NAGY CSABA Kellenek a fiatalok és a munkáltatók is

KELLENEK A FIATALOK ÉS A MUNKÁLTATÓK IS

NAGY CSABA | A munkáltatók korábban arra is tanították a dolgozóikat, miért szükséges a nyugdíjas évekre való előtakarékosság. A pénztáraknál a foglalkoztatói szerepvállalásból napjainkban a pályakezdőfi atalok oktatása hiányzik a legjobban, ezt kellene visszaállítani – mondta az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége elnöke a Figyelőnek.

Milyen hatással volt 2020-ban a járvány az önkéntes pénztárak működésére? – Tavaly a pénztári tagok többet tettek félre a saját nyugdíjas éveikre és egészségügyi kiadásaik fedezésére, mint addig bármikor. A Pénztárszövetség által képviselt nyugdíjpénztárakban a taglétszám 2020 végére elérte az 1,074 millió főt, a vagyonuk pedig 7,3 százalékkal nőtt, így 1571 milliárd forintot tett ki. A korábbi évek trendjét követve a befizetések mintegy 70 százaléka tavaly is az egyéni befizetésekből származott, de a munkáltatói hozzájárulások összege is mintegy 1,5 százalékkal emelkedett, elérve a 33,1 milliárd forintot. Az elmúlt esztendőben a pandémia hatására az egészség kérdése került igazán fókuszba, így az egészségpénztárak szerepe felértékelődött. A Pénztárszövetséghez tartozó egészségpénztárak taglétszáma 2020 végére 2,45 százalékkal nőtt, és meghaladta a 920 ezer főt, a pénztári tagoknak átlagosan több mint 66 ezer forint volt a számláján. A 44,4 milliárd forintnyi befizetés 84 százalékát adták az egyéni hozzájárulások. Tavaly év elején a pandémia komoly fejtörést okozott a pénztáraknak, hogy hogyan tartják majd a kapcsolatot a meglévő tagsággal, de a digitalizáció révén gyorsan sikerült megoldást találni. Az önkéntes pénztárak egy régóta működő rendszer, 1993ban fogadták el az önkéntes nyugdíjpénz-

tárakról szóló törvényt, és 1994-ben alakultak meg az első kasszák. Az induláskor sok dolgozó belépett a pénztárakba, mert akkoriban a munkáltatók jelentős támogatást adtak a munkavállalóik részére pénztári juttatásként mind az egészség-, mind az önkéntes nyugdíjpénztáraknál. A nyugdíjpénztári tagok egyre jelentősebb része lassan eléri vagy már el is érte a nyugdíjkorhatárt. A pénztárakba vetett bizalmat jelzi, hogy közülük sokan el is kezdték megérdemelt nyugdíjas éveiket, de továbbra is fizetik a tagdíjat.

A zárásokról szóló tavaly tavaszi miniszterelnöki bejelentést követően attól féltünk, hogy az emberek megijednek, és többen nyúlnak hozzá a megtakarításaikhoz. Ehhez képest visszaestek a kifizetésekre vonatkozó kérelmek. 2019-ben majdnem annyi szolgáltatást kértek, mint amennyit befizettek, ezzel szemben 2020ban a befizetésekhez viszonyítva kevesebb pénzt, szolgáltatást igényeltek. A pénztártagok többsége rájött arra is, hogy a koronavírussal szembeni védekezés érdekében a vitaminokat, gyógyszereket egyszerűbben és 20 százalékkal „olcsóbban” tudják megvenni az egészségpénztári megtakarításokból, hiszen az egészség- és a nyugdíjpénztári egyéni számlára való befizetéseket az állam 20 százalékos adó-viszszatérítéssel támogatja. – Hogyan tartották a kapcsolatot a pénztári tagokkal a járvány hazai megjelenése után? – Új csatornákat kellett bevezetnünk a kapcsolattartásra a pandémia alatt. Jó néhány pénztár már online befogadja a tagok szolgáltatási kérelmeit, amelynek alapja a digitális ügyfélaláírás kezelése. Vannak egészségpénztárak, amelyekhez elektronikusan is be tudják küldeni a tagok a gyógyszer vagy más termék vásárlásáról szóló számlákat. Mindehhez az MNB felügyeleti partnerként viszonyult. – Évekig azért bírálták az önkéntes nyugdíjpénztárakat, hogy csak alacsony hozamokat tudnak elérni a portfóliójukkal. Mi a helyzet napjainkban? – A hozamokat tekintve komoly reálhozamokat értek el a nyugdíjpénztárak mind tíz-, mind 15 éves viszonylatban. A nyugdíjpénztár egy kiváló hosszú távú megtakarítási számla, amely tisztességes hozamot termel, attól függően, hogy a pénztártag milyen portfóliót választ. Emellett évente 20 százalékos adó-visszatérítést is igénybe lehet venni a befizetett összeg után. A pénztárszektor hosszú távon kifejezetten kedvező hozamokat tud felmutatni, és gyakorlatilag ez a lényege a nyugdíjcélú megtakarításoknak. Az MNB adatai szerint 15 évre visszatekintve 2,49 százalékos éves átlagos reálhozamot termeltek a pénztárak. Emlékszem, a 2008-as világgazdasági válság után egyes nyugdíjpénztáraknál bevezették a többportfóliós rendszert, amely szintén a tagok érdekeit szolgálja. – A pénztártagok többsége nem ismeri a befektetések kockázatait. Mennyire tekintik szívügyüknek a tagok pénzügyi oktatását, a tagság fiatalítását? – Több rendezvényünk is bizonyította, hogy az egyetemistákat, a főiskolásokat, a pályakezdőket ebből a szempontból nem könnyű megszólítani. Most a középiskolás korosztályra koncentráltunk nagyobb erőkkel, ezért indítottuk el a Pénzmesterek című versenyt. Ehhez a kezdeményezéshez sikerült megnyerni a Pénzügyminisztériumot és a jegybank Pénziránytű Alapítványát. A megmérettetés a pénzmesterek.hu oldalon zajlott, amely mindenki számára továbbra is elérhető, így egy tudástárat biztosít. Ismertetjük, hogy mi zajlik a tőzsdéken, elmagyarázzuk, mi a nyugdíjrendszer, mi az önkéntes nyugdíjpénztárak működésének lényege, mit jelent a biztonságos bankolás. Az idén rekordszámú fiatal csatlakozott a versenyhez, 2200-an regisztráltak, ebből mintegy 1500 középiskolás végigjátszotta a verseny fordulóit. Az elmúlt három évben mintegy négyezer középiskolást értünk el, ezek a tanulók úgy indulnak el a felsőoktatásba vagy tanulnak később valamilyen szakmát, hogy már van egy alaptudásuk a pénzügyekről, a megtakarításokról, az öngondoskodásról. A Pénzmestereket eleve úgy népszerűsítettük, hogy a gyerekek a szülőket is bevonhatják a játékba. Emellett tudomásul kell vennünk, hogy a jövő generációi már csak digitálisan intézik az ügyeiket, a fiatalok szinte csak elektronikusan foglalkoznak a pénzügyeikkel is. Leülnek a notebookjuk elé, és ahová digitálisan be tudnak lépni, oda belépnek, ahol tudnak kártyával fizetni, oda befizetnek, és a számlaegyenlegüket is csak elektronikusan tekintik át. Furcsa, de a pandémia a pénztáraknak is adott egy nagy lökést, hogy minden téren a digitális ügyintézés irányába lépjenek előre. A fiatalokkal pedig próbáljuk megértetni, hogy ha idejében kezdik el az öngondoskodást, a nyugdíj-előtakarékosság terén már kis összegekkel is jelentős megtakarításokra tehetnek szert több év alatt, és az egészségükre már fiatalkorban is tudatosan oda kell figyelniük. Néhány évvel ezelőtt találkoztam Monspart Saroltával, a nemrég elhunyt távfutóval. Örökre megmarad bennem az a mondata, hogy az öngondoskodás, a nyugdíjas évekre való felkészülés olyan, mint a távfutás: mindkettőt már kis lépésekkel is el lehet kezdeni. Mi is ezt valljuk. – Mi a helyzet a munkaadókkal? Ön sokszor nyilatkozik úgy, hogy a munkavállalók szerepvállalása nagyon hiányzik a pénztári rendszerből. – Ez így igaz. A munkáltatói hozzájárulások adókedvezményei az elmúlt 20 évben folyamatosan változtak. A foglalkoztatóknak mindig is nagy szerepük volt a befizetések alakulásában, de talán ennél is fontosabb az, hogy a munkáltatók oktatták is a dolgozóikat, hogy miért szükséges az öngondoskodás. A foglalkoztatóknak is érdekük a munkavállalóik egészségének megőrzése, a prevenció és természetesen a dolgozói lojalitás növelése. Az öngondoskodás terén tehát a munkáltatói pillér nagyon fontos, az egyéni és az állami szerepvállalás mellett.

A Budapesti Műszaki Egyetem elvégzése után előbb a közgazdasági egyetemen tanult, majd MBA-diplomát szerzett üzleti igazgatási területen a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem és a London University közös programján. A bankszektoron belül betöltött több munkakörét követően az OTP Magánnyugdíjpénztár 1997-es létrejöttétől annak vezetője volt. Ezenkívül az OTP Csoport közép- és kelet-európai tevékenységében is aktív szerepet vállalt, részt vett a román, az ukrán és az orosz nyugdíjpénztár létrehozásában. 2003-tól tagja a bolgár DSK Rodina Nyugdíjbiztosító részvénytársaság fel ügyelőbizottságának. 2007-től a Pensions Europe kelet-közép-európai fórumának elnöke. 2011 óta az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója, 2020 elejétől az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke.

TÓTH BALÁZS