JOBBÁGY DÉNES A nagyobbak felé fordulnak a Széchenyi Alapok

A NAGYOBBAK FELÉ FORDULNAK

A SZÉCHENYI ALAPOK

JOBBÁGY DÉNES | A nagyobb cégek, jelentősebb összegű befektetések felé fordul a hat alapban 108 milliárd forintot kezelő Széchenyi Alapok. Tavalyelőtt a tranzakcióik értéke átlagosan 280 millió forint körül alakult, de 2020-ban az átlagos befektetési méret már elérte az 1,6 milliárdot. Sőt, a 2019-es 3 milliárddal szemben a múlt évben már 15 milliárd forintot meghaladó összeget helyeztek ki. Elindították tehát a nagyvállalati invesztíciókat, így alaponként 2–10 milliárdosra nőtt a felső befektetési korlát. A pénzügyi intézmény elnök-vezérigazgatója nyilatkozott lapunknak.

Milyen lesz a Covid utáni világ a hazai innovatív kkv-s tőkebefektetések szempontjából? – A pandémia alatt megötszöröztük a befektetési aktivitásunkat. A 2019-es 3 milliárddal szemben tavaly 15 milliárd forintot meghaladó összeget helyeztünk ki. A Covid-válság megtanított minket még koncentráltabban dolgozni, megtaláltuk a hazai gazdaság legígéretesebb szegmenseit. Széles iparági skálán fektettünk be, az önvezető autózástól a naperőműveken keresztül a digitális bankolásig. Már a tavalyi invesztícióink is előrevetítettek egy még erőteljesebb technológiai, innovációs trendet. – Mi változott? – Előtérbe került a digitalizáció, a mobilitás, és egyre fontosabb a fenntarthatóság. Arra számítunk, hogy ezek a járvány alatt felerősödött transzformációk folytatódnak, de rajta tartjuk a szemünket a hagyományos iparágakon is, és ahol jó lehetőséget látunk a bővülésre, a megtérülésre, ott befektetünk. Ilyen volt például a vasúti szállítmányozó CER-csoportba történt 2 milliárd forintos invesztíciónk. – Az SZTA napi működése hogyan változik az elmúlt másfél év tükrében? – Tavaly nemcsak az elnevezésünkben és az arculatunkban újultunk meg, hanem a befektetési lehetőségek körét is jelentősen bővítettük, új piacok felé nyitottunk és megemeltük az invesztíciós összegeket. Más szervezeti struktúrában vadonatúj csapatot építettünk kiemelkedő tranzakciós tapasztalattal felvértezett kollégákkal, ezzel is támogatva a befektetési aktivitás felpörgetését. – Konkrétabban mi az, ami változott a tőkét kereső cégek szempontjából? – Elindítottuk a nagyvállalati befektetéseket, valamint a Kék Bolygó Alapítvánnyal közösen létrehoztunk egy fenntarthatósági fókuszú alapot. Az eddigi 100-200 milliós átlagos invesztíciós méretről alaponként 2–10 milliárd forintra nőtt a felső befektetési korlát, de több alap részvétele esetén ennél nagyobb kihelyezés is lehetséges. – Vannak többszereplős befektetéseik is? – Igen, tető alá hozhatunk független magánbefektetővel együtt végrehajtott piaci alapú invesztíciókat is, ahol a társbefektető legalább a 30 százalékát biztosítja az adott tőkeemelésnek. Jelenleg hat alapban 108 milliárd forintot kezelünk. Célunk a hazai vállalati szféra erősítése, értékteremtő és hosszú távú befektetések támogatása, amelyek révén a magyar cégek méretben és teljesítményben is tovább növekedhetnek. – Mennyire drágul a vállalatok számára a forrás most, hogy elindult az MNB kamatemelési ciklusa? – Továbbra is rengeteg az elérhető pénz a piacon, s a tőkeválaszték is jelentősen bővült tavaly, jórészt a kormányzati lé-

Egy újabb, idei befektetésünk a Billingo.

pések hatására. A különböző befektetői feltételrendszerek természetesen eltérnek, de a „minőségi” cégek ma tudnak találni hazai „minőségi” invesztort. Egyelőre nem kell attól tartani, hogy aki bizonyított üzleti modellel keres forrást, az nem vagy túl drágán jut hozzá. – Mintha a nagy globális startupláz alábbhagyott volna a járvánnyal, vagy talán más területek felé fordult. Mi lesz itt a jó stratégia egy kis-közepes hazai innovatív társaság számára? – Az európai startupok több befektetéshez jutottak 2021 első fél évében, mint 2020 azonos időszakában. A tranzakcióknak nem a száma, hanem a nagyságrendje nőtt, különösen a technológiai szektorban. A digitalizáció és a fenntarthatóság egyértelmű trend, ami a befektetések irányultságát illeti. Ezek nem vertikális, hanem horizontális, szektorokat átölelő mozgások. A poszt-covidos időszak rengeteg lehetőséget tartogat a hazai kkv-knak. Arra biztatjuk e vállalkozásokat, hogy ők is merjenek naggyá válni. – Mi következik a Covid utáni világból az uniós és a régiós tőkések, cégek számára? – Az amerikai tengerészgyalogosok jelmondata: „Improvizálj, alkalmazkodj és kerekedj felül!” Sosem volt aktuálisabb ez a megközelítés az üzleti életben, a vállalatvezetésben. Tavaly egész piacok váltak kiszámíthatatlanná, tervezhetetlenné, teljes beszállítói láncok álltak le. Az jöhetett ki ebből győztesen, aki gyorsan és rugalmasan tudott alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Ezt a tanulságot és képességet jó lesz

Villamosmérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd ugyanott posztgraduális számítástechnikai szakmérnöki diplomát is szerzett. Tanult a franciaországi Inseaden, NagyBritanniában, az USA-ban és Kanadában is. Pályája kezdetén a Videoton Fejlesztési Intézet szoftverfejlesztő munkatársa, majd csoportvezető lett. Ezt követően a Műszertechnika Holding Kft.-nél elnökhelyettesi tanácsadóként, azután adatkommunikációs igazgatóként tevékenykedett. 1993–95-ben a Hungaro DigiTel Kft. (Antenna Hungária, Portugal Telecom) vezérigazgatója volt. 1996-ban a Matáv Rt. marketingvezérigazgató-helyetteseként dolgozott. 1997–2001-ben az RWE-többségű Novacom Távközlési Kft. alapító-vezérigazgatója volt. 2001-től 2002-ig az Államháztartási Hivatal informatikai elnökhelyetteseként, valamint az Eximbank Zrt. igazgatósági tagjaként tevékenykedett. 2002–10-ben mint tanácsadó dolgozott. 2010 és 2013 között az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. igazgatója volt. 2011-től 2013-ig tagja volt a Terra Invest Zrt. felügyelőbizottságának, 2011-től 2015-ig pedig a Diákhitel Zrt. ügydöntő felügyelőbizottságának. 2013–15-ben az MFB Csoporthoz tartozó Informatikai Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. igazgatóságának az elnökeként és vezérigazgatójaként tevékenykedett. 2015-ben a Magyar Export-Import Bank Zrt. vezérigazgatói tanácsadója lett. 2017-től a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. igazgatósági, 2018-tól pedig a Lead Ventures Zrt. befektetési bizottsági tagja lett. 2019-től a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója. Felsőfokon beszél angolul, három felnőtt gyermek édesapja.

megtartani, sőt továbbfejleszteni. Azt is be kell látnunk, hogy a fenntarthatóság szükségszerűen versenyképességi tényezővé válik. Főképp, ha a vállalkozásunk fenntartásáról beszélünk! A jövőben az jut kedvezőbb feltételekkel forráshoz, aki tesz is azért, hogy versenyképes legyen. Ezenkívül egyfajta kettős mércének is meg kell majd felelni. A jó üzleti, pénzügyi teljesítmény mellett megfelelő nem pénzügyi eredményeket is fel kell tudni mutatni az ESG területén. – Mi az SZTA stratégiája a Kárpátmedencei piacokon? – Olyan befektetéseket keresünk, amelyekben megvan a lehetőség arra, hogy túlnőjenek az ország határain. Míg a második világháború előtt számos világmárkánk volt, ma sokkal nehezebben tudok felsorolni ilyeneket. Szeretnénk azért tenni, hogy ez megváltozzon. Úgy gondolom, ha egyszer mi, magyarok már képesek voltunk erre, akkor újra meg tudjuk csinálni. Csírájában már több vállalkozásban ott van ez a lehetőség. Azonban ehhez a legtöbb esetben nem elég az állami támogatás és a banki finanszírozás, tőke is kell. – Milyen cégeket céloznak mostanság? – Míg 2019-ben a tranzakcióink értéke átlagosan 280 millió forint körül alakult, addig tavaly az átlagos befektetési méretünk elérte az 1,6 milliárdot. Inkább mennyiségileg kevesebb befektetést, de összegszerűen nagyobbakat szeretnénk a jövőben is végrehajtani. Egyaránt célozzuk az innovatív és a hagyományos szektorokat, s szívesen fektetünk be más alapokkal partnerségben. Az alapjaink sokfélesége nagy fokú rugalmasságot biztosít számunkra ahhoz, hogy mind földrajzilag, mind iparágilag széles skálán mozoghassanak a befektetéseink. Előfordul olyan is, hogy egy-egy gyorsan növekvő szektor szereplőjébe több körben is invesztálunk. Ilyen volt tavaly például az AImotive az önvezető-technológia vagy az Electron Holding a naperőmű-fejlesztés és -üzemeltetés terén. – Van magyar vagy magyar érdekeltségű, esetleg kelet-közép-európai nagy dobás a vállalataik között? – Jó példa erre a vasúti szállítmányozó CER-csoport, amely tavaly már szinte az egész régióban szállított. A Gránit Bank pedig a digitális bankolás élharcosa. Egy újabb, idei befektetésünk a Billingo, amely az egyik vezető szereplője az online számlázási piacnak, és hamarosan kilép a határainkon túlra. Az AnimalSoft precíziós állattenyésztési szoftvere, a Livestocker már Hollandiában is bizonyított. De tudok divatipari példát is hozni: az Aeron márka júniusban nyitott a Harrods londoni luxusáruházban. – Mi kellene ahhoz, hogy Magyarország az észt vagy a szingapúri példát, de legalábbis a bécsi, varsói, esetleg berlini innovációs erőt mutassa fel a nemzetközi startupfelhozatalban? – Ezzel kapcsolatban is vannak határozott elképzeléseink, amelyekkel reményeink szerint a hazai startup-ökoszisztéma fejlődését tovább tudjuk segíteni, de egyelőre ezekről nem mondhatok többet…

HG