PÁLFAI BOR Rendezett, élő

RENDEZETT, ÉLŐ

PÁLFAI BOR | Többgenerációs családi hagyományokra építve a Tolna megyei Pálfán olyan természethű borászat működik, ahol főként Kárpát-medencei szőlőfajtákból, vegyszerek használata nélkül, minimális beavatkozással születnek izgalmas, úgynevezett élő borok.

Egy lépéssel közelebb a természethez, egy lépéssel közelebb az egészséghez – így lehetne röviden összefoglalni a Pálfán működő, tavaly nagy újdonsággal piacra lépett Bóka Birtok filozófiáját.

Bár fiatalok által üzemeltetett és fiatalos, innovatív borászatról van szó, a vállalkozás eredete közel 120 évre nyúlik viszsza. A család 1903-ban vásárolta az első szőlőültetvényt, amely lépésről lépésre további területekkel bővült. A II. világháborút követő államosításokig fejlődött a birtok, már az 1920–30-as évektől értékesítették a helyi borokat Pálfán. Saját kocsma, falusi vendégszoba és klasszikus vidéki vendéglátás is a vállalkozás része volt abban az időben. Sajnos a világégés után a felépített gazdaság földjeit, eszközeit elvesztették, és a gazdálkodás visszaesett. A rendszerváltást követően lassan, saját erőből újrakezdődött a birtoképítés. A jelenlegi tulajdonosok 2012-ben örökölték és vették át a jelenlegi birtok csíráját, amelyet azóta évről évre továbbfejlesztenek.

Különlegessége a vállalkozásnak, hogy a birtok fejlesztésében, működtetésében, a márkanév felépítésében az egész család részt vesz. Bóka András és felesége Mágyel Erzsébet, a gyerekeik is besegítenek, továbbá Bóka Zoltán, András testvére és persze a nagymama. András közgazdász és szőlész-borász mérnök, felesége közgazdász-, pénzügy-számviteli végzettségű, Zoltán pedig mérnök.

NATÚR

A natúr borok világába nem egyik napról a másikra érkeztek: több mint 15 év alatt vezetett idáig az út. A változást családi események, borász barátok motiválták, s főként a testi-lelki egészség tudatos építése. Sokan tudják, ám nem árt hangsúlyozni: az ipari mennyiségben termelt, de rendszerint kis gazdaságokban készülő borok többsége közel sem vegyszermentes. A Bóka fivérek ezért 2012-ben, a birtok átvételekor elhatározták: vegyszerek (gyomirtó, rovarölő, felszívódó gombaölő szer és egyéb vivőanyagok) nélkül gazdálkodnak majd. Ez azt jelenti, hogy például narancsolajat, teákat, preparátumokat használnak permetek, növényvédők és műtrágya helyett. A pincében pedig törekednek a minimális beavatkozásra, hogy a nedű megőrizhesse valódi ízeit. Egyre több bor készül például kén hozzáadása nélkül.

Mint látható, Bókáék tulajdonképpen „beleszülettek” a borászkodásba, s régóta foglalkoznak szőlőműveléssel, ám csak tavaly döntöttek úgy, hogy megteszik a „nagy ugrást” és létrehozzák a saját üzemüket. Így a 2020-as évjáratot hozták első ízben kereskedelmi forgalomba, amely a megjelenés után pillanatok alatt el is fogyott.

Az alapítók úgy látják, hogy a természethű nedűk piaca itthon és Európa-szerte

bővül. Egyre több nyitott és egészségtudatos fiatal fordul a natúr borok felé. Jelenleg az első évjáratot csak belföldön értékesítik, a külföldi kapcsolatok felépítése még előttük áll. Vevőik legnagyobb részét magyarországi magánemberek teszik ki. Igaz, emellett már együtt dolgoznak haladó szellemű bisztróval, delikateszüzlettel és a természetes borokra koncentráló webshoppal is.

KIHÍVÁSOK

„Európai szinten nagyobb a potenciál a piac mérete és a jelentősebb vásárlóerő miatt, ugyanakkor a verseny is erősebb. Mindenesetre úgy tűnik, egyedi szőlőfajtákkal, amelyeket túlnyomórészt a Kárpát-medencében termesztenek, sikert lehet elérni. Ilyen például a kadarka, a kékfrankos, a furmint, a hárslevelű, a királyleányka, s még hosszan lehetne sorolni” – fejtette ki Bóka András.

Mivel – egyelőre – néhány hektáros birtokról beszélünk, a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy nem tudnak elegendő szőlőmennyiséget előállítani. A fejlesztés pedig e téren nem megy egyik napról a másikra, hiszen saját termelésű szőlőből készítenek bort, mert a vegyszermentes, alapos művelés, azaz a megfelelő alapanyagutánpótlás csak így biztosítható.

Emellett az új telepítéseknek jelentős a beruházási igénye, és körülbelül öt évet kell várni, amíg az első igazi szüretre sor kerülhet. Jelenleg törekednek arra, hogy minden érdeklődőnek tudjanak valamennyi bort adni, ha nem is annyit, amennyit szeretne.

Külső tőkét még nem vontak be, a földeket saját erőből vásárolták, s folyamatosan teszik ezt, ha alkalom nyílik rá. Az új szőlőterületeket is saját erőből telepítették. A következő években szeretnék a már rendelkezésre álló földterületet szőlővel betelepíteni, valamint a borturizmusba is aktívabban kapcsolódnának be, azaz Pálfán a helyi vendéglátáshoz szükséges infrastruktúrát alakítanának ki.

ŐSERŐ

A pálfai borászat különlegessége nemcsak a vegyszermentesség, a jellemzően kézműves termelés, hanem a szőlőművelés egyfajta holisztikus megközelítése is. E szerint a bor fő alkotóeleme a víz. A természetben az információ rezgések által terjed. E rezgéseket a víz tárolja és közvetíti. Ha pozitív információt hordoz, rendezett formát ölt, szimmetrikus kristályok alkulnak ki benne – ezt állapította meg 2004-es bestsellerében a világhírű japán író, Emoto Maszaru is. Amikor a víz negatív információval kerül kapcsolatba, amorf, rendezetlen lesz, amelyben nem képződnek ilyen kristályok. „Ha megszűnik a rezgés, megszűnik az élet. A bor akkor szerveződik rendezett formába, ha élő anyagról van szó. Az élő bor fogyasztása éltet és felemel. Csak ebben képződik kristályforma” – mesélt elveiről Bóka András. (Ráadásul egy emotós vizsgálati módszert alkalmazó svájci vállalkozáshoz is elküldték a Bóka Birtok bormintáit, ahol szintén sikerült lefényképezni a rendezett kristályokat a különleges japán eljárással.)

Ha tehát a szőlőültetvényben vegyszert használunk, melynek célja az élet kioltása, ha a borba olyan anyagokat teszünk, amelyek például konzerválják azt, ha a nedűt mechanikai műveletekkel nyúzzuk, akkor egyre távolodunk a természet rendjétől. „Ezért tehát messzemenőkig törekszünk arra, hogy a lehető legkevesebb beavatkozással készítsünk olyan borokat, amelyek fogyasztása éltet és felemel” – mondta Bóka András.

A rendezett vízre jellemző hexagonális elrendezést felhasználták a címkék tervezésénél és a logó elkészítésénél. Így született meg az első kereskedelmi változat, egyúttal a „rendezett élő bor” fogalma.

HIRDETÉS

HG