GYÉMÁNTIPAR A gyémánt szexi – pláne ha etikus

A GYÉMÁNT SZEXI – PLÁNE, HA ETIKUS

GYÉMÁNTIPAR | A luxusékszerpiacot erősen megviselte a világjárvány, nagy bajok voltak az ellátási láncban. A gyémántkereskedelem pedig számos etikai kérdést vet fel. A forgalmazók arra kényszerülnek, hogy igazolni tudják: olyan forrásból származnak a drágakövek, amelyek nem követelnek emberi életeket, nem tapad hozzájuk vér. A felelősségteljes kitermelés a XXI. századi drágakőüzlet alappillére.

Szeptember elején jelent meg Beyoncé és Jay-Z közreműködésével a Tiffany & Co. ez év őszi kampányának a videója, amelyben az énekesnő azt az ikonikus sárga gyémántot viselte, melyet korábban csak Audrey Hepburn kapott meg a Reggeli Tiffanynál című filmhez, illetve egy alkalommal Lady Gaga is felvehette. Jay-Z ujján pedig egy férfijegygyűrű villant meg az új kollekcióból. A gyémánt befektetés, státuszszimbólum, mióta világ a világ. A briliánsokkal díszített ékszerek soha nem fognak kimenni a divatból, már csak azért sem, mert a kínai Z generáció épp most kezd rákattanni a befektetés ezen formájára – de erről később.

Mindenekelőtt egy sokatmondó adat: a gyémánt ára 1960 óta több mint a tízszeresére nőtt.

KÉTES EREDET

A gyémántok kitermelése többféle módszerrel történhet: felszíni vagy föld alatti bányászattal nyerik ki a nyers köveket. Jellemzően nagyvállalatok végzik a piszkos munkát, a legmodernebb technológiát alkalmazva, de egyes területeken az úgynevezett hordalékkitermelés elsősorban kézzel végezhető. Az egészségre veszélyes munkakörülményeken túl néhány afrikai országban a gyémántkereskedelmet polgárháborúk és illegitim kormányok finanszírozására használták fel.

Az úgynevezett „véres gyémántok” kifejezést az ENSZ szervezetei kezdték el használni a kilencvenes évek elején, majd Leonardo DiCaprio 2006-os filmjének köszönhetően kapott világszerte nagy figyelmet a téma. Akkora visszhangja volt a produkciónak, hogy az egyik legnagyobb gyémántkereskedő cég, a luxemburgi De Beers Group nyomban aggodalmát fejezte ki. Megijedtek, hogy az alkotás miatt csökken majd az ékszerek iránti kereslet. Azt állították: a moziban megjelenített események korábbi időszakot ábrázolnak; a 2000-es évek elején 1 százalékra csökkent a véres gyémántok aránya a piacon, a Kimberley Processnek (KP) köszönhetően. Gyorsan indítottak egy ellenkampányt is, amelyben olyan sztárokat kértek fel a briliánsok viselésére, mint a Tiffany kapcsán korábban említett Beyoncé, valamint Jennifer Lopez.

KIMBERLEY PROCESS

A Kimberley Process egy nemzetközi szervezet, amely szabályozza a nyersgyémántok globális forgalmát. Céljuk az úgynevezett véres gyémántok kitermelése elleni küzdelem. Ezeket ugyanis rendszerint illegálisan bányásszák, s az eladásukból származó pénzt sokszor használták fel a világ fegyveres terrorcsoportjainak, valamint afrikai országok korrupt rendszereinek a finanszírozására. A KP a dél-afrikai Kimberley városról kapta a nevét, ahol 2000-ben Dél-Afrika, Botswana és Namíbia kezdeményezésére találkozót tartottak, hogy megoldást találjanak a problémára. Az alapítás után néhány hónappal Oroszország is csatlakozott, sőt viszonylag hamar vezető szerepet szerzett. Most is ők viszik az elnöki feladatokat.

A Kimberley Process lényege egy bevezetett tanúsítvány, amellyel az államoknak garantálniuk kell, hogy a területükön kitermelt gyémánt „konfliktusmentes” – ezt a kifejezést használják a tisztességes körülmények között bányászott kövekre. A KP-nek 56 résztvevője van; ezek 82 országot képviselnek, köztük az Európai Uniót, amely egy résztvevőnek számít. A szervezet tagjai a világ nyersgyémánttermelésének körülbelül a 99,8 százalékát adják.

Érdekes adalék, hogy a gyémántkereskedelemben vezető szerepet játszó országokban egyáltalán nem folyik bányászat – felvásárolják a nyersanyagot, majd briliánst csiszolnak belőle. Idesorolható sorrendben Kína, az EU, India, Izrael, Svájc, Thaiföld, az Egyesült Arab Emírségek és az USA. A világ kivitelének mennyiségben és értékben megközelítőleg a kétharmada általában a nyolc vezető gyémántkereskedő országon megy keresztül.

Az orosz KP-elnökség vezérgondolata a szintetikus kövek beáramlása elleni küzdelem, az egyenlő feltételek biztosítása a piac minden szereplője számára. A szervezet következő értekezlete novem ber elején, Moszkvában lesz. A legfontosabb feladatnak a tanúsítványok digitalizálását nevezték meg, ennek minden gyémánt export-import tevékenységet kísérnie kell.

A globális gyémántkereskedelem volumene 2018-ban közel háromszor nagyobb volt, mint a kitermelésé. Ez azt jelzi, hogy mielőtt csiszolt gyémántokká vágnák a nyers köveket, még legalább kétszer átmennek közvetítők kezén, akik a

128 KARÁT BEYONCÉ NYAKÁBAN. AZ AMERIKAI SZTÁRPÁR A TIFFANY KAMPÁNYÁBAN SZEREPELT, AZ ÉNEKESNŐ A FELBECSÜLHETETLEN ÉRTÉKŰ NYAKÉKET EGY FOTÓZÁS EREJÉIG VISELHETTE

viszonteladáson pénzt keresnek. A közvetítő országok közül kiemelkedik az Egyesült Arab Emírségek, amely előnyös földrajzi helyzeténél fogva egy évtized alatt a világ vezető gyémántkereskedelmi központjává vált.

MEKKORA A PIAC?

A Statista adatai alapján 2019-ben világszerte mintegy 142 millió karátnyi gyémántot termeltek ki a bányákból. A vezető bányák Ausztráliában, Kanadában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Botswanában, a Dél-afrikai Köztársaságban és Oroszországban vannak. Bolygónk készlete becslések szerint mintegy 1,2 milliárd karátot tesz ki, szóval van még bőven utánpótlás. A legnyugodtabbak az oroszok lehetnek, ugyanis nekik van a legtöbb tartalékuk, sőt a legnagyobb külszíni nyersgyémántbányájuk is.

Az ágazatot nagyvállalatok uralják. A dobogón az orosz, részben állami tulajdonú Alrosa, a luxemburgi De Beers és a brit–ausztrál Rio Tinto áll. A három cég a globális termelés több mint 60 százalékát

adja. A kitermelt nyersanyagot többnyire a világ legnagyobb gyémántközpontjaiban dolgozzák fel és értékesítik: Antwerpenben, Dubajban, New Yorkban, Hongkongban, Mumbaiban és Tel-Avivban. A nemesfémekkel ellentétben a gyémánt árát nem lehet standardizálni. Azt a csiszolás, a minőség, a szín, a tisztaság határozza meg, sőt sokat adhat hozzá egy jó sztori, egy neves tulajdonos.

A kövek értéke drasztikusan megnő a feldolgozástól a kiskereskedelemig vezető úton. A Statista adatai szerint a 2019-ben eladott nyersgyémántok ára hozzávetőlegesen 13,9 milliárd dollárt tett ki. A csiszolás után ez az összeg csaknem a kétszeresére nőtt, bőven meghaladta a 27 milliárdot, miközben tavalyelőtt a gyémánt ékszerek globális piaci értéke megközelítőleg 79 milliárd dollár volt. Tehát sokan sokat keresnek rajta. Ezt a drágakövet az amerikaiak szeretik a legjobban, a készletek felét ők vásárolják fel.

152

147

Millió karát

139

128 127

111 akár egy hét alatt elkészülnek a gyémántok, így a termesztett kövek ipara az el20052010 2015 2017 20182019 2020 múlt évtizedben folyamatosan nőtt. Az előrejelzések szerint 2030-ra a labora-Forrás: statista tóriumban termesztett gyémántok globális piaci volumene meghaladja a 19,2 millió karátot. Ez pedig komoly érdeksérelmet fog okozni a természetes kövek bányászainak. MI TÖRTÉNT A PANDÉMIA ALATT? A világjárvány komoly hatással volt tavaly a gyémántipar minden szegmensére. A bányákat világszerte bezárták, ahogy a csiszolóközpontokat is. Ez rögtön súlyos ellátási hiányt okozott, a kereslet is zuhant. Az Antwerpeni Gyémántvilágközpont 10 NEM CSILLOG, DE HASZNOS millió karáttal kevesebb nyers követ imA gyémánt ipari értéke is nagy, különös portált, mint 2019 azonos időszakában. keménysége miatt csiszoló- és vágószer- Ez 20 százalékos visszaesést jelent, de a számok alapanyaga. Az összes kitermelt briliánsok forgalma sokkal nagyobb, 46 gyémánt fele nem éri el a drágakő minő- százalékos volumencsökkenést realizált. séget, így ipari célokra használják fel ezt A KÍNAIAKAT IS ÉRDEKLI a mennyiséget. De ma már az utóbbi téren óriási keresletet többnyire laborban előállított gyémántokkal elégítik ki. A szintetikus köveket az ékszereknél is elkezdték felhasználni. Etikusabbak, olcsóbbak, s nem kell évmilliárdokig várni rájuk. Ráadásul ugyanolyan fizikai tulajdonságaik vannak, mint a bányászott társaiknak, ugyanis a technológia a természetes folyamatot imitálja. A laborokban

Millió karát szors Oroszország 650A LEGNAGYOBB GYÉMÁNTTARTALÉKKAL RENDELKEZ ORSZÁGOK , 2020

Kongói Demokratikus Köztársaság gemo emokrra mokratiku

150

120

Egyéb országok Botswana

310

Dél-Afrika a

130

Ausztráália á

25

A kínai piacon szintén jól teljesítő De Beers elnöke azt mondta egy interjúban: nincs kifejezetten az ázsiai óriásra specializált stratégiájuk, bár forgalmuk felét a távol-keleti ország vásárlói adják. Ahogy ő fogalmazott, a legnagyobb kiskereskedelmi lábnyomuk is Kínában van. 2011ben nyitották meg ottani első üzletüket, amelyet azóta hét követett. Nagy figyelmet fordítanak erre a piacra, ugyanis az új kereskedelmi technológiák, innovációk ma már itt jelennek meg. Ez év tavaszán az akkor 22 éves kínai popsztárt, Caj Hszü-kunt (Cai Xukun) választották meg márkanagykövetnek. A fiatal csillagnak 34 millió követője van a Weibón, az ottani közösségi portálon, és csak a bejelentés hírét kétmillióan lájkolták.

Egyébként hasonló stratégiát folytat a kínai piacon a Cartier, a Tiffany és a Bulgari is – fiatal sztárokra építik a kampányaikat. Mivel a Z generáció környezettudatos szemlélettel él, így a luxusékszerek forgalmazóinak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk az etikus beszerzésre, a fenntartható gyártási folyamatokra. Természetvédelmi programjaik azt a cél szolgálják, hogy elnyerjék a gazdag ázsiai ifjak kegyeit, akik már kezdik megérteni, hogy a gyémánt milyen jó befektetés.

LENGYEL GABRIELLA