ÚJ CSOMAG Turizmusmentés Szlovéniában

TURIZMUSMENTÉS

SZLOVÉNIÁBAN

A szlovén törvénycsomag számos eddigi intézkedést megerősít, de egy sor újdonságot is tartalmaz. A rendezvényszervezőknek például úgy szeretnének segíteni, hogy az év második felére már most tervezhetnek, abban az esetben pedig, ha az eseményt a járványügyi helyzet esetleges romlása miatt le kellene fújni, az állam visszatéríti a költségek 80 százalékát. Emellett azok a vendéglátóipari vállalkozások, amelyek a korlátozások miatt legalább 10 százalékos forgalomcsökkenést szenvednek el, kiesett jövedelmük 10 százalékát vissza nem térítendő támogatásként megkapják a kormánytól.

ÁLLAMI BŐKEZŰSÉG

A pakk az év második felére is meghoszszabbítja az ágazati önfoglalkoztatottak, egyéni vállalkozók havi alapjövedelmének a kifizetését. Az intézkedés annyiban módosul, hogy azon vállalkozók, akik 2019-hez viszonyítva 50-70 százalékos bevételcsökkenést könyveltek el, az eddigi 1100 helyett 1250 eurós havi támogatást kapnak. Akik még nagyobb kárt igazolnak, 1500 euróra számíthatnak.

Továbbra is kapnak turisztikai utalványt az állampolgárok; tavaly felnőttenként 250, gyermekenként 50 euró járt. Ezt csakis szállásra, illetve az ott elfogyasztott reggelire lehet felhasználni. A törvényjavaslat szélesíti a szállásadók körét. Az egyedüli szabály az lesz, hogy a szolgáltatás napján a vállalkozás szerepeljen a cégjegyzékben. További segítség, amely az esztendő második felében is érvényes, a fix költségek (munkaerő, energia, működtetés) részleges visszatérítése.

Az Európai Unió újjáépítési alapjából a kétmilliós lélekszámú Szlovénia jelentős összegeket szán az idegenforgalmi infrastruktúrával kapcsolatos beruházásokra, illetve a szolgáltatások minőségének a növelésére, de a keretből az ún. „puha tartalmakra” is szánnak forrásokat. Így már a héten összesen 36,2 millió euró értékben két, vissza nem térítendő dotációs összegekhez kötődő pályázatot indít a Spirit állami idegenforgalmi ügynökség a vendéglátósoknak. A vállalkozók kilencszáz és tízezer euró közötti támogatásra pályázhatnak a járvány idején felgyülemlett működési költségeik fedezésére. Emellett a Szlovén Vállalkozói Alap 77 millió eurós kamatmenteshitel-keretet is biztosít az idegenforgalmi cégeknek, hétéves visszafizetési határidővel, kétéves moratóriummal.

ÚJ CSOMAG | Az eddig elfogadott intézkedésekkel is törekedett enyhíteni az ágazat gondjain, a „víz felett” tartani a dolgozókat, de a járványügyi korlátozások feloldásával egyidejűleg újabb intervenciós csomaggal igyekszik talpra állítani az idegenforgalmat a ljubljanai kormány – közölte a gazdasági tárca államtitkára, Simon Zajc, előre jelezve, hogy még ebben a hónapban parlamenti vitára bocsátják a kezdeményezést.

AZONNAL NYITNÁNAK

Jelenleg a szlovéniai vendéglátók nagy része még mindig zárva tart. Az ország tizenkét régiójából nyolcban hétfőtől kinyithattak a teraszok. Reggel 7-től este 7-ig csakis a kihelyezett asztaloknál szolgálhatják ki a vendégeket, a személyzet maszkot visel és heti rendszerességgel tesztelteti magát.

Az éjszakai kijárási tilalom feloldásával étel-ital bármikor házhoz szállítható. A teraszokra vonatkozó enyhítés az ún. „narancssárga” régiókra érvényes, ahol az új fertőzések száma egy hét alatt ezer alá csökkent, azonban a vendéglátóhelyek belső terei, továbbá a szállások is csak a „sárga” fázisban nyithatnak, amikor hatszáznál kevesebben fertőződnek meg, illetve heti ötszáz alá esik a kórházba került koronavírusos páciensek száma.

A vendéglátóipar érdekképviseletei csak részben elégedettek a beharangozott intézkedésekkel. Úgy vélik, a turizmust teljes mértékben és azonnal be kellene indítani, emellett 2022 végéig adókedvezményeket követelnek. Állításuk szerint eddig 12 ezer munkahely veszett el az ágazatban, és félő, hogy e szám megduplázódik.

-TOTI-

„KOSARAS” VITÁK ROMÁNIÁBAN

MEGÉLHETÉSI KÖLTSÉGEK | A havi rendszerességű költségek kifi zetése után alig marad pénz a romániai háztartásokban. Közben vita tárgyát képezi, hogy ki és miként határozza meg, illetve hagyja jóvá a tisztességes életszínvonalhoz szükséges fogyasztói kosár tartalmát, kiigazítását. Egyelőre az Országos Statisztikai Intézeté (INS) és annak elnökéé a fő szerep.

A bevételek 86 százalékát vitték el a múlt év utolsó negyedében egy romániai háztartás költségei – derül ki az Országos Statisztikai Intézet legutóbbi adataiból. A hivatalos számsorok alapján keleti szomszédunkban egy háztartás havi átlagjövedelme 5384 lej (mintegy 395 ezer forint) volt – ebből a pénzjövedelem 4997 lejt tett ki, a természetbeni pedig 387-et –, s a kiadások 4627 lejre (csaknem 340 ezer forintra) nőttek.

Egy főre „lefordítva” a havi átlagbevétel 2099 lejre (154 ezer forintra), a költségek átlagos összege pedig 1804 lejre (132 ezer forintra) rúgott a mért periódusban.

A háztartások havi bevételének a 68,3 százalékát a bérek és az ezekhez kapcsolódó juttatások tették ki, 19,1 százalék volt a különböző szolgáltatásokért kapott jövedelmek részaránya, 7,2 százalék a természetbeni jövedelmeké, az önálló, nem mezőgazdasági tevékenységből származóé 1,7, az agráriumból eredőé pedig 1,6 százalék.

ÉLEN AZ ÉLELEM

A háztartási költségek főbb tételei a következők: élelmiszerek, nem élelmiszeripari termékek, szolgáltatások, társadalombiztosítások, adók és illetékek, a mezőgazdasági termeléshez szükséges eszközök és anyagok megvásárlása. A lakosság a kiadások 33,7 százalékát fordítja élelemre és nem alkoholtartalmú italokra; a másik póluson az ingatlan- vagy területvásárlásra szánt összegek szerepelnek, amelyek a költségek mindössze 0,4 százalékát teszik ki.

Tavaly szeptemberben a fogyasztás erőteljes pörgését jelezték a statisztikák: a romániai lakosok élelmiszerre, italra és dohánytermékre költötték a legtöbbet. A koronavírus-járvány első, a vásárlói szokásokat a pánikbeszerzés irányába eltoló hónapjai után 2020 júliusában a kiskereskedelmi forgalom volumene éves összevetésben 4,7 százalékkal bővült. A nyers adatok szerinti növekedést akkor is főleg az élelmiszerek, italok és dohánytermékek eladása dobta meg, 7,1 százalékkal.

A JÁRVÁNYÜGYI INTÉZKEDÉSEKET PÉLDÁSAN BETARTÓ CSÍKSZEREDAI HÚSVÉTI ÉTELSZENTELÉST EGÉSZ ROMÁNIA MÉLTATTA. E KATOLIKUS SZÉKELY HAGYOMÁNY KOSARA ÖRÖK

Tavaly végül 2,2 százalékos volt az éves bővülés, de az élelmiszer-értékesítés 5 százalékkal nőtt, a nem élelmiszeripari termékek eladása pedig ennél valamivel nagyobb arányban (s csakúgy, mint másutt, főleg az üzemanyag-forgalom csökkent).

Mindezt annak ismeretében érdemes kezelni, hogy 2019-ben 7,2 százalékos növekedést produkált a román kiskereskedelem az előző esztendőhöz képest. A háztartások bevétel-kiadás aránypárja azonban alig változott. Két évvel ezelőtt egy átlagos romániai család összjövedelmének a 85 százaléka ment el különböző kiadásokra.

DECENS, DECENSEBB

A minimális fogyasztói kosár fogalmát egy 2000-ben kelt kormányrendelettel vezették be Romániában, azon élelmiszerek és szolgáltatások minimális költségeinek a változását mérendő, amelyek elengedhetetlenek egy család alapszükségleteinek a kielégítéséhez.

Azóta többször is felmérték a helyzetet, illetve azt, hogy milyen anyagi eszközök kellenének egy família tisztességes megélhetéséhez. A Friedrich Ebert Románia Alapítvány, a Syndex România és az Életminőség-kutató Intézet 2018 júliusa és szeptembere között végzett közös felmérése például azt jelezte, hogy a decens fogyasztói kosár értéke fejenként eléri a 2552 lejt; egy két felnőttből és két gyermekből álló család esetében összesen 6762 lejre lenne szükség.

Miközben 2018 végén 2957 lej volt az országos átlagkereset, ez év januárjában már 3395-re emelkedett. Apró bökkenő, hogy euróban a két összeg szinte ugyanannyit ért.

A konkrét adatsorokon túl a szakértők arra is igyekeztek ráirányítani a figyelmet, hogy újra kell tárgyalni a romániai lakosság szükségleteit. Nem csupán abból kiindulva, hogy elavult a minimális fogyasztói kosár tartalma, hanem azért is, mert ismét meg kell határozni, mit jelent a tisztességes életszínvonal fogalma, milyen kiadásokra van szükség ahhoz, hogy a romániai lakosság ezt élvezni tudja.

A nemzetközi szabványok szerint a decensként meghatározott életszínvonal biztosításához szükséges minimális fogyasztói kosarat, mint fentebb utaltunk rá, egy két felnőttből és két gyermekből álló család havi szükségletei mentén állítják öszsze. A kutatás készítői abból indultak ki, hogy a família városban él, mindkét felnőtt alkalmazottként dolgozik, az átlagbérnél kevesebbet visz haza, 35–45 évesek, és két iskolás gyermeket nevelnek.

A FELMÉRÉS KOSARA

A fogyasztói kosár tartalmát öt nagyobb romániai városban – Brassó, Kolozsvár, Konstanca, Iaşi, Temesvár – négy-négy csoportos, különböző társadalmi státuszú családokkal készített interjú alapján állították össze. A kosárba tizenegy kategóriába sorolva összesen 226 tétel került: élelmiszer, ruházati cikk és lábbeli, lakás, a lakás berendezése, a lakásfenntartással járó kiadások, háztartási termékek és piperecikkek, szolgáltatások, oktatás és kultúra, egészség, szabadság és kikapcsolódás, valamint megtakarítások. A felmérés szerint, mint már jeleztük, a családoknak az lenne az elfogadható, ha minimum 6762 lej (akkori árfolyamon 1454 euró vagy 470 ezer forint) lenne a tisztességes jövedelem, amelyből csaknem 21 százalékot fordítanának élelmiszerre és mintegy 33 százalékot a lakással kapcsolatos (hitel-, rezsi- és fenntartási) költségekre, s több pénzük maradna például öltözködésre (11 százalék), oktatásra, kultúrára, kikapcsolódásra, egészségmegőrzésre (12), más szolgáltatások igénybevételére (8), valamint legalább 9 százaléknyi részt még meg is tudnának takarítani.

ALKOTMÁNYOSSÁGI TESZT

Romániában a minimálbér növekedése meghaladta ugyan az áremelkedéseket, de az alapvető élelemszükségletet tartalmazó „kosár” még így is felemészti a minimálbér csaknem negyedét. Ez derült ki legalábbis a Picodi nemzetközi piackutató cég elemzői által 2020-ban összeállított kosárból, amely nyolc alapvető élelmiszert tartalmaz: kenyeret, tejet, tojást, rizst, túrót, húst, zöldségeket és gyümölcsféléket. A kosár 5,06 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban.

Az már a politikai „bulvár” kategóriájába tartozik, hogy a román alkotmánybíróság úgy döntött, ezentúl nem a kormány hagyja jóvá a fogyasztói kosár értékét, hanem az INS elnöke. A taláros testület kimondta azt is, hogy a minimálbért a kabinetnek a statisztikai intézet által öszszeállított fogyasztói kosár alapján kell meghatározni. Ellenzéki képviselők és a szakszervezetek számításai szerint a tisztességes életszínvonal biztosításához egy kétkeresős, két gyermeket nevelő család esetében minimum havi hétezer lejes jövedelem kellene. A minimálbér jelenleg nettó 1386 lej (csaknem 102 ezer forint). Ennyit kap 1,58 millió ember, az összes romániai alkalmazott 28 százaléka. A nettó átlagbér 3323 lej (243 ezer forint) – kétkeresős, két gyermeket nevelő családra még ebből se jön ki a tisztességes életszínvonal.

CSINTA SAMU