NÉMET VÁLASZTÁS Szoros befutó

SZOROS BEFUTÓ

NÉMET VÁLASZTÁS | Kis különbséggel, de a szociáldemokraták nyerték a németországi parlamenti választást. Az új kormány megalakulására még hosszú hónapokig várni kell.

A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kapta a legtöbb szavazatot a németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson a lapzártánkkor közölt hivatalos előzetes végeredmény szerint. Az MTI által nyújtott adatok alapján az SPD a szavazatok 25,7 százalékát gyűjtötte össze, 5,2 százalékponttal erősödve a legutóbbi, 2017-es Bundestag-választáson elért, történelmi mélypontot jelentő 20,5-hez képest. A szociáldemokratáknak így 206 képviselőjük lesz a minden korábbinál nagyobb, 735 fős parlamentben.

KOALÍCIÓS KÉRDŐJELEK

A második a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége, amely története leggyengébb teljesítményével 24,1 százalékot szerzett. A tizenhatból tizenöt tartományban működő CDU a szavazatok 18,9 százalékát gyűjtötte be, 7,9 százalékponttal gyengülve a négy évvel korábbi 26,8-hez képest. Ezzel 151 képviselőt küldhet a parlamentbe. A csak Bajorországban működő CSU 5,2 százalékot szerzett, ez egy százalékpontos csökkenés, és 45 mandátumot jelent. A pártszövetség 24,1 százalékos együttes teljesítménye 8,8 százalékpontos visszaesés a 2017-es 32,9-hez képest: ezzel együtt

KÖSZÖNET A BOLDOG ÉVEKÉRT! MERKEL ALIGHA LEHET BOLDOG AZ EREDMÉNY MIATT

A KANCELLÁRSZTORI URALJA A BILD CÍMLAPJÁT. OLAF SCHOLZRÓL SZÓL MAJD MINDEN

a CDU/CSU a szoros eredményre hivatkozva a kormányalakítás szándékával vág neki az új törvényhozási ciklusnak.

A szoros eredmény nyomán az SPD és a CDU/CSU is a Zöldekkel, valamint a liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP) kíván koalícióra lépni. A Zöldek 14,8 százalékkal a harmadik számú német politikai erő: a baloldali irányultságú ökopárt 5,8 százalékponttal jobb eredményt ért el a négy évvel korábbi 8,9nél, a frakciója 118 fős lesz. Az FDP is erősödött, a szavazatok 11,5 százalékát szerezte meg, 0,7 százalékponttal lépve előre a 2017-es 10,7-ről. A CDU/CSUhoz közel álló párt frakciója 92 képviselőből áll majd.

A radikális jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) viszont elveszítette támogatói számottevő részét, a négy évvel korábbi 12,6 százaléknál 2,3 százalékponttal gyengébb eredményt, 10,3-et ért el. Így 83 képviselője ül majd a parlamentben, és akárhogy is alakul a kormányalakítás, ezúttal nem lesz a Bundestag legnagyobb ellenzéki frakciója. A balközép SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) még inkább gyengült, a 2017-es 9,2 százaléknál 4,3 százalékponttal rosszabb eredményt, 4,9-et ért el. A párt így a parlamenti bejutás és frakcióalakítás egyik feltételeként meghatározott 5 százalékos szint alatt maradt. Viszont a másik feltételt teljesítette, nyert három egyéni körzetben, ezért ismét alakíthat képviselőcsoportot, amely kaphat úgynevezett kiegyenlítő mandátumokat. Ennek révén a három egyéni körzet – két berlini és egy lipcsei – győztese mellett 36 képviselőt küldhet a Bundestagba.

NEHÉZ LESZ A KORMÁNYALAKÍTÁS

Az MTI tudósításában emlékeztetett arra, hogy a négy ciklus után a politikából visszavonuló Angela Merkel kormánya az új Bundestag október 26-ra tervezett megalakulásáig marad hivatalban. Utána is működik majd, egészen az új kabinet felállásáig, de már csak ügyvezető kormányként. A 2017-es választás után rekordhosszú ideig, 172 napig tartott a kormányalakítás. Olaf Scholz SPD-s kancellárjelölt és Armin Laschet, a CDU/CSU kancellárjelöltje a választás estéjén egyaránt azt mondta, hogy jóval gyorsabban, legkésőbb karácsonyig meg kívánják alakítani a kormányukat. Az SPD a berlini és a Mecklenburg-ElőPomerániában tartott tartományi választáson is győzött, a fővárosban a szavazatok 22,2 százalékát szerezte meg, míg az utóbbiban 36,9 százalékos eredményt ért el a választáson.

RONTOTTAK A PROGNÓZISON

Közben a távirati iroda arról is beszámolt, hogy az ellátási láncokban kialakult zavarok következményeként szeptemberben már a harmadik egymást követő hónapban romlott az üzleti hangulat Németországban a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének felmérése értelmében. E szerint Németország üzleti hangulatindexe 98,8 pontra, öthavi mélypontra süllyedt az augusztusi 99,6-ről, miközben az elemzők javulásra, 100,4 pontos értékre számítottak. „A nyersanyagok és félkész termékek beszerzésével kapcsolatos problémák fékezik a német gazdaságot” – mutatott rá az adatokat kommentálva Clemens Fuest, az ifo elnöke, hozzátéve, hogy a feldolgozóiparban a szűk ellátási keresztmetszetek miatt június óta folyamatosan romlik a hangulat.

Az ifo néhány nappal korábban rontotta a német gazdaság növekedésére vonatkozó idei előrejelzését is, mivel a beszállításokban kialakult zavarok, valamint a félvezetők és más köztes termékek hiánya lassítja a gazdaság kilábalását a járvány okozta nehézségekből. Az intézet elemzői arra számítanak, hogy a GDP 2,5 százalékkal növekedhet az idén, ami 0,8 százalékponttal gyengébb az előző, júniusi előrejelzésnél. A jövő évit viszont 0,8 százalékponttal, 5,1 százalékra javították. A kieli Institut für Weltwirtschaft gazdaságkutató intézet ugyancsak csökkentette németországi GDP-növekedési prognózisát: az idei évre 2,6 százalékos emelkedést várnak a korábban valószínűsített 3,9 helyett. Jövőre viszont 5,1 százalékkal nőhet a gazdaság az eddig várt 4,8-del szemben.

B. M. T.