| RÉGIÓ |
SZELEKTÍV JELKÉPTILTÁS HORVÁTORSZÁGBAN
BIRKÓZÁS A MÚLTTAL | A horvát törvények jelenleg nem tiltják egyértelműen az önkényuralmi szimbólumok használatát, ami sok feszültséget okoz a társadalomban. Egy új tervezet világossá tenné a szabályozást, amelyet ha májusban módosítás nélkül fogad el a parlament, a kommunista jelképeket továbbra is használni lehet.
A totalitárius rezsimek ideológiáját felidéző képiség-, szín- és jelszóhasználat az ország függetlenedése óta sok bonyodalmat okoz. A jelenlegi szabályozás anélkül, hogy bármelyik múltbeli önkényuralmi berendezkedést megnevezné, körülírja, hogy mit nem szabad tenni. Bírsággal szankcionálható a nemi, faji, vallási, etnikai, nemzeti és identitási alapon való hátrányos megkülönböztetés, valamint a háborús és emberiség elleni bűnök tagadása, az erre való felbujtás, uszítás, továbbá ezen cselekedetek nyilvános népszerűsítése szóban, a nyomtatott vagy az elektronikus médiában. Azt, hogy pontosan mi is számít ilyen cselekménynek, eddig senki sem részletezte, így hát, aki akar, bőven talál kiskaput.
KÉSZEN A HAZÁÉRT
A NÉPSZERŰ ÉNEKES EGYIK BETILTOTT LEMEZBORÍTÓJA. A ZENÉJE IMMÁR FOLKLÓR, KÖZÖSSÉGI OLDALÁT 266 EZREN KÖVETIK
Az usztasa rezsim náci szövetségesei mintájára saját üdvözlést vezetett be, amely így hangzott: Za dom spremni (ZDS – „A hazáért készen állunk”). Ezt a jelmondatot, ahogyan más usztasa szimbólumot is, a délszláv háború alatt az irreguláris katonaság és a hadsereg egyes alakulatai is átvették, csatakiáltásként is használták.
Míg a harcok folytak, senkit sem érdekelt, milyen jeleket varrnak a zubbonyukra, vagy hogy miként köszönnek egymásnak a katonák (sőt, ezek jó hívószónak bizonyultak), hiszen a lényeg az volt, hogy védték a hazát, kivívták az ország függetlenségét. A háború után azonban e jelképhasználat egyre kellemetlenebb helyzetbe hozta az államot. Főként egyes szomszédai, valamint az Egyesült Államok és zsidó szer-
FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV
Az 1990-es évek elején a szerb dominanciájú jugoszláv hatalom ellen vívott véres függetlenségi háborúban harcoló horvát csapatok és a hátország elszántságát a nemzeti, történelmi öntudat táplálta. A küzdelem folyamán akarva-akaratlanul is újjáéledtek olyan szélsőséges eszmék és csoportok is, amelyek a második világháború idején a Független Horvát Államot (NDH) irányító szélsőjobboldali, a szerb ortodoxia felszámolását hirdető, fajgyűlölő usztasa rendszert dicsőítették. Az ideológiájában az olasz fasizmust és a német nácizmust elegyítő rendszernek egyes források szerint 1941 és 1945 között mintegy félmillió ember esett áldozatául, javarészt szerbek, zsidók és romák. (A leghírhedtebb helyszín a jasenovaci koncentrációs tábor volt.) 58 | FIGYELŐ 2021/16
F_58-59_horvat_jelkepek.indd 58
2021. 04. 19. 15:51
