CHRISTOPHER MATTHEISEN Felhők hátán

FELHŐK HÁTÁN

CHRISTOPHER MATTHEISEN | Habár az átlagember még mindig a Windows operációs rendszerrel azonosítja a Microsoftot, a redmondi IT-cég fókuszában már a világgazdaság jövője szempontjából sokkal meghatározóbb felhőalapú szolgáltatás és a mesterséges intelligencia áll – fejtette ki a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója. Kiemelte, hogy a koronavírus-járvány bebizonyította: ha kell, az emberek és a gazdaság szereplői a megszokásokat hátrahagyva képesek alkalmazkodni az új kihívásokhoz.

Korábban a Telekom, most a Microsoft Magyarország vezetőjeként a technológiai cégek irányából figyeli a világ alakulását. Mit tart a legfontosabbnak a tavaly kirobbant Covidjárvány globális hatásaiból? – Óriási hatással volt mindannyiunkra annak felismerése, hogy a változások sokkal gyorsabban történhetnek, mint azt korábban gondoltuk. A válság előtt bármely vállalat esetében az informatikai háttér átalakításával kapcsolatos döntéseket hónapokon vagy éveken át tartó várakozások előzték meg. Nemcsak az iskoláknak kellett áttérniük az online oktatásra egy hétvége alatt, hanem a cégeknek is hasonló sebességgel kellett átállni az otthoni munkavégzésre. Azt hiszem, a most szerzett tapasztalatok révén a szervezetek mostantól bátrabbak lesznek, sokkal gyorsabban mernek majd változtatni a korábban megszokott gyakorlataikon. Jelenleg egy olyan folyamat közepén járunk, amely a koronavírus-járványra adott első vészreakciókkal kezdődött. Ezt követi az üzleti tevékenység helyreállítása, végül pedig a pandémia utáni munkavégzési módunk és életvitelünk újragondolása következik. Most a legfontosabb feladatunk, hogy az egész országban támogassuk az embereket, a közösségeket és a szervezeteket az általános gazdasági talpra állás megvalósításához vezető úton. Azon túlmenően, hogy elhozzuk Magyarországra a legmodernebb technológiákat, fontos feladatunk megszervezni, hogy a lehető legtöbben sajátítsák el azt a tudást, amely ezek használatához szükséges. – Miként lehet a leggyorsabban elérni a hazai gazdaság sokak által felpattanásként emlegetett növekedési pályára állását? – A bővülés elérésének a leghatékonyabb eszköze a digitalizáció széles körű elfogadtatása lesz. Jellemző, hogy a digitális transzformációban élenjáró vállalatok még a járványhoz kapcsolódó válság alatt is világszerte sikereket értek el. Tavaly már világosan láttuk, hogy azok a magyar vállalkozások, amelyek ki tudták használni az online adottságokat, a felhőt és az adatok hasznosítását, nemcsak túlélni, hanem boldogulni is képesek voltak. E cégek lesznek azok is, amelyek a krízis után gyorsabban tudnak majd újra növekedni. A magyar gazdaság ugyanakkor az átlagnál sokkal jobban ki van téve a globális piacoknak és trendeknek, ami legalább annyira lehet sansz, mint fenyegetés. Elérkeztünk egy olyan fordulóponthoz, ahol az üzleti életben eddig megszokott módszerek többé már nem működnek. A szervezeteknek gyors ütemben kell átvenniük a legmodernebb technológiákat annak érdekében, hogy kezelni tudják a globális egészségügyi intézkedésekből, az utazási és kereskedelmi korlátozásokból eredő dinamikus gazdasági kihívásokat. Ugyanakkor meg kell teremteniük a feltételeket ahhoz, hogy kialakíthassák és fejleszthessék saját digitális képességeiket. – Ebben a folyamatban milyen szerep juthat az IT-szektor eddigi és jövőbeli fejlesztéseinek? – A technológia rendkívül fontos szerepet játszik majd az általános gazdasági helyreállításban, ezért igyekszünk segítséget nyújtani ügyfeleinknek a szükséges megoldások bevezetésében és alkalmazásában. Elkötelezettségünk azonban ennél tovább mutat. Globális IT-társaságként tudjuk, hogy többre is képesek vagyunk, ezért más területeken is akcióba lendültünk. Együttműködésre léptünk például orvosi kutatókkal, rendelkezésükre bocsátva fejlett mesterséges intelligencia (AI – artificial intelligence) technológiáinkat és szakértelmünket. Ezenkívül növeltük a frontvonalban dolgozó, a közösségek reagálását javító és a helyreállásukat segítő nonprofit szervezetek támogatását, valamint jelentős lépéseket tettünk azért, hogy a széles sávú internet minél több ember számára elérhetővé váljon világszerte. – A hazai cégek mennyire tartanak lépést a világban lezajló technológiai fejlődéssel, mennyire illesztik a saját folyamataikba az újdonságokat? – Úgy látom, a hazai vállalatok világosan látják a trendeket és az előttük álló feladatokat. Az üzleti döntéshozók, a kisebb cégek vezetői és általában az alkalmazásban álló, hétköznapi emberek is értik, hogy fejleszteniük kell a saját digitális készségeiket ahhoz, hogy versenyképesek maradjanak s megvalósíthassák szakmai és személyes céljaikat. Jó néhány ígéretes példa van már, amelyből látszik, hogy eljött a rugalmasság, a változás és az innováció ideje. A felhő rugalmasságot, racionalitást, hatékonyságot és biztonságot visz minden vállalkozás és szervezet életébe. Azok a társaságok, amelyek nemcsak a napi működésüket, hanem az üzleti stratégiájukat is a felhő kínálta lehetőségekre építik, sokkal versenyképesebbé válnak. Hadd mondjak

néhány magyar példát. A nemzeti közútkezelő a közutak ellenőrzésének a napi tevékenységét és a javítások megtervezését állította át AI-alapú megoldásra. Ennek köszönhetően ez a munka kevesebb erőforrást igényel, az úthibákat mégis gyorsabban tudják kijavítani, amiből minden autós profitál. Egy másik hazai példa az online áruházak világából való. Például keresünk egy apró árucikket a barkácsáruházban, amelynek a termékneve teljesen más, mint ahogy a köznyelvben hívjuk. A Praktiker azt találta ki, hogy mesterséges intelligencia beépítésével ismerik fel a keresőszavak alapján, milyen produktumra gondolhatott a vásárló, aki így gyorsabban találja meg azt, amit keres. A telekommunikációs cégeknél a hálózatból érkező adatok készíthetnek üzleti előrejelzéseket, de a berendezések szenzoraiból jövő jelek akár meg tudják jósolni, hogy mi fog meghibásodni. – Az IT és a telekommunikáció az a terület, amely megmutatja, hogy egy nemzet mennyire fogékony a legújabb technológiai megoldásokra. Az itt szerzett tapasztalatai alapján a magyar társadalom mennyire érdeklődő a legújabb szoftverek, eszközök iránt? – Egyrészt a felhő, a digitális megoldások a nélkülözhetetlen adaptivitást kölcsönözték azoknak, akik előrébb jártak a többieknél. Globálisan az elmúlt 12 hónapban 115 millióra nőtt az online megbeszélések, tanórák, tárgyalások platformjául szolgáló Teams napi alkalmazóinak a száma. Csak a közoktatás, az egyetemi szféra felhasználói százezres nagyságrendű csoportot alkotnak. Másrészt azt látjuk, hogy eddig soha nem látott mértékben ugrott meg az igény a tudás, a digitális ismeretek megszerzésére. A Microsoft egy éve világszerte 25 millió fő átképzését tűzte ki célul. Tavaly nyár óta a LinkedInnel és a GitHubbal közösen biztosítunk ingyenes tananyagokat, segítjük az álláskeresőket a képesítések megszerzésében és ezáltal az elhelyezkedésben. Az eddig elért eredmények visszaigazolják a kezdeményezés időszerűségét, hiszen az elmúlt kilenc hónapban 231 országban és térségben több mint 30 millió tanulni vágyót vontunk be az oktatási programba az Opportunity. linkedin.com oldalon keresztül. Magyarországon már több mint 34 ezren csatlakoztak az online továbbképzésekhez. – A távközlés és az informatika egyre inkább összeér. Mit lát most a legnagyobb különbségnek? – Annak ellenére, hogy a telekommunikáció és a szoftverek világa már abban a tizenkét esztendőben is összeért, amíg én a Magyar Telekom vezérigazgatója voltam, most értünk el abba a korba, amikor beteljesedhet a legendás szoftverfejlesztő és üzletember Marc Andreessen jövendölése: „software is eating the world”, vagyis a szoftverek megeszik a világot. Amikor eljöttem a Telekomtól, olyan helyet kerestem, ahol a jövő technológiájával foglalkozhatok, és a Microsoftnál egyértelműen bebizonyosodott számomra, hogy ez a felhőszolgáltatás. Amely messze többre képes, mint ami a köztudatban él. A legnagyobb különbség pedig az, hogy a távközlés világa sokkal látványosabb, mert mindig lehet látni, ha valakinek új telefonja van, s a legfrissebb szolgáltatásoknak is hamar híre megy a rendkívül gyorsan fejlődő piacon. A szoftverfejlesztés természeténél fogva kevésbé látványos. – A technológiaváltás ugyanakkor a Microsoft stratégiáját is markánsan érinti. Mit jelent ez a gyakorlatban?

– A Microsoft most egyértelműen a technológiai és a kommunikációs stratégiaváltás időszakát éli, mert miközben mindenki az Office-szal, a Windowszal meg az Xboxszal azonosítja, és ezek még ma is fontosak, de cégünk fókuszában már a mesterséges intelligencia és a felhőtechnológia áll. Két olyan absztrakt fogalomról van szó, amelynek a megismertetését megnehezíti, hogy nem jeleníthető meg egy fizikai tárgy, mondjuk egy telefon képében. Pedig különösen a felhő egyre több ember és még több vállalat életében válik mindinkább nélkülözhetetlenné úgy, hogy esetleg az nem is mindig tudatosul az érintettekben. Mert a felhő ma már számtalan számítási és számítástechnikai szolgáltatást (például tárolás, adatbázis- és hálózatkezelés, szoftverelérés) biztosít az interneten keresztül. – Ugyanakkor az emberek többsége még most is azt gondolja, hogy a felhőszolgáltatás – sokak számára ma is nehezen felfogható módon – mindössze egyszerű adattárolásra jó. – Ez az új technológia messze többet nyújt ennél. Használatával a növekedésben lévő cégek megspórolhatják a drága nagy teljesítményű hardver- és szoftverháttér megteremtését. Ráadásul a felhőszolgáltatásért mindig a felhasználás arányában kell fizetni, így nincs szükség olyan költséges beruházásokra, amelyek esetleg több év múlva is csak optimális esetben térülnek meg. Az is fontos, hogy a felhőben tárolt adatok legalább akkora biztonságban vannak, mintha azokat a saját számítógépünkön tárolnánk. De persze csak akkor, ha a jelszavainkra a megfelelő módon vigyázunk – mert a különféle adatlopásoknál majdnem mindig kiderül, hogy az emberi felelőtlenséget kihasználva történt a bűncselekmény. A felhőtechnológia egyébként nem új dolog, már tíz évvel ezelőtt is létezett. De ahhoz, hogy valóban teljesíteni tudja az ígéretét, arra van szük-

Az Egyesült Államokban született amerikai–magyar üzletember, közgazdász, távközlési, informatikai szakember. 2019. március 4-e óta a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója. 1983-ban történész szakon végzett a bloomingtoni Indiana Egyetemen, 1988-ban pedig pénzügyi és közgazdasági szakon közgazdászként diplomázott a New York-i Columbia Egyetemen. 1990-ben jött Magyarországra, ahol üzleti elemzéssel és stratégiai tervezéssel foglalkozó tanácsadó céget alapított. Az 1989–90-es változások után két könyvet is írt a magyar gazdaság történelmi esélyeiről. 1993-ban a Westel 900 GSM Mobil Távközlési Rt. alapító marketing- és értékesítési igazgatója lett. 1996-ban Lengyelországban marketing-, értékesítési és stratégiai igazgatóként közreműködött az Era GSM mobiltelefon-szolgáltató beindításában a US West International részére. 1997-től Londonban a US West (később MediaOne) cég európai mobiltávközlési vállalkozásainak marketing- és értékesítési tevékenységét irányította. 1999-től a British Telekom Cellnet üzleti marketing- és értékesítési igazgatójaként dolgozott.

ség, hogy bárhol, bármikor, nagyon gyorsan, rendkívül könynyen hozzáférjünk a szolgáltatáshoz. Ehhez pedig az adatátviteli sávszélesség hihetetlen méretű bővülésére volt szükség. Itt jön képbe ismét a telekommunikáció, hiszen a felhőszolgáltatások fejlődéséhez és szélesebb körű elterjedéséhez elengedhetetlen volt a gyorsabb adatkommunikációt biztosító nagyobb sávszélesség, az 5G meghonosodása. Ez teremtette meg a lehetőségét annak, hogy ma már éppen olyan könnyen hozzáférhetünk a felhőhöz, mint a saját számítógépünkhöz vagy a távoli szerverhez. Így pedig a globális felhőszolgáltatások összesítve egy képzeletbeli szuperszámítógép képességét is elérik. – Míg a mobiltelefon szinte eladja magát, a felhőtechnológia elterjesztéséhez ennél sokkal többre van szükség. – A felhőtechnológia és a mesterséges intelligencia megismertetéséhez kiemelkedően fontos az edukáció. Az ügyfél-elégedettséghez nem elég, ha valaki megérti a szolgáltatás lényegét: a befektetés csak akkor hoz hasznot, ha a technológiát megfelelően alkalmazni is tudják. Ahhoz, hogy a felhő vagy a mesterséges intelligencia valódi értéket teremtsen, a legtöbb helyen drámai átalakulásra van szükség a cégkultúrát és a szervezeti struktúrát tekintve. Egyszerűen fel kell számolni a hagyományos, hierarchikus vállalatszervezési modellt. Helyette olyan új munkamódszereket kell adaptálni, mint a folyamatos rugalmasságot és alkalmazkodási képességet megteremtő agilis cégszervezési modell, illetve a folyamatos innováláson és értékteremtésen alapuló lean startup. – Említette, hogy a járvány kényszerítő hatására rugalmassággal válaszolnak azok, akik versenyképesek akarnak maradni. Miként érinti ez a felhő és a mesterséges intelligencia elterjedését? – Az elkövetkező években egyre nagyobb szerepet kap a gazdaságban a felhőalapú szolgáltatás, miközben a mesterséges intelligencia elterjedése is megállíthatatlan lesz. Ugyanakkor szerintem ezzel kapcsolatban is komoly tévképzet él még a köztudatban. Mert az AI, ha megfelelően alkalmazzák, nem az emberi döntést helyettesíti, hanem az a feladata, hogy elősegítse az optimális döntés megszületését. Ez természetszerűleg oda vezet, hogy jó néhány rutinszerű, adminisztratív jellegű munkakör a múlté lesz, a másik oldalon viszont számtalan új munkakör jelenik majd meg. Ha valaki ma megvesz egy számítógépet vagy egy szervert, biztos lehet abban: két-három év alatt annyira megváltozik a technológia, hogy az addigra már elavult lesz. A folyamatosan megjelenő új képességekre csak a felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia alkalmazásával lehet rugalmasan és gazdaságosan reagálni. Erre pedig cégmérettől függetlenül azért is szükség van, mert az apró helyi szolgáltatók kivételével minden vállalkozásnak fel kell készülnie a maga területén előbb-utóbb törvényszerűen jelentkező globális versenyre. – Mennyiben jelent kihívást az új technológiák elterjesztésében az, hogy a Microsoft nevével azért mégiscsak számítógépen és vele a Windows beindítása révén találkozik az átlagember? – Ebben egyáltalán nem látok ellentmondást. Ugyanakkor nem véletlen, hogy a cég bejelentette az új funkciókkal felvértezett – például a távmunkát is megkönnyítő – alkalmazotti munkakörnyezeti platform, a Microsoft Viva piacra lépését. Mert a Microsoft a felhőszolgáltatást, illetve a mesterséges intelligenciát fejlesztve ma már azokra a területekre fókuszál, amelyek nagyobb hozzáadott értéket teremtve a jövő világának a meghatározó elemeit jelentik. Márpedig a járvány vége utáni jövő nem hasonlít majd a korábbi életünkre. A digitális technológiák mindennapivá válását mutatja az is, hogy számtalan üzleti utazást biztos, hogy a jövőben is kiváltanak az online megbeszélések, s a felhőben is egyre többen tárolnak majd mind több adatot. – A Covid hatásához kötődő új típusú alkalmazkodás menynyire érintette a magyarországi Microsoft belső szervezetét? – Mi is egyértelműen a korábbinál sokkal rugalmasabb, a kreativitást erőteljesebben segítő munkaszervezésre váltottunk. Emellett nemcsak az jelent új kihívást, hogy a járvány miatt mi is átálltunk az otthoni munkavégzésre, hanem az is, hogy nem csak a magyarországi csapattal vagyok állandó munkakapcsolatban. A Microsoft redmondi központjától kezdve – a feladattól függően – akár a cég moszkvai, londoni vagy éppen müncheni szakértőivel és alkalmi munkacsoportjaival is együtt dolgozom az aktuális projekteken. Vagyis az a meghatározás, hogy a Microsoft Magyarország ügyvezetője vagyok, már messze nem fedi le a teljes tevékenységemet.

– Miként változott meg az ön élete, munkavégzése a pandémia hatására? Mi lesz az, amit ebből a járvány utáni időszakban is megtart? – Először is, úgy gondolom, a Covid előtt némi szkepticizmus, sőt megbélyegzés társult az otthoni munkavégzéshez, de a válság egyértelműen megmutatta, hogy ugyanolyan hitelesek és hatékonyak lehetünk odahaza, mint az irodában. Én és a kollégáim is elfogadóbbak leszünk a jövőben a téren, hogy alkalmanként otthonról dolgozzunk. Másodszor: megtanultam minden eszközünket intenzívebben, szisztematikusabban használni, mert a pandémiás időszak alatt egyre inkább nélkülözhetetlenekké váltak, mint például az online megbeszélések terévé vált Teams, a közös gondolkodást segítő Whiteboard, a fájlok megosztására szolgáló SharePoint vagy a OneNote kereshető online jegyzetei, amelyek megoszthatók az értekezletek alatt és után. De azért azt nagyon várom már, hogy újra összefussak a kávéfőző mellett a kollégákkal!

Azok a magyar vállalkozások, amelyek ki tudták használni az online adottságokat, a felhőt és az adatok hasznosítását, nemcsak túlélni, hanem boldogulni is képesek voltak.

ÉRSEK M. ZOLTÁN