Figyelő 2021-16

Ü Z L E T I

H E T I L A P

KOVÁCS ÁRPÁD, A KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖKE

IDÉN IS KELL AZ ÉLÉNKÍTÉS

VILÁGI OSZKÁR, A MOL-CSOPORT ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓJA

A KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG A MEGOLDÁS

CHRISTOPHER MATTHEISEN,

a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója

ALKALMAZKODÁSI KÉNYSZERBEN A CÉGEK OSZTATLAN KÖZÖS FÖLDTULAJDON

BIRTOKRENDEZÉSBEN SEGÍT AZ ÁLLAM ÁRA: 790 FT

16. SZÁM | 2021. ÁPRILIS 22–28.

F_BI.indd 1

2021. 04. 20. 15:42

FORMULA–1

100 OLD

AL

895 FT

• TRÓNFOSZTÁS ELŐTT: SZÁGULDÁS A 100. FUTAMGYŐZELEM ÉS A 8. VILÁGBAJNOKI CÍM FELÉ • MICHAEL SCHUMACHER ÉS LEWIS HAMILTON: EGY TRÓN, KÉT KIRÁLY • A FERRARI ÉS A MÉLYPONTOK • SERGIO PÉREZ: FIZETŐS PILÓTÁBÓL JÓL FIZETETT SZTÁR • A VILÁGHÁBORÚTÓL A TIKTOKIG: AZ F-1 ÉVTIZEDEINEK VERSENYZŐTÍPUSAI • RED BULL-AKADÉMIA: ELAPADÓ TEHETSÉGFORRÁS • 10 CSAPAT, 20 PILÓTA, 23 FUTAM

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL! F_BII-NSM.indd II

2021. 04. 20. 14:35

| TARTALOM |

4 A HÉT HÍREI 6 NAGYTOTÁL 9 INFOGRAFIKA

PUBLICISZTIKA

8 DÓZSA GYÖRGY Washingtonnak inkább

a saját adórendszerével kellene foglalkoznia

CÍMLAPON 10 CHRISTOPHER MATTHEISEN Felhők hátán

18

Növekedés nélkül nincs jövő

Az idén is szükség lesz a gazdaság élénkítését, a munkahelyek megőrzését, újak létrehozását segítő programokra – hangsúlyozta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, aki szerint a növekedési pályára történő visszaállás jelentős, célzott, a versenyképességet erősítő költségvetési intézkedéseket kíván.

20

Érdemi birtokrendezést hajt végre az állam

Nagy az érdeklődés az osztatlan közös földtulajdonok felszámolását lehetővé tevő új eljárások iránt, amelyek érdemi birtokrendezést jelenthetnek. Óriási területről van szó, összesen mintegy 2,4 millió hektárról. Arról, hogy az ilyen földek mekkora gondot jelentenek, és most milyen lehetőségek nyíltak a megszüntetésükre, Nagy István agrárminiszter nyilatkozott.

42

Sokoldalú eszközfinanszírozók a lízingcégek

A magyarországi lízingcégek stratégiai célja, hogy a hazai kkv-k sokoldalú eszközfinanszírozóként tekintsenek rájuk. Ha szükségük van bármilyen eszközre, akkor ezen vállalatokhoz forduljanak forrásért – mondta Nyikos Katalin, a Magyar Lízingszövetség leköszönő elnöke.

46

Minden alapanyag vagy energiaforrás

A következő öt évben egymilliárd dollárt költünk új, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és fenntartható projektekre – nyilatkozta a Figyelőnek Világi Oszkár, a Mol-csoport innovatív üzletágainak és szolgáltatásainak ügyvezető igazgatója.

Címlap: Móricz-Sabján Simon

GAZDASÁG ÉS POLITIKA

14 DIÁKVÁROS Városkapu, egyetem, politikai vita

16 KÜLPOLITIKA Türk Tanács: Magyarország stratégiai partner

18 KOVÁCS ÁRPÁD Növekedés nélkül nincs jövő

TŐZSDE

46 VILÁGI OSZKÁR Minden alapanyag vagy energiaforrás

48 KÍNAI RÉSZVÉNYPIACOK Megkönnyebbültek az Alibaba befektetői

50 AMERIKAI RÉSZVÉNYEK Berobbant a bankszektor

GEOPOLITIKA

52 KÍNA ÉS RÉGIÓNK Javul Kína megítélése Magyarországon

54 KECSEGTETŐ TÁVLATOK Kilőtt az orosz e-kereskedelem

56 NÉMETORSZÁGI VÁLASZTÁSOK Jönnek

a Zöldek, fordulat előtt a német külpolitika

RÉGIÓ

58 BIRKÓZÁS A MÚLTTAL Szelektív jelképtiltás Horvátországban

20 MEZŐGAZDASÁG Érdemi birtokrendezést hajt 60 SZÉNHIDROGÉNMEZŐK Montenegrói tengeri végre az állam

22 MAURER SZEMERE Magyar mozgástér a vakcinafronton

25 KÖZLEKEDÉS Új hidak az Ipolyon 26 PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK Újraindítás a falvakban

CÉGVILÁG

kincsvadászat

62 ÚJ IRÁNYT SZAB A PIS Lengyel New Deal 63 ÚJ CSOMAG Turizmusmentés Szlovéniában 64 MEGÉLHETÉSI KÖLTSÉGEK „Kosaras” viták Romániában

66 GYORSULÓ INFLÁCIÓ Ukrajna fele nyomorog 67 FESZÜLTSÉG BUKARESTBEN Válság válság hátán

28 STRATÉGIÁK A válságkezelés

68 RÉGIÓS HÍREK

30 TURIZMUS A bátrak nyáron olcsón utaznak 32 HÁSZ KFT. Generációk építője 34 ÉVOSZ Az idén 8-10 százalékos növekedést

SKYNET

36 ÍGÉRETES APPLIKÁCIÓ Angolul – tényleg

72 SZABÓ SZONJA

mellékhatása

vár az építőipar

könnyedén

38 INNOVÁCIÓ Öt startup fejlesztett a Tungsrammal

40 E-SPORT Üzlet a javából

SZEMÉLYI HÍREK

41 VÁLTOZÁSOK A CÉGVILÁGBAN

PÉNZ BESZÉL

42 NYIKOS KATALIN Sokoldalú

eszközfinanszírozók a lízingcégek

44 LAKÁSHITELEK Visszafogott kezdés, nagy reményekkel

70 FELVÁSÁRLÁS Érteni fogják az üzlet nyelvét

CAPPUCCINO

TÁRSADALOM

74 IDEGENFORGALOM Jön a szezon: maradunk vagy utazunk?

78 HATHÁZI VERA Online galéria a fiatal művészekért

SPORT

80 FUTBALLFORRADALOM Olaj a tűzre a Szuperliga

AJÁNLÓ

82 TÁJÉPÍTÉSZET, MARKETING, WEÖRES

LXIV. évfolyam

Főszerkesztő: Deák Bálint Főszerkesztő-helyettesek: Barát Mihály, Szajlai Csaba Főmunkatárs: Tóth Balázs Olvasó szerkesztő: Friedrich Csaba Rovatvezetők: Bíró Brigitta, Dózsa György, Halaska Gábor, Hőnyi Gyula, Lengyel Gabriella, Moszkovits János, Pindroch Tamás Képszerkesztő: Somogyi Nóra Online képszerkesztő: Wanger Alexandra Vezető tervezőszerkesztő: Babay Zsolt Tervezőszerkesztők: Hajnal Anna, Leszt Kata, Soproni Béla Korrektor: Baross Gábor Szerkesztőségi titkár: Szebényi Katalin, telefon: (1) 489-11-28 E-mail: szerkesztoseg@figyelo.hu Internet: www.figyelo.hu Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt., 1082 Budapest, Üllői út 48. | Felelős kiadó: Dr. Szabó László elnök-vezérigazgató | Terjesztés: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu; telefon 06-46/998-800 | Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt., Nyomda | Címe: 6729 Szeged, Szabadkai út 20. | Felelős vezető: Szabady Balázs nyomda üzletág igazgató | HU ISSN 0015-086X | Árusításos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfi zetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Előfi zethető: a lapcentrum.hu oldalon és az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen, illetve a 06-46/998-800 telefonszámon. Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: telefon: 06-46/998-800, e-mail: hirlapelofi zetes@posta.hu. A Figyelő kiadványban megjelent minden szerzői mű (cikk, fotó, táblázat, grafika) a nyilvánosság számára a sajtóban csak a kiadó előzetes írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével tehető hozzáférhetővé, illetve többszörözhető. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül.

2021/16 FIGYELŐ | 3

F_03_tartalom.indd 3

2021. 04. 20. 16:50

| A HÉT HÍREI |

A FŐVÁROSBAN 1,1 MILLIÓ EGY ÚJ LAKÁS NÉGYZETMÉTERE

Majdnem hat százalékkal kevesebb lakás épül a fővárosban, mint egy évvel korábban, ám az áfakedvezmény januári bevezetése igencsak meglódította a piacot: negyedéves összehasonlításban már 15 százalékkal több projekt indult el, mint 2020 azonos időszakában. Ezzel párhuzamosan az árak is emelkedtek, az 1,103 millió forintos négyzetméterár 9 százalékkal magasabb az egy évvel ezelőttinél – derül ki az Otthon Centrum budapesti újlakás-piacot összegző felméréséből.

MINDEN HARMADIK MAGYAR MÁR KAPOTT OLTÁST

Folyamatosan zajlik az oltás, lapzártánk idején a beoltottak száma 3 317 052 fő volt, közülük 1 400 703 már a másodikat is megkapta. A gyógyultak száma folyamatosan nő, az aktív fertőzöttek száma 268 072 főre csökkent. 8602 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 980-an vannak lélegeztetőgépen. A járvány harmadik hullámának tetőzése érzékelhető, de a brit vírusmutáns továbbra is ezreket fertőz, ezért a védelmi intézkedések betartása változatlanul fontos. Már a 4 millió 326 ezret is meghaladja a regisztráltak száma, és 69 százalékuk meg is kapta az oltást, a vakcinaszállítmányok pedig folyamatosan érkeznek hazánkba.

Lapunk megjelenésekor nyithatnak a vendéglátóegységek teraszai: a kormány eltörli a teraszok díjait, hogy ezzel segítse a vendéglátóegységeket. Ugyanakkor az iskolanyitás a tervezettnél lassabban halad, a kormányfő közlése alapján: fokozatosan és óvatosan.

Az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy a „Budaörsi őszibarack” felkerüljön az oltalom alatt álló földrajzi jelzések uniós listájára, vagyis azoknak a termékeknek a jegyzékére, amelyeknek a neve védelemben részesül az Európai Unióban – közölte az EB budapesti képviselete. A Budaörsi őszibarack termőterületei Budapest délnyugati részeit, illetve több, Budapesttől délnyugatra fekvő település területét foglalják magukban. A régióban termesztett őszibarack illata intenzív, az íze édes, zamatos és aromaanyagokban gazdag. Minősége a termesztési kultúrának és a helyi szakemberek tudásának köszönhető. A budaörsi régióban termesztett őszibarackfajták a XIX. század végéig visszanyúló őszibaracknemesítési hagyomány eredményeként jöttek létre.

FOTÓK: MTI; FIGYELŐ-ARCHÍV; 123RF

UNIÓS LISTÁN A BUDAÖRSI ŐSZIBARACK

A HÉT 1,3 SZÁMA

százalékra emelkedett márciusban az infláció az eurózónában az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ezzel a tavaly októberi, novemberi, decemberi defláció (egyaránt –0,3 százalék) után az idei év első három hónapjában beindult a fogyasztói árak növekedési üteme. Az EU-ban az infláció átlagosan 1,7 százalékkal nőtt, a legnagyobb mértékben Lengyelországban (4,4 százalék), Magyarországon (3,9), valamint Romániában (2,5).

4 | FIGYELŐ 2021/16

F_04-05-Hirek.indd 4

2021. 04. 20. 16:05

| A HÉT HÍREI |

A HÉT „Egy embernek egyféle rangja van csak, IDÉZETE a jelleme” – Márai Sándor író, költő.

BEVÁSÁROLT AUSZTRIA A SZPUTNYIKBÓL

ADÓKÖNNYÍTÉSEK JÖNNEK

Ausztria egymillió adag Szputnyik V oltóanyag vásárlásáról döntött, ám az orosz vakcinával való oltás csak az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélye után kezdődhet meg – jelentette be Sebastian Kurz kancellár a napokban. A kancelláriahivatal közlése szerint a Szputnyik V-t már több mint ötven országban engedélyezték, és bíznak abban, hogy az EMA is mielőbb jóváhagyja annak európai uniós használatát, hiszen minden egyes pluszvakcina emberéleteket és munkahelyeket ment meg, valamint elősegíti a normális élethez való visszatérést. Ausztriában átlépte a két és fél milliót a beadott oltások száma.

A turizmus és vendéglátás újraindítását segítve a turizmusfejlesztési hozzájárulás elengedésének meghosszabbítását, adókönnyítéseket, kedvezményeket javasol a kormány által létrehozott versenyképességi tanács – jelentette be Varga Mihály a Nemzeti Versenyképességi Tanács ülését követően. A pénzügyminiszter közlése alapján a turizmusfejlesztési hozzájárulás elengedésének meghosszabbítása 10 milliárd forintot hagyhat a cégeknél. Javaslatot tettek a Szép-kártya-juttatás munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) mentességének meghosszabbítására, ami szintén 10 milliárdot hagyhatna a magánszektorban. Javasolják még a reprezentáció és az üzleti ajándék szochójának év végéig tartó felfüggesztését, amely körülbelül 15-20 milliárd forintos segítséget jelenthet a vállalkozói szektornak. A nehéz helyzetbe került vállalkozókat többek között adófizetési kedvezményekkel segítené a tanács. Varga Mihály példaként említette a pótlékmentes fizetési halasztást. Javasolják a kis- és középvállalkozások gyorsabb áfa-visszatérítésének fenntartását az év végéig, ahogyan a negatív adóalappal rendelkező energiaellátók jövedelemadó-alapjának csökkentésére is javaslatot tesznek.

FELLENDÜLÉSBEN BÍZIK A SÖRIPAR

Gyenge első negyedévet zárt a magyarországi söripar, ám a legnagyobb gyártók abban bíznak, hogy az év további részében a forgalom fellendül – nyilatkozta az MTI-nek Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója. Az öt legjelentősebb hazai sörgyártó (Borsodi Sörgyár Kft., Carlsberg Hungary Kft., Dreher Sörgyárak Zrt., Heineken Hungária Zrt., Pécsi Sörfőzde Zrt.) együttes termelése 1,055 millió hektoliter volt az első negyedévben, ami mindössze 0,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a belföldi sörértékesítésük pedig szintén alig, 0,6 százalékkal nőtt, és 1,087 millió hektolitert tett ki.

2021/16 FIGYELŐ | 5

F_04-05-Hirek.indd 5

2021. 04. 20. 16:05

F_06-07_nagytotal.indd 6

2021. 04. 20. 16:07

NAGYTOTÁL

FOTÓ: DARRIN ZAMMIT LUPI, REUTERS

Máltai hagyományőrzők díszsortüze Fülöp herceg temetése alkalmából.

A herceg és a későbbi II. Erzsébet királynő életük legboldogabb éveit töltötték ifjú házasként Máltán, egy brit haditengerészeti bázison.

F_06-07_nagytotal.indd 7

2021. 04. 20. 16:08

| PUBLICISZTIKA |

WASHINGTONNAK INKÁBB A SAJÁT ADÓRENDSZERÉVEL KELLENE FOGLALKOZNIA

A Biden-adminisztráció grandiózus belső keresletélénkítési terveit valamiből finanszírozni kell. Az amerikai hatóságok évek, évtizedek óta próbálják legalább valamennyire visszaszorítani a multinacionális vállalatok adóelkerülését, azt, hogy az adózási kiskapukat kihasználva addig passzolgatják ide-oda a bevételt, míg az végül egyáltalán nem vagy alig valamit adózik, de akkor sem ott, ahol keletkezett.

Az új vezetés így látványosan támogatni kezdte az OECD égisze alatt évek óta folyó egyeztetést egy globális vállalati minimumadóról. Senki se gondolja azonban, hogy ezt puszta szívjóságból teszik, nyilván az amerikai érdek áll a háttérben. Washington nem is titkolja, hogy célja a kezdeményezés visszavétele a globális gazdaságpolitika irányításában.

DÓZSA GYÖRGY ROVATVEZETŐ

A képlet most valahogy úgy néz ki, hogy Bidenéknek pénzre van szükségük, ezért nyomást gyakorolnak a világra, hogy az általuk adóparadicsomoknak nevezett országokban megemeljék a társasági adót, amelyet így az érintetteknek megéri majd az USA-ban befizetni. Az teljesen világos és elvárható, hogy egy cég ott fizessen adót, ahol a bevételei keletkeznek. Az alacsony szintű társasági terhet és a beruházási adókedvezményeket – amelyek teljesen legitim módon lehetnek egy ország gazdaságpolitikájának a részei – azonban nem célszerű összemosni az olyan adóparadicsomokkal, mint például Luxemburg, Ciprus vagy Bermuda.

Erős a gyanú, hogy az Egyesült Államok kormánya a könnyebb ellenállást választja, és ahelyett, hogy a saját adórendszerét és -beszedését rázná gatyába, inkább a külfölddel végezteti el a piszkos munkát. Chuck Rettig, az amerikai adóhivatal, az IRS vezetője nemrégiben egy szenátusi meghallgatáson évi ezer milliárd dolláros adóelkerülésről beszélt. Ha ennek csak a felét beszednék egy esztendőben, meg lenne oldva a Biden-csomag finanszírozása. Tavaly a legnagyobb amerikai vállalatok közül 55 semmilyen társasági adót nem fizetett, holott összesen nagyjából 40 milliárd dollár profitot értek el. Bidenék 21-ről 28 százalékra akarják növelni ezt a terhet. Az effektív, vagyis a ténylegesen fizetendő társasági adó azonban mindössze 11,2 százalék, alacsonyabb, mint az oly sokat szidott Írországban. Az USA-ban nagyjából a GDP egy százalékát szedik be adóként, az OECD-átlag 3,1 százalék.

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

A ténylegesen megfizetett társasági adó az USA-ban kisebb mértékű, mint Írországban.

8 | FIGYELŐ 2021/16

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 8

2021. 04. 20. 14:28

A PANDÉMIA IGAZI SIKERÁGAZATA AZ IKT

| SZÁMLÁLÓ |

&_ NSKTPTRRZSNP¥HN·X X_JPYTW .09 S¥QZSP RJLQJMJY÷XJS KJOQJYY TRRZ [TQY F O¥W[¥S^ JQ÷YY NX PÀQºSºXJS F RTGNQNSYJWSJY J YY X P SºXJS F GNQNS SJY JQ­WMJY÷X­LJ RNS÷X­LJ & UFSI­RNF F_­WY NYYMTS NX ¾OFGG QºP­XY JQ­ LJ RN FITYY RNSI F_ NSKTWRFYNPFN RNSI F Y¥[Pº_Q­XN N T RFY PFFN RN I F Pº_ XN YJWÀQJYSJP WÀQJ 24'.1 8 .39*73*9 *1ö+.?*9 8*0 8? 2& 2&,>&7478? ,43 ? 4 2TGNQYJQJKTS JQ÷ƻ_JY­XJP X_¥RF QFPTXWF

1 400

.SYJWSJY JQ÷ƻ_JY­XJP X_¥RF QFPTXWF

1 200 1 000 800 600 400 200 0

2005

2010

2015

2020 Forrás: KSH

AZ INTERNETET ET HASZNÁLÓ S Á H HAZAI VÁLLALKOZÁSOK KÖZÖSSÉGIMÉDIAZ S MÉ HASZNÁLATÁNAK AK ARÁNYA R A

& +.= .39*73*9 8 & 24'.1- 1 ?&940 +.= &)&9+47,&12& 2&,>&7478? ,43 *Q *Q÷_÷ ­[ F_TSTX NI÷X_FPF" X_¥_FQ­P

-JQ^MJ_ PºYºYY QJYºQY­XN KTWLFQTR

& Pº_ºXX­LNR­INF JX_Pº_ Y±UZXF X_JWNSY X_¥_FQ­P

X ­

2TGNQM¥Q·_FY FIFYKTWLFQRF MFSL ­X RTGNQNSYJWSJY

174,5

171,7

126,4

128,0

26,7

2013 7,7

2017

140,3

2018

154,2

117,5

27,1

2014

2,7 12

3 9,8 3,9

29,3

159,0

2015 5

2016

4,1 11,7

6 13,2

34,4 4,8

Forrás: KSH

2019

2020

AZ ÖTÖDIK GENERÁCIÓS MOBILHÁLÓZATOK (5G) VÁRHATÓ ELTERJEDÉSE VILÁGSZERTE*

&_ , X JQ÷ƻ_JY­XJP X_¥RF W­LN·SP­SY RNQQN· IFWFG Ázsia és csendes-óceáni térség Észak-Amerika Európa 212 Latin-Amerika Közel-Kelet és Afrika 600

1154

1639

2132

2648

3313

+TWW¥X *WNHXXTS 2TGNQNY¥XN /JQJSY­X

2018

38,3

nincs FIFY

5,3 14,2 5,1

2019 2,8 11,2 4,1

& GJHXQ­X ST[JRGJW­GJS P­X_ÀQY

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 9

2017

39,9

2020 44,8 2,1

10,8 4,2

0º_ºXX­LN TQIFQFP 'QTL [FL^ RNPWTGQTL 2ZQYNR­INF YFWYFQRFPFY RJLTX_Y· TQIFQFP <NPN FQFU¾ YZI¥XY RJLTX_Y· JX_Pº_ºP *L^­G Forrás: KSH

2021. 04. 20. 14:28

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

| CÍMLAPON | CHRISTOPHER MATTHEISEN

10 | FIGYELŐ 2021/16

F_10-13_Cimlapsztori_Mattheisen.indd 10

2021. 04. 20. 16:50

| CÍMLAPON | CHRISTOPHER MATTHEISEN

FELHŐK HÁTÁN

CHRISTOPHER MATTHEISEN | Habár az átlagember még mindig a Windows operációs rendszerrel azonosítja a Microsoftot, a redmondi IT-cég fókuszában már a világgazdaság jövője szempontjából sokkal meghatározóbb felhőalapú szolgáltatás és a mesterséges intelligencia áll – fejtette ki a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója. Kiemelte, hogy a koronavírus-járvány bebizonyította: ha kell, az emberek és a gazdaság szereplői a megszokásokat hátrahagyva képesek alkalmazkodni az új kihívásokhoz.

Korábban a Telekom, most a Microsoft Magyarország vezetőjeként a technológiai cégek irányából figyeli a világ alakulását. Mit tart a legfontosabbnak a tavaly kirobbant Covidjárvány globális hatásaiból?

– Óriási hatással volt mindannyiunkra annak felismerése, hogy a változások sokkal gyorsabban történhetnek, mint azt korábban gondoltuk. A válság előtt bármely vállalat esetében az informatikai háttér átalakításával kapcsolatos döntéseket hónapokon vagy éveken át tartó várakozások előzték meg. Nemcsak az iskoláknak kellett áttérniük az online oktatásra egy hétvége alatt, hanem a cégeknek is hasonló sebességgel kellett átállni az otthoni munkavégzésre. Azt hiszem, a most szerzett tapasztalatok révén a szervezetek mostantól bátrabbak lesznek, sokkal gyorsabban mernek majd változtatni a korábban megszokott gyakorlataikon. Jelenleg egy olyan folyamat közepén járunk, amely a koronavírus-járványra adott első vészreakciókkal kezdődött. Ezt követi az üzleti tevékenység helyreállítása, végül pedig a pandémia utáni munkavégzési módunk és életvitelünk újragondolása következik. Most a legfontosabb feladatunk, hogy az egész országban támogassuk az embereket, a közösségeket és a szervezeteket az általános gazdasági talpra állás megvalósításához vezető úton. Azon túlmenően, hogy elhozzuk Magyarországra a legmodernebb technológiákat, fontos feladatunk megszervezni, hogy a lehető legtöbben sajátítsák el azt a tudást, amely ezek használatához szükséges.

– Miként lehet a leggyorsabban elérni a hazai gazdaság sokak által felpattanásként emlegetett növekedési pályára állását?

– A bővülés elérésének a leghatékonyabb eszköze a digitalizáció széles körű elfogadtatása lesz. Jellemző, hogy a digitális transzformációban élenjáró vállalatok még a járványhoz kapcsolódó válság alatt is világszerte sikereket értek el. Tavaly már világosan láttuk, hogy azok a magyar vállalkozások, amelyek ki tudták használni az online adottságokat, a felhőt és az adatok hasznosítását, nemcsak túlélni, hanem boldogulni is képesek voltak. E cégek lesznek azok is, amelyek a krízis után gyorsabban tudnak majd újra növekedni. A magyar gazdaság ugyanakkor az átlagnál sokkal jobban ki van téve a globális piacoknak és trendeknek, ami legalább annyira lehet sansz, mint fe-

nyegetés. Elérkeztünk egy olyan fordulóponthoz, ahol az üzleti életben eddig megszokott módszerek többé már nem működnek. A szervezeteknek gyors ütemben kell átvenniük a legmodernebb technológiákat annak érdekében, hogy kezelni tudják a globális egészségügyi intézkedésekből, az utazási és kereskedelmi korlátozásokból eredő dinamikus gazdasági kihívásokat.

Ugyanakkor meg kell teremteniük a feltételeket ahhoz, hogy kialakíthassák és fejleszthessék saját digitális képességeiket.

– Ebben a folyamatban milyen szerep juthat az IT-szektor eddigi és jövőbeli fejlesztéseinek?

– A technológia rendkívül fontos szerepet játszik majd az általános gazdasági helyreállításban, ezért igyekszünk segítséget nyújtani ügyfeleinknek a szükséges megoldások bevezetésében és alkalmazásában. Elkötelezettségünk azonban ennél tovább mutat. Globális IT-társaságként tudjuk, hogy többre is képesek vagyunk, ezért más területeken is akcióba lendültünk.

Együttműködésre léptünk például orvosi kutatókkal, rendelkezésükre bocsátva fejlett mesterséges intelligencia (AI – artificial intelligence) technológiáinkat és szakértelmünket. Ezenkívül növeltük a frontvonalban dolgozó, a közösségek reagálását javító és a helyreállásukat segítő nonprofit szervezetek támogatását, valamint jelentős lépéseket tettünk azért, hogy a széles sávú internet minél több ember számára elérhetővé váljon világszerte.

– A hazai cégek mennyire tartanak lépést a világban lezajló technológiai fejlődéssel, mennyire illesztik a saját folyamataikba az újdonságokat?

– Úgy látom, a hazai vállalatok világosan látják a trendeket és az előttük álló feladatokat. Az üzleti döntéshozók, a kisebb cégek vezetői és általában az alkalmazásban álló, hétköznapi emberek is értik, hogy fejleszteniük kell a saját digitális készségeiket ahhoz, hogy versenyképesek maradjanak s megvalósíthassák szakmai és személyes céljaikat. Jó néhány ígéretes példa van már, amelyből látszik, hogy eljött a rugalmasság, a változás és az innováció ideje. A felhő rugalmasságot, racionalitást, hatékonyságot és biztonságot visz minden vállalkozás és szervezet életébe. Azok a társaságok, amelyek nemcsak a napi működésüket, hanem az üzleti stratégiájukat is a felhő kínálta lehetőségekre építik, sokkal versenyképesebbé válnak. Hadd mondjak 2021/16 FIGYELŐ | 11

F_10-13_Cimlapsztori_Mattheisen.indd 11

2021. 04. 20. 16:50

| CÍMLAPON | CHRISTOPHER MATTHEISEN

NÉVJEGY Az Egyesült Államokban született amerikai–magyar üzletember, közgazdász, távközlési, informatikai szakember.

néhány magyar példát. A nemzeti közútkezelő a közutak ellenőrzésének a napi tevékenységét és a javítások megtervezését állította át AI-alapú megoldásra. Ennek köszönhetően ez a munka kevesebb erőforrást igényel, az úthibákat mégis gyorsabban tudják kijavítani, amiből minden autós profitál. Egy másik hazai példa az online áruházak világából való. Például keresünk egy apró árucikket a barkácsáruházban, amelynek a termékneve teljesen más, mint ahogy a köznyelvben hívjuk. A Praktiker azt találta ki, hogy mesterséges intelligencia beépítésével ismerik fel a keresőszavak alapján, milyen produktumra gondolhatott a vásárló, aki így gyorsabban találja meg azt, amit keres. A telekommunikációs cégeknél a hálózatból érkező adatok készíthetnek üzleti előrejelzéseket, de a berendezések szenzoraiból jövő jelek akár meg tudják jósolni, hogy mi fog meghibásodni.

– Az IT és a telekommunikáció az a terület, amely megmutatja, hogy egy nemzet mennyire fogékony a legújabb technológiai megoldásokra. Az itt szerzett tapasztalatai alapján a magyar társadalom mennyire érdeklődő a legújabb szoftverek, eszközök iránt?

– Egyrészt a felhő, a digitális megoldások a nélkülözhetetlen adaptivitást kölcsönözték azoknak, akik előrébb jártak a többieknél. Globálisan az elmúlt 12 hónapban 115 millióra nőtt az online megbeszélések, tanórák, tárgyalások platformjául szolgáló Teams napi alkalmazóinak a száma. Csak a közoktatás, az egyetemi szféra felhasználói százezres nagyságrendű csoportot alkotnak. Másrészt azt látjuk, hogy eddig soha nem látott mértékben ugrott meg az igény a tudás, a digitális ismeretek megszerzésére. A Microsoft egy éve világszerte 25 millió fő átképzését tűzte ki célul. Tavaly nyár óta a LinkedInnel és a GitHubbal közösen biztosítunk ingyenes tananyagokat, segítjük az álláskeresőket a képesítések megszerzésében és ezáltal az elhelyezkedésben. Az eddig elért eredmények visszaigazolják a kezdeményezés időszerűségét, hiszen az elmúlt kilenc hónapban 231 országban és térségben több mint 30 millió tanulni vágyót vontunk be az oktatási programba az Opportunity. linkedin.com oldalon keresztül. Magyarországon már több mint 34 ezren csatlakoztak az online továbbképzésekhez.

– A távközlés és az informatika egyre inkább összeér. Mit lát most a legnagyobb különbségnek?

– Annak ellenére, hogy a telekommunikáció és a szoftverek világa már abban a tizenkét esztendőben is összeért, amíg én a Magyar Telekom vezérigazgatója voltam, most értünk el abba a korba, amikor beteljesedhet a legendás szoftverfejlesztő és üzletember Marc Andreessen jövendölése: „software is eating the world”, vagyis a szoftverek megeszik a világot. Amikor eljöttem a Telekomtól, olyan helyet kerestem, ahol a jövő technológiájával foglalkozhatok, és a Microsoftnál egyértelműen bebizonyosodott számomra, hogy ez a felhőszolgáltatás. Amely messze többre képes, mint ami a köztudatban él. A legnagyobb különbség pedig az, hogy a távközlés világa sokkal látványosabb, mert mindig lehet látni, ha valakinek új telefonja van, s a legfrissebb szolgáltatásoknak is hamar híre megy a rendkívül gyorsan fejlődő piacon. A szoftverfejlesztés természeténél fogva kevésbé látványos.

– A technológiaváltás ugyanakkor a Microsoft stratégiáját is markánsan érinti. Mit jelent ez a gyakorlatban?

2019. március 4-e óta a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója.

1983-ban történész szakon végzett a bloomingtoni Indiana Egyetemen, 1988-ban pedig pénzügyi és közgazdasági szakon közgazdászként diplomázott a New York-i Columbia Egyetemen.

1990-ben jött Magyarországra, ahol üzleti elemzéssel és stratégiai tervezéssel foglalkozó tanácsadó céget alapított. Az 1989–90-es változások után két könyvet is írt a magyar gazdaság történelmi esélyeiről.

1993-ban a Westel 900 GSM Mobil Távközlési Rt. alapító marketingés értékesítési igazgatója lett.

1996-ban Lengyelországban marketing-, értékesítési és stratégiai igazgatóként közreműködött az Era GSM mobiltelefon-szolgáltató beindításában a US West International részére.

1997-től Londonban a US West (később MediaOne) cég európai mobiltávközlési vállalkozásainak marketing- és értékesítési tevékenységét irányította.

1999-től a British Telekom Cellnet üzleti marketing- és értékesítési igazgatójaként dolgozott.

– A Microsoft most egyértelműen a technológiai és a kommunikációs stratégiaváltás időszakát éli, mert miközben mindenki az Office-szal, a Windowszal meg az Xboxszal azonosítja, és ezek még ma is fontosak, de cégünk fókuszában már a mesterséges intelligencia és a felhőtechnológia áll. Két olyan absztrakt fogalomról van szó, amelynek a megismertetését megnehezíti, hogy nem jeleníthető meg egy fizikai tárgy, mondjuk egy telefon képében. Pedig különösen a felhő egyre több ember és még több vállalat életében válik mindinkább nélkülözhetetlenné úgy, hogy esetleg az nem is mindig tudatosul az érintettekben. Mert a felhő ma már számtalan számítási és számítástechnikai szolgáltatást (például tárolás, adatbázis- és hálózatkezelés, szoftverelérés) biztosít az interneten keresztül.

– Ugyanakkor az emberek többsége még most is azt gondolja, hogy a felhőszolgáltatás – sokak számára ma is nehezen felfogható módon – mindössze egyszerű adattárolásra jó.

– Ez az új technológia messze többet nyújt ennél. Használatával a növekedésben lévő cégek megspórolhatják a drága nagy teljesítményű hardver- és szoftverháttér megteremtését.

Ráadásul a felhőszolgáltatásért mindig a felhasználás arányában kell fizetni, így nincs szükség olyan költséges beruházásokra, amelyek esetleg több év múlva is csak optimális esetben térülnek meg. Az is fontos, hogy a felhőben tárolt adatok legalább akkora biztonságban vannak, mintha azokat a saját számítógépünkön tárolnánk. De persze csak akkor, ha a jelszavainkra a megfelelő módon vigyázunk – mert a különféle adatlopásoknál majdnem mindig kiderül, hogy az emberi felelőtlenséget kihasználva történt a bűncselekmény. A felhőtechnológia egyébként nem új dolog, már tíz évvel ezelőtt is létezett. De ahhoz, hogy valóban teljesíteni tudja az ígéretét, arra van szük-

12 | FIGYELŐ 2021/16

F_10-13_Cimlapsztori_Mattheisen.indd 12

2021. 04. 20. 16:50

| CÍMLAPON | CHRISTOPHER MATTHEISEN

ség, hogy bárhol, bármikor, nagyon gyorsan, rendkívül könynyen hozzáférjünk a szolgáltatáshoz. Ehhez pedig az adatátviteli sávszélesség hihetetlen méretű bővülésére volt szükség. Itt jön képbe ismét a telekommunikáció, hiszen a felhőszolgáltatások fejlődéséhez és szélesebb körű elterjedéséhez elengedhetetlen volt a gyorsabb adatkommunikációt biztosító nagyobb sávszélesség, az 5G meghonosodása. Ez teremtette meg a lehetőségét annak, hogy ma már éppen olyan könnyen hozzáférhetünk a felhőhöz, mint a saját számítógépünkhöz vagy a távoli szerverhez. Így pedig a globális felhőszolgáltatások összesítve egy képzeletbeli szuperszámítógép képességét is elérik.

– Míg a mobiltelefon szinte eladja magát, a felhőtechnológia elterjesztéséhez ennél sokkal többre van szükség.

– A felhőtechnológia és a mesterséges intelligencia megismertetéséhez kiemelkedően fontos az edukáció. Az ügyfél-elégedettséghez nem elég, ha valaki megérti a szolgáltatás lényegét: a befektetés csak akkor hoz hasznot, ha a technológiát megfelelően alkalmazni is tudják. Ahhoz, hogy a felhő vagy a mesterséges intelligencia valódi értéket teremtsen, a legtöbb helyen drámai átalakulásra van szükség a cégkultúrát és a szervezeti struktúrát tekintve. Egyszerűen fel kell számolni a hagyományos, hierarchikus vállalatszervezési modellt. Helyette olyan új munkamódszereket kell adaptálni, mint a folyamatos rugalmasságot és alkalmazkodási képességet megteremtő agilis cégszervezési modell, illetve a folyamatos innováláson és értékteremtésen alapuló lean startup.

– Említette, hogy a járvány kényszerítő hatására rugalmassággal válaszolnak azok, akik versenyképesek akarnak maradni. Miként érinti ez a felhő és a mesterséges intelligencia elterjedését?

– Az elkövetkező években egyre nagyobb szerepet kap a gazdaságban a felhőalapú szolgáltatás, miközben a mesterséges intelligencia elterjedése is megállíthatatlan lesz. Ugyanakkor szerintem ezzel kapcsolatban is komoly tévképzet él még a köztudatban. Mert az AI, ha megfelelően alkalmazzák, nem az emberi döntést helyettesíti, hanem az a feladata, hogy elősegítse az optimális döntés megszületését. Ez természetszerűleg oda vezet, hogy jó néhány rutinszerű, adminisztratív jellegű munkakör a múlté lesz, a másik oldalon viszont számtalan új munkakör jelenik majd meg. Ha valaki ma megvesz egy számítógépet vagy egy szervert, biztos lehet abban: két-három év alatt annyira megváltozik a technológia, hogy az addigra már elavult lesz. A folyamatosan megjelenő új képességekre csak a felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia alkalmazásával lehet rugalmasan és gazdaságosan reagálni. Erre pedig cégmérettől függetlenül azért is szükség van, mert az apró helyi szolgáltatók kivételével minden vállalkozásnak fel kell készülnie a maga területén előbb-utóbb törvényszerűen jelentkező globális versenyre.

– Mennyiben jelent kihívást az új technológiák elterjesztésében az, hogy a Microsoft nevével azért mégiscsak számítógépen és vele a Windows beindítása révén találkozik az átlagember?

– Ebben egyáltalán nem látok ellentmondást. Ugyanakkor nem véletlen, hogy a cég bejelentette az új funkciókkal felvértezett – például a távmunkát is megkönnyítő – alkalmazotti munkakörnyezeti platform, a Microsoft Viva piacra lépését. Mert a Microsoft a felhőszolgáltatást, illetve a mesterséges intelligenciát fejlesztve ma már azokra a területekre fókuszál, amelyek nagyobb hozzáadott értéket teremtve a jövő világának a meghatározó elemeit jelentik. Márpedig a járvány vége utáni jövő nem hasonlít majd a korábbi életünkre. A digitális technológiák min-

dennapivá válását mutatja az is, hogy számtalan üzleti utazást biztos, hogy a jövőben is kiváltanak az online megbeszélések, s a felhőben is egyre többen tárolnak majd mind több adatot.

– A Covid hatásához kötődő új típusú alkalmazkodás menynyire érintette a magyarországi Microsoft belső szervezetét?

– Mi is egyértelműen a korábbinál sokkal rugalmasabb, a kreativitást erőteljesebben segítő munkaszervezésre váltottunk.

Emellett nemcsak az jelent új kihívást, hogy a járvány miatt mi is átálltunk az otthoni munkavégzésre, hanem az is, hogy nem csak a magyarországi csapattal vagyok állandó munkakapcsolatban. A Microsoft redmondi központjától kezdve – a feladattól függően – akár a cég moszkvai, londoni vagy éppen müncheni szakértőivel és alkalmi munkacsoportjaival is együtt dolgozom az aktuális projekteken. Vagyis az a meghatározás, hogy a Microsoft Magyarország ügyvezetője vagyok, már messze nem fedi le a teljes tevékenységemet.

Azok a magyar vállalkozások, amelyek ki tudták használni az online adottságokat, a felhőt és az adatok hasznosítását, nemcsak túlélni, hanem boldogulni is képesek voltak.

– Miként változott meg az ön élete, munkavégzése a pandémia hatására? Mi lesz az, amit ebből a járvány utáni időszakban is megtart?

– Először is, úgy gondolom, a Covid előtt némi szkepticizmus, sőt megbélyegzés társult az otthoni munkavégzéshez, de a válság egyértelműen megmutatta, hogy ugyanolyan hitelesek és hatékonyak lehetünk odahaza, mint az irodában. Én és a kollégáim is elfogadóbbak leszünk a jövőben a téren, hogy alkalmanként otthonról dolgozzunk. Másodszor: megtanultam minden eszközünket intenzívebben, szisztematikusabban használni, mert a pandémiás időszak alatt egyre inkább nélkülözhetetlenekké váltak, mint például az online megbeszélések terévé vált Teams, a közös gondolkodást segítő Whiteboard, a fájlok megosztására szolgáló SharePoint vagy a OneNote kereshető online jegyzetei, amelyek megoszthatók az értekezletek alatt és után. De azért azt nagyon várom már, hogy újra összefussak a kávéfőző mellett a kollégákkal! ÉRSEK M. ZOLTÁN

2021/16 FIGYELŐ | 13

F_10-13_Cimlapsztori_Mattheisen.indd 13

2021. 04. 20. 16:50

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

VÁROSKAPU, EGYETEM, POLITIKAI VITA DIÁKVÁROS | A kormány a múlt héten megerősítette korábbi döntését, hogy létrejön a Déli városkapu projekt. Megépülhet a világ egyik legnagyobb és legjobb egyetemének számító Futan (Fudan) budapesti campusa is.

Ez utóbbiból máris politikai vita kerekedett.

A DÉLI VÁROSKAPU LÁTVÁNYTERVE. ÚJ VÁROSRÉSZ ÉPÜL A ROZSDAÖVEZET HELYÉN

mással párhuzamosan zajló beruházás megvalósításához szükséges fejlesztési területeknek a Déli városkapu fejlesztési program területétől történő lehatárolása. Palkovics kormánybiztosként koordinálja a diákváros és a Fudan buda-

pesti oktatási-kutatási és adminisztratív infrastruktúrájának a megvalósítását, a két projekttel kapcsolatos kormányzati döntések, fejlesztések előkészítését.

Ezenkívül – a külpolitikáért felelős miniszterrel és az államháztartásért felelős tárcavezetővel együttműködésben – az univerzitás működési környezetének a kivitelezésével összefüggő nemzetközi koordinációs feladatokat látja el. A kormánybiztos tevékenységét a miniszter-

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

A Déli városkapu fejlesztési program részeként létrejön a Ferencvárosi Szabadidő- és Sportpark, az új Csepeli közpark, valamint a Dunai Evezős Központ. Ezen programelemek előkészítését, tervezését Fürjes Balázs kiemelt budapesti fejlesztésekért és nemzetközi sporteseményekért felelős kormánybiztos irányítja – derül ki a múlt heti kormányhatározatból. Azt is rögzítették, hogy a kabinet fenntartja a Budapest Diákváros megvalósításának a szándékát, egyetért azzal, hogy mellette a Fudan Hungary University fővárosi oktatási-kutatási és adminisztratív infrastruktúrája is létrejöjjön.

A Budapest Diákváros, valamint a Fudan Hungary Egyetem megvalósítását Palkovics László innovációs miniszter kormánybiztosként irányítja majd.

A tárcavezető első feladata a két, egy14 | FIGYELŐ 2021/16

F_14-15_diakvaros.indd 14

2021. 04. 20. 16:19

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA | A FUDAN EGYETEM SANGHAJBAN. A BUDAPESTI CAMPUS LESZ AZ INTÉZMÉNY ELSŐ KÜLFÖLDI KÖZPONTJA

ELIT EGYETEM

elnök fogja irányítani, se külön titkárságot, se fizetést nem kap majd ezért a tevékenységéért.

MOST ROZSDAÖVEZET

Azt kell először is rögzíteni, hogy a beépítendő terület jelenleg parlagon hever, korábban itt volt a Nagyvásártelep. A Rákóczi hídtól délre haladva, egészen a tervezett Galvani híd nyomvonaláig érne a fejlesztés. A terület, amely ÉszakCsepelt és Ferencváros déli részeit jelenti, most elhagyatott, szemetes – egy rozsdaövezet. A vízfelületekkel együtt megközelítőleg 200 hektárról van szó.

Az elmúlt napokban politikai vihart kavart, hogy Karácsony Gergely főpolgármester azzal állt elő: a Diákváros helyén, a helyett épül majd meg a kínai egyetem campusa. Ezt időközben Fürjes Balázs és az imént idézett kormányhatározat is megcáfolta. A főpolgármestert nem nagyon érdekelték a tények – korábban a kormányzati diákvárosi tervekkel azt sugalmazta, mintha az ő koncepciói lennének (erről később).

Ferencváros baloldali polgármesterével, Baranyi Krisztinával fővárosi népszavazást hirdetett meg. „Budapesti diákváros vagy kínai elit campus? Több mint tízezer magyar fiatal olcsó lakhatása, vagy a kínai befolyásszerzés kiszolgálása a magyarok eladósításával?”

Ezzel a kérdésfeltevéssel álltak elő a Facebookon. A referendum kiírása, lebonyolítása alaposan lelassíthatná a beruházást. A főpolgármester még azt is felvetette, hogy lefújja a 2023-as atlétikai világbajnokságot.

Hogy csupán politikai hisztériakeltésről van szó, az is bizonyítja, hogy az

egyetem megépítése valójában semmit sem veszélyeztetne, se a Diákvárost, se a Csepeli közparkot. Értesülések szerint a campus az atlétikai centrummal átellenben, a Kvassay híd másik oldalán épülhet fel.

KÉSZ TERVEK

„Bemutatom a budapesti Diákvárost.

Mi ilyen tervek megvalósulását szeretnénk ott, ahol a kormány kínai hitelből, a magyar adófizetők kárára és a kínai vállalatok hasznára, a kínai befolyásszerzés szolgálatára kínai elit campust akar” – írta Karácsony korábban a Facebook-oldalán. Csakhogy – mint már jeleztük – a Diákváros koncepcióhoz neki semmi köze sincs, hiszen az egy kormányzati projekt. Az elképzelés még jóval azt megelőzően született, hogy főpolgármesterré választották volna. A politikus a szóban forgó bejegyzéséhez a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. által kiírt pályázat 2018-ban nyilvánosságra hozott nyertesének a látványterveit mellékelte. Az interneten bárki által elérhetők a Snøhetta nevű norvég építésziroda elképzelései (https://delivaroskapu. org/nyertesek). Az oslói székhelyű tervezőiroda mintegy kétszáz munkatársat foglalkoztat. Ők tervezték a kanadai Calgary központi könyvtárát, valamint a norvég nemzeti operaházat is.

A beruházással egyébként folytatódna a város 1990 után elkezdődött „déli terjeszkedése”. Az új fejlesztéssel a belvá-

Valójában mi ellen is ágál a főpolgármester? A sanghaji központú Futan Egyetem itteni campusa az egész magyar felsőoktatásnak, innovációnak és Budapestnek is hatalmas előnyt jelentene. A tervek szerint 2024-ben indulhat az oktatás. Az intézménynek ez lenne az első külföldi telephelye, ami hatalmas lökést adhat az egész magyar felsőoktatásnak. Az univerzitás a STEM (tudomány, technológia, mérnöki ismeretek, matematika), továbbá üzleti területen nyújt kiemelkedő teljesítményt. A tekintélyes nemzetközi egyetemi rangsor, a QS World University Rankings szerint a Futan a világ 34. legjobb univerzitása, több mint 4500 oktatója és 30 ezren felüli számú hallgatója van. Partnerei közé tartozik a világelső Massachusetts Institute of Technology, a London School of Economics és a Sydney-i Egyetem is. „Az új intézmény munkahelyteremtő kínai beruházókat, vállalati kutatás-fejlesztési központokat vonzhat Magyarországra” – jelezte Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. A Fudan Hungary University magyar és magyar–kínai kettős diplomát adhat, elsősorban gazdálkodástudományi, a későbbiekben pedig műszaki és orvosi képzéseken. Az oktatási és kutatási infrastruktúra mellett a beruházáshoz kapcsolódik egy háromezer hallgató elhelyezésére alkalmas diákszállás is, amely új funkcióval ruházza fel a Nagyvásártelep műemléki védelem alatt álló épületegyüttesét. Az Oktatási Hivatal tavalyelőtt engedélyezte a Futan Egyetem magyarországi működését – közölte az ITM. A kormány több mint 821 millió forinttal támogatja a beruházást, amelyet eredetileg a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezett.

ros határa is kijjebb tolódna, a terület ugyanis megfelelő tömegközlekedés esetén onnan is gyorsan elérhető lenne. A beruházási helyszín szervesen kapcsolódna a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) által koordinált HÉV-fejlesztéshez. A csepeli HÉV felszíni nyomvonalának a kiváltása után egy új Duna-parti sétány valósulna meg a Boráros tér és a Déli városkapu között, valamint sor kerül majd a fejlesztéssel érintett fontos budapesti közterek – vagyis a Boráros tér és a Közvágóhíd –, csomópontok rendezésére és megújítására is.

PINDROCH TAMÁS 2021/16 FIGYELŐ | 15

F_14-15_diakvaros.indd 15

2021. 04. 20. 16:20

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

TÜRK TANÁCS: MAGYARORSZÁG STRATÉGIAI PARTNER

KÜLPOLITIKA A világkereskedelem visszaesésének ellenére tavaly Magyarország három százalékkal növelte a gazdasági együttműködést a Türk Tanács országaival, amelyek stratégiai partnerükként tekintenek hazánkra, és további piaci lehetőségeket kínálnak magyar cégeknek.

Bár elsőre meglephette a hazai közvéleményt, amikor Magyarország 2018ban csatlakozott a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsához – köznapi nevén a Türk Tanácshoz –, valójában azonban a kormány által közel egy évtizede meghirdetett keleti nyitás külpolitikájának a fényében ez nem volt váratlannak nevezhető. Azon a három évvel ezelőtti kirgizisztáni csúcstalálkozón, amelyen hazánk megkapta a megfigyelői státuszt, Orbán Viktor miniszterelnök többek közt azzal érvelt a fel-

vételi kérelmünk mellett, hogy a magyar egy nyugaton élő keresztény nép, amely a hun–türk eredet alapján áll, Magyarország pedig tiszteli és ápolja türk gyökereit. „Ma már dicséretként kell fölfogni, amikor keleti népnek neveznek bennünket” – mondta akkor a kormányfő, arra hivatkozva, hogy a türk nyelvű államok fantasztikus sikereket, politikai és gazdasági fejlődést tudhatnak a magukénak.

KELETI NYITÁS

„A Türk Tanács és Magyarország közötti együttműködés kézzelfogható előnyökkel jár mindkét félnek” – írta az öt teljes

FOTÓ: BENKO VIVIEN CHER, MTI

ORBÁN VIKTOR KORMÁNYFŐ, SZOORONBAJ DZSEJENBEKOV KIRGIZ KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK (BALRA) ÉS BAGDAD AMREJEV, A TÜRK TANÁCS FŐTITKÁRA TAVALY BUDAPESTEN. EGYRE HATÉKONYABBAN MŰKÖDIK A KELETI NYITÁS POLITIKÁJA

16 | FIGYELŐ 2021/16

F_16-17_turk_magyar.indd 16

2021. 04. 20. 15:01

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

jogú – Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország és Üzbegisztán –, valamint hazánk személyében egy megfigyelői státuszú tagot tömörítő szervezet titkársága a Figyelő megkeresésére küldött levelében. Lapunk arról kérdezte az Isztambulban lévő központot, hogy mit jelent a tanácsnak a magyar részvétel, és milyen típusú kooperációra törekednek velünk. Válaszukban kiemelték, hogy hazánk megfigyelői tagsága különös jelentőségű, mivel a szervezet alapítása óta ez volt az első bővítés. Magyarországot értékes, stratégiai partnerként jellemezve azt is hangsúlyozták, hogy a keleti nyitás nevű, robusztus külpolitikájával a kormány jelentősen hozzájárult a tanács erőfeszítéseihez, főképpen a gazdaság terén.

Emlékeztettek arra, hogy a szervezettel való együttműködés fokozásának jeléül Orbán Viktor javasolta egy Budapesten lévő európai iroda létrehozását, amelyet 2019 szeptemberében avattak fel. A magyar fővárosban felállított türk központ elsődleges célja, hogy erősítse a tanács kapcsolatát Magyarországgal, továbbá más európai államokkal és intézményekkel, így például az EU-val, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ), valamint a visegrádi országok csoportjával. Emellett igyekszik előmozdítani a türk államok üzleti közösségei és hazánk között a kooperációt.

JÁRVÁNYÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS

Ami a gazdasági kapcsolatokat illeti: az elmúlt tíz évben Magyarország megduplázta az öt türk tagállammal bonyolított kereskedelmi forgalmát, az itthoni Eximbank pedig összesen 707 millió dollárnyi hitelkeretet ajánlott fel, hogy segítse a magyar vállalatok szerepvállalását Törökországban és a négy posztszovjet államban. Ezen országcsoport az Eximbank mellett szorosan együttműködik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint a Magyar Exportfejlesztési Ügynökséggel (HEPA) is – tájékoztatott az isztambuli titkárság. Várakozásuk szerint a magyar–türk „testvéri” kapcsolat az elkövetkező években folyamatosan erősödik majd.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány kitörése után a Türk Tanács országai nagy fokú szolidaritásról tettek tanúbizonyságot, különböző orvosi eszközökkel – arcmaszkokkal, vé-

dőszemüvegekkel, kesztyűkkel és tesztekkel – támogatták egymás védekezését, amit a közvélemény szintén igen nagyra értékelt. Üzbegisztán és Azerbajdzsán Magyarországra is küldött maszkokat.

KÜLKERESKEDELEM

A magyar–türk külkereskedelmet tagállami bontásban vizsgálva az látható, hogy hazánknak természetesen – méretéből adódóan – a Törökországgal folytatott áruforgalma a legnagyobb volumenű, és a koronavírus-járvány ellenére tavaly is nőtt mind a kivitel, mind a behozatal mértéke. Előbbi 559,6 milliárdról 620,7 milliárd, utóbbi 358,9 milliárdról 415,5 milliárd forintra. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) külkereskedelmi termékforgalmi adataiból az is kiderül, hogy az Azerbajdzsánba, a Kazahsztánba és az Üzbegisztánba irányuló magyar export ugyancsak bővült 2020-ban az egy évvel korábbi számokhoz képest. A kazah reláció 21, az üzbég 11, az azeri pedig 1,5 milliárd forintos bővülést mutatott. Csökkenést egyedül a Kirgizisztánba történő, egyébként is a legkisebb hányadot képviselő kivitel produkált az előző esztendőben: mint-

A TÜRK TANÁCS ORSZÁGAIBA IRÁNYULÓ MAGYAR KIVITEL 640 620 600 580 560 540 520 60 40 20 0

Milliárd forint

Törökország

Kazahsztán Azerbajdzsán 2016

Forrás: KSH

2017

Üzbegisztán Kirgizisztán 2018

2019

2020

egy 150 millió forinttal, 2,57 milliárdosra mérséklődött. Biskekkel azonban a jövőben javulhatnak a gazdasági kapcsolatok, mivel a két ország külügyminisztere bejelentette egy ötmilliárd forintos indulótőkéjű magyar–kirgiz fejlesztési alap létrehozását azzal a céllal, hogy magyar cégek részt vehessenek a közép-ázsiai ország infrastrukturális, pénzügyi, mezőgazdasági és egészségügyi modernizálásában. A HEPA szerint exportunk szempontjából a legfontosabb kirgiz szektornak a gyógyszeripar tekinthető, kivitelünk bővítésére pedig az agráripari együttműködés nyújthatna lehetőséget.

CSÚCSTALÁLKOZÓ

„Magyarország továbbra is fenntartja a Türk Beruházási Alaphoz való csatlakozási szándékát, mert elengedhetetlennek tartja a fejlesztési projektek pénzügyi hátterének a megteremtését, és erre a célra kész a szükséges költségvetési forrásokat is rendelkezésre bocsátani” – mondta Orbán Viktor a csoport legutóbbi, március végi csúcstalálkozóján. Az online tanácskozáson a kormányfő világossá tette, hogy hazánk a tavasz végén kész otthont adni a szervezet tagállamai által létrehozott ipari és kereskedelmi kamara nagyszabású üzleti fórumának.

Az egyeztetés előtti napon a miniszterelnök vezetésével magyar kormányzati delegáció látogatott a 33 milliós lélekszámú Üzbegisztánba, ahol a két kabinet kilenc megállapodást írt alá. Ezek alapján magyar vállalatok közreműködhetnek a közép-ázsiai ország stratégiai ágazatainak átalakításában, illetve modernizálásában. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter példaként kiemelte: az OTP első külföldi bankként lehetőséget kap az üzbég bankrendszer privatizációjában való részvételre. Emellett jelentős magyar szerepvállalás várható a nukleárisenergia-termelés növelésében is, azzal összefüggésben, hogy Üzbegisztán a világ hetedik legnagyobb uránkitermelőjeként újabb atomerőművet épít, a létesítmény hűtőrendszerét pedig egy magyar szabadalom alapján tervezik meg.

HELMECZI ZOLTÁN 2021/16 FIGYELŐ | 17

F_16-17_turk_magyar.indd 17

2021. 04. 20. 15:01

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

NÖVEKEDÉS NÉLKÜL Tavaly jelentősen, több mint öt százalékkal esett vissza a gazdaság, meglódult a hiány, vele az adósság is, számos ágazat padlót fogott. Ilyen bázissal hogyan vághatunk neki a kilábalásnak?

– Valóban, gazdaságunk 2020. évi teljesítménye 5 (naptárhatással kiigazított adatok alapján 5,1) százalékkal csökkent.

A GDP értéke folyó áron 47 600 milliárd forint lett. A zsugorodás végül kisebb lett a vártnál, valamint az EU átlagánál, s lényegében sikerült megőrizni a felzárkózási pályára való visszatérés esélyét.

A rossz adatokban a szolgáltatások (turizmus, vendéglátás, szabadidősport, logisztika, szolgáltatásexport) visszaesése a meghatározó, azonban tükröződik bennük a feldolgozó- és az építőiparnak a tavaszi korlátozások (kényszerű leállások) miatti szűkülő termelése is. Jó jel viszont, hogy a gazdaság az élénkülés jeleit mutatta a múlt év vége felé. A negyedik negyedben az előző három hónappal összevetve 1,4 százalékkal jobb lett a teljesítmény, míg 2019 azonos időszakához viszonyítva „már csak” 3,6-del (a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 4,1-del) lett rosszabb. Természetesen minden attól függ, hogy miként alakul az idén a járványhelyzet: a harmadik hullám lecsengése mikorra várható, sikerül-e az átoltottság alapján olyan egészségvédelmet kialakítani, amely lehetővé teszi a nyitást és a gazdaság újraindulását. Nyilvánvalóan az a cél, hogy ebben az évben elérjük a tavalyelőtti értéket. Ehhez az kell, hogy az idén legalább 5 százalékkal növekedjen a GDP. – A kormány számos intézkedésével segítette a gazdaság szereplőit. Eltelt egy év: milyen mérleget lehet vonni a „költségvetési fűtés” terén?

– A pandémia kedvezőtlen hatásainak a tompítása, a gazdaság újraindítása, az exportpiacok megőrzése, a munkahelyek védelme, az új lehetőségek teremtése érdekében a kormány gazdaságvédelmi akciótervet indított. Ennek keretében a fog-

lalkoztatók és alkalmazottaik meghatározott ideig differenciált munkahelyvédelmi adó- és járulékkedvezményekben, a kisadózó vállalkozások pedig átmeneti adóelengedésben részesültek. Továbbá a munkaerő iránti kereslet átmeneti, markáns visszaesését csökkentett munkaidős bértámogatással, valamint szintén ágazati

FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT, MTI

NINCS JÖVŐd

KOVÁCS ÁRPÁD | Az idén is szükség lesz a gazdaság élénkítését, a munkahelyek megőrzését, újak létrehozását segítő programokra – hangsúlyozta a Figyelőnek adott interjújában a Költségvetési Tanács elnöke, aki szerint a növekedési pályára történő visszaállás jelentős, célzott, a versenyképességet erősítő költségvetési intézkedéseket kíván.

18 | FIGYELŐ 2021/16

F_18-19_KovacsArpad_interju.indd 18

2021. 04. 19. 14:25

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

alapon, az éttermek, szabadidős szolgáltatások időleges bértámogatásával igyekezett orvosolni a büdzsé. Ezenfelül munkahelyteremtő bértámogatást kaptak a kedvezőtlen gazdasági környezet ellenére is létszámbővítést végrehajtó vállalkozások, a munkaerőpiacot időlegesen elhagyni kényszerültek személyek későbbi elhelyezkedését pedig képzési támogatás nyújtásával segítette az állam. Ezenkívül a hazai cégek új beruházásösztönzési és exporttámogatási konstrukciókat vehettek igénybe (versenyképesség-növelő támogatás, tőkegarancia, hitelprogramok keretében). A nagyvállalatok invesztícióik esetén az erre a célra

NÉVJEGY 1948-ban, Szombathelyen született.

Mérnök, közgazdász, egyetemi oktató.

Az Állami Számvevőszék elnöke volt 1997 és 2009 között.

2012. január 10-től a Költségvetési Tanács elnöke.

fordítandó nyereségre taomentességben, a kkv-k a kor kihívásaihoz való alkalmazkodást segítő fejlesztési forrásban részesültek.

Ezen intézkedések nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy gazdaságunk zsugorodása végül az uniós átlag alatt maradt.

– A központi bank is „beszállt” az élénkítésbe. Milyen monetáris döntéseket emelne ki?

– A koronavírus-járvány által okozott negatív reálgazdasági és pénzpiaci következményeket a Magyar Nemzeti Bank gyors és hatékony lépései is enyhítették. 2020 tavaszától a rossz hatásokra az MNB a jegybanki mérleg jelentős mértékű bővítésével reagált, ennek eredményeként számottevő forrást biztosított a gazdasági szereplők számára. Emellett az NHP Hajrá! segítségével az intézmény támogatást nyújtott a kis- és közepes vállalkozások folyamatos működésének a biztosításához és beruházásaik megvalósításához, míg a Növekedési kötvényprogram révén a cégek hoszszú távú, kiszámítható forráshoz juthattak.

– Konkrétan mit eredményeztek a „központi” döntések?

– Osztom a pénzügyi kormányzat számítását, miszerint a gazdasági visszaesés ezen fiskális és monetáris intézkedések nélkül akár a duplája is lehetett volna, s ezek megvédtek 500-600 ezer munkahelyet.

– Visszatérve a tavalyi makroadatokra: mennyire tragikusak? Például a költségvetési hiány, az infláció és a recesszió tekintetében?

– Úgy vélem, a nemzetközi adatokra is figyelemmel nem tragikusak. Ennél persze látunk megrendítőbbeket és kevésbé súlyosakat. Az IMF legutóbbi értékelése szerint a világgazdaság 3,5 százalékkal csökkent tavaly, a fejlett országok gazdasága 4,9, míg a feltörekvőké 2,4 százalékkal múlta alul az előző év teljesítményét.

A világ gazdaságai közül 2020-ban csak a kínai növekedett (2,3-del). A Világbank téli értékelése alapján a globális visszaesés 4,3 százalékos volt. Az Európai Bizottság szintén téli kitekintése szerint az euróövezet gazdasága a múlt esztendőben 6,8, az unió egészéé pedig 6,3 százalékkal zsugorodott. A nagy hiányból adódó eladósodás tekintetében is számos EU-s ország „előttünk jár”. Az államadósság mértéke GDP-arányosan a miénknek több mint a duplája Görögországban, a magyar másfélszeresét haladja meg Olaszországban, Portugáliában, s mintegy negyedével több Franciaországban, Cipruson, Belgiumban, Spanyolországban is.

– Nézzük a 2021-es büdzsét. Tavalyi elfogadása óta jelentősen változott a helyzet. Mennyire fenntarthatók a benne lévő célok?

– Az már most tudható, hogy a múlt évinél kisebb lehet majd a hiány, itt is belesimulva az EU hat-hét százalékos átlagába.

Ha újraindul a gazdasági növekedés, akkor az államadósság GDP-arányos mértékének már ismét csökkennie kell. Súlyos gazdasági-társadalmi válságban a fiskális fegyelem elé kerülnek más szempontok. Ilyen a pandémia megfékezése, az emberek életének megóvása, a gazdasági szereplők „életben tartása”, majd a gazdaság működésének a helyreállítása. A magyar gazdaság pozíciói elválaszthatatlanok az EU más államainak – elsősorban Németországnak és a visegrádi országoknak – a teljesítményétől. Általános a prognózis, hogy ott is növekedés várható. Jó lenne, ha „tartanánk a formánkat”, és visszatérnénk a 2020-at megelőző évek trendjéhez, és a közösségi átlagnál nagyobb társadalmi teljesítményt tudnánk magunkból kihozni. Ennek feltétele a beruházások felpörgetése az uniós források úgynevezett fejnehéz lehívásával és a saját források hatékony felhasználásával. Nem mindegy, hogy mikor mire és mennyit fordítunk.

– Meddig lesz szükség élénkítésre?

– A Költségvetési Tanács a 2021. évi költségvetési törvényjavaslat véleményezésének az alkalmával szintén hangsúlyozta, hogy az idén is szükség lesz a gazdaság élénkítését, a munkahelyek megőrzését, újak létrehozását segítő programokra. A növekedési pályára történő visszaállás jelentős, célzott, a versenyképességet erősítő költségvetési intézkedéseket kíván. Növekedés nélkül nincs jövő, ezért támogatja a tanács is a beruházási programokat.

– A friss számok alapján az éves hiány harmada már összejött. Mennyire rendkívüli dolog ez ebben a helyzetben?

– Az államháztartás központi alrendszerének a pénzforgalmi deficitje az első két hónapot tekintve valóban nagy, közel 540 milliárd forint, az ez évre tervezettnek a harmada. Ez a mérték azonban a rendkívüli helyzetben nem egyedi, hiszen most merülnek fel a legfontosabb védekezési és gazdaságösztönző kiadások, míg a bevételek normál ütemben érkeznek.

– Uniós pénzesőről szólnak a hírek: a mentőcsomag és a hétéves büdzsé soha nem látott forrásokat jelent. Mit jelent majd mindez például a felhasználhatóságot és a lehívhatóságot tekintve a költségvetés és az ország gazdasága számára?

– A hétéves „rendes” keretünk 11 ezer milliárd forint. Az új, helyreállítási keretünk ezen felül 8 ezer milliárd forint, ennek kétharmada visszatérítendő. Ezek valóban nagy számok. De egy kicsit visszatérek a mögöttünk lévő hétéves időszakra, hiszen még az sincs lezárva. A 2014–20as uniós költségvetési ciklushoz kapcsolódó Széchenyi 2020 programoknál a kifizetések értéke a múlt év végén a teljes keret (9700 milliárd forint) 90 százaléka volt. E nagymértékű felhasználás mögött a kormány sikeres munkája, azon belül az előlegpolitikája van. Utóbbit az jelzi, hogy az EU-ból a keret 63 százaléka érkezett meg (a megelőlegezés így 27 százalékos). Minden bizonnyal a teljes összeg igénybevételére sor kerül 2023-ig. Ezekből joggal következik, hogy a kormány a következő hétéves ciklusban is képes lesz az uniós pénzek hatékony és a jóllét érdekében történő felhasználására.

SZAJLAI CSABA 2021/16 FIGYELŐ | 19

F_18-19_KovacsArpad_interju.indd 19

2021. 04. 19. 14:25

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ÉRDEMI BIRTOKRENDEZÉST HAJT VÉGRE AZ ÁLLAM MEZŐGAZDASÁG | Nagy az érdeklődés az osztatlan közös földtulajdonok felszámolását lehetővé tevő új eljárások iránt, amelyek érdemi birtokrendezést jelenthetnek. Óriási területről van szó, összesen mintegy 2,4 millió hektárról. Arról, hogy az ilyen földek mekkora gondot jelentenek, és most milyen lehetőségek nyíltak a megszüntetésükre, Nagy István agrárminiszter nyilatkozott a Figyelőnek.

„A birtokviszonyok rendezetlenségéből fakadóan olyan akadályokba ütköztünk, amelyek – mint több évtizede megoldatlan problémák – a mezőgazdaság versenyképességének a gátját jelentik” – indokolta az agrárminiszter az osztatlan közös földtulajdonok felszámolását elősegítő, ez év január 1-jétől hatályos tör-

vény szükségességét. Ezek rendezését elodázhatatlannak nevezte, mert a gazdálkodók számára mindennapos gondként, a fejlődésük akadályaként jelentkeznek.

GAZDASÁGI HÁTRÁNY

Nagy István kiemelte: a legfontosabb a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon mint kényszerközösség megszüntetésére irányuló törekvések hatékony megvalósítása. Ennek érdekében az agrárkormányzat lehetőséget akar adni az ilyen

HOSSZADALMAS ELJÁRÁSOK

A szóban forgó tulajdonviszonyok megszüntetésének eddig is több módja volt.

A tulajdonostársak egyezséget kötve feloszthatták a területet, illetve kivásárolhatták egymást. Megállapodás hiányában kérhették a bíróságtól a megszüntetést, ez azonban akár több évig is elhúzódó, s a pervesztes számára igen költséges procedúra. 2012 óta lehetséges közigazgatási eljárásban megvalósítani a megszüntetést. Erre 2012. június 1-jéig mintegy 53,5 ezer földrészletet érintően 250 ezer kérel-

FOTÓ: UJVÁRI SÁNDOR, MTI

NAGY ISTVÁN AGRÁRMINISZTER. AZ OSZTATLAN KÖZÖS TULAJDON KÉNYSZERKÖZÖSSÉG, AMIT MEG KELL SZÜNTETNI

földrészletek tulajdonostársainak, hogy minél nagyobb mértékben alakíthassák önállóvá a területüket. Másrészről a tárca törekszik a megszüntetésre vonatkozó eljárások kiterjesztésére és felgyorsítására.

Gazdasági szempontból ugyanis hátrányt okoz – magyarázta –, hogy ezen birtokok esetében a tulajdonosi szemlélet értelemszerűen csak nagyon nehezen alakul ki, a gyakorlatban jelentős erőforrásokat köt le a szerződések előkészítése, megkötése. Továbbá gátját jelentik a beruházásoknak is, hiszen az agrárgazdasági finanszírozásba az érintettek csökkentett értékkel tudják banki hitel fedezeteként bevonni az ingatlant.

A célok elérésével az állam érdemi birtokrendezést tud megvalósítani. Ennek nyomán az osztatlan közös földek felszámolásával, a rendezetlen tulajdonosi jogállású területek helyzetének a rendezésével, valamint az eddig nem vagy csak nehezen hasznosítható állami földek mezőgazdasági célú igénybevételének elősegítésével hatékony és látható gazdasági eredményeket hozó intézkedések hajthatók végre – mondta a miniszter.

20 | FIGYELŐ 2021/16

F_20-21_osztatlan_fold_ingatlan-hirdi.indd 20

2021. 04. 19. 14:27

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

met nyújtottak be az ingatlanügyi hatóságokhoz, és mintegy 35 ezer eljárás már le is zárult. Ennek eredményeként mintegy 170 ezer jogosultnak adták ki az önálló tulajdonú földrészletet. Ugyanakkor ezek a folyamatok a szűkös hatósági erőforrások miatt hosszadalmasak, emellett az állam számára költségesek, a kormányhivataloknak pedig jelentős munkaterhet jelentenek – hívta fel a figyelmet az agrárminiszter, hangsúlyozva: a jogalkotó a korábbi tapasztalatok felhasználásával egy harmadik modellt alakított ki, amely a tulajdonostársak szuverén döntésén alapul, és a köztük létrejövő egyezség szerint biztosítja a megosztást.

A törvény háromféle megoldást kínál az osztatlan viszonyok megszüntetésére.

Egyrészt lehetőséget ad az ingatlan megosztásával a feldarabolásra. Másrészt kimondja, hogy ha a megosztás a törvényben rögzített minimális területnagyságnál kisebb mérethez vezetne, akkor helyette az egyik birtokos veheti tulajdonba.

Végső esetben állami kisajátítás is történhet akkor, ha az említett módokon évek alatt sem sikerül eredményt elérni, mert az ingatlannak százas nagyságrendű számú gazdája van.

Nagy Istvántól azonban megtudtuk, hogy a koronavírus-járvány miatt az első

INFORMATIKAI PROGRAM A TÉRKÉPVÁZLATOKHOZ A megosztási eljárás megkönnyítése érdekében az Agrárminisztérium kifejlesztett egy informatikai programot, amely segítségére lesz a tulajdonosoknak a megosztáshoz szükséges térképrajzok elkészítéséhez, valamint az új ingatlanok területi adatainak a kiszámításához. Ez az osztóprogram ingyenesen hozzáférhető az eljárás megindításakor, a földhivataltól kapott kód alapján. Használatával a korábbi ügymenetekben közreműködő földmérő munkája váltható ki.

esetkör, azaz a megosztással való megszüntetés eljárása nem indulhatott meg a törvény január 1-jei hatálybalépésével, mert ez a metódus nagymértékben igényli az érintettek személyes találkozását, amelyet viszont egészségvédelmi okokból kerülni szeretnének. „Maradt tehát a kisebb területek esetében annak lehetősége, hogy azokat egy tulajdonos vegye birtokba, a többiek egyidejű kifizetésével” – közölte.

NAGY AZ ÉRDEKLŐDÉS

Magyarországon mintegy 2,4 millió hektáron 1,06 millió földrészlet áll osztatlan közös tulajdonban, az érintett birtokosok

száma pedig milliós nagyságrendű. Az Agrárminisztérium vezetője arról tájékoztatta lapunkat, hogy a visszajelzések szerint az új törvénnyel kapcsolatban igen nagy az érdeklődés. Egyfelől a ténylegesen gazdálkodó tulajdonostársak részéről a függetlenedés érdekében. Másfelől azok részéről is, akik csak „papíron” birtokolják a földet, miután a vagyoni hányaduk kis mértéke vagy a tulajdonostársak nagy száma miatt eddig érdemben semmit sem tudtak kezdeni vele, de most végre pénzre tudják váltani.

Fontos, hogy a korábbi megosztási próbálkozásokkal szemben az új rendszer már nem ír elő végső időpontot, így a jövőben bármikor kezdeményezhetik a tulajdonosok a fennálló viszonyok megszüntetését.

Erre figyelemmel Nagy István arra számít, hogy kezdetben valószínűleg nagyobb lesz az érdeklődés és a meginduló eljárások száma, de kiemelte: nem kell kapkodni, mert a jövő évben vagy az azt követő esztendőkben is hozzá lehet kezdeni.

HZ

HIRDETÉS

HIRDESS!

KERESS!

TALÁLJ OTTHONRA!

Többet tud, mint gondolnád!

F_20-21_osztatlan_fold_ingatlan-hirdi.indd 21

2021. 04. 19. 14:27

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

MAGYAR MOZGÁSTÉR A VAKCINAFRONTON

„Szoktuk mondani, hogy a politikának valamikor hátra kell lépnie és a szakmai szempontokat szükséges előtérbe helyeznie, s azok alapján kellene a döntéseket meghozni, de ez még egy ilyen kiélezett, válságos időszakban sem jellemző a világ legtöbb országára. Azt gondolhatnánk, hogy a koronavírus-járvány legyőzése elsősorban egészségügyi kérdés, de az elmúlt hónapok történései bebizonyí-

tották: itt is a politikai (geopolitikai) törésvonalak a meghatározók” – fejtette ki Maurer Szemere.

VAKCINA-NAGYHATALMAK

Az egészségpolitikai szakértő elemzése szerint világszerte jelenleg 13 olyan koronavírus elleni oltóanyag van forgalomban, amelyet legalább egy országban engedélyeztek. Ezeknek a gyártói: az Egyesült Államok, az Európai Unió és a vele szoros kapcsolatban lévő, már nem EU-tagállami státuszú Nagy-Britannia, azonkívül Kína, Oroszország és India. A gyártók a világ gazdasági nagyhatalmainak is

számítanak. Nemcsak a politikai, gazdasági, katonai, de az egészségügyi, a vakcina-együttműködés is szoros az atlanti szövetségesek – az USA, az EU és NagyBritannia – között. Ezt mutatja az amerikai Pfizer és a német BioNTech készítményének a megszületése, valamint az oltóanyag-előállításhoz szükséges gyártási kapacitásaik földrajzi elhelyezkedése is. Ezeket a vakcinákat tehát nevezhetjük nyugatiaknak. A „nyugati világ” szövetségesei – Ausztrália, Izrael, Japán, DélKorea, Tajvan – kizárólag ezen produktumok mellett kötelezték el magukat.

Oroszországnak viszont erősek a pozí-

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

MAURER SZEMERE | A pragmatikus, ideológiamentes külpolitika, az önálló geopolitikai mozgástér kialakítása tette lehetővé, hogy világszinten is ilyen jól álljunk a vakcinabeszerzések, valamint az átoltottság terén – mondta lapunknak a Századvég Gazdaságkutató egészségügyi üzletágának a vezetője.

22 | FIGYELŐ 2021/16

F_22-24_oltas.indd 22

2021. 04. 19. 15:57

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

Azon talán nem sokan csodálkoznak, hogy például Pakisztánban épp a legközelebbi állam, India termékeinek egyikét sem hagyták jóvá, vagy a Szovjetunió több utódállamában is kizárólag orosz oltóanyagot használnak. Egyértelmű tehát, hogy a világ legtöbb állama igazodik a „nagyokhoz”: csak az egyik vagy a másik nagyhatalom oltását fogadják el.

A szakértő 156 ország beszerzését elemezte. Arra jutott, hogy 88-ban mindöszsze egyetlen erőközpont készítményét fogadták el, 42 országban kettőét, 18-ban háromét, és mindössze 8 olyan állam van, ahol valamennyi releváns hatalmi centrum (értsd: nyugati, kínai, indiai és orosz) vakcináját engedélyezték ideológiától, politikai berendezkedéstől, rövid távú gazdasági szempontoktól függetlenül.

FOTÓ: VAJDA JÁNOS, MTI

KÉNYSZER NÉLKÜL

ciói az egykori szovjet tagállamok többségében és a volt, illetve jelenleg is szocialista berendezkedésű országokban, például Közép- és Dél-Amerikában. Kína erős Dél-Ázsiában, Afrikában, sőt Latin-Amerikában is, ám nem olyan kizárólagos jelleggel dominálja ezen államokat, mint globális versenytársai. A globális vakcinaengedélyezési versenyt a brit AstraZeneca vezeti. 83 országban van jelen ez a készítmény, amelyet a Pfizer oltóanyaga követ (82 ország), a bronzérmes az orosz Szputnyik V 60 állammal. Maurer Szemere arról is beszélt, hogy a világ 88 országában végletesen beszűkült

a vakcinapolitika, és csak a baráti vagy gazdaságilag-katonailag domináns államok kerülhetnek szóba, esetleg kizárásos alapon született meg a döntés, melynek nyomán egy erőközpontra szűkült le a beszerzés. Szíriában például csak orosz, Afganisztánban csupán indiai, az EU központjában pedig kizárólag nyugati vakcinákat találtak alkalmasnak.

A nagyhatalmak a saját országaikban csak a saját oltásaikkal immunizálnak.

„Nagyon szűk azon országok csoportja, melyek esetében politikai ideológiáktól mentesen, a külpolitikai kényszerpályákat átlépve, kizárólag szakmai szempontok alapján voltak képesek döntéseket hozni a kormányok” – értékelt Maurer Szemere. Ezek az államok: Magyarország, Argentína, Mexikó, Bahrein, Egyiptom, Marokkó, a Seychelle-szigetek és Irán. Hozzátette: hazánk világelső az engedélyezett vakcinák számát tekintve, tehát nálunk hagyták jóvá a legtöbb és egyszerre az összes hatalmi súlypontot képviselő oltóanyagot.

Csak 26 olyan ország van, ahol a geopolitika nem írta felül a szakmai szempontokat és a lakossági érdekeket. Az államok döntő többsége azonban nem tudott túllépni azon a befolyási övezeten, ahová geopolitikailag tartozik.

Maurer Szemere szerint a pragmatikus külpolitika, a szuverén döntések, a kényszerpályák nélküli külpolitikai mozgástér kialakítása miatt lehet sikeres Magyarország a vakcinabeszerzések terén. „A kormány megfelelő időben bátor döntéseket hozott, vagyis a cselekvőképességével biztosítani tudta a készítmények sokszínűségét” – fogalmazott. Mint mondta, nem véletlen, hogy az engedélyezett oltóanyagok számában világelsők vagyunk, de az átoltottságban is előkelő helyet fog2021/16 FIGYELŐ | 23

F_22-24_oltas.indd 23

2021. 04. 19. 15:58

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

lalunk el, nemcsak Európában, hanem globálisan is. A magyar vakcináció aránya az uniós átlag duplája.

Hangsúlyozta: a legfrissebb adatok szerint az eddig megérkezett 4 335 115 adag védőoltás helyett e mennyiségnek mindössze a felét – 2 129 515 – kaptuk volna meg, ha kizárólag az uniós beszerzésekre alapozta volna a kormány az ellátást. A különbség több mint 2,2 millió dózis, azaz egymillió beoltott, ami valójában a külpolitikai mozgástér és a kényszerpálya közötti eltérés eredménye. Felhívta a figyelmet: az ellenzéki pártok még most is a keleti vakcinák ellen kampányolnak.

HIBÁZOTT AZ EU

Az elemző kitért az unió közös vakcinabeszerzésének a hátterére, folyamatára is.

Rámutatott: az Európai Bizottság a szállítási szerződéseket még tavaly szeptember–novemberben kötötte meg, azzal a kitétellel, hogy a rendelés kizárólag a jóváhagyás után aktiválódik. Az erről szóló

Magyarországon az összes hatalmi súlypontot képviselő oltóanyagot engedélyezték. első tárgyalásokat pedig júliusban és augusztusban folytatta le, jóval az engedélyeztetési eljárás előtt. Szerinte így nehéz azzal védekezni, hogy kizárólag a szigorú procedúra miatt nincs több oltóanyaga az EU-nak, hiszen Brüsszel eleve nem is tárgyalt más gyártókkal, és úgy kötelezte el magát kizárólag a nyugati vakcinák mellett, hogy annak nem volt gyógyszerészeti szakmai alapja.

Az Európai Bizottság legelőször ott hibázta el a beszerzést, hogy ideológiai ala-

NYUGATI VAKCINA-ELLENŐRZÉS Bár a nyugati vakcinákat nem szokták, az amerikai Janssen-oltást – amelyből most félmillió Magyarországra szállítása kiesett – pontosan ugyanolyan eljárással vizsgálják meg, mint a keleti készítményeket. Ez az egyetlen nyugati oltóanyag, amellyel szemben hazánk így jár el – erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) aznap jelentette be, hogy hamarosan nyilvánosságra hozza (lapzártánk napján – a szerk.) vizsgálati eredményeit a Johnson & Johnson-csoportba tartozó Janssen Pharmaceutica-Cilag NV gyógyszeripari vállalat koronavírus elleni vakcinája és a nagyon ritka vérrögképződéses esetek közötti esetleges öszszefüggéssel kapcsolatban. Erre azért van szükség, mert az Egyesült Államokban hat alacsony vérlemezkeszámmal társuló vérrögképződéses (trombózisos) eset alakult ki, miután beadták ezt a készítményt. Az oltóanyag használatát ezek után felfüggesztették az amerikai egészségügyi hatóságok, és megkezdték a vizsgálatokat. A vakcinával már mintegy hétmillió embert oltottak be az USA-ban. Egyelőre az amerikaiak sem döntöttek arról, mi lesz a produktum sorsa.

Hogy milyen a magyar vizsgálati eljárás, a keleti vakcinák ellenőrzése mutatja be. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) január végén azt közölte, hogy bő két hónapos értékelői munkát és a gyártóhely megtekintését követően engedélyezte az orosz Szputnyik V oltóanyag veszélyhelyzeti behozatalát és alkalmazását. Az OGYÉI által kiadott engedély feltételei között szerepelt, hogy a készítménynek át kell esnie a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) laboratóriumi vizsgálatán, amely körülbelül három hetet vett igénybe. Egyébként az NNK akkor azt közölte: minden, az országba érkező orosz gyártási tételt külön ellenőriz.

Az OGYÉI szakértői januárban Pekingbe is elutaztak, hogy a gyógyszerek helyes gyártási körülményeit ellenőrző, úgynevezett GMP (good manufacturing practice – jó gyártási gyakorlat)inspekciót végezzenek a Sinopharm leányvállalataként működő China National Pharmaceutical Group koronavírus elleni oltóanyagának az előállítására kialakított üzemben. A tavaly májusban átadott gyárban a magyar szakértők végignézhették a teljes gyártási folyamatot, továbbá rendelkezésükre bocsátották az előállításról szóló teljes dokumentációt is. Februárban a Magyarországra szállított Sinopharm-vakcinát – amely inaktivált, azaz elölt koronavíruson alapuló első generációs oltóanyag – és annak összes dokumentációját az NNK immunbiológiai készítmények minőség-ellenőrzését végző főosztálya vizsgálta meg, s rendben találta.

(PT)

pon döntött a csak nyugati beszállítókkal való tárgyalásokról. Ez azért volt visszás, mert ekkor még nem lehetett tudni, hogy a világon hol milyen készítményeket fejlesztenek majd ki. Ennek súlyos következményei lettek, hiszen már januárban kiderült: nem érkezik elegendő oltóanyag a különböző európai országokba. Mint az elemző folytatta, a nyugati vakcinák érkezése teljesen kiszámíthatatlan és bizonytalan. Azt látjuk, hogy a gyártók folyamatosan csökkentették a korábban tett vállalásaikat. Mindennek a jeleit már januárban lehetett észlelni, ezért nyitott Magyarország még időben a keleti produktumok felé, és ezzel biztosított plusz egymillió ember beoltására alkalmas oltásmennyiséget.

A szakértő úgy véli, elvárható lett volna egy B forgatókönyv az uniótól, az Európai Bizottságnak fel kellett volna készülnie egy ilyen helyzetre. De legalább amikor már világos volt, hogy nem működik a rendszer, a megváltozott körülményekre való tekintettel felül kellett volna vizsgálniuk a korábbi álláspontjukat. Már az év elején több uniós tagállam hangot adott elégedetlenségének, s Magyarország mellett Németország, Olaszország, Dánia és Szlovákia is tárgyalásokba kezdett, hogy a térségen kívül gyártott oltóanyagok is a lakosság rendelkezésére álljanak. Brüsszel máig egyetlenegy nem nyugati gyártóval sem kezdett tárgyalásokba, nem szélesítette az EU mozgásterét, nem tett valódi lépéseket a vakcinakrízis megoldása érdekében. Különösen nehezen védhető ebben a szituációban a hazánkra helyezett politikai nyomás amiatt, hogy a magyar kormány április közepéig több mint kétmillió extra adag nem nyugati oltóanyagot biztosított a polgárainak, miáltal a 18 évnél idősebb lakosság 32,2 százalékát sikerült már legalább az első dózissal beoltani (szemben az unió 16,5 százalékos átlagával). A pragmatikus magyar megközelítéssel szemben sokkal inkább tűnik ideológiailag vezéreltnek az a megkövesedett nézet, hogy az EU még a saját lakói védelme érdekében sem hajlandó keleti gyártókkal tárgyalni további oltóanyagok beszerzéséről.

PINDROCH TAMÁS

24 | FIGYELŐ 2021/16

F_22-24_oltas.indd 24

2021. 04. 19. 15:58

ÚJ HIDAK AZ IPOLYON

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

KÖZLEKEDÉS | Három új közúti határhíd is épül a következő években az Ipolyon, javítva ezzel a Magyarország és Szlovákia közötti közlekedési kapcsolatokat, valamint a határ menti együttműködést. A sorban az első, Ipolydamásdot Helembával összekötő átkelő magyar oldalán már elkezdődtek a terepmunkálatok, a szlovák területen azonban a járványhelyzet miatti határzár késlelteti a munkakezdést. „Legfőbb célunk a Barátság híd újjáépítése, mely az évszázados gyakorlatnak megfelelően ismét átkelést biztosítana az Ipoly folyón” – írta a Pest megye északi részén fekvő, mintegy négyszáz lakosú Ipolydamásd honlapján Rományik Ferenc polgármester. A falu lakóinak a terve, hogy újra legyen hídjuk társközségükbe, a határfolyó szlovák oldalán fekvő Helembára, most megvalósulni látszik, miután a napokban tereprendezést végző munkagépek vonultak fel a helyszínen. Az európai uniós forrás felhasználásával megvalósuló beruházást magyar részről lebonyolító Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. a Figyelő érdeklődésére arról tájékoztatott, hogy a helyszíni munkálatok bozót- és cserjeirtással, valamint lőszermentesítéssel és humuszleszedéssel kezdődtek meg.

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

NEHÉZGÉPJÁRMŰVEKNEK TILOS

A magyar és a szlovák oldali csatlakozó utakat, valamint magát az átkelőt a Colas Közlekedésépítő Zrt., a Colas Út Zrt. és a Colas Slovakia építi. A NIF lapunkkal azt közölte, hogy a hidat – szerződés szerint – 2023 első negyedévében nyitják meg a forgalom előtt, de ezt befolyásolhatja a koronavírusjárványhelyzet alakulása, hiszen határhídról van szó, és a jelenlegi határzár késlelteti a szlovák oldali munkakezdést.

Az új átkelőt a hídfők közt 58 méter hosszúra tervezték, a közúti forgalom kétszer egy sávon haladhat majd rajta. Emellett lesz külön gyalogos- és kerékpáros-átvezetés is. A hídon 3,5 tonnás súlykorlátozás lesz érvényes, ami azt jelenti, hogy nehézgépjárművek nem használhatják majd, vagyis a beruházásnak nincs „teherforgalom-generáló” hatása – hívta fel a figyelmet az infrastruktúra-fejlesztő. A társaság a költségekről

is számot adott: a két fél 50-50 százalékban állja a hídépítést, melynek költsége nettó 1,87 millió euró. A csatlakozó utakat önállóan finanszírozzák az országok. A magyar szakasz 1,35 millió, a szlovák 610,5 ezer euróba kerül majd. Szlovák oldalról a Nyitra megyei önkormányzat a beruházó.

NÓGRÁDBAN KÉT ÚJ HÍD ÉPÜL

A 655 kilométer hosszú magyar–szlovák határon az Ipoly 143 kilométeren keresztül választja el egymástól a két országot. Az elkövetkező években pedig nemcsak Ipolydamásdot kötheti majd össze híd a folyó túlpartjával, hanem két nógrádi községet is. A Drégelypalánk és Ipolyhídvég, valamint Őrhalom és Ipolyvarbó közötti átkelőnek jelenleg a kivitelezési közbeszerzési eljárása zajlik. Ha ezek megépülnek, jelentősen javulhatnak a közúti határátlépés feltételei Nógrád megye északnyugati része és Dél-Szlovákia között. Drégelypalánk például a parassapusztai és a balassagyarmati átkelő között fekszik, amelyek csaknem 30 kilométerre vannak egymástól. Őrhalomnál sem jobb a helyzet, ahol a két legközelebbi határállomás, a balassagyarmati és a pösténypusztai között több mint 22 kilométer a távolság. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy Nyugat-Európában vannak olyan határszakaszok, ahol az átkelők átlagosan három kilométerenként követik egymást.

HELMECZI ZOLTÁN

2021/16 FIGYELŐ | 25

F_25_Ipoly.indd 25

2021. 04. 19. 14:28

ÚJRAINDÍTÁS A FALVAKBAN PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK | A Falusi Civil Alapról és a falusi bolthálózat támogatásának a részleteiről beszélt lapunknak a Magyar falu program kormánybiztosa. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkárát a 25 milliárdos falusi vállalkozás-újraindítási projektről kérdeztük.

„A Falusi Civil Alap keretében az idén – a múlt évhez hasonlóan – közel 5 milliárd forintot osztunk szét azon kistelepüléseken működő civil szervezetek között, amelyek pótolhatatlan tevékenységet végeznek, hiszen helyi szinten képviselik a kultúrát, a sportot, a hagyományőrzést, vagy éppen a falvakban élők biztonságáért, egészségének megőrzéséért, támogatásáért dolgoznak. Tavaly 1580 pályázatot támogatott a Miniszterelnökség.

A felhívás annyira népszerű volt, hogy ebben az esztendőben is megismételjük” – mondta Gyopáros Alpár, a Magyar falu program kormánybiztosa. Mint részletezte, a dotáció az idén is négy jogcímen igényelhető. A civil szervezetek ingatlanberuházási, -felújítási szubvencióra 6 millió, gépjárműbeszerzésre maximálisan 5 millió forintig jelentkezhetnek, továbbá eszközbeszerzési támogatásra 2 millió, programok szervezésére szintén 2 millió forint nyerhető el. A pályázatok már beadhatók, elektronikus úton 2021. május 7-ig küldhetik el a civil szervezetek a kérelmeiket. Arról, hogy az önkormányzatok és a történelmi egyházak mire nyerhetnek el támogatást, a szakember azt mondta: az idén valamennyi felhívásukat közzétették már – 13 különböző célterületre lehet pályázni.

A korábbi évek népszerű kiírásait ismételték meg, ezért ingatlanfejlesztés, közösségi programok megvalósítása, közösségi terek kialakítása, falugondnoki szolgálatok létrehozása, falubuszvásárlás, kommunális eszközök beszerzése, út-, kerékpárút-, híd-, járdaépítés, óvodaudvar-, játszótér-, temetőfejlesztés, orvosi eszközök beszerzése egyaránt szerepel a le-

hetőségek között. Felhívta a figyelmet: a program indulásától számítva a nyertes pályázatok száma immár meghaladja a 12 ezret, a kifizetett támogatások összege a 130 milliárd forintot, a kedvezményezettek pedig túlnyomórészt önkormányzatok és egyházközösségek.

BOLTHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS

galmazniuk kell. „Célunk továbbá, hogy a kiírással munkahelyeket védjünk meg és újakat teremtsünk, ezért erre vonatkozóan is vannak elvárásaink, így többlettevékenység (gyógyszerforgalmazás, postai szolgáltatások nyújtása stb.) esetén nagyobb támogatási összegek érhetők el” – fejtette ki Gyopáros Alpár. Mint mondta, a felhívás olyannyira népszerű, hogy április 5-én nyílt meg a benyújtási lehetőség, s immár közel ezer kérelem érkezett be az elektronikus felületre. „Örömteli, hogy ezres nagyságrendben tudjuk támogatni a helyi vállalkozásokat, ami nemcsak a tulajdonosoknak, hanem a helyben élőknek is életminőségi előrelépést jelent” – tette hozzá. Ha egy bolt az összes dotációs területet megcélozza, akkor akár 60-70 millió forint értékű össztámogatásban is részesülhet. Mivel a keret 45 milliárd forint, ezért biztos benne, hogy ki is merítik a kedvezményezettek, ami jelentős változás a falvakban élők számára, hiszen elérhetővé válnak számukra a mindennapi életvitelhez szükséges alapvető élelmiszerek és szolgáltatások.

A Magyar falu program kapcsán össze akarják hangolni a hazai és az uniós forrásokat annak érdekében, hogy ne legyen

FOTÓ: KRIZSÁN CSABA, MTI

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

Megjelent a bolthálózat-támogatási pályázat kiírása is. Erről a kormánybiztos kifejtette: az idén a Magyar falu program negyedik pilléreként támogatást biztosít a kormány a 2000 fő alatti települések falusi kisboltjai számára. Minden olyan célterületen segítséget nyújtanak, amely egy ilyen üzlet nyitásához, sikeres működtetéséhez szükséges. Lehet kérelmet benyújtani ingatlanvásárlásra, ingatlan külső és belső felújítására, eszközbeszerzésre, amelybe a hűtőn, a pénztárgépen, de még a gyógyszeres szekrényen át is minden belefér. Sőt, öt éven keresztül akár bértámogatást is tudnak nyújtani az alkalmazottak fizetéséhez.

Ha egy egyéni vállalkozó, gazdasági társaság vagy szövetkezet forrást nyer, akkor öt esztendeig üzemeltetnie kell a kisboltot az adott településen. Emellett meghatározzák azokat az alapvető fogyasztási cikkeket, amelyeket ezen egységeknek for-

A MAGYAR FALU PROGRAM KERETÉBEN FELÚJÍTOTT GYÜMÖLCSOLTÓ BOLDOGASSZONY PLÉBÁNIAÉPÜLET PANNONHALMÁN. A TELEPÜLÉSEK FELZÁRKÓZTATÁSA LAKOSSÁGSZÁM-EMELKEDÉST IS EREDMÉNYEZ A TELEPÜLÉSEKEN

26 | FIGYELŐ 2021/16

F_26-27_magyarFalu.indd 26

2021. 04. 19. 15:18

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

átfedés. A több mint 600 milliárd forintos eddigi támogatásuk kizárólag hazai költségvetési pénz, de már az idén a kistelepülési vállalkozásfejlesztési szubvenció keretében EU-s forrásokat is bevontak a programba. „Célunk, hogy az 5000 lélekszám alatti települések minden szükségletére, kérésére, az ott élő emberek problémáira forrást találjunk, ezért mindegy, honnan kapják a pénzt, a lényeg, hogy javuljon az életminőség és növekedjen a falvak népessége. Az eddigi visszacsatolások alapján jó úton járunk, hiszen közel 1000 településen megindult a lakosságszám-növekedés. Ez ilyen rövid idő alatt meglepően szép eredmény” – értékelt Gyopáros Alpár.

HUSZONÖTMILLIÁRDOS CSOMAG

György Lászlót, az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkárát a Magyar falu vállalkozás-újraindítási programról kérdeztük. Elmondta: a vállalkozások összesen 25 milliárd forintra pályázhatnak, uniós forrásból. A legki-

sebb hazai településeken működő cégek – közülük is kifejezetten a legkisebbek – jelentkezhetnek kis összegű fejlesztéseik megvalósítására. Az ITM olyan, a vidék megmaradása szempontjából fontos szerepet betöltő vállalkozásokat támogat, amelyek az ötezer fő alatti vagy bármekkora méretű szabad vállalkozási zónákban lévő településeken nyújtanak munkát és megélhetést a magyar családoknak. A vissza nem térítendő támogatás mértéke 2–10 millió forint. „Az elmúlt években több ezer vállalkozóval találkoztunk, és azt láttuk, hogy a mikrovállalkozások méretükből és szükségleteikből adódóan viszonylag kisebb fejlesztésekben gondolkodnak. A pályázat éppen ezek megvalósításához nyújt segítséget, ezzel teszi lehetővé számukra a szintlépést. A támogatás új eszközök, gépek beszerzésére, ingatlanberuházásra, például üzletek vagy műhelyek korszerűsítésére és átalakítására, a munkavégzéshez szükséges feltételek megteremtésére fordítható” – mondta. Mint folytatta, segítik továbbá a gyártási licenc és knowhow, valamint immateriális javak (eszközök – a szerk.) beszerzését, az információs technológiai fejlesztést. Hozzátette: hisznek abban, hogy a magyar vállalkozások megerősödésének a záloga a tanulás, ezért elszámolható képzés, továbbá részlegesen bérköltség, sőt a projekt-előkészí-

tés és -menedzsment is, hiszen a nagyvállalatokkal ellentétben a kkv-knak jellemzően nincs önálló pénzügyi részlegük vagy pályázatírói csapatuk. Felvetésünkre azt is elmondta: figyeltek arra, hogy ezt a lehetőséget kombinálni lehessen a 10 milliós újraindítási gyorskölcsönnel is.

ÚJABB PÁLYÁZAT JÖHET

Arról is beszélt, hogy a tárca a vállalkozói visszajelzések alapján folyamatosan vizsgálja, miként élhetnének a nagyobb települések, kkv-k is hasonló pályázatokkal.

Most azzal számolnak, hogy ismét meghirdethetik a széles körnek szóló technológiaváltási kiírásukat, mint amilyen a „Magyar, high-tech és zöld” névre keresztelt, összesen mintegy 100 milliárd forintos konstrukció volt.

Emlékeztetett: a kormányzat a válságkezelésben a Gazdaságvédelmi akciótervvel más utat választott, mint a legtöbb EU-tagállam. Minden lehetséges eszközzel támogatták a munkahelyek megőrzését: csak a bértámogatások által – köztük a világon egyedülálló módon a kutatófejlesztői munkakörben dolgozókéval – közel négyszázezer munkahelyet védtek meg. Emellett úgy gondolták, hogy a járvány esély a „kanyarban előzésre”: beruházásösztönző programjaikkal felhívták a vállalkozások figyelmét a hosszú távú lehetőségekre. „A tervezetten felül mintegy 1000 milliárd forintot fordítottunk az invesztíciós programokra, beleértve a kiemelt ágazatok – mint az egészség-, élelmiszer-, divat- és dizájnipar, a zöldiparágak – támogatását célzó több mint 165 milliárdot. Meg is lett az eredménye, hiszen a magyar beruházási ráta GDP-arányosan a második legmagasabb (27,5 százalékos) volt az Európai Unióban 2020ban. Ez 5 százalékponttal nagyobb, mint a visegrádi országok és 6 százalékponttal több, mint az EU átlaga. Most azért dolgozunk, hogy a magyar vállalkozásokat megerősítve – az átoltottságnak köszönhetően megelőzve vetélytársainkat – újraindítsuk a gazdaságot. Mindezt kedvezményes hitelek támogatják, a fent említett mellett az MNB NHP Hajrája és a Széchenyi-kártyaprogram, közel 3000 milliárd forint értékben” – részletezte György László.

PINDROCH TAMÁS

2021/16 FIGYELŐ | 27

F_26-27_magyarFalu.indd 27

2021. 04. 19. 15:18

| CÉGVILÁG |

STRATÉGIÁK | Miközben a pénzromlás üteme gyorsul, a vállalatok döntéshozóinak el kell gondolkodniuk azon, hogy középtávon miként védik majd meg a céges vagyont a negatív inflációs hatásoktól.

A VÁLSÁGKEZELÉS MELLÉKHATÁSA ÚTKERESÉS

A kihívás abban rejlik, hogy a bér-, az alapanyag- és más költségek egyre ütemesebben nőnek, s ezt nem vagy a korábbiaknál jóval nehezebben lehet áthárítani a fogyasztókra. Különösen akkor, ha nem létfontosságú dolgokról van szó, és/vagy he-

lyettesítő termékek-szolgáltatások is elérhetők akár az üzleti, akár a lakossági felhasználók számára. Bő egy év alatt a teljes digitalizációba csúszott világban pedig nem nehéz ilyeneket vagy kedvezőbb árat találni szinte bárkinek, vagyis most sokkal jobban érvényesül a mindig van olcsóbb szemlélet.

Ennek kiaknázására – vagy éppen kikerülésére – a cégvezetőknek, üzleti döntéshozóknak most olyan stratégiákra van szükségük, amelyek középtávon, a

pandémia elmúltával az emlegetett inflációs, bérinflációs kihívásokra is választ adnak. A gazdasági helyzet miatt eközben a piac- és ügyfélszerzés tovább nehezül; s bár sok újraindítási intézkedés még csak most érkezik, általános, széles körű adókönnyítések idehaza sem tűnnek valószínűnek. De hogyan is lehet védekezni a felpörgő infláció ellen?

DILEMMA

Az első, leginkább nyilvánvaló védekezési forma a hatékonyság fenntartása mindenáron, hiszen a cég értékét, stabilitását az évről évre megtermelt profit adja.

Csakhogy éppen a nyereségesség rovására megy a produktivitást megőrző, jellemzően nem olcsó fejlesztés. A teljesítő-

FOTÓ: GETTY IMAGES

Kettős hatás okoz fejfájást a vállalati szektornak, ugyanis egyszerre jelentkezik az alapanyagok árának a növekedése, inflációt generálva, valamint az egyes gazdaságok nyitás utáni termékdömpingje, amely viszont árversennyel vagy árleszorítással jár. A szolgáltatóknak és a gyártóknak meg kell találniuk az arany középutat, amelyen haladva túlélhetik a válság utáni folyamatokat.

28 | FIGYELŐ 2021/16

F_28-29_inflacio.indd 28

2021. 04. 19. 14:30

| CÉGVILÁG |

képesség növelését természetesen azok a cégek képesek végrehajtani, amelyek vagy megtartották a hitelképességüket, vagy a konjunkturális időszakban tőketartalékot képeztek, pont ilyen időkre. Azonban a hazai vállalati szektor jellemzően gyengébb, így marad számukra a költségelemek, a költségstruktúra alapos átvizsgálása, minden szükségtelennek, időlegesen nélkülözhetőnek ítélt kiadás levágása – pont mint a 2008-as válság után. Csakhogy ezek általában éppen a jövőt építő ráfordítások, így a hosszabb távon gondolkodóknak közel sem mindegy, hol vágnak és milyen mértékben. Céges beszámolók szerint sok leépített szolgáltatást (költséget) idővel csak dupla vagy tripla áron tudtak ismét beszerezni, ami egy közép- vagy hosszú távú időintervallumban összességében többletkiadást jelent.

Tehát a költségszerkezet faragását is úgy érdemes végrehajtani, hogy figyelembe szükséges venni a vállalati ív következő három-öt évét. Praktikusan nem feltétlenül azokat a munkavállalókat kell leépíteni, akik a legtöbbet keresik, vagy nem azt a kommunikációs költséget kell lefaragni, amelyre per pillanat nincs szükség. Inkább azt kell mérlegelni, hogy a fellendülés utáni többletmunkát ki vagy mi lesz képes elvégezni.

gébb társaságoknak kedvezőtlen, hiszen szinte mindent újra kell értelmezni egy felemás helyzetben.

ALAPVETÉSEK állt munkakapcsolatok, kohéziók, s nemcsak azért, mert a pandémia miatt a gazdaság egy része leállt, hanem a már említett „mindenből van olcsóbb” szemlélet okán. A járványidőszakot a cégek vezetői arra is felhasználták, hogy elmélyítsék a piaci ismereteiket, amelyekből meríthetnek a következő időszak építkezéséhez. A jelenlegi gazdasági környezet tehát nem csak és kizárólag a kisebb, gyen-

A hatékonyságról már esett szó. Az elemzők szerint ezt két módon lehet a legjobban javítani. Az egyik út a kevésbé látványos, de annál drágább digitális fejlesztés, a másik pedig a jó szakemberek megtartása. Ezekkel már biztosítani lehet egy cég versenyképességét, pláne a jelenlegi helyzetben. Jó szakemberből kevés van, digitális fejlesztést pedig szinte mindenki végrehajtott – kérdés persze, milyen szinten.

HG

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

JOBB HELYZETBEN

Természetesen a nagyobb, mobilizálható értékekkel, hasznosítható ingatlan vagyonnal rendelkező vállalkozásoknak megint csak más inflációellenes stratégiákban kell gondolkodniuk. A pénzromlásnak feltehetően ellenállóbb eszközökbe szükséges „menekíteni” a mozgósítható céges vagyonelemeket. Azaz a készpénz vagy akár a nagynak tűnő hozamú állampapírok sem feltétlenül állnak ellen maximálisan egy ütemes inflációnak. A tőketartalékot vagy nagy készpénzvagyont felhalmozó társaságoknak ebben a helyzetben kell megvalósítaniuk a reálgazdasági fejlesztéseket (gyártócsarnok-építés, gépbeszerzés, járműparkjavítás, -modernizálás). Ezek persze mind nagy élőmunka-intenzitású beszerzések, amelyek újabb kérdéseket vetnek fel.

Sok esetben megmaradt vagy újra felmerül a munkaerőhiány – a szolgáltató szektorban például borítékolhatóan lesz –, amely összességében gyorsuló bérkiáramlást okoz, vagyis növeli az inflációt.

Ebből is jól érzékelhető, hogy a vállalati szektor kissé kettészakadt, és sok esetben nem működnek a kis-, közepes és nagyvállalatok közt 14-15 hónapja még fenn-

LEHETSÉGES CÉGES STRATÉGIÁK A VÁRHATÓAN ERŐSÖDŐ INFLÁCIÓS HATÁSOK ENYHÍTÉSÉRE A nyereségesség fenntartása mindenáron, akár a költségek (észszerű) csökkentésével.

A munkaerő hatékonyságának érzékelhető növelése (például a digitalizáció, a szervezettség, a munkakultúra javításával).

A jó munkaerő elszívása az egyelőre álló vagy csak részlegesen működő ágazatokból, illetve a jól bevált kulcsemberek megtartása.

Erős export- vagy importkitettség esetén a megfelelő devizafedezeti „fékek-ellensúlyok” beépítése a nagyobb árfolyamkilengések mérséklésére.

Beruházás még támogatások esetén is akkor javallott, ha jól látszik annak pénzügyi hozadéka.

A vállalati hitelek optimalizálása, a kamatemelési hullámot megelőző fixálása, a hitelkitettség csökkentése.

A beszállítói és egyéb árak „bebetonozása” hosszabb távú szerződésekkel.

A likvid céges vagyonelemek (például készpénz, állampapírok) részbeni átmozgatása inflációtűrő eszközökbe, figyelemmel egy esetleges tőkepiaci negatív korrekcióra.

A munka- és alapanyag-igényes beruházások előrébb hozása, ha az így kialakuló kapacitásokat bizonyosan igényli, felszívja a piac.

A digitalizáció, az online jelenlét megerősítése, a vállalati döntéstámogató rendszerek (pl. ERPszoftver) fejlesztése, bevezetése a nagyobb cégeknél.

Pénzügyi tanácsadó(k) igénybevétele, az esetlegesen várható turbulens időkre valamilyen koherens, megelőző stratégia kialakítása.

2021/16 FIGYELŐ | 29

F_28-29_inflacio.indd 29

2021. 04. 19. 14:31

| CÉGVILÁG |

A BÁTRAK NYÁRON OLCSÓN UTAZNAK TURIZMUS | Aki bízik a július–augusztusi, széles körű átoltottságban és a nemzetközi nyitásban, annak érdemes már most lefoglalnia utazását.

Egyes szakértők szerint nagyot drágulnak majd az utak oda, ahol biztossá válik a lazítás.

A fővárosi reptér az eddigi 60 milliárd forint beruházás mellett további kényelmi fejlesztésekkel készül a korábbi években tapasztaltnál szerényebb, de azért a nyárra mindenképp beinduló turistaszezonra.

Már most borítékolható, hogy utazási nyüzsgés, robbanás lesz, amikor kinyílik az ország és a világ, korlátozások nélkül megnyílnak a határok. A friss elemzések szerint a magyarok 70-80 százaléka – gyakorlatilag anyagi helyzettől függetlenül – utazni készül, méghozzá azonnal, amint a munkája, a család szabadideje engedi. A legtöbben – főként az idősebbek, a gyermekesek – inkább itthon maradnak, például a Balatonon nyaralnak majd, mint tavaly. Vagy esetleg az autóval is elérhető horvát, olasz, esetleg görög tengerpartot célozzák. Tömegesen azt is inkább a legmelegebb évszak vége felé, amikorra a legtöbb felnőttnek már kialakulhat az oltások által kínált védettsége, érvényessé válik a vakcinaútlevele. Persze jelen pillanatban rengeteg a kérdőjel, a nyári utazások lehetősége inkább elvi síkon létezik, nem lehet pontosan tudni, hogy végül milyen döntési mechanizmusok működnek kéthárom hónap múlva. A szakértők például nem zárják ki a negyedik hullámot

vagy olyan vírusvariációt, amely ellen gyengébb védettséget nyújtanak a vakcinák. Azt is érdemes számba venni, hogy tavaly rengetegen „égették meg”

ELÉRHETŐ CÉLORSZÁGOK (ÁPRILIS KÖZEPÉN FELLELT ÁR)

Célország

Minimális repülőjegyár augusztusra (ezer forint/főtől) Görögország 39 Izrael 44 Spanyolország 54 Törökország 79 Portugália 100 Marokkó 108 Egyesült Államok (Florida) 175 Thaiföld 188 Megjegyzés: az utazás ára oda-vissza értendő, augusztus első két hetében, rugalmas indulással, csak a repülőjegyet és az illetékeket tartalmazza, áprilisi előfoglalással.

Forrás: Skyscanner.hu, Figyelő-gyűjtés

30 | FIGYELŐ 2021/16

F_30-31_utazas.indd 30

2021. 04. 19. 14:34

FOTÓK: AMR ABDALLAH DALSH, GUGLIELMO MANGIAPANE, REUTERS

| CÉGVILÁG |

magukat az előre lefoglalt, kifizetett repülőjegyekkel, amelyeknek az ellenértékét jó esetben is csak részben kapták vissza. Valamint a szállásfoglalásokkal, az utazási irodai szerződésekkel. Ezt érthető módon senki sem szeretné újra bevállalni. Az erős kiruccanási vágy tehát egyelőre igen nagy bizonytalansággal, fontos és megválaszolatlan kérdésekkel párosul. Például még az sem egységes, hogy a kötelező utazási karantént elkerülhetik-e a nyáron az időben beoltottak, és ha igen, mely vakcinák esetében. S ha ők el is kerülhetik a vesztegzárat, mi lesz a be nem oltott gyermekeikkel? Vagy éppen azokkal az emlegetett „résekkel”, amelyeket a nem hatékony készítmények hagynak meg a vírusnak?

Bár a 2018–19-es forgalom egy ideig biztosan nem tér vissza, a repülőterek optimisták; a Budapest Airport is gőzerővel „gyúr” a szezonra. A cég közlése szerint a számok egyelőre – értelemszerűen – nem mutatnak növekedést, de már dolgoznak egy komplex terven, hogy felkészüljenek a közelgő nyári idény mérsékelt forgalmára. Januártól márciusig összesen csak 183 416 utas fordult meg a Liszt Ferenc repülőtéren, ez a tavalyi azonos időszakhoz képest (amikor csak a harmadik hónap második fele esett ki igazán) 93,4 százalékos csökkenést jelent.

Igaz, ez év január–márciusában 19,3 százalékkal nőtt a légikikötő cargoforgalma 2020 első negyedéhez viszonyítva. Ez a 39,5 ezer tonna kezelt árumennyiség a repülőtér történetének a legerősebb három hónapját jelentette.

A fejlesztések a pandémiás helyzet ellenére nem álltak le, sőt éppen ezért több beruházást előre is hoztak, hiszen nagy tömeg most nem zavarta a kivitelezéseket. A múlt esztendő végéig 24 hónap alatt 167 millió euró (mintegy 60 milliárd forint) értékben valósultak meg fejlesztések; mi több, a beruházások ez év tavaszán is folytatódtak.

Ezek keretében kibővült a repülőtéren rendelkezésre álló koronavírustesztközpont; márciustól további hat mintavételi helyiséggel egészült ki a mindenki számára elérhető tesztállomás a 2B terminálon. Ez a bővítés jelentős mértékben segíti a gördülékeny mintavételt és az egészségügyi szempontból is biztonságos ügyintézést, a jelenleginél jóval nagyobb utasforgalom mellett is. (És van további négy állomás, amely szükség esetén megnyitható.)

Emellett a 2-es terminál épületgépé-

szeti berendezéseit irányító rendszereket is modernizálják, továbbá elkészült az EU támogatásával finanszírozott új repülőtéri főporta, amely átadását kö-

vetően gyorsabb áthaladást és kellemesebb környezetet biztosít.

A légitársaságok egy része már bejelentette idei járatainak a listáját, illetve a meglévő viszonylatokra vonatkozó sűrítéseket. A Ryanair júliustól öt új járatot indít – Burgaszba, Rodoszra, Szófiába, Bolognába, Zadarba –, valamint számos meglévő útvonal járatsűrűségét is jelentősen növeli, a Wizz Air pedig Haniá városát vette fel újdonságként budapesti menetrendjébe. Az easyJet bővíti a Budapest és Párizs között közlekedő viszonylatai számát, s heti két alkalommal Bázelbe is indít járatot. A Qatar Airways a Doha–Budapest-útvonalon jelentett be sűrítést, és gyakrabban közlekedik az Emirates dubaji járata is. A Lufthansa a müncheni viszonylat újraindítását jelentette be, és újra elérhető a Tarom Budapest–Bukarest-, továbbá az Air France Budapest–Párizs-járata is – derült ki a reptér friss közléséből.

HG

EGYHETES HAJÓUTAK 2021 AUGUSZTUSÁRA (TAVASZI ELŐFOGLALÁSSAL) Leírás

Kezdőár (ezer forint/fő) Karibi hajóút, 6 éj (Floridából): Haiti, Jamaica, Kajmán-szigetek 130 Karibi hajóút, 7 éj (Texasból): Mexikó, Jamaica, Kajmán-szigetek 135 Földközi-tenger, 7 éj: spanyol, francia és olasz kikötők 140 Földközi-tenger, 7 éj: tunéziai, francia és olasz kikötők 180 Földközi-tenger, 7 éj: Montenegró, Görögország (Szantoríni), Horvátország 185 Észak-európai hajóút, 7 éj: Oroszország, Észtország, Finnország, Svédország, Dánia 200 Megjegyzés: a legolcsóbb, ablak nélküli kabinok esetén; a vízre néző ablak mintegy 20-30 százalékos felárat jelent; viszont a párunk, útitársunk a kétfős kajütben általában további 60 százalékos kedvezményre jogosult; ezen túlmenően étel, ellátás, valamint valamennyi fedélzeti költőpénzkupon jár az olcsóbb jegyek mellé is – ám a hajó egyes extra szolgáltatásai (az ingyenes étkezéshez fogyasztott italok, internet a tengeren, orvos, büfé, kikötőkből induló, szervezett kirándulások és hasonlók) nincsenek az alapárban.

Forrás: Priceline.com, Figyelő-gyűjtés

HAJÓKÁZNI CSAK ROSSZ LELKIISMERETTEL LEHET? Egyes radikális környezetvédők szerint a légi fuvarozás mellett a legnagyobb szennyező szegmens a luxushajózás, így nem lenne baj, ha nem térne vissza a járvány után ez az üzletág. Egy adat alapján 2019-ben csak az európai felségvizeken közlekedő 203 luxushajó 62 000 tonna kén-oxidot bocsátott ki, míg például az Európában nyilvántartott 260 millió autó akkor mindössze 3200-at. Ez a szennyező összetevő azért fontos, mert a tüdőrákért és a savas esőkért is részben felelősnek találták. Ugyanakkor, mint 2020 tavaszán láttuk, ha egy hajón elszabadul a Covid, akkor ott gyakorlatilag minden utas megfertőződhet. Ez egyfelől azt jelenti, hogy egy ez év augusztusi hajóútra csak a bátrak vállalkoznak majd, s azok körében is igen szigorú lesz az ellenőrzés, akik fel mernek szállni egy karib- vagy egy földközi-tengeri óriás vízi járműre. Erre rövid távon igen jelentős árcsökkentéssel reagálnak a társaságok. Egy fő már 400-500 dollár körül korrekt hat-nyolc éjszakás körútra kaphat jegyet, s a második (ugyanabban az alapszintű kabinban megszálló) utas már 60 százalékos további engedményt kap. Azaz egy jobb hazai panzió ellenértékéért lehet bejárni a fél világot, tehát szinte önköltségi árakon kínálják az utakat (lásd külön az indulóarakat a fenti táblázatunkban).

2021/16 FIGYELŐ | 31

F_30-31_utazas.indd 31

2021. 04. 19. 14:34

| CÉGVILÁG |

GENERÁCIÓK ÉPÍTŐJE

HÁSZ KFT. | A stresszmentes kivitelezés mellett kötelezte el magát Szabó Bence, a pomázi építőipari cég ügyvezetője, aki egy sikeres generációváltással nemcsak átvette, hanem magasabb szintre is emelte a csaknem harminc éve alapított családi vállalkozást. a létszámot. A bővülés érdekében olyan szakemberekkel vettem magam körül, akik releváns multinacionális vállalati tapasztalattal voltak felvértezve. Mára a marketingstratégiánk is a további növekedés fenntartható dinamikáját szolgálja” – részletezte Szabó Bence. Az egykoron családi házakat építő cég azóta elsősorban társasházakkal és ipari létesítményekkel foglalkozik. A forgalom bő kétharmadát kitevő generálkivitelezésen kívül a homlokzati hőszigetelés, a vakolás

mellett asztalosmunkák is erősítik a portfóliót, továbbá állványokat és munkagépeket adnak bérbe.

BIZTATÓ KILÁTÁSOK

A nyilvános cégadatok szerint 2019-ben 1,35 milliárd forintos nettó árbevételt

FOTÓ: FÜRJES VIKTÓRIA

„Apám 1992-ben, egy óbudai családi ház alagsorában alapította a céget” – mondta a Figyelőnek Szabó Bence, az építőipari tervezéssel és kivitelezéssel foglalkozó HÁsZ Kft. tulajdonosa és ügyvezetője a vállalkozás két éve átadott modern, letisztult stílusú pomázi központjában. Az induláskor még csak 14 éves fiú nem tudta, hogy akar-e majd egyáltalán az építőiparral foglalkozni, viszont középiskolásként az építkezéseken töltött nyári gyakorlatok közelebb hozták számára ezt a világot. Élvezte, hogy kézzelfogható eredménye van a munkának, ráadásul az akkor nyolc-tíz fős brigáddal már fiatalon könnyen megértette magát, így egyenes út vezetett az Ybl Miklós Főiskola mélyépítészeti karára.

ÚJ SZEMLÉLET

Miután diplomát szerzett, a családi cégben kezdte karrierjét. „Eleinte művezető voltam, de ugyanúgy tetőt ácsoltam, födémet zsaluztam, mint bárki más, közben tovább is képeztem magam” – elevenítette fel a generációváltáshoz vezető első lépéseket 2002 tájékáról. Amikor már hat esztendeje stagnált 100-120 millió forintos éves árbevételi szinten a társaság, elérkezettnek látta az időt, hogy felvázolja elképzeléseit a családfőnek. Mindenekelőtt a kapacitásbővítésben és a szolgáltatási paletta kiszélesítésében látta a növekedés lehetőségét. „Amikor édesapám 2013–14 körül a háttérbe húzódott, továbbra is számíthattam a tanácsaira, a segítségére, de a projektek döntő többségét ekkor már én vittem” – mondta a cégvezető.

Ezután két-három évre volt szükség ahhoz, hogy a szemléletváltást átültessék a mindennapi működésbe, de az eredmény önmagáért beszél. „Fejlesztettük a gépparkot, amihez az önerő és a banki finanszírozás mellett pályázati forrásokat is igénybe vettünk. Közben növeltük 32 | FIGYELŐ 2021/16

F_32-33_epitoipar_HaszKft.indd 32

2021. 04. 19. 14:36

| CÉGVILÁG |

és 225 milliós adózott eredményt elért HÁsZ Kft. 1,7 milliárd forint feletti forgalmat realizált tavaly, a profit azonban – összefüggésben a koronavírus-járványnyal – valamivel szerényebb mértékben nőtt. „Attól nem kellett tartanunk, hogy meg kell nyomnunk a stopgombot, átmenetileg viszont a szakági kivitelezés, így a vakolás és a dryvit került előtérbe, ezeket a tevékenységeket pedig kisebb árrés jellemzi” – magyarázta a szakember.

A pandémia inkább olyan szempontból okozott fennakadásokat, hogy a pomázi társaságnak egy időre nélkülöznie kellett a kárpátaljai munkavállalókat, akik a 70 fős alkalmazotti létszámon belül 20-25 fővel képviseltetik magukat. S ha már a vírushatások: bár az alapanyagok 70-80 százaléka – így a betonacél vagy a hőszi-

getelés – külföldről, jellemzően Olaszországból, Németországból és Ausztriából érkezik, jelentősebb megtorpanást nem tapasztaltak a szállításokban. A gyakran nehezen követhető drágulások már inkább nehezítették a beszerzést. Amikor alacsonyabban voltak az árszintek, igyekeztek készletezni.

A termelő-gyártó szektor már látja a fényt az alagút, pontosabban a Covidválság végén. Ezt támasztja alá az is, hogy az ingatlanfejlesztők és az ipari beruházók aktivitására egyaránt építő HÁsZ Kft. az idén már most leszerződött mintegy 2,2 milliárd forintnyi munkára, melynek 70 százaléka generálkivitelezés. „Folyamatosak a tárgyalások, reális cél a 3 milliárd forint körüli 2021-es forgalom. Mivel a határidő és a minőség terén nem ismerünk kompromisszumot, jó eséllyel nagyobb munkákat már csak a jövő évre vállalunk” – vont mérleget az ügyvezető.

Esetükben a nagyobb munkák a 300-400 millió forintos vagy a feletti megrendeléseket jelentik; ezek zöme ma már ipari létesítmény. „Azonban nem lehet és nem is kell minden esztendőben 20-30 százalékot nőni. Előzetesen a 3-3,5 milliárd forintos méretet céloztuk meg, amely már nincs messze” – jelentette ki Szabó Bence.

Ennek ellenére szó sincs arról, hogy bárki hátradőlne a pomázi cégnél. Az ügyvezető a folyamatos fejlesztésben hisz. Évről évre visszaforgatják a tőkét modernebb, hatékonyabb berendezésekbe, gépekbe, hogy a növekvő volumen mellett is jobb minőséget nyújthassanak.

SAJÁT BERUHÁZÁSOK

Stresszmentes kivitelezést ígér partnereinek a HÁsZ Kft., azaz olyan szolgáltatást nyújt, melynek eredményeként nem szembesül váratlan helyzetekkel a megrendelő. Ez úgy lehetséges, hogy a művezető, az építésvezető, a projektfelelős révén folyamatos a kommunikáció az ügyfél, a tervező, a kivitelező és az alvállalkozók között, legyen szó a szakmai tartalomról vagy éppen a pénzügyi keretekről. „A kollégáink többségének ez nem pusztán a munkája, hanem az élete. Megbecsüljük őket, így nem csoda, hogy jelentős részük már 10-15 éve velünk van. A hierarchia éles határvonalai helyett sokkal inkább a konstruktív csapatmunka jellemző ránk” – árulta el a cég első embere.

A vállalati szektorhoz köthető projektek mellett csaknem harmincéves tudását, tapasztalatát önkormányzati beruházásoknál is kamatoztatja a HÁsZ Kft., emellett saját, ezer négyzetméteres asztalosüzemében egyedi bútorokat gyárt. Az utóbbi már önmagában éves szinten 150-200 millió forintos értékesítést generál. Szabó Bence tájékoztatása szerint a közelmúltban több szállodát és apartmanházat is az általuk készített berendezési tárgyak tettek otthonossá. A saját beruházás keretében végrehajtott ingatlanfejlesztés viszonylag új irány, ám az a cél, hogy néhány év múlva akár a teljes árbevétel 30-40 százalékáért ez az üzletág feleljen. Ezen a téren az első fecske egy négyezer négyzetméteres ipari ingatlan, amelyet egy festék-nagykereskedőnek, valamint egy szerszám- és alkatrész-forgalmazó társaságnak történő bérbeadással hasznosítanak.

Egy kicsit tágabb képet adva a szektor helyzetéről Szabó Bence azt mondta, most még nyugalom van, de a nyárra várhatóan újra berobban az építőipar – júniusban, júliusban már nehéz lesz megbízható kivitelezőt találni. Egyrészt a gazdaság vírusválság utáni talpra állása, másrészt az építőiparra szabott állami támogatások következtében számít turbulens időszakra a szakember. „Ha sok a munka, törvényszerű, hogy felhígul a piac, de aki nem ruház be, nem fejleszt, hanem csak megszedné magát néhány hónap alatt, az hamar lemorzsolódik, amint változik a piaci környezet” – mutatott rá. S ha már a HÁsZ Kft.-nél nem máról holnapra terveznek, hanem hosszú távon gondolkodnak, az sem elhanyagolható szempont, hogy egyszer majd legyen valakinek továbbadni a céget. Igaz, a maga 43 esztendejével Szabó Bence is fiatal vezető. „A tízéves kislányomnak nem feltétlenül ezt a pályát képzelném el, de a 13 éves fiam már most érdeklődik. Ráadásul erős a reáltárgyakból. Ha eljön az ideje, talán ő is az építkezésen köt ki, nyári gyakorlaton” – bocsátotta előre az ügyvezető. A recept adott, egyszer már bevált.

GYÖNGYÖSI BALÁZS

2021/16 FIGYELŐ | 33

F_32-33_epitoipar_HaszKft.indd 33

2021. 04. 19. 14:37

| CÉGVILÁG |

AZ IDÉN 8-10 SZÁZALÉKOS NÖVEKEDÉST VÁR AZ ÉPÍTŐIPAR ÉVOSZ | A megkérdezett építőipari vállalkozások kielégítőnek ítélik az üzleti helyzetüket. Az elmúlt évben tapasztalt ágazati lassulás várhatóan megtorpan, 2021-re összességében a tavalyi 9 százalékos csökkenés után 8-10 százalékos növekedésre számítanak – mondta a Figyelőnek Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) a tagszervezeteit és az építőipar további jelentősebb szereplőit kereste meg, összesen 400 céget, hogy felmérje, 2020-ban milyen változásokat hoztak a piaci körülmények – elsősorban a Covid–19-világjárvány –, s hogy a társaságok milyen várakozásokkal tekintenek erre az évre. A felmérésben részt vettek zömében kft.-ként működő vállalatok, létszámukat tekintve a néhány fősektől egészen a több száz embert foglalkoztatókig.

Koji László, a szövetség elnöke kifejtette: a pandémia harmadik hulláma az építőiparban is érezteti a hatását. Az előkészítések, a szerződéskötések, a munkák lelassultak, különösen az épületek kivitelezése, a lakásépítések terén, ahol a befejező szakaszokban sok munkást kell foglalkoztatni. Másrészt a járványnak költségnövelő hatása is van. Az építőiparban szintén tapasztaltak vírusos megbetegedéseket, emiatt át kell szervezni a mun-

kafolyamatokat. Az egymásra épülő etapokból kiesnek brigádok, helyettük újakat szükséges találni. Ez kiadásbővüléssel jár, valamint többletidőt igényel.

A szakember elmondta: ebben a hónapban már érzékelik a vállalkozások az építőanyagok jelentős drágulását. A

gyárak ezt azzal magyarázzák, hogy a világpiacon növekednek az alapanyagárak, továbbá Kína, amely már túl van a pandémián, egy nagyon erős építőanyagelszívó hatást fejt ki a beruházásai miatt.

Ezért különösen a szakcégek nehezen mernek leszerződni a generálkivitelezőkkel,

FOTÓ: MTI

HATÁSOK

34 | FIGYELŐ 2021/16

F_34-35_evosz.indd 34

2021. 04. 19. 15:16

| CÉGVILÁG |

mert nem tudják követni és kockázatosnak tartják a várható áremelkedéseket.

Erre a mostani szerződéses összegekben nincsenek tartalékok. A járvány nem teszi lehetővé, hogy az építőipari vállalatoknak éves szinten egyenletes munkát biztosítsanak. Ha május tájékán enyhül a Covid–19 szorítása, lökésszerűen éri majd utol az építőipari vállalkozásokat a megrendelések tömege, ami kapacitásproblémákat okozhat, főleg Budapesten és az agglomerációban.

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

ERŐSÖDÉS

Koji László arról is beszámolt: arra számítanak a megkérdezett cégvezetők, hogy a múlt évi mínusz 9 százalék után az idén akár 8-10 százalékkal is nagyobb lehet a vállalkozások árbevétele. Ez azt jelenti, hogy az építőipar elérheti a tavalyelőtti magas szintet, függetlenül attól, hogy döcögött az első két hónap, nehezen indult az esztendő. Tudni kell azonban, hogy az ágazat éves teljesítésének a ritmusa olyan, hogy az első negyedben a leggyengébb a teljesítmény, majd hónapról hónapra növekszik a volumen. Az elnök jelezte: a lánctartozásokat tekintve a társaságok azt válaszolták egy évvel ezelőtt, hogy a kiszámlázott értékeknek a 96 százalékát megkapják, még ha késedelmesen is. Így a számlák körülbelül 4 százaléka volt az, amely tartós követeléssé vált, ezt szokták lánctartozásnak nevezni. Az idén a vállalatok a kiszámlázott összegek 92 százalékára teszik annak arányát, amit be tudnak hajtani, így 8 százalék válik majd tartós kinnlévőséggé. A Covid–19 harmadik hullámára már a lánctartozások növekedése is jellemző az építőiparban – tette hozzá.

A múlt évben 4260 milliárd forintot abszolvált az építőipar, ebből 170 milliárdot tett ki a lánctartozások összege. Ha az idén mintegy 8 százalékkal jobban teljesít a szektor, az hozzávetőleg 4600 milliárdot jelent, s ennek nagyjából a 8 százalékát (370-380 milliárd forint) teszi majd ki a tartós kinnlévőségek állománya – mutatott rá Koji László.

Az árbevételre vonatkozó válaszok azt mutatják, hogy tavaly a vállalkozások felénél csökkent az értékesítés nettó árbevétele, a másik felénél változatlan maradt vagy enyhén növekedett a korábbi esztendőhöz képest. Bővülést elsősorban azok a cégek jeleztek, amelyek a több lábon állás jegyében nem csak kivitelezéssel foglalkoznak.

A megkérdezett vállalkozásoknál a megrendelések közel 60 százalékát a közmegrendelések teszik ki. Ebben az évben

mind az utóbbiak, mind a közbeszerzések, mind a magánmegrendelések volumenének a növekedésére számítanak a társaságok. 78 százalékuk a tevékenységét leginkább akadályozó tényezőként ezúttal is a szakemberhiányt emelte ki.

E téren a megfelelő mennyiségű és kvalitású mérnök, valamint szakmunkás kis számát említették. A feketefoglalkoztatás jelentős mértékű csökkenését a cégek továbbra sem érzékelik. Az építőipari vállalkozások majdnem ötödénél a 2021. évi rendelésállomány meghaladja a jelenlegi kapacitást. Ez leginkább a lakásépítő vállalatoknál tapasztalható, egyrészt az erőteljes lakásépítési kedv, másrészt amiatt,

telt. A cégek tavaly alig fordítottak erőforrásokat dolgozóik képzettségének a növelésére, a járványhelyzet javulását követően azonban ezt mindenképpen megvalósítanák. Ezenkívül a létszámukat is növelni szeretnék. Az utóbbi esztendőben átlagosan 9 százalékkal emelték a fizetéseket, 2021-ben pedig mintegy 4-5 százalékos, inflációkövető bérfejlesztéssel kalkulálnak. Ilyen szintű emeléssel azonban nem lehet behozni a versenyszférában tapasztalható lemaradást.

A vállalatok úgy látják, az idén az építőanyagok, az élőmunka árának, valamint az anyagmentes alvállalkozói díjaknak a növekedése várható. A válaszadók szerint a fuvar- és az építőgépbérleti díjak is az inflációs várakozásokat meghaladó mértékben, 8-10 százalékkal nőnek majd. Két

KOJI LÁSZLÓ ELNÖK. ÉPÍTŐANYAGÁR-EMELKEDÉSSEL KELL SZÁMOLNI

hogy a családtámogatásba ezen otthonok felújítása is bekerült.

A támogatások igénybevételéhez alapkövetelmény, hogy a szerződéseket írásban kössék meg, s azok bemutathatók legyenek, így a piacon egyfajta tisztulás várható. Az 5 százalékos áfa visszaállítása az új lakások építésénél, értékesítésénél ennek a piacrésznek a fellendülését hozza, ám a lakásépítési szegmens lendületének a megtartásához elengedhetetlen a vállalkozások kapacitásbővítése.

MUNKAERŐ

Továbbra is komoly kihívást jelent a munkaerő megtartása, ezzel párhuzamosan a dolgozók továbbképzése. Az oktatás a pandémia miatt jelentősen átalakult, hiszen a személyes kapcsolattal történő képzés az elmúlt évben gyakorlatilag szüne-

lehetőségük van a cégeknek: vagy beépítik az emelkedő árakat és béreket, valamint a járvány okozta többletköltségeket az újonnan kötött szerződésekbe, az inflációt meghaladóan, vagy elviselik a nyereségük csökkenését.

Az építőipari társaságok a felmerülő forráshiányt eddig különböző lízingkonstrukciókkal vagy folyószámlahitellel oldották meg. Ebben az esztendőben a tavalyihoz képest kétszer több vállalkozás tervezi, hogy felhasználja belső forrásait, tartalékait, továbbá a cégek minél nagyobb mértékben igyekeznek részesülni a vissza nem térítendő támogatásokból.

TÓTH BALÁZS

2021/16 FIGYELŐ | 35

F_34-35_evosz.indd 35

2021. 04. 19. 15:16

| CÉGVILÁG |

ÍGÉRETES APPLIKÁCIÓ | A Skeebdo egy nyelvtanulási alkalmazás, amely filmekkel és sorozatokkal segíti az angol szókincs fejlesztését. Több mint 200 ezer produkció áll rendelkezésre, ezek összesen 40 000 szót és kifejezést tartalmaznak. A projekt egy éven belül 100 ezer letöltést céloz.

ANGOLUL – TÉNYLEG KÖNNYEDÉN A nyelvtanárok kifejezetten károsnak tartják az idegennyelv-tudásra nézve, hogy a sikerfilmek jelentős részét magyarra fordítják. Sokan úgy vélik, a nyelvtanulás egyik alapja, ha a vizuális alkotásokat eredetiben nézik. Ezen az egyszerű, de jó tanácson alapul a Skeebdo.

Ez az applikáció egy olyan nyelvtanulási alkalmazás, amely filmekkel és sorozatokkal segíti az angol szókincs fejlesztését. A különlegessége pedig az, hogy ezt szinte bármely általunk választott produkció révén megtehetjük. Az app felhasználása révén ugyanis jelenleg több mint 200 ezer filmmel és sorozattal lehet tanulni – ezek összesen 40 ezer egyedi szót és kifejezést tartalmaznak.

A projekt ötletgazdája Faragó Ákos, aki éveken át mobilappok, majd backendek, vagyis a háttérben futó programozási folyamatok fejlesztésével foglalkozott. Jelenleg ő felel a termékért és a dizájnért.

Testvéréhez, Faragó Bálinthoz tartozott a korábbi projektekben a mobil- és weboldalak frontendje – azaz a site-on, applikációban megjelenő információk –, így tökéletesen kiegészítették egymást. Most ő foglalkozik a marketinggel és a weboldal frontendjével. A harmadik alapító tag Rácz Dániel, aki Faragó Bálint volt egyetemi csoporttársa és jó barátja, s ő a Skeebdo vezérigazgatója, aki az üzletfejlesztésért és az angol nyelvű kommunikációért is felel.

AZ ÖTLET

Másfél évtizede fogalmazódott meg Faragó Ákosban az applikáció alapja. Tinédzserként rengeteg külföldi sorozatot nézett. Az azokban elhangzó angol szavakat kiszótárazta magának, és iskolába menet

megtanulta: így a sorozatnézés egyben tanulássá vált. Ám az akkori mobiltelefonokon még nem volt megvalósítható az ötlet. Viszont Bálint még a 2010-es évek elején kezdett mobilappok fejlesztésébe, testvére pedig hamarosan követte. Az alkalmazásfejlesztés jól ment, s egyre jobban érdekelte őket a startupvilág. Még 2013-ban, az első termékük kapcsán jött a képbe Rácz Dániel, aki ekkor még csak mint finanszírozó vállalt szerepet.

A Skeebdo 2019-ben még webes, nem mobilos alkalmazásként valósult meg.

Rácz ekkor már évek óta tanulásmetodológiával foglalkozott Svájcban, így szakmailag is hozzá tudott járulni a termékhez.

A webes applikáció azonban nem hozta a várt eredményt. A csapat nem adta fel: a visszajelzések alapján úgy vélték, nem az alkalmazással, hanem a platformmal van a probléma. A mobilapp fejlesztésének 2020 nyarán fogtak neki, és hosszas tesztelést követően ez év január 26-án piacra is dobták.

VOLT MÁS IS

„Létezett alternatív produktum, áruházunk és bakancslistás alkalmazásunk is, de egyik ötlet sem volt annyira kiforrott, mint a Skeebdo” – emlékezett viszsza a kezdetekre Faragó Ákos. Majd hozzátette: minden egyes projektből rengeteget tanultak, látják, milyen hibákat követtek el, s igyekeznek okulni belőlük.

„Ez az első termékünk, melynek kapcsán stratégiát építünk, továbbá folyamatosan bővítjük a csapatot. A Design Terminalba is azért jelentkeztünk, hogy kapcsolatba kerüljünk hozzánk hasonló csapatokkal és olyan szakértőkkel, mentorokkal, akik segíteni tudnak. Könyvekből és cikkekből nem lehet startupot építeni” – mondta az alapító.

A csapat októbertől részt vett a Design Terminal három hónapos inkubátorprogramjában, ahol kilenc másik startuppal dolgoztak együtt. A program végén elnyerték „a legtöbbet fejlődő startup” címét is, valamint a Pozi.io által szervezett Restart2020 versenyen is kaptak díjat két kategóriában. Ezen túlmenően a magyar Startup Maffián, egy svájci startup expert panelen és a pesti Corvinuson is prezentáltak.

HOL TARTANAK?

Jelenleg Androidon és iOS-en összesen már több mint nyolcezer letöltésük van. Április végére jóval tízezer fölé juthatnak, az év végéig pedig a százezredik letöltést szeretnék elérni. Az előfizetők száma nem publikus, de egyelőre a terveik szerint alakul. A járvány megjelenése óta a nyolc tag kizárólag online tartja a kapcsolatot, hiszen négy különböző országban élnek, ami a működést tekintve nem gond, de a korábban negyedévente öszszehozott közös sörözések hiányoznak – jegyezte meg Rácz Dániel.

Némi probléma, hogy a pandémiás időszak alatt jelentősen megdrágultak a facebookos és a google-os hirdetések, ráadásul sokkal nehezebb megfelelő eléréseket produkálni, mert ma már az is online

36 | FIGYELŐ 2021/16

F_36-37_skeebdo.indd 36

2021. 04. 19. 14:39

| CÉGVILÁG |

RÉGI ÖTLET ÚJRAGONDOLVA. RÁCZ DÁNIEL (ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ) BALRÓL, FARAGÓ BÁLINT (MARKETING), FARAGÓ ÁKOS (TERMÉKFEJLESZTÉS)

hirdet, aki korábban csak offline csatornákon mozgott. A hangsúlyt éppen ezért az organikus terjeszkedésre kell helyezni, továbbá kreatív megoldásokat szükséges találni. Például sokan tanulnak nyelveket YouTube-videók segítségével, ezért az ott elérhető tartalmakat is tervezik bevonni az alkalmazásba, valamint zeneszámokból és cikkek által is szeretnének tanítani.

Mivel ők összekötik a szórakozást a tanulással, ez hatékonnyá teszi a szavak memorizálását. Tehát angolról angolra oktatnak, mivel lassabban értünk meg mondatokat és lassabban beszélünk, ha mindig a szavak fordításán gondolkodunk. Ha viszont a jelentésüket tanuljuk meg, akkor egy idő után az adott nyelven fogunk gondolkodni – állítják. (A célközönség így a 16–45 éves korosztály azon tagjai, akik már legalább B1-es szinten vannak. Azaz a kezdő foknál jobban, de a középhaladót még el nem érő szinten ismerik a nyelvet.)

FOTÓ: SKEEBDO

A CÉG

Rövid távon egyelőre saját tőkéből működnek, de a befektetőkeresés terén is tettek lépéseket: több kockázatitőke-befektetőtől kaptak már megkereséseket, többek közt a

német APX (Axel Springer Porsche) csapatától. Most elsődlegesen oktatási intézményekkel, nyelviskolákkal, nyelvtanárokkal és telekommunikációs szolgáltatókkal tárgyalnának, de nyitottak egyéb lehetőségekre is. A kelet-közép-európai régióban gyenge az iskolai nyelvoktatás, viszont a munka, az önfejlesztés (és korábban az utazások) miatt rengetegen tanultak-tanulnak angolul.

A cég webes alkalmazásának a legtöbb felhasználója az e térséghez közeli Törökországból származott, ezért arra a piacra kiemelt figyelmet fordítanak, sőt van is egy török tag a csapatban. Indiát ugyancsak nagyon érdekes piacnak tartják, mert ott szinte mindenki beszél valamilyen szinten angolul. Kérdés, hogy a gyenge fizetési hajlandóságot ellensúlyozzák-e a relatíve alacsony marketingköltségek. Képbe került még Kína, ahol az emberek globális mércével messze a legtöbb időt töltik a mobiltelefonjuk hasz-

nálatával, s ott nagy az igény az angoltudásra. Ezért is jó, hogy a csapathoz néhány hete csatlakozott brit nyelvtanár a távol-keleti országban él. „Nem tudjuk pontosan, hogyan tanulnak angolul az egyes államokban (főleg Európán kívül), s nem ismerjük jól azt a kört, amelyet a Skeebdóval meg kell majd céloznunk. Persze meghatároztuk a célcsoportunkat, de a gyakorlat tudja csak igazolni az elméletet” – mondta Faragó Bálint. Nagy kihívás a termék helyi nyelvekre fordítása, valamint a marketingtevékenységek lokalizációja is. Nemcsak egy-egy jó fordítót kell találni, de az adott kultúrának megfelelő üzenetet is. Egy-egy piacon bootstrapos módszerrel, azaz saját pénzből finanszírozva vágnak bele a munkába, mert úgy vélik, hogy jobb feltételekkel kaphatnak majd tőkét, ha előtte bizonyítani tudnak. Viszont a konkurencia óriási, rengeteg nyelvtanulós megoldás van jelenleg. „Mi teljesen egyedi módon tanítunk, mégsem könnyű elérni, hogy ne egy Duolingo-klónt lássanak a Skeebdóban” – mondta a kihívások kapcsán Rácz Dániel.

HG 2021/16 FIGYELŐ | 37

F_36-37_skeebdo.indd 37

2021. 04. 19. 14:39

| CÉGVILÁG |

ÖT STARTUP FEJLESZTETT A TUNGSRAMMAL

A Tungsram mérnöki támogatással és gyártási kapacitással segítette a bekerülő projekteket, amelyek a vállalat külföldi kapcsolatrendszerén keresztül gyorsított pályán juthatnak el a külpiacokra is. Az eredményes induláshoz a Startup Campus nyújtott üzleti képzéseket és szakmai mentorálást. Az akceleráció fő befektetési partnere a Hiventures, emellett a képzéshez csatlakozott a Deloitte Private, az EDC Debrecen pedig a program hivatalos smart city partnere.

A programra 120 jelentkezés érkezett, öt csapatot válogattak be, ezzel egyidejűleg egyenként 20 millió forintos befektetésben is részesültek. Valamennyi csapat elkészítette az első prototípusát, de eddig még csak a kognitív képességek fejlesztésére és mérésére alkalmas tréningrendszert megalkotó Nimbolo kapta meg a második körös, ötvenmillió forintos befektetését. Várhatóan hamarosan a további négy csapat is eljut a következő körös tőkeinjekcióig.

Az egyik ilyen startup a Respray, amely újratölthető aeroszolos megoldást nyújt a fújós dezodorokat és kézfertőtlenítőket gyártó FMCG-vállalatoknak.

A produktum egy újratölthető nyomástartó palackból és egy újratöltő automatából áll. Az első prototípusok márciusra készültek el, és egy második körös invesztícióból a Tungsrammal együttműködve fejlesztik majd tovább az automatát, amely már nyilvános környezetben is tesztelhető lesz.

Szintén bekerült a programba a LEG Technology, amelynek a fejlesztése, a LEG Window nappal hagyományos ablakként funkcionál, míg éjszaka nagy felületű fényforrást biztosít beltéri használatra. A megoldásuk egy vezérelhető,

homogén fényt kibocsátó üveg, amely ablakkeretekbe vagy egyéb síküvegeket tartalmazó elemekbe építhető.

Részt vehetett a programban az SDRobot is. A csapat katasztrófaelhárító, valamint oktatási célú robotokat épít széles látókörű, jó felbontású kamerakép biztosításával, így veszélyhelyzetben is gyors és megbízható képet adnak. Továbbá az eszközök képesek az akadályok, útvonalak pontos kijelölésére mesterséges intelligencia alkalmazásával.

Az ötödik startup pedig az Ultimate Waterprobe, amelynek a megoldása egy vízminőség ellenőrzésére és fenntartására kifejlesztett, valós idejű, digitalizált eszköz, amely pontos tanácsokkal szolgál, megakadályozva a tömeges halpusztulást és a vegyszerek terjedését a vízállományban. A termék egy bázisállomásból, egy szenzorgondolából és egy webplatformból áll. Utóbbi a folyamatos naplózást, elemzést és adott esetben a riasztásokat, valamint a szükséges beavatkozásokat biztosítja.

BARÁT MIHÁLY

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

INNOVÁCIÓ | A Tungsram és a Startup Campus közös, 2020 tavaszán indult akcelerációs programja korai fázisú hardverstartupoknak nyújtott lehetőséget arra, hogy innovatív ötletből sorozatgyártásra alkalmas termékeket alkossanak. A programban részt vevő öt startup egyenként 20 millió forintos befektetést kapott projektje megvalósításához.

38 | FIGYELŐ 2021/16

F_38_startup-Campus.indd 38

2021. 04. 19. 18:41

KÉSZÜLT A CSALÁDOKÉRT FELELŐS TÁRCA NÉLKÜLI MINISZTER MEGBÍZÁSÁBÓL, MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MEGRENDELÉSÉRE.

F_39_otthon_hirdi.indd 39 CSBO_otthonteremtes_keretes_sajto_200x292_v2.indd 3

2021. 04.

04. 14.

19. 10:34 14:57 2021.

| CÉGVILÁG |

ÜZLET A JAVÁBÓL

E-SPORT | Figyelemre méltó szövetség alakult ki a napokban a Szerencsejáték Zrt. és a Hunesz (Magyar E-sport Szövetség) között. Nem csak játékról, több tíz milliárdos piacról van szó.

zően ezt a piacot nem a „kölykök”, hanem a felnőttek vezérlik. Az e-sport globálisan nagyjából ezer milliárd dolláros üzletág, s ez az érték néhány éven belül átlépi az 1600 milliárdot – bár itt az összes számítógépes játékköltésről van szó. Itthon ezen iparág több mint 42 milliárd forintos piaci forgalmat produkál. Ebben természetesen az a 6 milliárdos ráfordítás is szerepel, amelyet a felhasználók játékon belüli mikrotranzakcióval költenek el, tulajdonképpen a semmire: a karakterek ruházatára, eszközeire, a legtöbb esetben kizárólag a külalakra. Magyarán szinte semmit sem tesznek hozzá a karakter erejéhez vagy ügyességéhez, csak azt szeretnék, hogy a virtuális térben jól nézzen ki, és tükrözze a játékos egyéniségét.

MI EZ?

BIZNISZ

Egyrészt a gyerekeket aligha kell rávenni arra, hogy PC vagy játékkonzol elé üljenek és játsszanak, továbbá ők jól ismerik azokat a csatornákat, ahol releváns ellenfeleket találnak, nemkülönben azokat a felületeket, ahol meg is tudják osztani – nézhetővé tehetik mások számára – a saját csatározásukat, akár élőben is. Az e-sport persze kicsit messzebb mutat a sima játszadozásnál. Világszerte több száz millióan művelik, s milliók kerülnek olyan szintre, amelyen már pénzt is képesek keresni. Ez nem csak egy hóbort – napi 8-10 órás elfoglaltságot jelent, értsd: a gép előtt ülve, a játékvezérlőt nyomogatva. Ebből követke-

A piac erejét jól mutatja, hogy a néhány éve berobbant Fortnite online (ingyenesen hozzáférhető) verziója csak a Applegépeken játszott változatok esetében egymilliárd dolláros bevételt gründolt össze a játékon belüli tranzakciókból. És ez még nem minden. Az itthon fogadható játékok mindegyik online verziójának van a terméken belüli áruháza, és a legtöbben hajlandók is fizetni néhány ezer forintot egy-egy új csapatmezért vagy egy nagyon trendi puskáért.

A Szerencsejáték Zrt. nyolc hónappal ezelőtt tette elérhetővé a Tippmix esetében az egyes e-sportágakra való fogadást.

Mára az e játékban szereplő ötven sportág közül az e-sport a hatodik legnépszerűbb, és az idén a fogadásokból mintegy 650 milliárd forgalmat szeretnének elérni. A 11

játékból három – a FIFA, az NBA2K és az NHL (az első foci, az utóbbi kettő kosárlabda és jégkorong) hozza a bevételek 87 százalékát. Egyes felmérések szerint itthon 540 ezer embert érdekel az e-sport mind játék-, mind pedig nézői szinten.

A számuk 2017-ben még csak 200 ezer volt. Ugyanakkor nem egészen világosak a határvonalak, mármint az, hogy menynyi profi és mennyi lelkes amatőr van. A FIFA-bajnokságoknál például egy kézen meg lehet számolni, mennyi olyan profi magyar akad, aki képes pénzt is csinálni a játékvezérlő nyomogatásával. Ugyanakkor ténykérdés, hogy sokan jó elfoglaltságnak, szórakozásnak tartják az online (vagyis az egymás elleni) játékokat, leginkább azért, mert így legalább nem a gép ellen játszanak. Továbbá nem is kell kimozdulni a lakásból.

KI MIN?

A PC nagyon vezet a játékosok körében.

Aki játszik, elsősorban erős asztali gépeken teszi. Ennek az az egyik praktikus oka, hogy a játékok jelentős részét a számítógépes és laptopos felhasználóknak fejlesztik. Nagyon kevés olyan termék van, amelyet konzolra vagy mobilos felületre szánnak, így aki valóban profi akar lenni, az nem e megoldásokat választja. Ugyanakkor a legújabb generációs konzolok sebessége, grafikai meghajtói képesek felvenni a harcot a PC-kkel, így vélhetőleg a jelenlegi húszszázalékos arányuk egy ideig nő majd. Aztán jönnek a felhőalapú játékok, amelyek az erős asztali gépeket is háttérbe szorítják.

HGY

FOTÓ: FABRIZIO BENSCH, REUTERS

A Szerencsejáték Zrt. és a Hunesz partnerségi kapcsolatát a múlt héten jelentették be egy online tájékoztató keretében. Az elmúlt időszakban az e-sport rendkívüli népszerűségre tett szert a hazai szerencsejáték-fogadás piacán és persze a hétköznapi videójátékosok körében.

A siker ellenére az e-sport egyelőre sokak számára megfoghatatlan (sport)gazdasági jószág, hiszen még professzionális szinten is videójátékozásról szól. Azt, hogy mennyire nem érthető a tevékenység néhány korosztálynak, jól példázza a tájékoztató után elhangzott egyik kérdés: miként lehet rávenni a gyerekeket, hogy e-sporttal foglalkozzanak? Ez a felvetés a szervezőket is meglepte, bár viszonylag jól reagálták le.

40 | FIGYELŐ 2021/16

F_40_szrt.indd 40

2021. 04. 19. 14:59

| SZEMÉLYI HÍREK |

WARNERMEDIA

Közzétették a WarnerMedia gyermekportfóliója EMEA régiós irányítóinak a névsorát. Az újonnan kinevezett vezetők a Cartoon Network, a Boomerang, a Boing, a Cartoonito márkáért, az ezekhez tartozó digitális tartalmakért, azok más platformokon való megjelenéséért, valamint az HBO Max gyerek- és családi tartalomkínálatának a kialakításáért felelnek majd. Sarah Fell a saját gyártású sorozatokért, Marc Goodchild a digitális tartalmakért, Sean Henry a műsorstratégiáért és -vásárlásért, Angharad Llewelyn ezen műsorok megfelelő, gyerek- és szülőbarát módon való tálalásáért felel, Ana González és Sean Gorman pedig egy-egy régiót vezet.

SUZUKI

ACUMI MASZATO

Május 1-jétől Acumi Maszato váltja a Japánba távozó Josinobu Abe vezérigazgatót a Magyar Suzuki Zrt. élén. A Nagoja Egyetemen végzett közgazdász friss diplomásként csatlakozott a csoporthoz 1987-ben. 2012-től a Suzuki International Europe GmbH elnökeként irányította a társaság teljes tevékenységét Németországban, valamint betöltötte az ügyvezető igazgató szerepét az ausztriai és finnországi, továbbá a németországi motorkerékpár- és hajómotor-üzletágnál.

2018-tól a japán anyavállalat emberi erőforrásokért felelős vezérigazgatójaként tevékenykedett tovább. Az 57 éves vezető magyarországi kinevezése előtt az európai személygépkocsi-értékesítésért felelt.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV; MÁTHÉ ZOLTÁN, MTI

UNICREDIT BANK

Az UniCredit Bank Hungary felügyelőbizottsága jóváhagyta Giacomo Volpi kinevezését a hitelintézet új vezérigazgató-helyettesévé, a Magyar Nemzeti Bank előzetes engedélyének hatályával. Elődje, Ivan Vlaho a Zagrebačka Banka vezérigazgatói pozícióját tölti majd be Horvátországban. Volpi jelenleg az intézmény lakossági és kisvállalati divíziójának a vezetője Bulgáriában, hivatalosan 2021. június 1-jétől látja el új feladatát. A szakember 1997-ben, pénzügyi elemzőként kezdte karrierjét a Hewlett-Packard-nál. Munkássága az UniCreditnél 2003-ban kezdődött, azóta is folyamatosan más pozíciókban bővíti szakmai tapasztalatait.

KÖZTI

TIMA ZOLTÁN Immáron Tima Zoltán Ybl- és Prima Primissima díjas építész tölti be a Középülettervező Zrt. (Közti) tervezési igazgatói posztját, helyettese Peschka Alfréd Ybl Miklós-díjas építész lesz. A kinevezés egyúttal szervezeti strukturális átalakulást jelent. Az egy-egy vezető építész személye köré szervezett, részben önálló stúdiók rendszere fokozatosan megszűnik, az egyes projekteket hét projektvezető építész koordinálja majd. Tima Zoltán 1989-ben szerzett diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, majd a Köztinél kezdett dolgozni. 2000-től stúdióvezető, 2004-től igazgatósági tag, 2013-tól pedig igazgatóhelyettes lett. Olyan emblematikus tervek fűződnek a nevéhez, mint a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér SkyCourt épülete, a Kossuth tér felszíni rendezése és az Országház Látogatóközpontja. A tervezési igazgatóhelyettesi pozícióra újonnan érkező Peschka Alfréd jelentősebb munkái közé tartozik a Könyves Kálmán körúti MÁV-székház, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem speciális oktatási épülete, a Békásmegyeri piac és közösségi tér.

GIACOMO VOLP 2021/16 FIGYELŐ | 41

F_41_szemelyihirek.indd 41

2021. 04. 19. 15:01

| PÉNZ BESZÉL |

SOKOLDALÚ ESZKÖZFINANSZÍROZÓK A LÍZINGCÉGEK

NYIKOS KATALIN | A magyarországi lízingcégek stratégiai célja, hogy a hazai kkv-k sokoldalú eszközfinanszírozóként tekintsenek rájuk. Ha szükségük van bármilyen eszközre, akkor ezen vállalatokhoz forduljanak forrásért – mondta a Magyar Lízingszövetség leköszönő elnöke. A szakembernek lejárt a mandátuma, és a szervezet e héten tartott tavaszi közgyűlésén öt év után nem jelöltette magát újra az elnöki posztra.

Sokan azon a véleményen vannak, hogy 2020 előtt a Magyar Lízingszövetség az aranykorát élte, a koronavírus-járvány kitörését megelőző években a lízingcégek újabb és újabb forgalmi rekordokat értek el. Ez az időszak az elnökségére esett.

Mit tart ebben a folyamatban a személyes sikerének?

– A válasz leegyszerűsítve az, hogy ez nem egy „one-woman show” volt, hanem átgondolt, összehangolt csapatmunka. Ebben pedig benne vannak a lízingszerződéseket igénybe vevő magánszemélyek, vállalkozások, a lízingcégek, intenzív kommunikáció a szabályozó személyekkel, intézményekkel, valamint természetesen a Magyar Lízingszövetség elnökségének és bizottságainak aktív tevékenysége is, továbbá a makrogazdasági környezet kedvező alakulása mint tényező. Komolyabbra fordítva a szót: kétségtelenül jelentős növekedést ért el a magyarországi lízingpiac a koronavírus-járvány megjelenéséig. Nem személyes sikerként könyvelem el, de személy szerint annak örülök a legjobban, hogy stabil, fenntartható növekedést ért el a szektor, s egyre több cég – köztük főként mind több mikro-, kis- és középvállalkozás – ismerte fel a rugalmas és költséghatékony lízingkonstrukciók rejtette előnyöket. Véget ért az a korszak, amikor a lízing csak személyautó-finanszírozást jelentett. Sok vállalkozás korszerűbb termelőeszközökhöz jutott a konstrukciók segítségével, ezáltal hatékonyabb lett a működésük. A járvány előtti időszakban a külső és a belső kereslet növekedése egyaránt jelentősen

hozzájárult a beruházások bővüléséhez, a lízingtermékek valódi alternatívát jelentettek az eszközbeszerzéseknél. Azt is fontos látni, hogy a pandémia okozta bizonytalanság lecsengése után a gazdaság szereplői számítanak az ágazatra, s a szakma is készen áll arra, hogy a lízing újból fontos pillére legyen a kilábalásnak és az azt követő hosszú távú fejlődésnek.

– A hitelmoratórium meghosszabbított időszaka az idei első fél év végén lejár. Hogy látja, mi lesz azokkal a társaságokkal, amelyek a járvány második vagy harmadik hulláma idején kerültek nehéz helyzetbe?

– Egyelőre korai pontos előrejelzést adni erre. Nagyon sok függ attól, hogy mikor tud elindulni az emelkedőn a gazdaság, ezen belül a beruházások, s mikor tér vissza a kereslet mind a belföldi, mind a külföldi színtéren. Igen lényeges tényező, hogy a hitelmoratórium egy nagyon hirtelen bekövetkezett súlyos gazdasági visszaesésben adott pluszmozgásteret a cégeknek, magánszemélyeknek. A fizetési haladék utáni időszakra a lízingszakma is felkészült. Azt szoktam mondani, hogy a lízingeseknek a gazdaság ütőerén van a keze, jól ismerjük az ügyfeleinket, az eszközeinket, így akár szektoronként, eszközcsoportonként, sőt kliensenként testreszabott

megoldásokat tudunk kínálni azoknak is, akik a határidő lejárta után esetleg még nehéz anyagi helyzetben lesznek.

– A szövetség a napokban arról tájékoztatta a médiát, hogy a lízingcégek jelentős teljesítményt értek el az NHP Hajrá konstrukcióinak a kiközvetítésében. Ön miben látja a lízing mint pénzügyi szolgáltatás sikerének a titkát?

– A Magyar Lízingszövetség egyik fő feladataként határoztuk meg azt, hogy bemutassuk a gazdaság szereplőinek, köztük a magánszemélyeknek és a vállalkozásoknak, hogy egy lízingkonstrukció az egyik legegyszerűbb, legrugalmasabb, leginkább költséghatékony finanszírozást jelenti egyegy eszközberuházás esetén, legyen szó járműről, mezőgazdasági vagy építőipari gépről, ipari technológiáról és még sorolhatnám. Nincs titkos recept, a lízing egyszerűen illeszkedik a piacképes, standard eszközökbe történő invesztíciókhoz. A járművek, gépek fedezeti értékét alapul véve egy gyors kockázati elbírálás után a beruházó nagyon rövid idő alatt birtokba veheti a kiválasztott eszközt.

– Az elmúlt időszakban az agrárgazdaságban működő társaságok egyre nagyobb arányban vették igénybe a lízingkonstrukciókat. Ennyivel jobb lenne a lízing a hagyományos agrárhiteleknél?

– Mindkét konstrukció másra való.

Ahogy említettem, a lízing valóban népszerű finanszírozási formává vált, mert az átfutási idő rendkívül gyors, és az igénybevétele is egyszerű, ezt pedig az agrárgazdaság szereplői is felismerték. Nem szükséges egyéb fedezet, valamint gyors az elbírálás. A kereskedők közreműködé-

42 | FIGYELŐ 2021/16

F_42-43_Lizingszov_NyikosKatalin.indd 42

2021. 04. 19. 16:44

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

NÉVJEGY

sével a járvány legszigorúbb időszakában is képesek voltunk kiszolgálni a vállalkozásokat a traktorok, kombájnok és egyéb gépek finanszírozásával. Ráadásul a Magyar Nemzeti Bank kedvezményes hitelprogramjaival az agrárvállalkozások a piacinál jóval alacsonyabb kamatozás mellett juthattak hozzá ezekhez a konstrukciókhoz. Beszédes adat, hogy az utóbbi években az agrárgép-finanszírozás lett a teljes magyarországi lízingpiacon belül a legfontosabb szegmens a jármű-finanszírozás mellett.

– A rekordot hozó 2019-es évben a hazai lízingpiacon a kihelyezések háromnegyede a kis- és középvállalati körre jutott.

Az idén is főleg a kkv-k használják majd a lízingkonstrukciókat?

– Valószínűleg igen, de azért még korai pontos előrejelzést adni erre az évre a koronavírus-járvány okozta bizonytalanság miatt. A lakossági fogyasztás talán lassabban tér vissza a korábbi szintre, legalábbis a személyautó-eladásokból és a finanszírozási számokból egyelőre ezt látjuk, a vállalkozások azonban sok esetben a jövő megalapozása okán kényszerpályán vannak. Számukra a lízing nagyon jó megoldás, eszközfedezet mellett egy kissé nagyobb kockázatúvá vált pénzügyi háttérrel is kivitelezhető általa egy beruházás.

A magyarországi lízingcégek stratégiai

célja, hogy a hazai kkv-szektor szereplői sokoldalú eszközfinanszírozóként tekintsenek rájuk. Ha úgy tetszik: amennyiben szükségük van bármilyen eszközre, akkor e vállalatokhoz forduljanak forrásért.

– Ezt az évet a gazdaságban is beárnyékolja a pandémia második-harmadik hullámának a hatása. Milyen forgalmat érhetnek el az idén a lízingcégek?

– A járványból adódóan felelősségteljesen nem lehet konkrét prognózist adni a lízingpiac idei teljesítményére vonatkozóan. Kedvező tényező, hogy a múlt évben a vártnál azért jobban szerepelt az ágazat. A járványhatás miatt eredetileg 550600 milliárd forintos finanszírozott öszszegre számítottunk 2020-ban, ehhez képest 639 milliárd lett a végeredmény. Igaz, ez is 14 százalékkal elmaradt az egy esztendővel korábbitól. Az idén a piac biztosan ledolgozza a tavalyi hátrány egy részét, de a 2019-es rekordév szintjét még nem éri el. Szektoronként eltérő mértékű, szolid növekedésre számítunk. Jó esély van arra, hogy az előző évben jelentősen zsugorodó személyautó-piacon bővülés lesz, ami hozzájárulhat a gépkocsi-finanszírozás növekedéséhez.

Okleveles közgazdász. A szakmai pályáját 1982-ben kezdte, 1991-ig a Ganz értékesítési vezetője volt. Ezt követően 1991–94-ben a Magyar Hitelbank Rt. treasuryjének a pénzpiaci vezetőjeként dolgozott. 1994-től 1997-ig a WestLB pénzintézet vállalati ügyfélkapcsolati igazgatói posztját töltötte be. 1997-től 2001-ig az ABN Amro (Magyar) Bank Rt. igazgatója volt. 2001től a Deutsche Leasing Hungaria Kft. ügyvezetői pozíciója volt az övé, ezzel párhuzamosan 2001-től a cég igazgatósági tagja lett.

2010-től a Magyar Lízingszövetség elnökségi tagja, majd 2012-től a szervezet alelnöke volt. 2016-ban a szövetség elnökévé választották.

Az autópiacnál maradva: a Magyar Lízingszövetség és a tagvállalatok üdvözölték az állami programokat, például a villanyautókhoz adott kedvezményeket és a nagycsaládosoknak nyújtott támogatásokat. A jövőben is minden olyan kezdeményezés mellé odaállnak a lízingcégek, amely hozzájárul a magyarországi gépkocsipark megújulásához. Nem szabad elfelejteni, hogy a személyautók átlagos életkora hazánkban 2020-ban 14,7 év volt, márpedig ez a KSH 2002-től elérhető hivatalos adatai szerint az eddigi legmagasabb érték. Mindenki számára kívánatos, hogy a lízingszakma ezen a területen továbbra is a fejlődést szolgálja.

TÓTH BALÁZS 2021/16 FIGYELŐ | 43

F_42-43_Lizingszov_NyikosKatalin.indd 43

2021. 04. 19. 16:44

| PÉNZ BESZÉL |

VISSZAFOGOTT KEZDÉS, NAGY REMÉNYEKKEL

Nem sikerült túlságosan erőteljesre az év eleje a lakáshitelek piacán: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a háztartások 127,5 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket januárban és februárban, ami 17,8 százalékos viszszaesést jelent az egy évvel korábbi volumenhez képest. Az idei első két hónap adatait vizsgálva ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy a 2020 elején kimutatott szerződési volumen évtizedes csúcsot jelentett, miközben még egyáltalán nem befolyásolták a koronavírus-járvány hatásai. Ráadásul az idei első két hónap új szerződéseinek értéke eléri – sőt, némileg meg is haladja – a 2019 hasonló időszakában regisztráltat, tehát negatív fordulatról még nagyon korai lenne beszélni.

A FIX KAMATOZÁS A NYERŐ

Az viszont mindenképpen figyelemreméltó, hogy a támogatott hitelek aránya látványosan csökkent az új szerződéseken belül. Az MNB adatai szerint 2021 első két hónapjában mindössze 16,1 mil-

liárd forint értékben vettek fel kamattámogatott lakáshiteleket a háztartások, ami közel 41 százalékos visszaesés az egy évvel korábbi adathoz mérten. Ennek megfelelően a támogatott kölcsönök súlya is jelentősen – 17,6-ről 12,7 százalékra – csökkent a friss portfólióban.

A HÁZTARTÁSOK LAKÁSHITELEINEK ÁLLOMÁNYA*

2016

2017

*Február végén.

3667,3

3360,6

Milliárd forint

2981,4 2941,4

4034,5

3040,3

2018

2019

2020

2021

Forrás: MNB

A jegybank számsorai szerint tovább folytatódott az egy évnél hosszabb kamatperiódusú hitelek térhódítása a lakáscélú kölcsönöknél, hiszen a változó kamatozású konstrukciók új kihelyezéseken belüli aránya a 2020 elején mért 1,6-ről 0,8 százalékra olvadt. Csökkent az egy évnél hosszabb, de legfeljebb ötéves kamatfixálás mellett megkötött szerződések részesedése is: most 24,9 százalékot ért el, szemben az egy évvel korábbi 30,9-del.

Jelenleg magasan az 5 és 10 év közötti kamatfixálás a legnépszerűbb az adósok körében, itt egy év alatt 53,7-ről 61,7 százalékra nőtt a kimutatott arány.

A tíz éven túli periódusú – praktikusan a végig fix kamatozású – hitelek aránya viszont némileg csökkent a tavalyi első két hónap új szerződéseinél mérthez képest, hiszen az akkori, közel 14 százalékkal szemben az idén 12,7 százalékot ért el.

A lakáshitelek állománya ezzel együtt stabilan növekszik. Az MNB adatai szerint február végén a háztartásoknál lévő portfólió mérete már meghaladta

FOTÓ: GIUSEPPE MANFRA, GETTY IMAGES

LAKÁSHITELEK | Majdnem 18 százalékos visszaesést hozott az év első két hónapja az új lakáshitel-szerződéseknél. A kilátások viszont jóval biztatóbbak, így az év egészében akár növekedés is jöhet a piacon.

44 | FIGYELŐ 2021/16

F_44-45_lakashitel_stadler.indd 44

2021. 04. 19. 15:41

| PÉNZ BESZÉL |

a 4034 milliárd forintot, amely kereken az egytizedével magasabb az egy évvel korábbinál. A két számjegyű növekedésben szerepet játszik a tavaly március óta élő hiteltörlesztési moratórium is, amely kissé felfelé torzítja az állományi adatokat.

VISSZATÉR A KERESLET

A viszonylag szerény évkezdet ellenére minden esély megvan arra, hogy az idén is nagyon jó évet zárjon a magyarországi lakáshitelpiac, amely egyébként is a koronavírus-járvány által kevéssé érintett területek közé tartozik. Az óvatosan optimista várakozásokat több tényező indokolja. A legfontosabb, hogy a járványhelyzet enyhülésével a tavaszinyári hónapok már érezhető keresletnövekedést hozhatnak a piacon.

Erre a közelmúltban megjelent elemzésében a money.hu is utalt, rámutatva arra, hogy bár a járvány miatt továbbra is óvatosnak mondhatók a lakáshitelesek, némi élénkülés látható a piacon, azaz februárban csökkent a visszaesés mértéke. Az év második hónapjában –

mutattak rá a portálnál – a háztartások közel 69 milliárd forint értékben kötöttek új lakáshitel-szerződést a bankokkal, ami 9 százalékkal marad el az egy évvel korábbi szinttől, viszont kedvezőbb a januári, több mint 20 százalékos visszaesésnél.

&? / 8?*7?ö) 8*0 88?*,* A LAKÁSHITELEKNÉL*

Milliárd forint

155,2

111,1

127,5

125,9

78,6 52,1 2016

2017

2018

2019

&ITYY ­[ JQX÷ P­Y M·SFUO¥GFS

2020

2021

+TWW¥X 23'

A money.hu szakértői szerint a pandémia miatti bizonytalanság, különösen a harmadik hullám miatt a lakáshitel-felvételi kedv, az év első hónapjaiban viszszafogott lehet, de a beoltottak arányának növekedését, valamint az óvatosság fokozatos lecsengését követően erősödés

várható. A támogatott lakáshiteleknél is erőteljes bővülés jöhet az idén, részben azért, mert február óta már igényelhető az állami otthonfelújítási programhoz biztosított kamattámogatott kölcsön. A portál kalkulátora szerint egy 3 millió forint összegű, 10 éves futamidejű felújítási hitelnél a havi törlesztőrészlet 29 ezer forint lesz kezdetben, 6 millió forintos összegnél pedig 58 ezer. A havi törlesztés pedig a lakásfelújítás végén, az állami támogatás megérkezésével jelentősen csökken.

A kilátások kapcsán nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a lakáshitelek kondíciói változatlanul igen kedvezőnek mondhatók Magyarországon, továbbá az sem elhanyagolható szempont, hogy a pénzügyi szolgáltatók szintén kulcsfontosságúnak tekintik ezt a piacot, tehát a kínálati oldal is kedvez a növekedésnek.

BARÁT MIHÁLY

HIRDETÉS

VÁROSOKAT KÖT ÖSSZE HAMAROSAN SZEGED ÉS HÓDMEZŐVÁSÁRHELY KÖZÖTT UTAZHAT MAGYARORSZÁG ELSŐ VASÚTVILLAMOSÁN

www.stadlerrail.com

F_44-45_lakashitel_stadler.indd 45

2021. 04. 19. 15:41

| TŐZSDE |

VILÁGI OSZKÁR A következő öt évben egymilliárd dollárt költünk új, alacsony széndioxid-kibocsátású és fenntartható projektekre – nyilatkozta a Figyelőnek a Mol-csoport innovatív üzletágainak és szolgáltatásainak ügyvezető igazgatója.

MINDEN ALAPANYAG VAGY ENERGIAFORRÁS

Miért a körforgásos gazdaságban látja a Mol a kitörési lehetőséget?

– Gyökeresen megváltozott a világ körülöttünk, ma már egyértelmű, hogy a „kitermel, előállít, majd leselejtez” gazdasági modell nem fenntartható. Ezzel együtt a fogyasztók hozzáállása is változott, azt várják a nagyvállalatoktól, köztük a Moltól, hogy sokkal tudatosabban használják fel az energiát és tudatosabban

gyártsanak termékeket. Nekünk erre a kihívásra a körforgásos gazdaság a megoldásunk. Elköteleztük magunkat, hogy olyan technológiákat keresünk, illetve alkalmazunk, amelyekkel az alapanyagoknak és a termékeknek minél nagyobb részét tudjuk valamilyen formában újra felhasználni.

Ehhez megvan a szakértelmünk, az infrastruktúránk és a stabil anyagi hátterünk, de az eltökéltség sem hiányzik belőlünk:

olyan jövőt szeretnénk építeni, amelyben az unokáink is egészségesen és boldogan élhetnek.

– Hogyan állhat egy olaj- és gázipari társaság a körforgásos gazdaság élére?

– Nem ismeretlen előttünk ez a terület. Évek óta gyűjtjük a fáradtolajat és a lakossági használt sütőolajat, hogy azután

46 | FIGYELŐ 2021/16

F_46-47_Vilagi_oszkar.indd 46

2021. 04. 19. 15:42

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

| TŐZSDE |

újra feldolgozzuk. A használt gumiabroncsot a gumibitumen készítésénél hasznosítjuk. Néhány éve beléptünk a műanyagújrahasznosítás piacára is, hogy csak néhány példát említsek. De itt nem állunk meg, a következő öt évben egymilliárd dollárt költünk új, alacsony szén-dioxidkibocsátású és fenntartható projektekre, hogy a körforgásos gazdaság kulcsszereplőivé váljunk a kelet-közép-európai régióban. Alapanyagként és energiaforrásként tekintünk mindenre, ezt a szemléletet kollégáink körében is népszerűsítjük. Folyamatosan tanulnunk kell, a Mol ettől a tudástól lesz több annál, mint amit sokan még ma is gondolnak rólunk, hogy pusztán olajfinomító vagyunk.

– Milyen területekre fókuszál a cég a körforgásos gazdaságban?

– Ha a hagyományos tevékenységeinket nézzük, például az üzemanyaggyár-

tást, akkor arra törekszünk, mint lényegében mindenki más a piacon: minél kevesebb energiát felhasználva, minél kevésbé környezetterhelő üzemanyagokat gyártani. Jó példa erre a saját fejlesztésű, úgynevezett co-processing eljárásunk, amely nemrég kapta meg a Környezetvédelmi Innovációs Díjat. A bioalapanyagot – növényi olajokat, használt étolajokat és állati zsírokat – a fosszilis komponensekkel együtt dolgozzuk fel, ezáltal fenntarthatóbb dízelt állítunk elő. Közben alternatív üzemanyagok fejlesztésén is gondolkodunk. De amire most leginkább koncentrálunk, az a hulladékgazdálkodás. Ez sem új terület számunkra, hiszen ezer saját hulladékgyűjtő pontunk van, de eddig csak a hulladék összegyűjtésével foglalkoztunk.

Mostantól viszont nagyobb hangsúlyt fektetünk a hulladék feldolgozására és újrahasznosítására, ez a petrolkémiai üzletágunk miatt is kulcsfontosságú. A nemrég bejelentett, Pannon Egyetemmel közösen alapított science parkban is ez lesz az egyik kiemelt kutatási terület.

– Ha már szóba hozta, milyen érdeke fűződik a Mol-csoportnak ahhoz, hogy beszálljon a nagykanizsai Körforgásos Gazdaság Tudományos és Innovációs Park létrehozásába?

– Egy innovatív vállalatnak szüksége van új kutatásokra és az ezekből fakadó új eredményekre, hogy fejlődhessen. Nekünk az az érdekünk, hogy olyan jövőbe mutató megoldásokat találjunk a XXI. század égető kihívásaira, mint a fenntarthatóság, a körforgásos gazdaság vagy a vízgazdálkodás, amelyek valós piaci igényeket elégítenek ki, és amelyeket majd a Mol is hasznosíthat. Egy science park ezt tudja biztosítani. Ez már a világ számos részén működő modell, de Magyarországon még újdonság az egyetemi kutatóműhelyek és az ipari szereplők ennyire szoros együttműködése, ezért a Pannon Egyetemnek, valamint nekünk kultúra- és szemléletformáló szerepünk is van. Fontosnak tartjuk, hogy a kormányzat felkarolta a science parkokat, hiszen ezek a tudásközpontok nemcsak a nemzetgazdaságot erősítik majd, hanem a régió fenntartható jövőjéhez is hozzájárulnak.

– Mik lesznek a konkrét kutatási és innovációs feladatok az innovációs park két helyszínén, Nagykanizsán és Veszprémben?

– A fő kutatási területek a körforgásos hulladékgazdálkodás mellett a megújuló energiák, például a hidrogéngazdaság, az akkumulátorok újrahasznosítása, a szén-dioxid hasznosítása, valamint a fenntartható vízgazdálkodás lesznek. Ehhez kutatásioktatási központ, inkubációs és technológiai transzferközpont, több robbanásbiztos laborépület és víztechnológiai laboratóriumok is épülnek.

– Mikorra készül el az innovációs park és kik használhatják majd a szolgáltatásait, eszközeit?

– A Mol Circular Economy Science Park nyitott lesz más nagyvállalatok és kisebb startupok előtt is. Kifejezett célja, hogy a térségbe vonzzon innovatív cégeket, spinoff vállalkozásokat, ezáltal idővel munkahelyteremtő projektek is létrejöhetnek a régióban. A munka már az idén elkezdődik, az intézmény új épületeit várhatóan 2024-ben adjuk át.

– Többször említette, hogy a Mol az egész régióban gondolkodik. Ezt hogyan értik?

– Mi alapvetően mindig is a Kárpátmedencében gondolkodtunk. Nem nagy multinacionális cég vagyunk, hanem egy kelet-közép-európai vállalat, multinacionális aspektussal. Itt vagyunk otthon. Az összes szomszédos országban jelen vagyunk, Magyarország mellett Szlovákiában és Horvátországban is van finomítónk, a töltőállomásainkkal pedig az egész régiót behálózzuk. Egyfajta integrációs szerepre törekszünk, szeretnénk megmutatni és kihasználni ennek a régiónak az erejét.

A klímaváltozás ugyanis nem áll meg az országhatárokon: a történelem, mint az elmúlt évszázadok során oly sokszor, most is együttműködésre késztet minket. De most nagyobb a tét, mint valaha: úgy kell lefektetnünk a fenntartható jövő alapjait, hogy közben ki kell szolgálnunk az egyre növekvő energiaigényeket. Ahhoz, hogy sikerrel vegyük ezt az akadályt, a Kárpátmedence legjobb koponyáira, az itt élő népek és nemzetiségek közös munkájára van szükség. A Mol-csoport önmagában is egy olyan vállalat, munkahely, amely intézményes kereteket teremt a regionális együttműködéshez, de mi nem zárkózunk be az irodáinkba. Az egyetemek és a tudományos élet támogatásán keresztül is szeretnénk tovább erősíteni azokat az országokat, amelyekben jelen vagyunk. Ehhez kiváló eszköz lesz a Science Park is.

B. HORVÁTH LILLA 2021/16 FIGYELŐ | 47

F_46-47_Vilagi_oszkar.indd 47

2021. 04. 19. 15:43

| TŐZSDE |

MEGKÖNNYEBBÜLTEK AZ ALIBABA BEFEKTETŐI

KÍNAI RÉSZVÉNYPIACOK | Az Alibaba pénzügyi leányvállalata kénytelen javítani nyereségességén, ha meg akarja valósítani a hatóságok által tavaly novemberben elkaszált nyilvános részvénykibocsátást.d A kínai e-kereskedelmi óriás, az Alibaba 2,8 milliárd dolláros bírságot kapott a hatóságoktól, mire a befektetők fellélegeztek, az árfolyam pedig a bejelentést követően 6,5 százalékkal emelkedett a hongkongi tőzsdén. Ilyen is csak Kínában fordulhat elő: a 2019-es árbevétel 4 százalékát kitevő rekordbírság is megkönnyebbülés. Ez utóbbit az magyarázza, hogy a büntetés mértéke lehetett volna akár a forgalom 10 százaléka is.

Valamint az invesztorok abban bíznak, hogy ezzel vége az óriásvállalat hatósági

AZ OLIMPIÁRA VÁRVA Februárban, a holdújév alkalmából számos városban úgynevezett „vörös csomagokat” sorsoltak ki. Egy ilyen csomag durván 30 dollár értékű digitális renminbit tartalmazott. A cél az, hogy Kína világelső legyen a virtuális devizák piacán, hogy jövőre, amikor ott rendezik meg a téli olimpiát, megmutathassa a világnak az új technológiát. Ennek persze nem csak a nemzeti büszkeség szempontjából van jelentősége: a digitális pénz esetében a jegybank nyomon tud követni minden egyes tranzakciót. A kínai technológiai szektor óriásai és Peking egymásrautaltsága persze nem jelenti azt, hogy a pártvezetés a lovak közé dobná a gyeplőt. Az Alibaba legnagyobb ágazati társai – például a Tencent és a Meitunan – aggódva várják, hogy mikor találnak valamit náluk is (ki) a felügyelet emberei. A közösségi portált üzemeltető Tencentnél ez sokkal bonyolultabb lenne, mint az Alibabánál.

Vizsgálni kellene a cég játéküzletágát, a zenei jogdíjak befizetését (a Tencent Music és a Spotify közös vállalat), a felvásárlási tevékenységet.

D. GY.

vegzálásának, hogy Peking a továbbiakban békén hagyja a legendás alapító, Jack Ma cégét.

ALIBABA-ALIBI

Hasonló szellemben nyilatkozott Daniel Zhang, a társaság Ma visszavonulása után megválasztott vezérigazgatója és Joe Tsai alelnök is: „Örülünk, hogy magunk mögött hagyhatjuk ezt az ügyet; a felvásárlások felülvizsgálatán túl más versenyhatósági eljárástól nem kell tartanunk.” A kínai felügyelet versenyellenes magatartással vádolta az e-kereskedelmi gigászt, továbbá megvétózta a cég finanszírozási leányvállalata, az Ant Group tavaly novemberre tervezett, 37 milliárd dolláros részvénykibocsátását.

A hatóságok decemberben jelentették be a vizsgálatokat. Peking nem is csinált különösebb titkot abból, hogy Jack Ma pártvezetést kritizáló nyilatkozatai verték ki náluk a biztosítékot. A versenyellenes magatartás annyit jelentett, hogy az Alibaba nem jelentette be, amikor kisebb riválisai körében felvásárlásokat hajtott végre. Ez egyébként szinte általános gyakorlat a kínai óriások körében, és ez idáig a külföldön jegyzett cégek esetében nem is nagyon foglalkoztak vele a hatóságok.

Az Alibaba és a legnagyobb kínai közösségi oldal, a Tencent évente több száz startupot vásárol fel. A versenytörvény szerint ezen akvizíciók be nem jelentéséért 500 ezer renminbi (kb. 76 ezer dollár) büntetés a maximum. Ez még pár száz eset után is aprópénzt jelent ezeknek a titánoknak. A felügyelet egyébként tervezi, hogy feljebb tolja a bírság maximumát. Ami viszont jobban kiverte a biztosítékot, az az a gyakorlat, amely szerint az e-kereskedelmi felületekhez kizá-

AZ ALIBABA ÁRFOLYAMA & 3*< >470 . 9ö?8) 3

320 300 280 260 240 220 200 180 160 140 120 100

A heti záróárak átlaga, dollár

IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. 2020 2021

Forrás: Yahoo Finance

rólagosan, exkluzív szerződésekkel kötik a kereskedőket. Zhang közölte, hogy felhagynak ezzel a gyakorlattal, végül is nincs szükségük rá, más módon is magukhoz tudják kötni az ügyfeleket. Például csökkentik a nekik kiszabott közvetítői díjat, vagy ingyenes szolgáltatásokat ajánlanak fel.

PEKINGI VÉSZCSENGŐK

A befektetők úgy vélik, hogy mindent összevetve az ügynek pozitív lett a végkicsengése, hiszen végső soron a felügyelet – vagyis a párt – áldását adta az Alibaba és a többi e-kereskedelmi cég üzleti modelljére. Ennek persze az is feltétele, hogy a technológiai vállalatok szorosan együttműködjenek a pekingi vezetéssel a gazdaság és a társadalmi élet digitalizálása terén. A függés kölcsönös, mert Pekingnek is szüksége van ezekre a társaságokra. Részben a felhasználóikról gyűjtött információk miatt, részben pedig azért, mert a digitális jüan elterjesztésével nemzetközi modellt szeretne létrehozni (lásd Az olimpiára várva című írást).

48 | FIGYELŐ 2021/16

F_48-49-Alibaba.indd 48

2021. 04. 19. 15:14

FOTÓ: ALY SONG, REUTERS

AZ ANT GROUP KABALAÁLLATA. A HANGYASZORGALOM MÁR KEVÉS A NYERESÉGESSÉG JAVÍTÁSÁHOZ

A pártvezetés számára az igazán nagy probléma pontosan ez: a fizetési rendszerek ellenőrzése. A kormányzati attak nem is igazán az Alibabát célozta, sokkal inkább annak pénzügyi leánya, az Ant Group volt a célpont. A gazdaságpolitika irányítói jelentősen szigorították a technológiai cégek hitelezési tevékenységét, és Hszi Csin-ping kínai elnök a hó elején közölte: ez csak a kezdet. Közben persze az Alibaba sem ül ölbe tett kézzel: az Ant Alipay nevű rendszerének a hitelezői szerint az év kezdete óta 80 százalékkal emelte a társaság a közvetítői díjakat. Készpénz vagy bankkártya helyett a kínai vásárló többnyire a mobilját használja, és nem csak az online vásárlásoknál. A legnépszerűbb alkalmazás az Alipay, amely a cégnek már olyan hatalmat adott, ami beindította Pekingben a vészjelzőket.

A kereskedők minden egyes tranzakció után díjat fizetnek az Alipaynek, amely megoszlik a vállalat, a vevő bankja,

valamint az ország bankkártyacége, a UnionPay között. Az Alipay azonban sikeresen használta ki – legalábbis eddig – piaci fölényét, és folyamatosan növelte e díjból való részét. A pénzintézetek kénytelenek voltak nyelni, ha növelni akarták piaci részesedésüket. A banklobbi most visszavágott, főleg az ebben különösen erős nagy állami hitelintézetek, és elérték, hogy változzon a szabályozás. Az ezt célzó javaslat szerint a finteches társasáAlipay 55,6%

A KÍNAI NEM BANKI MOBILFIZETÉSI PIAC, 2020. VI. Forrás: iResearch

Egyéb 5,6%

Tencent 38,8%

gok által folyósított kölcsönöknél nagyobb részt kell vállalniuk e cégeknek, ugyanakkor korlátozzák a hitelpiachoz való hozzáférésüket. Az Ant válaszul még agresszívebben lép fel az online fizetések területén, hiszen valahogy kompenzálnia kell nyereségessége várható csökkenését, ha továbbra is meg akarja valósítani a nyilvános részvénykibocsátást.

MONOPÓLIUMVESZÉLY

Az ügyben a kínai jegybank is megszólalt. Felhívta a figyelmet arra, hogy bármiféle monopóliumtörekvés ellen kíméletlenül fellép a jövőben. Az Alipaynek egymilliárdon felüli számú aktív felhasználója van, a nem banki elektronikus fizetések több mint a fele rajta halad keresztül az országban. A kínai mobilfizetési rendszerek éves forgalma 295 ezer milliárd renminbi (kb. 45 ezer milliárd dollár).

Ehhez képest a bankkártyás tranzakciók összege csupán 117 ezer milliárd renminbi.

D. GY. 2021/16 FIGYELŐ | 49

F_48-49-Alibaba.indd 49

2021. 04. 19. 15:14

| TŐZSDE |

BEROBBANT A BANKSZEKTOR

AMERIKAI RÉSZVÉNYEK | A tengerentúli bankok tovább növelték pozíciós előnyüket európai szektortársaikhoz képest. A jövő azon múlik, hogy az amerikai lakosság mikor kezdi el újra használni a hitelkártyáját.

Parádés gyorsjelentési szezonra számíthat a Wall Street. Elemzői előrejelzések szerint az S&P 500-as index kosarába tartozó cégek nyeresége az idei első negyedévben 25 százalékkal nőtt az előző esztendő azonos időszakához viszonyítva.

A Credit Suisse számításai alapján ez 2018 harmadik negyede óta a legnagyobb profitnövekedés lenne.

KEDVEZŐ MAKROELŐJELEK

Nagy kérdés azonban, hogy ebből mekkora árfolyam-emelkedés származik. A befektetők valószínűleg sokkal inkább a jövőbeli profittal kapcsolatos vállalati bejelentésekre fókuszálnak, a jó első negyedéves nyereséget már beárazta a piac. Így a céges kommunikációban kiemelt figyelemmel kísérik majd a koronavírus miatti korlátozásokkal, a csiphiánnyal vagy a beszállítói láncok sérülékenységével kapcsolatos bejelentéseket (Kereslet már lenne, csip viszont nincs elég az autóiparban – Figyelő, 2021/5. szám). A részvények rekordszintű értékelését szintén érzékenyen érintheti bármiféle hír arról, hogy az USA új adminisztrációja miként halad a tervezett adóemelési pakkal (Globális fellendülést hozhat a Biden-csomag – Figyelő, 2021/12. szám).

Makrogazdasági oldalról nézve a profitkilátások mindenesetre továbbra is kedvezők. Márciusban tíz hónapja nem látott ütemben, 9,8 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom. Az április 10-én zárult héten 193 ezerrel, 576 ezerre csökkent az újonnan munkanélküli-segélyért folyamodók száma – az elemzők 700 ezer kérelmezőre számítottak. Jerome Powell, az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal

Reserve (Fed) elnöke hangsúlyozta: a teljes foglalkoztatottság eléréséig töretlen marad az intézmény gazdaságnak nyújtott támogatása.

A múlt héten az Egyesült Államok legnagyobb bankjai közül három is a vártnál jobb gyorsjelentést tett közzé. Igaz, a profit java része a tőkepiaci kereskedésből, a csökkenő hitelköltségekből, valamint a befektetési banki díjak szinte szédítő ütemű növekedéséből jött össze. A klasszikus bankolás, a betétgyűjtés és az ebből való hitelezés kevésbé volt nyereséges. A mérlegfőösszege alapján a legnagyobb amerikai hitelintézet, a JPMorgan Chase részvényenként 21 centtel jobb profitról számolt be a várakozásoknál. Ennek hátterében részben a befektetési banki díjakból származó bevétel 57 százalékos bővülése áll. A cégvezetés ugyanakkor figyelmeztette az invesztorokat, hogy a második negyedévben az árbevétel stagná-

lására lehet számítani. Egy másik bankóriás, a Goldman Sachs (GS) tőkearányos nyeresége 31 százalékra száguldott fel. Ez 2009 óta a legmagasabb szint, több mint a duplája az egy évvel ezelőtt megígért 14 százaléknak. A GS profitját a kereskedés és a befektetési banki tevékenység hajtotta fel.

HITELKERESLETRE VÁRVA

A tőkepiacok szárnyalása jól jött az amerikai bankrendszernek, a nulla közeli kamatszint viszont megfojtja a klasszikus banki tevékenységet. A pénzintézetek vezetői továbbra is optimisták; bíznak benne,

NÖVEKEDÉSI ÉS ÉRTÉKALAPÚ RÉSZVÉNYEK & 3*< >470 . 9ö?8) 3 145 140 135

Dollár

Értékalapú részvények*

130 125 70 65 60 55

Növekedési részvények** 2021. január

Február

*iShares S&P 500 Value ETF; **iShares S&P 500 Growth ETF.

Március

Április

Forrás: Yahoo Finance

50 | FIGYELŐ 2021/16

F_50-51_amerikai_gyorsjelentes.indd 50

2021. 04. 19. 15:21

FOTÓ: MARIO ANZUONI,dREUTERS

HULLÁMVASÚT A KALIFORNIAI JURASSIC WORLDBEN. EGYELŐRE A FELFELÉ MENET A JELLEMZŐ

hogy a fellendülés meghozza a lakosság és a vállalatok hitelfelvételi kedvét az év második felében. A gyorsjelentések közzétételét követő beszélgetések folyamán azonban felhívták a figyelmet arra, hogy a hitelezési tevékenység a vártnál gyengébb eredményt hozhat, még akkor is, ha a lakossági költekezés visszatér a normális kerékvágásba.

Mindez kissé más megvilágításba helyezi a parádés profitokat. A piacok ugyanis hajlamosak a kereskedési és a befektetési banki tevékenységen elért eredményeket egyszerinek tekinteni, nem beszélve azokról a tartalékokról, amelyeket a pandémia miatt kellett lekötni, majd fokozatosan felszabadítani. A JPMorgan például 5,2 milliárd dollárnyi tartalékot szabadított fel, ami arra utal, hogy bíznak az amerikai kormányzati élénkítési csomagban, a gazdasági növekedésben és a lakosság viszonylag gyors átoltásában. Ugyanakkor a JPMorgan lakossági üzletágában, amely a járvány előtt a profitnak körülbelül a harmadát adta, a céltartalékok előtt számolt nyereség (a céltartalék képzése az adózás előtti eredmény terhére történik) 21 százalékkal csökkent 2020 eleje óta. Egy másik óriásbanknál, a Wells Fargónál – amelynek nincs számottevő kereskedési üzletága – a céltartalékolás előtt számolt profit tavaly 45 százalékkal esett. A két pénzintézetnél így a hi-

telezési tevékenység árbevétele két számjegyű mértékben zuhant.

Ha ez a folyamat nem fordul meg belátható időn belül, az megjelenik majd a bankrészvények értékeltségében. A befektetők „átnéznek” a kereskedésből származó volatilis árbevételen, és stabil, folyamatos forgalmat várnak el a hitelezési tevékenységtől. Nem véletlenül indított a GS lakossági banki üzletágat pár éve Marcus néven. (A céget a Németországból Amerikába kivándorló Marcus Goldman alapította 1869-ben.) Az e szegmenstől elvárt nyereségességet azonban egy évvel – 2022-re – kitolták.

EURÓPA LEMARADÁSBAN

Az elmúlt egy év – gyakorlatilag a pandémia – esztendő az amerikai bankok tovább növelték előnyüket európai szektortársaikkal szemben. A Bank of America, a Citi, a GS és a többiek sorra jönnek ki a várakozásokat meghaladó negyedéves profitjelentésekkel. Ezek hátterében részben az áll, hogy az USA nagybankjai ugyan küzdenek a hitelezési tevékenységgel, viszont a kormányzati segélycsomagoknak köszönhetően legalább kevesebbet veszítenek rajta. 2020 végén a hat

legnagyobb amerikai pénzintézet összesen 96 milliárd dollárt tartalékolt a rossz hitelekre – ez a járvány előtti szint duplája. Most fokozatosan elkezdték ezt feloldani, ami szintén előnyt jelent számukra az öreg kontinens bankjaival szemben.

A múlt esztendő végén az Európai Központi Bank (EKB) figyelmeztetett: földrészünk bankrendszerének a nyereségessége 2022 előtt nem tér vissza a pandémia előtti szintekre. Az intézmény várakozásai szerint a saját tőkére vetített adózott eredmény (ROE) átlagosan 3,1 százalékos lehet az idén és 5 százalékos jövőre.

Az alacsony kamatszint szintén hátrányos az eurózóna hitelintézetei számára.

Ezzel szemben az Egyesült Államokban legalább elindult a hozamgörbe meredekebbé válása. A Fed közölte: a rövid kamatok alacsonyan maradnak, a gazdasági gyarapodással kapcsolatos optimizmus, az inflációs várakozások viszont felhajtották a hosszú távú kamatokat (Új mumusa van a Wall Streetnek – Figyelő, 2021/14. szám). A meredekebbé váló hozamgörbe általában növeli a bankok kamatmarzsát és így a nyereségét, mivel rövid távon olcsón tudnak forrást szerezni, amelyet aztán hosszabb távon magasabb kamatra képesek kihelyezni. Hasonló folyamatra az euróövezetben a növekedési kilátások lanyhasága miatt kevésbé lehet számítani.

D. GY. 2021/16 FIGYELŐ | 51

F_50-51_amerikai_gyorsjelentes.indd 51

2021. 04. 19. 15:21

| GEOPOLITIKA |

ZÁSZLÓFELVONÁS HONGKONGBAN. EGYRE FONTOSABB TÉRSÉGÜNKNEK AZ ÁZSIAI ÓRIÁS

JAVUL KÍNA MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON A távol-keleti ország megkülönböztetett figyelmet fordít térségünkre. 2017 óta évente készítenek felmérést a budapesti regionális központban, a Kína–Kelet-Közép-Európa Intézetben (China– CEE Institute) a régió és az ázsiai óriás relációiról. A legújabb, 2020-as közvélemény-kutatás arról, hogyan vélekednek a térség országainak a lakói Kínáról, a kínai kapcsolatokról, kimutatta: Szlovénia, Bulgária, Szerbia, Románia

-4,>&3 ; 194?499 &? *12 19 9 *8?9*3)ö'*3 0 3& ;.1 ,541.9.0&. /*1*39ö8 ,*$ A válaszok százalékos megoszlása

3 5 29 1 Sokat romlott

Forrás: GKI, China-CEE Institute

2

Romlott

3

30 Nem változott

4

Javult

33 5 Sokat javult

és Fehéroroszország lakosságának az 58–63 százaléka kiemelkedőnek tartja a Mennyei Birodalom gazdasági növekedését.

VILÁGPOLITIKAI JELENTŐSÉG

A CEE17-ek átlaga 44 százalék volt. Ez az előző évhez képest egy százalékpontnyi javulást jelent. Fontos megjegyezni, hogy minden kérdésre öt válaszlehetőséget adtak meg a kérdezők. A több mint 150 oldalas kötet szerkesztője, Csen Hszin professzor szerint ezzel az EU statisztikai rendszerében alkalmazott módszert veszik át.

Magyarország Albániával és Észak-Macedóniával együtt abba a csoportba tartozik, amelyben a fenti kérdés tekintetében a legnagyobb emelkedést észlelték. Azaz itthon az elmúlt esztendőben nagymértékben nőtt a kínai gazdasági bővülés, fejlődés elismertsége. Montenegróban, Szlo-

FOTÓ: TYRONE SIU, REUTERS

KÍNA ÉS RÉGIÓNK Régiónkban egyre nagyobb azoknak az aránya, akik szerint Kína jelentősége nő a globális kereskedelemben és a világpolitikában.

52 | FIGYELŐ 2021/16

F_52-53_kina_kozepeu.indd 52

2021. 04. 19. 15:23

| GEOPOLITIKA |

vákiában és Bulgáriában viszont romlott a megítélés 2019-hez mérten. A felmérést a budapesti GKI készítette a China–CEE Institute megbízásából.

A válaszadók csaknem kétharmada szerint az ázsiai óriás jelentősége globálisan növekedett. Egyharmaduk szerint a javulás nagymértékű volt.

Az igen részletes elemzés alapján Magyarország volt az egyetlen állam a regionális 17-ek közül, amelynek a lakói a 2017–20-as felmérésekben évről évre egyre nagyobb arányban válaszolták, hogy az előző fél évtizedben nőtt Kína világpolitikai jelentősége. Két ország, Szlovákia és Észak-Macedónia szolgáltatta az ellenpéldát. Még az éllovas Szerbiában is, ahol tavaly a legtöbben gondolták, hogy Peking súlya nagyobb lett a világban, 2019-ben megtorpantak, akkor az előző évhez mérten romlott az arány.

HOGYAN ÉRTÉKELNÉ EGY ÖTÖS SKÁLÁN KÍNA ,&?)&8 ,. +*/1ö) 8 9 &? *12 19 0 9 ;'*3$ A CEE 17 országából érkezett válaszok százalékos megoszlása

2 4

Nagyon lassú

2

Forrás: GKI, China-CEE Institute

Lassú

29

3

Közepes

4

Gyors

5

33 Nagyon gyors

MELY ORSZÁGOK TARTOZNAK A 17+1 KÍNAI KEZDEMÉNYEZÉS KÖRÉBE?

Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észak-Macedónia, Észtország, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia. A Kína–Kelet-Közép-Európa formátum egy évvel az Övezet és út kezdeményezés (BRI) elindítása előtt, 2012-ben, Varsóban alakult meg. Fő célja az Új selyemút regionális kiépítésének a segítése, emellett a kulturális, oktatási és turisztikai kapcsolatok fejlesztése.

A 17+1 kezdeményezés fontosabb konkrét fejleményei: Szerbiában az E763-as, Belgrád és Bijelo Polje (Montenegró) közötti, 350 kilométeres autópálya, a 350 kilométeres Budapest–Belgrádgyorsvasút (amelyen az átlagsebességet 200 km/órára tervezik) megvalósítása, Horvátországban a Pelješac-félszigetet az anyaországgal összekötő híd megépítése (a China Road and Bridge Corp. – CRBC vállalása), Lengyelországban a Huta Stalowa Wola hadiipari komplexumhoz tartozó építőipari gépgyárat 2012-ben megvette a kínai Guangxi LiuGong Machinery társaság, amely a kerekes homlokrakodó gépek legnagyobb üzeme a világon. Hasonlóképpen kínai kézbe került a patinás lengyel csapágygyár, a KFŁT. Friss sajtójelentések szerint Montenegrónak, amely az E763-as autóút megépítéséhez jelentős kínai hitelt vett fel, komoly gondjai adódnak a törlesztéssel. A kis ország mintegy egymilliárd dolláros tartozásának a rendezéséhez az EU támogatását kérte, amit április közepi hírek szerint Brüsszel elutasított. Fennáll annak a lehetősége (veszélye), hogy a hiányzó összeget montenegrói földterületek Kínának való átengedésével rendezik.

Tavaly Kína és a 17 CEE-társország kereskedelme becslések szerint meghaladhatta a 80 milliárd dollárt. Az ázsiai óriás ezekben az államokban jóval több mint tízmilliárd dollárt ruházott be.

LENGYEL ÓVATOSSÁG

Ugyanakkor a CEE-átlag a négy esztendő folyamán alig változott, +44-45 százalék körül mozgott. Érdemes szemügyre venni a térségben politikailag-gazdaságilagkatonailag a legjelentősebb államot, Lengyelországot. Itt a fenti kérdésre ezen években a válaszadók 32-33 százaléka mondta, hogy jelentősen javult a Kína globális fontosságáról kialakult képe. A felmérésben 2018 óta részt vevő Fehéroroszországban a kelet-közép-európai középértéknél jóval több ember (évente a megkérdezettek 6466 százaléka) válaszolta, hogy nagy javulást tapasztalt a távol-keleti ország világszintű megítélésében.

Grafikonjainkból kiderül: az első két kérdésre a válaszadók markánsabb feleleteket adtak, amelyek évről évre pozitívabbak lettek. A két ország kapcsolatát már kevesebben szemlélik derűlátóan, ami adódhat az információhiányból

1

32

vagy a Kínával kapcsolatos egyéb (emberjogi, belpolitikai) megfontolásokból is.

Az utolsó kérdésre (az Új selyemút szerepe a kereskedelmi-gazdasági kapcso-

latok tükrében) adott válaszok a pozitív sáv alsó ötödében maradtak. Ez is adódhat az információhiányból, a két állam között kötött-megvalósult ügyletek és az Egy övezet, egy út kezdeményezés közti kapcsolat fel nem ismeréséből.

D. GY.

MAGYAR VÉLEMÉNYEK

0­WI­XJP Ɠ ­X Pº_ºYYN UTSYWJSIX_JWGJS PJQQJYY RJL[¥QFX_TQSN ÷PJY Hogyan értékelné Kína gazdasági KJOQ÷I­X­Y F_ JQ÷_÷ P­Y ­[GJS$

33

38

42

-TL^FS [¥QYT_TYY 0±SF OJQJSY÷X­LJ F [NQ¥LGFS F_ JQ÷_÷ ºY ­[GJS$

49 36

43

44

Mit gondol a kínai Új Selyemút (BRI) PJ_IJR­S^J_­XW÷Q FRJQ^ JW÷X±YJS­ F PJWJXPJIJQRN LF_IFX¥LN kapcsolatokat Magyarország ­X 0±SF Pº_ºYY$

2NQ^JS JW÷XSJP LTSITQOF TWX_¥LF ­X 0±SF PFUHXTQFY¥Y$

49 33 17

23

22 8

Válaszok: 2017

2018

2019

10

14

18

2020

Forrás: GKI, China-CEE Institute

2021/16 FIGYELŐ | 53

F_52-53_kina_kozepeu.indd 53

2021. 04. 19. 15:23

| GEOPOLITIKA |

KECSEGTETŐ TÁVLATOK | A pandémia Oroszországban is lökést adott az internetes kereskedelemnek. A növekedési lehetőségek szédítőnek tűnnek, főleg, ha engedélyezik a vényköteles gyógyszerek online értékesítését is.

KILŐTT AZ OROSZ E-KERESKEDELEM

Elemzők szerint 2020 és 2025 között mintegy négyszeres e-kereskedelmi forgalomnövekedés várható az Oroszországi Föderációban (OF). A New-retail.ru úgy véli, hogy a globális járványhelyzet, a bezártság évekkel a tényleges pandémia lecsengése után is meghatározza, előmozdítja majd az internetes adásvételt.

AHOL OROSZOK VANNAK

A legnagyobb forgalmú oroszországi e-kereskedelmi vállalkozás, a lábbelivel, ruházati cikkekkel kereskedő Wildberries tavaly 223,5 milliárd rubeles (csaknem hárommilliárd dolláros) bevételre tett szert internetes értékesítéseiből. A cég hatalmas erővel ter-

A legnagyobb orosz e-kereskedelmi vállalkozások között van az állami vasúttársaság (RZSD), a légicégek közül az Aeroflot, az S7, valamint a tartós elektronikai fogyasztási cikkekkel boltoló M. Video-Eldorado, a Citilink és a DNS.

SZÍNRE LÉP A SZBERBANK

A Jandeksz (Yandex) internetes keresőoldal és a legjobb oroszországi hitelintézetnek tartott Szberbank közös vállalkozása, a Beru (nevezték az orosz Amazonnak is) még meredekebb, de hamar megtörő karriert futott be. Míg 2018ban csak az 52. helyen állt, addig 2019re beverekedte magát az első tíz közé (9. helyezett a listán). Tavaly viszont a

2020 és 2025 között az e-kereskedelem várhatóan megnégyszereződik Oroszországban. jeszkedik. Már a 2000-es évek elején felbukkant a volt szovjet tagköztársaságokban, Kazahsztánban, Kirgizisztánban, Örményországban. Aztán a 2020as krízisévben megjelent az EU-ban is – Lengyelországban, Szlovákiában, Németországban –, valamint Izraelben. Ott van mindenütt, ahol nagyobb orosz kolóniák élnek. Tavaly szeptemberben Ukrajnában is nyitott.

Szberbank kiszállt a Beruból, amely felvette a Jandeksz-Market nevet. A Forbes szerint „két, egymástól nagyon különböző vállalati kultúra” csapott össze sikertelenül – a Jandeksz beruházónak, pénzeszsáknak tekintette a bankot.

Pedig a Beru egy év alatt 849 százalékkal növelte forgalmát, amely 2019re 27,7 milliárd rubelesre nőtt. Azért is érdekes a történet, mert jelez egy irányzatot. Az OF nehézsúlyú szupervállalatai, mint amilyen a Jandeksz vagy a Szberbank (Szber), kinyújtották csápjai-

kat az elektronikus kereskedelem irányába – amelyet a múlt esztendő bezártsága, a koronavírus-válság az egész világon fellendített. A Beru felíveléséhez hozzájárult, hogy különféle kedvezményekkel lojális „vásárlómagot” épített fel maga körül. A másik tényező: kihasználva a két nagy háttérvállalkozás rendelkezésére álló tőkét, infrastruktúrát épített ki, nagy súlyt fektetett a marketingre és bővítette árukínálatát.

Kiheverve a megrázkódtatást, a Szber ez év áprilisának közepén továbblépett: megvásárolta az InSales cég 80 százalékos tulajdonjogát. Utóbbi társaság egy olyan központi platformot üzemeltet, amely igazgatja-irányítja az online kereskedelmi vállalkozásokat. A Szberbanknak 2,5 millió jogi személy partnere van, ezek döntő hányada kisés középvállalat. Ezeket akarja bekapcsolni az InSales platformjába, amely átfogja a teljes internetes kereskedelmet, az elektronikus piacokat, a közösségi portálokat, a reklámtevékenységet, más „e-kirakatokat”. Az alapvetően tartalomkezelő rendszereket (CMS-szoftver) működtető InSales kész akár többnyelvű internetes áruházakat kínálni klienseinek. (Ideértve az árukatalógust, a blokkokat, a menüt, a rendelések történetét követő szisztémát, továbbá az önálló blogszekciót. Fenntartja a vállalkozó netes áruházát is. Ennek havi tarifája ötezer árucikknél 1590, tízezernél 2790, húszezernél 5190 rubel.) A társaság az OF-en kívül Kazahsztánban és más volt szovjet tagállamokban is aktív.

Oda kell figyelni a kínai Alibaba oroszországi leánycégére, az AliExpress Russiára is. Igaz, ez a vállalkozás „csak” 136 százalékos forgalomnövekedést ért el

54 | FIGYELŐ 2021/16

F_54-55-orosz-onlinepiac.indd 54

2021. 04. 19. 15:25

MOS

| GEOPOLITIKA |

tavalyelőtt az előző évhez mérten. Ugyanakkor az AliExpress még az orosz piac „belakásával” van elfoglalva. Toborozza a viszonteladókat – 2019 végére a számuk meghaladta a tízezret. A társaság legnagyobb előnye a háttere: az OF-ben másfél millió különféle (kínai) terméket ajánl a vásárlóknak.

HATALMAS ÜZLET A GYÓGYSZER

Tavaly a koronavírus-járvány miatt megugrott a gyógyszerforgalom, a vásárlások mértéke, ami Oroszországra is érvényes. A Vedomosztyi tudósítása felhívja a figyelmet az orvosságok, egészségügyi cikkek robbanásszerűen növekvő online kereskedésére. Erre jó példa az Apteka.ru gyógyszereket forgalmazó site, amely az OF-ben működő Katren kereskedelmi vállalkozáshoz tartozik. Az Apteka.ru a 2018-as 13. pozícióból 2019-ben előrerukkolt a 7. helyre, és a térhódítása tavaly is folytatódott. A készítmények internetes értékesítése terén az első fél évben mintegy 25 milliárd rubeles forgalmat bonyolított le, ezzel a nagy online gyógyszerkereskedők sorában is meghatározó pozícióra tett szert. Ezen időszaki gyógyszereladása nagyobb volumenű volt, mint ebben a kategóriában az utána következő kilenc cégé együttvéve.

A LEGNAGYOBB OROSZ E-KERESKEDELMI CÉGEK FORGALMA, 2019

*Egy dollárt 2021. április közepén 76,5 rubel körüli árfolyamon jegyeztek.

A társaság a megrendelés után átlagosan hét órán belül kiviszi a vásárlónak a terméket. Az előzetes felmérések szerint Oroszországban a múlt esztendő első felében a netes gyógyszer-értékesítés 63,8 milliárd rubelesre nőtt, és a bevételek a második fél évben még inkább bővültek, úgyhogy a teljes évi eladások értéke meghaladhatta a 120-130 milliárd rubelt.

Ennek a forgalomnak a háromnegyedét a legnagyobb online gyógyszerkereskedések adták, azaz – mint az Apteka.ru esetében láttuk – a piac széthúzódott; a legnagyobbak, a tőkeerősek előretörtek.

Forrás: Data Insight

Hatalmas a nyomás az OF kormányán, hogy a pandémia miatt rugalmasan alkalmazkodjon a helyzethez, támogassa a világhálós adásvételt. Az AKIT, az internetes kereskedőcégek szervezete sürgette a hatóságokat, hogy legalizálják a receptköteles készítmények online történő beszerzését – írta a Kommerszant napilap. Az AKIT tagjai a legnagyobb e-kereskedők. Artyom Szokolov, a szövetség elnöke szerint az ország teljes gyógyszerforgalmának több mint a felét a receptköteles termékek teszik ki. Az OF pénzügyminisztériuma megígérte, hogy július 1-jéig kidolgozza az ezen produktumok online megrendelését szabályzó törvénytervezetet.

D. P.

HIRDETÉS

MOST 1.000.000,- FT KEDVEZMÉNNYEL Az új Subaru Forester e-boxer a hibrid technológiát ötvözi a Subaru védjegyének számító boxer motorral és szimmetrikus összkerékhajtási rendszerrel. A Subaru Forester e-boxer Lineartronic sebességváltójába egy elektromos motor került beépítésre, amelynek a meghajtásáról egy nagy teljesítményű lítiumion akkumulátor gondoskodik. A vízszintes elrendezésű 2.0i boxer erőforráshoz csatlakozó elektromos motor kedvezőbb fogyasztást, 30%-kal gyorsabb reagálást és lineárisabb gyorsítást biztosít, a 0 károsanyag-kibocsátás érdekében pedig forgalmi dugóban araszoláskor vagy alacsony sebesség mellett akár tisztán elektromos hajtással is képes mozgatni a járművet.

Tudjon meg többet: www.subaru.hu SUBARU, CSAK AZ ÉLMÉNY NEM VÁLTOZOTT! Kombinált üzemanyag-fogyasztás (WLTP): 8,1 l/100 km. Kombinált CO 2 -kibocsátás (WLTP): 185 g/km. A képen látható modell illusztráció.

F_54-55-orosz-onlinepiac.indd 55

2021. 04. 19. 15:25

| GEOPOLITIKA |

ANNALENA BAERBOCK. HATÁROZOTT IRÁNYVÁLTÁS LEHET A KÜLPOLITIKÁBAN

A második világháború óta Németország a politikai stabilitás jelképe volt Európában. Amióta 1949-ben létrehozták a Német Szövetségi Köztársaságot, mindössze nyolc kancellár vezette az országot, és két politikai párt volt a domináns: a kereszténydemokraták (CDU/ CSU pártszövetség), valamint a szociáldemokraták (SPD). A CDU/CSU öt, az SPD három kancellárt adott. Angela Merkel a szeptemberi választások után távozik a politika színpadáról. Tizenhat éves kancellári időszakából tizenkettőt a szocdemekkel együtt kormányzott nagykoalícióban.

jorországi testvérpártjának, a CSU-nak az elnöke, Markus Söder. A pártszövetség kancellárjelöltjéről hamarosan dönteni kell. Söder közölte, hogy ha Laschetre esik a választás, akkor fegyelmezett politikusként visszalép a jelöltségtől, nem vállalja a belháború kockázatát. Riválisa mögé felsorakozott a CDU vezetése, viszont egyelőre úgy látszik, hogy

NÉMETORSZÁGI PÁRTOK 3 58?*7Ď8 ,* .;

Százalék

17,5 14,9

IDENTITÁSVÁLSÁGBAN A CDU

Most azonban a két nagy párt bajban van.

A CDU Armin Laschet személyében egy igencsak fékezett habzású politikust talált Merkel helyére. Sokkal népszerűbb nála a bajor miniszterelnök, a CDU ba-

35,9

8,9 7,7 5,7 Forrás: pollytix.eu

Megjegyzés: F RJLJQ÷_÷ SFUGFS WJSIJQPJ_­XWJ ¥QQ· ºXX_JX Pº_[­QJR­S^ PZYFY¥X X¾Q^T_TYY ¥YQFLF

a Merkel köpönyegéből kibújt örök túlélőnek túl nagy lehet a kancellári kabát.

Laschet folytatná Merkel immár klaszszikussá vált, konszenzuson, kiegyezésen alapuló politizálását. A nagy kérdés, hogy a jelenlegi helyzetben ez elég lesz-e a kancellársághoz.

A CDU-t korrupciós botrányok tépázzák, és a koronavírus-járvány harmadik hullámának a kezelése is elég szomorú állapotokat eredményezett. (Két pártbeli politikusról kiderült, hogy még az első hullám idején összesen 250 ezer eurót tettek zsebre, mert közvetítettek a Baden-Württemberg tartomány és két magáncég közötti maszkbeszerzésekben.) A CDU ellen szóló másik tényező az, hogy a vakcináció csigalassúsággal halad. Április közepi adatok szerint 100 főből csupán 23-an kapták meg az első oltást, ami messze elmarad a korábbi német várakozásoktól.

FOTÓ: URBAN ZINTEL

JÖNNEK A ZÖLDEK, FORDULAT ELŐTT A NÉMET KÜLPOLITIKA

NÉMETORSZÁGI VÁLASZTÁSOK A CDU egyelőre vezet a közvélemény-kutatásokban, viszont egyre valószínűbb, hogy a Zöldek kormányzati pozícióba jutnak. Ez erőteljes fordulatot vetít előre a német külpolitikában.

56 | FIGYELŐ 2021/16

F_56-57_nemet-valasztasok.indd 56

2021. 04. 19. 15:26

| GEOPOLITIKA |

ANGELA MERKEL ÉS ARMIN LASCHET. A MUTTI UTÁN SZABADON

Merkel hidegfejű centrista politikája 2005 és 2017 között négy választáson is elnyerte a középre húzó választók bizalmát. A Mutti egyik kedvenc taktikája az volt, hogy kifogta a szelet ellenfelei vitorláiból, gyakran saját maga valósította meg más pártok ötleteit. Ez ugyan középre húzta a CDU-t, viszont megvolt az a hátránya is, hogy a párt elveszítette önálló arculatát és politikai innovációs képességét.

Bár a formáció továbbra is vezet a közvélemény-kutatásokban, gyorsan apad az előnye. Nála jobban már csak a szinte teljesen talajt vesztett szocdemek aggódhatnak, akiknek a helyére erőteljesen törnek be a Zöldek.

FOTÓK: REUTERS

ZÖLDVÁLTÁS?

A szeptemberi megmérettetésekig persze sok minden történhet, de jelenleg egy CDU–Zöldek koalíciónak van a legnagyobb esélye. Német politikai elemzők szinte biztosra veszik, hogy a Zöldek valamilyen formában, de bekerülnek a következő kabinetbe, még az sem kizárt, hogy végül ők adják a kancellárt.

Ha ezt nem is érik el, feltehetően megkapják a külügyi tárcát, amely hagyományosan a kisebbik koalíciós párt hitbizománya. (Jelenleg Heiko Maas szociáldemokrata politikus tölti be a külügyminiszteri posztot.)

Ez erős váltást hozna a német biztonság- és külpolitikába, főleg, ha a két pártvezér, Annalena Baerbock vagy Robert Habeck valamelyike lenne a kancellár.

Az egyik sarkalatos pont, hogy a Zöldek nem akarják az Északi Áramlat II.

MARCUS SÖDER. HA KELL, FÉLREÁLL

csövet, Merkel egyik kedvenc projektjét.

A vezetéken jelenleg is orosz gáz jön a Balti-tengeren keresztül. A bővítést az amerikaiak szankciókkal akarják megakadályozni, de már csak alig néhány kilométer hiányzik a beruházásból. A Zöldek fő hivatkozási alapja az ukrán helyzet; geopolitikai kockázatot látnak abban, ha Moszkva teljesen kikerüli Ukrajnát nyugati tranzittal. Így furcsa módon a párt a saját kancellárja helyett inkább egyetért az ügyben az USA-val, valamint Lengyelországgal és a balti államokkal.

A jelenlegi hivatalos álláspontnál keményebbek a Zöldek Kínával kapcsolatban is. Abban egyetértenek Pekinggel, hogy a klímavédelemnek fokozott hangsúlyt kell kapnia, viszont erősen bírálják a kínai vezetést a tibetiekkel, a hongkongiakkal és az ujgurokkal szembeni fellépéséért. Tavaly – egyedül a német pártok közül – erősen ellenezték a Merkel által gyorsított menetben végignyomott beruházási megállapodást az ázsiai óriás és az EU között. (Az egyezmény még az unió törvényhozásának a jóváhagyására vár – az ujgurokkal való bánásmód miatt ez nem lesz könnyű menet.)

A Zöldek a gazdaságpolitikában is változást akarnak. Felhagynának a Muttihoz köthető fiskális konzervativizmussal, megváltoztatnák az alkotmányban rögzített adósságszabályt. Mindezt annak érdekében, hogy a létfontosságú infrastrukturális beruházásokra, például a

széles sávú internet minél szélesebb körű kiépítésére jusson állami pénz. Azért is kritizálják a kereszténydemokratákat, mert szerintük az üzleti világ túlságosan nagy befolyásra tett szert a német külgazdasági politikában – főleg a kínai és az orosz kapcsolatok terén. Erősítenék a transzatlanti kapcsolatokat – Bidennél és Blinkennél nyitott kapukat döngetnek –, mivel úgy vélik, Berlin nem ismerte fel, hogy geopolitikai szempontból milyen veszélyt jelent Peking és Moszkva térnyerése. Túl ezeken toleránsabb bevándorláspolitikát akarnak. A felsoroltak lehetnek egy esetleges koalíciós tárgyalás legfontosabb szempontjai. A belpolitikában szeretnék az 1998 és 2005 közötti korszakot visszahozni, amikor a szociáldemokratákkal koalícióban kormányoztak. Erre az időszakra a jóléti kiadások növelése, a munkaerőpiac védelme volt a jellemző.

VALÓSZÍNŰTLEN VARIÁCIÓK

Elképzelhető persze más felállás is. E szcenárió szerint egy új koalícióban – ha a Zöldek nem akarnak összeállni a CDU-val – a szabad demokrata FDP és a szocdemek is helyet kapnának. A pártok színei alapján ez lenne a „közlekedési lámpa” koalíció: SPD – piros, FDP – sárga, Zöldek – zöld. A teljesen balos kormányszövetségnek egyelőre kevés esélye látszik. A Die Linke, a kommunista Kelet-Németország hagyományait követő alakulat erősen NATO-ellenes – ezzel sem a Zöldek, sem a szocdemek nem értenek egyet.

D. GY. 2021/16 FIGYELŐ | 57

F_56-57_nemet-valasztasok.indd 57

2021. 04. 19. 15:27

| RÉGIÓ |

SZELEKTÍV JELKÉPTILTÁS HORVÁTORSZÁGBAN

BIRKÓZÁS A MÚLTTAL | A horvát törvények jelenleg nem tiltják egyértelműen az önkényuralmi szimbólumok használatát, ami sok feszültséget okoz a társadalomban. Egy új tervezet világossá tenné a szabályozást, amelyet ha májusban módosítás nélkül fogad el a parlament, a kommunista jelképeket továbbra is használni lehet.

A totalitárius rezsimek ideológiáját felidéző képiség-, szín- és jelszóhasználat az ország függetlenedése óta sok bonyodalmat okoz.

A jelenlegi szabályozás anélkül, hogy bármelyik múltbeli önkényuralmi berendezkedést megnevezné, körülírja, hogy mit nem szabad tenni. Bírsággal szankcionálható a nemi, faji, vallási, etnikai, nemzeti és identitási alapon való hátrányos megkülönböztetés, valamint a háborús és emberiség elleni bűnök tagadása, az erre való felbujtás, uszítás, továbbá ezen cselekedetek nyilvános népszerűsítése szóban, a nyomtatott vagy az elektronikus médiában. Azt, hogy pontosan mi is számít ilyen cselekménynek, eddig senki sem részletezte, így hát, aki akar, bőven talál kiskaput.

KÉSZEN A HAZÁÉRT

A NÉPSZERŰ ÉNEKES EGYIK BETILTOTT LEMEZBORÍTÓJA. A ZENÉJE IMMÁR FOLKLÓR, KÖZÖSSÉGI OLDALÁT 266 EZREN KÖVETIK

Az usztasa rezsim náci szövetségesei mintájára saját üdvözlést vezetett be, amely így hangzott: Za dom spremni (ZDS – „A hazáért készen állunk”). Ezt a jelmondatot, ahogyan más usztasa szimbólumot is, a délszláv háború alatt az irreguláris katonaság és a hadsereg egyes alakulatai is átvették, csatakiáltásként is használták.

Míg a harcok folytak, senkit sem érdekelt, milyen jeleket varrnak a zubbonyukra, vagy hogy miként köszönnek egymásnak a katonák (sőt, ezek jó hívószónak bizonyultak), hiszen a lényeg az volt, hogy védték a hazát, kivívták az ország függetlenségét.

A háború után azonban e jelképhasználat egyre kellemetlenebb helyzetbe hozta az államot. Főként egyes szomszédai, valamint az Egyesült Államok és zsidó szer-

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

Az 1990-es évek elején a szerb dominanciájú jugoszláv hatalom ellen vívott véres függetlenségi háborúban harcoló horvát csapatok és a hátország elszántságát a nemzeti, történelmi öntudat táplálta.

A küzdelem folyamán akarva-akaratlanul is újjáéledtek olyan szélsőséges eszmék és csoportok is, amelyek a második világháború idején a Független Horvát Államot (NDH) irányító szélsőjobboldali, a szerb ortodoxia felszámolását hirdető, fajgyűlölő usztasa rendszert dicsőítették.

Az ideológiájában az olasz fasizmust és a német nácizmust elegyítő rendszernek egyes források szerint 1941 és 1945 között mintegy félmillió ember esett áldozatául, javarészt szerbek, zsidók és romák.

(A leghírhedtebb helyszín a jasenovaci koncentrációs tábor volt.)

58 | FIGYELŐ 2021/16

F_58-59_horvat_jelkepek.indd 58

2021. 04. 19. 15:51

| RÉGIÓ |

vezetek bírálták, így valamit tenni kellett.

A kormány pár éve bizottságot hozott létre egy új szabályozás előkészítésére. A legtöbb kritika Ausztriából érkezik, ugyanis horvát ultranacionalisták népes csoportja minden esztendőben megemlékezik a karintiai Bleiburgban arról a több ezer, egyes források szerint több tízezer usztasáról, horvát katonáról és civil áldozatról, aki a II. világháború végén nyugatra próbált szökni, ám a britek visszafordították őket, a jugoszláv kommunista partizánok pedig tömegmészárlásban végeztek velük.

Ezeken a megemlékezéseken sokan usztasa jelképeket használnak, többen náci karlendítéssel köszöntik egymást, amit a horvát hatóságokkal ellentétben az osztrákok komolyan büntetnek.

FOLKLÓR

Az usztasa ideológiához köthető szimbólumok használata eleinte a veteránok rendezvényeire, illetve egy vékony rétegű szubkultúrára volt jellemző, ám idővel főként a popkultúrán keresztül egyre inkább a mindennapok részévé vált.

A „Za dom spremni” köszöntés például az ország egyik legismertebb énekesének, Marko Perković „Thompsonnak” a legismertebb, Bojna Čavoglave című dalában is hallható. Az énekes szülőfaluja, Čavoglave védelmének, a szerbek ellen küzdő zászlóaljnak állít emléket. Thompson, aki művésznevét a háborúban használt gépfegyveréről kapta, több ízben is a média és a hatóságok kereszttüzébe került, ám csak néhány alkalommal bírságolták meg, akkor is alig százeurónyi kuna megfizetésére kötelezték. Sőt tavaly nyáron a legfelsőbb szabálysértési bíróság úgy döntött, nem számít jogsértésnek a dalban elhangzó usztasa köszönés, amelyről az alkotmánybíróság korábban többször is kimondta, hogy sérti a horvát alaptörvényt.

Az énekes koncertjein a rajongók körében gyakori az usztasa rendszert éltető vagy arra emlékeztető kép, zászló, felirat használata. Éppen ezért a fellépéseit a legtöbb nyugat-európai és balkáni országban nem engedélyezik a helyi hatóságok, s Horvátország számos városában is megtiltották, hogy színpadra lépjen.

ÁLLAMFŐK ÉS VETERÁNOK

A délszláv háborúban önkéntesek egy csoportja megalapította a Horvát Védelmi Erők (HOS) elnevezésű, kezdetben félkatonai majd katonai szervezetet, amely a hadsereggel közösen vett részt a harcokban. Ők a címerükbe foglalták az usz-

mindig is a (jelenleg kormányzó) konzervatív Horvát Demokratikus Közösséget (HDZ) támogatta. Ragaszkodnak a jelmondatukhoz, amelynek a betiltása biztos szavazatvesztést okozna a HDZ-nek.

HALÁLFEJ ÉS VÖRÖS CSILLAG

AZ NDH PLAKÁTJA AZ 1940-ES ÉVEKBEN. AZ 1566-OS SZIGETVÁRI CSATA EGYIK HORVÁT KRÓNIKÁJÁBAN MÁR SZEREPEL A JELSZÓ

tasa jelmondatot, így az egyenruháikra is felkerült.

Az osztag veteránjai rendszeres résztvevői a különböző állami megemlékezéseknek is, amelyeken persze az ország vezetői szintén jelen vannak, beszédet tartanak.

Zoran Milanović baloldali államfő már több ízben látványosan távozott, amint meglátta a szóban forgó felirattal díszített egyenruhában tisztelgő hadastyánokat. A politikus többször is kijelentette, hogy nem hajlandó olyanokkal együtt emlékezni, akik bármi módon szimpatizálnak az usztasa rendszerrel.

A HOS képviselői ellenben azt állítják, hogy ők a jelmondattal nem az usztasa rendszert éltetik, hanem valóban készen állnak szolgálni a hazájukat, ahogy ezt egykoron a harcmezőkön is bizonyították. A korábbi államfő, a jobboldali Kolinda Grabar-Kitarović eleinte ugyanezen a véleményen volt. Mint mondta, ez egy régi hazafias köszöntés, amelyet sajnos az usztasák kompromittáltak. Aztán némileg visszakozott, mert történészektől megtudta, hogy a jelmondatot ebben a szóösszetételben tényleg csak a második világháború idején uralkodó szélsőjobb használta.

A veteránok ügye a horvát politikában nagyon kényes téma. A délszláv háború egykori horvát harcosainak a többsége

Ha a kormány mégis meghozza a tiltásról szóló törvényt, akkor kínosan kell ügyelnie arra is, hogy a szerb nacionalisták egykori katonai szabadcsapatainak, a csetnikeknek a jelképeit is betiltsa, noha Horvátországban nem igazán dívik a Szabadság vagy halál feliratú halálfejes fekete zászló használata.

A horvát vagy a szerb szélsőjobb szimbólumaihoz borzalmas emlékek fűződnek, de legalább annyi vér tapad Tito kommunistáinak a kezéhez. A vörös csillagos sapkát viselő partizánok a második világháború utáni legnagyobb tömegmészárlást hajtották végre horvátok, szerbek, németek, szlovének, magyarok körében – gondoljunk csak az 1944–45 fordulóján elkövetett délvidéki magyarirtás és az internálótáborok több tízezer halottjára –; a kommunisták áldozatainak a száma az egykori Jugoszláviában több százezerre tehető.

De a szélsőbaloldali önkényuralom jelképeinek a betiltása egyelőre túl bonyolultnak tűnik, a megítélésük korántsem annyira egyértelmű, mint például Magyarországon.

Most annyit lehet tudni, hogy nemzetiségi képviselők a zágrábi zsidó hitközösséggel együttműködve törvénymódosítási javaslatot nyújtottak be a parlamentnek. A jogszabály kimondaná, hogy az országban tilos minden náci, fasiszta, csetnik és usztasa jelkép, köztük a „Za dom spremni” köszöntés nyilvános használata is. A módosítás büntetési tételként hat hónap és három év közötti szabadságvesztést javasol. A parlament plénuma várhatóan májusban hoz határozatot. Az előterjesztők a kormánypárt padsorában ülnek, de ez nem jelenti azt, hogy meglesz az elfogadáshoz szükséges szavazatszám. Elvileg a baloldali, ellenzéki pártok támogatnák a módosítást, ám úgy vélik, a kormánypárt ideológiai kérdésekkel akarja elterelni a közvélemény figyelmét az ország valós gondjairól.

HORDÓSI DÁNIEL 2021/16 FIGYELŐ | 59

F_58-59_horvat_jelkepek.indd 59

2021. 04. 19. 15:51

| RÉGIÓ |

MONTENEGRÓI TENGERI KINCSVADÁSZAT 60 | FIGYELŐ 2021/16

F_60-61-Montenegro.indd 60

2021. 04. 19. 15:30

| RÉGIÓ |

SZÉNHIDROGÉNMEZŐK | Környezetvédelmi aggályok és tüntetések kísérik a kis balkáni ország első tengerfenéki kőolajfeltárási munkálatait. Az új kormány nem kívánja felbontani a korábbi által kötött megállapodásokat.

Az Adriai-tengeren, Ulcinj és Bar között, a parttól mintegy 28 kilométerre megkezdte a tenger alatti, nagyjából hat és fél kilométeres földkéregmélységben történő kőolajkutatási munkálatokat az olasz Eni és az orosz Novatek földgáz- és kőolajvállalatok konzorciuma. A társulás 2018 végére fejezte be a 3D-s szeizmikus méréseket, és szerződést kötött a texasi Vantage Drilling tengeri fúrásokat végző céggel, amelynek a Topaz Driller nevű, lábakra emelhető fúrófedélzete március közepén érkezett meg a helyszínre, majd az előkészítési munkálatok (a lábak leengedése, a fedélzet felemelése, a terhelési vizsgálatok elvégzése, a fúrási eszközök és anyagok biztosítása) után nemrég elkezdte a kutatófúrás mélyítését.

Ez az első konkrét lépés a korábbi közvetett kutatások, tanulmányok, feltérképezések után. A feltárás négy és fél-hat hónapig tart. A második feltárási pontot 18 kilométerre, egy sekélyebb részen állítják fel, és másfél kilométeres rétegmélységben végzik a fúrásokat – főként a gázmezőt azonosítják be. A helyszíni kutatómunka két fázisban zajlik, először a kőolaj-, majd a gázfeltárás fejeződik be. Az olasz–orosz konzorcium bejelentése szerint ha a minták alapos vizsgálata igazolja a korábbi becsléseket, a kitermelés négy éven belül elkezdődik.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

KECSEGTETŐ BECSLÉSEK

A montenegrói gazdasági tárca hosszú előkészítő munka után, 2013 augusztusában jelentette meg az első szénhidrogén-kutatási és -termelési koncessziós felhívást az Adriai-tenger 7745 négyzetkilométernyi területére, harminc év időtartamra. Három nemzetközi konzorcium jelentkezett, közülük az említett Eni–Novatek, valamint az Energean–Mediterranean görög–brit (de izraeli és amerikai háttérrel is rendelkező) társulás 2016 szeptemberében 1228 négyzetkilométerre, négy blokkra (4118-4, 4118-5, 4118-9, 4118-10), illetve 2017 márciusában 338 négyzetkilométerre, két blokkra (4218-30, 4219-26).

A kutatási és a feltárási szakaszra, az eszköztelepítésre, az infrastruktúra kiépí-

tésére hétéves szerződést kötöttek. Az előzetes tanulmányok – amelyek kidolgozásában részt vett a holland Netherland Sewell & Associates (NSAI) is – arról szóltak, hogy csak a két görög–brit blokkban 51 milliárd köbméternyi földgáz és 438 millió hordónyi kőolaj rejtőzik a víz alatt.

Az elemzés a „biztos források elve” alapján készült 2017-ben, s a természeti kincsek nettó kiaknázható mennyiségét mutatta ki a két blokkban. A legpesszimistább vélemények szerint is csak ebből a forrásból biztosítani lehetne a kis balkáni ország hazai szükségleteit. Ami a teljes montenegrói vonzáskörzet területét illeti, a becslések csillagászatiak – igaz, ezeket még az előző kormányzat hangoztatta. A 620 ezres lélekszámú, Bács-Kiskun és Békés megyényi ország 2014-es energiafejlesztési stratégiája szerint 2030ig akár 7 milliárd hordó olajat és 425 milliárd köbméter földgázt rejtő bányamezőt lehetne feltárni.

De térjünk vissza a realitásokhoz. A munkálatoknak most nekilátott olasz– orosz cégtársulás az év végére ígérte az első pontos elemzéseket, hogy melyik szénhidrogénből mekkora tartalék van az említett blokkok kőzetrétegében. Innen lehet majd tovább tervezni vagy fantáziálni.

HORVÁTORSZÁGRA TEKINTENEK

Bár az állam is jelentősen profitálhat az eredményből, a hatalom emberei nem tűnnek túlzottan lelkesnek a néhány éve elkezdett együttműködés folytatásával és a kivitelezéssel kapcsolatban. Ulcinjban és Barban tiltakoznak a helyiek – az adriai térség környezetvédői már évek óta akcióznak a tengerfenék megbolygatása ellen.

Remélik, hogy a kőolajból származó haszon lehetősége nem vakítja el a kormányzatot (amely mögött szerb nacionalistákból, nyugatra nyitott középutasokból, zöldképviselőkből verbuvált koalíció áll). Erre a feltárásra semmi szüksége az országnak – mondják –, környezeti veszélyei elriasztják majd a turistákat, egy esetleges baleset az élővilágot pusztítja, ráadásul a pandémia elmúltával mindenki az idegenforgalom újbóli virágzását reméli. A tiltakozásokkal és az első furat üzembe helyezésével kapcsolatban Danilo

Mrdak, a környezetvédelmi tárca államtitkára óvatosan fogalmazott, a járványügyi és a környezetvédelmi előírások betartására intett. Közölte: Montenegró a saját maga érdekében, de Horvátország miatt sem kockáztathat. Ha iszap vagy kőolaj kerül a tengerbe, az a horvát partokig is eljuthat, ezért elsődleges szempont a víz tisztaságának a megóvása.

Horvátországban korábban komoly ellenállás alakult ki a partjai mellett végzett felmérésekkel szemben, mert ott is jelentős tartalékok – egyes tanulmányok szerint hárommilliárd hordónyi kőolaj – lehetnek a mélyben. A montenegrói vezetőség így eleve számíthat az ellenállásra, innen az óvatosság is.

A ROSSZ ELŐD JÓ DÖNTÉSE

Mustafa Canka újságíró, ulcinji környezetvédelmi aktivista az egyik felvonuláson azt mondta: az új kormánytól nem ezt várták a választók; e kutatás folytatása nem egyéb, mint visszatérés a barbársághoz, ami megingathatja az új kabinet alatt a talajt. Emlékeztetőül: a tavaly augusztus végi választásokon három évtized után ellenzékbe szorult a feltárásokat engedélyező Milo Đukanović montenegrói elnök Szocialisták Demokrata Pártja, helyét egy „szivárványkoalíció” vette át. Ennek egyik kulcsfigurája, Mladen Bojanić nagyberuházási miniszter semmi kivetnivalót nem lát a tengeri olajkutatások folytatásában. Kijelentette: az új kormány minden olyan elindított projektet továbbvisz, amelyet jónak talál, függetlenül attól, hogy egy általánosságban rossz hatalom indította azokat útjukra.

Miközben a kabinet vagy legalábbis a meghatározó tagjai úgy vélik, ez az üzlet sorsdöntő lehet a kis adriai ország számára, hogy kilábaljon satnya gazdasági állapotából, és ne kizárólag a turizmustól függjön, addig a projekt ellenzői szerint az állam öngyilkosságot követ el, mert a világpiacon van elegendő kőolaj, s különben is mindenütt a zöldenergiákra térnek át akkor, amikor Montenegró még csak „kóstolgatja” az olajkutatást.

VIRÁG ÁRPÁD 2021/16 FIGYELŐ | 61

F_60-61-Montenegro.indd 61

2021. 04. 19. 15:30

| RÉGIÓ |

LENGYEL NEW DEAL

ÚJ IRÁNYT SZAB A PIS | Világszerte mentési terveket ismertetnek a kormányok, így Varsóban elkészült az Új Irányvonal program, amit lengyel New Dealként is emlegetnek a múlt század legnagyobb gazdasági válságából kivezető amerikai gazdaságpolitikára hivatkozva.

A tervet már kidolgozták, és amint a járványhelyzet csillapodik, várhatóan áprilismájus fordulóján mutatják be.

A kormány eddigi közlései szerint teljes gazdasági, társadalmi életet átfogó terv várható, amely a járvány idején feltárt problémákat és olyan kulcsfontosságú területeket érint, mint az egészségügy, az oktatás, a digitalizálás, az infrastruktúra, a területrendezés és a lakhatás. Ez lesz a nagy fejlesztések évtizede, amely során az ország kiegyenlíti a fejlettebb államokkal szembeni lemaradását. A legközvetlenebb cél felzárkózni azon nyugati országok szintjére, amelyek gazdasági szempontból sokkal rosszabbul jönnek ki a világjárványból. „A terveink nagy horderejűek, szociális érzékenységünk meg-

tartásával a fejlesztést támogató tevékenységekre összpontosítanak” – összegezte a koncepciót a Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt elnöke, Jarosław Kaczyński.

HALASZTÁSOK

A PiS már több hónapja készül a program bemutatására. Eredetileg a 2020 novemberére tervezett pártkongresszuson vitatták volna meg a projekteket, és akkor lett volna tisztújítás is, de a járvány újabb hulláma miatt elmaradt az ezerfős nagygyűlés, amit várhatóan a nyár folyamán tartanak meg.

A későbbi tervek szerint március 20-án mutatták be volna a programot, de Piotr Müller kormányszóvivő március közepén bejelentette, hogy elhalasztják, mert a kabinet az újból fellángoló járvány leküzdésére összpontosít. Remélhetőleg április-május fordulóján alkalmat kerítenek rá, mert akkorra várhatóan jelentősen mérséklődik az új fertőzések száma. (Az elmúlt hetekben 20–35 ezer volt a napi esetszám – a szerk.)

SZEMBENÁLLÁS

A New Deal forrásait javarészt az európai helyreállítási alap lengyel kvótájából, illetve az ország uniós költségvetéséből fedeznék. Csakhogy a kormánykoalíció egyik kispártja egyelőre ellenzi az EU-s megállapodás parlamenti ratifikációját. Elvben pótolhatók a szavazatai az ellenzék soraiból, illetve alkotmányos lehetőség van arra is, hogy az államfő kihirdesse, de így presztízsveszteség érné a kormányzó Egyesült Jobboldalt.

A PiS által vezetett kormány nyilván a saját elképzelése alapján szeretné megvalósítani a saját programját. Az ellenzék legfőbb ereje, a Polgári Koalíció (KO) arra biztatja a többi ellenzéki frakciót, hogy csak akkor szavazzák meg az újjáépítési alapról szóló határozatot, ha az rendelkezik egy kohéziós fejlesztési ügynökség létrehozásáról, és a pénz elosztásába az önkormányzatok, valamint a különböző szervezetek is beleszólhatnának.

Az Új Irányvonal programjának kiszivárgott részeiből konkrét bírálat éri a nulla adókulcsos jövedelem kiterjesztését, van, aki pénzszórásnak tartja azt. A terv szerint ugyanis a jelenlegi évi nyolcezer złotyról (635 ezer forintról) 30 ezerre (csaknem 2,377 millió forintra) szélesedne az adómentesség határa. Ez egy olyan jelentős növekedés, hogy a havi bruttó 2,5 ezer złotyt (kb. 198 ezer forintot) keresők egyáltalán nem fizetnének szja-t, és a nyugdíjaknak is csak ezen összeghatár feletti részét adóztatnák meg. Van, aki felveti, hogy az Új Irányvonalnak meg kellene határoznia egy demográfiai stratégiát is, amelynek része lesz a régóta várt Család 500 plusz program indexálása. A lengyel kormány negyedik éve vezette be először a két- és többgyermekeseknek, majd az egy gyermeket nevelő családoknak is a gyermekenkénti havi ötszáz złotys (jelenleg majd 40 ezer forintos) támogatást.

GIZIŃSKA

BÚVÁR A VARSÓ KÖZELI MSZCZONÓWBAN, A VILÁG LEGMÉLYEBB, 45,5 MÉTERES MEDENCÉJÉBEN. TÚL A NEHEZÉN

FOTÓ: WOJTEK RADWANSKI, EUROPRESS/AFP

ADÓMENTESSÉG

62 | FIGYELŐ 2021/16

F_62-63-Lengyel+Szloven.indd 62

2021. 04. 19. 16:40

| RÉGIÓ | TAVALY A JÁRVÁNY IDEJÉN IS ELVÉGEZTÉK A BÚVÁROK A BLEDI-TÓ TAKARÍTÁSÁT. A VILÁGHÍRŰ TURISZTIKAI CÉLPONT KÉSZEN ÁLL A VENDÉGEK FOGADÁSÁRA

TURIZMUSMENTÉS SZLOVÉNIÁBAN A szlovén törvénycsomag számos eddigi intézkedést megerősít, de egy sor újdonságot is tartalmaz. A rendezvényszervezőknek például úgy szeretnének segíteni, hogy az év második felére már most tervezhetnek, abban az esetben pedig, ha az eseményt a járványügyi helyzet esetleges romlása miatt le kellene fújni, az állam visszatéríti a költségek 80 százalékát. Emellett azok a vendéglátóipari vállalkozások, amelyek a korlátozások miatt legalább 10 százalékos forgalomcsökkenést szenvednek el, kiesett jövedelmük 10 százalékát vissza nem térítendő támogatásként megkapják a kormánytól.

FOTÓ: LUKA DAKSKOBLER, GETTY IMAGES

ÁLLAMI BŐKEZŰSÉG

A pakk az év második felére is meghoszszabbítja az ágazati önfoglalkoztatottak, egyéni vállalkozók havi alapjövedelmének a kifizetését. Az intézkedés annyiban módosul, hogy azon vállalkozók, akik 2019-hez viszonyítva 50-70 százalékos bevételcsökkenést könyveltek el, az eddigi 1100 helyett 1250 eurós havi támogatást kapnak. Akik még nagyobb kárt igazolnak, 1500 euróra számíthatnak.

Továbbra is kapnak turisztikai utalványt az állampolgárok; tavaly felnőt-

tenként 250, gyermekenként 50 euró járt.

Ezt csakis szállásra, illetve az ott elfogyasztott reggelire lehet felhasználni. A törvényjavaslat szélesíti a szállásadók körét. Az egyedüli szabály az lesz, hogy a szolgáltatás napján a vállalkozás szerepeljen a cégjegyzékben. További segítség, amely az esztendő második felében is érvényes, a fix költségek (munkaerő, energia, működtetés) részleges visszatérítése.

Az Európai Unió újjáépítési alapjából a kétmilliós lélekszámú Szlovénia jelentős összegeket szán az idegenforgalmi infrastruktúrával kapcsolatos beruházásokra, illetve a szolgáltatások minőségének a növelésére, de a keretből az ún. „puha tartalmakra” is szánnak forrásokat. Így már a héten összesen 36,2 millió euró értékben két, vissza nem térítendő dotációs összegekhez kötődő pályázatot indít a Spirit állami idegenforgalmi ügynökség a vendéglátósoknak. A vállalkozók kilencszáz és tízezer euró közötti támogatásra pályázhatnak a járvány idején felgyülemlett működési költségeik fedezésére. Emellett a Szlovén Vállalkozói Alap 77 millió eurós kamatmenteshitel-keretet is biztosít az idegenfor-

ÚJ CSOMAG | Az eddig elfogadott intézkedésekkel is törekedett enyhíteni az ágazat gondjain, a „víz felett” tartani a dolgozókat, de a járványügyi korlátozások feloldásával egyidejűleg újabb intervenciós csomaggal igyekszik talpra állítani az idegenforgalmat a ljubljanai kormány – közölte a gazdasági tárca államtitkára, Simon Zajc, előre jelezve, hogy még ebben a hónapban parlamenti vitára bocsátják a kezdeményezést. galmi cégeknek, hétéves visszafizetési határidővel, kétéves moratóriummal.

AZONNAL NYITNÁNAK

Jelenleg a szlovéniai vendéglátók nagy része még mindig zárva tart. Az ország tizenkét régiójából nyolcban hétfőtől kinyithattak a teraszok. Reggel 7-től este 7-ig csakis a kihelyezett asztaloknál szolgálhatják ki a vendégeket, a személyzet maszkot visel és heti rendszerességgel tesztelteti magát.

Az éjszakai kijárási tilalom feloldásával étel-ital bármikor házhoz szállítható.

A teraszokra vonatkozó enyhítés az ún. „narancssárga” régiókra érvényes, ahol az új fertőzések száma egy hét alatt ezer alá csökkent, azonban a vendéglátóhelyek belső terei, továbbá a szállások is csak a „sárga” fázisban nyithatnak, amikor hatszáznál kevesebben fertőződnek meg, illetve heti ötszáz alá esik a kórházba került koronavírusos páciensek száma.

A vendéglátóipar érdekképviseletei csak részben elégedettek a beharangozott intézkedésekkel. Úgy vélik, a turizmust teljes mértékben és azonnal be kellene indítani, emellett 2022 végéig adókedvezményeket követelnek. Állításuk szerint eddig 12 ezer munkahely veszett el az ágazatban, és félő, hogy e szám megduplázódik.

-TOTI2021/16 FIGYELŐ | 63

F_62-63-Lengyel+Szloven.indd 63

2021. 04. 19. 16:40

| RÉGIÓ |

„KOSARAS” VITÁK ROMÁNIÁBAN

MEGÉLHETÉSI KÖLTSÉGEK | A havi rendszerességű költségek kifizetése után alig marad pénz a romániai háztartásokban. Közben vita tárgyát képezi, hogy ki és miként határozza meg, illetve hagyja jóvá a tisztességes életszínvonalhoz szükséges fogyasztói kosár tartalmát, kiigazítását. Egyelőre az Országos Statisztikai Intézeté (INS) és annak elnökéé a fő szerep.

A bevételek 86 százalékát vitték el a múlt év utolsó negyedében egy romániai háztartás költségei – derül ki az Országos Statisztikai Intézet legutóbbi adataiból. A hivatalos számsorok alapján keleti szomszédunkban egy háztartás havi átlagjövedelme 5384 lej (mintegy 395 ezer forint) volt – ebből a pénzjövedelem 4997 lejt tett ki, a természetbeni pedig 387-et –, s a kiadások 4627 lejre (csaknem 340 ezer forintra) nőttek.

Egy főre „lefordítva” a havi átlagbevétel 2099 lejre (154 ezer forintra), a költségek átlagos összege pedig 1804 lejre (132 ezer forintra) rúgott a mért periódusban.

A háztartások havi bevételének a 68,3 százalékát a bérek és az ezekhez kapcsolódó juttatások tették ki, 19,1 százalék volt a különböző szolgáltatásokért kapott jövedelmek részaránya, 7,2 százalék a természetbeni jövedelmeké, az önálló, nem mezőgazdasági tevékenységből származóé 1,7, az agráriumból eredőé pedig 1,6 százalék.

másik póluson az ingatlan- vagy területvásárlásra szánt összegek szerepelnek, amelyek a költségek mindössze 0,4 százalékát teszik ki.

Tavaly szeptemberben a fogyasztás erőteljes pörgését jelezték a statisztikák: a romániai lakosok élelmiszerre, italra és dohánytermékre költötték a legtöbbet. A koronavírus-járvány első, a vásárlói szo-

kásokat a pánikbeszerzés irányába eltoló hónapjai után 2020 júliusában a kiskereskedelmi forgalom volumene éves összevetésben 4,7 százalékkal bővült. A nyers adatok szerinti növekedést akkor is főleg az élelmiszerek, italok és dohánytermékek eladása dobta meg, 7,1 százalékkal.

ÉLEN AZ ÉLELEM

A háztartási költségek főbb tételei a következők: élelmiszerek, nem élelmiszeripari termékek, szolgáltatások, társadalombiztosítások, adók és illetékek, a mezőgazdasági termeléshez szükséges eszközök és anyagok megvásárlása. A lakosság a kiadások 33,7 százalékát fordítja élelemre és nem alkoholtartalmú italokra; a

A JÁRVÁNYÜGYI INTÉZKEDÉSEKET PÉLDÁSAN BETARTÓ CSÍKSZEREDAI HÚSVÉTI ÉTELSZENTELÉST EGÉSZ ROMÁNIA MÉLTATTA. E KATOLIKUS SZÉKELY HAGYOMÁNY KOSARA ÖRÖK

64 | FIGYELŐ 2021/16

F_64-65_roman-kosar.indd 64

2021. 04. 19. 16:28

| RÉGIÓ |

Tavaly végül 2,2 százalékos volt az éves bővülés, de az élelmiszer-értékesítés 5 százalékkal nőtt, a nem élelmiszeripari termékek eladása pedig ennél valamivel nagyobb arányban (s csakúgy, mint másutt, főleg az üzemanyag-forgalom csökkent).

Mindezt annak ismeretében érdemes kezelni, hogy 2019-ben 7,2 százalékos növekedést produkált a román kiskereskedelem az előző esztendőhöz képest. A háztartások bevétel-kiadás aránypárja azonban alig változott. Két évvel ezelőtt egy átlagos romániai család összjövedelmének a 85 százaléka ment el különböző kiadásokra.

FOTÓ: VERES NÁNDOR, MTI

DECENS, DECENSEBB

A minimális fogyasztói kosár fogalmát egy 2000-ben kelt kormányrendelettel vezették be Romániában, azon élelmiszerek és szolgáltatások minimális költségeinek a változását mérendő, amelyek elengedhetetlenek egy család alapszükségleteinek a kielégítéséhez.

Azóta többször is felmérték a helyzetet, illetve azt, hogy milyen anyagi eszközök kellenének egy família tisztességes megélhetéséhez. A Friedrich Ebert Románia Alapítvány, a Syndex România és az Életminőség-kutató Intézet 2018 júliusa és szeptembere között végzett közös felmérése például azt jelezte, hogy a decens fogyasztói kosár értéke fejenként eléri a 2552 lejt; egy két felnőttből és két gyermekből álló család esetében összesen 6762 lejre lenne szükség.

Miközben 2018 végén 2957 lej volt az országos átlagkereset, ez év januárjában már 3395-re emelkedett. Apró bökkenő, hogy euróban a két összeg szinte ugyanannyit ért.

A konkrét adatsorokon túl a szakértők arra is igyekeztek ráirányítani a figyelmet, hogy újra kell tárgyalni a romániai lakosság szükségleteit. Nem csupán abból kiindulva, hogy elavult a minimális fogyasztói kosár tartalma, hanem azért is, mert ismét meg kell határozni, mit jelent a tisztességes életszínvonal fogalma, milyen kiadásokra van szükség ahhoz, hogy a romániai lakosság ezt élvezni tudja.

A nemzetközi szabványok szerint a decensként meghatározott életszínvonal biztosításához szükséges minimális fogyasztói kosarat, mint fentebb utaltunk rá, egy két felnőttből és két gyermekből álló család havi szükségletei mentén állítják öszsze. A kutatás készítői abból indultak ki, hogy a família városban él, mindkét felnőtt alkalmazottként dolgozik, az átlagbérnél kevesebbet visz haza, 35–45 évesek, és két iskolás gyermeket nevelnek.

A FELMÉRÉS KOSARA

A fogyasztói kosár tartalmát öt nagyobb romániai városban – Brassó, Kolozsvár, Konstanca, Iaşi, Temesvár – négy-négy csoportos, különböző társadalmi státuszú családokkal készített interjú alapján állították össze. A kosárba tizenegy kategóriába sorolva összesen 226 tétel került: élelmiszer, ruházati cikk és lábbeli, lakás, a lakás berendezése, a lakásfenntartással járó kiadások, háztartási termékek és piperecikkek, szolgáltatások, ok-

tatás és kultúra, egészség, szabadság és kikapcsolódás, valamint megtakarítások.

A felmérés szerint, mint már jeleztük, a családoknak az lenne az elfogadható, ha minimum 6762 lej (akkori árfolyamon 1454 euró vagy 470 ezer forint) lenne a tisztességes jövedelem, amelyből csaknem 21 százalékot fordítanának élelmiszerre és mintegy 33 százalékot a lakással kapcsolatos (hitel-, rezsi- és fenntartási) költségekre, s több pénzük maradna például öltözködésre (11 százalék), oktatásra, kultúrára, kikapcsolódásra, egészségmegőrzésre (12), más szolgáltatások igénybevételére (8), valamint legalább 9 százaléknyi részt még meg is tudnának takarítani.

ALKOTMÁNYOSSÁGI TESZT

Romániában a minimálbér növekedése meghaladta ugyan az áremelkedéseket, de az alapvető élelemszükségletet tartalmazó „kosár” még így is felemészti a minimálbér csaknem negyedét. Ez derült ki legalábbis a Picodi nemzetközi piackutató cég elemzői által 2020-ban összeállított kosárból, amely nyolc alapvető élelmiszert tartalmaz: kenyeret, tejet, tojást, rizst, túrót, húst, zöldségeket és gyümölcsféléket. A kosár 5,06 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban.

Az már a politikai „bulvár” kategóriájába tartozik, hogy a román alkotmánybíróság úgy döntött, ezentúl nem a kormány hagyja jóvá a fogyasztói kosár értékét, hanem az INS elnöke. A taláros testület kimondta azt is, hogy a minimálbért a kabinetnek a statisztikai intézet által öszszeállított fogyasztói kosár alapján kell meghatározni. Ellenzéki képviselők és a szakszervezetek számításai szerint a tisztességes életszínvonal biztosításához egy kétkeresős, két gyermeket nevelő család esetében minimum havi hétezer lejes jövedelem kellene. A minimálbér jelenleg nettó 1386 lej (csaknem 102 ezer forint).

Ennyit kap 1,58 millió ember, az összes romániai alkalmazott 28 százaléka. A nettó átlagbér 3323 lej (243 ezer forint) – kétkeresős, két gyermeket nevelő családra még ebből se jön ki a tisztességes életszínvonal.

CSINTA SAMU

2021/16 FIGYELŐ | 65

F_64-65_roman-kosar.indd 65

2021. 04. 19. 16:28

| RÉGIÓ |

UKRAJNA FELE NYOMOROG

GYORSULÓ INFLÁCIÓ | Északkeleti szomszédunk lakosságának mintegy 51 százaléka szegénységben él – derül ki az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia (NANU) demográfiai és szociális kutatóintézetének legutóbbi jelentéséből. A szegénységi küszöb, a hivatalos napi megélhetési szint jelenleg 2,6 dollárnak (785 forint) felel meg. A kilátások nem túl biztatók: az első negyedév statisztikai adatai azt mutatják, hogy felgyorsult az infláció, és éves szintre kivetítve máris 8,5 százalékot tesz ki.

A múlt év első felében 19,4 millió ember élt a szegénységi küszöb alatt Ukrajnában. Ez 4 millióval haladja meg a 2019-es adatot, és az idén a helyzet további romlására lehet számítani. Azzal együtt, hogy a hrivnyában kifejezett nominális kereset növekedett 2020 folyamán, a reálbérek dollárban kifejezve átlagosan 7 százalékkal csökkentek, holott a zöldhasú is leértékelődött a világ más devizáival szemben. A hivatalosan regisztrált munkanélküliek több mint félmillióan voltak, azonban ez a szám nem tartalmazza azokat, akik a pandémia miatt nem tudtak külföldön munkát vállalni.

EGEKBEN AZ ÉLELMISZEREK ÁRA

Az infláció hirtelen felgyorsulásának a legfőbb oka az élelmiszerárak növekedése volt. Az ukránok fogyasztói kosarában (amely egyébként 328 árucikket és szolgáltatást tartalmaz) 42 százalékkal az élelmiszerek képezik a legnagyobb fajsúlyú kiadási tételt – így a pénzromlás leginkább éppen a kis jövedelműeket sújtja.

Ezenkívül az utóbbi hónapokban a világpiaci ármozgásokat követve jelentősen, át-

lagosan 20 százalékkal drágult az üzemanyag, ami a termelési és a szállítási költségeket is megdobta, általános áremelkedést idézett elő.

Az élelmiszerek átlagosan 2,2 százalékkal kerülnek többe, mint februárban.

Az étolaj csaknem 10, a cukor 5, a gyümölcsfélék 3,5 százalékkal drágultak, de a legelérhetőbb árú hazai termékekért a boltokban akár 20–35 százalékkal is többet kérnek a kereskedők. A sertéshús ára 27, a zsíré 37, a kemény sajté majd 80 százalékkal növekedett az egy évvel ezelőtti ellenértékről. A tojás a csúcstartó 95 százalékos drágulással (most pont annyiba kerül, mint nálunk: a darabár 40 forinttól kezdődik), de például a sertéskaraj drágább, mint a magyarországi boltokban.

A háztartási produktumok ára átlagosan fél százalékkal nőtt, akárcsak az egészségügyi termékeké és szolgáltatásoké, vagy éppenséggel a tömegközlekedésé. A szállodák és éttermek szolgáltatásai körülbelül 0,8 százalékkal drágultak – vendégek hiányában ennél nagyobb emelésnek nem is lenne értelme.

BEAVATKOZÁSI DILEMMÁK

A mezőgazdasági termékek világpiaci ára szintén jelentősen megnőtt, ami akár jó hír is lehetne a világ legjelentősebb

agrárexportőrei közé tartozó Ukrajnában. De rövid távon ez semmiképpen sem kedvez az átlagpolgárnak. Az agrárium bőségesen képes kielégíteni az ország szükségleteit, ám a külföldi értékesítési piacokon tapasztalható drágulás a hazai árakat is felsrófolja. A piaci folyamatok esetleges bürokratikus korlátozása pedig semmi jót nem ígér, sőt szakértők szerint csak rosszabbodna a helyzet. A belföldi árak leszorítása felgyorsítaná az exportot, ami áruhiányt okozna, és akár az import kényszerű növelését eredményezné. Ha pedig a kivitelt próbálná korlátok közé terelni a kormány, akkor drasztikusan csökkennének Ukrajna valutabevételei.

Az inflációs folyamatokat a minimálbér január elsejei 20 százalékos emelése is gerjesztette. Az összege így is csupán bruttó hatezer hrivnya (64 600 forint), s a 18 százalékos személyi jövedelemadón túl a 2014 augusztusában, az ukrán–orosz fegyveres konfliktus élesedésekor bevezetett 1,5 százalékos hadiilleték is terheli.

A nettó értéke tehát alig több mint ötezer hrivnya (mintegy 54 ezer forint), de ez is elegendő volt ahhoz, hogy az alapvető árucikkek piacán megnövelje a keresletet, ami végső soron az árak növekedésében is jelentkezett.

Jelenleg minden jel arra utal, hogy nem sikerül az optimálisnak tartott 4–6 százalékos sávban tartani az inflációt, sőt az Ukrán Nemzeti Bank által prognosztizált 7 százalékot sem tudják elérni. Az intézmény máris fél százalékkal emelte az alapkamatot, ami fékezheti az árak emelését, de ezzel együtt drágítja a gazdaságélénkítő hiteleket.

SZŐLŐSI HUNOR

FOTÓ: YEVHENIY KRAVS, EUROPRESS/AFP

FARSANGOLÁS JÁRVÁNY IDEJÉN CSERNYIVCI KÖRNYÉKÉN. AZ ELSZEGÉNYEDETT JÁRÁST MOST A SERTÉSPESTIS IS SÚJTJA

66 | FIGYELŐ 2021/16

F_66_ukranmunkaero.indd 66

2021. 04. 19. 15:32

VÁLSÁG

VÁLSÁG HÁTÁN

VLAD VOICULESCU MÉG MINISZTERSÉGE ELŐTT. LEVÁLTÁSA VISZÁLYT VÁLTOTT KI, KEDDRE CSILLAPODTAK A KEDÉLYEK

FESZÜLTSÉG BUKARESTBEN | Alig négy hónapja kezdett el kormányozni az új román koalíció, máris válsághelyzet alakult ki, miután a liberális Florin Cîțu miniszterelnök leváltotta Vlad Voiculescu egészségügyi minisztert, akit a középső koalíciós partner, az USR PLUS jelölt a tisztségbe. Hétfőn a felek nem tudtak megegyezni, de elemzők szerint kevéssé valószínű, hogy megbukik a kormány, mert mindkét jobbközép párt közös kormányzásra van ítélve. A harmadik partner, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kitart a miniszterelnök, illetve a közös kormányzás mellett.

Tavaly decemberben voltak a parlamenti választások, amelyek nyomán a Nemzeti Liberális Párt (PNL) a nemrég még rendszerkritikusnak számító Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja (PLUS) összeolvadása nyomán létrejött USR PLUS-szal lépett koalícióra. Hozzájuk csatlakozott az RMDSZ, így ez a három párt vállalta, hogy a következő négy évben stabil kormányzással, az uniós költségvetéssel és helyreállítási alappal történelmi léptékben modernizálja keleti szomszédunkat. Csakhogy nehezíti a szép tervek és ígéretek megvalósulását, hogy a PNL és az USR PLUS között már jó ideje feszült a viszony. A megmérettetések előtt sem tudott együttműködni az egyaránt a jobbközép választók kegyeiért küzdő két párt, ezt a feszültséget pedig a kormányzásba is bevitték.

FOTÓ: ANDREEA ALEXANDRU, MTI/AP

KONFLIKTUS

A múlt héten menesztett Vlad Voiculescu és a miniszterelnök között kezdettől fogva akadozott a kommunikáció. Az egészségügyi tárca vezetője több liberális párti miniszterrel is összeszólalkozott, így a menesztése már többször napirendre került (például rá akarták terhelni egy sebtében Covid-részleggé alakított önkormányzati kórház kiürítését, a bukaresti kórháztüzet, ő pedig azzal vádolt meg intézményeket, hogy hibás adatokat közölnek a koronavírusban elhunytak számáról és az oltópontokról).

Múlt hétfőn a koalíció még a támogatásáról biztosította, de a politikus kedden Andreea Moldovan (epidemiológus) államtitkárával együtt egy olyan rendeletet adott ki, amellyel szigorította a vesztegzár alá helyezési szabályokat. Florin Cîţu kormányfő azt állítja, hogy mindezt az ő tudta nélkül tették, így a múlt szerdán az USR PLUS megkérdezése nélkül Voiculescu és az államtitkár leváltását javasolta Klaus Johannis államfőnek, aki azonnal alá is írta a menesztésüket. Ezt követően az USR PLUS nem volt hajlandó új minisztert javasolni. Dan Barna, a párt társelnöke, egyben kormányfőhelyettes sem akarta elvállalni ideiglenes jelleggel az egészségügyi miniszteri tisztséget, amelyet végül a miniszterelnök lát el 45 napig. A kisebbik jobbközép párt tárcavezetői nem bojkottálták ugyan a kormány munkáját, részt vettek a kormányülésen, de az USR PLUS megvonta a bizalmat Cîţutól, és új miniszterelnököt követelt a liberálisoktól. Ez utóbbiak azonban hallani sem akarnak erről. Közölték: teljes mellszélességgel kiállnak a kormányfőjük mellett, akinek az alkotmány szerint jogában áll kezdeményezni egy miniszter leváltását.

EGYMÁSRA ÍTÉLVE

A patthelyzetben a két fél közül az egyiknek engednie kell, és vélhetőleg az USR PLUS lesz az, amelyik hajlik majd a komp-

romisszumra, ugyanis a parlament összetétele szerint csak a jelenlegi koalíciónak van többsége a törvényhozásban. Minden más változatban kisebbségi kormánynak kellene alakulnia, amely rendkívül törékeny lenne. Ha az USR PLUS ellenzékbe vonulna, akkor többnyire neki kellene elszámolnia a választói előtt, hogy a száz éve példátlan egészségügyi válságot tetézve politikai krízishelyzetet is előidézett, ráadásul az „ősellenségnek” tartott szociáldemokraták, valamint a legújabb rendszerkritikus, de egyre nagyobb támogatottságnak örvendő párt, a szélsőségesen nacionalista és xenofób Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) mellett a légüres térben találná magát.

DERŰLÁTÓ PROGNÓZIS

A belföldi politikai viták ellenére Románia egyelőre jól kezelte az előtte álló gazdasági kihívásokat, hiszen a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a tavaszi gazdasági előrejelzésében erre az évre 6 százalékos GDP-növekedést vetített előre a korábban prognosztizált 4,6 helyett. A múlt héten a Standard & Poor’s (S&P) nemzetközi hitelminősítő is negatívról stabilra javította keleti szomszédunk államadós-besorolásának a kilátásait, ugyanakkor megerősítette BBB mínusz/A3 szintű, befektetési ajánlású osztályozását.

BORBÉLY TAMÁS

2021/16 FIGYELŐ | 67

F_67_roman_kormany.indd 67

2021. 04. 20. 16:12

| RÉGIÓ |

JÓL FIALT A SZERB ÁLLAMI PÉNZ

Júniustól állandó bázist létesít a zágrábi Franjo Tuđman Nemzetközi Repülőtéren a Ryanair. Az írországi központú diszkonttársaság már az idén tizenkét országba indít majd járatokat, ezzel jelentős piaci pozíciót szerez a térségben. A horvát állami légicég, a Croatia Airlines cseppet sem örül a konkurenciának, ráadásul az írek állítólag jóval kedvezőbb feltételek mellett használhatják a zágrábi légikikötőt. A nemzeti vállalat arra kéri a főváros privát üzemeltetésű repülőterét, hogy azonos feltételeket biztosítson üzletfeleinek. Közleményében kitért arra is: a létesítmény utasforgalmának az 50 százalékát a Croatia Airlines gépei adják, és olyan desztinációi vannak, amelyek felé más társaságoknak nincs járatuk.

Arról ugyan nincs pontos információ, hogy mennyit fizetnek az írek a zágrábi jelenlétükért, de az állami cég azt állítja: ha ezentúl az íreknek biztosított feltételek szerint használhatná a légikikötőt, akkor évente több mint 135 millió kunát (csaknem hat és fél milliárd forintot) spórolnának. Ez azért sem mellékes, mert a Croatia Airlines a múlt esztendőt 80 millió kuna (3,8 milliárd forint) veszteséggel zárta, ha pedig az írek esetében alkalmazott árakon vették volna igénybe a repülőtér szolgáltatásait, 55 millió kunás (2,6 milliárd forintos) nyereséget értek volna el.

A zágrábi létesítmény francia üzemeltetője egyelőre nem reagált a nemzeti vállalat felvetéseire, de az biztos, hogy az eset még jobban rombolja a horvátországi hírnevét. A légikikötő 2017-es átadása óta amúgy is halmozza a kritikákat.

HORDÓSI

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV; MEHDI FEDOUACH, EUROPRESS/AFP; PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

FAPADOS BOSSZANTJA A HORVÁT LÉGICÉGET

Az elmúlt három évben közel 1,4 milliárd eurót fordított munkahelyteremtési, befektetésserkentési célokra a szerb kormány – tette közzé a belgrádi gazdasági tárca. Elemzésében azt vizsgálta, kifizetődik-e az államnak a befektetett pénz, megtérülnek-e a kiadások.

Anđelka Atanasković miniszter arról számolt be, hogy a 78 szerbiai településen támogatott 177 projekt tizenhat hónap alatt az összeg négyszeresét hozta vissza a költségvetésbe, figyelembe véve a bérekre kirótt adókból és egyéb illetékekből származó állami bevételeket. A szerb állam a szóban forgó sikeres beruházások értékéhez átlagosan tíz százalékkal járult hozzá – mondta a tárcavezető. Kiemelte: az állami támogatásoknak köszönhetően 51 ezren jutottak új munkahelyhez, s ez abból a szempontból is jelentős, hogy közülük kétezren az egyetlen állással rendelkező tagjai a családjuknak.

Az elemzés azt is kimutatta, hogy az állami pénzek az esetek kétharmadában külföldi cégek invesztícióit segítették. A támogatásban részesült vállalatok éves exportja kétmilliárd euró volt.

VIRÁG

68 | FIGYELŐ 2021/16

F_68-69_Terkepes.indd 68

2021. 04. 20. 16:15

| RÉGIÓ |

OROSZ RULETT

HIÁNYSZAKMA A KATONÁSKODÁS

A szlovén hadsereg már jó egy évtizede évről évre egyre súlyosabb létszámhiánnyal küzd. A problémát miniszterek sora próbálta orvosolni, eredménytelenül. Jelenleg a hadsereg teljes állománya alig haladja meg a hétezer főt, a védelmi tárca pedig már annak is örül, hogy ha nem sokkal több a távozók, mint belépők száma.

Ez a trendet némileg fékezte egy többéves huzavona után meghozott döntés, miszerint a 45. életévüket betöltő katonákat nem eresztik szélnek. Emellett az idei tervek szerint a seregbe való belépés, illetve a szerződés meghosszabbítása státusztól függően akár több bruttó átlagbérnek megfelelő jutalommal jár.

Ezek az ösztönzők valószínűleg nem lesznek elegendők a szlovén haderő feltöltéséhez, így a kormány azt is tervezi, hogy békeidőben, de „a biztonsági környezet erőteljes romlása” esetén kötelezővé tegye a katonai szolgálatot. Az ezt megerősítő törvényt a parlament egyszerű többséggel is elfogadhatja. A tervet az ellenzék mellett a szakma egy része is ellenzi, szerintük ugyanis méltatlan lenne, ha gyakran, például évente arra hivatkozna a kormány, hogy a biztonsági környezet romlása miatt szükség van a kötelező szolgálat meghosszabbítására. A védelmi törvény módosításának egyéb pontjait, amelyek zöme az állomány erősítésére vonatkozik, jóformán mindenki támogatja. Így például azt, hogy a tartalékos alakulatokban a felső korhatár 55, a tisztek esetén 63 év legyen, míg az önkéntesek 30 évesen is beléphetnének a seregbe. A törvénytervezet a közeljövőben kerül a parlament elé, és biztosra vehető, hogy a parázs vitában az ultrabalos Levica párt képviseli majd a legszélsőségesebb, úgymond pacifista álláspontot. Ez a frakció az eddigi katonai beruházások, a fegyverek és egyéb eszközök bevásárlásánál is tiltakozott, népszavazást is akart indítani, amit az alkotmánybíróság megakadályozott.

-TOTI-

Napok óta a cseh–orosz diplomáciai botrány uralja a prágai médiát. Folyamatosan elemzik a hét évvel ezelőtti csehországi lőszerraktár-robbanások hátterét, mióta maga a miniszterelnök, majd több szakértő osztott meg információkat ezzel kapcsolatban.

A 2014. október 16-án történt első robbanás két halálos áldozatot követelt, valamint több száz embert kellett kitelepíteni a környékről. A másfél hónappal későbbi csak komoly károkat okozott.

A tárolóhelyeket egy ostravai cég, az Imex Group bérelte, a robbanóanyagot pedig egy bolgár fegyverkereskedőnek, Emilian Gebrevnek tervezték leszállítani. A szállítmány végcélja valószínűleg Ukrajna, illetve Szíria háború sújtotta térsége lett volna, ahol minden bizonnyal az Oroszországgal szemben álló felek kapták volna meg.

Az ostravai társaság vezetőit egyébként korábban illegális fegyverszállítások lebonyolításával is meggyanúsították, de ejtették a vádat.

A múlt héten képletesen szólva ismét nagyot robbant a vrběticei lerakat, miután Andrej Babiš kormányfő és helyettese, Jan Hamáček, a belügyi tárca vezetője (egyben ideiglenes külügyminiszter) közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az orosz hírszerzés, a GRU két ügynökét gyanúsítják a robbantások elkövetésével. Személyazonosságukra a 2018-as nagy-britanniai Szkripal-ügy kapcsán derült fény, miután akkor nyilvánosságra hozták a fényképüket. Ezek alapján azonosította a cseh biztonsági szolgálat (BIS) Alekszandr Miskint és Anatolij Csepigát, akik 2014-ben – kétszer is más nevet használva – megfordultak Prágában, majd a raktárban mint potenciális vevők.

A kormány a hét elején 18 orosz diplomatát kiutasított Prágából (bár még így is több mint 120 marad a cseh fővárosban). Moszkva tagadta, hogy köze lenne az ügyhöz, és válaszképpen 20 cseh diplomatát küldött haza, ami viszont szinte megbéníthatja a cseh nagykövetség munkáját, hiszen a nagyköveten kívül csak néhány külügyi szolgálatos maradt ott, miközben rengeteg a konzuli munka.

Az ügy további pikantériája, hogy Jan Hamáček eredetileg hétfőn Moszkvába látogatott volna tárgyalni a Szputnyik V vakcinák beszerzéséről, de ezt azonnal lemondták. Természetesen felvetődik a kérdés, miért éppen mostanra időzítették a bejelentést, amely nagy visszhangot váltott ki világszerte.

A Szputnyik V körüli bonyodalmak korábban Igor Matovič szlovák kormányfő bukását eredményezték, újabban pedig Csehországban is a belpolitikai csatározások egyik gerjesztőjévé vált. Ráadásul a kormányfő nem az országa ellen elkövetett orosz terrorakciónak nevezte az esetet, hanem az említett bolgár kereskedő elleni, végül balul sikerült szabotázsnak, amit az ellenzék nagy vehemenciával kifogásolt, és Babiš azonnali lemondását követelte.

(LT)

2021/16 FIGYELŐ | 69

F_68-69_Terkepes.indd 69

2021. 04. 20. 16:16

| SKYNET |

FELVÁSÁRLÁS | Nem kevesebb mint 19,7 milliárd dolláros felvásárlási ajánlatot adott a Microsoft a beszédfelismerésben utazó, Nuance Communications nevű vállalatra, amely az Apple sikeres Siri digitális asszisztense mögött álló technológiát szállítja.

A nagy informatikai vállalatbehemótok a technológiai-piaci kihívásokkal nem mindig úgy boldogulnak, ahogyan az elvárható lenne tőlük. Pontosabban szólva: nagyon szeretnek új dolgokat kipróbálni, de valahogyan mindig maradnak a kaptafánál. A nagyok közt is a legnagyobbak hajlamosak az ígéretesnek tűnő dolgokat is eldobni, esetleg elbaltázni. Bár a windowsos keretrendszerekben és a Word– Excel–PowerPoint-hármasban szinte verhetetlen, világszabványnak számító Microsoft termékek egyre jobbak, átgondoltabbak, s még a játékgépek, az Xboxok terén sem rossz a redmondi mamut, azért a többi területen – finoman szólva – nem sikerülnek az áttörési kísérletei.

Hosszan lehetne sorolni a Microsoft ilyen, rendre kudarccal, visszavonulással, esetleg marginalizálódással végződött üzleti kalandjait, de itt elegendő, ha a legemlékezetesebb ballépéseket szedjük össze. Az ezredforduló előtt például nagyon rágyúrtak az úgynevezett tenyérszámítógépek szoftvereire – ezek az eszközök az okostelefonok elődjeinek voltak tekinthetők. Ám talán megelőzték a korukat, így jó pár évvel később Steve Jobs aratott, méghozzá a sokkal jobban sikerült iPhone szériákkal, valamint utána a Google az Android telefonos operációs rendszerrel.

Kalandoztak azután az MP3-lejátszók (Zune), az okosotthonok, majd a táblagépek világában is, de nagy áttörést e helyeken sem értek el. Csúfos visszaszorulásra ítéltetett a Bing kereső is, és a Hot-

ROBOTTAL BESZÉLGETNEK EGY BARCELONAI MOBILKIÁLLÍTÁSON. A REDMONDI ÓRIÁS MOST NAGYOT DOBHAT EBBEN AZ ÁGAZATBAN

mail, valamint az Microsoft 365-ös online irodai csomag sem igen tud versenyezni a Google hasonló megoldásainak a népszerűségével.

FELEMÁS EREDMÉNYEK

Sőt, talán ma még akkor sem lenne képes versenyezni a Microsoft, ha anno összejön a deal, és a redmondiak meg tudják venni 2008-ban, közel 45 milliárd dollárért a Yahoo!-t. (A felvásárlást végül a Verizon hozta tető alá közel tizedannyiért, 2016–17ben.) S érdekes módon hiába volt az elsők közt a videótelefonálásban a Skype 2012es megvételével. Vagy ott van a csoportmunkára létrehozott Teams, de az is csak másodhegedűs maradt a pandémia alatt, hiszen a Zoom vagy a Google Meet gyakrabban használt kollaborációs eszköz lett a mindennapokban. Pedig a világ számí-

FOTÓ: PAUL HANNA, REUTERS

ÉRTENI FOGJÁK AZ ÜZLET NYELVÉT

70 | FIGYELŐ 2021/16

F_70-71_skynet.indd 70

2021. 04. 20. 15:00

| SKYNET |

tógépeinek a döntő részén Windows fut, így nagy a cég helyzeti előnye.

S bár technológiai szempontból zseniális a HoloLens AR megoldás, az sem került be igazán a köztudatba. És a végére hagytuk a leglátványosabb fiaskót, a Nokia-felvásárlást, amely arra volt hivatott, hogy a technológia szempontjából erős Nokia okosmobilokat Windows rendszerrel felturbózva világot hódítsanak. Ám a kaland 2014-től 2017-ig tartott, amikorra teljesen kivonult a hatalmas mobilpiacról a vállalat. A kudarc okai részben kezelhetőségi, árazási és profitabilitási kérdések voltak, valamint az, hogy az applikációfejlesztőket csak félsikerrel tudták rávenni arra, hogy az Android és az iOS mellett a Windows Phone operációs rendszerre is fejlesszenek.

KALAND A HANGFELISMERÉSSEL

A hosszú, történeti felvezető annak szólt, hogy a redmondi mamut egy újabb, hatalmas médiazajjal beharangozott termékét temeti most el, illetve várhatóan cseréli le.

Ez pedig a hangutasításokkal kommunikáló Cortana, egy digitális, mesterséges intelligenciával felvértezett asszisztens. Hasonló a Siri vagy a Google Assistant (korábban: Google Now), valamint az Amazon Alexa, a Samsung Bixby és S Voice megoldáshoz. A hazai széles közönség előtt kevéssé ismert asszisztensek Amerikában évek óta óriási népszerűségnek örvendenek (lásd külön a számokat), és az angol nyelvet olyannyira jól értik, hogy ma már ténylegesen segítenek online rendelni (azaz kvázi bevásárolni), zenéket, filmeket, hangoskönyveket játszanak le, csevegnek, továbbá bármilyen, a neten kikereshető információt megadnak a tengerentúli otthonok tízmillióiban. Csakhogy a Microsoft Cortana – ahogyan a fent felsorolt számos redmondi termék, szolgáltatás – sem tudta igazán megszorongatni a piacvezetőket. Egy olyan „pénzgyártó” óriás, mint a Microsoft, azonban a technológiai, piaci hiányosságait egy-egy jól irányzott felvásárlással szerencsésen pótolhatja. Ehhez persze ezúttal sikeresebbnek kell lenni, mint anno a Nokia vagy a Yahoo! esetében…

A friss hírek szerint ugyanis a Microsoft talán a legerősebb, legügyesebb hangfelismerő technológiával felvértezett vállalatot, a Nuance Communicationst szemelte ki egy újabb hatalmas összegű, 19,7 milliárd dolláros (bő 5900 milliárd forintos) cégfelvásárlás célpontjául. Nagyon reméljük, hogy a Cortana asszisztens ezzel egy időben bejelentett nyugdíjazása jobb hú-

zásnak minősül majd, mint az emlegetett, sok-sok technológiai-piaci fiaskóval végződött egyéb microsoftos kalandok. Persze vannak pozitív kivételek Redmondban is: például a LinkedIn üzleti közösségi site, a ZeniMax Media játékfejlesztő, a GitHub szoftverfejlesztést támogató megoldás felvásárlása, vagy akár a Skype-é is – ezek a sikeresebbek közé tartoznak.

CÉL AZ ÜZLETI SZFÉRA

Visszatérve a friss felvásárlási ajánlatra: a megközelítés stratégiailag jó, hiszen a Nuance Communications szállítja az Apple Siri technológiáját is. Fontos itt, hogy ezek a beszédfelismerők annál jobbak, minél többet képesek tanulni. Márpedig a Siri sokat tanul, hiszen százmilliók használják. Egy a Review42 portálon megjelent márciusi szakmai elemzés szerint igen gyorsan terjednek az okoshangszórók és

A HANGOS, SZÖVEGES KERESÉS ADATAI 2021 TAVASZÁN Egy évtizeden belül az összes keresés mintegy fele hangalapon, nem billentyűvel történik majd.

Jelenleg 40 millió okoshangszóró működik az Egyesült Államokban.

Az amerikai háztartások 55 százalékában lesz okoshangszóró 2022 végére.

Az okostelefon-használók kereséseinek az ötöde már most hangalapon történik.

Az emberek 58 százaléka már kipróbálta a hangalapú keresést a közelben lévő üzletek, szolgáltatások fellelésére.

Azoknak a 72 százaléka, akik mobilon vagy okoshangszóróval szóban már kerestek, állítja, hogy rövid idő alatt a napi rutinja részévé vált a hangalapú adatbevitel, illetve hangkommunikáció a géppel.

Az okoshangszóró-felhasználók 43 százaléka használja online rendelésre e készülékeket.

A marketinggel foglalkozó cégek, szervezetek 32 százaléka használ Amerikában okoshangszórókat.

Forrás: https://review42.com/resources/ voice-search-stats/

a hangalapú keresés (a részletes számokat, adatokat lásd külön).

A Microsoft nagy terve feltehetőleg az üzleti felhasználók megcélzása, hiszen megszellőztettek egy olyan – nyilvánvalóan már a Nuance technológiájára is építő – programot, amely a céges meetingek, megbeszélések és tárgyalások alkalmával automatikusan jegyzeteket, leiratot készít. Ez nemcsak a dokumentálás miatt lényeges, hanem az utólagos kereshetőség okán is. Hiszen egy hangfelvételben nem könnyű eligazodni, míg a digitális betűk közti keresés, az információ strukturálása is nagyon fontos. Természetesen ezzel egy újabb kis szakma szűnhet meg: a néha még alkalmazott gyors- és gépírók munkája válik feleslegessé. Persze ehhez a mainál is sokkal pontosabb nyelvi felismerésre lesz szükség, azaz egy ilyen gép 99 százalékos működéséhez még angol nyelven is vélhetőleg kell majd néhány év.

A Nuance Communicationsnél már működik ennek a mindentudó beszédnaplózónak az előképe. Ez pedig a Dragon nevű megoldás, amelyet sok százezer orvos és több tízezer kórház, rendelő használ már most is sok helyütt a világon. Ezek a készülékek az orvos-beteg beszélgetéseket veszik fel és alakítják szöveggé. Ezáltal óriási adminisztrációs terhet vesznek le az orvosok, ápolók válláról. Hasonlóan ahhoz, ahogyan egy bank vagy egy telekommunikációs vállalat ügyfélszolgálata rögzíti a beérkező hívásokat.

Igaz, a Nuance rendszere annyiban különleges, hogy a háttérben dolgozó mesterséges intelligenciát az orvos-beteg találkozókon elhangzó fordulatokra, kifejezésekre is alaposan megtanították. A rögzített adatok egy modern egészségügyi keretrendszerbe, adatbázisba kerülnek. Innen már csak egy lépés, hogy a diagnosztikában vagy a betegirányításban is hasznát vegyék egy ilyen vagy hasonló rendszernek.

Az efféle megoldások ráadásul az ügyfélszolgálatokon is egyre elterjedtebbek, hiszen a jól ismert csevegőrobotok, azaz chatbotok alapja is az írott vagy éppen bemondott beszéd felismerése, illetve a beszélgetés kontextusának a megértése.

Mindezek pedig végtelen lehetőséget rejtenek az üzleti értékesítésben, hiszen kisebb-nagyobb webáruházaknak, webes szolgáltatásoknak kincset érhet egy Windowsból elérhető, megvásárolható efféle modul, illetve ilyen csomagok, amelyekkel az emberi ügyfélszolgálati munka 8090 százaléka már ma is kiváltható.

HG 2021/16 FIGYELŐ | 71

F_70-71_skynet.indd 71

2021. 04. 20. 15:00

| CAPPUCCINO |

Régóta erre a pályára készült. Mindig is dizájnfalfestő szeretett volna lenni?

– Nem. Biztos, hogy elvéreztem volna egy művészeti suliban, mivel annyira nem tartom magam művészléleknek, hogy éveket ebben húzzak le. Sima gimnáziumba jártam, általános iskolában rajzszakkörös voltam, de nem tudom, ez mennyire számít. A rajzolás és a festés csupán gyermekkori hobbi volt, amely egyetemistaként került újra az életembe. Marketing mesterszakos hallgatóként az egyik albérlet falára készítettem egy képet, amely felkerült a Facebookra, a visszajelzések alapján pedig kicsit belelkesedtem. Ismerősöknek, a nagyszülőknek készítettem egy-egy falat a nyaralóban. Akkoriban viszont még az egyetem mellett irodában dolgoztam, nem akartam feladni az állásomat. Az IBM-nél voltam két hónapot, amikor rájöttem, hogy a kötött munkakör hosszú távon nem nekem való.

Ezt követően hazai és külföldi kisvállalkozásoknál helyezkedtem el. Érdekes, hogy mind építőipari cég volt, bár én ennek akkor nem tulajdonítottam nagy jelentőséget. Annak ellenére sem, hogy a családban sokan az építőiparban mozogtunk.

– Mikor jött el az áttörés?

– Az egyik irodában, ahol dolgoztam, egy ismerős ismerősén keresztül megbízást kaptam egy airbnb-s lakáshoz. Bevallom, úgy vállaltam el, hogy nagyon lelkes voltam, ám fogalmam sem volt, miként csináljam meg a kért falat – de „majd

valami lesz”. Azt sem tudtam, kifizetnek-e, ám végül minden jól sült el. A megrendelő elégedett volt, és a pénzt is megkaptam. Ez újabb lökést adott ebbe az irányba. Még fél évig hezitáltam, festegettem, egyetemre jártam és dolgoztam. A festést jobbára ingyen csináltam, hogy legyen referenciaanyagom. Idővel kicsit sok lett mindez, felmondtam és saját vállalkozásba kezdtem mint falfestő. Volt pár nullás hónap, ami nem volt túl motiváló, de összességében hamar beindult az üzlet. Az első munkám 2016 nyarán készült. 2017 januárjában indítottam a Facebook-oldalt, és azóta ebből élek. Az elején nyilván kisebb összegekből kellett kihozni a hónapot, de folyamatosan felfelé ível a történet.

– Továbbra is egyedül dolgozik, vagy immáron csapatban?

– Egyelőre egymagam. Egyrészt rossz vagyok a delegálásban, erre a szintre még nem jutottam el. Azt érzem, hogy mindegyik munkafolyamathoz kötődöm annyira, hogy ne akarjam kiadni a kezemből. Valamelyest az arcommal fut a brand, így nem tudom elképzelni, hogy az én nevemben válaszoljon valaki a közösségi médián keresztül. Plusz a vevőt is elsősorban a kommunikációval szerzem meg. Azt adjam ki?

Küldjek el valakit magam helyett festeni? Voltak olyan idő-

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

SZABÓ SZONJA

Hiába szerzett közgázvégzettséget, a szíve mégis a művészetek felé húzta. Immáron főállásban dizájnfalfestő, az Art by Heart alapítója, tulajdonosa, egyben édesanya, így egyszerre zsonglőrködik az elemekkel.

72 | FIGYELŐ 2021/16

F_72-73_cappuccino.indd 72

2021. 04. 20. 14:31

| CAPPUCCINO |

szakok, amikor szükségem lett volna segítségre, de ez lelkileg még nem megy.

– Mint említette, nem tanult dizájnfalfestést. De részt vett valamilyen képzésen?

– Autodidakta vonalon igen. Amikor jön egy-egy új technika, kimegyek a gyártó telephelyére, ahol megmutatják, miként kell csinálni, én pedig itthon, a kanapé mögött próbálkozom. Viszonylag gyorsan kirajzolódik bennem, hogy tetszik-e az adott irányvonal, érdemes-e mélyebben foglalkozni vele vagy sem. Tehát a képzés, az új módszerek elsajátítása folyamatos, de nem a megszokott módon. S mivel már több száz referenciaanyagom van, könnyebben szavaznak nekem bizalmat az ügyfelek.

– Mit szól ehhez a konkurencia?

– Az évek múlásával azt látom: fokozódik a verseny. Jó kérdés, hogy miért. Talán egyre többen tapasztalják, hogy meg lehet élni ebből a szakmából, ezért mind többen vagyunk. De az is lehet, hogy nagyobb keletje van a minimálházaknak, amelyekhez passzol a faldekor. Vagy egyre több dekorfestékgyártó cég épít reklámkampányt egyedi falak megjelenítésével. Persze nem akkora a versengés, mint mondjuk az édességpiacon, de most már jobban meg kell küzdeni a munkákért, mint pár esztendővel korábban. És ez csak az egyedi falfestés; az öszszes tapéta és falmatrica is a konkurenciához sorolható. Ezekkel a termékekkel meg aztán pláne Dunát lehetne rekeszteni.

– Mindenesetre a növekvő kereslet, gondolom, a bevételben is megmutatkozik. Tényleg meg lehet élni ebből a szakmából?

– Bőven. A féléves kislányom mellett limitáltabbak a lehetőségeim, de pont a terhességem ideje alatt rengeteg megbízást kaptam. Az én megrendelői köröm inkább a felső középosztály, amelynek a tagjait ugyan javarészt nem érintette gazdaságilag a vírushelyzet, de az első Covid-hullám csúcsán beszorultak az otthonaikba. Ezáltal arra is jobban ráláttak, milyen változtatásokra van szükség a lakásokban. Amióta van a CSOK, s mindenki építkezik, felújít, pláne rengeteg a munka.

NÉVJEGY Székesfehérváron született, 1992-ben.

Nemzetközi tanulmányok szakon szerzett alapvégzettséget, majd marketing szakon mesterdiplomát.

Szakmai pályafutása legkiemelkedőbb pontjainak leginkább a megrendelői visszajelzéseket tartja.

A példaképekről alkotott elképzelése az elmúlt fél évben megváltozott: minden „elég jó” anyuka az, aki csinálja a saját vállalkozását, és otthon is helytáll.

KEDVENCEK Film » Szerelmünk lapjai, Büszkeség és balítélet, A boldogság nyomában, A szív bajnokai, Zöld könyv, Életrevalók, Mielőtt megismertelek Könyv » 1984, Elrabolt életek, Jane Austen-regények, a nagy klasszikusok és bármi, ami pszichológia Zene » a rapen kívül minden Hobbi » természet, túrázás, séta, sport, bármi, ami víz, valamint jó beszélgetések, jó könyvek

– Árfekvésben mire kell gondolni egy falmatricához képest?

Nem lenne kézenfekvőbb azzal díszíteni a lakást?

– Egy babaszobadekor például 80 és 150 ezer forint között mozog, de persze minden projektalapon működik, a helyiség méretétől, a munka részletességétől függ. Értelemszerűen a falfestés abban is más, hogy menet közben is lehet módosítani a dekoron. Például kettő helyett három kismadár lesz a falon. Bagatellnek tűnik, de ezektől az apróságoktól lesz valami egyedi, másrészt egy otthon kialakítása nagyon személyes dolog, ami ezekben mutatkozik meg. Ezért is fontos a jó kommunikációs kapcsolat a megrendelőkkel. Máskülönben szerintem nagyon jó matricákat lehet venni, és albérletben biztos nem festetnék falat.

– Mennyi idő alatt készül el egy munka?

– Az átlag olyan másfél nap. Van, ami egy, van, ami két nap alatt készül el, de ritkán hosszabb ideig is eltart a munka.

– Mi volt eddig a legnagyobb kihívás?

– Azt gondolom, minden új munka egy kihívás. Valószínűleg ezért is szeretem, mert nem tűröm jól a monotonitást.

Amikor először kellett nagyon nagy falat festeni, akkor az volt megmérettetés, később pedig hétméteres magasságban, rozoga állványon alkotni. Valamint az elején még nem tudtam, mi az, amit el lehet kérni a munkámért, de ugye minél több tapasztalata van az embernek, annál jártasabbá válik az árazásban is. Az első fél év áraihoz képest nagyjából két-két és félszeres szorzóval dolgozom mostanra. Jelenleg a legnagyobb kihívást az anyasággal való összeegyeztetés jelenti. A konkurencia éjszaka is folyamatosan fest, amivel én most nem tudok versenyezni, nekik viszont gyűlik a referencia, amely meghatározó ezen a területen.

– Ezt figyelembe véve hogyan tovább a baba mellett?

– Szerencsére van két szuper nagymama, akik lelkesen segítenek, így most is vállalok munkákat. Persze nem annyit, mint korábban, csak havi pár napot. Viszont rengeteg tervem van, a felnőtteknek szóló vászonkifestők értékesítésétől a workshopok rendezéséig. Le is egyeztettünk már minden részletet, csak a vírushelyzet végét várjuk. Egy másik vonalon szeretnék kicsit jobban ráfeküdni az irodákra, a szolgáltatási egységekre, ezt lehetne csapatban is csinálni. Hiszen a növekedés miatt mindenképp el kell majd gondolkodnom a delegálás témakörén. Csakhogy azt tapasztalom: akinek a vállalkozás a sajátja, annak természetes, hogy hat-nyolc órán keresztül nem eszik, mert annyira belelkesül, de ezt nem várhatom el mástól. Végezetül pedig gyerekeknek szeretnék alkotótábort szervezni, pszichológusokkal és pedagógusokkal együttműködve. Hogy miért? Mert szerintem nagy kincs, ha valaki ki tudja kapcsolni az agyát, amit érdemes már gyerekkorban megtanulni. Sokan ötvenévesen állnak neki jógázni, meditálni, ami a rájuk rakódott szokásokkal rendkívül nehéz. Gyermekkorban azonban a lazítás képessége szintén elsajátítható.

BÍRÓ BRIGITTA 2021/16 FIGYELŐ | 73

F_72-73_cappuccino.indd 73

2021. 04. 20. 14:32

| TÁRSADALOM |

JÖN A SZEZON: MARADUNK VAGY UTAZUNK? IDEGENFORGALOM | A világ nagyobbik része már ki van éhezve az utazásra. Fontos kérdés, hogy amint zöld lámpát kap a globális turisztika, mi fog történni. Visszatérünk a korábbi tömegturizmushoz, minden előnyével és hátrányával együtt? Újra lépni sem lehet majd a népszerű célpontokon? Vagy a többség biztonságos búvóhelyeket keres?

74 | FIGYELŐ 2021/16

F_74_77_globalis_turizmus.indd 74

2021. 04. 20. 16:47

FOTÓK: AMIR COHEN, MARCELO DEL POZO, REUTERS; PWC

| TÁRSADALOM |

A globális turizmus forgalma a harmadára csökkent, a veszteségek óriásiak, miközben több mint százmillió munkahely kötődik az iparághoz. A járvány még mindig a heves szakaszában van, így az erre az évre vonatkozó előrejelzések is óvatosak. Az idei trendek hasonlóak lesznek a tavalyi történésekhez: preferáltan belföldi pihenés, inkább természetes, mint urbánus közegben, és egyre nő az érdeklődés a fenntartható utazások iránt – ezt jelzik a szakértők. A dél-európai országok már várják a turistákat, de jelen pillanatban még senki sem lehet biztos abban, mi is lesz a nyáron, érdemes-e tervezgetni, foglalni, vagy minden last minute-ben dől el. Bognár Dánielt, a PwC Magyarország vezető menedzserét kérdezte a Figyelő az idegenforgalmi iparág várható alakulásáról.

– A globális tömegturizmus már a járvány előtt is komoly terhelést okozott a népszerű turisztikai célpontokon. Lehet-e ugyanonnan folytatni?

– A Covid–19 korábban sosem tapasztalt sokkot okozott a globális tömegturizmusban: míg a 2008-as világgazdasági válságot követően 8, vagy éppen a 2003as SARS-járvány hatására 17 százalékkal csökkent a nemzetközi utazások száma, addig 2019-hez képest tavaly világszerte a negyedére (–73 százalék) esett. Mindezt úgy, hogy 2019-re a turizmus már a globális GDP 10 százalékát és 320 millió ember megélhetését jelentette. Bár a pandémia csaknem az egész világon végigsöpör(t), a legnagyobb veszteségeket a külföldi turistáktól a leginkább függő desztinációk szenvedték el. Gondoljunk például a karibi térségre, ahol az elmúlt évtizedekben a turisztikai szektor kiszorította a hagyományos iparágakat (mezőgazdaság, halászat), így a beutazó nyaralók elmaradásával a térség számos országa elveszítette exportbevételei akár 60-80 százalékát is. Európában az abszolút értékben is a legnépszerűbb turisztikai desztinációk (Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Németország, Nagy-Britannia) mellett azon államokat sújtotta a legnagyobb GYORS JÁRVÁNYKEZELÉS. AZ IZRAELIEK MÁR A TENGERPARTON ÉLVEZHETIK AZ ÁPRILISI KIVÁLÓ IDŐJÁRÁST

A FLAMENCOSZAKMA TILTAKOZIK. FEBRUÁRBAN SEVILLÁBAN DEMONSTRÁLTAK A FLAMENCOSZAKMA KÉPVISELŐI A LEZÁRÁSOK ELLEN

BOGNÁR DÁNIEL, PWC. SOKKBÓL KELL MAGÁHOZ TÉRNIE AZ ÁGAZATNAK

mértékben a koronavírus, ahol a turistaforgalom döntő többsége külföldi (Izland, Málta, Horvátország, Görögország, Portugália, Ausztria stb.).

Ne feledjük azonban, hogy a globális turistaforgalom ideiglenes megszűnésével a népszerű célpontok környezeti terhelése is enyhült: ahogy az óriási tengerjáró hajók eltűntek Velencéből, kitisztult a kanálisok vize; a Machu Picchu turisták által kitaposott ösvényeit újra benőtte a fű; a repülőjáratok ritkulásával pedig tisztább lett a városok levegője.

Az ürességtől kongó városok, a turisztikai forgalom nyomása után hirtelen fellélegző, zöldülő úti célok képe, a munkájukat egyik napról a másikra elvesztők tömege világos üzenet a döntéshozóknak: a tömegturizmustól való túlzott függőség

ökológiailag, gazdaságilag, szociálisan nem fenntartható.

A turizmus újbóli fellendítésének alapja, hogy a járványhelyzet egészségügyi kezelése mellett követhető, könnyen elérhető információk álljanak a turisták rendelkezésére az utazási lehetőségekről, szabályokról; az állam nyújtson átmeneti segítséget a szektor vállalkozásainak (bértámogatás, hitelmoratórium, kedvezményes hitelkonstrukciók, közvetlen támogatások stb.); alakítsanak ki biztonsági-higiéniai protokollokat, és tartassák be azokat.

– Merre tovább? A Covid utáni turizmusnak új prioritásokat kell meghatároznia? Ha igen, mik lesznek ezek?

– A poszt-covidos időkben a döntéshozóknak valóban új prioritásokat kell meghatározniuk: a turisztikai desztinációknak nagyobb hangsúlyt szükséges fektetniük a turizmus helyi, fenntartható formáira. Fontos lesz a belföldi és a regionális idegenforgalom ösztönzése – jó példa erre hazánkban a SZÉP-kártya-használat könnyítése vagy éppen a belföldi utazásra csábító Csodás Magyarország marketingkampány. A turisztikai szervezeteknek nagy szerepük lesz a kereslet koncentrációjának az oldásában is: ezt segítheti többek között a kevésbé ismert, rejtett kincsek promotálása vagy az egymással összefogó szolgáltatók (akár úti célokon átívelő) csomagajánlatai.

A pandémia előtt megjelentek előremutató kezdeményezések a tömegturizmus visszaszorítására: időben limitált és a kereslet függvényében árazott jegyek népszerű attrakciókhoz; a rövid távú lakáskiadás szigorítása; az egynapos turisták különadója; a sétahajók számának maximása stb. A felfutás első éveiben azonban nehéz lesz önmérsékletet elvárni az uta2021/16 FIGYELŐ | 75

F_74_77_globalis_turizmus.indd 75

2021. 04. 20. 16:47

| TÁRSADALOM | A KOMPOKON IS TARTANI KELL A TÁVOLSÁGOT. A PIREUSZI ÁTKELŐHAJÓT MÁR FELKÉSZÍTETTÉK A SZEZONRA

zók kegyeit kereső desztinációktól – ezek döntéshozóinak a felelőssége, hogy a turisták bizalmának a helyreállítása mellett az utazások tér- és időbeli koncentrációjának az oldását is elősegítsék.

– Változnak a fogyasztói igények? Mik lesznek a preferenciák: biztonságos járványkezelés, kisebb tömeg? Sarkítom: a luxusüdülés vagy az erdőszéli ház?

– Sokszor mondjuk, hogy a fogyasztói igények gyorsan változnak: valóban, a pandémia következtében hirtelen felértékelődött a biztonság, a higiénia; a turisták preferálják a nyitott tereket, kerülik a tömeget; visszaszorult a csoportos utazás; előtérbe kerültek az autóval megközelíthető célpontok; ugrásszerűen nőtt az érintésmentes szolgáltatásokat használók (és a szolgáltatóktól ezeket elvárók) száma, s egyre többen mind több időt töltenek utazásuk megkezdése előtt online információgyűjtéssel. A visszarendeződés a járvány előtti idők szokásaihoz azonban várhatóan lassú lesz: az átoltottság növekedése ellenére a félelem, az óvatosság nem tűnik el egyik napról a másikra.

Bár a korlátozások enyhítésének a hírére biztos sok városban láthatunk majd „tömegjeleneteket” (gondoljunk csak Londonra vagy Miamira), a tömeges turisztikai kereslet visszarendeződése lassabb lesz.

A turisták még jó ideig preferálják majd a kiszámíthatóbb, kisebb kockázatú utakat. Ennek tudható be, hogy a várakozások szerint a belföldi turizmus nagysága egy-két, a regionálisé két-három, míg a távolabbi nemzetközi utazásoké inkább csak három-négy éven belül éri el a pandémia előtti szintet.

A turisták a nyugodt, csendes úti célokat keresik majd. Akár távoli luxusüdülést választanak, akár erdőszéli kis házat, a lényeg, hogy a tömegtől távol lehessen kikapcsolódni. Mivel azonban a megfizethetőbb tömeges utazások (például csoportos buszutak, óceánjáró hajókon történő pihenés) kevésbé lesznek keresettek, és a távoli helyek elérése egyéni utazóként rendkívül költséges, várhatóan eltolódik az igény az aktív és ökoturisztikai lehetőségeket kínáló célpontok felé.

Az üzleti utazások iránti igény is alapjaiban változik. A cégek – kockázatkerülő magatartást követve, egyúttal kihasználva a mindenhol teret nyerő online meetingek

lehetőségét – várhatóan sokáig kivárnak még munkavállalóik utaztatásával. Ezt részben ellensúlyozhatja, hogy az egyre inkább elterjedő work from home munkarendnek köszönhetően az üzleti és a pihenési célú utak egybeolvadhatnak („work from anywhere” trend). Ez fontos lehet az eddig az üzleti utazókra fókuszáló szolgáltatóknak: érdemes úgy alakítani a kínálatukat, hogy a nyaralás alatt dolgozók számára is attraktív célponttá váljanak.

– A globális turisztika szereplői (légitársaságok, utazási irodák, autókölcsönzők stb.) óriási veszteségeket szenvedtek el, míg a kis helyi szolgáltatók akár nyerhettek például a tavaly nyári nyitáson. Ez év nyarát tekintve is ez a kettős tendencia várható?

– A globális turisztikai szereplők – elsősorban a légi-, a hajótársaságok, a kiterjedt portfólióval rendelkező utazási irodák, az autókölcsönzők stb. – hatalmas veszteségekkel szembesültek a pandémia következtében. Ha voltak nyertesei a vál-

sághelyzetnek, azok éppen a kisebb szolgáltatók. Miközben a turisztikai szektor évtizedek óta küzd a szezonalitás csökkenésével, paradox módon 2020-ban éppen a nyári szezonban jeleskedő, jellemzően kisebb szolgáltatók jártak a legjobban. Hazánkban a tavaly nyári belföldi turisztikai „boom” hatására a népszerű vidéki desztinációk szolgáltatói a 2019-eshez hasonló bevételekre tudtak szert tenni – ez nem meglepő, hiszen például a Balatonon nem ritka, hogy egy-egy vendéglátóhely két hónap alatt keresi meg éves árbevétele 80-90 százalékát.

Nem csak mérettől függ azonban az érintettség mértéke, szektoronként is eltérő a kép: míg a szálláshelyek és az attrakciók esetében a méret- és elhelyezkedésbeli különbségek a meghatározók (Budapest vs. vidék), az élő zenei szegmenst nézve a kis és a nagy szereplők ugyanúgy óriási károkat szenvedtek el. A külföldi és a belföldi turistákat egyaránt sikeresen megszólító hazai koncertek és fesz-

A NEMZETKÖZI IDEGENFORGALOM CSÖKKENÉSE

&_ JQ÷_÷ ­[ F_TSTX NI÷X_FP¥MT_ P­UJXY X_¥_FQ­P Globálisan Közel-Kelet Európa Ázsia Amerika Afrika 10 4 7 4 4 2 2 0 –10 –20 –30 –40 –50 –60 –69 –69 –73 –74 –74 –70 –77 –84 –84 –85 –85 –80 –87 –96 –90 2019 2020 2021. január –100 Forrás UNWTO 2021

76 | FIGYELŐ 2021/16

F_74_77_globalis_turizmus.indd 76

2021. 04. 20. 16:47

| TÁRSADALOM |

AKIK MÁR NYITNAK Néhány ország már egyértelművé tette, milyen feltételekkel fogadja a turistákat. Az átoltottságban és így a nyitásban vezető Izrael május végétől már be akarja engedni az oltással rendelkezőket az országba. Ennek hivatalos igazolása mellett negatív Covid-tesztet is kérnek majd. A járvány kitörése után Izrael gyakorlatilag elszigetelte magát, a külföldi állampolgárokat csak kivételes esetekben engedték be a közel-keleti állam területére.

Görögország május 14-től várja az utazókat az EUországokból, de Nagy-Britannia és Szerbia előtt is nyitva állnak a kapuk. Az utazók karanténba kerülés nélkül léphetnek be az országba nyaralni, de megkövetelik az oltás igazolását, valamint a negatív PCR-tesztet. Horvátországba már április elejétől beléphetnek a külföldiek, ha bizonyítani tudják, hogy beoltották őket, és az is átlépheti a határokat, akinek negatív PCR-vizsgálata vagy antigéntesztje van, vagy igazolni tudja, hogy az elmúlt fél évben felépült a Covid–19-ből.

Málta még kivár, és júniustól nyit a turisták számára. A szigetország elsősorban az olyan szabadtéri tevékenységek felé terelné a vendégeket, mint a búvárkodás. Az oltási igazolvánnyal rendelkező légi és tengeri utasokat beengedik az országba, míg a többieknek továbbra is negatív tesztet kell bemutatniuk. Spanyolország és Portugália szintén jelezte, hogy május 17-től számít az európai és a brit turistákra, s Ciprus, valamint Törökország is nyit.

Az országok zöme még nem tette egyértelművé, miként is fogadja a külföldieket, kell-e elsőbbséget adni a vakcinaigazolványt birtoklóknak. Németország egyelőre vonakodik dönteni. Néhány állam már lehetővé tette az oltási bizonyítványnyal történő könnyebb belépést, köztük Észtország, Lengyelország és Izland.

FOTÓK: ALKIS KONSTANTINIDIS, NACHO DOCE, REUTERS

A KEDVENCEK IS KIRÁNDULHATNAK. BARCELONÁBAN EGYELŐRE A HELYIEK KIRÁNDULNAK, AKÁR A MACSKÁJUKKAL IS

tiválok 45 milliárd forintos piaca gyakorlatilag lenullázódott a járvány miatti biztonsági korlátozások okán.

Ez év nyarát tekintve is hasonlók a várakozások. Legyen szó vendéglátó-, szálláshelyről vagy éppen turisztikai attrakcióról, a kisebb és a nyári szezonra fókuszáló, elsősorban belföldi vendégeket fogadó szolgáltatók 2021-et is nagyobb veszteségek nélkül vészelhetik át. A nagyobb méretű, egész évben működő, a külföldi keresletből élő szereplők – bár pénzügyifinanszírozási lehetőségeik is tágabbak – jelentős költségszint mellett működtekműködnek az esztendő első felében, minimális bevételek mellett.

A védőoltások megjelenésével egyre több ország nyit a külföldi turisták felé (Európában például Málta, Görögország, Horvátország, Spanyolország), ez pedig to-

vábbi lehetőséget nyújt a belföldi turisztikai kereslet kiszolgálása mellett. A határok újranyitásának és a vakcináció terjedésének a hatására a mérleg már kevésbé jelentősen lejt majd a belföldi turizmus felé, viszont új mutánsok megjelenésével ismét arccal a Balaton felé fordulhatnak a turisták.

– A pandémia mennyire tette kockázatos befektetési célponttá a turizmust?

– A járvány jelentősen csökkentette a befektetések mértékét az idegenforgalmi ágazatban. A külföldi invesztíciók a 2019es 48,5 milliárdról 2020-ra 12,6 milliárd dollárra zsugorodtak a Financial Times elemzése szerint. Ez alapján az idegenfor-

galomba irányuló közvetlen külföldi befektetések (FDI) értéke 73,2 százalékkal zuhant a múlt év első felében 2019 azonos időszakához képest. A globálisan tapasztalt befektetési visszaeséssel ellentétben Magyarországon a pandémia alatt is folytatódott a turisztikai szektorban a beruházási kedv – elsősorban EU-s és állami, másodsorban magánbefektetői fejlesztési forrásoknak köszönhetően. 2020ban 12 hotel nyílt, ezrével újultak meg kisebb szálláshelyek, 2021-ben pedig további szálláshelyfejlesztések várhatók. Az invesztíciók tekintetében általános megtorpanást tehát nem nagyon fogunk érzékelni, de várható, hogy az előrejelzéseknek a koronavírus miatti változása okán egy-egy nagy volumenű turisztikai beruházás átcsúszik a következő évre.

LENGYEL GABRIELLA 2021/16 FIGYELŐ | 77

F_74_77_globalis_turizmus.indd 77

2021. 04. 20. 16:48

| TÁRSADALOM |

ONLINE GALÉRIA A FIATAL MŰVÉSZEKÉRT

HATHÁZI VERA | A Youngart online galéria megálmodójának ez a kezdeményezése fiatal művészeknek segít műveik népszerűsítésében és értékesítésében. Ösztöndíjprogramot indít s valódi művészeti közösséget épít, amely által több száz műalkotásból álló kollekcióval tudja várni a műkedvelőket.

Hogyan született meg a Youngart online galéria ötlete?

– Néhány évvel ezelőtt elmentem egy karácsonyi vásárra, ahol fiatal festőművészek alkotásait lehetett megvásárolni.

A szervezők közreműködésével lehetőségem nyílt személyesen is megismerkedni egy nagyon tehetséges festővel, akitől több művet is vásároltam. Mivel a beszélgetésünkből kiderült, hogy főállásban teljesen más területen dolgozik, hogy meg tudjon élni, kötöttem vele egy megállapodást. Havi szinten kezdtem el őt támogatni, ami lehetővé tette számára, hogy onnantól kizárólag a festészettel foglalkozzon. Minél több művésszel ismerkedtem meg, annál világosabbá vált, hogy ez egy nagyon széles körű társadalmi probléma. Azóta foglalkoztat a gondolat, hogy miként lehet erre a kérdéskörre egy komplex megoldást találni.

78 | FIGYELŐ 2021/16

F_78-79_kortars_muveszet.indd 78

2021. 04. 20. 14:34

| TÁRSADALOM |

FOTÓ: TRUNKÓ BÁLINT

NÉVJEGY – Akkor egyértelműen a művészet iránti érdeklődése és a fiatal tehetségek támogatása vezérelte?

– Igen, ez volt a fő motiváció. De ahogy egyre jobban gyülekeztek a festmények az otthonomban és az irodámban, mind több ismerős és ügyfél érdeklődött, hol lehet ilyen remekművekre szert tenni. Rájöttem, hogy van egy erős vásárlói igény az eredeti, kortárs képzőművészeti alkotások iránt, amelyet a piac nem feltétlenül tud megfelelően kielégíteni. Vagy vásárol valaki néhány ezer forintért egy posztert egy bútorboltban, vagy több millióért eredeti alkotást egy galériában. A kettő között is vannak persze lehetőségek, de az komolyabb utánajárást igényel. Így kezdett folyamatosan kikristályosodni előttem egy olyan digitális platform létrehozása, amely hidat teremt a fiatal művészek és a műkedvelő nagyközönség között. Az alkotóknak egy felület, ahol népszerűsíthetik és értékesíthetik a műveiket, ahol megismerhetjük őket, a vevőknek pedig egy olyan hely, ahol több száz (reméljük, hamarosan több ezer) egyedi és eredeti kortárs remekmű között válogathatnak.

– Mivel több a Youngart egy online értékesítési platformnál?

– Egy művésznek nagyon sokat kell alkotnia ahhoz, hogy kizárólag a művészetből meg tudjon élni, ne csak hobbiként vagy kiegészítő keresetként legyen jelen az életében. Ha más területen kell dolgozniuk a megélhetésért, akkor annál kevesebbet tudnak alkotni, s kevesebb eladható művük lesz. Ez egy ördögi kör. Arról nem is beszélve, hogy ahhoz, hogy értékesíteni tudják az alkotásokat, menedzselniük kell magukat, el kell érniük a célcsoportjukat, hirdetni és népszerűsíteni szükséges a terméküket. Vagyis egy személyben kell művésznek, saleses és marketingszakembernek lenniük. A kezdeményezésünkkel erre az összetett problémakörre igyekszünk komplex megoldást kínálni számukra. Az a cél lebeg a szemünk előtt, hogy nekik valóban csak az alkotásra kelljen koncentrálniuk. Segítjük őket az eladásban egyrészt magával az értéke-

Ügyvéd; a gyakornoki idejét a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Irodánál, jelölti idejét pedig az Ecovis Dr. Balogh Péter és Társai Ügyvédi Irodánál töltötte.

2008-tól a Várnai és Társa Ügyvédi Iroda partnereként a reklám- és médiajogi csoport szakmai irányítását látta el. Ügyvédi tevékenysége alatt széles körű tapasztalatot szerzett a reklámés médiajog, valamint a szellemi alkotások joga területén, de részt vett számos akvizíciós és fúziós ügylet, illetve üzleti tranzakció jogi lebonyolításában is.

Kiemelkedő gyakorlati tapasztalata van a reklám- és médiajog, az IP- és munkajog, valamint a pénzügyi jog területén, emellett peres képviseletet is ellát.

Diplomáját a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán szerezte, 2003-ban.

Szabadidejét legszívesebben a családjával tölti, szívesen jár teniszezni és futni is.

Angolul beszél.

sítési platform biztosításával, másrészt PR- és marketingtámogatással. Harmadik lábként pedig anyagi jellegű segítséget nyújtunk különböző pályázatok és ösztöndíjprogramok formájában. Most indítottuk el az első ilyen kezdeményezésünket, s számtalan ötletünk és tervünk van még a jövőre nézvést.

– A mostani ösztöndíjprogrammal hány művészt és milyen formában támogatnak?

– A Youngart Porsche Képzőművészeti Ösztöndíj kétlépcsős kiválasztási folyamatában egy szakmai zsűri első körben kiválasztja azt a tíz döntőst, aki műveivel megjelenhet a Youngart és a Porsche közös tavaszi kiállításán, amelyet a Porsche Inter Auto szalonjában rendezünk meg. A második körben a döntősök közül a zsűri kiválaszt egy nyertest, aki havi díjas anyagi támogatásban részesül fél éven keresztül. Ez a szakmai ösztöndíjprogram az egyik olyan kezdeményezés, amelyet a Porsche Inter Auto

Hungaria támogatásával, velük közösen indítottunk útjára. Nagyon szerencsések és hálásak vagyunk, hogy olyan támogató állt mellénk, aki hozzánk hasonlóan hisz a művészet és a művészek értékében, s hogy a Youngart életének ilyen korai fázisában bizalmat szavazott nekünk.

– Egyébként mennyire működik jól az online értékesítés a műtárgyak esetében?

– Az egész világ digitalizálódik, és – részben a Covid–19 hatására – az internetes vásárlás egyre inkább teret hódít olyan iparágak, termékek esetében is, amelyekre korábban ez kevésbé volt jellemző. Tisztában vagyunk vele, hogy a műtárgyak ilyen szempontból kicsit érzékenyebbek, részben az áruk miatt, részben azért, mert itt a személyes benyomásnak kiemelt szerepe van. Éppen ezért kialakítottunk egy fizikai teret, a Mini Galériát, ahol lehetőség van az alkotások személyes megtekintésére. Arra biztatjuk a vásárlóinkat, hogy ha a weboldalon elérhető képek alapján bizonytalannak érzik magukat, jöjjenek el és nézzék meg a kiválasztott alkotást a vétel előtt. A legtöbb mű elérhető a galériában, vagy igény esetén a művésztől bekérjük, hogy az érdeklődőnek meg tudjuk mutatni, természetesen minden kötelezettség nélkül. Emellett a jövőben folyamatosan szeretnénk kombinálni az online platformunkat kiállításokkal, vásárokkal.

– Mik a Youngarttal kapcsolatos tervei a jövőre nézve? Ha néhány évre előretekint, mit lát?

– Az a célunk, hogy értéket teremtsünk, egy nagyon magas színvonalú galériát működtessünk. Azt szeretném, hogy minél nagyobb művészi közösséget építsünk, s minél több műkedvelőt vonzzunk az online kiállítóterembe. A jövőre szóló terveimben pedig akár a nemzetközi jelenlétünk kiépítése is szerepel.

BORÓKAI FANNI

2021/16 FIGYELŐ | 79

F_78-79_kortars_muveszet.indd 79

2021. 04. 20. 14:34

| SPORT |

OLAJ A TŰZRE A SZUPERLIGA

„Alapítva a szegények, ellopva a gazdagok által” – adott hangot felháborodásának angol futballszurkolók egy csoportja, így reagálva az Európai Szuperliga (ESL) megalapítására. „Meg akarjuk menteni a futballt” – állítja ennek a szöges ellentétét Florentino Pérez, a Real Madrid elnöke, egyúttal az újonnan életre hívott sorozat vezetője. Nos, a bomba vasárnap éjjel robbant, amikor 12 európai topklub bejelentette a Szuperliga indulását. A lehető leghamarabb elrajtolnának, az alapító klubok pedig 3,5 milliárd eurót kapnak infrastrukturális beruházási terveik támogatására és a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak ellensúlyozására.

ELSŐ AZ EGYENLŐK KÖZÖTT

Az elitligát hat angol – Manchester United, Arsenal, Liverpool, Tottenham Hotspur, Chelsea, Manchester City –, három olasz – Juventus, AC Milan, Internazionale – és három spanyol sztárklub – Real Madrid, Barcelona, Atlético Madrid – hozta létre.

A 20 csapatos sorozatnak 15 állandó résztvevője lenne, további öt pedig az előző szezon eredményei alapján csatlakozhatna. A mérkőzéseket hétköznap rendeznék, így a részt vevő klubok ugyanúgy szerepelnének a nemzeti bajnokságokban. Augusztusban két 10 csapatos csoportban kezdődnének a küzdelmek, minden együttes kétszer találkozna valamennyi riválisával, az első három egyenesen a negyeddöntőbe jutna, míg a negyedik és ötödik helyezettek egymással küzdenének meg a fennmaradó két helyért. Onnantól odavisszavágós alapon folytatódna a sorozat, majd május végén semleges helyszínen tartanák a döntőt.

Florentino Pérez a székfoglalójában kijelentette: a futball az egyetlen sportág a világon, amelynek több mint négymilliárd követője van. „A legnagyobb klubok képviselőiként a mi felelősségünk, hogy megfeleljünk a szurkolók kívánalmainak” – fogalmazott az elnök. A Szuperligában alelnökké választott Andrea Agnelli, a Juventus elnöke, aki lemondott az európai klubokat tömörítő szervezetben (ECA) betöltött elnöki posztjáról, arra is kitért, hogy miért most fogtak össze. „Azért egyesültünk ebben a kritikus pillanatban, hogy átalakítsuk az európai versenyrendszert, és olyan alapot teremtsünk, amely fenntartható a jövőben, jelentősen növelve a szolidaritást.” Az ugyancsak alelnök, a Manchester Unitedet vezető Joel Glazer pedig arról beszélt, hogy a Szuperliga új fejezetet nyit az európai futballban, amely biztosítja az első osztályú versenyt és lehetőségeket, valamint a nagyobb pénzügyi támogatást a labdarúgás piramisának.

FELPERZSELT FÖLD

Olaj volt a tűzre a közös nyilatkozat, mert bár a Szuperliga képviselői tárgyalni akarnak az európai (UEFA) és a nemzetközi (FIFA) labdarúgó-szövetséggel, hatalmas felháborodást váltottak ki a bejelentések.

Aleksander Čeferin UEFA-elnök pedig kőkeményen felszólalt az ESL-lel szemben, miután Montreux-ben elfogadták a Bajnokok Ligája 2024-ben életbe lépő reformját. A szlovén sportvezető a Szuper-

liga létrehozását néhány „kapzsiságtól vezérelt klub szégyenteljes kezdeményezésének” nevezte, illetve úgy fogalmazott, hogy a lépés „a labdarúgás szerelmeseinek arculköpése”. A szavaknál is súlyosabbak azonban a tettek: megerősítette, hogy a Szuperliga klubjaiban játszó futballisták nem vehetnek majd részt olyan nemzetközi eseményeken, mint a világbajnokság vagy akár az idei Európa-bajnokság.

Sőt, az UEFA akár azonnal kizárhatja a BL-ből a frissen bejelentett ESL résztvevőit. A végrehajtó bizottság dán tagja, Jesper Möller egy helyi adónak azt mondta: a kluboknak, amelyek közül három – a Real Madrid, a Manchester City és a Chelsea – elődöntős, azonnal menniük kell. „Még ki kell találnunk, hogyan fejezzük be a mostani BL-évadot” – bocsátotta előre Möller, hozzátéve, pénteken, a testület rendkívüli ülésén születhet meg a csapatok kizárásáról szóló döntés. Ami pedig a BL átalakítását illeti, a jelenlegi 32 helyett 2024-től 36 gárda szerepel majd a kontinens legrangosabb klubsorozatában, a négycsapatos csoportokat pedig egy nagy tabella váltja fel, így a mostani hat helyett tíz találkozót játszik majd minden résztvevő különböző ellenfelekkel. Az első nyolc automatikusan a nyolcaddöntőbe jut, a 9–24. helyezettekre pedig rájátszás vár a 16 közé kerülésért.

FOTÓ: MARCELO DEL POZO, REUTERS

FUTBALLFORRADALOM | Az Európai Szuperliga létrehozói a labdarúgás megmentése mellett érvelnek, miközben a súlyos szankciókat kilátásba helyező UEFA kapzsisággal vádolja őket. Mindenesetre nehéz elképzelni az Európa-bajnokságot a Real Madrid, a Juventus vagy éppen a Manchester United játékosai nélkül.

80 | FIGYELŐ 2021/16

F_80-81_sport_liga.indd 80

2021. 04. 20. 16:18

| SPORT |

KÖLTÖZŐ MADARAK. IDEJE MEGBARÁTKOZNI A GONDOLATTAL, HOGY LIONEL MESSI ÉS A BARCELONA NÉLKÜL IS LÉTEZHET A BAJNOKOK LIGÁJA

„Nyilvánvaló, hogy az ESL kártékony hatással van mind az angol, mind az európai futballra, és támadja minden versenysport alapelvét, a nyílt versengést” – közölte az angol szövetség, a The FA. Boris Johnson brit miniszterelnök kijelentette, hogy a Szuperligát létrehozó 12 egyesület válasszal tartozik a drukkereinek. Emmanuel Macron francia elnök örömét fejezte ki, hogy a francia klubok visszautasították az ESL-ben való szereplés lehetőségét. Még Orbán Viktor magyar miniszterelnök is üdvözölte az UEFA álláspontját, amely határozottan kiáll az Európai Szuperliga létrehozására irányuló törekvések ellen, és hitet tesz a sportág európai szintű egysége és a szolidaritás elve mellett.

NEM FÉLNEK A FARKASTÓL

Florentino Pérez a spanyol El Chiringuito TV-nek adott interjúban próbálta csillapítani a kedélyeket, kezdve azzal, hogy az érintett klubok nem lesznek kizárva a Bajnokok Ligájából és a nemzeti bajnokságokból sem. „Lehetetlen, száz százalékig biztos vagyok benne. És ne aggódjanak, a Szuperligában szereplő játéko-

sokat sem tiltják el a válogatottak világversenyeiről” – nyomatékosította. Kifejtette, hogy jó néhány nagy klub is szeretne megoldást találni a pénzügyi problémáira. Úgy véli, az egyetlen módja ennek, hogy több, a nézők számára érdekesebb mérkőzést rendeznek. „A Szuperliga segíti majd a klubokat az elveszett bevételeik visszaszerzésében. Amikor nincs profit, akkor hét közben több, valódi téttel bíró meccset kell játszanod. A Szuperliga pénzügyileg megmenti a klubokat” – érvelt a Real Madrid feje.

Kitért arra is, hogy a futballnak alkalmazkodnia kell azokhoz az időkhöz, amelyeket most élünk. Megállapította, hogy a labdarúgás veszített a népszerűségéből, így a televíziós jogdíjak csökkennek. „A pandémia rávilágított arra, hogy tönkre fogunk menni a futballban. A fiatalok negyven százalékát nem érdekli a labdarúgás, mert túl sok az alacsony színvonalú mérkőzés. A tizenéveseket manapság jobban izgatják a videojátékok. Tennünk kell valamit, hogy visszanyerjük őket” – jelentette ki Florentino Pérez. Más kérdés, hogy mihez kezdenek, ha az UEFA szigorú szankciói mellett a média sem lesz partner a törekvésekben. Két vezető brit sportcsatorna például biztosan nem támogatja a tervet:

a Sky Sports és a BT Sport jelezte, nem vesz részt az Európai Szuperliga létrehozásában, mivel nem ért egyet vele.

Szembetűnő, hogy bár hosszú ideje öt topligáról beszélünk, az ESL egyelőre csak az angol Premier League-ből, a spanyol La Ligából és az olasz Serie A-ból érkező tagokat számlál, a német Bundesliga vagy a francia Ligue 1 nem képviselteti magát. Az ezt firtató kérdésre úgy reagált Florentino Pérez, hogy „a PSG-t még meg sem hívtuk, illetve a német klubokkal sem tárgyaltunk. Egyelőre tizenketten vagyunk, de tizenöten szeretnénk lenni”. Csakhogy a Der Spiegel olyan dokumentumokat mutatott be, amelyek szerint ahogy a párizsiak, úgy a Bayern München és a Borussia Dortmund is kapott 30 nap gondolkodási időt, végül azonban mind elutasították az invitálást, kiállva az UEFA tervei mellett. Igaz, az ESL-en belüli kluboknál sincs feltétlenül egyetértés.

A Liverpoolnál például Jürgen Klopp menedzser és James Milner csapatkapitány sem pártolja a Szuperligát, azt remélik, hogy végül mégsem indul el az új sorozat.

GYÖNGYÖSI BALÁZS 2021/16 FIGYELŐ | 81

F_80-81_sport_liga.indd 81

2021. 04. 20. 16:18

| AJÁNLÓ |

A BOGÁR FORRADALMA

DOMINIK IMSENG | A német mérnökök nagyszerűsége és a manhattani reklámszakemberek kreativitása egyaránt hozzájárult, hogy a VW Bogár a 20. század egyik kulturális ikonjává vált. Dominik Imseng könyve igazi kordokumentum és kultúrtörténeti csemege. Szórakoztatóan és olvasmányosan meséli el a VW Bogár megszületésének, amerikai piacra bevezetésének és népszerűségének történetét.

TÁJÉPÍTÉSZET, MARKETING, WEÖRES

FÜVES KÖNYV

MARIJA SARAPOVA | Önéletrajzi írásában Sarapova felidézi a bámulatos sikerhez vezető utat, és közben a játékát jellemző, kérlelhetetlenül őszinte, félelmet nem ismerő, ádáz, provokatív stílusban kommentálja a történéseket. A Megállíthatatlan tele van olyan izgalmas történetekkel, amelyek átívelnek egy egész pályafutást, a szibériai kezdetektől a fontos és a szerző egész karrierjét meghatározó mérkőzéseken át a visszatérésért folytatott küzdelemig.

MM_C – EGY POLIHISZTOR TÁJÉPÍTÉSZ

MŐCSÉNYI MIHÁLY | Végigkísérhetjük a XX. század és az új évezred kezdetének fordulatos korszakait és azt, hogy Mőcsényi Mihály életműve az általa felnevelt tájépítész-generációk munkáiban, világlátásában tovább él. Iskolateremtő, szakpolitikusi tevékenységével és példamutatásával tanítványain keresztül az egész magyar táj alakulására máig hatást gyakorol.

SZENVEDÉLYES HŰSÉG

SHAWN MOON – LEENA RINNE – SANDY ROGERS | A FranklinCovey szakértői a vásárlói hűség titkos kódjának megfejtését tűzték ki célul. Egy kiterjedt vizsgálatot végeztek, amelyben 1100 üzlet és több ezer ember vett részt. Végül beazonosították azokat az eseményeket, amelyek kiemelkedő bevételekhez vezettek. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

MEGÁLLÍTHATATLAN

WEÖRES SÁNDOR | Tavasszal – hat év és egy Szép Magyar Könyv díj után – százkötetesre bővül a Helikon Zsebkönyvek sorozata. A 100.-nak a Weöres centenáriumi év alkalmából 2013-ban kiadott Weöres Sándor Füves könyvét választották. A költő életvezetési tanácsait, filozófiai lírájának tömör összegzését olvashatjuk teljes költemények, vers-, illetve prózarészletek formájában.

82 | FIGYELŐ 2021/16

F_82_ajanlo.indd 82

2021. 04. 20. 14:37

Alkosson teljesebb ˞̻ˣ˘˧ ˔ ˩˜˟̳˚˥ͅ˟ʔ

Mandiner + Szabad Föld ˘˟ΓЃ˭˘˧̻˦

KEDVEZMÉNNYEL KEDVEZMÉNN Mandiner és Szabad Föld hetilapok ˠˢ˦˧ ˘˟Γ˦˭͈˥ ˘˚ˬ ˖˦ˢˠ˔˚˕˔ˡʔ EGYÜTTES MEGRENDELÉS ESETÉN ʩ ˛ͅˡ˔ˣˢ˦ ˘˟ΓЃ˭˘˧̻˦ ˔ ʥ ˟˔ˣ˥˔ʭ

14 760 Ft

ʤʥ ˛ͅˡ˔ˣˢ˦ ˘˟ΓЃ˭˘˧̻˦ ˔ ʥ ˟˔ˣ˥˔ʭ

27 860 Ft

ʸʿΒʹʼˍʸˇ̛ˆʭ ² ˠ˔ˡ˗˜ˡ˘˥ʡ˛˨ʢ˘˟ˢЃ˭˘˧˘˦ d + 36-1-99-99-850 ʴ˞˖˜ͅˡ˞ ˔ ˀ˔ˡ˗˜ˡ˘˥ ̻˦ ˔ ˆ˭˔˕˔˗ ʹ͈˟˗ ˦˔˝˧ͅ˧˘˥ˠ̻˞˘˞˥˘ʟ ˞˜˭̳˥ͅ˟˔˚ ʥʣʥʤʡ ̳ˣ˥˜˟˜˦ ʤʨʡ ̻˦ ʥʣʥʤʡ ˝͌ˡ˜˨˦ ʤʨʡ ˞͈˭͈˧˧ ˘˟ΓЃ˭˘˧Γ˞˥˘ ̻˥˩̻ˡˬ˘˦ʡ ʴˠ˘ˡˡˬ˜˕˘ˡ ˔˭ ˔˗ˢ˧˧ ˜˗Γ ˦˭˔˞ ˕˔ˡ ˔ ʥ ˧˘˥ˠ̻˞˥˘ ˘˚ˬ͎˧˧˘˦˘ˡʟ ʩ ˩˔˚ˬ ʤʥ ˛ͅˡ˔ˣ˥˔ ˘˟ΓЃ˭˘˧ʟ ˠ˜ˡ˗˞̻˧ ˟˔ˣ˥˔ ʥʨʘ ˞˘˗˩˘˭ˠ̻ˡˬ˧ ˕˜˭˧ˢ˦̿˧˨ˡ˞ ˔˭ ̻˥˩̻ˡˬ˕˘ˡ ˟̻˩Γ ˘˟ΓЃ˭˘˧̻˦˜ ˗̿˝˕ͅ˟ʡ ʴ˝̳ˡ˟˔˧˨ˡ˞ ˖˦˔˞ ˕˘˟˙͈˟˗˜ ˞̻˭˕˘˦̿˧̻˦˥˘ ̻˥˩̻ˡˬ˘˦ʡ ʽ˘˟˘ˡ ˔˞˖˜ͅˡ˞ ˡ˘ˠ ˩ˢˡ˛˔˧ͅ ͈˦˦˭˘ ˔ ʾ˜˔˗ͅ ˘˚ˬ̻˕ ˠ˘˚˛˜˥˗˘˧˘˧˧ ˘˟ΓЃ˭˘˧̻˦˜ ˔˞˖˜ͅ˜˩˔˟ʡ ʴ ʥʨʘʠˢ˦ ˞˘˗ʠ ˩˘˭ˠ̻ˡˬ ˞˜˭̳˥ͅ˟˔˚ ˔ ˝˘˟˘ˡ ˔˞˖˜ͅ˕˔ˡ ˠ˘˚˛˜˥˗˘˧˘˧˧ ˧˘˥ˠ̻˞˘˞˥˘ ˩ˢˡ˔˧˞ˢ˭˜˞ʡ ʴ˭ ʸ˟ΓЃ˭˘˧Γ˜ ̓˟˧˔˟̳ˡˢ˦ ˆ˭˘˥˭Γ˗̻˦˜ ʹ˘˟˧̻˧˘˟˘˞ ̻˦ ˔ ʾ˜˔˗ͅ ʴ˗˔˧˩̻˗˘˟ˠ˜ ˧̳ʠ ˝̻˞ˢ˭˧˔˧ͅ˝˔ ˔ ˠ˔ˡ˗˜ˡ˘˥ʡ˛˨ʢ˘˟ˢЃ˭˘˧˘˦ ˢ˟˗˔˟ˢˡ ˢ˟˩˔˦˛˔˧ͅ˞ʡ ʴˠ˘ˡˡˬ˜˕˘ˡ ˞̻˥˗̻˦˘ ˩˔˚ˬ ̻˦˭˥˘˩̻˧˘˟˘ ˩˔ˡ ˔˞˖˜ͅˡ˞˞˔˟ ˞˔ˣ˖˦ˢ˟˔˧˕˔ˡʟ ˞̻˥˝͎˞ʟ ̿˥˝˔ ˠ˘˚ ˔˭ ˘˟ˢЃ˭˘˧˘˦ʳˠ˘˗˜˔˪ˢ˥˞˦ʡ˛˨ ˘ʠˠ˔˜˟ʠ˖̿ˠ˥˘ʡ ̮˚ˬ˙̻˟˦˭ˢ˟˚̳˟˔˧ʭ ʞ ʦʩʠʤʠʬʬʠʬʬʠʫʨʣʡ

F_BIII-szabadf_mandiner.indd III

2021. 04. 20. 14:35

F_BIV-FFT.indd IV

2021. 04. 20. 14:35