ERŐTLEN A KKV-SZEKTOR Megoldások

MEGOLDÁSOK A COVID UTÁN

ERŐTLEN A KKV-SZEKTOR | Az Európát sújtó gazdasági válságnak nem csak a járvány az oka, az elmélyüléséhez nagyban hozzájárult a kkv-k gyengesége, felkészületlensége is – hangzott el az Európa-szakértő Orosz Krisztina által alapított, magyarországi kkv-k európai képviseletében szerepet vállaló European Business Connect Európai Gazdasági és Üzleti Konferenciáján Debrecenben.

Paul Rübig, az európai kkv-k hálózatba szervezését zászlajára tűző SME Connect elnöke online előadásában rávilágított: a kkv-k kulcsszerepet töltenek be az EU gazdaságában, hiszen ezek a cégek foglalkoztatják a munkavállalók kétharmadát, ők állítják elő a GDP 50 százalékát és ők fizetik be az adó 80 százalékát. Erősítésük, a Covid okozta válság utáni talpra állításuk, helyzetbe hozásuk éppen ezért összeurópai érdek.

Az elnök a Covid-válság lényegi elemeként nevezte meg az ellátási láncok sérülését, megszakadását, ami az alapanyag- és logisztikai költségek drágulása következtében a kkv-kat is erőteljesen sújtó áremelkedést, inflációs nyomást hozott. Az Európa egész gazdaságát érintő kihívásokra a válasz a digitalizáció és a fenntartható fejlődést eredményező zöldgazdaság támogatása lehet. Ebben a kontextusban kell megtalálni azokat a formákat, amik a kkv-k erősödéséhez vezetnek. A célok gyors és hatékony eléréséhez a hálózatba szerveződés lehet az egyik legmegfelelőbb eszköz – vélte.

KULCSKÉRDÉS

Claudia Schmidt, az SME Connect Ausztria elnöke ugyancsak a kkv-k hálózatba szervezésében látta a jövő kulcsát, úgy vélte, az uniós gazdaságban

betöltött szerepük csak így erősíthető. Elmondta, annak ellenére, hogy az európai vállalkozások 99 százaléka kkv, az általuk foglalkoztatottak száma pedig eléri a százmillió főt, nincsenek kellően felkészülve arra, hogy megfelelő választ adjanak a jelen kihívásaira. A szervezet az Európai Bizottság kkvkat segítő programjainak támogatásával kívánja elősegíteni ezen vállalkozások helyzetbe hozását. Az SME egyebek mellett támogatja kapcsolataikat a feltörekvő piacokkal, valamint szerepet vállal a bürokrácia csökkentését célzó intézkedések és a késedelmes fizetések felszámolását célzó törekvések sikerre vitelében is.

Az SME ausztriai elnöke kiemelte, az, hogy az EU vezetői felismerték az ellátási láncok átalakításának, megerősítésének fontosságát, egy olyan felismerés, amelynek eredményeként új piacok nyílhatnak a helyi gazdaságokhoz erősen kötődő kkv-k számára is. Claudia Schmidt ugyanakkor hangsúlyozta a globális trendnek tekinthető digitalizáció és fenntarthatóság (zöldítés) testközelbe hozásának fontosságát ezen vállalkozások esetén is. Ehhez hozzátette, hogy szervezetük ebben is segítséget nyújt.

Horst Heitz új generációs kkv-stratégia szakértő arról beszélt, hogy hálózatépítésre, digitalizációra és a fenntarthatóság erősítésére szükségük van a kkv-knak, túlzott bürokráciára viszont egyáltalán nincs. Úgy vélte, a Covid-hatás kereslet-visszaesés, készpénzforgalom-csökkenés, alapanyag-ellátási gondok formájában vagy a dolgozók jóléte és a kapacitásszükséglet kiegyensúlyozásának képében minden vállalkozást érintett. A kkv-k egy része szerencsére már azt tapasztalja, hogy nő a kereslet. A multinacionális beszállítói lánc tagjai például talpra tudtak állni. Az infláció, az euró bizonytalansága, illetve a klímakihívás viszont „árnyékos terület”, ezeknél további nehézségekkel kell számolni – vélte.

A KONFERENCIA RÉSZTVEVŐI SZERINT KULCSFONTOSSÁGÚ TÉNYEZŐK A KIS- ÉS KÖZEPES VÁLLALATOK. NINCS IGÉNY A TÚLZOTT BÜROKRÁCIÁRA

MÁS GONDOK

A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta, az Európát sújtó válság nem csak a Covid következménye, azzal is összefügg, hogy a kkv-k nem elég erősek: nincs pénzügyi tartalékuk, nem eléggé digitalizáltak, strukturális beruházásaik elmaradtak, infrastruktúrájuk, szállítási hálózataik elavultak. Úgy vélte, ma egyetlen vállalkozásnak sincs más választása, mindenkinek muszáj digitalizálni.

A konferencián előadó Papp László debreceni polgármester a kkv-k támogatása kapcsán elmondta, pontosan olyan infrastruktúrát kínál nekik a város, mint amilyet a betelepülő multinacionális cégeknek. A három ütemben megépülő kkv ipari parkba betelepülőkkel az első szerződéseket már az idén meg akarják kötni.

DEBRECENI STRATÉGIA

A polgármester kifejtette, hogy a városra jellemző stratégiai gondolkodás homlokterében a gazdaságfejlesztés áll, amit az is bizonyít, hogy miközben 2014ben mindössze 70 hektárnyi betelepíthető ipari parkja volt a megyeszékhelynek, ma 1300 hektár ilyen célú ingatlan áll rendelkezésére.

A BMW-vel kötött megállapodás érdekében két év alatt megszereztünk és mezőgazdasági területből iparivá alakítottunk 400 hektárt úgy, hogy a föld 93 százalékánál a kivásárlás volt a megoldás, nem volt szükség kisajátításra – hangsúlyozta. Hozzáfűzte, a BMW-gyár céljait szolgáló 400 hektáron túl százhektárnyi beszállítói park, valamint kamion- és vasúti terminál is épül az Észak-nyugati Gazdasági Övezetben.

Papp László arról is beszélt, ahhoz, hogy egy város olyan eredményekről számolhasson be, mint Debrecen, bátorság is kell. „Több milliárd forintot ástunk el a földbe közmű-infrastruktúra formájában vagy útban. Ennek köszönhetően települt be a Déli Ipari Övezetbe a Vitesco, a Krones vagy éppen a Semcorp.” A polgármester emlékeztetett, ennek a gondolkodásnak az alapjait elődje, Kósa Lajos rakta le, amikor száz hektár ipari parki fejlesztésre alkalmas területet vásárolt meg a városnak, ami komoly versenyelőnyt jelentett.

Fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a település 2030-ig tartó D2030 tervében kiemelt helye van az oktatásnak. A munkaerőért folyó harcot az iskolapadban akarjuk megnyerni. El szeretnénk érni, hogy a harmincas évekre a mostani 73 ezerről százezerre emelkedjen a városban tanuló diákok száma – mondta.

MUNKAERŐ

Kósa Lajos, az Országos Szövetkezeti Tanács elnökeként úgy értékelte, a munkaerőpiac bajban van, hiszen a jelenleg évente nyugdíjba menők helyett alig feleannyian lépnek munkába. Ez pedig – vagyis az ennek következtében előálló munkaerőhiány – rövidesen gátja lehet a GDP-növekedésnek. Úgy vélte, erre az egyik megoldás az atipikus foglalkoztatásnak nevezett munkaerő-kölcsönzés, illetve a szövetkezeti formában való foglalkoztatás növelése, kiterjesztése lehet. Jó a kkv-knak, ha szövetkezeti formában foglalkoztatnak munkaerőt, valamint jó a gazdaságnak, mert segít a versenyképességen.

Különösen perspektivikusnak ítélte a nyugdíjas-szövetkezeteket, amelyeken keresztül mintegy ötszázezer ember vonható be a foglalkoztatásba, míg a diákszövetkezetek kétszázezer fiatal bevonásával enyhítik egyes szektorok, például a vendéglátás munkaerőhiányát. Úgy vélte, a kismama-szövetkezetek is jelentős tartalékot mozgósíthatnak, hiszen a kismamák száma jelenleg eléri a háromszázezer főt. Kósa Lajos további munkaerő-bevonásra lát esélyt az állami feladatok szövetkezeti formában való ellátásának lehetővé tételében. Úgy vélte, a szakképzett ápolók és a pedagógusok is szívesen viszszatérnének ilyen formában a munkaerőpiacra, ám erre egyelőre nem adnak lehetőséget a jogszabályok.

DOMBI MARGIT