AMERIKAI KÜLPOLITIKA Itt az új Biden

AMERIKAI KÜLPOLITIKA | A közvetlen beavatkozás politikáját felváltja a diplomácia. A washingtoni fordulat azonban hosszú évekig eltarthat.

TISZTELETADÁS A MERÉNYLETBEN MEGHALT AMERIKAI KATONÁK ELŐTT. FENNTARTJÁK AZ AMERIKA AZ ELSŐ IRÁNYELVET

ITT AZ ÚJ BIDEN-DOKTRÍNA

Joe Biden az ENSZ-közgyűlés 76. ülésszakán elmondott beszédében új amerikai stratégiát fogalmazott meg: Afganisztán a vízválasztó. Ezentúl az Egyesült Államok részéről vége a „végtelen háborúzás” időszakának, amelyet felvált a „rendíthetetlen diplomáciai erőfeszítések” kora – mondta az elnök New Yorkban.

WASHINGTON IRÁNYT VÁLT

A körülmények szerencsétlen alakulása azonban beárnyékolta Biden bejelentését. Pedig a Fehér Ház gazdája a világ nemzeteihez fontos felhívást intézett a klímaváltozás, az emberjogok megsértése, az új technológiák kockázatai és nem utolsósorban a koronavírus elleni közös fellépésre. Kilátásba helyezte, hogy az ezen területeken indított harc élére az USA áll. Ám az átállás, amelyet az elnök beharangozott, évekig, sőt akár évtizedekig tarthat, ráadásul a pontos meghatározás, a változások határai sem ismertek. Fenntartják – ha más megfogalmazásban is – az America First (Amerika az első) alapelvet. Az Egyesült Államok jelenleg is kilenc nagyobb fegyveres konfliktusban vesz részt (lásd keretesünket).

Biden mindenekelőtt a szövetségesekkel való szorosabb együttműködést hangoztatta, amelyet viszont jócskán hiteltelenített a beszéd elhangzásával szinte egy időben kiéleződött AUKUS-válság, az EU kiállása az ausztrál tengeralattjáró-megrendelés lemondása miatt dühöngő franciák mellett (lásd cikkünket az 52–53. oldalon). A láthatóan ilyen erős francia – és brüsszeli – reakcióra nem számított amerikai elnök szeptember 22-én váratlanul felhívta Emmanuel Macront. Megállapodtak: Biden Európába utazik és ott találkozik október végén a francia államfővel, hogy „alapos konzultációkkal” rendezzék a helyzetet. Látható, hogy a Fehér Ház gazdája békülni akar a vérig sértődött Párizzsal s rajta keresztül az unióval. A nyilvánosságra hozott telefonbeszélgetés hangnemén is érződött, hogy az amerikai elnök elismerte az erősebb és ütőképesebb európai katonai védelem szükségességét, amely „pozitívan járul hozzá a transzatlanti és a globális biztonsághoz, s amely kiegészíti a NATO-erőfeszítéseket”. Utalt rá, hogy Franciaország, az EU

FRANCIA MÍTOSZOK

Ezzel Párizsban is mélységesen egyetértenek. Ugyanis az egykori gyarmattartó Franciaország tengerentúli területei (France d’outre-mer – DROM) fontos részét képezik az ország gazdaságának – és lélektani szerepük van az egykori Francia Birodalom, a grandeur mítosza fenntartásában is. Párizs kizárólagos gazdasági (tengeri) övezeteinek (EEZ) a 93 százaléka az Indiai- és a Csendes-óceán térségében van. Legalább másfél millió francia állampolgár él ebben a régióban, ahol Párizs dandárnyi haderőt állomásoztat.

Az Indiai-óceánban két (Mayotte, Réunion), a Csendes-óceánban további három (Francia Polinézia, Új-Kaledónia, valamint a három királyságból álló parányi Wallis és Futuna szigetcsoport) francia érdekeltség, terület van. Emellett az Élysée-palotában jól érzékelik, hogy a világgazdasági folyamatok súlypontja áttevődik az indiai–csendes-óceáni térségre. A szerencsétlen egybeesésekhez sorolható az EU–USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács (TTC) szeptember végére tervezett első ülése körüli bizonytalanság. Ez lett volna az euroatlanti viszony változásának egyik legelső, legfontosabb jele. Nagy valószínűséggel elhalasztják, bár a váratlan Biden-telefon Párizsba változtathat a helyzeten.

BIDEN PÉNZSZŰKÉBEN

Az Egyesült Államok és elnöke nincs könnyű helyzetben. Bident a törvényhozásban komoly erők szorongatják (még a saját pártjából is) az ENSZ-beszédében is említett „zöldinfrastruktúra-terv” nagy költségei miatt. Az amerikai kormány akár fizetésképtelenné is válhat, ha a kongreszszusban felülkerekednek a bírálók. Ez a technikai csőd vélhetőleg átmeneti lenne, de akkor is rombolná Washington tekintélyét. Az elnöknek kiegészítő költségvetési forrásokra van szüksége, ha finanszírozni akarja a programjait, mindenekelőtt az akár több ezer milliárd dollárosra felduzzasztható infrastruktúra felújítást-korszerűsítést.

Még nem világos, miként biztosít pótlólagos forrásokat a projektjeihez Joe Biden. Az eladósodottság mértékének a fokozása továbbra is lehetséges. Amennyiben az elnök megvalósítja a globális katonai beavatkozások lemondásáról, azok diplomáciai eszközökkel való helyettesítéséről szóló tervét, több száz milliárd dollár szabadulhat fel. Például ha az USA megnyirbálja a világ hetven országában fenntartott nyolcszáz katonai objektumának a méreteit, jó néhányat bezár közülük, az jelentős spórolás lesz. (Összehasonlításul: NagyBritannia, Franciaország és Oroszország külföldi katonai bázisainak a száma együttesen sem éri el a harmincat.) Az Egyesült Államok eladósodottságának a mértéke az utóbbi időben – kiváltképpen az Obama- és a Trump-kormányzat regnálásakor – igen nagy ütemben nőtt. Jelenleg az államadósság az éves GDP 107,6 százalékát teszi ki (Adósságplafon: arcot veszthetnek a demokraták – Figyelő, 2021/38. szám).

D. P.

JELENTŐSEBB FEGYVERES KONFLIKTUSOK AZ USA ERŐINEK A RÉSZVÉTELÉVEL

Helyszín Tevékenység, jelleg Megjegyzés (országok, régiók) Irak Az USA vezette intervenció az Iszlám Állam 2021. december 31-ig befejezik a közvetlen (ISIS) ellen amerikai katonai részvételt Szomália, Kenya északkeleti Az Egyesült Államok terrorizmusellenes Ellenfél az al-Sabáb, az Iszlám Állam, része globális háborújának a része a Hizbul Iszlám Magreb térség, Száhil öv Terrorista felkelő csoportok (Dzsamáat Naszr 2007 óta az USA vezette Tartós szabadság al-Iszlám, Boko Haram, Iszlám Állam [ISIL]) művelet, az ENSZ égisze alatt pedig a Minusma elleni harc békefenntartó misszió örve alatt Afrika szarva, Ádeni-öböl NATO-tagok (USA) katonai műveletei Tartós szabadság művelet – beleértve a régió tíz iszlamista szervezet, köztük az Iszlám Állam, vizein garázdálkodó kalózok elleni az al-Káida, a Hizbul Iszlám ellen haditengerészeti fellépést Szíria Intervenció az Egyesült Államok vezetésével Ellenfél: Iszlám Állam (ISIS), az al-Káidához köthető fegyveres csoportok, az Aszad-kormányhoz hű fegyveresek, akiket külső országok (Katar, Szaúd-Arábia, Oroszország, Irán, Kína) is támogatnak Jemeni polgárháború Korlátozott, néhány száz fős amerikai katonai Az ellenfél: huszi lázadók, akiket Irán, a Hezbollah, kontingens, valamint francia és brit támogató erő Észak-Korea támogat segíti a Szaúd-Arábia vezette koalíciót Líbia Az USA és a Nyugat egy része által törvényesnek Az ellenfél: az Iszlám Állam (ISIL) líbiai koalíciója. elismert tripoli kormányerők stabilizációs Az Egyesült Államok légitámadásai 2019 óta erőfeszítései szünetelnek Perzsa (Arab)-öböl Az USA vezette szövetség (Nagy-Britannia, Ellenfél: Irán, valamint iraki, nagyrészt síita – a válság 2019 óta tart Szaúd-Arábia, Izrael) ténykedése fegyveres csoportok Pakisztán, az északnyugati Az Egyesült Államok és a pakisztáni kormányerők Ellenfél: Terik-i-Talibán, al-Káida, Turkesztáni törzsi igazgatású területek műveletei (amerikai MQ–1-es Predatorokkal Iszlamista Párt, Terik-i-Nafaz-i-Sariat-i-Mohammadi (Hajber-Pahtunhva) mérnek csapást az ellenséges célpontokra)