| GEOPOLITIKA |
AMERIKAI KÜLPOLITIKA | A közvetlen beavatkozás politikáját felváltja a diplomácia. A washingtoni fordulat azonban hosszú évekig eltarthat. TISZTELETADÁS A MERÉNYLETBEN MEGHALT AMERIKAI KATONÁK ELŐTT. FENNTARTJÁK AZ AMERIKA AZ ELSŐ IRÁNYELVET
Joe Biden az ENSZ-közgyűlés 76. ülésszakán elmondott beszédében új amerikai stratégiát fogalmazott meg: Afganisztán a vízválasztó. Ezentúl az Egyesült Államok részéről vége a „végtelen háborúzás” időszakának, amelyet felvált a „rendíthetetlen diplomáciai erőfeszítések” kora – mondta az elnök New Yorkban.
WASHINGTON IRÁNYT VÁLT
A körülmények szerencsétlen alakulása azonban beárnyékolta Biden bejelentését. Pedig a Fehér Ház gazdája a világ nemzeteihez fontos felhívást intézett a klímaváltozás, az emberjogok megsértése, az új technológiák kockázatai és nem utol-
sósorban a koronavírus elleni közös fellépésre. Kilátásba helyezte, hogy az ezen területeken indított harc élére az USA áll. Ám az átállás, amelyet az elnök beharangozott, évekig, sőt akár évtizedekig tarthat, ráadásul a pontos meghatározás, a változások határai sem ismertek. Fenntartják – ha más megfogalmazásban is – az America First (Amerika az első) alapelvet. Az Egyesült Államok jelenleg is kilenc nagyobb fegyveres konfliktusban vesz részt (lásd keretesünket). Biden mindenekelőtt a szövetségesekkel való szorosabb együttműködést hangoztatta, amelyet viszont jócskán hiteltelenített a beszéd elhangzásával szinte egy időben kiéleződött AUKUS-válság, az EU kiállása az ausztrál tengeralattjáró-megrendelés lemondása miatt dühöngő franciák mellett (lásd cikkünket az 52–53. oldalon). A láthatóan ilyen erős francia
– és brüsszeli – reakcióra nem számított amerikai elnök szeptember 22-én váratlanul felhívta Emmanuel Macront. Megállapodtak: Biden Európába utazik és ott találkozik október végén a francia államfővel, hogy „alapos konzultációkkal” rendezzék a helyzetet. Látható, hogy a Fehér Ház gazdája békülni akar a vérig sértődött Párizzsal s rajta keresztül az unióval. A nyilvánosságra hozott telefonbeszélgetés hangnemén is érződött, hogy az amerikai elnök elismerte az erősebb és ütőképesebb európai katonai védelem szükségességét, amely „pozitívan járul hozzá a transzatlanti és a globális biztonsághoz, s amely kiegészíti a NATO-erőfeszítéseket”. Utalt rá, hogy Franciaország, az EU
FOTÓ: TOM BRENNER, REUTERS
ITT AZ ÚJ BIDEN-DOKTRÍNA
54 | FIGYELŐ 2021/39
F_54-55_biden.indd 54
2021. 09. 27. 17:11
