MEZŐGAZDASÁG Érdemi birtokrendezést hajt

ÉRDEMI BIRTOKRENDEZÉST

HAJT VÉGRE AZ ÁLLAM

MEZŐGAZDASÁG | Nagy az érdeklődés az osztatlan közös földtulajdonok felszámolását lehetővé tevő új eljárások iránt, amelyek érdemi birtokrendezést jelenthetnek. Óriási területről van szó, összesen mintegy 2,4 millió hektárról. Arról, hogy az ilyen földek mekkora gondot jelentenek, és most milyen lehetőségek nyíltak a megszüntetésükre, Nagy István agrárminiszter nyilatkozott a Figyelőnek.

NAGY ISTVÁN AGRÁRMINISZTER. AZ OSZTATLAN KÖZÖS TULAJDON KÉNYSZERKÖZÖSSÉG, AMIT MEG KELL SZÜNTETNI

„A birtokviszonyok rendezetlenségéből fakadóan olyan akadályokba ütköztünk, amelyek – mint több évtizede megoldatlan problémák – a mezőgazdaság versenyképességének a gátját jelentik” – indokolta az agrárminiszter az osztatlan közös földtulajdonok felszámolását elősegítő, ez év január 1-jétől hatályos törvény szükségességét. Ezek rendezését elodázhatatlannak nevezte, mert a gazdálkodók számára mindennapos gondként, a fejlődésük akadályaként jelentkeznek.

GAZDASÁGI HÁTRÁNY

Nagy István kiemelte: a legfontosabb a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon mint kényszerközösség megszüntetésére irányuló törekvések hatékony megvalósítása. Ennek érdekében az agrárkormányzat lehetőséget akar adni az ilyen földrészletek tulajdonostársainak, hogy minél nagyobb mértékben alakíthassák önállóvá a területüket. Másrészről a tárca törekszik a megszüntetésre vonatkozó eljárások kiterjesztésére és felgyorsítására. Gazdasági szempontból ugyanis hátrányt okoz – magyarázta –, hogy ezen birtokok esetében a tulajdonosi szemlélet értelemszerűen csak nagyon nehezen alakul ki, a gyakorlatban jelentős erőforrásokat köt le a szerződések előkészítése, megkötése. Továbbá gátját jelentik a beruházásoknak is, hiszen az agrárgazdasági finanszírozásba az érintettek csökkentett értékkel tudják banki hitel fedezeteként bevonni az ingatlant.

A célok elérésével az állam érdemi birtokrendezést tud megvalósítani. Ennek nyomán az osztatlan közös földek felszámolásával, a rendezetlen tulajdonosi jogállású területek helyzetének a rendezésével, valamint az eddig nem vagy csak nehezen hasznosítható állami földek mezőgazdasági célú igénybevételének elősegítésével hatékony és látható gazdasági eredményeket hozó intézkedések hajthatók végre – mondta a miniszter.

HOSSZADALMAS ELJÁRÁSOK

A szóban forgó tulajdonviszonyok megszüntetésének eddig is több módja volt. A tulajdonostársak egyezséget kötve feloszthatták a területet, illetve kivásárolhatták egymást. Megállapodás hiányában kérhették a bíróságtól a megszüntetést, ez azonban akár több évig is elhúzódó, s a pervesztes számára igen költséges procedúra. 2012 óta lehetséges közigazgatási eljárásban megvalósítani a megszüntetést. Erre 2012. június 1-jéig mintegy 53,5 ezer földrészletet érintően 250 ezer kérel-

met nyújtottak be az ingatlanügyi hatóságokhoz, és mintegy 35 ezer eljárás már le is zárult. Ennek eredményeként mintegy 170 ezer jogosultnak adták ki az önálló tulajdonú földrészletet. Ugyanakkor ezek a folyamatok a szűkös hatósági erőforrások miatt hosszadalmasak, emellett az állam számára költségesek, a kormányhivataloknak pedig jelentős munkaterhet jelentenek – hívta fel a figyelmet az agrárminiszter, hangsúlyozva: a jogalkotó a korábbi tapasztalatok felhasználásával egy harmadik modellt alakított ki, amely a tulajdonostársak szuverén döntésén alapul, és a köztük létrejövő egyezség szerint biztosítja a megosztást.

A törvény háromféle megoldást kínál az osztatlan viszonyok megszüntetésére. Egyrészt lehetőséget ad az ingatlan megosztásával a feldarabolásra. Másrészt kimondja, hogy ha a megosztás a törvényben rögzített minimális területnagyságnál kisebb mérethez vezetne, akkor helyette az egyik birtokos veheti tulajdonba. Végső esetben állami kisajátítás is történhet akkor, ha az említett módokon évek alatt sem sikerül eredményt elérni, mert az ingatlannak százas nagyságrendű számú gazdája van.

Nagy Istvántól azonban megtudtuk, hogy a koronavírus-járvány miatt az első esetkör, azaz a megosztással való megszüntetés eljárása nem indulhatott meg a törvény január 1-jei hatálybalépésével, mert ez a metódus nagymértékben igényli az érintettek személyes találkozását, amelyet viszont egészségvédelmi okokból kerülni szeretnének. „Maradt tehát a kisebb területek esetében annak lehetősége, hogy azokat egy tulajdonos vegye birtokba, a többiek egyidejű kifizetésével” – közölte.

INFORMATIKAI PROGRAM A TÉRKÉPVÁZLATOKHOZ

A megosztási eljárás megkönnyítése érdekében az Agrárminisztérium kifejlesztett egy informatikai programot, amely segítségére lesz a tulajdonosoknak a megosztáshoz szükséges térképrajzok elkészítéséhez, valamint az új ingatlanok területi adatainak a kiszámításához. Ez az osztóprogram ingyenesen hozzáférhető az eljárás megindításakor, a földhivataltól kapott kód alapján. Használatával a korábbi ügymenetekben közreműködő földmérő munkája váltható ki.

NAGY AZ ÉRDEKLŐDÉS

Magyarországon mintegy 2,4 millió hektáron 1,06 millió földrészlet áll osztatlan közös tulajdonban, az érintett birtokosok száma pedig milliós nagyságrendű. Az Agrárminisztérium vezetője arról tájékoztatta lapunkat, hogy a visszajelzések szerint az új törvénnyel kapcsolatban igen nagy az érdeklődés. Egyfelől a ténylegesen gazdálkodó tulajdonostársak részéről a függetlenedés érdekében. Másfelől azok részéről is, akik csak „papíron” birtokolják a földet, miután a vagyoni hányaduk kis mértéke vagy a tulajdonostársak nagy száma miatt eddig érdemben semmit sem tudtak kezdeni vele, de most végre pénzre tudják váltani.

Fontos, hogy a korábbi megosztási próbálkozásokkal szemben az új rendszer már nem ír elő végső időpontot, így a jövőben bármikor kezdeményezhetik a tulajdonosok a fennálló viszonyok megszüntetését. Erre figyelemmel Nagy István arra számít, hogy kezdetben valószínűleg nagyobb lesz az érdeklődés és a meginduló eljárások száma, de kiemelte: nem kell kapkodni, mert a jövő évben vagy az azt követő esztendőkben is hozzá lehet kezdeni.

HIRDETÉS HZ