MAURER SZEMERE Magyar mozgástér

MAGYAR MOZGÁSTÉR A VAKCINAFRONTON

MAURER SZEMERE | A pragmatikus, ideológiamentes külpolitika, az önálló geopolitikai mozgástér kialakítása tette lehetővé, hogy világszinten is ilyen jól álljunk a vakcinabeszerzések, valamint az átoltottság terén – mondta lapunknak a Századvég Gazdaságkutató egészségügyi üzletágának a vezetője.

„Szoktuk mondani, hogy a politikának valamikor hátra kell lépnie és a szakmai szempontokat szükséges előtérbe helyeznie, s azok alapján kellene a döntéseket meghozni, de ez még egy ilyen kiélezett, válságos időszakban sem jellemző a világ legtöbb országára. Azt gondolhatnánk, hogy a koronavírus-járvány legyőzése elsősorban egészségügyi kérdés, de az elmúlt hónapok történései bebizonyították: itt is a politikai (geopolitikai) törésvonalak a meghatározók” – fejtette ki Maurer Szemere.

VAKCINA-NAGYHATALMAK

Az egészségpolitikai szakértő elemzése szerint világszerte jelenleg 13 olyan koronavírus elleni oltóanyag van forgalomban, amelyet legalább egy országban engedélyeztek. Ezeknek a gyártói: az Egyesült Államok, az Európai Unió és a vele szoros kapcsolatban lévő, már nem EU-tagállami státuszú Nagy-Britannia, azonkívül Kína, Oroszország és India. A gyártók a világ gazdasági nagyhatalmainak is számítanak. Nemcsak a politikai, gazdasági, katonai, de az egészségügyi, a vakcina-együttműködés is szoros az atlanti szövetségesek – az USA, az EU és NagyBritannia – között. Ezt mutatja az amerikai Pfizer és a német BioNTech készítményének a megszületése, valamint az oltóanyag-előállításhoz szükséges gyártási kapacitásaik földrajzi elhelyezkedése is. Ezeket a vakcinákat tehát nevezhetjük nyugatiaknak. A „nyugati világ” szövetségesei – Ausztrália, Izrael, Japán, DélKorea, Tajvan – kizárólag ezen produktumok mellett kötelezték el magukat. Oroszországnak viszont erősek a pozí-

ciói az egykori szovjet tagállamok többségében és a volt, illetve jelenleg is szocialista berendezkedésű országokban, például Közép- és Dél-Amerikában. Kína erős Dél-Ázsiában, Afrikában, sőt Latin-Amerikában is, ám nem olyan kizárólagos jelleggel dominálja ezen államokat, mint globális versenytársai. A globális vakcinaengedélyezési versenyt a brit AstraZeneca vezeti. 83 országban van jelen ez a készítmény, amelyet a Pfizer oltóanyaga követ (82 ország), a bronzérmes az orosz Szputnyik V 60 állammal. Maurer Szemere arról is beszélt, hogy a világ 88 országában végletesen beszűkült a vakcinapolitika, és csak a baráti vagy gazdaságilag-katonailag domináns államok kerülhetnek szóba, esetleg kizárásos alapon született meg a döntés, melynek nyomán egy erőközpontra szűkült le a beszerzés. Szíriában például csak orosz, Afganisztánban csupán indiai, az EU központjában pedig kizárólag nyugati vakcinákat találtak alkalmasnak.

A nagyhatalmak a saját országaikban csak a saját oltásaikkal immunizálnak. Azon talán nem sokan csodálkoznak, hogy például Pakisztánban épp a legközelebbi állam, India termékeinek egyikét sem hagyták jóvá, vagy a Szovjetunió több utódállamában is kizárólag orosz oltóanyagot használnak. Egyértelmű tehát, hogy a világ legtöbb állama igazodik a „nagyokhoz”: csak az egyik vagy a másik nagyhatalom oltását fogadják el.

A szakértő 156 ország beszerzését elemezte. Arra jutott, hogy 88-ban mindöszsze egyetlen erőközpont készítményét fogadták el, 42 országban kettőét, 18-ban háromét, és mindössze 8 olyan állam van, ahol valamennyi releváns hatalmi centrum (értsd: nyugati, kínai, indiai és orosz) vakcináját engedélyezték ideológiától, politikai berendezkedéstől, rövid távú gazdasági szempontoktól függetlenül.

KÉNYSZER NÉLKÜL

„Nagyon szűk azon országok csoportja, melyek esetében politikai ideológiáktól mentesen, a külpolitikai kényszerpályákat átlépve, kizárólag szakmai szempontok alapján voltak képesek döntéseket hozni a kormányok” – értékelt Maurer Szemere. Ezek az államok: Magyarország, Argentína, Mexikó, Bahrein, Egyiptom, Marokkó, a Seychelle-szigetek és Irán. Hozzátette: hazánk világelső az engedélyezett vakcinák számát tekintve, tehát nálunk hagyták jóvá a legtöbb és egyszerre az összes hatalmi súlypontot képviselő oltóanyagot. Csak 26 olyan ország van, ahol a geopolitika nem írta felül a szakmai szempontokat és a lakossági érdekeket. Az államok döntő többsége azonban nem tudott túllépni azon a befolyási övezeten, ahová geopolitikailag tartozik.

Maurer Szemere szerint a pragmatikus külpolitika, a szuverén döntések, a kényszerpályák nélküli külpolitikai mozgástér kialakítása miatt lehet sikeres Magyarország a vakcinabeszerzések terén. „A kormány megfelelő időben bátor döntéseket hozott, vagyis a cselekvőképességével biztosítani tudta a készítmények sokszínűségét” – fogalmazott. Mint mondta, nem véletlen, hogy az engedélyezett oltóanyagok számában világelsők vagyunk, de az átoltottságban is előkelő helyet fog-

lalunk el, nemcsak Európában, hanem globálisan is. A magyar vakcináció aránya az uniós átlag duplája.

Hangsúlyozta: a legfrissebb adatok szerint az eddig megérkezett 4 335 115 adag védőoltás helyett e mennyiségnek mindössze a felét – 2 129 515 – kaptuk volna meg, ha kizárólag az uniós beszerzésekre alapozta volna a kormány az ellátást. A különbség több mint 2,2 millió dózis, azaz egymillió beoltott, ami valójában a külpolitikai mozgástér és a kényszerpálya közötti eltérés eredménye. Felhívta a figyelmet: az ellenzéki pártok még most is a keleti vakcinák ellen kampányolnak.

HIBÁZOTT AZ EU

Az elemző kitért az unió közös vakcinabeszerzésének a hátterére, folyamatára is. Rámutatott: az Európai Bizottság a szállítási szerződéseket még tavaly szeptember–novemberben kötötte meg, azzal a kitétellel, hogy a rendelés kizárólag a jóváhagyás után aktiválódik. Az erről szóló első tárgyalásokat pedig júliusban és augusztusban folytatta le, jóval az engedélyeztetési eljárás előtt. Szerinte így nehéz azzal védekezni, hogy kizárólag a szigorú procedúra miatt nincs több oltóanyaga az EU-nak, hiszen Brüsszel eleve nem is tárgyalt más gyártókkal, és úgy kötelezte el magát kizárólag a nyugati vakcinák mellett, hogy annak nem volt gyógyszerészeti szakmai alapja.

Az Európai Bizottság legelőször ott hibázta el a beszerzést, hogy ideológiai alapon döntött a csak nyugati beszállítókkal való tárgyalásokról. Ez azért volt visszás, mert ekkor még nem lehetett tudni, hogy a világon hol milyen készítményeket fejlesztenek majd ki. Ennek súlyos következményei lettek, hiszen már januárban kiderült: nem érkezik elegendő oltóanyag a különböző európai országokba. Mint az elemző folytatta, a nyugati vakcinák érkezése teljesen kiszámíthatatlan és bizonytalan. Azt látjuk, hogy a gyártók folyamatosan csökkentették a korábban tett vállalásaikat. Mindennek a jeleit már januárban lehetett észlelni, ezért nyitott Magyarország még időben a keleti produktumok felé, és ezzel biztosított plusz egymillió ember beoltására alkalmas oltásmennyiséget.

A szakértő úgy véli, elvárható lett volna egy B forgatókönyv az uniótól, az Európai Bizottságnak fel kellett volna készülnie egy ilyen helyzetre. De legalább amikor már világos volt, hogy nem működik a rendszer, a megváltozott körülményekre való tekintettel felül kellett volna vizsgálniuk a korábbi álláspontjukat. Már az év elején több uniós tagállam hangot adott elégedetlenségének, s Magyarország mellett Németország, Olaszország, Dánia és Szlovákia is tárgyalásokba kezdett, hogy a térségen kívül gyártott oltóanyagok is a lakosság rendelkezésére álljanak. Brüsszel máig egyetlenegy nem nyugati gyártóval sem kezdett tárgyalásokba, nem szélesítette az EU mozgásterét, nem tett valódi lépéseket a vakcinakrízis megoldása érdekében. Különösen nehezen védhető ebben a szituációban a hazánkra helyezett politikai nyomás amiatt, hogy a magyar kormány április közepéig több mint kétmillió extra adag nem nyugati oltóanyagot biztosított a polgárainak, miáltal a 18 évnél idősebb lakosság 32,2 százalékát sikerült már legalább az első dózissal beoltani (szemben az unió 16,5 százalékos átlagával). A pragmatikus magyar megközelítéssel szemben sokkal inkább tűnik ideológiailag vezéreltnek az a megkövesedett nézet, hogy az EU még a saját lakói védelme érdekében sem hajlandó keleti gyártókkal tárgyalni további oltóanyagok beszerzéséről.

Magyarországon az összes hatalmi súlypontot képviselő oltóanyagot engedélyezték.

NYUGATI VAKCINA-ELLENŐRZÉS

Bár a nyugati vakcinákat nem szokták, az amerikai Janssen-oltást – amelyből most félmillió Magyarországra szállítása kiesett – pontosan ugyanolyan eljárással vizsgálják meg, mint a keleti készítményeket. Ez az egyetlen nyugati oltóanyag, amellyel szemben hazánk így jár el – erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) aznap jelentette be, hogy hamarosan nyilvánosságra hozza (lapzártánk napján – a szerk.) vizsgálati eredményeit a Johnson & Johnson-csoportba tartozó Janssen Pharmaceutica-Cilag NV gyógyszeripari vállalat koronavírus elleni vakcinája és a nagyon ritka vérrögképződéses esetek közötti esetleges öszszefüggéssel kapcsolatban. Erre azért van szükség, mert az Egyesült Államokban hat alacsony vérlemezkeszámmal társuló vérrögképződéses (trombózisos) eset alakult ki, miután beadták ezt a készítményt. Az oltóanyag használatát ezek után felfüggesztették az amerikai egészségügyi hatóságok, és megkezdték a vizsgálatokat. A vakcinával már mintegy hétmillió embert oltottak be az USA-ban. Egyelőre az amerikaiak sem döntöttek arról, mi lesz a produktum sorsa.

Hogy milyen a magyar vizsgálati eljárás, a keleti vakcinák ellenőrzése mutatja be. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) január végén azt közölte, hogy bő két hónapos értékelői munkát és a gyártóhely megtekintését követően engedélyezte az orosz Szputnyik V oltóanyag veszélyhelyzeti behozatalát és alkalmazását. Az OGYÉI által kiadott engedély feltételei között szerepelt, hogy a készítménynek át kell esnie a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) laboratóriumi vizsgálatán, amely körülbelül három hetet vett igénybe. Egyébként az NNK akkor azt közölte: minden, az országba érkező orosz gyártási tételt külön ellenőriz.

Az OGYÉI szakértői januárban Pekingbe is elutaztak, hogy a gyógyszerek helyes gyártási körülményeit ellenőrző, úgynevezett GMP (good manufacturing practice – jó gyártási gyakorlat)inspekciót végezzenek a Sinopharm leányvállalataként működő China National Pharmaceutical Group koronavírus elleni oltóanyagának az előállítására kialakított üzemben. A tavaly májusban átadott gyárban a magyar szakértők végignézhették a teljes gyártási folyamatot, továbbá rendelkezésükre bocsátották az előállításról szóló teljes dokumentációt is. Februárban a Magyarországra szállított Sinopharm-vakcinát – amely inaktivált, azaz elölt koronavíruson alapuló első generációs oltóanyag – és annak összes dokumentációját az NNK immunbiológiai készítmények minőség-ellenőrzését végző főosztálya vizsgálta meg, s rendben találta. (PT) PINDROCH TAMÁS