EURÓPA-LIGA Régóta várt győzelem

EURÓPA-LIGA

Fennállása során ötödször szerepel nemzetközi kupa főtábláján a Ferencváros, a legmagasabb szinten azonban egyelőre várat magára az első hazai siker. A nagy áttörést a Real Betis elleni csatában érheti el az FTC. RÉGÓTA VÁRT GYŐZELEM

Történelmi lehetőség kapujában áll a Ferencváros, hiszen a mostani az ötödik csoportkörös szereplése a nemzetközi kupaporondon, ezen a szinten azonban a zöld-fehérek eddig csak idegenben értek el bravúrgyőzelmet. Emlékezhetünk, hogy 1995-ben Vincze Ottó és Lisztes Krisztián vezérletével idegenben, Zürichben verte 3–0-ra a Grasshopperst a Novák Dezső által irányított FTC, amely otthon ikszelt a svájciakkal (3–3), valamint nagy meglepetésre a Real Madriddal (1–1). A Santiago Bernabéuban azonban nagy verést kapott a királyi gárdától a Fradi (1–6), az Ajaxon pedig hazai pályán és idegenben sem talált fogást (1–5, 0–4). Majd egy évtizeddel később, a 2004–2005-ös UEFA-kupa-kiírásban László Csaba ült a kispadon. Akkor rendhagyó módon az öttagú csoportban nem oda-vissza játszottak egymással a csapatok, hanem a sorsolástól függően pályaválasztóként vagy vendégként. A kiemelt érdeklődés miatt a zöld sasok a Puskás Ferenc Stadionba költöztek, ott pedig 1–1-et játszottak a Feyenoorddal, amelynek a kapujában Babos Gábor állt, a Basel viszont elvitte mind a három pontot Budapestről (1–2). A magyar bajnok akkor is eredményesebb volt idegenben: a Schalke elleni 2–0-s gelsenkircheni vereség után 1–0-ra győzött Edinburghban, a skót Hearts pályáján.

ÉLET REBROV UTÁN

Ugorva az időben, a Ferencváros 2019 óta sorozatban harmadszor szerepel nemzetközi kupa főtábláján. Tavalyelőtt az Európa-liga (El) jelentette Európát, tavaly már a Bajnokok Ligája (BL), az idén újra az El. Szerhij Rebrov csapata két éve is idegenben aratta egyetlen győzelmét, miután Varga Roland góljával Moszkvában múlta felül a CSZKA-t (1–0), a Groupama Arénában viszont nem talált rést az orosz pajzson (0–0). Megsüvegelendő, hogy a zöldfehérek oda-vissza ikszeltek az Espanyollal (1–1, 2–2), a bolgár Ludogoreccel szemben viszont az ősszel annak ellenére csak egy pontot gyűjtöttek (0–3, 1–1), hogy korábban a nyáron BL-selejtezőben felülmúlták (2–1, 3–2). Bár különleges élmény nemcsak a tévéből nézni, hanem a részesévé válni, más kávéház a Bajnokok Ligája, és ez tavaly hamar kiderült. A Fradi ugyan karnyújtásnyira volt a torinói pontszerzéstől, a 92. percben végül alulmaradt a Juventus otthonában (1–2), Budapesten viszont a zebramezesek nem hagytak kérdést afelől, hogy ki az úr a háznál (1–4). A Barcelonával szemben is csak momentumai voltak Tokmac Nguennek és társainak (1–5, 0–4), az egyetlen pontot pedig a Dinamo Kijev ellen a Groupama Arénában szerezte a csapat, miután Franck Boli duplájával 0–2-ről jött vissza (2–2),

Ukrajnában viszont az ellenfél akarata érvényesült (0–1).

A staféta immár nem Rebrov, hanem Peter Stöger kezében van. Az osztrák szakember az Austria Wientől érkezett, de vezette korábban a Bundesligában az 1. FC Köln, sőt a Borussia Dortmund edzői stábját is. Alapesetben kijelenthető, hogy a Bajnokok Ligájáról lemaradni anyagi értelemben fájó, szakmailag viszont egy ambiciózus kelet-középeurópai klubnak jobb lehetőség az Európa-liga. A második számú sorozatban elvileg ugyanis annyival nem erősebbek a riválisok, hogy az FTC a költségvetésben, illetve csapatértékben mutatkozó különbséget ne tudná szervezett játékkal eltüntetni. Csakhogy nem volt szerencséje, BL-szintű sorsolást kapott a magyar bajnok, ugyanis ha a német Bayer Leverkusennel, a spanyol Real Betisszel vagy a Celtic Glasgow-val az elitligában ütközik meg, senki sem azonosította volna ezt a négyest habkönnyű csoportként. Ezzel együtt Szabados Gábor sportközgazdász jelezte: nem elérhetetlen cél, hogy a Ferencváros tavasszal is érdekelt legyen a nemzetközi porondon. Az Európa-ligacsoport első két helyén kívül ez egy harmadik pozíció megszerzésével is elérhető, abban az esetben a mostani idényben debütáló Konferencia-liga egyeneses kieséses szakaszába kerülne át a magyar bajnok.

DO YOU SPEAK MAGYAR?

Visszatérő kritika a mai Ferencvárossal szemben, hogy alig akad magyar játékos a kezdő tizenegyben, sőt, lassan az első csapat keretében is. A hazai képviselet terén egyedül a kapusok jelentik a biztos pontot, hiszen ha nem Dibusz Dénes véd, akkor a helyettese, Bogdán Ádám áll a gólvonalra. A mezőnyjátékosok között viszont gyakran egyetlen magyar sincs, miután a korábbi csapatkapitánnyal, Lovrencsics Gergővel nem hosszabbított szerződést nyáron a Fradi, így a korábbi szélsőből lett jobbhátvéd a horvát Hajduk Splitben kötött ki. A védelemben Botka Endre juthatna még szóhoz magyar útlevéllel, ám neki akkor sincs bérelt helye, ha makkegészséges, miközben Marco Rossi válogatottjában alapember. A sérüléséig a középpályán Sigér Dávid nevével is gyakran találkozhattunk, júliusban azonban keresztszalag-szakadás miatt nyolc hónapra kidőlt.

A Stöger- és a Rebrov-éra előtt, 2013 és 2018 között Thomas Doll kezében volt a marsallbot, a Hamburg és a Dortmund korábbi edzője pedig arra panaszkodott, az ő idejében egészen mások voltak a lehetőségek. „Rendre eladtuk a legjobb, legértékesebb futballistákat, most egy-két millió euróért vásárolnak új, még jobb játékosokat. Boldog voltam Radó Andrással, Varga Rolanddal vagy éppen Böde Dániellel, eszem ágában sincs megbántani őket, de a nemzetközi szint más. Most erőtől duzzadó ukrán, albán, marokkói, tunéziai és még ki tudja, milyen válogatott futballistákkal áll ki a csapat. A nemzetközi sikerekhez ez kell” – fogalmazott a Nemzeti Sportnak Doll. A minőségbeli különbség valóban tetten érhető: amikor a Ferencváros 2016-ban – 12 éves böjt után – begyűjtötte a 29. bajnoki címét, a keret értéke 12,03 millió euró volt. Ehhez képest, öt esztendő múltán, ma már 40,25 millió euróra taksálják a magyar bajnokot, a csaknem három és félszeres különbség pedig nem a véletlen műve.

BORÍTANI A PAPÍRFORMÁT

Aki az állami hátszéllel azonosítja a sikereket, arról se feledkezzen meg, hogy a Mol Fehérvárnak legalább olyan jó lehetőségei voltak, csakhogy a befektetett milliárdok ott nem hoztak nemzetközi eredményeket, ezáltal piaci alapú bevételeket sem. Jelzésértékű, hogy az FTC öt legértékesebb játékosa, a szerb Željko Gavrić (4,5 millió euró), az albán Myrto Uzuni (3), a norvég Tokmac Nguen (2,8), a német vb-bronzérmes Marko Marin (2,5) és az első számú kapus, Dibusz Dénes (2,5) együtt jóval többet ér, mint a 2016-os bajnokcsapat teljes kerete. Idevág Johan Cruyff aranyköpése, miszerint le lehet győzni egy gazdagabb csapatot, elvégre sosem látott egy zsák pénzt gólt lőni. Az utóbbi időben a Ferencváros is többször borította a papírformát, olyan, nála magasabban jegyzett együtteseken túllépve, mint a cseh Slavia Praha, a horvát Dinamo Zagreb vagy a már említett Celtic, illetve Ludogorec.

Nos, a Celtic elleni bravúrt újra bemutathatja az FTC, a 65,7 millió euróra becsült skót gárdánál azonban még keményebb dió a Leverkusen (352,7 millió) és a Betis (223,4). A zöld-fehér klub elnöke, Kubatov Gábor szerint az elmúlt három év nemzetközi eredményei hűen tükrözik, hogy a pályán csupán egy dolog számít, a teljesítmény. „A csapatok piaci értéke egyfajta előzetes erőviszonyt feltételez, de ez már csak egy jelzőszám a kezdő sípszó elhangzása után. Sok emlékezetes meccsen bizonyítottuk, hogy egy jól felkészített, egységes csapat képes felborítani a papírformát” – jegyezte meg Kubatov. Ennek megfelelően az El-nyitányon nem látszott a tízszeres különbség Németországban, a Fradi Ryan Mmaee góljával vezetett is a BayArenában, a gyógyszergyáriak azonban fordítottak (1–2). Az első hazai mérkőzésen a Real Betis lesz az ellenfél, a magyar bajnok dolgát azonban nehezíti, hogy a 2021-es naptári évben az öt topligán belül a sevillai csapat kapott ki a legkevesebbszer. Az M4 Sport jelezte: a Betis az idén eddig 33 tétmeccsen 17 győzelem és 13 döntetlen mellett csupán háromszor hagyta el vesztesen a pályát. Évtizedekig emlegetnék a Fradi-szurkolók, ha Budapesten lenne a negyedik alkalom.

GYÖNGYÖSI BALÁZS