NÉMETORSZÁGI VÁLASZTÁSOK Jönnek

ANNALENA BAERBOCK. HATÁROZOTT IRÁNYVÁLTÁS LEHET A KÜLPOLITIKÁBAN

JÖNNEK A ZÖLDEK,

FORDULAT ELŐTT A NÉMET KÜLPOLITIKA

NÉMETORSZÁGI VÁLASZTÁSOK

A CDU egyelőre vezet a közvélemény-kutatásokban, viszont egyre valószínűbb, hogy a Zöldek kormányzati pozícióba jutnak. Ez erőteljes fordulatot vetít előre a német külpolitikában.

A második világháború óta Németország a politikai stabilitás jelképe volt Európában. Amióta 1949-ben létrehozták a Német Szövetségi Köztársaságot, mindössze nyolc kancellár vezette az országot, és két politikai párt volt a domináns: a kereszténydemokraták (CDU/ CSU pártszövetség), valamint a szociáldemokraták (SPD). A CDU/CSU öt, az SPD három kancellárt adott. Angela Merkel a szeptemberi választások után távozik a politika színpadáról. Tizenhat éves kancellári időszakából tizenkettőt a szocdemekkel együtt kormányzott nagykoalícióban.

IDENTITÁSVÁLSÁGBAN A CDU

Most azonban a két nagy párt bajban van. A CDU Armin Laschet személyében egy igencsak fékezett habzású politikust talált Merkel helyére. Sokkal népszerűbb nála a bajor miniszterelnök, a CDU bajorországi testvérpártjának, a CSU-nak az elnöke, Markus Söder. A pártszövetség kancellárjelöltjéről hamarosan dönteni kell. Söder közölte, hogy ha Laschetre esik a választás, akkor fegyelmezett politikusként visszalép a jelöltségtől, nem vállalja a belháború kockázatát. Riválisa mögé felsorakozott a CDU vezetése, viszont egyelőre úgy látszik, hogy a Merkel köpönyegéből kibújt örök túlélőnek túl nagy lehet a kancellári kabát. Laschet folytatná Merkel immár klaszszikussá vált, konszenzuson, kiegyezésen alapuló politizálását. A nagy kérdés, hogy a jelenlegi helyzetben ez elég lesz-e a kancellársághoz.

A CDU-t korrupciós botrányok tépázzák, és a koronavírus-járvány harmadik hullámának a kezelése is elég szomorú állapotokat eredményezett. (Két pártbeli politikusról kiderült, hogy még az első hullám idején összesen 250 ezer eurót tettek zsebre, mert közvetítettek a Baden-Württemberg tartomány és két magáncég közötti maszkbeszerzésekben.) A CDU ellen szóló másik tényező az, hogy a vakcináció csigalassúsággal halad. Április közepi adatok szerint 100 főből csupán 23-an kapták meg az első oltást, ami messze elmarad a korábbi német várakozásoktól.

NÉMETORSZÁGI PÁRTOK

Százalék

35,9

17,5

8,9 7,7

5,7 14,9

Forrás: pollytix.eu Megjegyzés:

ANGELA MERKEL ÉS ARMIN LASCHET. A MUTTI UTÁN SZABADON

Merkel hidegfejű centrista politikája 2005 és 2017 között négy választáson is elnyerte a középre húzó választók bizalmát. A Mutti egyik kedvenc taktikája az volt, hogy kifogta a szelet ellenfelei vitorláiból, gyakran saját maga valósította meg más pártok ötleteit. Ez ugyan középre húzta a CDU-t, viszont megvolt az a hátránya is, hogy a párt elveszítette önálló arculatát és politikai innovációs képességét.

Bár a formáció továbbra is vezet a közvélemény-kutatásokban, gyorsan apad az előnye. Nála jobban már csak a szinte teljesen talajt vesztett szocdemek aggódhatnak, akiknek a helyére erőteljesen törnek be a Zöldek.

ZÖLDVÁLTÁS?

A szeptemberi megmérettetésekig persze sok minden történhet, de jelenleg egy CDU–Zöldek koalíciónak van a legnagyobb esélye. Német politikai elemzők szinte biztosra veszik, hogy a Zöldek valamilyen formában, de bekerülnek a következő kabinetbe, még az sem kizárt, hogy végül ők adják a kancellárt. Ha ezt nem is érik el, feltehetően megkapják a külügyi tárcát, amely hagyományosan a kisebbik koalíciós párt hitbizománya. (Jelenleg Heiko Maas szociáldemokrata politikus tölti be a külügyminiszteri posztot.)

Ez erős váltást hozna a német biztonság- és külpolitikába, főleg, ha a két pártvezér, Annalena Baerbock vagy Robert Habeck valamelyike lenne a kancellár. Az egyik sarkalatos pont, hogy a Zöldek nem akarják az Északi Áramlat II. csövet, Merkel egyik kedvenc projektjét. A vezetéken jelenleg is orosz gáz jön a Balti-tengeren keresztül. A bővítést az amerikaiak szankciókkal akarják megakadályozni, de már csak alig néhány kilométer hiányzik a beruházásból. A Zöldek fő hivatkozási alapja az ukrán helyzet; geopolitikai kockázatot látnak abban, ha Moszkva teljesen kikerüli Ukrajnát nyugati tranzittal. Így furcsa módon a párt a saját kancellárja helyett inkább egyetért az ügyben az USA-val, valamint Lengyelországgal és a balti államokkal.

A jelenlegi hivatalos álláspontnál keményebbek a Zöldek Kínával kapcsolatban is. Abban egyetértenek Pekinggel, hogy a klímavédelemnek fokozott hangsúlyt kell kapnia, viszont erősen bírálják a kínai vezetést a tibetiekkel, a hongkongiakkal és az ujgurokkal szembeni fellépéséért. Tavaly – egyedül a német pártok közül – erősen ellenezték a Merkel által gyorsított menetben végignyomott beruházási megállapodást az ázsiai óriás és az EU között. (Az egyezmény még az unió törvényhozásának a jóváhagyására vár – az ujgurokkal való bánásmód miatt ez nem lesz könnyű menet.)

A Zöldek a gazdaságpolitikában is változást akarnak. Felhagynának a Muttihoz köthető fiskális konzervativizmussal, megváltoztatnák az alkotmányban rögzített adósságszabályt. Mindezt annak érdekében, hogy a létfontosságú infrastrukturális beruházásokra, például a széles sávú internet minél szélesebb körű kiépítésére jusson állami pénz. Azért is kritizálják a kereszténydemokratákat, mert szerintük az üzleti világ túlságosan nagy befolyásra tett szert a német külgazdasági politikában – főleg a kínai és az orosz kapcsolatok terén. Erősítenék a transzatlanti kapcsolatokat – Bidennél és Blinkennél nyitott kapukat döngetnek –, mivel úgy vélik, Berlin nem ismerte fel, hogy geopolitikai szempontból milyen veszélyt jelent Peking és Moszkva térnyerése. Túl ezeken toleránsabb bevándorláspolitikát akarnak. A felsoroltak lehetnek egy esetleges koalíciós tárgyalás legfontosabb szempontjai. A belpolitikában szeretnék az 1998 és 2005 közötti korszakot visszahozni, amikor a szociáldemokratákkal koalícióban kormányoztak. Erre az időszakra a jóléti kiadások növelése, a munkaerőpiac védelme volt a jellemző.

MARCUS SÖDER. HA KELL, FÉLREÁLL

VALÓSZÍNŰTLEN VARIÁCIÓK

Elképzelhető persze más felállás is. E szcenárió szerint egy új koalícióban – ha a Zöldek nem akarnak összeállni a CDU-val – a szabad demokrata FDP és a szocdemek is helyet kapnának. A pártok színei alapján ez lenne a „közlekedési lámpa” koalíció: SPD – piros, FDP – sárga, Zöldek – zöld. A teljesen balos kormányszövetségnek egyelőre kevés esélye látszik. A Die Linke, a kommunista Kelet-Németország hagyományait követő alakulat erősen NATO-ellenes – ezzel sem a Zöldek, sem a szocdemek nem értenek egyet.

D. GY.