is. Varga Mihály elmondta: a katások a 2021-es tételes adójuk negyedét, míg az ekhósok a befizetett 15 százalékos adójuk kétharmadát kaphatják vissza. Az öszszeg felső határa az átlagbér éves adótartama. A katás vállalkozókra vonatkozó bejelentés tehát az átalányadó – a havonta befizetett 25, 50 vagy 75 ezer forint – negyedéről szól az egész évre kivetítve. A legtöbben a középső, ötvenezres csoportba esnek, ők így jövőre az idén befizetett 600 ezer forintos adó 25 százalékát kaphatják vissza.

TIZENHARMADIK HAVI NYUGDÍJ

FOTÓ: 123RF

A kormányfő a múlt hét eleji parlamenti beszéde után pénteken azt mondta a Kossuth rádióban, hogy a 13. havi nyugdíj még fennálló háromheti részletét is odaadná a nyugdíjasoknak. „Azért küzdök, hogy a csak négy év alatt odaadni tervezett teljes 13. havi összeget már 2022-ben, azaz felgyorsítva megkaphassák az érintettek” – jelentette ki. Ez nagyjából 260 milliárdos pluszkiadást jelent majd a költségvetésnek.

Az idősek nem csak ennek az intézkedésnek örülhetnek, ugyanis novemberben nyugdíjprémiumot is kapnak, amelyet még 2009-ben vezettek be. A Bajnai-kabinet akkor fogadta el a rendeletet, amikor a megszorítások közepette megszüntették a 13. havi nyugdíjat. A lépés egyfajta kompenzáció lett volna, csakhogy akkor remény sem volt arra, hogy a gazdaság belátható időn belül eléri a célként kijelölt értéket.

Az Orbán-kormány évek múlva tudott először nyugdíjprémiumot fizetni. 2017-ben az érintettek 12 ezer forintban részesülhettek, egy évre rá 18 ezret kaptak, 2019-ben pedig 22 ezret. A miniszterelnök korábban arról beszélt, hogy a nyugdíjprémium összege átlagosan 50-55 ezer forint lehet. A prémiumot és a korrekciót a megítélt nyugdíjösszeg alapján, százalékosan számítják. A prémiumot úgy kell kiszámolni, hogy a 2021/39 FIGYELŐ | 11

F_10-13-cimlap.indd 11

2021. 09. 28. 17:18

| CÍMLAPON |

A 2022-es év eleji lépések alapja az 5,5 százalékos gazdasági növekedés, amit akár túl is szárnyalhat a gazdaság. novemberi nyugellátás összegének a negyedét – legfeljebb 20 ezer forint – beszorozzuk a GDP-növekedés alapján kiszámolt szorzótényezővel. Ha a bruttó hazai termék bővülése meghaladja a 3,5 százalékot, a valós gyarapodás és a 3,5 százalék különbözete adja ki a szorzót. 5,5 százalékos növekedés esetén ez tehát kettő lesz; ebben az esetben 40 ezer, ha hat százalék, akkor 50 ezer, hét százaléknál 70 ezer forint lenne a nyugdíjprémium.

De a nyugdíjasok még 2021-ben kiegészítést is kapnak az infláció miatt. Az ez év novemberi összeg 9,1 százalékkal több lehet az októberinél, hiszen az infláció 0,7 százalékkal nagyobb, mint az éves nyugdíjnövekedés mértéke volt. A korrekciót egy összegben kapják meg. Éves szinten számolva – a 13. havi nyugdíj februári visszaépítését is figyelembe véve – tehát 13-szor 0,7 százalékról van szó. Ez több pénz, mint amelyre a korábbi előrejelzések alapján számítani lehetett.

MINIMÁLBÉR ÉS BÉRMINIMUM

A bruttó minimálbér jövőre 200 ezer forint lesz és ez egy sor más juttatást is befolyásol. Ennek köszönhetően a gyed maximális összege eléri a bruttó 280 ezer forintot (2010-ben még csak 103 ezer volt). A hallgatói gyed az alapképzés esetén bruttó 140 ezer forintra nő, ez a bevezetéskori összegnek a duplája. A gyodra jogosultak – akik súlyosan sérült, önmagukat ellátni nem képes gyermeket gondoznak – nettó 180 ezret kapnak majd; az alap ápolási díj 2010-ben még csupán 25 ezer forint volt.

A minimálbér összege közel 20 százalékkal növekszik, ez 400-450 ezer embert érinthet. Sokkal nagyobb, kétmilliós munkavállalói kört érint majd a garantált bérminimum emelése, ennek pontos nagyságáról még nincs megállapodás. Sajtóhírek szerint a szakképzett munkaerő alapbére 260 ezer forint lehet. Ebben az esetben viszont a munkáltatókat kompenzációban kell részesíteni, hiszen ez nekik – főleg a kkv-k számára – egyszerre óriási kiadást jelentene. A foglalkoztatói oldal felvetette, hogy az emelést két lépcsőben kellene végrehajtani: első alkalommal jövőre, majd 2023. január 1-jétől.

2022. január elsejétől bevezetik a 25 év alatti dolgozó fiatalok szja-mentességét. Nagyjából 280 ezer főt érinthet a döntés. Az iskolaszövetkezet tagjaként végzett munka a jövő évtől az eddigi járulék- és szochomentesség mellett szja-mentessé is válik. Az az egyetemista, aki iskolaszövetkezeten keresztül vállal munkát, egy év alatt 1,2 millió forintos többletjövedelemre tehet szert.

A fegyverpénz juttatását a rendőrök, a hivatásos rendvédelmisek (a katasztrófaelhárításban, a büntetés-végrehajtásban tevékenykedők, az önkormányzati tűzoltók, a honvédek, az adminisztrációban dolgozók) számára 2017-ben tette elérhetővé a kormány. Nagyjából 55 ezer főt érint a juttatás. Ennek lényege, hogy háromévente februárban egy összegben a

SZAKÉRTŐI SZEMMEL Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatója: A koronavírus-járványból való gyorsabb gazdasági kilábalás előmozdítása érdekében fiskális ösztönzés történik. Adócsökkentés, -visszatérítés, a munkából származó jövedelmek növelésén keresztül a kormányzat továbbra is elkötelezett a munkába vetett hitt, a munka becsületének további megtartása mellett. A válság kezelése erős fiskális elemekkel zajlik Magyarországon, és a kormányzat minden tekintetben igyekszik kihasználni a rendelkezésére álló költségvetési mozgásteret. A monetáris politika pedig teszi a feladatát: a markáns külföldi hatásokkal formálódó inflációs környezetben szigorít.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője: Számításaink szerint összességében nagyjából 1400 milliárdos csomagról van szó, ami azt jelenti, hogy ez az összeg az emberekhez kerül. Ez biztos, hogy berobbantja majd a fogyasztást. Nem véletlen, hogy a jövő évre szóló növekedési prognózisunkat hét százalékra húztuk fel, de az sem elképzelhetetlen, hogy ennél is nagyobb lesz a gazdasági bővülés. A minimábér és a garantált bérminimum emelése szintén nagyban befolyásolja majd a számokat, hiszen ez is hat a fogyasztásra. Nézzük részleteiben, melyik intézkedés milyen költségvetési kiadással jár. A családoknak járó szja-visszatérítés mértéke a legnagyobb ebből a szempontból, ez 600 milliárdos tételt jelent. A 13. havi nyugdíj februári, egy összegben történő kifizetése 320 milliárdba, a nyugdíjprémium nagyjából 150-200 milliárdba fog kerülni. A fegyverpénz érintetti körével kapcsolatban még sok a bizonytalanság, de ez is 100-150 milliárdos költségvetési tételt jelent.

hathavi bérüket kitevő illetménykiegészítést kapnak a területen dolgozók. Ez azt jelenti, hogy fejenként 900 ezer és 2 millió forint közötti bónuszban részesülnek a hivatásos állományok tagjai. Ennek feltétele, hogy meglegyen legalább hároméves hivatásos szolgálati jogviszony. A fegyverpénz kifizetése is a válságkezelés és az újraindítás része, szintén a fogyasztásösztönzés érdekében történik.

A gazdaság újraindításának köszönhetően a teljesítményünk már most meghaladja a 2019-es, a járvány előtti szintet. A foglalkoztatottak száma 4,7 millió, ami a rendszerváltás óta a legjobb arányszám. Orbán Viktor szerint sikerült teljesíteni azt a pandémia idején kitűzött célt, hogy annyi munkahelyet hoznak létre, mint amennyit a válság tönkretett. A négyszázalékos munkanélküliségi adatok szerint egy lépésre vagyunk a teljes foglalkoztatottságtól.

PINDROCH TAMÁS

12 | FIGYELŐ 2021/39

F_10-13-cimlap.indd 12

2021. 09. 28. 17:18

| CÍMLAPON |

SZABAD SZEMMEL IS LÁTHATÓ ÖSSZEG

PÉNZÜGYI VAGYON | A februárban várható adó-visszatérítés 600 milliárd forintos összege a háztartások pénzügyi vagyonán is látható nyomot hagy majd. A kérdés csak az, hogy mit kezdenek a gyermekes családok az egy keresőre jutó, akár több százezer forintos friss forrással.

Jelentős hatást gyakorol majd a gyermeket nevelő családok pénzügyi helyzetére a februárban érkező szja-visszatérítés. Varga Mihály pénzügyminiszter korábbi bejelentése szerint a lépés révén 1,9 millió szülő összesen 600 milliárd forintot kap. Ez minden idők legnagyobb családoknak nyújtott adókedvezménye, amelyhez ráadásul egy összegben jutnak hozzá az arra jogosultak.

JAVUL AZ EGYENLEG

A Magyar Nemzeti Bank előzetes statisztikái szerint a hazai háztartások összesen 69,7 ezer milliárd forintnyi pénzügyi eszközzel – kissé leegyszerűsítve: megtakarítással – rendelkeztek az első fél év végén. Ebben ugyanúgy szerepel a készpénz, mint a betétek, az állampapírok, a részvények, a befektetési jegyek vagy a különböző vállalkozásokban meglévő részesedések. Ez azt jelenti, hogy a jövő februárban a számlákra érkező 600 milliárd forint nagyjából a 0,8 százalékát adja a háztartások teljes megtakarítási portfóliójának. A hitelekkel és egyéb kötelezettségekkel csökkentett nettó pénzügyi vagyonhoz képest pedig még nagyobb szeletet jelent az szja-vissza-

A HÁZTARTÁSOK PÉNZÜGYI ESZKÖZEINEK ÁLLOMÁNYA*

FOTÓ: 123RF

Milliárd forint

2015

2016

2017

2018

&ITYY ­[ R¥XTINP SJL^JI­GJS JQ÷_JYJX FIFYTP X_JWNSY

2019

2020

2021 +TWW¥X 23'

térítés összege. Az MNB adatai alapján előbbi 57,4 ezer milliárd forint közelében mozgott az év derekán, ennek a februárban kifizetendő 600 milliárd már több mint az egy százalékát teszi ki. Ezekből az adatokból kitűnik tehát, hogy szabad szemmel is jól látható összegről van szó, amely jelentősen javítja a családok pénzügyi pozícióit.

HÁROM FŐ CSAPÁSIRÁNY

Arra persze semmiképp sem lehet számítani, hogy az szjavisszatérítés teljes összegét a pénzügyi pozícióik javítására használják fel a háztartások, hiszen annak egy részét nyilvánvalóan fogyasztásra fordítják, vagyis leginkább tartós fogyasztási cikkek – például bútorok, járművek, műszaki áru – beszerzésére, esetleg lakásfelújításra költik.

A másik kézenfekvő felhasználási mód a meglévő hitelek elő- vagy végtörlesztése lehet. Ezt különösen abban az esetben érdemes megfontolni, ha drágább kölcsöne, folyószámlahitele, kisebb összegű személyi kölcsöne vagy vissza nem fizetett hitelkártyakerete van a családnak. A harmadik lehetőség pedig az, hogy a família a megtakarításait gyarapítja a visszatérített összegből, és a célnak, illetve a kockázatvállalási hajlandóságának megfelelő konstrukcióba fekteti a pénzt.

Azt persze lehetetlen előre megmondani, hogy mely megtakarítási formák lehetnek a visszatérítéshez jutó háztartások kedvelt célpontjai, de az alacsony kamatkörnyezet nyomán egyes lakossági állampapírok és a befektetési jegyek lehetnek a fő nyertesek. (A tőzsdei részvények a jelenlegi árszinteken már nem feltétlenül jelentenek vonzó alternatívát a kisbefektetőknek.) Az pedig mindenképpen üdvözítő lenne, ha nőne az értékpapír-befektetések része a lakossági portfólióban, hiszen a hazai háztartásoknál még mindig igen nagy a be nem fektetett, „pihenő” pénzek aránya.

B. M. T. 2021/39 FIGYELŐ | 13

F_10-13-cimlap.indd 13

2021. 09. 28. 16:56

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

TARTÓSAN NAGY NÖVEKEDÉS VÁRHATÓ

MKT | Napjainkban Magyarország összehasonlíthatatlanul jobb helyzetben van, mint a 2009-es válság idején volt.

Az idén akár 7-7,5 százalékos GDP-bővülést is elérhetünk – derült ki a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) által szervezett 59. Közgazdász-vándorgyűlésen.

Napjainkban új szabályokkal új világgazdasági rend alakul ki, amelyet alapvetően négy kulcsszóval lehet jellemezni: digitalizáció, a zöldgazdaság elterjedése, a kreativitás mindenoldalú térnyerése és Eurázsia megerősödése, felemelkedése – emelte ki Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a közgazdász-vándorgyűlésen elmondott nyitóbeszédében.

Jelezte: a koronavírus-járvány – most éppen a negyedik hulláma – lesújtott ránk, mára azonban az ország összehasonlíthatatlanul jobb helyzetben van, mint 2009ben volt. Az új világgazdaság kialakulását felgyorsították a válságok, napjaink-

ban a pandémia követeli ezt ki. A koronavírus lendületet adott a digitalizációnak és a zöldgazdaságra való átállásnak, az új technológiák elterjedésének.

A jegybankelnök emlékeztetett: Magyarország tíz sikeres évet mondhat a magáénak, csak ezután érte el hazánkat a mostani világgazdasági krízis. A gazdaság terén új kihívás jelent meg, az infláció, amelyet Matolcsy György közellenségnek nevezett, hozzátéve: az MNB

már megindította ellene a harcot. Globálisan a kilábalást tekintve Kína és az Egyesült Államok jár az élen – gyorsabban állnak talpra, mint az Európai Unió.

Magyarország a mostani válság kezelésében is az eredményes államok közé sorolható. A GDP szintjét tekintve az idei második negyedév végére már elértük a krízis előtti állapotot. Európa országainak a mezőnye kettészakadt; mi a sikeres 1012 válságkezelő állam csoportjába tartozunk – jelezte a szakember.

Hazánk nagyon gyors, V alakú kilábalást valósított meg. Ennek egyik oka, hogy Európa-bajnokok voltunk a hitele-

FOTÓ: SOÓS LAJOS, MTI

VARGA MIHÁLY, HEGEDÜS ÉVA ÉS PLESCHINGER GYULA. ELÉGEDETT EMBEREK

14 | FIGYELŐ 2021/39

F_14-15_MKT.indd 14

2021. 09. 28. 16:56

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

zésben; a 2008-as krízis kezelése is hitelezés-központú volt, ezt kiegészítette a beruházásfókuszú. A központi bank elnöke rámutatott: a mostani válságot tekintve még nem eredményes államok közé tartozik az EU-tagok közül Franciaország és Németország. Az MNB több mint tízmilliárd forintot juttatott a gazdaságba a talpra állás érdekében, az intézmény programjai kifejezetten célzottak voltak. Ezek egyik legjelentősebbikét az NHP Hajrá! jelentette. Matolcsy jelezte: a következő években megnő a kreatívipar jelentősége. Új területek kerülnek előtérbe, például a nanotechnológia. Erősödik a robotok, a mesterséges intelligencia szerepe. Az új gazdaság zöld lesz – ez azt jelenti, hogy a pénzügyeket is fenntarthatóbbá kell tenni.

Kifejtette: zöldátmenetet él át Magyarország is, hazánkban beruházásokkal kell megvalósítani az átállást. Nagy segítséget jelenthetnek ebben többek között a zöldhitelek, például a jegybank Zöldotthon programja. A szakember rámutatott: a magyar központi bank az egyik első a világon a zöldátmenet finanszírozásában.

Az intézmény megkapta a törvényhozástól a zöldmandátumot, ez nagyon fontos volt a környezetbarát projektek elindításához. A jövő gazdaságában a tőke, a technológia, a tudás és a tehetség meghatározó szerepet játszik. Amelyik ország nem kapcsolja össze ezt a négy tényezőt a zöldátmenettel, az veszíteni fog.

Az MNB elnöke az előttünk álló évtizedről elmondta: Kína és az USA versenye határozza meg a jövőt, de a két állam rivalizálását nézve az ázsiai ország egyelőre sok szempontból szegénynek számít. Hozzátette: a technológiai szférában a távol-keleti óriásnak még lemaradása van. Magyarország számára jó az a stratégia, hogy ha nem tudunk Európából tudást és technológiát importálni, akkor Ázsiából és az Egyesült Államokból kell beszereznünk. Matolcsy szerint hazánk jó helyzetben van, az elmúlt tíz eredményes esztendő után egy újabb sikeres évtized következhet.

Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a gazdasági centrumokban a meghozott intézkedések elegendők voltak az újrainduláshoz. 2021 már a növekedés jegyé-

ben telik, és jó esély van arra, hogy a jövő évben ismét pörög a gazdaság motorja, hacsak nem jön közbe valami előre nem látható probléma. Ilyen például az infláció tartóssága, amelyről komoly szakmai vita van. A másik ilyen tényező a koronavírus-járvány, de a tárcavezető úgy véli, az átoltottság már olyan mértéket ért el a világban, hogy tömeges leállásra nem kell számítani. Vannak még megbetegedések, de a súlyos esetek száma radikálisan csökken; ez így van Magyarországon is – jelezte a szakember.

A magyar gazdaság újraindult, olyan lendületet tudott felvenni, amellyel elérte a válság előtti kibocsátási szintet. Hazánkban szinte minden ágazat hozzájárult a bővüléshez, mivel a gazdaság szerkezete elkezdett átalakulni. Négy fontos terület van, ahol a kibocsátási szint már meghaladta a pandémia előtti időszak értékét: az infokommunikáció, az ipar, az építőipar és a pénzügyi-biztosítási szektor – húzta alá Varga Mihály. Rámutatott: a munkaerőpiaci helyzetkép azt mutatja, hogy a rendszerváltás óta nem dolgoztak ennyien, mint most. A foglalkoztatottak száma meghaladta a 4,7 milliót, egyes ágazatokban már a munkaerőhiány okoz problémát. A GDP idei alaku-

kezeléshez. A pénzügyminiszter szerint az ez évre várható 7,5 százalékos államháztartási hiány uniós összevetésben átlagosnak mondható. Természetesen a deficit tekintetében a legjobb szám a nulla, de a mostani helyzetben sikerült jól menedzselni a válságot.

Több mint 13 000 milliárd forinttal segíti a vállalkozásokat és a családokat a Gazdaság-újraindítási akcióterv, s egy 1000 milliárd forintot meghaladó adócsökkentési program is elindult. A hitelminősítők is elismerik Magyarország teljesítményét. Sok európai államot minősítettek le az elmúlt időszakban, nálunk a besorolási szintek meg sem inogtak – mondta a tárcavezető, aki az előadása megtartásakor még nem tudta, hogy pénteken a Moody’s Investors Service felminősítette hazánkat. A nemzetközi társaság az eddigi Baa3-ról egy fokozattal, Baa2-re javította a magyar államadós-osztályzatot. Varga úgy ítélte meg: a szeptemberi devizakötvény-kibocsátás jó időben, jó feltételekkel zajlott le. A következő időszak prioritásának a digitalizáció gyorsítását nevezte, ezen a téren ugyanis elma-

A gazdaság újraindult, olyan lendülettel, amellyel elérte a válság előtti kibocsátási szintet. lását tekintve az első fél év 7,6 százalékos gyarapodást hozott, és jó esély van arra, hogy ez az esztendő hátralévő részében is így alakul. A növekedési pályára való visszaállásunk folyamatos. Már elértük a vírus megjelenése előtti kibocsátási szintet, de még nem kerültünk arra a pályára, amelyen lennénk, ha nem jön a pandémia. A gazdaság újraindítására hozott intézkedések a bruttó hazai termék 30 százalékát tették ki. Ezen belül 41 százalék volt a fiskális jellegű lépés, de mind kormányzati, mind jegybanki intézkedésekre szükség volt a gyors helyzet-

radunk a nyugati országoktól. Négy fő területen gyorsíthatjuk itt a fejlődést. Ezek: a digitális készségek fejlesztése, vagyis az emberek képzése, a közszolgáltatások, az egészségügy további digitalizációja (utóbbiban óriási tartalékok vannak), a digitális eszközök használatának elterjesztése.

A szakember a kihívásokról is beszélt előadásában. Az egyik fő terület, ahol javítani kell majd, az államadósságszint.

Az állami költekezést vissza kell fogni, vissza kell térni a zsugorodó adósság pályájára. Utalt arra, hogy a koronavírus az oltások miatt mérsékelt hatást gyakorol a gazdaságra. Az uniós források körüli viták is csillapodnak majd, s várhatóan megegyezéssel végződnek. Ezek a források járnak Magyarországnak – emelte ki Varga Mihály.

TÓTH BALÁZS 2021/39 FIGYELŐ | 15

F_14-15_MKT.indd 15

2021. 09. 28. 16:56

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

RÖVIDÜLHETNEK A VÁRÓLISTÁK

EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS | A koronavírus-járvány miatt meghosszabbodott várólisták drasztikus rövidülését ígéri az egészségügyért is felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az erre a célra meghirdetett több mint tizenkétmilliárd forintos program révén.

A pandémia korábbi hullámai alatt a megbetegedettek egészségének a helyreállítása, valamint a fertőzés közösségi terjedésének a megfékezése érdekében hónapokon át szükségszerűen fel kellett függeszteni a halasztható egészségügyi ellátásokat. Az elektív, azaz az ütemezett beavatkozások és a rehabilitációs gondozások a harmadik hullám lecsengésekor – az ágazat újraindításának a részeként –, ez év május 13-tól kezdődtek el újra – emlékeztetett az Emmi, miután a várólista-csökkentési program részleteiről szóló kormányrendelet megjelent a Magyar Közlönyben.

A jogszabály-módosítás számszaki lényege, hogy a lajstrom rövidítése érdekében az e célra szánt idei előirányzott összeg csaknem 3,5 milliárd forinttal – 5-ről 8,44 milliárdra – nő. A szaktárca tájékoztatásából az is kiderült, hogy jövőre 8,7 milliárd forintot kapnak ugyanerre az egészségügyi intézmények. Így jön ki a 12,2 milliárdos végösszeg.

„A kormány kiemelt célja, hogy minden beteg megfelelő időben, a lehető leggyorsabban hozzájusson a diagnózishoz, és a betegség kezelése minél hamarabb elkezdődjön” – fektette le az alapelvet az Emmi, ahol Kásler Miklós miniszter utasítására készült el a szakmai javaslat a felhalmozódott műtétek elvégzésére és a meghosszabbodott várólis-

FOTÓ: GETTY IMAGES

GYORS DIAGNÓZIS

16 | FIGYELŐ 2021/39

F_16-17_korhazi_varolistak.indd 16

2021. 09. 28. 16:14

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

FELAJÁNLÁS A MAGÁNSZEKTORBÓL

ták rövidítésére vonatkozó kormányzati támogatásról. Ezzel kapcsolatban megjegyezték: az egészségügyi ellátás zavartalanságát ma már szintén nagyban garantálja, hogy a szakmában dolgozók beoltatták magukat. Ezzel együtt a műtétre váró, még nem immunizált betegeket is valamely vakcina mielőbbi felvételére kérte a tárca.

A már hatályos jogszabály világosan kimondja, hogy a veszélyhelyzet miatt elhalasztott ellátásoknak a pótlására szolgál a kiemelt várólista-csökkentési program, s a hozzá tartozó fekvőbeteg-szakellátások finanszírozását a megemelt előirányzat felhasználásával kell elvégezni. Fontos tudniuk az intézkedésbe bevont szolgáltatóknak, hogy a megnövelt összeg terhére írt beavatkozásokra az alapdíj százharminc százalékának és az elszámolható súlyszám szorzatának megfelelő finanszírozási

sek a munkaszerződésükben meghatározott illetményükön felül jogosultak.

A kiemelt programot az indulását követő hat hónapon belül kell teljesíteni.

ÖTNAPOS HATÁRIDŐ

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek (Neak) lehetősége van továbbá arra, hogy az akcióba azokat a rendelet által nem nevesített orvosi területeket is bevonja – a meglévő pénzügyi keret erejéig –, amelyeknél a betegfogadási lista szerinti várakozási idő meghaladja a hatvan napot. Az emelt finanszírozási díj kifizetésének ugyanakkor minden esetben feltétele, hogy az intézmény a diagnosztikai vizsgálat eredményét az elvégzésétől számított öt munkanapon belül feltöltse az EESZT-be, azaz az egységes elektronikus szolgáltatási térbe. Ennek hiányában a Neak nem utal.

A rendelkezés a várólista-csökkentési előirányzat terhére jelenthető be-

A veszélyhelyzet miatt elhalasztott ellátásoknak a pótlására szolgál a kiemelt várólista-csökkentési program. díj könyvelhető el. Ráadásul a teljesítményt nem kell figyelembe venni a tervezett éves keret tárgyhavi teljesítésének a számításában sem. Az pedig az egészségügy személyi állományának jelent jó hírt, hogy amint megérkezik a kórház bankszámlájára az emelt összeg, annak nyolcvan százalékát két hónapon belül az érintett orvosok és szakdolgozók díjazására kell fordítani. Erre a pénzre tehát a doktorok, ápolók, assziszten-

avatkozások között konkrétan megnevez csaknem hetvenféle ultrahang-, mintegy negyvenfajta komputertomográfiai (CT-) és ugyanennyi MR-vizsgálatot, vagyis igen széles a diagnosztikai spektrum.

VÁRAKOZÁS

A Neak honlapján nyilvánosak a várólistaadatok, így bárki leellenőrizheti, hogy a lakóhelyén vagy annak környékén átlagosan milyen időzítéssel érdemes kalkulálnia. Csípőprotézis-műtétre például szeptember végén több mint 7400-an vártak idehaza. Az előző fél évben ezen betegek fogadási idejének az országos középértéke százharminc-

A napokban új magánkórházat nyitott a fővárosban a Doktor24 Medicina Zrt. A csaknem hárommilliárd forintos beruházással elkészült klinika háromezer négyzetméteren nyújt járó- és fekvőbeteg-ellátást – jelentette be Lancz Róbert, a vállalatcsoport vezérigazgatója. Az intézmény harmincöt szakterületen végez átfogó gyermek- és felnőttjáróbeteg-ellátást, emellett kialakítottak egy négy műtővel működő sebészeti központot és ortopédiai centrumot, valamint egy harmincnégy ágyas fekvőbeteg-részleget. Az MTI beszámolója szerint Béres György, a Doktor24 Kastélypark Klinika főigazgatója a sajtótájékoztatón megerősítette azokat a cikkünkben is idézett Neak-adatokat, amelyek szerint ma Magyarországon mintegy 16 ezren várnak csípő- vagy térdprotézisre. A kórház törekszik arra, hogy részt vegyen a várólista-csökkentési programban. Évente mintegy ötszáz közfinanszírozott beteget tudnának megműteni – közölte.

három nap volt, de Észak-Magyarországon ez két hónap híján elérte az egy esztendőt. Rosszabb a helyzet térdprotézisbeültetésnél. Erre az operációra mintegy 8600-an készülnek, és minden térséget figyelembe véve a kétszázhatvan napot is meghaladta tavasz óta a várakozás időtartama.

Különösen sokan, több mint tizenhatezren szeretnék jelenleg meggyógyíttatni a szürke hályogjukat. Nekik az elmúlt fél évben országos átlagban „mindössze” két és fél hónappal kellett számolniuk. Magyarország-szerte gyorsan, akár egy hónapon belül kés alá lehetett feküdni az előző időszakban diagnosztikus szívkatéterezésre, gerincsérv- és mandulaműtétre, valamint kézsebészeti és kisebb urológiai beavatkozásra.

Az olaszországi központú Európai Szervtranszplantációs Társaság által végzett és a The Lancet Public Health című tudományos folyóiratban publikált augusztusi kutatás mindemellett rámutatott arra is, hogy a koronavírusjárvány első évében hazánkban 37 százalékkal esett vissza a transzplantációk száma. A modellszámítások szerint a világszerte történt visszaesés több mint 48 ezer páciens életébe került.

HZ 2021/39 FIGYELŐ | 17

F_16-17_korhazi_varolistak.indd 17

2021. 09. 28. 16:14

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

Megerősítette gazdaságpolitikánk irányát a Moody’s hitelminősítő, amely két pontban foglalta össze minapi döntésének a lényegét. Részint a magyar gazdaság nagy ellenálló képességét mutatja a 2021 első felében történt erőteljes viszszapattanás, amelyet a hatékony fiskális és monetáris politikai stimulus segített.

Közben a jelentős ütemű beruházásoknak tulajdoníthatóan a középtávú növekedési kilátásaink is javultak. Olyannyira,

POZITÍV MEGLEPETÉS | Az eddigi Baa3-ról Baa2-re minősítette fel a magyar adósosztályzatot a napokban a Moody’s. Ráadásul a hitelminősítő stabil kilátást adott az új besorolás mellé.

hogy a következő fél évtized leforgása alatt 3-4 százalékos lehet a hazai gazdaság potenciális bővülése. A pénzügyi intézet szakértői szerint a lendületes gyarapodás a költségvetési fegyelem visszatérését is segítheti a következő esztendőkben, valamint ismét csökkenhet az államadósság. Az összefoglalóból az is kiderül, hogy összességében a koronavírus-járványnak csak mérsékelt hatása lehet. A hitelminősítőnél úgy vélik: a vártnál nagyobb idei növekedésből adódó extra mozgásteret nagyrészt kihasználja majd a kormány.

Ugyanakkor úgy gondolják, hogy a hi-

NAGYOBB INFLÁCIÓT ÉS BŐVÜLÉST VÁR AZ MNB Jelentősen felfelé módosította inflációs előrejelzését a jegybank: a júniusban közölt 4,1 helyett a 3 százalékos célt nagyobb mértékben meghaladó, 4,6-4,7 százalékos drágulásról szól az ez évre adott prognózis. A jövő esztendőre vonatkozóan szintén felfelé módosult az előrejelzés: 3,1 helyett immár 3,4-3,8 százalékos pénzromlást vár az MNB. Közben a GDP-számok tekintetében is változtatott az intézmény: a júniusi 6,2 helyett a szeptemberi inflációs jelentésben 6,57 százalékos növekedést vár. S a bővülés a következő évben is jelentősebb lehet a hatodik hónapban vártnál.

vatalosan megcélzott 7,5 helyett a GDP 6,5 százalékát teszi majd ki a költségvetési hiány. Az erős bővülésnek köszönhetően pedig az adósságráta is csökkenésnek indulhat – 2023-ig majdnem négy százalékponttal, 76,7 százalékra zsugorodhat a mutató. A cég szerint további felminősítéshez vezethetne, ha a költségvetési fegyelem a vártnál gyorsabban állna helyre, mert az adósságráta is meredekebben eshetne. Emellett strukturális reformok lehetnének jó hatással a jelenlegi besorolásra, illetve az MNB versenyképességi reformjavaslatainak a végrehajtása.

A Moody’s által adott jobb osztályzat mindenképpen meglepetésnek tekinthető.

Bár már egy éve pozitív kilátás volt érvényben, de a vírushelyzetre való tekintettel arra lehetett számítani, hogy a felminősítés csak később következik be – reagált a döntésre Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője.

SZAJLAI CSABA

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

FELMINŐSÍTETTE MAGYARORSZÁGOT A MOODY’S

18 | FIGYELŐ 2021/39

F_18_moodys.indd 18

2021. 09. 28. 16:15

Duna, Szentendrei-sziget, Magyarország

H O GYA N É L H E T N É N E K GY E R M E K E I N K E GY J O B B V I L ÁG B A N ?

A fenntarthatóságért tenni egyet jelent azzal, hogy egyaránt gondolunk a bolygónk és gyermekeink jövőjére.

Elsőként Budapesten rendezzük meg Közép-Európa legnagyobb, fenntarthatósággal foglalkozó kiállítását, ahol kézzelfogható megoldásokat mutatunk a fenntartható hétköznapokhoz.

2021. november 29. – december 5.– Budapest, Hungexpo

F_19_KKV_hirdetes.indd 19

www.planetbudapest.hu

2021. 09. 27. 17:00

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

FOLYTATÓDÓ HÍDSZEREP Az egységes rendszer 2011-ben indult, s a munkaerőpiac átalakulását is jól szemlélteti, hogy míg 2014–16 környékén átlagosan kétszázezren, sőt bizonyos hónapokban annál is többen vettek részt a programban, addig az elmúlt bő egy esztendőben nagyjából kilencvenezer körül stabilizálódott ez a szám.

Segély helyett munkát! – szól a már évtizedes kormányzati doktrína, melynek jegyében a kabinet 2011-ben meghirdette az új típusú közfoglalkoztatást.

A 2010-es évek elején még igen nagy volt az álláskeresők száma az országban, a gazdasági válság munkaügyi hatásainak a kezelése komoly kihívást jelentett. Ezért a szisztéma indulásakor az azonnali munkahelyteremtés volt a cél.

A témagazda Belügyminisztérium (BM) szakpolitikai kiadványa szerint ebben az időszakban gyakorinak számított a pár

hónapos foglalkoztatás. Ezt jól mutatja az a 2011-es adat, hogy bár a programban részt vevők éves átlagos létszáma 73 ezer fő körül alakult, összesen mintegy 236 ezren dolgoztak abban az esztendőben legalább egy napot közmunkásként.

2016-ig aztán folyamatosan nőtt a volumen: nemcsak egyre többeket vontak be a közfoglalkoztatásba, hanem mind hoszszabb időt is töltöttek benne az érintettek. Mindezzel párhuzamosan meredeken esett a munkanélküliek száma, köztük azoké is, akik addig tartósan voltak állás nélkül.

A MÁSODIK FÉLIDŐ

Az évtized vége felé – néhány apróbb kilengéstől eltekintve – a közfoglalkoztatotti létszám tendenciózusan csökkent, dön-

tően a gazdasági konjunktúrának és az ebből fakadó hatalmas munkaerő-keresletnek köszönhetően. Ennek megfelelően a BM szakmai publikációja is a „zsugorodó” jelzővel illeti a 2016–19es periódust, hiszen az álláskeresők és a közfoglalkoztatottak egyaránt jelentősen kevesebben lettek: előbbiek száma 600 ezerről megközelítőleg 250 ezerre, utóbbiaké százezer közelébe csökkent.

A közbeszédben a munkanélküliség helyett egyre inkább teret nyert a munkaerőhiány emlegetése, elsősorban a foglalkoztatók, a munkaerőt keresők képviselőinek az oldaláról.

A Központi Statisztikai Hivatal adatsorából az látszik, hogy tavaly márciusban, a koronavírus-járvány első hullámának a berobbanásakor már a nyolcvanezer fős volument sem érte el a közfoglalkoztatásban lévők állománya, utána azonban érthető módon ismét nőni kezdett a számuk. Ám nagyjából kilencvenezer körül stabilizálódott, azóta is ezen a szin-

FOTÓ: KOVÁCS PÉTER, HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ

KÖZFOGLALKOZTATÁS | A jövőben is szükség lesz az álláskeresés és a nyílt munkaerőpiac között hidat képező közfoglalkoztatás legalább átmeneti lehetőségének a biztosítására – közölte a Belügyminisztérium a Figyelő érdeklődésére.

KÖZFOGLALKOZTATOTTAK DOLGOZNAK A FÖLDEKEN MEZŐPETERDEN. SEGÉLY HELYETT MUNKÁT KAPTAK

20 | FIGYELŐ 2021/39

F_20-21_kozfoglalkoztatas.indd 20

2021. 09. 27. 17:00

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ten áll. Álláskeresőként pedig 256 ezer embert tartanak ma nyilván. A közfoglalkoztatási helyettes államtitkárság legfrissebb, ez év júliusi jelentése szerint a programban részt vevők átlagos száma a nyár közepén 88,5 ezer volt, ami az előző hónaphoz képest 1,4, a megelőző esztendő júliusához viszonyítva pedig 4,8 százalékos mérséklődést mutat.

A KÖZFOGLALKOZTATOTTAK 189,9 SZÁMÁNAK ALAKULÁSA* *_JW K÷

149,2 112,4

2017

2018

FOTÓ: BUJDOS TIBOR, ÉSZAK-MAGYARORSZÁG

*Adott év januárjában.

2019

93,4

2020

87,9

2021

Forrás: KSH

A leggyakoribb betöltött munkakörök között az első helyen a szolgáltatási és szállítási tevékenység áll (51,3 százalékkal), majd a mezőgazdasági feladatok jönnek (9,3), utánuk pedig a takarító-kisegítő foglalkozás (8,3). Emellett sokan dolgoznak az építőiparban, általános irodai adminisztrátorként, kubikusként, munka- és termelésszervezőként, valamint szemétgyűjtőként, utcaseprőként. Sokatmondó adat az is, hogy a közfoglalkoztatottak 87,5 százaléka hátrányos helyzetű településen él, s csaknem felük két megyéből kerül ki: Szabolcs-Szatmár-Beregből és Borsod-Abaúj-Zemplénből.

A BM-től lapunk megtudta, hogy a közfoglalkoztatási rendszer 2011-es indulása óta több mint 730 ezer fő vett részt e munkaformában. Azt is rendszeresen mérik, hogy a munkaerőpiacra való átlépések száma miként alakul. E vizsgálatoknál a kilépést követő száznyolcvanadik napi státuszt veszik figyelembe. Az arány az évtized első felére jellemző 1214 százalékot követően – a munkaerőpiaci helyzettel párhuzamosan javulva – 2017– 18-ban már meghaladta a 18 százalékot.

A koronavírus-járvány jelentette válság megjelenésével, illetve „a közfoglalkoztatottak kedvezőtlenebbé váló összetéte-

lének a hatására” ugyanakkor tavaly ismét 13 százalékra süllyedt ez a mutató – közölte a szaktárca.

A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK

A legnagyobb közfoglalkoztató hazánkban – átlagosan ezerkétszáz fővel – továbbra is a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány. Az ő céljuk, hogy a református gyülekezeteknek és intézményeknek országszerte elérhetővé tegyék a közfoglalkoztatás lehetőségét. Így az erőforrás hiányában elmaradt tennivalókra – például gyülekezeti, diakóniai, valamint szociális munka segítésére, továbbá templom- és parókia-karbantartásra – munkaerőt tudnak alkalmazni ott, ahol erre helyben nincs más mód. A munkaadók között a második helyen a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság áll, amely szintén több mint ezer embernek ad ilyen formában feladatot. Jelentős munkáltatónak számít néhány nagyobb hátrányos munkaerőpiaci helyzetű település városüzemeltető cége – többek közt az ózdi és a nyíregyházi –, valamint az időseknek infokommunikációs eszközöket biztosító Segítő Kezek az Aktív Évekért Közhasznú Nonprofit Kft. Természetesen a közfoglalkoztatás elemzésekor nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy az érte kézhez kapott fizetés alig több, mint a minimálbér nettójának a fele. Ez év márciusától a nyolcórás munka bruttója 85 ezer forint, így a nettó 56,5 ezerre jön ki. A garantált bérnél 111 ezer, illetve 73,5 ezer forint az adólevonás előtti és utáni öszszeg. Nyilvánvalóan ezek a járandóságok is arra ösztönzik az érintetteket, hogy mielőbb munkát találjanak maguknak a munkaerőpiacon. Ám addig is, amíg ez nem sikerül, mentálisan van jelentősége annak, hogy nem segélyből élnek, hanem részesei a munka világának.

A FOLYTATÁS

A kormány továbbra is a munkaalapú társadalomban és a munkával szerzett jövedelemben hisz – szögezte le a BM

KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMBEMUTATÓ KAZINCBARCIKÁN. A JÖVŐBEN IS SZÜKSÉG LESZ ERRE A MUNKAFORMÁRA

a Figyelőnek küldött válaszában, miután arról érdeklődtünk, milyen jövőt szán a tárca a programnak.

A közfoglalkoztatást az álláskeresői lét és a nyílt munkaerőpiac közötti hídként jellemezték, amelynek a fő célja az, hogy e státusz átmeneti legyen, az emberek a rendszeres feladatvégzés mellett lehetőséget kapjanak képzéseken való részvételre, továbbá arra, hogy a közfoglalkoztatásban a munkát megszakítva állást keressenek, akár idénymunkában vegyenek részt. „A tartósan állást keresők egy része olyan hátrányokkal küzd, amelyek a foglalkoztatáspolitika komplex eszköztárával is kizárólag hosszú távon enyhíthetők, így a jövőben is szükség lesz a közfoglalkoztatás legalább átmeneti lehetőségének a biztosítására” – közölte a minisztérium, világossá téve az elkövetkezendőkre vonatkozó álláspontját.

HELMECZI ZOLTÁN 2021/39 FIGYELŐ | 21

F_20-21_kozfoglalkoztatas.indd 21

2021. 09. 27. 17:00

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

KISTELEPÜLÉSI ÁLLOMÁSFEJLESZTÉS MAGYAR FALU PROGRAM | A MÁV 13 vasútállomás meglévő épületét felújítja, 11 településre új állomásépület kerül, 229 helyszínen pedig fedett kerékpártárolót létesítenek. A részletekről Gyopáros Alpár kormánybiztos és Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója beszélt a Figyelőnek.

„A Magyar falu program évről évre újabb lehetőségekkel bővül. Így van ez az idén is, hiszen a Miniszterelnökség 2 milliárd forintos támogatást biztosít a MÁV-nak, melynek célja egyes kistelepülések vasútállomásainak a fejlesztése.

Egyfajta mintaprogramként tekintünk erre a beruházásra, bízunk a folytatásban” – mondta lapunknak Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.

BŐVÍTÉS, NEM BEZÁRÁS

A szakember által koordinált Magyar falu program keretében 13 helyen felújítják a meglévő állomásokat, 11 helyen új épületeket húznak fel. „A mellékvonalak fejlesztése miért stratégiai cél a kormányzat szerint?” – kérdeztük a politikust. Elmondta, hogy a kistelepülési vasútvonalak mindig fontos szerepet töltöttek be egyegy település közlekedési kapcsolataiban.

Emlékeztetett: a Gyurcsány Ferenc nevével fémjelzett korszakban 38 olyan pályát zártak be, amely a falvak megközelítését biztosította. „A jelenlegi kormány elkötelezett a kistelepülések fejlesztése mellett, ezért hirdette meg a Magyar falu programot, amely nem egészen három év alatt immáron több mint 600 milliárd forintos támogatást biztosított az 5000 főnél kisebb lélekszámú helységek számára.

Ennek egyik fontos pillére a közlekedési infrastruktúra megújítása, többek között az alsóbbrendű állami utak renoválásával, a belterületi utak és kerékpárutak, hidak állapotának helyrehozásával, valamint a

vasúti közlekedési körülmények javításával” – fejtette ki Gyopáros Alpár. Arról is beszélt, hogy egy település élhetőségét nagymértékben meghatározza a megközelíthetősége, közlekedési kapcsolatainak erőssége. „A kormány hisz a magyar vidék és az ott élők erejében, ezért minden szükséges területen támogatja a felmerült igényeket a Magyar falu program keretében. Ebbe a vasúthoz kapcsolódó fejlesztések is beletartoznak” – tette hozzá.

Kitért arra, hogy a vasúti mellékvonalak és a kistelepülések állomásainak a fejlesztése azért is fontos, mert a fenti projektnek és azon belül a falusi családi otthonteremtési kedvezménynek (falusi CSOK) köszönhetően folyamatosan nő az érintett helységek lakosságszáma. „A baloldali kormányok vidékromboló po-

24+2 ÁLLOMÁS Felújítják a meglévő utasforgalmi épületet és annak környezetét Berkenye, Nagyigmánd-Bábolna, Szany-Rábaszentandrás, Csömödér-Páka, Mernye, Zichyújfalu, Mád, Vaja-Rohod, Biharnagybajom, Nagykereki, Pocsaj-Esztár, Okány és Medgyesegyháza vasútállomáson. Új, korszerű állomásépület létesül Bashalom, Kisvarsány, Tiszaalpár, Szalatnak, Pécsudvard, Püspökhatvan, Nyírbogát, Szerep, Sárrétudvari, Tiszajenő alsó és Győrasszonyfa vasútállomáson.

Kisvarsányban új megállóhely létesül, a jósvafő-aggtelekin pedig közös busz-vonat peront építenek.

litikája következtében a falvak elkezdtek kiürülni, azonban mára az eddig elnéptelenedőnek tűnő települések újra megtelnek élettel, fiatal családokkal, gyerekekkel népesülnek be. A növekvő lakosságszám újabb és újabb igényeket vet fel, amelyek között szerepel a közösségi közlekedési körülmények javítása. Mivel nő a falvak népessége, ezért a mellékvonalak iránt is erősödik az igény” – magyarázta a kormánybiztos. Szerinte a biztonságos és gyors munkába járás lehetőségének a megteremtése kulcsfontosságú akkor, amikor egy fiatal pár kiválasztja jövőbeli otthonát, ahol fel szeretné nevelni a gyermekeit.

A vasútfejlesztés pedig környezettudatos beruházás, érdemes tehát ebbe az irányba is lépni. A szakember hangsúlyozta, hogy a mostani fejlesztésre egyfajta mintaprogramként tekintenek. „Ha sikerül a menetrendek kialakításával, korszerű járműpark beállításával, technológiai fejlesztésekkel még vonzóbbá tenni a vasutat, akkor biztosan folytatjuk. Ehhez azonban 2022-ben is a jelenlegi kormánynak kell felhatalmazást kapnia a döntések meghozatalára, hiszen jól tudjuk, hogy az ellenzék a vidékre semmilyen tekintetben nem tekint partnerként, intézkedéseivel sújtja, nem pedig támogatja a magyar falvakat” – vélekedett.

KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS

Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója a Figyelőnek arról beszélt, hogy a mostani beruházás keretében kétmilliárd forintból a mellékvonalaikon található megállóhelyek felújítását és fejlesztését tudják finanszírozni. „A személyszállítási szempontból érdemi potenciállal

22 | FIGYELŐ 2021/39

F_22-23_magyarfalu.indd 22

2021. 09. 27. 17:00

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

MÁRTÉLY TAVALY FELÚJÍTOTT ÁLLOMÁSÉPÜLETE. EZT A BERUHÁZÁST A MÁV ZRT. MÉG NEM A MAGYAR FALU PROGRAM KERETÉBEN VÉGEZTE. AZ VISZONT BIZTOS, HOGY MINŐSÉGBEN IDÉN IS ILYEN KIVITELEZÉSEKRE LEHET MAJD SZÁMÍTANI

FOTÓ: TÁBORI SZILVIA, DÉLMAGYARORSZÁG

bíró vasútvonalakon hajtjuk végre ezeket a munkálatokat, természetesen ott, ahol az utasforgalom mértéke és a beavatkozás műszaki szükségessége is indokolja a beruházásokat” – mondta. Mindenhol elérhető lesz a wifi, a várótermeket temperálják. Csak az évi 100 ezer fős utaslétszámú állomásokon kötelező az akadálymentes mosdók telepítése, de most a kisebbeken is elvégzik ezt a munkát abban az esetben, ha a helyi önkormányzatok együttműködnek a fejlesztésben és a későbbi üzemeltetésben. Az épületek kihasználatlan részeinek a hasznosításában szintén a közös fenntartásra és hasznosításra törekednek. Lesz, ahol a polgárőrség használja majd az épület egy részét, máshol színjátszó kör vagy turistaház nyílik. A szakember hangsúlyozta: ezek a beruházások tehát nem csupán a MÁV utasforgalmát szolgálják, hanem a kistelepülések közösségeit is. Az összesen 24 nagyberuházáson túl 229 állomáson fedett kerékpártárolókat, utasbeállókat építenek, új utcabútorokat telepítenek, továbbá megújítják az utastájékoztatási rendszert.

A VASÚT NEM ÜZLET

Felvetettük, hogy 2010 előtt az volt a mellékvonalak megszüntetésének indoka, hogy nem rentábilis az üzemeltetés. „Most lesz-e elég utas, kihasználtak lesznek-e az épületek és a járatok?” – kérdeztük. Az

elnök-vezérigazgató elmondta: a MÁV Zrt. nem a profitban gondolkodik, közszolgáltatást nyújtanak, az pedig nem üzlet. Nyugat-Európában egy-egy vonalon azért kifizetődő ez a szolgáltatás, mert a vasúti pályát igénybe vevő magáncég megfizeti a használati díjat, s befektet ugyan a vonatszerelvényekbe, de nem kell fenntartania az egész országban a hálózatot.

A MÁV Zrt.-nek viszont ez is a feladata.

Az EU dekarbonizációs vállalása egyértelműen a vasút fejlesztését tartalmazza, ennek keretében pedig a tarifarendszert vonzóvá kell tenni minden utas számára, hogy minél többen válasszák a környezetet kevésbé terhelő közösségi közlekedést.

Homolya Róbert arra is kitért, hogy az állomások megújításán kívül a mellékvonalak versenyképességéhez a meglévő pályahálózat renoválása is szükséges, hiszen ez tudja garantálja a megbízható menetrendet, a vonzó menetidőket.

A fenntarthatósági célkitűzések szerint az országnak 2050-re 90 százalékkal kell csökkentenie a közlekedés okozta széndioxid-kibocsátást, és ez a vasúti közlekedés jelentős térnyerése nélkül nem ér-

hető el. A mellékvonalak lehetnek majd a dekarbonizált vidéki közlekedési folyosók, de ehhez a budapesti agglomerációs vasúti hálózat fejlesztéséhez hasonló programok kellenek, valamint a vasúti és a közúti-buszos menetrendek összehangolása, amely a MÁV–Volán-csoport teljes körű megvalósításával gyorsulhat fel. Emellett természetesen a mellékvonali gördülőállományt is meg kell újítani. „A napokban ezen a téren szintén nagyot léptünk előre: a székesfehérvári MÁV Vagon Kft.-től kigördült a felújított Bz motorvonatunk.

Ezen már az egységesített szín- és stíluselemek láthatók, amely az egész motorvonatflottánkat jellemzi. A Magyar falu program keretében ugyanakkor vizsgáljuk korszerű használt, maximum 15 éves motorvonatok beszerzését is, amelyekkel vonzóbbá tehető a vasúti közlekedés a vidéki viszonylatokon is” – összegzett a szakember.

PINDROCH TAMÁS

2021/39 FIGYELŐ | 23

F_22-23_magyarfalu.indd 23

2021. 09. 27. 17:00

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

INFLÁCIÓVAL JÁR A ZÖLDÁTÁLLÁSd

FENNTARTHATÓSÁG | Mind a bankoknak, mind a biztosítóknak hosszú távú programjaik vannak a gazdaság „zöldátállásával” kapcsolatban, ez tulajdonképpen a záloga a fenntarthatóságnak – hangzott el a Világgazdaságdfenntarthatóság témájú üzleti fórumán.

DEÁK BÁLINT, A VILÁGGAZDASÁG FŐSZERKESZTŐJE, NAGY MÁRTON MINISZTERELNÖKI FŐTANÁCSADÓ ÉS SZAJLAI CSABA, A FIGYELŐ FŐSZERKESZTŐ-HELYETTESE. KEZDETÉT VETTÉK AZ ÜZLETI REGGELIK

beszélt mint a fenntartható megoldások úttörőiről. A szakember rámutatott, hogy méretében kicsi, ám innovációban óriási vállalkozásokról beszélhetünk budapesti viszonylatban. Esetükben az a nagy feladat, hogy a kezdeti fázison átessenek, utána pedig megerősödve találjanak finanszírozót, hitelezőt. A K&H speciális, rájuk szabott programmal segíti a startupokat. Az üzleti reggelin kerekasztal-beszélgetésre is sor került, amelynek fókuszában a biztosítás és a pénzügy a fenntarthatóság tükrében volt a téma.

Suba Levente, a K&H Bank fenntarthatósági vezetője azt emelte ki, hogy immár évtizedekre kell előre tervezniük a bankoknak is. Ugyanakkor hatalmas különbségek figyelhetők meg a magyarországi üzleti élet szereplői között abban, hogy miként építik be vállalatuk működésébe a fenntarthatóság elvét. A legnagyobb cégek már nemcsak elindultak, de komoly lépéseket is tettek a karbonsemleges működés eléréséhez. A K&H nagyvállalati növekedési kutatása azonban arra is rávilágít, hogy eközben ezen társaságok túlnyomó része még nem gondolkodik fenntarthatósági stratégia bevezetésén. Elárulta azt is, hogy az immár klímasemlegesen működő K&H elkötelezett a KBC Csoport minden országra kiterjedő, csoportszintű fenntarthatósági stratégiájának megvalósításában.

Polányi Zoltán, a CIG Pannónia Biztosító vezérigazgatója a beszélgetés során arra mutatott rá, hogy a biztosítóknak van a leghosszabb kapcsolódási pontjuk az ügyfelekkel, egyáltalán nem mindegy, hogy 2080-ra hogyan néz majd ki a Föld.

A biztosítóknak hosszú távú programjaik vannak, amelyek 50-60 évesek is lehetnek. Közben az egészségbiztosítás területén is a fenntarthatóságra kell törekedniük, főleg annak fényében, hogy olyan problémák kerülnek elő, amelyek korábban sosem, például a klímaszorongás.

Egyébként pedig minden egyes iparág változása a biztosítás jövőjét is befolyásolja. A Covid nagyságrendekkel növelte az online kapcsolattartást, ez volt a túlélés záloga – fogalmazott Polányi Zoltán, ugyanakkor ez korlátozottan adott lehetőséget új üzletek kötésére.

Zadravecz Zsófia, a Lafarge Cement Magyarország Kft. fenntarthatóság és marketingkommunikációs igazgatója az üzleti reggelin jelentette be, hogy a svájci hátterű hazai cementgyár hamarosan zöldkötvényt bocsát ki. Az elmúlt két évben 7,5 milliárd forintos beruházással 28 százalékos károsanyag-kibocsátáscsökkenést értek el, amely jelentős eredmény. Tették ezt gyártástechnológiai korszerűsítéssel, új termékkör kialakításával, okos hulladékgazdálkodással, átgondolt logisztikával.

SZAJLAI CSABA

FOTÓ: KALLUS GYÖRGY

Miközben Európa egyértelműen elkötelezett a zöldátállásra, amelynek óriási költségei lesznek, nincs átgondolt stratégiája az uniónak – hangsúlyozta Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója a Világgazdaság fenntarthatóság témájú üzleti fórumán. Hozzátette: nagy kérdés, hogy ki fizeti meg ennek a terheit. A jegybank volt alelnöke szerint Európa mind a mai napig nem érti, hogy pontosan milyen következményekkel jár a gazdaság „zöldesítése”. Tudniillik a jövőben olyan zavarok kerülhetnek elő, amelyek megrengethetik a gazdaság működését. Például már nem is az a kérdés, hogy mekkora ütemben emelkedik a gáz ára, hanem az, hogy egyáltalán van-e. A főtanácsadó ennek kapcsán megemlítette, hogy az európai gáztározó átlagos feltöltöttsége jelenleg 68 százalék, tavaly ugyanekkor 91 volt. A német gáztározók esetén ez a szám 50, az osztrákoknál 40 alatt található. A magyar 82 százalék, tavaly 92 volt, és megjegyezte, hogy idehaza általában sokkal magasabbak a feltöltöttségi szintek más EU-országokkal összehasonlítva, és ehhez hozzátette, hogy a németek helyében aggódni kezdene az alacsony feltöltöttség miatt.

Az alacsony infláció témakörében rámutatott: volt egy kegyelmi időszak az elmúlt évtizedben, amely véget ért. Aláhúzta: a zöldátállás a magasabb inflációt fenntartja, a megújuló energia egyelőre biztos nem lesz olcsóbb, nem beszélve arról, hogy nagyon jelentős a beruházási költsége. Valószínűleg a mezőgazdaságban lesz a legnehezebb az átállás. Felhívta a figyelmet az ellentmondásokra is, hogy például a napelemek szinte teljes egészében Kínából érkeznek. Megjegyezte azt is, hogy Magyarország szeretné fenntartani a rezsicsökkentést, és a szennyezőkkel fizettetné meg a szennyezés árát.

Koen Maegherman, a K&H Bank stratégiai vezetője előadásában a startupokról

24 | FIGYELŐ 2021/39

F_24_vg.indd 24

2021. 09. 27. 17:01

AKÁR A NAGYOK Szeretnél te is hasonló eredményeket elérni, mint Déri Miksa, Bláthy Ottó Titusz és Zipernowsky Károly?

T »ğėė΁Ũğĺ΁ñǡ΁ğşƣƋ΁şĠƘĠƣƯ͓΁΁łŵĺǖ΁ĎğşƋşğė΁ňƣ΁Ūñĺǖ΁ĹğşƯñşòşŶ΁ǏòşŘŵŪ͔ »ğėė΁Ũğĺ΁ñǡ΁ğşƣƋ΁şĠƘĠƣƯ͓΁΁łŵĺǖ΁Ď ŘğşğŪƯśğǡǡ΁ſƯşğƯğėėğş΁ñǡ΁sÙs΁0ėňƣŵŪ΁eƷŪňŵƛ΁ƘòşǖòǡñƯƛñ͓ ŘğşğŪƯśğǡǡ΁ſƯşğƯğėėğş΁ñǡ΁sÙs Ġƣ΁ŪñĺǖŵƯ΁ŪǖğƛłğƯƣǡ͗ Ġƣ΁ŪñĺǖŵƯ΁Ū

Bláthy Ottó Titusz, Zipernowsky Károly, Déri Miksa Transzformátor (1885) ͟΁ ƛñŨğƛƋƣƣĠĺͨòƯñşñśŊƯŶ΁͟

ŨǏŨğėňƣŵŪ͒łƷ͟ŘƷŪňŵƛ΁ eğşğŪƯśğǡĠƣň΁łñƯòƛňėƋ͔΁̒̐̒̑͒΁ŵśƯŶĎğƛ΁̒̐͒

MVM_EdisonJunior_Trio_210x302.indd 1 F_25_MVM_hirdetes.indd 25

2021.

19.27.

16:34:51 2021.09.09.

17:01

| CÉGVILÁG |

MAGYAR TERMÉKEK KATALÓGUSBA SZEDVE

A száz százalékban állami tulajdonú AMC célja a hazai mezőgazdasági termelők és élelmiszergyártók bel- és külpiacra jutásának az elősegítése. Beavatná az olvasókat, hogy pontosan miben áll ez a munka?

– Meglehetősen kalandos utat járt be a szervezetünk, amely már az 1990-es években is létezett, hol kisebb, hol na-

gyobb hatáskörrel és anyagi lehetőségekkel. Az azonban bizonyosan elmondható róla, hogy mindig a magyar agrárium és élelmiszeripar promócióját szolgálta. Idehaza széles körű ágazati kampányokat folytatunk, mert bár az ország megannyi

olyan agrártermékpályával büszkélkedhet, amelynek már megvan a maga kitaposott útja, mindig előfordulhat egy-egy piaci kilengés, akár a kivitelben, akár a fogyasztói trendekben. Példaként említhetem, hogy amikor a rendszerváltás után megjelentek Magyarországon a déligyümölcsök, visz-

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

ONDRÉ PÉTER | Nemzetgazdasági érdek, hogy az agrárexportunkban a feldolgozott élelmiszerek legyenek túlsúlyban, ne pedig a nyersanyagok – jelentette ki az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezetője a Figyelőnek. A 80. OMÉK megrendezésére készülő szakember és csapata nagy hangsúlyt fektet a honi prémiumárucikkek külföldi népszerűsítésére, mert – mint mondják – például a libamájunk, a tokaji aszúnk vagy éppen egy mangalicakészítményünk a világ csúcsélelmiszerei között van.

26 | FIGYELŐ 2021/39

F_26-27_AgrarMarketingCentrum.indd 26

2021. 09. 27. 17:02

| CÉGVILÁG |

szaesett a hagyományos fajták iránti kereslet. Az ilyesfajta helyzetek szükségessé teszik a belföldi pozíciók erősítését a közösségi agrármarketing eszközén keresztül. S kell egy állami szerv, amely e korrekcióért felel, hiszen ez nemzetgazdaságilag is kardinális kérdés. Emellett keményen dolgozunk a hazai mezőgazdasági és élelmiszeripari export fejlesztéséért, egyebek mellett szakmai kiállításokon való, közösségi standdal szervezett, célzott részvétellel és üzleti utakkal. Kétszázötven-háromszáz magyar céggel dolgozunk együtt. Őket rendszeresen visszük nemzetközi élelmiszeripari kiállításokra, egyben segítjük kivitelük infrastrukturális hátterének a kiépítését.

– A közelmúltban egy online élelmiszeripari katalógus kidolgozásán munkálkodtak. Milyen funkciója lesz ennek?

– A magyarságnak a Kárpát-medencében nagyon komoly agrár- és élelmiszeripari kapacitásai vannak. A gazdatársadalmunk életerős, szorgalmas, és a szakmai tudásunk is magas szintű. Tehát minden adottságunk megvan ahhoz, hogy a XXI. század egyik legfontosabb erőforrásának, az élelmiszernek – a másik ilyen a víz – a kínálatában a pozícióink kiválók legyenek.

Ehhez kell egy olyan online platform – és itt érkezünk el az említett katalógushoz –, amelynek a segítségével minden importőr valós időben át tudja tekinteni a magyar élelmiszeripar szereplőit, s kapcsolatba tud lépni velük. Ez egy egyedülálló rendszer, amely igazi versenyelőnyt jelent majd a szektor hazai cégeinek kivitelük fejlesztése terén, hiszen ilyen jelentős adatbázisa világszinten is csak néhány országnak van. A vállalatoknak az exportképességet kell bemutatniuk. A rendszer használata teljesen ingyenes.

– A legfontosabb eseményük az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK), amelyet immár nyolcvanadik alkalommal rendeznek meg. Mire fókuszál az ez évi expó?

– Az idén a vadászati világkiállítás társrendezvényeként, október 7–10-én tartjuk a Hungexpón. Az OMÉK legfontosabb mondanivalója nem más, mint hogy ez a vidék bemutatkozása Budapesten, egyben a hazai szakma találkozója. Az eredete is ehhez kapcsolódik, hiszen Széchenyi István 1829-ben éppen azzal a céllal kezdeményezett egy fővárosi állattenyésztési vásárt, hogy megismertesse a vidék kultúráját az attól sok esetben már elszakadt pest-budaiakkal.

NÉVJEGY 1986-ban, Mosonmagyaróváron született.

2009-ben, a győri Széchenyi István Egyetemen szerzett BA-diplomát nemzetközi tanulmányok szakon, majd elvégezte a Budapesti Corvinus Egyetem politikatudományi mesterképzését.

A gazdaság és a politika mellett elkötelezett híve az agráriumnak; 2014-től négy éven át a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkárságának a titkárságát vezette.

2018 óta az Agrármarketing Centrum ügyvezetője.

– A mezőgazdaság és az élelmiszeripar központi szerepére erőteljesen rávilágított a koronavírus-járvány, különösen az első hullám, amikor a lakosság bespájzolt. Az ágazat azonban állta a sarat.

– Ez így van. S azért is fontos a mostani OMÉK mint egyfajta seregszemle megrendezése, hogy erre rámutasson. Hiszen az elmúlt másfél év, mint ön is mondta, az agrárszakmáról is szólt, és ami a leglényegesebb: Magyarországon egyetlen fogyasztónak sem kellett egy másodpercig sem aggódnia azon, hogy lesz-e élelmiszer a legszigorúbb lezárások idején.

Ha üresen ásítottak a boltok polcai, az is csak azért fordult elő, mert nem volt, aki feltöltse azokat. Tehát teljes biztonságban volt a fenti nehéz időszakban hazánk élelmiszer-ellátása. Azt is kiemelném, hogy a kormány a Vidékfejlesztési program nemzeti forrásból történő, jelentős kiegészítésével soha nem látott összegeket tesz hozzáférhetővé az agrárium számára, van tehát miről beszélni az OMÉK-on.

– A hazai élelmiszerexportot milyen tendenciák jellemzik? Melyek a legkeresettebb portékáink a világban?

– Jelenleg az agrárkivitelben a termékeink kétharmadát nyersanyagként, a maradék egyharmadot feldolgozott élelmiszerként exportáljuk. Ám ezen változtatni kell, ez az arány ugyanis nem szolgálja a nemzetgazdaságot. A feldolgozóiparunk erősítésére van szükség, mert a helyes trend az, ha ezt a tevékenységet tűzzük a zászlónkra, hiszen ebből lesz hozzáadott érték.

Az exportszerkezetet vizsgálva egyébként az látszik, hogy a hús- és a tejipar termékeinek, valamint a takarmányoknak és a vetőmagoknak igen jelentős a gazdasági súlyuk. De ha a prémiumárucikkek piacát nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy egy libamáj, egy tokaji aszú, egy mangalicaké-

szítmény vagy például egy szarvasszalámi a világ csúcsélelmiszerei között van. Az AMC különösen nagy hangsúlyt fektet a minőségi produktumok külföldi értékesítésének a segítésére.

– A magyar borok határon túli népszerűsítése is a hatáskörükbe tartozik. Ha jól gondolom, hazánk méretéből adódóan ebben a szegmensben szintén inkább a minőséggel tudunk feltörni, mint a mennyiséggel.

– Magyarország 60-70 ezer hektáron évi 3,5 millió hektoliter bort termel, s ennek körülbelül a harmada kerül külföldre. Világszerte, Kínától Skandináviáig tapasztalható viszont az a tendencia, hogy egyre többen készítenek bort. Nekünk ezen adottságok között kell helytállnunk, s nem a mennyiségi, hanem a minőségi versenyben szükséges jól szerepelnünk a karakteres magyar fajták kiválasztásával. Idesorolnám a leginkább ismert tokaji aszút mint zászlóshajót, továbbá az egri bikavért, a furmintot, a kadarkát, az olaszrizlinget és a kékfrankost. Nagy-Britanniában például az idén Furmint február címmel tartottunk nagy sikerű rendezvényt.

– A visszacsatolások milyen eredményességről tanúskodnak az AMC munkáját illetően?

– Belföldön a legfontosabb missziónk az, hogy a hazai előállítású áruk irányába tereljük a fogyasztókat, s kijelenthetem: minden terméknél, amelyet eddig promotáltunk, kedvező a vásárlói elmozdulás. Példaként említeném a sertéshúst, amelynek a hazai marketingjéért nyolc éve felelünk, és a tíz esztendővel ezelőtti egy főre eső 23-24 kilogrammal szemben ma már – nyilván az áfacsökkentésnek is köszönhetően – harminc kiló körüli az elfogyasztott menynyiség. Az ugyancsak népszerűsített honi halfogyasztásban is sikert, négy év alatt húszszázalékos növekedést könyvelhettünk el. Az alma- és a dinnyekampányaink szintén nagyon eredményesek voltak.

– Az elmúlt évek tapasztalatai alapján hogy látja, mely formájában a leghatékonyabb az élelmiszer-marketing?

– Nem is kérdés, hogy a leghatásosabb a személyes találkozás, amikor a termelő megkóstoltathatja az áruját, elmesélheti a terméke és a saját történetét a vevőnek.

Ennél jobb marketingeszköz nincs.

HELMECZI ZOLTÁN 2021/39 FIGYELŐ | 27

F_26-27_AgrarMarketingCentrum.indd 27

2021. 09. 27. 17:02

| CÉGVILÁG |

NAGYON MÉLYRE KERÜLTEK Azt, hogy a koronavírus hatására mennyire megváltozott a turizmus jövőképe, jól mutatja a 272 szobás Continental, a 74 szobás Boutique és a 85 szobás Prestige Hotel Budapestet üzemeltető Zeina Hotels története is. Igazi huszárvágás volt, amikor a 2008-as globális

válságból még fel sem ocsúdott turizmus negatív mutatói ellenére 2010 júniusában megnyitotta a kifejezetten nagy háznak számító Continental Hotel Bu-

dapestet, amely már augusztusban 90 százalék feletti foglaltságot ért el. Kis kilengésekkel ez nagyjából így maradt egészen 2020-ig, a Covid-járvány berobbanásáig.

MÉGIS LETT BAJ!

„2010-ben a partnerek felé is rendkívül jó üzenet volt, hogy határidőre elkészült a ház, s miközben a legtöbben a krízis miatt bánkódtak, mi sorra kerestük fel a potenciális üzletfeleket. A kulcs azonban egy olyan csapat kialakítása volt, amely a legnehezebb körülmények között is sikeréhes. Ezért kerestünk olyan fiatalokat, akik megfelelő szakmai tudással felvértezve, örömmel állnak munkába, nyi-

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

TURIZMUS | „A szakmai gyász minden fázisát átéltük a Covidjárványhoz kötődött első lezárás időszakában, amely a pandémia későbbi szakaszainak a történéseivel együtt hosszú távon és negatívan alakította (alakítja) át a turizmus jövőképét” – elemzett Géher Zoltán, a budapesti, négycsillagos szállodákat üzemeltető Zeina Hotels vezérigazgatója.

28 | FIGYELŐ 2021/39

F_28-30_Zeina.indd 28

2021. 09. 27. 17:02

| CÉGVILÁG |

tottak, és még alakítható a személyiségük” – tekintett vissza a vezérigazgató, aki a siker titkát firtató kérdésre akkor azt mondta: nincs is titok, egyszerűen sokat kell dolgozni. Majd hozzátette: itthon az a baj, hogy mindenki mindenben problémát lát ahelyett, hogy a megoldással foglalkozna. Aztán jött a koronavírus, amely mindent felülírt azzal, hogy a 2020 tavaszán életbe léptetett utazási, majd kijárási korlátozásokkal az éttermek mellett a szállodákat is lenullázta. „Ahogy egy kollégám hatásosan jellemezte, akkor a gyász mind az öt fázisát egymás után mi is átéltük. Először a tagadást, amikor bénultnak éreztük magunkat, majd a haragot, hogy ez miként történhetett meg velünk, aztán az alkudozást, amely esetünkben az ötletelést

jelentette. Azt, hogy csináljunk valamit a bajban: irodát a szobákból, kiszállítást a konyháról – ami a szállodák esetében halott ügy –, vagy adjuk ki a szobákat lakásnak, csak hogy történjen valami és pénzt keressünk. Majd következett a depresszió, hogy nincs megoldás, teljesen ki vagyunk szolgáltatva a külső erőknek. Végül elérkeztünk az elfogadáshoz, hogy nem tehetünk semmit, ebben a helyzetben kell valahogy kitalálnunk a túlélés receptjét” – mesélte a szakember.

A körülményeket nemcsak az nehezítette, hogy a bezárás miatti kilátástalan helyzetben nem lehetett perspektívát nyújtani az embereknek. Legalább ekkora gondot jelentett, hogy mivel bevétel nélkül az állami támogatással együtt is a minimumra zsugorodtak a jövedelmek, annak ellenére, hogy a tulajdonos vállalta: bármeddig is tart a pandémia, hajlandó kifizetni a csökkentett béreket, a személyzet közel fele biztosabb megélhetési forrást keresve elhagyta őket. Sőt az egész szakmát. Olyan – gyakran állami vagy önkormányzati – helyekre mentek (diszpécsernek, ügyfélszolgálatosnak, sőt jegyellenőrnek), ahol korábban még messze a vendéglátóipariak alatt voltak a fizetések. Mára viszont ezen szegmensek már nemcsak a kiszámíthatósággal teremtettek vonzerőt, hanem a vendéglátó-, a szállodaiparban biztosítottnál nagyobb keresetekkel is. A hoteligazgató szerint a turizmusban ennél is nagyobb baj, hogy mindez még most is igaz, pedig az újraindulás után ott immár szintén teljes bért fizetnek a munkatársaknak. Ez pedig azt mutatja, hogy az ágazat szereplőinek nemcsak egymással, hanem más szektorokkal is versenyezniük kell a jó munkaerőért, amelynek a fizetését a még mindig nehéz helyzetben lévő turizmus területén – a növekvő rezsiköltségek mellett – egyre nehezebb lesz kitermelni.

HELYZETELEMZÉS

„A 2020. tavaszi állapotokra nem is azt mondanám, hogy mind a három szállodát bezártuk, hanem azt, hogy miután az utolsó vendég is elment, nem volt miért nyitva tartani. Tavaly nyáron először a

mérete miatt is a legrugalmasabban üzemeltethető Prestige Hotelt nyitottuk újra, amely azóta is megállás nélkül működik, és a másik két ház szobáit lefoglalt vendégeinket is átveszi. Majd miután a forgalom már kezdett egészen jól alakulni, augusztusban a Continental Hotelt is megnyitottuk, de két napra rá, 28án bejelentették a határzárat. Valahogy még elszenvedtünk októberig, de utána ismét be kellett zárnunk a Continentalt” – emlékezett vissza Géher Zoltán.

A vezérigazgató azt mondja, miközben első számú vezetőként neki is kegyetlen érzés volt a „ki tudja, meddig tartó” zárlattal járó kilátástalanság érzése és az, hogy nem volt lehetőség reális stratégiaalkotásra, a munkatársakba szintén egyre nehezebb volt lelket verni. Így az érzés, hogy itt már nem lesz jövő, óhatatlanul a dolgozók további elvándorlását vonta maga után. Csak néhány alapvető munkakört tudtak teljesen megtartani: például a recepciós, a karbantartási és a vendégek állandóan változó, sokszor lemondott foglalásaival foglalkozó rezervációs területen folyamatosan volt munka. A Prestige Hotel nonstop üzemelése pedig arra is lehetőséget teremtett, hogy a többi szálloda megmaradt foglalkoztatottjait is úgy rotálják, hogy azok érezzék: szükség van rájuk.

S ami legalább ilyen fontos: nem estek ki a rutinból. „Azért, hogy azok közül is többeket hasznossá tegyünk, akiknek nem volt feladatuk, a »csináld magad mozgalom« jegyében átirányítottunk embereket a műszakra, hogy az épület karbantartásában, a wellness és a konyha részbeni felújításában segédkezzenek. Közben leltároztunk és átnéztük a raktárakat; a romlandó élelmiszereket a HotelHero kezdeményezéshez csatlakozva mi is lefőztük és felajánlottuk a kórházaknak” – mondta a szakember.

Géher Zoltán úgy látja, lassan a Boutique Hotelt is érdemes lenne megnyitni, hiszen a kereslet a kedvezőbb árfekvésű szálláshelyek felé mozdult, de a 2021/39 FIGYELŐ | 29

F_28-30_Zeina.indd 29

2021. 09. 27. 17:02

| CÉGVILÁG |

szakemberhiány mellett az sem mellékes, hogy a két nagyobb ház most még át tudja venni a vendégeket – júliusban a Continental is megnyitott.

KILÁTÁSOK

„Szerencsére a csapat magját egyben tudtuk tartani, de így is csupán alig nyolcvan feletti a létszám, s több mint harmincan csak most csatlakoztak hozzánk. Örömteli, hogy kiváló szakemberek is érkeztek – persze szintén szép számmal jelentkeztek olyanok, akik néhány nap múlva már nem jöttek be, mert másutt jobb ajánlatot kaptak. Ráadásul a zavartalan üzemeléshez közel 130 emberre lenne szükség, ami még így is elmarad a telt házas időszakban megszokott 150 fős létszámtól. Nem véletlen, hogy így nem jut erőnk arra, hogy továbbképzéseket tartsunk a munkatársaknak, amire normális esetben mindig nagy figyelmet fordítunk. Az egyetlen jó hír, hogy míg korábban ritkán tapasztaltuk a hozzánk érkező diákok elkötelezettségét, most több olyan szakácsnak és felszolgálónak tanuló van nálunk, aki tehetséges, ígéretes. Az ő fejlődésük érdekében továbbra sem mondunk le arról, hogy egy tapasztalt szakember mentorálása mellett dolgozzanak. Ehhez kötődően büszkék vagyunk, hogy az egyik legjelentősebb gasztronómiai világszervezet, a Chaîne des Rôtisseurs most szeptemberben megrendezendő párizsi ifjúsági szakács-világbajnokságának az egyik hazai zsűritagja a Continental Araz éttermének a séfje, Barka Áron lesz” – mondta a vezérigazgató (cikkünk az esemény előtt készült – a szerk.). „Békeidőben” a teljes bevétel közel 25 százaléka – több mint egymillió euró – az éttermi szolgáltatásokból eredt, s ennek közel felét az úgynevezett bankettüzletág – vagyis a rendezvényszekció – teremtette elő, amely ráadásul nemritkán szobafoglalást is generált. Ezek a bevételek azonban nemcsak hogy szinte teljesen eltűntek, de a piac visszaépülésére is biztosan sokat kell még várni. Az embe-

rek ugyanis bizonytalanok az egészségügyi kockázatok megítélésében, ami az online (és most egyre inkább a személyes jelenlét mellett az internetes megtekinthetőséget is biztosító hibrid) megoldások széles körű elterjedéséhez vezet.

A bizonytalanságot fokozzák a járványhelyzet pszichológiai hatásai, a kiszámíthatatlanság. Még mindig sok a lemondás, és az sem jelent nagy könynyebbséget, ha vannak olyan napok, amelyekre egy hónappal korábban mond-

szaka jött, és a Continental renoválásának a harmadik ütemével is pont akkor lettünk kész, amikor nem üzemelhettünk tovább. Most viszont ismét elővettük és leporoltuk a régi terveket, mert belevágunk az Araz étterem megújításába. Ab-

Sokak korábbi várakozásával szemben a turizmus „visszapattanása” nem lesz robbanásszerű. juk csak 45 szobafoglalás esett, majd 141 vendég érkezik. Ami összességében egyébként örömteli, miként az is, hogy a Continentalnál a nyári időszakban a budapesti átlag feletti, 85-90 százalékos foglaltság sem volt ritka, de a tervezhetőség hiánya nagyon megnehezíti a munkát és a minőségi szolgáltatás nyújtását.

Pedig ma már a céges megrendelések is kevésbé kiszámíthatók, mint korábban.

Míg annak idején éves szerződések garantálták a biztonságot, most online árveréseken lehet elnyerni azt, hogy egy vállalat ilyen kontraktust kössön a szállodával, miközben egyre több vállalkozás közvetlenül, a legnagyobb foglalási rendszeren keresztül keresi meg a legalacsonyabb árat.

ÉSZREVÉTLEN JAVULÁS

„Azért ha nem is túlzottan nagy várakozásokkal, de optimistán tekintünk a jövőbe. Tesszük ezt annak ellenére, hogy a Covid a legszebb várakozásainkat zúzta szét, mivel a Boutique Hotel felújításának a második fázisával épp akkor végeztünk tavaly, amikor a bezárás idő-

ban a meggyőződésben, hogy ez az állapot nem tarthat egy életen keresztül, és aki most lép, később előnyben lehet azzal szemben, aki ezt nem teszi” – taglalta a szakember.

Géher Zoltán úgy véli, az egyértelmű, hogy sokak korábbi várakozásaival szemben a turizmus „visszapattanása” nem lesz robbanásszerű. Már csak azért sem, mert a nyár után még a Balatonon is jön a kisebb forgalmat hozó ősz meg a tél, miközben az áttöréshez a tengerentúli vendégek megjelenése is elengedhetetlen. Szavai szerint így a visszarendeződés valószínűleg olyan lesz, hogy az emberek idővel csak abból veszik észre a javulást, hogy azt látják: ez a hónap jobb volt, mint a korábbi, amely szintén nagyobb forgalmat hozott, mint az azt megelőző. ÉRSEK M. ZOLTÁN

30 | FIGYELŐ 2021/39

F_28-30_Zeina.indd 30

2021. 09. 27. 17:02

A nagy le legendák egendák sorozat következő része: része: következő

MEGJELENT! 2021. szep tember 22 . – október 6.

Ára: 395

, & 9 Ft (-

7 ÜLÉSES

AJÁND ST O

D

ET

A S M E LL

É

16 O L

KL

CSAK

395Ft

AL

Abarth 59 5 Scorpio neoro

melléklettel!

9( 5$9$3 Ą , &

DACIA JO GGER!

ÉK

M

5 $ 9 $ 3 Ą

Fiat 500e

LEGENDÁK

Családba rát

3.

rész A FIAT CSA LÁD RENIT ENS AUTÓI

ZiL Double

Cab

Háztáji po rt rté éka

Hyundai Io niq 5 JÖVENDŐM ONDÓ Lexu

xxx

s LC 500

Tartalmas szórakozá s relit csirkétőll A mire

Ducati Monster

30 ESZTE

Astra-szü NDŐ lliinap

a rekordokig

AJÁNDÉK MELLÉKLETTEL

Y J Á T É K N É M E R N Y E

magazin Az Autó-Motor ával most legújabb szám AMPIONS H C D E E P S O EGY LEG G JESKO G E S IG N E O K 76900 t! modellt nyerhe kszabályzat: Részletek és játé atek automotor.hu/j a: Játék időtartam . r 22. – október 6 e b m te p ze s .

1 2 20

A kép illusztráció.

A kép csak illusztráció.

A VEZETŐ MAGAZIN

Keresse az üzletekben!

Adatvédelmi tájékoztatónk elérhető az http://www.automotor.hu/adatvedelem/ oldalon.

F_31_auto-motor_hirdetes.indd 31

2021. 09. 27. 17:02

| CÉGVILÁG |

STÜNDL LÁSZLÓ | Közhely, hogy a tudástőke jelentősége a világgazdaságban exponenciálisan növekszik, és az általános szabály alól az agrárium, az élelmiszergazdaság sem kivétel. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának a dékánját arról kérdeztük, milyen irányba tartanak a kutatások.

Az agrárminiszter nemrégiben jelentette be Debrecenben, hogy soha nem látott forrásbőségnek örvend a mezőgazdaság, hiszen a mostani EU-s költségvetési ciklusban 7,5 ezer milliárd forint lesz elérhető az ágazat szereplői számára. Az agrárközgazdász szemével hogyan lesz felhasználható hatékonyan ez a hatalmas forrás?

– Nagyjából két területen lehet a mezőgazdasági, élelmiszeripari és környezetgazdálkodási kar szerepét azonosítani ebben a rendszerben. Az egyik az a biokémiai-genetikai és molekuláris biológiai tudás, amellyel, mondhatjuk, már nem egyed-, hanem sejtszinten járunk – akár az egészségiparból, akár a

biológiából gyűrűzött be hozzánk. Tudjuk közölni mondjuk egy növényorvossal, egy termesztővel, hogy a növény tápanyagfelvétele, stresszrezisztenciája, vízigénye, a benne lévő anyagcsere-folyamatok hogyan figyelhetők meg, s ezáltal miként lehet pontosabbá és hatékonyabbá tenni a termesztést. Vagy az állattenyésztés területén melyek azok a faktorok, amelyekkel például egy gazdasági jószág termelése hatékonyabbá, jobbá tehető. A termék minősége is javulhat, stabilabbá válhat. Ez az egyik irány. A másik pedig a precíziós gazdálkodás, amelyről immár mindenki beszél.

Ez az a biológia-technológia kapcsolat, amely jobban harmonizálja a genetikát,

a tartástechnológiát, illetve magukat a műszaki ismereteket. Tehát tulajdonképpen integráljuk ezeket a tudományos, szakmai információkat, és azt tesszük lehetővé a mezőgazdasági vállalkozások számára, hogy egységnyi idő alatt vagy egy forintért, vagy egyórányi humánerőforrás-befektetéssel sokkal többet tudjanak előállítani, jobb minőségben, stabilabban, biztonságosabban. A felsőoktatás, a Debreceni Egyetem oldaláról nézve a kérdést az világos, hogy mindenképpen a reálgazdaság szereplőivel kooperációban tudunk ennek a folyamatnak a részesei lenni. Az univerzitás mindig partner ezekben a témákban. Jellemzően a vállalkozások-

FOTÓ: GETTY IMAGES

AGRÁRIUM: SEJTSZINTŰ KUTATÁSOK

32 | FIGYELŐ 2021/39

F_32-33_Elelmiszer.indd 32

2021. 09. 27. 17:03

| CÉGVILÁG |

„Nemcsak az a feladat, hogy a termelést hatékonyabbá tegyük, hanem az is, hogy a minőség, a biztonság is javuljon – a tudástöbblet beépítésével.”

kal együtt pályázunk az innovációs és kutatás-fejlesztési forrásokra. Nagyon fontos, hogy az innovációban gondolkodó cég valóban akarja ezeket a dolgokat, szeresse, értékelje, igényelje azt a tudást, azt a nagyobb hozzáadott értékű innovációs eredményt, amely nálunk vagy a kutatóintézeteknél, a társegyetemeknél megvan. A kar koncepciója már évtizedek óta az, hogy segítünk. Nem akarunk mi kitalálni semmit, ami esetleg a vállalatnak nem jó, nem tetszik, amiben nem bízik. Ha viszont a gazdasági szereplő, a cég eldöntötte, hogy kell az általunk-velünk előállítható szellemi produktum, akkor szívesen megyünk vele tovább.

– Az agrárminiszter a Farmer Expón nemrégiben kardinális problémaként azonosította, hogy a magyar mezőgazdák egy hektárra eső jövedelmezősége az európai átlag mindössze 53 százaléka. Ezen erősen javítanának. Itt mi a szerepe a k+f-nek?

– Nemcsak az a feladat, hogy a termelést hatékonyabbá tegyük – tehát egységnyi ráfordítással több terméket hozzunk létre –, hanem az is, hogy a minőség, a biztonság is javuljon a tudástöbblet beépítésével. A magas szintű élelmiszerbiztonságra mint a hazai produktumok egyik legfontosabb jellemzőjére külön hangsúlyt fektetnék, hiszen az importáruval szemben ezekről biztosan tudjuk, hol keletkeztek, a termőföldtől az asztalig nyomon követhetők. Ha ez a

szemlélet a jelenleginél erősebben gyökeret ver a magyar termelőkben, akkor ez a jövedelmezőségben is érezhetően megjelenik, hiszen a bizalom növeli a termék értékét s ezáltal az elérhető árat is. Hazánknak mint mezőgazdasági országnak és Debrecennek az Alföld közepén az a küldetése, hogy ebben élen járjon. Mi természetesen ezen a területen is jelen vagyunk a tudásbázisunkkal: a kertészet, az állattenyésztés, a növénytermesztés, az élelmiszeripar minden egyes szegmensében van dolgunk, vannak megoldásaink és válaszaink ezekben a témákban is.

– Egyre gyakrabban merül fel problémaként, hogy a túlzottan nagy állatlétszám együtt tartásából következően túlzott vakcinázás vált szükségessé. Ennek pedig mind állat-, mind közegészségügyi szempontból lehetnek káros következményei.

– Az ember és az állat mikrobiomja (a bélcsatornában élő mikroorganizmusok) egy virágoskert, s ha ismerjük ezt a virágoskertet, vagyis a jó és a rossz mikrobákat, akár a vírusokat, akár a baktériumokat, akár a gombákat, amelyek mindig bennünk vannak, akkor a jók támogatásával és a rosszak életkörülményeinek a megnehezítésével még az antibiotikumok elhagyását is célul tűzhetjük ki. Ezzel függhet össze az, hogy az elmúlt pandémiás időszakban nagyon sokan nem lettek betegek, miközben jó néhányan nagyon betegek lettek. Az a célunk, hogy megtaláljuk, mi az oka annak, hogy valaki rezisztens, rengeteg külső hatással szemben ellenálló, valaki pedig nem. A feladatunk,

hogy elsősorban ne tüneti kezelést végezzünk, inkább a betegségek kialakulását elősegítő okot-okokat szüntessük meg. Nagyon hiszek abban, hogy az állatorvoslásban egy holisztikusabb megközelítéssel eljutunk majd odáig, hogy a kérdés egy másfajta prevencióval meg tud oldódni. Azzal, hogy a benne lévő mikrobiótát modulálva folyamatosan egészséges állapotban tartva nem betegszik meg az állat.

– A sertések esetében már vannak tapasztalatok arra nézve, hogy a szurokfű fogyasztása ebből a megközelítésből szerencsés lehet. Elképzelhető ez?

– Minden fűszernövény egyben gyógynövény is, és amiben olaj van, abban vitaminok is vannak. Minden ilyen drog stimulálja a védekezőrendszert, az általam képletesen virágoskertnek nevezett immunrendszert, illetve az ezzel összhangban működő, ennek részét képező mikrobiótát. Ennek a virágoskertnek a gondozásával kell nekünk foglalkozni, és innentől kezdve nem lehet baj. Ebben a kutatók, fejlesztők, innovátorok szerepe az, hogy a lehető legalaposabban megismerjük ezeket az állatokban lévő mikrobákat. Ha megvan a kiindulási pont, van képünk arról, hogy miből áll egy egészséges példány mikrobiomja, akkor előbb-utóbb azt is meg tudjuk mondani, mi miatt következett be kóros irányba mutató változás, illetve miként vagyunk képesek megakadályozni ezeket. Ezen vagyunk, ezen dolgozunk, s nem hiába: már vannak biztató eredményeink.

DOMBI MARGIT 2021/39 FIGYELŐ | 33

F_32-33_Elelmiszer.indd 33

2021. 09. 27. 17:03

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

MEGOLDÁSOK A COVID UTÁN

ERŐTLEN A KKV-SZEKTOR | Az Európát sújtó gazdasági válságnak nem csak a járvány az oka, az elmélyüléséhez nagyban hozzájárult a kkv-k gyengesége, felkészületlensége is – hangzott el az Európa-szakértő Orosz Krisztina által alapított, magyarországi kkv-k európai képviseletében szerepet vállaló European Business Connect Európai Gazdasági és Üzleti Konferenciáján Debrecenben.

Az elnök a Covid-válság lényegi elemeként nevezte meg az ellátási láncok sérülését, megszakadását, ami az alapanyag- és logisztikai költségek drágulása következtében a kkv-kat is erőteljesen sújtó áremelkedést, inflációs nyomást hozott. Az Európa egész gazdaságát érintő kihívásokra a válasz a digitalizáció és a fenntartható fejlődést

KULCSKÉRDÉS

Claudia Schmidt, az SME Connect Ausztria elnöke ugyancsak a kkv-k hálózatba szervezésében látta a jövő kulcsát, úgy vélte, az uniós gazdaságban

FOTÓ: KISS ANNAMARIE

Paul Rübig, az európai kkv-k hálózatba szervezését zászlajára tűző SME Connect elnöke online előadásában rávilágított: a kkv-k kulcsszerepet töltenek be az EU gazdaságában, hiszen ezek a cégek foglalkoztatják a munkavállalók kétharmadát, ők állítják elő a GDP 50 százalékát és ők fizetik be az adó 80 százalékát. Erősítésük, a Covid okozta válság utáni talpra állításuk, helyzetbe hozásuk éppen ezért összeurópai érdek.

eredményező zöldgazdaság támogatása lehet. Ebben a kontextusban kell megtalálni azokat a formákat, amik a kkv-k erősödéséhez vezetnek. A célok gyors és hatékony eléréséhez a hálózatba szerveződés lehet az egyik legmegfelelőbb eszköz – vélte.

34 | FIGYELŐ 2021/39

F_34-35_kkv-konferencia.indd 34

2021. 09. 27. 17:03

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

makihívás viszont „árnyékos terület”, ezeknél további nehézségekkel kell számolni – vélte. betöltött szerepük csak így erősíthető.

Elmondta, annak ellenére, hogy az európai vállalkozások 99 százaléka kkv, az általuk foglalkoztatottak száma pedig eléri a százmillió főt, nincsenek kellően felkészülve arra, hogy megfelelő választ adjanak a jelen kihívásaira.

A szervezet az Európai Bizottság kkvkat segítő programjainak támogatásával kívánja elősegíteni ezen vállalkozások helyzetbe hozását. Az SME egyebek mellett támogatja kapcsolataikat a feltörekvő piacokkal, valamint szerepet vállal a bürokrácia csökkentését célzó intézkedések és a késedelmes fizetések felszámolását célzó törekvések sikerre vitelében is.

Az SME ausztriai elnöke kiemelte, az, hogy az EU vezetői felismerték az ellátási láncok átalakításának, megerősítésének fontosságát, egy olyan felismerés, amelynek eredményeként új piacok nyílhatnak a helyi gazdaságokhoz erősen kötődő kkv-k számára is.

Claudia Schmidt ugyanakkor hangsúlyozta a globális trendnek tekinthető digitalizáció és fenntarthatóság (zöldítés) testközelbe hozásának fontosságát ezen vállalkozások esetén is. Ehhez hozzátette, hogy szervezetük ebben is segítséget nyújt.

Horst Heitz új generációs kkv-stratégia szakértő arról beszélt, hogy hálózatépítésre, digitalizációra és a fenntarthatóság erősítésére szükségük van a kkv-knak, túlzott bürokráciára viszont egyáltalán nincs. Úgy vélte, a Covid-hatás kereslet-visszaesés, készpénzforgalom-csökkenés, alapanyag-ellátási gondok formájában vagy a dolgozók jóléte és a kapacitásszükséglet kiegyensúlyozásának képében minden vállalkozást érintett.

A kkv-k egy része szerencsére már azt tapasztalja, hogy nő a kereslet. A multinacionális beszállítói lánc tagjai például talpra tudtak állni. Az infláció, az euró bizonytalansága, illetve a klí-

A KONFERENCIA RÉSZTVEVŐI SZERINT KULCSFONTOSSÁGÚ TÉNYEZŐK A KIS- ÉS KÖZEPES VÁLLALATOK. NINCS IGÉNY A TÚLZOTT BÜROKRÁCIÁRA

MÁS GONDOK

A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta, az Európát sújtó válság nem csak a Covid következménye, azzal is összefügg, hogy a kkv-k nem elég erősek: nincs pénzügyi tartalékuk, nem eléggé digitalizáltak, strukturális beruházásaik elmaradtak, infrastruktúrájuk, szállítási hálózataik elavultak. Úgy vélte, ma egyetlen vállalkozásnak sincs más választása, mindenkinek muszáj digitalizálni.

A konferencián előadó Papp László debreceni polgármester a kkv-k támogatása kapcsán elmondta, pontosan olyan infrastruktúrát kínál nekik a város, mint amilyet a betelepülő multinacionális cégeknek. A három ütemben megépülő kkv ipari parkba betelepülőkkel az első szerződéseket már az idén meg akarják kötni.

DEBRECENI STRATÉGIA

A polgármester kifejtette, hogy a városra jellemző stratégiai gondolkodás homlokterében a gazdaságfejlesztés áll, amit az is bizonyít, hogy miközben 2014ben mindössze 70 hektárnyi betelepíthető ipari parkja volt a megyeszékhelynek, ma 1300 hektár ilyen célú ingatlan áll rendelkezésére.

A BMW-vel kötött megállapodás érdekében két év alatt megszereztünk és mezőgazdasági területből iparivá alakítottunk 400 hektárt úgy, hogy a föld 93 százalékánál a kivásárlás volt a megoldás, nem volt szükség kisajátításra – hangsúlyozta. Hozzáfűzte, a BMW-gyár céljait szolgáló 400 hektáron túl százhektárnyi beszállítói park, valamint kamionés vasúti terminál is épül az Észak-nyugati Gazdasági Övezetben.

Papp László arról is beszélt, ahhoz, hogy egy város olyan eredményekről számolhasson be, mint Debrecen, bátorság is kell. „Több milliárd forintot ástunk el a földbe közmű-infrastruktúra formájában vagy útban. Ennek köszönhetően települt be a Déli Ipari Övezetbe a Vitesco, a Krones vagy éppen a Semcorp.” A polgármester emlékeztetett, ennek a gondolkodásnak az alapjait elődje, Kósa Lajos rakta le, amikor száz hektár ipari parki fejlesztésre alkalmas területet vásárolt meg a városnak, ami komoly versenyelőnyt jelentett.

Fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a település 2030-ig tartó D2030 tervében kiemelt helye van az oktatásnak. A munkaerőért folyó harcot az iskolapadban akarjuk megnyerni. El szeretnénk érni, hogy a harmincas évekre a mostani 73 ezerről százezerre emelkedjen a városban tanuló diákok száma – mondta.

MUNKAERŐ

Kósa Lajos, az Országos Szövetkezeti Tanács elnökeként úgy értékelte, a munkaerőpiac bajban van, hiszen a jelenleg évente nyugdíjba menők helyett alig feleannyian lépnek munkába. Ez pedig – vagyis az ennek következtében előálló munkaerőhiány – rövidesen gátja lehet a GDP-növekedésnek. Úgy vélte, erre az egyik megoldás az atipikus foglalkoztatásnak nevezett munkaerő-kölcsönzés, illetve a szövetkezeti formában való foglalkoztatás növelése, kiterjesztése lehet. Jó a kkv-knak, ha szövetkezeti formában foglalkoztatnak munkaerőt, valamint jó a gazdaságnak, mert segít a versenyképességen.

Különösen perspektivikusnak ítélte a nyugdíjas-szövetkezeteket, amelyeken keresztül mintegy ötszázezer ember vonható be a foglalkoztatásba, míg a diákszövetkezetek kétszázezer fiatal bevonásával enyhítik egyes szektorok, például a vendéglátás munkaerőhiányát. Úgy vélte, a kismama-szövetkezetek is jelentős tartalékot mozgósíthatnak, hiszen a kismamák száma jelenleg eléri a háromszázezer főt. Kósa Lajos további munkaerő-bevonásra lát esélyt az állami feladatok szövetkezeti formában való ellátásának lehetővé tételében. Úgy vélte, a szakképzett ápolók és a pedagógusok is szívesen viszszatérnének ilyen formában a munkaerőpiacra, ám erre egyelőre nem adnak lehetőséget a jogszabályok.

DOMBI MARGIT

2021/39 FIGYELŐ | 35

F_34-35_kkv-konferencia.indd 35

2021. 09. 27. 17:03

| CÉGVILÁG |

PÁLFAI BOR | Többgenerációs családi hagyományokra építve a Tolna megyei Pálfán olyan természethű borászat működik, ahol főként Kárpát-medencei szőlőfajtákból, vegyszerek használata nélkül, minimális beavatkozással születnek izgalmas, úgynevezett élő borok.

Egy lépéssel közelebb a természethez, egy lépéssel közelebb az egészséghez – így lehetne röviden összefoglalni a Pálfán működő, tavaly nagy újdonsággal piacra lépett Bóka Birtok filozófiáját.

Bár fiatalok által üzemeltetett és fiatalos, innovatív borászatról van szó, a vállalkozás eredete közel 120 évre nyúlik viszsza. A család 1903-ban vásárolta az első szőlőültetvényt, amely lépésről lépésre további területekkel bővült. A II. világháborút követő államosításokig fejlődött a birtok, már az 1920–30-as évektől értékesítették a helyi borokat Pálfán. Saját kocsma, falusi vendégszoba és klasszikus vidéki vendéglátás is a vállalkozás része volt abban az időben. Sajnos a világégés után a felépített gazdaság földjeit, eszközeit elvesztették, és a gazdálkodás visszaesett. A rendszerváltást követően lassan, saját erőből újrakezdődött a birtoképítés. A jelenlegi tulajdo-

nosok 2012-ben örökölték és vették át a jelenlegi birtok csíráját, amelyet azóta évről évre továbbfejlesztenek.

Különlegessége a vállalkozásnak, hogy a birtok fejlesztésében, működtetésében, a márkanév felépítésében az egész család részt vesz. Bóka András és felesége Mágyel Erzsébet, a gyerekeik is besegítenek, továbbá Bóka Zoltán, András testvére és persze a nagymama. András közgazdász és szőlész-borász mérnök, felesége közgazdász-, pénzügy-számviteli végzettségű, Zoltán pedig mérnök.

NATÚR

A natúr borok világába nem egyik napról a másikra érkeztek: több mint 15 év alatt vezetett idáig az út. A változást családi események, borász barátok motivál-

ták, s főként a testi-lelki egészség tudatos építése. Sokan tudják, ám nem árt hangsúlyozni: az ipari mennyiségben termelt, de rendszerint kis gazdaságokban készülő borok többsége közel sem vegyszermentes.

A Bóka fivérek ezért 2012-ben, a birtok átvételekor elhatározták: vegyszerek (gyomirtó, rovarölő, felszívódó gombaölő szer és egyéb vivőanyagok) nélkül gazdálkodnak majd. Ez azt jelenti, hogy például narancsolajat, teákat, preparátumokat használnak permetek, növényvédők és műtrágya helyett. A pincében pedig törekednek a minimális beavatkozásra, hogy a nedű megőrizhesse valódi ízeit. Egyre több bor készül például kén hozzáadása nélkül.

Mint látható, Bókáék tulajdonképpen „beleszülettek” a borászkodásba, s régóta foglalkoznak szőlőműveléssel, ám csak tavaly döntöttek úgy, hogy megteszik a „nagy ugrást” és létrehozzák a saját üzemüket. Így a 2020-as évjáratot hozták első ízben kereskedelmi forgalomba, amely a megjelenés után pillanatok alatt el is fogyott.

Az alapítók úgy látják, hogy a természethű nedűk piaca itthon és Európa-szerte

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

RENDEZETT, ÉLŐ

36 | FIGYELŐ 2021/39

F_36-37-Startup-Palfa.indd 36

2021. 09. 27. 17:04

HirTV_Figyelo_200x13

| CÉGVILÁG | MÁGYEL ERZSÉBET, BÓKA ZOLTÁN, BÓKA ANDRÁS. VEGYSZERMENTES, NATÚR, KÉZMŰVES ÉLŐ BOROKAT KÉSZÍTENEK TOLNA MEGYÉBEN

bővül. Egyre több nyitott és egészségtudatos fiatal fordul a natúr borok felé. Jelenleg az első évjáratot csak belföldön értékesítik, a külföldi kapcsolatok felépítése még előttük áll. Vevőik legnagyobb részét magyarországi magánemberek teszik ki. Igaz, emellett már együtt dolgoznak haladó szellemű bisztróval, delikateszüzlettel és a természetes borokra koncentráló webshoppal is.

KIHÍVÁSOK

„Európai szinten nagyobb a potenciál a piac mérete és a jelentősebb vásárlóerő miatt, ugyanakkor a verseny is erősebb.

Mindenesetre úgy tűnik, egyedi szőlőfajtákkal, amelyeket túlnyomórészt a Kárpát-medencében termesztenek, sikert lehet elérni. Ilyen például a kadarka, a kékfrankos, a furmint, a hárslevelű, a királyleányka, s még hosszan lehetne sorolni” – fejtette ki Bóka András.

Mivel – egyelőre – néhány hektáros birtokról beszélünk, a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy nem tudnak elegendő szőlőmennyiséget előállítani. A fejlesztés pedig e téren nem megy egyik napról a másikra, hiszen saját termelésű szőlőből készítenek bort, mert a vegyszermentes, ala-

pos művelés, azaz a megfelelő alapanyagutánpótlás csak így biztosítható.

Emellett az új telepítéseknek jelentős a beruházási igénye, és körülbelül öt évet kell várni, amíg az első igazi szüretre sor kerülhet. Jelenleg törekednek arra, hogy minden érdeklődőnek tudjanak valamennyi bort adni, ha nem is annyit, amennyit szeretne.

Külső tőkét még nem vontak be, a földeket saját erőből vásárolták, s folyamatosan teszik ezt, ha alkalom nyílik rá. Az új szőlőterületeket is saját erőből telepítették. A következő években szeretnék a már rendelkezésre álló földterületet szőlővel betelepíteni, valamint a borturizmusba is aktívabban kapcsolódnának be, azaz Pálfán a helyi vendéglátáshoz szükséges infrastruktúrát alakítanának ki.

ŐSERŐ

A pálfai borászat különlegessége nemcsak a vegyszermentesség, a jellemzően kézműves termelés, hanem a szőlőművelés egyfajta holisztikus megközelítése is. E szerint a bor fő alkotóeleme a víz. A természetben az információ rezgések által terjed. E rezgéseket a víz tárolja és közvetíti. Ha pozitív információt hordoz, rendezett formát ölt, szimmetrikus kristályok alkulnak ki benne – ezt állapította meg 2004-es bestsellerében a világhírű japán író, Emoto Maszaru is. Amikor a víz negatív infor-

mációval kerül kapcsolatba, amorf, rendezetlen lesz, amelyben nem képződnek ilyen kristályok. „Ha megszűnik a rezgés, megszűnik az élet. A bor akkor szerveződik rendezett formába, ha élő anyagról van szó. Az élő bor fogyasztása éltet és felemel. Csak ebben képződik kristályforma” – mesélt elveiről Bóka András. (Ráadásul egy emotós vizsgálati módszert alkalmazó svájci vállalkozáshoz is elküldték a Bóka Birtok bormintáit, ahol szintén sikerült lefényképezni a rendezett kristályokat a különleges japán eljárással.)

Ha tehát a szőlőültetvényben vegyszert használunk, melynek célja az élet kioltása, ha a borba olyan anyagokat teszünk, amelyek például konzerválják azt, ha a nedűt mechanikai műveletekkel nyúzzuk, akkor egyre távolodunk a természet rendjétől. „Ezért tehát messzemenőkig törekszünk arra, hogy a lehető legkevesebb beavatkozással készítsünk olyan borokat, amelyek fogyasztása éltet és felemel” – mondta Bóka András.

A rendezett vízre jellemző hexagonális elrendezést felhasználták a címkék tervezésénél és a logó elkészítésénél. Így született meg az első kereskedelmi változat, egyúttal a „rendezett élő bor” fogalma.

HG

HIRDETÉS

HirTV_Figyelo_200x135.indd371 F_36-37-Startup-Palfa.indd

2021.

09. 09.

21. 27.

18:01:39 2021.

17:04

| CÉGVILÁG |

PÉNZT KALAPOZNAK

LÉGI FORGALOM | Az iparági hírek szerint a magyar gyökerű Wizz Air szerette volna felvásárolni az easyJetet, ám a brit vállalat inkább a tőzsdéről vonna be 500 milliárd forint „életmentő” tőkét. A Lufthansa hasonló akciója most zajlik, ennek keretében közel 770 milliárd forintnyi részvénycsomagot dobott a piacra.

Nem újdonság, hogy igazi szökőárként söpörte el a légiipari utasszállítási piacot és a kapcsolódó háttérszektort a járvány. Az azonban már annál érdekesebb, hogy a múlt esztendő tavaszán a legtöbb ágazati szakértő és vállalatvezető – köztük Váradi József, a Wizz Air első embere – legfeljebb pár hónapos kieséssel számolt. Ám ebből több mint egy év lett. Nem szólva arról, hogy 2021 tavaszán sem az az utazási aktivitás tért vissza, mint ami 2019 hasonló időszakát jellemezte.

Mi több, a Covid előtti trendek a következő jó pár esztendőben bizonyosan nem térnek vissza. Mert ha a magánemberek többsége veszi is a bátorságot, hogy utazzon 2022–23-ban, a vállalati utak terén igazi paradigmaváltás következett be. A cégek immár a filléres online találkozási formákat preferálják, tíz esetből kilencben így tartanak majd megbeszéléseket, de még a szerződések digitális aláírását és a legtöbb projektmunka elvégzését is ily módon fogják megoldani. Persze a konferenciák, kiállítások, „ajándék” jellegű ösztönző és csapatépítő utak, továbbképzések világa remélhetőleg nem tűnik el.

TÚLÉLŐK

Természetesen a nehézkesen mozduló, hatalmas költségekkel működő, jellemzően állami vagy intézményi tulajdonban lévő légitársaságok közül sok kapott mentőövet. A magyar ágazatnak az a szerencséje, hogy az állami Malévnek már az emléke is alig él, és az egykori büszkeség romjain egy igen agilis,

sikeres és tőkeerős, sőt a londoni börzén is jegyzett régiós óriásvállalat, a Wizz Air nőtt fel. Igazi hullámvasúton ültek az elmúlt másfél évben, de a gyors intézkedések és a tőkeerő okán most hatalmas lehetőséget jelent a magyar gyökerű, immár európai szinten is nagynak számító, genfi székhelyű cégnek a járvány miatt kivérzett konkurensek szisztematikus felvásárlása.

Ez elméletben jól hangzik, ám a gyakorlat mást mutat. A bajban lévő easyJet az iparági hírek szerint nemes egyszerűséggel elutasította a Wizz Air felvásárlási ajánlatát, dacára annak, hogy a közös erő neki is jól jött volna. Ehelyett a brit társaság most a részvényeseitől és pénzintézetektől próbál friss tőkét szerezni.

Le kell szögezni, hogy a Wizz és az easyJet közti kapcsolat valójában szektorbeli spekuláció, hiszen a brit vállalat hivatalosan csak azt erősítette meg, hogy felvásárlási ajánlatot kapott egy konkurensétől. Ám mivel a Ryanair kizárható mint ajánlattevő, a szakértők többsége a Wizz Airre gyanakszik. Így például az olasz Corriere della Sera által megszólaltatott ágazati guruk szerint is ő tett ajánlatot.

38 | FIGYELŐ 2021/39

F_38-39_legicegek.indd 38

2021. 09. 27. 17:05

| CÉGVILÁG |

Pedig ha összeborulnának, a 450 gépesre bővülő flotta a legnagyobb lehetne, így megszorongathatnák a Ryanairt.

Ezen túlmenően a szinergiák is erősek lennének, hiszen az easyJet főként Nyugat-Európában jó, a Wizz pedig KözépEurópában. A szegmensek terén sincs sok ütközés: a Wizz inkább a fapadosjegy-vadász turistákra épít, az agreszszív árazással pedig a járvány alatt is erős kihasználtságot tudott felmutatni.

Igaz, az easyJet drágább, ám sok fontos nyugat-európai nagyváros központi repterére repül, ezért ő a nagyobb presztízsű, fizetőképesebb magán- és üzleti utasokra tud koncentrálni.

FOTÓ: REUTERS

B TERV

A brit cég tehát részvénykibocsátással próbálkozik inkább, s könnyen lehet, hogy e terv miatt utasította el a felvásárlási ajánlatot is. Olyannyira, hogy a vezetés már bejelentette: az új papírok jegyzése szeptember 28-án – lapzártánk után – elkezdődhet. Mivel növekedésről, a beruházások felgyorsításáról, felvásárlásokról, terjeszkedésről nincs szó, csak túlélő üzemmódba kapcsolásról (vagy másképp: tőzsdei kalapozásról), a közlemény elhangzását követően látványosan esett a részvények ára. A szeptember elején még 800 font környékén tanyázó papírok 566-ig zuhantak, csak a bejelentés napján közel 15 százalékkal estek.

Azért a vállalatot egyelőre nem írták le a befektetők, hiszen újra erőre kaptak a papírok. Lapzártánk idején már ismét a 700 fonthoz közelített az easyJetrészvények jegyzése. Pedig a „mentőcsomag” nem lesz apró: a vezetés nem kevesebb mint 1,4 milliárd euró (500 milliárd forint) friss tőkét vonna be, hogy alkalmazkodjanak a járványt követő helyzethez. Legalábbis így nyilatkozott a társaság első embere, Johan Lundgren. Az érkező összeg ugyanis előremenekülést jelentő beruházásokra mehet el.

A kockázat persze nagy, mert ha őszszel Európában ismét utazási szigorítások jönnek, akkor bizony ez a hatalmas forrás sem lesz elég a cégnek – nyilat-

EURÓPA VS. ÁZSIA Dél-Korea, Szingapúr, Tajvan és Hongkong gyakorlatilag megfenyegette az EU-t, mert az a 2021-es téli menetrendtől kezdődően 50 százalékos úgynevezett résidő (slot)-használatot ír elő a repterein a légitársaságoknak, különben elvesznek az odaítélt leszállási ablakok. Az ázsiai országok válaszul ugyanezt tennék.

Sőt, számos más ázsiai hatóság és légitársaság is hevesen tiltakozik az uniós tervezet ellen. Sok légi hub érdekeit sérti a legnagyobb földrészen a résidőszabály visszaállítása. Azaz több ottani cégnek kényszerből üresen kell járatnia a gépeit, mert csak így tudják megtartani ezeket az értékes résidőket. A nemzetközi sajtó szerint Brüsszel azért szorgalmazza e regula felélesztését, mert a kontinensen belül lecsengőben van az utazások viszszaesése, így a helyrerázódó légi közlekedés révén e szabály használata előnyt adna az európai nagyoknak. Bár nem minden cégnek: a Lufthansa már jelezte aggályait, mert ha az ázsiaiak szintén bevezetik ezt az előírást, az „megütheti” a lassan magukhoz térő, oda sokat repülő európai óriásokat is.

denesetre jó hír, hiszen a cégnek jelenleg 2,2 milliárd eurós a hitelállománya.

CHARTEREZNEK

Az easyJetnek stabil bevételi forrást jelentenek az utazási irodák. Velük együttműködve ugyanis nem egyesével kell eladni a jegyeket, nem izzadva kell tölteni a járatokat, hanem charter modellben az irodák töltik fel a gépeket, jelentősen növelve a kihasználtságot. Így például a német TUI, amely globálisan a legnagyobb utazásszervező, évek óta igen szoros kötelékben dolgozik a brit vállalattal.

Ennek ellenére a Wizz bravúrt ért el. A charterágazatban is az easyJet elé tudott kerülni: az idén egész egyszerűen több megrendelést kapott a TUI-tól. Igaz, ebben nagy szerepe volt annak, hogy Kelet-Közép-Európában kevéssé veszítettek népszerűségükből a repülős utak.

Mi több: június óta régiónkban nőtt is a repülési kedv. Olyannyira, hogy a Wizz árbevétele csak 5 százalékkal csökkent, míg az easyJeté 32 százalékkal a 2019es adatokhoz viszonyítva.

MÁS IS TŐZSDÉZIK kozta a vezető. Szerencsére azért erre már van jó vészforgatókönyve a vállalatnak. Ha újabb súlyos lezárások jönnek, akkor egy meg nem nevezett bankkal kötött 400 millió dolláros (mintegy 122 milliárd forint) vészhitelkeret segítheti ki a London-Lutoni repülőtéren 1995ben bejegyzett ősfapadost.

A társaság 30 országban 1000 útvonalat szolgál ki, még a márciusi gyorsjelentése szerint 14 ezer alkalmazottal. Érdemes kiemelni, hogy míg 2019-ben 430 millió fontos nyereséget jelentett, addig a múlt esztendőben már 1,273 milliárd font adó előtti veszteséget hozott össze, miközben az árbevétel a felére apadt. A fenti banki ígérvény min-

Nem könnyíti meg az easyJet mostani tőkebevonási céljainak az elérését, hogy a földkerekség legnagyobb légitársasága, a Lufthansa is ilyen feltőkésítési „kampányt indított”, méghozzá éppen a napokban, szeptember 22-én. A BlackRock vezette részvényjegyzési akció a Reuters jelentése szerint október 5-ig tart, s a célja 2,14 milliárd euró (kis híján 770 milliárd forint) összekalapozása.

A pénz arra kell, hogy a tavalyi 9 milliárd eurós német, állami mentőcsomag esedékes részletét visszafizesse a megavállalat. Pontosabban mintegy fél éven belül visszavásárolja az Állami Stabilitási Alap 15,94 százalékot kitevő részvénycsomagját. Itt annyi a különbség, hogy főként a német tőkepiacról gyűjtenek forrást, mivel a titán részvényeinek a többsége német kézben kell, hogy maradjon.

HG

2021/39 FIGYELŐ | 39

F_38-39_legicegek.indd 39

2021. 09. 27. 17:05

| SZEMÉLYI HÍREK |

LOUVRE MUSEUM

Laurence des Cars személyében szeptember óta 228 esztendős története folyamán először vezeti nő a világ egyik legismertebb múzeumát, a Louvre-t. Az 55 éves művészettörténész – aki tanulmányait a Sorbonne-on és az École du Louvre-ban végezte, szakterülete a XIX. századi és a XX. század eleji képzőművészet – 2014-ben lett a Musée de l’Orangerie, 2017-ben pedig a Musée d’Orsay irányítója. Munkája során a dinamizmusával és a múzeumok programkínálatának a szélesítésével tűnt ki, vezetése alatt a látogatók száma fokozatosan nőtt. Kiemelt figyelmet szentel a sokszínűségnek, a társadalmi kérdéseknek és a kortárs kultúrának, gondolkodásmódnak. Az új igazgatónő, aki nemzetközileg elismert kurátor, jól ismeri a Louvre-t is, mivel 2007 és 2014 között segédkezett az intézmény Abu-Dzabiban lévő egységének megnyitásában.

LAURENCE DES CARS

MAGYAR FÜRDŐSZÖVETSÉG

NETRISK

TESCO

A vásárlói élményért felelős igazgatóval erősíti hazai csapatát a nemzetközi kiskereskedelmi üzletlánc hazai leányvállalata. Szilva Mónika, akinek több évtizedes tapasztalata van az FMCG területén, a folyamatosan változó vevői igényekhez igazodó marketingtevékenység irányításáért, valamint az ezen a területen végzett régiós munka összefogásáért is felel. A szakember mintegy 24 évet töltött a Nestlénél marketingterületen, ahol vezetőként a ételüzletágért, a fogyasztói kommunikációért, valamint a digitális szegmensért és az e-bizniszért felelt. Ezt megelőzően a vállalat italüzletágánál dolgozott, ahol marketingmenedzseri pozícióból előrelépve irányította a Nestlé első számú divízióját, valamint régiós szintű projekteket is, többek között a Nescafé márka fejlesztéséért is felelve. A Magyar Marketing Szövetség aktív tagja.

SZILVA MÓNIKA

KÁNTÁS ZOLTÁN Szeptember végi közgyűlésén a Magyar Fürdőszövetség Kántás Zoltánt választotta meg elnökének – elődje, Boros László Attila még májusban távozott posztjáról. A mérnökközgazdász végzettségű új vezető megbízatása a következő nyolc hónapra szól, mivel jövő májusban jár le a jelenlegi elnökség négy évre szóló mandátuma – akkor teljes tisztújítás lesz. A szakember 2019 óta a Sárvári Gyógyfürdő Kft. ügyvezető igazgatója. Előtte Szombathelyen, a Vas Megyei Víz és Csatornamű Zrt.nél dolgozott fürdővezetőként.

FOTÓK: EUROPRESS/AFP; FIGYELŐ-ARCHÍV

ROBERT SOKOLOWSKI

Amikor a Netrisk-csoport megvásárolta a litván Edrauda.lt biztosítás-összehasonlító portált üzemeltető társaságokat, új vezérigazgatói pozíciót is létrehozott, amelyet Robert Sokolowski tölt be. A szakember az elmúlt három évben a Zurich Insurance közvetlen biztosításértékesítésének a globális irányítója volt, s két évtizedes vezetői tapasztalatot szerzett a szektorban. Az alkuszcég tevékenysége immár Magyarország, Csehország és Szlovákia mellett tehát Litvániára is kiterjed, fokozatosan összefogva a kelet-közép-európai régió vezető biztosításközvetítő és -összehasonlító vállalatait.

40 | FIGYELŐ 2021/39

F_40_szemelyihirek.indd 40

2021. 09. 27. 17:05

| PÉNZ BESZÉL |

HOSSZÚ TÁVBAN GONDOLKODNAK ÉLETBIZTOSÍTÁSOK | Rég nem látott ütemben bővült az életbiztosítási piac az első fél évben Magyarországon, ami leginkább a unit-linked konstrukcióknak köszönhető.

Nagyon jól alakult az év első fele az életbiztosítások szempontjából. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint hat hónap alatt 306,3 milliárd forintos díjbevételt értek el az ezen a területen érdekelt pénzügyi szolgáltatók, ami kiugró mértékű, 18,1 százalékos növekedést tükröz 2020 azonos időszakával összevetve. Ennek alapján az életbiztosítási piac csak mérsékelten sínylette meg a világjárvány hatásait, hiszen sikerült fenntartani a díjbevétel folyamatos bővülését. A dinamikus gyarapodásnak köszönhetően e konstrukciók részesedése is nőtt a teljes piaci tortán belül: az első fél évben 44,8 százalékot ért el, szemben az egy esztendővel korábbi 42,3-del.

FOTÓ: GETTY IMAGES

A BEFEKTETÉS IS FONTOS CÉL

Az MNB számai alapján változatlanul a befektetési egységhez vagy indexhez kötött (unit-linked) életbiztosítások adják a díjbevétel legnagyobb szeletét: ezeknél 132,2 milliárd forintos volument mutat a statisztika, 21,5 százalékkal nagyobbat az egy évvel azelőttinél. E konstrukciók változatlan népszerűsége arra utal, hogy a tőkepiacok elmúlt időszakban mutatott

jó teljesítménye jót tett e termékek keresletének is. A vegyes konstrukcióknál – amelyeknél a befektetési cél mellett az életbiztosítási elemek is fontos szerepet kapnak – 69 milliárdos díjbevétel keletkezett a múlt esztendő első hat hónapjában, ez több mint a negyedével nagyobb a megelőző év azonos időszakában regisztráltnál. A nyugdíjbiztosításoknál viszont az átlagtól némileg elmaradó mértékben, 13,1 százalékkal nőtt a díjbevétel éves összevetésben, így 58,5 milliárd forintot tett ki. A halálesetre szóló (kockázati) életbiztosításoknál pedig minimális mértékben ugyan, de csökkent az összeg, s majdnem kereken 20 milliárd forint volt.

Bár egyelőre nagyon kicsi hányadát adják a teljes piacnak, érdemes megemlíteni az egészségbiztosításokat is, amelyeknél több mint 58 százalékos növekedést mért az MNB 2,7 milliárdos díjbevétel mellett.

NAGY A BŐVÜLÉSI POTENCIÁL

Az egyes konstrukcióknál mért eltérő növekedési ütem miatt kissé átrendeződött az életbiztosítási piaci díjbevétel termékcsoportonkénti összetétele is. A unit-linked részesedése például

306

228,1 2017

242,6 2018

257,9 259,4

2019

,3

2020

2021

AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSI DÍJBEVÉTEL ALAKULÁSA* Milliárd forint

&ITYY ­[ JQX÷ KJQ­GJS

Forrás: MNB

41,9-ről 43,2 százalékra ugrott egy év alatt, de 21,2-ről 22,5-re nőtt a vegyes életbiztosításoké is. Eközben a kockázati termékeké 1,4 százalékponttal, 6,5 százalékra csökkent, és 0,8 százalékponttal, 19,1 százalékra zsugorodott a nyugdíjbiztosításoké is. Ezzel együtt az említett négy nagy termékkategória változatlanul a teljes életbiztosítási piaci díjbevétel valamivel több mint 90 százalékát adja.

Ha a díjbevétel továbbra is ilyen szép ütemben bővül, az életbiztosítások részesedése várhatóan érezhetően nő majd a háztartások megtakarítási portfóliójában. Erre pedig meg is van az esély, hiszen az életbiztosítási penetráció még mindig viszonylag alacsony szintű, tehát változatlanul jelentős a bővülési potenciál.

BARÁT MIHÁLY

2021/39 FIGYELŐ | 41

F_41_eletbiztositas.indd 41

2021. 09. 27. 17:06

| PÉNZ BESZÉL |

NAGY CSABA | A munkáltatók korábban arra is tanították a dolgozóikat, miért szükséges a nyugdíjas évekre való előtakarékosság. A pénztáraknál a foglalkoztatói szerepvállalásból napjainkban a pályakezdő fiatalok oktatása hiányzik a legjobban, ezt kellene visszaállítani – mondta az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége elnöke a Figyelőnek.

Milyen hatással volt 2020-ban a járvány az önkéntes pénztárak működésére?

– Tavaly a pénztári tagok többet tettek félre a saját nyugdíjas éveikre és egészségügyi kiadásaik fedezésére, mint addig bármikor. A Pénztárszövetség által képviselt nyugdíjpénztárakban a taglétszám 2020 végére elérte az 1,074 millió főt, a vagyonuk pedig 7,3 százalékkal nőtt, így 1571 milliárd forintot tett ki. A korábbi évek trendjét követve a befizetések mintegy 70 százaléka tavaly is az egyéni befizetésekből származott, de a munkáltatói hozzájárulások összege is mintegy 1,5 százalékkal emelkedett, elérve a 33,1

milliárd forintot. Az elmúlt esztendőben a pandémia hatására az egészség kérdése került igazán fókuszba, így az egészségpénztárak szerepe felértékelődött. A Pénztárszövetséghez tartozó egészségpénztárak taglétszáma 2020 végére 2,45 százalékkal nőtt, és meghaladta a 920 ezer főt, a pénztári tagoknak átlagosan több mint 66 ezer forint volt a számláján. A 44,4 milliárd forintnyi befizetés 84 százalékát adták az egyéni hozzájárulások. Tavaly év elején a pandémia komoly fejtörést okozott a pénztáraknak, hogy hogyan tartják majd a kapcsolatot a meglévő tagsággal, de a digitalizáció révén gyorsan sikerült megoldást találni. Az önkéntes pénztárak egy régóta működő rendszer, 1993ban fogadták el az önkéntes nyugdíjpénz-

FOTÓ: FÜRJES VIKTÓRIA

KELLENEK A FIATALOK ÉS A MUNKÁLTATÓK IS

42 | FIGYELŐ 2021/39

F_42-43_penztarszovetseg.indd 42

2021. 09. 27. 17:06

| PÉNZ BESZÉL |

tárakról szóló törvényt, és 1994-ben alakultak meg az első kasszák. Az induláskor sok dolgozó belépett a pénztárakba, mert akkoriban a munkáltatók jelentős támogatást adtak a munkavállalóik részére pénztári juttatásként mind az egészség-, mind az önkéntes nyugdíjpénztáraknál.

A nyugdíjpénztári tagok egyre jelentősebb része lassan eléri vagy már el is érte a nyugdíjkorhatárt. A pénztárakba vetett bizalmat jelzi, hogy közülük sokan el is kezdték megérdemelt nyugdíjas éveiket, de továbbra is fizetik a tagdíjat.

A zárásokról szóló tavaly tavaszi miniszterelnöki bejelentést követően attól féltünk, hogy az emberek megijednek, és többen nyúlnak hozzá a megtakarításaikhoz. Ehhez képest visszaestek a kifizetésekre vonatkozó kérelmek. 2019-ben majdnem annyi szolgáltatást kértek, mint amennyit befizettek, ezzel szemben 2020ban a befizetésekhez viszonyítva kevesebb pénzt, szolgáltatást igényeltek. A pénztártagok többsége rájött arra is, hogy a koronavírussal szembeni védekezés érdekében a vitaminokat, gyógyszereket egyszerűbben és 20 százalékkal „olcsóbban” tudják megvenni az egészségpénztári megtakarításokból, hiszen az egészség- és a nyugdíjpénztári egyéni számlára való befizetéseket az állam 20 százalékos adó-viszszatérítéssel támogatja.

– Hogyan tartották a kapcsolatot a pénztári tagokkal a járvány hazai megjelenése után?

– Új csatornákat kellett bevezetnünk a kapcsolattartásra a pandémia alatt. Jó néhány pénztár már online befogadja a tagok szolgáltatási kérelmeit, amelynek alapja a digitális ügyfélaláírás kezelése.

Vannak egészségpénztárak, amelyekhez elektronikusan is be tudják küldeni a tagok a gyógyszer vagy más termék vásárlásáról szóló számlákat. Mindehhez az MNB felügyeleti partnerként viszonyult.

– Évekig azért bírálták az önkéntes nyugdíjpénztárakat, hogy csak alacsony hozamokat tudnak elérni a portfóliójukkal. Mi a helyzet napjainkban?

– A hozamokat tekintve komoly reálhozamokat értek el a nyugdíjpénztárak mind tíz-, mind 15 éves viszonylatban. A nyugdíjpénztár egy kiváló hosszú távú megtakarítási számla, amely tisztességes hozamot termel, attól függően, hogy a pénztártag milyen portfóliót választ. Emellett évente 20 százalékos adó-visszatérítést is igénybe lehet venni a befizetett összeg után. A pénztárszektor hosszú távon kifejezetten kedvező hozamokat tud felmutatni, és gyakorlatilag ez a lényege a nyugdíjcélú

NÉVJEGY A Budapesti Műszaki Egyetem elvégzése után előbb a közgazdasági egyetemen tanult, majd MBA-diplomát szerzett üzleti igazgatási területen a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem és a London University közös programján.

A bankszektoron belül betöltött több munkakörét követően az OTP Magánnyugdíjpénztár 1997-es létrejöttétől annak vezetője volt. Ezenkívül az OTP Csoport közép- és kelet-európai tevékenységében is aktív szerepet vállalt, részt vett a román, az ukrán és az orosz nyugdíjpénztár létrehozásában.

2003-tól tagja a bolgár DSK Rodina Nyugdíjbiztosító részvénytársaság felügyelőbizottságának.

2007-től a Pensions Europe kelet-közép-európai fórumának elnöke.

2011 óta az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója, 2020 elejétől az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke.

megtakarításoknak. Az MNB adatai szerint 15 évre visszatekintve 2,49 százalékos éves átlagos reálhozamot termeltek a pénztárak. Emlékszem, a 2008-as világgazdasági válság után egyes nyugdíjpénztáraknál bevezették a többportfóliós rendszert, amely szintén a tagok érdekeit szolgálja.

– A pénztártagok többsége nem ismeri a befektetések kockázatait. Mennyire tekintik szívügyüknek a tagok pénzügyi oktatását, a tagság fiatalítását?

– Több rendezvényünk is bizonyította, hogy az egyetemistákat, a főiskolásokat, a pályakezdőket ebből a szempontból nem könnyű megszólítani. Most a középiskolás korosztályra koncentráltunk nagyobb erőkkel, ezért indítottuk el a Pénzmesterek című versenyt. Ehhez a kezdeményezéshez sikerült megnyerni a Pénzügyminisztériumot és a jegybank Pénziránytű Alapítványát. A megmérettetés a pénzmesterek.hu oldalon zajlott, amely mindenki számára továbbra is elérhető, így egy tudástárat biztosít. Ismertetjük, hogy mi zajlik a tőzsdéken, elmagyarázzuk, mi a nyugdíjrendszer, mi az önkéntes nyugdíjpénztárak működésének lényege, mit jelent a biztonságos bankolás. Az idén rekordszámú fiatal csatlakozott a verseny-

hez, 2200-an regisztráltak, ebből mintegy 1500 középiskolás végigjátszotta a verseny fordulóit. Az elmúlt három évben mintegy négyezer középiskolást értünk el, ezek a tanulók úgy indulnak el a felsőoktatásba vagy tanulnak később valamilyen szakmát, hogy már van egy alaptudásuk a pénzügyekről, a megtakarításokról, az öngondoskodásról. A Pénzmestereket eleve úgy népszerűsítettük, hogy a gyerekek a szülőket is bevonhatják a játékba. Emellett tudomásul kell vennünk, hogy a jövő generációi már csak digitálisan intézik az ügyeiket, a fiatalok szinte csak elektronikusan foglalkoznak a pénzügyeikkel is. Leülnek a notebookjuk elé, és ahová digitálisan be tudnak lépni, oda belépnek, ahol tudnak kártyával fizetni, oda befizetnek, és a számlaegyenlegüket is csak elektronikusan tekintik át. Furcsa, de a pandémia a pénztáraknak is adott egy nagy lökést, hogy minden téren a digitális ügyintézés irányába lépjenek előre. A fiatalokkal pedig próbáljuk megértetni, hogy ha idejében kezdik el az öngondoskodást, a nyugdíj-előtakarékosság terén már kis összegekkel is jelentős megtakarításokra tehetnek szert több év alatt, és az egészségükre már fiatalkorban is tudatosan oda kell figyelniük. Néhány évvel ezelőtt találkoztam Monspart Saroltával, a nemrég elhunyt távfutóval. Örökre megmarad bennem az a mondata, hogy az öngondoskodás, a nyugdíjas évekre való felkészülés olyan, mint a távfutás: mindkettőt már kis lépésekkel is el lehet kezdeni. Mi is ezt valljuk.

– Mi a helyzet a munkaadókkal? Ön sokszor nyilatkozik úgy, hogy a munkavállalók szerepvállalása nagyon hiányzik a pénztári rendszerből.

– Ez így igaz. A munkáltatói hozzájárulások adókedvezményei az elmúlt 20 évben folyamatosan változtak. A foglalkoztatóknak mindig is nagy szerepük volt a befizetések alakulásában, de talán ennél is fontosabb az, hogy a munkáltatók oktatták is a dolgozóikat, hogy miért szükséges az öngondoskodás. A foglalkoztatóknak is érdekük a munkavállalóik egészségének megőrzése, a prevenció és természetesen a dolgozói lojalitás növelése. Az öngondoskodás terén tehát a munkáltatói pillér nagyon fontos, az egyéni és az állami szerepvállalás mellett.

TÓTH BALÁZS 2021/39 FIGYELŐ | 43

F_42-43_penztarszovetseg.indd 43

2021. 09. 27. 17:06

| PÉNZ BESZÉL |

ADATOKBAN HALÁSZNAK

Az elmúlt hetekben újra felerősödött a banki ügyfelekre specializálódott adathalászok aktivitása hazánkban: a csalók ezúttal jellemzően telefonon keresik meg az ügyfeleket, s próbálják megszerezni a számlájukhoz való hozzáférést lehetővé tevő titkos azonosítókat – hívta fel a figyelmet a közelmúltban megjelentetett sajtóközleményében a CIB Bank.

MÓDSZEREK EGY KAPTAFÁRA

Az adathalászok – tették hozzá a CIB-nél – több hazai pénzintézet ügyfeleinél próbálkoztak már, és az eddigi tapasztalatok szerint hasonló módszereket alkalmaznak. Jellemző például, hogy olyan telefonszámról hívják a klienst, amely könynyen összetéveszthető egy bank központi számával. A hívó rendszerint valamelyik magyarországi hitelintézet alkalmazottjaként mutatkozik be, és azt állítja, hogy gyanús pénzmozgást észleltek a számlán. Ezzel az ürüggyel kérik az ügyfél-

től a kártyájával végzett tranzakció(k) ellenőrzését. Ha pedig kiderül, hogy nem az adott bank kliensét érték el, akkor eljátsszák, hogy átkapcsolták a számlavezető pénzintézethez, vagy újabb hívó jelentkezik, immár a számlavezető bank alkalmazottjának adva ki magát.

A csalók ügyintézőnek adva ki magukat általában a fent említett gyanús pénzmozgásokra hivatkoznak, elkérik a bankkártyaadatokat, megkérik az ügyfelet arra, hogy emelje a „plasztikhoz” tartozó limitet, adja meg a hitelesítő kódját vagy engedélyezze számítógépén távoli segítségnyújtásra alkalmas szoftver – AnyDesk, TeamViewer stb. – telepítését.

Előfordulhat az is, hogy az áldozattal egy biztonságosnak nevezett bankszámlára utaltatják a pénzét, azzal az ürügygyel, hogy a saját számlája éppen támadásnak van kitéve.

A BANK SOHA NEM KÉR JELSZAVAKAT

„Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a pénzintézetek szolgáltatásuk részeként rendszeresen keresik kliensei-

ket e-mailben és telefonon, de sohasem kérik el tőlük a titkos azonosítójukat. A bankkártyaadatok (szám, lejárat, CVV-kód), a PIN-kód, a telefonos azonosító, jelszavak és számlaadatok kizárólag az ügyfél hitelesítésére szolgálnak, azokat még a banki alkalmazottak sem tudhatják, s a klienseknek is azt tanácsoljuk, senkinek se adják ki ezen információkat.

Emellett egyetlen pénzintézet sem kéri arra az ügyfeleit, hogy távoli hozzáférést biztosító programot telepítsen az online bankolásra használt készülékére” – hívta fel a figyelmet Szinai Ádám, a CIB Bank PR- és marketingkommunikációs vezetője. Hozzátette: állítólagos ügyintézők utasítására soha, semmilyen esetben ne utaljunk még kis összeget sem, és ha az említett kérések közül bármelyikkel fordulnának hozzánk, azonnal szakítsuk meg a hívást. Ha pedig kiderül, hogy érzékeny adatok jutottak illetéktelen kezekbe, azonnal fel kell venni a kapcsolatot a számlavezető bank ügy-

FOTÓ: GETTY IMAGES

VISSZAÉLÉSEK | Az utóbbi időszakban ismét felerősödtek a banki adatok megszerzésére irányuló adathalász-támadások Magyarországon is. Az erős ügyfél-azonosítás bevezetése nyomán viszont a második negyedévben látványosan csökkent a bankkártyás fizetési tranzakciókhoz kapcsolódóan okozott kár értéke.

44 | FIGYELŐ 2021/39

F_44-45_adathalasz.indd 44

2021. 09. 27. 17:07

| PÉNZ BESZÉL |

NŐ A NETES AKTIVITÁS A fiatalok 86 százaléka vásárolt valamit az utóbbi egy évben az interneten, és 23 százalékuk számít rendszeres online vevőnek – derül ki a K&H ifjúsági indexéhez készült reprezentatív kutatásból. A megkérdezettek 38 százaléka néhány alkalmat említett, 25 százalékuk pedig egykettőt. Azok, akik vásároltak a világhálón az elmúlt egy esztendőben, jellemzően gyakrabban tették ezt, mint korábban. 41 százalékuk sűrűbben fordult az online boltokhoz.

A hivatalos KSH-adatok szerint – emlékeztet a K&H Bank közleménye – 2010 óta minden évben két számjegyű volt a növekedés az internetes és a csomagküldési forgalomban, tehát itt az egyre nagyobb bázisértékekhez képest volt lendületes a fejlődés. 2016 és 2020 között pedig 30-40 százalékot ért el az éves bővülés. Ennek eredményeként a netes vásárlásoknak egyre nagyobb szelet jut a kiskereskedelmi tortából: 2010-ben a teljes forgalom 0,6 százalékát adták, 2015-ben már 2,6-es részesedésük volt, 2020-ban pedig 8,5 százalékos volt az arányuk.

félszolgálatával, s megtenni a rendőrségi feljelentést.

SZŰKÜL A MOZGÁSTÉR

Bár a banki azonosítók megszerzésére irányuló próbálkozások vélhetőleg időről időre megismétlődnek majd – hiszen mindig találni ügyfelet, aki jóhiszeműen kiadja az adatait –, az elektronikus fizetési tranzakcióknál láthatóan javul a helyzet, ami a csalások által okozott kárt illeti. A Magyar Nemzeti Bank számai

szerint a második negyedévben az egy esztendővel korábbinál 34 százalékkal kevesebb, nem egészen 13 ezer visszaélést követtek el a Magyarországon kibocsátott kártyákkal végrehajtott fizetési műveletekhez kapcsolódóan a kibocsátói oldalon. Az okozott kár értéke pedig 17 százalékkal, 322 millió forint környékére csökkent. A jelentős javulás az MNB közleménye szerint elsősorban a már az online vásárlásoknál is alkal-

mazandó erős ügyfél-hitelesítésnek köszönhető. Hasonló tendencia érvényesült az elfogadói oldalon is: itt darabszámban közel 68, értékben pedig 71 százalékos a visszaesés.

A kibocsátói oldalon regisztrált viszszaélések döntő hányada változatlanul az internetes vásárlási tranzakciókhoz kapcsolódott, hiszen itt 245,6 millió forintos kárt mutatott ki a jegybank 11,3 csalással összefüggésben. Az ellopott, elveszett kártyákkal végrehajtott csalásokból is 782-t regisztrált április eleje és június vége között az intézmény, amelyekkel összesen 6,76 milliós veszteséget okoztak az elkövetők.

E két területen is jelentősen csökkent ugyanakkor a csalások száma és az okozott kár mértéke. Figyelemre méltó viszont, hogy az adathalászat és -lopás módszerével történt visszaéléseknél több mint a duplájára, 56,6 millió forintra ugrott a kimutatott veszteség a második negyedévben az egy esztendővel azelőttihez mérten, még úgy is, hogy az azonosított esetek száma nagyjából a felére csökkent.

BARÁT MIHÁLY

HIRDETÉS

36.

BUDAPEST

MARATON FESZTIVAL ®

2021. OKTÓBER 9-10. BUDAPEST, PÁZMÁNY PÉTER SÉTÁNY

FUT A VÁROS! OKTÓBER 9., SZOMBAT • SPAR VERDE 10 KM • RISKA MINIMARATON (5 KM) • SPAR HAZAI.SZERETEM MARATONKA (2,3 KM) • SPAR ENJOY. GYALOGLÁS (2,3 KM) • ELNÖKSÉGI VÁLTÓ (4X2 KM) - FUSS EGY BIZTONSÁGOS JÖVŐÉRT! A MAGYAR V4 ELNÖKSÉG ÉS A SZLOVÉN EU ELNÖKSÉG TÁMOGATÁSÁVAL (4X2 KM) • NESTLÉ CSALÁDI FUTÁS (500 M) • FODISZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI FUTAM (500 M)

INFÓ AUTÓSOKNAK:

WWW.FORGALMIVALTOZASOK.HU

SZURKOLJ ÉS NYERJ!

WWW.SZURKOLJVELUNK.HU

INFÓ FUTÓKNAK:

F_44-45_adathalasz.indd 45

WWW.SPARBUDAPESTMARATON.HU

OKTÓBER 10., VASÁRNAP • SPAR BUDAPEST MARATON® (42,2 KM) • REGNUM 30 KM • SPAR BUDAPEST MARATON® PÁRBAN • TOLLE UHT MARATONSTAFÉTA (42,2 KM, 4 FŐS VÁLTÓ)

2021. 09. 27. 17:07

| TŐZSDE |

LEHET MÉG TERE A NÖVEKEDÉSNEK

RÉSZVÉNYPIAC | A jegybankok laza pénzpolitikája továbbra is támogatja a részvénypiacok bővülését, bár már jól körülírható kockázatokkal is számolni kell. A magyar tőzsdén szintén látnak ígéretes lehetőségeket az Equilor szakértői.

Amíg hull a jegybanki pénzeső, addig fennmaradhat a globális részvénypiacok bővülése – állapította meg legfrissebb elemzésében az Equilor Befektetési Zrt. Ezzel együtt a szolgáltató szerint a rizikófaktorok is egyre világosabban látszanak. A pénz- és tőkepiacokra leselkedő rövid távú veszélyek közül kiemelkedik az egyik legnagyobb kínai ingatlanfejlesztő, az Evergrande esetleges csődje: ha ez megtörténne és nem érkezne központi segítség, bajba kerülne az egyébként is sérülékenynek tűnő kínai árnyékbankrendszer, ami várhatóan jelentős eladási hullámot indíthatna el más részvénypiacokon is.

NAGY KÉRDŐJEL A MORATÓRIUM

A társaság elemzése szokás szerint részletesen foglalkozik a budapesti tőzsdén forgó részvényekkel is. A hazai blue chipek közül felülsúlyozásra ajánlják az OTP papírjait: ennek kapcsán Török Lajos, az Equilor vezető elemzője emlékeztetett arra, hogy a bankcsoportnál nagymértékben bővült a hitelkihelyezés a második negyedévben, miközben a kamatmarzs is stabilizálódott. A kockázati költségek

*,>*8 -&?&. 9ö?8)*. 7 8?; 3>*0 ÁRFOLYAMÁNAK IDEI VÁLTOZÁSA

2021. szeptember 24-ig, százalék

–14,5 Opus –3,7 Appeninn 11,7 Magyar Telekom 12,3 Mol 15,3 Richter 21,0 Duna House 21,5 ANY Biztonsági Nyomda 31,0 OTP 37,1 AutoWallis 40,0 Waberer’s 54,7 4iG Masterplast Forrás: BÉT

122,2

alacsony szintjének köszönhetően minden leány nyereséges volt a vállalatnál, s a menedzsment is optimista várakozásokat fogalmazott meg az év egészére vonatkozóan. Ezzel együtt a magyarországi hitelportfólió kapcsán rizikót jelent a moratórium fenntartása, hiszen még mindig igen széles azok köre, akik élhetnek a törlesztés halasztásának a lehetőségé-

a befektetési szolgáltatónál. A távközlési cégnek ugyanakkor az egyre erősödő piaci versennyel is számolnia kell, miközben nagyon kicsi az osztalék. Így hiába olcsóbb a papírja a szektortársaiénál, ez indokoltnak is tűnik.

VAN MIBŐL CSEMEGÉZNI

A közepes kapitalizációjú vállalatok közül többnek is jelentősen emelkedett az árfolyama az elmúlt hónapokban, és eb-

A pénz- és tőkepiacokra leselkedő rövid távú veszélyek közül kiemelkedik az egyik legnagyobb kínai ingatlanfejlesztő, az Evergrande esetleges csődje. vel. Az Equilor szerint ugyanakkor, ha kedvezően alakul a nemzetközi hangulat, a 20 ezer forintos határt is átlépheti a részvény árfolyama.

EGYÁLTALÁN NEM DRÁGA A MOL

A Mol kapcsán Török Lajos többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a cégcsoport az összes fontosabb eredménysoron felülteljesítette az elemzői várakozásokat, miközben a 2021-es EBITDA-célkitűzést is jelentős mértékben felfelé módosította a menedzsment. A részvényt sem abszolút, sem relatív értelemben nem tartják drágának az Equilornál, és felülsúlyozásra javasolják a papírt. A Richter esetében a Vraylarban rejlő lehetőségeket és kockázatokat emelte ki az elemzés, utalva arra is, hogy a szektortársakéihoz mérten nem tekinthető drágának a részvény.

Ami pedig a Magyar Telekomot illeti, ott az erős második negyedéves bevételi és eredményadatokat hangsúlyozták

ben a körben szintén lehet érdekes sztorikat találni az Equilor szakértői szerint.

Az egyik ilyen a Waberer’s International, amelynek a részvényét igen alulértékeltnek tartják a szakértők, és 3817 forintos célárfolyamot tartanak érvényben a papírra. A 4iG-é az egyik legforróbb növekedési sztori a budapesti parketten, hiszen éppen a holdinggá alakulás közepén áll a társaság, miközben a távközlési piacot tekintve szintén nagy ambíciói vannak, és regionális terjeszkedésben is gondolkodik. Az év eddigi legnagyobb – szeptember 24-ig 122,2 százalékos – árfolyam-emelkedését a Masterplast érte el a nagy és közepes kapitalizációjú cégek körében, s nagyon sokat profitált az építőipari boomból is. Az árazás viszont – mutatott rá Török Lajos – már kezd túl magas lenni a vállalatnál, és az extrém piaci bővülésnek folytatódnia kellene ahhoz, hogy a jelenlegi szint indokolt legyen.

BARÁT MIHÁLY

46 | FIGYELŐ 2021/39

F_46-Equilor.indd 46

2021. 09. 27. 17:07

PR

ÉRTÉKET ÉS MINŐSÉGET KÍNÁL A LIDL A kedvező áron beszerezhető, kiváló magyar termékekre szeretné felhívni vásárlói figyelmét a Lidl, hazánk piacvezető és egyik legdinamikusabban fejlődő élelmiszer-kereskedelmi áruházlánca. Kínálatát folyamatosan bővíti egészséges, friss, fenntartható és hazai forrásból származó árucikkekkel, melyek kiválóságát elnyert díjai is igazolják.

A Lidl Magyarország kiemelten fontosnak tartja, hogy vásárlói a legjobb minőségű és ár-érték arányú termékeket találják az áruházak polcain. Vállalati filozófiája négy pilléren nyugszik: a minőségen, a frissességen, az egészségességen és a kedvező áron, ezért állandóan fejleszti kínálatát, különös tekintettel a frissáru-választékra, amelynek köszönhetően mára már a magyar piac meg-

határozó szereplőjévé vált. A Lidl ezek mellett nagy figyelmet fordít arra, hogy a saját márkás termékeihez felhasznált alapanyagok előállítása fenntartható módon történjen, így is megkönnyítve a tudatos vásárlók döntését.

FRISS ÉS HAZAI Az áruházlánc egyik fő célja a magyar értékek népszerűsítése, ezért 2016-ban létrehozta a

KÓSTOLJON BELE A HAZAI ÍZEK VILÁGÁBA Yd ; ] C.DQ] & /9 ] TERMÉKEINKKEL!

Hazánk Kincsei termékcsaládot, amelynek tagjai a megszokott magyar ízvilágot követve, hagyományos eljárással készülnek, hazai termelőktől és beszállítók közreműködésével kerülnek az áruházak polcaira. A kínálat folyamatosan bővül, ma már közel százféle árucikk található meg a termékcsaládban, amely 2019ben és 2020-ban is elnyerte innovatív márka kategóriában a MagyarBrands díjat. Bizonyíték a kiváló minőségre, hogy a Lidl Hazánk Kincsei zselici tejtermékcsaládját idén a rangos Érték és Minőség Nagydíjjal jutalmazták.

A vállalat megkülönböztetett figyelemmel kíséri a frissáru-csoportokat, azon belül is a pékárukínálatot, ezért minden Lidl-üzletben megtalálhatók a friss, helyben sütött termékek. A magas minőségnek és a jelenleg nyolcvanféle pékáruból álló széles választéknak köszönhetően Az Év Boltja 2021 verseny keretében a Lidl Magyarország elnyerte Az Év Friss Pékáru Kereskedője díjat. Kiváló termékük, a több évszázados hagyományok mentén, de a mai kor elvárásaihoz igazodó technológiával készült 400 g-os kovászos cipót szintén Érték és Minőség Nagydíjjal jutalmazták.

TÁMOGATNI A MAGYAR TERMELŐKET A Lidl nagy hangsúlyt fektet a magyar beszállítókkal való együttműködésre. A hazai partnerektől vásárolt élelmiszerek értéke az áruházlánc teljes élelmiszer-beszerzésének közel 60 százaléka, ezzel is segítve a hazai vállalkozások fejlődését és munkahelyteremtését. A hazai termelőktől érkező élelmiszerek beszerzési értéke folyamatosan növekszik, tavaly mintegy 22 százalékkal nőtt a 2019-es évhez képest.

A kormányzati törekvésekkel összhangban 2013-ban elindult az érdeklődők előtt jelenleg is nyitva álló „Lidl a magyar beszállítókért” program, amelynek köszönhetően a vásárlók ma már mintegy 450 hazai beszállító közel 3800 termékével találkozhatnak a polcokon. Emellett szeptember 1-jétől a Lidl – ezzel is felhívva a figyelmet a minőségi magyar árucikkekre – új védjeggyel látja el a hazai élelmiszerek ártábláját, így is hozzájárulva hazánk gazdaságának támogatásához és fejlesztéséhez.

EMIN-dij_hazankkincsei_A4.pdf.indd 1

2021. 09. 27. 9:50

2021/39 FIGYELŐ | 47

F_47_Lidl_PR.indd 47

2021. 09. 27. 17:07

| TŐZSDE |

FELZABÁLJA POTENCIÁLIS RIVÁLISAIT A BIG TECH TECHNOLÓGIAI SZEKTOR | Az ágazat nagyragadozói inkább felvásárlásokkal oldják meg kutatásfejlesztési tevékenységüket, mintsem saját kockázatvállalással.dd

BIDEN BEKEMÉNYÍTETT

Ez több mint a duplája a 2000-ben, a dotkom lufi tombolása idején kimutatott rekordnak. A ballon kidurranásáig a politika és a szabályozó hatóságok nem nagyon foglalkoztak ezzel. Most azonban a washingtoni politikai elittől kezdve a versenyhatóságig (Federal Trade Commission – FTC) szinte min-

denki rászállt ezekre a gigászokra. Az érv klasszikus: azzal, hogy még azok kiskorában felvásárolják potenciális riválisaikat, megakadályozzák a verseny kialakulását. A helyzet olyan súlyos, hogy az FTC vizsgálatot indított az Instagram és a WhatsApp felvásárlása kapcsán a Facebook ellen – holott mindkét tranzakció régóta lezárult. Ezt nem tanácsos félvállról venni, ugyanis a kormányhivatalnak utólag is joga van megvétózni az akvizíciókat, amennyiben törvénytelenségekre bukkan. Az amerikai szabályozás szerint a 92 millió dollárnál alacsonyabb összegű felvásárlásokat a multik nem kötelesek bejelenteni. Az idén különösen éhes volt a Big Tech, összesen 9222 startupot habzsolt fel (csak az egymilliárd dollárosnál olcsóbb ügyleteket számolták össze), ez 40 százalékkal haladja meg a 2000-es szintet.

Az FTC összesítése alapján az Apple, a Facebook, az Amazon, a Google, valamint a Microsoft 2010 januárja és 2019 decembere között 819 akvizíciót nem jelentett be – nem volt rá jogszabályi kötelezettségük –, továbbá azokat a határokon átívelő ügyleteket sem hozták ha-

sonló okokból a szabályozó hatóság tudomására, melyek során nem szereztek befolyásoló többséget az adott cégben. A kormányhivatal megállapítása szerint is a Big Tech vállalatai tudatosan vásárolják fel a startupokat, annak érdekében, hogy leendő versenytársaikat kiiktassák a piacról. A legnagyobb ragadozó a Microsoft. A legutóbbi emlékezetes bevásárlása az volt, amikor 16 milliárd dollárért megvette a hangfelismerő rendszereket fejlesztő Nuance társaságot. A második a sorban az Amazon, náluk az MGM 8,45 milliárdos bekebelezése volt a legutóbbi nagy dobás. A Federal Trade Commission megélénkült érdeklődésének a hátterében Joe Biden amerikai elnök júniusi ukáza áll, amely – szektoroktól függetlenül – a piaci koncentráció csökkentését célozta meg.

RÉSZVÉNYESI SELYEMCUKORKÁK

A technológiai óriásoknak azonban nem csak felvásárlásokra van pénzük, bőségesen igyekeznek a részvényeseiket is kárpótolni, miután a pénzügyi szabályozó

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

Pac-Man-vásárlásnak (Pac-Man buying) keresztelte el a pénzügyi sajtó az amerikai technológiai óriáscégek akvizíciós hullámát. A videójátékok hőskorában a kis kerek figura, Pac-Man a pályán végigszáguldva habzsolta fel a pici pöttyöket, igyekezve elkerülni a rá leselkedő veszélyeket. Hasonlóan viselkednek a fenti mamutok; úgy gondolják, hogy a kis tranzakciók révén nyerhetik meg végül a játékot. A Financial Times elemzése szerint ez év eleje óta összesen 264 milliárd dollárt költöttek egymilliárdnál kevesebbe kerülő felvásárlásokra.

48 | FIGYELŐ 2021/39

F_48-49-BigTech.indd 48

2021. 09. 27. 17:08

| TŐZSDE |

Az idén 9222 startupot habzsoltak már fel, úgy, hogy csak az egymilliárd dollárosnál olcsóbb ügyleteket számolták össze. hatóságok feloldották a részvény-visszavásárlási programokra vonatkozó korlátozást. Ezt a pandémia kitörése idején azért rendelték el, hogy a kereslet meredek zuhanása ne okozzon likviditási, tőkemegfelelési problémákat a vállalatoknál. A Microsoft például 60 milliárdos programot jelentett be – még ekkora összeg sem okozott különösebb felfordulást a tőkepiacon. A részvényesi juttatások ilyen szintű növelése elemzők szerint rendszerszintű gondokra világít rá: a techtitánoknak egyszerűbb startupok, illetve licencek megvételével megoldani technológiai fejlesztéseiket, mint saját erőből, kockázatot vállalva tenni ezt.

Az Apple például 2013 óta 450 milliárd dollárt költött saját papírjai visszavásárlására. A részvényesek ennek persze örülnek – most még. Később lehet, hogy bánni fogják, hogy a gáláns cég ennek az összegnek legalább egy részét nem költötte el új piacokon, például az autógyártásban való terjeszkedésre. Hasonló a helyzet a Microsoftnál is. Amióta Satya Nadella a vezérigazgató (2014), a részvény-visszavásárlásra fordított öszszeg a négyszeresére nőtt. Az ilyen programok kétségtelenül alkalmasak arra,

hogy az adott társaság árfolyama jobban teljesítsen a piaci benchmarkoknál – tipikus példa erre a kurzusát az ezredforduló óta megduplázott Oracle –, viszont azt jelzik, hogy lassacskán kifogy az innovációból.

MEGKÉSETT FORDULAT

Az IBM a technológiai lufi értékének a csúcsára érve részvényeinek nagyjából a felét vásárolta vissza, a tőzsdei árfolyam azonban hozzávetőleg ugyanott van, mint a millennium idején. A cég beruházásai tavaly 2,6 milliárd dollárra csökkentek (míg a szektor új nagyragadozója,

az Amazon 50 milliárdot fordított erre az elmúlt 12 hónapban). Vagy egy másik példa: mennyit kaszálhatna most, a globális csiphiány tombolása idején az Intel, ha a 2018 és 2020 között részvényvisszavásárlásra költött 40 milliárdot inkább kapacitásainak a bővítésére fordította volna? Úgy néz ki, mindkét vállalat későn ébredt fel: az IBM 2014-ben fogta vissza sajátrészvény-vételeit, az Intel új vezérigazgatója, Pat Gelsinger pedig csak a közelmúltban említette meg, hogy a készpénzt inkább invesztíciókra költik. Fordult a Cisco is: Chuck Robbins vezérigazgató elismerte, hogy jogos kritikák érhetik a céget, mert elhanyagolta beruházási tevékenységét.

D. GY.

TECHNOLÓGIAI ÓRIÁSOK ÁRFOLYAM-ALAKULÁSA 2020. IX. 21. = 100 százalék Microsoft Alphabet (Google) Apple Amazon Facebook

IX. X.

XI. 2020

XII.

I.

II.

III.

IV.

V. 2021

VI.

VII.

VIII.

IX.

110 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 –10

+TWW¥X >FMTT ƻSFSHJ +NL^JQ÷ X_¥R±Y¥X

2021/39 FIGYELŐ | 49

F_48-49-BigTech.indd 49

2021. 09. 27. 17:08

| GEOPOLITIKA |

SZOROS BEFUTÓ

NÉMET VÁLASZTÁS | Kis különbséggel, de a szociáldemokraták nyerték a németországi parlamenti választást. Az új kormány megalakulására még hosszú hónapokig várni kell.

A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kapta a legtöbb szavazatot a németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson a lapzártánkkor közölt hivatalos előzetes végeredmény szerint. Az MTI által nyújtott adatok alapján az SPD a szavazatok 25,7 százalékát gyűjtötte össze, 5,2 százalékponttal erősödve a legutóbbi, 2017-es Bundestag-választáson elért, történelmi mélypontot je-

lentő 20,5-hez képest. A szociáldemokratáknak így 206 képviselőjük lesz a minden korábbinál nagyobb, 735 fős parlamentben.

KOALÍCIÓS KÉRDŐJELEK

A második a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége, amely története leggyengébb teljesítményével 24,1 százalékot szerzett. A tizenhatból tizenöt tartományban működő CDU a szavazatok

18,9 százalékát gyűjtötte be, 7,9 százalékponttal gyengülve a négy évvel korábbi 26,8-hez képest. Ezzel 151 képviselőt küldhet a parlamentbe. A csak Bajorországban működő CSU 5,2 százalékot szerzett, ez egy százalékpontos csökkenés, és 45 mandátumot jelent. A pártszövetség 24,1 százalékos együttes teljesítménye 8,8 százalékpontos visszaesés a 2017-es 32,9-hez képest: ezzel együtt

KÖSZÖNET A BOLDOG ÉVEKÉRT! MERKEL ALIGHA LEHET BOLDOG AZ EREDMÉNY MIATT

50 | FIGYELŐ 2021/39

F_50-51_merkel.indd 50

2021. 09. 27. 17:08

| GEOPOLITIKA |

FOTÓK: FABIAN BIMMER, ANDREAS GEBERT, REUTERS

A KANCELLÁRSZTORI URALJA A BILD CÍMLAPJÁT. OLAF SCHOLZRÓL SZÓL MAJD MINDEN

a CDU/CSU a szoros eredményre hivatkozva a kormányalakítás szándékával vág neki az új törvényhozási ciklusnak.

A szoros eredmény nyomán az SPD és a CDU/CSU is a Zöldekkel, valamint a liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP) kíván koalícióra lépni. A Zöldek 14,8 százalékkal a harmadik számú német politikai erő: a baloldali irányultságú ökopárt 5,8 százalékponttal jobb eredményt ért el a négy évvel korábbi 8,9nél, a frakciója 118 fős lesz. Az FDP is erősödött, a szavazatok 11,5 százalékát szerezte meg, 0,7 százalékponttal lépve előre a 2017-es 10,7-ről. A CDU/CSUhoz közel álló párt frakciója 92 képviselőből áll majd.

A radikális jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) viszont elveszítette támogatói számottevő részét, a négy évvel korábbi 12,6 százaléknál 2,3 százalékponttal gyengébb eredményt, 10,3-et ért el. Így 83 képviselője ül majd a parlamentben, és akárhogy is alakul a kormányalakítás, ezúttal nem lesz a Bundestag legnagyobb ellenzéki frakciója. A balközép SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) még inkább gyengült, a 2017-es 9,2 százaléknál 4,3 százalékponttal rosszabb eredményt, 4,9-et ért el. A párt így a parlamenti bejutás és frakcióalakítás egyik feltételeként meghatározott 5 százalékos szint alatt maradt. Viszont a másik feltételt teljesítette, nyert három egyéni körzetben, ezért ismét alakíthat képviselőcsoportot, amely kaphat úgynevezett kiegyenlítő mandátumokat. Ennek révén a

három egyéni körzet – két berlini és egy lipcsei – győztese mellett 36 képviselőt küldhet a Bundestagba.

NEHÉZ LESZ A KORMÁNYALAKÍTÁS

Az MTI tudósításában emlékeztetett arra, hogy a négy ciklus után a politikából visszavonuló Angela Merkel kormánya az új Bundestag október 26-ra tervezett megalakulásáig marad hivatalban. Utána is működik majd, egészen az új kabinet felállásáig, de már csak ügyvezető kormányként. A 2017-es választás után rekordhosszú ideig, 172 napig tartott a kormányalakítás. Olaf Scholz SPD-s kancellárjelölt és Armin Laschet, a CDU/CSU kancellárjelöltje a választás estéjén egyaránt azt mondta, hogy jóval gyorsabban, legkésőbb karácsonyig meg kívánják alakítani a kormányukat.

Az SPD a berlini és a Mecklenburg-ElőPomerániában tartott tartományi választáson is győzött, a fővárosban a szavazatok 22,2 százalékát szerezte meg, míg az utóbbiban 36,9 százalékos eredményt ért el a választáson.

RONTOTTAK A PROGNÓZISON

Közben a távirati iroda arról is beszámolt, hogy az ellátási láncokban kialakult zavarok következményeként szeptemberben már a harmadik egymást követő hónapban romlott az üzleti hangulat Németországban a müncheni egyetem ifo gazda-

ságkutató intézetének felmérése értelmében. E szerint Németország üzleti hangulatindexe 98,8 pontra, öthavi mélypontra süllyedt az augusztusi 99,6-ről, miközben az elemzők javulásra, 100,4 pontos értékre számítottak. „A nyersanyagok és félkész termékek beszerzésével kapcsolatos problémák fékezik a német gazdaságot” – mutatott rá az adatokat kommentálva Clemens Fuest, az ifo elnöke, hozzátéve, hogy a feldolgozóiparban a szűk ellátási keresztmetszetek miatt június óta folyamatosan romlik a hangulat.

Az ifo néhány nappal korábban rontotta a német gazdaság növekedésére vonatkozó idei előrejelzését is, mivel a beszállításokban kialakult zavarok, valamint a félvezetők és más köztes termékek hiánya lassítja a gazdaság kilábalását a járvány okozta nehézségekből. Az intézet elemzői arra számítanak, hogy a GDP 2,5 százalékkal növekedhet az idén, ami 0,8 százalékponttal gyengébb az előző, júniusi előrejelzésnél. A jövő évit viszont 0,8 százalékponttal, 5,1 százalékra javították. A kieli Institut für Weltwirtschaft gazdaságkutató intézet ugyancsak csökkentette németországi GDP-növekedési prognózisát: az idei évre 2,6 százalékos emelkedést várnak a korábban valószínűsített 3,9 helyett. Jövőre viszont 5,1 százalékkal nőhet a gazdaság az eddig várt 4,8-del szemben.

B. M. T. 2021/39 FIGYELŐ | 51

F_50-51_merkel.indd 51

2021. 09. 27. 17:08

| GEOPOLITIKA |

FELKAVARTA AZ ÁLLÓVIZET AZ ÚJ ANGOLSZÁSZ KATONAI SZÖVETSÉG Többről van szó, mint egy új katonai szerződésről az Ausztrália, NagyBritannia és az USA között szeptember közepén létrehozott egyezmény (AUKUS) kapcsán. A nemzetközi helyzet, az Egyesült Államok vezette koalíció váratlanul sok problémát okozó afganisztáni kivonulása az AUKUS miatt felkorbácsolódott indulatok kezelését is nehezíti.

ELSÜLLYESZTETT TENDER

A közelkép: Canberrának a paktum aláírása után első dolga volt felmondani a franciákkal kötött, 12 tengeralattjáróra szóló vásárlási megállapodást, s helyette a britek és az USA közreműködésével alapvetően Ausztráliában legyártandó nyolc atommeghajtású tengeralattjárót

venni. (Az ügylet értékét 40 és 90 milliárd amerikai dollár közé saccolta a média.) Ebben persze a titkolózás, a franciák folyamatos árfelhajtó tevékenysége is szerepet játszott.

Mindez eddig a tengeralattjáró-gyártó DCNS (jelenleg Naval Group) francia hadiipari cég hatalmas vesztesége lehetne. Ám az ügy eszkalációja nem állt meg vállalati szinten. Először a párizsi kormány sértődött meg két szoros katonai szövetségesére: NATO-társaira, NagyBritanniára és az Egyesült Államokra.

Visszarendelte canberrai és washingtoni nagykövetét – ami nyugati szövetségesek között rendkívül ritka és súlyos válságot feltételez. Rövid idő alatt ez a má-

sodik pofon, amelyet a francia hadiiparnak el kellett szenvednie azóta, hogy július elején Svájc bejelentette: Dassault Rafale helyett 36 drága amerikai F–35öst vásárol.

Aztán még magasabbra, szövetségesi szintre – NATO, EU, AUKUS, Quad – nőtt a krízis. Le Drian francia külügyminiszter a France 2 televíziónak már azt állította: veszélyben van az észak-atlanti katonai szervezet új stratégiai koncepciója. Nem kímélte a szövetségeseit, akik/ amelyek szerinte hazudtak és kettős játékot folytattak, ami „súlyos válsághoz vezetett”. Megfigyelők emlékeztettek rá, hogy a franciák 1966-ban kivonták magukat a NATO katonai irányítása alól, és csak 2006-ban tértek vissza.

FOTÓK: EUROPRESS/AFP

NAGYHATALMAK | Párizs nagyon kiakadt az új amerikai–brit–ausztrál szövetségen, főleg azért, mert elesett egy busásan fizető tengeralattjáróbiznisztől. Volt már arra példa, hogy a franciák kiléptek a NATO-ból.

52 | FIGYELŐ 2021/39

F_52-53_EU-Ausztralia.indd 52

2021. 09. 27. 17:09

| GEOPOLITIKA | A HAT ÚJ SUFFREN EGYIKE ÉS LEGÉNYSÉGE A TOULONI KATONAI BÁZISON. A GROUP NAVAL 12 DARABOS FLOTTÁJÁNAK AZ AUSZTRÁLIAI ÚTJA MÉG A LEGYÁRTÁS ELŐTT MEGHIÚSULT

Az utolsó eszkalációs lépcsőfok a globális biztonság kérdése. Oroszország és Kína is reagált a történtekre. Kiváltképpen Pekingben váltott ki erős reakciókat az AUKUS megalakítása. Az ázsiai óriás szerint mind az új szövetség, mind pedig a botrányos tengeralattjáró-üzlet ellene irányult – ezt az érintett nyugati fővárosokban nem is tagadták.

KITÚRTÁK A NÉMETEKET

Amerikai elemzők szerint Kína gyenge pontja a tengeralattjárókkal folytatott – elképzelt – hadviselés. Ezt sokan vitatják, mert a kínai partok 1000 kilométeres körzetében – ahol egy feltételezett tengeri összecsapás lezajlana – az atommeghajtású, de hagyományos, nem nukleáris fegyverzetű vagy a „közönséges”, dízel-elektromos meghajtású tengeralattjárók harcértéke között nincs nagy különbség. Itt a tengerek nem nagyon mélyek, s jelentős hajóforgalommal kell számolni. Az ázsiai nagyhatalom tengeralattjárói, felszíni hajói támaszpontjainak a földrajzi közelségét az anyaországhoz az amerikaiak mozgó, úszó bázisokkal, egyes feltételezések szerint még megépítendő, akár 1400 tonna teherbírású, a hullámok felett néhány méter magasan, légpárnán sikló hidroplánokkal (ekranoplánokkal) igyekeznek ellensúlyozni.

Az EU is belekeveredett a vitába, hiszen tagjainak a többsége a NATOhoz is tartozik. Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság vezetője a franciák mellett tette le a voksát, hozzátéve: sok kérdés még megválaszolatlan. Egyes sértett németországi körök felhánytorgatják, hogy a franciák az ausztrál üzletből annak idején kitúrták a németeket, akiknek a kieli HDW-gyárban tervezett 212– 218-as osztályú (üzemanyagcellás) tengeralattjáróit a világon a kategória legjobbjának tartják. A németek annak idején a Canberra által meghirdetett tenderen (SEA 1000) indultak a speciálisan az ausztrálok számára kifejlesztett 218-as modellel, amely végül is – igaztalanul, mondják Berlinben és Kielben – alulmaradt a francia Naval Group Shortfin

FRANCIA TISZT A BARRACUDA OSZTÁLYÚ ÚJ TENGERALATTJÁRÓ LÉTRÁJÁN. EGYSZER MÁR 43 ÉVRE KILÉPTEK A NATO KATONAI IRÁNYÍTÁSA ALÓL

Barracuda tengeralattjárójával szemben.

A kikosarazott fél Szingapúrnak adta el ezt a típust. Most pedig a francia–ausztrál üzlet meghiúsulása közvetve a Naval Group német beszállítóinak is veszteséget okozott.

SZABADKERESKEDELMI KÉRDŐJELEK

Sajátos vetülete a tengeralattjáró-ügynek, hogy Emmanuel Macron francia elnök mellett mások is felkapták a kilencvenes évek óta létező „Európa stratégiai autonomitása” fogalmat, amely az USA-tól és Nagy-Britanniától való bizonyos elkülönülést jelent, valamint az európai biztonsági érdekek hangsúlyozását. Erre az indíttatásra jókora lapáttal tett rá az afgán kaland erősen vitatható módon végrehajtott nyári lezárása.

Ugyanakkor az öreg kontinens, a franciák kimaradása a bizniszből akár pluszpont is lehetne az EU és Kína közötti kapcsolatok kiépítésében – mint ahogy földrészünk transzatlanti kapcsolatainak látványos romlása is (amelynek nemcsak Pekingben, de Moszkvában is örülnek).

Egyelőre azonban nem érzékelni, hogy emiatt látványos közeledés indulna Kína és az unió között.

India, a világ másik jóval milliárd főn felüli lakosságú óriása némiképp csalódottan szemléli az India, USA, Japán, Ausztrália alkotta Quad kormányközi biztonsági-stratégiai fórum relatív térvesztését az új csendes-óceáni sztárral, az AUKUS szövetséggel szemben. Újdelhi számára a meghatározó szempont,

hogy a friss fejlemények miként befolyásolják a Kínával való viszonyt. Az indiai vezetés, mint a The Indian Express véleménycikkéből kitűnik, igazából tanácstalan. Jobb híján generálszószválaszt ad a kétkedők kérdéseire: valamennyi érdekelt féllel együtt kell működni, az AUKUSszal, a Quad többi tagjával, az EU-val, azon belül Franciaországgal is.

Egyelőre nem látni a kirobbant válság valós méreteit, és a megoldás sem körvonalazódik. Két hete a Politico még azt írta, hogy az átfogó transzatlanti kereskedelmi megállapodás, a TTIP – az Európa és az USA között erről folyó tárgyalások 2016-ban összeomlottak – „feltámadhat a halottaiból, hogy harcba szálljon Kínával”.

Azóta a TTIP visszadőlt a sírgödörbe – ma sem Brüsszel, sem Washington nem tartja időszerűnek az erről szóló tárgyalásokat. Az AUKUS még a sírkövet is rávonszolta, nehogy idő előtt feltámadjon, s az USA–EU Kereskedelmi és Technológiai Tanács (TTC) szeptember végére tervezett Kína-ellenes ülését is valószínűleg elhalasztják. Az unió tanácstalannak látszik a nagy távol-keleti országgal kapcsolatban, pedig Peking globális pozíciója szilárdabb, mint valaha.

D. P.

2021/39 FIGYELŐ | 53

F_52-53_EU-Ausztralia.indd 53

2021. 09. 27. 17:09

| GEOPOLITIKA |

AMERIKAI KÜLPOLITIKA | A közvetlen beavatkozás politikáját felváltja a diplomácia. A washingtoni fordulat azonban hosszú évekig eltarthat.

TISZTELETADÁS A MERÉNYLETBEN MEGHALT AMERIKAI KATONÁK ELŐTT. FENNTARTJÁK AZ AMERIKA AZ ELSŐ IRÁNYELVET

Joe Biden az ENSZ-közgyűlés 76. ülésszakán elmondott beszédében új amerikai stratégiát fogalmazott meg: Afganisztán a vízválasztó. Ezentúl az Egyesült Államok részéről vége a „végtelen háborúzás” időszakának, amelyet felvált a „rendíthetetlen diplomáciai erőfeszítések” kora – mondta az elnök New Yorkban.

WASHINGTON IRÁNYT VÁLT

A körülmények szerencsétlen alakulása azonban beárnyékolta Biden bejelentését.

Pedig a Fehér Ház gazdája a világ nemzeteihez fontos felhívást intézett a klímaváltozás, az emberjogok megsértése, az új technológiák kockázatai és nem utol-

sósorban a koronavírus elleni közös fellépésre. Kilátásba helyezte, hogy az ezen területeken indított harc élére az USA áll. Ám az átállás, amelyet az elnök beharangozott, évekig, sőt akár évtizedekig tarthat, ráadásul a pontos meghatározás, a változások határai sem ismertek. Fenntartják – ha más megfogalmazásban is – az America First (Amerika az első) alapelvet. Az Egyesült Államok jelenleg is kilenc nagyobb fegyveres konfliktusban vesz részt (lásd keretesünket).

Biden mindenekelőtt a szövetségesekkel való szorosabb együttműködést hangoztatta, amelyet viszont jócskán hiteltelenített a beszéd elhangzásával szinte egy időben kiéleződött AUKUS-válság, az EU kiállása az ausztrál tengeralattjáró-megrendelés lemondása miatt dühöngő franciák mellett (lásd cikkünket az 52–53. oldalon). A láthatóan ilyen erős francia

– és brüsszeli – reakcióra nem számított amerikai elnök szeptember 22-én váratlanul felhívta Emmanuel Macront. Megállapodtak: Biden Európába utazik és ott találkozik október végén a francia államfővel, hogy „alapos konzultációkkal” rendezzék a helyzetet. Látható, hogy a Fehér Ház gazdája békülni akar a vérig sértődött Párizzsal s rajta keresztül az unióval.

A nyilvánosságra hozott telefonbeszélgetés hangnemén is érződött, hogy az amerikai elnök elismerte az erősebb és ütőképesebb európai katonai védelem szükségességét, amely „pozitívan járul hozzá a transzatlanti és a globális biztonsághoz, s amely kiegészíti a NATO-erőfeszítéseket”. Utalt rá, hogy Franciaország, az EU

FOTÓ: TOM BRENNER, REUTERS

ITT AZ ÚJ BIDEN-DOKTRÍNA

54 | FIGYELŐ 2021/39

F_54-55_biden.indd 54

2021. 09. 27. 17:11

| GEOPOLITIKA |

jelenléte az Indiai- és a Csendes-óceán térségében stratégiai fontosságú.

FRANCIA MÍTOSZOK

Ezzel Párizsban is mélységesen egyetértenek. Ugyanis az egykori gyarmattartó Franciaország tengerentúli területei (France d’outre-mer – DROM) fontos részét képezik az ország gazdaságának – és lélektani szerepük van az egykori Francia Birodalom, a grandeur mítosza fenntartásában is. Párizs kizárólagos gazdasági (tengeri) övezeteinek (EEZ) a 93 százaléka az Indiai- és a Csendes-óceán térségében van. Legalább másfél millió francia állampolgár él ebben a régióban, ahol Párizs dandárnyi haderőt állomásoztat.

Az Indiai-óceánban két (Mayotte, Réunion), a Csendes-óceánban további három (Francia Polinézia, Új-Kaledónia, valamint a három királyságból álló parányi Wallis és Futuna szigetcsoport) francia érdekeltség, terület van. Emellett az Élysée-palotában jól érzékelik, hogy a világgazdasági folyamatok súlypontja áttevődik az indiai–csendes-óceáni térségre. A szerencsétlen egybeesésekhez sorolható az EU–USA Kereskedelmi és

Technológiai Tanács (TTC) szeptember végére tervezett első ülése körüli bizonytalanság. Ez lett volna az euroatlanti viszony változásának egyik legelső, legfontosabb jele. Nagy valószínűséggel elhalasztják, bár a váratlan Biden-telefon Párizsba változtathat a helyzeten.

BIDEN PÉNZSZŰKÉBEN

Az Egyesült Államok és elnöke nincs könnyű helyzetben. Bident a törvényhozásban komoly erők szorongatják (még a saját pártjából is) az ENSZ-beszédében is említett „zöldinfrastruktúra-terv” nagy költségei miatt. Az amerikai kormány akár fizetésképtelenné is válhat, ha a kongreszszusban felülkerekednek a bírálók. Ez a technikai csőd vélhetőleg átmeneti lenne, de akkor is rombolná Washington tekintélyét. Az elnöknek kiegészítő költségvetési forrásokra van szüksége, ha finanszírozni akarja a programjait, mindenekelőtt az akár több ezer milliárd dollárosra felduzzasztható infrastruktúra felújítást-korszerűsítést.

Még nem világos, miként biztosít pótlólagos forrásokat a projektjeihez Joe Biden.

Az eladósodottság mértékének a fokozása továbbra is lehetséges. Amennyiben az elnök megvalósítja a globális katonai beavatkozások lemondásáról, azok diplomáciai eszközökkel való helyettesítéséről szóló tervét, több száz milliárd dollár szabadulhat fel. Például ha az USA megnyirbálja a világ hetven országában fenntartott nyolcszáz katonai objektumának a méreteit, jó néhányat bezár közülük, az jelentős spórolás lesz. (Összehasonlításul: NagyBritannia, Franciaország és Oroszország külföldi katonai bázisainak a száma együttesen sem éri el a harmincat.) Az Egyesült Államok eladósodottságának a mértéke az utóbbi időben – kiváltképpen az Obama- és a Trump-kormányzat regnálásakor – igen nagy ütemben nőtt. Jelenleg az államadósság az éves GDP 107,6 százalékát teszi ki (Adósságplafon: arcot veszthetnek a demokraták – Figyelő, 2021/38. szám).

D. P.

JELENTŐSEBB FEGYVERES KONFLIKTUSOK AZ USA ERŐINEK A RÉSZVÉTELÉVEL Helyszín (országok, régiók) Irak Szomália, Kenya északkeleti része Magreb térség, Száhil öv

Afrika szarva, Ádeni-öböl

Szíria

Jemeni polgárháború

Líbia

Perzsa (Arab)-öböl – a válság 2019 óta tart Pakisztán, az északnyugati törzsi igazgatású területek (Hajber-Pahtunhva)

Tevékenység, jelleg Az USA vezette intervenció az Iszlám Állam (ISIS) ellen Az Egyesült Államok terrorizmusellenes globális háborújának a része Terrorista felkelő csoportok (Dzsamáat Naszr al-Iszlám, Boko Haram, Iszlám Állam [ISIL]) elleni harc NATO-tagok (USA) katonai műveletei tíz iszlamista szervezet, köztük az Iszlám Állam, az al-Káida, a Hizbul Iszlám ellen Intervenció az Egyesült Államok vezetésével

Korlátozott, néhány száz fős amerikai katonai kontingens, valamint francia és brit támogató erő segíti a Szaúd-Arábia vezette koalíciót Az USA és a Nyugat egy része által törvényesnek elismert tripoli kormányerők stabilizációs erőfeszítései Az USA vezette szövetség (Nagy-Britannia, Szaúd-Arábia, Izrael) ténykedése Az Egyesült Államok és a pakisztáni kormányerők műveletei (amerikai MQ–1-es Predatorokkal mérnek csapást az ellenséges célpontokra)

Megjegyzés 2021. december 31-ig befejezik a közvetlen amerikai katonai részvételt Ellenfél az al-Sabáb, az Iszlám Állam, a Hizbul Iszlám 2007 óta az USA vezette Tartós szabadság művelet, az ENSZ égisze alatt pedig a Minusma békefenntartó misszió örve alatt Tartós szabadság művelet – beleértve a régió vizein garázdálkodó kalózok elleni haditengerészeti fellépést Ellenfél: Iszlám Állam (ISIS), az al-Káidához köthető fegyveres csoportok, az Aszad-kormányhoz hű fegyveresek, akiket külső országok (Katar, Szaúd-Arábia, Oroszország, Irán, Kína) is támogatnak Az ellenfél: huszi lázadók, akiket Irán, a Hezbollah, Észak-Korea támogat Az ellenfél: az Iszlám Állam (ISIL) líbiai koalíciója.

Az Egyesült Államok légitámadásai 2019 óta szünetelnek Ellenfél: Irán, valamint iraki, nagyrészt síita fegyveres csoportok Ellenfél: Terik-i-Talibán, al-Káida, Turkesztáni Iszlamista Párt, Terik-i-Nafaz-i-Sariat-i-Mohammadi

Forrás: Figyelő-gyűjtés

2021/39 FIGYELŐ | 55

F_54-55_biden.indd 55

2021. 09. 27. 17:11

| GEOPOLITIKA |

GLOBÁLIS VÁLSÁGGAL FENYEGET A KÍNAI INGATLANSZEKTOR Nem teljesítette múlt csütörtökön dollárkötvényei után esedékes kamatfizetési kötelezettségét a legnagyobb kínai ingatlanfejlesztő, az Evergrande, s ez hétfői lapzártánkig sem történt meg.

A 83,5 millió dolláros teljesítésre ugyanakkor van még harmincnapos türelmi időszak. A lapunk megjelenése előtti napon további 45 millió dollár kamatfizetés időszerű egy 2024-ben lejáró kötvény után.

ZUHANT A LAKÁSELADÁS

Az ingatlanszektor a kínai GDP 25-30 százalékát adja, az ország gazdasági növekedésének egyik legnagyobb hajtóereje. A piac csurig telített, olyannyira,

hogy egyes becslések szerint a nem eladott lakások 90 millió embernek adhatnának otthont – a nyár folyamán az értékesítés 60 százalékkal esett az előző év

A CHINA EVERGRANDE GROUP 9ö?8)*. 7+41>&2 &1&0:1 8&

Napi záróárak havi átlaga, hongkongi dollár 27 24 21 18 15 12 9 6 3 0 2016 2017 2018 2019 2020 2021* *IX. 21-ig

+TWW¥X >FMTT ƻSFSHJ

azonos időszakához képest. Ahogy csökken a lakáseladás, a fejlesztőknek egyre kevesebb pénzük van új építési telkekre, ezzel pedig apadnak az önkormányzatok bevételei, így szerényebb összegeket tudnak infrastruktúra-fejlesztésekre költeni.

Az egész kínai gazdasági modell került emiatt veszélybe.

Az Evergrande csődjének a lehetősége okán zuhanórepülésbe kezdtek az ázsiai vállalati kötvények. Ha nem sikerül megnyugtató megoldást találni az adósság átstrukturálására, félő, hogy tőkepiaci válság söpör végig a világon. Így feltételezhető, hogy a politika kénytelen belenyúlni a történetbe. Hszi Csin-ping kínai elnök egy év múlva kezdi meg harmadik vezetői ciklusát, nem engedhet meg magának ilyen kockázatokat. Ugyanakkor

FOTÓ: ALY SONG, REUTERS

POLITIKAI TALÁLGATÁS | Az Evergrande várható csődje új növekedési modell keresésére kényszerítheti Pekinget. Ha kidurran a kínai ingatlanlufi, súlyos keresleti válsággal szembesülnek az árupiacok.

56 | FIGYELŐ 2021/39

F_56-57-Kinai.indd 56

2021. 09. 27. 17:10

| GEOPOLITIKA | TAJCANGI PILLANATKÉP AZ EVERGRANDE-PROJEKT FÉLKÉSZ ÉPÜLETEIVEL. ROBOG A VÁLSÁG FELÉ A KÍNAI INGATLANSZEKTOR

lapzártánkig Peking néma maradt, nem avatkozott be. Az Evergrande esete nem egyedi, a GDP arányában mért eladósodottság két év alatt 250-ről 290 százalékra szökött fel. A rizikókkal a kínai jegybank is tisztában van. A múlt csütörtökön, miután az ingatlanfejlesztő nem fizetett, 110 milliárd jüan összegű likviditási injekciót adott a piacnak.

Az Evergrande adósságában több mint 6 milliárd dollárnyi magas kamatozású vállalati kötvény szerepel; 80 ezer kisbefektető jegyezte le e papírokat, köztük a cég alkalmazottai. (A teljes tartozás 89 milliárd dollár értékű, ebből 20 milliárd a tényleges dolláradósság.) Az alkalmazottak tüntettek is a cég székháza előtt a múlt héten, ami további politikai kockázatot jelent. A társaságnak 1,6 millió lakást fizettek ki előre, ezeket még nem építette meg. Tehát abba az irányba mutatnak a dolgok, hogy a hatalomnak közbe kellene avatkoznia.

Ugyanakkor Pekingben feltehetően tartanak attól, hogy egy állami mentőakcióval nagyon veszélyes precedenst teremtenének – a többi nagy ingatlanfejlesztő joggal gondolhatná, hogy a vezetés őket is kisegíti hasonló helyzetben.

Elemzői vélemények szerint így nem valószínű, hogy Peking teljes egészében megmenti a vállalatot. Annak 70 százalékos tulajdonosa, az egyik leggazdagabb kínai, Hszü Csia-jin (Xu Jiayin), akinek a vagyonát 35 milliárd dollárra becsülik, már így is tetemes veszteségeket szenvedett el, ugyanis a részvények árfolyama az elmúlt 12 hónapban 86 százalékkal zuhant. (Sajnálni azért nem kell, több milliárd dollárt vett ki a cégből osztalék formájában az elmúlt években.)

FOTÓ: DAVID KIRTON, REUTERS

REORGANIZÁCIÓ KÉRDŐJELEKKEL

A legvalószínűbb szcenárió az lehet, amit a 75 milliárd dolláros adóssághegy alatt összeroppanó HNA konszernnél csinált az állam. A menedzsmentet félreállították, a konglomerátumot négy különálló részre darabolták fel, és legértékesebb eszközét, a Hainan Airlinest egy állami befektetési alap vásárolta meg. Az Evergrande esetében az is biztos, hogy a lakásukat előre kifizetett állampolgárok megkapják ingatlanjaikat. A válla-

latóriás átszervezése azonban nem lesz egyszerű feladat. A társaság mérlegfőöszszege 2,38 ezer milliárd jüan (körülbelül 370 milliárd dollár), 778 futó ingatlanfejlesztési projektjük van 223 városban, széles a befektetési portfóliójuk, amely sok mindent felölel az e-autó-gyártástól az ásványvíz-palackozásig. A portfólióba tartozik még 214 millió négyzetméternyi építési telek, ennek kétharmada a legnagyobb kínai városokban található. Június végén a készpénzállományuk mindössze 87 milliárd jüan volt – már ekkor lehetett látni, hogy fenyeget a csőd.

A Standard & Poor’s hitelminősítő ügynökség szerint arra lehet számítani, hogy eladják a nem szorosan a tevékenységhez köthető eszközöket – erről a várhatóan megalakuló hitelezői választmány

konglomerátum számára nagyon rövid idő. Peking valószínűleg tart a politikai kockázatoktól, így elképzelhető, hogy a futó projekteket más ingatlanfejlesztőkhöz csoportosíttatja át. Nem lesz könnyű azonban ezek közül megtalálni azokat, amelyek nincsenek hasonló helyzetben, mint az Evergrande.

ÁRUPIACI VESZÉLYEK

A kínai ingatlanszektor esetleges összeomlása világszinten is erős turbulenciákat okozhat. Elemzői becslések alapján

TÜNTETŐK AZ EVERGRANDE SENCSENI KÖZPONTJA ELŐTT. A KISBEFEKTETŐK IS PADLÓRA KERÜLTEK

dönt majd. Ha a hitelezők úgy döntenek, hogy csődeljárást kezdeményeznek a cég ellen, erről a bíróságnak kell határoznia. A kínai törvények alapján ezt követően a vállalatnak hat hónapja van arra, hogy reorganizációs tervet készítsen, amely intervallum – szintén bírósági döntés alapján – három hónappal meghosszabbítható. Ez viszont egy ekkora

Kínában talál gazdára a globális árupiaci kínálat 40–70 százaléka – a gazdasági ciklus állásától függően. Az ázsiai óriás a világ acéltermelésének a 40 százalékát szívja fel, ebből az építőipar részaránya 20 százalékpont. A réz esetében 20, az alumíniumnál 15, a cinknél szintén 15, a nikkelnél pedig 10 százalékos a ráta. E becslés szerint a kínai ingatlanszektor a globális árupiaci kínálat 5–20 százalékát kebelezi be.

D. GY. 2021/39 FIGYELŐ | 57

F_56-57-Kinai.indd 57

2021. 09. 27. 17:10

| RÉGIÓ |

KITANÍTTATNÁK A SEGÉLYBŐL ÉLŐKET PARLAGON HEVERŐ ROMÁN MUNKAERŐ | Az általános iskolai végzettség megszerzéséhez kötnék keleti szomszédunkban a (jelenleg 10 ezer forintnyi) szociális segélyre való jogosultságot. És természetesen a munkaerőpiaci integrálást is, miután Románia inaktív vagy munka nélkül lévői jelentős hányadának nem sikerült az általános, sok esetben az elemi iskola végéig jutnia.

Jelenleg mintegy 170 ezer fő kapja a garantált minimumnak nevezett szociális segélyt Romániában. A jövőben folyósításának elsődleges feltételévé tennék, hogy a kedvezményezett járjon iskolába: így lehetne összefoglalni annak a kormányrendelet-tervezetnek a lényegét, amelyet szeptember közepén bocsátott közvitára a munkaügyi és szociális tárca. A rendszert alaposan megreformáló elképzelés célja az érintettek mielőbbi munkavállalásának elősegítése, ennek érdekében pedig oktatással is csökkentenék a segélyfüggőségüket. Hosszú távon mindenkinek az a legjobb, ha munkára ösztönzik a jelenleg szociális segélyből élőket – tartja Makkai Péter, a minisztérium államtitkára.

Keleti szomszédunkban fejenként havi 142 lejt (10,3 ezer forint) folyósítanak szociális segélyként, és ez 2014 óta változatlan. Egy kéttagú család esetében az öszszeg 255 lej, egy háromtagú família 375, egy négytagú 442, egy öttagú pedig 572 lejre (41,3 ezer forint) számíthat, ennél nagyobb létszám esetében valamennyi sze-

ÉLETKÉPEK A MÁRAMAROSI DÁNPATAKA (PONORÂTA) ROMATELEPÉRŐL. FÉLEZER LAKOSÁBÓL SZINTE MINDENKI ÍRÁSTUDATLAN MUNKANÉLKÜLI, SZOCIÁLIS SEGÉLYBŐL ÉS FÉMHULLADÉK-GYŰJTÉSBŐL ÉLNEK

mély után további 37 lejjel (2700 forinttal) fejelik meg az apanázst. (A gyermekeket is beleszámítva mintegy 415 ezren részesülnek kegyelemkenyérből.)

A helyzet összegszerűségében is megérett a változásra, ám a tervezett módosítások között sok minden más is szerepel. Például az, hogy a segélyezettnek fél-

évente jelentkeznie kell a megyei munkaerő-elhelyező ügynökségnél, valamint kötelező módon részt szükséges vennie a Második esély elnevezésű programban.

Utóbbi azt jelenti, hogy az érintettnek el kell végeznie az elemit, majd meg kell szereznie a nyolc osztály elvégzését igazoló bizonyítványt is.

FOTÓK: GETTY IMAGES

A MÁSODIK ESÉLY

58 | FIGYELŐ 2021/39

F_58-59_roman_szocialis_segely.indd 58

2021. 09. 27. 17:11

| RÉGIÓ |

Egy másik tervezett ösztönző szerint ha az egyik munkaképes családtag elhelyezkedik, a családja még hat hónapig megkapja a szociális segélyt is. Amennyiben viszont két éven belül megszűnik a munkaviszonya, vissza kell fizetnie a „bónuszt”.

A BETŰVETÉSTŐL A BIZONYÍTVÁNYIG

A Második esély projektbe való beiratkozást, azaz az iskolába járást azzal is ösztönözni kívánják, hogy megtérítik az utazás költségét, ha a tanintézmény az érintett lakhelyétől öt kilométernél nagyobb távolságra van. Erre a célra egy iskolai félévben legfeljebb 500 lejt (36 ezer forintot) számolnak el. Ugyanakkor arra is lehetőség nyílik, hogy ideális esetben kétévesre szűkítsék az egy-egy négyesztendős ciklust (például aki analfabétán kezd, de jól tanul, négy év alatt megkaphatja a nyolcosztályos bizonyítványt).

Az oktatásba való betagozódást a statisztikai adatok révén körvonalazódó mellbevágó kép teszi több mint indokolttá és halaszthatatlanná: az évek óta szociális segélyből élők több mint 75 százaléka iskolázatlan, többségük az elemit sem végezte el. Márpedig az iskolázatlanok munkaerőpiaci integrációja gyakorlatilag fikció, e tekintetben a nullához közelít a sikerességi mutató. A foglalkoztatók ugyanis nem fognak munkahelyet kínálni olyanoknak, akik nem tudnak írni és olvasni, bármennyire is égetővé váljon a munkaerő-szükséglet.

ÉLNI ÉS MEGÉLNI

A júliusban regisztrált romániai munkanélküliségi ráta 5,1 százalékos volt (ez mintegy 420 ezer embert jelent) – derül ki az Országos Statisztikai Intézet által nyilvánosságra hozott adatokból. A növekedés riasztóan gyors, hiszen 2020-ban éves átlagban még 3,9 százalékos volt a mutató.

Az állástalanok aránya a legfiatalabbak között a legnagyobb: a 15–24 évesek körében a munkanélküliségi ráta elérte a 17,3

százalékot. Képzettség szerinti megoszlásban a legnagyobb, 8,1-es, illetve 5,1-es értéket az alacsony vagy középfokú végzettségűek körében regisztrálták, míg tavaly a felsőfokú végzettséget szerzettek alig 2,2 százaléka volt állástalan. (Az álláskeresési segély összege a munkaviszonyban eltöltött évektől és az elvesztett fizetéstől függ. A legalább tizenkét hónapot dolgozó minimálbéreseknek 400, a húsz esztendőnél többet teljesítőknek, az átlagnál jobban javadalmazottaknak 800 lej jár hat, kilenc vagy 12 hónapig.)

Egy januári felmérés 240 ezer olyan munkakeresési járadékból és szociális segélyből élőt azonosított Romániában, akinek az esetében van esély a munkapiacra való visszatérésre.

A közvitára bocsátott tervezet kitér az úgynevezett NEET-fiatalokra is (az angol Not in Education, Employment, or Training kifejezésből származó mozaikszó), hiszen ők azok, akik nem vesznek részt oktatásban, munkában vagy bármilyen képzésben. Jelenleg ebbe a kategóriába keleti szomszédunkban a 16–25 éveseket sorolják. A tervek szerint a felső korhatárt kitolnák 30 évre, így többen részesülhetnének az európai uniós alapokból finanszírozott képzésekben vagy támogatásokban a munkaerőpiacon való mihamarabbi elhelyezkedés reményében. „Ha egy jelenleg szociális segélyből élő ember elkezd dolgozni, megél a munkájából – adta meg az alaphangot a Krónika című napilapnak adott interjúban Makkai Péter államtitkár. – Nem kétséges, hogy a szociális problémák nagy részét foglalkoztatással kell megoldani. Akik már nem segélyből, hanem a saját munkájukból fognak élni, tulajdonképpen újraindítják az életüket: megszerveződik a programjuk, a napjuk, s teljes körű biz-

tosításra tesznek szert, nyugdíjjogosulttá válnak. Nem utolsósorban olyan kedvezményekben is részesülhetnek, amelyekkel csak a munkavállalók élhetnek – például hitelképessé válnak.” Nagyban árnyalja a képet, hogy a ma segélyből élők többsége esetében a munkaerőpiacra való betagozódás nagy valószínűséggel a 2300 lejes (166 ezer forintos) bruttó minimálbérrel történik, ami akkor is jelentősen korlátozza a lehetőségeket, ha amúgy időről időre emelik az összeget.

TUDATFORMÁLÁS

A tervezett változtatások a munkaerőpiaci szereplők fokozódó rugalmasságával is számolnak, például azzal, hogy ha egy munkaadónak valóban szüksége van jó dolgozókra, akkor áldoz alkalmazottai oktatására, képzésére is. Annál is inkább, mivel e folyamat finanszírozására szintén kínálkoznak felhasználható programok, források. A hazai munkaerő alkalmazásával és betanításával egy vállalat középés hosszú távon sokkal jobban jár, mint ha külföldről hozna munkásokat, bár az utóbbi időben a pillanatnyi érdekek egyre inkább az utóbbi megoldás felé tolják a cégvezetőket.

Miután egyre több 18-19 éves fiatal él szociális segélyből, az oktatásban való részvételtől tudati átalakulást is remélnek az illetékesek. Illetve azt, hogy ha az idősebb iskolázatlanokon nem is segít jelentősen a feltételrendszer átalakítása, hoszszabb távon mindenképpen strukturális változásokhoz vezethet. Az ifjak ugyanis azzal szembesülhetnek, hogy tanulás nélkül nem lehet megélni, a szociális segély pedig csak ideiglenes megoldás, előbbutóbb mindenkinek munkát kell vállalnia.

A korábbi családi modell – hogy édesanyaédesapa akkor is kap segélyt, ha nem tanult – egyre kevésbé érvényes, az egyetlen járható út az iskola.

CSINTA SAMU 2021/39 FIGYELŐ | 59

F_58-59_roman_szocialis_segely.indd 59

2021. 09. 27. 17:11

| RÉGIÓ |

A NEGYEDIK KRACH | Összeomlott a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) romániai piacát uraló City Insurance társaság, amelynek több mint hárommillió autós ügyfele van. Keleti szomszédunkban az elmúlt bő öt évben ez már a negyedik csőd, így joggal merül fel, hogy mennyire hatékony az állami pénzügyi felügyelet ellenőrzése.

KÁRTYAVÁR A ROMÁN BIZTOSÍTÁSI PIACON

ÁRVÍZKÁR 2013-BAN A KELET-ROMÁNIAI SLOBOZIA CONACHI TELEPÜLÉSEN. BIZTOSÍTÁSI BOTRÁNY ÖVEZTE, EGYES TÁRSASÁGOK FELMÉRÉS NÉLKÜL, APRÓPÉNZZEL AKARTÁK KIVÁLTANI A TÉNYLEGES KÁR MEGTÉRÍTÉSÉT

A 2013-ban létrehozott egységes Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (Autoritatea de Supraveghere Financiară – ASF) a tőkepiacot, a biztosítási piacot és a magánnyugdíjpénztárakat egyaránt ellenőrzi. Az intézménynek rendkívül viharos volt az elmúlt öt esztendeje, hiszen a már 2014ben felügyelet alá vont akkori legnagyobb piaci szereplő – a magyarországi telephelyén is mintegy 200 ezer ügyfelet szerzett – Astra két évvel később csődbe ment. A második legnagyobb társaság, a Carpatica hasonló sorsra jutott egy esztendővel az-

után. Azóta egy harmadik biztosító – igaz, kisebb méretű –, a CertAsig is tönkrement. A rendkívül koncentrált és emiatt sérülékeny biztosítási piacon így szabad tere nyílt az elmúlt években a City Insurance-nek, hogy gyorsan növelje ügyfeleinek a számát.

KÖTVÉNYEK DÖMPINGÁRON

Az utóbbi cég látványos felívelésének a titka ugyanaz volt, mint amelynek köszönhetően annak idején az Astra is piacvezetővé vált: olcsó biztosítással édesgették magukhoz a klienseket. Az alulárazott kötvényekre alapozó üzleti modell azon-

ban újfent fenntarthatatlannak bizonyult.

A pénzügyi felügyelet szemmel láthatóan semmit sem tanult az Astra és a Carpatica csődjéből, hiszen a City Insurance is főleg a gépjármű-felelősségbiztosítások szegmensére hajtott rá, s 45 százalék körüli részesedésre tett szert. Nem csoda, hiszen például egy személygépkocsi esetében 500 lejbe (36 ezer forintba) került egy évre a kötvény, egy 16 tonnás teherjárműnél 5900 lejbe (425 ezer forint), míg a komolyabb társaságoknál (például az

60 | FIGYELŐ 2021/39

F_60-61_roma_biztosito_csod.indd 60

2021. 09. 27. 17:12

Allianz-Țiriacnál vagy az Omniasignál) legalább kétszer annyiba. A teljes biztosítási piacon a City Insurance-nek csaknem 20 százalékos részesedése volt, anynyi, mint annak idején az Astrának és a Carpaticának együttvéve.

A MEGMENTŐ VISSZALÉPETT

A lufi júliusban pukkadt ki, amikor a pénzügyi felügyelet állami ellenőrzés alá vonta a biztosítót. A City Insurance-t 2013-ban, egy romániai olasz társaságtól vásárolta meg a Vivendi International SRL, amelynek Dan Odobescu üzletember a tulajdonosa. Ő Adrian Năstase volt román miniszterelnök sógora. (Odobescut a Carpatica csődjét megelőző korrupciós ügyben is vád alá helyezték, ám 2017-ben a kúria felmentette – a szerk.) A Vivendi az év első felében eladta a többségi részvénycsomagot a görög ortodox egyházi pénzeket kezelő holland I³CP Holding BV befektetési alapnak, és tőle várta, hogy kifizeti a felügyelet által kért 150 millió eurót tőkeemelés címen, s ezzel bevásárolja magát a vállalkozásba főrészvényesként. A hollandoknak augusztus végéig kellett volna fizetniük, de nem tették meg, így a pénzügyi felügyelet bevonta a City Insurance működési engedélyét. Emellett fizetésképtelenné nyilvánította, s kezdeményezte azt az eljárást, amelynek a végén az illetékes ítélkező fórum várhatóan kimondja a csőd tényét, hiszen a vállalat rögtön kifizetendő, tehát bíróság által megítélt kötelezettségeinek az összege háromszor-négyszer meghaladta a rendelkezésére álló pénzt.

Addig is a kártalanításokat átveszi az országban tevékenykedő két tucat biztosítótársaság garanciaalapja (Fondul de Garantare a Asiguraților – FGA). Hivatalosan tehát még nem mondták ki a csődöt, de a román döntéshozók már nyíltan tényként kezelik ezt.

FOTÓK: DANIEL MIHAILESCU, EUROPRESS/AFP; ANDREEA ALEXANDRU, MEDIAFAX

SÜRGŐSSÉGI RENDELETEK

A kormány szépségtapaszként az ügyfelek (károsultak, szervizek) megnyugtatása érdekében elfogadott egy sürgősségi rendeletet, amely kimondja, hogy 450 ezerről 500 ezer lejre (36 millió forintra) emelik a garanciaalap által egy káreseményre kifizethető kártérítés felső értékét. A kabinet emellett lehetővé tette azt is, hogy az FGA a múlt hét péntektől számított 60 napon belül megkezdhesse a kárigények kifizetését, hiszen az eddig hatályban lévő törvényes keret szerint ezt csak a csőd bíróság általi megállapítása után tehette volna meg. Ez a jogi eljárás azonban elhúzódhat, ezért látta jobbnak a kor-

FLORIN CÎȚU MÉG PÉNZÜGYMINISZTERKÉNT. NEM VOLT TUDOMÁSA ARRÓL, HOGY A PÉNZÜGYI FELÜGYELET FALAZOTT VOLNA A BIZTOSÍTÓ CSALÁSI ÜGYÉBEN

mány, hogy az ügyfelek megnyugtatására siessen a rendelettel.

Az újabb piaci szereplő kihullása nyomán újabb jelentős átalakulások várhatók, főleg a kgfb-piacon. A City Insurance 45 százalékos részesedése előreláthatólag eloszlik a többi társaság között. Ez azt jelenti, hogy valamennyi biztosítónak az ügyfélszáma várhatóan megduplázódik.

A kliensek nemsokára legalább 20 százalékkal többet fizetnek a kötelező biztosításért, ami érzékenyen érinti majd a máris 5,3 százalékos inflációval küszködő lakosságot. A járműtulajdonosok számára az is kellemetlen, hogy egyes szervizek elutasítják a City Insurance ügyfelei által okozott károk kijavítását, mert nem bíznak abban, hogy a költségeiket belátható időn belül kiegyenlítik. Éppen ezért a garanciaalap területi irodákat is nyit majd, hogy könnyebb legyen az ügyintézés. Ettől azt remélik, hogy javul a kártalanítási folyamat, a szervizek hamarabb hozzájutnak a pénzükhöz.

SVÁJCI HAMISÍTVÁNY

Az ügyben megszólalt Mișu Negrițoiu bankár, aki 2017-ig a parlamenti ellenőrzés alatt lévő állami felügyeletet vezette. Azzal vádolta meg az állami intézményt, hogy négy évig falazott a biztosítónak, amelynek a hitelképességével kapcsolatban már 2016-ban kételyek merültek fel. Ezért 2017-ben állami felügyelet alá

került, majd az ASF feloldotta az intézkedést, miután a cég garanciaként svájci bankszámlákat mutatott fel. Csakhogy alaposabb elemzés után az idén kiderült: a svájci közjegyző által hitelesített bankszámlabizonylat egy olyan pénzintézettől származik, amellyel állítólag nem is volt kapcsolatuk. Az állami felügyelet tagjai havonta 6–11 ezer eurót keresnek, de például egy vezető 187-szer többet a 717 euró értékű román nettó átlagbérnél. Ilyen körülmények között egyre hangosabbak azok, akik megkérdőjelezik a pénzügyi felügyelet kompetenciáját, amely immár öt esztendeje asszisztál a piacvezető biztosítók csődjéhez, és nem talál hatékony eszközöket a megelőzésükre.

MEGJELENT AZ ÜGYÉSZSÉG

Florin Cîțu miniszterelnök több vizsgálat lefolytatását kérte. Egyebek mellett az adóhatóságtól kért jelentést, hogy mit tettek a legnagyobb biztosító krachjának a megelőzése érdekében. A kormányfő azt mondta, nehezen tudja elhinni, hogy a különböző ellenőrzéseket végző intézmények, emberek éveken át nem vettek észre semmi rendellenességet a társaság pénzügyeiben. Egyébként a pénzügyi felügyelet néhányszor megbírságolta a biztosítót késedelmes fizetés miatt, de az peres eljárásban rendszerint húzta az időt, s elérte a bírság csökkentését vagy törlését. Az elmúlt napokban az ügyészség vizsgálatot indított a City Insurance vezetői, valamint a pénzügyi felügyelet jó néhány korábbi munkatársa ellen. Cîțu parlamenti vizsgálóbizottság felállítását is kezdeményezi az ASF átvilágítására.

Ugyanakkor Cîțu azt is kijelentette: meg kell szokni, hogy piacgazdaságban csődbe mehetnek vállalkozások.

BORBÉLY TAMÁS 2021/39 FIGYELŐ | 61

F_60-61_roma_biztosito_csod.indd 61

2021. 09. 27. 17:12

| RÉGIÓ |

ÜRES ÁLLAMI MAGTÁRAK UKRAJNÁBAN MEGDÉZSMÁLT KÉSZLETEK | Kritikusan kis mennyiségű gabona van az állami raktárakban – közölte az Ukrinform hírügynökség az illetékes állami hivatalt idézve.

ÁLLAMTITOK

Egyébként a raktárkészlet nemcsak élelmiszereket, hanem iparcikkeket is tartalmaz. A készletezett mennyiség nem nyilvános adat, államtitoknak minősül.

Jelenleg a magtárakban az 1999–2018ban felhalmozott gabonát tartják, vagyis a tárolási idő jócskán meghaladja a maximálisan megengedett két évet.

Az ügynökségnél azt is elmondták, hogy az egyedüli pénzforrásuk a tárgyi eszközök értékesítéséből származó bevétel, amely ez év szeptemberéig 215,5 millió hrivnyát (2,4 milliárd forintot) tett ki. Az összeg oroszlánrészét – közel 194 millió hrivnyát (2,2 milliárd forint) – készletfelhalmozásra különítették el, de ez nem elég. Ahhoz, hogy pótolni tudják a magtárakból hiányzó mennyiséget, még majdnem háromszor ennyi pénzre, 570 millió hrivnyára (6,5 milliárd forint) lenne szükségük.

FORRÁSOK

Az anyagi források biztosítását egyébként minden évben kérvényezik a gazdasági tárcánál, de eredménytelenül – állítják az intézmény vezetői. Az állami büdzsében utoljára kilenc esztendővel ezelőtt különített el pénzt a kormányzat a tartalék feltöltésére. A helyzet odáig fajulhat, hogy rendkívüli állapot esetén a kabinetnek nem lesz készlete a gazdaság megsegítésére, és ez potenciális fenyegetést jelent az állam nemzetbiztonságára” – összegezte a helyzetet az állami szerv vezetősége.

Pedig az idén lenne honnan felhalmozni gabonát, ha volna rá költségvetési forrás, hiszen a statisztikai hivatal augusztus 1-jei összesített adatai szerint szemes terményből külön-külön és összesítve is nagyobb mennyiséget takarítottak be, mint egy évvel korábban. Búzából például 13,16 millió tonnát arattak, közel 800 ezerrel többet, mint tavaly. A malomipari vállalatok összesített készlete 4,13 milliót tesz ki, míg a termelők a jobb árak reményében mintegy 9 millió tonnát a saját magtáraikban őriznek.

KRIMI

A gabonatartalékok kapcsán egyébként egy tavalyi ellenőrzés során pattant ki országos botrány, amikor a gazdasági tárca átvilágíttatta az állami készletek ügynökségének a tevékenységét. A vizsgálat elképesztő mértékű visszaélésekre és nagy mennyiségű szemes termény megsemmisülését okozó hanyag tárolásra derített fényt.

A stratégiai készletnek minősülő gabona egy része 35,5 millió hrivnya (405 millió forint) értékben oly mértékben megromlott, hogy még takarmányként sem lehetett hasznosítani. De ez is eltörpül amellett, hogy mintegy 800 millió hrivnya (9,1 milliárd forint) értékű termény nyomtalanul eltűnt az állami tartalékgazdálkodási ügynökség területi raktáraiból. Elszállításához 2700 gabonaszállító vagon szükséges, vagyis a raktárkészlet dézsmálása hosszú hónapokig folyhatott. A rendőrség a titkosszolgálat bevonásával indított vizsgálatot. Egyelőre az egyik területi raktár volt igazgatóhelyettesét és egy péküzem képviselőit gyanúsították meg 158 tonna búza eltulajdonításával, de a lopások folytatódtak. A bűnüldöző szervek az idén két ügyet tártak fel. Júliusban 700 tonna tartalékgabona exportját sikerült leleplezni, tavasszal 340 tonna elszállítását akadályozták meg. Áprilisban a kijevi központi irodában holtan találtak rá az egyik vezető tisztviselőre. A nyakán vágott seb volt – az első feltételezések szerint öngyilkosságot követett el.

SZŐLŐSI HUNOR

FOTÓ: GETTY IMAGES

Ez különösen annak a fényében meglepő, hogy a kijevi agrárpolitikai tárca nemrég büszkén jelentette be: az ország három évtizede elnyert függetlensége óta a legnagyobb mennyiségű korai gabonatermést takarították be, mintegy 46 millió tonnát. Északkeleti szomszédunk állami tartalékgazdálkodási ügynökségének a közleménye szerint a gabonahiány oka prózai: a készletek feltöltésének a finanszírozása a legutóbbi évtizedben nem volt megfelelő, az idei költségvetésben pedig egyáltalán nem különítettek el pénzt az új gabonatermés felvásárlására. Az ügynökségnek az a feladata, hogy a kormány által jóváhagyott szabályozásnak megfelelően tárolja, felhasználja, pótolja, frissítse az állami anyagi tartalékokat.

62 | FIGYELŐ 2021/39

F_62-63_horvat_ukrangab.indd 62

2021. 09. 27. 17:12

ENGEDÉLY NÉLKÜL OLCSÓBB

ÉPÍTKEZÉS HORVÁTORSZÁGBAN | Fura gyakorlat alakult ki déli, uniós szomszédunkban: az illegális építkezés egyszerűbb és kevesebbe kerül a törvényesnél. A bírság mértéke elenyésző azokhoz a költségekhez képest, amelyek az új ingatlan engedélyezését terhelik. azon kérelmét, hogy a saját olívaültetvényének a végében építkezhessen. Ezek után gyorsan felhúzta a házát, ma már benne lakik komfortban.

Aki Horvátországban építkezni szeretne, jobban teszi, ha előtte felvértezi magát energiával és erős idegzettel. Az alapanyagok drágulása és a szolgáltatások árának a munkaerőhiány okozta növekedése mellett a legkomolyabb akadályt a bürokrácia jelenti. Egy átlagos családi ház építése előtt, ha minden rendben megy, a leendő tulajdonosnak legalább fél éven keresztül kell járnia a hivatalokat, s mintegy kétmillió forintnak megfelelő kunát kell leszurkolnia a szükséges engedélyek megszerzéséhez. Ha netalán valami bonyolódik – például nem egyeznek a telekhatárok –, a akkor hosszabbodik az ügyintézés ideje, és a költsége is nő. A jogszabályok útvesztőjében a szemfülesek már egy ideje megtalálták a legegyszerűbb kiskaput: engedély nélkül építkeznek.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

LEGÁLIS AZ ILLEGÁLIS

A jelenség leginkább a tengerparti megyékben figyelhető meg, ahol sokszor a panorámás szántóföldek között vagy egyenesen a hegyoldalakban nőnek ki a földből a házak, de az sem ritka, hogy a településeken belül húznak fel illegálisan épületeket. Ilyenkor a legtöbb esetben csupán közigazgatási bírságot kap a vétkes. Egy családi házért többnyire 10 ezer kunát (476 ezer forint) rónak ki. Ezután a tulajdonosnak már csak ki kell méretnie az épületet és pontos helyét, s a kataszteri hivatalban meglehetős gyorsasággal legalizálják, egy új építmény illetékének a töredékéért. Persze a közművekhez való csatlakozást csak legalizált objektumnál lehet kérelmezni, tehát egy ideig kényelmetlen törvénytelenül emelt épületben lakni. A Slobodna Dalmacija újságnak nyilatkozott egy a nevét nem vállaló illegálisan építkező, és többek között elmondta: őt nem is a költségek zavarják, hanem az adminisztráció bonyolultsága és lassúsága. Két évig járt hivatalról hivatalra, míg végül elutasították

A PART MENTE TABU

Horvátországban 2019 óta több mint 30 ezer illegális létesítmény épült, a többségüket mára törvényesítették. Valamivel több mint hétszázat az építészeti hivatal leromboltatott, azért, mert súlyos szabályszegés történt. Ilyen – és ez a leggyakoribb –, amikor védett helyszínen, például a tengerparthoz túl közel, hetven méteren belül építkeznek. Ez tilos, és csak néhány speciális kivétel van. Az egyéni partizánakciók mindig ledózerolással végződnek. Így jártak 2006-ban, Vir szigetén ingatlanba fektető egyes magyarok is – a nyaralóikat bizony szétszedték. A telek határa lehet, hogy 70 méternél közelebb van a tengerhez, de akkor sem szabad rá építkezni.

A TILTAKOZÓK FESZTIVÁLJA

Az illegális objektumok sok esetben zavarják a törvénytisztelőket, bosszúságot okoznak a helyieknek. A dél-dalmáciai Vruja településrészen például egy pofátlan vállalkozó építkezései elzárták a tengerparthoz vezető utat. A felháborodott lakosok több feljelentést is tettek, ám a környezettel nem törődő, befolyásos befektető folyamatosan megússza az ügyet néhány bírsággal. A községbeliek ezért egy ironikus tiltakozási módszert találtak ki. Két éve megszervezték és az idén is megtartották az Illegális Építészet Fesztiválját. A rendezvényen az engedély nélküli építkezést, a környezetkárosítást figurázzák ki, például azzal, hogy a résztvevőket falazásra, barkácsolásra tanítják, valamit felépítenek, majd lerombolják. Szól a zene, naphosszat zajlanak az előadások, a kerekasztal-beszélgetések. A fesztivál ugyan nem oldotta meg a problémát, de a résztvevőknek legalább sikerült felhívniuk a figyelmet egy égető problémára, amely egyre kínosabb a kormányzatnak is.

HORDÓSI DÁNIEL 2021/39 FIGYELŐ | 63

F_62-63_horvat_ukrangab.indd 63

2021. 09. 27. 17:12

| RÉGIÓ | A KOSZOVÓI KÜLÖNLEGES EGYSÉG, A ROSU EMBEREI JARINJÉNÉL. AZ ÁTKELŐT A HELYI SZERBEK ELTORLASZOLTÁK, MÉG HÉTFŐN IS CSAK GYALOG LEHETETT ÁTKELNI

RENDSZÁMTÁBLA-HÁBORÚ

VISZÁLY PRISTINA ÉS BELGRÁD KÖZÖTT | A szerbek lakta észak-koszovói területre vezényelt pristinai különleges egységek levetetik a gépkocsikról a Szerbiában kiállított rendszámokat. Válaszul a helyi lakosság a múlt héten teherautókkal, munkagépekkel lezárt két, a határ felé vezető utat. Belgrád részleges harckészültséget rendelt el, helikopterei többször is átrepültek a koszovói légtérbe.

Az Európai Unió párbeszédet sürget Pristina és Szerbia között.

Koszovóban ezentúl nem lehet sem utas-, sem teherforgalmat bonyolítani Szerbiában kiállított rendszámmal. A határátkelőkön – amelyeket egy korábbi megállapodás értelmében adminisztratív átkelőknek neveznek Belgrádban – két megoldási lehetőség várja a szerb (SRB) felségjelű járművek vezetőit. Az egyik az elkobzás. Ezt a módszert akkor alkalmazzák, ha a szerb rendszámtáblán koszovói helységnév rövidítése szerepel. Belgrád ugyanis a területet saját tartományként kezeli, ezért a szerb belügyi tárca minden további nélkül kiad koszovói településnevekkel ellátott rendszámokat. Persze csakis az észak-koszovói szerbek regisztráltatják autóikat az anyaországban. Eddig rengeteg ilyen táblát koboztak el, helyettük Koszovói Köztársaság (RKS) felségjelűeket adnak ki, illetve adnának, mert

a Zubin Potok-i járműnyilvántartó épületét felgyújtották.

Amennyiben a határra olyan szerb rendszámú autó érkezik, amelynek például vajdasági vagy közép-szerbiai táblája van, a koszovói határrendészek nem kobozzák el, csak leszereltetik. Öt euró ellenében egy ideiglenes, hatvan napig érvényes Koszovói Köztársaság megjelölésűt adnak ki, hogy azt használja a vezető, amíg átutazik vagy ügyeket intéz ott a későbbiekben. Ilyenből a pristinai hatóságok már több mint ezerötszázat állítottak ki, főként szerbiai kamionoknak.

RÖVIDÍTÉSEK LABIRINTUSA

A pristinai kormány szerint egy teljesen észszerű megoldásról van szó: arra hivatkoznak, hogy Belgrád is ugyanezt teszi 2008 óta, amióta Koszovó kikiáltotta a

FOTÓK: GETTY IMAGES

Kevesen gondolták volna, hogy a hosszú évek óta befagyasztottnak számító Pristina–Belgrád-konfliktust egy olyan teljesen mellékesnek tűnő kérdés hevíti fel ismét, mint a rendszámtáblák problémája. Koszovó nem várt lépésre szánta el magát: a kölcsönösség elvére hivatkozva a továbbiakban nem ismeri el a szerbiai rendszámtáblákat. Így egyik napról a másikra alaposan megnehezítette az ezekkel közlekedő észak-koszovói szerbek helyzetét, de minden olyan szerbiai polgárét is, aki Koszovón keresztül akar átutazni Albánia vagy Montenegró felé.

Albin Kurti, a vitatott jogállású terület albán nacionalista, szociáldemokrata kormányfője és kabinetje úgy döntött, hogy

64 | FIGYELŐ 2021/39

F_64-65_szerb_koszovo.indd 64

2021. 09. 27. 17:13

| RÉGIÓ |

Szerbiától való függetlenségét. Ez az állítás azonban nem teljesen felel meg a valóságnak. A még 2013-ban megkötött brüszszeli megállapodás értelmében ugyanis Belgrád csak az RKS jelzésű táblákat nem ismeri el, de a semleges KS megjelölésűekkel, amelyek nem utalnak Koszovó államiságára, lehet közlekedni Szerbiában.

Ha elismerné az RKS-t, elfogadná a terület államiságát is.

Kurti adminisztrációja azonban úgy döntött, hogy ezentúl kizárólag RKS-es táblákat állítanak ki a rendőrállomások, vagyis olyanokat, amelyekkel nem lehet belépni Szerbiába. Így már valóban kiegyenlítetté vált a helyzet: egyik fél sem ismeri el a másik tábláit, s a határon cserélgetni kell azokat.

Belgrád szerint ez a brüsszeli megállapodás megszegését jelenti Pristina részéről, Koszovó pedig abba kapaszkodik, hogy az EU székhelyén aláírt egyik papírnak „szavatossági ideje” volt, s ez szeptember 20-án lejárt. Nem érdeklik azok a belgrádi érvek, hogy még két másik dokumentum rögzítette: Pristina elismeri a szerb táblákat, Szerbia pedig a KS jelzéssel ellátott koszovóiakat.

bia köztársasági elnöke a lakosság ellen intézett támadásoktól való tartózkodásra szólította fel Pristinát, a tiltakozó szerbeket pedig arra biztatta, hogy ne üljenek fel a provokációnak, és továbbra is a békés megmozdulások mellett döntsenek. A helyzet eszkalálódása egybeesett Miroslav Lajčáknak, az Európai Unió Belgrád és Pristina között közvetítő különmegbízottjának a látogatásával, aki Koszovót és Szerbiát is felkereste két nap alatt. A szerb államfővel tartott tárgyalást követően a dialógus mielőbbi folytatását sürgette, ahogyan Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos is, aki a Twitteren közölt bejegyzésében rossznak nevezett minden hirtelen és egyoldalú lépést, s azok visszavonására szólított fel.

RÉGI JÁTSZMA

Az utóbbi napokban Pristina és Belgrád is üzenetben jelezte, hogy készen áll tárgyalóasztalhoz ülni. Ivica Dačić, a szerb

parlament elnöke békülékeny hangnemben közölte: a rendszámtáblák kérdését is tárgyalóasztalnál kellett volna megvitatni. De azt is hozzátette: Belgrád nem fogja megengedni, hogy bántódás érje az észak-koszovói szerbséget. Több szerbiai tisztségviselő pedig közölte: készültségben áll a hadsereg egy része, ha végső esetben bármilyen beavatkozásra szükség lenne.

Kurti és több koszovói miniszter azt ismételgeti, hogy Pristina nem felelős a kedélyek felkorbácsolódásáért, hiszen a reciprocitás elve alapján cselekedett, ami azt jelenti: vagy mind a két félnek igaza van, vagy mind a ketten tévednek – semmiképp sem lehet egyedül Koszovó a hibás.

Politikai elemzők arra emlékeztettek déli szomszédunkban, hogy túl régóta tartanak a két fél veszélyes játszmái, s a kialakult helyzet bizonyítja, mennyire kevés kell ahhoz, hogy az indulatok elszabaduljanak és minden korábbi eredmény megkérdőjeleződjön.

VIRÁG ÁRPÁD

BARIKÁDOK, LEZÁRT ÁTKELŐK

Maga az intézkedés talán nem is váltott volna ki akkora visszhangot a közvéleményben és a nemzetközi színtéren sem, ha Koszovó nem nagy csinnadrattával kezdte volna el alkalmazni az új kormánydöntést. Páncélozott járműveken kivezényelte Észak-Koszovóba a ROSU különleges rendőri alakulat egységeit, annak ellenére, hogy egy másik megállapodás értelmében északon nem tevékenykedhet a csoport. A felfegyverzett rohamrendőrök ellenőrizni kezdték a Jarinje és a Brnjak melletti átkelőkön a gépkocsikat, és a rendszámtáblák levételére kényszerítették a lakosságot. A szerbek erre tiltakozó megmozdulásokkal válaszoltak, s eltorlaszolták a két átkelő felé vezető utat – a közlekedés ezzel lényegében megszűnt. A harmadik ponton, Merdarénál hatalmas kocsi- és kamionsorok alakultak így ki. A táblacserés átkelés egyébként sem rövid ideig tart, az utazás és az áruforgalom azonban a másik két határ lezárása után szinte lehetetlenné vált.

FELSZÓLÍTÁSOK

Még jobban felborzolta a kedélyeket az a hír, hogy három szerbet bántalmaztak a ROSU tagjai. Aleksandar Vučić, Szer-

TÁBLAÉRTELMEZŐ KISOKOS KS (Koszovó) – Semleges rendszámtábla, amelyet 2020 szeptembere óta nem ad ki a pristinai belügyi tárca. Koszovó szerint 2021 októberétől már nem érvényes.

RKS (Koszovói Köztársaság) – A koszovói hatóságok által kiadott rendszámok országjelzése.

Szerbiában nem érvényesek; aki átlépi a határt, próbarendszámot kap, amelyet az ország területén köteles használni.

SRB (Szerbia) – A Koszovszka Mitrovica vagy más észak-koszovói településnév kezdőbetűivel ellátott táblák szeptember 20. óta érvénytelenek Koszovóban, ezért elkobozzák azokat.

Az SRB felségjelű, Belgrád (BG) vagy Újvidék (Novi Sad – NS), vagy bármely más szerbiai településnevet jelző rendszám szeptember 20. óta nem használható Koszovóban, helyettük próbarendszámot kell felszerelni a területen áthaladóknak.

2021/39 FIGYELŐ | 65

F_64-65_szerb_koszovo.indd 65

2021. 09. 27. 17:13

ERŐLTETETT MENETBEN TÁJÉKOZÓDNAK

SZLOVÁK HADERŐFEJLESZTÉS | Északi szomszédunk belefogott szárazföldi hadereje legnagyobb korszerűsítésébe.

KÉTMILLIÁRD EURÓ

A gyalogsági szállítójárművek zömét még a múlt század hatvanas éveiben rendszeresített V3S típusú teherautók alkotják, amelyeken időnként kisebb korszerűsítéseket hajtottak végre. Ennek ismeretében érthető a szlovák védelmi tárca vezetőjének bejelentése, hogy a szárazföldi haderő legnagyobb korszerűsítése indul be az ország történelmében.

SEBESÜLTEK MENTÉSÉT GYAKOROLJÁK AZ ERDŐHÁTI (ZÁHORIE) BÁZISON. A GDP 2 SZÁZALÉKÁRA HÚZÁK FEL A KATONAI KÖLTSÉGVETÉST

tonai és a stratégiai együttműködésben.

Ez gazdaságilag is előnyösebb, ráadásul kizárja a korrupció bármilyen formáját.

A TÖRÖKÖKET ÉS IZRAELT MELLŐZIK

A védelmi minisztérium szeretné kihasználni a közbeszerzés alóli kivételt, amit az EU irányelvei is lehetővé tesznek abban az esetben, ha a kormányközi megállapodás olyan haditechnika eladását érinti, amelyet az eladó tagállamban már legyártottak és fölöslegben vannak készletei. A szlovákok 33 országban szeretnének „körülnézni”, tehát olyanokban is, amelyek nem tagjai az EU-nak, de a NATO tagállamai sztenderd módon együttműködnek velük. Ezek között azonban nem szerepel a NATO-tag Törökország, amely az Otokar Arma moduláris kerekes taktikai páncélozott hordozó vagy az FNSS Pars páncélozott modellek gyártója. A török páncélkocsikat a magyar hadsereg használja, emellett Csehország is fontolóra vette a megvásárlásukat. De megkerültek más, a NATO-országokba hagyományosan haditechnikát szállítókat, mint Izrael vagy Dél-Korea, jóllehet ezek is érdeklődtek a megrendelés iránt.

Egy a szlovák sajtóban idézett tanulmány szerint az EU szeretné minél jobban függetleníteni magát az amerikai fegyvergyártóktól, de sok tagország kimondatlanul is az USA-nak rendeli alá magát, és inkább onnan vásárol, semhogy az új rendszerek fejlesztését a saját erőforrásaiból valósítaná meg. És végül még egy adat a NATO-felmérésből: Szlovákia továbbra is azon államok közé tartozik, amelynek a polgárai a legkevésbé támogatják a transzatlanti együttműködést.

(LAMÉR)

FOTÓ: EUROPRESS/AFP

A 2023–2028-as védelmi tervezés irányelvei szerint az ország gyorsan és dinamikusan romló biztonsági, valamint védelmi környezetben találhatja magát, ezért elkezdte katonai képességeinek erősítését. Tervben van, hogy a jelenlegi, bő 16 ezer fős hivatásos katonai állományát több mint négyezerrel növeli, a kiadásokat, a stratégiai fontosságú haderőfejlesztés költségeit 2024-re a NATO által elvárt szintre, a GDP 2 százalékára emeli.

Az ország haditechnikájának nagy részét még Csehszlovákia 1993-as felbomlásakor örökölte. Mind a mai napig a hadsereg katonái többnyire a múlt században készült fegyverrendszerekkel gyakorlatoznak, védik az országot. A harcképesség legnagyobb összetevőjét a szárazföldi erők – két gépesített dandár és az ezek irányítása alá tartozó gépesített zászlóaljak – alkotják.

Jelenleg Szlovákiának 20 harckocsija (tankja), 460 páncélosjárműve, 16 önjáró tarackja és 25 rakétakilövője van, a légierőnek pedig 10 MiG–29-es típusú orosz vadászgépe.

A kormány szeptember 8-i ülésén hagyta jóvá azt az elképzelést, amelynek a megvalósítása több mint 2 milliárd euróba (mintegy 715 milliárd forintba) kerül majd. Lánctalpas és kerekes páncélozott harci járművek beszerzéséről van szó.

Az első lépésben Szlovákia 152 lánctalpas és 76 kerekes, többféle típusú páncélkocsit vásárolna. Később további 545 jármű beszerzésével számolnak. Mint a védelmi tárca vezetője, Jaroslav Naď elmondta, a korszerűsítést egyrészt a jelenlegi haditechnika rossz állapota, másrészt a NATO-nak egy működőképes hadseregre vonatkozó követelményrendszere indokolja. Északi szomszédunk az európai gazdasági térség (a 27 EU-tagállam mellett Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein) államaiban működő konkrét cégeket kíván megszólítani, de számol az ország stratégiai partnereivel, az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával és Kanadával is.

A pénzügyminisztériumnak a beszerzések hatékonyságát vizsgáló szerve azonban jelezte, hogy a védelmi minisztériumnak bővítenie szükséges a számításba jövő államok csoportját. A tárcavezető úgy látja, hogy nem konkrét cégekkel vagy gyártókkal kellene megállapodni, hanem a szövetséges országok kormányaival kéne egyezségre jutni a ka-

66 | FIGYELŐ 2021/39

F_66-67_Szlovak+Lengyel-cseh.indd 66

2021. 09. 27. 17:26

| RÉGIÓ |

BÁNYA ÉS IVÓVÍZ IS LEGYEN

MEGOLDÓDHAT A CSEH–LENGYEL VITA | Nagyon feszültté vált a két kormány közötti viszony, miután az Európai Unió Bírósága alig tíz napja helyt adott Csehország keresetének a határa mentén terjeszkedő lengyel külszíni bánya, Turów ügyében, és napi ötszázezer euró bírság kifizetésére kötelezte Varsót, amíg le nem állítja a kitermelést. A múlt héten politikai és szakértői szinten újból egyeztetések kezdődtek a két állam között. Hétfőn közölték, hogy a következő, szerdai (lapzártánk utáni) találkozón megnyugtató eredmény születhet.

Sem a lengyelek, sem a csehek nem szeretnék, ha a vita az Európai Unió fórumain eszkalálódna, megegyezésre törekszenek, mert a kétoldali viszonyban már így is sebeket ejtett Turów ügye. Nyílt titok, hogy Mateusz Morawiecki kormányfő pont a bányavita miatt nem jött el a múlt heti budapesti demográfiai csúcstalálkozóra, amelyen cseh kollégája, Andrej Babiš is részt vett. Így jelezte mély felháborodását a csehek által kiharcolt bírósági döntés ellen.

A prágai külügy és a környezetvédelmi tárca ugyanis üdvözölte a döntést, hozzátéve, hogy nem napi ötszázezres, hanem ötmilliós büntetést tartottak volna indokoltnak. Ugyanakkor közölték, bíznak abban, hogy a vitát sikerül kétoldalú tárgyalások alapján békésen rendezni. Babiš kormányfő szerint ez nem politikai, hanem szakmai kérdés, amit meg kell oldani.

bányát nem tudják, nem akarják leállítani, de a bírságot sem fizetik be az unió kasszájába. Azt pedig teljesen felháborítónak tartják, hogy az Európai Bizottság jelezte, adott esetben a lengyel uniós forrásokból tartják vissza az összeget.

PÉNZ ÉS FORRÁS

Varsó egyébként már májusban Prága tudomására hozta, hogy hajlandó finanszírozni a libereci régió olyan beruházásait, amelyek a vízellátást biztosítják. A jelenlegi tárgyalásokról sok konkrétum nem szivárgott ki, de annyit tudni lehet, hogy 40-50 millió eurót adnának a cseheknek.

FOTÓ: GETTY IMAGES

ÉLET ÉS ENERGIA

Prága tavaly panaszolta be Lengyelországot az Európai Bizottságnál, és az uniós bíróság elé vitte ügyet, mondván, Varsó megsértette az uniós előírásokat. A cseh felperes februári keresetében a luxemburgi bíróság májusban úgy döntött, hogy le kell állítani a bányát, amíg a két fél meg nem állapodik. Mivel azóta sem született meg az egyezség, elrendelte a pénzügyi szankciót.

A csehek attól tartanak, hogy a turówi hőerőművet ellátó óriási szénbánya működtetése és bővítése elapaszthatja a régió víztartalékait. A libereci térség lakói évek óta panaszkodnak az egyre alacsonyabb vízszint miatt, valamint félnek a zaj- és levegőszennyezés várható növekedésétől.

A másik oldalon Lengyelország energiabiztonsága a tét. A külszíni fejtés bővítési beruházásait elkezdték – ez másfél kilométerre közelíti majd meg a cseh határt –, és 2044-ig üzemeltetnék. „Ha bezárjuk a bányát, elveszítjük energiapiacunk 7 százalékát, és akkor majd Németországból kell villanyt vásárolnunk” – kommentálta az ügyet Andrzej Duda lengyel államfő egy tévéinterjúban. Az áram drágulása jelenleg Lengyelországban is problémát okoz, a szénből termelt villamos energiát egyébként is pluszköltségekkel sújtják, de ha kiesik ez a kapacitás, az még jobban megdobja az árakat. „Ha önellátók akarunk lenni, fenn kell tartanunk kitermelést, mert a turówi erőmű az ország hatalmas, délnyugati részét látja el energiával” – érvelt az elnök. Az említett lengyel régióban több tízezer ember megélhetése függ a turówi tevékenységtől. Köztük vannak a vállalat bányászai és munkásai, az erőművel kapcsolatban álló cégek alkalmazottai, például a szállítók, vagy az erőmű hőjét használó zöldségtermelők. A varsói kormány eddigi nyilatkozataiból kiderül: a

TÁJKÉP A CSEH HATÁR MELLŐL, A LENGYEL BOGATYNIA KÖZELÉBŐL. A BÁNYA TERÜLETE 50 NÉGYZETKILOMÉTERRE NŐNE, KRÁTERE 330 MÉTERRE MÉLYÜLNE

A hétfői megbeszélés után Richard Brabec cseh környezetvédelmi miniszter és lengyel kollégája, Michał Kurtyka közölte, hogy a szakértők korábbi egyeztetésének eredményét figyelembe véve, már a szerdai találkozó jelentős változást hozhat. (Elemzők szerint azonban végső megállapodás csak a jövő heti csehországi választások után születhet meg – a szerk.)

A libereci kormányzó, az ellenzéki STAN pártot képviselő Martin Půta, aki szintén részt vett a hétfői találkozón, kijelentette, hogy mindkét fél inkább megállapodással, nem pedig az Európai Bíróság további bevonásával kívánja megoldani a helyzetet. Jónak tartotta a lengyel javaslatokat, de a felajánlott pénzt illetően azt mondta, az összeget a beruházások tényleges költségéhez, vízforrások feltárásához, a jelenlegiek megóvásához kell igazítani.

IG–LT 2021/39 FIGYELŐ | 67

F_66-67_Szlovak+Lengyel-cseh.indd 67

2021. 09. 28. 16:17

| RÉGIÓ |

Feszültség uralja a fő bukaresti kormányerőt, a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) azóta is, hogy a múlt hét végi tisztújító kongresszuson Florin Cîțu miniszterelnök legyőzte a 30 éve párttag Ludovic Orbant, a formáció korábbi elnökét. Utóbbi 2017 óta vezette a liberálisokat, és a bukaresti képviselőház elnöki tisztségéből próbált újrázni – sikertelenül, hiszen a kongresszuson csupán 1898 voksot kapott, míg Cîțu csaknem ezerrel többet. Orban most mindent elvesztett, hiszen hétfőn felkínálta lemondását pártja vezetőségének a házelnöki tisztségről. Azzal fenyegetőzik, hogy ha az alakulat 15 napon belül nem jelöl helyette mást erre a posztra, lemondását a képviselőház elé terjeszti, és akkor a legnépesebb frakciójú ellenzéki Szociáldemokrata Párté (PSD) lesz a tisztség.

A PNL-t rendkívül megosztotta a júniusban elkezdődött belső kampány. Számos kemény bírálat hangzott el a felek részéről.

Az is olajat öntött a tűzre, hogy az utolsó „száz méteren” Klaus Johannis államfő beavatkozott a küzdelembe, s nyíltan a kormányfő mellett foglalt állást, majd a kongresszuson is beszédet mondott. Cîțu viszonylag új a politikában. A PNL-ben az ötéves tagsága sem volt meg, ami a pártelnöki tisztség egyik feltétele volt, de esetében megengedték a pályázást.

Politikai pályafutása előtt a bankszakmában dolgozott, a parlamentben honatyaként, majd pénzügyminiszterként szerzett tapasztalatot, és tavaly decemberben lett miniszterelnök.

Az általa vezetett kormánynak súlyos belpolitikai válsággal kell szembenéznie, miután szeptember elején az USR PLUS pártszövetség kilépett a koalícióból, így a nemzeti liberálisok csak a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) kormányoznak, kisebbségi kabinetként. Az USR PLUS nem akar visszatérni a koalícióba, amíg Cîțu a miniszterelnök. A kisebbségi kormány esetleges támogatásában fontos szerepet játszhatnak az ellenzéki szociáldemokraták. De inkább megbuktatnák, kedden délután bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a Cîțu-kabinet ellen.

BORBÉLY

BORSOS ENERGIASZÁMLÁK LENGYELORSZÁGBAN

A varsói gazdasági intézet (PIE) adatai szerint a villanyáramra, folyékony és szilárd tüzelőanyagokra, gázra és hőre fordított összes kiadás a háztartások költségvetésének akár a 8 százalékát is kiteszi. Az otthonról végzett munka is növelte a rezsit.

A gázárak az idén már kétszer megemelkedtek – legutóbb augusztustól, 12,4 százalékkal. Az áram ellenértéke 10 százalékkal nőtt; elképzelhető, hogy jövőre akár 20 százalékos lesz a drágulás.

Rafał Gawin, a tarifákat meghatározó Energiaszabályozó Hivatal (URE) elnöke szerint a további árnövekedés elkerülhetetlen.

Többet kell majd fizetni a villanyért, a gázért, s a fűtésszámla is megugrik. Az áramtermelés és a távfűtés elsősorban szénalapú az országban. Az általános európai dráguláson túl a lengyeleket az is sújtja, hogy az EU elkezdte pluszköltségekkel terhelni a szénből származó energiát. Az URE vezetője elmondta: a szolgáltatókkal folytatott tárgyalásokon azért harcol, hogy a megnövekedett költségeket kevésbé hárítsák át a végfelhasználókra.

A lengyelországi háztartásokra vonatkozó maximális villamosenergia-árakat adminisztratív módon határozzák meg, a piaci szempontok figyelembevételével. Az energetikai szövetségek támogatják a piac liberalizációját, és egyre több háztartás vásárol áramot a szabadpiacon.

A szén-dioxid-kibocsátási egységek villámgyors drágulása miatt az áramtermelők jelenleg is támogatják azokat a háztartásokat, amelyek szabályozott tarifájú villamos energiát fogyasztanak.

GIZIŃSKA

FOTÓK: MTI/EPA; PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK; EUROPRESS/AFP

PÁRTELNÖK LETT A KORMÁNYFŐ

68 | FIGYELŐ 2021/39

F_68-69_Terkepes.indd 68

2021. 09. 28. 16:18

| RÉGIÓ |

A LEGJOBB A HORVÁT NAPRAFORGÓHOZAM

BABIŠ VEZET, NYAKÁN AZ ELLENZÉK

Csehországban a jövő hét végén (a hagyományokhoz híven két napon: október 8-án és 9-én) parlamenti választásokat tartanak. A legutóbbi felmérések szerint a legnagyobb kormánypárt, az ANO végezne az első helyen a szavazatok 24,5 százalékával. A kisebbik kormánypártot (a szociáldemokratákat) az ötszázalékos bejutási küszöb alatt mérték, így megtörténhet, hogy 30 év után nem lesznek képviselői az alsóházban. Ez mindenesetre nem jó hír Andrej Babiš miniszterelnök számára, mivel az ellenzék egyébként ott liheg a nyakában. A Spolu (Együtt) elnevezésű koalíció, melynek vezető ereje az ODS (Polgári Demokrata Párt), 23, a Kalózok, valamint a Polgármesterek és Függetlenek (Stan) alkotta szövetség 20,5 százalékon áll. A radikálisan jobboldali SPD (Szabadság és Közvetlen Demokrácia) – amely nem közösködne a többi ellenzéki formációval – mintegy 11,5 százalékot szerezne, a jelenlegi kormányt kívülről támogató kommunisták pedig 5-öt kapnának a felmérés szerint. Az erőviszonyok tehát meglehetősen kiegyenlítettek. Az SPD akár még kormányra is kerülhet a liberálkonzervatív ANO-val. A múlt hét végén az egyik kereskedelmi csatorna közvetítette a pártelnökök és a miniszterelnök-jelöltek vitáját, amelyben össztűz zúdult a kormányfőre. Azzal vádolták, hogy ő a felelős a koronavírus következtében elhunyt több mint 30 ezer ember haláláért.

Babiš azzal vágott vissza, hogy éppen az ellenzék igyekezett megakadályozni a vészhelyzet bevezetését, tehát nem érzi magát felelősnek. Az is kiderült a vita folyamán, hogy az oppozíció egészségügyminiszter-jelöltje mindmáig nem oltatta be magát. Szóba került az azonos neműek házasságának az ügye is. Az ANO elzárkózik ennek legalizálásától, és a legtöbb jelenlévő is hasonlóképpen vélekedett. A Stan vezetője és a szocdemek főnöke ugyanakkor támogatna egy ilyen törvényt.

LACZA TIHAMÉR

Az Európai Bizottság nemrég közzétett mezőgazdasági MARS (Monitoring Agricultural ResourceS)-jelentése alapján az idén földrészünkön Horvátországban várható a legbőségesebb napraforgótermés. A szakemberek szerint a horvát mezőkről hektáronként átlagosan 3,13 tonna olajos magot takaríthatnak be a gazdák, ami jelentősen nagyobb a kontinens többi országának a hozamánál, illetve az európai 2,36 tonnás átlagnál. Magyarországot 2,9 t/ha termésátlaggal a második helyre sorolták. A helyzet Spanyolországban a legrosszabb, az ibériai földművesek ugyanis a szárazság miatt csupán 1230 kilogramm napraforgómagot arathatnak hektáronként. A horvát és a magyar termés a növény számára kedvező időjárás miatt lehetett ilyen jó, hiszen a sok napsütés mellé megfelelő mennyiségű csapadék is társult. A horvátok egyébként 2021-ben 38 ezer hektárnyi termőföldön termesztették az olajos magot, a tavalyinál ezer hektárral kisebb területen. A gazdák a felvásárlási árral is elégedettek, hiszen kilogrammonként akár 3,85 kunát (184 forint) is kapnak a terményért. A tavalyi ellenérték csak 2,45 kuna volt. Ami a napraforgópiacot illeti, a betakarított növénynek több mint a fele külföldön „végzi”. Nem ilyen szerencsések viszont a kukoricatermelők, ugyanis a szárazság okán immár második éve volt rossz a termés. Az ára azonban kedvező lesz, ami némi vigaszt nyújt a gazdáknak.

HORDÓSI

MEGINGOTT A SZERB SEMMÍTŐSZÉK

Tiltakozásokat szerveznek ügyvédek Belgrádban, mert egy országos ügyben módosította három évvel ezelőtti jogi állásfoglalását a Legfelsőbb Semmítőszék (VKS). Több mint 200 ezer szerbiai polgár perelte be a bankokat azért, mert törvényellenesnek vélte, hogy pár esztendeje úgynevezett hitelfeldolgozási költséget fizettettek meg velük a kölcsönök jóváhagyásakor.

Pénzintézettől függően ezek az illetékek a hitel egy, de akár két százalékát is kitették.

A semmítőszék 2018-ban a polgárok javára határozott, most azonban azt állapította meg, hogy a bankoknak mégis jogukban áll megfizettetniük a szolgáltatásaikat, így ezt a kezelési díjat is.

A legfőbb szerb bírói fórum a döntés meghozatalakor elsősorban azt vette figyelembe, hogy a hitelszerződésekben a pénzintézetek feltüntették a kezelési költségre vonatkozó adatokat, az ügyfelek pedig ezek ismeretében írták alá a kontraktusokat. Érdekes, hogy a semmítőszék 2018-as állásfoglalása alapján az elmúlt években a szerbiai bíróságok több tízezer esetben döntöttek a kliensek javára, most pedig fordult a kocka.

A fogyasztóvédelmi szervezetek szerint rengeteg, különböző bíróságokon pereskedő családnak kell 300-400 eurós perköltséget fizetnie, ami egyeseknek pénzügyi katasztrófát jelent majd.

Az ügyvédek bejelentették, hogy folytatják a tüntetéseket, s újra felvonulnak a szerb fővárosban az „Egy lépést sem hátra!” feliratú transzparensekkel.

VIRÁG ÁRPÁD 2021/39 FIGYELŐ | 69

F_68-69_Terkepes.indd 69

2021. 09. 28. 16:18

| SKYNET |

HADJÁRAT AZ ÁLÉRTÉKELÉSEK ELLEN Aki már vásárolt külföldi, jellemzően hongkongi vagy kínai internetes kiskereskedőtől, például az AliExpress vagy a Wish gyűjtőoldalon, annak nem újdonság, hogy az igazolt ötcsillagos boltértékelésért cserébe 2-5-10 dolláros kedvezmények vagy jópofa kis ajándékok, hasznos kuponok „járnak”.

Azaz lényegében jutalmakat ajánlanak fel a „feltörekvő” áruházak.

Jól felfogott üzleti érdekük ez, hiszen a jobb értékelés kimutathatóan nagyobb forgalmat jelent számukra, az algoritmus gyakrabban ajánlja termékeiket, és sok vevő – Ázsiából történő rendelés esetén különösen érthetően – csak az előnyösen értékelt boltok kínálatát böngészi. Ugyanakkor az sem ritka, hogy a kedvezőtlen felhasználói véleményért még nagyobb ajándékot adnak – utólag. Mégpedig azért, hogy változtassunk online értékelésünkön, vagy egyenesen töröljük azt.

Ez a megtévesztő kereskedelmi gyakorlat (egyszerűbben: ügyeskedés, trükközés) azután többször, több körben kicsapta a biztosítékot az amúgy is jellemzően jogkövető angolszász világban. (Olyan kütyümárkák tűntek el régebben az Amazon kínálatából, mint a Vava, a TaoTronics, az Mpow, a RavPower, az Aukey vagy a Choetech.) Egy olyan óriási, sok (egészen pontosan másfél millió) kiskereskedővel dolgozó webes piactérnek, mint például az Amazon, értelemszerűen az az érdeke, hogy őszinte legyen, hogy a partnereknél előforduló problémákra, a termékekkel kapcsolatos minőségi kifogásokra minél inkább felkészüljenek a vásárlók.

Egy minapi hír szerint a világ legnagyobb online áruháza, az emlegetett Amazon nem kevesebb mint hatszáz kínai márkát tiltott le, melyek esetében 3000 kereskedő élt vissza a fent emlegetett gyakorlattal – derül ki a neves The Verge beszámolójából. A portálnak az Amazon.com maga erősítette meg a South China Morning Post értesüléseit.

Az ügy előzménye: a nyáron a Wall Street Journal botránycikkben leplezte le, miféle visszaélésekkel befolyásolják a gyártók az adott produktumok alatt megjelenő értékelések csillagszámát és hangvételét azért, hogy jobbnak tűnjenek a portékák.

FOTÓ: 123RF; BOREDPANDA

AMAZON VS. KÍNA | Másfél millió aktív webshoppartnere közül háromezer, főként kínai kiskereskedőt tiltott ki az Amazon.com, mert ajándékokért cserébe negatív értékelések eltüntetését kérték a vásárlóktól, tisztességtelenül befolyásolva ezzel a versenyt.

70 | FIGYELŐ 2021/39

F_70-71_sky_amazon.indd 70

2021. 09. 28. 16:19

| SKYNET |

Azért is igen kellemetlen ez az eset, mert az Amazon a világ legértékesebb online márkája, a rajta keresztül kötött üzletek bizalmi többletet hordoznak, a hozzá beregisztráló viszonteladó partnerek számára egyfajta „pecsétet” nyújt a jutalékért cserébe a cég. Viszont a trükközés leginkább a gyűjtőoldal hírnevét tépázza meg. Akár csak amikor egy a Google Play áruházból letöltött applikáció vírussal fertőzi meg a telefonunkat. Hiszen felhasználóként joggal várjuk, hogy ezek a nagy márkák védjenek meg minket a visszaélésekkel szemben, szűrjék ki a csalókat, a trükközőket, a kóklereket, a silány termékekkel a piacot elárasztó gagyiboltokat.

Ráadásul e szolgáltatásért mi, végfelhasználók is fizetünk.

Hogy miként? Magasabb árakkal. Mert ha megnézzük az Amazon árait, s összevetjük azokat a Wish, az AliExpress és hasonló boltok ellenértékeivel, rögtön látjuk, miről van szó. A pár dolláros aprócikkek esetén az Amazonon megjelenő árak a két-háromszorosai is lehetnek a kínai platformokéinak, nem szólva arról, hogy a távol-keleti országból (a helyi támogatások miatt) jellemzően ingyenes a szállítás.

Igaz, az Amazonon aktív kereskedők sokszor európai raktárakból szolgálnak ki minket, így három-négy hét helyett csupán három-négy nap vagy egy-két hét a szállítási idő. Ráadásul EU-s szállításnál sem a forgalmi adót, sem a vámot nem kell kifizetnünk, ellentétben az Ali, a Wish és társai esetében ez év nyarán bevezetett áfa- és vámtételekkel.

Ennek kapcsán pedig még inkább igaz lett, hogy közel sem minden termékre éri meg akár egy-két hónapot várni, hiszen Európából is legtöbbször jó áron, napok alatt megérkezik az adott árucikk.

Arról nem is beszélve, hogy a garanciális csere vagy javítás is nagyságrendekkel könnyebben intézhető egy Amazonon vett, európai raktárból fuvarozott produktumnál. Persze a legalacsonyabb árral továbbra sem száll versenybe a társaság, legfeljebb akkor, ha valamilyen prémiumtagságunk vagy, jelentős akció van, s olyan terméket keresünk, amely Kínából szállítva sem szokott olcsóbb lenni. Ilyenek például a márkás elektronikai eszközök, mint mondjuk az Apple, a Samsung vagy hasonló kaliberű gyártók portékái.

Nem szólva arról, hogy a kínai piacra szánt mobilok, tabletek bizonyos itthoni 4G/LTE-sávokkal nem kompatibilisek, így csak hozzáértőknek ajánlott másodvonalas, olcsó készülékek beszerzése. Ezeket ráadásul az emlegetett garanciális

KEMÉNY KÖZLEMÉNY Az Amazon kemény hangvételű közleményben reagált a kitiltást kifogásoló, a cikkben is említett South China Morning Postban megjelent kritikára: „Felfüggesztést, kitiltást, jogi lépéseket eszközlünk minden olyan kereskedővel szemben, aki megsérti a portál alapelveit, bárhol is működjön a világban.” A botrány lényegében azért robbant ki, mert a Shenzhen Youkeshu Technology, ismertebb nevén a YKS márka 340 kereskedőjét egyszer-

kérdések is érintik. Mert hiába kapunk akárhány éves jótállást az AliExpressen, a postai visszaküldés sok ezer forintos díja, a több hetes-hónapos várakozás, valamint a cserekészülék hiánya önmagában is minden esetleges árelőnyt eltöröl. Az ilyen összetett műszaki cikkek terén inkább nézzünk hazai forgalmazót, itthoni akciókat, mert bizony drágább lehet a leves, mint a hús…

HG

EGY IGEN KREATÍV MACSKADOBOZ-ÉRTÉKELÉS AZ AMAZONON. SOK ÁZSIAI GYÁRTÓ KUPONT, AJÁNDÉKOT AD AZ ENNÉL EGYSZERŰBB ÖTCSILLAGOS LEÍRÁSOKÉRT IS

re tiltották ki az Amazon.com piacteréről, mi több, az amerikai óriás nem kevesebb mint 20 millió dolláros (mintegy 6 milliárd forint) vásárlásból befolyt összeget is befagyasztott.

Ráadásul a YKS nem egy kis „sarki fűszeres” az Amazon online terében, hanem egyike az óriási online kereskedelmi platform legfontosabb kínai viszonteladói márkáinak. Nem véletlen, hogy 340 alboltot érintett a kitiltás.

Természetesen az amerikai vállalat az egészséges verseny megőrzésével, a fogyasztók korrekt, teljes körű tájékoztatásának a

fenntartásával és más efféle – teljesen jogos – vevői igényekkel indokolta a szigorú lépést.

Mondván: az online térben „a vásárlók rá vannak hagyatva az ajánlások pontosságára és hitelességére, hogy felelős döntéseket hozhassanak”.

Ezen túlmenően az Amazon továbbfejleszti e visszaélések felfedésére alkalmas digitális és hagyományos módszereit – állítja a társaság –, sőt a jövőben is fellépnek azok ellen, akik újra és újra megszegik a fenti alapelveket.

2021/39 FIGYELŐ | 71

F_70-71_sky_amazon.indd 71

2021. 09. 28. 16:19

| CAPPUCCINO |

BOLDIZSÁR MÁTÉ

BOLDIZSÁR MÁTÉ ÉS TÓTH SZILÁRD

Budapesten született, 1988-ban.

A Budapesti Gazdasági Egyetemen szerzett diplomát turizmus-vendéglátás menedzsment szakon.

Korábban az Innio étterem üzletvezetője volt.

TÓTH SZILÁRD A Michelin Guide ételkritikusai inkognitóban érkeznek az éttermekbe. Valóban nem lehet őket kiszúrni?

Boldizsár Máté: Felröppen néha a városban a hír, hogy itt járnak, de ezek csak találgatások. Eddig úgy tudtuk, hogy a brit ételkritikusok területéhez tartozunk, tehát ha befutott egy szigetországi hívószámról érkező, egy főre szóló, különleges (ál?)névre szóló foglalás, akkor gyanakodhattunk. Előfordult, hogy rákerestünk egy hasonló paraméterekkel bejelentkező vendégre, és egy ausztrál

Mátészalkán született, 1985-ben.

Korábban az Innio étterem séfje volt.

rögbijátékost dobott ki a Google – viszont helyette egy angol úr jelent meg.

De ebből még nem vonhatunk le biztos következtetést.

– Azért rá jobban odafigyeltek?

Tóth Szilárd: Nem. Az a koncepciónk, hogy minden vendég fontos, de egyik sem fontosabb a másiknál.

– A Michelin-csillag elnyerése cél volt, vagy egy állomás az úton?

T. Sz.: Ha cél lett volna, akkor le is húzhatnánk a rolót, elszállhatna a lelke-

FOTÓ: HORPACZI DAVID

Szeptemberben kapta meg első Michelin-csillagát a Salt Budapest, a tradicionális magyar konyha alapjaira épített „szerethető” fine dining étterem. A tulajdonosétteremvezetővel és a tulajdonos-séffel beszélgetve szóba került az erős magyar törzsvendéggárda, az interaktív vacsoraélmény és a házi kenyér jelentősége is.

72 | FIGYELŐ 2021/39

F_72-73_cappuccino.indd 72

2021. 09. 28. 16:19

| CAPPUCCINO |

sedésünk most, hogy elértük. Álmodoztunk a csillagról, de a célunk sokkal inkább az, hogy a tudásunkhoz mérten a lehető legjobb éttermet rakjuk össze, s hogy megmutassuk, szerintünk miként érdemes csinálni a vendéglátást.

B. M.: Lényeges, hogy önazonos, de ne öncélú legyen, amit kitalálunk, és hogy meg tudjuk szólítani a magyar vendégeket. Nincs jobb érzés annál, mint amikor megtelik a hely és kíváncsi, majd hálás, boldog arcok néznek vissza ránk. Ez a mindennapi jutalmunk, amely ér annyit, mint egy neves elismerés.

– Februárban még viccesen úgy fogalmaztak, hogy az étterem történetében többet voltak zárva, mint nyitva, ugyanis pont a pandémia előtt, 2019 októberében nyitottak.

T. Sz.: Ez az arány szerencsére lassan átfordul, de tény, hogy nem volt egyszerű az indulás.

– A csapatot sikerült egyben tartani?

Az elmúlt időszak sokak kedvét vette el a vendéglátástól.

T. Sz.: A társaság nyolcvan százaléka maradt. Sajnálom azt, aki elment, de meg is értem.

B. M.: Az viszont pozitívum, hogy felszolgáló-sommelier munkakörből ketten külföldre, két Michelin-csillagos étterembe mentek tovább – ez számunkra büszkeség. A csapatunkról továbbra is csak szuperlatívuszokban tudok beszélni, mert nagyon jó munkatársakat találtunk. Vallástörténész, filozófus is van köztük – ők felszolgálóként, szakácsként dolgoznak velünk, mert úgy érzik, ez a hivatásuk. A szakmai mellett az emberi oldal szintén komoly súllyal esik latba nálunk a felvételnél, és a műhelymunka is prioritás.

– Itthon szokatlan koncepcióval léptek a piacra. Mi volt a legnagyobb rizikófaktor a Salt beindításánál?

B. M.: Hogy nem ismerhettük előre a közönség reakcióját. Valóban behoztunk néhány újdonságot a hazai vendéglátásba, és kérdéses volt, hogy erre nyitottak lesznek-e az emberek. Például nálunk csak foglalásra érkezhetnek a vendégek,

és egy regisztrációs felület kitöltésekor meg kell adniuk a bankkártyaadataikat.

Külföldön ez bevett forma, itthon el kell magyarázni, miért szükséges. Mi személyre szabottan készülünk a vacsorákra, elköteleződünk, és a regisztrációval a vendég is felelősséget vállal arra vonatkozóan, hogy megjelenik az étteremben. Magyarországon nagyon sok kár keletkezik azáltal, hogy nem teljesülnek a foglalások. Egy korábban üzemeltetett borbárunkban az, hogy a lefoglalt helyek 20-25 százaléka üres maradt, mindennaposnak számított. Szerintem ha ezt korrekt módon kommunikáljuk, a látogatók nagyrészt elfogadják.

T. Sz.: Hozzánk az északi, lazább, otthonosabb éttermi kultúra áll közel – ezt töltöttük meg a saját tartalmunkkal, a tradicionális magyar alapanyagokkal.

Egy interaktív estére hívjuk a vendégeket, a vacsoráink szinte színházi élményt nyújtanak. Mesélünk az ételekről, bemutatjuk a technológiákat, amelyekkel dolgozunk, a konyha egy része nyitott, bizonyos ételek a látogatóink előtt állnak össze. Nem tudtuk, erre miként reagálnak majd, akik eljönnek hozzánk – most már elmondhatjuk, hogy kilencven százalékukat elkapja a hangulat.

– Hitvallásuk, hogy a lehető legtöbb alapanyagot házilag igyekeznek előállítani.

T. Sz.: Igen, mert ha együtt élünk az alapanyagokkal, ha látjuk, hogy a nulláról miként áll össze egy étel, akkor teljesen más kapcsolatunk lesz az elkészült termékkel, mint ha egy boltban vennénk meg a hozzávalókat. Így érezzük a súlyát annak, hogy mennyi munka van abban a fogásban, amelyet esténként a vendég asztalára teszünk. A családi húsüzemünkből érkeznek a tarják, a szalonnák – ezek érlelésén évekig dolgoztunk a sógorommal.

Kitanultam a kovászos kenyér sütésének a fortélyait, ebben a Pékműhely tulajdonosa, Vajda József és a világhírű mauritiusi–svéd sztárpék, Beesham Soogrim is a mesterem volt. De például a vajat is mi készítjük a kollégákkal.

– Ahogy a felhasznált gyógy- és vadnövényeket is saját kezűleg gyűjtik. Legutóbb mit szedtek?

T. Sz.: Csalánt, vadkomlót. Lassan tudunk szedni kanadai aranyvesszőt, bakszakállt is, de persze a tavasz aktí-

vabb időszak ebből a szempontból. Hogy éppen hova megyünk, annak általában én járok utána. Beszélek erdészekkel, főkertészekkel, de ha jön egy tipp, hogy merre találok mondjuk kökényt, akkor arra kirándulok a családdal, vagy egyedül odamegyek, hogy ránézzek.

– Az, hogy a degusztációs menü borpárosítással jár, már megszokott. Itt viszont aki nem iszik alkoholt, az választhat dzsúszsort is az ételek kísérőjének.

B. M.: Ez egy nagyon izgalmas játszótér nekünk, a vendégeknek pedig új ízélmény. Ne úgy képzeljék el, hogy váltogatjuk a narancslevet az őszibaracklével.

Ahogy a borok is lehetnek gyümölcsösek, fűszeresek, ezeket az aromákat ugyanúgy megkaphatjuk alkoholmentes verzióban is. Most épp a kombuchateával kísérletezünk – kígyóuborkával, zsályával vagy citrommuskátlival, szecsuani borssal készült szörppel keverjük. A lestyános almalevünk a kezdetek óta siker, ahogy a fűszeres, virágporos répalé is. A lényeg, hogy az étellel együtt működjön, ahogy a borsornál is ez a meghatározó. Ha nem passzol, bármilyen nagyszerű is az a bor vagy dzsúsz, elengedjük az összélmény érdekében.

– Igaz, hogy időnként könnyekig meghatódnak a vendégek egy-egy ételt megkóstolva?

B. M.: Igen, sokan mondják, hogy gyerekkorukban érezték utoljára ezeket az ízeket, és ez dobbantja meg a szívüket.

Vagy előjönnek a szabolcsi, szatmári ízemlékeik, amelyekkel régóta nem találkoztak, mert nem járnak vissza a szülővárosukba, -falujukba.

– Őszre, télre készülnek újdonsággal?

T. Sz.: Október második felében változik a 15 fogásos menünk, és ezzel párhuzamosan az italkínálatunk is. Az eddigi zöldségközpontúság után átkerül a hangsúly a húsra, de természetesen megmarad az ételsorunk vega/vegán verziója is.

SZIGETI HAJNI 2021/39 FIGYELŐ | 73

F_72-73_cappuccino.indd 73

2021. 09. 28. 16:19

| TÁRSADALOM |

A LÉT A TÉT

NÉPESEDÉS ÉS CSALÁD | Civilizációnk fennmaradása, a „túlélés” érdekében a demográfiai előrejelzések tényként kezelése helyett azon kell dolgozni, hogy megálljon az Európát, benne a magyarságot is érintő népesedési lejtmenet – hangzott el a napokban a IV. Budapesti Demográfiai Csúcson. A résztvevők között teljes egyetértés volt abban, hogy a fordulatot nem migrációval, hanem családpolitikával kell elérni.

NEMZETKÖZI EGYETÉRTÉS

A konferencián több prominens külföldi politikus is részt vett, köztük az Egyesült Államokból a Trump-éra alelnöke, Mike Pence, aki szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy civilizációnk fennmaradása érdekében meg kell őriznünk a család erejét. Az Európából érkezett meghívottak felszólalásait hallva pedig az is világossá vált, hogy nem kizárólag a magyar kormányzat álláspontja tér el a földrészen fősodorbelinek tekintett felfogástól. Aleksandar Vučić szerb elnök például úgy fogalmazott, hogy ha demográfiáról beszélünk, túlélésről beszélünk. Janez Janša szlovén kormányfő pedig a családalapítás könnyebbé tételét

A BUDAPESTI DEMOGRÁFIAI CSÚCS RÉSZTVEVŐI. KIÁLLTAK A CSALÁDPOLITIKA MELLETT

sürgette. Cseh kollégája, Andrej Babiš a tömeges, ellenőrzés nélküli migráció helyett a születésszámok növelését nevezte az egyetlen fenntartható megoldásnak annak megakadályozására, hogy Európa kihaljon. Hozzá hasonlóan Milorad Dodik, Bosznia-Hercegovina államelnökségének a szerb tagja, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke azt hangsúlyozta: az öreg kontinensnek módosítania kell a hozzáállását, s a családot szükséges előtérbe helyeznie a migrációval szemben. A famíliák támogatása melletti elköteleződés jegyében a résztvevők egy közös nyilatkozatot is aláírtak.

ELTÉRŐ FORGATÓKÖNYVEK

A hazai hosszú távú népesedési kilátások egyelőre nem szolgálnak jó hírekkel, bár a demográfusok többféle forgatókönyvvel kalkulálnak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutatóintézetének az oldalán a legutóbbi, 2018-as előre számítás eredményére hivatkozva azt írták, hogy az alapváltozat szerint 2070-ben várhatóan 7,75 millióan élnek majd Magyarországon. Készült azonban egy „magas és alacsony módozatú” számítás is. Az előbbi alapján öt évtized múlva 9,07 millióan leszünk, az utóbbi előrejelzés viszont mindössze hatmilliót közöl. A közelmúltban a kutatóintézet folyóirata, a Demográfia is hosszú tanulmányban foglalkozott a kérdéssel, szélesebb spektrumban, Kárpátmedencei szinten. A kutatók négy szcenárióval – alap-, pesszimista, optimista és kiegyenlített migrációs változattal – dolgoztak, s ezek alapján prognosztizálták az egyes magyar közösségek 2051es lélekszámát, valamint négy szomszédos országon, Szlovákián, Ukrajnán, Románián és Szerbián belüli várható etnikai arányát. Összefoglalójukban azt írták, hogy a legvalószínűbb forgatókönyv

FOTÓK: MTI

A Figyelő megkeresésére a Kárpátmedencei Családszervezetek Szövetségének az elnöke, Márton Zsuzsanna arra mutatott rá: ha nem is robbanásszerűen, de 2010 óta javulnak a magyarországi termékenységet jellemző tendenciák. „Az új munkásosztály betelepítésének globális terve” – így aposztrofálta a csúcstalálkozón Orbán Viktor azokat az elképzeléseket, amelyek szerint a reprodukcióra képtelen Nyugatnak migrációval kellene megoldania a népesedési problémáit. A miniszterelnök úgy fogalmazott: a népességfogyás egyenletének a helyes megoldása nem a betelepítés, hanem az, hogy az állam segíti a családalapítást és a famíliák boldogulását. Azt is mondta, hogy ha a kormánya nem alakított volna ki egy új magyar családpo-

litikát, és minden maradt volna a régiben, akkor tíz év alatt 120 ezerrel kevesebb gyermek született volna.

74 | FIGYELŐ 2021/39

F_74-75_demografiai-konf.indd 74

2021. 09. 28. 16:19

| RÉGIÓ |

ORBÁN VIKTOR SZŰK KÖRŰ TÁRGYALÁSOKAT IS FOLYTATOTT. A MINISZTERELNÖK SZERINT NEM A MIGRÁCIÓT, HANEM A CSALÁDALAPÍTÁST KELL TÁMOGATNI

1,56

0

1,49

6

1,49

201

1,49

201

1,49

201

201

4

201

201

5

1,41

1,44

202

9

Noha tehát az adatok nem tűnnek túl biztatónak, hangsúlyozni kell, hogy a társadalmi hozzáállás átalakulása változtathat a helyzeten. Ezt vallja a Figyelőnek nyilatkozott családügyi szakember is, aki utalt arra, hogy például a teljes termékenységi arányszám a határon innen már évek óta növekszik. Ez a mutató – a KSH megfogalmazásában – azt jelzi, hogy egy nő élete folyamán hány

8

„BIZAKODÓBBAK LEHETÜNK”

gyermeknek adna életet, ha az adott év kor szerinti termékenységi viszonyai tartósan megmaradnának. Tavaly ez a mutató 1,56 volt. Ennél nagyobb értéket utoljára huszonöt esztendeje mértek Magyarországon. „Az aggasztó előjelekről már az 1990es évektől vagy korábban hallhattunk. Az aktuális tanulmányok és a demográfiai konferenciák beszámolói azonban rávilágítanak arra, hogy 2010 óta a magyarországi termékenységi jellemzők javulást mutatnak” – erősítette meg a családbarát szemlélet terjesztésén immár húsz éve munkálkodó Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének az elnöke.

A szervezetet 2019 óta irányító Márton Zsuzsanna egyetért ugyan azzal, hogy ez nem nevezhető robbanásszerű növekedésnek, ám szerinte bizakodóbbak lehetünk, mivel ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a korábbi negatív tendenciák mérséklődnek, a születésszámok stabilizálódásával pedig számszerű bővülésnek vagyunk a tanúi. Ez nemcsak azzal

7

szerint a Kárpát-medencei magyarság lélekszáma a következő harminc évben – e nagytérség teljes népességéhez hasonlóan – csökken, a jelenlegi tizenkettőről körülbelül kilencmillióra. Az anyaországi magyarság száma 6,6–8,5 millióra, az erdélyié 640–900 ezerre, a felvidékié 320–370 ezerre, a vajdaságié 110– 157 ezerre, a kárpátaljaié pedig 71–94 ezerre várható, a demográfiai folyamatoktól függően. Persze a negatív tendenciákat érdemben mérsékelheti az, ha erősödik a természetes szaporodás. Ahogyan Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter is fogalmazott a budapesti csúcstalálkozón: „A demográfiai előrejelzéseket nem kell tényként elfogadni, azokat meg lehet változtatni.”

2

201

1,34

1,23

1

201 Forrás: KSH

201

3

1,34

A TELJES TERMÉKENYSÉGI ARÁNYSZÁM ALAKULÁSA

jár – magyarázta –, hogy több gyermek születik, hanem érzékelhetően változik a társadalom szemlélete, gondolkodásmódja is a családdal kapcsolatban. Ebben szerepük van a szakpolitikai intézkedéseknek, amelyek közül kiemelte a nők gyermekvállalása és a munka világa közötti konfliktus feloldását célzó lépéseket. Idesorolta a részmunkaidős foglalkoztatást, az otthonról végezhető munkát, a bölcsődei helyek biztosítását és a nagyszülői gyedet. „Ugyanakkor ne feledkezzünk meg arról, hogy Magyarország kormánya nemcsak az anyaországi családokra vonatkozó, hanem a határon túl élő magyar famíliákra szintén kiterjesztett kedvezményekkel – így például a Köldökzsinór és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programmal – is segíti ezt a változást” – hangsúlyozta a szakember.

Természetesen a családszervezeteknek is van szerepük ebben a folyamatban – jegyezte meg a ma már kilencvennégy tagszervezetet tömörítő szövetség vezetője, aki szerint jó és követendő példák bemutatásával erősíthető a házasság intézménye, ösztönözhető a házasodási kedv és kívánatos életformaként mutatható be a házasság, a családban élés és a gyermekvállalás. „Gondoljunk csak bele, hogy egy nagy családot, ahol három vagy több gyermeket vállalnak a szülők, ma már nem tekintünk csodabogárnak. Természetessé, általánosabbá vált, sőt sokak számára – bátran mondhatom – a legjobb és a legtöbb örömet biztosító életforma” – nyilatkozta Márton Zsuzsanna.

HELMECZI ZOLTÁN 2021/39 FIGYELŐ | 75

F_74-75_demografiai-konf.indd 75

2021. 09. 28. 16:19

| TÁRSADALOM |

A GYÉMÁNT SZEXI – PLÁNE, HA ETIKUS

Szeptember elején jelent meg Beyoncé és Jay-Z közreműködésével a Tiffany & Co. ez év őszi kampányának a videója, amelyben az énekesnő azt az ikonikus sárga gyémántot viselte, melyet korábban csak Audrey Hepburn kapott meg a Reg-

geli Tiffanynál című filmhez, illetve egy alkalommal Lady Gaga is felvehette. Jay-Z ujján pedig egy férfijegygyűrű villant meg az új kollekcióból. A gyémánt be-

fektetés, státuszszimbólum, mióta világ a világ. A briliánsokkal díszített ékszerek soha nem fognak kimenni a divatból, már csak azért sem, mert a kínai Z generáció épp most kezd rákattanni a befektetés ezen formájára – de erről később.

FOTÓ: TIFFANY & CO

GYÉMÁNTIPAR | A luxusékszerpiacot erősen megviselte a világjárvány, nagy bajok voltak az ellátási láncban. A gyémántkereskedelem pedig számos etikai kérdést vet fel. A forgalmazók arra kényszerülnek, hogy igazolni tudják: olyan forrásból származnak a drágakövek, amelyek nem követelnek emberi életeket, nem tapad hozzájuk vér. A felelősségteljes kitermelés a XXI. századi drágakőüzlet alappillére.

76 | FIGYELŐ 2021/39

F_76-78_gyemant.indd 76

2021. 09. 28. 16:20

| TÁRSADALOM | 128 KARÁT BEYONCÉ NYAKÁBAN. AZ AMERIKAI SZTÁRPÁR A TIFFANY KAMPÁNYÁBAN SZEREPELT, AZ ÉNEKESNŐ A FELBECSÜLHETETLEN ÉRTÉKŰ NYAKÉKET EGY FOTÓZÁS EREJÉIG VISELHETTE

Mindenekelőtt egy sokatmondó adat: a gyémánt ára 1960 óta több mint a tízszeresére nőtt.

KÉTES EREDET

A gyémántok kitermelése többféle módszerrel történhet: felszíni vagy föld alatti bányászattal nyerik ki a nyers köveket. Jellemzően nagyvállalatok végzik a piszkos munkát, a legmodernebb technológiát alkalmazva, de egyes területeken az úgynevezett hordalékkitermelés elsősorban kézzel végezhető. Az egészségre veszélyes munkakörülményeken túl néhány afrikai országban a gyémántkereskedelmet polgárháborúk és illegitim kormányok finanszírozására használták fel.

Az úgynevezett „véres gyémántok” kifejezést az ENSZ szervezetei kezdték el használni a kilencvenes évek elején, majd Leonardo DiCaprio 2006-os filmjének köszönhetően kapott világszerte nagy figyelmet a téma. Akkora visszhangja volt a produkciónak, hogy az egyik legna-

gyobb gyémántkereskedő cég, a luxemburgi De Beers Group nyomban aggodalmát fejezte ki. Megijedtek, hogy az alkotás miatt csökken majd az ékszerek iránti kereslet. Azt állították: a moziban megjelenített események korábbi időszakot ábrázolnak; a 2000-es évek elején 1 százalékra csökkent a véres gyémántok aránya a piacon, a Kimberley Processnek (KP) köszönhetően. Gyorsan indítottak egy ellenkampányt is, amelyben olyan sztárokat kértek fel a briliánsok viselésére, mint a Tiffany kapcsán korábban említett Beyoncé, valamint Jennifer Lopez.

KIMBERLEY PROCESS

A Kimberley Process egy nemzetközi szervezet, amely szabályozza a nyersgyémántok globális forgalmát. Céljuk az úgynevezett véres gyémántok kitermelése el-

leni küzdelem. Ezeket ugyanis rendszerint illegálisan bányásszák, s az eladásukból származó pénzt sokszor használták fel a világ fegyveres terrorcsoportjainak, valamint afrikai országok korrupt rendszereinek a finanszírozására. A KP a dél-afrikai Kimberley városról kapta a nevét, ahol 2000-ben Dél-Afrika, Botswana és Namíbia kezdeményezésére találkozót tartottak, hogy megoldást találjanak a problémára. Az alapítás után néhány hónappal Oroszország is csatlakozott, sőt viszonylag hamar vezető szerepet szerzett. Most is ők viszik az elnöki feladatokat.

A Kimberley Process lényege egy bevezetett tanúsítvány, amellyel az államoknak garantálniuk kell, hogy a területükön kitermelt gyémánt „konfliktusmentes” – ezt a kifejezést használják a tisztességes körülmények között bányászott kövekre. A KP-nek 56 résztvevője van; ezek 82 országot képviselnek, köztük az Európai Uniót, amely egy résztvevőnek számít. A szervezet tagjai a világ nyersgyémánttermelésének körülbelül a 99,8 százalékát adják. Érdekes adalék, hogy a gyémántkereskedelemben vezető szerepet játszó országokban egyáltalán nem folyik bányászat – felvásárolják a nyersanyagot, majd briliánst csiszolnak belőle. Idesorolható sorrendben Kína, az EU, India, Izrael, Svájc, Thaiföld, az Egyesült Arab Emírségek és az USA. A világ kivitelének mennyiségben és értékben megközelítőleg a kétharmada általában a nyolc vezető gyémántkereskedő országon megy keresztül.

Az orosz KP-elnökség vezérgondolata a szintetikus kövek beáramlása elleni küzdelem, az egyenlő feltételek biztosítása a piac minden szereplője számára. A szervezet következő értekezlete november elején, Moszkvában lesz.

A legfontosabb feladatnak a tanúsítványok digitalizálását nevezték meg, ennek minden gyémánt export-import tevékenységet kísérnie kell.

A globális gyémántkereskedelem volumene 2018-ban közel háromszor nagyobb volt, mint a kitermelésé. Ez azt jelzi, hogy mielőtt csiszolt gyémántokká vágnák a nyers köveket, még legalább kétszer átmennek közvetítők kezén, akik a 2021/39 FIGYELŐ | 77

F_76-78_gyemant.indd 77

2021. 09. 28. 16:20

| TÁRSADALOM | 177

152

viszonteladáson pénzt keresnek. A közvetítő országok közül kiemelkedik az Egyesült Arab Emírségek, amely előnyös földrajzi helyzeténél fogva egy évtized alatt a világ vezető gyémántkereskedelmi központjává vált.

128

2005 2010 2015

2017 2018 2019 2020

eladott nyersgyémántok ára hozzávetőlegesen 13,9 milliárd dollárt tett ki. A csiszolás után ez az összeg csaknem a kétszeresére nőtt, bőven meghaladta a 27 milliárdot, miközben tavalyelőtt a gyémánt ékszerek globális piaci értéke megközelítőleg 79 milliárd dollár volt. Tehát sokan sokat keresnek rajta. Ezt a drágakövet az amerikaiak szeretik a legjobban, a készletek felét ők vásárolják fel.

NEM CSILLOG, DE HASZNOS

A gyémánt ipari értéke is nagy, különös keménysége miatt csiszoló- és vágószerszámok alapanyaga. Az összes kitermelt gyémánt fele nem éri el a drágakő minőséget, így ipari célokra használják fel ezt

AL

Botswana

2

150

310

Dél-Afrikaa

adja. A kitermelt nyersanyagot többnyire a világ legnagyobb gyémántközpontjaiban dolgozzák fel és értékesítik: Antwerpenben, Dubajban, New Yorkban, Hongkongban, Mumbaiban és Tel-Avivban. A nemesfémekkel ellentétben a gyémánt árát nem lehet standardizálni. Azt a csiszolás, a minőség, a szín, a tisztaság határozza meg, sőt sokat adhat hozzá egy jó sztori, egy neves tulajdonos.

A kövek értéke drasztikusan megnő a feldolgozástól a kiskereskedelemig vezető úton. A Statista adatai szerint a 2019-ben

650

ZÁG OK ,

0 02

Oroszország szors

Kongói Demokratikus emokr emo em mokratiku mokratiku okrra ra Köztársaságg

120

139

127

L ÉK K A L R ÁNT TARTA Millió karát ENDELKEZö O M É Y RS G

Egyéb országok

Millió karát

Forrás: statista

A Statista adatai alapján 2019-ben világszerte mintegy 142 millió karátnyi gyémántot termeltek ki a bányákból. A vezető bányák Ausztráliában, Kanadában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Botswanában, a Dél-afrikai Köztársaságban és Oroszországban vannak. Bolygónk készlete becslések szerint mintegy 1,2 milliárd karátot tesz ki, szóval van még bőven utánpótlás. A legnyugodtabbak az oroszok lehetnek, ugyanis nekik van a legtöbb tartalékuk, sőt a legnagyobb külszíni nyersgyémántbányájuk is.

Az ágazatot nagyvállalatok uralják. A dobogón az orosz, részben állami tulajdonú Alrosa, a luxemburgi De Beers és a brit–ausztrál Rio Tinto áll. A három cég a globális termelés több mint 60 százalékát

N EG

147

111

MEKKORA A PIAC?

OBB Y G A

GLOBÁLIS NYERSGYÉMÁNT-KITERMELÉS

130

Ausztráália

25

a mennyiséget. De ma már az utóbbi téren óriási keresletet többnyire laborban előállított gyémántokkal elégítik ki. A szintetikus köveket az ékszereknél is elkezdték felhasználni. Etikusabbak, olcsóbbak, s nem kell évmilliárdokig várni rájuk. Ráadásul ugyanolyan fizikai tulajdonságaik vannak, mint a bányászott társaiknak, ugyanis a technológia a természetes folyamatot imitálja. A laborokban

akár egy hét alatt elkészülnek a gyémántok, így a termesztett kövek ipara az elmúlt évtizedben folyamatosan nőtt. Az előrejelzések szerint 2030-ra a laboratóriumban termesztett gyémántok globális piaci volumene meghaladja a 19,2 millió karátot. Ez pedig komoly érdeksérelmet fog okozni a természetes kövek bányászainak.

MI TÖRTÉNT A PANDÉMIA ALATT?

A világjárvány komoly hatással volt tavaly a gyémántipar minden szegmensére.

A bányákat világszerte bezárták, ahogy a csiszolóközpontokat is. Ez rögtön súlyos ellátási hiányt okozott, a kereslet is zuhant.

Az Antwerpeni Gyémántvilágközpont 10 millió karáttal kevesebb nyers követ importált, mint 2019 azonos időszakában.

Ez 20 százalékos visszaesést jelent, de a briliánsok forgalma sokkal nagyobb, 46 százalékos volumencsökkenést realizált.

A KÍNAIAKAT IS ÉRDEKLI

A kínai piacon szintén jól teljesítő De Beers elnöke azt mondta egy interjúban: nincs kifejezetten az ázsiai óriásra specializált stratégiájuk, bár forgalmuk felét a távol-keleti ország vásárlói adják. Ahogy ő fogalmazott, a legnagyobb kiskereskedelmi lábnyomuk is Kínában van. 2011ben nyitották meg ottani első üzletüket, amelyet azóta hét követett. Nagy figyelmet fordítanak erre a piacra, ugyanis az új kereskedelmi technológiák, innovációk ma már itt jelennek meg. Ez év tavaszán az akkor 22 éves kínai popsztárt, Caj Hszü-kunt (Cai Xukun) választották meg márkanagykövetnek. A fiatal csillagnak 34 millió követője van a Weibón, az ottani közösségi portálon, és csak a bejelentés hírét kétmillióan lájkolták.

Egyébként hasonló stratégiát folytat a kínai piacon a Cartier, a Tiffany és a Bulgari is – fiatal sztárokra építik a kampányaikat. Mivel a Z generáció környezettudatos szemlélettel él, így a luxusékszerek forgalmazóinak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk az etikus beszerzésre, a fenntartható gyártási folyamatokra. Természetvédelmi programjaik azt a cél szolgálják, hogy elnyerjék a gazdag ázsiai ifjak kegyeit, akik már kezdik megérteni, hogy a gyémánt milyen jó befektetés.

LENGYEL GABRIELLA

78 | FIGYELŐ 2021/39

F_76-78_gyemant.indd 78

2021. 09. 28. 16:20

| TÁRSADALOM |

DIGITÁLIS DETOX Egyre kevésbé lehet szó nélkül hagyni a gyerekek online jelenlétét, a kereskedelmi tartalmak rájuk zúdítását, a kütyüfüggőséget. Kína az első ország, amely komoly lépéseket tett a kiskorúak megóvásáért, de az amerikaiak is szorongatják Zuckerberget.

A JÁTÉKFÜGGŐSÉG

FOTÓ: HANNAH BEIER, REUTERS

GLOBÁLIS VÁLASZOKAT IGÉNYEL Augusztusban érkeztek hírek arról, hogy a kínai kormány korlátozó intézkedéseket hozott, hogy csökkentse a gyerekek kütyüfüggőségét – heti három órában határozták meg a kiskorúak játékidejét, kizárólag hétvégén. A szülőknek nem kell küzdeni a kicsikkel, nincs könyörgés, nincs vita, az állam viszi a rossz zsaru szerepét.

Hogy ez jó vagy nem, arról lehet vitákat folytatni, de hogy progresszív lépés és nagyon komoly társadalmi haszna van, az könnyen belátható. Úgy fest, a kínai vezetés nem áll meg itt, hanem további elképzelései vannak a fiatal generációk megóvása és a szolgáltatók kordában tartása érdekében. Tízéves tervben fogalmazták meg azokat az elveket, amelyekkel szabályozni fogják a virágzó digitális ipart. Első körben a vállalatok kötelesek korlátozni az időt és a tartalmat, amit a kiskorúak fogyaszthatnak a játék- és élő közvetítést nyújtó platformokon, valamint a közösségi hálózatokon.

Másrészt nagyobb figyelmet fordítanak a játékok árnyalt minősítésére, az internetes tartalmak felülvizsgálatára. Az obszcén, pornográf megjelenéseknek helyet adókat megbírságolják, kapott már súlyos büntetést a TikTok üzemeltetője is.

A játékra és az élő közvetítésre vonatkozó szabályozás mellett a gyermekek fejlesztését is előírták, ennek költségeit pedig a gigatechcégeknek – mint a Tencent

és a ByteDance – kell állniuk. A hétfőn közzétett határozat szerint e vállalatoknak erősen korlátozniuk kell az online szolgáltatásaikat, ki kell zárniuk a gyerekeket és a pénzüket sem fogadhatják el.

Emellett a 16 év alattiaknak nem engedhetik meg a regisztrációt az élő közvetítések platformjain.

A szabályok azt is kimondják, hogy az ország célja egy egységes elektronikus személyazonosság-hitelesítő rendszer bevezetése annak érdekében, hogy felügyelje a kiskorúak online tartózkodását, védje személyes adataikat és a magánéletüket. Szoros nyomkövetés, ez kétségtelen.

AZ IPAR ALKALMAZKODIK

A vállalatok, mi mást tehetnek, próbálnak megfelelni az előírásoknak, nagy erőkkel igyekeznek megtalálni és bezárni azokat a kiskapukat, amelyekkel a kiskorúak kijátsszák a szabályozást. A tinik nagyon kreatívak abban, miként jussanak be a vágyott felületekre, ráadásul közismert, hogy a szülők gyakran megosztják a saját azonosítóikat a gyerekkel, épp azért, hogy ellenőrizni tudják, mit is csinál. A kínai szakemberek szerint pont nem ezt kellene tenni, ehelyett a felügyeletet a számítógépes rendszerekre kellene bízni.

A játékok témáját, tartalmát is szigorúbban fogják ellenőrizni, nagy bizonytalanságot okozva ezzel a fejlesztőknek.

A kínai médiában a napokban megjelen-

tek olyan vélemények, miszerint nagyon káros, ha az egyes játékok finoman befolyásolják a játékos gondolkodását, véleményét. Sőt, arra is kitértek, hogy meg kell akadályozni a véletlen történelemhamisítást, a történelem téves adaptációját, a káros kultúraközvetítést.

AMERIKA AZ INSTAGRAM ELLEN

Az Egyesült Államokban rengeteg nyilvános kritika érte Zuckerberg vállalatát, hogy az Instagram kifejezetten káros hatással van a fiatal lányok önértékelésére – kutatások megállapították, hogy sokan közülük rosszul érzik magukat a bőrükben az Instán mutatott kamuvilágban elmerülve. A cég válaszul előállt az Instagram Kids ötletével, ahol biztonságos, hirdetésmentes környezetben szörfölhetnek a fiatalok, életkoruknak megfelelő tartalmak között, legalábbis az elképzelés szerint.

Persze kérdés, hogy miután kinyílt Pandóra szelencéje, utána mennyire lesz érdekes ez a szabályozott világ.

Mindenesetre Zuckerbergerék álláspontja nem nyugtatta meg sem a demokrata, sem a republikánus képviselőket, folyik a levelezés az aggodalmakról. Az Instagram a kritikák ellenére kiáll a Kids fejlesztése mellett, az amerikai hatóságok pedig törhetik a fejüket, hogy a meglehetősen szabályozatlan környezettel mit kezdenek, lesznek-e olyan bátrak, mint a kínaiak, akik megint egy lépéssel mindenki előtt járnak.

LENGYEL GABRIELLA 2021/39 FIGYELŐ | 79

F_79_kinai_kutyu.indd 79

2021. 09. 28. 16:21

| SPORT |

EURÓPA-LIGA Fennállása során ötödször szerepel nemzetközi kupa főtábláján a Ferencváros, a legmagasabb szinten azonban egyelőre várat magára az első hazai siker. A nagy áttörést a Real Betis elleni csatában érheti el az FTC.

RÉGÓTA VÁRT GYŐZELEM

Történelmi lehetőség kapujában áll a Ferencváros, hiszen a mostani az ötödik csoportkörös szereplése a nemzetközi kupaporondon, ezen a szinten azonban a zöld-fehérek eddig csak idegenben értek el bravúrgyőzelmet. Emlékezhetünk, hogy 1995-ben Vincze Ottó és Lisztes Krisztián vezérletével idegenben, Zürichben verte 3–0-ra a Grasshopperst a Novák Dezső által irányított FTC, amely otthon ikszelt a svájciakkal (3–3), valamint nagy meglepetésre a Real Madriddal (1–1). A Santiago Bernabéuban azonban nagy verést kapott a királyi gárdától a Fradi (1–6), az Ajaxon pedig hazai pályán és idegenben sem talált fogást (1–5, 0–4). Majd egy évtizeddel később, a 2004–2005-ös UEFA-kupa-kiírásban László Csaba ült a kispadon. Akkor rendhagyó módon az öttagú csoportban nem oda-vissza játszottak egymással a csapatok, hanem a sorsolástól függően pá-

lyaválasztóként vagy vendégként. A kiemelt érdeklődés miatt a zöld sasok a Puskás Ferenc Stadionba költöztek, ott pedig 1–1-et játszottak a Feyenoorddal, amelynek a kapujában Babos Gábor állt, a Basel viszont elvitte mind a három pontot Budapestről (1–2). A magyar bajnok akkor is eredményesebb volt idegenben: a Schalke elleni 2–0-s gelsenkircheni vereség után 1–0-ra győzött Edinburghban, a skót Hearts pályáján.

ÉLET REBROV UTÁN

Ugorva az időben, a Ferencváros 2019 óta sorozatban harmadszor szerepel nemzetközi kupa főtábláján. Tavalyelőtt az Európa-liga (El) jelentette Európát, tavaly már a Bajnokok Ligája (BL), az idén újra az El. Szerhij Rebrov csapata két éve is idegenben aratta egyetlen győzelmét, miután

Varga Roland góljával Moszkvában múlta felül a CSZKA-t (1–0), a Groupama Arénában viszont nem talált rést az orosz pajzson (0–0). Megsüvegelendő, hogy a zöldfehérek oda-vissza ikszeltek az Espanyollal (1–1, 2–2), a bolgár Ludogoreccel szemben viszont az ősszel annak ellenére csak egy pontot gyűjtöttek (0–3, 1–1), hogy korábban a nyáron BL-selejtezőben felülmúlták (2–1, 3–2). Bár különleges élmény nemcsak a tévéből nézni, hanem a részesévé válni, más kávéház a Bajnokok Ligája, és ez tavaly hamar kiderült. A Fradi ugyan karnyújtásnyira volt a torinói pontszerzéstől, a 92. percben végül alulmaradt a Juventus otthonában (1–2), Budapesten viszont a zebramezesek nem hagytak kérdést afelől, hogy ki az úr a háznál (1–4).

A Barcelonával szemben is csak momentumai voltak Tokmac Nguennek és társainak (1–5, 0–4), az egyetlen pontot pedig a Dinamo Kijev ellen a Groupama Arénában szerezte a csapat, miután Franck Boli duplájával 0–2-ről jött vissza (2–2),

80 | FIGYELŐ 2021/39

F_80-81_sport.indd 80

2021. 09. 28. 16:24

| SPORT | GYŐZELEMMEL FELÉRŐ VERESÉG. A FERENCVÁROS MEGSZORONGATTA A LEVERKUSENT SAJÁT OTTHONÁBAN

kot, a csaknem három és félszeres különbség pedig nem a véletlen műve. madik pozíció megszerzésével is elérhető, abban az esetben a mostani idényben debütáló Konferencia-liga egyeneses kieséses szakaszába kerülne át a magyar bajnok.

FOTÓ: MARTIN MEISSNER, MTI/AP

DO YOU SPEAK MAGYAR?

Ukrajnában viszont az ellenfél akarata érvényesült (0–1).

A staféta immár nem Rebrov, hanem Peter Stöger kezében van. Az osztrák szakember az Austria Wientől érkezett, de vezette korábban a Bundesligában az 1. FC Köln, sőt a Borussia Dortmund edzői stábját is. Alapesetben kijelenthető, hogy a Bajnokok Ligájáról lemaradni anyagi értelemben fájó, szakmailag viszont egy ambiciózus kelet-középeurópai klubnak jobb lehetőség az Európa-liga. A második számú sorozatban elvileg ugyanis annyival nem erősebbek a riválisok, hogy az FTC a költségvetésben, illetve csapatértékben mutatkozó különbséget ne tudná szervezett játékkal eltüntetni. Csakhogy nem volt szerencséje, BL-szintű sorsolást kapott a magyar bajnok, ugyanis ha a német Bayer Leverkusennel, a spanyol Real Betisszel vagy a Celtic Glasgow-val az elitligában ütközik meg, senki sem azonosította volna ezt a négyest habkönnyű csoportként. Ezzel együtt Szabados Gábor sportközgazdász jelezte: nem elérhetetlen cél, hogy a Ferencváros tavasszal is érdekelt legyen a nemzetközi porondon. Az Európa-ligacsoport első két helyén kívül ez egy har-

Visszatérő kritika a mai Ferencvárossal szemben, hogy alig akad magyar játékos a kezdő tizenegyben, sőt, lassan az első csapat keretében is. A hazai képviselet terén egyedül a kapusok jelentik a biztos pontot, hiszen ha nem Dibusz Dénes véd, akkor a helyettese, Bogdán Ádám áll a gólvonalra.

A mezőnyjátékosok között viszont gyakran egyetlen magyar sincs, miután a korábbi csapatkapitánnyal, Lovrencsics Gergővel nem hosszabbított szerződést nyáron a Fradi, így a korábbi szélsőből lett jobbhátvéd a horvát Hajduk Splitben kötött ki.

A védelemben Botka Endre juthatna még szóhoz magyar útlevéllel, ám neki akkor sincs bérelt helye, ha makkegészséges, miközben Marco Rossi válogatottjában alapember. A sérüléséig a középpályán Sigér Dávid nevével is gyakran találkozhattunk, júliusban azonban keresztszalag-szakadás miatt nyolc hónapra kidőlt.

A Stöger- és a Rebrov-éra előtt, 2013 és 2018 között Thomas Doll kezében volt a marsallbot, a Hamburg és a Dortmund korábbi edzője pedig arra panaszkodott, az ő idejében egészen mások voltak a lehetőségek. „Rendre eladtuk a legjobb, legértékesebb futballistákat, most egy-két millió euróért vásárolnak új, még jobb játékosokat. Boldog voltam Radó Andrással, Varga Rolanddal vagy éppen Böde Dániellel, eszem ágában sincs megbántani őket, de a nemzetközi szint más. Most erőtől duzzadó ukrán, albán, marokkói, tunéziai és még ki tudja, milyen válogatott futballistákkal áll ki a csapat. A nemzetközi sikerekhez ez kell” – fogalmazott a Nemzeti Sportnak Doll. A minőségbeli különbség valóban tetten érhető: amikor a Ferencváros 2016-ban – 12 éves böjt után – begyűjtötte a 29. bajnoki címét, a keret értéke 12,03 millió euró volt. Ehhez képest, öt esztendő múltán, ma már 40,25 millió euróra taksálják a magyar bajno-

BORÍTANI A PAPÍRFORMÁT

Aki az állami hátszéllel azonosítja a sikereket, arról se feledkezzen meg, hogy a Mol Fehérvárnak legalább olyan jó lehetőségei voltak, csakhogy a befektetett milliárdok ott nem hoztak nemzetközi eredményeket, ezáltal piaci alapú bevételeket sem. Jelzésértékű, hogy az FTC öt legértékesebb játékosa, a szerb Željko Gavrić (4,5 millió euró), az albán Myrto Uzuni (3), a norvég Tokmac Nguen (2,8), a német vb-bronzérmes Marko Marin (2,5) és az első számú kapus, Dibusz Dénes (2,5) együtt jóval többet ér, mint a 2016-os bajnokcsapat teljes kerete. Idevág Johan Cruyff aranyköpése, miszerint le lehet győzni egy gazdagabb csapatot, elvégre sosem látott egy zsák pénzt gólt lőni. Az utóbbi időben a Ferencváros is többször borította a papírformát, olyan, nála magasabban jegyzett együtteseken túllépve, mint a cseh Slavia Praha, a horvát Dinamo Zagreb vagy a már említett Celtic, illetve Ludogorec.

Nos, a Celtic elleni bravúrt újra bemutathatja az FTC, a 65,7 millió euróra becsült skót gárdánál azonban még keményebb dió a Leverkusen (352,7 millió) és a Betis (223,4). A zöld-fehér klub elnöke, Kubatov Gábor szerint az elmúlt három év nemzetközi eredményei hűen tükrözik, hogy a pályán csupán egy dolog számít, a teljesítmény. „A csapatok piaci értéke egyfajta előzetes erőviszonyt feltételez, de ez már csak egy jelzőszám a kezdő sípszó elhangzása után. Sok emlékezetes meccsen bizonyítottuk, hogy egy jól felkészített, egységes csapat képes felborítani a papírformát” – jegyezte meg Kubatov. Ennek megfelelően az El-nyitányon nem látszott a tízszeres különbség Németországban, a Fradi Ryan Mmaee góljával vezetett is a BayArenában, a gyógyszergyáriak azonban fordítottak (1–2). Az első hazai mérkőzésen a Real Betis lesz az ellenfél, a magyar bajnok dolgát azonban nehezíti, hogy a 2021-es naptári évben az öt topligán belül a sevillai csapat kapott ki a legkevesebbszer. Az M4 Sport jelezte: a Betis az idén eddig 33 tétmeccsen 17 győzelem és 13 döntetlen mellett csupán háromszor hagyta el vesztesen a pályát. Évtizedekig emlegetnék a Fradi-szurkolók, ha Budapesten lenne a negyedik alkalom.

GYÖNGYÖSI BALÁZS 2021/39 FIGYELŐ | 81

F_80-81_sport.indd 81

2021. 09. 28. 16:24

| AJÁNLÓ |

A MAGYAR JAZZ ÜNNEPE

Október első hétvégéjén a Budapest Jazz Clubban ünnepelnek a szakma kiválóságai. Szombaton fellép az Elsa Valle y Sus Hermanos (Elsa Valle – ének, Oláh Krisztián – zongora, Lakatos Pecek Krisztián – bőgő, Richter Ambrus – dob), a Szalóky Classic Jazz (Szalóky Béla – trombita, szárnykürt, Dennert Árpád – klarinét, szaxofon, Gyárfás István – gitár, Lutz János – bőgő), majd az Oláh Krisztián Quartet (Oláh Krisztián – zongora, Oláh Kálmán Jr. – szaxofon, Orbán György – bőgő, Serei Dániel – dob).

KONCERT, MOZI, KÖNYV

Október 7-én kerül a mozikba Fabricius Gábor filmje. 1983-ban, a vasfüggöny mögött Frank, egy underground zenekar karizmatikus frontembere nem tud beilleszkedni a szocializmus orwelli csendjébe, képtelen tartani a száját. Politikai pszichiátriára kerül, ahol a rendszer ellenségeit titokban, kínzások közepette próbálják elhallgattatni. Súlyos trip veszi kezdetét, amely a társadalom sorsdöntő dilemmáira keresi a választ.

NEMZETI MÚZEUM– WORLD PRESS PHOTO

FOTÓ: GABRIELE GALIMBERTI, NATIONAL GEOGRAPHIC

ELTÖRÖLNI FRANKOT

A kiállítás felvételeit nemzetközi zsűri válogatta 130 ország 4315 fotóriporterének 74 470 fotójából. A múlt év témái között nagy hangsúlyt kapott a koronavírus-járvány, amely az összes kategóriában megjelent, de a pandémia mellett regionális konfliktusokról, szociális problémákról, természeti szépségekről, környezetvédelemről és sporteseményekről is tudósítottak a fotóriporterek.

VILLÁNYI VÖRÖSBOR NAPOK

MONICA NANETTI | Az európai kerékpáros turizmus évek óta lendületesen fejlődik, amit a szolgáltatások egyre bővülő hálózata támogat. Biciklivel átszelni egy országot valóban egyedülálló élmény, és ma már az egyéni igényeknek tökéletesen megfelelő utak állíthatók össze a környezetbarát túrákból. A kötet tapasztalatok nyomán született, hasznos tippeket tartalmaz, valamint szolgáltatásokkal – például a közlekedéssel és a szállítással, szállással – kapcsolatos gyakorlati tanácsokat, információkat az időjárásról, a látogatásra legkedvezőbb időszakokról, továbbá az esetleges nehézségekről, amelyekkel szembesülhetünk.

Szüreti bál, borakadémia, koncertek, oldtimerek és szakmai programok október 1–3. között Villányban. Fellép a Republic, a Kowalsky meg a Vega, a Kelemen Kabátban és a Vivat Bacchus. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

EURÓPA LEGSZEBB TÚRAÚTVONALAI

82 | FIGYELŐ 2021/39

F_82_ajanlo.indd 82

2021. 09. 28. 16:25

! " #$ % & ' ( $ ) ) $ * $ " + # ' * %% $ , % -- . $ " - ! ( ' / 01 " +

23) 3

CSUPA SPORT

F_BIII-NSK.indd III

2021. 09. 28. 11:41

MEGJELENT

A VILÁG KEDVENC FUTBALLMAGAZINJA

KERESSE

AAZZ ÚÚJSÁGÁRUSOKNÁL! JSÁGÁRUSSOKNÁ OKNÁL! WWW.FOURFOURTWO.HU WWW.FOURFOUR

F_BIV_FFT.indd IV

2021. 09. 28. 11:41