PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK Újraindítás

ÚJRAINDÍTÁS

A FALVAKBAN

PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK | A Falusi Civil Alapról és a falusi bolthálózat támogatásának a részleteiről beszélt lapunknak a Magyar falu program kormánybiztosa. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkárát a 25 milliárdos falusi vállalkozás-újraindítási projektről kérdeztük.

„A Falusi Civil Alap keretében az idén – a múlt évhez hasonlóan – közel 5 milliárd forintot osztunk szét azon kistelepüléseken működő civil szervezetek között, amelyek pótolhatatlan tevékenységet végeznek, hiszen helyi szinten képviselik a kultúrát, a sportot, a hagyományőrzést, vagy éppen a falvakban élők biztonságáért, egészségének megőrzéséért, támogatásáért dolgoznak. Tavaly 1580 pályázatot támogatott a Miniszterelnökség.

A felhívás annyira népszerű volt, hogy ebben az esztendőben is megismételjük” – mondta Gyopáros Alpár, a Magyar falu program kormánybiztosa. Mint részletezte, a dotáció az idén is négy jogcímen igényelhető. A civil szervezetek ingatlanberuházási, -felújítási szubvencióra 6 millió, gépjárműbeszerzésre maximálisan 5 millió forintig jelentkezhetnek, továbbá eszközbeszerzési támogatásra 2 millió, programok szervezésére szintén 2 millió forint nyerhető el. A pályázatok már beadhatók, elektronikus úton 2021. május 7-ig küldhetik el a civil szervezetek a kérelmeiket. Arról, hogy az önkormányzatok és a történelmi egyházak mire nyerhetnek el támogatást, a szakember azt mondta: az idén valamennyi felhívásukat közzétették már – 13 különböző célterületre lehet pályázni.

A korábbi évek népszerű kiírásait ismételték meg, ezért ingatlanfejlesztés, közösségi programok megvalósítása, közösségi terek kialakítása, falugondnoki szolgálatok létrehozása, falubuszvásárlás, kommunális eszközök beszerzése, út-, kerékpárút-, híd-, járdaépítés, óvodaudvar-, játszótér-, temetőfejlesztés, orvosi eszközök beszerzése egyaránt szerepel a lehetőségek között. Felhívta a figyelmet: a program indulásától számítva a nyertes pályázatok száma immár meghaladja a 12 ezret, a kifizetett támogatások összege a 130 milliárd forintot, a kedvezményezettek pedig túlnyomórészt önkormányzatok és egyházközösségek.

BOLTHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS

Megjelent a bolthálózat-támogatási pályázat kiírása is. Erről a kormánybiztos kifejtette: az idén a Magyar falu program negyedik pilléreként támogatást biztosít a kormány a 2000 fő alatti települések falusi kisboltjai számára. Minden olyan célterületen segítséget nyújtanak, amely egy ilyen üzlet nyitásához, sikeres működtetéséhez szükséges. Lehet kérelmet benyújtani ingatlanvásárlásra, ingatlan külső és belső felújítására, eszközbeszerzésre, amelybe a hűtőn, a pénztárgépen, de még a gyógyszeres szekrényen át is minden belefér. Sőt, öt éven keresztül akár bértámogatást is tudnak nyújtani az alkalmazottak fizetéséhez.

Ha egy egyéni vállalkozó, gazdasági társaság vagy szövetkezet forrást nyer, akkor öt esztendeig üzemeltetnie kell a kisboltot az adott településen. Emellett meghatározzák azokat az alapvető fogyasztási cikkeket, amelyeket ezen egységeknek for-

A MAGYAR FALU PROGRAM KERETÉBEN FELÚJÍTOTT GYÜMÖLCSOLTÓ BOLDOGASSZONY PLÉBÁNIAÉPÜLET PANNONHALMÁN. A TELEPÜLÉSEK FELZÁRKÓZTATÁSA LAKOSSÁGSZÁM-EMELKEDÉST IS EREDMÉNYEZ A TELEPÜLÉSEKEN galmazniuk kell. „Célunk továbbá, hogy a kiírással munkahelyeket védjünk meg és újakat teremtsünk, ezért erre vonatkozóan is vannak elvárásaink, így többlettevékenység (gyógyszerforgalmazás, postai szolgáltatások nyújtása stb.) esetén nagyobb támogatási összegek érhetők el” – fejtette ki Gyopáros Alpár. Mint mondta, a felhívás olyannyira népszerű, hogy április 5-én nyílt meg a benyújtási lehetőség, s immár közel ezer kérelem érkezett be az elektronikus felületre. „Örömteli, hogy ezres nagyságrendben tudjuk támogatni a helyi vállalkozásokat, ami nemcsak a tulajdonosoknak, hanem a helyben élőknek is életminőségi előrelépést jelent” – tette hozzá. Ha egy bolt az összes dotációs területet megcélozza, akkor akár 60-70 millió forint értékű össztámogatásban is részesülhet. Mivel a keret 45 milliárd forint, ezért biztos benne, hogy ki is merítik a kedvezményezettek, ami jelentős változás a falvakban élők számára, hiszen elérhetővé válnak számukra a mindennapi életvitelhez szükséges alapvető élelmiszerek és szolgáltatások.

A Magyar falu program kapcsán össze akarják hangolni a hazai és az uniós forrásokat annak érdekében, hogy ne legyen

átfedés. A több mint 600 milliárd forintos eddigi támogatásuk kizárólag hazai költségvetési pénz, de már az idén a kistelepülési vállalkozásfejlesztési szubvenció keretében EU-s forrásokat is bevontak a programba. „Célunk, hogy az 5000 lélekszám alatti települések minden szükségletére, kérésére, az ott élő emberek problémáira forrást találjunk, ezért mindegy, honnan kapják a pénzt, a lényeg, hogy javuljon az életminőség és növekedjen a falvak népessége. Az eddigi visszacsatolások alapján jó úton járunk, hiszen közel 1000 településen megindult a lakosságszám-növekedés. Ez ilyen rövid idő alatt meglepően szép eredmény” – értékelt Gyopáros Alpár.

HUSZONÖTMILLIÁRDOS CSOMAG

György Lászlót, az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkárát a Magyar falu vállalkozás-újraindítási programról kérdeztük. Elmondta: a vállalkozások összesen 25 milliárd forintra pályázhatnak, uniós forrásból. A legkisebb hazai településeken működő cégek – közülük is kifejezetten a legkisebbek – jelentkezhetnek kis összegű fejlesztéseik megvalósítására. Az ITM olyan, a vidék megmaradása szempontjából fontos szerepet betöltő vállalkozásokat támogat, amelyek az ötezer fő alatti vagy bármekkora méretű szabad vállalkozási zónákban lévő településeken nyújtanak munkát és megélhetést a magyar családoknak. A vissza nem térítendő támogatás mértéke 2–10 millió forint. „Az elmúlt években több ezer vállalkozóval találkoztunk, és azt láttuk, hogy a mikrovállalkozások méretükből és szükségleteikből adódóan viszonylag kisebb fejlesztésekben gondolkodnak. A pályázat éppen ezek megvalósításához nyújt segítséget, ezzel teszi lehetővé számukra a szintlépést. A támogatás új eszközök, gépek beszerzésére, ingatlanberuházásra, például üzletek vagy műhelyek korszerűsítésére és átalakítására, a munkavégzéshez szükséges feltételek megteremtésére fordítható” – mondta. Mint folytatta, segítik továbbá a gyártási licenc és knowhow, valamint immateriális javak (eszközök – a szerk.) beszerzését, az információs technológiai fejlesztést. Hozzátette: hisznek abban, hogy a magyar vállalkozások megerősödésének a záloga a tanulás, ezért elszámolható képzés, továbbá részlegesen bérköltség, sőt a projekt-előkészítés és -menedzsment is, hiszen a nagyvállalatokkal ellentétben a kkv-knak jellemzően nincs önálló pénzügyi részlegük vagy pályázatírói csapatuk. Felvetésünkre azt is elmondta: figyeltek arra, hogy ezt a lehetőséget kombinálni lehessen a 10 milliós újraindítási gyorskölcsönnel is.

ÚJABB PÁLYÁZAT JÖHET

Arról is beszélt, hogy a tárca a vállalkozói visszajelzések alapján folyamatosan vizsgálja, miként élhetnének a nagyobb települések, kkv-k is hasonló pályázatokkal. Most azzal számolnak, hogy ismét meghirdethetik a széles körnek szóló technológiaváltási kiírásukat, mint amilyen a „Magyar, high-tech és zöld” névre keresztelt, összesen mintegy 100 milliárd forintos konstrukció volt.

Emlékeztetett: a kormányzat a válságkezelésben a Gazdaságvédelmi akciótervvel más utat választott, mint a legtöbb EU-tagállam. Minden lehetséges eszközzel támogatták a munkahelyek megőrzését: csak a bértámogatások által – köztük a világon egyedülálló módon a kutatófejlesztői munkakörben dolgozókéval – közel négyszázezer munkahelyet védtek meg. Emellett úgy gondolták, hogy a járvány esély a „kanyarban előzésre”: beruházásösztönző programjaikkal felhívták a vállalkozások figyelmét a hosszú távú lehetőségekre. „A tervezetten felül mintegy 1000 milliárd forintot fordítottunk az invesztíciós programokra, beleértve a kiemelt ágazatok – mint az egészség-, élelmiszer-, divat- és dizájnipar, a zöldiparágak – támogatását célzó több mint 165 milliárdot. Meg is lett az eredménye, hiszen a magyar beruházási ráta GDP-arányosan a második legmagasabb (27,5 százalékos) volt az Európai Unióban 2020ban. Ez 5 százalékponttal nagyobb, mint a visegrádi országok és 6 százalékponttal több, mint az EU átlaga. Most azért dolgozunk, hogy a magyar vállalkozásokat megerősítve – az átoltottságnak köszönhetően megelőzve vetélytársainkat – újraindítsuk a gazdaságot. Mindezt kedvezményes hitelek támogatják, a fent említett mellett az MNB NHP Hajrája és a Széchenyi-kártyaprogram, közel 3000 milliárd forint értékben” – részletezte György László.

PINDROCH TAMÁS