| RÉGIÓ |
UKRAJNA FELE NYOMOROG
GYORSULÓ INFLÁCIÓ | Északkeleti szomszédunk lakosságának mintegy 51 százaléka szegénységben él – derül ki az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia (NANU) demográfiai és szociális kutatóintézetének legutóbbi jelentéséből. A szegénységi küszöb, a hivatalos napi megélhetési szint jelenleg 2,6 dollárnak (785 forint) felel meg. A kilátások nem túl biztatók: az első negyedév statisztikai adatai azt mutatják, hogy felgyorsult az infláció, és éves szintre kivetítve máris 8,5 százalékot tesz ki.
A múlt év első felében 19,4 millió ember élt a szegénységi küszöb alatt Ukrajnában. Ez 4 millióval haladja meg a 2019-es adatot, és az idén a helyzet további romlására lehet számítani. Azzal együtt, hogy a hrivnyában kifejezett nominális kereset növekedett 2020 folyamán, a reálbérek dollárban kifejezve átlagosan 7 százalékkal csökkentek, holott a zöldhasú is leértékelődött a világ más devizáival szemben. A hivatalosan regisztrált munkanélküliek több mint félmillióan voltak, azonban ez a szám nem tartalmazza azokat, akik a pandémia miatt nem tudtak külföldön munkát vállalni.
EGEKBEN AZ ÉLELMISZEREK ÁRA
Az infláció hirtelen felgyorsulásának a legfőbb oka az élelmiszerárak növekedése volt. Az ukránok fogyasztói kosarában (amely egyébként 328 árucikket és szolgáltatást tartalmaz) 42 százalékkal az élelmiszerek képezik a legnagyobb fajsúlyú kiadási tételt – így a pénzromlás leginkább éppen a kis jövedelműeket sújtja. Ezenkívül az utóbbi hónapokban a világpiaci ármozgásokat követve jelentősen, át-
lagosan 20 százalékkal drágult az üzemanyag, ami a termelési és a szállítási költségeket is megdobta, általános áremelkedést idézett elő. Az élelmiszerek átlagosan 2,2 százalékkal kerülnek többe, mint februárban. Az étolaj csaknem 10, a cukor 5, a gyümölcsfélék 3,5 százalékkal drágultak, de a legelérhetőbb árú hazai termékekért a boltokban akár 20–35 százalékkal is többet kérnek a kereskedők. A sertéshús ára 27, a zsíré 37, a kemény sajté majd 80 százalékkal növekedett az egy évvel ezelőtti ellenértékről. A tojás a csúcstartó 95 százalékos drágulással (most pont annyiba kerül, mint nálunk: a darabár 40 forinttól kezdődik), de például a sertéskaraj drágább, mint a magyarországi boltokban. A háztartási produktumok ára átlagosan fél százalékkal nőtt, akárcsak az egészségügyi termékeké és szolgáltatásoké, vagy éppenséggel a tömegközlekedésé. A szállodák és éttermek szolgáltatásai körülbelül 0,8 százalékkal drágultak – vendégek hiányában ennél nagyobb emelésnek nem is lenne értelme.
BEAVATKOZÁSI DILEMMÁK
A mezőgazdasági termékek világpiaci ára szintén jelentősen megnőtt, ami akár jó hír is lehetne a világ legjelentősebb
agrárexportőrei közé tartozó Ukrajnában. De rövid távon ez semmiképpen sem kedvez az átlagpolgárnak. Az agrárium bőségesen képes kielégíteni az ország szükségleteit, ám a külföldi értékesítési piacokon tapasztalható drágulás a hazai árakat is felsrófolja. A piaci folyamatok esetleges bürokratikus korlátozása pedig semmi jót nem ígér, sőt szakértők szerint csak rosszabbodna a helyzet. A belföldi árak leszorítása felgyorsítaná az exportot, ami áruhiányt okozna, és akár az import kényszerű növelését eredményezné. Ha pedig a kivitelt próbálná korlátok közé terelni a kormány, akkor drasztikusan csökkennének Ukrajna valutabevételei. Az inflációs folyamatokat a minimálbér január elsejei 20 százalékos emelése is gerjesztette. Az összege így is csupán bruttó hatezer hrivnya (64 600 forint), s a 18 százalékos személyi jövedelemadón túl a 2014 augusztusában, az ukrán–orosz fegyveres konfliktus élesedésekor bevezetett 1,5 százalékos hadiilleték is terheli. A nettó értéke tehát alig több mint ötezer hrivnya (mintegy 54 ezer forint), de ez is elegendő volt ahhoz, hogy az alapvető árucikkek piacán megnövelje a keresletet, ami végső soron az árak növekedésében is jelentkezett. Jelenleg minden jel arra utal, hogy nem sikerül az optimálisnak tartott 4–6 százalékos sávban tartani az inflációt, sőt az Ukrán Nemzeti Bank által prognosztizált 7 százalékot sem tudják elérni. Az intézmény máris fél százalékkal emelte az alapkamatot, ami fékezheti az árak emelését, de ezzel együtt drágítja a gazdaságélénkítő hiteleket. SZŐLŐSI HUNOR
FOTÓ: YEVHENIY KRAVS, EUROPRESS/AFP
FARSANGOLÁS JÁRVÁNY IDEJÉN CSERNYIVCI KÖRNYÉKÉN. AZ ELSZEGÉNYEDETT JÁRÁST MOST A SERTÉSPESTIS IS SÚJTJA
66 | FIGYELŐ 2021/16
F_66_ukranmunkaero.indd 66
2021. 04. 19. 15:32
