KOVÁCS ÁRPÁD Növekedés nélkül

NÖVEKEDÉS NÉLKÜL

NINCS JÖVŐ KOVÁCS ÁRPÁD | Az idén is szükség lesz a gazdaság élénkítését, a munkahelyek megőrzését, újak létrehozását segítő programokra – hangsúlyozta a Figyelőnek adott interjújában a Költségvetési Tanács elnöke, aki szerint a növekedési pályára történő visszaállás jelentős, célzott, a versenyképességet erősítő költségvetési intézkedéseket kíván.

Tavaly jelentősen, több mint öt százalékkal esett vissza a gazdaság, meglódult a hiány, vele az adósság is, számos ágazat padlót fogott. Ilyen bázissal hogyan vághatunk neki a kilábalásnak? – Valóban, gazdaságunk 2020. évi teljesítménye 5 (naptárhatással kiigazított adatok alapján 5,1) százalékkal csökkent. A GDP értéke folyó áron 47 600 milliárd forint lett. A zsugorodás végül kisebb lett a vártnál, valamint az EU átlagánál, s lényegében sikerült megőrizni a felzárkózási pályára való visszatérés esélyét. A rossz adatokban a szolgáltatások (turizmus, vendéglátás, szabadidősport, logisztika, szolgáltatásexport) visszaesése a meghatározó, azonban tükröződik bennük a feldolgozó- és az építőiparnak a tavaszi korlátozások (kényszerű leállások) miatti szűkülő termelése is. Jó jel viszont, hogy a gazdaság az élénkülés jeleit mutatta a múlt év vége felé. A negyedik negyedben az előző három hónappal összevetve 1,4 százalékkal jobb lett a teljesítmény, míg 2019 azonos időszakához viszonyítva „már csak” 3,6-del (a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 4,1-del) lett rosszabb. Természetesen minden attól függ, hogy miként alakul az idén a járványhelyzet: a harmadik hullám lecsengése mikorra várható, sikerül-e az átoltottság alapján olyan egészségvédelmet kialakítani, amely lehetővé teszi a nyitást és a gazdaság újraindulását. Nyilvánvalóan az a cél, hogy ebben az évben elérjük a tavalyelőtti értéket. Ehhez az kell, hogy az idén legalább 5 százalékkal növekedjen a GDP. – A kormány számos intézkedésével segítette a gazdaság szereplőit. Eltelt egy év: milyen mérleget lehet vonni a „költségvetési fűtés” terén?

– A pandémia kedvezőtlen hatásainak a tompítása, a gazdaság újraindítása, az exportpiacok megőrzése, a munkahelyek védelme, az új lehetőségek teremtése érdekében a kormány gazdaságvédelmi akciótervet indított. Ennek keretében a foglalkoztatók és alkalmazottaik meghatározott ideig differenciált munkahelyvédelmi adó- és járulékkedvezményekben, a kisadózó vállalkozások pedig átmeneti adóelengedésben részesültek. Továbbá a munkaerő iránti kereslet átmeneti, markáns visszaesését csökkentett munkaidős bértámogatással, valamint szintén ágazati

alapon, az éttermek, szabadidős szolgáltatások időleges bértámogatásával igyekezett orvosolni a büdzsé. Ezenfelül munkahelyteremtő bértámogatást kaptak a kedvezőtlen gazdasági környezet ellenére is létszámbővítést végrehajtó vállalkozások, a munkaerőpiacot időlegesen elhagyni kényszerültek személyek későbbi elhelyezkedését pedig képzési támogatás nyújtásával segítette az állam. Ezenkívül a hazai cégek új beruházásösztönzési és exporttámogatási konstrukciókat vehettek igénybe (versenyképesség-növelő támogatás, tőkegarancia, hitelprogramok keretében). A nagyvállalatok invesztícióik esetén az erre a célra

fordítandó nyereségre taomentességben, a kkv-k a kor kihívásaihoz való alkalmazkodást segítő fejlesztési forrásban részesültek. Ezen intézkedések nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy gazdaságunk zsugorodása végül az uniós átlag alatt maradt. – A központi bank is „beszállt” az élénkítésbe. Milyen monetáris döntéseket emelne ki? – A koronavírus-járvány által okozott negatív reálgazdasági és pénzpiaci következményeket a Magyar Nemzeti Bank gyors és hatékony lépései is enyhítették. 2020 tavaszától a rossz hatásokra az MNB a jegybanki mérleg jelentős mértékű bővítésével reagált, ennek eredményeként számottevő forrást biztosított a gazdasági szereplők számára. Emellett az NHP Hajrá! segítségével az intézmény támogatást nyújtott a kis- és közepes vállalkozások folyamatos működésének a biztosításához és beruházásaik megvalósításához, míg a Növekedési kötvényprogram révén a cégek hoszszú távú, kiszámítható forráshoz juthattak. – Konkrétan mit eredményeztek a „központi” döntések? – Osztom a pénzügyi kormányzat számítását, miszerint a gazdasági visszaesés ezen fiskális és monetáris intézkedések nélkül akár a duplája is lehetett volna, s ezek megvédtek 500-600 ezer munkahelyet.

– Visszatérve a tavalyi makroadatokra: mennyire tragikusak? Például a költségvetési hiány, az infláció és a recesszió tekintetében? – Úgy vélem, a nemzetközi adatokra is figyelemmel nem tragikusak. Ennél persze látunk megrendítőbbeket és kevésbé súlyosakat. Az IMF legutóbbi értékelése szerint a világgazdaság 3,5 százalékkal csökkent tavaly, a fejlett országok gazdasága 4,9, míg a feltörekvőké 2,4 százalékkal múlta alul az előző év teljesítményét. A világ gazdaságai közül 2020-ban csak a kínai növekedett (2,3-del). A Világbank téli értékelése alapján a globális visszaesés 4,3 százalékos volt. Az Európai Bizottság szintén téli kitekintése szerint az euróövezet gazdasága a múlt esztendőben 6,8, az unió egészéé pedig 6,3 százalékkal zsugorodott. A nagy hiányból adódó eladósodás tekintetében is számos EU-s ország „előttünk jár”. Az államadósság mértéke GDP-arányosan a miénknek több mint a duplája Görögországban, a magyar másfélszeresét haladja meg Olaszországban, Portugáliában, s mintegy negyedével több Franciaországban, Cipruson, Belgiumban, Spanyolországban is. – Nézzük a 2021-es büdzsét. Tavalyi elfogadása óta jelentősen változott a helyzet. Mennyire fenntarthatók a benne lévő célok? – Az már most tudható, hogy a múlt évinél kisebb lehet majd a hiány, itt is belesimulva az EU hat-hét százalékos átlagába. Ha újraindul a gazdasági növekedés, akkor az államadósság GDP-arányos mértékének már ismét csökkennie kell. Súlyos gazdasági-társadalmi válságban a fiskális fegyelem elé kerülnek más szempontok. Ilyen a pandémia megfékezése, az emberek életének megóvása, a gazdasági szereplők „életben tartása”, majd a gazdaság működésének a helyreállítása. A magyar gazdaság pozíciói elválaszthatatlanok az EU más államainak – elsősorban Németországnak és a visegrádi országoknak – a teljesítményétől. Általános a prognózis, hogy ott is növekedés várható. Jó lenne, ha „tartanánk a formánkat”, és visszatérnénk a 2020-at megelőző évek trendjéhez, és a közösségi átlagnál nagyobb társadalmi teljesítményt tudnánk magunkból kihozni. Ennek feltétele a beruházások felpörgetése az uniós források úgynevezett fejnehéz lehívásával és a saját források hatékony felhasználásával. Nem mindegy, hogy mikor mire és mennyit fordítunk.

– Meddig lesz szükség élénkítésre? – A Költségvetési Tanács a 2021. évi költségvetési törvényjavaslat véleményezésének az alkalmával szintén hangsúlyozta, hogy az idén is szükség lesz a gazdaság élénkítését, a munkahelyek megőrzését, újak létrehozását segítő programokra. A növekedési pályára történő visszaállás jelentős, célzott, a versenyképességet erősítő költségvetési intézkedéseket kíván. Növekedés nélkül nincs jövő, ezért támogatja a tanács is a beruházási programokat. – A friss számok alapján az éves hiány harmada már összejött. Mennyire rendkívüli dolog ez ebben a helyzetben? – Az államháztartás központi alrendszerének a pénzforgalmi deficitje az első két hónapot tekintve valóban nagy, közel 540 milliárd forint, az ez évre tervezettnek a harmada. Ez a mérték azonban a rendkívüli helyzetben nem egyedi, hiszen most merülnek fel a legfontosabb védekezési és gazdaságösztönző kiadások, míg a bevételek normál ütemben érkeznek. – Uniós pénzesőről szólnak a hírek: a mentőcsomag és a hétéves büdzsé soha nem látott forrásokat jelent. Mit jelent majd mindez például a felhasználhatóságot és a lehívhatóságot tekintve a költségvetés és az ország gazdasága számára? – A hétéves „rendes” keretünk 11 ezer milliárd forint. Az új, helyreállítási keretünk ezen felül 8 ezer milliárd forint, ennek kétharmada visszatérítendő. Ezek valóban nagy számok. De egy kicsit visszatérek a mögöttünk lévő hétéves időszakra, hiszen még az sincs lezárva. A 2014–20as uniós költségvetési ciklushoz kapcsolódó Széchenyi 2020 programoknál a kifizetések értéke a múlt év végén a teljes keret (9700 milliárd forint) 90 százaléka volt. E nagymértékű felhasználás mögött a kormány sikeres munkája, azon belül az előlegpolitikája van. Utóbbit az jelzi, hogy az EU-ból a keret 63 százaléka érkezett meg (a megelőlegezés így 27 százalékos). Minden bizonnyal a teljes összeg igénybevételére sor kerül 2023-ig. Ezekből joggal következik, hogy a kormány a következő hétéves ciklusban is képes lesz az uniós pénzek hatékony és a jóllét érdekében történő felhasználására.

NÉVJEGY

1948-ban, Szombathelyen született. Mérnök, közgazdász, egyetemi oktató. Az Állami Számvevőszék elnöke volt 1997 és 2009 között. 2012. január 10-től a Költségvetési Tanács elnöke.

SZAJLAI CSABA