| RÉGIÓ |
TILOS A SZERB LÍTIUM EXPORTJA
JÓ A HORVÁT GABONATERMÉS
A gabonafélék közül Horvátországban – a sokéves gyakorlatnak megfelelően – az idén is búzából van a legtöbb. Közel egymillió tonnát takarítanak majd be összesen mintegy 145 ezer hektárról, nyolcezer hektárral nagyobb területről, mint tavaly. Az időjárási viszonyok ebben az esztendőben nagyon kedveztek az őszi vetésű kultúráknak. Mivel a magfejlődés időszakában érkezett meg az eső, a gazdák már az aratás előtt sejtették, hogy jó évre számíthatnak. A Horvát Gazdasági Kamara adataiból kiderül, hogy a fő kenyérgabona terméshozama hektáronként 7 és 10 tonna között változik, s a learatott búza minősége kiváló. A gazdák az idén az árral is elégedettek: a leggyengébbnek számító negyedosztályú magvak kilónkénti ellenértéke 1,15 kuna (54,5 forint), a csúcsminőségűeké pedig 1,45 kuna (csaknem 69 forint). Hasonlóan jó a 60 ezer hektáron elvetett sörárpa termése is, ára a legolcsóbb búzáéval egyenlő. A most betakarítandó szántóföldi növények közül az olajrepce termesztési területe a tavalyi 42 ezer hektárról 31 ezerre csökkent, és a hozam sem kiemelkedő. 3,7 kunáért (175,5 forint) értékesíthető. A gazdálkodók pechére, úgy tűnik, a tavaszi vetésű növények az idén nem teremnek majd olyan jól, mert most kevés a csapadék. Az ország legnépszerűbb szántóföldi kultúrájából, a kukoricából 289 ezer, napraforgóból 38 ezer, szójából 86 ezer, cukorrépából 11 ezer hektárt vetettek be, összesen akkora területet, mint tavaly. Déli szomszédunk a méretéhez, népességszámához képest jó gabonatermő országnak számít. A saját szükségleteit bőven ki tudja elégíteni, például búzából csak évi 400 ezer tonna a belső fogyasztás (ez kevesebb mint a fele a megtermeltnek). A kivitel főként Olaszországba és Egyiptomba irányul, de jelentős mennyiséget exportálnak a szomszédos Bosznia-Hercegovinába és Ausztriába is. HORDÓSI
Meglepő nyilatkozatot tett Ana Brnabić, Szerbia miniszterelnöke. Amellett, hogy tájékoztatott arról a határozatról, miszerint a Rio Tinto nyugat-szerbiai bányájának a megnyitásáról csak a környezetvédelmi tanulmányok elkészítését és részletes elemzését követően hoz végleges döntést az állam, bejelentette: a kormány nem fogja engedélyezni a lítium kivitelét. Mint közölte, eddig nem kérdezték meg a kabinetet, hogy mihez kezdhetnek a kibányászott lítiummal, így most ő mondja meg, mihez kell tartania magát a befektetőnek. Kifejtette: Belgrád azt akarja, hogy a kinyerését követően Szerbiában hasznosítsák ezt a fémet, vagyis a kivitel ellehetetlenítésével voltaképpen teljes gyártási láncok helyi kiépítését szeretné elérni, jelentős beruházásokkal. Mint ismeretes, a Belgrádtól 120 kilométerre lévő Loznica környékén találtak jelentős készletet a közeli Jadar folyóról jadarit névre keresztelt nátrium-lítium-boroszilikát-hidroxidból. A Rio Tinto ausztrál–brit bányászati konszern immár másfél évtizede végzi a kutatási munkálatokat déli szomszédunkban, és megállapította, hogy a térségben akkora lítiumkészlet áll rendelkezésre, amelyből ki lehetne elégíteni a világpiac szükségleteinek legalább a tíz százalékát. A környékbeliek hónapok óta folyamatosan tiltakoznak a bánya megnyitása ellen, környezetvédelmi okokra hivatkozva. VIRÁG
66 | FIGYELŐ 2021/28
F_66-67_Terkepes.indd 66
2021. 07. 12. 18:45