RÉGIÓS HÍREK

FAPADOS BOSSZANTJA A HORVÁT LÉGICÉGET

Júniustól állandó bázist létesít a zágrábi Franjo Tuđman Nemzetközi Repülőtéren a Ryanair. Az írországi központú diszkonttársaság már az idén tizenkét országba indít majd járatokat, ezzel jelentős piaci pozíciót szerez a térségben. A horvát állami légicég, a Croatia Airlines cseppet sem örül a konkurenciának, ráadásul az írek állítólag jóval kedvezőbb feltételek mellett használhatják a zágrábi légikikötőt. A nemzeti vállalat arra kéri a főváros privát üzemeltetésű repülőterét, hogy azonos feltételeket biztosítson üzletfeleinek. Közleményében kitért arra is: a létesítmény utasforgalmának az 50 százalékát a Croatia Airlines gépei adják, és olyan desztinációi vannak, amelyek felé más társaságoknak nincs járatuk.

Arról ugyan nincs pontos információ, hogy mennyit fizetnek az írek a zágrábi jelenlétükért, de az állami cég azt állítja: ha ezentúl az íreknek biztosított feltételek szerint használhatná a légikikötőt, akkor évente több mint 135 millió kunát (csaknem hat és fél milliárd forintot) spórolnának. Ez azért sem mellékes, mert a Croatia Airlines a múlt esztendőt 80 millió kuna (3,8 milliárd forint) veszteséggel zárta, ha pedig az írek esetében alkalmazott árakon vették volna igénybe a repülőtér szolgáltatásait, 55 millió kunás (2,6 milliárd forintos) nyereséget értek volna el.

A zágrábi létesítmény francia üzemeltetője egyelőre nem reagált a nemzeti vállalat felvetéseire, de az biztos, hogy az eset még jobban rombolja a horvátországi hírnevét. A légikikötő 2017-es átadása óta amúgy is halmozza a kritikákat.

HORDÓSI

JÓL FIALT A SZERB ÁLLAMI PÉNZ

Az elmúlt három évben közel 1,4 milliárd eurót fordított munkahelyteremtési, befektetésserkentési célokra a szerb kormány – tette közzé a belgrádi gazdasági tárca. Elemzésében azt vizsgálta, kifizetődik-e az államnak a befektetett pénz, megtérülnek-e a kiadások.

Anđelka Atanasković miniszter arról számolt be, hogy a 78 szerbiai településen támogatott 177 projekt tizenhat hónap alatt az összeg négyszeresét hozta vissza a költségvetésbe, figyelembe véve a bérekre kirótt adókból és egyéb illetékekből származó állami bevételeket. A szerb állam a szóban forgó sikeres beruházások értékéhez átlagosan tíz százalékkal járult hozzá – mondta a tárcavezető. Kiemelte: az állami támogatásoknak köszönhetően 51 ezren jutottak új munkahelyhez, s ez abból a szempontból is jelentős, hogy közülük kétezren az egyetlen állással rendelkező tagjai a családjuknak.

Az elemzés azt is kimutatta, hogy az állami pénzek az esetek kétharmadában külföldi cégek invesztícióit segítették. A támogatásban részesült vállalatok éves exportja kétmilliárd euró volt.

VIRÁG

HIÁNYSZAKMA A KATONÁSKODÁS

A szlovén hadsereg már jó egy évtizede évről évre egyre súlyosabb létszámhiánnyal küzd. A problémát miniszterek sora próbálta orvosolni, eredménytelenül. Jelenleg a hadsereg teljes állománya alig haladja meg a hétezer főt, a védelmi tárca pedig már annak is örül, hogy ha nem sokkal több a távozók, mint belépők száma.

Ez a trendet némileg fékezte egy többéves huzavona után meghozott döntés, miszerint a 45. életévüket betöltő katonákat nem eresztik szélnek. Emellett az idei tervek szerint a seregbe való belépés, illetve a szerződés meghosszabbítása státusztól függően akár több bruttó átlagbérnek megfelelő jutalommal jár.

Ezek az ösztönzők valószínűleg nem lesznek elegendők a szlovén haderő feltöltéséhez, így a kormány azt is tervezi, hogy békeidőben, de „a biztonsági környezet erőteljes romlása” esetén kötelezővé tegye a katonai szolgálatot. Az ezt megerősítő törvényt a parlament egyszerű többséggel is elfogadhatja. A tervet az ellenzék mellett a szakma egy része is ellenzi, szerintük ugyanis méltatlan lenne, ha gyakran, például évente arra hivatkozna a kormány, hogy a biztonsági környezet romlása miatt szükség van a kötelező szolgálat meghosszabbítására. A védelmi törvény módosításának egyéb pontjait, amelyek zöme az állomány erősítésére vonatkozik, jóformán mindenki támogatja. Így például azt, hogy a tartalékos alakulatokban a felső korhatár 55, a tisztek esetén 63 év legyen, míg az önkéntesek 30 évesen is beléphetnének a seregbe. A törvénytervezet a közeljövőben kerül a parlament elé, és biztosra vehető, hogy a parázs vitában az ultrabalos Levica párt képviseli majd a legszélsőségesebb, úgymond pacifista álláspontot. Ez a frakció az eddigi katonai beruházások, a fegyverek és egyéb eszközök bevásárlásánál is tiltakozott, népszavazást is akart indítani, amit az alkotmánybíróság megakadályozott.

-TOTI-

OROSZ RULETT

Napok óta a cseh–orosz diplomáciai botrány uralja a prágai médiát. Folyamatosan elemzik a hét évvel ezelőtti csehországi lőszerraktár-robbanások hátterét, mióta maga a miniszterelnök, majd több szakértő osztott meg információkat ezzel kapcsolatban.

A 2014. október 16-án történt első robbanás két halálos áldozatot követelt, valamint több száz embert kellett kitelepíteni a környékről. A másfél hónappal későbbi csak komoly károkat okozott.

A tárolóhelyeket egy ostravai cég, az Imex Group bérelte, a robbanóanyagot pedig egy bolgár fegyverkereskedőnek, Emilian Gebrevnek tervezték leszállítani. A szállítmány végcélja valószínűleg Ukrajna, illetve Szíria háború sújtotta térsége lett volna, ahol minden bizonnyal az Oroszországgal szemben álló felek kapták volna meg.

Az ostravai társaság vezetőit egyébként korábban illegális fegyverszállítások lebonyolításával is meggyanúsították, de ejtették a vádat.

A múlt héten képletesen szólva ismét nagyot robbant a vrběticei lerakat, miután Andrej Babiš kormányfő és helyettese, Jan Hamáček, a belügyi tárca vezetője (egyben ideiglenes külügyminiszter) közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az orosz hírszerzés, a GRU két ügynökét gyanúsítják a robbantások elkövetésével. Személyazonosságukra a 2018-as nagy-britanniai Szkripal-ügy kapcsán derült fény, miután akkor nyilvánosságra hozták a fényképüket. Ezek alapján azonosította a cseh biztonsági szolgálat (BIS) Alekszandr Miskint és Anatolij Csepigát, akik 2014-ben – kétszer is más nevet használva – megfordultak Prágában, majd a raktárban mint potenciális vevők.

A kormány a hét elején 18 orosz diplomatát kiutasított Prágából (bár még így is több mint 120 marad a cseh fővárosban). Moszkva tagadta, hogy köze lenne az ügyhöz, és válaszképpen 20 cseh diplomatát küldött haza, ami viszont szinte megbéníthatja a cseh nagykövetség munkáját, hiszen a nagyköveten kívül csak néhány külügyi szolgálatos maradt ott, miközben rengeteg a konzuli munka.

Az ügy további pikantériája, hogy Jan Hamáček eredetileg hétfőn Moszkvába látogatott volna tárgyalni a Szputnyik V vakcinák beszerzéséről, de ezt azonnal lemondták. Természetesen felvetődik a kérdés, miért éppen mostanra időzítették a bejelentést, amely nagy visszhangot váltott ki világszerte.

A Szputnyik V körüli bonyodalmak korábban Igor Matovič szlovák kormányfő bukását eredményezték, újabban pedig Csehországban is a belpolitikai csatározások egyik gerjesztőjévé vált. Ráadásul a kormányfő nem az országa ellen elkövetett orosz terrorakciónak nevezte az esetet, hanem az említett bolgár kereskedő elleni, végül balul sikerült szabotázsnak, amit az ellenzék nagy vehemenciával kifogásolt, és Babiš azonnali lemondását követelte.

(LT)