SZÉNHIDROGÉNMEZŐK Montenegrói tengeri

MONTENEGRÓI

TENGERI KINCSVADÁSZAT

SZÉNHIDROGÉNMEZŐK | Környezetvédelmi aggályok és tüntetések kísérik a kis balkáni ország első tengerfenéki kőolajfeltárási munkálatait. Az új kormány nem kívánja felbontani a korábbi által kötött megállapodásokat.

Az Adriai-tengeren, Ulcinj és Bar között, a parttól mintegy 28 kilométerre megkezdte a tenger alatti, nagyjából hat és fél kilométeres földkéregmélységben történő kőolajkutatási munkálatokat az olasz Eni és az orosz Novatek földgáz- és kőolajvállalatok konzorciuma. A társulás 2018 végére fejezte be a 3D-s szeizmikus méréseket, és szerződést kötött a texasi Vantage Drilling tengeri fúrásokat végző céggel, amelynek a Topaz Driller nevű, lábakra emelhető fúrófedélzete március közepén érkezett meg a helyszínre, majd az előkészítési munkálatok (a lábak leengedése, a fedélzet felemelése, a terhelési vizsgálatok elvégzése, a fúrási eszközök és anyagok biztosítása) után nemrég elkezdte a kutatófúrás mélyítését.

Ez az első konkrét lépés a korábbi közvetett kutatások, tanulmányok, feltérképezések után. A feltárás négy és fél-hat hónapig tart. A második feltárási pontot 18 kilométerre, egy sekélyebb részen állítják fel, és másfél kilométeres rétegmélységben végzik a fúrásokat – főként a gázmezőt azonosítják be. A helyszíni kutatómunka két fázisban zajlik, először a kőolaj-, majd a gázfeltárás fejeződik be. Az olasz–orosz konzorcium bejelentése szerint ha a minták alapos vizsgálata igazolja a korábbi becsléseket, a kitermelés négy éven belül elkezdődik.

KECSEGTETŐ BECSLÉSEK

A montenegrói gazdasági tárca hosszú előkészítő munka után, 2013 augusztusában jelentette meg az első szénhidrogén-kutatási és -termelési koncessziós felhívást az Adriai-tenger 7745 négyzetkilométernyi területére, harminc év időtartamra. Három nemzetközi konzorcium jelentkezett, közülük az említett Eni–Novatek, valamint az Energean–Mediterranean görög–brit (de izraeli és amerikai háttérrel is rendelkező) társulás 2016 szeptemberében 1228 négyzetkilométerre, négy blokkra (4118-4, 4118-5, 4118-9, 4118-10), illetve 2017 márciusában 338 négyzetkilométerre, két blokkra (4218-30, 4219-26).

A kutatási és a feltárási szakaszra, az eszköztelepítésre, az infrastruktúra kiépítésére hétéves szerződést kötöttek. Az előzetes tanulmányok – amelyek kidolgozásában részt vett a holland Netherland Sewell & Associates (NSAI) is – arról szóltak, hogy csak a két görög–brit blokkban 51 milliárd köbméternyi földgáz és 438 millió hordónyi kőolaj rejtőzik a víz alatt.

Az elemzés a „biztos források elve” alapján készült 2017-ben, s a természeti kincsek nettó kiaknázható mennyiségét mutatta ki a két blokkban. A legpesszimistább vélemények szerint is csak ebből a forrásból biztosítani lehetne a kis balkáni ország hazai szükségleteit. Ami a teljes montenegrói vonzáskörzet területét illeti, a becslések csillagászatiak – igaz, ezeket még az előző kormányzat hangoztatta. A 620 ezres lélekszámú, Bács-Kiskun és Békés megyényi ország 2014-es energiafejlesztési stratégiája szerint 2030ig akár 7 milliárd hordó olajat és 425 milliárd köbméter földgázt rejtő bányamezőt lehetne feltárni.

De térjünk vissza a realitásokhoz. A munkálatoknak most nekilátott olasz–orosz cégtársulás az év végére ígérte az első pontos elemzéseket, hogy melyik szénhidrogénből mekkora tartalék van az említett blokkok kőzetrétegében. Innen lehet majd tovább tervezni vagy fantáziálni.

HORVÁTORSZÁGRA TEKINTENEK

Bár az állam is jelentősen profitálhat az eredményből, a hatalom emberei nem tűnnek túlzottan lelkesnek a néhány éve elkezdett együttműködés folytatásával és a kivitelezéssel kapcsolatban. Ulcinjban és Barban tiltakoznak a helyiek – az adriai térség környezetvédői már évek óta akcióznak a tengerfenék megbolygatása ellen. Remélik, hogy a kőolajból származó haszon lehetősége nem vakítja el a kormányzatot (amely mögött szerb nacionalistákból, nyugatra nyitott középutasokból, zöldképviselőkből verbuvált koalíció áll). Erre a feltárásra semmi szüksége az országnak – mondják –, környezeti veszélyei elriasztják majd a turistákat, egy esetleges baleset az élővilágot pusztítja, ráadásul a pandémia elmúltával mindenki az idegenforgalom újbóli virágzását reméli. A tiltakozásokkal és az első furat üzembe helyezésével kapcsolatban Danilo Mrdak, a környezetvédelmi tárca államtitkára óvatosan fogalmazott, a járványügyi és a környezetvédelmi előírások betartására intett. Közölte: Montenegró a saját maga érdekében, de Horvátország miatt sem kockáztathat. Ha iszap vagy kőolaj kerül a tengerbe, az a horvát partokig is eljuthat, ezért elsődleges szempont a víz tisztaságának a megóvása.

Horvátországban korábban komoly ellenállás alakult ki a partjai mellett végzett felmérésekkel szemben, mert ott is jelentős tartalékok – egyes tanulmányok szerint hárommilliárd hordónyi kőolaj – lehetnek a mélyben. A montenegrói vezetőség így eleve számíthat az ellenállásra, innen az óvatosság is.

A ROSSZ ELŐD JÓ DÖNTÉSE

Mustafa Canka újságíró, ulcinji környezetvédelmi aktivista az egyik felvonuláson azt mondta: az új kormánytól nem ezt várták a választók; e kutatás folytatása nem egyéb, mint visszatérés a barbársághoz, ami megingathatja az új kabinet alatt a talajt. Emlékeztetőül: a tavaly augusztus végi választásokon három évtized után ellenzékbe szorult a feltárásokat engedélyező Milo Đukanović montenegrói elnök Szocialisták Demokrata Pártja, helyét egy „szivárványkoalíció” vette át. Ennek egyik kulcsfigurája, Mladen Bojanić nagyberuházási miniszter semmi kivetnivalót nem lát a tengeri olajkutatások folytatásában. Kijelentette: az új kormány minden olyan elindított projektet továbbvisz, amelyet jónak talál, függetlenül attól, hogy egy általánosságban rossz hatalom indította azokat útjukra.

Miközben a kabinet vagy legalábbis a meghatározó tagjai úgy vélik, ez az üzlet sorsdöntő lehet a kis adriai ország számára, hogy kilábaljon satnya gazdasági állapotából, és ne kizárólag a turizmustól függjön, addig a projekt ellenzői szerint az állam öngyilkosságot követ el, mert a világpiacon van elegendő kőolaj, s különben is mindenütt a zöldenergiákra térnek át akkor, amikor Montenegró még csak „kóstolgatja” az olajkutatást.

VIRÁG ÁRPÁD