VILÁGI OSZKÁR Minden alapanyag vagy

VILÁGI OSZKÁR

A következő öt évben egymilliárd dollárt költünk új, alacsony széndioxid-kibocsátású és fenntartható projektekre – nyilatkozta a Figyelőnek a Mol-csoport innovatív üzletágainak és szolgáltatásainak ügyvezető igazgatója.

MINDEN ALAPANYAG

VAGY ENERGIAFORRÁS

Miért a körforgásos gazdaságban látja a Mol a kitörési lehetőséget? – Gyökeresen megváltozott a világ körülöttünk, ma már egyértelmű, hogy a „kitermel, előállít, majd leselejtez” gazdasági modell nem fenntartható. Ezzel együtt a fogyasztók hozzáállása is változott, azt várják a nagyvállalatoktól, köztük a Moltól, hogy sokkal tudatosabban használják fel az energiát és tudatosabban gyártsanak termékeket. Nekünk erre a kihívásra a körforgásos gazdaság a megoldásunk. Elköteleztük magunkat, hogy olyan technológiákat keresünk, illetve alkalmazunk, amelyekkel az alapanyagoknak és a termékeknek minél nagyobb részét tudjuk valamilyen formában újra felhasználni. Ehhez megvan a szakértelmünk, az infrastruktúránk és a stabil anyagi hátterünk, de az eltökéltség sem hiányzik belőlünk: olyan jövőt szeretnénk építeni, amelyben az unokáink is egészségesen és boldogan élhetnek. – Hogyan állhat egy olaj- és gázipari társaság a körforgásos gazdaság élére? – Nem ismeretlen előttünk ez a terület. Évek óta gyűjtjük a fáradtolajat és a lakossági használt sütőolajat, hogy azután

újra feldolgozzuk. A használt gumiabroncsot a gumibitumen készítésénél hasznosítjuk. Néhány éve beléptünk a műanyagújrahasznosítás piacára is, hogy csak néhány példát említsek. De itt nem állunk meg, a következő öt évben egymilliárd dollárt költünk új, alacsony szén-dioxidkibocsátású és fenntartható projektekre, hogy a körforgásos gazdaság kulcsszereplőivé váljunk a kelet-közép-európai régióban. Alapanyagként és energiaforrásként tekintünk mindenre, ezt a szemléletet kollégáink körében is népszerűsítjük. Folyamatosan tanulnunk kell, a Mol ettől a tudástól lesz több annál, mint amit sokan még ma is gondolnak rólunk, hogy pusztán olajfinomító vagyunk. – Milyen területekre fókuszál a cég a körforgásos gazdaságban? – Ha a hagyományos tevékenységeinket nézzük, például az üzemanyaggyártást, akkor arra törekszünk, mint lényegében mindenki más a piacon: minél kevesebb energiát felhasználva, minél kevésbé környezetterhelő üzemanyagokat gyártani. Jó példa erre a saját fejlesztésű, úgynevezett co-processing eljárásunk, amely nemrég kapta meg a Környezetvédelmi Innovációs Díjat. A bioalapanyagot – növényi olajokat, használt étolajokat és állati zsírokat – a fosszilis komponensekkel együtt dolgozzuk fel, ezáltal fenntarthatóbb dízelt állítunk elő. Közben alternatív üzemanyagok fejlesztésén is gondolkodunk. De amire most leginkább koncentrálunk, az a hulladékgazdálkodás. Ez sem új terület számunkra, hiszen ezer saját hulladékgyűjtő pontunk van, de eddig csak a hulladék összegyűjtésével foglalkoztunk. Mostantól viszont nagyobb hangsúlyt fektetünk a hulladék feldolgozására és újrahasznosítására, ez a petrolkémiai üzletágunk miatt is kulcsfontosságú. A nemrég bejelentett, Pannon Egyetemmel közösen alapított science parkban is ez lesz az egyik kiemelt kutatási terület. – Ha már szóba hozta, milyen érdeke fűződik a Mol-csoportnak ahhoz, hogy beszálljon a nagykanizsai Körforgásos Gazdaság Tudományos és Innovációs Park létrehozásába? – Egy innovatív vállalatnak szüksége van új kutatásokra és az ezekből fakadó új eredményekre, hogy fejlődhessen. Nekünk az az érdekünk, hogy olyan jövőbe mutató megoldásokat találjunk a XXI. század égető kihívásaira, mint a fenntarthatóság, a körforgásos gazdaság vagy a vízgazdálkodás, amelyek valós piaci igényeket elégítenek ki, és amelyeket majd a Mol is hasznosíthat. Egy science park ezt tudja biztosítani. Ez már a világ számos részén működő modell, de Magyarországon még újdonság az egyetemi kutatóműhelyek és az ipari szereplők ennyire szoros együttműködése, ezért a Pannon Egyetemnek, valamint nekünk kultúra- és szemléletformáló szerepünk is van. Fontosnak tartjuk, hogy a kormányzat felkarolta a science parkokat, hiszen ezek a tudásközpontok nemcsak a nemzetgazdaságot erősítik majd, hanem a régió fenntartható jövőjéhez is hozzájárulnak. – Mik lesznek a konkrét kutatási és innovációs feladatok az innovációs park két helyszínén, Nagykanizsán és Veszprémben?

– A fő kutatási területek a körforgásos hulladékgazdálkodás mellett a megújuló energiák, például a hidrogéngazdaság, az akkumulátorok újrahasznosítása, a szén-dioxid hasznosítása, valamint a fenntartható vízgazdálkodás lesznek. Ehhez kutatásioktatási központ, inkubációs és technológiai transzferközpont, több robbanásbiztos laborépület és víztechnológiai laboratóriumok is épülnek. – Mikorra készül el az innovációs park és kik használhatják majd a szolgáltatásait, eszközeit? – A Mol Circular Economy Science Park nyitott lesz más nagyvállalatok és kisebb startupok előtt is. Kifejezett célja, hogy a térségbe vonzzon innovatív cégeket, spinoff vállalkozásokat, ezáltal idővel munkahelyteremtő projektek is létrejöhetnek a régióban. A munka már az idén elkezdődik, az intézmény új épületeit várhatóan 2024-ben adjuk át. – Többször említette, hogy a Mol az egész régióban gondolkodik. Ezt hogyan értik? – Mi alapvetően mindig is a Kárpátmedencében gondolkodtunk. Nem nagy multinacionális cég vagyunk, hanem egy kelet-közép-európai vállalat, multinacionális aspektussal. Itt vagyunk otthon. Az összes szomszédos országban jelen vagyunk, Magyarország mellett Szlovákiában és Horvátországban is van finomítónk, a töltőállomásainkkal pedig az egész régiót behálózzuk. Egyfajta integrációs szerepre törekszünk, szeretnénk megmutatni és kihasználni ennek a régiónak az erejét. A klímaváltozás ugyanis nem áll meg az országhatárokon: a történelem, mint az elmúlt évszázadok során oly sokszor, most is együttműködésre késztet minket. De most nagyobb a tét, mint valaha: úgy kell lefektetnünk a fenntartható jövő alapjait, hogy közben ki kell szolgálnunk az egyre növekvő energiaigényeket. Ahhoz, hogy sikerrel vegyük ezt az akadályt, a Kárpátmedence legjobb koponyáira, az itt élő népek és nemzetiségek közös munkájára van szükség. A Mol-csoport önmagában is egy olyan vállalat, munkahely, amely intézményes kereteket teremt a regionális együttműködéshez, de mi nem zárkózunk be az irodáinkba. Az egyetemek és a tudományos élet támogatásán keresztül is szeretnénk tovább erősíteni azokat az országokat, amelyekben jelen vagyunk. Ehhez kiváló eszköz lesz a Science Park is.

B. HORVÁTH LILLA