KÍNAI RÉSZVÉNYPIACOK Megkönnyebbültek

MEGKÖNNYEBBÜLTEK AZ ALIBABA BEFEKTETŐI

KÍNAI RÉSZVÉNYPIACOK | Az Alibaba pénzügyi leányvállalata kénytelen javítani nyereségességén, ha meg akarja valósítani a hatóságok által tavaly novemberben elkaszált nyilvános részvénykibocsátást.

A kínai e-kereskedelmi óriás, az Alibaba 2,8 milliárd dolláros bírságot kapott a hatóságoktól, mire a befektetők fellélegeztek, az árfolyam pedig a bejelentést követően 6,5 százalékkal emelkedett a hongkongi tőzsdén. Ilyen is csak Kínában fordulhat elő: a 2019-es árbevétel 4 százalékát kitevő rekordbírság is megkönnyebbülés. Ez utóbbit az magyarázza, hogy a büntetés mértéke lehetett volna akár a forgalom 10 százaléka is. Valamint az invesztorok abban bíznak, hogy ezzel vége az óriásvállalat hatósági vegzálásának, hogy Peking a továbbiakban békén hagyja a legendás alapító, Jack Ma cégét.

AZ OLIMPIÁRA VÁRVA

Februárban, a holdújév alkalmából számos városban úgynevezett „vörös csomagokat” sorsoltak ki. Egy ilyen csomag durván 30 dollár értékű digitális renminbit tartalmazott. A cél az, hogy Kína világelső legyen a virtuális devizák piacán, hogy jövőre, amikor ott rendezik meg a téli olimpiát, megmutathassa a világnak az új technológiát. Ennek persze nem csak a nemzeti büszkeség szempontjából van jelentősége: a digitális pénz esetében a jegybank nyomon tud követni minden egyes tranzakciót. A kínai technológiai szektor óriásai és Peking egymásrautaltsága persze nem jelenti azt, hogy a pártvezetés a lovak közé dobná a gyeplőt. Az Alibaba legnagyobb ágazati társai – például a Tencent és a Meitunan – aggódva várják, hogy mikor találnak valamit náluk is (ki) a felügyelet emberei. A közösségi portált üzemeltető Tencentnél ez sokkal bonyolultabb lenne, mint az Alibabánál. Vizsgálni kellene a cég játéküzletágát, a zenei jogdíjak befi zetését (a Tencent Music és a Spotify közös vállalat), a felvásárlási tevékenységet.

D. GY.

ALIBABA-ALIBI

Hasonló szellemben nyilatkozott Daniel Zhang, a társaság Ma visszavonulása után megválasztott vezérigazgatója és Joe Tsai alelnök is: „Örülünk, hogy magunk mögött hagyhatjuk ezt az ügyet; a felvásárlások felülvizsgálatán túl más versenyhatósági eljárástól nem kell tartanunk.” A kínai felügyelet versenyellenes magatartással vádolta az e-kereskedelmi gigászt, továbbá megvétózta a cég finanszírozási leányvállalata, az Ant Group tavaly novemberre tervezett, 37 milliárd dolláros részvénykibocsátását. A hatóságok decemberben jelentették be a vizsgálatokat. Peking nem is csinált különösebb titkot abból, hogy Jack Ma pártvezetést kritizáló nyilatkozatai verték ki náluk a biztosítékot. A versenyellenes magatartás annyit jelentett, hogy az Alibaba nem jelentette be, amikor kisebb riválisai körében felvásárlásokat hajtott végre. Ez egyébként szinte általános gyakorlat a kínai óriások körében, és ez idáig a külföldön jegyzett cégek esetében nem is nagyon foglalkoztak vele a hatóságok.

Az Alibaba és a legnagyobb kínai közösségi oldal, a Tencent évente több száz startupot vásárol fel. A versenytörvény szerint ezen akvizíciók be nem jelentéséért 500 ezer renminbi (kb. 76 ezer dollár) büntetés a maximum. Ez még pár száz eset után is aprópénzt jelent ezeknek a titánoknak. A felügyelet egyébként tervezi, hogy feljebb tolja a bírság maximumát. Ami viszont jobban kiverte a biztosítékot, az az a gyakorlat, amely szerint az e-kereskedelmi felületekhez kizárólagosan, exkluzív szerződésekkel kötik a kereskedőket. Zhang közölte, hogy felhagynak ezzel a gyakorlattal, végül is nincs szükségük rá, más módon is magukhoz tudják kötni az ügyfeleket. Például csökkentik a nekik kiszabott közvetítői díjat, vagy ingyenes szolgáltatásokat ajánlanak fel.

320 300 280 260 240 220 200 180 160 140 120 100

AZ ALIBABA ÁRFOLYAMA

A heti záróárak átlaga, dollár

I.II.III. IV. IV. V.VI.VII.VIII.IX.X.XI.XII. 2020 2021

Forrás: Yahoo Finance

PEKINGI VÉSZCSENGŐK

A befektetők úgy vélik, hogy mindent összevetve az ügynek pozitív lett a végkicsengése, hiszen végső soron a felügyelet – vagyis a párt – áldását adta az Alibaba és a többi e-kereskedelmi cég üzleti modelljére. Ennek persze az is feltétele, hogy a technológiai vállalatok szorosan együttműködjenek a pekingi vezetéssel a gazdaság és a társadalmi élet digitalizálása terén. A függés kölcsönös, mert Pekingnek is szüksége van ezekre a társaságokra. Részben a felhasználóikról gyűjtött információk miatt, részben pedig azért, mert a digitális jüan elterjesztésével nemzetközi modellt szeretne létrehozni (lásd Az olimpiára várva című írást).

AZ ANT GROUP KABALAÁLLATA. A HANGYASZORGALOM MÁR KEVÉS A NYERESÉGESSÉG JAVÍTÁSÁHOZ

A pártvezetés számára az igazán nagy probléma pontosan ez: a fizetési rendszerek ellenőrzése. A kormányzati attak nem is igazán az Alibabát célozta, sokkal inkább annak pénzügyi leánya, az Ant Group volt a célpont. A gazdaságpolitika irányítói jelentősen szigorították a technológiai cégek hitelezési tevékenységét, és Hszi Csin-ping kínai elnök a hó elején közölte: ez csak a kezdet. Közben persze az Alibaba sem ül ölbe tett kézzel: az Ant Alipay nevű rendszerének a hitelezői szerint az év kezdete óta 80 százalékkal emelte a társaság a közvetítői díjakat. Készpénz vagy bankkártya helyett a kínai vásárló többnyire a mobilját használja, és nem csak az online vásárlásoknál. A legnépszerűbb alkalmazás az Alipay, amely a cégnek már olyan hatalmat adott, ami beindította Pekingben a vészjelzőket.

A kereskedők minden egyes tranzakció után díjat fizetnek az Alipaynek, amely megoszlik a vállalat, a vevő bankja, valamint az ország bankkártyacége, a UnionPay között. Az Alipay azonban sikeresen használta ki – legalábbis eddig – piaci fölényét, és folyamatosan növelte e díjból való részét. A pénzintézetek kénytelenek voltak nyelni, ha növelni akarták piaci részesedésüket. A banklobbi most visszavágott, főleg az ebben különösen erős nagy állami hitelintézetek, és elérték, hogy változzon a szabályozás. Az ezt célzó javaslat szerint a finteches társaságok által folyósított kölcsönöknél nagyobb részt kell vállalniuk e cégeknek, ugyanakkor korlátozzák a hitelpiachoz való hozzáférésüket. Az Ant válaszul még agresszívebben lép fel az online fizetések területén, hiszen valahogy kompenzálnia kell nyereségessége várható csökkenését, ha továbbra is meg akarja valósítani a nyilvános részvénykibocsátást.

Alipay 55,6%

A KÍNAI NEM BANKI MOBILFIZETÉSI PIAC, 2020. VI.

Egyéb 5,6%

Forrás: iResearch

Tencent 38,8%

MONOPÓLIUMVESZÉLY

Az ügyben a kínai jegybank is megszólalt. Felhívta a figyelmet arra, hogy bármiféle monopóliumtörekvés ellen kíméletlenül fellép a jövőben. Az Alipaynek egymilliárdon felüli számú aktív felhasználója van, a nem banki elektronikus fizetések több mint a fele rajta halad keresztül az országban. A kínai mobilfizetési rendszerek éves forgalma 295 ezer milliárd renminbi (kb. 45 ezer milliárd dollár). Ehhez képest a bankkártyás tranzakciók összege csupán 117 ezer milliárd renminbi.

D. GY.